Az Európai Parlament eljárási szabályzataPDF
8. parlamenti ciklus - 2018. július
EPUB 181kPDF 1028k
TARTALOM
FÜGGELÉK
TÁRGYMUTATÓ
MEGJEGYZES AZ OLVASONAK
AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZATHOZ KAPCSOLÓDÓ LEGFONTOSABB JOGI AKTUSOK GYŰJTEMÉNYE

FÜGGELÉK : A 196–200. ÉS A 212. CIKK 2019 JÚLIUSI PLENÁRIS ÜLÉS MEGNYITÁSÁTÓL KEZDŐDŐEN ALKALMAZANDÓ VÁLTOZATA (AZ EURÓPAI PARLAMENT 2016. DECEMBER 13-I HATÁROZATÁVAL ÖSSZHANGBAN)

196. cikk : Állandó bizottságok létrehozása

Az Elnökök Értekezletének javaslatára a Parlament állandó bizottságokat hoz létre. Ezek feladatait az eljárási szabályzat mellékletében(1) határozzák meg. E mellékletet a leadott szavazatok többségével kell elfogadni. A bizottságok tagjait a Parlament újraválasztását követő első ülésen, majd azt követően két és fél év elteltével nevezik ki.

Az állandó bizottságok feladatai a bizottság felállításának időpontjától eltérő időpontban is meghatározhatók.

197. cikk : Különbizottságok

1.   Az Elnökök Értekezletének javaslatára a Parlament bármikor felállíthat különbizottságokat, amelyek feladatait, létszámát és megbízatásának idejét a bizottságot létrehozó határozat megnyitásakor egyidejűleg kell meghatározni.

2.   A különbizottságok megbízatása nem haladhatja meg a tizenkét hónapos időszakot, kivéve, ha a Parlament ezen időszakot lejárta előtt meghosszabbítja. Amennyiben a különbizottságot létrehozó parlamenti határozat másképp nem rendelkezik, a megbízatás ideje az alakuló ülés időpontjában veszi kezdetét.

3.   A különbizottságok nem jogosultak véleményt nyilvánítani más bizottságok részére.

198. cikk : Vizsgálóbizottságok

1.   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 226. cikkének és a 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat(2) cikkének megfelelően a Parlament az összes képviselő egynegyedének kérelmére vizsgálóbizottságot állíthat fel az olyan állítólagos jogsértések vagy hivatali visszásságok kivizsgálása céljából, amelyek feltételezhetően az Európai Unió szervei, illetve intézményei, a tagállamok közigazgatási szervei vagy az uniós jog által annak alkalmazására felhatalmazott személyek által az uniós jog végrehajtása során elkövetett cselekmények.

Sem a vizsgálatnak az összes parlamenti képviselő egynegyede által meghatározott tárgya, sem a (11) bekezdésben megállapított időtartam nem módosítható.

2.   A vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozatot a határozat meghozatalát követő egy hónapon belül közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

3.   A vizsgálóbizottság működését a bizottságokra vonatkozó cikkek szabályozzák, kivéve, ha e cikk, illetve a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozat kifejezetten másképp rendelkezik.

4.   A vizsgálóbizottság felállítására irányuló kérelemben pontosan meg kell határozni a vizsgálat tárgyát, és a kérelmet részletesen indokolni kell. A Parlament az Elnökök Értekezlete javaslatára határoz a bizottság felállításáról és adott esetben annak létszámáról.

5.   A vizsgálóbizottságok nem jogosultak véleményt nyilvánítani más bizottságok részére.

6.   A vizsgálóbizottságban az eljárás bármely szakaszában csak a rendes tagok, illetve távollétükben a póttagok szavazhatnak.

7.   A vizsgálóbizottság elnököt és alelnököket választ, és egy vagy több előadót nevez ki. A bizottság tagjaira meghatározott hatásköröket ruházhat át, illetve megbízásokat, különleges feladatokat adhat; a tagok ezekről a későbbiekben a bizottságnak részletes jelentést tesznek.

