Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2713(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0027/2014

Viták :

Szavazatok :

PV 17/07/2014 - 10.6

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2014)0010

Elfogadott szövegek
PDF 158kWORD 91k
2014. július 17., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A fiatalok foglalkoztatása
P8_TA(2014)0010RC-B8-0027/2014

Az Európai Parlament 2014. július 17-i állásfoglalása a fiatalok foglalkoztatásáról (2014/2713(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2010. szeptember 8-i álláspontjára: Az Európa 2020 integrált iránymutatás II. része (COM(2010)0193 – C7-0111/2010 – 2010/0115(NLE))(1),

–  tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak!” kezdeményezésről szóló, 2011. december 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0933),

–  tekintettel az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek a fiatalok foglalkoztatásának előmozdításával történő megvalósításáról szóló, 2011. június 17-én Luxembourgban elfogadott tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezés végrehajtásáról szóló bizottsági közleményre (COM(2012)0727),

–  tekintettel a Bizottság ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2012. december 5-i javaslatára (COM(2012)0729),

–  tekintettel az Európai Tanács ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 2013. február 7-i következtetéseire,

–  tekintettel az ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlásra,

–  tekintettel „A fiatalok munkanélküliségének kezelése:a kilábaláshoz vezető lehetséges utak” című, 2013. szeptember 11-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel „A szabad mozgáshoz való alapvető jog tiszteletben tartása az Unióban” című 2014. január 16-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSZ-ek) közötti fokozott együttműködésről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2014. április 16-i álláspontjára (COM(2013)0430 – C7-0177/2013 – 2013/0202(COD))(4),

–  tekintettel a fiatalok munkaerőpiachoz való hozzáférésének elősegítéséről, valamint a gyakornokok és az ipari tanulók státuszának megerősítéséről szóló 2010. július 6-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezés végrehajtásáról szóló bizottsági közleményre (COM(2012)0727),

–  tekintettel az ifjúsági garanciaprogramról szóló, 2013. január 16-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a munkanélküliség az egyenlőtlenségek egyik fő kiváltó oka, és a munkanélküliség aránya a fiatalok között soha nem tapasztalt, az EU egészét tekintve 23%-os szintet ért el, és mivel a fiatalokat érintő munkanélküliség eloszlása egyenlőtlen az uniós tagországok között, így egyes tagállamokban a 16–25 éves korosztályban a munkanélküliség aránya meghaladja az 50%-ot;

B.  mivel 2014 márciusában a 28 tagállamban 5,34 millió (25 év alatti) fiatal volt munka nélkül, közülük 3,426 millióan az euróövezetben;

C.  mivel a fiatalok munkanélküliségének országonként eltérő okai vannak az EU-n belül, melyek adott esetben magukban foglalhatják gazdaságaink a munkaerőpiacra hatást gyakorló, mögöttes szerkezeti problémáit is; mivel a fiatalok nem azonos helyzetekkel és problémákkal szembesülnek, hanem bizonyos csoportokat aránytalanul súlyosan érint a jelenség és ezért célzott megoldást igényelnek;

D.  mivel a munkaerő-piaci helyzet különösen kritikus a fiatalok számára, tekintet nélkül iskolai végzettségük szintjére, és mivel gyakran válnak munkanélkülivé vagy olyan, korlátozott szóró munkaszerződéseket kapnak, amelyek alacsonyabb béreket és alacsonyabb szintű szociális védelmet biztosítanak számukra, vagy kénytelenek bizonytalan munkaszerződéseket elfogadni, illetve fizetés nélküli szakmai gyakorlatokon részt venni;

E.  mivel az ifjúsági garancia az Európa 2020 stratégia három célkitűzésének megvalósításához járulna hozzá, nevezetesen ahhoz, hogy a 20 és 64 év közötti lakosság 75 %-a vegyen részt a foglalkoztatásban, a korai iskolaelhagyás mértéke csökkenjen 10 % alá és legalább 20 millió ember emelkedjen ki a szegénységből és társadalmi kirekesztésből;

F.  mivel 7,5 millió, az 15–24 éves korosztályba tartozó európai fiatal nem foglalkoztatott, illetve nem részesül oktatásban vagy képzésben (NEET-ek), és mivel 2012-ben a 28 tagú EU-ban a fiatalok (15–29 éves korosztály) 29,7%-át fenyegette a szegénység vagy társadalmi kirekesztés veszélye(7);

