Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2059(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0019/2014

Előterjesztett szövegek :

A8-0019/2014

Viták :

PV 21/10/2014 - 6
CRE 21/10/2014 - 6

Szavazatok :

PV 22/10/2014 - 4.5
CRE 22/10/2014 - 4.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2014)0038

Elfogadott szövegek
PDF 502kWORD 216k
2014. október 22., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2014. év prioritásainak végrehajtása
P8_TA(2014)0038A8-0019/2014

Az Európai Parlament 2014. október 22-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2014. évi prioritások végrehajtása (2014/2059(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 136. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 3. cikkére,

–  tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a „Cselekvési terv az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére” című, 2012. december 6-i bizottsági közleményre (COM(2012)0722),

–  tekintettel a trojka szerepéről és műveleteiről szóló, 2014. március 13-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló, 2013. február 5-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az egységes piacnak a 2014-es európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló, 2014. február 25-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11),

–  tekintettel a 2014. évi országspecifikus ajánlásokról szóló, 2014. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0400),

–  tekintettel a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2014. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló, 2014. február 25-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a nemzeti parlamentek képviselőivel az európai szemeszter 2014. évi prioritásairól folytatott tárgyalásokra,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(13),

–  tekintettel az 1303/2013/EU rendelet 23. cikke szerint az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokról szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2014. július 30-i bizottsági közleményre (COM(2014)0494),

–  tekintettel az EU hajléktalansággal kapcsolatos stratégiájáról szóló, 2011. szeptember 14-i(14) és 2014. január 16-i(15) állásfoglalásaira,

–  tekintettel az „Egységes piac a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében: Az elért eredmények és a tagállamokban még fennálló akadályok elemzése – Hozzájárulás a 2014. évi éves növekedési jelentéshez” című, 2013. november 13-i bizottsági jelentésre (COM(2013)0785),

–  tekintettel a „2014. évi európai szemeszter: országspecifikus ajánlások – A növekedés előmozdítása” című, 2014. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0400),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, illetve a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0019/2014),

A.  mivel a költségvetési fenntarthatóság és az uniós költségvetési és makrogazdasági felügyeleti keretnek való intelligens megfelelés elengedhetetlen a gazdasági és monetáris unió (GMU) megfelelő működéséhez;

B.  mivel a tagállamok makrogazdasági és költségvetési politikái között fokozott koordinációra, valamint az Európai Bizottság által az euróövezetet érintően szorgalmazott átfogó politikára van szükség egy valódi GMU megvalósítása érdekében;

C.  mivel az európai szemeszter alapvető szerepet játszik a tagállamok gazdasági és költségvetési politikáinak koordinálásában;

D.  mivel az általános munkanélküliségnek – és különösen a fiatalok munkanélküliségének – a növekedése továbbra is súlyosan fenyegeti az uniós gazdasági és társadalmi stabilitást és konvergenciát;

E.  mivel a fiatalok munkanélküliségével proaktívan kell foglalkozni, ezáltal javítva és bővítve az e területért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködés jelenlegi keretét;

F.  mivel az eladósodottság és a munkanélküliség tartósan magas szintjére, az alacsony nominális GDP-növekedésre és a célértéktől jelentősen elmaradó inflációra, a szegénység kockázatának kitett emberek magas számára, valamint a társadalom elöregedése és a – különösen a fiatalokat célzó – munkahelyteremtés támogatása jelentette kihívásokra való tekintettel a költségvetési konszolidációt növekedésbarát és differenciált módon kell végrehajtani;

G.  mivel az európai szemeszter szellemisége szükségessé teszi a tagállamok közötti gazdasági szolidaritást, és mivel a tagállamokat az Unió átfogó gazdasági teljesítményéhez való hozzájárulásuk arányában felelősség terheli;

H.  mivel az Európai Tanács márciusban megállapította az idei európai szemeszter prioritásait, majd júniusban újból megerősítette azokat; mivel a hangsúly a versenyképességet növelő, munkahelyteremtést támogató és a munkanélküliség ellen küzdő politikákra, illetve a gazdaság finanszírozásának és a munkaerőpiacok működésének javítását célzó reformok nyomon követésére helyeződik;

I.  mivel az Európa 2020 stratégia a globális gazdasági válságra és a jövőbeni kihívásokra adott uniós válasz egyik eleme, és mivel a Bizottság elismeri, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek többsége nem fog teljesülni;

J.  mivel a globális pénzügyi válság és az uniós bank- és adósságválság jelentősen gátolja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hozzáférését a pénzügyi forrásokhoz;

K.  mivel az Európai Parlament több alkalommal kérte az irányítási keret szigorítását;

L.  mivel az egységes piac – különösen a szolgáltatások tekintetében – nem működik teljes körűen;

M.  mivel a gazdasági válság és a negatív növekedési mutatók hat évét követően a gazdasági fellendülés lassan kezd teret nyerni, és várhatóan 2015-re átterjed az összes tagállamra; mivel a Bizottság gazdasági fellendülésre vonatkozó előrejelzései továbbra is óvatosak, és a reformoknak folytatódniuk kell az állampolgárok foglalkoztatási és szociális igényeinek kielégítése és a termelékenység és versenyképesség helyreállítása érdekében; mivel a Bizottság elismeri, hogy az EU számos területén rossz a szociális helyzet, korábban sohasem látott magasságba emelkedett a munkanélküliség, és a régiók, illetve tagállamok közötti különbségek egyre nőnek; mivel a foglalkoztatási és szociális helyzet kezelését célzó intézkedések javítanák a versenyképességi és növekedési kilátásokat;

N.  mivel az enyhe javulás ellenére továbbra is riasztó az uniós munkanélküliségi arány és a fiatalok munkanélküliségi aránya (2014 júniusában 25,005 millió munkanélküli, 2014 júliusában pedig 5,06 millió fiatal munkanélküli volt a 28 tagú EU-ban); mivel ezenkívül a tagállamok általános munkanélküliségi rátái közötti különbség és a fiatalok munkanélküliségi rátájában a tagállamok között tapasztalható különbség (az osztrák 5% a görögországi 27,3%-kal szemben, illetve a fiatalok munkanélküliségét illetően az osztrák 9,3% a spanyolországi 53,8%-kal szemben) jelentős kockázatot rejt az EU gazdasági stabilitására és az európai szociális kohézióra nézve;

O.  mivel a Bizottság rámutat az innováció, valamint a kutatás és fejlesztés által a hozzáadott érték előállításában betöltött szerepre, valamint arra, hogy a növekvő strukturális munkaerőhiány különösen a tudásalapú szektorokat sújtja;

P.  mivel a munkaerőpiac széttöredezettsége jelenleg a tagállamok és a különböző ágazatok közötti egyenlőtlenségek egyik legfőbb oka; mivel ezt jelzik a foglalkoztatáshoz való hozzáférés terén tapasztalható eltérések (többek között a magas belépési küszöb), illetve a foglalkoztatási lehetőségek és a munkafeltételek eltérései, a megfelelő életszínvonal biztosításához nem elegendő bérezési szintek, valamint az alacsony és magas képzettséget igénylő munka közötti fokozódó polarizáció, amely akadályozhatja a munkaerőpiacon belüli mobilitást; mivel e töredezettség megszüntetése érdekében továbbra is reformokra van szükség;

Q.  mivel a minimálbér megállapítása tagállami hatáskör;

R.  mivel a munkakörülményekre, megkülönböztetésre és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó uniós jogszabályok védelmet biztosítanak a munkavállalók számára a kizsákmányolással és megkülönböztetéssel szemben, és egyben elősegítik a társadalmi csoportok, például a nők és fogyatékkal élők munkaerő-piaci integrációját; mivel a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések költségét a GDP 2,6–3,8%-ára becsülik, miközben a becslések szerint az egészségvédelmi és biztonsági normák végrehajtására költött minden egyes euró a vállalatok számára 2,2 EUR megtérülést jelent;

S.  mivel a gazdasági és pénzügyi válság rávilágított néhány tagállam államháztartásának sérülékenységére;

T.  mivel a válság leküzdése érdekében egyes tagállamok éppen akkor csökkentették jelentősen költségvetésüket, amikor a munkanélküliek számának növekedése következtében megnőtt a szociális védelem iránti igény; mivel a nemzeti szociális védelem költségvetési előirányzatainak további nehézséggel kellett szembesülniük, mivel a befizetett járulékok csökkentek annak következtében, hogy számos ember veszítette el a munkahelyét vagy hogy csökkentek a bérek;

U.  mivel a Bizottság a 2014. június 2-án kelt közleményében (COM(2014)0400) megállapította, hogy: „A válság és a szakpolitikai intézkedések gazdasági és szociális helyzetre gyakorolt hatásai az egyenlőtlenség mértékét is befolyásolják. A munkanélküliség bizonyos formáinak strukturális jellege, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés korlátai és az adókedvezményekre vonatkozó egyes reformok aránytalanul nagy terheket róhatnak a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjaira.”;

V.  mivel az EUMSZ 9. cikke szerint „politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket”, és mivel fontos, hogy e horizontális záradékot minden szakpolitikai területen végrehajtsák az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében foglalt célok elérése érdekében; mivel az EUMSZ 174. cikke szerint „átfogó, harmonikus fejlődésének elősegítése érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze. […] kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.”;

W.  mivel jelenleg csak 7,5 millióan – az uniós munkaerő 3,1%-a – rendelkeznek munkahellyel egy másik tagállamban, és mivel a fiatalok képezik azt a csoportot, amely a legnagyobb valószínűséggel válik mobillá;

X.  mivel a válság következményeként a kkv-k és mikrovállalkozások rendkívül magas költségekkel és nehézségekkel szembesülnek a finanszírozáshoz való hozzáférés során, ami akadályozza növekedési és munkahely-teremtési képességüket; mivel ennek következtében a Bizottságnak és a tagállamoknak támogatniuk kell a kkv-k fejlődését, az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés, illetve a minőségi uniós foglalkoztatás elősegítése érdekében az Európa 2020 stratégia céljainak megfelelően;

1.  tudomásul veszi azt az elemzést, hogy az EU gazdasági fellendülése az elmúlt két évben biztató jeleket mutatott, és aggodalommal tölti el, hogy 2014 első negyedéve óta pedig lelassult, miközben elérték a 0%-os alsó határt, és általánossá váltak az igen alacsony inflációs ráták; ugyanakkor megismétli, hogy e fellendülés bizonytalan és egyenetlen, és fenn kell tartani annak érdekében, hogy középtávon nagyobb növekedés és több munkahely jöjjön létre;

