Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2075(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0101/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0101/2015

Viták :

PV 28/04/2015 - 16
CRE 28/04/2015 - 16

Szavazatok :

PV 29/04/2015 - 10.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0118

Elfogadott szövegek
PDF 961kWORD 618k
2015. április 29., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Európai Bizottság és a végrehajtó ügynökségek
P8_TA(2015)0118A8-0101/2015
Határozat
 Határozat
 Határozat
 Határozat
 Határozat
 Határozat
 Határozat
 Határozat
 Állásfoglalás

1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8 0140/2014)(2),

–  tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0607) és az azt kísérő csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285, SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottság 2013. évi igazgatási eredményeinek összefoglalásáról szóló, 2014. június 11-i bizottsági közleményre (COM(2014)0342),

–  tekintettel az Unió pénzügyi helyzetének az elért eredmények alapján történő értékeléséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0383), és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0200, SWD(2014)0201),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére(3), az intézmények válaszaival együtt, valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

–  tekintettel az ombudsman Bizottsággal kapcsolatos különböző határozataira és ajánlásaira, valamint az ombudsmani ajánlások – a polgárok érdekében történő – intézményi végrehajtására;

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05303/2015 – C8-0053/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad a Bizottság számára az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásában, valamint a Bizottság 2013. pénzügyi évre vonatkozó mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló 2015. április 29-i állásfoglalásában(7) összegzi;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és nemzeti és regionális ellenőrző szerveinek, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(7) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0119.


2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8-0140/2014)(2),

–  tekintettel az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(3),

–  tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0607) és az e jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285 és SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(4),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(5),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05305/2015 – C8-0048/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(9) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

–  tekintettel a 2003/58/EK tanácsi rendelet alkalmazásában az oktatási, audiovizuális és kulturális területen működő közösségi programok irányítására létrehozott Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség létrehozásáról szóló, 2009. április 20-i 336/2009/EK bizottsági határozatra(10),

–  tekintettel az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2009/336/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 18-i 2013/776/EU bizottsági végrehajtási határozatra(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatok szerves részét képező állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság) vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az azok szerves részét képező állásfoglalást az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 408., 2014.11.15., 39. o.
(4) HL C 442., 2014.12.10., 67. o.
(5) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(7) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(8) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(9) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
(10) HL L 101., 2009.4.21., 26. o.
(11) HL L 343., 2013.12.19., 46. o.


3.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal) 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8-0140/2014)(2),

–  tekintettel a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(3),

–  tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0607) és az e jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285 és SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(4),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(5),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05305/2015 – C8-0048/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(9) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

–  tekintettel a 2003/58/EK tanácsi rendelet alkalmazásában az energia területén megvalósuló közösségi intézkedések igazgatása céljából az intelligens energiával foglalkozó végrehajtó hivatal elnevezésű végrehajtó hivatal létrehozásáról szóló, 2003. december 23-i 20/2004/EK bizottsági határozatra(10),

–  tekintettel a „Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség” létrehozásáról, valamint a 2004/20/EK és 2007/372/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/771/EU bizottsági végrehajtási határozatra(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal) ügyvezető igazgatója számára a hivatal 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatok szerves részét képező állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 408., 2014.11.15., 6. o.
(4) HL C 442., 2014.12.10., 74. o.
(5) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(7) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(8) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(9) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
(10) HL L 5., 2004.1.9., 85. o.
(11) HL L 341., 2013.12.18., 73. o.


4.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (korábban Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség) 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8 0140/2014)(2),

–  tekintettel a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (korábban Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(3),

–  tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0607) és az e jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285, SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (korábban Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(4),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(5),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05305/2015 – C8-0048/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(9) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

–  tekintettel az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a közegészségügy területén tett közösségi fellépés igazgatására Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala néven végrehajtó hivatal létrehozásáról szóló, 2004. december 15-i 2004/858/EK bizottsági határozatra(10),

–  tekintettel a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2004/858/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/770/EU bizottsági végrehajtási határozatra(11),

–  tekintettel a 2013/770/EU végrehajtási határozatnak a „Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség” „Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökséggé” történő átalakítása céljából történő módosításáról szóló 2014. december 17-i 2014/927/EU bizottsági végrehajtási határozatra(12),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (korábban Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség) igazgatója számára az ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatok szerves részét képező állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (korábban Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 408., 2014.11.15., 5. o.
(4) HL C 442., 2014.12.10., 83. o.
(5) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(7) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(8) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(9) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
(10) HL L 369., 2004.12.16., 73. o.
(11) HL L 341., 2013.12.18., 69. o.
(12) HL L 363., 2014.18.12., 183. o.


5.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8-0140/2014)(2),

–  tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0607) és az e jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285, SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05305/2015 – C8-0048/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(8) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

–  tekintettel az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a felderítő kutatás területén az Ötletek közösségi egyedi program igazgatásával megbízott az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2007. december 14-i 2008/37/EK bizottsági határozatra(9),

–  tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége létrehozásáról és a 2008/37/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/779/EU bizottsági végrehajtási határozatra(10),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatok szerves részét képező állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 442., 2014.12.10., 240. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(7) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(8) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
(9) HL L 9., 2008.1.12., 15. o.
(10) HL L 346., 2013.12.20., 58. o.


6.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8-0140/2014)(2),

–  tekintettel a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(3),

–  tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0607) és az e jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285, SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(4),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(5),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05305/2015 – C8-0048/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(9) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

–  tekintettel az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a kutatás területén az Emberek, a Kapacitások és az Együttműködés közösségi egyedi programok egyes területeinek igazgatásával megbízott Kutatási Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról szóló, 2007. december 14-i 2008/46/EK bizottsági határozatra(10),

–  tekintettel a Kutatási Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/46/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 13-i 2013/778/EU bizottsági végrehajtási határozatra(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad a Kutatási Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. Szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítéséről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Kutatási Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 408., 2014.11.15., 40. o.
(4) HL C 442., 2014.12.10., 351. o.
(5) HL C 403., 2014.11.13.14, 128. o.
(6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(7) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(8) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(9) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
(10) HL L 11., 2008.1.15., 9. o.
(11) HL L 346., 2013.12.20., 54. o.


7.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8 0140/2014)(2),

–  tekintettel az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(3),

–  tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0607) és az e jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285, SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(4),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(5),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05305/2015 – C8-0048/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(9) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

–  tekintettel a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatalának az 58/2003/EK tanácsi rendelet értelmében való létrehozásáról szóló, 2006. október 26-i 2007/60/EK bizottsági határozatra(10),

–  tekintettel az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 23-i 2013/801/EU bizottsági végrehajtási határozatra(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) igazgatója számára az ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. Szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítéséről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 408., 2014.11.15., 41. o.
(4) HL C 442., 2014.12.10., 358. o.
(5) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(7) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(8) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(9) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
(10) HL L 32., 2007.2.6., 88. o.
(11) HL L 352., 2013.12.24., 65. o.


8.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó elszámolásának lezárásáról, III. szakasz – Bizottság (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8 0140/2014)(2),

–  tekintettel a Bizottság által a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2014)0607) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285, SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottság 2013. évi igazgatási eredményeinek összefoglalásáról szóló 2014. június 11-i bizottsági közleményre (COM(2014)0342),

–  tekintettel a Bizottság az Unió pénzügyi helyzetének az elért eredmények alapján történő értékeléséről szóló éves jelentésre (COM(2014)0383) és az e jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0200, SWD(2014)0201),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére(3), az intézmények válaszaival együtt, valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05303/2015 – C8-0053/2015),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05305/2015 – C8-0048/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 14. cikke (2) és (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

1.  jóváhagyja az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére vonatkozó elszámolás lezárását;

2.  ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. Szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítéséről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és nemzeti és regionális ellenőrző szerveinek, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 398., 2014.12.11., 1. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(7) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.


9.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező észrevételekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, III. szakasz – Bizottság,

–  tekintettel a végrehajtó ügynökségek 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetéseinek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozataira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel ez már a huszadik egymást követő alkalom, hogy a Számvevőszék nem tudott pozitív megbízhatósági nyilatkozatot kiadni a beszámoló alapját képező kifizetések jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében, és ezért fennáll annak a kockázata, hogy csökken az uniós kiadások és politikák legitimitása;

B.  mivel a Bizottságnak – különösen a források szűkössége idején – példát kell mutatnia azáltal, hogy bemutatja kiadásainak európai hozzáadott értékét és megbizonyosodik róla, hogy a pénzeszközöket, amelyekért teljes vagy megosztott felelősséggel tartozik, a rájuk vonatkozó pénzügyi szabályoknak és rendeleteknek megfelelően költik el;

C.  mivel a Bizottságot terheli a végső felelősség az uniós költségvetés végrehajtását illetően, a tagállamoknak pedig kötelességük jóhiszeműen együttműködni a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően használják fel; mivel a tagállamoknak – különösen az alapok megosztott irányítása keretében – különleges felelőssége van az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatban;

D.  mivel elengedhetetlen, hogy az alapok megosztott irányításának keretében a tagállamok által továbbított adatok – a megosztott irányítás keretében a bevételi és a kiadási oldal tekintetében egyaránt – hűek és pontosak legyenek; mivel elengedhetetlen, hogy a tagállamok tisztában legyenek a megosztott irányítás alatt működő uniós pénzeszközökkel való gazdálkodás tekintetében fennálló felelősségükkel;

E.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 318. cikkében meghatározott intézményközi párbeszéd alkalmat teremt egy újfajta teljesítménykultúra ösztönzésére a Bizottságon belül;

Megosztott és decentralizált irányítás: hiányosságok a Bizottság és a tagállamok gazdálkodásában

Fenntartások a mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben

1.  nem tudja politikailag biztosítani, hogy a Bizottságban és a tagállamokban bevezetett ellenőrzési eljárások megfelelő garanciákat nyújtsanak a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés valamennyi alapul szolgáló ügyletének jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban, ahogyan azt a DG AGRI főigazgatója által a 2014. március 31-én közzétett éves tevékenységi jelentésben szereplő fenntartások is mutatják;

   ABB 02 – Piaci intézkedések: 198,3 millió euró van kockázatnak kitéve; kilenc tagállam hét támogatási rendszere 11 fenntartás alá tartozó elemmel: Lengyelország 77,6 millió euró, Spanyolország 54 millió euró, Franciaország 32,4 millió euró, Hollandia 16,4 millió euró, Egyesült Királyság 8,5 millió euró, Olaszország 5 millió euró, Csehország 2 millió euró, Ausztria 1,9 millió euró, Svédország 0,5 millió euró;
   ABB 03 – közvetlen kifizetések: 652 millió euró van kockázatnak kitéve; 6 érintett tagállamból 20 kifizető ügynökség: Spanyolország (17 kifizető ügynökségből 15) 153 millió euró, Franciaország 203,4 millió euró, Egyesült Királyság PRA Anglia 118 PRA England , Görögország 117,8 millió euró, Magyarország 36,6 millió euró, Portugália 28 millió euró;
   ABB 04 – vidékfejlesztési kiadások: 599 millió euró van kockázatnak kitéve; 19 érintett tagállamból 31 kifizető ügynökség: Belgium, Bulgária (56,8 millió euró), Ciprus, Németország (Bajorország, Brandenburg), Dánia, Spanyolország (Andalúzia, Asztúria, Kasztília-La Mancha, Kasztília és León, FOGGA Galicia, Madrid), Finnország, Franciaország (ODARC, ASP (70,3 millió euró)), Egyesült Királyság (SGRPID Skócia, RPA Anglia), Görögország, Írország, Olaszország (AGEA (52,6 millió euró) AGREA Emilia-Romagna, OPR Lombardia, OPPAB Bolzano, ARCEA Calabria), Luxemburg, Hollandia, Lengyelország (56,7 millió euró), Portugália (51,7 millió euró), Románia (138,9 millió euró) és Svédország;
   ABB 05: 2,6 millió euró van kockázatnak kitéve – IPARD-kiadások Törökország számára;

Fenntartások a regionális politikában

2.  nem tudja politikailag biztosítani, hogy a Bizottságban és a tagállamokban bevezetett ellenőrzési eljárások megfelelő garanciákat nyújtsanak a regionális politika valamennyi alapul szolgáló ügyletének jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban, ahogyan azt a DG REGIO főigazgatója által a 2014. március 31-én közzétett éves tevékenységi jelentésben szereplő fenntartások is mutatják; megállapítja, hogy 322 programból 73-at vontak fenntartás alá részlegesen megbízható irányítási és kontrollrendszereik következtében (2012-ben 317 operatív programból 85-öt); megállapítja, hogy a szóban forgó 2007–2013-as, fenntartás alá eső programoknak folyósított időközi kifizetések összege 6 035,5 millió euró; megállapítja, hogy a Bizottság becslése szerint a kockázatnak kitett összeg 440,2 millió euró;

3.  elismeri, hogy bár a fenntartások a tagállami ellenőrzési rendszerekben mutatkozó hiányosságokat jelzik, egyben hatékony eszközök is a Bizottság kezében arra, hogy meggyorsítsák a hiányosságok orvoslására irányuló tagállami fellépést, és ezáltal védjék az uniós költségvetést;

Fenntartások a foglalkoztatási és szociális ügyek terén

4.  nem tudja politikailag biztosítani, hogy a Bizottságban és a tagállamokban bevezetett ellenőrzési eljárások megfelelő garanciákat nyújtsanak a foglalkoztatási és szociális ügyek valamennyi alapul szolgáló ügyletének jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban, ahogyan azt a DG EMPL főigazgatója által a 2014. március 31-én közzétett éves tevékenységi jelentésben szereplő fenntartások is mutatják: megállapítja, hogy az éves tevékenységi jelentésben fenntartás szerepel a 2007–2013-as programozási időszak keretében végrehajtott kifizetésekre vonatkozóan, aminek alapján 2013-ban a kockázatnak kitett összeg 123,2 millió euró; megállapítja, hogy ezek a fenntartások az Európai Szociális Alap (ESZA) 118 operatív programjából 36-ot érintenek (2012-ben a 117 operatív programból 27-et érintettek);

A Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata

Elszámolások, valamint a bevételek jogszerűsége és szabályszerűsége – hitelesítő vélemény

5.  üdvözli, hogy az Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója minden lényeges szempontból híven tükrözi az Unió 2013. december 31-i helyzetét, és megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2013. december 31-én véget ért évről szóló beszámoló alapját képező bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

Fenntartás a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú hozzájárulásokkal kapcsolatban

6.  fenntartást bocsát ki a tagállamok GNI-alapú hozzájárulásainak kiszámításával kapcsolatban az adatok Bizottság általi ellenőrzése(1) során felmerülő hiányosságok(2) miatt; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint a GNI-adatok Bizottság általi ellenőrzése nem volt kellően strukturált és célirányos;

A kötelezettségvállalások jogszerűsége és szabályszerűsége – hitelesítő vélemény

7.  megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2013. december 31-én véget ért évről szóló beszámoló alapját képező kötelezettségvállalások minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

A kifizetések jogszerűsége és szabályszerűsége – elutasító vélemény

8.  elfogadhatatlannak tartja, hogy a kifizetéseket immár huszadik éve lényeges hibaszint jellemzi;

9.  tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék elutasító véleménye azon a következtetésen alapul, hogy a felügyeleti és kontrollrendszerek csak részben eredményesek, és ennek következtében a kifizetéseket 4,7%-os legvalószínűbb hibaarány jellemzi;

10.  emlékeztet arra, hogy a 2012-es pénzügyi évben 4,8%, a 2011-es pénzügyi évben 3,9%, a 2010-es pénzügyi évben 3,7%, a 2009-es évben 3,3%, a 2008-as pénzügyi évben 5,2%, a 2007-es pénzügyi évben pedig 6,9% volt a becsült legvalószínűbb hibaarány a kifizetések tekintetében, azaz az előző, 2007–2013-as többéves pénzügyi keret időszakában az átlagos hibaarány kb. 4,6% volt; megállapítja tehát, hogy a Számvevőszék éves jelentéseinek tanúsága szerint 2013-ban a hibaarány a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret időszakát jellemző szinten stabilizálódott, ami mindazonáltal 2009 óta folyamatos emelkedő és negatív tendenciát mutat ezen a téren;

11.  rámutat, hogy a Számvevőszék 2013-ra vonatkozó éves jelentése szerint a megosztott irányítás alá tartozó területeken a becsült hibaarány 5,2%; megjegyzi, hogy az összes többi operatív kiadás esetében (amelyek túlnyomórészt a Bizottság közvetlen irányítása alá tartoznak) a becsült hibaarány 3,7%; hangsúlyozza, hogy mindkét hibaarány meghaladja a 2%-os lényegességi küszöböt; kiemeli, hogy a megosztott irányítás alá tartozó területeken a hibaarány lényegesen magasabb, mint az összes többi operatív kiadás esetében;

12.  megállapítja, hogy a DG REGIO főigazgatója a 2014. március 31-i éves tevékenységi jelentésében – a részlegesen megbízható irányítási és kontrollrendszer következtében – 2013-ra 322 programból 73-at fenntartás alá vont, ami 2012-höz képest (317 operatív programból 85) kisebb arányt képvisel; megállapítja, hogy a becslés szerint kockázatnak kitett összeg 1135,3 millió euró, és az említett fenntartások és az ezeknek megfelelő összeg két programozási időszakot – a 2007–2013-ast és a 2000–2006-ost – érint;

13.  tudomásul veszi, hogy a DG RTD főigazgatója a 2014. március 31-i éves tevékenységi jelentésében fenntartást fogalmazott meg a hetedik kutatási keretprogrammal (FP7) kapcsolatban, amelynek 2013-ra vonatkozó becsült hatása 105,5 millió euró és 109,5 millió euró között van;

14.  megjegyzi, hogy a DG MARE főigazgatója a 2014. március 31-i éves tevékenységi jelentésében fenntartást fogalmazott meg az Európai Halászati Alappal kapcsolatban, és a kockázatnak kitett összeg 2013-ban 10,77 millió euró;

15.  felhívja a figyelmet a tagállami irányítási és kontrollrendszerek folyamatos javításának szükségességére annak érdekében, hogy a 2014–2020-as programozási időszak folyamán garantálják az uniós pénzeszközökkel való jobb gazdálkodást és a vonatkozó szakpolitikai ágazatokban a hibaarány csökkentését;

Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

16.  megállapítja, hogy a 2013-ban végrehajtottként bejelentett pénzügyi korrekciók összege a 2012-es 3,7 milliárd euróhoz képest 2,5 milliárd euróra csökkent, és emlékeztet arra, hogy a pénzügyi korrekciók 2012-es magas összege egy Spanyolországban végrehajtott, a strukturális alapok 2000–2006-os kiadásait kiigazító 1,8 milliárd eurós korrekciónak köszönhető; megállapítja, hogy 2013-ban a Bizottság 3362 millió euró összegű pénzügyi korrekciókat és visszafizettetéseket hajtott végre, amelyek az uniós költségvetésből történő kifizetések 2,3%-át tették ki;

17.  megjegyzi, hogy a programok kiegyenlítésékor végrehajtott korrekciók felhalmozódása mesterséges kumulációt eredményez olyan időpontokban, amikor azoknak nincs jelentősége, tekintve, hogy évekkel a végrehajtásuk után jelennek meg; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a 2012. évi módszertani változtatás, amely a visszaigazolt korrekció helyébe a végrehajtott korrekciót lépteti, alkalmas-e az ellenőrzési és irányítási rendszerek helyzetének bemutatására egy meghatározott költségvetési évben;

18.  megállapítja, hogy a 2013-ban végrehajtott pénzügyi korrekciók bekövetkezett 34%-os (3,7 milliárd euróról 2,5 milliárd euróra történő) csökkenését a végrehajtott visszafizettetések 2013-as 27%-os (0,7 milliárdról 0,9 milliárd euróra történő) emelkedése részben ellensúlyozta;

19.  fájlalja, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló jogi keret, a vonatkozó eljárások összetettsége és a számos területen működő kontrollszintek száma miatt a hibák kijavítása csak évekkel a keletkezésük után történhet meg;

20.  felhívja a figyelmet arra, hogy a 2009–2013-as időszakban végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések átlagos összege 2,7 milliárd euró, ami az uniós költségvetésből ugyanezen időszakban végrehajtott kifizetések átlagos összegének 2,1%-át teszi ki; megállapítja, hogy a Bizottság szerint a fent említett tendencia a 2000–2006-os programozási időszak lezárásával magyarázható(3); megjegyzi, hogy konkrétan a kohéziós politika esetében a 2007 és 2013 között alkalmazott korrekciók négyötöde a korábbi időszakok operatív programjaira vonatkozott(4); emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak joguk van arra, hogy a feltárt nem támogatható kiadásokat a strukturális alapokra vonatkozó hatályos jogi keret értelmében jogszerű és szabályszerű kiadásokkal felváltsák;

21.  emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy az ő feladatuk, hogy – kevéssé hatékony ellenőrzési rendszerek vagy szabálytalan kiadások esetén – korrekciós intézkedéseket tegyenek az uniós költségvetés védelmében; rámutat, hogy a Bizottság és a tagállamok alkalmazzák ezeket a korrekciós intézkedéseket, és megjegyzi, hogy ha a szóban forgó korrekciós intézkedéseket nem alkalmazták volna a Számvevőszék által auditált 2013-as kifizetések esetében, a teljes becsült hibaarány 4,7% helyett 6,3% lett volna; hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint számos, hibát tartalmazó tranzakció esetében – különösen a megosztott irányítás alá tartozó területeken – a hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a hibát feltárják és kijavítsák; ezért azt kéri, hogy a Számvevőszék a jövőbeli éves jelentéseiben becsülje meg a hibaszintet arra az esetre is, ha valamennyi korrekciós intézkedést alkalmaztak volna;

22.  sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy ezen intézkedések még mindig korlátozott pénzügyi hatást gyakorolnak az uniós költségvetésre, mivel a 2013-ban végrehajtott pénzügyi korrekciók több mint 40%-át nem tekintik címzett bevételnek(5), hanem az adott korrekciókat okozó tagállam használhatja fel a kohéziós politikában, ami aláássa a pénzügyi korrekciók megelőző hatását;

23.  megállapítja, hogy a 2013-ban végrehajtott pénzügyi korrekciók körülbelül 28%-a keretében került sor kohéziós politikához tartozó programoknak vagy abban érintett tagállamoknak nyújtott uniós finanszírozás nettó csökkentésére;

24.  aggodalommal állapítja meg, hogy a fent említett, 2014. szeptember 29-i bizottsági közlemény nem feltétlenül ad megbízható információkat a strukturális alapokhoz kapcsolódóan a tagállamok által végrehajtott visszavonások, visszafizettetések és folyamatban lévő visszafizettetések vonatkozásában, mivel a Bizottság kijelentette, hogy a tagállami adatok bizonyos hiányosságai miatt óvatos megközelítést kellett alkalmaznia annak biztosítására, hogy a fenti összegek ne legyenek felülbecsültek(6);

