Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2779(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0252/2014

Előterjesztett szövegek :

B8-0252/2014

Viták :

PV 25/11/2014 - 5
CRE 25/11/2014 - 5

Szavazatok :

PV 25/11/2014 - 7.7
CRE 25/11/2014 - 7.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2014)0060

Elfogadott szövegek
PDF 190kWORD 107k
2014. november 25., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Foglalkoztatási és szociális aspektusok az Európa 2020 stratégiában
P8_TA(2014)0060B8-0252/2014

Az Európai Parlament 2014. november 25-i állásfoglalása az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól (2014/2779(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2. és 9. cikkére,

–  tekintettel „Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia végrehajtásának áttekintése” című 2014. március 19-i bizottsági közleményre (COM(2014)0130),

–  tekintettel az Európai Tanács 2014. március 20-i és 21-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európa 2020 stratégiáról szóló, 2010. június 16-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az „Egységes piac a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében: Az elért eredmények és a tagállamokban még fennálló akadályok elemzése – Hozzájárulás a 2014. évi éves növekedési jelentéshez” című, 2013. november 13-i bizottsági jelentésre (COM(2013)0785),

–  tekintettel a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformjáról szóló 2011. november 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az ifjúsági foglalkoztatásról szóló, 2014. július 17-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-000076/2014 – B8‑0035/2014 and O‑000077/2014 – B8‑0036/2014),

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság állásfoglalási indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének 2. bekezdésére,

A.  mivel az Európa 2020 stratégia integrált megközelítése hangsúlyozza azt az alapelvet, miszerint intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés nem érhető el mind az öt kiemelt cél teljesítése nélkül;

B.  mivel az Európa 2020 stratégia integrált jellege ellenére más szakpolitikai területeken nem ismerték fel kellőképpen a költségvetési konszolidációs intézkedések társadalmi hatását, valamint azt, hogy megfelelő szinten kell tartani a fejlesztést és növekedést ösztönző társadalmi beruházásokat;

C.  mivel az EU messze van az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó, a foglalkoztatásra és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt célok teljesítésétől;

D.  mivel az Európa 2020 stratégia 2010-es elindítása óta néhány tagállamban tovább emelkedett a munkanélküliség szintje, és az EU 28 tagállamában a munkanélküliségi arány 2014-ben elérte a riasztó mértékű 10,1%-os szintet, azaz 24.6 millió munkanélküli él az Unióban, és a szegénységben élő munkavállalók száma is nő; mivel a legkülső régiókban még ennél is magasabb szintet rögzítettek, ott az átlagos munkanélküliségi arány eléri a 24%-ot és a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség átlagos aránya 51%(4);

E.  mivel a szegénységben vagy a társadalmi kirekesztettségben élők száma 2008 óta 10 millióval, több mint 122,6 millióra növekedett, és négy polgárból egyet érint; mivel a tagállamok közötti különbségek is nőnek; mivel az Unióban a szegénységben élők átlagos aránya 24,8%, és ugyanez a mutató a gyermekek (18 éves kornál fiatalabbak) esetében 28%, és mivel ezek az értékek emelkedtek az Európa 2020 stratégia 2010-es elindítása óta;

F.  mivel a fogyatékossággal élők körében a szegénység aránya – részben a foglalkoztatáshoz való korlátozott hozzáférés miatt – 70%-kal magasabb az átlagnál;

G.  mivel további 16 millió polgárnak kell munkába állnia ahhoz, hogy 2020-ra teljesüljön a 75%-os foglalkoztatási arány;

H.  mivel a Bizottság legutóbbi előrejelzései szerint az uniós munkanélküliségi arány várhatóan csak igen elhanyagolható mértékben, 10,4 %-ra csökken 2015-ben;

I.  mivel az Európai Unióban tapasztalható magas munkanélküliségi arányok összefüggnek azzal, hogy csökken ipari és gyártási termelőbázisa;

J.  mivel a reformokat folytatni kell a polgárok foglalkoztatási és szociális területekkel kapcsolatos elvárásainak teljesítése érdekében;

