Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2965(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0008/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 15/01/2015 - 11.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0011

Elfogadott szövegek
PDF 252kWORD 95k
2015. január 15., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Az ukrajnai helyzet
P8_TA(2015)0011RC-B8-0008/2015

Az Európai Parlament 2015. január 15-i állásfoglalása az ukrajnai helyzetről (2014/2965(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az európai szomszédságpolitikáról és a keleti partnerségről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az EBESZ/ODHIR előzetes megállapításaira a 2014. október 26-i előrehozott ukrajnai parlamenti választásokról,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának az emberi jogok ukrajnai helyzetéről szóló 2014. december 15-i 8. jelentésére és az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) Ukrajnáról szóló 2014. december 26-i 22. számú helyzetjelentésére,

–  tekintettel az EU és Ukrajna közötti, 2014. június 27-én aláírt társulási megállapodásra, melynek része egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás, és tekintettel arra, hogy az Európai Parlament és az ukrán parlament 2014. szeptember 16-án egyidejűleg ratifikálta a megállapodást,

–  tekintettel a 2014. szeptember 5-i minszki jegyzőkönyvre és a 12 pontból álló béketerv végrehajtásáról szóló 2014. szeptember 19-i minszki memorandumra,

–  tekintettel az ENSZ 2014. november 20-i, az emberi jogok kelet-ukrajnai súlyos megsértéséről szóló jelentésére és a Human Rights Watch krími visszaélésekről szóló jelentéseire,

–  tekintettel a NATO–Ukrajna Bizottság 2014. december 2-i közös nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Tanács Ukrajnára vonatkozó, 2014. március 21-i, június 27-i, július 16-i, augusztus 30-i és december 18-i következtetéseire,

–  tekintettel az EU–Ukrajna Társulási Tanács 2014. december 15-i első ülésének eredményére,

–  tekintettel a Tanács 2014. november 17-i következtetéseire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel Ukrajna 2014. október 26-án előrehozott választásokat tartott, melyek a keleti régiókban dúló konfliktusok és a Krím-félsziget Oroszország általi annektálása ellenére eredményesen, rendben és békében zajlottak, az alapvető jogok általános tiszteletben tartása mellett;

B.  mivel az új kormány, melyet Európa-párti erők alakítottak, rendelkezik a reformok véghezviteléhez szükséges alkotmányos többséggel, és már elfogadott egy koalíciós megállapodást, amely megalapozza a további európai integrációt, a modernizációt, az ország fejlesztését, a valódi demokrácia és jogállam létrehozását, valamint a porosenkói béketervben javasolt alkotmányos változtatások véghezvitelét elősegítő szigorú reformfolyamatot;

C.  mivel a 2014. november 2-án Donyeckben és Luhanszkban tartott ún. „parlamenti és elnökválasztások” megsértették az ukrán jogszabályokat és a minszki megállapodásokat, ezért nem ismerhetők el; mivel a szóban forgó választások megtartása hátráltatta a békefolyamatot és a megbékélést;

D.  mivel azóta a 2014. szeptember 5-i tűzszüneti megállapodást a szeparatisták és az orosz erők szinte naponta megszegték; mivel 2014. december 9. óta – Porosenko tűzszünet betartatására irányuló kezdeményezésének köszönhetően – az ilyen esetek száma jelentősen csökkent; mivel azonban a 2014. szeptember 19-i memorandum fő pontjait az orosz támogatást élvező szeparatisták nem hajtották végre; mivel hiteles források szerint Oroszország továbbra is támogatja a szeparatista milíciákat azzal, hogy folyamatosan biztosítja a katonai felszerelések, zsoldosok, valamint reguláris orosz egységek beáramlását, ideértve alapharckocsik, kifinomult légvédelmi rendszerek és tüzérségi fegyverek biztosítását;