25.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be megbízható eljárásokat a korrekciós intézkedések időzítésének, eredetének és összegének jóváhagyására, valamint bocsássanak rendelkezésre olyan információt, amelynek révén lehetőség szerint összevethető lenne a kifizetés folyósításának éve, a vonatkozó hiba kiszűrésének éve, valamint az az év, amikor a beszámolók kiegészítő mellékletben nyilvánosságra hozzák a visszafizettetéseket vagy pénzügyi korrekciókat, figyelembe véve az egész eljárás többéves jellegét; alapvető fontosságúnak tartja a visszafizettetésekre és pénzügyi korrekciókra vonatkozó teljes körű tájékoztatást is, valamint a kötelezettségvállalások visszavonására és az adott évhez kapcsolódó kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó adatok teljes átláthatóságát;

Az összefoglaló jelentés és az éves tevékenységi jelentések

26.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság főigazgatói összesen 17 számszerűsített fenntartást fogalmaztak meg a kiadásokra vonatkozóan; rámutat arra, hogy a számszerűsített fenntartások számának 2013-as csökkenése (2012-ben 21 volt) nem járt együtt a hatókör vagy a kockáztatott összeg csökkenésével, valamint hogy a teljes kockáztatott összegnek a Bizottság összefoglaló jelentésében(7) közölt maximális értéke kevesebb mint 4179 millió EUR, amely a kifizetett összes kiadás 2,8%-ának felel meg;

27.  kéri a Bizottságot, hogy tegye még egyértelműbbé a kockáztatott összegek(8) kiszámítását a korrekciós mechanizmusoknak az ezekre az összegekre gyakorolt becsült hatásának bemutatásakor, valamint hogy összefoglaló jelentésében tegyen közzé egy, a főigazgatók éves tevékenységi jelentésein alapuló valódi „megbízhatósági nyilatkozatot”;

28.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság által alkalmazott kumulált számadatok olyan korrekciós mechanizmusokat (pénzügyi korrekciókat és visszafizettetéseket) érintenek, amelyeket a Bizottság és a tagállamok a források (főként a 1994–1999-es és a 2000–2006-os időszakokban történt) kifizetése után több évvel alkalmaztak, és megjegyzi, hogy akkoriban sem a Számvevőszék, sem pedig a Bizottság nem tett közzé pontos hibaarányokat;

A költségvetésre gyakorolt nyomás

29.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Tanácsnak az Unió éves költségvetéséről folytatott tárgyalások során képviselt elfogadhatatlan álláspontja miatt és a kifizetések magas szintje ellenére az elszámolások azt mutatják, hogy a fennálló pénzügyi kötelezettségvállalások és egyéb kötelezettségek 2013-ban tovább nőttek (az 1b. fejezetben – főként regionális politika – a fennálló kötelezettségvállalások becsült szintje 2013 végén 23,4 milliárd euró, miután 2010 év végén 5 milliárd euró, 2011 végén 11 milliárd euró, 2012 végén pedig 16 milliárd euró volt); megállapítja, hogy az év végén ezek összege 322 milliárd euró(9) volt, és ez a szám 2014-ben várhatóan növekedni fog;

30.  emlékeztet arra, hogy 2013 végén a fennálló kötelezettségvállalások becsült összege 322 milliárd euró volt, és 2014-re az összeg emelkedése volt várható; úgy véli, hogy ez ellentétes az EUMSZ-nek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét rögzítő 310. cikkével, és ezáltal befolyásolja az Unió költségvetésének jogszerűségét;

31.  hangsúlyozza, hogy ezek a túlzott pénzügyi kötelezettségek különös jelentőséggel bírnak, mivel most először a kifizetések felső korlátját úgy állítják be, hogy az reálértéken több évig nagyjából stabil maradjon(10);

32.  rámutat arra, hogy gazdasági válság idején a pénzügyi erőforrások szűkösek; megjegyzi ugyanakkor, hogy a költségvetés jelentős részét illetően a kiadások többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti maximális szintje tagállamonként éves keretösszegekre van lebontva; megjegyzi, hogy a források tagállamok általi felhasználásának módja gyakran a legfontosabb politikai célkitűzéssé válik („ha nem használod fel, elveszíted”)(11); ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a kiadási kultúráról a teljesítmény kultúrájára való áttérést, a hatékonyság, az eredményesség és a gazdaságosság elve alapján elért eredményekre összpontosítva;

33.  kiemeli, hogy 2013 végén a bruttó előfinanszírozás összege 79,4 milliárd eurót tett ki, és hangsúlyozza, hogy az előfinanszírozási időszak elhúzódása fokozhatja a hiba vagy veszteség kockázatát; hangsúlyozza, hogy e kockázat különösen érinti a pénzügyi keret 4. fejezetét (Az EU mint globális szereplő), ugyanis itt egy tipikus műveletnél négy év telik el a kötelezettségvállalás és a kapcsolódó végleges kiadások bizottsági lekönyvelése között;

34.  sürgeti a Bizottságot, hogy ismételten készítsen és tegyen közzé hosszú távú, a jövőbeni kifizetési igényeket tükröző pénzforgalmi előrejelzést annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges kifizetéseket a jóváhagyott éves költségvetésekből lehessen teljesíteni; kéri, hogy a Bizottság szükség esetén terjesszen elő módosításokat a meglévő rendeletekhez, amennyiben az éves költségvetések nem biztosítanak elegendő előirányzatot a szükséges kifizetési szint eléréséhez;

35.  ismételten hangsúlyozza, hogy hosszú távú megoldások felkutatásán kell dolgozni, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy visszanyerje az ellenőrzést saját költségvetése fölött; megállapítja, hogy különösen fontos fokozott hangsúlyt fektetni az elszámoltathatóságra, és hogy a teljesítményt és a kiadási eredményeket kell középpontba állítani; e tekintetben kiemeli, hogy a Parlamentnek nagyobb szerepet kell játszania a kiadások és a teljesítmény ellenőrzésében;

Pénzügyi eszközök

36.  megállapítja, hogy 2013 végéig 25 tagállamban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Európai Szociális Alap (ESZA) 176 operatív programja keretében 941 pénzügyi konstrukciót hoztak létre; különösen aggasztónak találja, hogy a pénzügyi konstrukcióknak kifizetett 14,3 milliárd eurónyi összegnek csupán 47%-át (6,7 milliárd eurót) fizették ténylegesen ki a végső kedvezményezetteknek, jóllehet ez az adat a 2012 végéig kifizetett 4,7 milliárd euróval összehasonlítva növekedést jelent; megállapítja, hogy a 2013 végi 47%-os átlagos kifizetési arány elfed bizonyos, alapok és tagállamok közötti eltérést; megjegyzi, hogy az átlagos kifizetés mind a 900 alapot magában foglalja: a 2008-ban létrehozottakat ugyanúgy, mint a 2013-ban újonnan létrehozottakat, amelyek tekintetében a végrehajtás még éppen csak elindult; úgy véli, hogy noha néhány alap alulteljesít, mások pénzeszközeit már 100%-ban felhasználták – ezek most már a rulírozó alapok ismételt befektetését végzik;

37.  megállapítja, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében a tagállamokban 14 pénzügyi konstrukciót hoztak létre; megállapítja, hogy 2013 végéig az uniós költségvetésből 443,77 millió eurót fizettek ki romániai, bulgáriai, görögországi, olaszországi és litvániai bankoknak; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ebből az összegből egyetlen euró sem érte el a végső kedvezményezetteket; megállapítja, hogy az Európai Halászati Alap keretében létrehozott hat pénzügyi konstrukció számára 72,37 millió eurót fizettek ki görögországi, romániai, bulgáriai, észtországi, lettországi és hollandiai bankoknak; megjegyzi, hogy a rendelkezésre álló összegeket csak Lettországban fizették ki teljes egészében a végső kedvezményezetteknek, míg Romániában a források csupán 28%-a, Bulgáriában 77%-a, Észtországban pedig 91%-a érte el a végső kedvezményezetteket, Hollandiában és Görögországban pedig egyetlen euró sem(12);

38.  sajnálja továbbá, hogy ezek az eszközök összetettek és nehéz velük megfelelően elszámolni, ami a nyilvános ellenőrzést is nehezebbé teszi; felszólítja a Bizottságot az átláthatóság fokozására, valamint arra, hogy rendszeresen tegyen jelentést a tőkeáttételről, a vesztségekről és a kockázatokról, például a befektetési buborékokról; sürgeti a Bizottságot, hogy adjon teljes áttekintést az egyes pénzügyi konstrukciók keretében finanszírozott projektek számáról és az elért eredményekről, valamint hogy egyértelműen adja meg, mennyi uniós költségvetési előirányzatot használtak e pénzügyi konstrukciós projektek társfinanszírozására, és terjessze elő a pénzügyi konstrukciós eszköz átfogó költség–haszon elemzését – a projektfinanszírozás közvetlenebb formáival összehasonlítva;

39.  üdvözli, hogy az éves felülvizsgálati üléseken a pénzügyi eszközök végrehajtását szisztematikusan napirendre tűzik, majd ezt követően elemzik a hiányosságokat, és korrekciós intézkedéseket javasolnak; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a következő, 2014–2020-as időszakra vonatkozóan a terület hiányosságait már korrigálták (azaz csak akkor utalnak át kifizetéseket a pénzügyi eszközöket kezelő alapokhoz, amikor a végső kedvezményezettek részére történő kifizetések már bizonyos százalékot elértek;

40.  javasolja a Bizottságnak, hogy figyelembe véve a költségvetésre gyakorolt kifizetési nyomást, valamint azt, hogy a 966/2012/EU, Euratom rendelet (a költségvetési rendelet) 140. cikkének (7) bekezdése előírja, hogy a pénzügyi eszközök esetében kerülni kell a túlzott többleteket, gondoskodjon arról, hogy az uniós költségvetésből az ilyen eszközök számára nyújtott hozzájárulás tükrözze a valós pénzforgalmi igényeket;

41.  különösen aggódik továbbá a regionális beruházási eszközök által nyújtott támogatások és a pénzintézeti hitelek ötvözésének az Unió külső politikáinak támogatása szempontjából vizsgált eredményességével kapcsolatban tett egyes számvevőszéki észrevételek miatt(13);

42.  rámutat arra, hogy az eszközöket ugyan rendben kialakították, de a forrásötvözés potenciális előnyeit a bizottsági irányítás hiányosságai miatt nem sikerült teljes mértékben kihasználni; felkéri a Bizottságot, hogy kizárólag akkor folyósítson kifizetéseket, ha a pénzeszközökre a kedvezményezettnek valóban szüksége van, valamint hogy javítsa az uniós támogatások végrehajtásának nyomon követését;

A Bizottság és a tagállamok szerepe a megosztott irányításban

43.  hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 317. cikke értelmében végső soron a Bizottság felel az uniós költségvetés végrehajtásáért; rámutat, hogy ahol a Bizottság a költségvetést megosztott irányítás keretében hajtja végre, a költségvetési rendelet 59. cikke értelmében a végrehajtási feladatokat a tagállamokra kell ruházni, ezzel politikai és pénzügyi felelősséget róva rájuk; ismételten hangsúlyozza ezért, hogy a tagállamoknak szigorúan a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban szerint kell eljárniuk, és nem veszélyeztethetik az uniós forrásokkal való gazdálkodás terén fennálló felelősségüket;

44.  tudomásul veszi az intézményközi munkacsoport nemzeti nyilatkozatok elkészítésére és alkalmazására vonatkozó ajánlásainak elfogadásáról szóló 2014. október 28-i bizottsági közleményt (COM(2014)0688); megjegyzi, hogy a nemzeti nyilatkozatok benyújtása önkéntes, ezért üdvözli, hogy négy tagállam, Dánia, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság úgy határozott, hogy benyújtja azt; sajnálja ugyanakkor, hogy e nyilatkozatok a formájukat, hatókörüket, átfogó jellegüket és a jelentéstételi időszakot tekintve eltérnek egymástól, és megállapítja, hogy ezért kevéssé hasznosnak bizonyulnak;

45.  rámutat, hogy a Számvevőszék számos közlése szerint a négy fent említett tagállam által adott nemzeti gazdálkodási nyilatkozatnak igen korlátozott a jelentősége a Számvevőszék ellenőrzési eljárása során, és azok a megbízhatósági nyilatkozat kiadása szempontjából nem minősülnek megbízható információforrásnak;

46.  sajnálja továbbá a 2014. október 28-i bizottsági közlemény tekintetében, hogy nincs jelentős előrelépés a pénzgazdálkodás javítása terén, ami a politikai és igazgatási szinten hozott rossz döntések miatt folyamatos uniós pénzveszteségekhez vezethet; szankciórendszer kidolgozását szorgalmazza arra az esetre, ha a tagállamok nem megfelelő programinformációkat vagy nyilatkozatokat nyújtanak be;

47.  ezért felhívja a Bizottságot és a Tanácsot is, hogy tegyenek konkrét és érdemi lépéseket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás terén szükséges előrehaladás érdekében, beleértve a nemzeti nyilatkozatok eszközének növekvő használatát, ami a gyakorlatban nem igényel sok többletmunkát (állítólag kevesebb, mint egy teljes munkaidős egyenértéket évente tagállamonként), ugyanakkor megjegyzi, hogy rendkívül fontos, hogy a tagállamok közokiratban vállaljanak politikai felelősséget az európai források felhasználásáért; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ne csak a nemzeti nyilatkozatokat tegyék közzé, hanem az éves összefoglalókat és a gazdálkodási nyilatkozatokat is, hogy a közvélemény jobban belelásson a pénzügyi gazdálkodásba, és valódi javulást érjenek el a pénzügyi gazdálkodás terén; sürgeti, hogy a Bizottság – a nemzeti nyilatkozatok létrehozásával és felhasználásával foglalkozó intézményközi munkacsoport dokumentumában foglalt ajánlásokkal összhangban – nyújtson be ajánlást a Parlamentnek és a Tanácsnak a nemzeti nyilatkozatok felhasználásának előmozdítása érdekében;

48.  elengedhetetlennek tartja, hogy egyes kijelölt projektek számviteli dokumentumainak közzététele révén előmozdítsák a teljes átláthatóságot a strukturális alapok felhasználása terén;

A tagállamok által továbbított adatok megbízhatósága

49.  megjegyzi, hogy az egyes tagállamok által a megosztott irányítás keretében végzett első szintű ellenőrzések megbízhatatlansága aláássa a bizottsági szolgálatok által készített éves tevékenységi jelentések és a Bizottság által elfogadott összefoglaló jelentés hitelességét, mivel azok részben a nemzeti hatóságok által elvégzett ellenőrzések eredményein alapulnak; megismétli korábbi kérését, hogy a megbízható és objektív éves tevékenységi jelentések elkészítése érdekében a Bizottság értékelje, és szükség esetén javítsa ki a tagállami adatokat;

50.  kéri, hogy a főigazgatók éves tevékenységi jelentéseikben részletesen számoljanak be a tagállamok által jelzett hibaarányokról és a Bizottság által eszközölt javításokról, adott esetben az operatív programok szintjén;

A legrosszabbul teljesítő tagállamok

51.  üdvözli a 2009–2013-as időszakban a megosztott irányítású mezőgazdasági és kohéziós alapok ellenőrzési eredményeinek Számvevőszék általi áttekintését, amelyet a Számvevőszék 2013-as éves jelentésével együtt tettek közzé, melyek részben eleget tesznek a Parlament 2012-es mentesítési állásfoglalásában megfogalmazott kérésének, melyben országokra lebontott tájékoztatást kért a megosztott irányításról;

52.  rámutat arra, hogy a Számvevőszék által az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot és a Kohéziós Alapot illetően a kockázatnak kitett pénzeszközök összegeire és százalékos arányára vonatkozóan rendelkezésre bocsátott számadatok szerint (a forrásadatok megtalálhatóak a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága, valamint a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság 2013-as éves tevékenységi jelentéseiben) Szlovákia, az Egyesült Királyság és Spanyolország rendelkezik a legnagyobb hibaaránnyal;

53.  rámutat arra, hogy a Számvevőszék által az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot illetően a kockázatnak kitett pénzeszközök összegeire és százalékos arányára vonatkozóan rendelkezésre bocsátott számadatok szerint (a forrásadatok megtalálhatóak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 2013-as éves tevékenységi jelentésében) Románia, Bulgária és Portugália rendelkezik a legnagyobb hibaaránnyal;

54.  felkéri a Számvevőszéket, hogy dolgozza ki saját, országspecifikus jelentéstételi módszerét, amely nem csupán a kockázatnak kitett összegekre, hanem a tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszereire is figyelemmel van, a Bizottság és a tagállamok által alkalmazott korrekciós mechanizmusokkal együtt, annak érdekében, hogy megfelelően fel lehessen mérni a legrosszabbul teljesítő tagállamok gazdálkodásának alakulását, és a lehető legjobb megoldásokat lehessen nekik javasolni;

55.  emlékeztet arra, hogy a korrupció komolyan károsítja az uniós forrásokat; aggályosnak tartja azokat az adatokat, amelyek szerint egyes tagállamok különösen érintettek e jelenség által, és e tekintetben emlékeztet a következő dokumentumra: a Bizottság 2013. május 29-i ajánlása tanácsi ajánlásra Olaszország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Olaszország 2012–2017-es időszakra vonatkozó stabilitási programját(14); kéri az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv mielőbbi elfogadását;

Összeférhetetlenség

56.  sajnálja, hogy egyes tagállamokban a parlamenti képviselők, kormánytagok és az önkormányzati tanácsok tagjai összeférhetetlenségével kapcsolatos jogszabályok homályosak és nem elégségesek; felhívja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a jelenlegi helyzetet, és szükség esetén terjesszen elő ajánlásokat vagy akár jogilag kötelező erejű megoldásokat; úgy véli, hogy ennek a Bizottság tagjaira és tagjelöltjeire is vonatkoznia kell;

Bevételek: GNI-alapú saját források

57.  megállapítja, hogy a számvevőszéki ellenőrzés (lásd a 2013-as éves jelentés 2.27. pontját) nem tárt fel lényeges hibát a – túlnyomórészt a 2013-ra előre jelzett bruttó nemzeti jövedelem (GNI) adatain alapuló – tagállami hozzájárulások Bizottság általi kiszámítása és a befizetésük tekintetében;

58.  kéri, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy az Eurostat és a tagállamok adatai egyezzenek egymással, mivel a GNI mutató a kulcsfontosságú referenciaérték nemcsak az Unió bevételei, hanem kiadásai szempontjából is;

59.  emlékeztet arra, hogy 2012-es éves jelentésében a Számvevőszék kritikával illette a GNI-adatok Bizottság általi ellenőrzésének gyenge hatékonyságát (lásd a 2012-es éves jelentés 2.41. pontját); hangsúlyozza, hogy az általános fenntartások elhúzódó használata, valamint a saját források meghatározásához használt GNI-adatok ellenőrzési ciklusának túl hosszú időtartama költségvetési bizonytalansághoz vezethet, ahogyan arra a 2014. évi általános költségvetésre vonatkozó 6. számú költségvetés-módosítási tervezetről a tagállamok között lefolytatott megbeszéléseken is felhívták a figyelmet(15);

60.  sajnálja, hogy egyes tagállamok, annak ellenére, hogy tisztában voltak a GNI-hozzájárulás kiszámítására alkalmazott statisztikai módszertan 2014 tavaszán történt változásaival, nem számoltak azzal, hogy ez a költségvetési hozzájárulásaik emelkedésével fog járni;

61.  sajnálja, hogy a Bizottság, annak ellenére, hogy 2013 tavasza óta tisztában volt azzal, hogy a GNI-hozzájárulás kiszámítására alkalmazott statisztikai módszertan a hozzájárulások jelentős növekedéséhez vezet majd egyes tagállamok esetében, ragaszkodott ahhoz, hogy ezt pusztán technikai kérdésként kezelje(16);

62.  emlékeztet arra, hogy 7/2014. számú véleményében(17) a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság azon javaslata, hogy rendkívüli körülmények esetén el lehessen halasztani a héa- és GNI-egyenlegek és -kiigazítások befizetését, növelheti a saját források rendszerének bonyolultságát és a tagállamok költségvetési bizonytalanságát;

63.  rámutat különösen arra, hogy az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendelet módosításáról szóló bizottsági javaslat (COM(2014)0704) csak olyan tagállamok kapcsán említi a források rendelkezésre bocsátása elhalasztásának lehetőségét, amelyeknél a pozitív héa- és GNI-egyenlegek és -kiigazítások jelentős összegeket eredményeztek, és megjegyzi, hogy amennyiben egyes tagállamoknak jelentős negatív héa- és GNI-egyenlegeik és -kiigazításaik vannak, a Bizottság kénytelen lehetne költségvetés-módosítás útján többletbevételt beszedni;

64.  sajnálja, hogy a Tanács – annak ellenére, hogy a Bizottság javasolta a sajátforrás-rendszer globális reformját, amit a Parlament is üdvözölt(18), és amelynek célja a saját források rendszerének méltányosabbá, érthetőbbé, átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele, valamint a nemzeti hozzájárulások csökkentése – mindeddig semmiféle előrelépést nem tudott elérni a sajátforrás-rendszernek az említett jogalkotási javaslatokon alapuló reformjával kapcsolatban;

Megteendő intézkedések

65.  sürgeti a Bizottságot, hogy:

   csökkentse legfeljebb négy évre a saját források meghatározásához használt GNI-adatok ellenőrzési ciklusának időtartamát, amennyiben erre szükség van kötelezettségszegési eljárások indítása esetén, és/vagy amennyiben szigorú határidőt szabnak ki a fenntartások visszavonására;
   korlátozza kivételes esetekre az általános fenntartások alkalmazását, amikor fennáll annak jelentős kockázata, hogy az Unió pénzügyi érdekeit nem védik, azaz amikor valamely tagállam a jelentős felülvizsgálatot az ellenőrzési ciklus alatt vagy szabálytalan időközönként végzi;
   készítsen cselekvési tervet a 11/2013. sz. számvevőszéki különjelentésben feltárt hiányosságok orvoslására, és 2015. június végéig jelentsen erről a Parlamentnek és a Számvevőszéknek;
   léptessen életbe és kísérjen szorosan figyelemmel világos mérföldköveket tartalmazó, részletes cselekvési tervet a görög nemzeti számlák összeállítása kapcsán tapasztalt problémák megoldására;
   terjessze elő a fent említett COM(2014)0704 bizottsági javaslat módosítását annak érdekében, hogy felruházza a Bizottságot a pénzösszegek visszatérítése elhalasztásának jogával „negatív” egyenlegek és kiigazítások esetén;

