Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2221(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0037/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0037/2015

Viták :

PV 11/03/2015 - 7
CRE 11/03/2015 - 7

Szavazatok :

PV 11/03/2015 - 9.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0067

Elfogadott szövegek
PDF 341kWORD 115k
2015. március 11., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: 2015. évi éves növekedési jelentés
P8_TA(2015)0067A8-0037/2015

Az Európai Parlament 2015. március 11-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2015. évi éves növekedési jelentés (2014/2221(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ,) és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 136. cikkére,

–  tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsítására és pontosítására vonatkozó1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel a 2014. évi országspecifikus ajánlásokról szóló, 2014. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0400),

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: foglalkoztatási és szociális aspektusok a 2014. évi éves növekedési jelentésben” című, 2014. február 25-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a 2014. évi éves növekedési jelentésről szóló 2014. november 28-i bizottsági közleményre (COM(2014)0902),

–  tekintettel „A rugalmasság legjobb kihasználása a Stabilitási és Növekedési Paktum meglévő szabályain belül” című, 2015. január 13-i bizottsági közleményre (COM(2015)0012),

–  tekintettel a nemzeti parlamentek képviselőivel az európai szemeszter 2015. évi prioritásairól folytatott tárgyalásokra,

–  tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló 2013. február 5-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0037/2015),

A.  mivel az EU-ban a gazdasági fellendülés 2014 folyamán jelentősen lelassult, de – a Bizottság szerint – 2015-ben várhatóan ismét felgyorsul, és 2016-ra már határozottan javulnak a gazdasági kilátások; mivel hat évvel a pénzügyi válság 2008-as kezdetét követően az euróövezetben továbbra is rekordnagyságú, csaknem 12%-os a munkanélküliség aránya; mivel a gyenge növekedés súlyosbította a dezinflációs tendenciákat; mivel a pénzügyi válság után az euróövezetben szembetűnő a nem kielégítő növekedés, míg több országban gyorsabb ütemű a fellendülés; mivel a deflációs nyomás ellenére a Bizottság előrejelzése szerint az infláció 2015 közepétől és 2016 folyamán újra nőni fog;

B.  mivel a válság tetőpontja óta a beruházások összege 470 milliárd euróval csökkent, és a hosszú távú beruházási trendekhez képest a hiányzó beruházások becsült összege nagyjából 230–370 milliárd EUR közé tehető; mivel az euróövezeti államadósság-válságra és az európai intézményi keret nyilvánvalóvá vált tehetetlenségére adott válasz markáns volt ugyan, de nem volt képes kellő lendületet adni az euróövezet gazdaságának ahhoz, hogy visszatérjen a gyors ütemű növekedés útjára;

1.  véleménye szerint az euróövezet még mindig a 2008-ban kezdődött, kivételesen hosszan tartó gazdasági hanyatlás következményeivel küszködik; kiemeli, hogy a fellendülés még törékeny, és azt fokozottabban kell segíteni, ha középtávon számottevő növekedést és a munkahelyteremtést várunk tőle; megállapítja ugyanakkor, hogy 2014-ben a növekedés alapja kiszélesedett; megállapítja, hogy a jelenlegi kihívás az, hogy egyszerre foglalkozzunk a ciklikus, rövid távú, valamint a strukturális, hosszú távú problémákkal;hangsúlyozza, hogy a rövid távon jelentkező nyomások átmeneti jellegű intézkedéseket eredményezhetnek, amelyek hosszú távon gyengíthetik a növekedési képességet; fontosnak tartja biztosítani, hogy a rövid és a hosszú távú politikák kölcsönösen erősítsék egymást;

