Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2081(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0113/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0113/2015

Viták :

PV 28/04/2015 - 16
CRE 28/04/2015 - 16

Szavazatok :

PV 29/04/2015 - 10.16
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0125

Elfogadott szövegek
PDF 279kWORD 94k
2015. április 29., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése - Számvevőszék
P8_TA(2015)0125A8-0113/2015
Határozat
 Állásfoglalás

1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, V. szakasz – Számvevőszék (2014/2081(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – C8‑0155/2014)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0113/2015),

1.  mentesítést ad a Számvevőszék főtitkára számára a Számvevőszék 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak, valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak, továbbá hogy gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, V. szakasz – Számvevőszék (2014/2081(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, V. szakasz – Számvevőszék

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0113/2015),

1.  rámutat, hogy a Számvevőszék éves beszámolóját egy független külső könyvvizsgáló cég, a PricewaterhouseCoopers SARL auditálja, hogy ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elvek vonatkozzanak a Számvevőszékre is, mint az általa ellenőrzött szervekre; tudomásul veszi a könyvvizsgálói véleményt, mely szerint a beszámoló „a Számvevőszék pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad”;

2.  hangsúlyozza, hogy 2013-ban a Számvevőszék összesen 142 761 000 euró összegű végleges előirányzattal rendelkezett (2012-ben 142 477 000 euróval), és hogy a költségvetés összesített végrehajtási aránya 92% volt; sajnálja, hogy 2013-ban csökkent a felhasználási arány a 2012-es 96%-hoz képest;

3.  hangsúlyozza azonban, hogy a Számvevőszék költségvetése tisztán adminisztratív jellegű, amelynek nagy részét az intézményben dolgozókkal kapcsolatos kiadások teszik ki; tudomásul veszi a felhasználási arány csökkenésének indokolását, amelyről a Számvevőszék 2013-as évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentése számol be;

4.  tudomásul veszi a Számvevőszék 2013–2017 közötti új stratégiáját, amelynek célja, hogy maximalizálja a Számvevőszéknek az Unió külső ellenőreként betöltött szerepét; támogatja a 2013-ra kidolgozott tervet, valamint a teljesítmény-ellenőrzési jelentések mennyiségének növelésére és minőségének javítására irányuló szándékot, a hatékonyság fokozása és az e jelentésekre fordított források növelése révén; tudomásul veszi továbbá, hogy 2008 óta mintegy 60%-kal több ilyen jelentés készül, hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a mennyiség nem mehet a minőség rovására;

5.  emlékezteti a Számvevőszéket, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság a decentralizált ügynökségekről szóló, 2012-es közös megközelítés 54. pontjában megállapodott abban, hogy „az ilyen kiszervezett külső ellenőrzésekért minden szempontból továbbra is teljes mértékben a Számvevőszéknek kell felelnie, amely az összes szükséges adminisztratív és közbeszerezési eljárást kezeli, valamint hogy ezeket, továbbá a kiszervezett külső ellenőrzésekkel összefüggésben felmerülő minden egyéb költséget saját költségvetéséből kell finanszíroznia”; elvárja, hogy a Számvevőszék kövesse e közös megközelítést, valamint kössön szerződést az ügynökségek külső könyvvizsgálóival, és fedezze az ezzel járó költségeket;

6.  kéri a Számvevőszéket, hogy végezzen ellenőrzést a Bíróság nyilvántartásainak a bíróságok közötti eljárási tevékenységek jobb összhangjának biztosítása érdekében történő, egyetlen nyilvántartásban történő egységes szerkezetbe foglalásával kapcsolatos hatásokról;

7.  üdvözli a Számvevőszéknek a 2014-es szakértői jelentés, a Számvevőszék jövőbeli szerepéről a Parlamentnek benyújtandó jelentés, valamint a Számvevőszék által készített belső elemzés alapján kidolgozott, a 2013–2017 közötti időszakra szóló stratégiájába beépített belső reformprogramját; pontos és folyamatos tájékoztatást kér a Számvevőszéktől a reformmal kapcsolatos fejleményekről és annak végrehajtásáról;

8.  úgy véli, hogy indokolt bizonyos mértékű rugalmasság a Számvevőszék munkaprogramjában, hogy gyorsan alkalmazkodhasson a váratlanul felmerülő, adott esetben ellenőrzést, vagy kiemelt figyelmet igénylő, lényeges problémákhoz, és képes legyen eltekinteni az esetleg feleslegessé váló ütemezett feladatoktól; fontosnak tartja továbbá, a Számvevőszék törekedjen bizonyos mértékű diverzifikációra és kiegyensúlyozottságra, ne pedig kizárólag és ismétlődően ugyanazokra az ágazatokra összpontosítson; felhívja a Számvevőszék figyelmét a jogalkotók szakpolitikai prioritásaira és az uniós polgárok számára fontos kérdésekre, amelyekről a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága nyújtott tájékoztatást;

9.  támogatja a Számvevőszék erőfeszítéseit a teljesítmény-ellenőrzésekre fordított források növelése terén; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszéknek biztosítania kell, hogy az adott ellenőrzés végrehajtásával megbízott ellenőrök rendelkezzenek a szükséges szakmai ismeretekkel és módszertani készségekkel;

10.  emlékezteti a Számvevőszéket, hogy ütemterveit – a minőség veszélyeztetése nélkül – javítania kell, különösen a számvevőszéki különjelentések esetében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ellenőrzési megállapításokról készült jelentések elkészültének időtartama továbbra is messze elmarad a hosszú távú céloktól; ajánlja a Számvevőszéknek, hogy tűzze ki célul a teljesítmény-ellenőrzési terv minden egyes fázisa időtartamának csökkentését;

11.  megjegyzi, hogy a Számvevőszéknek következetes, az irányítás valamennyi területére érvényes módszert kell alkalmaznia; úgy véli, hogy a nagyobb mértékű alkalmazkodás ellentmondásokhoz vezethet a Számvevőszéknek a közvetlen és közös irányítással kapcsolatos jogellenes tevékenységekre vonatkozó meghatározásainál;

12.  megjegyzi, hogy a különjelentések elkészítésének átlagos ideje továbbra is 20 hónap, akárcsak 2012-ben volt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék nem érte el azon stratégiai célkitűzést, hogy a különjelentések átlagos elkészítési ideje 18 hónapra csökkenjen; felszólítja a Számvevőszéket, hogy minden különjelentéshez csatolja a háttér és az egyes elkészítési szakaszok részletes ismertetését;

13.  úgy véli, hogy a különjelentések ajánlásainak egyértelműebbeknek kell lenniük, következetesen feltárva a vizsgált országok esetében a pozitív és negatív tapasztalatokat;

14.  megjegyzi, hogy az Európai Parlament eljárási szabályzatának legutóbbi, a parlamenti bizottságoknak a különjelentésekhez kapcsolódó különböző ágazatokban való nagyobb mértékű részvételét célzó módosításai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket; elkötelezett amellett, hogy megtalálja a Számvevőszék különjelentéseire vonatkozó parlamenti eljárások javításának módját;

15.  támogatja, hogy 2013-ban tovább növelték a számvevői álláshelyek számát; nyugtázza, hogy a 2012-es évhez viszonyítva 2013 végéig sikeresen vettek fel új munkatársakat számvevői álláshelyekre, és csökkentették a betöltetlen álláshelyek számát;

16.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék tájékoztatása szerint az intézmény a felelős beosztású személyek kinevezésénél nem veszi figyelembe a földrajzi szempontokat; ezzel összefüggésben kéri a Számvevőszéket, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a jövőben elejét vegye az intézményben e téren – különösen a vezető beosztásokban – tapasztalható jelentős mértékű egyensúlyhiánynak;

