Eljárás : 2019/2883(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B9-0156/2019

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0156/2019

Viták :

PV 23/10/2019 - 21
CRE 23/10/2019 - 21

Szavazatok :

PV 24/10/2019 - 8.10
CRE 24/10/2019 - 8.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0050

<Date>{23/10/2019}23.10.2019</Date>
<RepeatBlock-NoDocSe> <NoDocSe>B9‑0156/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9‑0157/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9‑0158/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9‑0159/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9‑0160/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9‑0161/2019</NoDocSe></RepeatBlock-NoDocSe> } RC1
PDF 151kWORD 49k

<TitreType>KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Replacing>amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:</Replacing>

<TablingGroups>B9‑0156/2019 (ECR)

B9‑0157/2019 (Verts/ALE)

B9‑0158/2019 (GUE/NGL)

B9‑0159/2019 (S&D)

B9‑0160/2019 (Renew)

B9‑0161/2019 (PPE)</TablingGroups>


<Titre>az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről</Titre>

<DocRef>(2019/2883(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Michael Gahler, Željana Zovko, David McAllister, Sandra Kalniete, Kinga Gál, David Lega, László Trócsányi, Andor Deli, Edina Tóth, Ivan Štefanec</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Kati Piri, Tonino Picula, Isabel Santos, Andreas Schieder, Tanja Fajon</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute></Depute>

<Commission>{Renew}a Renew Europe képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Reinhard Bütikofer, Catherine Rowett, Caroline Roose, David Cormand, Monika Vana, Tineke Strik, Michael Bloss, Niklas Nienaß, Salima Yenbou, Erik Marquardt, Ernest Urtasun, Viola Von Cramon‑Taubadel</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Ryszard Czarnecki, Zdzisław Krasnodębski, Karol Karski, Angel Dzhambazki, Anna Fotyga, Adam Bielan, Witold Jan Waszczykowski</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Stelios Kouloglou, Dimitrios Papadimoulis, Elena Kountoura, Petros Kokkalis, Konstantinos Arvanitis, Alexis Georgoulis</Depute>

<Commission>{GUE/NGL}a GUE/NGL képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Fabio Massimo Castaldo</Depute>

</RepeatBlock-By>


Az Európai Parlament állásfoglalása az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről

(2019/2883(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Tanács bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2018. június 26-i következtetéseit jóváhagyó 2018. június 28-i európai tanácsi következtetésekre, amelyek egyértelmű utat jelölnek ki a csatlakozási tárgyalások 2019. júniusi megnyitása felé,

 tekintettel a Tanács 2019. június 18-i következtetéseire, amelyek szerint úgy határozott, hogy legkésőbb 2019 októberében vissza fog térni a Bizottság arra irányuló ajánlásának kérdésére, hogy kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával,

 tekintettel az Európai Tanács 2019. október 17–18-i következtetéseire, amelyek szerint úgy határozott, hogy a 2020 májusában Zágrábban tartandó EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt vissza fog térni a bővítés kérdésére,

 tekintettel az EU bővítési politikájáról szóló 2019. május 29-i bizottsági közleményre (COM(2019)0260) és a hozzá csatolt két bizottsági szolgálati munkadokumentumra („2019. évi jelentés Albániáról” (SWD(2019)0215) és „2019. évi jelentés Észak-Macedóniáról” (SWD(2019)0218)),

 tekintettel Albániáról és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló korábbi – különösen a 2017. február 15-i[1] és 2018. november 29-i[2] – állásfoglalásaira, az Albániáról szóló 2016. évi és 2018. évi bizottsági jelentésre, a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról/Észak-Macedóniáról szóló 2016. évi és 2018. évi bizottsági jelentésről szóló 2017. június 14-i[3] és 2018. november 29-i[4] állásfoglalásaira,

 tekintettel a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i bizottsági közleményre (COM(2018)0065),

 tekintettel Albánia 2009-es NATO-csatlakozására, valamint arra, hogy Észak-Macedónia jó úton halad afelé, hogy a NATO 30. tagjává váljon,

 tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón tett szófiai nyilatkozatra és az ehhez csatolt kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjére,

 tekintettel Tusk, Sassoli és Juncker elnökök, valamint Von der Leyen megválasztott elnök 2019. október 3-i, az Észak-Macedóniával és Albániával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló közös levelére,

 tekintettel a Bizottság „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2013–2014” című, 2013. október 16-i közleményére (COM(2013)0700),

 tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i theszaloníki ülésének a nyugat-balkáni államok Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló elnökségi következtetéseire,

 tekintettel a 2014. augusztus 28-án kezdődött berlini folyamatra,

 tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 817(1993) és 845(1993) sz. határozatában ismertetett nézeteltérések rendezéséről, az 1995. évi ideiglenes megállapodás megszüntetéséről, valamint a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország közötti stratégiai partnerség kialakításáról szóló, 2018. június 17-i záró megállapodásra, amely preszpai megállapodásként is ismert,

 tekintettel az Európai Tanács Észak-Macedónia számára uniós tagjelölti státuszt biztosító 2005. december 16-i, és Albánia számára uniós tagjelölti státuszt biztosító 2014. június 26–27-i határozatára,

 tekintettel a stabilizációs és társulási megállapodásokra (STM) az Európai Közösségek és tagállamai, valamint a szóban forgó két ország, Albánia és Észak-Macedónia között,

 tekintettel a négy fő politikai párt között 2015. június 2-án és július 15-én Szkopjéban létrejött politikai megállapodásra (az úgynevezett przsinói megállapodás), valamint az ennek végrehajtásáról szóló, 2016. július 20-i és augusztus 31-i négypárti megállapodásra,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel 2003-ban a szaloniki Európai Tanács hangsúlyozta, hogy támogatja a nyugat-balkáni országok jövőbeli integrációját az európai struktúrákba, kijelentve, hogy uniós tagságuk – mint végső cél – nagy prioritással bír az EU számára, és a Balkán az egyesült Európa szerves részévé válik;

B. mivel az Unió a 2017. május 17-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón megerősítette, hogy egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán uniós tagságának perspektíváját;

C. mivel az EU-tagság kilátása a reformok egyik alapvető ösztönzője volt a nyugat-balkáni országokban; mivel a bővítési folyamat döntő szerepet játszott a Nyugat-Balkán, az Unió számára stratégiai jelentőségű térség stabilizálásában;

D. mivel az uniós csatlakozási folyamatot mind Észak-Macedóniában, mind Albániában politikai konszenzus és széles körű lakossági támogatás övezi;

E. mivel a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok elengedhetetlenek az érintett országok előrehaladásához az uniós csatlakozás felé vezető úton;

F. mivel minden tagjelölt országot egyedileg, saját érdemei alapján ítélnek meg, és a csatlakozás menetrendjét és a tárgyalások ütemét a reformok gyorsaságának és minőségének kell meghatároznia;

G. mivel Albánia 2009-ben benyújtotta uniós csatlakozási kérelmét, 2014-ben pedig megszerezte a tagjelölti státuszt; mivel 2016-ban a Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával; mivel Észak-Macedónia 2004-ben benyújtotta uniós csatlakozási kérelmét, 2005-ben pedig megszerezte a tagjelölti státuszt; mivel a Bizottság több alkalommal javasolta a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával;

H. mivel az Európai Tanács 2018. és 2019. júniusi ülése óta már harmadszor bizonyult képtelennek a bővítéssel kapcsolatos pozitív döntés meghozatalára; mivel az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a 2020 májusában Zágrábban tartandó EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt vissza fog térni a bővítés kérdésére;

I. mivel 2017 augusztusában Észak-Macedónia korábbi nevén úgynevezett „barátsági szerződést” kötött Bulgáriával, amely lezárta a két ország közötti vitás kérdéseket, és közelebb hozta őket egymáshoz az uniós irányultságú partnerség révén, majd ezt a Görögországgal kötött preszpai megállapodás követte;

