Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2967(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0311/2014

Viták :

Szavazatok :

PV 27/11/2014 - 10.6
CRE 27/11/2014 - 10.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2014)0069

Elfogadott szövegek
PDF 312kWORD 75k
2014. november 27., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A Bizottság hatásvizsgálati útmutatója
P8_TA(2014)0069RC-B8-0311/2014

Az Európai Parlament 2014. november 27-i állásfoglalása a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatáról és a kkv-teszt szerepéről (2014/2967(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatával foglalkozó, a közelmúltban megrendezett nyilvános konzultációra és a kapcsolódó felülvizsgált hatásvizsgálati útmutató tervezetére,

–  tekintettel a független hatásvizsgálatok biztosításáról szóló 2011. június 8-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a hatásvizsgálatok – a jogalkotás korai szakaszában alkalmazott eszközként – kulcsszerepet játszanak a Bizottság intelligens szabályozási programjában, és arra szolgálnak, hogy átlátható, átfogó és kiegyensúlyozott bizonyítékot nyújtsanak a gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokról, az uniós fellépés hozzáadott értékéről, a várható szabályozási és adminisztratív terhekről, valamint az alternatív megoldások valamennyi érintett fél számára jelentkező költségeiről és hasznáról;

B.  mivel a jelenlegi hatásvizsgálati útmutató kiemelt szerepet biztosít a Bizottság Főtitkárságának és a Hatásvizsgálati Testületnek annak eldöntése tekintetében, hogy az adott kezdeményezés esetén szükség van-e hatásvizsgálatra;

C.  mivel a Hatásvizsgálati Testület a hatásvizsgálatok központi minőségellenőrző pontjaként jelentős szerepet tölt be;

D.  mivel a Szerződések horizontális szociális és gazdasági záradékokat – valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartására kötelező rendelkezéseket – tartalmaznak, amelyeket figyelembe kell venni az uniós szakpolitikák és fellépések meghatározása és végrehajtása során, és amelyek valamennyi javasolt jogszabály lényeges hatásának mélyreható vizsgálatát követelik meg;

E.  mivel a Bizottság egyik szakértői csoportjának véleménye szerint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára tízszer többe kerülhet egy rendeletnek való megfelelés, mint a nagyobb vállalatok számára; mivel ezért a megfelelő és független hatásvizsgálat különösen fontos a kkv-k esetében, amelyek számára a nagyvállalatokhoz képest több nehézséget okoz az új jogi és adminisztratív követelményekhez való alkalmazkodás, és méretüknél fogva kevésbé képesek korai szakaszban felkészülni a szabályozás változásaira;

F.  mivel a „gondolkozz először kicsiben” elv a 2008-as európai kisvállalkozói intézkedéscsomag alapját képezi; mivel az elv 2009 óta része a hatásvizsgálati útmutatónak, és 2005 óta megtalálható egyéb bizottsági szövegekben; mivel az elv a jogalkotás kkv-barát jellegének fokozása érdekében a kkv-k érdekeinek a politikaformálás kezdeti szakaszaiban való figyelembevételét célozza; mivel számos eszköz áll rendelkezésre az elv hatékony megvalósításának biztosítására, beleértve a „kkv-teszt” alkalmazását a küszöbön álló jogalkotási javaslatok esetében;

G.  mivel a jelenlegi hatásvizsgálati útmutató egy kkv-teszt formájában konkrét iránymutatást nyújt, többek között a lehetséges enyhítő intézkedések tekintetében is; mivel a felülvizsgált útmutató tervezete semmilyen rendelkezést sem tartalmaz a kkv-tesztre vonatkozóan;

H.  mivel a Parlament eredeti bizottsági javaslathoz fűzött érdemi módosításainak megfelelő értékelése lényeges hozzáadott értékkel bír a Parlament háromoldalú egyeztetéseken képviselt álláspontjának támogatása tekintetében;