17.  sajnálja, hogy Számvevőszék által 2012-ben elindított, a nemek közötti egyensúly biztosítására irányuló esélyegyenlőségi terv – különösen a vezető beosztásokat illetően – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket; megjegyzi, hogy a 70 igazgatói és osztályvezetői pozíció közül csupán 21-et töltenek be nők, akik ráadásul többnyire a Fordítási és a Személyzeti Főigazgatóságon foglalnak el felelős beosztást; hangsúlyozza és üdvözli ezzel összefüggésben, hogy megnövekedett a női ellenőrök száma, ami kétségkívül hozzájárul majd ahhoz, hogy a nők felelős beosztásokat töltsenek be az ágazatban; tudomásul veszi a Számvevőszéknek az esélyegyenlőségi terv gyors felülvizsgálatával kapcsolatos kötelezettségvállalását, amelynek célja az e téren kitűzött célok mielőbbi elérését biztosító hatékony megoldások kidolgozása;

18.  kéri a Számvevőszéket, hogy éves tevékenységi jelentésében tüntesse fel a vezetői szintű álláshelyeket betöltők nemzetiség, nem és pozíció szerinti bontását;

19.  megelégedéssel nyugtázza, hogy a K3 épület a tervezett határidőre és a költségvetést betartva elkészült;

20.  kéri, hogy a Számvevőszék ingatlanpolitikáját mellékeljék éves tevékenységi jelentéséhez, különös tekintettel annak fontosságára, hogy az ehhez kapcsolódó költségek ésszerűek maradjanak, és ne legyenek túl magasak;

21.   megjegyzi, hogy a nyelvenkénti fordítási költségek a Számvevőszéknél jelentős (nyelvenként és oldalaként akár 100 eurót is meghaladó) különbségeket mutatnak; úgy véli, hogy a költségek – köztük a közvetett költségek – közötti ilyen magas eltéréseket meg kellene vizsgálni és jobban össze kellene hangolni;

22.  aggodalommal állapítja meg, hogy hatalmas különbségek vannak a különböző európai intézmények fordítási költségei között; ezért kéri a fordítással foglalkozó intézményközi munkacsoportot, hogy tárja fel az említett különbségek okát és javasoljon megoldásokat ezen egyenlőtlenség megszüntetésére, illetve a fordítási költségek harmonizálására a minőség és a nyelvi sokszínűség teljes mértékű tiszteletben tartása mellett; ebből a célból a munkacsoportnak újra kell kezdenie az intézményközi együttműködést a bevált gyakorlatok és az eredmények megosztása céljából, valamint azonosítania kell azokat a területeket, ahol erősíteni lehet az intézményközi együttműködést vagy megállapodásokat; megjegyzi, hogy a munkacsoportnak ezenkívültörekednie kell a valamennyi intézményre vonatkozó, egységes elszámolási módszertan kidolgozására is, amely egyszerűbbé teszi a fordítási költségek vizsgálatát és összevetését; megjegyzi, hogy a munkacsoportnak ezeket az eredményeket 2015 vége előtt kell bemutatnia; kér minden intézményt, hogy tevékenyen vegyenek részt az intézményközi munkacsoport tevékenységében; e tekintetben emlékeztet a többnyelvűség tiszteletben tartásának alapvető fontosságára az európai intézményeknél, annak érdekében, hogy biztosítsák az egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget az Unió minden polgára számára;

23.  úgy véli, hogy a válság és az általános költségvetési megszorítások idején az uniós intézmények házon kívüli napjainak költségét csökkenteni kell, és lehetőség szerint azokat az intézmény saját épületeiben kell szervezni, mivel a házon kívüli napok többletértéke nem indokolja a nagyszabású költekezést;

24.  elismeri, hogy a Számvevőszék pontosabban meghatározta és tisztázta a koordinációért, értékelésért, minőségbiztosításért és fejlesztésért felelős kamara hatáskörét és feladatait; arra ösztönzi, hogy folytassa ez irányú tevékenységét, továbbá kéri, hogy tájékoztassák a kamara teljesítményének javítása érdekében tett lépésekről;

25.  megjegyzi, hogy 2013-ban a Számvevőszék összesen 14 olyan esetről számolt be az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), amelyek esetén a számvevői munkából eredően csalásra vonatkozó gyanú merült fel, valamint 10, bejelentő levelek alapján felmerült esetről; megjegyzi, hogy az OLAF a 14 eset közül 7 esetében kíván vizsgálatot indítani, míg a többi esetben az információt más hivatalokhoz küldték meg további intézkedések céljából;

26.  kéri, hogy a Számvevőszék az éves tevékenységi jelentésében – a titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó hatályos szabályoknak megfelelően – számoljon be a lezárt OLAF-esetek eredményéről és következményeiről, amennyiben a vizsgálat érintette az intézményt vagy annak bármelyik alkalmazottját;

27.  helyesli a belső ellenőr által végzett 2013-as nyomon követési felülvizsgálatot, valamint a pénzügyi és működési kockázatok azonosítása és rangsorolása terén, továbbá a megfelelő kockázatcsökkentő kontrollmechanizmusok kialakítása terén elért előrelépést;

28.  megjegyzi, hogy az információbiztonsági politikához koordinált és összehangolt szervezeti biztonsági stratégiára van szükség; hangsúlyozza, hogy mind a gazdálkodás hatékonysága, mind a belső kontrollmechanizmusok javíthatóak a Számvevőszék irányításának fő területein;

29.  tudomásul veszi a Számvevőszék új ellenőrzés-támogatási rendszerének (ASSYST) házon belüli ellenőrzési eszközként való bevezetését; kéri, hogy tájékoztassák az ezen alkalmazást illetően kitűzött teljesítménycélokról;

30.  tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék biztosította, hogy minden lehetséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a kiküldetési előirányzatokat szigorúan a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elve alapján használják fel;

31.  tudomásul veszi továbbá, hogy a nyelvi képzés adminisztrációjának fejlesztése érdekében új számítógépes alkalmazásokat vezettek be; reméli, hogy ezek az eszközök hatékonyabbá teszik a nyelvi képzések kezelését;

32.  megérti a Számvevőszék érdeklődését médiajelenlétének felmérése iránt; úgy véli azonban, hogy a Számvevőszéknek egyértelműbben kell fogalmaznia üzeneteiben; azt javasolja ezért, hogy a szerkesztési minőségre tekintettel a Számvevőszék összes szövegét központosított folyamat során alakítsák ki;

33.  méltányolja a Számvevőszék és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága közti együttműködést, és örvend annak, hogy a Parlament kéréseire rendszeres visszajelzést kap; kéri a Számvevőszéket, hogy a tevékenységéről szóló éves jelentésben – számos többi intézményhez hasonlóan – szenteljen külön fejezetet az Európai Számvevőszék előző költségvetési évre szóló mentesítésével kapcsolatos parlamenti ajánlások nyomon követésének; arra kéri azonban a Számvevőszéket és a mentesítésért felelős hatóságokat, hogy munkájuk hatékonyabbá és eredményesebbé tétele érdekében ismét javítsák együttműködésüket;

34.  úgy véli, hogy a Számvevőszék jelentései és főként a különjelentések jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az uniós források tekintetében elmozdulás történjen a színvonalasabb forrásfelhasználással kapcsolatos megközelítés irányába; úgy véli, hogy a Számvevőszék jelentései még nagyobb hozzáadott értéket hordozhatnának, ha azokat meghatározott számú, az EU által megteendő korrekciós intézkedéssel és az azok végrehajtására vonatkozó várható menetrenddel egészítenék ki annak érdekében, hogy elérjék az uniós program, alap vagy politika által meghatározott célokat és célkitűzéseket; ezért úgy véli, hogy a teljesítményre és a különösen a hosszú távú eredményekre helyezett fokozott hangsúly – a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban – javítaná a Számvevőszék által elvégzendő szükséges nyomonkövetési eljárást, amelynek keretében a javasolt ajánlások hatásait vizsgálnák;

35.  felhívja a Számvevőszéket, hogy vizsgálja meg éves jelentése korábbi időpontban – az uniós költségvetési rendelet által meghatározott paramétereken belül – történő benyújtásának lehetőségét.

Jogi nyilatkozat