K.  mivel a foglalkoztatási arányban tapasztalható, tagállamok és régiók közötti különbség nő, ami az Unión belül a központ és a periféria közötti polarizációhoz és hosszú távon a szociális egyenlőtlenségek növekedéséhez vezet;

L.  mivel az EUMSZ 174. cikke kimondja, hogy az EU úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze az olyan régiókban is, amelyek súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdenek;

M.  mivel a válság leküzdése érdekében egyes tagállamok éppen akkor csökkentették jelentősen költségvetésüket, amikor a munkanélküliek számának növekedése következtében megnőtt a szociális védelem iránti igény; mivel a nemzeti szociális védelem költségvetési előirányzatainak további nehézséggel kellett szembesülniük, mivel a befizetett járulékok csökkentek annak következtében, hogy számos ember veszítette el a munkahelyét, vagy hogy csökkentek a bérek, és ezáltal komolyan veszélybe került az európai szociális modell;

N.  mivel a súlyos természeti vagy demográfiai problémákkal küzdő régiókban gyakran alacsonyabb a foglalkoztatási arány és nehezebb hozzáférni az olyan közszolgáltatásokhoz, mint az oktatás vagy az egészségügy;

O.  mivel továbbra is aggasztó a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség szintje, amely elérte a riasztó mértékű 23,3%-os arányt (2013-ban uniós átlagban), miközben a fiatalok több mint 40%-a ideiglenes alkalmazott, és közel 25%-a részmunkaidőben dolgozik;

P.  mivel a munkanélküliség és az ifjúsági munkanélküliség összefügg az innováció, kutatás és fejlesztés, a szakképesítés és szakismeretek terén történő állami beruházások ösztönzésére irányuló hatékony intézkedések hiányával, amely intézkedések a gazdasági növekedés és a méretgazdaságosság kialakulásának mozgatórugói;

Q.  mivel 2013 februárjában a Bizottság elfogadta a szociális beruházási csomagot;

R.  mivel az Európa 2020 stratégia keretében a nők foglalkoztatásának ösztönzését célzó országspecifikus ajánlásokat címeztek 13 országnak;

S.  mivel a nők foglalkoztatási arányának emelkedése bizonyos tagállamokban főként a részmunkaidős foglalkoztatás emelkedésének köszönhető; mivel teljes munkaidős egyenértékben mérve a női munkaerő csupán 53,5%-a foglalkoztatott az Unióban; mivel a nők részmunkaidős foglalkoztatási aránya 32,9%, míg a férfiaké 8,4% volt 2012-ben;

T.  mivel az Európai Szociális Alap a munkanélküliség – különösen a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség – leküzdésére irányuló intézkedések révén támogatja az Európa 2020 célkitűzéseinek elérésére irányuló erőfeszítéseket; mivel a Jean-Claude Juncker által ígért 300 milliárd eurós beruházási csomagot az Európa 2020 célkitűzéseinek eléréséhez kell felhasználni; mivel különös figyelmet kell fordítani a szegénység csökkentésére és minőségi munkahelyek létrehozására;

U.  mivel az Európai Tanács 2014. június 27-i közleményében hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség jelenlegi uniós szintje elfogadhatatlanul magas, és ezért megállapodott egy, a munkahelyekre, növekedésre és versenyképességre összpontosító stratégiai menetrendben;

V.  mivel miközben az Európai Unió közel van a korai iskolaelhagyókkal kapcsolatos célkitűzései teljesítéséhez, még mindig nagy különbségek tapasztalhatók a tagállamok között az iskolaelhagyók arányát tekintve; mivel az iskolaelhagyók arányának csökkentése növelni fogja a fiatalok foglalkoztathatóságát;