66.  rámutat a Számvevőszék 2/2014. számú, „Megfelelő-e a preferenciális kereskedelmi megállapodások kezelése?” című különjelentésében felsorolt, a kontrollstratégia és a kockázatkezelés terén Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban feltárt hiányosságokra, amelyek potenciális veszteséget eredményezhetnek az uniós költségvetés számára; megállapítja, hogy ezeket a hiányosságokat a potenciális bevételkiesés e három tagállamban megállapított összege is megerősítette; megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2009. évi mintában talált hibák extrapolálásával megállapította, hogy az e tagállamokban az elévülés miatt kockázatnak kitett vámok becsült összege 655 millió euró; megjegyzi, hogy ez az adott évben a kiválasztott öt tagállamban beszedett importvámok bruttó összegének kb. 6%-át teszi ki, ami Németország esetében 167 millió, Franciaország esetében 176 millió, az Egyesült Királyság esetében pedig 312 millió eurót jelent;

Mezőgazdaság

Mezőgazdaság: demográfiai és a kedvezményezettek összetételével kapcsolatos kihívások

67.  hangsúlyozza, hogy a demográfiai változások a közös agrárpolitikát (KAP) más uniós politikáknál jobban érintik, mivel az uniós költségvetés több mint 45%-án osztozó 12 millió uniós mezőgazdasági termelő közel egyharmada 65 évnél idősebb, és csak 6%-uk fiatalabb 35 évnél(19); üdvözli ezért a KAP-reform keretében a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása céljából előterjesztett programokat;

68.  sajnálja, hogy a Bizottság által az agrárpolitika terén tett eddigi intézkedések nem tudták korrigálni a demográfiai egyensúlyhiányt, és felhívja a Bizottságot, hogy ennek fényében ismételten vizsgálja meg az agrárköltségvetés-támogatást;

69.  hangsúlyozza, hogy az uniós mezőgazdasági termelők kevesebb mint 2%-a kapja a KAP közvetlen kifizetéseinek 31%-át; rámutat, hogy a KAP-nak különösen a mezőgazdasági kistermelőket kellene megcéloznia és úgy véli, hogy a jelenlegi gyakorlat ismét csak aláássa a KAP politikai elfogadottságát;

70.  emlékeztet arra, hogy a KAP méltányosabbá tétele érdekében a Parlament és a Tanács csökkentést vezetett be(20) a 150 000 eurót meghaladó kifizetések tekintetében, és bevezette a közvetlen kifizetések lehetséges maximalizálását; ezért kéri, hogy a Számvevőszék következő éves jelentéseit megelőzően ellenőrizze ezen intézkedés hatékonyságát és eredményességét;

71.  hangsúlyozza, hogy a legnagyobb egyenlőtlenségeket mutató agrárrendszert a Cseh Köztársaság tartja fenn, őt követi Szlovákia, Magyarország, Németország és Bulgária(21); felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kedvezményezettek összetételét illetően javítsák az egyensúlyt, és kéri, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) főigazgatója éves tevékenységi jelentéséhez mellékeljen tájékoztató jellegű adatokat a termelőknek fizetett közvetlen támogatások megoszlásáról tagállamonkénti és a kedvezményezettek csoportjai szerinti bontásban;

Mezőgazdaság: hibaarány az első pillérben

72.  sajnálja, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) 2013-as kifizetéseit lényeges hibaszint jellemzi, mivel a Számvevőszék 3,6%-ra (2012-ben 3,8%)(22) becsüli a legvalószínűbb hibaarányt, és hogy a költségként elszámolt kifizetések tekintetében vizsgált öt kontrollrendszerből kettő hatástalannak, kettő pedig részben hatásosnak bizonyult, és csak egyet értékeltek hatásosnak;

73.  hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék által feltárt 101 számszerűsíthető hibából 33 esetében a nemzeti hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy megelőzzék, felderítsék és legalább részben kijavítsák a hibákat, és hogy ha ezeket az információkat megfelelően használták volna fel, a legvalószínűbb hibaarány e területen 1,1%-kal kevesebb lett volna, viszonylag közel a 2%-os lényegességi küszöbhöz; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak jelentős felelőssége van az uniós költségvetés helyes és jogszerű végrehajtásával kapcsolatban, amikor az uniós források irányítását végzik;

A kölcsönös megfeleltetés (cross-compliance)

74.  utal arra, hogy a Számvevőszék ellenőrzése kiterjedt a kölcsönös megfeleltetés követelményeire is, és hogy hibának tekintette azokat az eseteket, amikor a kölcsönös megfeleltetés feltételei nem teljesültek, amennyiben megállapítható volt, hogy a jogsértés már a támogatáskérés évében fennállt; rámutat arra, hogy a Számvevőszék a kölcsönös megfeleltetés területén a hibaarány kiszámításakor figyelembe veszi a hiányosságokat, ugyanakkor megjegyzi, hogy a Bizottság álláspontja szerint a kölcsönös megfeleltetés nem érinti a kifizetésekre való jogosultságot, csak közigazgatási bírságokat vált ki;

75.  megjegyzi, hogy a Bizottság a Számvevőszéknek adott válaszában kijelenti, hogy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan a jogi keret egyszerűsödött, ezenfelül kéri, hogy a Bizottság 2015 végéig számoljon be arról, hogy az egyszerűsítő intézkedések hogyan működtek a gyakorlatban, és milyen további intézkedéseket lehetne tenni a fennmaradt bonyolult szabályokkal és támogathatósági feltételekkel kapcsolatban;

Hibaarányok a piaci intézkedések tekintetében

76.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az agrárpiaci intézkedések esetében a Bizottság által kiszámított hibaarány 7,44%; sajnálja, hogy ez 2013-ban az egyes szakpolitikai területek közötti második legmagasabb hibaarány;

77.  hangsúlyozza, hogy a DG AGRI főigazgatója által a 2013-as éves tevékenységi jelentésében kiadott fenntartások alátámasztják a piaci intézkedések terén fennálló riasztó helyzetet, mivel kilenc tagállamban hét támogatási programot azonosítottak, elsősorban a gyümölcs- és zöldségágazatban, valamint a szőlőültetvények szerkezetátalakítása, a borágazatot célzó beruházások, a baromfira vonatkozó export-visszatérítések és az iskolatejprogram terén;

78.  felhívja a figyelmet arra, hogy sok kisebb program, például az iskolagyümölcs- és iskolatej-programok, nem felhasználóbarátok, részben a kapcsolódó bürokrácia miatt, ezért azok igénybevétele és végrehajtása nem éri el az optimális szintet;

79.  sajnálatát fejezi ki a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében Lengyelország, Ausztria, Hollandia és az Egyesült Királyság esetében a termelői csoportok(23) elismerése során alkalmazott kontrolleljárásokra vonatkozóan a számvevőszék 2013-as éves jelentésében feltárt jelentős hiányosságok miatt, melyeket a DG AGRI főigazgatója is megerősített, amikor a2013-as éves tevékenységi jelentésében fenntartást adott ki azon becslése alapján, hogy ezen intézkedés tekintetében a teljes kiadás mintegy 25%-a (102,7 millió euró) van kockázatnak kitéve;

80.  különösen sajnálja a „Szőlőültetvények szerkezetátalakítása” intézkedés tekintetében Spanyolország vonatkozásában a Bizottság által feltárt hiányosságokat, melyek indokolttá tették, hogy a DG AGRI főigazgatója 33%-os kiigazított hibaarány és 54 millió euró kockázatnak való kitettsége alapján fenntartást adjon ki, valamint a „Baromfiexport Franciaországban” intézkedés tekintetében feltárt hiányosságokat, melyekkel összefüggésben a DG AGRI főigazgatója 69,6%-os kiigazított hibaarány és 29,3 millió euró kockázatnak való kitettsége alapján adott ki fenntartást;

A tagállamok közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos adatainak megbízhatósága

81.  örömmel fogadja, hogy mivel a tagállamok által a vizsgálati statisztikáikban közölt hibaarányok nem fedik le a fennmaradó hibaarány minden összetevőjét és nem minden esetben megbízhatók, a DG AGRI a rendelkezésre álló információk – köztük a Számvevőszék ellenőrzési megállapításai – alapján minden kifizető ügynökséget egyedileg értékelt;

82.  ismételten hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék megállapításai(24) szerint az új módszer alkalmazásának eredményei arra utalnak, hogy a tagállamok vizsgálati statisztikáiból, a kifizető ügynökségek igazgatói által kiadott nyilatkozatokból, továbbá az igazoló szervek által végzett tevékenységből csak korlátozott bizonyosság nyerhető;

83.  kiemeli, hogy bár a közvetlen kifizetéseket intéző kifizető ügynökségek majdnem mindegyike rendelkezett akkreditációval és az igazoló hatóság által kiadott tanúsítással, és jóllehet a kifizető ügynökségek által tett 82 megbízhatósági nyilatkozatból az igazoló szervek 2013-ban 79-et hitelesítő záradékkal láttak el, megerősítve a kifizető ügynökségek igazgatói által tett megbízhatósági nyilatkozatok megfelelőségét, a Bizottságnak a hibaarányokat 68 kifizető ügynökségből 42 esetében felfelé kellett korrigálnia, és így azok fennmaradó hibaaránya meghaladta a 2%-ot;

84.  hangsúlyozza, hogy a legmagasabb hibaaránnyal a következő öt kifizető ügynökség rendelkezett:

1.  Egyesült Királyság, RPA

5,66 % (tagállami tájékoztatás szerint: 0,67 %)

2.  Görögország, OKEPE

5,17% (tagállami tájékoztatás szerint: 0,83 %)

2.  Spanyolország, AVGA

4,71% (tagállami tájékoztatás szerint: 1,93 %)

4.  Portugália, IFAP

4,37% (tagállami tájékoztatás szerint: 0,82 %)

5.  Románia, PIAA

4,27% (tagállami tájékoztatás szerint: 1,77 %)

85.  sajnálja, hogy a jelenlegi jogalkotási keret nem rendelkezik szankciókról a kifizető ügynökségek helytelen vagy hamis jelentéstétele(25) esetén;

86.  szorgalmazza, hogy az adott tagállamokban a nemzeti kifizető ügynökségeket az uniós tisztviselők alaposabban ellenőrizzék, felügyeljék, és szorosabban koordinálják, az általuk tapasztalt hiányosságok orvoslása céljából, különös tekintettel az elmúlt három év során folyamatosan alulteljesítő kifizető ügynökségekre, azért, hogy a kifizetések kezelése hatékonyabb legyen;

Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) és a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePaR)

87.  egyetért a Bizottság és a Számvevőszék véleményével, mely szerint az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) összességében kulcsfontosságú szerepet játszik a mezőgazdasági termelők által benyújtott igénylésekben előforduló hibák megelőzésében és csökkentésében, és hangsúlyozza, hogy az IIER helyes működésének biztosítania kellett volna azt, hogy a mezőgazdasági közvetlen kifizetések lényeges hibától mentesek legyenek;

88.  sajnálja, hogy a támogatásra nem jogosult földterületek mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerből (MePaR) történő kizárásával és a mezőgazdasági termelők által benyújtott igénylések adminisztratív kezelésével kapcsolatos, folyamatosan fennálló hiányosságok jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az EMGA-kifizetéseket továbbra is lényeges hibaszint jellemzi;

89.  ismételten hangsúlyozza a MePar tekintetében feltárt hiányosságok horizontális jellegét; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2007 óta az összes (28) tagállamban 38 kifizető ügynökségnél vizsgálta az IIER-t, és mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kontrollrendszerekből csak hetet értékelt hatásosnak, huszonkettőt részben hatásosnak és kilencet hatástalannak; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a költségvetésre gyakorolt pénzügyi kockázatokat nettó pénzügyi korrekciókkal fedezzék;

A jogosulatlan kifizetések visszafizettetését biztosító eljárások

90.  aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék által jelentett(26) azon tény miatt, hogy a 2008-ra vagy korábbi évekre vonatkozó igénylések esetében szabálytalanság vagy gondatlanság miatt elveszett összegekről Írországban az adósokat csak jelentős késéssel értesítették, és éveken keresztül nem kezdeményeztek visszafizettetési vagy behajtási eljárást;

91.  megállapítja, hogy 2012 végéig az ezekhez az igénylési évekhez kapcsolódó 6,7 millió eurónyi tartozásból összesen 2,3 millió eurót viselt az Unió a fele-fele szabály alapján a Számvevőszék által az értesítés tekintetében feltárt hiányosság és azon félelmek ellenére, hogy e pénzösszegeket az uniós költségvetés végleg elveszti;

92.  aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék azon megállapításai miatt is, hogy az olaszországi hatóságok nem tartották nyilván, hogy a tartozások szabálytalanságok vagy adott esetben az uniós költségvetés terheléséhez vezető adminisztratív hibák folytán merültek-e fel; kéri a Bizottságot, hogy az év végéig egy részletes elemzés formájában tegyen jelentést a helyzetről;

93.  megjegyzi, hogy a DG AGRI 2013-as éves tevékenységi jelentésében(27) található adatok szerint a jogosulatlan kifizetések visszafizettetése tekintetében a legrosszabbul teljesítő tagállamok Bulgária (visszafizettetési arány: 4%), Görögország (21%), Franciaország (25%), Szlovénia (25%), Szlovákia (27%) és Magyarország (33%); aggódik amiatt, hogy a visszafizettetések szintje bizonyos területeken ijesztően alacsony, és jelentést kér a Bizottságtól az okokról és a javulás lehetőségeiről;

Záróelszámolási eljárás

94.  nyugtázza, hogy 2013-ban a Bizottság négy szabályszerűségi határozatot hozott, melyek 1 116,8 millió euró pénzügyi korrekciót eredményeztek (ebből 861,9 millió euró vonatkozott az EMGA-ra, 236,2 millió euró pedig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA)), ami a 2013-as uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési költségvetés körülbelül 2%-át teszi ki (2008–2012 között 1,4%);

95.  rámutat, hogy ez az összeg nem összehasonlítható a Számvevőszék által megállapított legvalószínűbb hibaaránnyal, mert a Bizottság szabályszerűségi ellenőrzései rendszeralapúak, nem vizsgálják a mögöttes tranzakciók szabályszerűségét, több költségvetési évhez kötődő kiadásokat fednek le és 65%-ban átalányalapon megállapított pénzügyi korrekciókhoz vezetnek, következésképpen nem teszik lehetővé éves hibaarány kiszámítását;(28)

96.  hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék(29) megállapításai szerint a pénzügyi korrekciók átlagos szintjének a 2008–2012 közötti időszakhoz képest 2013-ban bekövetkezett emelkedését főként a lezáratlan ellenőrzési dossziék ügyhátralékának a 2012 végi 553-ról 2013 végéig 516-ra csökkentése magyarázza, és hogy ezeknek a 2010-et megelőző pénzügyi évekre vonatkozó dossziéknak a feldolgozása 881 millió eurónyi pénzügyi korrekciót eredményezett (a teljes összeg 79%-a);

97.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szabályszerűségi záróelszámolási eljárásban esetlegesen részt vevő egyeztetőtestület függetlenségét a jelenleg hatályos rendelkezések nem biztosítják;(30)

Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy

98.  megállapítja, hogy a 2013-as vidékfejlesztési, környezetvédelmi, halászati és egészségügyi kifizetéseket lényeges hibaszint jellemezte, a legvalószínűbb hibaarány a 2012-es 7,9 %-hoz képest 6,7 %-ra csökkent, és a költségként elszámolt kifizetések tekintetében vizsgált tizenhárom felügyeleti és kontrollrendszerből hetet részben hatásosnak, hatot pedig hatástalannak értékeltek;

99.  egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a legvalószínűbb hibaarányt 2%-ra csökkenthették volna, ha a nemzeti hatóságok a rendelkezésükre álló összes információt felhasználták volna a hibák megelőzésére, felderítésére és kijavítására; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak jelentős felelőssége van az uniós költségvetés helyes és jogszerű végrehajtásával kapcsolatban, amikor az uniós források irányítását végzik;

100.  sajnálja, hogy a vidékfejlesztés tekintetében a Számvevőszék által az elmúlt három évben kiszámított átlagos hibaarány 8,2% volt, 2013-ban pedig 7,9%;(31) nagyon sajnálja, hogy ez 2013-ban az egyes szakpolitikai területek közötti legmagasabb hibaarány;

101.  megállapítja, hogy a Számvevőszék által feltárt hibákat főként az okozta, hogy a kedvezményezettek nem tartották be a támogathatósági követelményeket, a közbeszerzési szabályokat nem alkalmazták megfelelően és az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat nem tartották tiszteletben;

102.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint a vidékfejlesztés terén a hibaarány egy nyolcadát magánkedvezményezettek általi állítólagos szándékos jogsértés okozta, és sajnálja, hogy a magánberuházások tekintetében a hibaarányhoz leginkább az „a mezőgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése” elnevezésű, különleges vidékfejlesztési intézkedés járult hozzá,(32) aminek következtében a Számvevőszék súlyos aggodalmának adott hangot azt illetően, hogy az intézkedés „hatékonyan és eredményesen meg tudja-e valósítani szakpolitikai célkitűzéseit”;

103.  egyetért a Számvevőszék véleményével,(33) miszerint a hibákat részben a szabályok bonyolultsága és a 2007–2013-as programok keretében a támogatási rendszerek sokasága okozta: a vidékfejlesztés esetén összesen 46 intézkedés létezik, ezek mindegyikére külön szabályok és követelmények érvényesek;

104.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság egyre több kifizetést függeszt fel és szakít meg, ami biztosítja a korrekciós intézkedések rendszeres elvégzését azokban az esetekben, ahol hiányosságok tapasztalhatók;

105.  üdvözli, hogy a Bizottság felülvizsgált megközelítést alkalmaz a fennmaradó hibaarány kiszámítására, figyelembe véve az összes vonatkozó ellenőrzést és információt, a tagállamok által jelentett hibaarányok kiigazítása érdekében;

106.  sajnálja, hogy a tagállamok által a saját ellenőrzéseikre vonatkozóan továbbított adatok nem megbízhatóak; megállapítja, hogy az igazoló szervek a 74-ből csak 9 kifizető ügynökség esetében adtak ki korlátozó nyilatkozatot 2%-ot meghaladó hibaarány miatt,(34) miközben a Bizottság 24 tagállamban 31 ügynökségre adott ki korlátozó nyilatkozatot(35);

107.  sajnálja, hogy néhány tagállamban nem megfelelő minőségű korrekciós intézkedéseket hoztak, és hogy az összes tagállamban hiányzik a hibák okainak felszámolását célzó, szisztematikus megközelítés; hangsúlyozza, hogy a kiterjedt hiányosságok elleni megelőző intézkedések uniós szinten hiányoznak;

108.  tudomásul veszi, hogy a 17 04. alcím (Élelmiszer- és takarmánybiztonság, állategészségügy, állatjólét és növényegészségügy) 4 300 000 eurós alulteljesítése mögött meghúzódó fő tényezők a különböző programokra szánt címzett bevételekhez kapcsolódó és 2014-ben felhasználható 900 000 euró, valamint a szükségalaphoz kapcsolódó 2 000 000 euró; megjegyzi, hogy az utóbbi összeg 50%-át, azaz 1 000 000 eurót átvittek 2014-re (a németországi kéknyelv-betegség kezelése céljából), és fel is használták abban az évben;

A Bizottsághoz, a tagállamokhoz és a Számvevőszékhez intézett kérések a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatban

109.  kéri, hogy a Bizottság a KAP első pillérében külön hibaarányokat számítson ki a piaci intézkedésekre és a közvetlen kifizetésekre;

110.  ajánlja, hogy a Bizottság aktívan kísérje figyelemmel Lengyelországban a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében a termelői csoportok elismerésére vonatkozó kontrollrendszernek, illetve Ausztriában, Hollandiában és az Egyesült Királyságban a termelői szervezetek működési programjainak a hiányosságaival kapcsolatos korrekciós intézkedések alkalmazását;

111.  sürgeti a Bizottságot, hogy igazolja az agrárpiaci intézkedések uniós hozzáadott értékét, figyelembe véve a potenciális veszteségek uniós költségvetésre gyakorolt hatásának kockázatát, és kéri, hogy a Bizottság fontolja meg az intézkedések eltörlését, amennyiben ez a kockázat túl magas; kéri a Bizottságot, hogy a 2013-as mentesítését követő nyomon követési jelentésben számoljon be arról, hogy milyen lépéseket tett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a Franciaországot illetően a baromfira vonatkozó export-visszatérítésekkel foglalkozó ellenőrzés fényében;

112.  kéri, hogy a Bizottság terjesszen elő javaslatokat a kifizető ügynökségek általi helytelen vagy hamis jelentéstétel szankcionálására, lefedve a következő három területet: ellenőrzési statisztikák, a kifizető ügynökségek nyilatkozatai és az igazoló szervek által végzett munka; kéri, hogy súlyos megtévesztések esetén a Bizottságnak jogában álljon a kifizető ügynökségek akkreditációjának visszavonása;

113.  sürgeti a DG AGRI ügyvezető igazgatóját, hogy a MePaR esetében vizsgálja meg a hiányosságokkal indokolt fenntartások évről évre történő elhalasztásának valódi hozzáadott értékét, amennyiben a fenntartások egyértelműen horizontális jellegűek;

114.  kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az IIER-ben rejlő összes lehetőséget kiaknázzák, különösen pedig annak garantálására, hogy a tagállamok helyesen mérjék fel és rögzítsék a mezőgazdasági parcellák támogathatóságát és méretét, és hozzanak azonnali kiigazító intézkedéseket, amennyiben rendszerszintű hibákat tárnak fel az IIER-ben;

115.  sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja ki a 2013-as számvevőszéki éves jelentés 3.24. és 3.25. pontjában Írországra és Olaszországra vonatkozóan a helytelen kifizetések szabálytalan visszafizettetését illetően tett megállapításokat, tegye meg a szükséges kiigazító intézkedéseket, és azoktól készítsen jelentést a Parlament számára 2015 júniusáig;

116.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a záróelszámolási eljárásra vonatkozó lezáratlan ellenőrzések ügyhátralékának további csökkentésére, hogy a 2012 előtt elvégzett összes ellenőrzést le lehessen zárni 2015 végére;

117.  kéri, hogy a záróelszámolási eljárásban részt vevő egyeztetőtestület tagjai megbízatásának eredeti időtartamát három évre korlátozzák, amely legfeljebb egy évvel legyen meghosszabbítható; kéri továbbá, hogy e dossziék kezelése során kerüljenek el minden lehetséges összeférhetetlenséget, és hogy a pénzügyi korrekciókban közvetlenül érintett tagállamokat ne képviseljék az egyeztetőtestületben;

