Közös állásfoglalási indítvány - RC-B8-0223/2019Közös állásfoglalási indítvány
RC-B8-0223/2019
Európai Parlament

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY  a „dízelbotrány” legújabb fejleményeiről

27.3.2019 - (2019/2670(RSP))

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B8-0223/2019 (ECR)
B8-0224/2019 (PPE)

Jens Giesekea PPE képviselőcsoport nevében
Daniel Dalton, Bolesław G. Piechaaz ECR képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2019/2670(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
RC-B8-0223/2019
Előterjesztett szövegek :
RC-B8-0223/2019
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

Az Európai Parlament állásfoglalása a „dízelbotrány” legújabb fejleményeiről

(2019/2670(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],

–  tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2],

–  tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],

–  tekintettel a 2007/46/EK irányelv 40. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Műszaki Bizottság – Gépjárművek elnevezésű bizottság (TCMV) 2015. október 28-i véleményére,

–  tekintettel a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló 2016. március 10-i (EU) 2016/427 bizottsági rendeletre[4],

–  tekintettel a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló 2016. április 20-i (EU) 2016/646 bizottsági rendeletre[5],

–  tekintettel a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6],

–  tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, 2017. április 4-i ajánlására[7],

–  tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság 2017. március 2-i végleges jelentésére,

–  tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatáról szóló 2016. szeptember 13-i állásfoglalására[8],

–  tekintettel az Európai Számvevőszéknek az ún. dízelbotrányt követően tett uniós válaszlépésekről szóló, 2019. február 7-i tájékoztató dokumentumára,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának a T-339/16., a T-352/16. és a T-391/16. sz. egyesített ügyekben hozott, 2018. december 13-i ítéletére[9],

–  tekintettel az európai ombudsman az 1275/2018/EWM ügyben kiadott ajánlására,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságnak Elżbieta Bieńkowskával, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztossal a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság (EMIS) által kiadott ajánlások nyomon követéséről folytatott eszmecseréjére[10],

–  tekintettel a „Védelmet nyújtó Európa: Tiszta levegőt mindenkinek!” című közleményről szóló, 2019. március 13-i állásfoglalására[11],

–  tekintettel az „Jelentés az akkumulátoralkalmazásokhoz használt nyersanyagokról” című, 2018. november 22-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0245),

–  tekintettel a Bizottság által 2016-ban hét tagországgal, nevezetesen a Cseh Köztársasággal, Németországgal, Görögországgal, Litvániával, Luxemburggal, Spanyolországgal és az Egyesült Királysággal szemben kezdeményezett kötelezettségszegési eljárás részeként Németországnak, Görögországnak, Olaszországnak, Luxemburgnak, Spanyolországnak és az Egyesült Királyságnak küldött felszólító levelekre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

1.  hangsúlyozza, hogy az ún. „dízelbotrány” 2015-ös kitörése óta jelentős előrelépések történtek, nevezetesen az uniós jogalkotási keretben, például az új típusjóváhagyási szabályok ((EU) 2018/858 rendelet) elfogadása, az új tesztelési eljárások és a járművek fokozottan környezetbaráttá tétele révén, ugyanakkor helyreállítva a fogyasztók bizalmát;

2.  megállapítja, hogy az (EU) 2018/858 rendelet, az (EU) 692/2008 rendelet és más kapcsolódó jogszabályok megbízhatóbb és realisztikusabb vizsgálati módszereket vezetnek be a szennyező anyagok, például a nitrogén-oxidok (NOx) és a CO2 kibocsátásának mérése tekintetében; biztosítják a járművek vizsgálatának jobb minőségét és függetlenségét; és lehetővé teszik a már forgalomban lévő járművek jobb megfelelőségi ellenőrzését;

3.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság emellett 2017. június 1-jén bevezette az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával közösen kidolgozott szigorúbb és realisztikusabb vizsgálati módszert, a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárást (WLTP) a gépkocsik és furgonok CO2-kibocsátásának és üzemanyag-fogyasztásának mérésére, amely 2017 szeptemberétől minden új gépjárműmodell, 2018 szeptemberétől pedig minden új gépjármű esetében kötelező;

4.  rámutat továbbá arra, hogy hogy az uniós vizsgálati rendszer immár magában foglalja a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás (RDE) vizsgálatát, amely az RDE mérésének világszerte első alkalmazását jelenti bármely szabályozási keretben, biztosítva, hogy az Unióban értékesített gépjárművek kibocsátása laboratóriumi és közúti körülmények között egyaránt alacsony legyen, és fellépve a közúti kibocsátási vizsgálatokkal kapcsolatos csalárd magatartás ellen;

5.  emlékeztet arra, hogy a tagállamok 2015. október 28-án megállapodtak arról, hogy 2017 szeptemberétől valamennyi új gépkocsimodell, 2019 szeptemberétől pedig minden új gépjármű esetében kötelezővé teszik az NOx valós vezetési feltételek melletti kibocsátásának mérését;

