Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2717(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0025/2014

Viták :

Szavazatok :

PV 17/07/2014 - 10.5

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2014)0009

Elfogadott szövegek
PDF 144kWORD 79k
2014. július 17., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Az ukrajnai helyzet
P8_TA(2014)0009RC-B8-0025/2014

Az Európai Parlament 2014. július 17-i állásfoglalása Ukrajnáról (2014/2717(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az európai szomszédságpolitikáról, a keleti partnerségről és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, kivált a keleti partnerség országaira gyakorolt orosz nyomásról és különösen Kelet-Ukrajna destabilizálásáról szóló 2014. április 17-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a G7-országok vezetőinek hágai találkozóján 2014. március 24-én kiadott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel a Külügyek Tanácsa 2014. március 17-i, április 14-i, május 12-i és június 23-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2014. június 20-i és 27-i következtetéseire,

–  tekintettel az EBESZ/ODIHR nemzetközi választási megfigyelő missziójának az előrehozott ukrajnai elnökválasztásról szóló végleges jelentésére,

–  tekintettel az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodás végleges részeinek 2014. június 27-i aláírására,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának az ukrajnai emberi jogi helyzetről szóló 2014. május 15-i és június 15-i jelentésére,

–  tekintettel a NATO–Ukrajna Bizottság 2014. április 1-i nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel Ukrajna továbbra is súlyos biztonsági, politikai és társadalmi-gazdasági kihívásokkal néz szembe; mivel a kelet-ukrajnai konfliktus súlyos akadályt jelent az ország fejlődése és jóléte szempontjából;

B.  mivel a Krím félsziget orosz megszállása és bekebelezése súlyosan sérti a nemzetközi jogot, valamint Oroszországnak az ENSZ Alapokmányából, a Helsinki Záróokmányból, az Európa Tanács alapszabályából és a biztonsági garanciákról szóló 1994. évi budapesti megállapodásból eredő nemzetközi kötelezettségeit, továbbá a barátságról, együttműködésről és partnerségről szóló 1997. évi kétoldalú megállapodás alapján rá háruló kétoldalú kötelezettségeket;

C.  mivel 2014. május 25-én Petro Porosenkót megválasztották Ukrajna új elnökének; mivel a választások az EBESZ/ODIHR által vezetett nemzetközi választási megfigyelő misszió felügyelete és – a Kelet-Ukrajnában tapasztalható ellenséges biztonsági környezet és a Krím félsziget Oroszország által történt illegális annektálása ellenére – túlnyomó részt a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása mellett zajlottak;

D.  mivel az új elnök egy 15 pontból álló tervet terjesztett elő a kelet-ukrajnai helyzet békés rendezésére, amely biztosítaná Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és nemzeti egységének megőrzését, és amely a magukat megadó, nem súlyos bűncselekményeket elkövető személyeknek nyújtott amnesztián, az orosz zsoldosok visszavonulására szolgáló ellenőrzött folyosók létrehozásán, és inkluzív párbeszéd megindításán alapul;

E.  mivel Porosenko elnök első lépésként egyoldalú tűzszünetet rendelt el a június 20. és 30. közötti időszakra az Ukrajna, Oroszország, az EBESZ és a szakadár erők közötti egyeztetések lehetővé tétele érdekében; mivel az ukrán kormány által kihirdetett egyoldalú tűzszünetet – főként a szakadárok – többször is megsértették, ami mindkét oldalon halálos áldozatokat követelt;

F.  mivel 2014. június 25-én az orosz Föderációs Tanács jóváhagyta Putyin elnök arra vonatkozó döntését, hogy lemond arról a jogról, hogy Ukrajna területére orosz fegyveres erőket küldjön;

G.  mivel 2014. június 27-én a Külügyek Tanácsa megerősítette a Bizottság azon megállapítását, mely szerint Ukrajna teljesítette a vízumliberalizációs cselekvési terv első szakaszába tartozó valamennyi kritériumot, és a vízumliberalizációs folyamat második szakaszába lépett;