G.  mivel a gyakorlati készségek hangsúlyozása miatt a bizonyos tagállamokban alkalmazott kettős szakképzési rendszer és az egyszerre felsőfokú végzettséget és szakképesítést biztosító képzések is beváltották a hozzájuk fűződő reményeket, különösen a válság folyamán, mivel a fiatalok munkanélküliségének szintjét alacsonyabban tartották azáltal, hogy fokozták a fiatalok foglalkoztathatóságát;

H.  mivel a fiatalok az ifjúsági garanciaprogramban jelenleg csak a 25 éves korig vehetnek részt, és ez a korlátozás nem megfelelő, mivel nem veszi figyelembe a 6,8 millió NEET-fiatalt, akik a 25–30 éves korosztályhoz tartoznak;

I.  mivel a kkv-k fontos munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek, és kulcsszerepet játszanak az új, fenntartható gazdaságra való átállás folyamatában;

J.  mivel noha az egyik tagállamból a másikba költöző munkavállalók száma a 2005. évi 4,7 millióról 2008-ig 8 millióra emelkedett, ez a teljes munkaerő arányában kifejezve 2,1%-ról 3,3%-ra való növekedésnek felel meg;

K.  mivel a tagállamoknak döntő szerepet kell játszaniuk az ifjúsági munkanélküliség leküzdésében, többek között az uniós finanszírozású eszközök – például az Európai Szociális Alap, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja (EaSI) és a 2014–2020 közötti programozási időszakra szóló ifjúsági garanciaprogram – pénzügyi támogatása révén;

L.  mivel az Európai Unió 6 milliárd eurót különített el a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatásának támogatására;

M.  mivel a fiatalokat érintő munkanélküliség okai nem redukálhatók a strukturális munkaerőhiány problémájára, mivel olyan kérdésekhez köthetők, mint az új munkahelyek az európai ipari termelés leépítéséből eredő hiánya, a kiszervezés és a spekuláció, és ezt a helyzetet csak súlyosbította a válság és a megszorító politikák; mivel az oktatás és képzés önmagában nem képes megoldani a fiatalokat érintő munkanélküliség problémáját;

N.  mivel a fiatalok foglalkoztatásának fellendítését célzó bármely intézkedésnek és programnak magában kellene foglalnia az adott szinteken tevékenykedő érdekelt felekkel való konzultációt és/vagy e felek együttműködését, különös tekintettel a szociális partnerekre és ifjúsági szervezetekre;

O.  mivel 20,7 millió kkv foglalkoztatja az Unióban a versenyszféra több mint 67%-át, ebből 30%-nak pedig a mikrovállalkozások adnak munkát,

P.  mivel a kkv-k és a mikrovállalkozások jelentős munkahely-teremtési potenciállal bírnak, hiszen ezek adják az újonnan létesülő munkahelyek 85%-át;

Ifjúsági garancia - A fiatalok foglalkoztatása

1.  arra figyelmeztet, hogy az EU-ban csak akkor következik be fenntartható gazdasági növekedés, ha csökkennek az egyenlőtlenségek, és megismétli, hogy ezt a munkanélküliség, és különösen a fiatalokat érintő munkanélküliség csökkentésével és a szegénység enyhítésével kell kezdeni;

2.  kéri az ifjúsági garancia végrehajtásának hatékony nyomon követését; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a 2014. évi országspecifikus ajánlásokban (CSR-ek) meghatározott kihívásokat a kínálat minősége és a NEET-ek aktív megszólítása, az állami foglalkoztatási szolgálatok igazgatási képessége és a valamennyi vonatkozó partnerrel való hatékony együttműködés hiánya tekintetében, ugyanakkor feltérképezve azokat a bevált gyakorlatokat, amelyek referenciaként szolgálhatnak a program javításához; mindazonáltal nagyobb átláthatóságot kér a végrehajtás nyomon követése során, azon tagállamok esetében pedig, amelyek e tekintetben nem értek el előrelépést, nagyobb ambíciókat vár el;

3.  felkéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot olyan európai jogi keretre, amely minimumstandardokat ír elő az ifjúsági garanciák végrehajtása tekintetében, beleértve a munkahelyi szakmai képzések minőségét, a fiataloknak fizetendő tisztességes bért és a foglalkoztatási szolgálatokhoz való hozzáférést – a 25 és 30 év közötti fiatalokra is kiterjedően –, amennyiben a tagállamok nem tartják tiszteletben az ifjúsági garanciákra vonatkozó jelenlegi ajánlásokat;