118.  kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be részletes jelentést a Parlamentnek a KAP szerinti közvetlen kifizetések maximalizálásának tagállamonkénti végrehajtásáról;

119.  a hibaarányok csökkentése érdekében kevésbé bürokratikus KAP-ot szorgalmaz; ezért örömmel fogadja a Bizottság elkötelezettségét arra, hogy az egyszerűsítést és a szubszidiaritást az elkövetkező öt évben fő prioritásként kezelje; kéri, hogy kirívó esetekben a folyamatosan alulteljesítő ügynökségek akkreditációját vonják vissza;

120.  kéri a Bizottságot, hogy időben terjesszen elő részletes tervet a KAP bürokratikus terheinek az elkövetkező öt év során 25%-kal való csökkentéséről;

121.  kéri, hogy a Számvevőszék éves jelentésében külön fejezetben vizsgálja a vidékfejlesztés szakpolitikai területet, vagy legalább számítson külön hibaarányokat a vidékfejlesztés, a halászat szakpolitikai területére és a LIFE+ programra vonatkozóan;

122.  ajánlja, hogy a Bizottság gondoskodjon arról, hogy a tagállamok vidékfejlesztési cselekvési tervei teljes körűek legyenek, lefedve az összes régiót és a hatáskörükbe tartozó összes intézkedést, különösen a beruházási intézkedéseket, és vegyék figyelembe a Bizottság és a Számvevőszék ellenőrzéseit;

123.  kéri, hogy a Bizottság tájékoztassa a Számvevőszék által az OLAF-nak jelentett állítólagos szándékos jogsértések nyomon követéséről, különös tekintettel az „a mezőgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése” elnevezésű vidékfejlesztési intézkedésre, és hogy a Számvevőszék által a hatékonyság és eredményesség vonatkozásában tett kritikus észrevételek fényében teljes körűen vizsgálja felül ezen intézkedés felépítését a Bizottság 2013. évi mentesítésének nyomon követéséről szóló jelentésben;

124.  sürgeti a Bizottságot, hogy kísérje szorosan figyelemmel a vidékfejlesztési programjainak végrehajtását, és hogy a szabályszerűségi ellenőrzései során vegye figyelembe az alkalmazandó szabályokat – beleértve adott esetben a nemzeti szinten elfogadott szabályokat – a 2007–2013 közötti programozási időszakban feltárt hiányosságok és hibák megismétlése kockázatának csökkentése érdekében;

Halászat

125.  tudomásul veszi a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság által megfogalmazott fenntartást az egyes tagállamok által elszámolt kiadások 2%-ot meghaladó hibaaránya, és egy tagállam esetében a megbízhatatlan jelentés és jelentés elmaradása kapcsán; sajnálatosnak tartja ezt a helyzetet az érintett tagállam vonatkozásában; megállapítja azonban, hogy a helyzet javult a Bizottság által e tagállam részére küldött felszólítást követően;

126.  e megjegyzésektől eltekintve sajnálja, hogy a Számvevőszék nem részletezte pontosabban a halászat és a tengerügyek terén folytatott ellenőrzéseinek eredményét, és az átláthatóság érdekében felszólít ezen információk ismertetésére;

127.  tudomásul veszi, hogy a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság által folyósított kifizetések 92,31%-a időben történt; aggodalommal állapítja meg azonban, hogy a késedelmes kifizetések száma megnőtt az előző költségvetési évhez képest; örömmel állapítja meg, hogy 2013-ban csökkent a kifizetett késedelmi kamatok mértéke, ösztönzi ezért a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóságot, hogy tartsa be a szabályozási követelményeknek megfelelő fizetési határidőket;

Regionális politika, közlekedés és energiaügy

EU2020

128.  hangsúlyozza, hogy 2013-ban az e szakpolitikai csoport keretében teljesített kifizetések teljes összegének (45 311 millió euró) 96%-át (43 494 millió euró) az – elsősorban az ERFA-n és a Kohéziós Alapon (KA) keresztül végrehajtott – regionális politikára fordítják, 1 059 millió euró jut a mobilitási és közlekedési, 758 millió euró pedig az energia területére;

129.  elismeri az uniós regionális politika meghatározó szerepét a regionális egyenlőtlenségek csökkentésében, valamint a tagállami régiók és a tagállamok közötti gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésében; elismeri, hogy ez a politika az elsődleges uniós szintű hosszú távú beruházási politika a reálgazdaságban, amely a 2013-as uniós költségvetési kiadások 29%-át teszi ki, és az EU-ban a növekedés serkentése és a munkahelyteremtés bevált eszköze, támogatva az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérését;

130.  elismeri a közlekedési és energetikai szakpolitikák fontos szerepét abban, hogy biztonságos, fenntartható és versenyképes közlekedési és energetikai rendszereket és szolgáltatásokat hozzanak létre az uniós polgárok és vállalkozások számára, és kiemeli e szakpolitikák hozzájárulását az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek végrehajtásához;

131.  üdvözli, hogy a Bizottság az utólagos ellenőrzés keretében értékeli a regionális politika hatékonyságát, eredményességét, koherenciáját és európai hozzáadott értékét; elvárja, hogy küldjék el neki a bizottsági értékelés rendszeres frissítéseit;

132.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak biztosítania kell, hogy következetes és megbízható információkat szerezzen a tagállamoktól az ERFA-források felhasználásáról; úgy véli, hogy ezen információknak ki kell terjedniük az operatív programok előrehaladására – nemcsak pénzügyi szempontból, hanem a teljesítmény vonatkozásában is;(36)

133.  felhívja a figyelmet a kohéziós politika irányítási rendszerének többéves jellegére és hangsúlyozza, hogy a politika végrehajtásához kapcsolódó szabálytalanságok végső értékelése csak a programozási időszak lezárását követően lesz lehetséges;

Hibák

134.  megállapítja, hogy Számvevőszék által ellenőrzött 180 tranzakció közül 102 tranzakció esetében (57%) észleltek hibát; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 95%-os bizonyossággal megállapította, hogy az alapsokaságra jellemző hibaarány 3,7% és 10,1% között van (ez az alsó, illetve felső határ), és a 40 számszerűsített hiba alapján a legvalószínűbb hibaarányt 6,9%-ra becsüli (2012: 6,8%);

135.  hangsúlyozza, hogy a végső kedvezményezettek által elkövetett 17 számszerűsíthető hiba esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek Bizottság felé történő elszámolása előtt megakadályozzák, feltárják és korrigálják a hibákat; megjegyzi, hogy ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák kijavítására, az e fejezettel kapcsolatos becsült legvalószínűbb hibaarány három százalékponttal alacsonyabb lett volna; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak jelentős felelőssége van az uniós költségvetés helyes és jogszerű végrehajtásával kapcsolatban, amikor az uniós források irányítását végzik;

136.  rámutat, hogy az ERFA-ból és a KA-ból finanszírozott, valamint a mobilitási, közlekedési és energiaügyi kiadások tekintetében a fő megfelelési kockázat az alábbiakhoz kapcsolódik: közbeszerzési szabályok hibái (39%), nem támogatható projektek/tevékenységek vagy kedvezményezettek (22%), nem támogatható költségek feltüntetése a költségelszámolásokban (21%), valamint az ERFA-ra és KA-ra vonatkozó állami támogatási szabályok be nem tartása; üdvözli a Bizottság által az említett kockázatok csökkentésére tett intézkedéseket, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy az azonosított kockázatokról továbbra is nyújtson iránymutatást és képzést az irányító hatóságoknak; a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó új szabályoktól azt várja, hogy elősegítik majd a hibák kockázatának csökkentését, és az eljárások tisztázása és egyszerűsítése által nagyobb hatékonyságot eredményeznek;

A tagállami jelentések megbízhatósága

137.  megállapítja, hogy a tagállami hatóságok 322 nemzeti ellenőri véleményt továbbítottak az operatív programjaikra vonatkozóan, és hogy 209 esetben (65%) az ellenőri vélemények 2%-nál alacsonyabb hibaarányról számoltak be; megjegyzi, hogy az adatok ellenőrzésekor a Bizottság csak 78 nemzeti ellenőri vélemény esetében tudta megerősíteni a tagállamok hibaarányáról szóló értesítést; megjegyzi, hogy a Bizottságnak 244 ellenőri véleményt javítania kellett;(37) kéri, hogy a Bizottság a jövőben részletesen számoljon be a hibaarányok DG REGIO általi módosításáról;

138.  megjegyzi, hogy a Bizottság megbízhatatlannak minősítette a nemzeti ellenőrzés keretében megállapított hibaarányt Szlovákia esetében az összes jelentésben, Magyarország esetében 15-ből 10 jelentésben, Bulgária esetében 7-ből 2 jelentésben és Belgium esetében 4-ből 1 jelentésben; kéri, hogy a Bizottság mutassa be, hogy az uniós költségvetés védelme érdekében alkalmazott átalánykorrekciók (25% Szlovákia esetében egy programra és 10% Szlovákia esetében kilenc programra, Bulgária és Olaszország esetében két programra és Belgium esetében egy programra vonatkozóan(38)) segítettek-e a helyzeten, és ha igen, hogyan;

139.  hangsúlyozza, hogy az alábbi operatív programokkal kapcsolatos hibajelentés különösen megbízhatatlan volt:

Tagállam

Program

Cím

Jóváhagyott összeg, millió euró

Tagállami hibaarány az éves ellenőrzési jelentésekben

Bizottsági átalányalapú hibaarány

BE

2007BE162PO001

Brüsszel, regionális versenyképesség

56,93

6,23 %

10 %

BG

2007BG161PO002

Technikai segítségnyújtás

1 466,43

4,10 %

10 %

DE

2007DE162PO006

ERFA Bréma

142,01

0,31 %

5 %

DE

2007DE161PO003

ERFA Mecklenburg–Nyugat-Pomeránia

1 252,42

0,81 %

5 %

DE

2007DE162PO005

ERFA Hessen

263,45

0,04 %

5 %

ETE

2007CB063PO052

INTERREG IV Olaszország/Ausztria

60,07

2,77 %

10 %

ETE

2007CG163PO030

Szlovákia/Cseh Köztársaság

92,74

0,96 %

10 %

ETE

2007CB163PO019

Mecklenburg/Ny-P.– Lengyelország

132,81

0,02 %

5 %

HU

2007HU161PO001

Gazdaságfejlesztés

2 858,82

0,71 %

5 %

HU

2007HU161PO007

Közlekedés

5 684,24

0,54 %

5 %

HU

2007HU161PO003

Nyugat-Pannon

463,75

1,30 %

5 %

HU

2007HU161PO004

Dél-Alföld

748,71

1,30 %

5 %

HU

2007HU161PO005

Közép-Dunántúl

507,92

130 %

5 %

HU

2007HU161PO006

Észak-Magyarország

903,72

1,30 %

5 %

HU

2007HU161PO009

Észak-Alföld

975,07

1,30 %

5%

HU

2007HU161PO011

Dél-Dunántúl

705,14

1,30 %

5 %

HU

2007HU161PO001

Közép-Magyarország

1 467,20

0,10 %

5 %

IT

2007IT161PO007

A Dél fejlesztése

579,04

0,63 %

10 %

IT

2007IT161PO008

Calabria

1 499,12

2,45 %

10 %

SL

2007SL161PO001

Regionális fejlesztési potenciál

1 783,29

2,80 %

5 %

SL

2007SL161PO002

Infrastruktúra

1 562,06

2,80 %

5 %

SK

2007SK161PO006

Versenyképesség és gazdasági növekedés

968,25

0 %

25 %

SK

2007SK161PO005

Egészségügy

250,00

1,79 %

25 %

SK

2007SK161PO001

Információs társadalom

843,60

1,79 %

10 %

SK

2007SK16UPO001

Kutatás & Fejlesztés

1 209,42

1,30 %

10 %

SK

2007SK161PO002

Környezetvédelem

1 820,00

0,33 %

10 %

SK

2007SK161PO004

Közlekedés

3 160,15

0,74 %

10 %

SK

2007SK161PO003

Regionális operatív program

1 554,50

0,32 %

10 %

SK

2007SK161PO007

Technikai segítségnyújtás

97,60

1,79 %

10 %

SK

2007SK162PO001

Pozsony

95,21

1,79 %

10 %

UK

2007UK162PO001

Skót-alföld és -felföld

375,96

5,98 %

8,42 %

UK

2007UK161PO002

Nyugat-Wales és Valleys

1 250,38

036 %

5 %

UK

2007UK162PO012

Kelet-Wales

72,45

0,36 %

5 %

140.  felhívja a Bizottságot, hogy a jövőben programonként jelentse a tagállamok által közölt és a Bizottság által az éves tevékenységi jelentésben elfogadott/kiigazított hibaarányokat;

141.  megállapítja, hogy a Bizottság a saját maga által végzett felülvizsgálat alapján úgy vélte, hogy a 2007–2013 közötti programozási időszak ERFA/KA-előirányzatai 90%-ának auditjáért felelős 40 nemzeti ellenőrző hatóság munkája általánosságban véve megbízható;

Irányítási és kontrollrendszerek (MCS)

142.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson további iránymutatást és technikai segítségnyújtást a tagállamoknak; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet az eljárások egyszerűsítésére, a kedvezményezettek számára is, mivel ez mind az ellenőrzés, mind pedig a hibaarányok csökkentése szempontjából előnyös lehet, valamint ezzel párhuzamosan javítsák az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékonyságát;

143.  üdvözli, hogy 2011 óta Ausztriában, Csehországban és Romániában előrelépés történt a forrásokkal való gazdálkodás terén; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Szlovákiában, Spanyolországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban romlott az ERFA forrásaival való gazdálkodás;(39)

144.  rámutat, hogy 75 esetből 50 alkalommal egy vagy több évre hatályban maradtak a fenntartások; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást annak felmérésére, hogy a gyengeségek és a régiók változatlanok-e, illetve annak kiderítésére, hogy a nemzeti irányító hatóságoknak miért nem sikerült eredményesen kijavítaniuk a hibákat;

145.  határozottan támogatja a kifizetések megszakítását és felfüggesztését, melyet a Bizottság hatékony és a megelőzést szolgáló eszközként használ az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében;

146.  tudatában van a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó új szabályozási keret rendelkezéseinek, amelyek kimondják, hogy beszámoló benyújtását követően a Bizottság vagy a Számvevőszék által észlelt, a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(40) szerinti súlyos hiányosságok az érintett program nettó pénzügyi korrekcióját vonják maguk után; felhívja a Bizottságot, hogy a Bizottság 2014. évi mentesítési eljárásához időben nyújtsa be ezen esetek jegyzékét;

147.  üdvözli a 2014–2020-as költségvetési tervezési időszakra szóló szabályozási keretben előírt megerősített ellenőrzési és kontolleljárásokat, különös tekintettel a programok éves elszámolásainak tanúsítását megelőző irányítási ellenőrzésekre és az irányító hatóságok vezetői nyilatkozatainak Bizottság felé történő benyújtására; megjegyzi, hogy a Bizottság korrekciós kapacitása tovább javult azon lehetőség megszüntetésével, hogy a tagállamok újra felhasználják a forrásokat, ami nettó pénzügyi korrekciókat eredményez; üdvözli az igazgatásikapacitás-építési kompetenciaközpont létrehozását az európai strukturális és beruházási alapok tekintetében; támogatja a fokozott eredményorientáltságot és a kohéziós politika tematikus összpontosítását, amelynek célja a pénzügyi abszorpció kritériumaitól a kiadások minősége felé való elmozdulás, valamint a társfinanszírozással megvalósuló műveletek magas hozzáadott értékének biztosítása;

148.  emlékeztet a Bizottság 2012. évi mentesítését kísérő állásfoglalásának 165. pontjára, amelyben a Parlament kérte a megosztott irányításban előforduló közbeszerzési hibák kezelésének összehangolását; üdvözli a Bizottság által az Unió által megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra vonatkozóan a közbeszerzési szabályok megsértése esetén a Bizottság által végrehajtandó pénzügyi korrekciók megállapításáról szóló iránymutatás meghatározásáról és jóváhagyásáról szóló, 2013. december 19-i C(2013)9527 határozatában végrehajtott harmonizációt; rámutat, hogy a tagállamoknak 2016. április 18-ig át kell ültetniük a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet;(41) úgy véli, hogy ez jelentős változásokat hoz majd a közbeszerzési eljárásokban, és további módszertani módosításokat tehet szükségessé;

149.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék módszertanának következetesnek kell lennie, és azt valamennyi irányítási területre alkalmazni kell; úgy véli, hogy a további összehangolás következetlenségeket eredményezhet a közvetlen és a megosztott irányítás alatti jogszerűtlen műveletek Számvevőszék általi meghatározásában;

Pénzügyi korrekciók

150.  megállapítja, hogy a Bizottság 2013-ban a tagállami operatív programok tekintetében 912 371 222 eurónyi pénzügyi korrekcióról határozott, amelyből 239,5 millió euró Csehországra, 147,21 millió euró Magyarországra és 95,47 millió euró Görögországra jutott;

151.  kéri a Bizottságot, hogy a tagállamok által a strukturális alapok vonatkozásában javasolt projektek végrehajtása során és azok megvalósulását követően végezzen a pénzügyi beruházások hatékonyságának fokozását és nyomon követésének javítását célzó progresszív teljesítményellenőrzéseket tartalmazó értékelést a projekttel kapcsolatos esetleges visszaélések vagy csalások feltárása érdekében;

152.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy, az ellenőrzés terén illetékes nemzeti hatóságok közti információcserét elősegítő mechanizmust, hogy lehetségessé váljon a két vagy több tagállam közötti tranzakciókra vonatkozó könyvviteli nyilvántartások összehasonlítása a strukturális alapokat, valamint – tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret új rendelkezéseire – az európai strukturális és beruházási alapok szélesebb körű kategóriáját (Európai Szociális Alap – ESZA, Európai Regionális Fejlesztési Alap – ERFA, Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap – EMVA, Európai Tengerügyi és Halászati Alap – ETHA) érintő, határokon átnyúló csalások elleni küzdelem érdekében, az Európai Unió pénzügyi érdekei védelmének horizontális megközelítését biztosítandó;

153.  megállapítja továbbá, hogy a 2007–2013 közötti programozási időszakban hat tagállam (Csehország, Görögország, Spanyolország, Magyarország, Lengyelország és Románia) felelt az ERFA/KA és az ESZA megerősített pénzügyi korrekcióinak 75%-áért (ami 1 342 millió eurónak felel meg);

Visszavont kötelezettségvállalások

154.  fájlalja, hogy 2013-ban 397,8 millió eurónyi kötelezettségvállalást kellett visszavonni, amelyből egyedül Csehországra 296,7 millió euró jutott; úgy véli, hogy a kötelezettségvállalások visszavonása ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes régiók tartósan nem képesek felhasználni az engedélyezett előirányzatokat, és kéri a Bizottságot, hogy azonosítsa a felvevőképesség hiányát okozó problémákat; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és nyújtson be egy részletes tervet azon régiók felvevőképességének javítására, amelyekben a felhasználási arány különösen alacsony;

155.  rámutat, hogy az új rendeletben a 2014–2020-as programozási időszak tekintetében támogathatósági időszakot vezettek be annak érdekében, hogy határidőt szabjanak a beruházásokra és ösztönözzék a programhatóságokat arra, hogy az EU-ban a növekedést és munkahelyteremtést célzó beruházásokat időben hajtsák végre, ami csökkenti az adott támogathatósági időszakon belüli fel nem használást és ezáltal a kötelezettségvállalások visszavonását;

Pénzügyi konstrukciók

156.  megjegyzi, hogy a tagállamok irányító hatóságainak bejelentése alapján 2013 végén a 25 tagállamban összesen 941 pénzügyi konstrukció működött; ezek 91%-át a vállalkozások, 6%-ukat a városfejlesztési projektek és 3%-ukat az energiahatékonysági/megújuló energiával kapcsolatos alapok pénzügyi konstrukciói teszik ki; megjegyzi, hogy az operatív programok pénzügyi konstrukciókba befizetett hozzájárulásainak összértéke 14 278,20 millió euró, amelyből 9 597,62 millió eurót tesznek ki a strukturális alapok; megjegyzi, hogy noha a lezárásig már csak két év maradt hátra, az operatív programok hozzájárulásainak csupán 47%-át – azaz 6 678,20 millió eurót – juttatták el a végső kedvezményezetteknek;

157.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság a pénzügyi konstrukciók végrehajtásáról szóló, egységes szerkezetbe foglalt, 2013. évi jelentésében azt állapítja meg – az 1083/2006/EK tanácsi rendelet(42) 67. cikke (2) bekezdésének j) pontjával összhangban –, hogy a tagállami irányító hatóságok nem szolgáltak teljes áttekintéssel a pénzügyi konstrukciók végrehajtásáról, és hogy egyes adatok „pontatlanságokat” mutattak a magyarországi és olaszországi pénzügyi konstrukciókra vonatkozó adatokban;

Görögország

158.  aggodalmának ad hangot a munkacsoport irányítása alatt álló kiemelt görögországi projektek végrehajtása miatt; megjegyzi, hogy 48 kiemelt projektet fel kell gyorsítani; megjegyzi, hogy a Bizottság szerint a fő problémák az alábbiak: a) késedelmek a lejárati szakaszban, b) késedelmek az engedélyezés során, c) szerződések felbontása a szerződő felek likviditáshiánya miatt és d) hosszadalmas bírósági fellebbezések az odaítélési eljárások során; ennélfogva felhívja a Bizottságot, hogy a 2013. évi nyomonkövetési jelentéshez készítsen aktualizált áttekintést a kiemelt projektekről;

Lago Trasimeno

159.  tudomásul veszi, hogy 2014 decemberében az OLAF tényfeltáró missziót hajtott végre, hogy feltárja az olaszországi Lago Trasimeno tó körüli kerékpárút uniós támogatásával kapcsolatos potenciális hivatali visszásságokat; felhívja a Bizottságot, hogy a 2013-as mentesítésre vonatkozó nyomonkövetési jelentésben tájékoztassa a Parlamentet a további fejleményekről;

Az uniós alapokból finanszírozott infrastrukturális projektek privatizációja

160.  megjegyzi, hogy az Unió 1,1 millió euróval finanszírozta a csehországi Skorkov vízelosztó hálózatának korszerűsítését; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az önkormányzati hatóságok a vízelosztó rendszer üzemeltetését egy olyan társaságra bízták, amely a helyi szennyvízelvezető rendszert is üzemelteti; megjegyzi, hogy utóbbi tevékenységhez uniós forrásokból szintén 1,4 millió eurós társfinanszírozást nyújtottak, és hogy az ivóvízellátás ára 45%-kal emelkedett; úgy véli, hogy az ivóvíz a közjavak közé tartozik, és minden polgárnak ésszerű áron hozzáféréssel kell rendelkeznie a jó minőségű ivóvízhez;