H.  mivel az EU Ukrajna 2014. június 27-én aláírta a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás még fennmaradó rendelkezéseit; mivel a megállapodás aláírása elismeri Ukrajna népének azon törekvését, hogy egy olyan országban éljenek, ahol az európai értékek, a demokrácia és a jogállamiság uralkodik;

I.  mivel Porosenko elnök az egyoldalú tűzszünet kudarca után úgy döntött, hogy újraindítja a terroristaellenes műveletet a keleti szakadár felkelés leverésére; mivel az ukrán hadsereg több város felett is visszavette az irányítást, Donyeck irányában visszavonulásra kényszerítve a felkelők és zsoldosok erőit; mivel az erőszak ennek ellenére folytatódik;

J.  mivel 2014. július 2-án Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna külügyminiszterei Berlinben találkoztak, és megállapodtak egy sor intézkedésben, amelyek célja Kelet-Ukrajnában egy fenntartható kölcsönös fegyverszünet elérése;

K.  mivel Porosenko elnök bejelentette, hogy kész egy második tűzszünet elrendelésére is, azon három feltétel teljesülése esetén, hogy a tűzszünetet mindkét oldalon tiszteletben tartják, hogy valamennyi túszt szabadon bocsátják, és hogy az EBESZ felügyeli a határellenőrzés tényleges megvalósulását;

L.  mivel Porosenko elnök 2014. július 14-én kijelentette, hogy az orosz hadsereg tisztjei harcoltak a szakadár felkelők oldalán az ukrán erők ellen, és hogy Oroszország egy új rakétarendszert telepített az ukrán fegyveres erők elleni bevetés céljából; mivel NATO-források szerint Oroszország alapharckocsikkal, tüzérségi fegyverekkel és egyéb fegyverekkel látta el a lázadókat, és lehetővé tette, hogy Oroszországból érkező harcosok átlépjék a határt és csatlakozzanak a lázadó fegyveresekhez;

M.  mivel az EU, Ukrajna és Oroszország között 2014. július 11-én Brüsszelben az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról szóló háromoldalú konzultációs megbeszélésre került sor; mivel úgy véli, hogy ez hasznos folyamat, amely segíthet abban, hogy sikerüljön véget vetni néhány régóta fennálló félreértésnek, a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás előnyeinek kifejtése és valamennyi fél jogos aggodalmainak figyelembevétele által;

1.  üdvözli a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglaló társulási megállapodás fennmaradó rendelkezéseinek aláírását, és meggyőződése, hogy a megállapodás a politikai és gazdasági reform meghatározó előmozdítója lesz, ösztönözve a modernizálást, megerősítve a jogállamiságot és előmozdítva a gazdasági növekedést; kijelenti, hogy támogatja Ukrajnát a megállapodás átmeneti alkalmazásában; kijelenti, hogy az Európai Parlament a maga részéről a lehető leghamarabb lefolytatja a megállapodás ratifikálására irányuló eljárást; kéri a tagállamokat és Ukrajnát, hogy gyors ütemben ratifikálják a megállapodást, hozzájárulva ezzel annak mielőbbi teljes körű végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy a társulási megállapodás vagy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodás semmiképpen sincs összefüggésben a NATO-integrációval;

2.  melegen üdvözli a Grúziával és Moldovával kötött társulási megállapodások aláírását is, ami ezen országok és az Unió közötti politikai és gazdasági kapcsolatok új időszakának kezdetét jelenti; kéri azok gyors ratifikálását, és üdvözli, hogy Moldova parlamentje ezt már meg is tette; elutasítja az Oroszország által azon országokkal szemben elfogadott „megtorló jellegű” kereskedelmi intézkedéseket, amelyek társulási megállapodást írtak alá az Európai Unióval, mivel ezek a megállapodások nem jelentenek fenyegetést Oroszország számára; hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések ellentétesek a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival, továbbá politikailag motiváltak, így elfogadhatatlanok;

3.  üdvözli Petro Porosenko első körben, tisztességes és demokratikus választás révén történő megválasztását Ukrajna új elnökévé; úgy véli, a választás eredménye azt sugallja, hogy a lakosság széles körben támogatja az ország európai perspektíváját és demokratizálódását;

