Az Európai Parlament,

–  tekintettel a korábbi, Oroszországról szóló jelentéseire és állásfoglalásaira, különösen a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz hivatalnokokkal szembeni közös vízumkorlátozások bevezetéséről szóló, a tanácshoz intézett 2012. október 23-i(1) és 2014. április 2-i(2) állásfoglalására, továbbá az oroszországi jogállamiságról szóló 2013. június 13-i állásfoglalására(3), valamint az „Oroszország: a Bolotnaja téri eseményekben részt vevő tüntetők elleni ítélet”című, 2014. március 13-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel arra, hogy 2009-ben a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat a Memorial nevű orosz, nem kormányzati szervezetnek ítélte oda, amely többek között az oroszországi politikai foglyok jogaiért küzd,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (az alelnök/főképviselő) a nem kormányzati szervezeteknek az Oroszországi Föderációban való helyzetével kapcsolatos, 2013. március 26-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Oroszország alkotmányára, különösen annak 118. cikkére, amely kimondja, hogy az igazságszolgáltatást az Oroszországi Föderációban kizárólag bíróságok végzik, és 120. cikkére, amely a bírák függetlenségéről rendelkezik, akik kizárólag az orosz alkotmánynak és a szövetségi jogszabályoknak vannak alávetve,

–  tekintettel az EU és Oroszország közötti 2013. november 28-i emberi jogi konzultációra,

–  tekintettel az Oroszországi Föderáció emberi jogi ombudsmanja, Vlagyimir Lukin által a moszkvai tömegdemonstrációkról és a bűnüldöző szervek által tett lépésekről 2014. március 4-én tett nyilatkozatra,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Orosz Föderáció közötti meglévő partnerségi és együttműködési megállapodásra (PEM), valamint az új EU–Oroszország megállapodással kapcsolatos, felfüggesztett tárgyalásokra,

–  tekintettel a 2010-ben Rosztovban elindított modernizációs partnerségre, valamint arra, hogy az orosz vezetés kinyilvánította elkötelezettségét a jogállamiság mint Oroszország modernizációjának alapja iránt,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 1998. december 9-én elfogadott, az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az Oroszországi Föderáció mint az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az ENSZ teljes jogú tagja elkötelezte magát a demokrácia alapelvei, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett; mivel a jogállamiság elvének számos súlyos megsértése és korlátozó jogszabályok elfogadása az elmúlt néhány hónap során egyre növekvő aggodalmat ébreszt Oroszország nemzetközi és nemzeti kötelezettségeinek való megfelelése tekintetében; mivel az Európai Unió több ízben nyújtott kiegészítő támogatást és szakértői segítséget ahhoz, hogy Oroszország az Európa Tanács normáival összhangban korszerűsítse – és betartsa – alkotmányos és jogrendjét;

B.  mivel Oroszországban az emberi jogok helyzete az utóbbi években romlott, és mivel az orosz hatóságok számos olyan jogszabályt fogadtak el, amelyek kétértelmű rendelkezéseket tartalmaznak, amelyeket az ellenzéki és civil társadalmi szereplők, valamint a szólás és a gyülekezés szabadságának fokozottabb korlátozására használnak fel;

C.  mivel a „külföldi ügynökökre” vonatkozó, 2012 júliusában elfogadott orosz törvény előírja a külföldi finanszírozásban részesülő és „politikai tevékenységet” folytató nem kormányzati szervezetek számára, hogy egy külföldi ügynököket tartalmazó, különleges kormányzati jegyzékbe való felvételüket kérelmezzék, ami azt jelenti, hogy ezt követően ezeket a szervezeteket a kormány fokozottan és szorosan figyelemmel kíséri, valamint e törvény arra kötelezi őket, hogy valamennyi kiadványukban, sajtóközleményükben és jelentésükben feltüntessék, hogy azokat külföldi ügynök készítette; mivel a szóban forgó törvényt 2014 májusában úgy módosították, hogy ezeket a nem kormányzati szervezeteket maga az Igazságügyi Minisztérium vehesse nyilvántartásba mint „külföldi ügynököket”;