2.  tudomásul veszi a Bizottság 2015-ös éves növekedési jelentését, amely kísérletet tesz a magasabb növekedési szint visszaállításának és a fellendülés megerősítésének előmozdítására; támogatja a három fő pillérre (a beruházások fokozása, a strukturális reformok felgyorsítása és felelősségteljes és növekedésbarát államháztartási konszolidáció) épülő megközelítést, mivel azt megfelelőnek tartja a megjelölt célok eléréséhez; úgy véli, hogy ezt a megközelítést teljes körűen be kell építeni a jövőbeli országspecifikus ajánlásokba; támogatja a Bizottságnak az európai szemeszter továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatait, melyek előirányozzák a meglévő eljárások – többek között a menetrend – egyszerűsítését és a nemzeti parlamentek részvételének növelését a nemzeti felelősségvállalás erősítése érdekében, figyelemmel arra, hogy a tagállamok 2013-ban az országspecifikus ajánlások mindössze 9%-át hajtották végre teljes körűen; felszólítja a Bizottságot, hogy mihamarabb mutasson be az országspecifikus ajánlások 2014-es végrehajtására vonatkozó konkrét adatokat; ebben az összefüggésben rámutat, hogy egyszerűsíteni kell az európai szemeszter meglévő eljárásait, többek között a menetrendjét is, és növelni kell a nemzeti parlamentek részvételét a strukturális reformok iránti nemzeti felelősségvállalás erősítése érdekében;

3.   kiemeli az egységes piaci integráció helyzetéről szóló jelentések fontosságát és az elmúlt években biztosított hozzáadott értékét, amely jelentések hozzájárultak a Bizottság éves növekedési jelentésében rögzített általános prioritásokhoz és az európai szemeszter keretében meghatározott országspecifikus ajánlásokhoz; ezért igen sajnálatosnak tartja, hogy 2015-re nem készül jelentés az egységes piaci integráció helyzetéről;

4.  hangsúlyozza, hogy a 2010-ben bevezetett európai szemeszter létrehozta a gazdaságpolitikai koordináció éves ciklusát, amelynek keretében sor kerül az uniós tagállamok költségvetési, makrogazdasági és strukturális reformterveinek részletes elemzésére;

5.  aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a legtöbb tagállam továbbra is veszít globális piaci részesedéséből; úgy véli, hogy tovább kell erősíteni az uniós gazdaság egészének a világgazdaságon belüli versenyképességét, különösen a termékek és a szolgáltatások piacán a verseny növelésével az innováció vezérelte hatékonyság növelése érdekében; kitart amellett, hogy a munkaerőköltségeknek összhangban kell maradniuk a termelékenységgel, a béreknek pedig hozzá kell járulniuk a fenntartható társadalombiztosítási rendszerekhez; hangsúlyozza, hogy a stabilitási és növekedési paktum pénzgazdálkodási követelményeinek teljesítése érdekében a tagállamoknak nem a beruházási kötelezettségvállalásaikat hanem a kiadások jelenlegi szintjét kell csökkenteniük, jóllehet a szabályok nem tesznek különbséget a beruházáshoz kapcsolódó kiadások és a folyó kiadások növekedésre gyakorolt eltérő hatása között; tudomásul veszi „A rugalmasság legjobb kihasználása a Stabilitási és Növekedési Paktum meglévő szabályain belül” című bizottsági közleményt (COM(2015)0012), mivel az egyértelművé teszi az eljárást, és megmagyarázza a kapcsolatot a strukturális reformok, a beruházások és a fiskális felelősség között, a legjobban kihasználva a szabályok keretei között rendelkezésre álló rugalmasságot; üdvözli a Bizottságnak az európai szemeszter egyszerűsítésére irányuló javaslatát; rámutat, hogy az országspecifikus ajánlások elkészítése során óvakodni kell az egyenmegközelítések alkalmazásától;

Beruházás

6.  úgy véli, hogy a beruházások hiányának okai a bizalomhiány, a nyomott keresleti várakozások, a túlzott eladósodottság, a magánszféra kockázatkerülése, a produktív közberuházásokat elősegítő intézkedések hiánya, a pénzügyi piacok szétaprózottsága, a tőkeáttétel csökkenésének lassú üteme, a nyomott keresleti várakozások, melyeket tovább súlyosbítanak a túlköltekezés kiigazítását célzó megszorítások, a megfelelő finanszírozási kapacitás hiánya, valamint az, hogy számos esetben a tagállamok nem hoznak megfelelő intézkedéseket e tényezők leküzdésére; hangsúlyozza, hogy a beruházások hiánya áthidalható célzott közberuházásokkal és a magánvállalatokba és európai vállalkozásokba való sokkal nagyobb volumenű befektetésekkel; olyan reformok bevezetésére szólít fel, amelyek segítik az új vállalkozásokat, új beruházásokat és az innovációt ösztönző új vállalkozói környezet létrejöttét, amelyben lehetőség nyílik a befektetések megtérülésére, ami döntő fontosságú ahhoz, hogy pénztőkét vonzzunk az európai gazdaságba; hangsúlyozza, hogy a beruházások erőteljesebb finanszírozásához jól működő pénzügyi rendszerre van szükség, amelyben a fokozott stabilitás és a határokon átnyúló meglévő intézmények segíthetik a likviditást és a piacszerzést, különösen a kis- és középvállalkozások számára;