4.  támogatja a béketervet mint az erőszak megfékezésének és a béke helyreállásának legfőbb zálogát; támogatja Porosenko elnök határozott intézkedéseit Ukrajna egységének, szuverenitásának és területi integritásának szavatolására; üdvözli az elnök elkötelezettségét a rendszerszintű korrupció és a közpénzekkel való visszaélések felszámolása mellett; megismétli, hogy Oroszország részt vett a katonai műveletekben és a csapatok katonai ellátásában; sürgeti Oroszországot, hogy tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, ténylegesen kötelezze el magát a békés rendezésről szóló tárgyalások mellett, és vesse latba befolyását az erőszak megfékezése érdekében;

5.  kéri, hogy a háromoldalú kapcsolattartó csoport ismét tartson ülést a délkelet-ukrajnai helyzet rendezéséről, és támogatja a felek közötti kommunikáció új formáit;

6.  hangsúlyozza az ukrán nép arra vonatkozó alapvető jogát, hogy szabadon határozhassa meg országa gazdasági és politikai jövőjét, továbbá ismételten megerősíti Ukrajna önvédelemhez való jogát, az ENSZ Alapokmánya 51. cikkének megfelelően; emlékeztet rá, hogy a nemzetközi közösség teljes mértékben támogatja Ukrajna egységét, szuverenitását és területi integritását; nyomatékosan kéri az ukrán biztonsági szolgálatokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogi normákat az úgynevezett terrorizmus elleni műveletek során, és hangsúlyozza, hogy meg kell védeni a civil lakosságot; felszólítja a felkelőket és a zsoldosokat, hogy ugyanígy járjanak el, és hogy ne használjanak civileket élő pajzsként; hangsúlyozza, hogy szükség van a válság politikai megoldására, és nyomatékosan kéri valamennyi felet, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, és tartsák be a tűzszünetet, amelyet a lehető legrövidebb időn belül ki kell nyilvánítani és szigorúan be kell tartani;

7.  elítéli Oroszország Krím félsziget elleni agresszióját, amely a nemzetközi jog és az ukrán szuverenitás és területi egység súlyos megsértése, és elutasítja azt az orosz politikát, amely a „kész tények elé állítás” módszerét alkalmazza a külkapcsolatokban; illegálisnak tartja a Krím félsziget annektálását és nem ismeri el Oroszország de facto uralmát a félszigeten; üdvözli a döntést, amely megtiltja a Krím félszigetről és Szevasztopolból származó azon áruk behozatalát, amelyek nem rendelkeznek Ukrajna által kiállított származási bizonyítvánnyal, és – az ENSZ-közgyűlés 68/262. sz. határozatával összhangban – hasonló intézkedésekre ösztönzi a többi államot is;

8.  elítéli a Kelet-Ukrajnában dúló erőszakot, amely naponta követel halálos áldozatokat és otthonok és vagyontárgyak elpusztulását okozza, valamint azt, hogy sok ezer civil menekül a konfliktussal sújtott területekről biztonságos helyekre; üdvözli az ukrán részről az egyoldalú tűzszünet elfogadásán keresztül megnyilvánuló jó szándékot, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a lázadók és zsoldosok nem követték ezt a példát; mély aggodalmát fejezi ki a donyecki és luhanszki térségben rekedt átlagemberek biztonsága miatt; sajnálja, hogy többen életüket veszítették és hogy az áldozatok között gyermekek is voltak; őszinte részvétét fejezi ki az áldozatok családtagjai számára; elítél a civil lakosság ellen irányuló minden támadást és felszólít a nemzetközi humanitárius jog szigorú betartására;