161.  felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet minden olyan esetről, amelyben a legalább 30%-ban uniós finanszírozású projekteket utólag magánkézbe adták;

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

162.  tudomásul veszi a Bizottság 2013-as jelentését az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról(43); meglepetésének ad hangot amiatt, hogy a Számvevőszék 24/2012. sz. különjelentésében megfogalmazott és a Bizottság 2012. évi mentesítésével összefüggésben a Számvevőszék különjelentéseiről szóló 2014. április 3-i parlamenti állásfoglalásban(44) is alátámasztott aggodalmakkal nem foglalkoztak; felhívja a Bizottságot, hogy fejtse ki, milyen módon orvosolták az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról szóló, 2014. június 28-án hatályba lépő felülvizsgált rendeletben az Abruzzo régióra irányuló sürgősségi segély nyújtása során a Számvevőszék által feltárt hiányosságokat, különös tekintettel a frissített nemzeti katasztrófavédelmi tervek elkészítésére, a sürgősségi beszerzési megállapodások kidolgozására, a katasztrófa sújtotta területeken átmeneti szállások kialakítására és a Szolidaritási Alapból finanszírozott projektekből keletkező bevételek uniós költségvetésbe való visszaforgatására;

Megteendő intézkedések

163.  felhívja a Bizottságot, hogy a 2014. évi mentesítési eljáráshoz időben készítsen részletes beszámolót a 2013-ban részlegesen hatékonynak minősített irányítási és kontrollrendszerek terén elért eredményekről;(45)

164.  felhívja a Bizottságot, hogy a Számvevőszék ajánlásával összhangban, a költségvetési rendelet 32. cikkének (5) bekezdésének megfelelően értékelje a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban lefolytatott „elsőfokú ellenőrzéseket”; felhívja a Bizottságot, hogy a DG REGIO éves tevékenységi jelentésébe foglalja bele a tagállami igazoló szervek által benyújtott információk megbízhatóságának értékelését; üdvözli a nagy kockázatú programokkal kapcsolatos célzott ellenőrzéseken keresztül – a „Bridging the assurance gap” című ellenőrző vizsgálat keretén belül – 2010 óta végzett értékeléseket;

165.  felhívja a Számvevőszéket, hogy részletes jelentést nyújtson be a Parlamentnek a hibaarány alakulásáról (évek, szakpolitikai ágazatok és tagállamok szerinti bontásban) az előző többéves pénzügyi keret (2007–2013) teljes időszakára vonatkozóan;

166.  felhívja a Bizottságot, hogy követelje meg az ellenőrző hatóságoktól az igazoló hatóságok által az egyes operatív programokra vonatkozóan jelentett pénzügyi korrekciókkal kapcsolatos adatok pontosságának igazolását; úgy véli, hogy ezeket a részletes információkat a DG REGIO éves tevékenységi jelentésének mellékletében közzé kellene tenni;

167.  felhívja a Bizottságot, hogy azokban az esetekben, amikor az alkalmazandó bizottsági iránymutatás vagy jóváhagyott ellenőrzési stratégiák alóli kivételként a Bizottság nem fogalmaz meg fenntartásokat (illetve kisebb pénzügyi hatású fenntartásokat alkalmaz), éves tevékenységi jelentésében következetesen indokolja meg, hogy ezt miért (nem) teszi;

168.  támogatja a Számvevőszék azon ajánlását, hogy a Bizottság írja elő a tagállamok számára, hogy vezetői teljességi nyilatkozatukban (a költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban) kifejezetten igazolják az irányító és az igazoló hatóság által végzett elsőfokú ellenőrzések eredményességét;

169.  felhívja a Bizottságot, hogy kérjen visszajelzést a tagállami hatóságoktól arra vonatkozóan, hogy az ERFA/KA és ESZA területén a kitűzött projektcélok teljesültek-e; úgy véli, hogy ezt olyan módon kell benyújtani, hogy a rögzített adatok uniós szinten összehasonlíthatók legyenek; úgy véli, hogy a projektcélok teljesülése által érintett polgárok számára lehetővé kell tenni, hogy értékeljék a lezárult projektet;

170.  felhívja a Bizottságot, hogy pontosan határozza meg a pénzügyi konstrukciókon belüli „pontatlanságokat”, és az eredményeket a DG REGIO 2014. évi tevékenységi jelentésében részletesen értékelje;

171.  elismeri a Bizottság által a teljesítményre összpontosító kultúra felé való eltolódás érdekében tett erőfeszítéseket; kéri, hogy a Bizottság (DG REGIO) az irányítási tervébe és az éves tevékenységi jelentésébe foglalja bele a kohéziós politika hatékonysága, eredményessége és hatásossága érdekében végzett munkájának értékelését; felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetés végrehajtására összpontosító megközelítés mellett vesse össze a teljesítményt a célkitűzésekkel, és javítsa az értékelések felhasználását, valamint támogassa a tagállamokat és irányító hatóságaikat abban, hogy maximalizálják az értékelő jelentések minőségét; ebben az összefüggésben hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a jövőben vizsgálják meg és értékeljék a projektek eredményeit, a beruházások megtérülését és a gazdaság, a foglalkoztatás és a regionális fejlesztés szempontjából elért tényleges hozzáadott értéket;

Foglalkoztatási és szociális ügyek

EU 2020

172.  hangsúlyozza, hogy az ESZA forrásai jelentősen hozzájárulnak a foglalkoztatási és szociális politika céljainak megvalósulásához; megállapítja, hogy a tárgyévben 14,1 milliárd euró összegben bocsátottak e célok rendelkezésére kifizetési előirányzatokat, amelyek 98%-ára az ESZA-n keresztül került sor; úgy véli azonban, hogy szükség van egy olyan teljesítményértékelésre, amely nem az Alap felhasználási arányát mutatja ki, hanem annak valódi képességét arra, hogy munkahelyeket teremtsen és a munkanélkülieket újra bevezesse a munkaerőpiacra; részletes elemzést kér az év végéig elért teljesítményről, és az ESZA szakpolitikai megítélését ezen elemzéstől teszi függővé;

173.  hangsúlyozza az ESZA fontosságát a munkahelyteremtéssel, a munkanélküliség elleni küzdelemmel, a humán tőkével, az oktatással és képzéssel, a társadalmi befogadással és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos beruházások szempontjából;

174.  hangsúlyozza, hogy az 1083/2006/EK tanácsi rendelet értelmében az Európai Szociális Alapból kapott juttatásokat nem szabad munkahelyeknek egyik tagállamból egy másikba való átcsoportosítására használni; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság és a tagállamok végezzenek érdemi ellenőrzéseket annak biztosítása érdekében, hogy az uniós támogatásokkal ne éljenek ilyen módon vissza;

175.  megjegyzi, hogy a tagállamok uniós források felhasználására irányuló szándékának összhangban kell állnia az ESZA által támogatott eredmények és célok megvalósításával, és nem szabad veszélyeztetnie a hatékony ellenőrzések következetes alkalmazását, mert ez – különösen a támogathatósági szakasz végén – a szabálysértések fel nem tárásához vezethet, azt követően pedig túlságosan költséges, rosszul végrehajtott, vagy valószínűleg nem az elérni kívánt eredményt hozó projektek finanszírozásával járhat;

176.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági munkanélküliség csökkentése különösen sürgős kérdés; üdvözli, hogy az új programozási időszakra az ESZA-ból és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből több mint 12,4 milliárd eurót különítettek el az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat az uniós alapok végrehajtásában, és gondoskodjon arról, hogy ezt az összeget a megjelölt rendeltetésére fordítsák; felhívja a Bizottságot, hogy a 2014–2020 közötti programozási időszakra dolgozzon ki olyan rendszert, amely lehetővé teszi a hátrányos helyzetű emberek vagy csoportok (pl. fiatalok, idősek, tartósan munkanélküliek, romák) foglalkoztatásba való bevonása terén elért eredmények jelentését;

Romák

177.  rámutat, hogy a romák integrációja számára rendelkezésre álló forrásokat nem mindig erre a célra fordították; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos roma diszkriminációval és társadalmi kirekesztéssel szembesülve igen nehéz társadalmi-gazdasági körülmények között él; különösen aggasztónak találja, hogy egy, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által 2012-ben készített felmérés(46) szerint a roma háztartások 90%-ának átlagjövedelme nem érte el a nemzeti szegénységi küszöböt, és hogy átlagosan a romák 45%-a él súlyosan hátrányos lakhatási körülmények között;

178.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a nemzeti roma integrációs stratégiák helyi és regionális szintű hatékony végrehajtását, továbbá biztosítsa, hogy a költségvetési kiadások az általános szakpolitikai célkitűzésekre irányuljanak;

Hibák

179.  megállapítja, hogy Számvevőszék által ellenőrzött 182 tranzakció közül 50 tranzakció esetében (27%) észleltek hibát; megállapítja, hogy az általa észlelt 30 hiba alapján a Számvevőszék becslése szerint a legvalószínűbb hibaarány 3,1% (a 2012-es 3,2%-hoz képest); megállapítja, hogy a végső kedvezményezettek által elkövetett 13 számszerűsíthető hiba esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek Bizottság felé történő elszámolása előtt megakadályozzák, feltárják és korrigálják a hibákat; úgy véli, hogy ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák korrekciójára, az e fejezettel kapcsolatos becsült legvalószínűbb hibaarány 1,3 százalékponttal alacsonyabb lett volna; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak jelentős felelőssége van az uniós költségvetés helyes és jogszerű végrehajtásával kapcsolatban, amikor az uniós források irányítását végzik;

180.  nyugtázza, hogy a Számvevőszék éves jelentése a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén a becsült hibaarány kismértékű csökkenését mutatja (az előző évi 3,2%-kal szemben 2013-ban 3,1%); megjegyzi, hogy ez a hibaarány még mindig a második legalacsonyabb az összes szakpolitikai területen belül, és hogy az elkövetkező évek során elvárja a hibaarány további csökkentését;

181.  megállapítja, hogy az e szakpolitikai területen észlelt hibák az előző évekhez hasonlóan nem támogatható kiadásokat (általános költségekre vonatkozó túlszámlázást, túlzott mértékű személyi költségek feltüntetését és helytelenül kiszámított költségeket (93%)) és a közbeszerzési szabályok betartásának elmulasztását (7%) érintették;

182.  tudomásul veszi a Számvevőszék arra irányuló ajánlását, hogy a Bizottság a tagállamokkal karöltve kezelje a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (EMLP) irányítási ellenőrzésekre vonatkozóan végzett tematikus ellenőrzésében megállapított hiányosságokat, és üdvözli a Bizottság által az irányítási ellenőrzések megbízhatóságának a 2014–2020-as programozási időszak során történő további erősítése érdekében kidolgozott új iránymutatást; megállapítja, hogy ezt a korábbi programozási időszakból levont tanulságokon alapuló iránymutatást a Bizottság bemutatta a tagállamoknak, és 2015 első felében ki fogja adni; hangsúlyozza, hogy nagyon fontos, hogy a tagállami hatóságok használják a rendelkezésükre álló információkat, hogy észlelhessék és orvosolhassák a hibákat, még mielőtt a Bizottságtól költségtérítést kérnének, ami által a foglalkoztatás és a szociális ügyek terén jelentősen lecsökkenne a hibaarány;

183.  bátorítja a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságát, hogy az ESZA tekintetében továbbra is törekedjen arra, hogy ahelyett, hogy hibajavításra legyen szükség, inkább elkerüljék a hibákat, és támogatja a főigazgatóság azon erőfeszítését, hogy segítsen az ESZA tekintetében legmagasabb hibaaránnyal rendelkező tagállamoknak abban, hogy javítsák rendszerüket a bevált gyakorlatok alkalmazásával; e tekintetben megjegyzi, hogy a DG EMPL adminisztratív kapacitásának és szervezetének összhangban kell lennie a főigazgatóság munkájával és a tagállamok iránti felelősségével;

A tagállami jelentések megbízhatósága

184.  fájlalja, hogy a hibák fő forrásai továbbra is a tagállami irányítási és kontrollrendszerek keretében végzett sikertelen első szintű ellenőrzések; mélységesen aggasztja, hogy a tagállamok az uniós források elköltésekor kevésbé szigorúak a tagállami költségvetés elköltéséhez képest, bár jelentős felelősségük van az uniós költségvetés helyes és jogszerű végrehajtásával kapcsolatban, amikor ők felelnek az uniós forrásokkal való gazdálkodásért; megjegyzi, hogy az alábbi programok konkrét rendszerszintű hiányosságokat mutattak: Lengyelország, Spanyolország (Kasztília és León), Románia, Portugália, Olaszország (Szicília), Németország (szövetségi szint), Németország (Türingia), Csehország és Magyarország; megjegyzi, hogy tematikus bizottsági ellenőrzések emellett hiányosságokat tártak fel Írország (Humántőke-befektetés), Szlovákia (oktatás) és Spanyolország (Valenciai körzet) operatív programjainak irányítási és kontrollrendszereiben;

185.  rámutat, hogy a Bizottság a tagállamok által az éves ellenőrzési jelentésekben (ACR) közölt hibaarányok áttekintésekor az alábbi operatív programok esetében több mint 2%-kal növelte a hibaarányt:

Tagállam

OP száma

2013. évi köztes kifizetés, euró

Tagállami ACR hibaarány

Bizottsági korrekció

Eltérés

IT

2007IT052PO009

Bolzano

934 530

4,95%

7,11 %

2,16 %

CZ

2007CZ052PO001

Prága Adapabilita

3,58%

6,45 %

2,87 %

SK

2007SK05UPO002

Foglalkoztatási és társ. befogadási OP

86 718 231

1,65%

4,66 %

3,01 %

UK

2007UK052PO002

Skót-alföld és -felföld

74 251 497

1,95%

10,59 %

8,64 %

IT

2007IT052PO001

Abruzzo

0,2%

15,9 %

15,88 %

ES

2007ES052PO011

La Rioja

0,38%

37,76 %

37,38 %

Ezenfelül a Bizottság az alábbi operatív programokra vonatkozó éves ellenőrzési jelentéseket teljes egészében megbízhatatlannak minősítette, ami átalánykorrekciót eredményezett:

Tagállam

OP száma

2013. évi köztes kifizetés, euró

Tagállami ACR hibaarány

Bizottsági átalánykorrekció

Eltérés

LU

2007LU052PO001

ESZA operatív program

4 285 659

0,46%

2,0 %

1,54 %

IT

2007IT051PO001

Campania

77 486 332

0,38%

2,0 %

1,62 %

BE

2007BE052PO001

Német ajkú közösség

0,0%

2,0 %

2 %

ES

2007ES052PO002

Kasztília és León

10 607 012

0,0%

2,0 %

2,0 %

BE

2007BE052PO003

Szövetségi állam

3,66%

5,0 %

1,34 %

IT

2007IT051PO007

Oktatási OP

78 589 393

0,4%

5,0 %

4,6 %

BE

2007BE052PO005

Flandria

118 201 220

1,61%

10,0 %

8,39 %

UK

2007UK051PO002

Nyugat-Wales és Valleys

149 600 091

0,36%

10,0 %

9,64 %

UK

2007UK052PO001

Kelet-Wales

9 476 602

0,36%

10,0 %

9,64 %

IT

2007IT052PO012

Toszkána

61.978.561

1,11

25 %

23,89 %

IT

2007IT052PO016

Szardínia

23.478.530

0,13

25 %

24,87 %

186.  ezzel kapcsolatban üdvözli a Bizottság által megtett konkrét kockázatcsökkentő intézkedéseket, amelyek megelőző és kiigazító intézkedéseket egyaránt magukban foglaltak, akárcsak a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága által végzett kockázatalapú ellenőrzéseket;

187.  üdvözli, hogy a Bizottság 2013-ban is folytatta szigorú megszakítási és felfüggesztési politikáját; ezzel összefüggésben figyelemre méltónak tartja, hogy a Bizottság 2013-ban összesen 842 millió euró értékű pénzügyi korrekciót hajtott végre, amelyből 153 milliót az 1994–1999 közötti, 472 millió eurót a 2000–2006 közötti és 217 milliót a 2007–2013 közötti időszakra; megjegyzi, hogy a három programozási időszakban a legnagyobb összegű pénzügyi korrekció az alábbi tagállamokat érintette:

Tagállam

Jóváhagyott/elfogadott kumulatív pénzügyi korrekció (millió euró)

Végrehajtott kumulatív pénzügyi korrekció (millió euró)

Olaszország

497,7

497,7

Románia

312,1

299,1

Spanyolország

1 070,1

1 064,3

188.  továbbá megjegyzi, hogy a DG EMPL éves tevékenységi jelentésében fenntartás szerepel a 2007–2013-as programozási időszak keretében végrehajtott kifizetésekre vonatkozóan, 2013-ban a kockázatnak kitett összeg 123,2 millió euró; megjegyzi, hogy ez a fenntartás a 118, ESZA-hoz tartozó operatív programból 36-ot érint (2012-ben a 117 operatív programból 27-et érintett):

2007-2013-os programozási időszak

Tag

Állam

OP száma

Név

Fenntartás

BELGIUM

2007BE051PO001

Konvergencia operatív program, Hainaut

Teljes

2007BE052PO002

Trojka operatív program, Vallónia-Brüsszel

Teljes

2007BE052PO003

Szövetségi

Hírnévvel kapcsolatos

2007BE052PO004

Brüsszel-főváros: Foglalkoztatás és társadalmi kohézió

Hírnévvel kapcsolatos

2007BE052PO005

Flandria

Teljes

CSEH KÖZTÁRSASÁG

2007CZ052PO001

Alkalmazkodás, Prága

Hírnévvel kapcsolatos

2007CZ05UPO001

Emberi erőforrás és foglalkoztatás

Részleges, hírnévvel kapcsolatos

FRANCIAORSZÁG

2007FR052PO001

ESZA Nemzeti operatív program

Részleges

NÉMETORSZÁG

2007DE051PO002

Mecklenburg–Nyugat-Pomeránia

Teljes

2007DE052PO003

Berlin

Teljes

ÍRORSZÁG

2007IE052PO001

Emberi erőforrásokba való befektetés

Részleges, hírnévvel kapcsolatos

OLASZORSZÁG

2007IT051PO001

Campania

Teljes

2007IT051PO007

Oktatási nemzeti operatív program

Teljes

2007IT052PO001

Abruzzo

Részleges, hírnévvel kapcsolatos

2007IT052PO009

Bolzano

Teljes

2007IT052PO012

Toszkána

Teljes

2007IT052PO016

Szardínia

Teljes

LENGYELORSZÁG

2007PL051PO001

Emberi tőke operatív program

Részleges

ROMÁNIA

2007RO051PO001

Humánerőforrás-fejlesztés

Teljes

SZLOVÁKIA

2007SK05UPO001

Oktatási operatív program

Részleges

2007SK05UPO002

Foglalkoztatás és társadalmi befogadás operatív program

Részleges, hírnévvel kapcsolatos

SPANYOLORSZÁG

2007ES051PO003

Extremadura

Részleges

2007ES051PO005

Andalúzia

Teljes

2007ES052PO003

Valenciai Közösség

Hírnévvel kapcsolatos

2007ES052PO004

Aragónia

Teljes

2007ES052PO005

Baleár-szigetek

Teljes

2007ES052PO007

Katalónia

Hírnévvel kapcsolatos

2007ES052PO008

Madrid

Részleges, hírnévvel kapcsolatos

2007ES052PO011

La Rioja

Hírnévvel kapcsolatos

2007ES05UPO001

Alkalmazkodás és foglalkoztatás

Részleges

2007ES05UPO002

Megkülönböztetés elleni intézkedések

Részleges

2007ES05UPO003

Technikai segítségnyújtás

Részleges

EGYESÜLT

KIRÁLYSÁG

2007UK051PO002

Nyugat-Wales és Valleys

Teljes

2007UK052PO001

Kelet-Wales

Teljes

2007UK052PO002

Skót-alföld és -felföld

Teljes

2007UK052PO003

Észak-Írország

Részleges

2000-2006-os programozási időszak

Tag

Állam

OP száma

Név

Fenntartás

FRANCIAORSZÁG

1999FR053DO001

nemzeti célkitűzés

Hírnévvel kapcsolatos

2000FR162DO021

Nord-Pas-de-Calais

OLASZORSZÁG

1999IT161PO006

Calabria

SVÉDORSZÁG

1999SE161DO001

Norrbotten és Västerbotten

EGYESÜLT

KIRÁLYSÁG

1999GB161DO005

Skót-felföld és skót szigetek

2000GB162DO013

Nyugat-Skócia

189.  rámutat, hogy 79 esetből 30 alkalommal egy vagy több évre hatályban maradtak a fenntartások, figyelmen kívül hagyva az egyazon program esetében ismétlődő jelleggel adott fenntartásokat; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást annak felmérésére, hogy a gyengeségek és a régiók változatlanok-e, illetve annak értékelésére, hogy a nemzeti irányító hatóságoknak miért nem sikerült eredményesen kijavítaniuk a hibákat; tudomásul veszi az ismétlődő fenntartásokat Belgiumban (regionális versenyképesség és foglalkoztatás, foglalkoztatás és társadalmi kohézió), Németországban (Türingia és Berlin), Írországban (emberi erőforrásokba való befektetés), Olaszországban (Campania, készségek és fejlesztés), Szlovákiában (oktatás), Spanyolországban (Extremadura, Andalúzia, Baleár-szigetek, Katalónia, Rioja; alkalmazkodás és foglalkoztatás, megkülönböztetés elleni küzdelem, technikai segítségnyújtás) és az Egyesült Királyságban (Skót-felföld és skót szigetek, skóciai síkságok és felföldek); e tekintetben azt kérdezi a Bizottságtól, hogy miért került e fenntartásokra ismétlődő jelleggel sor, és milyen intézkedéseket hozott a Bizottság a helyzet orvoslása érdekében;

190.  rámutat, hogy a fenntartások 2 159,4 millió euró értékű, a 2007–2013 közötti operatív programokhoz nyújtott időközi kifizetést érintenek; megjegyzi, hogy a Bizottság a kockázatnak kitett összeget 2013-ban 123,3 millió euróra becsülte;

191.  támogatja a Számvevőszék azon kérését, hogy azokban az esetekben, amikor az alkalmazandó bizottsági iránymutatás vagy jóváhagyott ellenőrzési stratégiák alóli kivételként a Bizottság nem alkalmaz fenntartásokat (illetve kisebb pénzügyi hatással járó fenntartásokat alkalmaz), éves tevékenységi jelentésében következetesen indokolja meg, hogy ezt miért (nem) teszi;

192.  továbbra is aggodalmának ad hangot a spanyolországi és olaszországi irányítási és kontrollrendszerek rendszerszintű hiányosságai miatt, amelyeket a decentralizált és átruházott állami struktúrák súlyosbítanak;

193.  kéri a DG EMPL-t, hogy a tagállami éves ellenőrzési jelentésekről szóló, a mentesítési kérdőív 19. kérdése alapján elkészítendő táblázatot építse be éves tevékenységi jelentésébe;

194.  felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjék arról, hogy a strukturális alapok kezeléséért felelős nemzeti hatóságok oldják meg az uniós projektek esetében a nemzeti finanszírozású projektekénél magasabb személyzeti költségek problémáját;

195.  tudomásul veszi a Számvevőszéknek a költségvetés végrehajtására vonatkozó éves jelentését, különösen a foglalkoztatási és szociális ügyeket illetően, azonban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy kevés hivatkozás szerepel benne a nemek közötti egyenlőségre, valamint amiatt, hogy a Számvevőszék idei különjelentéseiben nem helyeztek kellő hangsúlyt a foglalkoztatással, a társadalmi szolidaritással és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre;

196.  megismétli arra vonatkozó kérését, hogy további, nemek szerinti bontásban alkalmazható mutatókat és adatokat dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik az Unió általános költségvetésének a nemi dimenzió figyelembevételével történő értékelését, valamint hogy kövessék nyomon a nemek szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésre vonatkozó erőfeszítéseket;

Visszavont kötelezettségvállalások

197.  aggodalommal szemléli, hogy 2014 végéig hat tagállamban (Belgiumban, Csehországban, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban) összesen 129 millió eurónyi kötelezettségvállalás visszavonására kerülhet sor;

Progress mikrofinanszírozás

198.  megállapítja, hogy az Unió 100 millió euróval járult hozzá a Progress mikrofinanszírozási eszközhöz; emlékeztet arra, hogy a Progress mikrofinanszírozási eszközt a Bizottság nevében az Európai Beruházási Alap hajtja végre, és hogy az Európai Beruházási Bank jelentése szerint 20 tagállam 52 mikrohitel-nyújtója írt alá megállapodásokat a Progress mikrofinanszírozási eszköz alapján, és mikrovállalkozások számára már 31 895 mikrohitelt nyújtottak 260,78 millió euró összértékben; ezzel összefüggésben azon aggodalmának ad hangot, hogy a pénzügyi eszközök létrehozásakor nem jut kellő figyelem a demokratikus elszámoltathatóságra;

Megteendő intézkedések

199.  felhívja a Bizottságot, hogy az operatív programok új programozási időszakra történő jóváhagyásakor győződjön meg arról, hogy a tagállamok figyelembe vették az európai strukturális és beruházási alapok 2014–2020-as időszakra vonatkozó rendeleteiben szereplő összes egyszerűsítési lehetőséget;

200.  felhívja a Bizottságot, hogy adjon számot a fent említett, fenntartások megfogalmazását kiváltó operatív programok kezelésében elért eredményekről és a 2013. évi mentesítésről szóló nyomonkövetési jelentésében feltárt hiányosságok orvoslásáról;

201.  sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a strukturális alapok irányításáért felelős tagállami hatóságok foglalkozzanak azzal a problémával, hogy az uniós projektek személyzeti költségeire a tagállami finanszírozású projektekhez képest nagyobb összeget számolnak fel.