J. mivel Albánia jó eredményeket ért el az igazságügyi reform terén, amelynek célja az ország igazságügyi intézményei függetlenségének, elszámoltathatóságának, professzionalizmusának és hatékonyságának megerősítése, és az emberek igazságügyi intézményekbe vetett bizalmának növelése; mivel a reformokat a legátfogóbb erőfeszítéseknek kell tekinteni e területen ahhoz képest is, amit a térség többi országának kell teljesítenie az uniós tagság felé vezető úton;

K. mivel Észak-Macedóniában rendkívüli választásokat jelentettek be, válaszul az országgal folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozó döntés elhalasztására;

1. mélységes csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az Unió Franciaország, Dánia és Hollandia ellenkezése miatt nem tudott megállapodni az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, mivel mindkét ország jelentős erőfeszítéseket tett, és eleget tesz a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó uniós követelményeknek;

2. elismerését fejezi ki Észak-Macedóniának a nehéz, még nyitott kétoldalú kérdések történelmi jelentőségű és megnyugtató rendezéséért és a jószomszédi kapcsolatok előmozdításáért, különösen a Görögországgal kötött preszpai megállapodás és a Bulgáriával a barátságról, a jószomszédi viszonyról és az együttműködésről kötött szerződés révén; felhívja a Tanácsot, hogy vegye figyelembe e megállapodások pozitív üzenetét és saját határozatának a politikai stabilitásra, a regionális együttműködésre és a békés egymás mellett élésre gyakorolt negatív hatásait, továbbá elismerését fejezi ki az Észak-macedón Köztársaságnak a balkáni békéhez való hozzájárulásáért és azért, hogy ragyogó példával szolgál a régóta fennálló viták békés megoldására; kéri az észak-macedóniai parlamenttel folytatott Jean Monnet párbeszéd mint kulcsfontosságú támogatási eszköz fenntartását;

3. üdvözli, hogy Albánia tanúbizonyságot tett az uniós reformprogram előbbrevitele iránti elkötelezettségéről, valamint kézzel fogható és tartós eredményeket ért el, továbbá üdvözli az Albánia által végrehajtott igazságügyi reformokat; teljes mértékben támogatja a Bizottság Albániával kapcsolatos ajánlását, elismerve az ország reformok terén tett biztató erőfeszítéseit; úgy véli, hogy az átvilágítási folyamat és a csatlakozási tárgyalások mihamarabbi megindítása fenntartja és fokozza majd a reformok lendületét; úgy véli, hogy a tárgyalások megkezdése erőteljes katalizátora lesz majd a reformok végrehajtásának és a demokratikus intézmények megszilárdításának, valamint hozzájárul majd az uniós ellenőrzés és az elszámoltathatóság fokozásához, továbbá a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásához mind Albániában, mind Észak-Macedóniában;

4. hangsúlyozza, hogy a döntéshozatal ilyesfajta elodázása stratégiai hiba, és káros hatással van az Unió hitelességére, mivel az arra érdemes országok integrációja segíti az Uniót nemzetközi szerepének megőrzésében és érdekeinek megvédésében, ugyanakkor az uniós csatlakozáshoz vezető úton való előrehaladás magukra a tagjelölt országokra is átalakító hatást gyakorol; kijelenti továbbá, hogy az EU bővítési politikája az Unió legeredményesebb külpolitikai eszköze, és további lebontása egyre ingatagabb helyzethez vezethet az Unióban és közvetlen szomszédságában;

5. megjegyzi, hogy a bővítési folyamat esetleges reformja nem gördíthet akadályokat azon országok elé, amelyek már teljesítették a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó követelményeket, továbbá megjegyzi, hogy a tagjelölt országokat objektív kritériumok szerint, saját érdemeik alapján kell értékelni, nem pedig az egyes tagállamok belpolitikai menetrendjeinek megfontolásai alapján, és hogy a csatlakozás ütemezését a reformok gyorsasága és minősége határozza meg;

6. emlékeztet az Európai Tanács által 2006 decemberében jóváhagyott, majd az Európai Tanács 2016. júniusi következtetéseiben megerősített, megújított bővítési konszenzusra;