Hatály

1.  üdvözli, hogy a Bizottság elkötelezett a hatásvizsgálati útmutató rendszeres felülvizsgálata mellett a hatásvizsgálati eljárások javítása érdekében;

2.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak biztosítania kell a gazdasági, társadalmi, igazgatási és környezeti szempontok egyenlő mélységű értékelését;

3.  aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a felülvizsgált útmutató tervezete a jelenlegi útmutatónál sokkal kevésbé konkrétan határozza meg a hatásvizsgálatok hatókörét, és lényegesen nagyobb mozgásteret biztosít az illetékes főigazgatóság számára annak értelmezésében, hogy szükség van-e hatásvizsgálatra; úgy véli, hogy fenn kellene tartani a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint a Hatásvizsgálati Testület részt vesz a döntéshozatalban;

4.  úgy véli, hogy a Bizottságnak fenn kell tartania azt a jelenlegi megközelítését, hogy hatásvizsgálatot nyújt be minden olyan kezdeményezés esetében, amely megfelel az alábbi kritériumok legalább egyikének:

   a) a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjában szereplő jogalkotási javaslatok;
   b) a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjában nem szereplő, de egyértelműen azonosítható gazdasági, társadalmi, igazgatási és környezeti hatással rendelkező jogalkotási javaslatok;
   c) azok a nem jogalkotási kezdeményezések, amelyek a jövőre szóló szakpolitikákat határoznak meg (például fehér könyvek, cselekvési tervek, kiadási programok és a nemzetközi megállapodásokhoz készült tárgyalási iránymutatások);
   d) a Bizottság – és adott esetben ügynökségei – által bevezetett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási aktusok, amelyek várhatóan jelentős azonosítható gazdasági, társadalmi, környezeti hatásokkal, illetve adminisztratív terhekkel járnak;

5.  megállapítja, hogy a hatásvizsgálatoknak precízeknek, átfogóaknak kell lenniük, és a rendelkezésre álló legpontosabb, legobjektívebb és legteljesebb információkon kell alapulniuk, arányos és a javaslat irányára és célkitűzéseire összpontosító elemzéssel, hogy lehetővé tegyék a megalapozott szakpolitikai döntést;

6.  meggyőződése, hogy a hatásvizsgálatok valamennyi uniós intézményen belül a döntéshozatal támogatásának fontos eszközei és fontos részei a szabályozás javítása folyamatának; elismeri mindazonáltal, hogy a hatásvizsgálatok nem helyettesíthetik a politikai értékelést és döntéseket;

7.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a hatásvizsgálati folyamat korai szakaszában minden fontos érdekelt féllel konzultáljanak annak érdekében, hogy észrevételeiket a hatásvizsgálatok elkészítése során és azok közzététele előtt figyelembe lehessen venni;

8.  megjegyzi, hogy a hatásvizsgálatok hatóköre esetenként nem felel meg az elfogadott javaslatoknak, amennyiben azokat a biztosi testület általi jóváhagyásra való benyújtást követően módosítják; kéri, hogy a felülvizsgált útmutató írja elő a hatásvizsgálatok naprakésszé tételét a bennük tárgyalt kérdések és a Bizottság által végül elfogadott javaslat közötti folytonosság biztosítása érdekében;

Hatásvizsgálati Testület

9.  mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a felülvizsgált útmutató tervezete nem határozza meg egyértelműbben a Hatásvizsgálati Testület hatásvizsgálati eljárásban betöltött szerepét; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság gondolja át ezt a hiányosságot, és a Parlament ezen állásfoglalására való válaszadáskor a felülvizsgált útmutató újabb tervezetében egyértelműbben határozza meg a Hatásvizsgálati Testülethez kapcsolódó eljárásokat;

10.  úgy véli, hogy az új eljárásoknak világosan, érthetően és átlátható módon meg kell határozniuk a Hatásvizsgálati Testület elé kerülő hatásvizsgálatok benyújtásának, felülvizsgálatának és végleges jóváhagyásának folyamatát;

11.  ismételten hangot ad azon véleményének, hogy a Bizottságnak csak olyan javaslatokat szabadna elfogadnia, amelyeket a Hatásvizsgálati Testület által jóváhagyott vélemény kísér;

12.  emlékezteti továbbá a Bizottságot a Parlament arra irányuló kérésére, hogy a Hatásvizsgálati Testület függetlenségét erősítsék meg, és különösen hogy a Hatásvizsgálati Testület tagjai ne álljanak politikai ellenőrzés alatt; úgy véli, hogy a Hatásvizsgálati Testületnek kizárólag olyan magas szintű képzettséggel rendelkező emberekből kell állnia, akik rendelkeznek a benyújtott elemzés gazdasági, társadalmi és környezeti hatások tekintetében történő értékeléséhez szükséges hozzáértéssel;

13.  várja annak tisztázását az új Bizottság részéről, hogy miként szándékozik a továbbiakban eljárni az ebben az állásfoglalásban felvetett szempontok tekintetében, hogy ezt a megközelítést teljesebb mértékben figyelembe vehesse a Bizottság közelmúltbeli, a célravezető és hatásos szabályozás programról (REFIT) szóló közleményéről való álláspontja kialakítása során, a Parlament ezzel összefüggő álláspontjának sérelme nélkül;

Kkv-teszt

14.  emlékeztet arra, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag 2011-es felülvizsgálatakor a Bizottság sajnálatosnak tartotta, hogy csak nyolc tagállam építette be a kkv-tesztet nemzeti döntéshozatali eljárásaiba; kéri a Bizottságot, hogy a kkv-kkal kapcsolatos politika támogatásának keretében, a nemzeti eljárásokkal összefüggésben a kkv-teszt elveinek jobb terjesztése érdekében működjön együtt a tagállamokkal;

15.  üdvözli, hogy a felülvizsgálat során a Bizottság egyértelműen elkötelezte magát a kkv-teszt megerősítése mellett; sajnálja ugyanakkor, hogy e kijelentések ellenére a felülvizsgált hatásvizsgálati útmutató tervezete még csak nem is említi a kkv-tesztet;

16.  emlékeztet rá, hogy a Bizottság az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban vállalta, hogy a „gondolkozz először kicsiben” elvet megvalósítja politikaformálása során, és hogy ennek részét képezi a kkv-teszt, amelynek célja a soron következő jogszabályok és igazgatási kezdeményezések kkv-kra gyakorolt hatásának értékelése; hangsúlyozza, hogy e teszt megfelelő elvégzésének biztosítása elengedhetetlen, és úgy véli, hogy e téren továbbra is jelentős mértékű előrehaladást lehetne elérni;

17.  kitart amellett, hogy az útmutató 8. mellékletében meghatározott kkv-tesztet meg kell őrizni annak érdekében, hogy a Bizottság kezdeményezései ne érintsék aránytalanul nagy mértékben vagy hátrányosan a kkv-ket a nagyvállalatokhoz képest;

18.  hangsúlyozza, hogy ilyen esetekben a hatásvizsgálatnak alternatív mechanizmusokat és/vagy rugalmassági lehetőségeket kellene tartalmaznia, segítve a kkv-ket a kezdeményezésnek való megfelelésben (a 8.4. mellékletnek megfelelően); ezzel összefüggésben üdvözli a felülvizsgált útmutató tervezetében rögzített azon szakpolitikai lehetőséget, hogy a mikrovállalkozásokat kizárják a jogalkotási javaslat hatálya alól; úgy véli azonban, hogy a mikrovállalkozások főszabály szerinti mentesítése nem feltétlenül képezi mindig a legjobb megközelítést, és ezért ezt a bizonyítási teher megfordításával kapcsolatos politika érvényesítése érdekében eseti alapon minden javaslat tekintetében külön értékelni kell, azaz a mikrovállalkozásokat ki kell zárni a javaslatok hatálya alól, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a javaslatnak rájuk is ki kell terjednie; támogatja a kkv-khez igazított megoldások és a rájuk vonatkozó enyhébb szabályok elfogadását a hatásvizsgálatok tekintetében, kivéve, ha ez a jogszabály hatékonyságát nem megfelelő módon korlátozza;