E.  mivel a Kelet-Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus már több ezer katonai és civil áldozatot követelt, és még ennél is többen sebesültek meg, illetve százezrek menekültek el otthonaikból, legtöbben Oroszországba, míg a konfliktus sújtotta térségben kialakult helyzet komoly aggodalomra ad okot mind humanitárius, mind egészségügyi szempontból;

F.  mivel a Krím félsziget illegális annektálásával Európában a II. világháború óta először fordult elő ismét, hogy egy ország egy részét erőszakkal beolvasztották egy másik országba, és ez a cselekmény sérti a nemzetközi jogi normákat, köztük az ENSZ Alapokmányát, a Helsinki Záróokmányt, valamint az 1994. évi budapesti megállapodást;

G.  mivel a Külügyek Tanácsa 2014. november 17-én elvi határozatot hozott a szeparatista vezetők elleni további szankciókról;

H.  mivel széles körben megsértik az emberi jogokat a megszállt Kelet-Ukrajnában és Krím félszigeten, különösen a krími tatárok vonatkozásában, többek között megfélemlítés és egy újabb eltűnési hullám formájában;

I.  mivel előnyös lenne az EU és az USA közötti szorosabb együttműködés az Ukrajnával kapcsolatos politikákban;

J.  mivel az ukrán parlament 2014. december 23-án szavazás útján lemondott az ország el nem kötelezett státuszáról;

1.  teljes mértékű szolidaritását fejezi ki Ukrajnával és az ukrán nemzettel; ismételten hangsúlyozza Ukrajna függetlensége, szuverenitása, területi integritása, határainak sérthetetlensége és Európai Unióhoz való közeledése melletti elkötelezettségét;

2.  elítéli a szeparatisták és más kelet-ukrajnai irreguláris erők által elkövetett terror- és bűncselekményeket;

3.  üdvözli a 2014. október 26-án lefolytatott választások pozitív értékelését – a kihívást jelentő biztonsági és politikai körülmények dacára –, valamint az új ukrán parlament azt követő beiktatását; üdvözli Porosenko elnök, Jacenyuk miniszterelnök és Grojszman házelnök határozott politikai elkötelezettségét az együttműködés és a szigorú reformfolyamat előmozdítása mellett; határozottan arra ösztönzi Ukrajna új kormányát és az parlamentjét, hogy haladéktalanul fogadja el és hajtsa végre a rendkívül időszerű politikai és társadalmi-gazdasági reformokat, amelyek egy demokratikus és virágzó, a jogállamiság szellemében működő állam felépítéséhez szükségesek;

4.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ország területén kialakult jelenlegi helyzetben az ukrán parlamentben nem képviselteti magát Ukrajna egész területe és népessége; emlékeztet arra, hogy Ukrajna kormányának és parlamentjének biztosítania kell azon polgárok jogainak és igényeinek védelmét is, akiknek nincs képviselete az állami döntéshozatalban;

5.  határozottan elítéli Oroszország agresszív és terjeszkedő politikáját, amely fenyegetést jelent Ukrajna egységére és függetlenségére, de potenciális fenyegetést hordoz magára az Európai Unióra nézve is, ideértve a Krím félsziget annektálását, az Ukrajna elleni hadüzenet nélküli hibrid háborút, amely magában foglalja az informatikai hadviselést, a számítástechnikai hadviselés egyes elemeit, a reguláris és irreguláris erők használatát, a propagandát, a gazdasági nyomásgyakorlást, az energetikai zsarolást, a diplomáciát és a politikai destabilizálást; hangsúlyozza, hogy ezek a fellépések sértik a nemzetközi jogot, és súlyos biztonsági fenyegetést jelentenek Európára nézve; kiemeli, hogy Európán belül semmivel nem indokolható katonai erő használata az úgynevezett történelmi és biztonsági okokra hivatkozva vagy a „külföldön élő nemzettársaik” védelmében; felszólítja Moszkvát, hogy hagyjon fel a helyzet súlyosbításával azáltal, hogy azonnal leállítja a fegyverek, zsoldosok és csapatok beáramoltatását a szeparatista milíciák támogatására, továbbá felhasználja a szeparatisták feletti befolyását, meggyőzve őket arról, hogy be kell kapcsolódniuk a politikai folyamatba;

6.  sürgeti valamennyi felet, hogy további késedelem nélkül maradéktalanul hajtsák végre a minszki jegyzőkönyvet, igazolva ezzel a helyzet enyhítése és a lehető legnagyobb mértékű önmérséklet iránti valódi elkötelezettségüket; felszólítja Oroszországot, hogy tegye lehetővé az orosz-ukrán határ nemzetközi megfigyelését, használja fel a szeparatisták feletti befolyását a tűzszünetet betartatása érdekében, és konstruktívan vegyen részt a minszki megállapodások végrehajtásában; bizalomépítő intézkedések elfogadására ösztönöz, amelyek támogatják a béketeremtésre és a megbékélésre irányuló erőfeszítéseket; hangsúlyozza ezzel összefüggésben az inkluzív politikai párbeszéd és a Donyec-medence gazdaságának rehabilitációjára irányuló gazdasági program fontosságát;

7.  felszólít a jelenlegi uniós szankciórendszer fenntartására, különös tekintettel a Tanács 2015. márciusi ülésére, mindaddig, amíg Oroszország nem tartja teljes mértékben tiszteletben és főként nem teljesíti a Minszkben vállalt kötelezettségeit, valamint sürgeti a Bizottságot, hogy az Oroszországgal kapcsolatos válság folytatódása esetén találja meg a tagállamok közötti szolidaritás erősítésének a módját; hangsúlyozza, hogy olyan egyértelmű célkitűzéseket kell elfogadni, amelyek teljesülésük esetén elejét vehetik újabb korlátozó intézkedések bevezetésének Oroszország ellen, vagy az eddigiek visszavonásához vezethetnek, ideértve a következőket: a tűzszünet végrehajtása, valamennyi orosz csapattest és orosz támogatásban részesülő illegális fegyveres csoport, illetve zsoldos feltétel nélküli kivonása, valamennyi fogoly – köztük Nagyija Szavcsenko – kicserélése, továbbá az ukrán fennhatóság visszaállítása az ország teljes területe fölött, ideértve a Krímet is; felkéri az Európai Tanácsot, hogy az Ukrajnát destabilizáló bármely további orosz fellépés esetén léptessen életbe további korlátozó intézkedéseket, kiterjesztve azok hatályát a nukleáris ágazatra is, továbbá korlátozva az orosz jogi személyek nemzetközi pénzügyi tranzakciók végrehajtására irányuló képességét; elismeri, hogy az EU-nak készen kell állnia az Ukrajnával határos tagállamok támogatására, amelyeknek ugyanolyan biztonsági szintet kell biztosítani, mint minden más tagállamnak;

8.  úgy véli, hogy a szankcióknak illeszkedniük kell az EU Oroszországgal kapcsolatos átfogó megközelítésébe, valamint az alelnök/főképviselő arra irányuló erőfeszítéseibe, hogy újraindítsa a párbeszédet Moszkvával; emlékeztet arra, hogy e szankciók elsődleges célja, hogy rászorítsa az orosz kormányt, hogy változtasson jelenlegi politikáján, és érdemben hozzájáruljon az ukrajnai válság békés megoldásához; hangsúlyozza, hogy az uniós korlátozó intézkedések fenntartása, megerősítése vagy visszafordíthatósága Oroszország hozzáállásától és az ukrajnai helyzettől függ;

9.  hangsúlyozza, hogy Oroszország felé nyitva kell tartani a politikai és diplomáciai csatornákat, hogy lehetséges legyen a konfliktus diplomáciai megoldása, ennélfogva támogatja az olyan formátumokat, mint Genf és Normandia, amennyiben kézzelfogható eredmények születnek;

10.  támogatja a Krím Oroszország általi jogellenes annektálásának el nem ismerésére irányuló politikát, és ezzel összefüggésben megelégedéssel nyugtázza, hogy a közelmúltban további szankciókat fogadtak el krími és szevasztopoli beruházások és szolgáltatások, valamint a térséggel folytatott kereskedelem tekintetében;

11.  hangsúlyozza, hogy a társulási megállapodásnak/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásnak kell alkotnia a szükséges, mielőbb végrehajtandó reformok ütemtervét annak ellenére, hogy Luhanszk és Donyeck egyes részein nehéz háborús környezet uralkodik; felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy minden erejükkel támogassák Ukrajnát e reformok elfogadásában és – mindenekelőtt – végrehajtásában azzal a céllal, hogy megteremtsék az EU és az Ukrajna közötti kétoldalú társulási megállapodás teljes körű végrehajtásának feltételeit; üdvözli e tekintetben az Európai Unió tanácsadó missziójának (EUAM) elindítását; osztja a Velencei Bizottság azon véleményét, hogy az alkotmányos reform sikeréhez elengedhetetlen, hogy a reformot befogadó szellemben, széles körű nyilvános konzultációk biztosítása mellett készítsék elő;

12.  gyorsabb és jelentősebb mértékű technikai segítségnyújtásra szólítja fel a Bizottság „Ukrajnai Támogató Csoportját”, beleértve azon területek feltárását, ahol ilyen segítségnyújtásra van szükség annak érdekében, hogy Ukrajna átfogó reformprogramot tudjon kidolgozni és végrehajtani, és ideértve az uniós intézmények és tagállamok tanácsadóinak igénybevételét; felkéri az ukrán hatóságokat, hogy hozzanak létre egy uniós integrációs és segítségnyújtási koordinációs minisztériumot vagy hivatalt, továbbá egy magas szintű minisztériumközi koordinációs bizottságot, amelyet kellő hatáskörökkel ruháznak fel ahhoz, hogy hatékonyan nyomon kövesse és ellenőrizze az EU-hoz való közeledés és a reformok haladását, továbbá elő tudja készíteni és koordinálni tudja végrehajtásukat;

13.  határozottan úgy véli, hogy sürgősen szükség van Ukrajnában egy nagyratörő korrupcióellenes programra, amely zéró toleranciát hirdet a korrupcióval szemben; felszólítja az ukrán vezetést, hogy számolja fel a rendszerszintű korrupciót a korrupcióellenes nemzeti stratégia azonnali és hatékony végrehajtása révén, és hangsúlyozza, hogy az új kormány egyik kiemelt feladatának kell tekinteni e gyakorlatok visszaszorítását; e célból javasolja egy politikailag független korrupcióellenes hivatal létrehozását, amely megfelelő hatáskörökkel és forrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy érdemben hozzá tudjon járulni jól működő állami intézmények kiépítéséhez; üdvözli, hogy Ukrajna kérte az Interpoltól elfogatóparancs kiadását Janukovics korábbi elnök ellen közpénzek elsikkasztásának vádjával; felszólítja a tagállamokat az Interpol elfogatóparancsának végrehajtására, és arra, hogy segítsenek visszaszerezni az ellopott javakat; üdvözli az üzleti ombudsman intézményének felállítását, és kéri az ukrán kormányt, hogy erre vonatkozóan terjesszen elő törvényjavaslatot;

14.  emlékeztet rá, hogy 2014. július 16-án az Európai Unió Tanácsa véget vetett az Ukrajna elleni fegyverembargónak, és ettől fogva nem akadályozza semmi – jogi korlátok sem – a tagállamokat abban, hogy védelmi fegyvereket adjanak el Ukrajnának; úgy véli, az Uniónak fel kell térképeznie, hogy milyen módon segítheti az ukrán kormányt védelmi képességeinek megerősítésében és külső határainak védelmében, az egykor a Varsói Szerződéshez tartozó uniós tagállamok fegyveres erőinek átalakítása során szerzett tapasztalatokra alapozva, különösen a fegyveres erők számára a világ más részein most is biztosított kiképző missziók keretében; támogatja a nem halálos fegyverek további szállítását;

15.  tudomásul veszi az állam 2010-ben kinyilvánított „nem elkötelezett státuszának” megszüntetéséről szóló törvény elfogadását; elismerve Ukrajna azon jogát, hogy szabadon döntsön ilyen kérdésekben, támogatja Porosenko elnök azon álláspontját, hogy Ukrajnának most elsősorban a politikai, gazdasági és szociális reformokra kell összpontosítania, és hogy a NATO-hoz való csatlakozás egy olyan kérdés, amelyet egy későbbi szakaszban egy összukrán népszavazás keretében az emberek megítélésére kellene bízni; hangsúlyozza, hogy az Ukrajna és az EU közötti kapcsolat elmélyítésének ügye elkülönül a NATO-hoz való csatlakozás kérdésétől;

16.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nemzetközi közösség elkötelezze magát az ukrajnai gazdasági és politikai stabilizáció és reform mellet; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy jelentős, a „többért többet” elvén és feltételességen alapuló támogatási tervet Ukrajna számára, továbbá fokozzák az Ukrajna támogatására irányuló erőfeszítéseiket, többek között adományozói/befektetési konferenciák szervezése és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való együttműködés révén, hogy meghatározzák az Ukrajna gazdasági és pénzügyi helyzetének helyreállítása érdekében megteendő további lépéseket; üdvözli az EU Ukrajnának nyújtott 11 milliárd eurós támogatási csomagját, melyet az elkövetkező években osztanak majd ki, továbbá üdvözli a Bizottság javaslatát, hogy további 1,8 milliárd eurós bővítést biztosítson az Ukrajnának nyújtott középtávú kölcsönökhöz;

17.  e tekintetben ismét hangot ad azon véleményének, hogy a társulási megállapodás nem a végső célja az EU és Ukrajna közötti kapcsolatoknak; rámutat továbbá arra, hogy az EUSZ 49. cikke szerint Ukrajna a többi európai államhoz hasonlóan rendelkezik európai perspektívával, és kérheti az Európai Unióba való felvételét, amennyiben elkötelezi magát a koppenhágai kritériumok és a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságjogokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy a rigai csúcstalálkozó előtt ratifikálják a társulási megállapodást;

18.  hangsúlyozza az energiabiztonság jelentőségét Ukrajnában, valamint az ukrán energiaágazat reformjának szükségességét az országnak az Energiaközösség szerint vállalt kötelezettségeivel összhangban; üdvözli az EU, Oroszország és Ukrajna között a gáz 2015 márciusáig Oroszországból történő szállítását biztosító téli csomagról kötött megállapodást, az EU által tanúsított szolidaritást, valamint a tagállamoktól Ukrajna felé ellenirányban biztosított földgázmennyiség növelését;

19.  hangsúlyozza, hogy gyökeresen meg kell növelni az Unió energiabiztonságát, az energia területén a függetlenségét és a külső nyomással szembeni rugalmasságát, továbbá csökkenteni kell az Oroszországtól való energiafüggőségét, ezzel egyidejűleg konkrét alternatívákat alakítva ki azon tagállamok megsegítésére, amelyeknek jelenleg Oroszország az egyetlen szállítója; felszólítja az EU-t, hogy folytasson valódi közös külső energiapolitikát és munkálkodjon az Európai Energiaunió létrehozásán; ösztönzi a belső közös energiapiac maradéktalan kialakítását, beleértve a harmadik energiacsomagot és a Gazprom ellen folyamatban lévő bírósági ügy meghátrálás nélküli folytatását;

20.  hangsúlyozza, hogy elsőbbséget kell adni az olyan csővezetékprojekteknek, amelyek diverzifikálják az EU energiaellátását, így üdvözli a Déli Áramlat projekt leállítását; felkéri az Európai Energiaközösséget, hogy dolgozzon ki együttműködési menetrendet Ukrajnával, illetve a dél-kaukázusi, közel-keleti, földközi-tengeri és közép-ázsiai országokkal, melyek célja az infrastruktúra, illetve az EU és európai szomszédai közötti kölcsönös összeköttetések fejlesztése, az orosz földgázra vonatkozó geopolitikától függetlenül; megállapítja, hogy Ukrajna stabil gázellátása a tagállamok energiabiztonságának biztosítása szempontjából is döntő jelentőségű;

21.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU az ukrán hatóságokkal együtt még több figyelmet fordítson az oroszországi agresszióból eredő ukrajnai és krími humanitárius válságra, és foglalkozzon a katasztrofális kelet-ukrajnai humanitárius helyzettel, különösen az ukrajnai belső menekültek helyzetével; felkéri az Európai Bizottságot és a Sztilijanídisz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztost, hogy dolgozzon ki erőteljes, közvetlen és régóta esedékes humanitárius fellépést, közvetítő szervezetek kihagyásával, a „kék konvojhoz” hasonló humanitárius fellépések formájában, amelyen egyértelműen látható, hogy az EU-tól származik; felkéri a Bizottságot, hogy a következő két hónapon belül nyújtson be egy ilyen cselekvési tervet az Európai Parlamentnek; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak további pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk Ukrajnának, hogy meg tudjon birkózni a szörnyű humanitárius válsággal; megismétli az Egészségügyi Világszervezet által kiadott figyelmeztetéseket, amelyek szerint Kelet-Ukrajna egészségügyi szükséghelyzettel néz szembe, a kórházak nem működnek teljes körűen, továbbá hiány lépett fel gyógyszerekből és oltóanyagokból, több és hatékonyabb humanitárius segítségnyújtást szorgalmaz továbbá a belső menekültek részére, különös tekintettel a gyermekekre és idősekre, és szorgalmazza a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának teljes körű és akadálytalan bejutását a konfliktus által sújtott területekre; üdvözli a belső menekültekről szóló, régóta várt törvény elfogadását, valamint azt a döntést, hogy az európai polgári védelmi mechanizmus keretében uniós szakértőket kérnek fel, hogy tanácsadással segítsék az ukrán hatóságokat a belső menekültekkel kapcsolatos problémák kezelésében;

22.  kéri a konfliktus sújtotta lakosságnak biztosított humanitárius és egyéb segítségnyújtás fenntartását; emlékeztet arra, hogy a Kelet-Ukrajnába irányuló humanitárius segély helyszínre juttatását a nemzetközi humanitárius jogszabályok, illetve az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elveinek teljes körű tiszteletben tartásával, valamint az ukrán kormánnyal, az ENSZ-szel és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával való szoros együttműködésben kell végrehajtani; felszólítja Oroszországot, hogy tegye lehetővé a Donyec-medencébe tartó humanitárius segélyszállítmányok nemzetközi ellenőrzését az e szállítmányok tartalmával kapcsolatban felmerült kételyek eloszlatása céljából;

23.  hangsúlyozza, hogy az EBESZ alapvető szerepet játszik az ukrajnai válság megoldásában, tekintettel a fegyveres konfliktusok és válságok kezelése terén szerzett tapasztalataira és arra, hogy e szervezetnek az Oroszországi Föderáció és Ukrajna egyaránt tagja; sajnálatosnak tartja, hogy az EBESZ különleges megfigyelő missziója még mindig nem kellő létszámú, és ezért nem tud teljes hatékonysággal működni; felszólítja a tagállamokat, az alelnök/főképviselőt és a Bizottságot, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő missziójának mind személyzet, mind eszközök vonatkozásában történő megerősítése érdekében; úgy véli, az EU-nak az ukrán hatóságok kérése esetén uniós megfigyelő missziót kell kirendelnie, hogy hozzájáruljon az ukrán–orosz határ hatékony ellenőrzéséhez és megfigyeléséhez;

24.  felkéri az alelnököt/főképviselőt és a bővítési és szomszédsági politikáért felelős biztost, hogy tegyenek meg minden tőlük telhető lépést, hogy elősegítsék az ukrán válság olyan jellegű politikai megoldását, amelyet minden érintett fél tiszteletben tart; hangsúlyozza, hogy e megoldásnak el kell kerülnie a konfliktushelyzet befagyasztását Kelet-Ukrajnában és a Krím félszigeten; felkéri a főképviselőt/alelnököt, hogy olyan megközelítést irányozzanak elő, amely Ukrajna szuverenitása, területi integritása, valamint a nemzetközi jog alapelvei tekintetében elfoglalt, az elvek szintjén következetes és határozott uniós álláspontot ötvözi a kelet-ukrajnai és krími válság tárgyalásos rendezésére való törekvéssel; megismétli, hogy az Oroszországgal kapcsolatos uniós stratégia sikerének előfeltétele az uniós tagállamok közötti egység és összetartás; ebben az összefüggésben felhívja a tagállamok kormányait, hogy tartózkodjanak az egyoldalú cselekményektől és retorikától, és fokozzák az Oroszországgal kapcsolatos közös európai álláspont kidolgozására tett erőfeszítéseiket;

25.  felszólít a valódi, befogadó nemzeti párbeszéd újrakezdésére, amely megoldást nyújthat arra a kérdésre, hogy az ukrán kormány hogyan fizessen szociális juttatásokat és nyugdíjakat, valamint hogyan biztosítsa a humanitárius segítségnyújtást a konfliktus sújtotta térségben élők részére; alapvető fontosságúnak tartja, hogy pártatlanul és eredményesen vizsgáljanak ki minden jelentős erőszak-megnyilvánulást, beleértve a Majdanon, illetve az Odesszában, Mariupolban, Szlovjanszkban, Ilovajszkban és a Rymarska utcában történteket; úgy véli, hogy a civil társadalmi szervezetek fontos szerepet tölthetnek be Ukrajnában az emberek közötti kapcsolatok és a kölcsönös megértés előmozdításában, valamint a demokratikus változás és az emberi jogok tiszteletben tartása elősegítésében; sürgeti az EU-t, hogy fokozza a civil társadalomnak nyújtott támogatását;

26.  üdvözli a francia kormány arra vonatkozó döntését, hogy leállítja a Mistral helikopter-hordozók szállítását, és felszólítja az összes tagállamot, hogy képviseljenek hasonló álláspontot az uniós szankciók által nem érintett exportok vonatkozásában, különösen a fegyverek és a kettős felhasználású anyagok tekintetében;

27.  felkéri a Bizottságot és a bővítési és szomszédsági politikáért felelős biztost, hogy dolgozzon ki és nyújtson be az Európai Parlamentnek két hónapon belül egy kommunikációs stratégiát, hogy szembeszálljon az Európai Unióhoz, annak keleti szomszédaihoz és magához Oroszországhoz intézett orosz propagandakampánnyal, és dolgozzon ki olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik az EU és tagállamai számára, hogy európai és nemzeti szinten kezeljék a propagandakampányt;

28.  megismétli, hogy támogatja a maláj légitársaság MH17 számú járatának tragikus lelövése körülményeinek nemzetközi kivizsgálását, és ismételten felszólít a felelősök bíróság elé állítására; sajnálatát fejezi ki a folyamatban felmerülő akadályok láttán, és sürgeti valamennyi felet, hogy mutassanak tényleges hajlandóságot az együttműködésre, biztosítsák az MH17 becsapódási helyszínének biztonságos és korlátozásoktól mentes megközelítését, valamint a vizsgálatot segítő összes vonatkozó forráshoz való hozzáférést; kéri, hogy tájékoztassák a vizsgálat alakulásáról;

29.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamoknak, Ukrajna elnökének, a keleti partnerséghez tartozó országok kormányainak és parlamentjeinek, illetve Oroszország kormányának és parlamentjének, az Euronest Parlamenti Közgyűlésnek, valamint az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlésének.

Jogi nyilatkozat