W.  mivel növekedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek: a legmagasabb jövedelemmel rendelkező 20% 2012-ben 5,1-szer többet keresett, mint a legalacsonyabb jövedelmű 20%-ba tartozók, ami szintén jól mutatja a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti növekvő szociális különbségeket; mivel az egyenlőtlenségek növekedése a társadalom destabilizálódásának kockázatával jár, ezért ezt a problémát a foglalkoztatás és a nyilvános ismeretekhez való hozzáférés területét érintő, a növekedést ösztönző intézkedések, illetve minőségi munkahelyek létrehozása révén kell orvosolni;

X.  mivel külön figyelmet kell szentelni mind a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének, mind a férfiak és nők közötti egyenlőséget célzó politikáknak az Európa 2020 stratégia szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt célkitűzéseinek teljesítése érdekében, valamint meg kell szüntetni a nemek közötti aránytalanságokat a foglalkoztatottság és szegénység tekintetében;

Y.  mivel a demográfiai problémák és a népesség elöregedése továbbra is kihatással lesz arra, hogy a tagállamok mennyire tudják teljesíteni az Európa 2020 célkitűzéseit;

Z.  mivel a Bizottság rámutat a makrogazdasági egyensúlyhiányok és a tagállamok munkaerőpiacainak teljesítményei között fennálló különbségekre, különös figyelemmel a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliségre;

AA.  mivel a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a jobb munkahelyeket, a szegénység csökkentését vagy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, e célok eléréséhez megfelelő szakpolitikai döntésekre van szükség;

AB.  mivel – noha a szociális, foglalkoztatási, pénzügyi és gazdasági szakpolitikák szorosan összefüggnek egymással – a szociális védelemmel foglalkozó bizottság (SPC), a Foglalkoztatási Bizottság (EMCO), a Gazdaságpolitikai Bizottság (EPC) és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) még mindig viszonylag elszigetelten foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, és ez gátolja az integrált politikai döntéshozatalt;

1.  sajnálattal állapítja meg, hogy a jelenlegi szakpolitikák továbbra is kizárólag a gazdasági növekedésre összpontosítanak anélkül, hogy elismernék egy inkluzív, jogalapú és fenntartható megközelítés szükségességét; hangsúlyozza, hogy a növekedésből fakadó előnyöknek a társadalom egészében érvényesülniük kell ahhoz, hogy fenntarthatók legyenek;

2.  sajnálatosnak tartja, hogy az éves növekedési jelentések és az éves európai szemeszter ciklusainak részeként eddig elfogadott országspecifikus ajánlások nem igazodtak kellőképpen az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási, szegénységcsökkentési és oktatási célkitűzéseihez; sajnálattal állapítja meg, hogy nem veszik kellően figyelembe a társadalombiztosítási rendszerek fontosságát, amelyek a gazdaság és a társadalom stabilizálásának és a szegénység csökkentésének kulcsfontosságú eszközei; az uniós szakpolitikák irányítása és összehangolása tekintetében elszántabb erőfeszítésekre hív fel az egységes piac megerősítése érdekében az annak teljesítménye előtt álló akadályok elhárítása, illetve az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésére irányuló képességének érvényesítése céljával; felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon róla, hogy a jövőbeni országspecifikus ajánlásokban prioritásként szerepeljen az Európa 2020 célkitűzéseinek elérése;

3.  méltányolja „A növekedésen túl” témával kapcsolatos, folyamatban lévő munkát, melyet az olasz elnökség törekvése is példáz, és úgy véli, hogy ez hozzájárul majd az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatához; emlékeztet „A GDP-n innen és túl – a haladás mérése változó világunkban” című 2011. június 8-i állásfoglalásában kifejtett álláspontjára(5);

4.  felszólít arra, hogy az Európa 2020 stratégiában kötelező alapelv legyen az uniós tagállamok politikájában – különösen az európai munkaerőpiac vonatkozásában – a bench-learning (egymás bevált gyakorlataiból való tanulás) alkalmazása, vagyis a munkanélküliség – különösen az ifjúsági munkanélküliség – csökkentésére irányuló, Európában alkalmazott modellek és módszerek bevált gyakorlatainak hatékony nyomon követése és rögzítése; ennek eredményeképpen pedig el kell végezni a vonatkozó nemzeti példák teljesítményértékelését és rangsorolását, majd ezek alapján valamennyi uniós tagállamnak konkrét politikai következtetéseket kell levonnia;

