Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2212(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0018/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0018/2015

Viták :

PV 11/03/2015 - 7
CRE 11/03/2015 - 7

Szavazatok :

PV 11/03/2015 - 9.17
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0069

Elfogadott szövegek
PDF 440kWORD 144k
2015. március 11., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az egységes piac irányítása a 2015-ös európai szemeszteren belül
P8_TA(2015)0069A8-0018/2015

Az Európai Parlament 2015. március 11-i állásfoglalása az egységes piacnak a 2015-ös európai szemeszter keretében történő irányításáról (2014/2212(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a „2015. évi éves növekedési jelentés” című 2014. november 28-i bizottsági közleményre (COM(2014)0902),

–  tekintettel a „2014. évi növekedési jelentés” című 2013. november 13-i bizottsági közleményre (COM(2013)0800) és az „Egységes piac a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében: Az elért eredmények és a tagállamokban még fennálló akadályok elemzése – Hozzájárulás a 2014. évi éves növekedési jelentéshez” című 2013. november 13-i bizottsági jelentésre (COM(2013)0785),

–  tekintettel a „Helyzetkép az egységes piaci integrációról, 2013 – Hozzájárulás a 2013. évi éves növekedési jelentéshez” című 2012. november 28-i bizottsági jelentésre (COM(2012) 0752),

–  tekintettel „Az egységes piac jobb irányítása” című 2012. június 8-i bizottsági közleményre (COM(2012)0259),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel „Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia végrehajtásának áttekintése” című 2014. március 19-i bizottsági közleményre (COM(2014)0130),

–  tekintettel a „2014. évi európai szemeszter: országspecifikus ajánlások – A növekedés előmozdítása” című 2014. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0400),

–  tekintettel „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” című 2012. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2012)0573),

–  tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez „Együtt egy újfajta növekedésért” című 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–  tekintettel a Mario Monti által az Európai Bizottság elnökének kérésére készített 2010. május 9-i, „Az egységes piac új stratégiája – Európa gazdasága és társadalma szolgálatában” című jelentésre,

–  tekintettel „Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költség az egységes piacon” című 2014. szeptemberi, az IMCO bizottság megbízásából készült tanulmányra,

–  tekintettel „Az egységes piac teljesítményének mérésére szolgáló mutatók – az európai szemeszter egységes piaci pillérének felépítése” című 2014. szeptemberi, az IMCO bizottság megbízásából készült tanulmányra,

–  tekintettel „Az egységes piac és a fogyasztóvédelem hozzájárulása a növekedéshez – eredmények, trendek és főbb szakpolitikai kérdések” című 2014. szeptemberi, az IMCO bizottság megbízásából készült tanulmányra,

–  tekintettel az online egységes piaci eredménytábla 2014. júliusi kiadására;

–  tekintettel az Európai Tanács 2014. június 26-27-i ülésének következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2014. március 20-21-i ülésének következtetéseire,

–  tekintettel a Versenyképességi Tanács növekedést és foglalkozást célzó Európa 2020 stratégiáról szóló 2014. szeptember 25–26-i tanácskozásaira,

–  tekintettel az egységes piac irányításáról szóló 2013. február 7-i, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó állásfoglalására(1) és a Bizottság 2013. május 8-án elfogadott, erre adott válaszára,

–  tekintettel az egységes piacnak a 2014-es európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló, 2014. február 25-i állásfoglalására(2) és a Bizottság 2014. május 28-án elfogadott, erre adott válaszára,

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2014. év prioritásainak végrehajtása” című 2014. október 22-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A8-0018/2015),

A.  mivel az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálata összefüggésében az egységes piacot és a digitális egységes piacot az Unió gazdasági növekedését fellendítő és a minőségi munkahelyeket létrehozó két kulcsfontosságú tényezőnek kell tekinteni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy ez összeegyeztethető legyen a növekedés hagyományosabb ösztönzőivel, mint például a kutatás-fejlesztésbe és innovációba, valamint az oktatásba és képzésbe történő beruházás élénkítése, kiemelt figyelmet fordítva a kkv-k szükségleteire;

B.  mivel az egységes piac stratégiája a polgárok, a fogyasztók és a kkv-k érdekeit is figyelembe vevő holisztikus megközelítést igényel, amely az egységes piac prioritásait valamennyi szakpolitikai területre rávetíti egy olyan életképes egységes piac megvalósulásának biztosítása érdekében, amely a gazdasági fellendülés és a fenntartható növekedés katalizátora;

C.  mivel az európai szemeszter keretén belül meg kell erősíteni az egységes piacot mint a különféle uniós szakpolitikák horizontális prioritását, ugyanakkor fenn kell tartani a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti szükséges egyensúlyt, és javítani kell az egységes piaci szabályok átültetésének, végrehajtásának és érvényesítésének minőségét azok gyakorlati és gazdasági működésének érdekében a szabálysértési eljárások időtartamának jelentős mértékű csökkentése révén;

D.  mivel az európai szemeszter és a megfelelő országspecifikus ajánlások keretében az egységes piac irányítása igen kedvező folyamatot indított el a minőségi munkahelyeket teremtő és méltányos növekedést generáló, a befektetők számára vonzóbb versenyképesebb Európa irányába;

E.  mivel az egységes piac a hivatalos létrehozása után több mint 20 évvel még nem valósult meg teljesen, elsősorban azért, mert a tagállamok nem ültették át vagy nem hajtották végre teljes körűen az uniós jogszabályokat;

F.  mivel az uniós egységes piac stratégiáját következetességgel és eltökéltséggel kell megközelíteni, emellett összehangoltnak kell lennie és holisztikus alapon kell nyugodnia, valamint pragmatikus, átfogó és széles hatókörű, minden tagállam és európai intézmény által támogatott egyezségre kell épülnie; mivel továbbra is szükség van az összes uniós intézmény, különösen a Bizottság és a Tanács elnökei részéről az erőteljes irányításra, elkötelezettségre és összehangoltságra, a tagállamok részéről pedig az egyértelmű politikai szerepvállalásra, együttműködésre és szolidaritásra az egységes piacra vonatkozó szabályok teljes körű végrehajtásához és érvényre juttatásához, valamint az egységes piac és irányítása hitelességének és az azokba vetett bizalomnak a növeléséhez;