202.  felhívja a Bizottságot, hogy gyakoroljon nyomást a tagállamokra, és nyomatékosan szólítsa fel őket a roma stratégia végrehajtására, és az uniós források romákat célzó felhasználásának biztosítására;

203.  felhívja a Bizottságot, hogy gyakoroljon nyomást a tagállamokra, és nyomatékosan szólítsa fel őket a munkanélküliség – különösen az ifjúsági munkanélküliség –elleni aktív és konkrét küzdelemre;

Külső kapcsolatok

A költségvetésre gyakorolt nyomás

204.  üdvözli, hogy a mentesítési eljárás nagyobb figyelmet fordít a teljesítmény javítására annak érdekében, hogy az uniós adófizető polgárok pénzével a lehető legjobb eredményeket lehessen elérni; e tekintetben arra ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa az értékelési ciklusban a visszacsatolást annak érdekében, hogy a múltbeli gyakorlatokból szerzett tapasztalatok és az értékelési ajánlások a jövőben még nagyobb mértékben hozzájáruljanak az uniós támogatásokra vonatkozó jobb döntéshozatalhoz, programozáshoz és végrehajtáshoz;

205.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 2013-as költségvetésben a Bizottság EuropeAid Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatósága (DG DEVCO) által kezelt kifizetési előirányzatok összege 293 millió euróval alacsonyabb volt a kelleténél, és a szükséges emelések kései jóváhagyása a következő évre való átvitelt okozott, ami még nagyobb nyomást helyezett a már egyébként is szoros 2014-es kifizetési előirányzatokra;

206.  aggodalommal jegyzi meg, hogy egyre nagyobb ellentmondást eredményez, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásokat tesz, nagyratörő politikai kereteket és új eszközöket hoz létre (mint például a 2015 utáni időszakra vonatkozó fejlesztési menetrend és a 2014–2020-as időszakra vonatkozó külső finanszírozási eszközök), miközben a rendelkezésre álló elégtelen kifizetési előirányzatok miatt nem képes betartani a globális partnerei és egyéb szervezetek irányában tett vállalásait, különösen a humanitárius segítségnyújtás terén;

207.  úgy véli, hogy ez a helyzet nem csak az Unió mint a világ legnagyobb adományozója hitelessége szempontjából jelent magas politikai és reputációs kockázatot, hanem veszélyeztetheti a partnerországok költségvetési stabilitását is azáltal, hogy emiatt finanszírozási rések keletkeznek a költségvetésükben; attól tart, hogy ez az ellentmondás igen látványos lehet 2015-ben, amikor is a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) átfogó összege jelentős mértékben alatta marad majd az év végére kitűzött, az uniós GNI 0,7%-ában megjelölt közös célkitűzésnek;

208.  kiemeli, hogy 2012 után 2013 már a második olyan év volt, amikor az Unió költségvetéséből nyújtott humanitárius segélyekre vonatkozó kötelezettségvállalások összege meghaladta az 1,3 milliárd eurót a hatalmas emberi szenvedéseket okozó humanitárius válságok sajnálatos gyakorisága miatt; sajnálja, hogy ebben a válságos évben a kifizetési előirányzatokban mutatkozó hiány ilyen mértékben hátráltatta a DG ECHO tevékenységeit, amelyeket csak a kifizetések ütemezésének átszervezésével lehetett fenntartani, ami viszont 160 millió euró összegű fizetési hátralék átvitelét eredményezte az év végén; kéri, hogy a Tanács biztosítsa és teljesítse az Európai Parlamenttel egyeztetett kifizetési tervet;

209.  sajnálatát fejezi ki az említett eseti intézkedések miatt már elszenvedett, jó hírnevet ért kár miatt, és rámutat arra a paradox helyzetre, hogy egyfelől az elmúlt években világszerte egyre több humanitárius válság fordult elő, és az Unió operatív intézkedéseket tett (például a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ 2013. májusi megnyitása) a hirtelen bekövetkezett válságok eredményes kezelése érdekében, másfelől viszont nem áll rendelkezésre elegendő kifizetési előirányzat; riasztónak tartja, hogy a helyzet tovább súlyosbodhat, amennyiben nem biztosított a költségvetés megfelelő mértékű növelése;

Hibaarányok

210.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék által megállapított legvalószínűbb hibaarány 2,6%, és hogy a EuropeAid által elvégzett második tanulmány szerinti becsült fennmaradó hibaarány 3,35%; fájlalja, hogy a Számvevőszék által a EuropeAid-nél vizsgált rendszerek az értékelés szerint csak részben hatékonyak;

211.  megjegyzi, hogy a költségvetés-támogatás és a nemzetközi szervezetek által végrehajtott, több adományozó által támogatott projektekhez való uniós hozzájárulás terén az eszközök és a kifizetési feltételek jellege miatt a tranzakciók hibáknak való kitettsége korlátozott;

212.  kéri, hogy a Bizottság nyújtson be jelentést a költségvetési támogatás hozzáadott értékéről és különösen arról, hogy ez hogyan segíti a fejlődő országokat a millenniumi fejlesztési célok elérésében; ezzel kapcsolatban kéri, hogy készüljön felmérés azon intézkedésekről, amelyek a források egy része korrupció és csalás útján történő elpazarolásának megakadályozására irányulnak, valamint a pénzgazdálkodási rendszerek hatékonyságáról ezen a téren;

213.  osztja a Számvevőszék által a többadományozós projektek esetében az úgynevezett „fogalmi megközelítéssel” szemben megfogalmazott kritikát, és kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a saját könyvelése alapján nyújtson elemzést e projektek egészéről ahelyett, hogy csupán azt vizsgálja, hogy az összegyűlt összeg elegendő elszámolható kiadást tartalmaz-e, amely lefedi az uniós hozzájárulást;

214.  kéri a Számvevőszéket, hogy a külső kapcsolatokra vonatkozóan számítson ki külön hibaarányt a költségvetés-támogatásban és a nemzetközi szervezetek által végrehajtott, több adományozó által támogatott projektekhez való hozzájárulásban nem szereplő kiadások tekintetében;

Éves tevékenységi jelentések

215.  sajnálja, hogy kilenc, az előcsatlakozási nemzeti programokhoz kapcsolódó tranzakció esetében a Bizottság olyan elszámolási módszert alkalmazott, melynek során a ténylegesen felmerült, kifizetett és elfogadott, igazoló dokumentumokkal bizonyított költségek helyett becslések alapján számolt el 150 millió eurónyi összeget; hangsúlyozza, hogy ez a Bővítési Főigazgatóság által rendszeresen alkalmazott gyakorlat nem felel meg a költségvetési rendelet 88. cikkének, sem pedig a költségvetési rendelet alkalmazási szabályai 100. cikkének; rámutat arra, hogy ez a régóta fennálló eljárás hosszú évek óta hatással van a Bővítési Főigazgatóság megbízhatósági nyilatkozataira, ami azt jelenti, hogy 2013-ban a főigazgatóság összkiadásának 20%-a becsléseken alapult; üdvözli, hogy 2014-ben a Bizottság bevezetett – és haladéktalanul végre is hajtott – egy rendszert annak biztosítására, hogy az előfinanszírozás elszámolása a jövőben a megfelelően felmerült és bejelentett költségek alapján történjen; tudomásul veszi, hogy a Bizottság következetesen rámutatott arra, hogy a Bővítési Főigazgatóság a záróelszámolási eljárás keretében hivatalosan nem ellenőrzött és fogadott el kiadásokat, ennélfogva nem vélelmezhető, hogy az elfogadásra utaló közlést intéztek volna a kedvezményezetthez;

216.  emlékeztet arra, hogy a EuropeAid főigazgatója megbízhatósági nyilatkozatában(47) kijelentette, hogy az alkalmazott kontrolleljárások biztosítják a szükséges garanciákat a mögöttes tranzakciók jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez; mindazonáltal úgy véli, hogy e nyilatkozatnak ellentmond az, hogy a főigazgató általános fenntartással élt a 2%-ot meghaladó hibaarányra vonatkozóan, ami pedig arra utal, hogy a kontrolleljárások nem előzik meg, nem tárják fel és nem korrigálják a lényegi hibákat;

217.  kéri a Bizottságot, hogy pontosítsa a Bizottság főtitkársága által kiadott állandó utasításokat annak lehetővé tétele érdekében, hogy amennyiben a pénzügyi hatás meghaladja az adott főigazgatóság hatáskörébe tartozó teljes költségvetésre vonatkozó lényegességi küszöböt, elutasító véleményt lehessen megfogalmazni;

218.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy olyan szankcionálási mechanizmus bevezetését, amely abban az esetben lenne alkalmazható, ha valamely engedélyezésre jogosult tisztviselő szándékosan szabálytalan megbízhatósági nyilatkozatot ad ki a költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben;

Nemzetközi kereskedelem

219.  kéri, hogy a Bizottság csoportosítson át személyi erőforrásokat más főigazgatóságoktól a Kereskedelmi Főigazgatósághoz annak érdekében, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság hatékonyan, eredményesen és kellő időben teljesíteni tudja az európai polgárok és az Európai Parlament fokozott átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés iránti jogos igényét az Unió folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásaival és a küszöbönálló ratifikálási folyamattal kapcsolatban – különösen a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP), az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) és a szolgáltatások kereskedelméről szóló megállapodás (TISA) tekintetében – anélkül, hogy más fontos, a Bizottságra bízott feladatokat el kellene hanyagolnia;

220.  felhívja a figyelmet arra, hogy gondoskodni kell az uniós makroszintű pénzügyi támogatás megfelelő ellenőrzéséről és auditálásáról;

221.  megállapítja, hogy a Számvevőszék megjegyzése szerint az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP) még nem érte el kitűzött céljait annak ellenére, hogy pozitív fejlemények is történtek; megállapítja, hogy ez a rendszer még csak rövid ideje működik;

222..  hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi megállapodások értékelése és ellenőrzése nemcsak költségvetési kérdés, hanem annak biztosítása szempontjából is alapvetően fontos, hogy a partnerek tiszteletben tartsák az emberi jogok, a munkajogok és a környezetvédelmi előírások terén vállalt kötelezettségeiket;

223..  szorgalmazza, hogy gondoskodjanak az uniós kkv-k nemzetközivé válását, illetve harmadik piacokra való bejutását elősegítő különféle tevékenységek kellő ellenőrzéséről; ismételten hangsúlyozza, hogy értékelni kell az uniós üzleti központok, a nemzeti üzleti központok és a harmadik országbeli – különösen az ázsiai – kereskedelmi kamarák hatékonysági szintjét, és módot kell találni azok koordinálásának javítására;

Haiti

224.  egyetért „A haiti földrengést követő európai uniós helyreállítási támogatás”című, 13/2014. sz. számvevőszéki különjelentés ajánlásaival, különös tekintettel a DEVCO és az ECHO által kidolgozandó közös stratégia elfogadására a tevékenységeik közötti hatékonyabb összhang és szinergia biztosítása érdekében, és sürgeti a Bizottságot, hogy a válságokat követő vagy instabil helyzetekre kidolgozott, folyamatban lévő vagy jövőbeni műveletei tekintetében minden esetben hajtsa végre ezeket az ajánlásokat; felkéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a társjogalkotókat az esetleges olyan költségvetési vagy jogi korlátokról, amelyek akadályozták a haiti földrengést követő uniós helyreállítási támogatás hatékony végrehajtását;

Ötvözés

225.  aggodalommal állapítja meg, hogy az ötvözés az energiaágazatban elsősorban nagy projektekre irányul, kevesebb hangsúlyt helyezve a helyi energetikai megoldásokra; sürgeti az Uniót, hogy az energiához való egyetemes hozzáférés 2030-ra való biztosítása érdekében az energetikai infrastruktúra fejlesztése tekintetében tartózkodjon a felülről építkező megközelítés alkalmazásától, szem előtt tartva, hogy a nagyszabású infrastruktúrák nem feltétlenül illeszkednek egy ország gazdasági és társadalmi szerkezetéhez, valamint nem biztosítják a szegények energiához való hozzáférését, akik számára a kisebb, decentralizált, hálózattól független energiaforrások általában jobban megfelelnek és hatékonyabbak;

Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)

226.  üdvözli, hogy a Bizottság előrelépést tett annak érdekében, hogy valamennyi KKBP-missziót a „hatpilléres értékelés” elvével összhangban akkreditálja, továbbá üdvözli az arra vonatkozó előrejelzést, hogy a négy legnagyobb misszió nemsokára meg fog felelni az említett elvnek; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Bizottság a Számvevőszék ajánlásának megfelelően valamennyi missziót akkreditálja;

227.  mélységes aggodalommal töltik el az EULEX Koszovó elleni súlyos korrupciós vádak, amelyek beigazolódásuk esetén meg fogják kérdőjelezni az Unió feddhetetlenségét, és a jogállamiság területén reformokat végrehajtó országok számára biztosított uniós segítségnyújtást; különösen aggódik amiatt is, ahogyan a korrupciós vádakat kezelték, valamint az Európai Külügyi Szolgálat lassú reakciója miatt; tudomásul veszi az EULEX Koszovóra irányuló vizsgálat megindítását; elvárja, hogy a le hető leghamarabb tájékoztassák a vizsgálat eredményeiről, és hangsúlyozza, hogy korrupciós ügyekben zéró toleranciát kell alkalmazni, és a tanulságokból a jövőben okulni kell;

228.  sajnálja a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében indított missziók esetében az alapvető berendezések és szolgáltatások beszerzése tekintetében mutatkozó jelentős késedelmeket, és azoknak a missziók működésére gyakorolt negatív hatását; emlékeztet rá, hogy „A Koszovónak a jogállamiság területén nyújtott európai uniós támogatás” című, 18/2012.sz. különjelentésében a Számvevőszék elítélte a hatékonyság hiányát, és arra a következtetésre jutott, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott közbeszerzési szabályokat „nem a KBVP-missziók igényeit szem előtt tartva tervezték, ahol néha gyors és rugalmas reagálásra van szükség”; sürgeti a Bizottságot, hogy fontolja meg a vonatkozó előírások felülvizsgálatát;

Külső támogatások kezeléséről szóló jelentés (EAMR)

229.  megjegyzi, hogy az uniós képviseletek többsége nem érte el a Bizottság által a fő teljesítménymutatók (KPI)(48) tekintetében felállított, a külső támogatások kezeléséről szóló 119 jelentésben foglalt, a pénzügyi tervezésre és az erőforrások felosztására, a pénzügyi igazgatásra és az ellenőrzésre vonatkozó referenciaértékeket;

230.  megjegyzi, hogy a Bizottság által felállított fő teljesítménymutatók fényében a legjobban teljesítő uniós képviselet a nepáli és a namíbiai, mivel ezek a 26 fő teljesítménymutató közül 23 esetében elérték a Bizottság által meghatározott referenciaértékeket; sajnálja, hogy a legrosszabbul teljesítő képviselet az Unió líbiai képviselete, amely a 26 fő teljesítménymutató közül csak háromnál érte el a referenciaértéket, és amelyet a hasonlóan rosszul teljesítő közép-afrikai köztársasági képviselet követ, amely csak négy referenciaértéket ért el;

231.  sajnálja, hogy a DG ENLARGE által felügyelt képviseletek, azaz az albániai, a boszniai-hercegovinai, a montenegrói, a macedóniai, a törökországi, a koszovói és a szerbiai olyan adatokat és információkat szolgáltatnak, amelyek csak kevésbé illenek a külső támogatások kezeléséről szóló jelentésbe;

232.  sajnálja, hogy az uniós képviseletek szervezeti egységei által vezetett tevékenységek eredményei, kimenetelük és hatásaik nem kerülnek megfelelően mérésre a jelenlegi fő teljesítménymutatók keretében, és hogy a mutatók csak nagyon korlátozott mértékben tisztázzák a képviseletek munkatársainak számát és különösen teljesítményét, valamint az „érintett felek elégedettségének” fokát az uniós képviseletek által ezekben az országokban nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban;

233.  kéri a Bizottságot, hogy:

   terjessze a Parlament elé az uniós képviseletek teljesítményének javítása érdekében tett intézkedéseket, ami a pénzügyi tervezést és az erőforrások felosztását, a pénzügyi igazgatást és az ellenőrzést illeti, különösen a legrosszabbul teljesítő képviseletek tekintetében;
   dokumentálja jobban minden évben a külső támogatási nyomonkövetési jelentésből és a fő teljesítménymutatókból levont következtetéseket, és ezeket a következtetéseket a külső támogatási nyomonkövetési jelentésekkel együtt terjessze a Parlament elé;
   szerepeltessen a külső támogatási nyomonkövetési jelentésben egy mérleget a képviselet számviteli adataival;
   javítsa a külső támogatási nyomonkövetési jelentésben szereplő adatok minőségét és teljességét, valamint a jelentések alkalmazhatóságát, különös tekintettel a DG ENLARGE által felügyelt képviseletekre; továbbá
   szerepeltessen a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó korlátozásokat a külső támogatások terén;

International Management Group (Nemzetközi Irányítócsoport)

234.  tudomásul veszi, hogy az OLAF IMG-re vonatkozó végleges jelentésének kiszivárgott verziója közkézen forog; kéri, hogy a Bizottság és az OLAF felügyelőbizottsága vizsgálja ki, miért és hogyan szivárgott ki az OLAF-jelentés, ki a kiszivárogtató, miközben az IMG-t még mindig nem tájékoztatták a jelentés tartalmáról;

235.  megjegyzi, hogy az IMG az 1994-es létrehozása óta több mint 130 millió eurót kapott a Bizottságtól közvetlenül vagy közvetetten, közös irányítás keretében; megjegyzi, hogy a kifizetések Bizottság általi megszakítása miatt az IMG bíróság elé vitte az ügyet, és a szervezet státusza jelenleg jogvita tárgyát képezi; sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon egyértelmű határozatot az ügyben, és arra kéri, hogy tájékoztassa a Parlamentet a 2011-ben nyitott OLAF-vizsgálat nyomon követéséről; sürgeti a Bizottságot, hogy bocsássa a Parlament rendelkezésére valamennyi olyan szervezet, vállalat, egyéb szerv vagy személy jegyzékét, amelyek a Bizottságtól ajánlattételi felhívás nélkül szerződést kaptak, és részletezze jogi státuszukat;

Ukrajna

236.  megjegyzi, hogy az Ukrajna által 2013-ban kapott, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (ENPI) költségvetéséből finanszírozott kétoldalú támogatás összege 152,8 millió euró volt; megjegyzi, hogy e kifizetések 42,5%-a (64,9 millió euró) közvetlenül az ukrajnai uniós képviselet által kezelt szerződésekhez kapcsolódik; megjegyzi, hogy a fennmaradó 57,5% (87,9 millió euró) költségvetés-támogatás formájában került folyósításra;

237.  hangsúlyozza, hogy a költségvetés-támogatási kifizetések közösen egyeztetett eredmények és referenciaértékek elérésétől függnek; megjegyzi, hogy a kedvezményezett kormány kétoldalú finanszírozási megállapodás aláírása révén kötelezi el magát ezen eredmények és referenciaértékek mellett, és ha nem éri el az eredményeket és referenciaértékeket, a kifizetések folyósítására nem kerül sor;

238.  megérti, hogy Ukrajna jelenleg különösen nehéz helyzetben van, de megjegyzi, hogy ez nem lehet kifogás arra, hogy az országban nem teljesítik a költségvetési támogatás nyújtásával kapcsolatos feltételeket, és különösen arra, hogy nem foglalkoznak a széles körben elterjedt korrupcióval;

