Index 
Elfogadott szövegek
2015. február 11., Szerda - StrasbourgVégleges kiadás
Az Izlanddal kötött megállapodásban előírt védintézkedések ***I
 A dömping- és szubvencióellenes ügyekkel kapcsolatos intézkedések ***I
 A dömpingellenes, illetve szubvencióellenes intézkedések és védintézkedések együttes alkalmazása ***I
 A behozatalra vonatkozó közös szabályok ***I
 A kivitelre vonatkozó közös szabályok ***I
 Gabonnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
 Andorrának a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
 A Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
 Az Oroszországi Föderációnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
 Albániának a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
 Szingapúrnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
 Marokkónak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
 Örményországnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
 Mandátumvizsgálat
 A közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréje ***I
 Az Európai Unió és a Szenegáli Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás ***
 Az Egyesült Államok Szenátusának jelentése a CIA által alkalmazott kínzásokról
 Terrorizmusellenes intézkedések
 Az Internetirányítási Fórum megbízatásának megújítása
 A feldolgozott élelmiszerekben található hús származási országának feltüntetése
 Az AKCS–EU közös parlamenti közgyűlés munkája

Az Izlanddal kötött megállapodásban előírt védintézkedések ***I
PDF 291kWORD 52k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2015. február 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Gazdasági Közösség és az Izlandi Köztársaság között létrejött megállapodásban előírt védintézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2014)0308 – C8-0011/2014 – 2014/0160(COD))
P8_TA(2015)0015A8-0031/2014

(Rendes jogalkotási eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0308),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0011/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. december 10-i véleményére(1),

–  tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0031/2014),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2015. február 11-én került elfogadásra az Európai Gazdasági Közösség és az Izlandi Köztársaság között létrejött megállapodásban előírt védintézkedésekről szóló (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/475 rendelet.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


A dömping- és szubvencióellenes ügyekkel kapcsolatos intézkedések ***I
PDF 293kWORD 52k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2015. február 11-i jogalkotási állásfoglalása a WTO Vitarendező Testülete által dömping- és szubvencióellenes ügyekkel kapcsolatban elfogadott jelentés után az Unió által hozható intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2014)0317 – C8-0017/2014 – 2014/0163(COD))
P8_TA(2015)0016A8-0033/2014

(Rendes jogalkotási eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0317),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0017/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. december 10-i véleményére(1),

–  tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0033/2014),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2015. február 11-én került elfogadásra a WTO Vitarendező Testülete által dömping- és szubvencióellenes ügyekkel kapcsolatban elfogadott jelentés után az  Unió  által hozható intézkedésekről szóló (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/476 rendelet.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


A dömpingellenes, illetve szubvencióellenes intézkedések és védintézkedések együttes alkalmazása ***I
PDF 291kWORD 52k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2015. február 11-i jogalkotási állásfoglalása a dömpingellenes, illetve szubvencióellenes intézkedések és védintézkedések együttes alkalmazása esetén az Unió által hozható intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2014)0318 – C8-0016/2014 – 2014/0164(COD))
P8_TA(2015)0017A8-0032/2014

(Rendes jogalkotási eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0318),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0016/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0032/2014),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2015. február 11-én került elfogadásra a dömpingellenes, illetve szubvencióellenes intézkedések és védintézkedések együttes alkalmazása esetén  az Unió  által hozható intézkedésekről szóló (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/477 rendelet.)

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


A behozatalra vonatkozó közös szabályok ***I
PDF 290kWORD 66k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2015. február 11-i jogalkotási állásfoglalása a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2014)0321 – C8-0012/2014 – 2014/0166(COD))
P8_TA(2015)0018A8-0040/2014

(Rendes jogalkotási eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0321),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0012/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. december 10-i véleményére(1),

–  tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0040/2014),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2015. február 11-én került elfogadásra a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/478 rendelet.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


A kivitelre vonatkozó közös szabályok ***I
PDF 290kWORD 51k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2015. február 11-i jogalkotási állásfoglalása a kivitelre vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2014)0322 – C8-0013/2014 – 2014/0167(COD))
P8_TA(2015)0019A8-0035/2014

(Rendes jogalkotási eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0322),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8–0013/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. december 10-i véleményére(1),

–  tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0035/2014),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot,

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2015. február 11-én került elfogadásra a kivitelre vonatkozó közös szabályokról szóló (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/479 rendelet.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


Gabonnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
PDF 212kWORD 47k
Az Európai Parlament 2015. február 11-i jogalkotási állásfoglalása Gabonnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának elfogadására vonatkozóan, a tagállamok által az Európai Unió érdekében tett nyilatkozatról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2011)0904 – C8-0263/2014 – 2011/0441(NLE))
P8_TA(2015)0020A8-0007/2015

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2011)0904),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0263/2014),

–  tekintettel a Bíróság 2014. október 14-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0007/2015);

1.  jóváhagyja a tanácsi határozatra irányuló javaslatot és jóváhagyja a csatlakozás elfogadását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Gabon kormányának és parlamentjének.