G.  mivel annak ellenére, hogy számos eszköz, köztük elsősorban konkrét mutatók léteznek az egységes piac gazdasági teljesítményének mérésére a gazdasági szemeszter keretében, eddig ezek még semmilyen egyértelmű hatást nem gyakoroltak a politikára;

H.  mivel maximális erőfeszítéseket kell tenni nemcsak a jogszabályok egyértelműségének, egyszerűségének, működtethetőségének és végrehajthatóságának biztosítására, hanem arra is, hogy kiszámítható és stabil keretet dolgozzunk ki annak értékelésére, hogy hogyan működnek a gyakorlatban az egységes piacra vonatkozó jogszabályok;

I.  mivel a fenntartható és fokozottan innovatív és versenyképes szociális piacgazdaság fogalmán alapuló, jól működő és hatékony egységes piacra szükség van a fenntartható növekedés és a versenyképesség élénkítéséhez, a beruházások számára vonzó körülmények megteremtéséhez, a társadalmi kohézió erősítéséhez és a munkahelyteremtéshez, az európai gazdaság fellendítése érdekében; mivel egy megerősített iparon alapuló mélyebb és tisztességesebb egységes piac a Bizottság 2015. évi munkaprogramjának egyik legfőbb prioritása; mivel – a munkaprogramban meghatározott célok elérése érdekében is – a tagállamoknak és az Uniónak közösen kell kidolgozniuk egy európai iparosítási politikát, amely az elmúlt években e területen már véghezvitt munkán alapul és a stratégiai ágazatokra összpontosít; mivel az egységes piacra szükség van annak érdekében is, hogy a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások igényeit megfelelően figyelembe lehessen venni, illetve biztosítani lehessen, hogy a javasolt politikák hozzáadott értéket nyújthassanak az európai polgároknak és más szereplőknek is;

J.  mivel az európai szemeszter keretében az egységes piacra helyezett nagyobb hangsúly a piac növekedésének és munkahelyteremtő potenciáljának jobb kihasználása miatt szükséges, valamint annak érdekében, hogy az egységes piac megerősítése az európai ipari stratégia középpontjába kerüljön, hatékonyabb legyen az egységes piac pozitív hatásaival kapcsolatos kommunikáció, valamint lehetővé váljon, hogy mindez az állampolgárok és a vállalkozások javát szolgálja;

K.  mivel a tagállamok elkötelezték magukat a belső energiapiac 2014-ig történő megvalósulása, valamint az „energiaszigeteknek” a belső energiapiacba való 2015-ig történő integrálása mellett;

L.  mivel egy kiteljesedett belső energiapiac elengedhetetlen fontosságú az Unió átfogó energiabiztonsági és -fenntarthatósági célkitűzései számára, és lényegi összetevője az Unió globális versenyképességének, gazdasági növekedésének és új munkahelyek teremtésének, ahogyan azt a második egységes piaci intézkedéscsomag és az Európa 2020 stratégia is elismeri;

I.  Az európai szemeszter egységes piaci pillérének kiépítése

1.  ismételten felhívja a Bizottságot, hogy javítsa az egységes piac irányítását az egységes piac gazdasági és szabályozási teljesítményének az európai szemeszter egységes piaci pillérének keretében történő megvalósulásának megfelelőbb mérésére szolgáló elemző eszköz kidolgozása révén; meggyőződése, hogy egy ilyen elemző eszköz hasznosnak bizonyulhatna az országspecifikus ajánlások, az éves növekedési jelentés, az Európai Tanács tagállamoknak nyújtandó iránymutatásai és az egységes piaci iránymutatások végrehajtását célzó nemzeti cselekvési tervek tekintetében;

2.  kiemeli az egységes piaci integráció helyzetéről szóló jelentések fontosságát és az elmúlt években biztosított hozzáadott értékét, mivel hozzájárultak a Bizottság éves növekedési jelentésében rögzített általános prioritásokhoz és az európai szemeszter keretében meghatározott országspecifikus ajánlásokhoz; ezért igen sajnálatosnak tartja, hogy 2015-re nem készül jelentés az egységes piaci integráció helyzetéről;

3.  továbbá azért is sajnálatosnak tartja az egységes piaci integráció helyzetéről szóló jelentés elmaradását, mert a Parlament és a Bizottság pont most vállalta, hogy közösen egyedi mutatókat dolgoz ki a belső piaci integrációnak és a növekedés szempontjából kulcsfontosságú területeket célzó további integráció valamennyi lehetséges kedvező hatásának értékelésére; ezért kéri a végrehajtás javításának és a már hatályos szabályok betartásának biztosítását célzó erőfeszítések fokozását;

4.  kéri a Bizottságot, hogy szolgáljon magyarázattal a 2015-re vonatkozó éves növekedési jelentés szerkezeti átalakítására, valamint arra, hogy miért nem tett közzé kiegészítő tanulmányt az egységes piac legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező kulcsterületein zajló integráció aktuális állásáról; kéri a Bizottságot, hogy legalább az egységes piacról gyűjtött adatokat tegye közzé az idei évre vonatkozó éves növekedési jelentés kiegészítése érdekében;

5.  kéri a Bizottságot, hogy 2015-ben a lehető leggyorsabban terjesszen elő jelentést az egységes piaci integráció helyzetéről, amely a 2015. évi európai szemeszter egységes piaccal kapcsolatos pilléreként szolgálhat; kiemeli ugyanakkor, hogy a jelentés időzítését a jövőben újra kell gondolni; úgy véli, hogy a lehető legnagyobb hatás elérése érdekében – többek között az országspecifikus ajánlások tekintetében is – az éves növekedési jelentéssel együtt egy ilyen jelentést is közzé kell tenni;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy minden évben kötelezően terjesszen elő jelentést az egységes piac működésének az európai szemeszter keretében történő nyomon követése céljából, amely elemzést tartalmaz az egységes piac legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező kulcsterületein zajló integráció állásáról; kéri a Bizottságot, hogy az éves növekedési jelentés keretén belül határozzon meg olyan szakpolitikai prioritásokat, amelyek hozzájárulhatnak az egységes piac növekedési potenciáljának teljes kiaknázásához és a további integráció előtt álló, fennmaradó akadályok elhárításához;