7. hangsúlyozza, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdésének Unió általi elmulasztása Észak-Macedóniában rendkívüli választások kiírását eredményezte, ami a kompromisszumokat elérők hitelességének romlásával járt; úgy ítéli meg, hogy ez a jószomszédi kapcsolatok tekintetében negatív üzenetet közvetít a lehetséges tagjelölt országok felé; aggodalommal állapítja meg, hogy ez más külső szereplők számára, amelyek tevékenysége nem feltétlenül áll összhangban az Unió értékeivel és érdekeivel, lehetővé teheti, hogy szorosabbra fűzzék kapcsolataikat mind Észak-Macedóniával, mind Albániával;

8. üdvözli az Észak-Macedónia vezetőinek 2019. október 20-i találkozóján elfogadott következtetéseket, amelyek megerősítik az ország elkötelezettségét az európai csatlakozási folyamat iránt, és hangsúlyozzák, hogy annak Észak-Macedónia számára nincs alternatívája;

9. hangsúlyozza, hogy ez a határozat figyelmeztető jelzésül szolgál a többi nyugat-balkáni tagjelölt ország és potenciális tagjelölt ország számára, és megnyitja az utat más befolyások előtt, valamint hogy más csatlakozásra váró országokban is lelassíthatja vagy akár meg is akaszthatja az Európa-barát reformok végrehajtását;

10. emlékeztet arra, hogy a térség ifjúsága nagy várakozással tekint az uniós csatlakozás elé, és úgy ítéli meg, hogy a világos kilátások nélküli jövő a régióból való kivándorláshoz vezethet;

11. fájlalja, hogy e határozat aláássa az Európai Parlament által a bővítési folyamat és a nyugat-balkáni stratégia terén tett erőfeszítéseket;

12. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok nem tudtak egyhangú határozatot hozni a tárgyalások megkezdéséről; felhívja a tagállamokat, hogy tanúsítsanak felelős magatartást Albániával és Észak-Macedóniával szemben, és következő ülésükön hozzanak egyhangúlag pozitív határozatot a tárgyalások megkezdéséről, szem előtt tartva a fellépés elmaradásának következményeit;

13. úgy ítéli meg, hogy a soron következő Bizottságnak haladéktalanul át kell tekintenie a bővítési politikát, figyelemmel a Tanács legutóbbi döntésének hatásaira, mindeközben hangsúlyozva a bővítésből származó előnyöket mind a tagjelölt országok, mind a tagállamok számára; úgy véli továbbá, hogy a Bizottságnak ennek megfelelően át kell értékelnie és módosítania kell 2018. februári nyugat-balkáni stratégiáját;

14. ismételten hangsúlyozza, hogy az EUSZ 49. cikke értelmében bármely európai állam kérheti felvételét az Európai Unióba, amennyiben elkötelezi magát a koppenhágai kritériumok és a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot;

15. kéri a Parlamentet, hogy a térségen belül fokozza tovább a demokráciát támogató tevékenységeit (a Jean Monnet párbeszédeket és a kapacitásépítést) annak biztosítására, hogy a parlamentek mint a demokratikus reform motorjai maradéktalanul betölthessék szerepüket, és valóra válthassák a térség polgárainak európai törekvéseit;

16. kéri a Parlamentet, hogy erre való tekintettel, illetve az Európai Tanácson belüli patthelyzetre reagálva hívjon össze regionális parlamenti tanácskozást a nyugat-balkáni országok parlamenti vezetőinek részvételével, hogy stratégiát alakítson ki arról, milyen szerepet játsszanak a parlamentek az uniós reformmenetrend megvalósításában és a térség lakossága európai törekvéseinek megfelelő konkrét intézkedések meghozatalában;

17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az uniós tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Észak-Macedónia és Albánia, valamint a többi, csatlakozásra váró ország kormányának és parlamentjének.

 

[1] HL C 252, 2018.7.18., 122. o.

[2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)481.

[3] HL C 331, 2018.9.18., 88. o.

[4] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0480.

Utolsó frissítés: 2019. október 23.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat