Eljárás : 2019/2800(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B9-0040/2019

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0040/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 19/09/2019 - 7.4

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0020

<Date>{17/09/2019}17.9.2019</Date>
<RepeatBlock-NoDocSe> <NoDocSe>B9‑0040/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9‑0041/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9‑0042/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9‑0043/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9‑0044/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9‑0047/2019</NoDocSe></RepeatBlock-NoDocSe> } RC1
PDF 150kWORD 53k

<TitreType>KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 136. cikkének (5) bekezdése és 132. cikkének (4) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Replacing>amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:</Replacing>

<TablingGroups>B9‑0040/2019 (PPE)

B9‑0041/2019 (Verts/ALE)

B9‑0042/2019 (GUE/NGL)

B9‑0043/2019 (ECR)

B9‑0044/2019 (S&D)

B9‑0047/2019 (Renew)</TablingGroups>


<Titre>a növények és a lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatóságáról</Titre>

<DocRef>(2019/2800(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Annie Schreijer‑Pierik, Herbert Dorfmann</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Paolo De Castro</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Jan Huitema</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Martin Häusling</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Anthea McIntyre, Bert‑Jan Ruissen, Veronika Vrecionová, Nicola Procaccini, Mazaly Aguilar</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Martin Buschmann, Luke Ming Flanagan, Stelios Kouloglou, Petros Kokkalis, Marisa Matias, Manuel Bompard</Depute>

<Commission>{GUE/NGL}a GUE/NGL képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Dino Giarrusso, Daniela Rondinelli</Depute>

</RepeatBlock-By>


Az Európai Parlament állásfoglalása a növények és a lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatóságáról

(2019/2800(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló 2012. május 10-i állásfoglalására[1],

 tekintettel a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról szóló 2015. december 17-i állásfoglalására[2],

 tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 1988. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[3] és különösen annak 4. cikkére, amely kimondja, hogy a lényegében biológiai eljárásokból származó termékek nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban,

 tekintettel az 1973. október 5-i Európai Szabadalmi Egyezményre (ESZE), különösen 53. cikkének b) pontjára,

 tekintettel az Európai Szabadalmi Egyezmény Végrehajtási Szabályzatára, különösen annak 26. szabályára, amely kimondja, hogy a 98/44/EK irányelv a biotechnológiai újításokkal kapcsolatos európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak értelmezésének kiegészítő eszközeként használandó,

 tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv bizonyos cikkeiről szóló 2016. november 8-i bizottsági közleményre[4],

 tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv bizonyos cikkeiről szóló bizottsági közleményről szóló, 2017. március 1-jei tanácsi következtetésekre[5],

 tekintettel az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának 2017. június 29-i, az ESZE-hez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat 27. és 28. szabályának módosításáról szóló határozatára (CA/D 6/17)[6],

 tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) 3.3.04. Műszaki Fellebbezési Tanácsának 2018. december 5-i T 1063/18. sz. határozata kapcsán az ESZH elnöke által az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsa elé terjesztett számos kérdésre[7],

 tekintettel a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendeletre[8] (a továbbiakban: „2100/94/EK tanácsi rendelet”), különösen annak 15. cikkének c) pontjára, amely a nemesítők számára biztosított mentességről rendelkezik,

 tekintettel a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól, többek között a hamisított áruk kereskedelméről szóló megállapodásra (TRIPS), különösen a megállapodás 27. cikkének (3) bekezdésére,

 tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel a globális élelmezésbiztonság szavatolása, az éghajlatváltozás kezelése és a nemesítési ágazatban a monopóliumok kialakulásának megelőzése, ugyanakkor a kkv-kat és a mezőgazdasági termelőket szolgáló lehetőségek bővítése érdekében a növényi biológiai anyagokhoz, köztük a növényi tulajdonságokhoz való akadálytalan hozzáférés elengedhetetlen az európai növénynemesítési és mezőgazdasági ágazat innovációs képessége, versenyképessége és új növényfajták kifejlesztése szempontjából;

B. mivel a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés akadályozását célzó bármely korlátozás vagy kísérlet a növénynemesítési ágazat területén túlzott mértékű piaci koncentrációt eredményezhet a piaci verseny, a fogyasztók, valamint az európai belső piac és élelmezésbiztonság rovására;