5.  kéri a tagállamokat, hogy ambiciózusabb és konkrétabb megközelítést alkalmazzanak az uniós célkitűzések nemzeti szintű célokká történő átültetésénél; különösen kéri, hogy a foglalkoztatásra, a szegénység csökkentésére és az oktatásra vonatkozó célokat kor és nem szerint határozzák meg;

6.  úgy véli, hogy az újraiparosításra vonatkozó célkitűzések teljesítése alapvető fontosságú az Unió versenyképessége szempontjából, illetve, hogy egy valódi európai iparpolitika újraindítása elősegíthetné a növekedést és új, minőségi munkahelyeket teremthetne;

7.  felhív a kettős oktatási rendszer nemzeti vagy regionális rugalmas formában történő bevezetésére, illetve egy hatékony, az európai hálózattal szoros kapcsolatban álló foglalkoztatási szolgálat elindítására; továbbá felhív a valódi, egész életen át tartó tanulásra vonatkozó koncepciók és intézkedések alkalmazására a munkaerőpiacon annak érdekében, hogy érezhető javulást érjenek el az idősebb munkavállalók képesítésének terén;

8.  emlékeztet a szociális partnerek fontosságára a munkaerő-piaci politikák tekintetében, és hangsúlyozza, hogy a velük folytatott konzultáció szerves része ennek a folyamatnak; ezért felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégia sikeres végrehajtása érdekében jobban vonják be a szociális partnereket;

9.  felhív egy, a szociális partnereket tömörítő platform létrehozására a munkaadók és munkavállalók érdekeinek egyeztetése érdekében;

10.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak róla, hogy a foglalkoztatási arány emelkedése az európai gazdaságon belüli minőségi munkahelyek számának emelkedéséből fakadjon;

11.  sajnálattal állapítja meg, hogy a foglalkoztatási arány növekedése részben a bizonytalan foglalkoztatási formákból – úgymint a kötetlen munkaidős szerződések, a színlelt önfoglalkoztatás és a nem önként vállalt részmunkaidős foglalkoztatás – fakad; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezek a munkahelyek nem biztosítanak a munkavállalóknak tisztességes megélhetést és megfelelő munkavállalói jogokat;

12.  hangsúlyozza, hogy a munka minősége fontos a foglalkoztatottak számának növeléséhez és hosszabb távú foglalkoztatásukhoz, és így elengedhetetlen az Európa 2020 foglalkoztatási célkitűzéseinek eléréséhez; ezért úgy véli, hogy a nemzeti munkaerőpiacok alaposabb feltérképezéséhez nem csak a munkát találók számát, hanem a munka minőségét is figyelembe vevő foglalkoztatási mutatókra van szükség;

13.  úgy véli, hogy valamennyi tagállamnak be kell nyújtani az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése irányába tett éves előrehaladásról szóló nemzeti jelentést; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy készítsen az Európa 2020 végrehajtására és valamennyi kiemelt céljára vonatkozó előrehaladási jelentést;

14.  örömmel veszi tudomásul, hogy az idei ciklusban először alkalmazták a foglalkoztatási és szociális mutatók eredménytábláját; kéri, hogy alkalmazzanak további mutatókat, többek között a gyermekszegénység szintjére, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre, a hajléktalanságra, a munka minőségére vagy a tisztességes munkára vonatkozóan; kéri, hogy a szakpolitikai törekvések jobb összpontosítása érdekében további, a tagállamok szegénységben élő népességcsoportjainak jellemzőire vonatkozó elemzés is készüljön; felhívja a tagállamokat és az Uniót, hogy korai előrejelző mechanizmusként használják az eredménytáblát a megfelelő szakpolitikák kidolgozása céljából;