7.  tudomásul veszi, hogy a 2015-re vonatkozó éves növekedési jelentés egy olyan egységes piacot támogat, amely a belföldi piacokon meglévőkkel egyenrangú lehetőségeket kínál a fogyasztóknak, és hangsúlyozza, hogy az interneten vásárlóknak ugyanolyan szintű jogokat kell biztosítani, mint amelyek a hagyományos piacokon megilletik őket;

8.  hangsúlyozza, hogy a 2015-re vonatkozó éves növekedési jelentés elismeri, hogy Európa versenyképességének fokozása érdekében kerülni kell a – különösen a kkv-k számára – indokolatlan terhekkel járó szabályozást, javítani kell a finanszírozáshoz való hozzáférést, és biztosítani kell a kutatásra és innovációra irányuló beruházások minőségét;

9.  tudomásul veszi a közigazgatások korszerűsítésének az éves növekedési jelentésben vázolt lehetséges kedvező hatásait, és azt, hogy ez hogyan segítheti elő a bürokrácia és a szabályozási akadályok megszüntetését, ami az európai versenyképesség, munkahelyteremtés és növekedés fokozása révén segítené a vállalkozásokat és a polgárokat;

10.  kéri az egységes piac irányítási keretének átfogó felülvizsgálatát, az egységes piac szabályainak végrehajtására és alkalmazására vonatkozó helyes, időben történő és eredményes ellenőrzés és értékelés megerősítése érdekében; hangsúlyozza, hogy az egységes piacot az európai szemeszter harmadik pilléreként kell használni annak érdekében, hogy a reálgazdasággal kapcsolatban világos prioritások fogalmazódjanak meg, teljes mértékben tiszteletben tartva ugyanakkor a szubszidiaritás, és az arányosság elvét az Unión belül;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye figyelembe a 21. századhoz alkalmazkodó uniós egységes piac kiépítéséhez kapcsolódó főbb növekedési területeket és a minőségi munkahelyek létrehozását, amelyeket korábban már körülhatárolt a Bizottság, és később „Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költség az egységes piacon” című 2014. szeptemberi tanulmányában többek között a szolgáltatások, a digitális egységes piac és különösen az e-kereskedelem, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos közösségi vívmányok, a közbeszerzések és koncessziók, az áruk szabad mozgása területeként azonosított; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy valósítsa meg az egységes piacot a közlekedés és az energia területén;

12.  úgy véli, hogy ki kell alakítani egy integrált mérési rendszert, amely – az egységes piac európai szemeszter keretébe való beépítése érdekében – különböző módszereket ötvöz, többek között az egységes piac teljesítményének mérésére szolgáló összetett, szisztematikus mutatókat és ágazati eszközöket; hangsúlyozza, hogy a mérés, illetve az egységes piac kulcsfontosságú területeken történő elmélyítésének ösztönzése érdekében meg kell fontolni egy elsődleges mutató, illetve egy ahhoz tartozó, az egységes piac integrációjára vonatkozó célkitűzés meghatározását;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be egy módszert az adminisztratív terhek csökkentésének számszerűsített céljaira európai szinten; tudomásul veszi a néhány tagállamban tapasztalható pozitív gyakorlatokat, ahol nettó csökkentési célkitűzéseket állapítottak meg az alacsonyabb megfelelési költségek érdekében; kéri, hogy vegyék fontolóra ezt a módszert a Bizottság adminisztratív terhek csökkentésére irányuló új kezdeményezésében;

14.  megjegyzi, hogy az egységes piac gazdasági hatásainak az európai szemeszter keretében történő értékelése összefüggésében még jobban kell törekedni az alkalmazott módszerek és a felhasznált adatok rendelkezésre bocsátásának elősegítésére az elért eredmények hitelességének és összehasonlíthatóságának biztosítása, az utólagos értékelésekkel való összekapcsolás, valamint az értékelések elvégzéséhez szükséges hiányzó adatok azonosítása érdekében;

15.  ismételten felszólít arra, hogy az eljárások biztosítsák az Európai Parlament megfelelő bevonását a gazdasági kormányzási ciklusba, ami megkönnyítené az egységes piac irányításának erősítéséhez szükséges egyéb eszközök Parlament és Tanács általi elfogadását, különösen az olyan eszközökét, amelyek olyan területet céloznak meg, ahol az EUMSZ 294. cikkében foglalt rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően hoztak létre uniós szabályozási keretet;

16.  sajnálatosnak tartja, hogy az országspecifikus ajánlásokat nem igazították kellőképpen az Európa 2020 célkitűzéseihez; ezért szorgalmazza a nemzeti és uniós politikák irányítására és összehangolására irányuló határozottabb törekvéseket, és azt, hogy folytassák azon konkrét és szükséges intézkedéseket, amelyek célja az egységes piac megerősítése és lehetőségeinek kiaknázása az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és versenyképesség serkentése és a munkahelyteremtés érdekében, elsősorban a fiatalok számára;

17.  úgy véli, hogy erősíteni kell a nemzeti parlamentek országspecifikus ajánlásokra vonatkozó felelősségvállalását; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak lehetőséget a Bizottságnak az országspecifikus ajánlások nemzeti parlamentekben történő ismertetésére, mielőtt a Tanács elfogadná azokat; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy mutassanak komolyabb elkötelezettséget az országspecifikus ajánlások végrehajtása és az uniós célkitűzések nemzeti szintű célkitűzésekbe történő átültetése mellett; ezért úgy véli, hogy a tagállamoknak évente teljes körű jelentést kellene benyújtaniuk az országspecifikus ajánlásoknak az egységes piac területein való végrehajtásáról; ismételten kéri továbbá, hogy a Bizottság tegyen jelentést a Parlament illetékes bizottságában az országspecifikus ajánlások végrehajtásának biztosítása érdekében tett intézkedésekről és az eddig elért eredményekről; felkéri a tagállamokat, hogy adjanak magyarázatot az országspecifikus ajánlásoktól való jelentős eltérésekre a Parlament illetékes bizottsága előtt;