239.  ezért felhívja a Bizottságot és az ukrajnai uniós képviseletet, hogy különösen ügyeljenek a pénzeszközök folyósításakor, és bizonyosodjanak meg arról, hogy azok a tervezett projektekre kerülnek elköltésre;

A segélynyújtás igazgatási költségei

240.  aggódik a Közép-Ázsiába folyósított segítségnyújtás Számvevőszék által számított magas adminisztrációs költségei miatt; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a külső segítségnyújtás igazgatási költségeiről, amennyiben azok meghaladják a tervezett költségvetés 10%-át;

Az uniós humanitárius és fejlesztési segélyalapok esetleges hűtlen kezelése

241.  tudomásul veszi, hogy az OLAF jelentést készített az algériai Tindouf szaharavi menekülttáborának nyújtott humanitárius segítségről (OF 2003/526); felszólítja a Bizottságot, hogy tisztázza az említett jelentés megállapításaira válaszként hozott intézkedéseket; megjegyzi, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala által készített vizsgálati jelentés(49) szerint egy menekült-populáció nyilvántartásba vételének ilyen hosszú időn keresztül (az érkezésüket követően csaknem 30 éven át) történő elmaradása „abnormális és egyedi helyzet az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala történetében”; sürgeti, hogy a Bizottság gondoskodjon arról, hogy az OLAF-jelentésben megvádolt algériai vagy szaharavi magánszemélyek a továbbiakban ne juthassanak hozzá európai adófizetők által finanszírozott segélyhez; felszólítja a Bizottságot, hogy az uniós segélyt vizsgálja felül, és igazítsa az érintett lakosság tényleges igényeihez, valamint gondoskodjon arról, hogy a menekültek érdekei és szükségletei ne sérüljenek amiatt, hogy a lehetséges szabálytalanságok tekintetében ők a legkiszolgáltatottabbak;

242.  aggódik a ghánai államháztartási csalás esete miatt, amikor sem a Világbank, sem az Egyesült Királyság mint projektpartnerek nem figyelmeztették a Bizottságot arról, hogy komoly aggályaik vannak az ellenőrzések hiányosságai miatt, valamint a számviteli hibák és csalás ebből eredő kockázata kapcsán;

Kutatás és egyéb belső politikák

EU 2020

243.  hangsúlyozza, hogy a hetedik keretprogram a Bizottság által finanszírozott fő program volt; megállapítja, hogy 809 támogatási megállapodás került aláírásra, amelyek 10 345 résztvevőt érintenek, összesen 3439 millió euró uniós hozzájárulással;megjegyzi, hogy a hetedik keretprogram hozzájárul az Unió fenntartható versenyképességbe való beruházásra irányuló törekvéseihez, ugyanakkor rámutat, hogy az egész EU még mindig távol áll azon célkitűzésének elérésétől, hogy a GDP legalább 3%-át kutatás-fejlesztésre költse; megjegyzi, hogy némi előrelépés történt a fő teljesítménymutatók (a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított bruttó kiadások, a K+F-re fordított közkiadások aránya, előrelépés az Innovatív Unió megvalósításában, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás aránya, a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási idő csökkentése) teljesítésében;

Hibák

244.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék 150 tranzakciót ellenőrzött, nevezetesen 89 kutatásra (ebből 86 a hetedik keretprogramra és három a hatodik keretprogramra) vonatkozó tranzakciót, 25 az egész életen át tartó tanulás programjával (LLP) és a Fiatalok lendületben programmal kapcsolatos tranzakciót, továbbá 36 egyéb programmal kapcsolatos tranzakciót; sajnálja, hogy a Számvevőszék a legvalószínűbb hibaarányt 4,6%-osra becsülte (2012: 3,9%);

245.  megállapítja, hogy a kiadások ebben a szakpolitikai csoportban a szakpolitikai célok széles körét fedik le, melyek többek között a kutatás és innováció, az oktatás, a biztonság, a migráció, valamint a pénzügyi válság hatásainak leküzdését célzó intézkedések; megjegyzi, hogy a Bizottság a rendelkezésre álló összeg több mint 50%-át (5771 millió euró) költötte kutatásra; megjegyzi, hogy a Bizottság kutatási költségvetésének 45%-át a főigazgatóságon kívüli szervek (azaz ügynökségek, közös vállalkozások) hajtották végre; megjegyzi, hogy a kiadások majdnem 90%-a a projektekben részt vevő kedvezményezetteknek nyújtott támogatások formájában került folyósításra, és hogy 2013-ban a Bizottság 809 támogatási megállapodást kötött;

246.  tudomásul veszi, hogy a fő szabályszerűségi kockázat az maradt, hogy a kedvezményezettek költségkimutatásaikban támogatásra nem jogosult vagy megalapozatlan költségeket tüntetnek fel, amelyeket a bizottsági, illetve tagállami kontrollrendszerek nem észleltek és nem korrigáltak;

247.  fájlalja, hogy a becsült hibák 35%-a a személyzeti költségek helytelen kiszámításából, illetve támogatásra nem jogosult személyzeti költségek elszámolásából adódik; megjegyzi, hogy ide tartoznak többek között a költségvetésben szereplő, nem pedig a tényleges adatok alapján számított személyzeti költségek, valamint a nem a projektekkel eltöltött idő elszámolása;

248.  sajnálja, hogy a becsült hibaarány 23%-a támogatásra nem jogosult közvetett költségekből, 25%-a egyéb, támogatásra nem jogosult közvetlen költségekből (héa, utazás stb.), 17%-a pedig a közbeszerzési szabályok be nem tartásából ered;

249.  megállapítja, hogy az első alkalommal kérelmezők, mindenekelőtt a kkv-k, jórészt ismeretlen kockázat-/hibaprofillal rendelkeznek; felhívja a Bizottságot, hogy ne veszélyeztesse a szóban forgó résztvevők programokban való részvételének ösztönzését azzal, hogy szisztematikusan növeli a velük szembeni ellenőrzést vagy a rájuk rótt adminisztratív terhet;

Irányítási és kontrollrendszerek

250.  megdöbbent azon, hogy a független könyvvizsgálók által igazolt 32 költségkimutatás közül a Számvevőszék kilencnél jelentős hibaszintet állapított meg; úgy véli, hogy ez a hibaszint elfogadhatatlan, hiszen a könyvvizsgálók szakterületükön dolgoznak;

251.  felhívja a Bizottságot, hogy az auditorok feladatának teljesítése érdekében növelje tájékozottságukat;

252.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2013-ban 500 utólagos ellenőrzést végzett, valamint az ezzel járó beszedési és kiigazító intézkedéseket és kockázatalapú előzetes ellenőrzéseket;

253.  támogatja a Számvevőszék Bizottság által elfogadott, arra irányuló ajánlását, hogy az ezen szakpolitika-csoportra irányuló ellenőrzések még inkább kockázatelemzésen alapuljanak, az ellenőrzések középpontjában pedig a nagy kockázattal jellemezhető kedvezményezettek (pl. az uniós finanszírozáshoz kevésbé hozzászokott jogalanyok) álljanak, illetve hogy a kevesebb kockázatot jelentő szervekre háruló ellenőrzési terhek csökkenjenek;

254.  megismétli, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt az igazgatási terhek csökkentése és az eredményes pénzügyi ellenőrzés között;

255.  üdvözli, hogy 2014-ben a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási idő 249 napról 209 napra csökkent a támogatási megállapodások 94%-ánál;

256.  üdvözli, hogy a Bizottság folytatta kommunikációs kampányát a hibák 10 leggyakoribb okát felsoroló dokumentum alapján, amelyet 2012-ben a program minden résztvevője megkapott;

257.  megállapítja, hogy 2013 végéig a jogosulatlan követelés tárgyát képező visszafizetett összegek elérték a 29,6 millió eurót, miközben a még visszafizetendő összegek a 2012 végi 12 millió euróról közel 17 millió euróra nőttek;

258.  megjegyzi, hogy a projektekben érintettek (ITER-szervezet és a nemzeti ügynökségek, beleértve a Fusion for Europe-ot (Magfúzió Európáért) is) felismerték, hogy a jelenlegi ütemterv és költségvetés nem valósítható meg, ahogy ezt több független értékelés is megerősítette az elmúlt két évben (2013–2014); kéri a 2015. júniusban az ITER-Tanács elé terjesztendő felülvizsgált ütemterv és költségvetés egy példányát; aggodalmát fejezi ki az ITER-programban rendszeresen előforduló késések miatt, amelyek megkérdőjelezik a program hatékonyságát és eredményességét; mélységesen aggódik a többletköltségek miatt, ami hatással volt a program költséghatékonyságára, és veszélybe sodort más uniós programokat, elsősorban a kutatáspolitika területén;

259.  örül, hogy a Külső Határok Alap hozzájárult a pénzügyi szolidaritás előmozdításához; ennek ellenére bírálja, hogy a további uniós hozzáadott érték korlátozott volt, és hogy az átfogó eredményt nem lehetett felmérni a felelős hatóságok nyújtotta nyomon követés gyengeségei, valamint a Bizottság és a tagállamok utólagos értékeléseiben található komoly hiányosságok miatt;

Galileo

260.  tudomásul veszi a Bizottság válaszát a Galileo projekt végrehajtása terén tett előrelépéssel kapcsolatban: négy Galileo-műhold (IOV) pályára állítása és tesztelése 2011-ben és 2012-ben sikeresen megtörtént, a Galileo pályára állítási és tesztelési szakasz 2014-ben sikeresen lezárult, a rendszertervezés, a teljesítménycélok és a rendszerműködés alapelvei sikeresen megerősítésre kerültek, a kezdő műveleteknél befejeződött a földi infrastruktúra kialakítása világszerte sok földi állomással, az IOV-műholdak felkutatási és mentési képessége sikeresen bizonyításra került, két műhold (az 5. és 6. számú) 2014. augusztus 22-i fellövése nem sikerült megfelelő pályára, és 2014. december óta a lehető legjobb kihasználásuk lehetővé tétele érdekében a műholdakat fokozatosan kedvezőbb pályára állították, valamint a műholdak navigációs kapacitásának tesztelése folyamatban van; elvárja, hogy tájékoztatást kapjon e váratlan intézkedések többletköltségeiről;

261.  rámutat, hogy 2013-ban a Számvevőszék nyolc műveletet ellenőrzött a közlekedési ágazatban, és közülük öt esetben egy vagy több hibát tárt fel; felhívja a figyelmet arra, hogy a 2012-es (49%-os) arányról 2013-ra (62%-ra) nőtt a hibás ügyletek aránya, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a Számvevőszék a TEN-T projektek kapcsán több hibát is talált az uniós és nemzeti közbeszerzési szabályok be nem tartásával kapcsolatban; tudomásul veszi, hogy az előző, 2012-es évhez hasonlóan a DG MOVE 2013-ban sem élt fenntartással a közbeszerzéssel kapcsolatos hibák tekintetében; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben ilyen hibák ne fordulhassanak elő; megjegyzi, hogy a közösségi források helytelen felhasználásának elkerülése és a teljesítmény értékelése érdekében kiemelten fontos a Bizottság által nyújtott támogatásban, költségtérítésben és finanszírozásban részesülő kedvezményezettek előzetes és utólagos ellenőrzésének kiterjesztése; hangsúlyozza, hogy bár a 2007−2013-as finanszírozási időszak hivatalosan lezárult, a kohéziós alapok tekintetében az N+2 elv van érvényben, ami azt jelenti, hogy több projekt az év végéig még folyamatban van;

262.  felhívja a Bizottságot, hogy az átláthatóság érdekében könnyen hozzáférhető formában tegye közzé az uniós társfinanszírozású közlekedési projektek éves listáját, az egyes projekteknek juttatott összegek pontos megjelölésével együtt; a listának meg kell jelölnie az uniós finanszírozás forrását is, úgymint a TEN-T, a Horizont 2020, valamint a Kohéziós és a Regionális Alapok;

263.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen jelentést minden évben arról, hogy mennyiben vették figyelembe az egyes költségvetési tételekhez fűzött megjegyzéseket;

264.  emlékeztet arra, hogy a 2007–2013 és a 2014–2020 közötti közlekedési projekteket több forrásból – például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, a Kohéziós Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból − finanszírozták és fogják finanszírozni; felhívja a Bizottságot, hogy az uniós források hatékonyabb felosztása érdekében törekedjen több szinergia megteremtésére a különböző finanszírozási források között;

Környezetvédelem és közegészségügy

265.  elégedett a környezetvédelemre, éghajlat-politikára, közegészségügyre és élelmiszer-biztonságra vonatkozó költségvetési tételek általános végrehajtásával; ismét emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetésnek csupán kevesebb mint 0,5%-át fordítják ezekre a szakpolitikai eszközökre, miközben szem előtt kell tartani e területek egyértelmű uniós hozzáadott értékét, valamint az európai polgároknak az uniós környezeti és éghajlati politikák, a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság iránti támogatását; sajnálja, hogy ez az arány a 2012-es 0,8%-ról 0,5%-ra csökkent;

266.  tudomásul veszi a környezetvédelem és az egészségügy szakpolitikai területének a 2013-as számvevőszéki jelentésen belüli bemutatását; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a két szakpolitikai terület ismét a vidékfejlesztésnek és a halászatnak is szentelt fejezetben szerepel; ismételten bírálja a szakpolitikai területek ezen összetételét, és sürgeti a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésében vizsgálja felül megközelítésmódját; ezzel összefüggésben utal a Számvevőszék „Eredményesen támogatja az ERFA az EU 2020-ig szóló biodiverzitási stratégiája keretében a biodiverzitást közvetlenül előmozdító projekteket?” című, 12/2014. sz. különjelentésére, amely hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak pontos nyilvántartást kell vezetnie a biodiverzitási célú közvetlen és közvetett uniós kiadásokról, köztük a Natura 2000-ről; sürgeti a tagállamokat, hogy pontos adatok biztosításával segítsék elő ezt a folyamatot;

267.  elismeri, hogy a Számvevőszék nagyon rendszeresen végez véletlenszerű ellenőrzéseket a tagállamokban, és azok alapján állapítja meg a hibaszinteket; megjegyzi, hogy a Számvevőszék nem jelzi, mely tagállamokban vagy területeken merülnek fel a legsúlyosabb problémák; ezért hangsúlyozza, hogy egyértelmű elszámoltathatósági láncra van szükség, és ezzel összefüggésben nagy jelentőséget tulajdonít a tagállamok ellenőrzési rendszerei minőségének;

268.  kielégítőnek tartja az összesen 5 983 607 euró összegű tizennégy kísérleti projekt és hat előkészítő intézkedés végrehajtásának előrehaladását; ösztönzi a Bizottságot, hogy az Európai Parlament által javasoltaknak megfelelően folytassa a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések végrehajtását;

269.  megjegyzi, hogy az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság 2013-ban a közegészségügyi költségvetési sorok alatt 233 928 461 euró végrehajtásáért volt felelős, amelynek 98,1%-a kielégítő módon került lekötésre; tudatában van annak, hogy e költségvetés 77%-a közvetlenül átutalásra kerül három decentralizált ügynökséghez (az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központhoz, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA) és az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA)), valamint hogy az EMA és az EFSA kivételével a forrásokat 100%-ban felhasználták, és az EMA és az EFSA kötelezettségvállalási előirányzatai esetében az alulteljesítés megfelel a 2012-es eredménynek;

Kultúra

270.  üdvözli, hogy 2013-ban a költségvetés végrehajtási aránya a 2007–2013-as programok, különösen az egész életen át tartó tanulás programja, a „Kultúra”, a „MEDIA” és a „Fiatalok lendületben” program tekintetében 100%-os volt; kéri a 2014–2020-as időszakra vonatkozó oktatási és kulturális programok költségvetésének megerősítését és növelését; különösen aggódik amiatt, hogy az elfogadott kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok között az év végén jelentkező eltérés kifizetési nehézségekhez vezetett (az Erasmus+ program esetében például 202 millió eurós adósságot eredményezve), ami negatív következményekkel járt a következő évre nézve; igen aggályosnak és sajnálatosnak tartja, hogy hasonló helyzet alakulhat ki az új programok, különösen az Erasmus+ és a „Kreatív Európa” esetében is, ami pedig az Európai Unió hitelességének veszélyes mértékű csökkenését jelentené és aláásná a polgárok európai intézmények iránti bizalmát, továbbá katasztrofális következményekkel járna a programok résztvevőire nézve;

271.  üdvözli, hogy 1987-es elindítása óta az Erasmus programban több mint 3 millió hallgató vett részt; megjegyzi, hogy az Unió e kiemelt programja, amely hozzájárult az európai integrációhoz és a közös európai polgárság érzéséhez és fokozódó tudatosításához, beindítása óta folyamatos sikernek örvend;

272.  aggasztónak tartja, hogy – az Eurobarométer kultúrához való hozzáférésről és kulturális részvételről szóló 399. sz. 2013-as különjelentése szerint – európai szinten a kulturális örökség megőrzésére és népszerűsítésére fordított állami források látható mértékben csökkenek, hasonlóan a hagyományos kulturális tevékenységekben való részvételhez; ezért úgy véli, hogy az európai kulturális menetrend támogatását célzó új uniós eszközöket – például a „Kreatív Európa”és a Horizont 2020 programokat vagy az Europeana kulturális platformot – meg kell erősíteni;

Megteendő intézkedések

273.  tudomásul veszi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgatója a főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében a hetedik keretprogramot érintő költségkövetelések (3664 millió euró) pontosságával kapcsolatban általános fenntartást fogalmazott meg, bár ő maga azt várja, hogy a „hibák nettó pénzügyi hatása” 1552 lezárt projekt alapján 2,09% körül lesz, ami azt jelenti, hogy közel lesz a lényegességi küszöbhöz; úgy ítéli meg, hogy az ilyen fenntartások a „hatékony és eredményes pénzgazdálkodást” értelmetlenné teszik; ezért felszólítja a főigazgatót, hogy a jövőben a fenntartásokat konkrétabban és célzottabban alkalmazza;

274.  felhívja a Bizottságot, hogy a Bizottság 2013-as mentesítési nyomonkövetési jelentéséhez időben adjon tájékoztatást a visszakövetelés előtti kontradiktórius eljárások átlagos hosszáról ebben a szakpolitikai csoportban;

275.  sajnálja, hogy a Bizottság még mindig nem küldte el a kedvezményezettek országonkénti listáját; várja, hogy a Bizottság 2013-as mentesítési nyomonkövetési jelentésében megkapja a választ;

276.  üdvözli, hogy a Bizottság végre hozzáférést biztosított az előadó számára két program (az egész életen át tartó tanulás programja 6,9 millió euró értékben, Fiatalok lendületben 1,65 millió euró értékben) 2012-ben és 2013-ban Törökországban felmerülő működési költségeiről szóló ellenőrzési jelentéshez; megjegyzi, hogy a jelentést a keretmegállapodás értelmében továbbították; aggodalmának ad hangot a feltárt jelentős hiányosságok miatt, ugyanakkor üdvözli a török hatóságok által a helyzet orvoslása érdekében hozott intézkedéseket; kéri a Bizottságot, hogy mérje fel, szükség van-e bármilyen pénzügyi korrekció alkalmazására;

277.  felhívja a Bizottságot, hogy a Bizottság 2013-as mentesítési nyomonkövetési jelentéséhez időben adjon kiegészítő tájékoztatást az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos szakpolitika támogatására irányuló programhoz kapcsolódó kiadásokról; megjegyzi, hogy e program esetében a kockázatos kifizetések összege 2013-ban elérheti a 3,4 millió eurót, ami 2,8%-os fennmaradó hibaarányt jelent; megjegyzi, hogy e körülmények ellenére A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának (DG CONNECT) főigazgatója nem fogalmazott meg fenntartást;

278.  felhívja a Bizottságot, hogy a 2014-es mentesítési eljáráshoz időben tegyen átfogó jelentést a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság növekvő „szakpolitikai irányultságáról”, amelyet az váltott ki, hogy a hetedik keretprogram működési költségei kétharmadának kezelését a Bizottságon kívüli szervekhez szervezte ki;

279.  kéri a Bizottságot, hogy a 2014-es mentesítési eljáráshoz időben készítsen áttekintést a hetedik keretprogram és a kutatóknak és kkv-knak szóló Horizont 2020 program közötti szakpolitikai előrelépésről;

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)

280.  üdvözli az OLAF és az OLAF Felügyelő Bizottsága között a munkamegállapodások felülvizsgálatáról folyó, folyamatban lévő megbeszéléseket, és ösztönzi e szerveket arra, hogy megfelelő közös megállapodást érjenek el; tudomásul veszi az OLAF-nak a munkamegállapodás végrehajtására irányuló erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy ezen erőfeszítések – figyelembe véve a hivatal erőforrásainak szűkösségét – nem lehetnek aránytalanok;

281.  rámutat arra, hogy a 2013. október 1. óta hatályban lévő 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(50) arra kötelezi az OLAF-ot, hogy biztosítsa a Felügyelő Bizottság (OLAF-SC) titkárságának független működését (a 883/2013/EU, Euratom rendelet (40) preambulumbekezdése); eddig nem értesült olyan intézkedésekről, amelyek célja e jogi kötelezettség teljesítése; sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket e helyzet orvoslására;

282.  felhívja az OLAF-ot, hogy időben tanácskozzon az OLAF Felügyelő Bizottságával, mielőtt módosítja az alkalmazottaknak a vizsgálati eljárásokkal kapcsolatban adott utasításokat, és mielőtt meghatározza a vizsgálati politika elsődleges céljait;

283.  sajnálja, hogy az OLAF nem hajtja végre szükségszerűen az OLAF Felügyelő Bizottságának ajánlásait, és néha ezt még meg sem indokolja; felhívja a főigazgatót, hogy ebben a tekintetben javítsa az együttműködést;

284.  emlékeztet arra, hogy az OLAF 2012. január 31-én 423 vizsgálatot nyitott meg; aggódik ezen eljárás jogszerűsége miatt; felhívja az OLAF Felügyelő Bizottságát, hogy értékelje az egyik napról a másikra megnyitott 423 vizsgálat jogszerűségét és e vizsgálatok kimenetelét; kéri az OLAF Felügyelő Bizottságától azt is, hogy értékelje a vizsgálatok időtartamával kapcsolatos statisztikát, elemezze az ügyviteli rendszer működését, és ezekről tegyen jelentést a Parlamentnek;

285.  kéri az OLAF Felügyelő Bizottságától azt is, hogy értékelje a vizsgálatok időtartamával kapcsolatos statisztikát, elemezze az ügyviteli rendszer működését, és ezekről tegyen jelentést a Parlament illetékes bizottságának;