2.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági fellendülés újraindításához és fenntartásához sürgősen olyan ambiciózus kezdeményezésre van szükség, amely szerte az EU-ban elindítja a beruházást; kéri a Bizottságot, hogy sürgősen indítsa el a Jean-Claude Juncker által javasolt 300 milliárd EUR értékű európai beruházási programot, amely hozzájárul az európai növekedés rövid távú helyreállításához;

3.  megállapítja, hogy a gazdaságpolitika legfontosabb céljai a tagállamok versenyképességének helyreállítása és a munkanélküliség felszámolása Európában;

4.  hangsúlyozza, hogy sürgősen megoldást kell találni a jelenlegi gazdasági helyzet kihívásaira, amelynek jellemzői a gyenge GDP (ez 2014 második negyedévében az euróövezetben stagnált, az EU28-ban pedig 0,2%-kal emelkedett), a figyelemreméltóan alacsony infláció (amely 2014 augusztusában 0,3%-ra csökkent, és ezzel 2009 novembere óta a legalacsonyabb szinten állt) és az elfogadhatatlanul magas munkanélküliség (az euróövezetben 11,5%, az EU28-ban pedig 10,2% 2014 júliusában);

5.  ismét sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson konkrét ajánlásokat a tagállamok és az EU egésze számára, beleértve a gazdasági kiigazítási programokban részt vevő tagállamokat is, hogy ezek ne csak a költségvetési konszolidációval foglalkozzanak, hanem a strukturális reformokkal is, amelyek tényleges, fenntartható és társadalmilag kiegyensúlyozott növekedéshez, foglalkoztatáshoz, megerősödött versenyképességhez és fokozódó konvergenciához vezetnek;

6.  tudomásul veszi a makrogazdasági kiigazítási programok által érintett tagállamok által végrehajtott messzemenő strukturális reformokat; sajnálatosnak tartja, hogy az euróövezet többi tagállama közül egyesek nélkülözik az ambíciót gazdaságuk korszerűsítése terén, ami a közép- és hosszú távon gyengébb fenntartható növekedési kilátások egyik oka;

7.  sajnálja, hogy fennáll a veszélye, hogy az euróövezet és az EU gazdasági kilátások és lehetőségek szempontjából elmarad a többi régió mögött, ami csökkenti az EU vonzerejét az uniós és az unión kívüli beruházások számára;

8.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi, államadósság- és versenyképességi válságot csupán laza monetáris politikával nem lehet leküzdeni; hangsúlyozza ezért, hogy fontos a mélyreható, kiegyensúlyozott és társadalmilag fenntartható strukturális reformok folytatása a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében; újból kijelenti ennek kapcsán, hogy az EU nem versenyezhet kizárólag a költségek terén, hanem nemzeti és uniós szinten is sokkal nagyobb beruházásokra van szükség a kutatás és a fejlesztés, az ipari megújulás, az oktatás és a készségek, valamint az erőforrás-hatékonyság terén; emlékeztet arra, hogy a strukturális reformok, valamint az államadósság és a magánszektor adósságállománya csökkentésének célja éppen az, hogy a fenntartható növekedésnek kedvező politikákra lehessen összpontosítani, és végső soron munkahelyeket lehessen biztosítani és le lehessen küzdeni a szegénységet; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai Unió gazdaságának fellendítése érdekében használják ki erőteljesebben a fejlesztési bankok kínálta lehetőségeket;

9.  emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégia prioritásai és céljai – így a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem – továbbra is érvényesek, és ezeket meg kell valósítani;

10.  ismét kiemeli, hogy több euróövezetbeli tagállam túlzott eladósodottsága nem csupán akadályozza a növekedést, hanem a jövendő nemzedékekre is óriási terhet ró; még mindig aggasztja, hogy nem történt előrelépés a magánadósságok túlzott mértékének csökkentése terén;

11.  megismétli ezért, hogy a gazdaságpolitikák és reformok kidolgozásakor a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a jelen és a jövő nemzedékeire gyakorolt hatásra, beleértve azok jó életfeltételek és foglalkoztatási lehetőségek iránti igényeit; társadalmaink jövőjét nem szabad kockáztatni a mostani döntések elmulasztásával és a jelen politikai hibáival;

12.  üdvözli, hogy Jean-Claude Juncker a következő Európai Bizottságnak szóló politikai iránymutatásaiban kötelezettséget vállalt arra, hogy 300 milliárd euróval növeli az európai beruházásokat;

13.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági és monetáris unió (GMU) még korántsem teljes, és emlékezteti a Bizottságot az EU-n, illetve különösen euróövezeten belüli makrogazdasági egyensúlyhiányok figyelembevételére vonatkozó kötelességeire és kötelezettségvállalásaira az uniós gazdasági és költségvetési koordináció további növelése és az uniós versenyképesség javítása érdekében; e tekintetben üdvözli, hogy a Bizottság következő megválasztott elnöke elkötelezte magát a 2012. december 5-i, „A valódi Gazdasági és Monetáris Unió felé” című jelentésben meghatározott ütemterv követése mellett;

14.  ismét felhívja a Bizottságot, hogy késedelem nélkül terjesszen elő javaslatokat a GMU kiteljesítésére a mélyreható és valódi GMU-ról szóló tervezetében foglalt valamennyi iránymutatással összhangban; megállapítja, hogy a GMU kiteljesítésének a közösségi módszeren kell alapulnia; újólag megismétli a „konvergencia-iránymutatásokról” szóló jogi aktusnak a rendes jogalkotási eljárás keretében történő elfogadására irányuló kérését, amely aktus egy meghatározott időszakra vonatkozóan rendkívül kevés számú célt fogalmaz meg a legsürgetőbb reformintézkedések vonatkozásában, és kéri, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy nemzeti reformprogramjaikat a fent említett konvergencia-iránymutatások alapján és a Bizottság ellenőrzése mellett dolgozzák ki; felhívja a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat nemzeti reformprogramjaik teljes körű végrehajtása mellett; javasolja, hogy a tagállamok ennek alapján létesítsenek „konvergenciapartnerséget” az uniós intézményekkel a reformtevékenységek feltételekhez kötött finanszírozásának lehetősége mellett; megismétli, hogy egy ilyen szorosabb gazdasági együttműködésnek együtt kell járnia egy ösztönzőkön alapuló pénzügyi mechanizmussal; úgy véli, hogy bármely kiegészítő finanszírozásnak vagy eszköznek – mint például a szolidaritási mechanizmusnak – az uniós költségvetés szerves részét kell képeznie, ám az elfogadott többéves pénzügyi keret előirányzatain kívül;

15.  ennek kapcsán felkéri a jövőbeni Bizottságot, hogy az EUMSZ 138. cikkével összhangban terjesszen elő javaslatot az euróövezet egységes külső képviseletére vonatkozóan; ennek célja az e képviselet hatáskörein belülre tartozó kérdések tekintetében közös állásponttal rendelkező, hatékony euróövezet álljon rendelkezésre; emlékeztet arra, hogy a Bizottság új elnöke a 2014. július 15-i, közvetlenül az Európai Parlament általi megválasztása előtt mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy „a GMU-t és az eurót egy elnök, egy hely, egy hang fogja képviselni a Bretton Woods-i intézményekben”;

16.  ennek kapcsán felkéri a jövőbeni Bizottságot, hogy az EUMSZ 138. cikkével összhangban terjesszen elő többek között javaslatot az euróövezet egységes külső képviseletére vonatkozóan, valamint terjessze elő a kettes csomagban és „A valódi Gazdasági és Monetáris Unió felé” című ütemtervben ígért jelentést az Unió meglévő költségvetési kerete által az állami beruházási szükségletek és a költségvetési fegyelemmel kapcsolatos célkitűzések egyensúlyba hozatalára kínált lehetőségekről;

17.  felkéri a Bizottságot, hogy erősítse meg az európai szemeszter folyamatát többek között azáltal, hogy kellő időt és forrást fordít az ajánlások kidolgozására és nyomon követésére, így a lehető leghelytállóbbá téve az ajánlásokat az uniós és a nemzeti szintű gazdaságpolitikára nézve; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat arra nézve, hogy hogyan lehetne az európai szemeszter ajánlásait még inkább kötelező erejűvé tenni; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Parlamentet korai szakaszban, a lehető legnagyobb mértékben bevonják, hogy – tekintettel a Parlament növekvő jelentőségére és kötelező szerepére – a politikai véleményformálási folyamatban ne keletkezhessen legitimációs hézag;

18.  úgy véli, hogy a nemzeti parlamentek országspecifikus ajánlásokra vonatkozó felelősségvállalását erősíteni kell; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítson lehetőséget az országspecifikus ajánlások nemzeti parlamentekben történő ismertetésére, mielőtt a Tanács elfogadná azokat;

19.  tudomásul veszi a Bizottság által készített országspecifikus ajánlások 2014. évi csomagját; tudomásul veszi a Bizottság értékelését, mely szerint némi haladást értek el a költségvetési konszolidáció és a strukturális reform fenntartásában, különösen a munkaerőpiac, a nyugdíj- és az egészségügyi ellátórendszer reformja terén;

20.  tudomásul veszi ezzel összefüggésben az országspecifikus ajánlások Európai Tanács általi jóváhagyását és a Tanács ajánlásait, különösen az euróövezetre vonatkozó külön ajánlásokat;

21.  rámutat, hogy a pénzügyi támogatási programok sikerének egyik szükséges feltétele a szolidaritás és feltételekhez kötöttség kombinálása a reformok melletti elkötelezettséggel és felelősségvállalással; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy teljes mértékben összhangba kell hoznia a jelenlegi kiigazítási programokat a kettes csomagból (472/2013/EU rendelet) eredő jogi kötelezettségekkel; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a pénzügyi támogatást és a trojka ad hoc rendszerét illesszék be egy olyan jobb jogi szerkezetbe, amely megfelel az uniós gazdaságirányítási keretnek és a közösségi jognak, ezáltal biztosítva a demokratikus elszámoltathatóságot; tudomásul veszi a Bizottság nyomon követő dokumentumát, amellyel az EP trojkáról szóló jelentésére válaszolt; felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Európai Parlament trojkáról szóló jelentéseiben foglalt következtetéseket;