D.  mivel e törvény végrehajtása olyan drasztikus fellépéseket vont maga után, mint a rendőri razziák, a vagyonelkobzás, az igazgatási bírságok és egyéb olyan intézkedések, amelyek célja, hogy akadályozzák a civil társadalmi szervezeteket, és elrettentsék őket munkájuk folytatásától; mivel tizenhárom vezető jogvédő csoport közösen nyújtott be panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságához, melyben megtámadták a „külföldi ügynökökre” vonatkozó törvényt; mivel e beadványt jelenleg vizsgálják;

E.  mivel számos orosz és nemzetközi emberi jogi szervezet arról számolt be, hogy a biztonsági erők által alkalmazott aránytalan intézkedések és agresszív fellépés erőszak kitöréséhez vezetett, amit a tüntetőkkel szembeni önkényes letartóztatások követtek; mivel az orosz hatóságok zaklatják az ellenzéki pártok és mozgalmak vezetőit, néhányukat pedig különféle vádak alapján fogva tartják;

F.  mivel az utóbbi néhány évben számos per és bírósági eljárás miatt is kétségek merültek fel az Oroszországi Föderáció igazságszolgáltatási intézményeinek függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban; mivel a perek a növekvő oroszországi elnyomás, üldözés és emberi jogi jogsértések szélesebb kontextusában vizsgálandók, ideértve a politikailag motivált letartóztatásokat, bebörtönzéseket és pereket, melyek közül a Szergej Magnyickij, Mihail Hodorkovszkij és Alekszej Navalnij elleni bűnvádi eljárások e pereknek csak a legnagyobb nyilvánosságot kapott példái;

G.  mivel az orosz hatóságok egyre bővítik tömeges megfigyelési programjaikat; mivel e programok a nem kormányzati szervezetek szabadságát korlátozó törvényekkel párosítva igen hatásos eszközt biztosítanak az orosz hatóságok számára az ellenzéki hangok megfigyeléséhez és elfojtásához;

H.  mivel a Memorial a szovjet idők másképp gondolkodóinak egy csoportja kezdeményezésére létrejött és a Nobel-díjas Andrej Szaharov által támogatott orosz történelmi és polgári jogi egyesület, amely 1987 óta működik a demokrácia fenntartása, a jogállamiság, és az alapvető emberi jogok értékeinek előmozdítása céljával a politikai gyakorlatban és a közéletben;

I.  mivel az orosz Igazságügyi Minisztérium a Memorial felszámolására törekszik, mivel az országszerte több mint 50 független, regionális ügynökséget fog össze egyetlen, székházzal nem rendelkező ernyőszervezetbe; mivel a szövetségi törvény szerint valamely szervezet csak akkor minősül „nemzeti” szervezetnek, ha Oroszország régióinak több mint felében hivatalosan bejegyzett „regionális” szervezetek révén van jelen; mivel a Memorial 1992 óta van bejegyezve az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartásába;

J.  mivel a Memorial – vezetői megnyilvánulásai útján – határozottan ellenezte és bírálta az Ukrajna elleni agressziót, és felszólította Putyin elnököt annak beszüntetésére;

K.  mivel az Európai Parlament 2009-ben a Memorialnak ítélte oda a Szaharov-díjat;

L.  mivel 2014. május 23-án egy moszkvai bíróság elrendelte, hogy a Memorial emberi jogi központot külföldi ügynökként vegyék nyilvántartásba az emberi jogi munka területén végzett „politikai tevékenységéért”; mivel a nem kormányzati szervezet ezt követően elutasította, hogy e méltánytalan címkével vegyék nyilvántartásba, és úgy határozott, hogy megszünteti szervezeti struktúráját, és munkáját úgy folytatja, hogy nem szerepel az Oroszországi Föderáció nyilvántartásában;

M.  mivel 2014. október 13-án az orosz Igazságügyi Minisztérium pert indított az orosz Memorial egyesület ellen annak megszüntetésének céljával, jelentések szerint azon az alapon, hogy az egyesület és annak kapcsolt szövetségei nem megfelelően vannak bevezetve a nyilvántartásba;

N.   mivel a Memorialt valószínűleg feloszlatják, miután az orosz legfelsőbb bíróság 2014. november 13-án ítéletet hoz a perben;