18.  helyesli, hogy a 2014. évi országspecifikus ajánlások hangsúlyt helyeztek a kulcsfontosságú ágazatokba, mint például a kiskereskedelembe, az e-kereskedelembe és az üzleti szolgáltatásokba való belépést gátló indokolatlan korlátozások és akadályok megszüntetésére; sürgeti az érintett tagállamokat, hogy a lehető legalaposabban fontolják meg ezeket az ajánlásokat és azonnali prioritásként kezelve a kérdést szüntessék meg az egységes piac növekedésének ezen akadályait;

19.  kéri, hogy az európai szemeszter következő ciklusában az országspecifikus ajánlások a korábbiaknál sokkal határozottabban és pontosabban tükrözzék az egységes piaci integráció helyzetéről szóló jelentés megállapításait;

20.  sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság ez idáig nem tulajdonított kiemelt jelentőséget az egységes piac előmozdításának az európai szemeszter keretén belül; felszólítja a Bizottságot, hogy az egységes piac irányítását – különös tekintettel a munkahelyteremtésre, a növekedésre és a versenyképességre irányuló intézkedésekre – tegye az európai szemeszter folyamata valamennyi következő fázisának szerves részévé; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a valódi egységes piac e területeken jelentős mértékben serkentené a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést az Unióban; kéri, hogy használják ki ennek az új keretnek a lehetőségét és teljes mértékben dolgozzák ki az első és második egységes piaci intézkedéscsomagban rögzített intézkedéseket, rámutatva a polgárok aggodalmai és elvárásai figyelembe vételének szükségességére;

21.  hangsúlyozza, hogy az EU, a tagállamok, a régiók, az önkormányzatok, a szociális partnerek és az érdekeltek részéről integrált megközelítésre van szükség a szakpolitikák kidolgozása és végrehajtása terén a szociális piacgazdaság előmozdítása érdekében;

22.  kéri a Bizottságot, a tagállamokat és a régiókat, hogy biztosítsák az európai alapok teljes körű végrehajtását a 2007–2013-as időszakban; megjegyzi, hogy a tagállamoknak és a régióknak a 2014–2020-as időszakban lehetőségük nyílik szakpolitikáikat és beruházásaikat azon ágazatok – például a digitális egységes piac, az energetikai, a szolgáltatási ágazat és a zöld gazdaság – felé orientálni, amelyekben a növekedés és munkahelyteremtés – kivált a fiatalok számára – fokozottabb mértékű, valódi minőségi beruházásokkal támogatva a K+F+I ágazatot, biztosítandó valamennyi polgár számára a hálózati infrastruktúrához való hozzáférést;

II.  Az egységes piac kiaknázatlan lehetőségei a növekedés kulcsfontosságú területein

23.  emlékeztet arra, hogy az egységes piac a növekedés és munkahelyteremtés egyik kulcsfontosságú hajtóereje, és nélkülözhetetlen szerepet játszik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában; megjegyzi azonban, hogy ez a lehetőség sok tekintetben kihasználatlan marad;

24.  emlékeztet az Európa 2020 stratégiában rögzített három prioritásra:

   a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása;
   erőforrás-hatékonyabb, környezetbarát és versenyképesebb gazdaság elősegítése;
   munkahelyekben gazdag, magas fokú társadalmi és területi kohézió elérését lehetővé tevő gazdaság ösztönzése;

25.  üdvözli a Bizottságnak a 2015-re vonatkozó éves növekedési jelentésben megjelenő megközelítését, amelynek értelmében összehangolt módon ösztönzi a beruházást az Unióban a belföldi kereslet élénkítése és egy versenyképesebb gazdaság előmozdítása érdekében; meggyőződése, hogy akkor tűzhetők ki a lehető legmagasabb célok, ha a digitális gazdaságot ösztönző beruházásokat és a versenyképesebb belső piac tagállamokkal együttműködésben történő kiépítését részesítjük előnyben;

26.  rendkívül aggasztja a magánberuházások visszaesése Európában, a magánbefektetők bizalmatlansága és vonakodása a befektetésektől, melyek elsősorban a strukturális reformok és a növekedéspárti uniós stratégia hiánya, illetve az e-kereskedelemhez hasonló területeken a növekedés előtt álló tartós egységes piaci akadályok következményei; felszólítja a tagállamokat, hogy aktívan támogassák a beruházási tervet és járuljanak hozzá az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz, kiegészítve az Alap uniós költségvetésből és EBB-től származó forrásait, hogy orientálja és ösztönözze a magánszektor befektetéseit;

27.  kéri a Bizottságot, a tagállamokat, a régiókat és valamennyi érdekeltet, hogy a reálgazdaságra összpontosítsanak, olyan beruházási politikák tervezése és kidolgozása mellett, amelyek vonzerőt jelentenek a magánberuházások számára; felszólít továbbá a magánszemélyek és vállalatok digitális korszakra – többek között az energiaágazatban használt legújabb technológiákra – történő felkészítését célzó képzésekbe való beruházásra, amelynek jelentős emelőhatása van, biztosítva egy globális digitális hálózatot, támogatva az oktatást és a minőségi kutatást és innovációt, továbbá jelentős előrelépéseket téve a közlekedési ágazat egységes piacának létrehozása terén, így lehetővé téve, hogy egyenlő feltételekkel szálljunk versenybe a vezető nagyhatalmakkal;

28.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a kkv-kra vonatkozó szabályozási keretet, tekintettel azok munkahelyteremtő képességére; kéri a COSME program keretében kínált lehetőségek maximális kiaknázását, amely nemcsak a vállalkozói szellemet ösztönzi Európában, hanem javítja a kkv-k forrásokhoz való hozzáférését és piacra jutási lehetőségeit mind uniós, mind világpiaci szinten;

29.  hangsúlyozza, hogy a beruházásoknak kapcsolódniuk kell az innovációhoz és a vállalkozói tevékenységekhez, ezáltal maximálisan kiaknázva a digitális gazdaság és társadalom kínálta lehetőségeket és egy intelligens európai iparpolitikát kialakítva; a beruházásoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a kkv-kra, amelyeknek a legnagyobb nehézséget a beruházásokhoz való hozzáférés jelenti, továbbá konkrét intézkedésekkel kell támogatni az induló vállalkozásokat, valamint a szociális vállalkozást és innovációt mint a fiatalokat célzó jövőbeli munkahelyek forrását;

30.  hangsúlyozza, hogy konkrét intézkedések révén újjá kell éleszteni a vállalkozói kedvet Európában, és ennek érdekében biztosítani kell a kkv-k hitelhez jutásának könnyítését, különös tekintettel a kulcsfontosságú ágazatokhoz kapcsolódó kkv-kra; kéri továbbá a bankrendszeren kívüli finanszírozási formák előmozdítását;

31.  kéri a tagállamokat, hogy gazdaságaikat határozottabban irányítsák az innováció és a tudás irányába, hiszen ez felkészít a jövő és a digitális kor feladataira és követelményeire; kéri, hogy vállalkozásaink váljanak innovatívabbakká és rendelkezzenek fokozottabb reakcióképességgel a világpiacon, különös tekintettel az ikt-k teljes integrálására;

A digitális egységes piac

32.  úgy véli, hogy – amint arra a 2015-re vonatkozó éves növekedési jelentés is kitér –a digitális egységes piac létrehozása terén tett előrelépések elengedhetetlenek a növekedés ösztönzése, a minőségi munkahelyek létrehozása és az európai gazdaság globális versenyképességének megőrzése, valamint a vállalkozásoknak és fogyasztóknak biztosítható előnyök érdekében; felkéri ezért a Bizottságot, hogy a 2016–2020-as időszakra dolgozzon ki nagyratörő európai cselekvési tervet az online közigazgatás vonatkozásában, ezáltal továbbra is támogatva az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit;

33.  megjegyzi, hogy a prioritási célok és a digitális piac kulcsfontosságú területére vonatkozó célkitűzések elérése érdekében fontosak a beruházások, többek között a szélessávú hálózatok területén; javasolja, hogy a 315 milliárd eurós jövőbeni beruházási terv jelentős részét a digitális területen eszközölt célzott és stratégiai befektetéseknek szenteljék; rámutat továbbá, hogy a hálózati lefedettség magas szintjére és a lakosság és a vállalkozások magas szintű ikt-használati készségeire vonatkozó komponensek közötti szoros összefüggés a valódi digitális egységes piac megvalósításának egyik kulcstényezője; sürgeti az Uniót és a tagállamokat, hogy kezeljék kiemelten fontos kérdésnek a digitális hálózati infrastruktúrákba történő beruházásokat és a vállalataik és polgáraik digitális képzését;

34.  meggyőződése, hogy a széttöredezettség és a jogbiztonság hiánya elsődleges problémák e területen, és hogy megoldást kell találni a meglévő uniós szabályok következetlen tagállami végrehajtására is;

35.  megjegyzi, hogy a digitális egységes piac megvalósítása a 2020-ig tartó időszakig további 0,4%-os GDP-növekedést (2014-es árakon 520 milliárd euró) eredményezhetne, a foglalkoztatás növekedése pedig 0,1% körül áll, ami 2020-ig több mint 223 000 munkahely létrehozását jelentené, „Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költség az egységes piacon” című tanulmányban szereplő adatok szerint; úgy véli, hogy az e-kereskedelem előtt álló akadályok felszámolása, a szélessávú infrastruktúrába történő beruházás és az új technológiák – mint pl. a 4G és 5G – bevezetése kulcsfontosságú a digitális megoldások fejlesztése szempontjából, mivel azok a gyors és hatékony kapcsolaton alapulnak; az uniós általános adatvédelmi keretrendszer és a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv elfogadását elengedhetetlennek tartja ahhoz, hogy 2015-ig megvalósulhasson az egységes digitális piac; beruházásokat szorgalmaz az Unióban a széles sávhoz és a 4G-s hálózatokhoz való hozzáférésben mutatkozó egyenlőtlenségek orvoslása érdekében;

36.  felhívja a figyelmet az interneten történő értékesítések magas szintje és az egy főre jutó GDP növekedése közötti összefüggésre, ezért fejlesztéseket sürget a valódi, határokon átnyúló e-kereskedelem megvalósítása és a felhőalapú számítástechnika terén; alapvető fontosságúnak tartja a 28 különböző digitális piac jellemezte szétszabdaltság megszüntetését, a hálózathoz való egyetemes hozzáférés biztosítását, és hogy tegyék a hálózati biztonságot és a fogyasztói bizalmat a digitális egységes piac sarokkövévé, ugyanis bizalom nélkül az online piac nem létezhet;

37.  hangsúlyozza, hogy az európai fellépés elmaradásából származó költségekről szóló jelentés szerint az elektronikus közigazgatásban végbemenő előrelépések évente 100 milliárd eurós megtakarítást eredményeznének; sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák és összpontosítsák erőfeszítéseiket közigazgatásuk korszerűsítésére, hogy mind a polgárok, mind a vállalkozások egyre több ügyet képesek legyenek elektronikusan intézni a belső piaci jogaik érvényesítésében, különös tekintettel a határon átnyúló ügyekre;

38.  hangsúlyozza, hogy a digitális kor követelményeit szem előtt tartva működőképessé kell tenni az uniós egységes piac szabályait, többek között végre kell hajtani az egységes piacnak az online fizetésekre vonatkozó szabályait, Európa-szerte fejleszteni kell az elektronikus megoldásokat (pl. az elektronikus számlázást és a digitális aláírást), meg kell reformálni a szellemi tulajdonjogokat, adott esetben tisztázni kell a héakövetelményeket az e-kereskedelembe vetett bizalom megerősítése céljából, javítani kell a saját jogaikkal kapcsolatosan az európai fogyasztók rendelkezésére álló információk minőségét, valamint biztosítani kell, hogy ugyanolyan szintű védelem legyen elérhető a fogyasztók számára az interneten, mint amihez a hagyományos piacon hozzászoktak;

39.  hangsúlyozza, hogy a közelmúltbeli gazdaságirányítási keret felülvizsgálata kiváló alkalmat teremt a tagállamok számára ahhoz, hogy fokozzák a digitális egységes piac érdekében tett erőfeszítéseiket, ami nem csupán nagyobb növekedést és több munkahelyet jelent, különösen a kkv-k ágazatában és a fiatalok körében, hanem egyben egy jövőorientált és modern Európát;

40.  úgy véli, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell a közigazgatásuk korszerűsítésére irányuló erőfeszítéseiket polgáraik és vállalkozásaik számára nyújtott nagyobb mértékű és jobban hozzáférhető digitális szolgáltatások biztosításával, a költségek csökkentésével, a hatékonyság növelésével és a határon átnyúló együttműködés és az európai közigazgatások közötti átjárhatósági keret kialakításával;

41.  hangsúlyozza az elektronikus azonosítás és a bizalomerősítő szolgáltatások fontosságát az elektronikus kereskedelem volumenének és minőségének fokozása, illetve végső soron a növekedés érdekében; felkéri ezért a tagállamokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy 2016. július 1-jétől végre lehessen hajtani a belső piacon az elektronikus tranzakciókról szóló rendeletet;

42.  abszolút prioritásnak tekinti az Unión belüli digitális készségek javítását;

Az áruk szabad mozgása

43.  úgy véli, hogy az áruk, a tőke, a szolgáltatások és az emberek szabad mozgása a hatékonyságot, a növekedést és a munkahelyteremtést illetően még mindig tartogat kiaknázatlan lehetőségeket mind a polgárok, mind a vállalkozások számára;

44.  ismételten kifejezi, hogy támogatja az olyan átfogó kereskedelemi és beruházási egyezményeket, amelyek elősegítik a minőségi munkahelyek létrehozását az európai munkavállalók számára, illetve összeegyeztethetők azzal, közvetlen előnyökkel járnak az európai fogyasztókra nézve és új lehetőségeket teremtenek az uniós vállalatok, különösen az uniós szociális, környezetvédelmi és fogyasztói normákat tiszteletben tartó kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, amelyek kulcsfontosságúak az új növekedési lehetőségek szempontjából; álláspontja szerint a Parlamentnek szorosan részt kell vennie az egységes piaci vívmányokkal kapcsolatos tárgyalásokban, és a jelenleg hatályos szabályozás bármilyen módosítása vagy új szabályozás bevezetése esetén teljes mértékben tiszteletben kell tartani a Parlament társjogalkotói szerepét;

45.  sürgeti a tagállamokat, hogy erősítsék meg az értékláncot a határokon átnyúló termelésben, amely a versenyképesség és a növekedés serkentésének, a munkahelyteremtésnek és a meglévő kereskedelmi akadályok megszüntetésének kulcseleme azon ágazatokban, amelyek viszonylag kiterjedtek, ám amelyek – mivel integrációjuk szintje nem megfelelő – nem tudják maximálisan kihasználni az egységes piac kínálta előnyöket;

46.  sürgeti az áruk egységes piacán jelentkező akadályok fokozott ellenőrzését;

Szolgáltatások

47.  hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégiának olyan konkrét politikai lépéseket kell tartalmaznia, amelyek megoldást kínálnak a szolgáltatási irányelvben foglalt szolgáltatási ágazatok területeit vagy – többek között – a pénzügyi szolgáltatásokat gátló tényezők leküzdésére és nagyobb hangsúlyt helyeznek az egységes piac elmélyítésére;

48.  hangsúlyozza, hogy az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségekről szóló jelentés becsléséből egyértelműen kiderül, hogy a szolgáltatási szektor jelentős kiaknázatlan növekedési potenciállal rendelkezik, ami 337 milliárd és 637 milliárd euró közötti lehetséges nyereséget takarhat;

49.  úgy véli, hogy mivel az Unióban a szolgáltatási szektor az egyik olyan terület, amely a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkezik, meg kell erősíteni az ágazatban, többek között a kiskereskedelemben érvényesülő verseny fokozására irányuló intézkedéseket és egyszerűsíteni kell a vállalatokra, különösen a kkv-kra vonatkozó szabályozást; hangsúlyozza, hogy minden fogyasztó, család és vállalat számára egyetemes módon kell szavatolni a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést;

50.  úgy véli, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén meg kell erősíteni a fogyasztóvédelmet, a fogyasztóknak kínált választékot és a versenyt, különös tekintettel a fogyasztók különböző igényeire, beleértve a legkiszolgáltatottabb fogyasztókat is; úgy véli, hogy növelni kell a fogyasztók pénzügyi jártasságát, tekintettel arra, hogy a pénzügyi termékekkel kapcsolatosan komoly zavarok keletkezhetnek, és ezek problémákat okozhatnak az egyéni fogyasztóknak és az egységes piacnak;

51.  ismételten hangsúlyozza, hogy újult erővel kell küzdeni az adócsalás, adókikerülés és adókijátszás ellen, ezért sürgeti, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a jó adóügyi kormányzásra mind a magán-, mind az állami szektorban az Unióban; hangsúlyozza, hogy az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségekről szóló jelentés alapján évente 9 milliárd eurós összeget lehetne előteremteni olyan fellépésekkel, mint az elektronikus számlák szabványosítása és a határon átnyúló adórendszerek összehangolása; üdvözli az Európai Bizottság elnökének bejelentését a nemzeti adóügyi döntésekkel kapcsolatos információk automatikus cseréjéről; hangsúlyozza az adóügyi koordináció erősítésének és javításának szükségességét, amely megakadályozza a tisztességtelen versenyt és a piaci torzulásokat, és esélyegyenlőséget biztosít az egységes piacon;

52.  üdvözli a Bizottságnak a 2015. évi éves növekedési jelentésben tett azon kijelentését, hogy az „adócsalás és adókijátszás kezelése alapvető a méltányosság biztosításához, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy beszedjék az őket jogosan megillető adókat”;

53.  megerősíti álláspontját, miszerint növelni kell a kutatásra és fejlesztésre irányuló beruházások szintjét és minőségét, és az innováció ösztönzése érdekében jelezni kell a beruházások területén a tagállamok között fennálló különbségeket; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy valódi egységes piacot kell létrehozni a tudás, a kutatás és az innováció, illetve az európai kutatási terület megvalósítása tekintetében; hangsúlyozza továbbá, hogy jelenleg az innovációra elkülönített források 85%-át kizárólag országon belül, határokon átnyúló együttműködés nélkül használják fel, ami akadályozza az európai szintű hozzáadott érték maradéktalan kihasználását;

Közbeszerzés és koncessziók

54.  megelégedéssel nyugtázza, hogy 2014-ben elfogadták a közbeszerzésről, illetve a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló irányelveket, ami lehetővé tette a közbeszerzések modernizálását az Európai Unióban, elősegítve a közbeszerzések fenntarthatóságát; kiemeli a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló irányelv által biztosított európai hozzáadott értéket, különösen az eljárások megkönnyítése és átláthatóbbá tétele és a kkv-knak nyújtott lehetőségek növelése tekintetében, elősegítve ezáltal az ilyen szerződésekben rejlő problémák kiküszöbölését, a jogbiztonság, a rugalmasság és az átláthatóság garantálását, valamint a jó minőségű gazdasági infrastruktúrák és közszolgáltatások fejlesztésének támogatását;

55.  hangsúlyozza, hogy a beruházások és közkiadások minőségének, hatékonyságának és átláthatóságának fokozása érdekében a közbeszerzésekkel és koncessziókkal kapcsolatos uniós szabályozás teljes körű és mihamarabbi alkalmazására van szükség;

56.  szükségesnek tartja a közbeszerzésekkel és koncessziókkal kapcsolatos szabályok megfelelő időben történő átültetését; rámutat arra, hogy a közbeszerzések és az innovatív partnerségek fontos szerepet töltenek be az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés kulcsfontosságú hajtóerejeként, különösen a kkv-k esetében, ezért azoknak a verseny és innováció serkentésére irányuló konkrét intézkedésekkel történő támogatására van szükség;

Fogyasztóvédelmi joganyag

57.  sajnálatosnak tartja, hogy mivel a tagállamok csak részben hajtották végre az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat, eltérések tapasztalhatók a fogyasztóvédelem terén és a megtett végrehajtási intézkedések súlyosságában és időzítésében; úgy véli, hogy ez korlátozza a jogszabályi rendelkezések következetességét és egységét ugyanazon ágazaton belül vagy különböző értékesítési csatornák között;

58.  felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az olyan szabályok, mint például a fogyasztók jogairól szóló irányelv, az alternatív vitarendezésről és az online vitarendezésről szóló irányelv gyors végrehajtását és érvényesítését, egyszersmind csökkentve az adminisztratív terheket; felszólít a fogyasztók megfelelő, a hagyományos piacaikon biztosítottakkal összhangban lévő védelmére a határon átnyúló értékesítések esetében, illetve az adatok fokozott védelmére a digitális korban, mivel ez hozzájárul a fogyasztók online vásárlással kapcsolatos bizalmának erősödéséhez; emlékeztet annak fontosságára, hogy ténylegesen tartsák tiszteletben az online fogyasztók jogait, valamint annak szükségességére, hogy jogvita esetén biztosított legyen a megfizethető és hatékony vitarendezés lehetősége;

59.  kéri, hogy szülessenek intézkedések a fenntartható fogyasztás ösztönzése érdekében, különös tekintettel a termékek használati idejére, valamint a használati idő szándékos csökkentésére irányuló gyakorlat elleni fellépésre; ezzel összefüggésben reméli, hogy az Európai Bizottság koherens cselekvési tervet dolgoz ki;

60.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztók jogairól szóló irányelv fontos előrelépést jelentett a fogyasztók és a vállalkozások jogbiztonságának erősítése felé az online ügyletek terén, és ma az online szolgáltatások esetében ez a legfontosabb fogyasztóvédelmi eszköz;

61.  megjegyzi, hogy további nyereség érhető el az egységes piac működésének javításával, így a fogyasztói jogviták esetében az online vitarendezési mechanizmusok bevezetésével, ami mintegy 22 milliárd euró megtakarítást eredményezhetne;

Energia

62.  felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a működőképes belső energiapiacról, amely megkülönböztetéstől mentes piaci hozzáférést, magas szintű fogyasztóvédelmet, valamint megfelelő összekapcsolódási képességet és rendszermegfelelőséget garantál;

63.  megismétli, hogy az energiaforrások és a szállítási útvonalak diverzifikálása révén fokozni kell Európa energiabiztonságát, és hangsúlyozza, hogy prioritásnak kell tekinteni a belső energiapiac megvalósítását és az Unión belüli energiaszigetek felszámolását;

64.  úgy véli, hogy az egységes piac megvalósulásának elősegítése, a megújuló energiaforrások integrálása és az ellátásbiztonság érdekében a tagállamoknak sürgősen el kell érniük a villamosenergia-hálózatok legalább 10%-os összekapcsolódási képességét, ideális esetben pedig a 30%-os szintet;

65.  úgy véli, hogy a gáz- és villamosenergia-piac liberalizálása alapvető fontosságú a fogyasztók pozíciójának erősítése tekintetében, és felszólítja a Bizottságot, hogy a fogyasztókat helyezze az EU belső energiapiaci szakpolitikájának fókuszába;

III.  Az egységes piaci integráció és irányítás eszközeinek értékelésére szolgáló eszközök

66.  elismeri, hogy az egységes piaci eredménytábla bevált gyakorlatnak tekinthető a tagállamok egységes piaccal kapcsolatos kötelezettségeinek való megfelelés ellenőrzésére és értékelésére, mivel javulást és az országok közötti felzárkózást idézhet elő; hangsúlyozza azonban, hogy ez az eredménytábla nem nyújt eszközt a minőségi értékeléshez; hangsúlyozza a tagállamokkal folytatott és a tagállamok közötti párbeszéd fontosságát az egységes piaccal kapcsolatos szabályozás végrehajtása során általuk tapasztalt nehézségek azonosítása és orvoslása érdekében; ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson hatékonyabb segítséget az arra igényt tartó tagállamoknak az egységes piaccal kapcsolatos bonyolult szabályozás végrehajtása tekintetében;

67.  úgy véli, hogy az egységes piac szabályozási teljesítménye tekintetében létre lehetne hozni egy, az egységes piac hiányosságai, vagyis az egységes piacot irányító szabályok hiányából fakadó, a határokon átnyúló tevékenységekben részt vevő polgárokra és vállalatokra nehezedő többletteher mérésére szolgáló összetett mutatót; kitart amellett, hogy egy ilyen mutató megkönnyítené a következtetések levonását, és szakpolitikai ajánlások megfogalmazását eredményezhetné az uniós intézmények és tagállamok számára;

68.  a digitális menetrend eredménytábláját fontos eszköznek tartja a tagállamok által e téren elért eredmények felmérése céljából; úgy véli, hogy az egységes piac hiányosságait mérő összetett mutatónak magában kellene foglalnia ezt az eredménytáblát;

69.  felszólítja a Bizottságot annak megfontolására, hogy az egységes piac jogi eszközeire irányuló javaslatai közé vegyen fel egy olyan előírást, amelynek értelmében rendszeresen felül kell vizsgálni a jogi eszközök átültetését, megfelelőségét, hatékonyságát és célszerűségét, meghatározva egyszersmind e felülvizsgálat módszertanát és kritériumait; úgy véli, hogy a módszertan és a kritériumok meghatározása lehetővé tenné nemcsak annak jobb értékelését, hogy a jogi eszközöket megfelelően ültették-e át, hajtották-e végre és tartatták-e be, hanem annak értékelését is, hogy ezek a jogi eszközök hozzájárulnak-e – és ha igen, milyen mértékig – a kitűzött célok eléréséhez, és mennyiben alkalmasak feladatuk betöltésére;

70.  támogatja az inkluzív, erőforrás-hatékony, tudásalapú gazdaság kialakításán alapuló fenntartható egységes piac létrehozását, beleértve a fenntartható technológiákra irányuló innovációt, illetve a fogyasztók és az üzleti vállalkozások érdekei közötti egyensúly megtalálását elősegítő intézkedéseket, és a SOLVIT-hoz hasonló informális problémamegoldó mechanizmus kialakítását az egységes piac számára, ugyanakkor fokozva az egyablakos ügyintézési pontok közismertségét annak érdekében, hogy a közvélemény is jobban tudatában legyen az egységes piac révén elérhető növekedés és munkahelyteremtés terén rendelkezésre álló lehetőségeknek;

71.  elismeri, hogy egyre többen használják az Európa Önökért és az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat internetes portálokat, amelyek arra hivatottak, hogy minden szükséges információt biztosítsanak az Európai Unión belül élő, dolgozó, tanuló és a tagállamok között mozgó polgárok számára;

72.  megelégedéssel nyugtázza, hogy a jogszabályok tagállami átültetésének átlagos elmaradása az Európai Tanács által megállapított1%-os határérték alá, 0,6%-ra esett, ami az egységes piaci eredménytábla létrehozása óta eddig messze a legjobb rögzített eredmény; felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós szabályozás átültetésével kapcsolatos zéró tolerancia elvét mind a tagállamoknak, mind az Uniónak szigorúan be kell tartania;

73.  megjegyzi, hogy az uniós jogszabályok megfelelő végrehajtása és betartatása kulcsfontosságú az egységes piac kiteljesítése szempontjából; sürgeti a Bizottságot, hogy határozottan éljen jogköreivel e cél elérése érdekében, valamint sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák az egységes piacra vonatkozó jogszabályok végrehajtatására és a végrehajtás ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseiket, többek között összehangolt, uniós szintű ellenőrzési intézkedések (ún. „EU sweeps”) révén, és ezzel párhuzamosan folyamatosan jelezzenek vissza a végrehajtással kapcsolatos problémákról, valamint gondoskodjanak róla, hogy a szabályozás egyre hatékonyabb legyen, illetve hogy az utólagos értékeléseket egyre szélesebb körben és egyre hatékonyabban alkalmazzák; felszólít a fogyasztói jogok digitális környezetben való tényleges érvényesülésének fokozottabb ellenőrzésére, különös tekintettel arra, hogy ilyen környezetben milyen gyorsan terjedhetnek a jogsértések;

74.  emlékeztet arra ugyanakkor, hogy a jogsértési eljárások folyamata számos olyan korlátozásra világított rá, amelyek gátolják az egységes piaci rendelkezések végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos hiányosságok gyors kezelését és orvoslását; felszólítja a tagállamokat, hogy hatékonyabban működjenek együtt a Bizottsággal az ügyek gyorsabb megoldásában;

75.  elismeri, hogy a végrehajtás kudarca a kezdeti tervezet összetettségéből eredhet; hangsúlyozza ezért, hogy az elsődleges és a másodlagos jogalkotásnak egyaránt követnie kell a jobb szabályozás elveit, megfelelő konzultációkon és hatásvizsgálatokon kell alapulnia, valamint a végrehajtást követően felülvizsgálat tárgyát kell képeznie;

76.  továbbá kitart amellett, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az egységes piacra vonatkozó uniós jogszabályok megsértése esetén hatékonyabban alkalmazzák a kötelezettségszegési eljárásokat, a tagállamoknak és az Európai Tanácsnak pedig tovább kell fejleszteniük a jogsértési eljárásokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés jövőbeli felülvizsgálatainak keretében; úgy véli azonban, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat csak végső esetben kellene alkalmazni, és csak többszöri egyeztetést és kiigazítást követően szabadna megindítani;

o
o   o

77.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak, és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0054.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0130.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0038.

Jogi nyilatkozat