22.  támogatja azt a célkitűzést, hogy a versenyképességet növelő, beruházást és munkahelyteremtést támogató, munkanélküliség ellen küzdő és a munkaerőpiac működését javító politikákra tevődjön a hangsúly, különösen a nagy növekedési potenciállal rendelkező ágazatokban; úgy véli, a tagállamok értékes információkat oszthatnak meg egymással a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem kapcsán; hangsúlyozza, hogy a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemben különösen jól bevált a duális képzési modell;

23.  hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika kiváló beruházási keretet képez a növekedésbarát kiadások becsatornázásához, beleértve az innovációba és kutatásba való beruházásokat, a digitális menetrendet, a kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítését célzó kiadásokat, a környezeti fenntarthatóságba, a kiemelt transzeurópai közlekedési kapcsolatokba, valamint az oktatásba és a társadalmi befogadásba való beruházásokat;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre átfogó mechanizmust, amely előmozdítja a legjobb gyakorlatok cseréjét a fiatalok munkanélkülisége területén felelős valamennyi nemzeti szereplő között; ismételten kijelenti, hogy noha nem valósítható meg uniformizált megoldás, bizonyos tagállamok másoknál eredményesebben kezelik az ifjúsági munkanélküliséget;

25.  hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter végrehajtása során teljes mértékben figyelembe kell venni az Európa 2020 stratégiát; sürgeti a Bizottságot, hogy az egységes piaci irányítást szintén tegye kiemelt prioritássá, mivel az jelentősen hozzájárul az európai szemeszter céljainak – nevezetesen a fenntartható gazdasági növekedésnek és a foglalkoztatásnak – az eléréséhez;

26.  emlékeztet azonban, hogy a tagállamok igen csekély eredményeket tudnak felmutatni az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén; úgy véli, ellentmondás áll fenn az uniós szintű kötelezettségvállalás és az országspecifikus ajánlások tagállami végrehajtása között; hangsúlyozza az illetékes kormányzatok európai uniós kötelezettségek iránti nemzeti felelősségvállalásának fontosságát; rámutat arra, hogy az országspecifikus ajánlásokat úgy kell megfogalmazni, hogy politikai teret engedjenek a tagállamoknak az ajánlások hasznosításához szükséges intézkedések és konkrét reformok kialakítását illetően;

27.  felhívja különösen a Bizottságot, hogy a GMU-n belüli gazdaságpolitikai koordináció fokozását célzó bármely soron következő javaslat keretében vizsgálja meg az eredményorientált közös teljesítménymutatók kidolgozásának lehetőségét a strukturális reformok mérésére és összehasonlítására;

28.  aggódik amiatt, hogy a Bizottság szerint a 2013. évi országspecifikus ajánlásoknak csupán 10%-át hajtották teljes mértékben végre; megállapítja ezenkívül, hogy az országspecifikus ajánlások 45%-ában nem vagy csak alig történt előrelépés;

29.  kiemeli, hogy az európai szemeszter megfelelő, demokratikusan elszámoltatható rendszere, valamint az országspecifikus ajánlások végrehajtása a GMU-n belüli – annak megfelelő működéséhez alapvető – gazdasági konvergencia elérésének fontos feltételei, melyek lehetővé teszik a növekedést és munkahelyteremtést elősegítő pénzügyi és gazdasági stabilitást, valamint az európai gazdaság magas szintű versenyképességét; elvárja a tagállamok kormányaitól, hogy az országspecifikus ajánlásokra vonatkozó döntéseket, amelyeket a Tanácsban valamennyi tagállam kötelezően elfogadott, nemzeti szinten aktívan meg is védjék és végre is hajtsák (nemzeti felelősségvállalás);

30.  kiemeli, hogy az országspecifikus ajánlások némelyike uniós jogi aktusokon alapszik, így végrehajtásuk elmulasztása jogi eljárásokat vonhat maga után; emlékezteti a tagállamokat, hogy teljesítsék az uniós jog szerinti kötelezettségeiket; úgy véli, hogy a Bizottságnak a mutatók értelmezése során kellően figyelembe kell vennie azt, hogy az euróövezet és annak tagállamai egymástól kölcsönösen függő és nyitott gazdaságok;

31.  felkéri a Bizottságot, hogy – mint a szerződés őre – használja ki az uniós jogszabályok által biztosított összes eszközt a fokozott gazdaságpolitikai koordináció és az országspecifikus ajánlások végrehajtása támogatására annak érdekében, hogy minden tagállam határidőn belül fogadja el a helyzetének megfelelő gazdasági és pénzügyi politikákat;

32.  megállapítja, hogy egyre több országspecifikus ajánlást a regionális szintnek címeznek; kiemeli, hogy az új európai strukturális és beruházási alapokat teljes mértékben ki kell aknázni, különösen ott, ahol azokat a strukturális reformok kísérõ intézkedéseként használnák fel; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a prioritások helyes meghatározását a kiadások minõségének javítása érdekében;

33.  kéri, hogy a Bizottság negyedévente tegyen jelentést a Parlament illetékes bizottságában az országspecifikus ajánlások végrehajtásának biztosítása érdekében tett intézkedésekről és az addig elért eredményekről; felkéri a tagállamokat, hogy adjanak magyarázatot az országspecifikus ajánlásoknak való meg nem felelésre a Parlament illetékes bizottsága előtt;

34.  felkéri az eurócsoport elnökét, hogy hatékonyan kövesse nyomon az országspecifikus ajánlások tagállamok általi végrehajtását, és a 2014. október közepéig a tagállamok részéről benyújtott 2015. évi költségvetés-tervezetek eurócsoport általi értékelésének részeként tegyen jelentést az elért eredményekről;

35.  felkéri a Bizottságot, hogy a nemzeti reformprogramok keretében fordítson figyelmet a nemekkel kapcsolatos vonatkozásokra, mint például a nők munkaerő-piaci integrációjára, a nemek között a fizetés és a nyugdíj tekintetében fennálló különbségek megszüntetésére, jobb gyermekgondozási szolgáltatásokra, valamint a rugalmas munkaidő-szabályozásra;

36.  úgy véli, hogy a következő európai szemesztert illetően a növekedés- és beruházásbarát költségvetési konszolidációra irányuló hosszú távú és kiegyensúlyozott stratégiát kell követni a pénzügyi fenntarthatóság javítása érdekében; ugyanakkor kiemeli, hogy külön hangsúlyt kell fektetni a növekedést fokozó reformokra és szakpolitikákra, különösen azoknak a tagállamoknak, amelyeknek a költségvetése lehetőséget enged arra, hogy beruházzanak az euróövezetben a növekedés előmozdítása és az egyensúly helyreállításának elősegítése érdekében; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi jogi keretben lehetőség van arra, hogy a bevezetett reformok viszonzásaképpen rugalmasságot biztosítsanak a tagállamoknak, és ajánlja ennek kihasználását;

37.  hangsúlyozza, hogy a hosszú távú növekedés előfeltétele a költségvetés fenntarthatósága;

38.  úgy véli, hogy a tagállamok számára gazdaságuk, társadalombiztosítási rendszerük, nyugdíjrendszerük és egészségügyi ellátási rendszerük korszerűsítésének kell a középpontban állnia, hogy ne nehezedjék túl nagy teher a jövő nemzedékekre; felszólítja a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe reformjainknak az egész európai gazdaságra gyakorolt hatását is;

39.  úgy véli, hogy a strukturális reformoknak elsősorban azt kell célozniuk, hogy növekedjen a munkaerőpiac fiatal munkaerő és más kirekesztett csoportok felvételére való képessége, és esélyeket tudjon kínálni az idősebb munkavállalóknak; úgy véli, hogy a duális képzési rendszer e célból különösen eredményes eszköz; úgy véli továbbá, hogy a strukturális reform céljának a társadalombiztosítási rendszer, az egészségügyi ellátás és a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú fenntarthatóságát és méltányosságát, valamint az európai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében az energiafüggőség csökkentését kell tekinteni, abszolút prioritássá nyilvánítva a munkahelyteremtést;

40.  rámutat, hogy a jól működő belső munkaerőpiac és a bevándorlásra vonatkozó fenntartható megközelítés hiánya hátráltatja az EU gazdasági növekedését; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre közös, inkluzív munkaerőpiacot, valamint modern és inkluzív közös bevándorlási politikát; hangsúlyozza, hogy a munkavállalókkal szembeni tisztességes és egyenlő bánásmód kulcsfontosságú a belső munkaerőpiac kiépítéséhez;

41.  rámutat arra, hogy az energiapolitika és a gazdasági növekedés szorosan kapcsolódik egymáshoz; ezért olyan ambiciózus európai energiapolitikát szorgalmaz, amely az energetikai ágazat szállítási biztonságának növelése és az innováció révén nagyobb gazdasági stabilitáshoz és növekedéshez vezethet;

42.  rámutat, hogy egyetlen komoly tanulmány sem készült arról, hogy a demográfiai tendenciák milyen szerepet játszanak az európai országok növekedésének két évtizede tartó lassulásában; hangsúlyozza, hogy a jól működő belső munkaerőpiac hiánya is hátrányosan hat az Unió növekedési potenciáljára; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy valódi közös munkaerőpiacot, és a megválasztott elnök javaslataival összhangban minden uniós eszközt mozgósítsanak egy közös európai bevándorlási politika létrehozása érdekében;

43.  ismételten hangsúlyozza, hogy kéri a tagállamokat adórendszereik egyszerűsítésére annak érdekében, hogy kivétel nélkül minden tagállamban vállalkozásbarát környezet jöjjön létre, és megismétli felhívását, hogy csökkentsék a munkát terhelő adókat; felkéri a Bizottságot, hogy a 2012-es cselekvési terv eredményeinek elérése során szerzett tapasztalatokra támaszkodva tegyen sürgős lépéseket és dolgozzon ki konkrét jogalkotási intézkedéseken alapuló átfogó stratégiát az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelemre; emlékezteti a Bizottságot az adócsalás, az adóelkerülés és az adóparadicsomok elleni küzdelemről szóló , 2013. május 21-i parlamenti határozatban(16) (Kleva Kekus-féle jelentés) az adócsalásra és adóelkerülésre vonatkozóan tett javaslatokra;