8.   Az ülések közötti időszakban sürgős esetekben, illetve szükség esetén a bizottság hatásköreit a bizottság koordinátorai gyakorolják, a bizottság következő ülésén történő megerősítés feltételével.

9.   A nyelvhasználatot tekintve a vizsgálóbizottság a 158. cikk rendelkezéseit alkalmazza. A bizottság elnöksége azonban:

-   ha titoktartási okokból szükségesnek ítéli, a tolmácsolást a tanácskozásban részt vevő bizottsági tagok hivatalos nyelveire korlátozhatja,

-   oly módon határozhat a kézhez kapott dokumentumok fordításával kapcsolatban, amely biztosítja, hogy a bizottság hatékonyan és gyorsan végezhesse a feladatát és hogy az ügy szükséges titkosságát és bizalmasságát tiszteletben tartsák.

10.   Amennyiben egy tagállami szerv vagy hatóság felelős lehet az uniós jog végrehajtása során felmerült állítólagos jogsértésekért vagy hivatali visszásságokért, a vizsgálóbizottság felkérheti az adott tagállam parlamentjét a vizsgálatban való együttműködésre.

11.   A vizsgálóbizottság munkáját egy, a Parlament számára a munka eredményeiről készített jelentéssel zárja le, amelyet legkésőbb az alakuló ülését követő tizenkét hónapon belül be kell nyújtania. A Parlament ezen időtartamot két alkalommal három hónappal meghosszabbíthatja. Adott esetben a jelentés az 52a. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően kisebbségi álláspontokat tartalmazhat. A jelentést közzé kell tenni.

A vizsgálóbizottság kérelmére a Parlament a jelentést a benyújtást követő ülésen megvitatja.

12.   A bizottság az Európai Unió vagy a tagállamok intézményeinek, illetve szerveinek szóló ajánlástervezetet is benyújthat a Parlamentnek.

13.   Az Elnök az V. melléklet szerint illetékes bizottságot utasítja, hogy kísérje figyelemmel a vizsgálóbizottság munkájának eredményeképpen tett intézkedéseket, és adott esetben készítsen jelentést róluk. Ezenkívül megtesz minden szükségesnek ítélt olyan lépést, amely biztosítja a vizsgálat következtetéseinek megfelelő gyakorlati intézkedések meghozatalát.

199. cikk : A bizottságok összetétele

1.   A bizottságok, a különbizottságok és a vizsgálóbizottságok tagjait a képviselőcsoportok és a független képviselők nevezik ki.

Az Elnökök Értekezlete határidőt állapít meg, amelynek leteltéig a képviselőcsoportok és a független képviselők közlik a kinevezéseket az elnökkel, aki bejelenti azokat a Parlamentnek.

2.   A bizottságok összetétele – amennyire lehetséges – tükrözi a Parlament összetételét. A bizottsági helyeket úgy kell elosztani a képviselőcsoportok között, hogy az arányos számítás eredményét felfelé vagy lefelé kerekítik.

Ha a képviselőcsoportok között nincs megállapodás egy adott bizottságon vagy bizottságokon belüli arányos súlyukról, a kérdésről az Elnökök Értekezlete határoz.

3.   Ha egy képviselőcsoport úgy határoz, hogy nem tölti be egy bizottságban a neki járó helyeket, vagy nem nevezi ki a tagjait az Elnökök Értekezlete által megállapított határidőn belül, a kérdéses helyek betöltetlenül maradnak. A helyek képviselőcsoportok közötti cseréje nem megengedett.

4.   Ha egy képviselő képviselőcsoportot vált, ezzel megzavarva a bizottsági helyek 2. bekezdésben meghatározott arányos elosztását, és a képviselőcsoportok között nincs az említett bekezdésben foglalt elveknek való megfelelést biztosító megállapodás, az Elnökök Értekezlete meghozza a szükséges határozatokat.

5.   A képviselőcsoportok és a független képviselők általi kinevezések bármely módosítására irányuló határozatokat közölni kell az elnökkel, aki legkésőbb a következő ülés elején belelenti azokat a Parlamentnek. A határozatok a bejelentés napjától hatályosak.