7.  üdvözli az európai beruházási tervet, amely fontos eszköz a magán- és közberuházások növelése szempontjából; megjegyzi, hogy a terv célja, hogy előmozdítsa további beruházások megvalósulását, új projektek kidolgozását, a befektetők bevonzását és a bizalom helyreállítását; mindazonáltal úgy véli, most még nem telt el elég idő a terv tényleges hatásának reális értékeléséhez; figyelmeztet arra, hogy a beruházások fokozását nem a reformok alternatívájaként, sokkal inkább azok kiegészítőjeként kell értékelni; kitart amellett, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) forrásait olyan projektekre kell felhasználni, amelyek gazdaságilag megtérülnek vagy szociális költség-haszon hatásuk pozitív; hangsúlyozza, hogy az ESBA-nak nem csupán annyi a feladata, hogy a nemzeti szinten finanszírozott projekteket társfinanszírozott európai projektekkel helyettesítse; hangsúlyozza, hogy az európai alapoknak további beruházásokat kellene eredményezniük, nem pusztán felváltani a nemzeti befektetési alapokat, amelyek felhasználásra kerülnének; úgy véli, hogy az európai beruházási tervnek elsősorban olyan európai hozzáadott értékkel rendelkező projektekre kell koncentrálnia, amelyek banki finanszírozásra még nem jogosultak; hangsúlyozza a beruházási terv szabályozói komponenseinek fontosságát a jobb beruházási környezet megteremtése szempontjából; megjegyzi, hogy a Bizottság beruházási tervének végrehajtása kulcsfontosságú ahhoz, hogy hordozza a kívánt hozzáadott értéket; hangsúlyozza, hogy a beruházási projektek kiválasztását nagyon gondosan kell végezni annak érdekében, hogy a terv biztosan fenntartható munkahelyeket és növekedést eredményezzen Európában; emlékeztet arra, hogy a Bizottság beruházási tervének eredményeit szigorúan kell értékelni, különösen a tekintetben, hogy miként választják ki és állítják fontossági sorrendbe a projekteket, továbbá a nyereségek privatizálásának vagy a veszteségek társadalomra való áthárításának elkerülése érdekében; hangsúlyozza, hogy a beruházási terv által biztosított tőkeáttétel és a ténylegesen végrehajtott projektek kölcsönösen függnek egymástól; hangsúlyozza, hogy a magas tőkeáttétel elérésének célja nem befolyásolhatja negatívan a projektkiválasztást, amely során figyelembe kell venni a projektek földrajzi elhelyezkedését; hangsúlyozza a magas színvonalú irányítási és kiválasztási eljárások biztosításának fontosságát; megjegyzi, hogy a kiigazító programban részt vevő tagállamok arra számítanak, hogy a beruházási terv jelentősen növelni és segíteni fogja a – válság által leginkább érintett – kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokat és hiteleket;

8.  felszólítja a tagállamokat, hogy aktívan támogassák a beruházási tervet és járuljanak hozzá az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz, kiegészítve az Alap uniós költségvetésből és EBB-től származó forrásait, hogy orientálja és ösztönözze a magánszektor befektetéseit;

9.   hangsúlyozza, hogy a beruházási alapban külön rendszert kell kialakítani a kkv-k számára, hogy így egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek számukra, mivel a kkv-k – méretükből és piaci helyzetükből adódóan – könnyen hátrányos helyzetbe kerülhetnek;

10.  hangsúlyozza, hogy az EU-ban a növekedés legnagyobb akadályát (főként a kkv-k esetében) a finanszírozáshoz való hozzájutás nehézsége jelenti; aggasztónak tartja, hogy a kkv-k továbbra is nehezen jutnak banki hitelhez; úgy véli, hogy a bankhitelen kívül több más alternatívára van szükség, kiváltképp a kockázati tőke és az együttműködő (peer-to-peer) alapok üzleti környezetének javításával és a hitelszövetkezetek előmozdításával, valamint általánosabban a tőke hatékonyabb tőkepiaci elosztása feltételeinek megteremtésével; úgy véli, hogy az tőkepiacok nagyobb fokú integrációja és a pénzügyi intézmények jobb felügyelete alapfeltételek e célok eléréséhez mind rövid, mind középtávon; hangsúlyozza, hogy a kkv-knak előjogot kell biztosítani a beruházási tervhez való hozzáférés terén;

11.  elismeri, hogy a gazdasági versenyképesség szempontjából az energia fontos tényező; hangsúlyozza, hogy fel kell számolni az egységes energiapiac akadályait, támogatva többek között az energiafüggetlenséget; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje az e területen európai és nemzeti szinten elért eredményeket, támogatva a piac széttagoltságával és a végrehajtással kapcsolatos nehézségek kezelésére irányuló intézkedéseket;

12.  továbbra is aggasztónak tartja, hogy a magánszektor túlzottan magas adósságszintjének csökkentése terén nem történt előrelépés; rámutat, hogy ez nemcsak a pénzügyi stabilitás szempontjából aggasztó, hanem az EU növekedési potenciálját is korlátozza, továbbá csökkenti az EKB monetáris politikájának hatékonyságát; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő további javaslatokat a magánszektor eladósodottságának csökkentését célzó hatékony eljárások kidolgozására, ideértve a fizetésképtelenségi és csődeljárásokat is, emellett elősegítve a költségek terhének tisztességes és átlátható megosztását, mivel a társaságokra és a háztartásokra nehezedő rettentő adósságteher a magánbefektetéseket korlátozó egyik leglényegesebb tényező;

Strukturális reformok

13.  megjegyzi, hogy egyes országban továbbra is szükség van strukturális reformokra; megállapítja továbbá, hogy azok a tagállamok, amelyek sikeresen hajtottak végre kiigazító vagy a pénzügyi ágazatot érintő programokat, máris vissza tudtak térni a tőkepiacokra, ahol most alacsony kamatok mellett férhetnek hozzá a tőkéhez; rámutat, hogy e visszatérést egyebek mellett az EKB által tett intézkedések is alapvetően segítették; ösztönzi az euróövezethez tartozó többi tagállamot, hogy ők se legyenek kevésbé ambiciózusak gazdaságuk korszerűsítése terén; megjegyzi, hogy kellő figyelmet kell fordítani a reformok társadalmi és foglalkoztatási hatásaira; hangsúlyozza, hogy az EKB lazább monetáris politikáját a tagállamokban ambiciózus és társadalmilag fenntartható strukturális reformokkal kell kiegészíteni;

14.  kéri a tagállamokat, hogy tegyék hatékonyabbá munkaerőpiacaikat, dolgozzanak ki aktívabb munkaerő-piaci szakpolitikákat jól fizető munkahelyek létrehozása céljából, korszerűsítsék szociális védelmi rendszereiket – ideértve a nyugdíjrendszereket is –, védelmezve e rendszerek inkluzív jellegét, fenntarthatóságát és méltányosságát, valamint javítsák és egyszerűsítsék az üzleti befektetések jogi és közigazgatási környezetét; hangsúlyozza, hogy a strukturális reformoknak valódi és fenntartható növekedéshez, nagyobb arányú foglalkoztatáshoz, megerősített versenyképességhez és növekvő konvergenciához kell vezetniük, és azokat megfelelően célzott és hosszabb távú beruházásoknak kell kiegészíteniük az oktatás, a kutatás és fejlesztés, az innováció, az infrastruktúra, az ikt, az ipar, a fenntartható energia és a humán erőforrások területén;

15.  kéri a tagállamokat, hogy védelmezzék és fokozzák a szociális védelemi rendszer inkluzív jellegét, fenntarthatóságát és méltányosságát, különösen a leginkább rászorulók számára, valamint javítsák és egyszerűsítsék az üzleti befektetések jogi és közigazgatási környezetét; hangsúlyozza, hogy minőségi munkahelyekre van szükség, hogy kivédjék a bérből élők szegénységét, és foglalkozniuk kell a nemek közötti bérszakadék problémájával; hangsúlyozza, hogy a gazdasági reformokat megfelelően célzott és hosszabb távú beruházásoknak kell kiegészítenie az oktatás, a kutatás és fejlesztés, az innováció, az infrastruktúra, az ikt és a fenntartható energia területén;

16.  hangsúlyozza, hogy az Unió külső energiaforrásoktól való függőségének csökkentését az uniós növekedési stratégia részévé kell tenni; ezért újból kijelenti, hogy az Unió energiabiztonsági stratégiájának kulcsfontosságú prioritásaiként diverzifikálni kell a külső energiaellátást, korszerűsíteni kell az Unió energetikai infrastruktúráját, és meg kell valósítani az uniós belső energiapiacot;

17.  kiemeli, hogy az EU nem folytathat kizárólag a költségeken alapuló versenyt, hanem mind nemzeti, mind uniós szinten növelnie kell a termelékenységét a kutatásba és fejlesztésbe, az oktatásba és a készségekbe, valamint az erőforrás-hatékonyságba való fenntartható beruházások révén; felszólítja a Bizottságot és a kormányokat, hogy költségvetéseikben kezeljék kiemelten e területeket; hangsúlyozza, hogy a reformok tervezésekor a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az ifjúsági munkanélküliségre, hogy a fiatalokat ne fosszák meg rögtön az elején a lehetőségeiktől; a tagállamokat e tekintetben a rendelkezésre álló – többek között az ifjúsági garancia keretében meglévő – pénzügyi eszközök gyorsabb és hatékonyabb alkalmazására ösztönzi;

18.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a pénzügyi támogatást és a trojka ad hoc rendszerét illesszék be egy olyan jobb jogi szerkezetbe, amely megfelel az uniós gazdaságirányítási keretnek és az uniós jognak, ezáltal biztosítva a demokratikus elszámoltathatóságot; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák a trojkáról szóló, a Parlament által 2014 márciusában elfogadott jelentések nyomon követését; felszólítja a Bizottságot e jelentések következtetéseinek végrehajtására; rámutat, hogy az EU által bizonyos tagállamoknak a szolidaritást és a feltétességet ötvöző alapokon nyújtott pénzügyi támogatás azokban az esetekben a legsikeresebb, amikor az érintett tagállam elkötelezett a reformok végrehajtása mellett, és határozott felelősségvállalást mutat; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a pénzügyi segítségnyújtási programok kapcsán átfogó hatásvizsgálatot kell végezniük;

19.  sürgős cselekvésre szólítja fel a Bizottságot az adócsalás és adókikerülés leküzdése érdekében; egyszerű és átlátható adórendszert követel; felszólítja a tagállamokat, hogy jussanak megállapodásra a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló javaslatról, amely e küzdelem fontos eszköze, és meggyőződése, hogy a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2012. április 19-i álláspontja(11) ésszerű kompromisszum alapjául szolgál majd; megismétli a tagállamokhoz intézett azon kérését, hogy az adókkal ne a munkát terheljék; megjegyzi, hogy az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelmet célzó intézkedések nem gyengíthetik a tagállamok előjogait; üdvözli ugyanakkor az adózási rendszerekkel kapcsolatos hatékony európai együttműködést;

20.  kiemeli, hogy az oktatási rendszerek reformjára van szükség ahhoz, hogy a jövő nemzedékek felkészülhessenek a jövőbeli növekvő munkaerőpiacok szükségleteire;

21.  úgy véli, hogy a tagállamok és a Bizottság még nem teljesítették azt a vállalásukat, hogy kiteljesítsék az egységes piacot, különösen a szolgáltatások és a digitális gazdaság egységes piacával kapcsolatban;

22.  megismétli a Bizottsághoz intézett azon kérését, hogy javítsa az egységes piac irányítását; sürgeti a Bizottságot, hogy egyeztesse össze az egységes piac és az európai szemeszter célkitűzéseit, és biztosítsa az összhangot azok nyomon követési mechanizmusai között is; meggyőződése, hogy egy az egységes piac végrehajtását mérő mutatókból álló különálló analitikai eszköz hasznos útmutatást nyújthat az országspecifikus ajánlásokhoz és az éves növekedési jelentéshez; kiemeli az egységes piaci integráció helyzetéről szóló jelentések fontosságát és az elmúlt években biztosított hozzáadott értékét, amely jelentések hozzájárultak a Bizottság éves növekedési jelentésében rögzített általános prioritásokhoz és az európai szemeszter keretében meghatározott országspecifikus ajánlásokhoz; ezért sajnálatosnak tartja, hogy 2015-re nem készül jelentés az egységes piaci integráció helyzetéről; kéri a Bizottságot, hogy merítse ki az uniós jog által biztosított valamennyi fellépési lehetőséget az európai szemeszter végrehajtatása érdekében;

23.  aggodalmát fejezi ki a bizonyos tagállamokban tapasztalható protekcionista tendenciák miatt; rámutat, hogy a Szerződés nem írja elő az emberek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának korlátozását, és emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak védelmeznie és érvényesítenie kell ezeket a szabadságokat;

24.  kiemeli, hogy a jól működő belső munkaerőpiac és a bevándorlásra vonatkozó kiegyensúlyozott megközelítés hiánya hátráltatja az EU gazdasági növekedését; aggodalmát fejezi ki a bizonyos tagállamokban tapasztalható protekcionista tendenciák miatt; rámutat, hogy a Szerződés nem írja elő az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának korlátozását, és emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak védelmeznie és érvényesítenie kell ezeket a szabadságokat;

25.  ismét rámutat a munkaerő-mobilitás biztosításának fontosságára (úgy az országok, mint az ágazatok között), a munkaerő nagyobb termelékenységének fontosságára (amely összekapcsolódik a foglalkoztathatóság javítását célzó, készségekre irányuló képzésekkel), a munkahelyek minősége és a munkaerő-piaci rugalmasság fontosságára, fenntartva ugyanakkor a munkahelyek védelmére irányuló szükséges törekvést, korlátozva a bizonytalan munka alkalmazását, és kellő teret biztosítanak a kollektív tárgyalásokra; hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló készségek és a készségek iránti kereslet fokozottabb összehangolása, továbbá a munkakeresési és a pályaorientációs tanácsadás komoly szerepet kap a jövőben; úgy véli, hogy a nagyobb mobilitás segíthet csökkenteni a betöltetlen munkahelyek magas számát, amely a magas szintű munkanélküliség mellett tapasztalható; különösen fontosnak tartja a női munkavállalók és a fiatalok foglalkoztathatóságába való befektetést, különösen a kialakulóban lévő technológiák és az új ágazatok terén, figyelembe véve ezen ágazatok munkahelyteremtő képességét;

26.  üdvözli azon intézkedéseket, amelyek hatékonyabbá és demokratikusabbá teszik az európai szemeszter folyamatát; elismeri, hogy végrehajtás terén elért eredmények jobbak az államháztartás terén, ahol szigorúbbak a felügyeleti eszközök; szorgalmazza a foglalkoztatási és társadalmi-gazdasági mutatók kiegyensúlyozott integrációját;

Felelősségteljes költségvetési gazdálkodás

27.  üdvözli, hogy számottevően – a 2011-es 24-ről 2014-ben 11-re – csökkent a túlzotthiány-eljárás alá vont országok száma; megállapítja, hogy a költségvetési állapotok javulása következtében 2015-ben a költségvetési irányvonal várhatóan általában semleges marad az Unióban; annak értékelésére kéri a Bizottságot, hogy az EU költségvetési irányvonala összhangban van-e a beruházások növelésének kívánalmával; mindamellett aggodalmának is hangot ad a növekvő egyenlőtlenségek, a vásárlóerő csökkenése, a nagyarányú hosszú távú munkanélküliség és a fiatalok munkanélkülisége, valamint néhány euróövezeti tagállam továbbra is igen jelentős köz- és magánszférabeli eladósodottsága miatt, ami nemcsak a növekedést hátráltatja, hanem lényeges kockázati tényező is a gazdasági sokkok esetleges jövőbeli megismétlődése esetén; felszólítja a Bizottságot, hogy a növekedési mutatókat prudens és konzervatív módon értelmezze, és vizsgálja felül a gazdasági előrejelzések minőségét, mivel a Bizottság korábbi előrejelzéseit túlságosan gyakran kellett lefelé módosítani;

28.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy a legtöbb tagállamnak folytatnia kell a növekedésbarát költségvetési konszolidációt; felkéri a kielégítő költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az adók és a társadalombiztosítási járulékok csökkentését a magánbefektetések és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét ajánlásokat a tagállamok – köztük a gazdasági kiigazítási programban jelenleg is részt vevő országok – számára, hogy azok olyan fenntartható és társadalmilag kiegyensúlyozott strukturális reformokkal támogassák a gazdasági növekedést, amelyek előmozdítják a minőségi munkahelyek létrejöttét, a versenyképesség megerősödését és konvergencia növekedését;

29.  tudomásul veszi a tagállamok előzetes költségvetési terveire vonatkozó bizottsági értékelést; hangsúlyozza, hogy az előzetes költségvetési tervek vizsgálatának célja a fenntartható pénzgazdálkodás biztosítása; kitart a költségvetési szabályok alkalmazásának fontossága és az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása mellett;

30.  megjegyzi, hogy mindössze öt tagállam felelt meg teljes mértékben a stabilitási és növekedési paktum rendelkezéseinek; hangsúlyozza, hogy a stabilitási és növekedési paktumot a tagállamok egyetértésével dolgozták ki; hangsúlyozza, hogy ha az állami kiadások nagy részét az adósságszolgálat tölti ki, akkor a közszolgáltatásokra és beruházásokra fordítható források szűkülnek; ezért elfogadja, hogy az erősen eladósodott országokban továbbra is szükség van a hiánycsökkentésre, de úgy véli, hogy az ilyen költségvetési konszolidáció végrehajtásakor védelmezni kell a közszolgáltatások kiszolgáltatott használóit és a közberuházásokat, és méltányos módon, a növekedés erősítése révén kell bevételre szert tenni;

A nemzeti szakpolitikák megerősített koordinációja

31.  üdvözli a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést; üdvözli, hogy az tagállamok belső egyensúlyhiánya fokozatosan csökken; felhívja a figyelmet a számos tagállamot érintő külső egyensúlyhiányokra, ideértve a túlzott kereskedelmi többleteket; megállapítja, hogy az EU összességében veszített világpiaci részesedéséből;

32.  rámutat, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás célja nemcsak az egyes országokon belüli igen kedvezőtlen növekedési és foglalkoztatási hatások elkerülése, hanem annak megelőzése is, hogy a rosszul megtervezett nemzeti szakpolitikák hatásai az euróövezetben más tagállamokra is átterjedjenek; tudomásul veszi az Európai Tanács 2014. decemberi bejelentését, amely szerint 2015-ben – a „négy elnök jelentésén” keresztül – folytatják a GMU-n belüli szorosabb gazdaságpolitikai koordinációról szóló vitát;

33.  megismétli azon nézetét, hogy a jelenlegi gazdaságirányítási keretben nincs meg a kellő demokratikus elszámoltathatóság, saját szabályai, valamint az érintett intézmények és szervek tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy terjessze elő a szükséges javaslatokat annak érdekében, hogy orvosoljuk a megfelelő demokratikus elszámoltathatóság hiányát az EU gazdaságirányításában;

34.  megjegyzi, hogy érdemes elgondolkodni az olajárak jelentős visszaesésének hatásain, és azon, hogy ezt a váratlan megtakarítást nem kellene-e teljes mértékben visszajuttatni az üzemanyag-fogyasztóknak vagy olyan módon megosztozni azon, hogy a kormányok is növelik a fosszilis üzemanyagokra kivetett adóikat államháztartási hiányuk csökkentése, beruházások finanszírozása, az éghajlat-változási politikák forráshiányának megszüntetése és a deflációs nyomás mérséklése céljából;

Az EU költségvetése

35.  kiemeli, hogy a nemzeti büdzsék és az európai költségvetés kialakítása során a költségvetés teljességének elvét kell érvényesíteni az Európai Unión belüli konvergencia és stabilitás biztosítása érdekében; meggyőződése, hogy ez az egyik válasz arra a bizalmi válságra, amely a tagállamok körében, valamint a tagállamok és az európai polgárok között kialakult, és amely a pénzügyi válság kirobbanása óta megerősödött;

36.  ezért felszólít a nemzeti költségvetések kialakítása során alapul vett gazdasági feltételezések összehangolására; úgy véli, hogy a nemzetközi környezet tényezőit közös értékelésnek kell alávetni;

37.  annak érdekében, hogy ezek összevethetők legyenek és a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzhető legyen, az államháztartás bemutatásának nagyobb mértékű összehangolására szólít fel; szorgalmazza, hogy egységesítsék a tagállamok európai költségvetéshez való hozzájárulásának tagállami elszámolását;

38.  kéri a Bizottságot, hogy a 2015-re meghirdetett, gazdasági és monetáris unió elmélyítését szolgáló intézkedési csomag keretén belül orvosolja a szemeszter összes demokratikus deficitjét;

39.  létfontosságúnak tartja az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti jobb együttműködést a gazdasági és költségvetési irányítás európai szemeszterének keretében; a partnerségi építő szellem jegyében vállalja, hogy elmélyíti kapcsolatait a nemzeti parlamentekkel;

40.  sajnálatosnak tartja, hogy az uniós költségvetésben nagy számban felhalmozódtak a kifizetetlen számlák, mivel ezek aláássák az EU hitelességét, és szembe mennek a legmagasabb politikai szinten meghatározott növekedési, – a különösen a fiatalokra vonatkozó – foglalkoztatási és a kis- és középvállalkozásokat érintő támogatási céloknak, valamint attól tart, hogy elmélyítik az Unió és polgárai közötti szakadékot;

41.  a többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatára szólít fel a versenyképességre, a növekedésre, a foglalkoztatásra és az energetikai átállásra irányuló uniós célok szolgálatában álló uniós finanszírozás hozzáadott értékének jobb beazonosíthatósága és – ebből kifolyólag – fejlesztése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy a hatékonyabb hatásvizsgálatok érdekében világosabb módszertant fogadjon el az Európa 2020 stratégia céljaival kapcsolatos uniós alapok és kiadások jobb nyomon követésére;

42.  továbbá felkéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést arról, hogy milyen esetleges negatív hatása lehet a fizetési késedelmek ügyének a tagállamok európai szemeszter kapcsán tett kötelezettségvállalásaira;

43.  megjegyzi, hogy számos tagállamban nem lett hatékonyabb a közigazgatás, pedig a rendszer ésszerűsítésével, valamint a vállalatokat és a polgárokat sújtó bürokrácia csökkentésével az e területen elért eredmények hozzájárulnának a megtakarításokhoz;

44.  üdvözli, hogy a 2015. évi éves növekedési jelentésében a Bizottság kiemelte az európai strukturális és beruházási alapok (beleértve az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést) gazdasági jelentőségét; emlékeztet arra, hogy ezek az alapok az Európai Unión belül átlagosan a közberuházások 10%-át teszik ki, de ez az arány tagállamonként eltérő, bizonyos tagállamokban eléri a közszférabeli beruházások 80%-át is; kiemeli, hogy a strukturális és beruházási alapok az Európa 2020 stratégiával összhangban lévő növekedési és beruházási partnerségi megállapodásokban közösen meghatározott célok alapján jó példaként szolgálnak az uniós és a nemzeti költségvetések közötti szinergiára; támogat minden olyan erőfeszítést, amely az uniós és nemzeti költségvetési eszközök intelligens módon történő összevonására irányul, annak érdekében, hogy az összevont források pozitív hatásaként javuljon a hatékonyság, élénküljön a gazdaság és csökkenjenek a nemzeti költségvetési hiányok;

45.  kiemeli, hogy sürgősen és hatékonyan kell fellépni az adócsalás ellen, amely az uniós költségvetést további forrásoktól foszthatja meg;

46.  felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen elemzést arról, hogy milyen lehetséges hatásai lehetnek annak, ha a forrásokat átcsoportosítják az olyan uniós programokból, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a Horizont 2020;

47.  kéri a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá a beruházási tervhez, amelynek célja, hogy maximálja a közkiadások hatásának mértékét és bevonzza a magánberuházásokat;

o
o   o

48.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Európai Központi Banknak.

(1) HL L 306., 2011.11.23., 12. o.
(2) HL L 306., 2011.11.23., 41. o.
(3) HL L 306., 2011.11.23., 8. o.
(4) HL L 306., 2011.11.23., 33. o.
(5) HL L 306., 2011.11.23., 25. o.
(6) HL L 306., 2011.11.23., 1. o.
(7) HL L 140., 2013.5.27., 11. o.
(8) HL L 140., 2013.5.27., 1. o.
(9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0129.
(10) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0036.
(11) HL C 258. E, 2013.9.7., 134. o.

Jogi nyilatkozat