4.  kéri, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség csökkentését önálló célkitűzésként vezessék be az európai szemeszter keretében; kéri továbbá, hogy az ifjúsági munkanélküliség leküzdése céljából illesszenek be intézkedéseket az országspecifikus ajánlásokba és a nemzeti reformprogramokba (NRP); felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel és ellenőrizze ezen intézkedések bevezetését; kéri e tekintetben a Parlament az európai szemeszter keretében történő, átfogó részvételét;

5.  kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés létrehozását, és tegyen közzé közleményt arról, hogy azt 2014 vége előtt miként hozta létre;

6.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az ifjúsági garancia 30 év alatti fiatalokra való kiterjesztését;

7.  hangsúlyozza a fiataloknak szóló konkrét intézkedéseket tartalmazó, aktív, átfogó és befogadó munkaerő-piaci politika szükségességét;

8.  sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre határozott intézkedéseket a fiatalok munkanélküliségének leküzdése érdekében, különösen az iskola korai elhagyásának megelőzésére, illetve a képzés vagy tanulószerződéses gyakorlati képzések előmozdítására irányuló intézkedések révén (például duális oktatási rendszer vagy egyéb, hasonlóan hatékony keretek megalkotásával), valamint hogy dolgozzanak ki átfogó stratégiákat a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára;

9.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés nem lehet akadálya annak, hogy a tagállamok az Európai Szociális Alapot is felhasználják a fiatalokat érintő, különösen a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos átfogóbb projektek finanszírozására; felkéri a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel az ESZA-finanszírozás ifjúsági projektekre történő felhasználását;

10.  határozottan úgy véli, hogy az uniós forrásokat, különösen az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásait nem szabad nemzeti megközelítések helyettesítésére fordítani, hanem arra kell felhasználni, hogy kiegészítő támogatást nyújtsanak a fiataloknak a tagállami döntések szerinti nemzeti programokat kiegészítő és e programok hatékonyságát fokozó módon;

11.  úgy véli, hogy az EU programjainak megfelelő rugalmasságot kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy a tagállamok a helyi igényekre szabott módon hajthassák végre az egyedi támogatásokat, és hogy a támogatásokat a fiatalok körében legmagasabb munkanélküliségi arányt mutató és ezért a támogatásokra leginkább rászoruló területeken használják fel, az audit és az ellenőrzés terén tett kompromisszumok nélkül;

12.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés nem lehet akadálya annak, hogy a tagállamok más uniós programokat – így az Európai Szociális Alapot és az ERASMUS+-t – is felhasználjanak szélesebb körű ifjúsági projektek finanszírozására, különösen a fiatalok vállalkozói kedve, illetve a fiatalokat sújtó szegénység és társadalmi kirekesztés terén; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy e tekintetben a tagállamok biztosítsák a kellő társfinanszírozást; felkéri a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel az ESZA-finanszírozás ifjúsági projektekre történő felhasználását;

Szakképzés

13.  emlékeztet rá, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre (YEI) szánt 6 milliárd euró hosszú távon nem elegendő az ifjúsági munkanélküliség leküzdéséhez; ezért felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tulajdonítsanak elsődleges fontosságot az ifjúsági garanciának és növeljék meg a kapcsolódó költségvetési előirányzatot a 2014–2020-as időszak egésze tekintetében, amikor sor kerül a többéves pénzügyi keret választások utáni kötelező – legkésőbb 2016 végén esedékes – felülvizsgálatára;

14.  felhívja a tagállamokat, hogy hozzák létre vagy javítsák oktatási és szakképzési rendszereiket; hangsúlyozza, hogy az iskolarendszerből a munka világába való átlépés megkönnyítése érdekében – a vonatkozó bevált európai gyakorlatokra alapozva – ki kell alakítani a duális képzés európai keretét; javasolja tovább, hogy EU-szerte alkalmazzák a „jég megtörésére” szolgáló rendszereket, amelyek révén az iskolából kikerülő fiatalok, illetve azok, akik már részesültek szakképzésben, gyakorlati munkatapasztalatot szerezhetnek oly módon, hogy a vállalatok 6–12 hónapos időszakra alkalmazzák őket valamely innovációval vagy fejlesztéssel kapcsolatos probléma megoldása céljából;

15.  sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre határozott intézkedéseket a fiatalok munkanélküliségének és a munkaerőpiacról való korai kirekesztésének leküzdése érdekében, különösen az iskola, képzés vagy tanulószerződéses gyakorlati képzések korai elhagyásának megelőzésére irányuló intézkedések révén (például duális oktatási rendszer vagy egyéb, hasonlóan hatékony keretek megalkotásával);