44.  ismételten kijelenti, hogy a szerkezeti reformokat a digitális és ökológiai átmenet elősegítése érdekében az oktatásra, kutatásra, innovációra, modern infrastruktúrára és fenntartható energiára irányuló hosszabb távú beruházásoknak kell kiegészíteniük és hangsúlyossá tenniük; hangsúlyozza, hogy a kutatásba, innovációba, oktatásba és infrastruktúrába való befektetések előfeltételei a versenyképességnek, a fenntartható növekedésnek és a munkahelyteremtésnek; hangsúlyozza az uniós költségvetés szerepét ezen alapvető fontosságú közérdekű területeken;

45.  hangsúlyozza, hogy az államadósság már meglévő magas szintje nem teszi lehetővé a kiadások jelentős növelését, ha nem akarjuk, hogy a reformra és konszolidációra irányuló törekvések hiábavalóak legyenek; ezért a kiadások nem termelő területekről a jövőre irányuló termelő területekre való átcsoportosítását ajánlja; hangsúlyozza, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumon belül létezik rugalmasság, és azt ki is kell használni, de elsősorban a tagállamoktól kéri, hogy hiteles reformokkal álljanak elő;

46.  tudomásul veszi az EKB elnökének a Jackson Hole-ban, 2014. augusztus 22-én tartott éves központi banki szimpóziumon elhangzott beszédét; felkéri a politikai döntéshozókat, hogy vonják le a megfelelő következtetéseket a monetáris, költségvetési és strukturális reformpolitikák tekintetében a növekedés- és munkahelyteremtés érdekében; emlékeztet a kiegyensúlyozott megjegyzésekre, amelyek szerint „semmilyen mértékű költségvetési vagy monetáris alkalmazkodás nem pótolhatja ugyanakkor az euróövezet szükséges strukturális reformjait”, és „a munkanélküliség csökkentésére irányuló koherens stratégiának kereslet- és kínálatoldali politikákat egyaránt magában kell foglalnia, mind az euróövezet szintjén, mind nemzeti szinten. E stratégia pedig csak akkor lehet sikeres, ha valóban koherens”;

47.  úgy véli, hogy az uniós gazdaság egyik legnagyobb korlátja a magánberuházások általánosan alacsony hányada és a jelenlegi szintű állami beruházások fellendítő hatásának hiánya; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU-ban a magánberuházások gyenge szintjének okait; hangsúlyozza, az euróövezet peremén fennálló adóssághátralék kezeléséhez szükség van a csőd- és fizetésképtelenségi eljárások reformjára;

48.  kiemeli, hogy a magánberuházások fontosak, mivel a gazdaság keresleti és kínálati oldalán egyaránt kifejtik hatásukat munkahelyek létrehozásával, a háztartások jövedelmének megteremtésével, az adóbevételek növelésével, illetve a kormányzatok támogatásával a növekedés megszilárdításában és fellendítésében; ismét megállapítja, hogy befektetőbarát politikákat kell elfogadni, és csökkenteni kell bürokráciát és az adminisztratív terheket; felkéri a következő Európai Bizottságot, hogy a Jean-Claude Juncker által kiadott politikai iránymutatások értelmében növelje 300 milliárd euróval az európai beruházásokat;

49.  végezetül felkéri a Bizottságot, hogy teljesítse kötelezettségvállalását az egységes piac létrehozása tekintetében, különösen a szolgáltatások területén; sürgeti a tagállamokat, hogy teljesítsék az Európa 2020 stratégiával, különösen a kutatással és a fejlesztéssel, a forráshatékonysággal, az innovációval, a foglalkoztatással, az oktatással, a szegénységgel, a megújuló energiával, és a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat; felhívja ezért a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az uniós jogszabályok megfelelő tagállami végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében hozott intézkedéseit, eltökélten kihasználva valamennyi hatáskörét;

50.  aggodalmát fejezi ki a bizonyos tagállamokban tapasztalható protekcionista tendenciák miatt, különösen az emberek szabad mozgását illetően; rámutat, hogy a Szerződés garantálja az emberek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, és emlékeztet, hogy a Bizottságnak védelmeznie és biztosítania kell ezeket a szabadságokat;

51.  kiemeli, hogy – különösen a kkv-k esetében – a finanszírozáshoz való hozzáférés hiánya jelentős akadályt jelent az uniós növekedés számára; felhívja ezért a Bizottságot, hogy kezelje kiemelten a kkv-k alternatív – különösen a strukturális alapokon, az Európai Beruházási Bankon, az Európai Beruházási Alapon és a köztulajdonban lévő fejlesztési bankokon keresztüli – finanszírozási forrásaival kapcsolatos munkát, tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló 2013. február 5-i európai parlamenti állásfoglalásra; kiemeli, hogy tovább kell csökkenteni a kis- és középvállalkozásokat érintő bürokratikus akadályokat, és az európai jogalkotásban a jövőben még határozottabban érvényesíteni kell az arányosság elvét;

52.  meggyőződése, hogy sürgős reformokat kell tervbe venni mindazon államok esetében, amelyekben a vállalkozások létrehozásával kapcsolatos nehézségek akadályozzák a potenciális növekedést és munkahelyteremtést;

53.  felkéri a Bizottságot, hogy sürgősen javasoljon intézkedéseket a belső tőkepiac teljes megvalósítására a vállalkozásokra irányuló tőkeallokáció javítása céljából a reálgazdaság újbóli fellendítése érdekében; úgy véli, hogy a nagy- és a kis- és középvállalkozások számára egyaránt szükség van a banki finanszírozás további alternatíváinak létrehozására, különösen a tőkepiacok révén és egyéb magánforrásokon, például kockázatitőke-alapokon, közösségi kölcsönzésen vagy tőkealapokon keresztül történő finanszírozás feltételeinek javításával; felszólít arra, hogy fordítsanak különös figyelmet a vállalkozások indítása és működtetése tőkeköltségeinek szerepére a különböző tagállamokban, és ennek megfelelően frissítsék az eredménytáblát;

54.  hangsúlyozza a hosszú távú befektetésekről szóló jogszabály elkészítésének rendkívüli fontosságát;

55.  hangsúlyozza a bankunió létrehozásának és teljes megvalósításának fontosságát; megállapítja, hogy a bankunió három pillérének elfogadása, valamint a hitelintézetek és a biztosítók új szabályainak a végrehajtása hozzájárulhat az európai pénzügyi szektor ellenálló képességének helyreállításához; úgy véli, a bankunió kiteljesítését biztosítási és piacunió révén kell elérni; újólag megállapítja, hogy a banki intézmények csődjének költségét magának a bankszektornak kell viselnie;

56.  hangsúlyozza, hogy a szilárd, állandó, jól diverzifikált és átlátható pénzügyi rendszer elengedhetetlen a jövőbeni növekedéshez;

57.  hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter semmiképpen nem sértheti az Európai Parlament és a nemzeti és regionális parlamentek előjogait; hangsúlyozza, hogy egyértelműen szét kell választani az uniós és nemzeti szintű hatásköröket, valamint hogy uniós szinten az Európai Parlament az elszámoltathatóság letéteményese, míg a tagállamok szintjén a nemzeti parlamentek az elszámoltathatóság letéteményesei; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Parlamentet hivatalosan és megfelelő módon, korai szakaszban, a lehető legnagyobb mértékben bevonják a demokratikus legitimitás növelése érdekében;

58.  hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a demokratikus elszámoltathatóságot az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek felé az euróövezet működésének olyan alapvető elemeivel kapcsolatban, mint az Európai Stabilitási Mechanizmus, az eurócsoport döntései, valamint a pénzügyi támogatási programok figyelemmel kísérése és értékelése; kéri a Bizottságot, hogy végezze el és tegye közzé ajánlásainak és a trojkában való részvételének utólagos értékelését;

Ágazati részvétel a 2014. évi európai szemeszter végrehajtásában

59.  üdvözli, hogy a Bizottság elismerte, hogy a költségvetési konszolidációnak növekedésbarát és differenciált módon kell folytatódnia, ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ne csak a növekedésbe és munkahelyteremtésbe fektessenek be, hanem kezeljék a magas adósságot, a munkanélküliséget és a társadalom elöregedésével járó kihívásokat is;

60.  hangsúlyozza a zöld gazdaság által a munkahelyteremtés tekintetében kínált potenciális lehetőségeket – a Bizottság becslései szerint 2020-ig 5 millió munkahely jöhet létre egyedül az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos ágazatokban –, feltéve, hogy nagyra törő éghajlat- és energiapolitikák kerülnek bevezetésre; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a beruházások elégséges szintjét ezekben az ágazatokban, és menjenek elébe a jövőbeli munkavállalói készségeknek; kéri a Bizottságot, hogy a zöld gazdaság munkahelyteremtéssel kapcsolatos potenciális lehetőségeinek kihasználását szerepeltesse a 2015-ös éves növekedési jelentésben;

61.  üdvözli, hogy a Bizottság figyelembe veszi a tagállamok közötti – a nemzeti reformprogramok alapján nyilvánvaló – különbségeket, azonban felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet az állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókra, különösen a források elosztásának mérlegelésekor;

62.  hangsúlyozza, hogy a szociális és foglalkoztatáspolitikát nem szabad pusztán költségszempontból vizsgálni, hanem mérlegelni kell a munkaerőpiac strukturális reformjait és a hosszú távú előnyöket is annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia céljainak elérése, valamint a tagállamok és az EU egésze jövőjének és stabilitásának védelme céljából fenntartsák a társadalommal és az állampolgárokkal kapcsolatos befektetéseket;

63.  hangsúlyozza, hogy miközben a bérek fontos változók az euróövezet makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésében, nem pusztán a gazdasági kiigazítás eszközei, hanem mindenekelőtt jövedelmek, amire a munkavállalóknak szükségük van a megélhetéshez; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a bérekhez kapcsolódó ajánlások ne növeljék az aktív keresők szegénységét vagy a bérek tagállamokon belüli egyenlőtlenségét, illetve ne ártsanak az alacsony jövedelmű csoportoknak;