9.  kéri Oroszországot, hogy őszinte elkötelezettséggel támogassa a béketervet, hozzon intézkedéseket az orosz-ukrán határ hatékony ellenőrzése érdekében, és hagyjon fel az illegális fegyveresek, fegyverek és hadi felszerelések Ukrajnába való bejuttatásával, az ellenséges fellépésekkel és beszivárgással, haladéktalanul vonja vissza csapatait az Ukrajnával közös határáról, lépjen fel a felkelőkkel és zsoldosokkal szemben, kényszerítve őket a tűzszünet betartására, fegyvereik letételére, és arra, hogy egy e célra létesített folyosón vonuljanak vissza orosz területre, amint azt Porosenko elnök béketerve előirányozza, egy régóta várt konkrét lépésként annak bizonyítása érdekében, hogy Oroszország komolyan veszi a krízis enyhítését;

10.  elítéli Nadija Szavcsenko ukrán katonai repülésirányító Oroszországban való illegális fogva tartását, és követeli azonnali szabadon bocsátását, minden más, Ukrajnában vagy Oroszországban fogva tartott túsz szabadon bocsátásával egyetemben;

11.  kéri a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy határozottabb fellépéssel és láthatóbb módon vegyen részt a válság megoldására létrehozott, párbeszédet szolgáló mechanizmusokban, többek között a kapcsolattartó csoportban;

12.  üdvözli a jelenlegi szankciók kiterjesztését további 11 személyre, akik nagyrészt az úgynevezett szakadár hatóságok tisztviselői; üdvözli a Tanács, az EKSZ és a tagállamok által végzett munkát az Oroszországgal szemben érvényesítendő további szankciók előkészítése érdekében, melyeknek a gazdasági, a pénzügyi és az energiaágazatot kell érinteniük, továbbá egy fegyverekre és kettős felhasználású technológiákra vonatkozó embargót is magukban kell foglalniuk; felszólít az Oroszország számára történő fegyvereladás közös tilalmára és sürgeti a tilalom érvényben tartását mindaddig, amíg a kelet-ukrajnai helyzet nem rendeződik; figyelmeztet arra, hogy az Oroszország részéről Ukrajna destabilizálására irányuló bármely lépésnek további és messze ható következményei lesznek az EU és Oroszország közötti kapcsolatokra;

13.  kéri, hogy a Tanács szabjon meg új határidőt Oroszországnak arra, hogy eleget tegyen a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek, és kéri, hogy a Tanács alkalmazza a harmadik szintű szankciókat, amennyiben azt a helyzet megköveteli;

14.  sürgeti az Európai Tanácsot, hogy fogadjon el egy koherensebb és határozottabb stratégiát – és képviseljen egységes álláspontot – az ukrajnai válsággal, és az orosz kormány magatartásával kapcsolatban az uniós energiabiztonsági kérdésekben is; sajnálja, hogy egyes tagállamok e tekintetben kilógnak a sorból, így részükről nem érvényesül az EU-n belül elvárható szolidaritás;

15.  támogatja egy megújított, kölcsönösen elfogadott tűzszünet elrendelését a biztonsági helyzet stabilizálása, az erőszak tényleges fokozatos megszüntetése, valamint a Porosenko elnök által előterjesztett béketerv végrehajtásának előmozdítása érdekében, amelynek három feltétele, hogy a tűzszünetet mindkét oldalon tiszteletben tartják, hogy valamennyi túszt szabadon bocsátják, és hogy az EBESZ felügyeli a határellenőrzés tényleges megvalósulását; üdvözli az ukrán csapatok legutóbbi kelet-ukrajnai sikereit, és hogy több nagyobb város felett sikerült visszaszerezniük az ellenőrzést;

16.  határozottan úgy véli, hogy az EBESZ különleges megfigyelő missziójának szerepét megnövelt anyagi és pénzügyi források révén meg kell erősíteni annak érdekében, hogy Ukrajnát támogassák a határa menti régiók biztosításában és ellenőrzésében;

17.  emlékezteti az ukrán kormányt, hogy a hazai gazdasági és politikai reformokra sürgősen szükség van; rámutat arra, hogy a helyi reformokat nem csupán külső nyomásra kell megkezdeni, hanem a közvélemény határozott támogatására kell épülnie annak érdekében, hogy fenntartható gazdasági és szociális lehetőségeket teremtsenek az ország modernizálása révén;