16.  felkéri a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a fiatalokat megcélzó oktatási és szakképzési normák megreformálására annak érdekében, hogy jelentősen javuljon a fiatalok foglalkoztathatósága, illetve megélhetési lehetőségeik;

17.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tovább fokozzák az átláthatóságot és a képesítések Unión belüli elismerését, különösen az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszeren, az Europasson és az európai képesítési keretrendszeren keresztül;

18.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fiatalok többek között külföldön végzett tanulmányok révén olyan transzverzális készségeket sajátítsanak el, mint az IKT-készségek, a vezetői készségek, a kritikai gondolkodás és a nyelvi készségek, annak érdekében, hogy javíthassák az esélyeiket a munkaerőpiacon, a későbbi munkaerő-piaci fejleményekhez való alkalmazkodóképességüket, valamint a társadalomban való aktív részvételüket;

19.  kéri a tagállamokat, hogy összpontosítsanak a nagy növekedési és munkahely-teremtési potenciállal rendelkező ágazatokra, és hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy oktatási programjaikban kiemelten kezeljék a tudomány, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területét a jövőben várható munkaerő-piaci fejlemények kielégítése céljából, összhangban az erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérés szükségességével;

20.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a gazdasági tevékenységek új típusait, különösen a szociális vállalkozásokat, a közösségi munkavégzést (coworking), közösségi ötletbörzét (crowdsourcing), valamint az ifjúsági szövetkezetek és az induló szociális vállalkozások támogatását célzó intézkedéseket;

21.  felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a növekedést serkentő politikákat, és kéri, hogy uniós szinten tegyenek lépéseket egy olyan európai növekedési stratégia érdekében, amelynek révén a digitális piachoz, a telekommunikációs piachoz és a közös energiaközösséghez hasonló kulcsfontosságú ágazatokban végrehajtott befektetések és fejlesztések hoznak létre fenntartható munkahelyeket;

22.  fájlalja, hogy az Európai Tanács 2014. június 27-én az Unió és az új Európai Bizottság stratégiai napirendjeként közzétett prioritásai nem tartalmaznak a fiatalok számára minőségi munkahelyek létrehozását segítő célzott intézkedéseket és beruházást;

23.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia célkitűzéseinek eléréséhez stratégiai reformokra van szükség az iskolából a munkaerőpiacra való sikeres áttérés megvalósítása érdekében;

24.  sürgeti a tagállamokat, hogy építsék ki, illetve alakítsák át munkaerő-piaci ügynökségeiket;

25.  hangsúlyozza, hogy a munkaerő-piac előrelátható változásai miatt a múlthoz képest is erőteljesebb beruházásokra van szükség az oktatásban és a képzésben; kiemeli, hogy a képzési politikáknak nem lehet csupán az a célja, hogy hozzájáruljanak a munkaerő-piaci igények kielégítéséhez, hanem el kell ismerniük az iskolarendszeren kívül megszerzett képzettségeket is, elő kell segíteniük az élethosszan tartó tanulásra irányuló politikák végrehajtását, végül pedig részévé kell válniuk az oktatás holisztikus megközelítésének;

26.  felszólítja a Bizottságot és az ügynökségeket – például az Eurofundot és a Cedefobot –, hogy elemezzék a már meglévő duális szakképzési rendszereket, és ezeket az információkat adják át más olyan tagállamoknak, amelyek önként érdeklődnek e rendszerek iránt az oktatás meglévő színvonalának lejjebb szállítása nélkül;

27.  elismeri a család mint hatékony támogatási rendszer szerepét a munkanélküliséggel, szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel szembesülő fiatalok vonatkozásában;

28.  sürgeti a tagállamokat, hogy erősítsék meg a szakképzést, a pályaorientációt, a tanulószerződéses gyakorlati képzést és szakmai gyakorlatot, és szüntessék meg az ezek előtt álló, határokon átnyúló akadályokat a fiatalok számára elérhető munkahelyi képzési lehetőségek keresletének és kínálatának jobb összehangolása érdekében, amivel javulna a mobilitás és a foglalkoztathatóság, különösen a határ menti régiókban;

29.  üdvözli a Tanács szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerére vonatkozó, 2014. március 10-én elfogadott ajánlását, és felhívja a tagállamokat, hogy azt haladéktalanul hajtsák végre a címzettek javára, továbbá hangsúlyozza, hogy a tagállamok szakmai gyakorlatokat előmozdító és kínáló programjai európai alapokból pénzügyileg támogathatók;