64.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy még távol vagyunk az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociális céljainak megvalósításától, és hogy különösen a szegénységcsökkentési célok terén maradtunk el, hiszen a szegénységben élő emberek száma nemhogy nem csökkent, de 10 millióval nőtt 2010 és 2012 között; felhívja az új Bizottságot, hogy fogadjon el egy következetes megközelítést, és azonnal kérje fel a tagállamokat jelentéstételre az Európa 2020 stratégiára vonatkozó nemzeti eredményekről; felhívja a tagállamokat, hogy – nemzeti reformprogramjaikban – hozzanak létre jól körülhatárolt nemzeti stratégiákat annak érdekében, hogy továbblépjenek az Európa 2020 stratégia terén, különösen a szegénység felszámolása tekintetében;

65.  üdvözli, hogy a Bizottság az idei országspecifikus ajánlásokhoz új foglalkoztatási és szociális eredménytáblát használt, különös tekintettel az általános és a fiatalokra vonatkozó munkanélküliségi rátákra, illetve a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő személyekre (NEET) vonatkozó adatokra; megállapítja, hogy ezek a mutatók csupán elemzési célokat szolgálnak; kéri, hogy az eredménytáblába foglaljanak bele kiegészítő – pl. a munka minőségére, a gyermekszegénység szintjére, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásra és a hajléktalanságra vonatkozó – mutatókat; szorgalmazza, hogy e mutatók valóban befolyásolják az európai szemeszter egész folyamatát;

66.  kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az európai szemeszter keretében fejlesszék tovább az Európa 2020 társadalmi, környezeti és innovációs dimenziójának figyelemmel kísérésére szolgáló mutatóit; kéri a Bizottságot, hogy folytassa a szociális és foglalkoztatási mutatók számára és fejlesztésére vonatkozó vitát, tekintve, hogy az EU gazdasági és szociális szempontjai az érme két oldala, és mindkettő kulcsszerepet játszik az EU fejlődésében;

67.  megismétli az eurócsoport foglalkoztatási és szociális miniszterei euróövezeti csúcstalálkozókat megelőző ülésének szükség szerinti megszervezésére irányuló felhívását, amely révén biztosítható, hogy a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel részletesebben foglalkozzanak az euróövezet szervei által folytatott párbeszédek és hozott döntések keretében azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak az euróövezet állam- és kormányfőinek üléseihez; fontosnak tartja az EPSCO és az ECOFIN Tanácsok egységes álláspont kialakítását célzó együttes üléseit;

68.  üdvözli, hogy a Bizottság elismeri, hogy a költségvetési konszolidációs intézkedések – amelyeket nem csak néhány tagállam gazdaságának fenntarthatósága, hanem az egész európai gazdaság fenntarthatóságának garantálása érdekében hoztak – súlyos és messzire nyúló hatást gyakorolnak az uniós foglalkoztatásra; felszólít arra, hogy jobban törekedjenek a Szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti foglalkoztatási és szociális kötelességek teljesítésére; felhívja az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, hogy alaposan értékelje az intézkedések alapvető jogokra kifejtett hatását, és a Charta megsértése esetén adjon ki ajánlásokat;

69.  üdvözli az olasz elnökség szándékát, amelyet az Európai Tanács 2014. augusztus 30-i rendkívüli ülésének következtetéseiben is megfogalmaztak, hogy állam- és kormányfői szintű konferenciát tart a foglalkoztatásról, különösen a fiatalok foglalkoztatásáról;

70.  üdvözli a munkanélküliségi ráta fent említett csökkenését, különösen néhány tagállamban; emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégia pontosan kimondja, hogy a számadatok közül a foglalkoztatási rátát kell figyelni, és sajnálatosnak tartja, hogy a foglalkoztatási ráta jelenlegi mutatói nem tükrözik pontosan az összes uniós munkaerőpiac valós helyzetét;

71.  megjegyzi, hogy a Bizottság felhívja a figyelmet a növekedés és munkahelyteremtés keretfeltételeinek javítására irányuló strukturális reformok szükségességére, különösen a magas munkanélküliség idején, és hogy az egységes piac megvalósításával számos lehetőség nyitható meg mind nemzeti, mind pedig európai szinten;

72.  felkéri az új Bizottságot, hogy tegye valódi prioritássá a foglalkoztatás fellendítését növekedés és minőségi munkahelyek megteremtésére irányuló nagyra törő, átfogó stratégia létrehozásával, amelyben minden új biztos részt vesz; azon a véleményen van, hogy e célból a foglalkoztatásért és a szociális ügyekért felelős biztosnak tervet kell készítenie, amely minden politikai területre kiterjed és a minőségi foglalkoztatásra vonatkozó konkrét intézkedéseket tartalmaz;

73.  úgy véli, hogy az Unió versenyképességének a helyreállítása nem érhető el egyedül a költségcsökkentéssel, hanem azt a kutatásra és fejlesztésre, az oktatásra és a készségekre irányuló fokozott beruházásnak, valamint nagyobb erőforrás-hatékonyságnak kell kísérnie; alkalmazkodóbb és dinamikusabb munkaerőpiacok kialakítását szorgalmazza, amelyek elbocsátások és túlzott bérkiigazítások nélkül képesek igazodni a gazdasági helyzetben bekövetkező zavarokhoz; emlékeztet arra, hogy számos uniós munkavállaló vásárlóereje jelentősen romlott, a háztartások jövedelmei csökkentek és a belső kereslet visszaszorult; úgy véli, hogy a gazdaságunk versenyképességének helyreállítása érdekében az EU-nak az egyéb termelési költségekre, ártendenciákra és haszonkulcsokra és az innovációt, termelékenységet és kiválóságot ösztönző ágazatközi politikákra összpontosító stratégiákat kell kidolgoznia;

74.  aggodalmának ad hangot a jólét és a jövedelem terén tapasztalható egyre növekvő egyenlőtlenségek miatt, amelyek gyengítik a vásárlóerőt és a belső keresletet, valamint a reálgazdaságba való beruházásokat; felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti reformprogramjaikba építsenek be olyan intézkedéseket, amelyek ezeket az egyenlőtlenségeket csökkentik a növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió erősítése érdekében;

75.  hangsúlyozza, hogy az adóterhet a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében a munkáról a fenntartható adózás egyéb formái felé kell eltolni;

76.  üdvözli a Bizottság környezetvédelmi adózás területét érintő országspecifikus ajánlásait, és felkéri a tagállamokat, hogy hajtsák végre ezt az ajánlást, biztosítva mindamellett, hogy ez különösen az alacsonyabb jövedelmeknek kedvezzen; kiemeli annak pozitív költségvetési, foglalkoztatási, szociális és környezeti hatását, hogy az adóterheket a munkaerőről a környezetvédelmi adózásra hárítják át, és kivezetik a környezetvédelem szempontjából káros támogatásokat;

77.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a pénzügyi széttöredezettség bizonyos esetekben veszélyezteti a kkv-k növekedését és fenntarthatóságát; kéri a gazdaság hitelezési képességének helyreállítását, ami lehetővé teszi, hogy a kkv-k beruházzanak és munkahelyeket hozzanak létre, továbbá elősegíti a kkv-k indítását, valamint hozzáférését az olyan programokhoz, mint a COSME vagy a Horizont 2020;

78.  felhívja a tagállamokat, hogy az önfoglalkoztatók, a mikrovállalkozások és a kkv-k esetében számolják fel a fölösleges igazgatási terheket és bürokráciát, és enyhítsék az induló vállalkozásokra vonatkozó feltételeket;

79.  felkéri a Bizottságot, hogy – az EUMSZ 9. cikke alapján – sürgősen öntse szilárd formába a megígért 300 milliárd eurós beruházási tervet, illetve kéri, hogy elemezzék, elegendő-e ez az összeg az EU teljes versenyképességének, illetve növekedési és minőségimunkahely-teremtési képességének helyreállítására;

80.  üdvözli a Bizottságnak a teljes EU-ra vonatkozó, országspecifikus ajánlásokról szóló átfogó közleményében tett felhívását, miszerint többet kell beruházni a kutatásba és fejlesztésbe, az innovációba, az oktatásba, a szakképzési és az aktív munkaerő-piaci politikákba, valamint az energia, a közlekedés és a digitális gazdaság ágazatába;

81.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék az uniós ipart a versenyképességnek és foglalkoztatásnak kedvező rugalmasabb versenypolitika alkalmazásával, ökológiai és digitális átállási terv mellett; ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően készítsen jogi aktusra irányuló javaslatot a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről annak érdekében, hogy biztosítsa az uniós ipar gazdasági és szociális szempontból felelősségteljes alkalmazkodását a változásokhoz oly módon, hogy fenntartja a munkavállalói jogokat anélkül, hogy túlzott szabályozási terhet róna a vállalkozásokra, különösen a kkv-kra;

82.  aggódik amiatt, hogy számos tagállamban és ágazatban a munkahelyek elvesztése a munkahelyek minőségének romlásával, a foglalkoztatási akadályok növekedésével és a munkaügyi normák hanyatlásával párosul; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak célzott erőfeszítéseket kell tenniük a munkahelyek minőségének javítására a készségek és a munkaerő-piaci igények összehangolása érdekében; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek célzott erőfeszítéseket a részidős és ideiglenes kényszerszerződések, a bizonytalan (például nulla órás) szerződések, a színlelt önfoglalkoztatás és a be nem jelentett munka által okozott további problémák kezelésére; ezért üdvözli a be nem jelentett munka elleni európai platformra irányuló bizottsági kezdeményezést; megismétli a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy biztosítsák, hogy a bizonytalan, ideiglenes vagy részidős szerződéssel rendelkező vagy önfoglalkoztató emberek alapvető jogosultságokban és megfelelő szociális védelemben részesüljenek;

83.  kéri a Bizottságot, hogy politikai iránymutatásaiban ösztönözze a munkaerő-piaci reformokat, amelyek – többek között – a szegmentáció csökkentését, a munkahelyváltás megkönnyítését, a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok munkaerő-piaci integrációját, az aktív keresők szegénységének csökkentését, a nemek közötti egyenlőség előmozdítását, az atipikus szerződéssel foglalkoztatottak jogainak megerősítését és az önfoglalkoztató munkavállalók szociális védelmének növelését célozzák;