6.  hangsúlyozza, hogy az új uniós típusjóváhagyási szabályok jelentősen javítják majd a járművek típusjóváhagyását és vizsgálatát végző hatóságok minőségét, függetlenségét és felügyeletét; elismeri ugyanakkor, hogy a 2020. szeptember 1-jén hatályba lépő (EU) 2018/858 rendelet szerinti új szabályok, valamint a járművek típusjóváhagyásáért és vizsgálatáért felelős hatóságokat érintő, a minőség, a függetlenség és a felügyelet javítását célzó számos intézkedés ennélfogva még nem léptek hatályba;

7.  felszólítja a Bizottságot, hogy a megfelelőségi tényező felülvizsgálata révén folytassa az uniós gépjárművek NOx-kibocsátásra vonatkozó határértékek csökkentésével kapcsolatos munkáját, a második RDE-csomagban előírtak szerint, évente és a technológiai fejlődéssel összhangban;

8.  megjegyzi ugyanakkor, hogy az egészségre káros anyagok levegőben való jelenlétének egyre szigorúbb korlátozása önmagában nem hatékony módszer a levegő minőségének javítására, amint azt az Európai Bíróság előtti kötelezettségszegési ügyek száma is bizonyítja; megjegyzi, hogy a hatékony politikának a hosszú távú és integrált levegőminőség-javítási tervek megfelelő pénzügyi forrásokkal történő megvalósítását is magában kell foglalnia;

9.  aggodalommal állapítja meg, hogy egyes tagállamok vagy helyi hatóságaik aránytalan intézkedéseket, például a régebbi dízelüzemű járművekre vonatkozó korlátozásokat vezettek be, ami nehézségeket eredményez az ilyen járművek tulajdonosainak a mindennapi életben, csökkenti az ilyen gépjárművek értékét, illetve jelentősen növeli a régebbi, szennyezőbb járművek elterjedését az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban;

10.  rámutat arra, hogy a gépkocsigyártók tetemes beruházásokat hajtottak végre a NOx-kibocsátások jelentős csökkentése céljából (ideértve például a szelektív katalitikus reakció (SCR) és a NOx-csapdarendszer széles körű alkalmazását);

11.  hangsúlyozza, hogy a Parlament kérésének megfelelően értékelni kell az uniós piacon forgalomba hozott járművek teljes életciklusra vonatkozó kibocsátását, ugyanakkor e tekintetben elismeri, hogy a Bizottság számára erőt próbáló feladat a teljes életciklusra vonatkozó CO2-kibocsátások felmérését célzó közös uniós módszertan kidolgozása;

12.  hangsúlyozza, hogy a levegőminőség és a közegészség javítása, környezetünk védelme, az EU globalizált világon belüli versenyképességének erősítése és az európai munkahelyek és Európa ipari bázisának védelme érdekében a fokozottan környezetbarát és hatékonyabb mobilitásra való áttérést a gépjárműágazattal egyeztetett módon kell megvalósítani;

13.  hangsúlyozza, hogy a dízeltechnológia a CO2-kibocsátások csökkentése révén jelentős szerepet tölt be az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mivel az alternatív energiaforrásokkal meghajtott járművek továbbra is számos hiányossággal küzdenek; ennélfogva elismeri, hogy a korszerű dízeljárművek az alternatív üzemanyaggal működő járművek mellett fontos szerepet játszanak abban, hogy hozzásegítsék a városokat a levegőminőségi célértékek eléréséhez;

14.  hangsúlyozza a technológiasemlegesség elvének fontosságát, és nyomatékosan kéri valamennyi rendelkezésre álló technológia, többek között a szintetikus üzemanyagok és az üzemanyagcella-technológia alkalmazását a levegőminőség javítása és a CO2-kibocsátások csökkentése érdekében;

15.  rámutat arra, hogy az elektromos mobilitás a fogyasztói kényelem szempontjából kihívásokkal jár (például a hatótávolság, a nagy tömeg, az elektromos járművek magas ára és az akkumulátorok rövid élettartama tekintetében), ugyanakkor jelentős új környezetvédelmi kihívásokat is támaszt (például az akkumulátorok gyártásához és újrahasznosításához szükséges nyersanyagok beszerzése tekintetében);

16.  felhívja a Bizottságot, hogy szigorúan éljen felügyeleti megbízatásával, és folytassa a tagállamokkal és más érdekelt felekkel folytatott közös munkát a gépjárművek kibocsátására vonatkozó szabályozás jövőbeli optimalizálása és a tisztább és versenyképesebb mobilitásra való áttérés felgyorsítása érdekében;

17.  rámutat arra, hogy a tagállamoknak és hatóságaiknak kell vállalniuk az elsődleges felelősséget az új uniós típusjóváhagyási és vizsgálati keret hatékony végrehajtása tekintetében, a jövőbeli botrányok megelőzése és az uniós fogyasztók bizalmának visszanyerése érdekében;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

Utolsó frissítés: 2019. március 27.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat