Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2086(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0109/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0109/2015

Viták :

PV 28/04/2015 - 16
CRE 28/04/2015 - 16

Szavazatok :

PV 29/04/2015 - 10.14
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0123

Elfogadott szövegek
PDF 286kWORD 103k
2015. április 29., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Európai Külügyi Szolgálat
P8_TA(2015)0123A8-0109/2015
Határozat
 Állásfoglalás

1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat (2014/2086(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – C8-0155/2014)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 55., 99. és 164–167. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0109/2015),

1.  mentesítést ad az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára az Európai Külügyi Szolgálat 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak, valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat (2014/2086(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat,

–  tekintettel az európai ombudsman 2015. február 26-i határozatára, amely a visszaélések bejelentésével kapcsolatos, OI/1/2014/PMC számú saját kezdeményezésű ombudsmani vizsgálatot zárta le,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0109/2015),

1.  üdvözli, hogy ez a harmadik olyan pénzügyi év, amelyben az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) úgy hajtotta végre költségvetését, hogy abban az Európai Számvevőszék nem talált súlyosabb hibákat; nyugtázza az elmúlt években feltárt, alapvetően a szolgálat létrehozásának folyamatából eredő hibák kijavítása érdekében tett előrelépéseket, és támogatja a Számvevőszék által az éves jelentésében megfogalmazott, további javításokra vonatkozó ajánlásokat; üdvözli a Számvevőszék által az EKSZ létrehozásáról közzétett 11/2014. sz. különjelentést, valamint az abban megfogalmazott számos hasznos és javító célú javaslatot, amelyek remélhetőleg mielőbb megvalósításra kerülnek;

2.  rámutat, hogy a 2011-es, a 2012-es és a 2013-as éves jelentésben a Számvevőszék ismétlődően megjegyzéseket tett az EKSZ-szel kapcsolatban az alkalmazottaknak történő bérfizetésre, a családi támogatásoknak az EKSZ megbízásából a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal (PMO) által végzett kezelése terén tapasztalható hiányosságokra, a képviseleteknek nyújtott biztonsági szolgáltatásokra és az informatikai szolgáltatásokról kötött szerződésekre vonatkozóan;

3.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a személyzeti juttatásokkal kapcsolatban már a korábbi években is aggályok és hibák merültek fel; szigorúbb ellenőrzéseket kér ezen a téren, különösen az alkalmazottak arra való rendszeres emlékeztetését, hogy vallják be a más forrásokból kapott juttatásokat;

4.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2013-ban a PMO rendszere még mindig nem volt teljes mértékben működőképes, és emiatt hibásan fizettek ki szociális juttatásokat egyes alkalmazottaknak; kéri az EKSZ-t, hogy a rendszert terjessze ki minden tagállam tisztviselőire;

5.  emlékeztet arra, hogy az EKSZ központjának rendszeresen figyelmet kell fordítania minden típusú közbeszerzési eljárásra az eljárás minden szakaszában, különösen a képviseleteknél; úgy ítéli meg, hogy a képviseletek érintett alkalmazottai részére folyamatos támogatást kell biztosítani a kockázati kitettség csökkentése érdekében, különösen az érzékeny pályázati felhívások és szerződések esetén; elégedetten nyugtázza az EKSZ központjában a képviseletek biztonsági szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseire szakosodott munkacsoport létrehozását;

6.  megjegyzi, hogy az EKSZ által kötött keretszerződéseknél kellő gondosságot kell fordítani a műveletek nyomon követhetőségére a megfelelő dokumentumok megőrzésével minden egyes szerződés esetében, függetlenül azok sajátos természetétől; kéri az EKSZ központját, hogy fejlessze tovább az alkalmazottak készségeit és tudatosítsa bennük ezt a kérdést a képviseleteken, illetve általánosságban szólva kéri az ezzel kapcsolatos belső ellenőrzési standardok tényleges alkalmazását; megjegyzi, hogy az információk minősége a 2013-ban végzett előzetes ellenőrzések során azonosított egyik legfontosabb hiányosság, és kéri e helyzet gyors orvoslását annak érdekében, hogy pontos és átfogó vezetési és igazgatási információk álljanak rendelkezésre;

7.  kéri az EKSZ-t, hogy erősítse meg a harmadik országokra vonatkozó új csalásellenes stratégiáját, és üdvözli, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) kötött igazgatási egyetértési megállapodás végül 2015. január 23-án aláírásra került;