15.  kéri, hogy a pénzügyi és gazdasági prioritásokra vonatkozó stratégián belül állítsák helyre az egyensúlyokat és erőteljesen érvényesítsék a szociális prioritásokat annak érdekében, hogy érvényesülhessenek a szociális szakpolitikák; hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter folyamatában a foglalkoztatási és szociális megfontolásokat ugyanolyan mértékben kell figyelembe venni, mint a makrogazdasági szempontokat; továbbá az EPSCO és az ECOFIN álláspontjának összehangolása érdekében együttes ülések megrendezésére szólít fel;

16.  úgy véli, hogy az Európa 2020 kiemelt kezdeményezéseiben – különösen az Erőforrás-hatékony Európa, az Innovatív Unió, a digitális menetrend és az iparpolitikai kezdeményezésben – többek között számszerűsíthető foglalkoztatási mutatóknak az adott eredménytáblákba való beépítésével hatékonyabbá és láthatóbbá kell tenni a minőségi foglalkoztatásra és a minőségi munkahelyekre, valamint az erőforrás-hatékonyságra vonatkozó célkitűzést;

17.  fontosnak tartja, hogy a későbbiekben az eredménytáblában szereplő fő foglalkoztatási és szociális mutatók mindig külön feltüntessék a nőkre, illetve a férfiakra vonatkozó adatokat;

18.  kéri az Európai Tanácsot, hogy sürgősen hajtsa végre a gazdasági és monetáris unió (GMU) reformját, különös tekintettel a jövőbeni főbb gazdasági reformtervek előzetes koordinációjára, a szociális hatásvizsgálatra és az ezekhez kapcsolódó szolidaritási mechanizmusokra; kéri, hogy ezt a koordinációt átfogó előzetes és utólagos társadalmi és nemi szempontú hatásvizsgálattal támasszák alá;

19.  emlékeztet arra, hogy az Eurofound szerint a NEET-ek költsége (kiesett jövedelem, kiesett adóbevételek és a jóléti transzferek növekedése révén) a 2011-es 153 milliárd euróról 2012-ben 162 milliárd euróra nőtt, és hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint összesen 21 milliárd euróra van szükség az euróövezeten belüli, a fiatalokat érintő munkanélküliség problémájának megoldásához való hozzájáruláshoz; ezért úgy véli, hogy az uniós források növelésére van szükség az Európa 2020 stratégia 75%-os foglalkoztatási célkitűzésének eléréséhez; hangsúlyozza, hogy az előreütemezés nem jelent friss pénzt, és azzal a kockázattal jár, hogy a finanszírozás a kezdeti időszakra összpontosul, amikor a felhasználás szintje még alacsony, és a nagy igénybevétel időszakára elfogy, ami nehezebbé és kiszámíthatatlanná teszi a projekt kedvezményezettjeinek terepen végzett munkáját; emellett szükségesnek tartja a Bizottság részéről a tagállamok és állami foglalkoztatási szolgálataik felé irányuló átfogó és pontos iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy programjaik támogathatók-e az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében;

20.  úgy véli, hogy a tagállamoknak jobban figyelembe kell venniük a munkaerő-piaci igényeket, elsősorban az oktatás és a munka világa közötti erős kapcsolatok biztosításával;

21.  felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Szociális Alapot és a többi európai strukturális és beruházási alapot szorosan hangolja össze az Európa 2020 stratégiával annak érdekében, hogy a stratégia pénzügyi pilléreként betöltött szerepüket megerősítse;

22.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia megvalósítását nyomon kell követni, hogy a tagállamok elszámoltathatók legyenek az ifjúsági garanciára vonatkozó ajánlásokkal összefüggő vállalásaikkal;

23.  arra buzdítja a tagállamokat, hogy a 75%-os foglalkoztatási ráta elérése érdekében javítsák a fiatalok vezetői, irányítási és vállalkozási készségét annak érdekében, hogy az új és induló vállalkozások kiaknázhassák az új piacokban rejlő lehetőségeket, és ki tudják teljesíteni növekedési potenciáljukat, és ezáltal a fiatalok ne csak munkavállalók lehessenek, hanem munkáltatókká is válhassanak;

