Index 
Elfogadott szövegek
2014. december 17., Szerda - StrasbourgVégleges kiadás
Felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifogásának mellőzése: az AKCS-államok csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások
 A Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények ***I
 Az Ecuadorból származó árukra vonatkozó tarifális elbánás ***I
 A rendkívüli tartalék igénybevétele 2014-ben
 3/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet: Pénzbírságokból, kamatokból és visszafizetésekből származó bevételek – Kifizetési előirányzatok – A Bizottság, a Régiók Bizottsága és az európai adatvédelmi biztos hivatala személyzetének létszáma
 4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet: Tradicionális saját források, héa és GNI
 Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele: áradások Olaszországban, földrengés Görögországban, jégviharok Szlovéniában, valamint jégviharok és áradások Horvátországban
 5/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet: 2013. évi olaszországi (Szardínia) árvizek – Görögországi földrengés – Szlovéniai jégviharok – 2014. évi jégesőket követő horvátországi árvizek
 6/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet : A tradicionális saját források kiigazítása, a héa- és a GNI-hozzájárulások
 Az EU Szolidaritási Alapjának igénybevétele: Árvizek Szerbiában, Horvátországban és Bulgáriában
 7/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet: A Szerbiát, Horvátországot és Bulgáriát sújtó árvizek
 8/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet, III. szakasz – Bizottság
 Az Unió saját forrásai - a tagállamok nemzeti hozzájárulásainak kiigazítása *
 Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele: a katasztrófák által érintett régiók
 A Rugalmassági Eszköz igénybevétele - A Ciprusi Strukturális Alap finanszírozása
 Az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló új általános költségvetésének tervezete
 A közúti fuvarozás terén előforduló súlyos jogsértések osztályozása
 Az EU belső biztonsági stratégiájának megújítás a
 Palesztina
 Acélágazat az EU-ban: a munkavállalók és az ipar védelme
 A földközi-tengeri térségben uralkodó helyzetről és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségességéről

Felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifogásának mellőzése: az AKCS-államok csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások
PDF 218kWORD 52k
Az Európai Parlament határozata a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról szóló 1528/2007/EK tanácsi rendelet I. mellékletét módosító 2014. november 14-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2014)08355 – 2014/2954(DEA))
P8_TA(2014)0085B8-0346/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeletére (C(2014)08355),

–  tekintettel a Bizottság 2014. november 26-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett 2014. december 5-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy az azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának bizonyos tagjaiból származó árukra vonatkozó szabályozás alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1528/2007/EK tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 2. cikkének (2) bekezdésére és 24a. cikke (6) bekezdésére,

–  tekintettel az 1528/2007/EK tanácsi rendelet több országnak a tárgyalásaikat már lezárt régiók és államok listájáról való törlése tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. május 21-i 527/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

–  tekintettel arra, hogy az eljárási szabályzata 105. cikke (6) bekezdésének harmadik és negyedik francia bekezdésében említett határidőn belül – amely 2014. december 16-án járt le – nem érkezett kifogás,

A.  mivel az 527/2013/EU rendeletnek megfelelően Kenya 2014. október 1-jétől kezdve nem tartozik az 1528/2007/EK rendelet által engedélyezett piacrajutási szabályozás hatálya alá;

B.  mivel Kenya, az Európai Unió és tagállamai 2014. október 16-án lezárták a gazdasági partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokat;

C.  mivel 2014. november 14-én a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el Kenyának az 1528/2007/EK rendelet I. mellékletébe való újbóli felvétele céljából;

D.  mivel a Bizottság hangsúlyozta, hogy a kifogást nem emelő határozat korlátozná a kenyai kereskedelem esetleges más irányba terelését és az EU-ba irányuló export kiesését, csökkentve ezáltal a tonhal-, a kertészeti és a vágottvirág-ágazatot érő kárt;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 348., 2007.12.31., 1. o.
(2) HL L 165., 2013.6.18., 59. o.


A Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények ***I
PDF 214kWORD 52k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. december 17-i jogalkotási állásfoglalása a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről szóló 55/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2014)0542 – C8-0128/2014 – 2014/0250(COD))
P8_TA(2014)0086A8-0053/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0542),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0128/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. december 10-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0053/2014),

1.  elfogadja első olvasatbeli álláspontját, megegyezően a Bizottság javaslatával;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament állásfoglalása, amely első olvasatban 2014. december 17-én került elfogadásra a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről szóló 55/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1383/2014/EU rendelet.)


Az Ecuadorból származó árukra vonatkozó tarifális elbánás ***I
PDF 212kWORD 49k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. december 17-i jogalkotási állásfoglalása az Ecuadorból származó árukra vonatkozó tarifális elbánásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2014)0585 – C8-0172/2014 – 2014/0287(COD))
P8_TA(2014)0087A8-0056/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0585),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0172/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. december 10-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0056/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. december 17-én került elfogadásra az Ecuadorból származó árukra vonatkozó tarifális elbánásról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1384/2014/EU rendelet.


A rendkívüli tartalék igénybevétele 2014-ben
PDF 226kWORD 60k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása a rendkívüli tartaléknak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 14. pontjával összhangban történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2014)0328 – C8-0020/2014 – 2014/2037(BUD))
P8_TA(2014)0088A8-0068/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0328 – C8‑0020/2014),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(2) és különösen annak 14. pontjára,

–  tekintettel a Parlament, a Tanács és a Bizottság kifizetési előirányzatokról szóló, a 2013. november 12-i közös következtetésekben elfogadott közös nyilatkozatára(3),

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2013. november 20-án fogadtak el véglegesen,

–  tekintettel a Bizottság által 2014. április 15-én elfogadott, 3/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2014)0329),

–  tekintettel a Tanács által 2014. december 12-án elfogadott, az 3/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (16740/2014 – C8 – 0289/2014),

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0068/2014),

A.  mivel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret végrehajtása súlyos kifizetési hátralékkal indult, 2013 végén csak a kohéziós politika kifizetetlen számlái mintegy 23,4 milliárd eurót tettek ki és ugyanebben az időpontban a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) szintje elérte a 221,7 milliárd eurót, vagyis 41 milliárd euróval túllépte azt a szintet, amit a 2007–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről való megállapodáskor eredetileg előirányoztak; mivel ez a helyzet elfogadhatatlan és sürgős intézkedésekre van szükség, illetve a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet rugalmassági mechanizmusainak igénybevételére – ahogyan erről a többéves pénzügyi keretben is megállapodás született –, azért, hogy ne kerüljön veszélybe az uniós szakpolitikák és programok végrehajtása, valamint hogy korlátozva legyenek a késedelmes fizetésekhez kapcsolódó kamatigények és hogy ne fokozódjék indokolatlanul az uniós költségvetés kedvezményezettjeinek gazdasági kiszolgáltatottsága és veszélyeztetettsége;

B.  mivel a 2014. évi költségvetési egyeztetés keretében a Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen megállapodott arról, hogy – mivel gondoskodni kell a kifizetések rendes menetéről, és el kell kerülni, hogy a RAL rendellenes módon áthúzódjon a 2015. évi költségvetésre – igénybe veszik a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet rugalmassági mechanizmusait, többek között a rendkívüli tartalékot;

C.  mivel az előre nem látható körülményekre való reagálás minden egyéb pénzügyi lehetőségének megvizsgálása után a Bizottság azt javasolta, hogy a 2014-es pénzügyi évre vegyék igénybe az Európai Unió általános költségvetésében szereplő kifizetési előirányzatoknak a kifizetési felső határ feletti kiegészítésére rendelkezésre álló rendkívüli tartalék teljes összegét;

D.  mivel a Tanács nem ért egyet a Parlament és a Bizottság értelmezésével, amely szerint a többéves pénzügyi keretben szereplő speciális eszközök tekintetében 2014-ben igénybevett 350 millió euró kifizetési előirányzatot a kifizetési felső határon kívül kell számolni, ezzel 711 millió eurós mozgásteret hagyva, mielőtt szükség lenne a rendkívüli tartalék igénybevételére; mivel ennek megfelelően továbbra is dönteni kell arról, hogy a 350 millió eurós összeget hogyan és milyen mértékben kell ellentételezni a folyó pénzügyi évre vagy a következő pénzügyi évekre vonatkozó többéves pénzügyi keretek egy vagy több fejezete keretében rendelkezésre álló mozgástér révén;

E.  mivel a 2014–2015-ös költségvetési csomagról szóló tárgyalások során megállapodás született a rendkívüli tartalék 2 818,2 euró plusz 350 millió euró, tehát 3 168,2 millió euró összegben történő igénybevételéről;

F.  mivel nem valószínű, hogy ez az igénybevétel fenntartható módon megoldja a kifizetési előirányzatok közelmúltbeli szűkösségét és a növekvő számú fennálló kötelezettségvállalást, inkább csak korlátozza a következő évre átvitt kifizetetlen számlák számának emelkedését, amely 2010 óta minden évben 50%-al emelkedett;

G.  mivel egyébként ennek az igénybevételnek a finanszírozása a 2014. évi váratlan kiegészítő bevételek miatt megvalósítható úgy, hogy a nemzeti költségvetések számára szinte egyáltalán nem jelent kiadást;

H.  továbbá, mivel a rendkívüli tartalék 2014. évi igénybevétele – mint azt a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 13. cikkének (4) bekezdése világosan kimondja – nem vonja magával a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben megállapított kifizetések összesített felső határának (908 milliárd EUR 2011. évi árakon) növekedését, minthogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 13. cikkének (3) bekezdése értelmében a tartalékból rendelkezésre bocsátott összegeket ellentételezni kell a következő pénzügyi évek mozgástere révén;

1.  egyetért a rendkívüli tartalék 2014-re történő igénybevételével, a mellékletben javasoltak szerint;

2.  hangsúlyozza, hogy ezen eszköznek a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 13. pontja szerinti igénybevétele újra bizonyítja azt a döntő fontosságú igényt, hogy az uniós költségvetésnek egyre rugalmasabbnak kell lennie;

3.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

4.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a rendkívüli tartalék igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, (EU) 2015/435 határozat.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(2) HL C 373., 2013.12.20, 1. o.
(3) Elfogadott szövegek, 2013.11.20., P7_TA(2013)0472.


3/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet: Pénzbírságokból, kamatokból és visszafizetésekből származó bevételek – Kifizetési előirányzatok – A Bizottság, a Régiók Bizottsága és az európai adatvédelmi biztos hivatala személyzetének létszáma
PDF 228kWORD 62k
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó, 3/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspontról III. szakasz – Bizottság (16740/2014 – C8-0289/2014 – 2014/2036(BUD))
P8_TA(2014)0089A8-0069/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 41. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2013. november 20-jén fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a Parlament, a Tanács és a Bizottság a kifizetési előirányzatokról szóló (2013. november 12-i) együttes nyilatkozatára, amely a 2013. november 12-i együttes következtetésekben(3) képezte megállapodás tárgyát, akárcsak az Európai Parlament és a Bizottság kifizetési előirányzatokról szóló nyilatkozatára, amelyről ugyanezekben az együttes következtetésekben állapodtak meg,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(4) („MFF rendelet”),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(5),

–  tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra(6),

–  tekintettel a Bizottság által 2014. május 28-án benyújtott, 3/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2014)0329),

–  tekintettel a rendkívüli tartalék 2014-es igénybevételéről a Bizottság által 2014. május 28-án elfogadott javaslatra (COM(2014)0328),

–  tekintettel a Parlament és a Tanács által 2014. december 8-án jóváhagyott együttes következtetésekre,

–  tekintettel a Tanács által 2014. december 12-én elfogadott, és a Parlamentnek ugyanezen a napon megküldött 3/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetre (16740/2014 – C8-0289/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. és 91. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság levelére,

–  tekintettel a Fejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság levelére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0069/2014),

A.  mivel a 2014. évi általános költségvetéshez fűzött 3/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet a Bizottság által ismertetett eredeti formájában mind a büntetésekből és szankciókból származó bevételek, illetve a más bevételek előjelzéseinek 1 568 millió euróval való való növelését, mind pedig a kifizetési előirányzatok 4 738 millió euróval történő növelésére tett javaslatot a többéves pénzügyi keret 1a, 1b, 2. és 4. fejezetében, azzal a szándékkal, hogy a kifizetési igényeknek az év végéig eleget lehessen tenni a múltbeli és a jelenlegi kötelezettségvállalásokból származó kötelezettségek fedezése révén;

B.  mivel a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret (MFF) végrehajtása a kifizetések tekintetében hatalmas elmaradással kezdődött, 2013 végén csak a kohéziós politikára vonatkozó kifizetetlen számlák elérték a 23 400 millió eurót, a fennálló kötelezettségvállalások szintje pedig 2013 végén 221,7 milliárd euró volt, azaz 41 000 millió euróval több a 2007–2013-as MFF-ről kötött megállapodás idején eltervezett összegnél;

C.  mivel a 3/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetben szereplő teljes összegből csak 99 millió eurót szántak a kohéziós politikával kapcsolatos, 2014–2020 közötti programok fedezésére, míg a maradék összeg a 2007–2013-as programok lezárására (3 296 millió euró) vonatkozik, illetve más fejezetek alatti kifizetési igényekre (1 340 millió euró);

D.  mivel a Parlament, a Tanács és a Bizottság a 2013. november 12-i együttes nyilatkozatban elkötelezte magát annak biztosítására, hogy az Uniónak legyen rendelkezésre álló pénzügyi eszköze a 2014-es törvényes kötelezettségeinek való elégtételre, azáltal, hogy fenntartja a kifizetések rendezett előrehaladását és a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben szereplő különféle rugalmassági eszközökhöz, köztük a 13. cikkhez (a rendkívüli tartalékhoz) folyamodik;

E.  mivel a Tanácsban egyes küldöttségek fenntartásaiknak adtak hangot a rendkívüli tartaléknak a 3/2014-es költségvetés-módosítási tervezet céljára történő használatát illetően, amit a Parlament alaptalan és a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet, illetve az intézményközi megállapodás szellemével ellentétes aggodalomnak tekint;

1.  tudomásul veszi a 3/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetet a Bizottság által javasolt formájában;

2.  támogatja a Parlament és a Tanács 2014. december 8-i megállapodásának tárgyát képező együttes következtetéseket azzal a céllal, hogy a 2014-es költségvetésben számos költségvetési sorban a kifizetések megerősítést kapjanak egészen 4 246 millió eurós szintig, amelyből 3 168 millió euró a rendkívüli tartalék révén kerül mozgósításra 2014-re;

3.  örömmel fogadja a kifizetési előirányzatok növelését, különösen az 1a és a 4. fejezet esetében, amelyeket nagy mértékben megőriztek a 2014. december 8-i együttes következtetésekben leírt végleges kompromisszumban;

4.  örömmel veszi tudomásul a kifizetési előirányzatok növelését az 1b. fejezet alatt, amely általában az uniós költségvetés azon területe, amelyet leginkább érint a kifizetési előirányzatok elégtelensége; mindazonáltal úgy véli, hogy ez a tényleges igények 2014 végéig történő fedezésére éppen hogy elegendő, és nem lesz elég a kifizetetlen számlák miatt a 2010-es költségvetés óta vissza-visszatérő, növekvő hógolyóhatás megelőzésére; különösen arra emlékeztet, hogy az 1b. fejezet alatti számlák tömegét a tagállamok szokás szerint az egyes költségvetési évek vége fele nyújtják be, hogy megelőzzék az N+2 és az N+3 szabályok alkalmazásával járó esetleges (kötelezettségvállalás-)visszavonásokat;

5.  támogatja a rendkívüli tartalék igénybevételére vonatkozó javaslatot, és hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 3. cikkének (2) bekezdését úgy értelmezi, hogy a különleges eszközökre vonatkozó kifizetéseket a felső határértékek felett kell számolni; úgy véli, hogy minden már értelmezés aláaknázná a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretre vonatkozó politikai megállapodás alapját, konkrétan azt az egyetértést, hogy specifikus és maximális rugalmasságra van szükség, ahhoz, hogy az Unió eleget tehessen kötelességeinek;

6.  emlékeztet a 3/2014., 4/2014.,6/2014. és 8/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetek elfogadására, amelyek összesen 8 688 millió euróval csökkenti k a tagállamok által az uniós költségvetésbe fizetendő GNI-hozzájárulást, és így teljes mértékben kompenzálják majd a 3/2014. költségvetés-módosítási tervezetben jelzett további kifizetési igényeket, ahogyan erről a 2014. december 8-i együttes következtetésekben megállapodás született;

7.  jóváhagyja a 3/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

8.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy a 2/2014. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1.o.
(2) HL L 51., 2014.2.20., 1. o.
(3) A 2013. november 20-án elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0472.
(4) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(5) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(6) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.


4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet: Tradicionális saját források, héa és GNI
PDF 224kWORD 60k
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó, 4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetéről (III. szakasz – Bizottság) szóló tanácsi álláspontról (16741/2014 – C8-0290/2014 – 2014/2053(BUD))
P8_TA(2014)0090A8-0076/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 41. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2013. november 20-án fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a Bizottság által 2014. július 9-én benyújtott, 4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2014)0461),

–  tekintettel a 4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezethez fűzött 1. számú módosító indítványra, amelyet a Bizottság 2014. október 16-án terjesztett elő,

–  tekintettel a Parlament és a Tanács által 2014. december 8-án elfogadott együttes következtetésekre,

–  tekintettel a Tanács által 2014. december 12-én elfogadott és az Európai Parlamentnek ugyanazon a napon továbbított, a 4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (16741/2014 – C8‑0290/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. és 91. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0076/2014),

A.  mivel a 4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet a tradicionális saját források (vámok és cukorilletékek), valamint a héa- és GNI- (bruttónemzetijövedelem-)alapok előrejelzésének felülvizsgálatával, az Egyesült Királyságra vonatkozó korrekciók költségvetésbe történő beépítésével, valamint a bírságokból származó egyéb bevételek előrejelzésének felülvizsgálatával foglalkozik, ami az uniós költségvetéshez saját forrásból biztosított tagállami hozzájárulások szintjének és megoszlásának módosulását eredményezi;

B.  mivel emellett a 4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet 248 460 euróval csökkenti az európai adatvédelmi biztos költségvetési kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatait, és bizonyos módosításokat javasol az Európai Regionális Fejlesztési Alap nómenklatúrája tekintetében, tükrözve az elfogadott jogalapot;

C.  mivel a költségvetés-módosítási tervezet kulcsfontosságú a készpénzhiány elkerülése érdekében, amely 2014-ben hiányos végrehajtáshoz vezethet;

1.  tudomásul veszi a 4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezethez előterjesztett 1. számú módosító indítvánnyal módosított 4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetet, amely a tradicionális saját források (vámok és cukorilletékek) előrejelzésének felülvizsgálatával foglalkozik a Bizottság legjobb becslései és egyéb fejlemények alapján, valamint a véglegessé váló, és így a költségvetésben előirányozható bírságokból származó egyéb bevételek előrejelzésének további felülvizsgálatát tartalmazza;

2.  megjegyzi, hogy a tradicionális saját források előrejelzések szerinti mintegy 646,1 millió eurós csökkenését és a héa-alapú saját források előrejelzések szerinti 192,4 millió eurós visszaesését a fent említett, összességében 2 433 millió euró összegű bírságok kompenzálják, ami által a szükséges további GNI-alapú hozzájárulások összege automatikusan 1 594,5 millió euróval csökken;

3.  megjegyzi, hogy a 4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet az ahhoz előterjesztett 1. számú módosító indítvánnyal együtt összességében a további saját forrásokkal kapcsolatos követelmények csökkentését irányozza elő, elsősorban a jogerőre emelkedett, 2 433 millió eurót kitevő bírságok és késedelmi kamatok költségvetésbe történő beépítése nyomán;

4.  rámutat arra, hogy a 4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet az európai adatvédelmi biztos kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak 248 460 eurós csökkentését javasolja az új európai adatvédelmi biztos és a helyettes adatvédelmi biztos késedelmes kinevezése miatt;

5.  egyetért a Parlament és a Tanács által 2014. december 8-án elfogadott együttes következtetésekkel, amelyek célja jóváhagyni a Bizottság által eredetileg benyújtott és a hozzá előterjesztett 1. számú módosító indítvánnyal módosított 4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetet, elfogadva ezzel a 6/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetben az Európai Tengerügyi és Halászati Alap számára előirányzott kötelezettségvállalásokat, a fenntartható halászati partnerségi megállapodások tartalékát, valamint az európai adatvédelmi biztos költségvetési sorában rendelkezésre álló 248 460 eurós összegű kifizetési előirányzatok átcsoportosítását a humanitárius segélyek 23 02 01-es költségvetési sorába;

6.  emlékeztet arra, hogy e költségvetés-módosítási tervezet elfogadása esetén 2 433 millió euróval csökken az uniós költségvetés saját forrásait illető további igény, és a tagállamok által az uniós költségvetésbe fizetendő GNI-hozzájárulás a 3/2014., a 6/2014. és a 8/2014. számú költségvetés-módosítási tervezeteknek köszönhető csökkenésével együtt ez teljes mértékben kompenzálja a 3/2014. költségvetés-módosítási tervezetben jelzett további kifizetési igényeket, ahogyan erről a 2014. december 8-i együttes következtetésekben megállapodás született;

7.  jóváhagyja a 4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

8.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy a 3/2014. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(2) HL L 51., 2014.2.20., 1. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.


Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele: áradások Olaszországban, földrengés Görögországban, jégviharok Szlovéniában, valamint jégviharok és áradások Horvátországban
PDF 219kWORD 52k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 11. pontja alapján történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (áradások Olaszországban, földrengés Görögországban, jégviharok Szlovéniában, valamint jégviharok és áradások Horvátországban) (COM(2014)0565 – C8-0137/2014 – 2014/2072(BUD))
P8_TA(2014)0091A8-0073/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0565 – C8-0137/2014),

–  tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 10. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 11. pontjára,

–  tekintettel a Parlament és a Tanács által 2014. december 8-án jóváhagyott együttes következtetésekre,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0073/2014),

1.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

2.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, (EU) 2015/436 határozat.)

(1) HL L 311., 2002.11.14., 3. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.