O.  mivel a Memorial számos alkalommal került összetűzésbe az orosz közigazgatással, például 2014 júliusában az Igazságügyi Minisztérium „külföldi ügynöknek” nyilvánította, az emberrablások és gyilkosságok terén vizsgálódó Natalija Jesztyemirova emberi jogi aktivista meggyilkolását követően bezáratták csecsenföldi irodáját, valamint a megkülönböztetés ellen küzdő, szentpétervári ADC elnevezésű központját (mely az oroszországi romák, a Közép-Ázsiából és a Kaukázusból érkező migráns munkavállalók, valamint a Krím félszigeten élő tatár kisebbség jogaiért küzd) elsőként szólították fel a felszámolásra azzal az indokkal, hogy nem jelentette be, hogy „külföldi ügynök”;

P.  mivel a független internetes hírszolgáltatók honlapjait a tájékoztatásról, az információs technológiákról és az információvédelemről szóló törvény 2014 februárjában elfogadott módosításai értelmében letiltották; mivel ezen oldalak közé tartozik a Grani.ru, a Kasparov.ru, az EJ.ru, Alekszej Navalnij ellenzéki aktivistának a moszkvai Ekho rádióállomás honlapján megjelenő blogja, valamint a Livejournal.com; mivel a Dozsgy (Eső) nevű független, ellenzéki kábeltelevíziós csatorna sugárzását egyes helyeken lekapcsolták;

1.  határozottan elítéli Oroszország Igazságügyi Minisztériumának a legfelsőbb bírósághoz intézett, a Memorial független jogvédő szervezet lezárására irányuló keresetét, valamint a 2014. november 13-ára ütemezett meghallgatást, és sürgeti a minisztériumot, hogy még a meghallgatás időpontja előtt vonja vissza a keresetet; hangsúlyozza, hogy a Memorial Oroszországban alapvető szerepet játszik a demokratikus értékek kialakításában, valamint az emberi jogok előmozdításában;

2.  felszólítja az orosz hatóságokat, hogy vessenek véget a Memorial egyesület, a Memorial emberi jogi központ, ezek tagjai, valamint az Oroszországi Föderációban tevékenykedő emberi jogi jogvédők elleni mindennemű, többek között a bírsági szinten zajló zaklatásnak, és gondoskodjanak arról, hogy ezek minden körülmények között zavartalanul végezhessék jogszerűen végzett tevékenységüket;

3.  rámutat arra, hogy Muhail Fedotov, a civil társadalommal és az emberi jogokkal foglalkozó elnöki tanács elnöke egyértelműen kijelentette, hogy a Memorial lezárásának semmilyen jogalapja nincsen, valamint hogy a legfelsőbb bíróság előtti meghallgatást a 2014. november 19-ére tervezett Memorial-konferencia utánra kellene halasztani, ugyanis ezen a konferencián várhatóan bejelentik, hogy az egyesület szervezeti felépítésén az orosz jognak való megfelelés érdekében milyen módosításokat hajtanak végre;

4.  úgy véli, hogy a külföldi ügynökökről szóló törvény nem áll összhangban Oroszországnak az Európa Tanács és az EBESZ irányába tett kötelezettségvállalásaival; úgy véli továbbá, hogy a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetek által folytatott „politikai tevékenység” fogalommeghatározása annyira tág, hogy gyakorlatilag lehetővé teszi a közélethez kapcsolódó szinte valamennyi szervezett tevékenység feletti kormányzati ellenőrzést; ezért sürgeti Oroszországot, hogy vonja vissza azokat a törvényeket, amelyek olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek nem állnak összhangban Oroszországnak az emberi jogok terén vállalt nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeivel;

5.  mélységes aggodalmának ad hangot a külföldi ügynökökről szóló törvény további, 2014. májusi módosításai miatt, melyek immár lehetővé teszik, hogy az Igazságügyi Minisztérium saját maga „külföldi ügynöknek” nyilvánítson egyes csoportosulásokat, azok beleegyezése nélkül;