8.  kéri, hogy az EKSZ számoljon be az uniós küldöttségekre vonatkozó új, 2013-ban véglegesíteni tervezett, csalás elleni stratégia megvalósítása terén elért előrehaladásról;

9.  aggódik a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok elfogadása terén tapasztalható késedelem miatt; felhívja az EKSZ-t, hogy további késedelem nélkül vezesse be ezeket a szabályokat;

10.  kéri, hogy az EKSZ az éves tevékenységi jelentéseiben a hatályos titoktartási és az adatvédelmi szabályokkal összhangban számoljon be a lezárt OLAF-esetek eredményeiről és következményeiről, amennyiben a vizsgálat érintette az intézményt vagy annak bármelyik alkalmazottját;

11.  megállapítja, hogy 2013-ban az EKSZ központjának végleges költségvetése 508,8 millió EUR volt, ami 4,09%-os növekedést jelent, és a költségvetés a következőképpen oszlott meg: 195,81 millió EUR az EKSZ központjára és 312,95 millió EUR az uniós képviseletekre; megjegyzi, hogy az EKSZ saját költségvetésén kívül a Bizottság 272,4 millió euróval járult hozzá a költségvetéshez;

12.  tudomásul veszi, hogy az EKSZ központjánál a költségvetés 69%-a a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó és a külső személyzet bérének és egyéb juttatásainak kifizetését (134,59 millió EUR), míg 10%-a (azaz 19,92 millió EUR) az épületekkel kapcsolatos költségeket fedezi; megállapítja, hogy az uniós képviseleteknél 106,6 millió EUR (34%) kapcsolódik a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet javadalmazásához, 62,2 millió EUR (19,9%) a külső személyzethez és 99,6 millió EUR (31,8%) az épületekkel kapcsolatos költségekhez;

13.  véleménye szerint a források terén tapasztalható korlátok miatt az EKSZ még nem teljes értékű uniós diplomáciai szolgálat; úgy ítéli meg, hogy a Bizottság és a tagállamok a megfelelő szereplők a szolgálat megszilárdításának ösztönzésére;

14.  rámutat arra, hogy a költségvetési semlegesség elve rendkívül üdvözlendő, ezt azonban nem szabad azoktól a megtakarításoktól elkülönítve szemlélni, amelyeket a tagállamok az EKSZ létrehozása révén elértek;

15.  úgy ítéli meg, hogy az EKSZ igazgatása továbbra is „fejnehéz”, amit orvosolni kell; azon a véleményen van, hogy a helyzet javítása érdekében már végrehajtott intézkedések a megfelelő irányba tett lépést jelentenek, és kéri a Bizottságot, hogy fokozza elkötelezettségét a szervezeti egységek közötti együttműködés javítása érdekében; kéri az intézményt, hogy tegyen jelentést az AD15-ös és AD16-os álláshelyek csökkentéséről következő éves tevékenységi jelentésében; megállapítja továbbá, hogy az előválogatáson kiválasztott jelöltek értékeléséhez nem áll rendelkezésre a vezetői készségeket előíró keretrendszer; hangsúlyozza, hogy továbbra is a külügyi szakértelemnek kell a legfőbb feltételnek lennie a munkaerő-felvétellel kapcsolatos döntések meghozatalakor;

16.  hangsúlyozza, hogy ésszerűsíteni kell az EKSZ felső vezetését és egyszerűsíteni kell a döntéshozatali folyamatokat;

17.  elégedetten nyugtázza az Unióhoz 2004 óta csatlakozó tagállamokból érkező EKSZ-alkalmazottak földrajzi kiegyensúlyozottsága terén elért javulást, mivel arányuk már 18%-os az igazgatási személyzet körében, és 17,7%-os a képviseletek vezetői között, ezen országok lakosságának 21%-os arányához viszonyítva; hangsúlyozza, hogy földrajzi egyensúlyt kell teremteni a személyzet felvétele és kinevezése során; véleménye szerint az EKSZ-en belüli egyenlő földrajzi képviselet a szolgálat teljesítményének javításához hozzájáruló fontos elem, és kéri a Bizottságot, hogy továbbra is törekedjen ennek elérésére;

18.  tudomásul veszi a nemek közötti egyensúly javítására és az előmenetel útjában álló esetleges akadályok eltávolítására tett erőfeszítéseket; sürgeti az EKSZ-t, hogy folytassa a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentését, különösen a felsővezetői kategórián belül;

19.  mindazonáltal aggodalmát fejezi ki a nők alacsony száma miatt az EKSZ vezetői álláshelyein (204 férfi és 55 nő a képviseleteknél, míg a felső vezetés körében ez az arány 42/4, azaz a nők aránya csak 8,7%-os); kéri egy olyan esélyegyenlőségi terv megvalósítását, amely külön vonatkozik a vezetői álláshelyekre ezen egyenlőtlenség mielőbbi megszüntetése céljából;

20.  megjegyzi, hogy 2013-ban teljesült az a szabályzatban foglalt cél, hogy a tanácsosi (AD) szinten dolgozó alkalmazottak legalább egyharmada tagállami diplomata legyen; megállapítja azonban, hogy viszonylag magas a tagállamokból érkező kirendelt nemzeti szakértők száma (2014. júniusban 397), és státuszuk/juttatásaik, illetve az EKSZ költségvetését terhelő költségek további tisztázását kéri;

21.  megismétli azt a tavalyi kérését, hogy készüljön átfogó táblázat az EKSZ rendelkezésére álló valamennyi emberi erőforrásról, besorolási fokozatok, nemek és állampolgárság szerinti bontásban; megjegyzi, hogy ezt a táblázatot automatikusan bele kell foglalni az intézmény éves tevékenységi jelentésébe;

22.  sajnálja ugyanakkor, hogy még nem sikerült megfelelőbb földrajzi egyensúlyt elérni és kéri az EKSZ-t, hogy erősítse a földrajzi egyensúlyt a vezetői álláshelyekre és a képviseletvezetői álláshelyekre történő kinevezések tekintetében; ismételten hangsúlyozza, hogy az igazgatás valamennyi szintjén nagyobb földrajzi egyensúlyt kell kialakítani a tagállamok között, és sürgeti az EKSZ-t a szükséges intézkedések meghozatalára az összes tagállam jobb és kiegyensúlyozottabb képviseletének megteremtése érdekében;

23.  úgy ítéli meg, hogy az uniós különmegbízottak felelősségi köre egyáltalán nem világos, és hiányzik a rájuk vonatkozó megfelelő nyomon követés és teljesítményelemzés; e hiányosság kezelése céljából javasolja az EKSZ-be való bevonásukat;

24.  emlékeztet arra, hogy az uniós különmegbízottak költségvetését az EKSZ-be való bevonásuk támogatásának javítása céljából a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) működési ágától át kell csoportosítani az EKSZ költségvetésébe;

25.  tudomásul veszi az emberi erőforrások terén tett előrelépéseket, de egyetért a Számvevőszék azon megállapításával, hogy szükség van a tematikus szakértelemre a képviseleteknél; aggályait fejezi ki amiatt, hogy az uniós képviseletek munkaerőhiánnyal küzdenek a politikai részlegeken, és a műveleti tervezés, valamint a közös kül- és biztonságpolitikai (KKBP) küldetések végrehajtása terén; továbbá megjegyzi, hogy gyakorlati nehézségek merülnek fel az uniós képviseleteknél a titkosszolgálati jelentések rendelkezésre állásával és azok kezelésével kapcsolatban; felkéri a Bizottságot, hogy az EKSZ-szel együtt vezessen be összehangolt megközelítést a képviseletek személyzeti összetételének optimalizálása érdekében;

26.  megjegyzi, hogy az EKSZ továbbra sem rendel elegendő erőforrást a belső politikák külső vonatkozásaiból adódó feladatok ellátásához, és hogy nem rendelkezik elegendő személyzettel a pénzügyi eszközök programozásának megfelelő előkészítéséhez, ami aláássa az Unió külső fellépésének következetességét;

27.  úgy véli, hogy válság és általános költségvetési megszorítások idején csökkenteni kell az uniós intézmények személyzete részére tartott „irodán kívüli napok” költségeit, és ezeket lehetőség szerint az intézmények saját épületeiben kell megtartani, mivel a belőlük származó többletérték nem indokol ilyen magas költségeket;

28.  felkéri az EKSZ-t, hogy készítsen jobb áttekintést a felvételi eljárások során felmerülő költségekről; felhívja az EKSZ-t, hogy a felvételi elbeszélgetésekhez alkalmazzon olyan innovatív megoldásokat, mint például a videokonferenciák, és lehetőség szerint terjesszen elő hasonló javaslatokat a személyzet képzése tekintetében is;

29.  megismétli, hogy az EKSZ-nek az újonnan felvett EKSZ-alkalmazottaktól meg kell követelnie, hogy nyilatkozzanak arról, hogy korábban nem dolgoztak hírszerzési szolgálatoknál;

30.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket a jobb együttműködés előmozdítására külszolgálataik és az EKSZ között az átfogó tematikus kérdések figyelembevételével;

31.  hangsúlyozza, hogy jelentős költségmegtakarítást lehet elérni a tagállamok közötti kül- és biztonságpolitikai együttműködés javítása révén, és azáltal, hogy előre azonosítjuk azokat a közös feladatokat, amelyeket az EKSZ fokozatosan átvehet annak érdekében, hogy az EU erősebb és hatékonyabb világszintű szereplő lehessen;

32.  hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatóságával (DEVCO) való együttműködés biztosítására és a tematikus főosztályok (mint például a Válságmegelőzési és Biztonságpolitikai Igazgatóság) támogatására irányuló működési gyakorlatokat tovább kell fejleszteni;

33.  hangsúlyozza, hogy a tematikus főosztályokat minden szakaszban be kell vonni a tervezésbe annak elkerülésére, hogy a válságmegelőzés, a béketeremtés, a nemek közötti egyenlőség és az emberi jogok az utolsó pillanatban kerüljenek be a tervekbe;

34.  véleménye szerint a jelenlegi uniós külpolitikát továbbra is rendkívül nagy mértékben befolyásolják egyes tagállamok külpolitikái; hangsúlyozza, hogy az uniós külpolitika eredményeire rányomja bélyegét az a megközelítés, amely figyelmen kívül hagyja egyes országok bizonyos folyamatban lévő konfliktusokkal, különösen az ukrán–orosz konfliktussal kapcsolatos különleges szakértelmét; kéri az EKSZ-t, hogy ezt következetesen kísérje figyelemmel, és vegye figyelembe az egyes tagállamok külpolitikája által az Unió külpolitikájára gyakorolt lehetséges hatást;

35.  hangsúlyozza, hogy el kell ismerni és támogatni kell a világ válságok által leginkább sújtott és legveszélyesebb helyein állomásozó civil és katonai személyzet által tett erőfeszítéseket, mert az EU-nak ezeken a helyeken is jelen kell lennie és tevékenységét folytatnia kell; ebben az értelemben alapvető fontosságú, hogy az említett személyzet, amely a mindennapokban úgy él és dolgozik, hogy nagy nyomást kell elviselnie mind a biztonság, mind a mobilitás, a családok egyesülése/felbomlása és a kulturális és szociális feltételek szempontjából, a legmagasabb szintű védelemmel és biztonsággal, valamint megfelelő rugalmassággal számolhasson; támogatja az említett képviseletek biztonsági költségeinek fedezésére szolgáló költségvetés növelését; e tekintetben nagyon hasznos lenne, ha összehasonlító adatok állnának rendelkezésre az EKSZ személyzetéről és a tagállamok hasonló körülmények között működő külszolgálati személyzetéről;

36.  kitart amellett, hogy a képviseleteket támogató költségvetési rendszert egyszerűsíteni kell; hangsúlyozza, hogy a kisebb személyzettel rendelkező képviseletek nehéz körülmények között működnek a kifizetések engedélyezésének az EKSZ és a Bizottság személyzete közötti átruházására vonatkozó szabályok összetettsége és merevsége miatt; felkéri az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy vizsgálják meg, hogyan könnyíthető meg a források engedélyezésére irányuló eljárás, a pénzügyi ellenőrzés szabályainak betartása mellett;

37.  kiemeli, hogy az uniós képviseletekre vonatkozó hatályos pénzügyi szabályok továbbra is súlyos adminisztratív terheket rónak a képviseletvezetőkre, ami elvonja figyelmüket elsődleges feladatukról, a politikai munkáról; sürgeti az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy találjon megoldást a kérdésre, ami a pénzügyi szabályok módosítását is maga után vonhatja, feltéve, hogy nem jár együtt a minőség romlásával és a fegyelem lazulásával a képviseletek pénzügyi tevékenysége terén; megállapítja továbbá, hogy mind az EKSZ-re, mind a Bizottságra vonatkozó sorok felhasználásra kerülnek igazgatási költségekre, ami szükségtelenül bonyolítja a pénzügyi folyamatokat;