24.  üdvözli egyes tagállamok ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés hatálya alá tartozó programjainak elfogadását; hangsúlyozza, hogy a 6 milliárd eurós összeg nem elegendő az Unióban tapasztalható fiatalkorú munkanélküliség problémájának kezelésére; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy oldja meg a 2014–2015 közötti időszak utáni finanszírozás problémáját;

25.  üdvözli a Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a munkanélküliség leküzdésére irányuló átfogó beruházási programmal kapcsolatos bejelentését; hangsúlyozza, hogy növelni kell az olyan beruházásokat (az infrastruktúra, a kutatás-fejlesztés, a környezetbarát munkahelyek és a digitális belső piac kiteljesítése terén), amelyek az Európa 2020 stratégia beruházásaival összhangban munkahelyek megtartását és létrehozását célozzák, és nem csak a ráfordításokat, hanem a valós politikai eredményeket is figyelembe veszik; hangsúlyozza, hogy ezek a beruházások a hosszabb távú előnyök érdekében a minőségi formális és nem formális oktatási infrastruktúrákba, valamint az egyenlő hozzáférés javítása érdekében a korlátok megszüntetésébe irányíthatók; szorgalmazza, hogy ezeket a beruházásokat kössék össze konkrét foglalkoztatási és szegénységgel összefüggő célokkal, miután a minőségi közszolgáltatásokhoz hasonló területekre irányuló beruházások a befogadó társadalom céljainak elérése szempontjából is fontosak;

26.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy különös figyelmet fordítsanak a legkülső régiókra, ahol a távoli elhelyezkedés és földrajzi széttagoltság, a törékeny gazdaság és hátrányos természeti adottságok miatt komoly egyenlőtlenségek alakultak ki a népesség munkalehetőségekhez, szakmai gyakorlatokhoz és képzésekhez való hozzáférése tekintetében; hangsúlyozza, hogy ennélfogva e régiók esetében külön megerősített mechanizmusokra van szükség a beruházási programok végrehajtásához az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítése és a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából e régiókban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében;

27.  felhívja a tagállamokat, hogy összpontosítsanak a nagy növekedési és munkahelyteremtő potenciállal rendelkező ágazatokra, például a zöld ágazatra, a fehér ágazatra, valamint az ikt-ra;

28.  a munkanélküliség elleni küzdelemnek szentelt új beruházási programmal összefüggésben javasolja az ifjúsági munkanélküliség elleni harc középpontba állítását, amely napjaink egyik legsúlyosabb problémája; e célból az ifjúsági munkanélküliség, szegénység és társadalmi kirekesztés elleni fellépés hatékony eszközeként a fiatal vállalkozók és az ifjúkori mobilitás hatékonyabb támogatása érdekében további pénzeszközöket kell az Erasmus fiatal vállalkozóknak programra fordítani;

29.  felszólítja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemek közötti foglalkoztatási különbségek csökkentése terén elért eredmények mérése céljából és annak érdekében, hogy az éves növekedési jelentésben szereplő szakpolitikai intézkedések eredményei tükröződjenek az országspecifikus ajánlásokban, építsenek be egy nemi szempontú pillért az Európa 2020 keretrendszerébe;

30.  ismételten szorgalmazza, hogy hajtsák végre a szociális beruházási csomagot, beleértve a következőket: a „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében” című közlemény; a „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés”című ajánlás; a demográfiai és társadalmi trendek alakulásáról, a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről, az általános érdekű szociális szolgáltatásokról, az idősödő társadalomban a tartós ápolás-gondozásról, a hajléktalanság problémájának kezeléséről az Európai Unióban, az egészségbe való befektetésről, valamint az Európai Szociális Alapon keresztül történő szociális beruházásról szóló munkadokumentumok;

31.  megállapítja, hogy az európai szemeszter ütemterve és eljárásai úgy alakultak, hogy az nem biztosít hivatalos szerepet, így elegendő időt sem a Parlamentnek a ciklus során ahhoz, hogy még az Európai Tanács tavaszi ülése előtt tárgyalhassa a kérdést;

32.  felhívja a tagállamokat, hogy az önfoglalkoztatók, a mikrovállalkozások és a kkv-k esetében számolják fel a fölösleges igazgatási terheket és bürokráciát, és enyhítsék az induló vállalkozásokra vonatkozó feltételeket;

33.  hangsúlyozza, hogy az adóterhet a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében a munkáról a fenntartható adózás egyéb formái felé kell eltolni;

34.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a foglalkoztatás és a fiatalok foglalkoztatása növelése érdekében népszerűsítsék és javítsák a munkaerő mobilitását szolgáló mechanizmusokat, különösen az EURES-t és az állami foglalkoztatási szolgálatokat;

35.  megállapítja, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzései még nem teljesültek, és úgy véli, hogy e célok elérése érdekében erőteljesebb intézkedéseket kell tenni a jelenlegi szakadék áthidalására; ezért kéri a Bizottságot, hogy – tekintettel arra, hogy a szemeszter folyamatának segítenie kell az Európa 2020 stratégia teljesítését – a félidős felülvizsgálat részeként indítson nyilvános konzultációs eljárást az európai szemeszter felülvizsgálatára a hatékonyság és a legitimitás növelése érdekében;

36.  sajnálattal veszi tudomásul, hogy az Európai Tanács 2014. március 20-án és 21-én az Európa 2020 stratégiáról tartott előzetes megbeszélése alkalmával nem tárgyalta a szegénység enyhítésére vonatkozó kiemelt célkitűzést;

37.  kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy olyan stratégiát, amely integrált szakpolitikák és megfelelő szociális beruházások révén támogatná a tagállamokat a hajléktalanság problémájának leküzdésében;

38.  hangsúlyozza, hogy az egyenlőtlenség Unióban tapasztalt és a szemeszter során az országjelentésekben dokumentált fokozódása jelentős demokratikus kockázatokkal jár; rámutat az IMF és az ILO figyelmeztetéseire, amelyek szerint az egyenlőtlenség Unión belüli további növekedése destabilizálhatja társadalmainkat; ismét hangsúlyozza, hogy ambiciózusabb célkitűzésekre, illetve pontosabb és objektívebb mérési módszerekre van szükség a tagállamokon belüli és közötti egyenlőtlenségek, a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése céljából, különösen a néhány tagállamban tapasztalható növekvő szociális különbségek fényében;

39.  felkéri a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégia kiemelt céljának, azaz legalább 20 millió ember szegénységből vagy társadalmi kirekesztettségből való kiemelésének teljesítése érdekében sürgősen hozzanak intézkedéseket a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának növekedését mutató tendenciák megfordítására;

40.  kéri a tagállamokat, hogy a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai számára garantálják a munkaerőpiachoz való hozzáférést és a megfelelő szociális biztonságot;

41.  felszólítja a Bizottságot, hogy a növekedés és az egyenlőtlenség elleni fellépés egymást kiegészítő jellegének erősítése érdekében hozzon új, konkrét intézkedéseket az oktatási és az innovációs politika területén;

42.  kéri a gyermekszegénység mérséklésére vonatkozó részcélkitűzés meghatározását az Európa 2020 félidős felülvizsgálata során;

43.  ezért azt kéri, hogy a tagállamok szegénységi arányának megállapításához a „szegénységre” vonatkozó objektív mutatókat alkalmazzanak a kirekesztés veszélyének kitett személyek azonosítására;

44.  emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a szegénységi mutató nem nyújt közvetlen bizonyítékot a társadalmi kirekesztés megtapasztalásáról, ezért kéri a megélt társadalmi kirekesztettség mérésének javítását a társadalmi kirekesztés okainak jobb megértése és a különösen érintett csoportok azonosítása érdekében;