6.   A képviselőcsoportok és a független képviselők valamennyi bizottságba póttagokat nevezhetnek ki, amelyek száma nem haladhatja meg az adott bizottságba a képviselőcsoportok és a független képviselők által kinevezhető rendes tagok számát. Az elnököt ennek megfelelően tájékoztatni kell. A póttagok részt vehetnek és felszólalhatnak a bizottsági üléseken, és a rendes tag távolléte esetén szavazhatnak is.

7.   A rendes tag távolléte esetén, ha nincs kinevezett póttag, vagy az távol van, a rendes tag rendelkezhet arról, hogy az ülésen az ugyanazon képviselőcsoporthoz tartozó másik képviselő képviselje, vagy ha a képviselő független, akkor egy másik független képviselő képviselje, akiknek joga van szavazni. A bizottság elnökét erről legkésőbb a szavazás kezdetekor értesíteni kell.

A 7. bekezdés utolsó mondatában előírt előzetes értesítést az azon napirendi pontról szóló vita végén, vagy az arról való szavazás megnyitása előtt kell megtenni, amely tekintetében a rendes tagot helyettesítik.

E cikkel összhangban:

–   egy bizottság rendes vagy póttagjának státusza kizárólag egy adott képviselőcsoportbeli tagságától függ;

–   ha egy bizottságban változik egy képviselőcsoport rendes tagjainak száma, ennek megfelelően változik az általa az adott bizottságba kinevezhető állandó póttagok száma is;

–   a képviselőcsoportot váltó képviselők nem tarthatják meg egy bizottságban betöltött azon rendes vagy póttag státuszukat, amelyeket az eredeti képviselőcsoport tagjaként betöltöttek;

–   egy bizottsági tag semmilyen körülmények között nem lehet póttagja egy másik képviselőcsoporthoz tartozó kollégájának.

200. cikk - Póttagok : (törölve)

212. cikk : A Parlamentközi küldöttségek létrehozása és feladatköre

1.   Az Elnökök Értekezletének javaslata alapján a Parlament állandó parlamentközi küldöttségeket hoz létre, és feladataik figyelembevételével határoz jellegükről és tagjaik számáról. A tagokat a képviselőcsoportok és a független képviselők nevezik ki a Parlament újraválasztását követő első vagy második plenáris ülésen, egy parlamenti ciklusra.

2.   A képviselőcsoportok biztosítják a tagállamok, a politikai nézetek és a nemek lehető legméltányosabb képviseletét. A küldöttségek tagjainak legfeljebb egyharmada lehet ugyanolyan állampolgárságú. A 199. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

3.   A küldöttségek elnökségeit a 204. cikk szerint az állandó bizottságokra megállapított eljárásnak megfelelően kell kialakítani.

4.   Az egyes küldöttségek általános hatáskörét a Parlament határozza meg. A Parlament e hatásköröket bármikor kiterjesztheti vagy korlátozhatja.

5.   A küldöttségek munkájának lehetővé tételéhez szükséges végrehajtási rendelkezéseket a Küldöttségi Elnökök Értekezlete javaslata alapján az Elnökök Értekezlete fogadja el.

6.   A küldöttség elnöke a küldöttség tevékenységéről a külpolitikai ügyekben illetékes bizottságnak rendszeresen jelentést készít.

7.   A küldöttség elnöke számára lehetőséget kell biztosítani a bizottságban való felszólalásra, ha olyan pont van napirenden, amely a küldöttség hatáskörébe tartozó területet érint. Ugyanez vonatkozik a küldöttség ülésein e bizottság elnökére vagy előadójára.

(1)Lásd az V. mellékletet.
(2)Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 95/167/EK,Euratom, ESZAK határozata (1995. április 19.) az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlását szabályozó részletes rendelkezésekről (HL L 113., 1995.5 19., 1. o.).
Utolsó frissítés: 2019. május 22.Jogi nyilatkozat