Alkalmazás és ellenőrzés

19.  megjegyzi, hogy egy jogalkotási aktus végleges formája jelentős mértékben különbözhet a Bizottság által elfogadott javaslattól; úgy véli, hogy hasznos volna, ha az elfogadott jogalkotási aktusok esetében összefoglalót készítenének azok várt hasznáról és költségeiről, és ha ezt az összefoglalót frissítenék, hogy tükrözze a hatásvizsgálatban foglalt elemzéshez képest a jogalkotási eljárás során végrehajtott módosítások következtében történt változást; úgy véli, hogy ez egyszerűsítené a javaslatok hatásának nyomon követését és értékelését;

A szabályozás javításával foglalkozó tanácsadó szerv létrehozása

20.  elismeri az adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport által a Bizottság megbízása szerint végzett munkát és benyújtott zárójelentést; emlékeztet arra, hogy a Bizottság a célravezető és hatásos szabályozás programról (REFIT) szóló legutóbbi (2014. júniusi) közleményében kinyilvánította a szabályozás javításával foglalkozó, érdekelt felekből és nemzeti szakértőkből álló új magas szintű munkacsoport létrehozására irányuló szándékát;

21.  javasolja, hogy a Bizottság mielőbb hozza létre ezt az érdekelt felek tapasztalataira és a nemzeti szakértőkre egyaránt támaszkodó, a szabályozás javításával foglalkozó magas szintű tanácsadó szervet; javasolja, hogy e szerv rendelkezzen erős és független tanácsadói megbízatással, amely kiegészíti a Bizottság hatásvizsgálatokkal kapcsolatos munkáját; úgy véli, hogy egy ilyen szerv szakértelme – többek között a szubszidiaritás és az arányosság tekintetében is – hozzáadott értékkel járulhatna hozzá a hatásvizsgálati eljáráshoz és a szabályozás javításával kapcsolatos más kezdeményezésekhez; kéri a Parlament és a Tanács bevonását a szakértők kijelölésébe; javasolja a szabályozás javításával foglalkozó meglévő testületek (például a Svédországban, a Cseh Köztársaságban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Németországban működők) bevált gyakorlatainak és tapasztalatainak figyelembe vételét;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő a felülvizsgált hatásvizsgálati útmutató újabb tervezetét, figyelembe véve a jelen állásfoglalásban hangsúlyozott kérdéseket és a Bizottság új struktúráját, különös tekintettel a szabályozás javításáért felelős új alelnök szerepére;

Hatásvizsgálatok a Parlamentben

23.  kéri, hogy a Parlament – elsősorban bizottsági szinten – szisztematikusan és a lehető legkorábban vizsgálja meg a Bizottság által elkészített hatásvizsgálatokat;

24.  emlékeztet a független hatásvizsgálatok biztosításáról szóló 2011. június 8-i állásfoglalására, amelyben kérte a parlamenti hatásvizsgálatok – egy már rendelkezésre álló eszköz – következetesebb alkalmazását; emlékeztet arra, hogy a hatásvizsgálatok elvégzésére külön költségvetési sor és szervezeti egységek állnak rendelkezésre; különösen indokoltnak tartja a parlamenti hatásvizsgálatot akkor, ha az eredeti bizottsági javaslat jelentős mértékben megváltozik;

Hatásvizsgálatok az Európai Tanácsban

25.  elvárja a Tanácstól, hogy tartsa tiszteletben a saját érdemi módosításainak szisztematikus hatásvizsgálatára vonatkozó kötelezettségvállalását;

o
o   o

26.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(1) HL C 380. E, 2012.12.11., 31. o.

Jogi nyilatkozat