1. cikk  : Alapelvek

Európai parlamenti képviselői feladataik ellátása során a képviselők:

a)   irányadónak tekintik és betartják az alábbi általános magatartási elveket: önzetlenség, feddhetetlenség, nyíltság, szorgalom, becsületesség, elszámoltathatóság és a Parlament hírnevének tiszteletben tartása,

b)   kizárólag a köz érdekében járnak el, és semmilyen közvetlen vagy közvetett anyagi hasznot vagy más ellenszolgáltatást nem szereznek, illetve annak megszerzésére nem törekszenek.

2. cikk  : A képviselők legfontosabb feladatai

Feladataik ellátása során az európai parlamenti képviselők

a)   nem kötnek semmilyen harmadik természetes vagy jogi személy érdekében való fellépésre vagy szavazásra irányuló olyan megállapodást, amely sértené az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkében és az európai parlamenti képviselők statútumának 2. cikkében foglalt szavazási szabadságukat; nem kötnek semmilyen harmadik természetes vagy jogi személy érdekében való fellépésre vagy szavazásra irányuló olyan megállapodást, amely sértené az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkében és az európai parlamenti képviselők statútumának 2. cikkében foglalt szavazási szabadságukat;

b)   nem kérnek, fogadnak el vagy kapnak semmilyen közvetlen vagy közvetett, sem pénzbeni, sem természetbeni ellenszolgáltatást vagy jutalmat a képviselő parlamenti munkája során tanúsított bizonyos magatartásért, és tudatosan törekszenek minden megvesztegetésre, korrupcióra vagy jogtalan befolyásolásra utaló helyzet elkerülésére,

c)   nem folytatnak az uniós döntéshozatali folyamathoz közvetlenül kapcsolódó hivatalos, fizetett lobbitevékenységet.

3. cikk  : Összeférhetetlenség

(1)   Amennyiben valamely európai parlamenti képviselő személyes érdekeltsége nem helyénvaló módon befolyásolhatja európai parlamenti képviselői feladatainak ellátását, összeférhetetlenség áll fenn. Nem áll fenn összeférhetetlenség abban az esetben, ha a képviselő az állampolgári közösség vagy személyek átfogó csoportja tagjaként részesül előnyökben.

(2)   Amennyiben valamely képviselő úgy találja, hogy esetében összeférhetetlenség áll fenn, haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a helyzetet e magatartási kódex rendelkezéseinek megfelelően orvosolja. Ha a képviselő nem képes feloldani az összeférhetetlenséget, arról írásban jelentést tesz az Elnöknek. Nem egyértelmű esetekben a képviselő bizalmas tanácsot kérhet a képviselők magatartásával foglalkozó, a 7. cikk szerint létrehozott tanácsadó bizottságtól.

(3)   A (2) bekezdés sérelme nélkül a képviselők – a plenáris ülés vagy valamely parlamenti szerv keretében történő felszólalást vagy szavazást megelőzően, illetve ha személyüket előadónak javasolják – kötelesek közölni a tárgyalás alatt álló üggyel kapcsolatos bármilyen tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenségüket, amennyiben az a 4. cikk szerinti nyilatkozatban szereplő információk alapján nem nyilvánvaló. Ezt a közlést írásban vagy szóban kell megtenni a levezető elnök részére a kérdéses parlamenti eljárás során.

4. cikk  : A képviselői nyilatkozat

(1)   Az átláthatóság érdekében a képviselők személyes felelősséget vállalnak azért, hogy az európai parlamenti választásokat követő első plenáris ülés végéig (vagy parlamenti ciklus közben a parlamenti hivatalba lépés után 30 napon belül) pénzügyi érdekeltségeikre vonatkozó nyilatkozatot nyújtsanak be az Elnöknek az Elnökség által a 9. cikk alapján elfogadott formanyomtatványt használva. A képviselők az egyes változásokat követő hónap végéig értesítik az Elnököt a nyilatkozatukban történt bármilyen változásról.