286.  kéri, hogy az OLAF éves jelentésében bocsásson rendelkezésre részletesebb statisztikát a vizsgálatindítás és -lezárás gyakoriságára vonatkozóan;

287.  kéri, hogy az OLAF nyújtson bővebb tájékoztatást a Parlamentnek az ügyek kiválasztási eljárásának gyakorlati vonatkozásairól, az eljárás hosszáról és az eljárásra vonatkozó belső iránymutatásokról;

Igazgatás

288.  rámutat arra, hogy az elmúlt négy évben (2011–2014) 336 145 jelentkezés érkezett be az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal által indított kiválasztási eljárásokra, hogy egy jelentkezés feldolgozásának átlagos költsége a becslések szerint 238 euró, és hogy a jelöltek kevesebb mint 10%-a kerül fel végül a tartaléklistára; kéri az uniós adófizetők pénzével való takarékos bánásmódot a bürokrácia csökkentése és a tartaléklisták érvényességének legalább két évre való meghosszabbítása révén; kéri a Bizottságot, hogy erről a kérdésről 2015. júniusig készítsen jelentést;

289.  kéri, hogy a Bizottság tájékoztassa a Parlamentet a bizottsági tisztviselők számára 2013-ban kifizetett legmagasabb nyugdíjról;

290.  aggódik azon számvevőszéki megállapítás miatt, hogy ritkán kerülnek alkalmazásra a nem megfelelően teljesítő alkalmazottakra vonatkozó előírások; felkéri a Bizottságot, hogy teljes körűen alkalmazza a személyzeti szabályzatot;

291.  tájékoztatást kér a létszámterven kívüli személyzetről és az „igazgatáson” kívüli tételekből finanszírozott személyzeti költségekről; sajnálja, hogy a költségvetési hatóság nem kap összevont tájékoztatást az ilyen személyzet teljes számáról, sem a Bizottságnál ezzel kapcsolatban felmerülő személyzeti költségekről;

292.  emlékeztet arra, hogy a 723/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet(51) az 1.A. mellékletben bevezetett két új besorolási fokozatot, az AD13-at és az AD14-et, amelyek azon, vezetői feladatkörökkel nem rendelkező alkalmazottak számára is elérhetők, akik előmenetele korábban az A4-es (az AD12-nek megfelelő) fokozatban volt korlátozva; felhívja a Bizottságot, hogy frissítse az előmenetelek egyenértékűségéről szóló 2011-es jelentést, és tegyen jelentést a 2013-ban a nem vezetői beosztású AD13-as és AD14-es besorolású alkalmazottakkal kapcsolatban felmerülő költségekről;

293.  felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást az alkalmazottai részére biztosított minden szociális, sporttal kapcsolatos és kulturális intézkedés finanszírozásáról, kitérve arra is, hogy ezek az intézkedések mi módon járultak hozzá e hazájukon kívül élő alkalmazottak és családtagjaik teljesítményéhez és integrációjához;

294.  kéri, hogy a Bizottság a 2013-as mentesítési nyomonkövetési jelentésében számoljon be a rugalmas munkaidő alkalmazásáról;

295.  aggódik amiatt, hogy 2013-ban lényegesen emelkedett az AD13–AD16-os besorolású, magas beosztású tisztviselők száma; ebben hírnévbeli kockázatot lát az Unió számára, mert nehéz megmagyarázni, hogy a túlóra fizetését látszólag nem tartalmazzák ezek a magas fizetések;

296.  megjegyzi, hogy az uniós intézményeknél és a nemzeti adminisztrációban dolgozó köztisztviselők bérszintje között továbbra is igen nagy a különbség, ami többek között az uniós és a nemzeti szintű személyzet közötti mobilitás hiányához vezet; felhívja a Bizottságot, hogy mélyrehatóan tanulmányozza a különbség okait, és dolgozzon ki hosszú távú stratégiát annak csökkentésére, különös figyelmet fordítva a különböző juttatásokra (családi, kiküldetési, beilleszkedési és újrabeilleszkedési támogatások), az éves szabadságra, az ünnepnapokra, az utazási napokra és a túlmunkáért járó juttatásra;

297.  emlékeztet a Bizottság főtitkársága által kiadott, a parlamenti kérésekre adott válaszok korlátozásáról szóló közleményre, amely a válaszok 20 sorra való korlátozását határozza meg; felhívja a biztosokat, hogy tegyenek eleget politikai felelősségüknek, és a továbbiakban ne hagyják, hogy válaszaikat a főtitkárság korlátozza;

298.  aggodalmát fejezi ki a visszaélést bejelentő személyek védelme miatt, és kéri a Bizottságot, hogy ügyeljen a jogaik teljes körű tiszteletben tartásának biztosítására;

299.  rámutat, hogy 2013-ban a nem kormányzati szervezetek mintegy 9 millió eurót kaptak a Környezetvédelmi Főigazgatóságtól, mintegy 4 millió eurót az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóságtól és 5,7 millió eurót a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságától; tudomásul veszi a bizottsági feladatok folyamatos kiszervezését; kéri, hogy a Bizottság mutassa be a Parlamentnek a szóban forgó nem kormányzati szervezeteken keresztül áramoltatott pénz uniós hozzáadott értékét;

300.  felhívja a Bizottságot, hogy azoknak a biztosoknak, akik kevesebb mint két éve vannak hivatalban, a jövőben csak a biztosként letöltött hivatali idejüket meg nem haladó időtartamra nyújtson átmeneti ellátást;

301.  úgy véli, hogy válság és általában költségvetési megszorítások idején az uniós intézmények munkatársainak szervezett, intézményen kívüli közösségi napok (Away Days) költségeit csökkenteni kell, és azokat lehetőség szerint az intézmények székhelyén kell megtartani, mivel az azokból származó hozzáadott érték nem indokolja a jelenlegi magas költségeket;

302.  aggodalmát fejezi ki a nők hiánya miatt a Bizottság felelősséggel járó álláshelyein; kéri a Bizottságot, hogy ezen egyenlőtlenség mielőbb megoldása érdekében indítson útjára egy kifejezetten a vezető beosztásokra vonatkozó esélyegyenlőségi tervet;

Az uniós költségvetés révén elért eredmények

303.  sajnálja, hogy a Számvevőszék jelentésében(52) említett némi előrelépés ellenére az EUMSZ 318. cikkének értelmében készült negyedik értékelő jelentés még nem jelent hasznos hozzájárulást a mentesítési eljáráshoz, miközben az EUMSZ szerint a beszámoló részét kellene képeznie, amikor a Parlament évente mentesítést ad a Bizottságnak a költségvetés végrehajtására vonatkozóan; meg van győződve arról, hogy az uniós költségvetés egyik legnagyobb problémája az, hogy kevés figyelem irányul a teljesítményre;

304.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2013-as jelentésében megállapítja, hogy amikor a tagállamok a megosztott irányítás keretében projekteket választottak ki, először a rendelkezésre álló uniós pénzösszeg elköltésének szükségességét állították középpontba ahelyett, hogy a projektek várható teljesítményére koncentráltak volna; ezen ösztönző megfordítása és a jó teljesítmény kultúrája felé való elmozdulás érdekében kéri, hogy hívjanak össze az uniós költségvetés teljesítésével foglalkozó független, magas szintű munkacsoportot (tudományos szakemberek bevonásával), és az az európai hozzáadott érték alapján – a szabályok betartása mellett – dolgozzon ki ajánlásokat az ösztönzőnek a kiadások felől a jó teljesítményre való átstrukturálására vonatkozóan; úgy véli, hogy e magas szintű munkacsoport megállapításait az aktuális többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata előtt megfelelő idővel rendelkezésre kell bocsátani, és e megállapításoknak kell képezniük az új többéves pénzügyi keret alapját;

305.  megismétli azon kérését, hogy a Bizottság főigazgatóságai igazgatási terveikben határozzanak meg korlátozott számú és egyszerű célokat, amelyek megfelelnek a Számvevőszék lényegességgel, összehasonlíthatósággal és megbízhatósággal kapcsolatos követelményeinek és az Európa 2020 stratégia fő céljaihoz kötődnek, továbbá hogy ezek teljesítéséről számoljanak be éves tevékenységi jelentéseikben egy „Szakpolitikai eredmények” című fejezetben, és hogy a Bizottság ennek alapján fogadja el az EUMSZ 318. cikkében említett, az Unió pénzügyi helyzetéről szóló értékelő jelentést;

306.  kéri, hogy a Bizottság az EUMSZ 318. cikkében említett következő értékelő jelentésekbe foglaljon bele egy elemzést a Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke által 2014. november 26-án a Parlament plenáris ülésén bejelentett 315 milliárd eurós beruházási terv révén bekövetkező növekedés és munkahelyteremtés hatékonyságáról, eredményességéről és elért eredményeiről;

307.  kéri, hogy a Bizottság az EUMSZ 318. cikkében említett következő értékelő jelentésbe foglaljon bele az Európai Beruházás Bankkal együttműködésben készített elemzést az Európai Tanács 2012. június 28–29-i ülésén elfogadott 120 milliárd eurós növekedési és munkahely-teremtési terv hatékonyságáról, eredményességéről és elért eredményeiről;

308.  kitart amellett, hogy a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság belső szervezetének figyelembe kell vennie azt, hogy az uniós növekedési és foglalkoztatási stratégia nem az egyes főigazgatóságok által vezetett tevékenységeken alapul, hanem hét átfogó kiemelt kezdeményezést foglal magában, amelyek mindegyikét több főigazgatóság hajtja végre; ragaszkodik ahhoz, hogy az ennek megfelelően a Bizottságon belül szükséges koordináció és együttműködés ne járjon a bürokrácia új formáinak megjelenésével;

309.  felhívja a Bizottságot, hogy költségvetését kezelje olyan módon, hogy ne legyenek tematikus szakpolitikai átfedések és megkettőződések a hasonló vagy közel azonos kompetenciájú különböző főigazgatóságok között;

310.  úgy véli, hogy a fenntarthatósági hatásvizsgálatokról szóló tanulmányok koncepcióját/ötletét valamennyi típusú pénzügyi támogatásra alkalmazni kell, nemcsak a bizottsági kiadások esetében, hanem az összes európai uniós intézmény, szerv és ügynökség kiadásainál is; úgy véli, hogy az olyan kiadások, amelyek nem felelnek meg a hatásvizsgálatra vonatkozó tanulmánynak/elemzésnek, nem engedélyezhetők;

311.  kéri, hogy a Bizottság 2015 szeptemberéig terjesszen átfogó jelentést a Parlament illetékes bizottsága elé azokról a tevékenységeiről, amelyekkel előmozdítja a visszaélésekre vonatkozó információk szélesebb körű nyilvánosság általi továbbítását;

Végrehajtó ügynökségek

312.  sajnálja, hogy a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala éves beszámolójáról készített ellenőrzési jelentés(53) szerint az ügynökség nem végez megfelelő előzetes ellenőrzéseket a székhelyéül szolgáló épület kezelője által számlázott rezsiköltségre nézve, ami 113 513 eurónyi indokolatlanul kifizetett és 2013-ban a végrehajtó ügynökség által vissza nem követelt héát eredményezett; megjegyzi, hogy a legtöbb szerződés, számla és nyugta nem állt a végrehajtó ügynökség rendelkezésére; rámutat az átvitelek magas arányára a II. cím esetében (27%, azaz 666 119 euró), ami kérdéseket vet fel a végrehajtó ügynökség hatékony és eredményes pénzgazdálkodásával kapcsolatban;

Dohánycsempészet

313.  emlékeztet arra, hogy a Parlament a Bizottság 2012-es mentesítését kísérő állásfoglalásában kérte, hogy végezzék el a négy dohányipari konszernnel (Philip Morris International Cooperation Inc. (PMI), Japan Tobacco International Cooperation, British American Tobacco Cooperation és Imperial Tobacco Cooperation) fennálló megállapodások értékelését; megjegyzi, hogy az e kérdéssel kapcsolatos zárt meghallgatás során a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2015. májusig benyújtja a PMI-vel fennálló, a közeljövőben lejáró megállapodás tapasztalatainak értékelését.

(1) Lásd a Számvevőszék 11/2013. sz. különjelentésének 93-97. Pontját.
(2) Lásd a fent említett, 2015. április 29-i parlamenti állásfoglalást a Számvevőszéknek a Bizottság számára a 2013-as pénzügyi évre adandó mentesítésről szóló jelentéséről, I. rész.)
(3) Lásd az Európai Unió költségvetésének 2013 végéig megvalósított védelméről szóló, 2014. szeptember 29-i bizottsági közlemény (COM(2014)0618) 11. oldalát.
(4) Lásd a Számvevőszék 2013-as éves jelentésének 1.14. pontját.
(5) Lásd a fent említett COM(2014)0618 bizottsági közlemény 5.2 táblázatát: visszavonások a kohézió (775 millió EUR), vidékfejlesztési visszafizettetések (129 millió EUR) terén, valamint a kohéziós politikában (494 millió EUR) vagy a mezőgazdasági és a kohéziós politikán kívüli egyéb szakpolitikai területeken (1 millió EUR) kötelezettségvállalás visszavonásával/lezáráskor érvényesített levonással végrehajtott pénzügyi korrekciók.
(6) Lásd a fent említett COM(2014)0618 bizottsági közlemény 7.2 táblázatát.
(7) A Bizottság „2013. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása” című, 2014. június 11-i bizottsági közlemény (COM(2014)0342), 14. oldal: a 2013. évi kiadások (az uniós és az EFA-költségvetés) tekintetében a teljes kockáztatott összeg maximális értéke.
(8) Az összefoglaló jelentés 1. melléklete szerint a „kockázattal érintett összegek” a tranzakciók azon részének becsült értékét jelentik, amelyek a szabályszerűségi kockázatok enyhítésére szolgáló összes kontroll (helyesbítő intézkedés) alkalmazása után sem állnak teljes mértékben összhangban a vonatkozó szabályozási és szerződéses előírásokkal.
(9) A 322 milliárd euróból 222 milliárd eurót tesznek ki a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások és 99 milliárd eurót a fennálló kötelezettségvállalásokon kívüli mérleg szerinti kötelezettségek.
(10) A Számvevőszék éves jelentéseinek Vítor Manuel da Silva Caldeira, a Számvevőszék elnöke általi ismertetése a CONT bizottság 2014. november 5-i ülésén.
(11) Lásd ugyanott.
(12) A Bizottság alelnöke, Kristalina Georgieva által a mentesítési eljárás során rendelkezésre bocsátott információ.
(13) Lásd a Számvevőszék 16/2014. számú különjelentését.
(14)COM(2013)0362
(15) Lásd a Számvevőszék 2013. évi éves jelentésének 2.11. pontját, valamint a Számvevőszék 11/2013. számú, „A bruttó nemzeti jövedelemre (GNI) vonatkozó adatok helytállósága: strukturáltabb és célirányosabb megközelítés javítaná a Bizottság ellenőrzéseinek eredményességét” című különjelentését.
(16) Jacek Dominik nyilatkozata a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének felülvizsgálatáról, sajtóközlemény, 2014. október 27., Brüsszel, utolsó mondat.
(17) 7/2014. sz. vélemény az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (HL C 459., 2014.12.19., 1. o.).
(18) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0078.
(19) Lásd a Számvevőszék „Az uniós pénzeszközök leghatékonyabb felhasználása: állapotfelmérés az uniós költségvetés pénzügyi irányítását fenyegető kockázatokról” című állapotfelmérését, 2014., 67.o.
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).
(21) Hogan biztos által 2014. december 8-án továbbított, tájékoztató jellegű adatok az 1782/2003/EK tanácsi rendelet és a 73/2009/EK tanácsi rendelet alapján a termelőknek kifizetett közvetlen támogatások támogatási osztályok szerinti felosztásával kapcsolatban.
(22) A gyakoriság igen jelentős mértékben növekedett: a 2012-es 41%-ról 2013-ban 61%-ra.
(23) A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (HL L 299., 2007.11.16., 1.o.) értelmében bizonyos régiókban a termelői szervezetek státuszát megszerezni kívánó termelők átmeneti támogatásban részesülhetnek annak érdekében, hogy termelői csoportokat hozhassanak létre; e támogatás egy részét az EU visszatérítheti; a támogatás megszűnik, amint a termelői csoportot termelői szervezetként ismerik el.
(24) Lásd a Számvevőszék 2013-as éves jelentésének 43. pontját.
(25) Lásd: a Bizottság által a 11. számú, írásbeli választ igénylő kérdésre adott választ, CONT meghallgatás Phil Hogan biztos részvételével, 2014. december 1.
(26) Lásd a Számvevőszék 2013-as éves jelentésének 3.23. és azt követő pontját.
(27) Lásd a DG AGRI 2013-as éves tevékenységi jelentését, 10. melléklet, 51. táblázat („2007 óta lezáratlan új ügyek”).
(28) Lásd a Számvevőszék 2013-as éves jelentésének 4.25. pontját.
(29) Lásd a Számvevőszék 2013-as éves jelentésének 4.27. pontját.
(30) Lásd a 29. számú, írásbeli választ igénylő kérdésre adott választ, CONT meghallgatás Phil Hogan biztos részvételével, 2014. december 1.
(31) Lásd a Számvevőszék „Hibák a vidékfejlesztési kiadásokban: melyek az okok, és hogyan kezelik őket?” című, 23/2014. sz. különjelentésének 10. oldalát: a 8,2% három év átlaga, ezen belül a legalacsonyabb érték 6,1%, a legmagasabb 10,3%. Az átlagok alakulása: 8,4% (2011), 8,3% (2012) és 7,9% (2013).
(32) Lásd a Számvevőszék 23/2014. sz. különjelentésének 22–24. oldalát.
(33) Rasa Budbergyte számvevőszéki tag nyilatkozata, CONT meghallgatás Phil Hogan biztos részvételével, 2014. december 1.
(34)Lásd a 12. számú, írásbeli választ igénylő kérdésre adott választ, CONT meghallgatás Phil Hogan biztos részvételével, 2014. december 1.
(35) Lásd a DG AGRI 2013-as éves tevékenységi jelentését, 2.1.24 táblázat.
(36) Lásd a Számvevőszék 20/2014. sz. különjelentésének 68. pontját.
(37) Lásd a DG REGIO 2013. évi éves tevékenységi jelentését, Melléklet, 41. o.
(38) Lásd a DG REGIO 2013. évi éves tevékenységi jelentését, Melléklet, 42. o.
(39) Lásd a DG REGIO 2013. évi éves tevékenységi jelentését, Melléklet, 43. o.
(40) A Bizottság 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 3.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 138., 2014.5.13., 5. o.).
(41) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
(42) Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 2006.7.31., 25. o.).
(43) COM(2015)0118
(44) HL L 266., 2014.9.5., 69. o., a 139. és az azt követő bekezdések.
(45) fájlalja, hogy az alábbi 73 tagállami irányítási és kontrollrendszert legfeljebb csak részlegesen megbízhatónak minősítették (a zöld–sárga–narancssárga–vörös színskálán ezeket narancssárga szín jelöli): Vorarlberg (AT), Bécs (AT), Stájerország (AT), Tirol (AT), Brüsszel (BE), regionális fejlesztés (BG), környezetvédelem (BG), Vállalkozások & innováció (CZ), ROP NUTSII Északkelet (CZ), ROP NUTS II Szilézia (CZ), Integrált OP (CZ), Türingia (DE), Mecklenburg–Elő-Pomeránia (DE), Szász-Anhalt, Bréma (DE), Észak-Rajna–Vesztfália (DE), EC ENV (EE), Attika (EL), Nyugat-Görögország (EL), Makedónia-Trákia (EL), Thesszália-szárazföldi Görögország-Epirusz (EL), Kréta és Égei-szigetek (EL), Murcia (ES), Melilla (ES), Ceuta (ES), Asztúria (ES), Galicia (ES), Extremadura (ES), Kasztília–La Mancha (ES), Andalúzia (ES), Kohéziós Alap (ES), Kantábria (ES), Baszkföld (ES), Navarra (ES), Madrid (ES), Rioja (ES), Katalónia (ES), Baleár-szigetek (ES), Aragónia (ES), Kasztília–León (ES), Valencia régió (ES), Kanári-szigetek (ES), Kutatás, fejlesztés és innováció a vállalkozások számára (ES), Gazdaságfejlesztés (HU), Környezetvédelem és energia (HU), Nyugat-Pannon (HU), Dél-Alföld (HU), Közép-Dunántúl (HU), Észak-Magyarország (HU), Közlekedés (HU), Észak-Alföld (HU), Dél-Dunántúl (HU), Köz ép-Magyarország (HU), Adria (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz - IPA), Mecklenburg–Elő-Pomeránia/Brandenburg–Lengyelország (európai területi együttműködés - ETC), Flandria–Hollandia határrégió (ETC), Hálózatok és mobilitás (IT), Kutatás (IT), Biztonság (IT), Calabria (IT), Apulia (IT), Szicília (IT), Basilicata (IT), Szardínia (IT), Infrastruktúra és környezetvédelem (PL), Kelet-Lengyelország fejlesztése (PL), Információs társadalom (SK), Környezetvédelem (SK), Regionális OP(SK), Közlekedés (SK), Egészségügy (SK), Versenyképesség és gazdasági növekedés (SK), Technikai segítségnyújtás (SK), Kutatás és fejlesztés (SK)
(46) Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, A romák helyzete 11 uniós tagállamban, Luxembourg, 2012.
(47) Lásd a EuropeAid 2013. évi tevékenységi jelentését, 197. o.
(48)a)b)c)d)e)f)g)h)i)KPI „20 előzetesen nem támogatható összeg”KPI 1 „Pénzügyi előrejelzések végrehajtása: kifizetések”KPI 2 „Pénzügyi előrejelzések végrehajtása: szerződések”KPI 4 „RAL-felvevőképesség”KPI 18 „Az EAMR időszakában felkeresett projektek százalékos aránya”KPI 21 „Az éves ellenőrzési terv végrehajtása: n. év (2013)”KPI 22 „Az éves ellenőrzési terv végrehajtása: n-1. év (2012)”KPI 23 „Az éves ellenőrzési terv végrehajtása: n-2. év (2011)”KPI 26 „Az ellenőrzés során nem támogathatónak bizonyuló összegek behajtása vagy indokolása”.
(49) Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának főfelügyelősége, INQ/04/005. sz. vizsgálati jelentés, Genf, 2005. május 12.
(50) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(51) A Tanács 723/2004/EK, Euratom rendelete (2004. március 22 .) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeinek módosításáról (HL L 124., 2004.4.27., 1. o.).
(52) Lásd a Számvevőszék 2013-as éves jelentésének 10.24. pontját.
(53) Lásd a Számvevőszék jelentését az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt (HL C 442., 2014.12.10., 358. o.), 11–13. pont.

Jogi nyilatkozat