38.  rámutat a képviseleteknél működő uniós alkalmazottakkal és a KKBP-küldetésekben részt vevő uniós alkalmazottakkal szemben alkalmazott eltérő bánásmódra, ami a szabadnapokat, a repülőutakat, a pótlékokat és a juttatásokat illeti; kéri e juttatások részletes összehasonlítását az uniós képviseletek személyzete és a KKBP-küldetésekben részt vevő uniós alkalmazottak esetében, például a szomáliai Mogadishuban és a közép-afrikai köztársasági Banguiban 2014. január 1-jei időpontban, és magyarázatot kér az eltérő bánásmódra;

39.  hangsúlyozza, hogy nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a KBVP műveleteinek finanszírozása terén az Unió belső és külső biztonságának garantálása érdekében a szomszédos országokban tapasztalható konfliktusokból eredő veszélyekre, valamint a lehetséges terrorista cselekmények megnövekedett kockázatára való tekintettel;

40.  hangsúlyozza egy megosztott szolgáltatási központ (SSC) felállításának alapvető jelentőségét, ami jelentős költségmegtakarításokat eredményezne azáltal, hogy központosított logisztikai, közbeszerzési és igazgatási támogatást nyújtana a KBVP-küldetésekhez, valamint az EU különleges képviselőinek és hivatalaiknak; sajnálja a központ felállításával kapcsolatos hosszú késedelmet, és minden érintett felet arra ösztönöz, hogy sürgősen állapodjanak meg egy nagyra törő SSC-ről, amely képes hatékonyan támogatni a küldetéseket, különösen azok indulásakor, szabványosítani a munkafolyamatokat és gyorsabb és költséghatékonyabb közbeszerzést biztosítani;

41.  sürgeti az EKSZ-t, hogy maximalizálja a méretgazdaságosság előnyeit azáltal, hogy új szinergiákat alakít ki az EKSZ központján és a képviseleteken belül, a valódi uniós külpolitika és külszolgálat szellemében együttműködve a tagállamokkal és a nemzeti diplomáciai szolgálatokkal; elégedetten állapítja meg, hogy – bár még mindig elég korlátozott – egyre inkább terjed az a gyakorlat, mely szerint az uniós képviseletek és a tagállami diplomáciai képviseletek közösen bérelnek épületet; kéri az EKSZ-t, hogy folytassa lehetőségek keresését a közös bérlemények számának további növelésére;

42.  kéri, hogy az EKSZ ingatlanpolitikáját mellékeljék éves tevékenységi jelentéséhez, különös tekintettel annak fontosságára, hogy az e politikához kapcsolódó költségek ésszerűek maradjanak, és ne legyenek túl magasak;

43.  sürgeti az EKSZ-t, hogy küldje el a mentesítésért felelős hatóságnak a 2013-ban kötött ingatlanszerződések jegyzékét, tájékoztatva többek között a szerződések részleteiről, valamint arról, hogy mely országban és mennyi időre kötötték a szerződést, ahogyan azt a 2011-es éves tevékenységi jelentésében is tette, és kéri az EKSZ-t, hogy ugyanilyen részletesen számoljon be az ingatlanszerződésekről a 2014-es éves tevékenységi jelentésében;

44.  elismeri, hogy a konzuli szolgáltatásokkal kapcsolatban vannak még tennivalók; hangsúlyozza, hogy költségeket lehetne megtakarítani azáltal, hogy az uniós képviseletek konzuli szolgáltatásokat nyújtanak; felkéri az EKSZ-t, hogy készítse el az ezzel járó pénzügyi hatások részletes értékelését, és a tagállamokat arra, hogy állapodjanak meg ebben a kérdésben és dolgozzanak ki harmonizált szabályokat és jogi aktusokat;

45.  felhívja a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésébe foglaljon bele egy áttekintést a Parlament ezen állásfoglalásban megfogalmazott ajánlásainak EKSZ általi nyomon követéséről.

Jogi nyilatkozat