(2)   A pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozat az alábbi, pontosan megadandó információkat tartalmazza:

a)   a képviselők foglalkozása a parlamenti feladataik megkezdését megelőző három évben, valamint ezen idő alatt vállalatok, nem kormányzati szervezetek, egyesületek vagy más, jogszabályban létrehozott szervek testületeiben vagy bizottságaiban vállalt tagságuk;

b)   minden olyan juttatás, amelyet a képviselő egy másik parlamentben betöltött képviselői megbízatásért kap,

c)   bármilyen olyan díjazással járó, rendszeres tevékenység, amelyet a képviselő megbízatásának gyakorlása mellett akár alkalmazottként, akár önfoglalkoztatóként végez,

d)   vállalatok, nem kormányzati szervezetek, egyesületek vagy más, jogszabályban létrehozott szervek testületeiben vagy bizottságaiban viselt, díjazott, vagy díjazással nem járó tagság vagy a képviselő által vállalt bármilyen külső, díjazott vagy díjazással nem járó tevékenység,

e)   bármilyen alkalmankénti, díjazással járó külső tevékenység (beleértve az írói, előadói tevékenységet vagy szaktanácsadást), amennyiben a képviselő összes alkalmankénti külső tevékenységéért járó a teljes díjazás összege egy naptári évben meghaladja az 5 000 EUR-t,

f)   bármilyen tulajdonrész olyan vállalatban vagy társulásban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre, illetve amennyiben a képviselőnek jelentős befolyást biztosít az adott szervezet ügyei tekintetében,

g)   bármely pénzbeli, személyzeti téren biztosított vagy természetbeni juttatás, amelyet a képviselő a Parlament által biztosított juttatáson felül politikai tevékenységéért harmadik féltől kap, akinek kilétét közölnie kell,

h)   bármilyen egyéb pénzügyi érdekeltség, amely a képviselőt feladatainak ellátása során befolyásolhatja.

Az egyes tételek első albekezdés szerinti bevallásakor a képviselőnek adott esetben jeleznie kell, hogy azért díjazásban részesül-e vagy sem; az a), c), d), e) és f) tételek esetében a képviselőnek az alábbi jövedelmi kategóriák egyikét is fel kell tüntetni:

–   Díjazás nélkül;

–   havi 1 EUR és 499 EUR között;

–   havi 500 EUR és 1 000 EUR között;

–   havi 1 001 EUR és 5 000 EUR között;

–   havi 5 001 EUR és 10 000 EUR között;

–   több mint 10 000 EUR havonta, a legközelebbi 10 000 eurós összeg megjelölésével.

A képviselőnek az első albekezdésben foglaltaknak megfelelően bevallott egyes tételekből származó, de nem rendszeresen kapott minden más jövedelmét éves alapon kell kiszámítani, el kell osztani tizenkettővel, és be kell sorolni a második albekezdésben meghatározott kategóriák egyikébe.

(3)   Az Elnök számára az e cikkel összhangban nyújtott információkat könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenni a Parlament honlapján.

(4)   Ha a képviselő nem nyújtja be a pénzügyi érdekeltségeiről szóló nyilatkozatot, nem választható meg a Parlament vagy annak bármely szerve valamely tisztségére, nem nevezhető ki előadónak, illetve nem vehet részt hivatalos küldöttségben vagy intézményközi tárgyalásokon.

(5)   Amennyiben az Elnök olyan információhoz jut, amely alapján feltételezheti, hogy egy képviselő pénzügyi érdekeltségeiről szóló nyilatkozata jelentős hibát tartalmaz vagy elavult, konzultálhat a 7. cikkben hivatkozott tanácsadó bizottsággal. Az Elnök adott esetben felkérheti a képviselőt a nyilatkozat 10 napon belül történő kijavítására. Az Elnökség határozhat a 4. cikk (4) bekezdésének alkalmazásáról az Elnök helyesbítési kérelmének eleget nem tevő képviselővel szemben.

(6)   Az előadók jelentésük indokolásában önkéntesen felsorolhatják azon külső érdekelteket, akikkel a jelentés témájába tartozó kérdésekben konzultáltak(1).

5. cikk  : Ajándékok és hasonló juttatások

(1)   Az európai parlamenti képviselők feladataik ellátása során tartózkodnak bármely ajándék vagy hasonló juttatás elfogadásától, kivéve, ha ezeket az udvariassági szokásoknak megfelelően adják, és becsült értékük nem éri el a 150 EUR-t, vagy ha ezeket az udvariassági szokásoknak megfelelően a Parlament hivatalos képviselőiként eljárva kapják.

(2)   A Parlament hivatalos képviseletében a képviselők által az (1) bekezdésnek megfelelően kapott minden ajándékot át kell adni az Elnöknek, és a 9. cikk alapján az Elnökség által meghatározott végrehajtási intézkedéseknek megfelelően kell kezelni.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a képviselők utazási költségeinek, szállásköltségeinek vagy napidíjának visszatérítésére, illetve az ilyen költségek harmadik felek által történő közvetlen kifizetésére abban az esetben, ha a képviselők meghívásra és feladataik végzésével kapcsolatban harmadik felek által szervezett eseményen vesznek részt.

E bekezdés, különösen az átláthatóságot biztosító szabályok hatályát a 9. cikk alapján az Elnökség által meghatározott végrehajtási intézkedések szabják meg.

6. cikk  : A volt képviselők tevékenységei

Az Európai Unió döntéshozatali folyamataihoz közvetlenül kapcsolódó hivatásos érdekérvényesítési vagy képviseleti tevékenységet folytató volt európai parlamenti képviselőknek tájékoztatniuk kell arról az Európai Parlamentet és e tevékenységük teljes időtartama alatt nem jogosultak a volt képviselőknek az Elnökség által meghatározott szabályok szerint biztosított eszközök használatára(2).

7. cikk  : A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság

(1)   Létrejön a képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság (a továbbiakban: tanácsadó bizottság).

(2)   A tanácsadó bizottság öt tagból áll, akiket az Elnök hivatali ideje kezdetén az Alkotmányügyi Bizottság és a Jogi Bizottság tagjai közül a képviselők tapasztalata és a politikai kiegyensúlyozottság figyelembevételével nevez ki.

A tanácsadó bizottság minden egyes tagja rotációs alapon, hat hónapig tölti be az elnöki tisztséget.

(3)   Az Elnök hivatali ideje kezdetén a tanácsadó bizottságban nem képviselt képviselőcsoportok mindegyikéből egy-egy képviselőt kiválasztva tartaléktagokat is kinevez a tanácsadó bizottságba.

Abban az esetben, ha egy, a tanácsadó bizottságban nem képviselt képviselőcsoportba tartozó képviselő állítólagosan megsérti e magatartási kódexet, a megfelelő tartaléktag a tanácsadó bizottság teljes jogú hatodik tagjaként foglalkozik a tárgyalt állítólagos szabálysértés ügyével.

(4)   A képviselő kérésére a tanácsadó bizottság – bizalmas jelleggel – 30 naptári napon belül iránymutatást ad a képviselőnek e magatartási kódex rendelkezéseinek értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatban Az érintett képviselő jogosult az iránymutatásban megbízni.

A tanácsadó bizottság az Elnök kérésére e magatartási kódex megsértésének állítólagos eseteit is megvizsgálja, és tanácsot ad az Elnöknek a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban.

(5)   A tanácsadó bizottság az Elnökkel folytatott konzultációt követően külső szakértőktől is tanácsot kérhet.

(6)   A tanácsadó bizottság tevékenységeiről éves jelentést tesz közzé.

8. cikk  : Eljárás a magatartási kódex esetleges megsértése esetén

(1)   Amennyiben okkal feltételezhető, hogy valamely európai parlamenti képviselő megszeghette e magatartási kódexet, az Elnök, a nyilvánvalóan a szabályokkal való visszaélést jelentő esetek kivételével az ügyet a tanácsadó bizottság elé terjesztheti.

(2)   A tanácsadó bizottság megvizsgálja az állítólagos szabálysértés körülményeit, és meghallgathatja az érintett képviselőt. A megállapításai alapján a bizottság ajánlást nyújt be az Elnöknek a lehetséges döntésre vonatkozóan.

Abban az esetben, ha a magatartási kódexet állítólagosan a tanácsadó bizottság egy állandó tagja vagy egy tartaléktagja sértette meg, az érintett állandó tag vagy tartaléktag tartózkodik a tanácsadó bizottság ez ügyben folytatott eljárásaiban való részvételtől.

(3)   Ha a tanácsadó bizottság ajánlását figyelembe véve és miután felkérte az érintett képviselőt írásbeli észrevételek benyújtására, az Elnök úgy találja, hogy az érintett képviselő megszegte a magatartási kódexet, szankciót megállapító, indokolással ellátott határozatot hoz. Az indokolással ellátott határozatot az Elnökközli a képviselővel.

A megállapított szankció az eljárási szabályzat 166. cikke (3)–(5) bekezdésében szereplő intézkedések közül egyet vagy többet foglalhat magában.

(4)   Az eljárási szabályzat 167. cikkében meghatározott belső jogorvoslati lehetőségek az érintett képviselő rendelkezésére állnak.

9. cikk  : Végrehajtás

Az Elnökség megállapítja e magatartási kódex végrehajtási intézkedéseit – ezen belül egy nyomon követési eljárást –, és szükség esetén naprakésszé teszi a 4. és 5. cikkben említett összegeket.

Az Elnökség javaslatot tehet e magatartási kódex felülvizsgálatára.