Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2154(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0012/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0012/2015

Viták :

PV 10/02/2015 - 13
CRE 10/02/2015 - 13

Szavazatok :

PV 11/02/2015 - 9.21
CRE 11/02/2015 - 9.21
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0035

Elfogadott szövegek
PDF 254kWORD 93k
2015. február 11., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az AKCS–EU közös parlamenti közgyűlés munkája
P8_TA(2015)0035A8-0012/2015

Az Európai Parlament 2015. február 11-i állásfoglalása az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés munkájáról (2014/2154(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az első alkalommal 2005. június 25-én Luxembourgban(1) és második alkalommal 2010. június 22-én Ouagadougouban(2) módosított, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között Cotonouban 2000. június 23-án aláírt partnerségi megállapodásra (a Cotonoui Megállapodás)(3),

–  tekintettel a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal módosított partnerségi megállapodást második alkalommal módosító megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló 2013. június 13-i álláspontjára(4);

–  tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés (KPK) 2003. április 3-án elfogadott(5), és legutóbb 2013. november 27-én Addisz-Abebában (Etiópia) módosított eljárási szabályzatára(6),

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács a 2014-2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 233/2014/EU rendeletére(7),

–  tekintettel a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2013. december 11-i álláspontjára(8),

–  tekintettel 2013. március 12-i állásfoglalására a többéves pénzügyi keretnek az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel folytatott uniós együttműködésnek a 2014 és 2020 közötti időszakban történő finanszírozásával (11. Európai Fejlesztési Alap) kapcsolatos előkészítéséről(9),

–  tekintettel a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló 2014. április 3-i határozatára(10), valamint a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2012-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról szóló 2014. április 3-i határozatára(11), valamint a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2012-es költségvetési évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzéseket tartalmazó, 2014. április 3-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a KPK által 2013. november 27-én elfogadott alábbi állásfoglalásokra: a jogállamiság tiszteletben tartása és a pártatlan és független igazságszolgáltatás szerepe; a dél-dél együttműködésről és a háromoldalú együttműködésről: az AKCS-országok előtt álló lehetőségek és kihívások; a pásztorkodás társadalmi és környezeti hatásai az AKCS-országokban, valamint a biztonság a Nagy Tavak régiójában,

–  tekintettel a KPK által 2013. június 19-én az alábbi tárgyakban elfogadott állásfoglalásokra: a katonai puccsok által az AKCS-országok demokráciájára és politikai stabilitására jelentett újabb veszélyek, valamint a nemzetközi közösség szerepe; Gazdasági partnerségi megállapodások – további lépések; az egészségügy emberi erőforrásai az AKCS-országokban; a Guineai Köztársaságban kialakult helyzet; a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzet,

–  tekintettel a KPK által 2012. november 29-én az alábbi tárgyakban elfogadott állásfoglalásokra: a szomáliai politikai és humanitárius válság: az Európai Unió és az AKCS-országok előtt álló kihívások; IKT-alapú vállalkozói készség és annak hatása az AKCS-országok fejlődésére; és az energiához való hozzáférés jelentősége a fenntartható gazdasági fejlődés és a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében,

–  tekintettel a KPK által 2012. május 30-án az alábbi tárgyakban elfogadott állásfoglalásokra: a líbiai konfliktus politikai hatása a szomszédos uniós és AKCS-államokra; áringadozás, a mezőgazdasági termékek világpiacainak működése és hatása az AKCS-országok élelmiszerbiztonságára; és a bányászat társadalmi és környezeti hatásai az AKCS-országokban,

–  tekintettel a KPK nyugat-afrikai regionális ülésének keretében 2013. július 19-én Abujában (Nigéria) elfogadott közleményre(13),

–  tekintettel a KPK karib-tengeri regionális ülésének keretében 2013. február 16-án Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) elfogadott közleményre(14),

–  tekintettel a KPK csendes-óceáni térségbeli regionális ülésének keretében 2012. július 20-án Apiában (Szamoa) elfogadott közleményre(15),

–  tekintettel a KPK dél-afrikai regionális ülésének keretében 2012. február 24-én Lusakában (Zambia) elfogadott közleményre(16),

–  tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés választási megfigyelő misszióban részt vevő tagjaira vonatkozó, 2013. június 19-én elfogadott magatartási kódexre,

–  tekintettel az ENSZ 2000. szeptember 18-i millenniumi nyilatkozatára, amely a szegénység felszámolása érdekében a nemzetközi közösség által közösen megállapított célkitűzésként meghatározta a millenniumi fejlesztési célokat (MFC-k),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című, bizottsági közleményre (COM(2011)0637),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8‑0012/2015),

A.  mivel az AKCS-EU KPK egyedi jogállással rendelkezik, tekintettel arra, hogy az egyetlen olyan, többoldalú parlamentközi közgyűlés, amely egy nemzetközi megállapodás, a Cotonoui Megállapodás értelmében jött létre;

B.  mivel a KPK valódi parlamenti közgyűléssé nőtte ki magát, fórumként szolgálva a fejlesztési együttműködés szempontjából központi kérdések nyílt és őszinte megvitatásához, és jelentősen hozzájárul az AKCS-országok és az EU közötti, egyenrangú felekként gyakorolt partnerséghez;

C.  mivel a AKCS-államok csoportja és az EU között létrejött Cotonoui Megállapodás legfőbb célja a szegénység csökkentése és végső soron megszüntetése; mivel az együttműködésnek hozzá kell járulnia a fenntartható gazdasági fejlődéshez is, ami az AKCS-országok tartós békéjének, biztonságának és politikai stabilitásának alapját képezi;

D.  mivel 2013-ban tényfeltáró missziók indultak Maliba, az országban kialakult törékeny helyzet jobb megértése céljából, Libériába, a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti politikai párbeszédhez való hozzájárulás érdekében, valamint Haitiba, az újjáépítés és a politikai helyzet vizsgálata céljából;

E.  mivel azt követően, hogy a Közgyűlés a választási megfigyelő missziókban részt vevő tagjaira vonatkozó magatartási kódexet fogadott el, új dinamika alakult ki, amely hozzájárul a hozzáadott értékhez, például a Maliban sorra kerülő elnökválasztások és a madagaszkári parlamenti választások és elnökválasztás második fordulója alkalmából szervezett közös KPK missziók esetében;

F.  mivel a Cotonoui Megállapodás 2010-es felülvizsgálata megerősítette a KPK szerepét és regionális dimenzióját;

G.  mivel a KPK teljes körű részvételét a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerint folytatott politikai párbeszéd keretében kell biztosítani;

H.  mivel fontos volna a rendszeres informális párbeszéd ösztönzése, lényegi elemzés alapján különböző kategóriákba tartozó érdemleges hivatalos és nem hivatalos szereplőkkel mind AKCS-EU körökben (Közös Parlamenti Közgyűlés, AKCS-EU Tanács, AKCS-EU magánszektorbeli és civil társadalmi párbeszédek), mind pedig más, az EKCS-EU viszonyrendszerben közvetlen érdekeltséggel nem rendelkező körökben;

I.   mivel 2003 és 2013 között a KPK csaknem valamennyi európai ülésére elvileg az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő országban került sor; mivel a soros elnökségeknek tiszteletben kell tartaniuk az AKCS-EU partnerségi megállapodás keretében e tekintetben tett kötelezettségvállalásokat;

J.  mivel a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) és más – globális szinten vagy az AKCS-országok és régiók szintjén – feltörekvő gazdaságok gyors sikerei egyre nagyobb hatást gyakorolnak a AKCS-országok csoportjára, valamint az AKCS és az EU közötti kapcsolatok jelenlegi állására;

K.  mivel az utazásokra vonatkozóan az Európai Parlament Elnöksége által elfogadott új szabályok értelmében az akkreditált parlamenti asszisztensek a jövőben nem kísérhetik el a képviselőket a KPK plenáris üléseire, ami jelentősen kihat a parlamenti munkára;

1.  üdvözli, hogy a KPK, a Cotonoui Megállapodás közös intézményeinek egyikeként továbbra is keretet biztosít az Európai Parlament tagjai és az AKCS-országok parlamenti képviselői közötti, a megállapodás végrehajtásáról folytatott nyílt, demokratikus és átfogó párbeszédnek, beleértve az EFA keretében folytatott fejlesztési együttműködés ellenőrzését és a GPM-ek megkötését és végrehajtását is; üdvözli, hogy A KPK olyan fórumként szolgál, ahol nehéz és ellentmondásos témák őszintén és nyíltan megvitathatók; kéri ezért, hogy a Cotonoui Megállapodás helyébe lépő jövőbeli megállapodás tartalmazza a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló diszkrimináció kifejezett tilalmát, az Európai Parlament által már számos alkalommal kifejezésre juttatott igénynek megfelelően;

2.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a politikai párbeszédet, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza a KPK szerepének jelentőségét a Cotonoui Megállapodás 9. cikkében rögzített elvek előmozdításában és védelmében, különös tekintettel a jogállamiságra és a jó kormányzásra vonatkozó elvekre;

3.  hangsúlyozza annak hozzáadott értékét, hogy a KPK üléseit az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő országban tartják, és úgy véli, hogy ezt a rotációs rendszert a jövőben is fenn kell tartani; aggodalmának ad hangot azokkal a szerencsétlen körülményekkel kapcsolatban, amelyek arra késztették az ír elnökséget, hogy ne legyen házigazdája a KPK 25. ülésének; üdvözli ugyanakkor, hogy a dán kormány beleegyezett, hogy Horsensben vendégül látja a – rendkívül sikeresnek bizonyult – 23. ülést, amelyen kulturális és oktatásügyi kapcsolatok alakultak ki a horsensi polgárok és az AKCS küldöttjei között; sajnálattal állapítja meg, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét már betöltött, vagy majd a jövőben betöltő tagállamok némelyike érdektelenséget mutat abban a tekintetben, hogy a KPK ülésének házigazdája legyen; felszólítja valamennyi, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállamot, hogy vegyen részt aktívabban a KPK ülésének előkészítésében és szervezésében, és vállalja a házigazda szerepét;

4.  hangsúlyozza a KPK-ülések fontosságát, ideértve az állandó bizottságok üléseit is, ugyanakkor sajnálattal veszi tudomásul, hogy az uniós tagok és az AKCS-tagok gyakran nem egyenlő mértékben vettek részt az üléseken, és aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy csökken az európai parlamenti képviselők részvételének aránya, különösen a szavazásokon; megjegyzi, hogy a részvétel aránya jobban megegyezett a küldetések alkalmával, így a regionális üléseken, és reméli, hogy ezeket a példákat a jövőben a brüsszeli KPK-ülések vonatkozásában is követni fogják;

5.  emlékeztet a leköszönő főképviselő/alelnök által említett azon kötelezettségvállalásra, hogy az Európai Unió Tanácsa a Közgyűlés ülésein miniszteri szinten képviselteti magát, és felszólítja a soron következő főképviselőt/alelnököt, hogy tartsa tiszteletben ezt a kötelezettségvállalást;

6.  emlékeztet az AKCS-EU Tanács azon kötelezettségére, hogy évest jelentést nyújt be a Közgyűlésnek a Cotonoui Megállapodás végrehajtásáról, amely nem csupán beszámol a megtartott ülésekről, hanem politikai, gazdasági-társadalmi, valamint környezetvédelmi tényezőket tartalmaz;

7.  emlékeztet rá, hogy a felülvizsgált Cotonoui Megállapodás 14. cikkével összhangban a közös intézmények törekszenek a koordináció, a koherencia, a komplementaritás, valamint a hatékony és kölcsönös információáramlás biztosítására; úgy véli, hogy mivel az Európai Parlament elnöke részt vesz az Európai Tanács ülésein, a KPK két társelnöke számára is biztosítani kell a lehetőséget, hogy részt vegyenek a közös AKCS–EU Miniszterek Tanácsának ülésein; felhívja a főképviselőt/alelnököt, hogy javítsa tovább a már fennálló együttműködést, és gondoskodjon róla, hogy a KPK-t hívják meg a közös AKCS–EU Miniszterek Tanácsának következő ülésére;

8.  hangsúlyozza az AKCS-országok nemzeti parlamentjeinek, helyi hatóságainak és nem állami szereplőinek az országos és regionális stratégiai dokumentumok előkészítési és nyomon követési szakaszában, valamint az Európai Fejlesztési Alap (EFA) végrehajtásában játszott szerepét; felhívja a Bizottságot és az AKCS-országok kormányait, hogy biztosítsák részvételüket azáltal, hogy minden rendelkezésre álló információt időben az AKCS-országok parlamentjei rendelkezésére bocsátanak, és segítik őket a demokratikus ellenőrzés gyakorlásában, különösen a kapacitásépítés eszközei révén;

9.  tudomásul veszi az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának munkacsoportjai által végzett, az AKCS-országok és -régiók számára az 11. Európai Fejlesztési Alap keretében készített programozási dokumentumok értékelésével és nyomon követésével kapcsolatos munkát, és kéri jelentések továbbítását a KPK tagjai számára a nevezett folyamat eredményeiről;

10.  gratulál a KPK Elnökségének, amiért az tevékenységét a tisztán adminisztrációs ügyeken túl egyéb területekre is kiterjesztette, és ülésein politikai vitáknak adott helyt azáltal, hogy a Brüsszelben és Addisz-Abebában megtartott ülései napirendjébe fontos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyeket – pl.„az AKCS-EU közötti kapcsolatok jövője 2020 után” – iktatott be; kéri, hogy e gyakorlatot a jövőben is folytassák;

11.  felhívja a KPK Elnökségét, hogy alakítson ki stratégiai szempontból megalapozottabb orientációt a Közgyűlés munkaprogramjára és az állandó bizottságainak a jelentésekkel kapcsolatos döntéseire vonatkozóan, biztosítva, hogy a jelentések szorosan kapcsolódjanak a KPK stratégiai célkitűzéseihez, és különösen azt, hogy hozzájáruljanak a 2015-öt követő fejlesztési keretről szóló tárgyalásokhoz és az EU és az AKCS közötti, 2020 utáni kapcsolatokhoz;

12.  ismételten mélységes aggodalmának ad hangot a politikai és humanitárius helyzet számos AKCS-országban és régióban tapasztalható romlása kapcsán, ideértve az ilyen helyzetek több szinten jelentkező, belföldi és külföldi utóhatásait, és az érintett lakossággal való együttérzését fejezi ki; felhívja a KPK-t, hogy folytassa a helyzet nyomon követését a válságba került AKCS-országokban, hogy kövesse szorosabban az instabil helyzetbe került államokat, valamint felhívja az AKCS-országokat és az uniós tagállamokat, hogy lépjenek fel összehangolt módon az ebola vírus Nyugat-Afrikai terjedése ellen;

13.  üdvözli a KPK egyre inkább parlamenti – és ezáltal politikai – jellegét, valamint a tagjai által játszott egyre aktívabb szerepet és vitáinak egyre magasabb színvonalát, amelyek elősegítik az AKCS–EU-partnerséghez történő létfontosságú hozzájárulását; felhívja a KPK-t, hogy az az ENSZ emberi jogi nyilatkozatában és a Cotonoui Megállapodásban foglaltakkal összhangban erősítse meg az emberi jogokkal kapcsolatos párbeszédet, és azt, mint visszatérő témát, tűzze napirendjére;

14.  felhívja rá a figyelmet, hogy az AKCS és az EU közötti kapcsolatok 2020 utáni alakulásáról és az AKCS-csoport jövőjéről szóló vita jelenleg tart, és hangsúlyozza az KPK-nak ebben a folyamatban fontos szerepet kell játszania; e tekintetben hangsúlyozza, hogy – függetlenül a vita végső eredményétől – átfogó és megerősített parlamenti felügyeletre van szükség; hangsúlyozza, hogy a Cotonoui Megállapodás helyébe lépő bármely jövőbeli megállapodásnak kifejezetten említenie kell a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló diszkrimináció tilalmát, amelynek a beillesztését az Európai Parlament már számos alkalommal kérte;

15.  ismételten hangot ad mélységes aggodalmának azzal kapcsolatban, hogy néhány AKCS-országban a homoszexualitást még inkább kriminalizáló jogszabályokat fogadnak el és vitatnak meg; felhívja a KPK-t, hogy tűzze ezt a kérdést napirendre; kéri, hogy erősítsék meg az alku tárgyát nem képező emberi jogi záradékok és az e záradékok megsértése esetén kiróható szankciók elvét, többek között a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron, szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló és a HIV/AIDS-fertőzöttekkel szembeni megkülönböztetés tekintetében;

16.  úgy véli, hogy a Cotonoui Megállapodást követő időszakról szóló megbeszélések alkalmával alapos elemzésnek kell alávetni a jelenlegi megállapodás kudarcait és sikereit az AKCS-országok fenntartható szociális-gazdasági fejlődése vonatkozásában; úgy véli továbbá, hogy az AKCS-országok és az EU közti bármely további, jövőbeli együttműködés és kereskedelmi és beruházási megállapodások kialakítása során biztosítani kell, hogy egy AKCS-ország se kerüljön a korábbinál rosszabb helyzetbe;

17.  felhívja a KPK Elnökségét, hogy a KPK-n belül nevezzen ki két állandó társelőadót a politikák fejlesztési célú koherenciája témájában, akik az Európai Parlament azonos témával foglalkozó állandó előadójával szorosan együttműködve félévente jelentést készítenek a felülvizsgált Cotonoui Megállapodás 12. cikkének végrehajtásáról;

18.  úgy véli, hogy az üléseket – a KPK ülések időpontjaival való összehangolás érdekében – az érintett országokban tevékeny civil társadalmi szervezetek részvételével kell megtartani, mivel a cél a szélesebb látókör kialakítása és e szervezetek tapasztalatának és tevékenységeinek felhasználása, hangsúlyozva a legjobb gyakorlatokat, az e szervezetekkel fenntartott kapcsolatok megszilárdítása érdekében;

19.  ragaszkodik ahhoz, hogy az AKCS-országokkal kötött gazdasági partnerségi megállapodásoknak olyan fejlesztési célokat szolgáljanak, amelyek ezen országok nemzeti és regionális érdekeit, illetve lakosaik szükségleteit egyaránt tükrözik, a szegénység csökkentése, a millenniumi fejlesztési célok elérése, valamint az alapvető emberi jogok – így a szociális-gazdasági jogok, pl. az élelemhez való jog vagy az alapvető közszolgáltatásokhoz való jog – tiszteletben tartása érdekében;

20.  felhívja az EU-AKCS KPK-t, hogy alakítson ki közös megközelítést a 2015 utáni, jövőbeli fejlesztési keret meghatározását illetően; ösztönzi a KPK tagjainak az új fenntartható fejlesztési célokról szóló tárgyalásokban való részvételét;

21.  üdvözli, hogy a Cotonoui Megállapodás által és a Közös Parlamenti Közgyűlés eljárási szabályzatában előírt regionális üléseket 2012-ben és 2013-ban sikeresen megtartották; tudomásul veszi, hogy ezek az ülések elősegítik a valódi eszmecserét a regionális kérdésekben, beleértve a konfliktus-megelőzést és konfliktusrendezést, a regionális integrációt és együttműködést, valamint a WTO-val összeegyeztethető gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat is; dicsérettel illeti a Nigériában, a Dominikai Köztársaságban, Samoában és Zambiában tartott, sikeres ülések szervezőit;

22.  hangsúlyozza a KPK ülések során szervezett műhelytalálkozók fontosságát, mivel ezek kiegészítik a plenáris ülésen tartott vitákat; felhívja az Elnökséget, amely a Közgyűlésen hozott állásfoglalások és határozatok végrehajtásának ellenőrzéséért felel, hogy erősítse meg szerepét és kövesse nyomon a folyamatot az érintett állandó bizottság elnökével és előadójával;

23.  üdvözli a KPK az Európai Parlament oldaláról biztosított társelnökének jelenlétét az uniós fejlesztési minisztereknek informális ülésén és az AKCS állam- és kormányfők 7. csúcstalálkozóján;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is folytassa azt a gyakorlatot, hogy a Közgyűlés egyes ülésein előterjesztett, szóbeli választ igénylő kérdésekre előzetesen írásbeli válasszal szolgál;

25.  felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem ratifikálták a felülvizsgált Cotonoui Megállapodást, hogy tegyék meg ezt;

26.  elismerését fejezi ki Piebalgs biztosnak a KPK munkájában való elkötelezett részvételéért és az ahhoz való, kiváló minőségű hozzájárulásáért;

27.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az AKCS Tanácsának, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a KPK Elnökségének, valamint Dánia, Suriname, Írország és Etiópia kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 287., 2005.10.28.,4. o.
(2) HL L 287., 2010.11.4.,3. o.
(3) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0273.
(5) HL C 231., 2003.9.26., 68. o.
(6) HL C 64., 2014.3.4., 38. o.
(7) HL L 77., 2014.3.15., 44. o.
(8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0571.
(9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0076.
(10) HL L 266., 2014.9.5., 145. o.
(11) HL L 266., 2014.9.5. 158. o.
(12) HL L 266., 2014.9.5., 147. o.
(13) APP 101.509.
(14) APP 101 351.
(15) http://www.europarl.europa.eu/intcoop/acp/2012_samoa/pdf/apia_communique_fin_en.pdf
(16) http://www.europarl.europa.eu/intcoop/acp/2012_lusaka/pdf/lusaka_communique_final_en.pdf

Jogi nyilatkozat