84.  megállapítja, hogy az EU foglalkoztatási és szociális helyzetéről szóló 2013. évi éves jelentésben a Bizottság kiemelte a szociális védelmi kiadások jelentőségét a szociális kockázatok elleni védintézkedésként; emlékeztet arra, hogy az automatikus stabilizátorok fontos szerepet töltenek be az aszimmetrikus sokkhatások kezelésében, az országok jóléti rendszerei túlzott kimerítésének elkerülésében és ily módon az egész GMU fenntarthatóságának megerősítésében; felkéri a Bizottságot, hogy országspecifikus ajánlásaiba foglalja bele, hogy fontos az erős automatikus stabilizátorok megőrzése a tagállamokban, tekintettel a társadalmi kohézió fenntartásában, valamint a belső kereslet és a gazdasági növekedés ösztönzésében játszott kiemelkedő szerepükre; ismét arra kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy zöld könyvet az euróövezetben használható automatikus stabilizátorokról;

85.  üdvözli az Európai Tanács olasz elnöksége által a programjában körvonalazott szándékot, hogy megbeszéléseket kezdeményez uniós szinten az automatikus stabilizátorok ügyében, különös figyelmet fordítva az euróövezetre kiterjedő munkanélküli ellátási rendszer lehetséges létrehozására;

86.  hangsúlyozza az aktív és inkluzív munkaerő-piaci politikák jelentőségét jelenlegi körülmények között a foglalkoztatás ösztönzésére szolgáló stratégiai eszközként; mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy számos tagállam a növekvő munkanélküliségi ráta ellenére csökkentette az aktív és inkluzív munkaerő-piaci politikák finanszírozására előirányzott költségvetési tételeket; felszólítja a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel folytatott szoros együttműködés keretében növeljék az aktív munkaerő-piaci politikák hatókörét és hatékonyságát;

87.  üdvözli az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) közötti fokozott együttműködésről szóló, 2014. május 15-i 573/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadását; tudomásul veszi az EURES-re (az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portáljára) vonatkozó rendeletre irányuló 2014. januári javaslatot; felszólítja a Parlamentet és a Tanácsot, hogy sürgősen vitassa meg a reform kérdését, hogy az 1296/2013/EU rendelet rendelkezéseivel összhangban és a sokszínűség elősegítése érdekében az EURES hatékony eszközzé váljon a munkaerő Unión belüli mobilitásának ösztönzésében; arra is emlékeztet, hogy a mobilitásnak önkéntesnek kell maradnia, és emiatt nem szabad korlátozni a minőségi munkahelyek teremtésére és a képzési helyek helyszínen történő létrehozására irányuló erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy a jól működő Európai Gazdasági Térség előfeltétele a többi tagállamban tapasztalható élet- és munkakörülményekre vonatkozó megbízható szakmai információk rendelkezésre állása;

88.  hangsúlyozza azon munkavállalók – különösen a fiatalok – egyre növekvő számát, akik elhagyják származási országukat és más tagállamokba költöznek munkalehetőségek után kutatva; sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen ösztönözze a munkavállalók unión belüli mobilitását a mozgás szabadságának biztosítása érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor az azonos bánásmód elvét és védelmezve a béreket és a szociális normákat; felszólítja a tagállamokat, hogy hozzon létre az Európa 2020 stratégiával összhangban lévő szociális és munkaügyi feltételeket;

89.  attól tart, hogy a természettudományokkal, a technológiával, a műszaki tudományokkal és a matematikával (STEM) kapcsolatos készségek nem fogják kielégíteni a vállalkozások készségek iránti keresletét az elkövetkező években, és ezzel csökken az uniós munkaerő alkalmazkodási és fejlődési képessége; felhívja a tagállamokat, hogy ruházzanak be oktatási és képzési rendszereik modernizálásába, az egész életen át tartó tanulást is beleértve, különös tekintettel a duális tanulási rendszerekre, és segítsék elő az iskolából a munka világába való átmenetet;

90.  úgy véli, hogy javítani kell a fiatalok vezetői, irányítási és vállalkozási készségét annak érdekében, hogy az új és induló vállalkozások kiaknázhassák az új piacokban rejlő lehetőségeket, és ki tudják teljesíteni növekedési potenciáljukat, és ezáltal a fiatalok ne csak munkavállalók lehessenek, hanem munkáltatókká is válhassanak;

91.  leszögezi, hogy a banki hitelezés továbbra is a legáltalánosabb finanszírozási forrás az EU-ban; úgy véli azonban, hogy valódi előnyök rejlenek a finanszírozás innovatív programokon keresztül és bankrendszeren kívül megvalósuló új formáiban – ilyenek például a közösségi finanszírozás, a kkv-angyalok, a közösségi hitelezés, a mikrohitelezés, a könnyen elérhető mikrohitel-ügynökségek és az egyéb eszközök –, amelyekkel az induló vállalkozásoknak és kkv-knek biztosíthatók a növekedéshez és munkahelyteremtéshez elengedhetetlen beruházások;

92.  üdvözli a fiatalok munkanélküliségi rátája terén tapasztalható javulást, azonban rámutat, hogy az továbbra is riasztó szinten áll: 22%-os a 28 tagú EU-ban és 23,1% az euróövezetben; rámutat a tagállamok közötti aggasztó különbségekre (7,8% Németországban és 56,3% Görögországban 2014 áprilisában); hangsúlyozza, hogy a munkahelyek bizonytalansága és az alulfoglalkoztatottság is nőtt, szem előtt tartva, hogy ha a fiatalok találnak is munkát, sokan – átlagosan 43%-uk, a felnőtt munkavállalók 13%-ával szemben – azzal szembesülnek, hogy bizonytalan körülmények mellett vagy részidős kényszer-munkaszerződés keretében dolgoznak; aggodalmának ad hangot amiatt is, hogy sok tagállamban nő a hajléktalan munkanélküli fiatalok száma;

93.  üdvözli, hogy az ifjúsági garanciát az országspecifikus ajánlások többségében megemlítik; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a 2014. évi országspecifikus ajánlásokban meghatározott kihívásokat a kínálat minősége, a NEET-ek aktív megszólításának hiánya, az állami foglalkoztatási szolgálatok igazgatási képessége és a valamennyi érintett partnerrel való hatékony együttműködés hiánya tekintetében, ugyanakkor határozza meg azokat a legjobb gyakorlatokat, amelyek irányadók lehetnek a programok javításához; felszólít a végrehajtás nyomon követése terén az átláthatóság növelésére, az eredményeket felmutatni nem tudó tagállamok kezelésének nagyratörőbb megközelítésére és az előreütemezés jobb alkalmazására; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést arra irányuló ösztönzőnek kellene tekinteni, hogy a tagállamok az Európai Szociális Alapot is felhasználják a fiatalokat érintő, különösen a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos átfogóbb projektek finanszírozására;

94.  felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan európai keretre, amely kötelező minimumstandardokat ír elő az ifjúsági garanciák végrehajtása tekintetében – beleértve a szakmai gyakorlatok minőségét, a fiataloknak fizetendő tisztességes bért és a foglalkoztatási szolgálatokhoz való hozzáférést –, és a 25 és 30 év közötti fiatalokra terjed ki; felszólítja a tagállamokat, hogy használják fel hatékonyan a rendelkezésre álló költségvetést és haladéktalanul hajtsák végre az ifjúsági garanciát; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként az ifjúsági garanciát, tekintettel arra, hogy a költségvetési előirányzatokat az első két évre ütemezték elő; felhív arra, hogy a többéves pénzügyi keret ígért félidős felülvizsgálatakor növeljék a rendelkezésre álló költségvetést, szem előtt tartva, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 21 milliárd eurónyi összeget tart szükségesnek a fiatalok munkanélküliségi problémájának euróövezetbeli megoldásához; ezt a növekményt szükséges beruházásnak tekinti, tekintettel a fiatalok munkanélkülisége által okozott hatalmas, 153 milliárd EUR összegű éves gazdasági veszteségre, ami az EU GDP-jének 1,2%-át teszi ki (Eurofound, 2012)(17);

95.  hangsúlyozza a gyakorlati készségek és a szakképzés duális rendszerének fontosságát, amely foglalkoztathatóbbá teszi a fiatalokat;

96.  felhívja a tagállamokat, hogy minden szinten javítsák a vállalkozások és az oktatási szektor közötti együttműködést;

97.  tudomásul veszi a Tanács 2014. márciusi, a fiatal munkavállalókat sújtó megkülönböztetés és kizsákmányolás megelőzését célzó, a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló ajánlásait; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai szemeszter keretében foglalják bele ezeket az ajánlásokat nemzeti reformprogramjaikba és az országspecifikus ajánlásokba;

98.  aggodalommal állapítja meg, hogy a nők körében magasabb a munkanélküliségi ráta, mint a teljes népesség körében (11,7% az Unió 18 tagállamában és 10,4% a 28 tagú Európai Unióban a 11,5%-kal, illetve 10,2%-kal szemben); felhív ezért minőségi munkahelyek teremtésére irányuló, nőket célzó intézkedéseket tartalmazó külön tervek létrehozására; kéri a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését az ajánlásokban, és rámutat, hogy a nemek közötti egyenlőséget és a nők munkaerő-piaci részvételét nem szabad más ajánlásokkal veszélyeztetni; felhív külön ajánlások létrehozására a nemek közötti bér- és nyugdíjkülönbség csökkentése érdekében, ami nem csak a gazdaságot és a versenyképességet fékezi, hanem a társadalmi igazságtalanság jele is;

99.  üdvözli a nők alacsony munkaerő-piaci részvételének orvoslásával foglalkozó ajánlásokat; felhívja a Bizottságot, hogy a következő éves foglalkoztatási jelentésben a foglalkoztatási rátán túlmutató, átfogóbb szemszögből foglalkozzon a nemek közötti egyenlőség kérdésével; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy orvosolják a munkaerő-piaci szegregációt és a gondozási feladatok egyenlőtlen megoszlását; megfizethető és jó minőségű közszolgáltatásokat kér a gyermekek és eltartott személyek gondozása területén, amelyek lehetővé teszik – különösen a nők számára – a foglalkoztatásba való visszatérést, valamint elősegítik a munka és a magánélet összeegyeztetését;

100.  felhívja a tagállamokat, hogy vegyék különösen figyelembe a munkanélküli fiatalok hátrányos helyzetű csoportok körében tapasztalható magas arányát, és helyezzék előtérbe a munkaerő-piaci belépés és integráció, illetve a bejutási és integrációs politikák általános érvényesítése tárgykörét, mivel a sikeres integráció kulcsa a foglalkoztatás;

101.  mély aggodalommal tölti el, hogy egyre általánosabbá válik a hosszú távú munkanélküliség és az idősebbek is nagyobb arányban néznek szembe munkanélküliséggel és további nehézségekkel a munkaerőpiacra való visszatérésükkor; felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben aknázzák ki az Európai Szociális Alap lehetőségeit e munkavállalók munkaerőpiacra való sikeres visszatérésének támogatása céljából;

102.  aggodalommal állapítja meg, hogy a 40 év feletti munkavállalók gyakran már nem részesülnek megfelelő képzésben és továbbképzésben a munkahelyükön; ezért felszólítja a munkáltatókat, a szociális partnereket és a nemzeti kormányokat, hogy valósítsanak meg valóban az egész életen át tartó tanuláson alapuló koncepciókat, és végezzenek méréseket a munkaerőpiacon, hogy a lehető leghamarabb érezhető javulást érjenek el az idősebb munkavállalók képzésében;

103.  üdvözli azokat az országspecifikus ajánlásokat, amelyek célja a minimáljövedelem-rendszer, a biztonsági háló és a szociális védelem megfelelőségének és hatókörének növelése, illetve azokat, amelyek a munkaerő-piaci részvételre vonatkozó politikákhoz kapcsolódnak; azon a véleményen van azonban, hogy a Bizottság szerint 2014-ben és 2015-ben várható egyenetlen és törékeny növekedés önmagában nem lesz képes megoldani azt a súlyos hatást, amelyet a válság gyakorolt a szegénység és a szociális kirekesztődés elleni küzdelemre, illetve az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítására; sürgeti a tagállamokat, hogy szorosan kövessék az ajánlásokat, teljesítsék azokat, és javasoljanak konkrét, célzott intézkedéseket nemzeti reformprogramjaikban a szegénység, különösen a hajléktalanság és a gyermekszegénység problémájának megoldására;

104.  felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemesztert szorosabban kapcsolja össze az Európa 2020 stratégia szociális célkitűzéseivel; úgy véli, hogy a nemzeti reformprogramoknak jelentést kell tenniük a szegénységgel kapcsolatos nemzeti célokról, bemutatva az Európa 2020 stratégia alapján a szegénységre vonatkozóan közösen elfogadott kiemelt célhoz való hozzájárulást; felhívja a Bizottságot, hogy a jövőben minden tagállam számára adjon ki a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos országspecifikus ajánlásokat; felhívja a tagállamokat, hogy léptessenek életbe egyedi társadalmi integrációs és megkülönböztetésellenes intézkedéseket a szegénység csökkentése érdekében, amelyek a társadalmi kirekesztés kockázatának leginkább kitett csoportokra irányulnak; felkéri a tagállamokat, hogy hajtsanak végre átfogó aktív integrációs stratégiát azzal, hogy saját nemzeti gyakorlatukkal összhangban megfelelő minimáljövedelmet és szociális biztonsági rendszert garantálnak, beleértve a kollektív megállapodásokban vagy nemzeti jogszabályokban előírt rendelkezéseket is;

105.  felhívja a tagállamokat, hogy a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló, 2013. december 10-i tanácsi ajánlás fényében hajtsanak végre hosszú távú, célzott és integrált intézkedéseket a roma közösségek szociális és gazdasági marginalizálódásának csökkentésére, különösen a munkaerő-piaci integrációjukra irányuló intézkedések elfogadásával, többek között a szociális segítségnyújtás és a keresőtevékenység megkezdésének támogatása közötti kapcsolat erősítésén, a roma gyerekek iskolába járásának növelésén és a lemorzsolódásuk csökkentésén keresztül;

106.  felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul lépjen fel a gyermekszegénység Európa-szerte tapasztalható riasztó növekedésével szemben egy szegénység elleni gyermekgarancia-program bevezetésével; úgy véli, hogy ez a garanciaprogram kiemelkedő fontosságú a jelenlegi gazdasági és szociális válság által sújtott gyermekek védelme érdekében;

107.  elítéli, hogy a Bizottság nyugdíjakra vonatkozó ajánlásai a Parlament idevágó zöld és fehér könyvekre vonatkozó álláspontjának figyelmen kívül hagyásával készültek; hangsúlyozza, hogy a nyugdíjreformhoz nemzeti politikai és szociális kohézió szükséges, és sikere érdekében tárgyalásokat kell folytatni a szociális partnerekkel, illetve hogy a tagállamok nyugdíjrendszereinek szükséges átfogó reformjait úgy kell kidolgozni, megfogalmazni és elfogadni, hogy biztosítsák fenntarthatóságukat, ugyanakkor ne veszélyeztessék a nyugdíjak megfelelő szintjét és teljes mértékben hangolják össze az Európa 2020 stratégia gazdasági és szociális prioritásaival;

108.  sajnálatosnak tartja, hogy igen kevés országspecifikus ajánlás foglalkozik az aktív keresők elszegényedése és a hajléktalanság kérdésével; rámutat, hogy egyes esetekben a szegénység új, a közép- és munkásosztályt érintő formái jelennek meg, amikor is a jelzáloghitelek fizetésével kapcsolatos problémák egyre több kilakoltatáshoz és végrehajtáshoz vezetnek; felhívja a Bizottságot, hogy a 2015-ös éves növekedési jelentésben kifejezetten foglalkozzon az aktív keresők elszegényedésével és az azon emberek körében tapasztalható szegénységgel, akiknek nincs vagy csak korlátozott kapcsolata van a munkaerőpiaccal; azt ajánlja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy hajtsanak végre a szociális és megfizethető lakhatást támogató integrált szakpolitikákat, eredményes megelőző politikákat a kilakoltatások számának csökkentése érdekében, illetve a szintén növekvő energiaszegénységet kezelő szakpolitikákat;

109.  üdvözli, hogy egyes országspecifikus ajánlások foglalkoznak a gyermekszegénység elleni küzdelemmel és a megfizethető gyermekgondozási szolgáltatásokkal, ám több lépést sürget az alacsony jövedelmű családok érdekében; felhív több ajánlás készítésére a társadalmi befogadási stratégiákról, beleértve a szegénység szélsőséges formái – mint például a hajléktalanság – elleni küzdelmet;

110.  megjegyzi, hogy a Bizottság támogatja az aktív beilleszkedési stratégiákat; úgy véli azonban, hogy ezeknek a stratégiáknak olyan intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyek a fogyatékkal élő és csökkent munkaképességű emberek munkaerő-piaci integrációjára irányulnak; ösztönzi a tagállamokat annak mérlegelésére, hogy milyen hozzáadott értéket jelent, ha ösztönzik a munkáltatókat a munkaerőpiactól legmesszebb lévő emberek foglalkoztatására, mégpedig a kiegyensúlyozott szerkezetű felelősségi körök és támogatási hálózatok kialakításával, amelyek bevonják valamennyi érintett szereplőt a tagállamok munkaerő-piaci politikáinak kidolgozásába;

111.  felszólít arra, hogy – tekintve a magas szegénységi rátákat – készüljön értékelés arról, hogy megfelelően finanszírozott-e a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, és ha nem, a többéves pénzügyi keret félidős értékelése során vizsgálják meg a források növelésének lehetőségeit;

112.  egyetért a Bizottsággal és a tagállamokkal abban, hogy a tagállamoknak a megelőzésen, a lakhatást szem előtt tartó megközelítéseken és a kilakoltatással kapcsolatos szabályozások és gyakorlatok felülvizsgálatán, továbbá a hajléktalanok kriminalizálásának megszüntetésén alapuló átfogó stratégiáknak kell kezelniük a hajléktalanság problémáját; a bevált gyakorlatok nemzetközi cseréjének és a kölcsönös tanulás javítására szólít fel, és ebben az összefüggésben elismeri a PROGRESS program szerepét;

113.  üdvözli az oktatásba való beruházásra irányuló ajánlást, ám aggodalommal tölti el, hogy több mint 20 tagállam csökkentette relatív mértékben (a GDP-hez viszonyított arányában) oktatási kiadásait, ezzel veszélyeztetve növekedési és munkahely-teremtési képességüket, illetve versenyképességüket; rámutat, hogy az ilyen beruházások csökkentése fokozza az Unió strukturális gyengeségét, mivel nincs összhang a magasan képzett munkavállalók iránti növekvő kereslet és aközött, hogy számos tagállamban jelenleg túl nagy az alacsonyan képzett munkaerő aránya;

114.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság az egészségügyi ellátórendszerek megreformálását ajánlja, melynek célja, hogy e rendszerek meg tudják valósítani céljukat, hogy költséghatékony módon magas színvonalú ellátást nyújtsanak, melyhez mindenki hozzájuthat, illetve biztosítsák pénzügyi fenntarthatóságukat;

115.  megismétli felhívását az érintett civil társadalmi szereplők fokozott, szervezett bevonására nemzeti és uniós szinten annak érdekében, hogy biztosítsák az európai szemeszter folyamatának legitimitását és növeljék hatékonyságát; e tekintetben várakozással tekint a szociális partnerek Bizottság által tervezett bevonására a szociális párbeszédért felelős bizottság keretében a 2015. évi éves növekedési jelentés elfogadása előtt;

116.  bírálja, hogy nem minden tagállam vonta be nemzeti parlamentjét, nemzeti szociális partnereit és a civil társadalmat saját nemzeti reformprogramja elkészítésébe. felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti reformprogramjaikban részletes áttekintésben fejtsék ki, hogy kit és milyen módon vontak be; felhívja a Bizottságot, hogy vegye számba a parlamenti eljárásokkal és az érdekelt felek európai szemeszterbe való bevonásával kapcsolatos különböző nemzeti gyakorlatokat;

Költségvetési politikák

117.  ismét hangsúlyozza az uniós költségvetés fontos szerepét a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésében, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiány, ezáltal a szociális egyenlőtlenségek csökkentésében az EU-ban; különösen emlékeztet arra, hogy a beruházások katalizátoraként betöltött szerepének figyelembevétele nélkül is az uniós költségvetés nagyjából 60%-át közvetlenül az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítésére fordítják; továbbá hangsúlyozza, hogy a 2014–2020-as időszak számos programja innovatív pénzügyi eszközöket tartalmaz, amelyekben ott rejlik a lehetőség, hogy kulcsszerepet játsszanak a tagállamok állami és magánberuházásai támogatásában, különösen a széles körben fontos politikai prioritásként számon tartott hosszú távú beruházások vonatkozásában;