Új környezet a foglalkoztatás érdekében

30.  Hangsúlyozza, hogy Európának kkv-barát környezetet kell kialakítania, ami többek között azt jelenti, hogy az induló vállalkozások számára a lehető legjobb pénzügyi és jogi feltételeket biztosítja, mivel 2012-ben az összes európai munkahely 66,5%-át a kkv-k teszik ki(8);

31.  ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az internet és az online információk, illetve a digitális készségek tekintetében széles körű és egyszerű képzést és hozzáférést kell biztosítani; a digitális menetrend célkitűzéseivel összhangban arra kéri a tagállamokat, hogy ösztönözzék és segítsék elő a fiataloknak szánt szolgáltatások és oktatási lehetőségek digitalizálását, annak lehetővé tétele érdekében, hogy hozzáférjenek a digitális munkahelyekhez;

32.  kiemeli azt a legújabb tendenciát, hogy a vállalkozások visszahozzák termelésüket és szolgáltatásaikat Európába, és hogy ez munkahely-teremtési lehetőségeket jelent különösen a fiatalok számára; úgy véli, hogy az Unió gazdaságainak egyedülálló lehetőségük van arra, hogy felgyorsítsák a munkahelyek visszatelepítésének tendenciáját;

33.  kitart amellett, hogy következetes stratégia és annak végrehajtása révén Európa újraiparosítására van szükség, ami elősegíti és megkönnyíti a növekedésbarát politikákat és az új munkahelyek teremtését;

34.  sürgeti a tagállamokat, hogy az ifjúsági foglalkoztatási politikákat kapcsolják össze a minőségi és fenntartható munkaszerződések ügyével annak érdekében, hogy vissza lehessen szorítani az egyre jellemzőbb strukturális bizonytalanságot és alulfoglalkoztatottságot;

35.  felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fiatalok hozzájussanak olyan minőségi foglalkoztatási alkalmakhoz, amelyek tiszteletben tartják jogaikat, köztük a stabilitáshoz és biztonsághoz való jogot az elfogadható bér és társadalombiztosítás révén, illetve amelyek révén biztonságos, a méltósággal összeférő önálló életet élhetnek, hogy a fiatal munkavállalók védve legyenek a diszkriminációtól és a kizsákmányolástól;

36.  meggyőződése, hogy az innováció és a munkahelyteremtés szükségszerű elősegítéséhez fiatal vállalkozókra és a növekedésorientált kkv-kre van szükség;

37.  úgy véli, a vállalkozások csak akkor tudnak több munkahelyet teremteni és több munkaerőt foglalkoztatni, ha a gazdasági környezet ösztönzi a növekedést, valamint ha képzett munkaerő áll rendelkezésükre;

38.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alkalmazzanak jogokon alapuló megközelítést a fiatalok és a foglalkoztatottság vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy – különösen válság idején – a fiataloknak kínált munkahelyek minősége nem kerülhet veszélybe, valamint hogy a munka minőségéhez kapcsolódó alapvető munkaügyi és egyéb normákat, így például a munkaidőt, a szociális biztonságot és a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdését kiemelten figyelembe kell venni az erőfeszítések során; hangsúlyozza, hogy véget kell vetni az életkoron alapuló diszkriminációnak;

39.  hangsúlyozza, hogy el kell ismerni és tiszteletben kell tartani a tagállamok szociális és gazdasági rendszerei között fennálló különbségeket;

40.  kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy támogassák és mozdítsák elő a mobilitási mechanizmusokat, különösen az EURES-t, amely a más tagállamokban való munkakeresést segíti elő;

41.  felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az állami foglalkoztatási szolgálatokat (ÁFSZ) annak érdekében, hogy a tagállamok között egyensúlyt teremtsenek a betölthető munkahelyek, , illetve a képesítések kínálata és kereslete között;

42.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy támogassa kezdeményezéseket és a magánszektorral való együttműködési egyéb formáit a fiatalok munkanélküliségének kezelése érdekében;

43.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet, indítson egy Európa újraiparosítására irányuló kezdeményezést, fokozza az ipar versenyképességét anélkül, hogy túlzott szabályozási terhet róna a vállalkozásokra, segítse elő a munkahelyteremtést, kezelje a munkanélküliséget, továbbá bővítse a fiatalok arra irányuló lehetőségeit, hogy saját vállalkozást indítsanak vagy hogy munkahelyet találjanak;

