1. A bizottsági tagok 209. cikk alapján történő kinevezését követő első bizottsági ülésen, majd két és fél év elteltével ismét a bizottság külön választási fordulók során elnökséget választ, amely a rendes tagjai közül megválasztott elnökből és alelnökökből áll. A megválasztandó alelnökök számát a Parlament határozza meg az Elnökök Értekezletének javaslata alapján. A Parlament sokszínűségének minden bizottság elnökségének összetételében tükröződnie kell; nem megengedhető, hogy egy elnökség csak férfiakból vagy csak nőkből álljon, vagy hogy valamennyi alelnök ugyanabból a tagállamból származzon.
2. Ha a jelölések száma megegyezik a betöltendő helyek számával, a választás közfelkiáltással történik. Ugyanakkor ha több jelölt is szerepel egy adott fordulóban vagy a bizottságban legalább a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport szavazást kér, a választás titkos szavazással történik.
Egyetlen jelölt esetén a választást a leadott szavazatok abszolút többségével lehet megnyerni, amelybe a jelölt mellett és ellene leadott szavazatok számítanak.
Több jelölt esetén az első fordulóban leadott szavazatok abszolút többségét megszerző jelöltet választják meg. A második fordulóban a legtöbb szavazatot szerző jelöltet választják meg. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelöltet választják meg.
3. A Parlament tisztségviselőiről szóló alábbi cikkek értelemszerűen alkalmazandóak a bizottságokra: 14. cikk (Ideiglenes elnök), 15. cikk (Jelölés és általános rendelkezések), 16. cikk (Az Elnök megválasztása – a nyitóbeszéd), 19. cikk (A tisztségviselők megbízatásának időtartama) és 20. cikk (Üresedés).