18.  kéri a 2013 novembere óta Ukrajna valamennyi részében történt, halálos áldozatokkal járó események és egyéb emberiesség elleni bűncselekmények független és pártatlan kivizsgálását, erőteljes nemzetközi részvétel bevonása mellett és az Európa Tanács felügyelete alatt, továbbá kéri, hogy a felelősöket állítsák bíróság elé; meggyőződése, hogy kizárólag ezeknek a bűncselekményeknek a hatékony kivizsgálása fog segíteni abban, hogy helyreálljon az ukrán társadalom, valamint az áldozatok családjainak és barátainak az intézményekbe vetett bizalma;

19.  emlékeztet annak szükségességére, hogy megszüntessék az emberi jogok szisztematikus és strukturális korlátozását a rossz kormányzást, a széles körben elterjedt korrupciót és Ukrajna hatalmas méretű feketegazdaságát; hangsúlyozza a folyamatban lévő ukrán alkotmányos reformfolyamat fontosságát és a civil társadalom kialakulásával kapcsolatos támogatás fontosságát a valódi részvételi demokrácia megvalósulásában, amely előmozdítja és védi az emberi jogokat, biztosítja az igazságosságot és a jó kormányzást valamennyi ember számára az ország minden régiójában, és ezáltal hozzájárul az ország biztonságához és stabilitásához; felszólít egy európai normáknak megfelelő megkülönböztetés elleni jogszabály elfogadására;

20.  hangsúlyozza a társadalom különböző közösségei közötti bizalomépítés szükségességét és fenntartható megbékélési folyamatot szorgalmaz; hangsúlyozza ezzel összefüggésben annak fontosságát, hogy befogadó nemzeti párbeszéd jöjjön létre, és hogy a felek tartózkodjanak a propagandától, a gyűlöletbeszédtől és az olyan retorikától, amely tovább súlyosbíthatja a konfliktust (beleértve az Oroszországból érkező propagandát, gyűlöletbeszédet és retorikát is);

21.  úgy véli, hogy rendkívül fontos megkezdeni a központi hatalom regionális és helyi igazgatási szintre való decentralizálására irányuló fokozatos folyamatot, nem veszélyeztetve ugyanakkor a hatalmi ágak belső egyensúlyát és az állam hatékony működését;

22.  üdvözli a közbeszerzési törvény elfogadását, és felszólít annak körültekintő végrehajtására; elvárja egy politikailag független, a korrupt magatartás vizsgálatára megfelelő hatáskörökkel rendelkező korrupcióellenes hivatal mielőbbi felállítását;

23.  hangsúlyozza egyrészt a jogállamiság megerősítésének szükségességét, többek között az igazságszolgáltatás reformjának végrehajtásával, amely hozzájárulna a polgárok igazságszolgáltatás iránti bizalmának helyreállításához, másrészt a bűnüldöző szervek szervezetének politikamentesítésének és demilitarizálásának fontosságát;

24.  üdvözli az Ukrajnába irányuló erős polgári KBVP-misszió létrehozására vonatkozó döntést; kéri Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel annak megkezdését; meggyőződése, hogy e missziónak ambiciózus mandátumra van szüksége ahhoz, hogy hatékony támogatást nyújtson Ukrajna számára a helyzet stabilizálása érdekében szükséges mélyreható erőfeszítések terén;

25.  ismét kifejezi támogatását Porosenko elnök azon szándéka iránt, hogy előrehozott parlamenti választásokat írjon ki; hangsúlyozza, hogy ezeket a választásokat a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban kell lebonyolítani;

26.  mély aggodalommal állapítja meg, hogy Kelet-Ukrajnában és a Krím-félszigeten romlik az emberi jogi és humanitárius helyzet, amiért az Oroszország felbujtására cselekvő felkelőket és zsoldosokat teszi felelőssé, különösen utalva az előforduló kínzásokra, gyilkosságokra, újságírók és aktivisták eltűnésére, a túszejtő akciókra, melyek során gyermekrablás is előfordult; kéri a polgári lakosság hatékonyabb védelmét, és kéri az ukrán hatóságokat, hogy nyújtson humanitárius segítséget az érintett régiókban;