44.  javasolja, hogy a fiatalok munkanélkülisége témaköréhez tartozó jelentős ESZA-programok Európai Bizottság általi jövőbeni értékelésekor a költségeken és a résztvevők számán kívül a fiatalok hosszú távú munkaerő-piaci helyzetére gyakorolt hatásokat is vegyék figyelembe, és elsősorban annak megértésére összpontosítsanak, hogy az egyes fellépések hogyan és miért sikeresek;

45.  felhívja a tagállamokat, hogy a munkanélküliség visszaszorítása érdekében szüntessék meg az önálló vállalkozókat, a mikrovállalkozásokat és a kkv-kat sújtó adminisztratív terheket és bürokráciát, vezessenek be kedvező adópolitikát és alakítsanak ki kedvezőbb környezetet a magánberuházások számára, valamint foglalkozzanak a csődre vonatkozó, aránytalan szankciókat alkalmazó jogszabályok kérdésével. A kkv-k jelentős arányt képviselnek az európai gazdaságból, és szerepük kulcsfontosságú lehet a gazdasági válságból való gyors és fenntartható kilábalás biztosításában és az új – többek között fiataloknak szánt – munkahelyek teremtésében;

46.  felhívja a tagállamokat, hogy javítsák a vállalkozások és az oktatási ágazat közötti együttműködést annak minden szintjén annak érdekében, hogy a tantervek jobban igazodjanak a munkaerő-piaci szükségletekhez;

47.  hangsúlyozza, hogy az európai gazdaságnak az Unión belüli szabad mozgás és munkavállalói mobilitás erősítésére van szüksége, és felszólítja a tagállamokat a szabad mozgás biztosítására valamennyi polgár és munkavállaló számára annak érdekében, hogy létrejöhessen egy valódi uniós munkaerőpiac, megszűnjenek az akadályok, és az uniós munkavállalók olyan területekre mehessenek, ahol szükség van a képességeikre; hangsúlyozza, hogy a mozgás szabadsága alapvető fontosságú jog; hangsúlyozza továbbá, hogy a fiatalok számára is lehetővé kell tenni, hogy saját közösségükben férhessenek hozzá állásajánlatokhoz;

48.  felhívja a tagállamokat, hogy vegyék különösen figyelembe a munkanélküli fiatalok hátrányos helyzetű csoportok körében tapasztalható magas arányát, és helyezzék előtérbe a munkaerő-piaci belépés és integráció, illetve a bejutási és integrációs politikák általános érvényesítése tárgykörét, mivel a sikeres integráció kulcsa a foglalkoztatás;

49.  úgy véli, hogy a tagállamoknak ki kell elégíteniük a fogyatékossággal élő fiatalok sajátos igényeit azzal, hogy biztosítják számukra a megfelelő eszközöket és támogató szolgáltatásokat, ezáltal egyenlő esélyeket biztosítva számukra és fokozva foglalkoztathatóságukat a munkaerőpiacon, az oktatásban és a képzésben;

50.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozói készség ösztönzésére kell koncentrálni, különösen a fiatalok és a frissen végzettek esetében, továbbá elő kell mozdítani a frissen végzettek gyakornoki tevékenységeit, illetve kis- és mikrovállalkozásokban való elhelyezkedését annak érdekében, hogy a fiatalok tapasztalatokat szerezzenek az üzleti életben, valamint fel kell hívni a figyelmüket a meglévő lehetőségekre, és képessé kell tenni őket saját vállalkozás elindítására;

51.  hangsúlyozza, hogy tekintettel a fiatalokat sújtó válság következményeire, a fiatalok helyzetének javítása érdekében a tagállamok részéről erőteljesebb elköteleződésre és fokozott nyomon követésre van szükség; ezzel összefüggésben felhívja a tagállamokat, hogy a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) 2014. július 17–18-án Milánóban sorra kerülő következő, nem hivatalos ülésén foglalkozzanak az ifjúsági munkanélküliség kérdésével, és nyilatkozatok helyett fellépésekről és politikákról döntsenek;

o
o   o

52.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(1) HL C 308. E, 2011.10.20., 116. o.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0365.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0037.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0435.
(5) HL C 351. E, 2011.12.2., 30. o.
(6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0016.
(7) Eurostat: http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=yth_incl_010&lang=en
(8) http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/files/supporting-documents/2013/annual-report-smes-2013_en.pdf report

Jogi nyilatkozat