C. mivel a lényegében biológiai eljárásokból származó termékekre vagy a hagyományos nemesítéshez szükséges genetikai anyagokra vonatkozó szabadalmak ellentétesek az ESZE 53. cikkének b) pontjában és a 98/44/EK irányelv 4. cikkében meghatározott kizárással;

D. mivel a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékeket, például növényeket, magokat, ősi tulajdonságokat és géneket ki kell zárni a szabadalmazhatóságból;

E. mivel a növény- és állatnemesítés olyan eljárás, amelyet a gazdálkodók és a gazdálkodó közösségek a mezőgazdaság kezdetei óta alkalmaznak, és mivel a genetikai sokféleség fenntartásához lényeges, hogy a fajták és nemesítési módszerek korlátozások nélkül felhasználhatók legyenek;

F. mivel a 98/44/EK irányelv a biotechnológiai újításokról, különösen a géntechnológiáról rendelkezik;

G. mivel a Bizottság 2016. november 8-i közleményében azt a következtetést vonja le, hogy a 98/44/EK irányelv elfogadásakor az uniós jogalkotó szándéka az volt, hogy kizárja a szabadalmazhatóság köréből a lényegében biológiai eljárások révén előállított termékeket;

H. mivel a Tanács 2017. február 3-i következtetéseiben üdvözli a bizottsági közleményt; mivel valamennyi érintett uniós jogalkotó egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a 98/44/EK irányelv elfogadásakor az uniós jogalkotó szándéka az volt, kizárja a szabadalmazhatóság köréből a lényegében biológiai eljárások révén előállított termékeket;

I. mivel az ESZH Igazgatótanácsa 2017. június 29-én módosította az Európai Szabadalmi Egyezményhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat[9] 27. és 28. szabályát, és úgy határozott, hogy a lényegében biológiai eljárások révén létrejött növények és állatok szabadalmazása tilos;

J. mivel az ESZE 38 szerződő állama megerősítette, hogy nemzeti jogukat és gyakorlatukat kiigazították annak érdekében, hogy a lényegében biológiai eljárások révén előállított termékeket ténylegesen kizárják a szabadalmazhatóság köréből;

K. mivel az ESZE szerződő államai aggodalmukat fejezték ki a 3.3.04. Műszaki Fellebbezési Tanács 2018. december 5-i T 1063/18. sz. határozatával[10] előállt jogbizonytalanság kapcsán;

L. mivel 2019 márciusában az Igazgatótanács 159. ülésén az ESZH elnöke az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsa elé terjesztette e határozatot;

M. mivel a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékekre vonatkozóan számos bejelentés az ESZH határozatára vár, ebből adódóan pedig a bejelentők és mindazok számára, akiket érinteni fognak e szabadalmak, égetően szükséges a jogbiztonság a 28. szabály (2) bekezdésének érvényességéről;

N. mivel a növényfajta-oltalmi jogok 1991-es UPOV-egyezményen alapuló nemzetközi rendszerének és e jogok 2100/94/EK tanácsi rendeleten alapuló uniós rendszerének alapelve, hogy a növényfajta-oltalom jogosultja nem akadályozhat meg másokat abban, hogy a védett növényfajtát további nemesítési tevékenység céljából felhasználják;

1. mély aggodalmának ad hangot az Európai Szabadalmi Hivatal 3.3.04. Műszaki Fellebbezési Tanácsának 2018. december 5-i határozata (T 1063/18) miatt, amely jogbizonytalanságot eredményez;

2. ismételten hangsúlyozza, hogy a 98/44/EK irányelv és az uniós jogalkotó szándéka szerint a növény- és állatfajtákat – ideértve ezek részeit és tulajdonságait is –, a lényegében biológiai eljárásokat és az ilyen eljárások révén előállított termékeket semmilyen módon nem lehet szabadalmi oltalom alá helyezni;

3. úgy véli, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal belső döntéshozatali szabályai nem áshatják alá az európai szabadalmi jog és az annak értelmezése általi demokratikus politikai ellenőrzést, sem pedig a jogalkotó szándékát, amelyet a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv bizonyos cikkeiről szóló, 2016. november 8-i bizottsági közlemény pontosít;

4. úgy véli, hogy a hagyományos nemesítési módszerekből, többek között a keresztezésből és a szelekcióból származó termékek vagy a hagyományos nemesítéshez szükséges genetikai anyagok szabadalmaztatására irányuló bármely kísérlet ellentétes az Európai Szabadalmi Egyezmény 53. cikkének b) pontjában és a 98/44/EK irányelv 4. cikkében meghatározott kizárással;

5. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hatáskörükön belül tegyenek meg minden tőlük telhetőt a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékek ESZH általi szabadalmazhatóságának tilalmával kapcsolatos jogi egyértelműség biztosítása érdekében;

6. üdvözli a Bizottság 2016. november 8-i közleményét, amely egyértelművé teszi, hogy a 98/44/EK irányelv elfogadásakor az uniós jogalkotó szándéka az volt, hogy kizárja a szabadalmazhatóság köréből a lényegében biológiai eljárások révén előállított termékeket; üdvözli, hogy az ESZE szerződő államai kiigazították jogukat és gyakorlatukat, valamint hogy az ESZH Igazgatótanácsa határozatában egyértelművé tette az ESZE 53. cikke b) pontjának hatályát és értelmezését a szabadalmazhatósági kivételek vonatkozásában;

7. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy védjék meg az európai növénynemesítési és mezőgazdasági ágazat innovációs képességét és az általános közérdeket, valamint hogy biztosítsák, hogy az EU gondoskodjon a lényegében biológiai eljárásokkal előállított anyagokhoz való garantált hozzáférésről és azok növénynemesítés céljaira történő felhasználásáról, annak érdekében, hogy – adott esetben – ne avatkozzanak bele a mezőgazdasági termelői jogokat és a nemesítők számára biztosított mentességet garantáló tagállami gyakorlatokba;

8. ezért nyomatékosan felszólítja a Bizottságot, hogy 2019. október 1. előtt intézzen amicus curiae levelet az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsához, megerősítve a Bizottság 2016. évi közleményében foglalt következtetéseket, miszerint a 98/44/EK irányelv elfogadásakor az uniós jogalkotó szándéka az volt, hogy kizárja a szabadalmazhatóság köréből a lényegében biológiai eljárások révén előállított termékeket, és hogy nyilatkozatához csatolja ezt az állásfoglalást is;

9. felszólítja az Európai Szabadalmi Hivatal Bővített Fellebbezési Tanácsát, hogy a nemesítők, a mezőgazdasági termelők és a lakosság érdekében haladéktalanul állítsa helyre a jogbiztonságot azzal, hogy pozitív választ ad az ESZH elnöke által a Bővített Fellebbezési Tanács elé terjesztett kérdésekre;

10. felszólítja a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal kötendő kereskedelmi és partnerségi megállapodásokra irányuló tárgyalások során aktívan törekedjen a lényegében biológiai eljárások és az azok révén előállított termékek szabadalmazhatóság alóli kizárására;

11. felszólítja a Bizottságot, hogy a szabadalmijog-harmonizációról zajló többoldalú tárgyalások keretében törekedjen a lényegében biológiai eljárások és az azokból származó termékek szabadalmazhatóságból történő kizárására;

12. felhívja a Bizottságot, hogy a 98/44/EK irányelv 16. cikkének c) pontjában előírtak szerint és a Parlament szabadalmakról és növényfajta-oltalmakról szóló 2015. december 17-i állásfoglalásában foglalt kérésnek megfelelően számoljon be a szabadalmi jog fejleményeiről és a biotechnológia és a géntechnológia területére való kihatásairól, valamint vizsgálja meg részletesebben a szabadalmi oltalom hatályával kapcsolatos kérdéseket;

13. utasítja elnökét, hogy 2019. október 1-jéig írásbeli nyilatkozatként nyújtsa be ezt az állásfoglalást az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsának, valamint továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

 

 

[1] HL C 261. E, 2013.9.10., 31. o.

[2] HL C 399., 2017.11.24., 188. o.

[3] HL L 213., 1998.7.30., 13. o.

[4] HL C 411., 2016.11.8., 3. o.

[5] HL C 65., 2017.3.1., 2. o.

[6] Az Európai Szabadalmi Hivatal Hivatalos Lapja, A56., 2017.7.31.

[7] Az Európai Szabadalmi Hivatal Hivatalos Lapja, A52., 2019.5.31.

[8] HL L 227., 1994.9.1., 1. o.

[9] Az Európai Szabadalmi Hivatal Hivatalos Lapja, A56., 2017.7.31. (CA/D 6/17).

[10] https://www.epo.org/news-issues/news/2019/20190329.html

Utolsó frissítés: 2019. szeptember 18.Jogi nyilatkozat