6.  rámutat arra, hogy a törvény e felülvizsgálatát követően az Igazságügyi Minisztérium azonnal nyilvántartásba vett tizenöt csoportosulást, majd ezt követően számos nem kormányzati szervezet sikertelen küzdelmet folytatott a bíróságok előtt az ellen, hogy a hatóságok kényszerítették őket a nyilvántartásba vételre;

7.  hangsúlyozza, hogy ezek a nem kormányzati szervezetek (a Memorial emberi jogi központ, a Public Verdict alapítvány, az AGORA és a JURIX) elsősorban arról ismertek, hogy jogsegélyt nyújtanak az igazságszolgáltatás politikai manipulálása áldozatainak, az üldözött civil társadalmi aktivistáknak és békés tüntetőknek, az LMBT-aktivistáknak és a politikai erőszak áldozatainak, illetve alapvető szerepet játszanak a demokratikus értékek és az emberi jogok oroszországi előmozdításában;

8.  felszólítja az orosz hatóságokat, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, valamint az Oroszországi Föderáció által ratifikált nemzetközi és regionális emberi jogi eszközökkel összhangban biztosítsa az emberi jogok és alapvető szabadságok minden körülmények között történő tiszteletben tartását, és tartsa tiszteletben valamennyi állampolgár jogát alapvető szabadságainak és egyetemes emberi jogainak érvényesítésére; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy tegyenek eleget az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az emberi jogi jogvédők védelmének elősegítéséről és tevékenységeik előmozdításáról szóló nyilatkozatában foglalt rendelkezéseknek;

9.  mélységes aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy Oroszország – az Európa Tanács és az EBESZ tagjaként – nem tartja be nemzetközi jogi kötelezettségeit és az emberi jogok európai egyezményében és a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában rögzített alapvető emberi jogokat és jogállamiságot;

10.  mélységes aggodalmának ad hangot az oroszországi kritikus civil társadalom, valamint különösen az emberi jogokkal és a demokratikus szabadságokkal foglalkozó, az állami politikákat bíráló szervezetek egyre romló helyzete miatt; határozottan felszólítja Oroszországot, hogy fordítsa meg a jelenlegi tendenciát, biztosítsa, hogy ezek a polgárok és szervezetek akadályoztatás nélkül folytathassák jogszerű tevékenységüket, valamint támogassa a kritikus civil társadalom részvételét;

11.  hangsúlyozza, hogy a gyülekezés szabadságát az Oroszországi Föderációban az orosz alkotmány 31. cikke, valamint az emberi jogok európai egyezménye is biztosítja, amelynek Oroszország aláíró fele, és amely így az orosz hatóságokat annak tiszteletben tartására kötelezi; felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiság, a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság elveit;

12.  felhívja az alelnököt / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) annak biztosítására, hogy az orosz felekkel folytatott ülések keretében valamennyi politikai okokból bíróság elé állított személy ügyét felvessék, és hogy hivatalosan kérjék meg Oroszország e találkozókon részt vevő képviselőit, hogy minden esetben adjanak megfelelő választ;

13.  felhívja a Tanács és a Bizottság elnökét, valamint a főképviselőt/alelnököt, hogy továbbra is kísérjék szoros figyelemmel ezeket az ügyeket, vessék fel a kérdéskört az Oroszországgal közös különböző fórumokon és találkozókon, és tegyenek jelentést a Parlamentnek az orosz hatóságokkal folytatott párbeszédről;

14.  nyomatékosan kéri az alelnököt/főképviselőt és az EKSZ-t annak biztosítására, hogy az Unió minden lehetőséget ragadjon meg az orosz civil társadalmi szervezetekkel való együttműködésre és azok támogatására, ideértve azokat is, amelyek a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékeinek előmozdításán fáradoznak;

15.  arra sürgeti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy az uniós finanszírozási eszközök jelenlegi programozási szakaszára való tekintettel növeljék az orosz civil társadalomnak nyújtott pénzügyi támogatást, valamint a fenntartható és hiteles hosszú távú támogatás biztosítása érdekében a partnerségi eszközbe építsék be ez EU–Oroszország Civil Társadalmi Fórumot;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 68. E, 2014.3.7., 13. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0258. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0284. (4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0253.