27.  felhívja a figyelmet ezzel összefüggésben az Amnesty International közelmúltbeli jelentésére, és határozottan elítéli az emberrablásokat, a kegyetlen veréseket, a kínzást, a gyilkosságot, a törvényen kívüli gyilkosságokat és az emberi jogok más súlyos megsértését és a humanitárius jog megszegését, amelyeket az aktivistákkal, a tüntetőkkel, az újságírókkal és sok más, a kelet-ukrajnai konfliktusban aktívan részt nem vevő polgárral szemben követtek el az elmúlt három hónapban, elsősorban fegyveres szeparatisták és egyes esetekben a kormányerők is; támogatja az ukrán kormány felhívását arra, hogy hozzon létre egy egységes és rendszeresen frissített nyilvántartást a jelentett emberrablási esetekről, és hogy alaposan és pártatlanul vizsgálják ki az erővel való visszaélésre, a rossz bánásmódra vagy kínzásra vonatkozó állításokat;

28.  hangsúlyozza, hogy világos, igazságos és stabil megoldást kell találni az Oroszországból Ukrajna irányába történő gázellátás biztonságának szavatolására, mivel ez Ukrajna gazdasági fejlődésének és stabilitásának szükséges előfeltétele; úgy véli, hogy az EU-nak továbbra is szerepet kell játszania egy olyan megállapodás elősegítésében, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajna gázvásárlásai során ne politikai indíttatású, hanem versenyképes árat fizessen, hangsúlyozza, hogy az energiaforrások külpolitikai eszközként való használata aláássa Oroszország hosszú távú hitelességét az EU megbízható kereskedelmi partnereként, és hogy kiemelt feladatként kell kezelni az EU orosz gáztól való függésének csökkentésére irányuló további intézkedéseket;

29.  kéri a tagállamokat, hogy ellenirányú gázáramlás segítségével biztosítsanak elegendő földgázellátást az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamokból; ezzel összefüggésben üdvözli az ellenirányú gázszolgáltatásról a Szlovák Köztársaság és Ukrajna között létrejött egyetértési megállapodást, amelynek ösztönöznie kellene Ukrajnát egy átlátható és megbízható gázszállítási rendszer kiépítésére; emlékeztet arra, hogy az Energiaközösség – amelynek elnökségét 2014-ben Ukrajna látja el – stratégiai szerepet tölt be; üdvözli, hogy az Ukrajnával folytatott együttműködés a Bizottság 2014 júniusában bemutatott európai energiabiztonsági stratégiájának szerves részét képezi;

30.  üdvözli, hogy Ukrajna nemrég megkezdte a vízumliberalizációs cselekvési terv második szakaszát, ezzel is jelezve elkötelezettségét a szükséges jogalkotási, szakpolitikai és intézményi keret kialakítása iránt; kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a végcél a vízummentes rendszer mielőbbi bevezetése; eközben kéri rendkívüli módon leegyszerűsített és alacsony költségű átmeneti vízumeljárások azonnali bevezetését mind uniós, mind tagállami szinten;

31.  üdvözli, hogy a Bizottság támogató csoportot hozott létre Ukrajna számára, amely biztosítani fogja az ukrán hatóságok számára a politikai és gazdasági reformok megtételéhez szükséges minden szükséges támogatást, továbbá munkálkodni fog az európai reformprogram végrehajtásán;

32.  hangsúlyozza az európai érdekek és értékek védelmének, valamint stabilitás, jólét és demokrácia előmozdításának szükségességét az európai kontinens országaiban;

33.  ismételten hangot ad annak a nézetének, hogy az Ukrajnával és a keleti partnerség egyéb országaival kötött társulási megállapodás nem az EU-val fenntartott kapcsolatuk fő célját jelenti; rámutat ezzel összefüggésben arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikke szerint Grúzia, Moldova és Ukrajna a többi európai államhoz hasonlóan rendelkezik európai perspektívával, és kérheti az Unióba való felvételét, amennyiben elkötelezi magát a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságjogokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot;

34.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0457.

Jogi nyilatkozat