45.  elismeri, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok felelnek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséért, és az EU támogatja őket fellépéseikben; úgy véli, hogy a kölcsönös felülvizsgálat és a bevált gyakorlatok cseréje révén a folyamatban benne rejlik annak lehetősége, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak szükséges szerkezeti reformjaik végrehajtásához, munkaerőpiacuk rugalmasságának növeléséhez és a vállalkozások munkahelyteremtő képességét segítő feltételek megteremtéséhez; felhívja azonban a figyelmet az időszerű tagállami fellépés fontosságára, mivel a cselekvés hiánya súlyos következményekkel járna az EU egészére nézve; kéri a nemzeti parlamentek, valamint a helyi és regionális hatóságok bevonását a nemzeti reformprogramok tervezésébe és végrehajtásába, többek között többszintű kormányzási mechanizmusok révén is;

46.  sajnálja, hogy a 2014–2020 közötti időszakra elfogadott többéves pénzügyi keret volt az első olyan uniós költségvetés, amelynek 960 milliárd eurós költségvetési előirányzata nettó csökkenést jelentett; véleménye szerint a többéves pénzügyi keret nem elegendő az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociális célkitűzéseinek elérésére; ezért úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata kiemelkedően fontos az uniós kiadások stratégiai irányának a munkahelyekben bővelkedő gazdasági fellendülés irányába történő átalakítása szempontjából;

47.  emlékeztet a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság szerepére annak nyomon követésében, hogy hatékonyan költik-e el az ESZA forrásait és nem utolsósorban a társadalmi befogadásra rendelkezésre álló 20%-ot, és hogy a tagállamok milyen hatékonyan használták fel e beruházási forrást az Európa 2020 célkitűzéseinek elérése tekintetében;

48.  hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatási, az oktatási és a szegénység mérséklésére vonatkozó célkitűzések pontosabb nyomon követésére és az összehasonlítható statisztikák időszerűbb összeállítására van szükség; kéri ezért, hogy álljanak rendelkezésre valós idejű, – különösen NUTS 3 szintű –munkanélküliségi adatok és szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élőkre vonatkozó mutatók a tagállami munkaerőpiacok aktuális helyzetének értékeléséhez;

49.  felszólítja a Bizottságot, hogy az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálata alkalmával állapítson meg egy ifjúsági foglalkoztatásra vonatkozó speciális célkitűzést és/vagy az ifjúsági foglalkoztatásra vonatkozó speciális integrált iránymutatást;

50.  kéri, hogy a szociális partnerek mellett a civil társadalommal folytatott érdemi konzultációk is váljanak az Európa 2020 stratégia rendszeres elemévé a folyamat minden szakaszában; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő iránymutatásokat ezen eljárásra vonatkozóan;

51.  hangsúlyozza, hogy a civil társadalom érdekelt feleivel folytatott őszinte konzultáció amellett, hogy növeli a folyamat demokratikus legitimációját és a reformok polgárok körében való elfogadhatóságának és végrehajtása sikerességének esélyét, egyúttal a reformok értékelésének megalapozottságát is erősítheti; úgy véli, hogy e célból a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja éves konferenciáját szorosabban hozzá kell igazítani az európai szemeszterhez;

52.  kéri a Bizottságot, hogy a stratégia középtávú felülvizsgálatára vonatkozó konkrét javaslatok közzététele előtt vegye figyelembe a folyamatban lévő nyilvános konzultáció eredményeit; ugyancsak hangsúlyozza, hogy hogy a végső döntésekről azok elfogadása előtt konzultálni kell a Parlamenttel;

53.  határozott törekvést szorgalmaz az éghajlatváltozással és az energiaellátás fenntarthatóságával kapcsolatos célkitűzések elérésére, mivel ezek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés szerves részét képezik;

54.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a nemzeti parlamenteknek és az Európai Tanácsnak.

(1) HL C 236. E, 2011.8.12., 57. o.
(2) HL C 153. E, 2013.5.31., 57. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0010.
(4) Eurostat, A foglalkoztatásról és szociális helyzetről szóló uniós negyedéves áttekintés (2014. szeptember).
(5) HL C 380. E, 2012.12.11., 81. o.

Jogi nyilatkozat