118.  emlékeztet arra, hogy az új többéves pénzügyi keret kezdetekor mind uniós, mind tagállami szinten az új programok gyors és hatékony végrehajtására van szükség annak érdekében, hogy azok hozzájárulhassanak a gazdasági fellendülés folyamatához; felszólít a többéves pénzügyi keret első éveire ütemezett programok – mint például a Horizont 2020, a COSME, az Erasmus+ és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – különösen gyors végrehajtására; hangsúlyozza, hogy e programok ösztönző hatással bírnak, valamint egymás hatását kölcsönösen erősítő és katalizátorszerepet töltenek be a nemzeti beruházási politikák, illetve a növekedés és a munkahelyteremtés vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy szükség van a 2014–2020-as kohéziós politika gyors elindítására (a már aláírt partnerségi programok, a jóváhagyott operatív programok és a kifizetett előfinanszírozások tekintetében); ismételten hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika fontos szerepet játszhat a növekedés és a munkahelyteremtés támogatásában az EU egész területén; ebben az összefüggésben felkéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy az uniós támogatást irányítsák a – különösen fiataloknak szóló – munkahelyek teremtését, illetve a fenntartható növekedést és a versenyképességet célzó projektekre; mély aggodalmát fejezi ki a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) korábban sosem látott szintje miatt, amelyek többsége a kohéziós politikához kapcsolódik, és amiatt, hogy nagy a kockázata annak, hogy egyes tagállamok visszavont kötelezettségvállalásokkal szembesülnek a korábbi programozási időszakból eredő támogatások tekintetében;

119.  támogatja mind az uniós ifjúsági garanciaprogramot, mind az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, amelyek nélkülözhetetlen eszközök az ifjúsági munkanélküliség drámaian magas szintje elleni küzdelemben; üdvözli a Bizottság legutóbbi lépéseit, melyek célja a tagállamok támogatása az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében finanszírozott intézkedések megfelelő programozása érdekében; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák e programok megfelelő, hatékony, gyors és kellő időben történő végrehajtását;

120.  hangsúlyozza, hogy az uniós munkahelyek, növekedés és versenyképesség támogatása megköveteli, hogy az értékláncok növekedjenek az Unióban, és az uniós vállalkozások – többek között a kkv-k – jobban bevonódjanak az értékláncok minden szintjére; emlékeztet arra, hogy e szakpolitikáknak mindenféle méretű vállalkozásra ki kell terjedniük, az európai termelési lánc fenntartását kell eredményezniük, és támogatniuk kell a nagy növekedési potenciállal rendelkező ágazatokat, különös figyelemmel az innovációra, a szakértelemre, a fenntarthatóságra, a vállalkozó szellemre és a kreativitásra, és lehetővé kell tenniük a megfelelő növekedést és jólétet annak érdekében, hogy több munkahely jöhessen létre;

121.  hangsúlyozza, hogy egy olyan időszakban, amikor számos tagállam erősen függ egyetlen energiaellátótól, közöttük hat pedig teljes egészében Oroszországtól kapja a földgázt, a munkahelyek támogatásához és védelméhez szükség van arra is, hogy csökkenjen az EU energiaellátás tekintetében jelentkező külső sokkhatásoknak való kiszolgáltatottsága; e tekintetben üdvözli az Európai Tanács 2014. június 26–27-i ülésének következtetéseit, és elvárja, hogy e következtetések legkésőbb 2014 októberében egészüljenek ki az EU energiabiztonságának növelését célzó, ambiciózus közép- és hosszú távú intézkedésekkel;

122.  hangsúlyozza, hogy a szűk 2014–2020-as kifizetési plafon továbbra is alapvető problémát okoz az uniós költségvetésben, hátrányosan hat a gazdasági fellendülésre, mivel a késedelmes kifizetések legfőképpen a közvetlen kedvezményezettek számára károsak; emlékeztet arra, hogy a végrehajtás tekintetében biztosítani kell a kifizetések kellő időben történő, rendezett lebonyolítását annak érdekében, hogy egyidejűleg lehessen teljesíteni a régebbi kötelezettségvállalásokból eredő kifizetéseket és az új programok megfelelő elindítását célzó előfinanszírozásból adódóakat, illetve annak elkerülése érdekében, hogy a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) rendellenes módon átkerüljenek a 2015-ös költségvetésbe; ezzel összefüggésben sürgeti a Tanácsot, hogy fogadja el a Bizottság által benyújtott teljes 3/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetet annak érdekében, hogy az uniós költségvetés maximális hatást tudjon gyakorolni a helyi beruházások révén; felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a 2., 3. és 4. sz. költségvetés-módosítási tervezetek módosítás nélkül kerülnek elfogadásra, ez a tagállamok által rendelkezésre bocsátandó csupán további 106 millió eurós GNI-hozzájárulást feltételező átfogó költségvetési hatást jelentene annak érdekében, hogy a 2014-es költségvetésben megfelelő szintű kifizetési előirányzatok álljanak rendelkezésre az Unió meglévő jogi kötelezettségeinek fedezésére; hangsúlyozza eltökéltségét, hogy továbbra is ellenőrizni kívánja a kifizetések és a fennálló kötelezettségvállalások átfogó helyzetét, és teljes mértékben ki kívánja aknázni a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben és a kapcsolódó intézményközi megállapodásban foglalt rugalmassági eszközöket; kiemeli, hogy az uniós költségvetés visszatérő fizetésimérleg-válságának kérdésével fenntartható módon kell foglalkozni a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálata alkalmával, amelyre a 2014. november 1-jén hivatalba lépő következő Európai Bizottságnak minél hamarabb sort kell kerítenie;

123.  emlékeztet azon álláspontjára, hogy a tagállamok költségvetési helyzetén a saját források új – az Unió költségvetésének finanszírozására szolgáló – rendszere által lehet könnyíteni, amely csökkenteni fogja a GNI-alapú hozzájárulásokat, ezáltal lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a gazdasági fellendülést szolgáló beruházás és reformintézkedések támogatására szolgáló uniós finanszírozás kockáztatása nélkül hajtsák végre konszolidációs erőfeszítéseiket; emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság már számos jogalkotási javaslatot nyújtott be a saját források rendszerének reformja érdekében, amelyek közül sajnos egyiket sem tárgyalta a Tanács érdemben; ezért hangsúlyozza, hogy nagy fontosságot tulajdonít a saját források ügyével foglalkozó magas szintű csoportnak, amelynek az EU finanszírozása valódi reformjához kell vezetnie;

124.  sürgeti a Bizottságot, hogy a 2014 novemberében közzéteendő 2015. évi éves növekedési jelentésében teljes körűen mutassa be és hangsúlyozza az uniós költségvetésnek az európai szemeszter folyamatában betöltött szerepét, tényszerű és konkrét adatokkal szolgálva annak a helyi, regionális és nemzeti szintű, összes közkiadásra gyakorolt mozgósító, katalizáló, szinergikus és kiegészítő hatásairól;

125.  felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy következő éves növekedési jelentésében adjon teljes, hiánytalan képet arról, mit értek el a gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás érdekében az Európai Tanács 2012. júniusi ülésén elfogadott Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum végrehajtásának eredményeként, és nyújtson be új javaslatokat arról, milyen szerepelt játszhat az uniós költségvetés az intelligens, fenntartható, inkluzív, forráshatékony és munkahelyeket létrehozó növekedés további megteremtésében;

126.  üdvözli a Bizottság megválasztott elnökének kötelezettségvállalását, hogy végrehajtja a 2012. december 5-i „A valódi Gazdasági és Monetáris Unió felé” című bizottsági ütemtervet; úgy véli, hogy minden további finanszírozásnak és eszköznek (például egy szolidaritási mechanizmusnak) az uniós költségvetés szerves részét kell képeznie, de a többéves pénzügyi keret elfogadott felső korlátai felett.

Belső piac

127.  szorgalmazza egy valódi belső energiapiac létrehozását, amely méltányos piaci hozzáférést, magas szintű fogyasztóvédelmet és – különösen a kkv-k számára – hozzáférhető piacot biztosít;

128.  úgy véli, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell közigazgatásuk modernizálására tett erőfeszítéseiket közigazgatási jogszabályaik reformjának teljes végrehajtásával, polgáraik és vállalkozásaik számára nyújtott nagyobb mértékű és jobb digitális szolgáltatások biztosításával, a költségek csökkentésével, a hatékonyság növelésével és a határon átnyúló együttműködés elősegítésével és az európai közigazgatások közötti átjárhatósági keretrendszer létrehozásával; kiemeli, hogy az uniós közbeszerzési és koncessziós jogszabályok teljes körű és gyors végrehajtása kitűnő lehetőséget nyújt az innováció fejlesztésére, a kkv-k hozzáférésének javítására és a közigazgatás modernizálására mind kormányzati, mind pedig helyi szinten, a közkiadások és -beruházások minőségének, hatékonyságának és átláthatóságának növelése révén;

Környezeti politika

129.  hangsúlyozza, hogy az uniós gazdaságok környezetbaráttá tétele hozzájárul a hosszú távú és a válságnak ellenálló növekedéshez, növeli a versenyképességet és munkahelyeket teremt, miközben javítja az Unió energiabiztonságát és energiafüggetlenségét, és hogy a környezetbarát gazdaságot a gazdasági fejlődés fő hajtóerejének kell tekinteni;

o
o   o

130.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Európai Központi Banknak.

(1) HL L 306., 2011.11.23., 12. o.
(2) HL L 306., 2011.11.23., 41. o.
(3) HL L 306., 2011.11.23., 8. o.
(4) HL L 306., 2011.11.23., 33. o.
(5) HL L 306., 2011.11.23., 25. o.
(6) HL L 306., 2011.11.23., 1. o.
(7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0240.
(8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0036.
(9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0130.
(10) HL L 140., 2013.5.27., 11. o.
(11) HL L 140., 2013.5.27., 1. o.
(12) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0129.
(13) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
(14) HL C 51. E, 2013.2.22., 101. o.
(15) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0043.
(16) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0205.
(17) Eurofound (2012), „NEETs – Young people not in employment, education or training: Characteristics, costs and policy responses in Europe” (Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő „NEET”-fiatalok: Jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszlépések Európában), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.

Jogi nyilatkozat