5/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet: 2013. évi olaszországi (Szardínia) árvizek – Görögországi földrengés – Szlovéniai jégviharok – 2014. évi jégesőket követő horvátországi árvizek
PDF 219kWORD 54k
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó, 5/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetéről (III. szakasz – Bizottság) szóló tanácsi álláspontról (16742/2014 – C8-0291/2014 – 2014/2073(BUD))
P8_TA(2014)0092A8-0078/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 41. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2013. november 20-jén fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel a Bizottság által 2014. szeptember 8-án elfogadott, 5/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2014)0564),

–  tekintettel a Parlament és a Tanács által 2014. december 8-án jóváhagyott együttes következtetésekre,

–  tekintettel a Tanács által 2014. december 12-én elfogadott és az Európai Parlamentnek ugyanazon a napon megküldött, 5/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (16742/2014 – C8-0291/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. és 91. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0078/2014),

A.  mivel az 5/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 46 998 528 euró kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában történő igénybevételére irányul a 2013. novemberi olaszországi (szardíniai) áradások, egy görögországi (kefaloniai) földrengés, a szlovéniai jégviharok, valamint a Horvátországot sújtó ugyanezen, 2014. január végi/február elejei jégviharok és azt követő áradások vonatkozásában;

B.  mivel az 5/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet célja e költségvetési módosításoknak a 2014. évi költségvetésbe történő, előírások szerinti belefoglalása,

1.  jóváhagyja az 5/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

2.  hangsúlyozza, hogy az e természeti katasztrófák által sújtott országoknak az Európai Unió Szolidaritási Alapján keresztül szánt pénzügyi támogatást sürgősen fel kell szabadítani;

3.  hangsúlyozza, hogy a 2014. évre szóló kifizetési előirányzatokban mutatkozó hiány – ami a 3/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet és a rendkívüli tartalék igénybevételére irányuló kapcsolódó javaslat Bizottság általi benyújtása mögött meghúzódó ok volt – eleve kizárja az 5/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet forrásának átcsoportosítás útján történő előteremtését;

4.  jóváhagyja a Parlament és a Tanács által 2014. december 8-án elfogadott együttes következtetéseket, melyek célja 47 millió euró összegű további kötelezettségvállalási előirányzatok elfogadása a 2014-es költségvetésben és a vonatkozó kifizetési szükségletek 2015-ös költségbe történő átirányítása;

5.  jóváhagyja az 5/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

6.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy a 4/2014. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(2) HL L 51., 2014.02.20, 1. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20, 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.


6/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet : A tradicionális saját források kiigazítása, a héa- és a GNI-hozzájárulások
PDF 222kWORD 57k
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó, 6/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspontról, III. szakasz – Bizottság (16743/2014 – C8-0288/2014 – 2014/2162(BUD))
P8_TA(2014)0093A8-0074/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 41. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2013. november 20-án fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel a Bizottság által 2014. október 17-én benyújtott, 6/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2014)0649),

–  tekintettel a Bizottság által 2014. december 3-án elfogadott, a 6/2014. számú költségvetés-módosítási tervezethez fűzött, 1/2014. számú módosító indítványra (COM(2014)0730),

–  tekintettel a Parlament és a Tanács által 2014. december 8-án elfogadott együttes következtetésekre,

–  tekintettel a Tanács által 2014. december 12-én elfogadott és az Európai Parlamentnek ugyanazon a napon továbbított, a 6/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (16743/2014 – C8-0288/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. és 91. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0074/2014),

A.  mivel a 6/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet a saját források szükséges kiigazításaira, a héa- és a GNI-hozzájárulásokra, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap költségvetési előirányzatainak valamint a fenntartható halászati partnerségi megállapodás tartalékainak csökkentésére, akárcsak a költségvetési előirányzatok európai ombudsman számára kért emelésére vonatkozik;

B.  mivel a 6/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezethez fűzött 1/2014. számú módosító levél elfogadása nyomán a költségvetés-módosítási tervezet által a bevételre gyakorolt átfogó hatás a saját forrásokra vonatkozó követelmények összesen 4 095,5 millió euró összeggel történő csökkentése, amely magában foglalja a tagállamok GNI-hozzájárulásainak 4 515,5 milliós csökkentését is, valamint a hagyományos saját források összegének 420 millió euróval történő növelése;

C.  mivel a 6/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet célja, hogy e költségvetési kiigazításokat hivatalosan a 2014-es költségvetésbe illessze;

1.  tudomásul veszi a 6/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetet, annak a Bizottság által benyújtott és az 1/2014. számú módosító levél által megváltoztatott formájában;

2.  megjegyzi, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alap költségvetési előirányzatainak és a fenntartható halászati partnerségi megállapodások számára képzett tartaléknak a csökkentése összesen 76,3 millió euró összegű csökkenést eredményez a kötelezettségvállalási előirányzatok, és 6,2 millió eurós csökkenést eredményez a kifizetési előirányzatok tekintetében, ami elsősorban az Alapra vonatkozó jogalap késedelmes elfogadásából, valamint az említett halászati megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások állásának aktualizált értékeléséből adódik;

3.  üdvözli a javaslatot, hogy a 2. bekezdésben említett kifizetési előirányzatok terén elért megtakarításokból 6,2 millió eurót fordítsanak a humanitárius segélyek terén esetleg az év végéig felmerülő válságok orvoslására;

4.  hangsúlyozza, hogy a 6/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet átfogó hatása a GNI-hozzájárulások 4 515,5 millió eurós csökkenése, illetve a saját források előrejelzéseinek 420 millió eurós növelése;

5.  egyetért a 2014. december 8-i együttes következtetésekben a Parlament és a Tanács által kötött megállapodással, amely elfogadja a 6/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetet a módosító levél által módosított formájában, a kiadásoknak a 3/2014. és a 4/2014. költségvetés-módosítási tervezetek felé történő áttételével;

6.  emlékeztet arra, hogy a 6/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet elfogadása esetén 4 515,5 millió euróval csökken a tagállamok által az uniós költségvetésbe fizetendő GNI-hozzájárulás, és ezért az uniós költségvetésbe történő tagállami GNI-hozzájárulásoknak a 3/2014., a 4/2014. és a 8/2014. számú költségvetés-módosítási tervezeteknek köszönhető csökkenésével együtt ez teljes mértékben kompenzálja a 3/2014. költségvetés-módosítási tervezetben jelzett további kifizetési igényeket, ahogyan erről a 2014. december 8-i együttes következtetésekben megállapodás született;

7.  jóváhagyja a 6/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

8.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy az 5/2014. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(2) HL L 51., 2014.2.20., 1. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.


Az EU Szolidaritási Alapjának igénybevétele: Árvizek Szerbiában, Horvátországban és Bulgáriában
PDF 218kWORD 51k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2014. december17-i állásfoglalása az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 11. pontja alapján történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (áradások Szerbiában, Horvátországban és Bulgáriában) (COM(2014)0648 – C8-0223/2014 – 2014/2161(BUD))
P8_TA(2014)0094A8-0075/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0648 – C8‑0223/2014),

–  tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre(1) és különösen 4. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 10. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 11. pontjára,

–  tekintettel a Parlament és a Tanács által 2014. december 8-án jóváhagyott együttes következtetésekre,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0075/2014),

1.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

2.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, (EU) 2015/437 határozat.)

(1) HL L 311., 2002.11.14., 3. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20, 1. o.


7/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet: A Szerbiát, Horvátországot és Bulgáriát sújtó árvizek
PDF 217kWORD 53k
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó, 7/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspontról, III. szakasz – Bizottság (16744/2014 – C8-0292/2014 – 2014/2163(BUD))
P8_TA(2014)0095A8-0072/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 41. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2013. november 20-án fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel a Bizottság által 2014. október 17-én elfogadott, 7/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2014)0650),

–  tekintettel a Parlament és a Tanács által 2014. december 8-án jóváhagyott együttes következtetésekre,

–  tekintettel a Tanács által 2014. december 12-én elfogadott és az Európai Parlamentnek ugyanazon a napon továbbított, a 7/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (16744/2014 – C8‑0292/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. és 91. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0072/2014),

A.  mivel a 7/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 79 726 440 euró összeg igénybevételére vonatkozik kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában a Szerbiát és Horvátországot sújtó, 2014. májusi árvízhez, valamint a Bulgáriát sújtó, 2014. júniusi árvízhez kapcsolódóan;

B.  mivel a 7/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet célja, hogy e költségvetési kiigazítás formálisan bekerüljön a 2014. évi költségvetésbe;

1.  tudomásul veszi a 7/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetet annak Bizottság által benyújtott formájában;

2.  hangsúlyozza az e természeti katasztrófák által sújtott országoknak szánt pénzügyi segítség Szolidaritási Alapon keresztül történő sürgős felszabadításának szükségességét;

3.  hangsúlyozza, hogy a 2014. évre szóló kifizetési előirányzatokban mutatkozó hiány – amely a 3/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet és a rendkívüli tartalék igénybevételére irányuló kapcsolódó javaslat Bizottság általi benyújtása mögött meghúzódó ok volt – eleve kizárja a 7/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet forrásának átcsoportosítás útján történő előteremtését;

4.  jóváhagyja a Parlament és a Tanács által 2014. december 8-án elfogadott együttes következtetéseket, melyek célja 80 millió euró összegű további kötelezettségvállalási előirányzatok elfogadása a 2014-es költségvetésben és a vonatkozó kifizetési szükségletek 2015-ös költségvetésbe történő átirányítása;

5.  jóváhagyja a 7/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

6.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy a 6/2014. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(2) HL L 51., 2014.2.20., 1. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20, 1. o.


8/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet, III. szakasz – Bizottság
PDF 221kWORD 58k
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó, 8/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspontról, III. szakasz – Bizottság (16745/2014 – C8-0293/2014 – 2014/2225(BUD))
P8_TA(2014)0096A8-0079/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 41. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2013. november 20-jén fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4) (a továbbiakban: intézményközi megállapodás),

–  tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a Bizottság által 2014. április 15-én elfogadott, 2/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2014)0234),

–  tekintettel a Bizottság által 2014. november 27-én elfogadott 8/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2014)0722),

–  tekintettel a Parlament és a Tanács által 2014. december 8-án elfogadott együttes következtetésekre,

–  tekintettel a Tanács által 2014. december 12-én elfogadott és az Európai Parlamentnek ugyanazon a napon továbbított, a 8/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (16745/2014 – C8-0293/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. és 91. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0079/2014),

A.  mivel a 8/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetet a Bizottság azért nyújtotta be, mert az egyeztetőbizottság nem tudott megállapodni a 2/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről, amelynek célja és tartalma pontosan megegyezett a 8/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetével;

B.  mivel a 8/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet célja az 1005 millió eurós összegű, 2013-as pénzügyi évből származó többlet 2014-es költségvetésbe történő bevezetése;

C.  mivel e többlet fő forrásai a bevételi oldalon jelentkező 771 millió eurós pozitív bevételi kimutatás, a kiadási oldalon tapasztalható 276 millió eurós alulköltekezés és az árfolyamkülönbségek 42 millió eurós negatív egyenlege;

D.  mivel a bevételi oldalon a növekedés főleg bírságokból és késedelmes fizetések kamataiból (EUR 1331 millió) származik, amíg a ténylegesen beszedett saját források összege a költségvetésben szereplő összeghez képest csökken (– EUR 226 millió) és a többletekből, egyenlegekből és kiigazításokból származó bevételek szintén csökkennek (– EUR 360 millió);

E.  mivel a kiadási oldalon a 2013-as (EUR 107 millió) és 2012-es (EUR 54 millió) előirányzatokkal kapcsolatos alulköltekezés oka nem a csökkent felvevőképesség, hanem minden rendelkezésre álló mutató azt jelzi, hogy mind a 2012-es, mind a 2013-as költségvetésben a kifizetési előirányzatokban hiány mutatkozott;

F.  mivel a költségvetési rendelet 18. cikke értelmében ez a költségvetés-módosítás kizárólag az előzetes beszámoló és az irányszámok közötti eltérésre vonatkozik, és hogy e többletet ezen költségvetés-módosítás révén kell bevezetni az Unió költségvetésébe;

1.  tudomásul veszi egyrészt a 8/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetet, amelynek kizárólagos célja a 2013-as, 1005 millió euró összegű többletnek a költségvetésbe történő beállítása a költségvetési rendelet 18. cikke értelmében a Bizottság által benyújtott formájában, másrészt a Tanács erről szóló álláspontját;

2.  megjegyzi, hogy a Bizottság azért nyújtotta be a 8/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetet, mert az egyeztetőbizottság nem tudott megállapodni a 2/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetről, amelynek célja és tartalma pontosan megegyezett a 8/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetével, és amelyet a Tanács 2014. július 17-i olvasatában elfogadott, míg a Parlament 2014. október 22-én elfogadott álláspontjában módosítást nyújtott be hozzá a 3, 4, 5, 6 és 7/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetekkel való politikai és eljárási kapcsolat fenntartása érdekében;

3.  rámutat arra, hogy az egyeztetőbizottság nem maga a 2/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet tartalma miatt nem tudott megállapodni a 2/2014. sz. költségvetési-módosítási tervezet elfogadásáról, hanem azért, mert nézetkülönbségek voltak a Parlament és a Tanács között a 2014-re vonatkozó nem teljesített kifizetési szükségletek és a 2–7/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetcsomag tekintetében;

4.  emlékeztet arra, hogy a 8/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet elfogadása 1005 millió euróval csökkenteni fogja a tagállamoktól az uniós költségvetésbe érkező, a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló hozzájárulás arányát, ezért részben ellentételezi a 3., 5. és 7/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet finanszírozásához nyújtott hozzájárulásukat;

5.  jóváhagyja a 8/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

6.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy a 7/2014. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(2) HL L 51., 2014.2.20., 1. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.


Az Unió saját forrásai - a tagállamok nemzeti hozzájárulásainak kiigazítása *
PDF 306kWORD 64k
Az Európai Parlament 2014. december 17-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2000/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 1150/2007/EK, Euratom rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2014)0704 – C8-0250/2014 – 2014/0332(NLE))
P8_TA(2014)0097A8-0066/2014

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0704),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikkének (2) bekezdésére, és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8‑0250/2014),

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0066/2014),

A.  mivel a tagállamok által jóváhagyott legutóbbi statisztikai felülvizsgálatokból kiderült, hogy számos tagállam több éven keresztül az esedékesnél kevesebb hozzájárulást fizetett az uniós költségvetésbe, míg mások az esedékes hozzájárulásnál többet fizettek be; mivel ezek az eltérések a tagállamok által bejelentett jelentős statisztikai változásokból erednek;

B.  mivel a Tanács által egyhangúlag elfogadott jelenleg hatályos szabályok alkalmazása ezen hiányos vagy túlfizetések azonnali kiigazítását eredményezte volna;

C.  mivel eddig a tagállamok általában jelentősebb késedelem nélkül teljes mértékben befizették a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) és a hozzáadottérték-adón (héa) alapuló hozzájárulásaikat az uniós költségvetésbe, a válságok és a komoly pénzügyi megszorítások ellenére is;

D.  mivel egyes tagállamok, amelyek számára az évek során nagy előnyt jelentett bruttó nemzeti jövedelmük korábbi alulbecslése, jelezték, hogy a fennmaradó összegeket nem fogják befizetni a jogszabályban előírt határidő lejártáig;

E.  mivel a Tanács felhívta a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a helyzetnek az érintett szabályok módosítása, illetve annak révén való megoldására, hogy lehetővé teszi a fennmaradó összegek befizetésének elhalasztását és a részletekben történő fizetést;

F.  mivel a jogalkotás folyamatban lévő felülvizsgálatával összhangban hét tagállam úgy határozott, hogy GNI- és héa-egyenlegüket 2014 decemberének első munkanapjáig nem tüntetik fel az uniós számláikon; mivel a Bizottság jelentős mértékben módosította a 6/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetben eredetileg szereplő összegeket, figyelembe véve az említett időpontban ténylegesen rendelkezésre álló összegeket;

G.  mivel mindez közvetlenül azután történik, hogy az intézmények befejezték a saját forrásokra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatával kapcsolatos, 2011-ben indított jogalkotási eljárást, illetve azelőtt, hogy az új jogalkotási csomag hatályba lépett volna;

H.  mivel ez a javaslat a 2014. évi költségvetés-módosításokra és a 2015. évi költségvetésre vonatkozó szélesebb körű tárgyalási csomag része;

I.  mivel az átláthatóság érdekében a héa- és GNI-alapú egyenleg-kiigazításokkal kapcsolatos számításokról és az azokat alátámasztó adatokról a költségvetési eljárás keretében minden évben jelentést kell benyújtani a Parlamentnek, elegendő időt biztosítva annak tanulmányozására, továbbá a Parlamentet értesíteni kell a tagállamok által a törlesztőrészletek időpontjáról és szintjéről hozott döntésről;

J.  mivel az 1150/2000/EK, Euratom rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell;

1.  hangsúlyozza, hogy az 1150/200/EK, Euratom rendelet módosítására irányuló javaslat a bizonyos tagállamokat a rendelet alkalmazása miatt érintő egyszeri következményekből ered;

2.  sajnálatosnak tartja, hogy a nemzeti hozzájárulások kiigazításának elhalasztását a Tanács fontosabbnak tartotta annál, hogy tárgyalási álláspontot alakítson ki a 2014. évi és a 2015. évi költségvetési tárgyalásokra, amire csak az EUMSZ 314. cikkében előírt 21 napos egyeztetési időszak utolsó napján került sor, és ez hozzájárult ahhoz, hogy az egyeztetőbizottságnak nem sikerült megállapodásra jutnia;

3.  hangsúlyozza, hogy a Tanács által a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulásának időzítése vonatkozásában egyhangúlag kért rugalmasságot és sürgős végrehajtást a Tanács néhány küldöttsége elutasítja, amikor a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret zökkenőmentes végrehajtásáról van szó, különös tekintettel az uniós költségvetés kedvezményezettjeinek járó kifizetések időben történő végrehajtására;

4.  aggodalmát fejezi ki a tagállamok számára az uniós költségvetéshez a GNI-kiigazítások következtében nyújtott kiegészítő hozzájárulásaik időzítése tekintetében biztosított szélesebb mérlegelési jogkör miatt; hangsúlyozza, hogy ez olyan precedenst teremt, amely hatást gyakorolhat a Bizottság pénzgazdálkodására, az uniós költségvetés kedvezményezettjeinek járó kifizetések időzítésére és végül az uniós költségvetés hitelességére is;

5.  hangsúlyozza, hogy ez a javaslat még bonyolultabbá teszi a saját források rendszerét, továbbá olyan jogszabályok módosítását célozza, amelyek helyébe hamarosan visszamenőleges hatállyal korábban már elfogadott jogszabályok lépnek; hangsúlyozza ennek fényében a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoportnak a jelenlegi rendszer hiányosságainak kiküszöbölésére irányuló javaslatok benyújtásában betöltött jelentős szerepét;

6.  elismeri azonban a héa- és GNI-alapú saját források 2014. évi kiigazításainak kivételesen magas számát, ami magas pénzügyi terhekkel járhat egyes tagállamok számára;

7.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság javaslata a 2014. évi költségvetés-módosításokra és a 2015. évi költségvetésre vonatkozó szélesebb körű tárgyalási csomag része, ezért nem utasítja el azt;

8.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy javaslatát az EUMSZ 293. cikkének (2) bekezdése és az Euratom-szerződés 106a. cikke értelmében ennek megfelelően módosítsa;

10.  felhívja a Tanácsot, hogy értesítse a Parlamentet, amennyiben el kíván térni a Parlament által elfogadott szövegtől;

11.  kéri, hogy a Tanács újra konzultáljon a Parlamenttel, amennyiben lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az álláspontot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
1150/2000/EK Euratom rendelet
10 cikk – 7 a bekezdés – 2 albekezdés
A tagállamok csak akkor alkalmazhatják az első albekezdést, ha döntésükről, valamint a kiigazítások összegének e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett számlán történő elszámolásának napjáról vagy napjairól december első munkanapját megelőzően értesítették a Bizottságot.
A tagállamok csak akkor alkalmazhatják az első albekezdést, ha döntésükről, valamint a kiigazítások összegének e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett számlán történő elszámolásának napjáról vagy napjairól december első munkanapját megelőzően értesítették a Bizottságot. A Bizottság minden ilyen határozatról értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot, többek között az érintett tagállamokról, a törlesztőrészletek számáról, az egyes törlesztőrészletek összegéről és a számlán történő elszámolás napjáról.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 a bekezdés (új)
1150/2000/EK Euratom rendelet
10 cikk – 8 bekezdés

Az (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„8. A (4)–(7) bekezdésekben említett műveletek azon pénzügyi év bevételei módosításainak minősülnek, amelyben történnek. ”
„8. A (4)–(7) bekezdésekben említett műveletek azon pénzügyi év bevételei módosításainak minősülnek, amelyben történnek. A Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a bevételek e cikk szerinti módosításairól.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele: a katasztrófák által érintett régiók
PDF 218kWORD 52k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 11. pontja alapján történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2014)0348 – C8-0021/2014 – 2014/2038(BUD))
P8_TA(2014)0098A8-0077/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM2014)0348 – C8‑0021/2014),

–  tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 10. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3), és különösen annak 11. pontjára,

–  tekintettel a Parlament és a Tanács által 2014. december 8-án jóváhagyott együttes következtetésekre,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0077/2014),

A.  mivel a 661/2014/EU rendelet értelmében – amely módosította a 2012/2002/EK rendeletet – az előlegek kifizetésére 50 000 000 EUR összeg áll rendelkezésre az Unió általános költségvetésében szereplő előirányzatokból,

1.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

2.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, (EU) 2015/422 határozat.)

(1) HL L 311., 2002.11.14., 3. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.


A Rugalmassági Eszköz igénybevétele - A Ciprusi Strukturális Alap finanszírozása
PDF 222kWORD 57k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása a Rugalmassági Eszköznek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 12. pontjával összhangban történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2014)0349 – C8-0022/2014 – 2014/2039(BUD))
P8_TA(2014)0099A8-0071/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0349 – C8‑0022/2014),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(2) és különösen annak 12. pontjára,

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének a Bizottság által 2014. november 28-án elfogadott új tervezetére (COM(2014)0723),

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről a Tanács által 2014. december 12-én elfogadott, és a Parlamentnek ugyanezen a napon megküldött álláspontra (16739/2014 – C8-0287/2014),

–  tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezettel kapcsolatos, 2014. december 17-án elfogadott álláspontjára(3),

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0071/2014),

A.  mivel a kötelezettségvállalási előirányzatok 1b. alfejezeten belüli átcsoportosításával kapcsolatos valamennyi lehetőség mérlegelését követően szükségesnek tűnik a Rugalmassági Eszköz kötelezettségvállalási előirányzatok javára történő igénybevétele;

B.  mivel a Bizottság javasolta a Rugalmassági Eszköz igénybevételét az Európai Unió 2015. évi általános költségvetésében szereplő forrásoknak a strukturális alapok keretében végrehajtott ciprusi programok tekintetében történő, a többéves pénzügyi keret felső határértékén felül 79,8 millió euró kötelezettségvállalási előirányzattal való kiegészítése céljából, a strukturális alapokból 2015-ben Ciprusnak nyújtandó további, összesen 100 millió euró támogatás biztosítása érdekében;

1.  megjegyzi, hogy a korlátozott számú költségvetési jogcím kötelezettségvállalási előirányzataiban bekövetkező mérsékelt növekedés ellenére az 1b. alfejezet 2015-ös felső határértékei nem teszik lehetővé az Unió fontos és sürgős politikai prioritásainak megfelelő finanszírozását;

2.  egyetért ezért a Rugalmassági Eszköz felhasználásával, és módosítja a Bizottság javaslatát annyiban, hogy az eszköz a strukturális alapok keretében végrehajtott ciprusi programokra az 1b. alfejezet alatt előirányzott további forrásokat 83,26 millió euróig fedezze;

3.  megismétli, hogy ezen eszköznek a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 11. cikke szerinti igénybevétele újra kiemeli azt a döntő fontosságú igényt, hogy az uniós költségvetésnek rugalmasnak kell lennie;

4.  megismétli azt a régóta hangoztatott álláspontját, hogy − anélkül, hogy kizárnánk azt a lehetőséget, hogy a Rugalmassági Eszköz révén egyes költségvetési sorok finanszírozására úgy használjunk fel kifizetési előirányzatokat, hogy még maradnak felhasználatlan kötelezettségvállalási előirányzatok − a Rugalmassági Eszköz révén korábban felhasznált kötelezettségvállalásokból származó kifizetéseket csak a felső határérték fölött lehet elszámolni;

5.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

6.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Rugalmassági Eszköz igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, (EU) 2015/421 határozat.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(2) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0100.


Az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló új általános költségvetésének tervezete
PDF 738kWORD 293k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló új általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (16739/2014 – C8-0287/2014 – 2014/2224(BUD))
P8_TA(2014)0100A8-0067/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4) (a továbbiakban „a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás),

–  tekintettel a költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2014. március 13-i állásfoglalására, III. szakasz – Bizottság(5),

–  tekintettel az Európai Parlament 2015-ös pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló 2014. április 17-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2014. június 24-én fogadott el (COM(2014)0300),

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló, 2014. szeptember 2-án elfogadott, és az Európai Parlamentnek 2014. szeptember 12-én továbbított tanácsi álláspontra (12608/2014 – C8-0144/2014),

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló 2014. október 22-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel arra, hogy az egyeztetőbizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (6) bekezdésében említett huszonegy napos határidőn belül nem állapodott meg közös szövegtervezetben,

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének a Bizottság által az EUMSZ 314. cikkének (8) bekezdésével összhangban 2014. november 27-én elfogadott új tervezetére (COM(2014)0723),

–  tekintettel 2014. december 8-i háromoldalú egyeztetésről szóló következtetésekre,

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének új tervezetéről szóló, a Tanács által 2014. december 12-én elfogadott, és a Parlamentnek ugyanezen a napon megküldött álláspontra (16739/2014 – C8‑0287/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. és 91. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0067/2014),

1.   emlékeztet rá, hogy a mellékletben található tervezetcsomag, amelyről nehéz tárgyalásokat követően 2014. december 8-án, háromoldalú egyeztetések keretében állapodtak meg a Parlament és a Tanács képviselői, három elemből áll: a 3–8/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetekből, amelyek összesen 49,8 millió eurónyi kötelezettségvállalási előirányzatot és további 3529,6 millió eurónyi új kifizetési előirányzatot tartalmaznak, az Unió 2015-ös költségvetéséből (145 321,5 millió eurónyi kötelezettségvállalási és 141 214 millió eurónyi kifizetési előirányzat), valamint 6 közös nyilatkozatból és 3 egyoldalú nyilatkozatból;

2.  hangsúlyozza, hogy bár a 2014-es költségvetésbe beállított további kifizetési előirányzatok lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy reagáljon a legsürgetőbb 2014-es kifizetési igényekre, nem elegendőek arra, hogy 2015-ben megoldják a kifizetetlen számlák miatti visszatérő lavinahatást; ezért hangsúlyozza a kifizetési tervről szóló együttes nyilatkozatot, amely a 2014-es és 2015-ös költségvetésre vonatkozó megállapodáscsomag részét képezi;

3.  ugyanakkor meggyőződése, hogy az elkövetkezendő években fokozni kell az erőfeszítéseket a kifizetetlen számlák fenntartható szintre való csökkentése érdekében, különös tekintettel a kohéziós politikára; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a három uniós intézmény e számlák csökkentésére vonatkozó együttes kötelezettségvállalását, mely az ez évi költségvetési megállapodást kísérő, egy kifizetési tervről szóló közös nyilatkozatban került rögzítésre;

4.  üdvözli, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összege 244,2 millió euróval nőtt a Tanács 2014. szeptember 2-i eredeti álláspontjához képest; elégedetten nyugtázza, hogy a Tanács által a kötelezettségvállalások terén javasolt 521,9 millió eurónyi csökkentés teljes mértékben elmarad, és hogy további 170,7 millió eurónyi kötelezettségvállalás szerepel a tervezetben, ideértve a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések teljes csomagját, valamint 95 millió euró a Horizont 2020, a COSME, az ERASMUS és humanitárius segítségnyújtás számára;

5.  sajnálatosnak tartja azonban, hogy a Tanács ismét nem volt hajlandó elegendő költségvetési forrással kiegészíteni a munkahelyteremtés és a növekedés támogatásával, illetve az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival kapcsolatos politikai nyilatkozatait, amit az is mutat, hogy nem járult hozzá a költségvetésnek a többéves pénzügyi keret 1a. és 4. fejezetében megállapított felső határig történő feltöltéséig; örvendetesnek tartja ugyanakkor, hogy a tárgyalások során elért növelések megfelelnek a Parlament politikai prioritásainak; ezzel összefüggésben ugyanakkor sajnálja, hogy a jelek szerint a Tanácsnak többé nincsenek politikai prioritásai, és csak a kiadások lehető legnagyobb mértékű, horizontális csökkentése érdekli;

6.  üdvözli, hogy a Bizottság 1/2015. számú módosító indítványának bemutatása után a közös agrárpolitikában azonosított további címzett bevételeknek köszönhetően megoldás született az orosz élelmiszerimport-tilalomra válaszként foganatosított 273,6 millió eurót kitevő sürgősségi intézkedések oly módon történő finanszírozása, hogy ne kelljen már kezdettől fogva mobilizálni a mezőgazdasági válságokra képzett tartalékot;

7.  üdvözli, hogy a megállapodás szerint 2015-re tervezett kifizetési előirányzatok összesített szintje a 2014-es költségvetéshez képest 1,6%-kal nőtt, és 1217,1 millió euróval meghaladja az első tanácsi olvasatban szereplő összeget; különösen örömtelinek tartja, hogy 448,5 millió euró átcsoportosítása és az említett módosító indítványban azonosított címzett bevételek révén az 1a. és 4. fejezetben elért kifizetési szintek meghaladják a 2014. június 24-i eredeti költségvetési tervezet számait;

8.  megállapítja azonban, hogy a költségvetési tárgyalások – különösen a kifizetések tekintetében – évről évre egyre nehezebbé válnak, elsősorban a Tanács kompromisszumot elutasító álláspontja miatt; ismételten hangsúlyozza azt az álláspontját, hogy a költségvetési eljárás legfontosabb célja a költségvetési kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos politikai prioritásokról való megállapodás, hiszen valójában a kifizetések csupán az említett kötelezettségvállalások tiszteletben tartásából eredő technikai következmények; emlékezteti a Tanácsot az előirányzat-típusoknak az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályok 10. cikkének (3) bekezdése szerinti fogalommeghatározására, valamint a költségvetési rendelet alkalmazási szabályaira, amelyek kimondják, hogy „a kifizetési előirányzatok a pénzügyi évben vagy a korábbi pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket fedezik”;

9.  üdvözli, hogy a Tanács végül egyetértett a rendkívüli tartalék 2014-es igénybevételével, jóllehet a szükségesnél alacsonyabb összeggel; üdvözli, hogy a kifizetések a 2014-es költségvetésben számos költségvetési sorban megerősítést kaptak, mintegy 4,2 milliárd euró értékben, amiből 3168,2 millió eurót a 2014-es rendkívüli tartalék révén mozgósítanak majd, továbbá üdvözli, hogy az 1a. és a 4. fejezet kifizetési előirányzatai terén a 3/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetben javasolt növelés jórészt érintetlen maradt a végleges kompromisszumban; megállapítja, hogy a megerősítések főként az 1b. fejezetre vonatkoznak, mivel ebbe a fejezetbe tartozik az év végén kifizetetlen számlák problémájának nagy része; emlékeztet rá, hogy a Parlament már a 2014-es költségvetés olvasata során úgy vélte, nagyobb összegű kifizetési előirányzatra van szükség (a végleges megállapodás a Parlament által elfogadott álláspontban szereplő összeghez képest 983 millió euróval kevesebb); felkéri a Tanácsot, hogy ne próbálja évről évre mesterségesen csökkenteni az Unió költségvetését;

10.  nem ért egyet ugyanakkor a Tanács álláspontjával abban, hogy nem használható fel a bírságokból származó rendkívüli bevételek teljes összege a nem teljesített kifizetési szükségletek fedezésére; úgy véli, hogy a kifizetési válság megoldásáig valamennyi többletbevételt teljes mértékben e probléma orvoslására kellene felhasználni; emlékeztet rá, hogy a tervezetcsomagban azért sikerült megállapodni, mert az a Parlament igényének megfelelően stabilizálta a fennmaradó kifizetések problémáját; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az uniós kifizetési válság tényleges megoldásához korlátozni kell a kifizetetlen számlákat;

11.  sajnálatosnak tartja, hogy a Tanácson belül a nemzeti hozzájárulások kiigazításának elhalasztásával kapcsolatos kérdés fontosabbnak bizonyult annál, hogy tárgyalási álláspontot alakítson ki a 2014-es és 2015-ös költségvetési tárgyalásokra, és ez az álláspont csak az EUMSZ 314. cikke által előírt huszonegy napos egyeztetési időszak utolsó napján született meg, ami hozzájárult ahhoz, hogy az egyeztetőbizottságnak nem sikerült megállapodást létrehoznia;

12.  emlékeztet rá, hogy az EUMSZ 310. cikke értelmében az Unió költségvetésében egyensúlynak kell lennie a bevételek és a kiadások között;

13.  a legnagyobb politikai jelentőséget tulajdonítja a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozatoknak, különösen a kifizetési tervről és a speciális eszközök használatáról szóló közös nyilatkozatoknak; ragaszkodik hozzá, hogy a kifizetési tervet mihamarabb, de mindenképpen a 2016-os költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadása előtt véglegesítsék; ismételten hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretet abban a hiszemben hagyta jóvá, hogy a speciális kifizetési eszközöket a plafonértékeken túl és azok felett számolják el, ezért minden ettől eltérő értelmezés automatikusan a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás újbóli megnyitását eredményezné;

14.  megismétli azt a régóta hangoztatott álláspontját, hogy a speciális eszközök kifizetéseit a többéves pénzügyi keret plafonértékein túl és azokon felül kell elszámolni, ahogyan a kötelezettségvállalásokat is; sajnálatosnak tartja, hogy ezúttal sem sikerült megállapodásra jutni a Tanáccsal e kérdésben; hangsúlyozza azonban, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy minél hamarabb egyértelmű megállapodás jöjjön létre ez ügyben;

15.  ismételten leszögezi, hogy a saját források mélyreható reformja létfontosságú a költségvetési tárgyalásokat jellemző jelenlegi patthelyzetek feloldásához, és ezért rendkívül fontosnak tartja a Mario Monti elnöksége alatt tevékenykedő, a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport munkáját;

16.  sajnálatosnak tartja, hogy sem a Tanács, sem a Bizottság nem kívánja biztosítani az uniós ügynökségek számára a jogalkotó hatóság által rájuk bízott munka elvégzéséhez szükséges megfelelő forrásokat, különösen a személyzet tekintetében, és hangsúlyozza, hogy a jelenlegi megállapodás nem jelenti azt, hogy a Parlament elfogadná az „átcsoportosítási alap” Bizottság által javasolt koncepcióját; ezen kívül rendkívül sajnálatosnak tartja a díjakból finanszírozott ügynökségek személyi állományának csökkentését, ami indokolatlan is, hiszen ezeket az álláshelyeket nem az Unió költségvetéséből finanszírozzák;

17.  üdvözli a Bíróság kilenc új bírájához kapcsolódó előirányzatok megerősítését; ismételten jelzi, hogy minden szükséges intézkedést meg kell tenni a jogalkotási eljárás 2015. október 1-jéig történő lezárása érdekében, ami lehetővé teszi a bírák számának tényleges növelését; sürgeti ezért a Tanácsot, hogy haladéktalanul jusson megállapodásra az új bírói posztok elosztásáról; kéri, hogy a Bíróság az új bírákhoz és személyzetükhöz kapcsolódó további pénzügyi szükségletek értékelését megfelelő időben és naprakész módon nyújtsa be a Tanácsnak és a Parlamentnek; ismételten kijelenti, hogy a 9 új bíró kinevezése miatt felmerülő további személyzeti igényeket körültekintően kell felmérni;

18.  üdvözli az Európai Parlament, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága között létrejött együttműködési megállapodás végrehajtását; úgy véli, hogy a megállapodás jó példája az olyan, intézmények közötti szinergiák feltárásának, amelyek fokozzák a hatékonyságot és megtakarításokat tesznek lehetővé; elvárja, hogy a megállapodás második szakaszát 2015 júliusáig hajtsák végre;

19.  üdvözli a küldöttségek bizottsági személyzetével kapcsolatos „közös igazgatási költségek” költségvetési szempontból semleges átcsoportosítását a III. szakaszból (Bizottság) a X. szakaszba (EKSZ); ismételten hangsúlyozza, hogy az átcsoportosítás eleget tesz az uniós küldöttségekhez kapcsolódó igazgatási költségek irányításának egyszerűsítésére vonatkozó igénynek, miközben semmilyen hatást nem gyakorol sem a Bizottság igazgatási előirányzataira, sem a küldöttségekben dolgozó bizottsági személyzet munkafeltételeire; ragaszkodik ahhoz, hogy az átcsoportosítást az EKSZ és a Bizottság közötti jó együttműködés szellemében kell megvalósítani;

20.  általánosságban sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács képtelen volt közös álláspontot kialakítani, különösen a 21 napos egyeztetési időszakban és a költségvetés-módosítási tervezetek elfogadását illetően, és felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy 2015 elején jussanak megállapodásra a költségvetési eljárás javításának módjáról annak érdekében, hogy meg lehessen könnyíteni az Unió 2016-os költségvetésének elfogadását, mivel ennek új strukturális megközelítést kell bevezetnie az uniós költségvetés kapcsán annak érdekében, hogy minél inkább el lehessen kerülni a szükségtelen és visszatérő konfliktusokat, továbbá elő lehessen segíteni, hogy az érintett szereplők körében közös elképzelés alakuljon ki arról, miként járulhatnak hozzá az uniós kiadások az Unió növekedésével és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos közös törekvések megvalósításához;

21.  módosítás nélkül jóváhagyja a 2015-ös költségvetés új tervezetéről szóló tanácsi álláspontot, valamint a jelen állásfoglaláshoz mellékelt közös nyilatkozatokat;

22.  utasítja elnökét, hogy nyilvánítsa véglegesen elfogadottnak a költségvetést, valamint gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetéséről;

23.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi intézménynek és az érintett szerveknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET

CSOMAGTERVEZET

2015. évi költségvetés – Együttes megállapítások

Ez a csomagtervezet a következő részekből áll:

1.  2015. évi költségvetés

2.  2014. évi költségvetés – 3–8/2014. sz. költségvetésmódosítás-tervezet

3.  együttes nyilatkozatok

ÖSSZEFOGLALÓ ÁTTEKINTÉS

A.   2015. évi költségvetés

A csomagtervezet alapján:

–  a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összege a 2015. évi költségvetésben 145 321,5 millió EUR. A többéves pénzügyi keret felső értékhatárai alatt így összesen 1 760,1 millió EUR tartaléksáv marad a 2015. évi kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében;

–  a kifizetési előirányzatok teljes összege a 2015. évi költségvetésben 141 214,0 millió EUR. Ez az összeg tartalmazza azt a 126,7 millió eurót, amely az EU Szolidaritási Alapjának az 5/2014. és a 7/2014. sz. költségvetésmódosítás-tervezethez kapcsolódó igénybevételéből adódik;

–  a Rugalmassági Eszközből 2015-ben 83,3 millió EUR összeget vesznek igénybe kötelezettségvállalási előirányzatokban;

–  a Bizottság 11,3 millió euróra tervezi a 2015-ös kifizetési előirányzatokat terhelő azon összeget, amelyet a 2014-ben és 2015-ben Ciprusnak nyújtandó kiegészítő támogatás céljára a rugalmassági eszközből igénybe kell venni.

B.   2014. évi költségvetés

A csomagtervezet alapján:

–  a 2. pontban foglaltak kivételével elfogadásra kerül a Bizottság által javasolt 3–8/2014. sz. költségvetésmódosítás-tervezet;

–  következésképpen a 2014. évi költségvetésben szereplő kötelezettségvállalási előirányzatok összege 49,8 millió euróval nő az EU Szolidaritási Alapjának az 5/2014. és a 7/2014. sz. költségvetésmódosítás-tervezethez kapcsolódó igénybevételéből adódóan (126,7 millió EUR), amelyet azonban részben ellentételez a 3/2014., a 4/2014. és a 6/2014. sz. költségvetésmódosítás-tervezethez kapcsolódó 76,9 millió eurós csökkentés (többnyire halászat);

–  következésképpen a 2014. évi költségvetésben szereplő kifizetési előirányzatok összege 3 529,6 millió euróval nő;

–  a 2014. évi rendkívüli tartalékból – a lenti 3.3. pontban található, a speciális eszközökre vonatkozó együttes nyilatkozattal összhangban – 2 818,2 millió plusz 350 millió eurót vesznek igénybe kifizetési előirányzatokban.

1.   2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS

1.1.   „Lezárt” sorok

Amennyiben az alábbi megállapításokban másként nem szerepel, a sem a Tanács, sem az Európai Parlament által nem módosított költségvetési sorok, továbbá azok a sorok, amelyekre vonatkozóan a az Európai Parlament saját olvasata során elfogadta a Tanács módosításait, megerősítésre kerülnek.

A többi költségvetési tétellel kapcsolatban az Európai Parlament és a Tanács megállapodott a lenti 1.2–1.7. pontban foglaltakról.

1.2.   Horizontális kérdések

a)   Decentralizált ügynökségek

Az összes decentralizált ügynökségnek (kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban) nyújtott uniós hozzájárulás mértéke és az álláshelyek száma a Bizottság által az új költségvetés-tervezetben javasolt szinten kerül megállapításra:

a létszámtervben szereplő álláshelyek és a kapcsolódó előirányzatok az eredeti költségvetés-tervezethez képest az alábbiak szerint emelkedtek:

–  Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA): +9 álláshely és +585 000 EUR;

–  Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) +3 álláshely és +195 000 EUR;

–  Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA): +4 álláshely és +260 000 EUR;

–  Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO): +4 álláshely és +260 000 EUR; valamint

–  Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL): +5 álláshely, –600 000 EUR csökkentéssel ötvözve;

A FRONTEX esetében kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban 20,0 millió euróval nőttek az operatív kiadások.

b)   Végrehajtó ügynökségek

A végrehajtó ügynökségnek (kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban) nyújtott uniós hozzájárulás mértéke és az álláshelyek száma a Bizottság által az új költségvetés-tervezetben javasolt szinten kerül megállapításra.

c)   Kísérleti projektek/előkészítő intézkedések

Az új költségvetés-tervezetben javasoltaknak megfelelően, kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban egyaránt jóváhagyásra kerül az 59 kísérleti projektekből, illetve előkészítő intézkedésből álló átfogó csomag. Amikor a kísérleti projektnek vagy az előkészítő intézkedésnek meglévő jogalapja van, az intézkedés végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Bizottság javasolhatja előirányzatok átcsoportosítását a megfelelő jogalaphoz.

Ez a csomag teljes mértékben tiszteletben tartja a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések vonatkozásában a költségvetési rendeletben foglalt felső határokat.

d)   Az uniós küldöttségek közös igazgatási költségei

Az új költségvetés-tervezetben javasoltaknak megfelelően jóváhagyásra kerül az uniós küldöttségek közös igazgatási költségeinek a Bizottságra vonatkozó szakaszból az EKSZ-re vonatkozó szakaszba történő átcsoportosítása.

1.3.   Kiadások a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban – kötelezettségvállalási előirányzatok

A „lezárt” költségvetési sorokról, az ügynökségekről, valamint a kísérleti projektekről és az előkészítő intézkedésekről szóló fenti megállapítások figyelembevétele után az Európai Parlament és a Tanács az alábbi megállapodásra jutott:

a)   1a. alfejezet

A kötelezettségvállalási előirányzatok összege megegyezik az új költségvetés-tervezetben a Bizottság által javasolttal, jelezve, hogy elő kell segíteni az uniós költségvetés keretében történő forráshoz jutást, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára.

(1 000 EUR)

Költségvetési sor

Megnevezés

Kötelezettségvállalási előirányzatok megerősítése

Új 2015. évi költségvetés-tervezet

Különbözet

02 02 02

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában

162 791,7

174 791,7

12 000,0

04 03 02 03

Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás – a vállalkozások finanszírozáshoz jutásának elősegítése, különösen a munkaerőpiactól legtávolabb került emberek és a szociális vállalkozások esetében

24 957,0

26 457,0

1 500,0

08 02 02 02

A kockázatfinanszírozáshoz jutás lehetőségeinek bővítése a kutatás és az innováció finanszírozásának segítésére

337 534,7

342 534,7

5 000,0

Összesen

18 500,0

Ezenkívül az új költségvetés-tervezethez képest az alábbi kötelezettségvállalási előirányzatok megerősítése került elfogadásra:

(1 000 EUR)

Költségvetési sor

Megnevezés

Új 2015. évi költségvetés-tervezet

2015. évi költségvetés

Különbözet

02 02 01

A vállalkozói készség ösztönzése, valamint az uniós vállalkozások versenyképességének és piacra jutásának javítása

106 561,8

108 561,8

2 000,0

02 04 03 02

Biztonságos európai társadalmak előmozdítása

148 235,9

153 235,9

5 000,0

08 02 01 01

A felderítő kutatás megerősítése az Európai Kutatási Tanács tevékenységén keresztül

1 631 723,2

1 650 723,2

19 000,0

08 02 02 01

Vezető szerep a nanotechnológia, a fejlett anyagok, a lézertechnológia, a biotechnológia és a korszerű gyártás és feldolgozás területén

498 592,7

503 592,7

5 000,0

08 02 03 05

Erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozásnak ellenálló gazdaság megvalósítása, fenntartható nyersanyagellátás biztosítása

291 719,4

297 719,4

6 000,0

09 04 02 01

Vezető szerep az információs és kommunikációs technológiák területén

819 154,4

824 154,4

5 000,0

09 04 03 02

Az inkluzív, innovatív és gondolkodó európai társadalmak előmozdítása

41 725,8

43 725,8

2 000,0

15 02 01 01

A kiválóság előmozdítása és együttműködés az európai oktatás, képzés és ifjúságügy területén, és annak jelentősége a munkaerőpiac szempontjából

1 336 476,0

1 348 476,0

12 000,0

15 02 01 02

A kiválóság előmozdítása és együttműködés az európai ifjúságügy területén és a fiatalok részvétele Európa demokratikus életében

161 745,0

165 245,0

3 500,0

15 02 03

A sport európai dimenziójának fejlesztése

20 439,0

20 939,0

500,0

15 03 01 01

Marie Skłodowska-Curie-cselekvések — Új készségek, a tudás és az innováció kialakítása, kibontakoztatása és átadása

734 668,4

737 668,4

3 000,0

Összesen

63 000,0

Következésképpen, valamint figyelembe véve a kísérleti projekteket, az előkészítő intézkedéseket és az uniós küldöttségek közös igazgatási költségeinek az EKSZ szakaszába való átcsoportosítását, a kötelezettségvállalások összegét 17 551,7 millió EUR-ban rögzítették, így az 1a. alfejezet kiadási felső határa alatt 114,3 millió EUR tartaléksáv marad.

b)   1b. alfejezet

A kötelezettségvállalási előirányzatok összege megegyezik az új költségvetés-tervezetben javasolttal.

Figyelembe véve a kísérleti projekteket és az előkészítő intézkedéseket, valamint a Ciprusnak a Rugalmassági Eszköz keretében nyújtandó további 83,3 millió EUR összegű támogatást, a kötelezettségvállalások elfogadott összege 49 230,3 millió EUR.

c)   2. fejezet

A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által az új költségvetés-tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra.

Az 1/2015. sz. módosító indítvány benyújtása óta új elemek merültek fel, mégpedig az Oroszország által bevezetett élelmiszerimport-tilalom kezelése érdekében 2014 augusztusa óta hozott sürgősségi intézkedések tényleges igénybevételére vonatkozó információk, az EMGA 2014. évi végleges többlete, valamint a 2015-ben beszedendő pénzügyi korrekciós összegek aktualizált előrejelzése. Ezek alapján a fent említett sürgősségi intézkedéseket (beleértve a balti államokban a tejágazathoz kapcsolódó intézkedéseket, amelyekre vonatkozóan a Bizottság 2014. november 26-án újabb csomagot fogadott el, valamint a feltételek teljesülése esetén a Finnországra vonatkozó intézkedéseket) a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék igénybevétele nélkül, e további címzett bevételnek köszönhetően az 1/2015. sz. módosító indítványban igényelt előirányzatokból finanszírozni lehet.

Következésképpen, valamint figyelembe véve a kísérleti projekteket, az előkészítő intézkedéseket és az uniós küldöttségek közös igazgatási költségeinek az EKSZ szakaszába való átcsoportosítását, a kötelezettségvállalások szintjét 58 808,6 millió EUR-ban rögzítették, így a 2. fejezet kiadási felső határa alatt 790,4 millió EUR tartaléksáv marad.

d)   3. fejezet

A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által az új költségvetés-tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra. A FRONTEX operatív kiadásainak emelését a 18 02 01 01. költségvetési jogcím (A határok igazgatásához és a jogszerű utazást megkönnyítő közös vízumpolitikához nyújtott támogatás) előirányzatainak megfelelő csökkentésével ellensúlyozták.

Következésképpen, valamint figyelembe véve a kísérleti projekteket és az előkészítő intézkedéseket, a kötelezettségvállalások elfogadott összege 2 146,7 millió EUR, így a 3. fejezet kiadási felső határa alatt 99,3 millió EUR tartaléksáv marad.

e)   4. fejezet

A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által az új költségvetés-tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra, különös tekintettel az uniós küldöttségek közös igazgatási költségeinek az EKSZ-re vonatkozó szakaszba történő átcsoportosítására.

Ezenkívül az új költségvetés-tervezethez képest az alábbi kötelezettségvállalási előirányzatok megerősítése került elfogadásra:

(1 000 EUR)

Költségvetési sor

Megnevezés

Új 2015. évi költségvetés-tervezet

2015. évi költségvetés

Különbözet

21 03 01 04

A békefolyamat támogatása és pénzügyi támogatás Palesztina és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA) számára

264 500,0

286 500,0

22 000,0

23 02 01

Gyors, hatékony és szükségletalapú humanitárius segítségnyújtás és élelmezési segély

872 446,0

882 446,0

10 000,0

Összesen

32 000,0

Ugyanakkor nem fogadták el az új költségvetés-tervezetben szereplő azon javaslatot, hogy az EU különleges képviselőire vonatkozó, a 4. fejezetben szereplő tételeket átcsoportosítsák az 5. fejezetbe (az EKSZ-re vonatkozó szakasz). Következésképpen a 19 03 01 07 költségvetési sorban (Az EU különleges képviselői, 4. fejezet) szereplő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat az eredeti költségvetés-tervezetben javasoltak szerint megtartották.

Következésképpen, valamint figyelembe véve a kísérleti projekteket, az előkészítő intézkedéseket és az uniós küldöttségek közös igazgatási költségeinek az EKSZ szakaszába való átcsoportosítását, a kötelezettségvállalások szintjét 8 408,4 millió EUR-ban rögzítették, így a 4. fejezet kiadási felső határa alatt 340,6 millió EUR tartaléksáv marad.

f)   5. fejezet

Az intézmények létszámtervében szereplő álláshelyek száma és a kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által az új költségvetés-tervezetben javasolt szinten kerültek meghatározásra, és így a következőket foglalják magukban:

–  az Európai Parlament és a Tanács olvasata, a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának tekintetében,

–  az Európai Parlament olvasata a Bíróság tekintetében,

–  az Európai Parlament olvasata az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága tekintetében, továbbá

–  az Európai Külügyi Szolgálat tekintetében megemelték a Bizottság által az eredeti költségvetés-tervezetben javasolt előirányzatok szintjét annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az „uniós küldöttségek közös igazgatási költségeinek” költségvetési szempontból semleges átcsoportosítását a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszából az EKSZ-re vonatkozó szakaszba.

Ugyanakkor nem fogadták el az új költségvetés-tervezetben szereplő azon javaslatot, hogy az EU különleges képviselőire vonatkozó, a 4. fejezetben szereplő tételeket átcsoportosítsák az EKSZ-re vonatkozó szakaszba (5. fejezet). Következésképpen erre vonatkozólag nem szerepelnek előirányzatok a költségvetésnek az EKSZ-re vonatkozó szakaszában. Összességében ezek a módosítások az eredeti költségvetés-tervezethez képest a következő eredménnyel jártak:

–  nettó 35-tel csökkent a létszámtervi álláshelyek száma, amelynek oka az Európai Parlament álláshelyeinek 47-tel való csökkentése, amelyet részben ellensúlyoz a Bíróság álláshelyeinek 12-vel való emelése,

–  az előirányzatok nettó 0,6 millió EUR összegű csökkentése, amelynek oka az Európai Számvevőszék előirányzatainak 1,4 millió EUR összegű csökkentése, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság előirányzatainak 1,4 millió EUR összegű csökkentése, valamint a Régiók Bizottsága előirányzatainak 0,4 millió EUR összegű csökkentése, amelyeket részben ellensúlyoz a Bíróság előirányzatainak 2,6 millió EUR összegű emelése,

–  az EKSZ-re vonatkozó, 71,5 millió EUR összegű emelés tükrözi az „uniós küldöttségek közös igazgatási költségeinek” költségvetési szempontból semleges átcsoportosítását, amelyet a Bizottságra vonatkozó szakaszban teljes mértékben ellensúlyoznak a következők: az 1a. alfejezet (0,6 millió EUR), a 2. fejezet (0,1 millió EUR), a 4. fejezet (45,7 millió EUR) és az 5. fejezet (25,2 millió EUR). Összességében ezen átcsoportosítások eredményeképpen az 5. fejezet előirányzatai nettó 46,3 millió EUR összeggel emelkednek.

Ezenkívül az új költségvetés-tervezethez képest a következő, a Tanácsra vonatkozó részből a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalra (PMO) vonatkozó részbe történő, költségvetési szempontból semleges álláshely- és kötelezettségvállalásielőirányzat-átcsoportosításokról született megállapodás annak figyelembevétele érdekében, hogy 2015. január 1-jétől a PMO határozza meg és kezeli a tanácsi személyi állománya aktív és a nyugdíjba vonult tagjainak nyugdíjjogosultságát: a létszámtervben szereplő 6 AST 7 álláshely létrehozása és a kötelezettségvállalási előirányzatok 504 000 EUR összeggel történő növelése a Bizottságban (III. szakasz), amit teljes mértékben ellensúlyoz a létszámtervben szereplő 6 AST 7 álláshely megszüntetése és a kötelezettségvállalási előirányzatok 504 000 EUR összeggel történő csökkentése a Tanácsban (II. szakasz).

Következésképpen, valamint figyelembe véve a kísérleti projekteket, az előkészítő intézkedéseket és az uniós küldöttségek közös igazgatási költségeinek az EKSZ-re vonatkozó szakaszba való átcsoportosítását, a kötelezettségvállalások jóváhagyott szintjét 8 660,5 millió EUR összegben rögzítették, így a 5. fejezet kiadási felső határa alatt 415,5 millió EUR összegű tartalék marad.

1.4   Kifizetési előirányzatok

A kifizetési előirányzatok teljes összege a 2015. évi költségvetésben 141 214 040 563 EUR.

Ez magában foglalja azt a 126,7 millió EUR összeget, amely az 5/2014. és a 7/2014. sz. költségvetésmódosítás-tervezet vonatkozásában az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéhez kapcsolódik, valamint azt a 440 millió EUR összeget, amely az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó kifizetési előirányzatoknak a 2014. évi költségvetésből a 2015. évi költségvetésbe történő átviteléhez kapcsolódik.

A kifizetési előirányzatok teljes összegének a 2015. évi k költségvetésben való elosztása során az alábbi lépéseket vették figyelembe:

a)  a fentiekben, különösen a 2. és az 5. fejezetben szereplő, nem differenciált kiadásokra vonatkozó kifizetési előirányzatok;

b)  a fent említett kísérleti projektek és előkészítő intézkedések csomagjára vonatkozó kifizetési előirányzatok, amelyek kiszámítása a következő módon történik: az összes új kísérleti projekt és előkészítő intézkedés kifizetési előirányzatait a Bizottság a megfelelő kötelezettségvállalások 50 %-a és az Európai Parlament által javasolt szint közül az alacsonyabbikon rögzítette; a meglévő kísérleti projektek és előkészítő intézkedések meghosszabbítása esetén a kifizetések szintje a költségvetés-tervezetben meghatározott szint plusz a megfelelő új kötelezettségvállalások 50 %-a és az Európai Parlament által javasolt szint közül az alacsonyabb;

c)  a kifizetési előirányzatoknak az új költségvetés-tervezethez képest történő 123,3 millió EUR összegű csökkentése a fenti b) lépésben nem érintett differenciált előirányzatokkal rendelkező összes költségvetési tétel között arányosan oszlik meg, a következő költségvetési tételek kivételével, amelyekre vonatkozóan a kifizetési előirányzatok szintjét az új költségvetés-tervezet szintjén rögzítették:

–  az 1a. alfejezetre (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért) és a 4. fejezetre (Globális Európa) vonatkozó kiadások,

–  a konvergencia-célkitűzésre vonatkozó 04 02 17., 04 02 60., 11 06 12., 13 03 16. és 13 03 60. költségvetési tételek, valamint

–  a nemzetközi halászati partnerségi megállapodások;

d)  a fenti c) lépésben kapott eredmények alapján a következő végső kiigazításra kerül sor:

–  13 04 02. költségvetési tételhez (A Kohéziós Alap lezárása [2007–2013]) 100 millió EUR összeg hozzáadása, amit az alábbiak ellensúlyoznak:

–  a 13 03 18. költségvetési tétel (Az Európai Regionális Fejlesztési Alap [ERFA] lezárása – Regionális versenyképesség és foglalkoztatás) 50 millió EUR összeggel történő csökkentése, valamint

–  50 millió EUR összegű csökkentés a fenti b) lépésben nem érintett, differenciált előirányzatokkal rendelkező összes költségvetési tétel között elosztva, a következők vonatkozásában: az 1a. alfejezetre (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért) és a 4. fejezetre (Globális Európa) vonatkozó kiadások, a 23 02. költségvetési tétel (Humanitárius segítségnyújtás, élelmezési segély és katasztrófavédelem) kivételével, amelyre vonatkozóan az új költségvetés-tervezetben szereplő összegeket tartották meg.

1.5   Költségvetési megjegyzések

A költségvetési megjegyzéseket illetően jóváhagyásra került az új költségvetés-tervezet, amely így tartalmazza az Európai Parlament, illetve a Tanács által bevezetett módosításokat, kivéve a 04 03 01 03. és a 19 03 01 06. költségvetési tétel esetében, azzal a feltétellel, hogy a költségvetési megjegyzések nem módosíthatják vagy bővíthetik ki valamely meglévő jogalap hatályát, illetve nem sérthetik az intézmények igazgatási autonómiáját.

1.6   Új költségvetési tételek:

A Bizottság által az új költségvetés-tervezetben javasolt költségvetési nómenklatúra változatlan marad.

1.7   Tartalékok

Nincs feltételekhez kötött tartalék a Bizottságra vonatkozó szakaszban.

2.   2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS

a)  Jóváhagyásra került az EU Szolidaritási Alapja számára az 5/2014. és a 7/2014. sz. költségvetésmódosítás-tervezetben kért további kötelezettségvállalási előirányzat összege (126,7 millió EUR). Az ehhez tartozó kifizetéseket átcsoportosították a 2015. évi költségvetésbe.

b)  Jóváhagyásra került a 3/2014. sz. költségvetésmódosítás-tervezet a Bizottság által javasolt formában, az alábbiak szerint csökkentett kifizetési előirányzatokkal:

–  Vidékfejlesztés: nem került elfogadásra a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programok lezárását célzó 90 millió EUR összeg, mivel a tagállamok 2014 novemberében a vártnál kevesebb kifizetési nyilatkozatot nyújtottak be. Ezenkívül megállapodás született az új programok 20 millió EUR összegű csökkentéséről,

–  ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés: megállapodás született e kezdeményezés 420 millió EUR összegű csökkentéséről. Ugyanakkor a 2015. évi költségvetéshez hozzáadtak 440 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot a ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés támogatására (lásd a fenti 1.4. pontot),

–  megállapodás született a kifizetési előirányzatok további 648,1 millió EUR összegű csökkentéséről: ezt a rendkívüli tartalékkal megerősített költségvetési tételek között osztották meg, változatlanul hagyva a következő költségvetési tételek vonatkozásában kért összegeket: 13 03 16. (ERFA konvergencia), 04 06 01. (a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap), valamint a 21 03 02 01. és a 21 03 03 03. (Támogatás Ukrajnának),

A kifizetési előirányzatok átcsoportosítása:

–  elfogadásra került a Bizottság által a „globális átcsoportosításban” (DEC 31/2014) javasolt átcsoportosítás,

–  elfogadásra került a Bizottság által a 6/2014. sz. költségvetésmódosítás-tervezetben a Bizottságra vonatkozó részt illetően javasolt átcsoportosítás, ugyanakkor az ETHA-ból (igazgatási támogatási kiadások) és a nemzetközi halászati partnerségi megállapodásokra vonatkozó tartalékokból átcsoportosításra rendelkezésre álló kifizetési előirányzatokat (összesen 6 150 900 EUR) átcsoportosították a 23 02 01. költségvetési tételbe (Humanitárius segítségnyújtás),

–  a költségvetés-végrehajtás jelenlegi állapotát és az év végi kilátásokat szem előtt tartva megállapodás született 30,4 millió EUR további átcsoportosításáról. Ez a következő költségvetési tételeket érinti:

–  01 03 02. jogcímcsoport (Makroszintű pénzügyi támogatás): 5 millió EUR,

–  04 03 02. jogcímcsoport (PROGRESS): 10,0 millió EUR,

–  12 02 01. jogcímcsoport (Belső piac): 1,2 millió EUR;

–  17 03 51. jogcímcsoport (Közegészségügy): 0,7 millió EUR,

–  18 02 01. jogcímcsoport (Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem): 2,3 millió EUR,

–  21 09 51 01. jogcímcsoport (Fejlesztési Együttműködési Eszköz Ázsia): 2,5 millió EUR,

–  33 02 02. Fejlesztési Együttműködési Eszköz (A megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elősegítése): 2,2 millió EUR, valamint

–  29 02 01. és 29 02 51. jogcímcsoport (Statisztika): 6,5 millió EUR.

Az alábbi táblázatban láthatók a 3/2014. sz. költségvetésmódosítás-tervezetben szereplő növelések és csökkentések (beleértve a „globális átcsoportosítás”, a 6/2014. sz. költségvetésmódosítás-tervezet és a költségvetés-végrehajtás legfrissebb állapota alapján végrehajtott átcsoportosításokat), a fenti költségvetési tételeknél jóváhagyottak szerint:

Költségvetési tétel

Megnevezés

3/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet

Elfogadva

01 03 02.

Makroszintű pénzügyi támogatás

-28 960 000.

01 04 51.

A 2014 előtti programok lezárása a kis- és középvállalkozások (kkv) területén

12 000 000.

02 02 02.

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában

4 540 126.

02 05 01.

A globális műholdas rádiónavigációs infrastruktúrák és szolgáltatások (Galileo) 2019-ig megvalósuló kifejlesztése és nyújtása

70 000 000.

04 02 64.

Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI)

-420 000 000.

04 03 02 01.

PROGRESS – Támogatás az Unió foglalkoztatási és szociális politikájának és a munkakörülményekre vonatkozó jogszabályoknak a kidolgozásához, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez

-2 950 000.

04 03 02 03.

Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás – Jogi és természetes személyek finanszírozáshoz jutásának és a finanszírozás hozzáférhetőségének javítása, különösen a munkaerőpiactól legtávolabb került emberek és a szociális vállalkozások esetében

-7 114 776.

04 06 01.

A társadalmi kohézió előmozdítása és az Unión belüli szegénység legsúlyosabb formáinak enyhítése

99 000 000.

05 02 10 02.

Népszerűsítő intézkedések – Az Unió által teljesített közvetlen kifizetések

-308 029

05 04 60 01.

A fenntartható vidékfejlesztésnek, valamint az uniós mezőgazdasági ágazat területi és környezetvédelmi szempontból kiegyensúlyozottabbá, éghajlatbarátabbá és innovatívabbá válásának előmozdítása

-20 000 000.

05 06 01.

Nemzetközi mezőgazdasági megállapodások

-3 784 411.

05 08 77 06.

Előkészítő intézkedés – Mezőgazdasági Árak és Árrések Európai Megfigyelőközpontja

-612 329

05 08 77 09.

Előkészítő intézkedés – Növényi és állati genetikai erőforrások az Unióban

-600 000

05 08 77 10.

Kísérleti projekt – Agropol: határokon átnyúló, európai agráripari modellrégió kialakítása

-600 000

05 08 77 11.

Kísérleti projekt – Agrárerdészet

-350 000

05 09 03 01.

Megfelelő tartalékok biztosítása biztonságos és jó minőségű élelmiszerekből és más, bioalapú termékekből

-1 666 954.

07 02 77 03.

Előkészítő intézkedés – Az európai Északi-sarkvidék fejlődésének stratégiai környezeti hatásvizsgálata

356 052

08 02 01 01.

A felderítő kutatás megerősítése az Európai Kutatási Tanács tevékenységén keresztül

24 970 695.

08 02 02 02.

A kockázatfinanszírozáshoz jutás lehetőségeinek bővítése a kutatás és az innováció finanszírozásának segítésére

4 540 126.

08 02 51.

Korábbi kutatási keretprogram lezárása – Hetedik keretprogram – Az EK közvetett cselekvései (2007–2013)

50 000 000.

08 04 01.

Az ITER létesítményeinek építése, üzemeltetése és hasznosítása – ITER Európai Közös Vállalkozás – Fusion for Energy (F4E)

-8 800 000.

08 04 51.

Az ITER Európai Közös Vállalkozás – Fusion for Energy (F4E) kiadásainak lezárása (2007–2013)

-71 200 000.

09 02 01.

Az elektronikus hírközlés területére vonatkozó uniós politika meghatározása és végrehajtása

-271 200

09 02 05.

A digitális tartalommal, valamint az audiovizuális ágazattal és egyéb médiaágazatokkal kapcsolatos intézkedések

-592 000

09 02 77 03.

Kísérleti projekt – A sajtó- és médiaszabadság európai központja

-456 508

09 03 03.

A transzeurópai digitális szolgáltatási infrastruktúrák átjárhatóságának, fenntartható telepítésének, működtetésének és fejlesztésének, valamint európai szintű koordinációjának előmozdítása

-1 898 831.

09 03 51 01.

A Biztonságosabb internet program (2009–2013) lezárása

-450 000

09 04 03 02.

Az inkluzív, innovatív és gondolkodó európai társadalmak előmozdítása

2 784 852.

09 04 51.

A hetedik keretprogram (2007–2013) lezárása

105 000 000.

11 01 04 01.

A tengerügyekhez és halászathoz kapcsolódó támogatási kiadások – Nem operatív adminisztratív és technikai segítségnyújtás

-774 900

11 01 06 01.

Kis- és középvállalkozások Végrehajtó Ügynökség — Hozzájárulás az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (ETHA)

-809 000

11 03 01. (tartalék)

Az uniós hajók által harmadik országok vizein (fenntartható halászati megállapodások keretében) folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó irányítási keret létrehozása

-69 567 000.

11 06 12.

Az Európai Halászati Alap (EHA) lezárása – Konvergencia-célkitűzés (2007–2013)

69 540 126.

12 02 01.

A belső piac megvalósítása és fejlesztése

-1 170 000.

12 02 77 03.

Előkészítő intézkedés – Egységes piaci fórum

-150 000

12 03 51.

A pénzügyi szolgáltatások, a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területén megkezdett tevékenységek lezárása

-669 803

13 03 16.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – Konvergencia

2 400 700 000.

13 03 18.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

227 006 319.

13 03 19.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – Európai területi együttműködés

179 334 992.

13 03 77 09.

Előkészítő intézkedés – Atlanti Fórum az európai uniós atlanti stratégiáért

-433 000

13 05 63 02.

Határon átnyúló együttműködés (CBC) – Hozzájárulás a 4. fejezetből

-12 338 481.

14 02 01.

A vámunió működésének és modernizációjának támogatása

7 500 000.

14 03 01.

Az adórendszerek működésének javítása

2 500 000.

15 02 01 01.

A kiválóság előmozdítása és együttműködés az európai oktatás, képzés és ifjúságügy területén, és annak jelentősége a munkaerőpiac szempontjából

138 119 479.

15 03 01 01.

Marie Skłodowska-Curie-cselekvések – Új készségek, a tudás és az innováció kialakítása, kibontakoztatása és átadása

40 861 137.

16 03 01 03.

Tájékoztatási irodák

1 600 000.

16 03 01 04.

A bizottsági képviseletek tájékoztatási tevékenysége és „partnerségi” tevékenységek

1 000 000.

16 03 02 03.

Online és nyomtatott tájékoztatási és kommunikációs eszközök

2 900 000.

17 02 01.

A fogyasztók érdekeinek védelme, valamint a fogyasztói biztonság és tájékoztatás javítása

-1 449 000.

17 03 10.

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ

-2 000 000.

17 03 12 01.

Az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) nyújtott uniós hozzájárulás

-7 602 918.

18 02 01 01.

A határok igazgatásához és a jogszerű utazást megkönnyítő közös vízumpolitikához nyújtott támogatás

-7 446 000.

18 02 01 02.

Megelőző intézkedések és küzdelem a határokon átnyúló szervezett bűnözés ellen, valamint a biztonságot érintő kockázatok és válságok jobb kezelése

-9 236 000.

18 03 51.

A visszatérésre, menekültekre és migrációs áramlásokra vonatkozó műveletek és programok lezárása

19 431 000.

19 02 01.

Reagálás válsághelyzetre és kialakulóban lévő válsághelyzetre

50 765 835.

19 05 51.

A „Kapcsolatok és együttműködés az iparosodott harmadik országokkal” terület fellépéseinek (2007–2013) lezárása

3 600 000.

20 02 01.

Külkereskedelmi kapcsolatok, a harmadik országok piacaihoz való hozzáférést is beleértve

1 181 809.

20 02 03.

Kereskedelemösztönző segély – Multilaterális kezdeményezések

1 000 000.

21 02 07 06.

Élelmezés- és táplálkozásbiztonság és fenntartható mezőgazdaság

6 000 000.

21 02 40.

Nyersanyagokra vonatkozó megállapodások

20 000

21 02 51 01.

Harmadik országokkal folytatott együttműködés a migráció és a menekültügy területén

4 000 000.

21 02 51 02.

Együttműködés Latin-Amerika fejlődő országaival

23 000 000.

21 02 51 03.

Együttműködés Ázsia fejlődő országaival, köztük Közép-Ázsiával és a Közel-Kelettel

44 000 000.

21 02 51 05.

Nem állami szereplők a fejlesztésben

2 000 000.

21 02 51 06.

Környezetvédelem és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, beleértve az energiát

2 000 000.

21 03 02 01.

Keleti partnerség – Emberi jogok és mobilitás

210 000 000.

21 03 03 03.

A szomszédságban több országgal folytatott egyéb együttműködés támogatása

40 000 000.

21 03 51.

Az európai szomszédságpolitika (2014 előtti) területén folytatott tevékenységek lezárása és az Oroszországgal folytatott kapcsolatok

3 000 000.

21 04 51.

A demokrácia és az emberi jogok európai eszközének (2014 előtti) lezárása

3 000 000.

21 05 51.

„A biztonságot veszélyeztető globális fenyegetések” terület fellépéseinek (2014 előtti) lezárása

2 000 000.

21 09 51 01.

Ázsia

-2 500 000.

22 02 51.

A korábbi előcsatlakozási támogatás lezárása (2014 előtt)

45 000 000.

23 02 01.

Gyors, hatékony és szükségletalapú humanitárius segítségnyújtás és élelmezési segély

256 150 900.

23 03 51.

A polgári védelem területéhez tartozó (2014 előtti) programok és tevékenységek lezárása

-500 000

24 01 07.

Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)

-10 000

24 02 01.

A csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit érintő egyéb jogellenes tevékenységek megelőzése és az ezek elleni küzdelem

942 750

24 04 01.

A kölcsönös vámügyi segítségnyújtás támogatása és a szabálytalanságok tagállamok általi bejelentéséhez biztonságos elektronikus kommunikációs eszközök előmozdítása

680 612

26 01 09.

Kiadóhivatal

-22 000

26 01 23 01.

Luxembourgi Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal

-13 000

26 02 01.

Az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési szerződések elbírálási és meghirdetési eljárásai

-250 000

26 03 01 01.

Az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök

10 000 000.

29 02 01.

Minőségi statisztikai adatok biztosítása, az európai statisztikai adat-előállítás új módszereinek végrehajtása és a partnerség erősítése az európai statisztikai rendszeren belül

-11 294 249.

29 02 51.

A (2013 előtti) statisztikai programok lezárása

-9 872 560.

32 02 52.

A gazdasági fellendülést támogató, energiaágazatbeli projektek lezárása

65 000 000.

33 02 01.

Az uniós polgárok jogainak védelme és érvényesítése

-2 000 000.

33 02 02.

A megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elősegítése

-5 177 700.

34 02 01.

Az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése

6 000 000.

34 02 04.

Hozzájárulás a multilaterális és nemzetközi éghajlati megállapodásokhoz

-74 969

34 02 51.

Folyamatban lévő éghajlatvédelmi programok végrehajtása és lezárása

2 903 358.

XX 01 01 01 01

Javadalmazás és juttatások

-317 000

SEC 7 - 1 2 0 0

Javadalmazás és juttatások

-10 992

SEC 9 - 1 1 0 0

Javadalmazás és juttatások

-5 843

Összesen

3 529 620 715.

A fentiekből következően a 3/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetre vonatkozó további kifizetési előirányzatok összege 3 529,6 millió EUR. Ebből 2 818,2 millió EUR plusz 350 millió EUR a rendkívüli tartalékalap igénybevételével kapcsolatos, az alábbi 3.3. pontban szereplő, a speciális eszközökről szóló közös nyilatkozatnak megfelelően.

c)  Jóváhagyásra került a módosító indítványával módosított 4/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet a Bizottság által javasolt formában, amelyben szerepelnek az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó igazgatási támogatási kiadásokhoz kapcsolódóan a 6/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetben foglalt kötelezettségvállalási előirányzatok és a fenntartható halászati partnerségi megállapodásokhoz tartozó tartalék a Bizottságra vonatkozó szakaszban. A 4/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetben megjelölt, 248 460 EUR összegű, rendelkezésre álló kifizetési előirányzatokat (Európai adatvédelmi biztos) átcsoportosították a 23 02 01. költségvetési tételbe (Humanitárius segítségnyújtás). A 6/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezethez tartozó módosító indítványban foglaltaknak megfelelően, visszavonásra került a 6/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetben az európai ombudsmanhoz (VIII. szakasz) tartozó további kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok iránti kérelem.

d)  A saját források vonatkozásában jóváhagyásra került a módosító indítványával módosított, a Bizottság által javasolt formában a 6/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet.

e)  Jóváhagyásra került a 2013. évi többletet érintő 8/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet (=az új 2/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezet), a Bizottság által javasolt formában.

3.   NYILATKOZATOK

3.1.   Együttes nyilatkozat a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó 6. sz. költségvetésmódosítás-tervezetről és a 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet módosításáról

„Az Európai Parlament és a Tanács megállapodnak abban, hogy elfogadják az 1/2014. sz. módosító indítvánnyal módosított, 2014-es pénzügyi évre vonatkozó 6. sz. költségvetésmódosítás-tervezetet.

Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendelet módosításáról szóló, 2014. november 12-én előterjesztett bizottsági javaslat fényében az Európai Parlament vállalja, hogy időben véleményt nyilvánít a módosított 1150/2000/EK, Euratom rendeletről, hogy biztosítani lehessen annak elfogadását az EP 2014. decemberi plenáris ülésén, és hogy a Tanács el tudja azt fogadni a teljes csomag részeként.

3.2.   Együttes nyilatkozat a rendkívüli tartalék igénybevételéről

„2014 során egyrészt a strukturális és kohéziós alapok körébe tartozó rendezetlen kifizetések szintje példátlanul magas volt a pénzügyi keret elején, másrészt a finanszírozás több új program esetében is jelentős mértékben a többéves időszak elejére összpontosult. Mivel ez az egyedi és rendkívüli helyzet nem kezelhető a kifizetések 2014-re vonatkozó felső határán belül, a három intézmény megállapodik abban, hogy végső megoldásként a rendkívüli tartalék igénybevételére kerül sor a 2014. évi pénzügyi év esetében.

Az intézmények emlékeztetnek arra, hogy az többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 13. cikke szerint »a rendkívüli tartalék igénybevételével rendelkezésre bocsátott összegeket a folyó pénzügyi évre vagy a következő pénzügyi évekre vonatkozó többéves pénzügyi keretek egy vagy több fejezete keretében rendelkezésre álló mozgástér révén teljes mértékben ellentételezni kell.«

Az intézmények megállapodnak abban, hogy mindent megtesznek azért, hogy megfelelő megoldást találjanak, hogy a 2007–2013-as strukturális és kohéziós alapok körébe tartozó rendezetlen kifizetések rendkívül magas szintje 2014-et követően ne maradjon ilyen jelentős, és ennek megfelelően minden erőfeszítést megtesznek annak biztosítására, hogy a 2015–2020. pénzügyi évek vonatkozásában ne kerüljön sor a rendkívüli tartalék igénybevételére abból a célból, hogy abból finanszírozzák a strukturális és kohéziós alapokhoz tartozó programokból eredő fennmaradó kötelezettségvállalásokat.”

3.3.   Közös nyilatkozat a speciális eszközökről

„Az intézmények emlékeztetnek arra, hogy a rendkívüli tartalék végső esetben használható eszköz, amelynek igénybevételét el kell kerülni, amennyiben még vannak más pénzügyi lehetőségek. Nincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy a 2014-re vonatkozó általános költségvetés keretében rendelkezésre áll-e még 350 millió EUR összegű, a speciális eszközökre vonatkozó kifizetési előirányzat a lekötetlen tartalékban.

Az intézmények egyetértenek abban, hogy rendkívül fontos, hogy a lehető leghamarabb elvi megállapodás szülessen az egyéb speciális kifizetési eszközök igénybevételéről.

Mivel azonban a 2014-es költségvetésmódosítás-tervezetekről és a 2015. évi általános költségvetésről szóló tárgyalások során mindeddig nem sikerült megállapodást elérni, az intézmények e csomag időben történő elfogadása érdekében megállapodnak a következőkről:

–  a rendkívüli tartalékot kiegészítik 350 millió EUR összegű kifizetési előirányzattal

–  igyekeznek mihamarabb megállapodásra jutni arról, hogy van-e lehetőség, és milyen mértékben egyéb speciális eszközök igénybevételére a többéves pénzügyi keretre vonatkozó felső határokon túl; a cél annak meghatározása, hogy a 350 millió EUR összeg ellentételezendő-e és milyen mértékben a többéves pénzügyi keretnek a jelenlegi és a jövőbeli pénzügyi évekre vonatkozó kifizetési tartalékaival szemben.

–  adott esetben a fentieket kiegészítik a 2014. költségvetési évre vonatkozó rendkívüli tartalék igénybevételéről szóló határozat szükséges módosításaival, illetve bármely más olyan intézkedéssel, amely jogi szempontból szükséges a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletnek, különösen az 1. cikk (3) bekezdésének a teljes körű tiszteletben tartásához.”

3.4.   A Bizottság nyilatkozata a operatív programok 2014. évi előfinanszírozásáról és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről

„A 2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keret időben történő és hatékony végrehajtásával összefüggésben a Bizottság megerősíti azoknak az operatív programoknak a 2014. évi előfinanszírozását, amelyeket a 2014-ben hivatalosan előterjesztettek ás amelyek eleget tesznek a megfelelő jogi aktusokban előírt feltételeknek.

A Bizottság továbbá megerősíti, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés továbbra is kiemelt politikai prioritás, és hogy a vonatkozó kifizetési előirányzatoknak a 2014-ről 2015-re való átvitele nem fogja késleltetni a megvalósítását.”

3.5.   Közös nyilatkozat az orosz élelmiszerbehozatali tilalom nyomán hozott sürgősségi intézkedések finanszírozásáról

„Az orosz élelmiszerbehozatali tilalom nyomán még 2014. augusztusban és szeptemberben több sürgősségi intézkedés elfogadásra került, 2014. november 26-án pedig a balti államok tejágazatát célzó további csomagot hagytunk jóvá. Amint teljesülnek az igényelhetőség objektív kritériumai, a Bizottság egy másik, a finnországi tejágazatra vonatkozó csomagot is elfogadhat.

A Bizottság a 1/2015. sz. módosító indítványában jelezte, hogy szükség esetén a válságtartalékkal kívánja finanszírozni ezeket az intézkedéseket.

Az 1/2015. sz. módosító indítvány előterjesztése óta három új körülmény merült fel, ami lehetővé teszi a sürgősségi intézkedések finanszírozását a válságtartalék igénybevétele nélkül:

–  az augusztusi és szeptemberi intézkedések alapján rendelkezésre bocsátott források tényleges igénybevételéről szóló tagállami nyilatkozatok szerint a költségek az eredetileg tervezett 344 millió EUR összegről mintegy 234 millió EUR összegre csökkentek;

–  2014-ben az EMGA végleges többlete az 1/2015. sz. módosító indítványában eredetileg várt, még becsléseken alapuló összegnél 230 millió EUR-val több;

–  A 2015-ben beszedendő pénzügyi korrekciók összege várhatóan magasabb lesz az eredetileg, októberben vártnál.”

E három körülményből adódóan, ezen további címzett bevételnek köszönhetően a fent említett sürgősségi intézkedések (beleértve a balti államok tejágázatához kapcsolódó, valamint a feltételek teljesülése esetén a finn tejágazathoz kapcsolódó intézkedéseket) finanszírozhatók az 1/2015. sz. módosító indítványban igényelt előirányzatokon belül, a válságtartalék igénybevétele nélkül.”

3.6.   Együttes nyilatkozat a kifizetési előirányzatokról

„Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság emlékeztet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 323. cikkében előírt közös felelősségükre, melynek értelmében »az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az Unió harmadik felekkel szembeni jogi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközök rendelkezésre álljanak«.

Az Európai Parlament és a Tanács emlékeztet arra, hogy a végrehajtást tekintve biztosítani kell a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kifizetések rendezett lebonyolítását, hogy elkerülhető legyen a kifizetetlen számlaállomány rendellenesen magas szintje.

Az Európai Parlament és a Tanács a 2015. évre vonatkozó kifizetési előirányzatokat 141 214 040 563 EUR összegben állapítja meg. Kérik a Bizottságot, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet és a költségvetési rendelet rendelkezései alapján tegye meg a szükséges lépéseket a Szerződés szerinti felelősség teljesítése érdekében, és hogy miután megvizsgálta az adott előirányzatok átcsoportosításának lehetőségét, különös tekintettel egyes előirányzatok esetlegesen várható alulteljesítésére (költségvetési rendelet 41. cikkének (2) bekezdése), egy költségvetési módosításban kérje további kifizetési előirányzatok szerepeltetését, amint a 2015-es költségvetésben szereplő előirányzatok nem elegendőek a kiadások fedezésére.

Az Európai Parlament és a Tanács a kifizetési előirányzatok elmaradásának megelőzése érdekében a lehető legrövidebb időn belül állást foglal valamennyi költségvetésmódosítás-tervezetről. Az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy gyorsan feldolgozza a kifizetési előirányzatok esetleges átcsoportosításait – a pénzügyi keret fejezetei közötti átcsoportosításokat is beleértve – annak érdekében, hogy biztosítsa a költségvetésben szereplő kifizetési előirányzatok lehető legjobb felhasználását és azoknak a tényleges végrehajtással és igényekkel való összehangolását.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az év során aktívan nyomon fogja követni a 2015-es költségvetés végrehajtását, különös tekintettel az 1a. alfejezetre (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért) és az 1b. alfejezetre (Gazdasági, társadalmi és területi kohézió), valamint a 2. fejezetben (Fenntartható növekedés: természeti erőforrások) szereplő vidékfejlesztésre. Ez célzott intézményközi ülések formájában fog testet ölteni, az intézményközi megállapodás mellékletének 36. pontja alapján, melyek során áttekintik a kifizetések végrehajtását és a módosított előrejelzéseket.

Legalább három ilyen ülést kell tartani 2015-ben (tavasszal, a költségvetés-tervezet előterjesztésekor, júliusban, mielőtt a Tanács megvizsgálja a 2016. évi költségvetés-tervezetet, és októberben, az egyeztetési eljárás előtt), és az üléseknek politikai szintűeknek kell lenniük, európai parlamenti képviselők, a Tanács tagjai, valamint a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős alelnök részvételével. Az ülések célja a kifizetések szükséges szintjének közös megállapítása, a jogilag kötelezően rendezendő számlaállomány alapos elemzése, valamint az N. év további részére és az N+1. évre vonatkozó becslés alapján.”

3.7.   Együttes nyilatkozat egy kifizetési tervről

„Az intézmények megállapodnak abban a célkitűzésben, hogy a kifizetetlen számlaállomány szintjét, különös tekintettel a kohéziós politikára, év végére annak strukturális szintjére kell lecsökkenteni a jelenlegi többéves pénzügyi keret során.

Ennek megvalósítása érdekében:

–  a Bizottság vállalja, hogy a 2015. évi költségvetésről szóló együttes megállapításokkal együtt 2014. végére beterjeszti a legfrissebb előrejelzést a kifizetetlen számlaállomány szintjéről; a Bizottság aktualizálni fogja ezeket a számadatokat és alternatív forgatókönyveket terjeszt elő 2015 márciusban, amikor már rendelkezésre áll egy átfogó kép a 2014. végi kifizetetlen számlaállomány szintjéről.

–  a három intézmény ennek alapján igyekszik megállapodni a kifizetetlen számlaállomány maximális év végi, fenntarthatónak tekinthető célszintjéről;

–  a három intézmény vállalja, hogy ennek alapján és a többéves pénzügyi keretnek, a programok elfogadott pénzügyi keretének és minden további kötelező erejű megállapodásnak a tiszteletben tartása mellett 2015-re bevezet egy tervet, melynek célja a 2007–2013-as programok megvalósításához kapcsolódó kifizetetlen számlaállomány szintjét a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős értékeléséig leszorítani a közösen elfogadott szintre. A tervet a három intézmény a 2016. évi költségvetés-tervezet előterjesztése előtt kellő időben fogadja el. A kifizetetlen számlaállomány rendkívül magas szintjéből adódóan a három intézmény elfogadja , hogy minden lehetséges intézkedést mérlegel a számlaállomány csökkentésére.

A Bizottság vállalja, hogy a költségvetés-tervezethez minden évben mellékel egy dokumentumot, amelyben értékeli a kifizetetlen számlaállomány szintjét, és kifejti, hogy a költségvetés-tervezet hogyan és milyen mértékben teszi lehetővé a szint csökkentését. Az évente benyújtandó dokumentumban értékeli az addig elért eredményeket és az aktualizált számadatokkal összhangban módosításokat javasolt a tervhez.

3.8.   Az Európai Parlament nyilatkozata a rendkívüli tartalék végső eszközként való igénybevételéről

„Az Európai Parlament sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács nem ért egyet a Parlament értelmezésével, miszerint a 350 millió EUR összegű, 2014-ben a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet szerinti speciális eszközökre igénybe vett kifizetési előirányzatokat a kifizetések felső határán kívül kell számítani, és így 711 millió EUR mozgástér áll rendelkezésre, mielőtt igénybe kellene venni a rendkívüli tartalékot.

Az Európai Parlament emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a rendkívüli tartalékot csak végső megoldásként lehet igénybe venni. Ennek megfelelően a rendkívüli tartalék igénybe vétele előtt ki kell meríteni minden pénzügyi lehetőséget. Az Európai Parlament és a Tanács közötti, a 2014-ben a kifizetési felső határ eléréséig rendelkezésre álló tartalék kiszámításáról szóló vitában nem sikerült politikai megállapodásra jutni egy 350 millió EUR összegű tartaléknak a rendkívüli tartalék igénybevétele előtti kihasználásáról.

Emlékeztetve arra, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet a „konkrét és a lehető legnagyobb mértékű rugalmasság” elvén alapul annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés 323. cikkének megfelelően teljesíthesse kötelezettségeit (a rendelet (4) preambulumbekezdése), a Parlament úgy ítéli meg, kiemelkedő érdek fűződik ahhoz, hogy a fennálló jogi kötelezettségvállalások tiszteletben tartásához a rendkívüli tartalék igénybevételével további előirányzatokat lehessen rendelkezésre bocsátani. Ezért a Parlament elfogadja a rendkívüli tartalék igénybevételét, fenntartva értelmezését, miszerint a kifizetési felső határ eléréséig 350 millió EUR rendelkezésre áll.

Az Európai Parlament felkéri a Bizottságot, hogy amikor többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 6. cikke (1) bekezdése d) pontja szerint elvégzi a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék technikai kiigazítását, vigye át a 350 millió EUR összegű felhasználatlan tartalékot.”

3.9.   A Tanács nyilatkozata a speciális eszközök igénybevételéről

„A Tanács emlékeztet arra, hogy a speciális eszközök csak abban az esetben aktiválhatók, ha arra ténylegesen előre nem látható körülmények kezelése céljából kerülne sor.

Emlékezet továbbá arra, hogy a rendkívüli tartalék létrehozása nem eredményezheti a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok felső határértékeinek túllépését.

Az egyéb speciális eszközök vonatkozásában a Tanács emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 3. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a költségvetésben a kötelezettségvállalási előirányzatok értéke meghaladhatja a releváns költségvetési fejezetek felső határértékét.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy az összesített tartalék kiszámításánál a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletnek megfelelően járjon el, és ne ássa alá a három intézmény között a speciális eszközökről szóló együttes nyilatkozat kapcsán elért megállapodást (3.3).”

(1) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.
(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20, 1. o.
(5) E napon elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0247.
(6) E napon elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0450.
(7) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0036.


A közúti fuvarozás terén előforduló súlyos jogsértések osztályozása
PDF 225kWORD 61k
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós jogszabályokat érintő, adott esetben a közúti fuvarozó jó hírnevének elveszítését eredményező, súlyos jogsértések osztályozása tekintetében történő kiegészítéséről és a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének módosításáról szóló bizottsági rendelettervezetről (D034120/02 – 2014/2859(RPS))
P8_TA(2014)0101B8-0325/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a bizottsági rendelet tervezetére (D034120/02),

–  tekintettel a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2), és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a 3821/85/EGK rendelet(3) 18. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság 2014. június 30-i véleményére,

–  tekintettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat(4) 5a. cikke (3) bekezdésének b) pontjára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésre és (4) bekezdésének c) pontjára,

A.  mivel az 1071/2009/EK rendelet célja a tisztességes versenyfeltételekkel működő közúti fuvarozás belső piacának megteremtése, és ez a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó közös szabályok egységes alkalmazását teszi szükségessé;

B.  mivel e közös szabályok hozzájárulhatnak a közúti fuvarozók magasabb szakmai képzettségéhez, a piac racionalizálásához, a szolgáltatások minőségének a fuvarozók, ügyfelek és a gazdaság egészének érdekeit szolgáló javításához, valamint a nagyobb közúti biztonsághoz;

C.  mivel a 6. cikk tartalmazza a jó hírnévvel kapcsolatos uniós követelmények nem kimerítő jegyzékét, amely az alábbiakat foglalja magában: a gépjárművezetők vezetési és munkaideje; menetíró készülék használata; a nemzetközi forgalomban részt vevő haszongépjárművek maximális súlya és mérete; a gépjárművezetők képzettsége és továbbképzése; a haszongépjárművek közlekedésre való alkalmassága; a nemzetközi közúti árufuvarozási piacra vagy adott esetben a közúti személyszállítási piacra jutás; a veszélyes áruk biztonságos közúti fuvarozása; sebességkorlátozó készülékek elhelyezése és használata; vezetői engedélyek; a szakma gyakorlásának engedélyezése; állatok szállítása.

D.  mivel az 1071/2009/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság jegyzéket készít a közösségi jogszabályok súlyos megsértéseinek azon kategóriáiról, típusairól és súlyossági fokáról, amelyek – a IV. mellékletben meghatározottakon túl – a jó hírnév elveszítését eredményezhetik;

E.  mivel a tagállamoknak a 12. cikk (1) bekezdése szerinti ellenőrzésekre vonatkozó prioritások meghatározásakor figyelembe kell venniük az e jogsértésekre vonatkozó információkat, beleértve a más tagállamoktól kapott információkat is;

F.  mivel az 1071/2009/EK rendelet 6. cikke értelmében a Bizottság ezen intézkedések meghozatalakor meghatározza a leggyakrabban előforduló jogsértési kategóriákat és típusokat;

G.  mivel az alap-jogiaktust figyelembe véve kívánatos volt, hogy a Bizottság által elfogadandó intézkedések tartalmazzanak egy teljes jegyzéket mind a harmonizált jogsértésekről, mind a súlyosság harmonizált mértékéről, amelyek a közúti fuvarozó jó hírnevének elveszítését eredményezhetik;

H.  mivel a Bizottságnak ezen intézkedések meghozatalakor meg kell állapítania a jogsértések súlyosságának mértékét annak függvényében, hogy azok mennyire járhatnak súlyos életveszéllyel vagy sérülésekkel;

I.  mivel a Bizottság által összeállítandó jegyzékben csak azokat a jogsértéseket lehet figyelembe venni, amelyek súlyos életveszéllyel vagy sérülésekkel járhatnak, míg az a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK rendelet(5) szerinti súlyos jogsértéseknek jelentős hatásuk van a munka- és életkörülményekre, amelyek nagy valószínűséggel súlyos életveszéllyel vagy sérülésekkel járhatnak;

J.  mivel a jegyzék nem foglalja magában az 1072/2009/EK rendelet szerinti valamennyi súlyos jogsértést, ugyanis a bizottsági rendelettervezet I. mellékletének 10. pontja nem tartalmazza az illegális kabotázst, amelyet – a gépjárművezetőkre kifejtett negatív hatása következtében – egyértelműen súlyos jogsértésként kellene kezelni;

K.  mivel az illegális kabotázshoz kapcsolódó más szabályoknak is – például kabotázsműveletek végzése oly módon, amely nem felel meg a szerződésben alkalmazandó szociális jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti követelményeknek – szerepelniük kellene a súlyos jogsértéseket tartalmazó jegyzékben, tekintettel arra, hogy nagy valószínűséggel súlyos életveszéllyel vagy sérülésekkel járhatnak;

L.  mivel a jogszabályok súlyos megsértéseinek újabb kategóriáit, típusait és súlyossági fokát tartalmazó jegyzék olyan általános kifejezéseket használ, mint „összhangban” vagy „érvényes”, és ez tovább bonyolítja a súlyos jogsértések típusainak és súlyossági fokának illetékes hatóságok általi értelmezését;

M.  mivel a meglévő szabályok már most egyértelmű rendelkezéseket tartalmaznak a veszélyes áruk szállításával foglalkozó fuvarozók, gépjárművezetők és megbízott vállalkozások felelősségére vonatkozóan;

N.  mivel a veszélyes áruk szállításában részt vevő különböző szereplők felelőssége és feladatai sérülhetnek a 2008/68/EK irányelvvel kapcsolatos jogsértések csoportjai tekintetében, mint a javasolt intézkedés I. mellékletének 9. pontjában;

O.  mivel ezért a Bizottság által benyújtott intézkedéstervezet nem tekinthető összeegyeztethetőnek az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával;

1.  ellenzi a Bizottság rendelettervezetének elfogadását;

2.  úgy véli, hogy az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet nem egyeztethető össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy vonja vissza a rendelettervezetet és nyújtson be a bizottságnak egy új jegyzéket az uniós jogszabályokat érintő – adott esetben a közúti fuvarozó jó hírnevének elveszítését eredményező – súlyos jogsértésekről;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 300., 2009.11.14., 51. o.
(2) HL L 102., 2006.3.15., 35. o.
(3) HL L 370., 1985.12.31., 8. o.
(4) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(5) HL L 300., 2009.11.14., 72. o.


Az EU belső biztonsági stratégiájának megújítás a
PDF 230kWORD 73k
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása az EU belső biztonsági stratégiájának megújításáról (2014/2918(RSP))
P8_TA(2014)0102B8-0350/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 6., 7. és 21. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4., 16., 20., 67., 68., 70., 71., 72., 75., 82., 83., 84., 85., 86., 87. és 88. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 6., 7. és 8. cikkére, 10. cikke (1) bekezdésére, valamint 11., 12., 21., 47–50., 52. és 53. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2010–2014 közötti belső biztonsági stratégiájáról szóló végrehajtási zárójelentésről szóló, 2014. június 20-i bizottsági közleményre (COM(2014)0365),

–  tekintettel a terrorizmus helyzetéről és alakulásáról szóló 2014. évi Europol-jelentésre (TE-SAT),

–  tekintettel az internetes szervezett bűnözés általi fenyegetettségről készített 2014-es Europol-értékelésre (iOCTA),

–  tekintettel a súlyos és szervezett bűnözésre vonatkozó, Europol által készített 2013-as európai uniós fenyegetésértékelésre (SOCTA),

–  tekintettel a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport 01/2014. számú véleményére a szükségesség és az arányosság fogalmának alkalmazásáról és az adatvédelemről a bűnüldözési ágazatban,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2014. szeptember 24-én elfogadott, a terrorcselekmények következtében a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyekről szóló határozatra (2178. sz. határozat (2014)),

–  tekintettel a Stockholmi Program félidős értékeléséről szóló 2014. április 2-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban megfigyelést végző szervekről és az uniós polgárok alapvető jogaira gyakorolt hatásukról, valamint a transzatlanti bel- és igazságügyi együttműködésről szóló 2014. március 12-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel 2014. február 27-i állásfoglalására az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban (2012)(3),

–  tekintettel az Európai Unió belső biztonsági stratégiájának végrehajtásáról szóló második jelentéssel kapcsolatos 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az EU belső biztonsági stratégiájára, melyet a Tanács 2010. február 25-én fogadott el,

–  tekintettel az EU belső biztonsági stratégiájával kapcsolatban a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-000089/2014 – B8‑0044/2014 és O‑000090/2014 – B8‑0045/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a Lisszaboni Szerződés – a szolidaritás elvét fenntartva – lefektette az Unió és a tagállamok által közösen folytatott uniós biztonságpolitika alapjait, amely a jogállamiságon, az alapvető jogok tiszteletben tartásán és a szolidaritáson alapul, és amely európai és nemzeti szinten is demokratikus ellenőrzés alatt áll; mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a demokratikus ellenőrzés biztosítása érdekében a Parlament teljes jogú szereplővé vált a biztonságpolitika területén, ami feljogosítja arra, hogy aktívan részt vegyen e terület prioritásainak meghatározásában, és együttműködjön valamennyi jelentős uniós és nemzeti szereplővel egy átfogó, célzott és hatékony uniós biztonságpolitika kialakítása céljából;

B.  mivel az EU közvetlen szomszédságában kirobbant új konfliktusok és zavargások, az új technológiák rohamos fejlődése, valamint az erőszakhoz és terrorizmushoz vezető radikalizmus világszerte tapasztalható fokozódása miatt az utóbbi években Európában drámaian megváltozott a biztonsági helyzet; mivel a mai biztonsági kihívások jellegüket tekintve határokon és ágazatokon átívelőek, és túlmutatnak bármely tagállam azon képességén, hogy ezekre önállóan hatékony választ tudjon adni, és mivel emiatt közös európai megközelítés szükséges;

C.  mivel az EU és tagállamainak közös felelőssége, hogy biztosítsák az európai polgárok biztonságát és szabadságát; mivel a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés párhuzamosan követendő célok, és mivel a szabadság és a jogérvényesülés megvalósulásához mindig bizonyítékokon alapuló biztonsági intézkedéseket kell hozni a szükségesség és az arányosság elvével összhangban és az alapvető jogok tiszteletben tartása, valamint megfelelő demokratikus felügyelet és elszámoltathatóság mellett;

D.  mivel különös figyelmet kell fordítani a bűncselekmények valamennyi áldozatának támogatására és védelmére az egész Unió területén;

E.  mivel a 2010–2014 közötti időszakra megállapított belső biztonsági stratégia hamarosan lejár, és mivel a 2015–2019 közötti időszakra vonatkozó új belső biztonsági stratégia kidolgozása folyamatban van;

1.  üdvözli, hogy a következő négy évre vonatkozó új belső biztonsági stratégia elkészítése folyamatban van; kiemeli, hogy a jelenlegi belső biztonsági stratégia kidolgozása óta új biztonsági fenyegetések jelentek meg, mások pedig eltérő szakpolitikai választ követelnek; megismétli továbbá, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése az Európai Unió Alapjogi Chartáját beemelte az uniós jogba; ennélfogva úgy véli, hogy a jelenlegi belső biztonsági stratégiát alaposan ki kell értékelni, naprakésszé kell tenni és át kell dolgozni;

2.  véleménye szerint az új belső biztonsági stratégia alapvető előfeltételei közé tartozik a kezelendő biztonsági fenyegetések elemzése, amelyet az Europolnak kell elvégeznie az egyéb uniós szervekkel és tagállamokkal szoros együttműködésben;

3.  sajnálja, hogy a Bizottság közleménye nem tartalmazza a jelenlegi eszközök értékelését és a fennmaradó hiányosságok ennek megfelelő felmérését; felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen végezze el ezt az állapotfelmérést, és összpontosítsa erőfeszítéseit a hatályos jogszabályok és eszközök megfelelő végrehajtására és jobb kihasználására, mielőtt újabbak létrehozását javasolná; külön felhívja a Tanácsot, hogy az EUMSZ 70. cikkében előírt eljárás alapján a Bizottsággal együttműködve végezze el a belső biztonság terén a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt elfogadott intézkedések végrehajtásának értékelését;

4.  kéri, hogy az új belső biztonsági stratégia előretekintő és stratégiai szempontú legyen, és könnyen hozzá lehessen igazítani a helyzet alakulásához azáltal, hogy nemcsak a létező, hanem az újonnan megjelenő biztonsági fenyegetésekre is összpontosít, továbbá integráltan, átfogóan és holisztikusan közelíti meg a kiemelt területeket – mint például a kiberbiztonság, az emberkereskedelem és a terrorizmus elleni fellépés – és az olyan egymással összefüggő kérdéseket, mint a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a korrupció;

5.  aggodalommal szemléli a terrorszervezetekhez való csatlakozás céljából a konfliktusövezetekbe utazó és később onnan az EU területére visszatérő, az EU belső biztonságára új típusú kockázatokat jelentő uniós polgárok gyorsan növekvő számát; ezt az aggasztó tendenciát többdimenziós megközelítéssel szándékozik kezelni, amely magában foglalja i. a mögöttes tényezőknek – a radikalizálódásnak, az intoleranciának és a diszkriminációnak – a politikai és vallási tolerancia előmozdítása, a társadalmi kohézió és befogadás fejlesztése, valamint a társadalomba való visszailleszkedés megkönnyítése révén történő kezelését, ii. a szélsőséges eszméken alapuló terrorcselekmények elkövetésére és a terrorszervezetekhez való csatlakozás céljából történő elutazásra való felbujtás elemzését és ellensúlyozását, iii. a toborzás és a konfliktusokban való részvétel – ezen belül a külföldi harcosok konfliktusövezetekbe való tényleges beutazása – megelőzését és megakadályozását a megfelelő jogi kereteken belül, iv. a terrorszervezeteknek és a csatlakozni kívánó magánszemélyeknek nyújtott pénzügyi támogatások folyósításának megakasztását, v. a megfelelő esetekben a vádemelést;

6.  rámutat, hogy a biztonsági fenyegetések változatosabbá, nemzetközivé, többszörössé és aszimmetrikussá váltak, és szorosabb, határon átnyúló és ügynökségek közötti együttműködést követelnek meg; a tagállamok közötti hatékonyabb operatív együttműködésre szólít fel a meglévő értékes eszközök, például a közös nyomozócsoportok fokozottabb kihasználása, valamint a megfelelő adatvédelmi biztosítékok figyelembevétele mellett a vonatkozó adatok és információk gyorsabb és hatékonyabb megosztása révén; ezzel összefüggésben kiemeli az adatvédelmi irányelvre irányuló javaslat mielőbbi elfogadásának rendkívüli fontosságát a bűnüldözés terén történő adatmegosztás átfogó jogi kereteinek biztosítása érdekében; rámutat arra, hogy a tagállamok közötti operatív együttműködés további előmozdítása érdekében további bizalomépítő intézkedések szükségesek; ennélfogva az európai bűnüldöző kultúra további előmozdítása érdekében támogatja a tagállami szakemberek számára szervezett képzési és csereprogramok megerősítését;

7.  emlékezteti az Európai Tanácsot arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 222. cikke szerint köteles rendszeresen értékelni az Uniót fenyegető veszélyeket, és felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat e kötelezettség teljesítésének legjobb módjairól, összegyűjtve a jelenlegi széttöredezett és szűk területekre összpontosító uniós és nemzeti szintű veszély- és kockázatértékeléseket;

8.  a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés megőrzése érdekében szorgalmazza a megelőzést szolgáló politikák és a visszaszorító intézkedések közötti megfelelő egyensúly megtalálását; hangsúlyozza, hogy a biztonsági intézkedéseket mindig a jogállamiság elveivel és valamennyi alapvető jog védelmével összhangban kell meghozni; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy az új belső biztonsági stratégia kidolgozásakor és végrehajtásakor kellően vegye figyelembe az Európai Bíróság adatmegőrzési irányelvről szóló közelmúltbeli ítéletét, amely előírja, hogy az összes eszköznek meg kell felelnie az arányosság, a szükségesség és a jogszerűség elveinek, valamint megfelelő, az elszámoltathatóságot és a jogorvoslatot lehetővé tevő biztosítékokat kell tartalmaznia;

9.  sajnálatosnak tartja, hogy a belső biztonsági stratégia továbbra sem rendelkezik saját „igazságügyi dimenzióval”; emlékeztet arra, hogy a Stockholmi Programmal összhangban a jogrendszerek és hagyományok sokszínűségén alapuló európai igazságügyi kultúra fokozatos kialakításával meg kell erősíteni a kölcsönös bizalmat az e területen folytatott európai együttműködés és jogalkotás, és konkrétan a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés révén;

10.  rámutat, hogy az új belső biztonsági stratégia megfelelő végrehajtása elsődleges fontosságú, és hogy egyértelműen fel kell osztani a feladatokat az uniós és a nemzeti szintek között, továbbá mind az Európai Parlamentet, mind a nemzeti parlamenteket be kell vonni ebbe a nyomon követést szolgáló folyamatba; szándékában áll ezért, hogy a nemzeti parlamentekkel szorosan együttműködve rendszeresen ellenőrizze a belső biztonsági stratégia megfelelő végrehajtását;

11.  hangsúlyozza a biztonság belső és külső vonatkozásai közötti összhang jelentőségét; úgy véli, hogy az EUSZ 2., 3., 6. és 21. cikkének maradéktalan betartásával maximalizálni kell a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a bel- és igazságügyi politika eszközei – például a harmadik országokkal folytatott, különösen a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó megállapodások használata révén megvalósuló információcsere és rendőrségi és igazságügyi együttműködés – közötti szinergiákat; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy minden érintett szereplőnek, köztük a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának és az emberkereskedelem elleni küzdelem európai uniós koordinátorának szorosan, a külső és a belső szempontokat integrálva kell együttműködnie;

12.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a megfelelő pénzügyi forrásokat a belső biztonsági stratégiában meghatározott intézkedések megfelelő végrehajtására, és azt, hogy különösen az uniós ügynökségek, úgymint az Europol és az Eurojust rendelkezzenek a rájuk ruházott feladatok ellátásához szükséges eszközökkel; ezzel kapcsolatban elismeri, hogy a kutatás és az innováció jelentős szerepet játszhat a terrorizmus, valamint a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre szolgáló eszközök kifejlesztésében;

13.  rámutat, hogy a gyakorlatban a belső biztonsági stratégiának a Parlament társjogalkotói hatáskörébe tartozó bel- és igazságügy területén működő európai ügynökségek által végzett műveletek és az európai források prioritásainak megállapítása tekintetében is vannak következményei; ezért sürgeti a Tanácsot, hogy az új stratégia elfogadását megelőzően kellőképpen vegye figyelembe a Parlament új belső biztonsági stratégiára vonatkozó észrevételeit;

14.  kinyilvánítja azon szándékát, hogy egyebek mellett az új belső biztonsági stratégiáról várható bizottsági közlemény alapján bővebben kifejtse álláspontját a belső biztonság területével összefüggő prioritásokról és fellépésekről, és a Lisszaboni Szerződés szellemében gyümölcsöző párbeszédet kezdjen a Tanáccsal és a Bizottsággal erről a kérdésről;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak és a tagállamok parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0276.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0230.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0173.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0384.


Palesztina
PDF 220kWORD 60k
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása Palesztina államiságának elismeréséről (2014/2964(RSP))
P8_TA(2014)0103RC-B8-0277/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a közel-keleti békefolyamatról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Európai Unió Külügyek Tanácsának a közel-keleti békefolyamatról szóló, 2014. november 17-i következtetéseire,

–  tekintettel a főképviselőnek/alelnöknek a Har Nof zsinagóga elleni támadásról szóló 2014. november 18-i, valamint a jeruzsálemi terrortámadásról szóló 2014. november 5-i nyilatkozataira, továbbá az Unió főképviselője szóvivőjének a legutóbbi közel-keleti fejleményekről szóló 2014. november 10-i nyilatkozatára;

–  tekintettel a svéd kormány arról szóló, 2014. október 30-i bejelentésére, hogy elismerte a Palesztin Államot, valamint arra, hogy más tagállamok korábban – még uniós csatlakozásukat megelőzően – azt szintén megtették,

–  tekintettel az Egyesült Királyság Alsóháza által 2014. október 13-án, az ír szenátus által 2014. október 22-én, a spanyol parlament által 2014. november 18-án, Franciaország Nemzetgyűlése által 2014. december 2-án és a portugál parlament által 2014. december 12-én elfogadott, a Palesztin Állam elismerését szorgalmazó indítványokra,

–  tekintettel a nemzetközi jogra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az Unió már többször is megerősítette, hogy a két állam elvén és az 1967-es határokon alapuló megoldást támogatja, amely szerint mindkét állam fővárosa Jeruzsálem, egy biztonságos Izrael Állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes Palesztin Állam békében és biztonságban él egymás mellett, és szorgalmazta az Izrael és a Palesztin Hatóság (PH) közötti közvetlen béketárgyalások újraindítását;

B.  mivel az izraeliek és a palesztinok közötti igazságos és tartós béke megteremtése több mint fél évszázada a nemzetközi közösséget, és köztük az Európai Uniót foglalkoztató egyik legfontosabb feladat;

C.  mivel a felek közötti közvetlen béketárgyalások holtpontra jutottak; mivel az EU felhívta a feleket, hogy folytassák az eredményes tárgyalásokhoz szükséges bizalomra épülő környezet kialakítására irányuló erőfeszítéseiket, illetve tartózkodjanak a folyamat hitelességének aláásására alkalmas fellépésektől, továbbá vegyék elejét a bujtogató tevékenységnek;

D.  mivel 2012. november 22-i állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy az izraeliek és palesztinok közötti igazságos és tartós béke csak békés és erőszakmentes eszközökkel valósítható meg, sürgette a felek közötti közvetlen béketárgyalások újraindításához szükséges feltételek megteremtését, ezzel összefüggésben támogatta az ENSZ-ben tagsággal nem rendelkező megfigyelői státusz elnyerésére irányuló palesztin kérelmet, és úgy értékelte, hogy ez fontos lépés a palesztin követelések láthatóbbá, erőteljesebbé és eredményesebbé tétele felé, továbbá felhívta az uniós tagállamokat és a nemzetközi közösséget, hogy jussanak megállapodásra e tekintetben;

E.  mivel az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2012. november 29-én úgy határozott, hogy Palesztina számára az ENSZ-ben megadja a tagsággal nem rendelkező megfigyelő állam jogállást;

F.  mivel a Palesztin Állam elismerése a tagállamok hatáskörébe tartozik;

G.  emlékeztetve arra, hogy a PFSZ már 1993-ban vállalta, hogy elismeri Izraelt;

1.  elvben támogatja Palesztina államiságának elismerését és a két állam elvén alapuló megoldást, és hiszi, hogy ezeknek együtt kell járniuk a béketárgyalások előrehaladásával;

2.  támogatja Abbász elnök és a nemzeti konszenzuson alapuló palesztin kormány erőfeszítéseit; ismét hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a palesztin konszenzusos kormány hatalma és a gázai övezetbeli igazgatása megszilárduljon; arra sürget minden palesztin frakciót – a Hamászt is beleértve –, hogy fogadja el a PFSZ kötelezettségvállalásait, és vessen véget a belső ellentéteknek; felszólít a palesztin intézményi kapacitásépítés folyamatos uniós támogatására és segítésére;

3.  mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a térségben nő a feszültség és fokozódik az erőszak; a lehető leghatározottabban elítél minden erőszak- vagy terrorcselekményt, és részvétét fejezi ki az áldozatok családjainak; figyelmeztet a szent helyeket érintő erőszak további eszkalálódásának veszélyeire, amely az izraeli–palesztin konfliktust vallási konfliktussá alakíthatja át; felkéri mindkét fél politikai vezetőit, hogy látható fellépések keretében működjenek együtt a helyzet enyhítése érdekében, és hangsúlyozza, hogy az izraeliek és palesztinok közötti igazságos és tartós béke csak békés és erőszakmentes eszközökkel valósítható meg; hangsúlyozza, hogy bármely erőszakos cselekedet mindkét oldalon csak fokozhatja a szélsőségességet; az összes felet nyomatékosan felszólítja, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekménytől, amely uszítás, provokáció, erőszak alkalmazása vagy megtorlás révén súlyosbítaná a helyzetet;

4.  hangsúlyozza, hogy el kell kerülni az olyan lépéseket, amelyek megkérdőjelezik a feleknek a helyzet tárgyalásos megoldása iránt kinyilvánított elkötelezettségét; hangsúlyozza, hogy a telepek a nemzetközi jog értelmében jogellenesek; mindkét felet felszólítja arra, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekménytől, amely veszélybe sodorhatja a két állam elvén alapuló megoldás fenntarthatóságát és kilátásait;

5.  ismételten hangsúlyozza, hogy határozottan támogatja az 1967-es határokon nyugvó, két állam elvén alapuló megoldást, amelynek értelmében mindkét ország fővárosa Jeruzsálem, és amely szerint egy biztonságos Izrael Állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes Palesztin Állam békében és biztonságban él egymás mellett, az önrendelkezéshez való jog és a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartása alapján;

6.  üdvözli a főképviselő/alelnök Izraelbe és Palesztinába tett közelmúltbeli látogatását, valamint az iránti elkötelezettségét, hogy tevékenyen részt vegyen egy olyan pozitív folyamatban, amelynek célja a konfliktus ördögi körének megtörése és a békefolyamatban a valódi előrelépéshez szükséges feltételek megteremtése; úgy véli, hogy az Európai Uniónak fel kell vállalnia azt a felelősséget, hogy a közel-keleti békefolyamatban valódi szereplővé és közvetítővé váljon – figyelemmel a béketárgyalások újraindításának szükségességére is –, többek között az izraeli–palesztin konfliktus megoldására irányuló közös megközelítés és átfogó stratégia révén; ismételten hangsúlyozza, hogy a közel-keleti kvartett égisze alatti diplomáciai megközelítésre van szükség, és emlékeztet az arab békekezdeményezés fontosságára;

7.  felszólítja a főképviselőt/alelnököt, hogy mozdítsa elő közös uniós álláspont létrejöttét ezzel kapcsolatban;

8.  hangsúlyozza az átfogó béke szükségességét, amely megszünteti a felek egymással szemben támasztott összes követelését, valamint érvényre juttatja mindkét fél jogos törekvéseit, köztük az izraeliek biztonság iránti és a palesztinok államiság iránti törekvéseit; hangsúlyozza, hogy a konfliktus egyetlen lehetséges megoldása két állam, Izrael és Palesztina egymás mellett élése;

9.  elindítja a „parlamenti képviselők a békéért” kezdeményezést, melynek lényege, hogy párthovatartozástól függetlenül európai, izraeli és palesztin parlamenti képviselőket egyesítsen a béketerv előmozdítása, és az uniós diplomáciai erőfeszítések kiegészítése céljából;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, a közel-keleti kvartett megbízottjának, a Knesszetnek és az izraeli kormánynak, a Palesztin Hatóság elnökének, valamint a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak.


Acélágazat az EU-ban: a munkavállalók és az ipar védelme
PDF 175kWORD 102k
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása az európai uniós acélágazatról: a munkavállalók és az ipar védelme (2014/2976(RSP))
P8_TA(2014)0104RC-B8-0352/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződésre, amely az Európai Unióról szóló szerződés alapja,

–  tekintettel az „Iparpolitika: A versenyképesség erősítése” című, 2011. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2011)0642),

–  tekintettel az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében – Az iparpolitikáról szóló közlemény frissítése” című, 2012. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0582),

–  tekintettel a „Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható európai acélipar érdekében” című, 2013. június 11-i bizottsági közleményre (COM(2013)0407),

–  tekintettel a „Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható európai acélipar érdekében” című, 2014. február 4-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az acéliparról, valamint az Unióban tevékenykedő vállalatok szerkezetalakításáról, áttelepítéséről és bezárásáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló, 2014. november 25-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló, a Bizottságnak címzett ajánlásokat tartalmazó 2013. január 15-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Acciai Speciali Terni (AST) olasz acélművel kapcsolatosan a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000087/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

Általános kihívások

A.  mivel az európai szén- és acélipar történelmi jelentőségű az európai integráció szempontjából és Európában az ipari hozzáadottérték-teremtés alapját képezi;

B.  mivel az acélágazat alapvető szerepet játszik az európai gazdaság és ipar szempontjából, és jelenleg a kereslet jelentős csökkenésével küzd, amely a munkahelyek folyamatos megszűnéséhez és a versenyképesség csökkenéséhez vezet, és amely nem sok jóval kecsegtet az európai gazdaság olyannyira szükséges fellendülését illetően;

C.  mivel az Európai Uniónak minden tagállamában az ipari termelés fejlesztését célzó politikát kell előmozdítania a munkahelyeknek az Unión belüli megőrzése érdekében, és törekednie kell arra, hogy az ipar a GDP-hez való hozzájárulása 2020-ra elérje a 20%-os indikatív célkitűzést;

D.  mivel az Unió egyik célkitűzése az acélipar támogatása, az az előtt álló akadályok és a versenyképességét fenyegető veszélyek megszüntetése, valamint a változó európai és Európán kívüli piaci feltételeknek való megfelelésre történő felkészítése;

E.  mivel az elmúlt években az acélipar jelentős kihívásokkal nézett szembe nemcsak a szerkezetátalakítások és az ágazati egyesülések, és az ezekből adódó szociális kiadások tekintetében, hanem az EU éghajlat-változási célkitűzéseivel kapcsolatos új elvárásoknak való megfelelést illetően is;

F.  mivel különösen számos nagy acélgyártó folytat rövid távú pénzügyi megtérülésre irányuló stratégiát az innováció, a K+F-be történő beruházások, a foglalkoztatás és a készségfejlesztés rovására;

G.  mivel az európai acélipar a jövőjét veszélyeztető beruházási válsággal néz szembe, ugyanakkor azonban az acélból készült anyagokra döntő szerep vár az urbanizáció, a mobilitás és a demográfiai változások jelentette problémákra adandó fenntartható ipari megoldásokban;

H.  mivel a kereslet csekély növekedése miatt Európa − különösen a síkhengerelt termékek és a különösen nagy hozzáadott értékű termékek tekintetében − nettó acélexportőrből nettó acélimportőrré fog válni;

I.  mivel a Bizottság szerint a gyárbezárások 2007 óta 60 000 munkahely megszűnését eredményezték, é s a termelés 2007 és 2013 között 210 millió tonnáról 166 millió tonnára csökkent(4);

Kereskedelem és versenyképesség

J.  mivel a magas környezeti teljesítmény és a növekvő globális versenyképesség összeegyeztetésének szükségessége, valamint a CO2-kibocsátás-áthelyezéssel kapcsolatos aggodalmak enyhítése és a nyersanyagokhoz való hozzáférés javítása továbbra is az acélágazat egyik alapvető kihívása marad, tekintettel arra, hogy a különböző versenytársak eltérő szabványokat követnek;

K.  mivel az acélipar globális megközelítésében figyelembe kell venni az energiaköltségeket, és mivel az Unióban az ipari fogyasztók számára elérhető energiaárak közvetlen hatással lehetnek a versenyképességre;

L.  mivel az energiahatékonyság és a forráshatékonyság további javítása jelentős költségmegtakarításokat és kibocsátáscsökkentést eredményezhet az ágazat számára;

M.  mivel a gépjárműipar részéről megnyilvánuló kereslet a strukturális túlkínálat miatt csökkenőben van, miközben más ágazatok – például a megújuló energia, az energetikai infrastruktúra – valódi lehetőségeket kínálnak az ágazat számára (példának okáért 1 db 3mW-os szélturbina teljesítmény szempontjából 500 autóval egyenlő);

Szociális szempontok

N.  mivel az Európai Unióban tapasztalható magas munkanélküliségi ráták összefüggnek azzal, hogy csökken az ipari és gyártási termelőbázis, illetve mivel a jelenlegi válság komoly szociális nehézségeket okozott az érintett munkavállalóknak és régióknak;

O.  mivel az európai acélipar fontos munkáltató, amely közvetlenül több mint 350 000, a kapcsolódó iparágakban – többek között az újrahasznosítási láncban – pedig több millió munkahelyet biztosít;

P.  mivel egyes európai acélművek helyzete komoly aggodalmakat okoz a munkavállalóknak, valamint a nemzeti és helyi hatóságoknak;

Q.  mivel a szerkezetátalakításban részt vevő vállalatoknak társadalmilag felelős módon kell eljárniuk, mert a tapasztalatok szerint a szociális és gazdasági szempontból sikeres szerkezetátalakításhoz megfelelő társadalmi párbeszédre van szükség, és mivel − amint azt a Parlament fent említett, 2013. január 15-i állásfoglalása említi − kiemelt figyelmet kell fordítani a munkavállalók tájékoztatására és a velük történő konzultációra;

R.  mivel a szociális partnerek minden szinten és széles körben történő bevonása, valamint az uniós szintű szociális párbeszéd létfontosságúak az acélművek és alkalmazottaik érdekeinek védelme szempontjából;

S.  mivel számos, összességében 20 millió tonna kapacitású acélművet ideiglenesen több mint három éve leállítottak; mivel ugyanakkor számos európai acélműben a munkavállalók többsége idős, nyugdíjazás előtt álló szakmunkás;

Kutatás és fejlesztés/technológia

T.  mivel a csúcstechnológiai iparágakra – köztük az acéliparra – a technológiai szaktudás modelljeiként tekintettek, ezért azonnali cselekvésre van szükség a megtartásuk érdekében, megelőzendő áthelyezésüket az Unió területén kívülre;

U.  mivel a kutatás és a fejlesztés stratégiai jelentőségű egy olyan ágazatban, amelynek képesnek kell lennie különösen (de nem kizárólag) a CO2-kibocsátás csökkentésére;

Kihívások

1.  hangsúlyozza, hogy az európai gazdasági fellendülés nagymértékben függ egy erős feldolgozóipartól, amelyben az acélipar kulcsszerepet játszik, és hogy a feldolgozóipar a hazai kereslettől és növekedéstől függ;

2.  kitart amellett, hogy meg kell tartani az olyan fontos iparterületeken kifejlesztett know-how-t és szaktudást, mint Terni, Piombino, Florange, Krefeld, Bochum, Taranto és Asturias, ami biztosítani fogja a diverzifikációt, a környezet megóvását, az innovatív termékeket és a meglévő termelési kapacitás megőrzését;

3.  sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a 2015 első felére beígért iparpolitikai ütemterv elkészítését, amelynek célja, hogy felélessze az európai ipart a globális piacon és hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen, egyúttal biztosítva a magas szociális és környezeti normákat az Unióban, valamint viszonosságra törekedve a harmadik országokkal;

4.  az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálata során kiemelkedően fontosnak tartja az újraiparosítás ambiciózus megközelítését egy valódi uniós iparpolitika megvalósítása, valamint az EU globális szintű ipari versenyképességének felélesztése szempontjából;

5.  mivel az acélgyártást számos országban stratégiai fontosságúnak tekintik, felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az európai acélipar stratégiai pozícióját a világban, és dolgozzon ki világos útitervet azokra a közép- és hosszú távú kezdeményezésekre, amelyeket az európai acélipar támogatása érdekében javasolni szándékozik; hangsúlyozza, hogy az útitervbe a szociális partnereket minden szinten időben és széles körben be kell vonni; úgy véli, hogy tekintettel a válság elhúzódására, az acélipari cselekvési terv végrehajtásáról is kell éves jelentést készíteni annak érdekében, hogy építeni lehessen az elmúlt év pozitív eredményeire és ne vesszen kárba a meglévő lendület;

6.  kéri a Bizottságot, hogy alakítson ki egy mélyreható acélpiaci elemző eszközt, amely pontos információt nyújtana az európai és a globális acélkereslet és -kínálat egyensúlyáról, és amely különbséget tesz e piac fejlesztésének strukturális és ciklikus összetevői között; úgy véli, hogy az acélpiac nyomon követése jelentős mértékben hozzájárulhat az acél- és más fémhulladékok piacának átláthatóságához, és értékes inputot biztosíthat az acélipar ciklikus természete miatt elkerülhetetlen kiigazító és proaktív intézkedésekhez; kéri a Bizottságot, hogy e piaci elemző eszközt használja fel a kockázatok előrejelzésére és annak kivizsgálására, hogy a gyárak bezárása milyen hatással van az ágazat fellendülésére;

7.  kéri a Bizottságot, hogy a közeljövőben készítsen jelentést az európai acélipar előtt álló jelentősebb kihívásokról, ideértve a szociális, gazdasági és környezeti vetületeket is; e tekintetben emlékeztet arra, hogy az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártát követően a Bizottság jogosult az európai acéliparban végbemenő változások okozta gazdasági és társadalmi hatások kezelésére; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a – különösen a háromoldalú stratégiai megfontolásokkal és a kutatással kapcsolatos – pozitív tapasztalatokat;

8.  kéri, hogy az új biztosi testület megválasztása alkalmából sürgősen és a Parlament teljes körű részvételével indítsák újra az acélipari kérdésekkel foglalkozó magas szintű csoportot, és ennek keretében hívjanak össze megbeszélést a célból, hogy az érdekelt feleket tájékoztassák a Bizottság acélipari cselekvési tervében szereplő 40 fellépés végrehajtásában elért előrehaladásról; felszólítja a Bizottságot, hogy amennyiben szükséges vagy lehetséges, a megfelelő időben tartsa meg a magas szintű csoport üléseit, hogy az azokon elért eredményeket felhasználhassák a Versenyképességi Tanács megbeszélésein; felszólítja a Bizottságot, hogy – mivel az acélágazatot érintő néhány kérdés más energiaintenzív iparágak számára is lényeges – szervezzen évente tematikus üléseket más energiaintenzív iparágak képviselőivel, amelyeken megvitatnák a versenypolitika, a kereskedelempolitika, az energiapolitika vagy az éghajlat-politika témakörét;

9.  lényegesnek tartja, hogy a regionális és helyi önkormányzatok, valamint a térség acélműveit képviselő szakszervezetek szorosan részt vegyenek a folyamatban a tagállamok legjelentősebb érintett szereplői közötti együttműködés, információcsere és a bevált gyakorlatok átadásának ösztönzése érdekében;

10.  kiemeli, hogy meg kellene vizsgálni, hogy az európai ipar fenntarthatóvá és nyereségessé tétele céljából hogyan lehet kezelni a befektetési válságot, szem előtt tartva, hogy az acélipari beruházásokat hosszú távú megtérülés jellemzi; ezért sürgeti a Bizottságot annak megfontolására, hogy beruházási csomagjának jelentős részét hosszú távú és életképes infrastrukturális projektekre, valamint a nagyszabású ipari projektekkel kapcsolatos innovációra fordítsa, beleértve az energiahatékonyságra irányuló és az alacsony szénkibocsátású projekteket, melyek szintén jelentős mértékben fellendíthetik az acél iránti keresletet az Unióban;

11.  ösztönzi továbbá más innovatív finanszírozási eszközök, így olyan kockázatmegosztási pénzügyi eszközök alkalmazását, amelyek elsőbbséget biztosítanak a válságban lévő acélipari ágazatok számára; felhívja az Európai Beruházási Bankot és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, hogy alakítsák ki az acélipari projektek hosszú távú finanszírozási keretét;

12.  hangsúlyozza annak döntő fontosságát, hogy az acélipari ágazat támogatásban részesüljön – beleértve az új kulcsfontosságú acélfelhasználó ágazatok stratégiai fejlesztését, például az energetikai ágazatban (megújuló energia termelése és elosztása), a közlekedési ágazatban és az erőforrás-hatékony építési projektek során –, ily módon ösztönözve a hatékony termelési folyamatokat, erősítve a belső piacot, valamint ösztönözve a készségfejlesztést;

13.  kéri az „életciklus-értékelésen” alapuló megközelítés alkalmazását a környezeti hatások felmérése és az életciklus valamennyi szakaszában történő csökkentett forrásfelhasználás értékelése érdekében, amely magában foglalja a nyersanyag-kitermelést és -átalakítást, a gyártást és a forgalmazást, a felhasználást és/vagy a fogyasztást, az anyagok újrafelhasználása és újrafeldolgozása, valamint az energia-visszanyerés előmozdítása, illetve a hulladék végleges elhelyezésének csökkentése céljával;

14.  felszólítja a Bizottságot annak ellenőrzésére, hogy a versenyszabályok alkalmazása nem vezetett-e tisztességtelen megoldásokhoz az európai acélpiacon, aminek negatív hatása lehet a hatékonyságára, és ha igen, ösztönzi a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot korrekciós intézkedésekre, és akadályozza meg az ilyen helyzeteket a jövőben; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a versenyjog terén hozott határozatai vagy jogorvoslatai nem veszélyeztethetik az egyes acélgyártó üzemek gazdasági életképességét, különösen a megnövekedett globális verseny fényében; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a versenyjog terén hozott határozatai vagy jogorvoslatai nem veszélyeztethetik az egyes acélgyártó üzemek gazdasági életképességét, különösen a megnövekedett globális verseny fényében;

15.  sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az energiaintenzív iparágak számára elérhető állami támogatások jelenlegi rendszere ne vezessen a belső piac torzulásához, és ennélfogva biztosítson egyenlő versenyfeltételeket a vállalatok számára; úgy véli, hogy az energiaintenzív iparágaknak stabil keretre van szükségük a beruházásaik számára, hogy biztosítani tudják a foglalkoztatás magas szintjét;

Kereskedelem és versenyképesség

16.  ösztönzi a Bizottságot, hogy helyezzen nagyobb hangsúlyt az iparpolitikára olyan eszközök elfogadása révén, amelyek lehetővé teszik az európai ipar versenyképességének újjászületését a globális piacon, és biztosítson egyenlő versenyfeltételeket valamennyi gazdasági szereplő számára;

17.  felszólítja a Bizottságot, hogy kellő időben és hatékonyan kezelje az uniós piacra érkező, illegálisan támogatott és dömpingelt acélimportot, valamint hogy adott esetben alkalmazza az uniós joggal összhangban álló uniós kereskedelmi jogorvoslati eszközöket;

18.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazításának (a kibocsátási egységek megfizetése az Unión kívülről érkező acél után) megvalósíthatóságát egyenlő versenyfeltételek megteremtése céljából a szén-dioxid-kibocsátások terén, megszüntetve ezzel a kibocsátásáthelyezés jelenségét;

19.  felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokban biztosítsa az uniós acél- és acélalapú termékek exportlehetőségeinek és piacra jutási lehetőségeinek egyértelmű javítását; hangsúlyozza, hogy az acélipari termékek tisztességes kereskedelme csak az alapvető munkajogi és környezetvédelmi előírások teljesítése mellett működhet, és kiemeli, hogy a dömpingáron megvalósuló import tisztességtelen versenyhez vezet, különösen az európai rozsdamentesacél-gyártók számára; hangsúlyozza, hogy sürgető szükség van az Unió piacvédelmi eszközeinek modernizálására, és felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket e modernizációs folyamat megvalósítása érdekében, tisztességes versenyt biztosítva ezzel, és képessé téve az Uniót gyors és arányos intézkedések meghozatalára a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem során;

20.  úgy véli, hogy az itt javasolt pozitív intézkedések révén az acélipar nemzetközileg versenyképesebbé válhatna, megmutatva, hogy az uniós acéltermékek magasabb szociális, környezeti és gazdasági szabványoknak felelnek meg, mint a máshonnan származók, és kiemelve az uniós acélgyártók termékeinek minőségét, ami egyben a fogyasztók benyomásait is javítaná;

21.  hangsúlyozza, hogy az éghajlat- és környezetvédelem magas európai normái világszintű normákká válhatnak, tisztességes feltételeket biztosítva így a versenynek;

22.  tudatában van, hogy az acélágazat számos tagállamban nehézségekkel néz szembe részben a globális kereslet jelentős csökkenése, részben pedig az energiaárak és az európai feldolgozóipar külföldre költöztetésének növekedése következtében; felszólítja ezért a Bizottságot az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve (COM(2011)0571), illetve az Európai Erőforrás-hatékonysági platform szakpolitikai ajánlásainak teljes körű végrehajtására;

23.  véleménye szerint javítani kell a hulladékokra vonatkozó jogszabályokat az uniós acélhulladék-piac működésének fenntartása érdekében, például az elhasználódott járművekről szóló irányelv felülvizsgálata által; ismételten felhívja a figyelmet a jól működő acélhulladék-piac jelentőségére és arra, hogy e piacot a jövőben az EU körkörös gazdaságára irányuló stratégia szellemében fejleszteni és ösztönözni kell, a nem uniós ipari cégeknek az EU piacán való jelenlétéből fakadó túlzott áremelkedések megelőzése érdekében; kéri ezzel összefüggésben a Bizottságot, hogy fontolja meg kiviteli vámok alkalmazását az EU acélhulladék-piacán, az egyébként bekövetkező környezeti dömping megelőzése érdekében;

Szociális szempontok

24.  emlékeztet rá, hogy szükséges beruházni a munkavállalók oktatásába és képzésébe, és hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak gondosan felügyelnie kell a folyamatos fejleményeket az ipari örökség és az érintett munkaerő védelme érdekében;

25.  kéri a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamokat ne fordítsák egymás ellen, amikor egy több tagállamban gyárakat üzemeltető nagy acélgyártó szerkezetátalakítást jelent be; továbbá a fenntartható, erőforrás-hatékony és versenyképes, valamint az európai és Európán kívüli piaci feltételek változásaihoz alkalmazkodni képes acélipar támogatását célzó szakpolitikai koordináció fontosságából adódóan kiáll egy olyan összeurópai megoldás mellett, amely az európai régiókban megóvja a jó munkahelyeket és az ipari tevékenységet, illetve létrehoz ilyeneket;

26.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az ipar, a szociális partnerek és a helyi hatóságok előre megtervezzék az ideiglenesen leállított üzemegységek esetleges újraindításához kapcsolódó képzési követelményeket;

27.  támogatja a know-how átadására irányuló program előmozdítását, amely révén a képzett munkavállalók átadhatnák a tudásukat és készségeiket az újaknak az európai acélgyárakban;

28.  hangsúlyozza, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalására és a munkavállalók részvételére vonatkozó uniós normákat a harmadik országokban lévő európai vállalatoknál is alkalmazni kellene;

29.  hangsúlyozza, hogy a munkavállalók innovációba és átszervezésbe való bevonása elengedhetetlen a gazdasági siker előmozdítása szempontjából, és felszólítja ezért a Bizottságot, hogy hozzon létre egy platformot a szociális partnerek részvételével az európai acéliparra vonatkozó cselekvési terv megvitatására, végrehajtására és nyomon követésére;

30.  felszólítja a kritikus gazdasági helyzetben lévő acélüzemek szociális partnereit, hogy a válsághelyzetekre való reagálás és az elbocsátások, munkahely-megszűnések elkerülése érdekében vegyék fontolóra a munkaidő kollektív csökkentésének lehetőségeit;

31.  felszólítja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse a mérvadó uniós alapokat, mint az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) és az Európai Szociális Alapot (ESZA), továbbá a szakpolitikai eszközöket a kiigazítás szociális költségeinek enyhítése és annak biztosítása érdekében, hogy megtartsák a megfelelő szakmai készségeket, és továbbfejlesszék az ágazat jövőbeli versenyképességét;

32.  javasolja, hogy a vállalatok szabad kibocsátási egységeinek eladásából keletkező bevételt teljes egészében a karbonszegény gazdaságba fektessék be újra (felszerelés, technológiák, K+F, a munkaerő képzése);

33.  úgy véli, hogy számítani kell az acél- és egyéb ipari ágazatokban a jövőben megvalósuló jelentős változásokra; úgy véli ebből a szempontból, hogy a tagállamoknak szorosabban össze kellene hangolniuk oktatási és képzési politikáikat a munkaerőpiac szükségleteivel, hogy képesek legyenek megbirkózni a hasonló helyzetekkel, emellett elő kellene mozdítaniuk a műszaki és tudományos területek vonzerejét annak biztosítása érdekében, hogy az innováció motorjaként képzett szakemberek legyenek jelen az acélágazatban;

34.  hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóbb termelési eljárásokra és termékekre történő átállás megvalósítása érdekében képzett és nagy gyakorlattal rendelkező munkavállalókra van szükség, és felszólít egy európai oktatási és képzési stratégia kialakítására; üdvözli az acélágazatra vonatkozó, környezetbarát műszaki szakoktatási és -képzési projektet (Greening Technical Vocational Education & Training), amelynek keretében az acélipari vállalatok, kutatóintézetek és a szociális partnerek közösen vizsgálták a környezeti fenntarthatósághoz szükséges készségeket; kéri a Bizottságot, hogy a továbbiakban is támogassa a projekt eredményeinek végrehajtását;

Kutatás és fejlesztés/technológia

35.  elismeri, hogy ki kell fejleszteni és az EU egészében terjeszteni kell az elérhető legjobb technikákat, és amikor csak lehetséges, támogatni kell, hogy ásványok helyett vashulladékot, koksz helyett pedig gázt használjanak, továbbá hogy egyre inkább elektromos ívkemencéket alkalmazzanak;

36.  felszólít az energiabevitelt maximalizáló technológiákra irányuló beruházásokra, amire példa a járulékos gázokból és hulladékhőből történő gőz- és villanyáram-termelés optimalizálása;

37.  szorgalmazza, hogy a tagállamok jogszabályok vagy kollektív szerződések alapján biztosítsanak megfelelő szociális védelmet és munkakörülményeket, valamint tisztességes béreket, továbbá hatékony védelmet a tisztességtelen elbocsátások ellen;

38.  hangsúlyozza a kutatásba és innovációba való beruházás szükségességét, ami alapvető eleme általában az európai gazdaság, konkrétan pedig az acélipar újraindításának és megújításának, amely ágazat hosszú életciklusokon és az újrahasznosításban rejlő nagy lehetőségeken alapul; megemlíti ezzel összefüggésben a meglévő és új hidrogénalapú vasércredukciós technológiákat, amelyek nagy mennyiségű szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vagy megszüntetésére képesek; felszólít ezért a tisztességes acéltermékek védjegyének létrehozására és támogatására, „Made in Europe” néven;

39.  úgy véli, hogy a közös kutatási és fejlesztési erőfeszítések elő fogják mozdítani az alacsony szén-dioxid-kibocsátással és környezeti hatással járó acélgyártást, ezzel a fenntarthatóbb és versenyképesebb ipart támogatva;

40.  kiemeli ezzel kapcsolatban a Horizont 2020 és a „Fenntartható Feldolgozóipar az Erőforrás- és Energiahatékonyság Révén” (SPIRE) programok alapvető fontosságát, illetve hogy az Európai Beruházási Banknak és a jövőbeli NER400-nak kellene finanszíroznia a legkockázatosabb innovációs és kutatási programokat;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy folytasson nagyra törő innovációs politikát, amely lehetővé teszi olyan magas minőségi színvonalú, energiahatékony és innovatív termékek és eljárások kifejlesztését, amelyek lehetővé teszik az EU számára, hogy a növekvő globális versenyben helyt álljon; hangsúlyozza, hogy az új termékekre, például az autógyártás számára készült nagy szilárdságú, magasan ellenálló acéllemezeket is magában foglaló acélból készült tömegtermékekre, illetve az eltérő fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező magas ötvözetű acélokra, és az új előállítási folyamatokra, különösen a hidrometallurgiára és az újraolvasztásos metallurgiára irányuló innováció kulcsfontosságú az uniós acélipar harmadik országbeli beszállítókkal szembeni versenyképességének növelése szempontjából, és hogy e területet különösen támogatni kell;

42.  emlékeztet rá, hogy nem csak a kutatás és fejlesztés, illetve a tudástranszfer, hanem a piaci bevezetés és az innovációs klaszterek támogatása révén is ösztönözni kell az innovációt, a köz- és magánszféra közötti partnerségek előmozdításával olyan stratégiai ágazatokban, mint az acélipar, még több magántőke mobilizálása érdekében;

43.  támogatja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó ipari kísérleti projektek finanszírozását annak érdekében, hogy meg tudjunk felelni a fenntartható, szén-dioxid-mentes gazdaságba történő átmenet sürgető szükségességének, amelynek gerincét az energiahatékonyság, a megújuló források és az intelligens infrastruktúra adják, valamint támogatja a rendkívül alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó acélgyártási (ULCOS) technológiák átalakítását egy energiahatékony és környezetileg hatékony iparpolitikai eszközzé;

44.  úgy véli, hogy a csökkentési lehetőségek, főleg az acélipari ágazatokban nagymértékben függenek majd az új technológiáktól, és ezért hangsúlyozza, hogy az uniós támogatású kutatási és innovációs programok milyen fontos szerepet játszhatnak az európai gazdaság fellendítésében a Horizont 2020 programon keresztül, illetve hogy milyen szerepe lehet az európai acélágazat versenyképességének és termékei magas minőségének biztosításában; emlékeztet, hogy a kutatás és az innováció a gazdasági növekedés és a versenyképes ipar fontos mozgatórugói;

45.  felszólítja a Bizottságot, hogy hajtsa végre az acélipari cselekvési tervben javasoltaknak megfelelően a SustSteel-kezdeményezést, amely a Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága teljes körű támogatását élvezi, és ezt minél hamarabb vigye végbe;

o
o   o

46.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0069.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0060.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0005.
(4) A Bizottság szolgálatainak „Helyzetjelentés a versenyképes és fenntartható európai acéliparra irányuló cselekvési tervről szóló, 2013. június 11-i bizottsági közlemény (COM(2013)0407) végrehajtásáról” című munkadokumentuma (SWD(2014)0215).


A földközi-tengeri térségben uralkodó helyzetről és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségességéről
PDF 237kWORD 70k
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalása a földközi-tengeri térségben kialakult helyzetről és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségességéről (2014/2907(RSP))
P8_TA(2014)0105B8-0362/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre,

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az 1951-es Genfi Egyezményre és annak kiegészítő jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a szíriai konfliktus keltette menekülthullám problémájának leküzdésére irányuló uniós és tagállami intézkedésekről szóló 2013. október 9-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel 2013. október 9-i állásfoglalására a Földközi-tenger térségét érintő migrációs hullámokról, különös tekintettel a Lampedusa közelében történt tragikus eseményekre(2),

–  tekintettel az Európai Parlament elnökének 2014. október 2–3. között Lampedusán tett látogatása során, a 2013. október 3-i tragédia évfordulója alkalmából tartott beszédére,

–  tekintettel a Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága által küldöttségének a szíriai menekültek helyzetének értékelését célzó, Lampedusa szigetén tett 2011. novemberi és Jordániában tett 2013. februári látogatásáról készült jelentésére, valamint – különösen a Szíriából érkezett – menedékkérők és menekültek helyzetének értékelését célzó, Bulgáriában tett, 2014. januári látogatásáról készült jelentésére,

–  tekintettel a 2013. október 23-i plenáris ülésén folytatott, a Földközi-tenger térségére vonatkozó uniós migrációs politikákról szóló vitára, különöse tekintettel a Lampedusa közelében történt tragikus eseményekre,

–  tekintettel a jelenlegi ciklus kezdete óta tartott alábbi vitákra: 2014. július 22-én az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoport munkájáról szóló közlemény végrehajtásáról; 2014. szeptember 4-én a Frontex a Földközi-tenger térségében folytatott tevékenységeiről és a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoportról; 2014. szeptember 24-én a Bizottságnak a bevándorlásról és a menekültügyről szóló ötödik éves jelentéséről(3) (2013), valamint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak (EASO) az Európai Unió menekültügyi helyzetéről szóló éves jelentéséről (2013);

–  tekintettel a Bizottság 2013. december 4-i közleményére a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoport munkájáról(4);

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. december 20-i következtetéseire,

–  tekintettel a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoport munkájáról szóló közlemény végrehajtásáról szóló 2014. május 22-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra(5),

–  tekintettel az Európai Tanács által a 2014. június 26–27-i ülésén elfogadott következtetésekre, melyekben meghatározta a jogalkotási és operatív programok tervezésére vonatkozó stratégiai iránymutatásokat, amelyeket az elkövetkező évek során a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén alkalmazni kell(6),

–  tekintettel a Juncker elnök által a Parlament 2014. július 15-i plenáris ülésén ismertetett, a következő Európai Bizottságnak szóló politikai iránymutatásokra,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az európai bevándorlási politikáról szóló, 2014. szeptember 11-i véleményére(7),

–  tekintettel a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos, Avramopoulos úr által az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság előtti, 2014. szeptember 30-i meghallgatásán tett kötelezettségvállalásokra,

–  tekintettel a Tanács „Fellépés a migrációs áramlások jobb kezelése érdekében” című, 2014. október 10-én elfogadott következtetéseire,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) „A Földközi-tengeren történt halálesetek” című 2012. áprilisi jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó különleges előadójának éves jelentéseire, különösen „Az Európai Unió külső határainak igazgatása és annak hatásai a migránsok emberi jogaira” című 2013. áprilisi jelentésére, valamint a 2014 áprilisában közzétett, a migránsok munkahelyi kizsákmányolásáról szóló jelentésére;

–  tekintettel Őszentsége Ferenc pápának a Parlamentben tett 2014. november 25-i látogatása alkalmával mondott beszédére,

–  tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, a földközi-tengeri térségben kialakult helyzetről és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségességéről szóló szóbeli választ igénylő kérdésekre (O-000078/2014 – B8-0037/2014 és O-000079/2014 – B8-0038/2014),

–  tekintettel a földközi-tengeri térségben kialakult helyzetről és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségességéről szóló, a Parlamentben 2014. november 25-én megtartott vitára,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a Nemzetközi Migrációs Szervezet(8) szerint 2014 első kilenc hónapjában legalább 3 072 ember vesztette életét a Földközi-tengerben, ami ismét rávilágít arra, hogy mindent meg kell tenni a veszélyben lévők életének megmentésére, továbbá felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy a tagállamoknak be kell tartaniuk nemzetközi kötelezettségeiket a tengeri mentés területén;

B.  mivel a jelentések szerint mintegy 500 migránst gyilkoltak meg, amikor az őket Egyiptomból az Európai Unió területére szállító hajónak embercsempészek egy másik hajóval szándékosan nekiütköztek és azt elsüllyesztették; mivel az embercsempészek és emberkereskedők kihasználják az illegális migrációt, és mivel ezek a hálózatok súlyosan veszélyeztetik a migránsok életét és kihívást jelentenek az EU számára;

C.  mivel Olaszország által a Földközi-tenger térségében zajló humanitárius mentési tevékenységek fokozása céljából indított, „Mare Nostrum” elnevezésű járőrszolgálati, mentési és felügyeleti művelet 364 nap alatt 150 810 migráns életét mentette meg(9); mivel az olasz kormány bejelentette a Mare Nostrum művelet fokozatos felszámolására irányuló szándékát;

D.  mivel a Frontex által koordinált „Triton” közös művelet 2014. november 1-jén vált teljes mértékben működőképessé, és mivel nem világos, hogy a tagállamok a jövőben hogyan járulnak hozzá a művelethez;

1.  elismeri, hogy fontos a migrációval kapcsolatos átfogó megközelítés kialakítása;

2.  megismétli, hogy az EU-nak a felelősség igazságos elosztására és szolidaritásra kell törekednie azon tagállamok irányában, amelyek akár abszolút értelemben, akár arányosan a legnagyobb számú menekültet és menedékkérőt fogadják (az EUMSZ 80. cikkének megfelelően); emlékeztet az EUMSZ 78. és 79. cikkéből eredő kötelezettségekre;

3.  sajnálatának ad hangot a földközi-tengeri térségben bekövetkezett tragikus halálesetek miatt; sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a további tengeri halálesetek megakadályozása érdekében; tudatában van annak, hogy biztosítani kell a kutatási és mentési kötelezettségek tényleges teljesítését, és e célból szükséges e műveletek megfelelő finanszírozása közép- és hosszú távon;

4.  szükségesnek véli a határpolitika és a biztonság megerősítésének megfontolását, valamint annak átgondolását, hogy hogyan lehetne javítani a Frontex és az EASO jövőbeli szerepét; kéri a tagállamokat, hogy továbbra is mutassanak szolidaritást és tegyenek tanúbizonyságot elkötelezettségükről azáltal, hogy megfelelő mértékben hozzájárulnak a szóban forgó ügynökségek költségvetéséhez és műveleteihez;

5.  emlékeztet rá, hogy a tagállamoknak szigorú büntetőjogi szankciókat kell meghatározniuk a mind az Unióba irányuló, mind a tagországok közötti emberkereskedelemmel és embercsempészettel, valamint a kiszolgáltatott migránsokat az Unióban kihasználó egyénekkel és csoportokkal szemben, továbbá hogy széleskörű tájékoztató kampányokat kell indítaniuk annak érdekében, hogy felhívják az életüket embercsempészekre bízók vagy az emberkereskedelem áldozatai figyelmét az általuk vállalt kockázatok jellegére;

6.  úgy véli, hogy meg kell vizsgálni a jogszerű migráció további lehetőségeit;

7.  úgy véli, hogy meg kell vizsgálni az áttelepítés jó példáit – amilyen például a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkében megállapított önkéntes áttelepülési program – követő jövőbeli kezdeményezések lehetőségeit; emlékeztet rá, hogy az áttelepítési programok végrehajtására hajlandó tagállamok uniós finanszírozásban részesülnek;

8.  hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni a harmadik országokkal (köztük Szubszaharai-Afrika, Észak-Afrika és a Közel-Kelet országaival) való a humanitárius, pénzügyi és politikai segítségnyújtás – ezen belül adott esetben a bűnüldözés – terén való együttműködéssel kapcsolatos átfogó stratégiát; továbbá kéri a regionális védelmi, az áttelepítési és visszatérési politikák, köztük a mind a származási országok, mind a tranzitországok migrációkezelési megállapodásai szerepének tisztázását a migráció alapvető okainak kezelése céljából; hangsúlyozza, hogy a harmadik országoknak be kell tartaniuk a tengeri mentésre vonatkozó nemzetközi jogszabályokból fakadó kötelezettségeiket, valamint gondoskodniuk kell a menekültek védelméről és az alapvető jogok tiszteletben tartásáról;

9.  sürgeti az Unióban való menedékre és védelemre nem jogosultak ügyeinek a harmadik – tranzit- és származási – országokkal való együttműködésben való gyors feldolgozása lehetőségének megfontolását, biztosítva az erőforrások legjobb, a védelemre szorultak érdekében történő felhasználását; hangsúlyozza az önkéntes visszatérési politikák ösztönzésének szükségességét, biztosítva ugyanakkor a migránsok jogainak védelmét és az EU menekültügyi rendszeréhez való biztonságos és törvényes hozzáférést;

10.  véleménye szerint részletes elemzést kell készíteni arról, hogy hogyan használják fel a belügyi alapokat, így a szükséghelyzeti alapokat is ebben az összefüggésben, különös tekintettel a menekültügy és a migráció, a határellenőrzés, az embercsempészettel és az emberkereskedelemmel szembeni küzdelem és a visszatérés területén hozandó intézkedésekre, valamint elemzést kell készíteni az uniós kül- és fejlesztési politikákra előirányzott alapokról;

11.  aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy miként biztosítható a közös európai menekültügyi rendszer végrehajtása – így, amennyiben szükséges és elő van írva, a korai előrejelző, készenléti és válságkezelési mechanizmus elindítása (a 604/2013/EU rendelet 33. cikke), vagy a kötelességszegési eljárások használata azokban az esetekben, amikor az uniós jogszabályokat nem hajtják végre megfelelően – valamint hogy hogyan biztosíthatók a befogadásra, az eljárásokra és az elbírálásra vonatkozó EU-szerte közös hatékony normák, amelyek megvédik a leginkább kiszolgáltatott személyeket és ösztönzik a menekültek társadalmi befogadását;

12.  utasítja illetékes bizottságát, hogy további – például meghallgatások tartására és eseti küldöttségekre szánt – források bevonásával értékelje a szóban forgó különböző politikákat, , dolgozzon ki ajánlásokat, és 2015 vége előtt stratégiai saját kezdeményezésű jelentés formájában számoljon be a plenáris ülés előtt;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0414.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0448.
(3) COM(2014)0288.
(4) COM(2013)0869.
(5) SWD(2014)0173, 1. és 2. rész.
(6) EUCO 79/14.
(7) REX/414.
(8) Fatal Journeys: Tracking Lives Lost during Migration, IOM, 2014.
(9) http://www.marina.difesa.it/EN/operations/Pagine/MareNostrum.aspx

Jogi nyilatkozat