Andorrának a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
PDF 211kWORD 48k
Az Európai Parlament 2015. február 11-i jogalkotási állásfoglalása Andorrának a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának elfogadására vonatkozóan, a tagállamok által az Európai Unió érdekében tett nyilatkozatról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2011)0908 – C8-0264/2014 – 2011/0443(NLE))
P8_TA(2015)0021A8-0004/2015

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2011)0908),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0264/2014),

–  tekintettel a Bíróság 2014. október 14-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0004/2015),

1.  jóváhagyja a tanácsi határozatra irányuló javaslatot és jóváhagyja a csatlakozás elfogadását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Andorra kormányának és parlamentjének.


A Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
PDF 212kWORD 47k
Az Európai Parlament 2015. február 11-i jogalkotási állásfoglalása a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának elfogadására vonatkozóan, a tagállamok által az Európai Unió érdekében tett nyilatkozatról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2011)0909 – C8-0265/2014 – 2011/0444(NLE))
P8_TA(2015)0022A8-0006/2015

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2011)0909),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0265/2014),

–  tekintettel a Bíróság 2014. október 14-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0006/2015),

1.  jóváhagyja a tanácsi határozatra irányuló javaslatot és jóváhagyja a csatlakozás elfogadását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Seychelle-szigetek kormányának és parlamentjének.


Az Oroszországi Föderációnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
PDF 212kWORD 48k
Az Európai Parlament 2015. február 11-i jogalkotási állásfoglalása az Oroszországi Föderációnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának elfogadására vonatkozóan, a tagállamok által az Európai Unió érdekében tett nyilatkozatról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2011)0911 – C8-0266/2014 – 2011/0447(NLE))
P8_TA(2015)0023A8-0008/2015

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2011)0911),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0266/2014),

–  tekintettel a Bíróság 2014. október 14-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0008/2015),

1.  jóváhagyja a tanácsi határozatra irányuló javaslatot és jóváhagyja a csatlakozás elfogadását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének.


Albániának a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
PDF 210kWORD 48k
Az Európai Parlament 2015. február 11-i jogalkotási állásfoglalása Albániának a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának elfogadására vonatkozóan, a tagállamok által az Európai Unió érdekében tett nyilatkozatról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2011)0912 – C8-0262/2014 – 2011/0448(NLE))
P8_TA(2015)0024A8-0002/2015

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2011)0912),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0262/2014),

–  tekintettel a Bíróság 2014. október 14-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8‑0002/2015),

1.  jóváhagyja a tanácsi határozatra irányuló javaslatot és jóváhagyja a csatlakozás elfogadását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Albánia kormányának és parlamentjének.


Szingapúrnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
PDF 212kWORD 48k
Az Európai Parlament 2015. február 11-i jogalkotási állásfoglalása Szingapúrnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának elfogadására vonatkozóan, a tagállamok által az Európai Unió érdekében tett nyilatkozatról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2011)0915 – C8-0267/2014 – 2011/0450(NLE))
P8_TA(2015)0025A8-0003/2015

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2011)0915),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8‑0267/2014),

–  tekintettel a Bíróság 2014. október 14-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0003/2015),

1.  jóváhagyja a tanácsi határozatra irányuló javaslatot és jóváhagyja a csatlakozás elfogadását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Szingapúr kormányának és parlamentjének.


Marokkónak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
PDF 211kWORD 47k
Az Európai Parlament 2015. február 11-i jogalkotási állásfoglalása Marokkónak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának elfogadására vonatkozóan, a tagállamok által az Európai Unió érdekében tett nyilatkozatról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2011)0916 – C8-0268/2014 – 2011/0451(NLE))
P8_TA(2015)0026A8-0005/2015

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2011)0916),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0268/2014),

–  tekintettel a Bíróság 2014. október 14-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0005/2015);

1.  jóváhagyja a tanácsi határozatra irányuló javaslatot és jóváhagyja a csatlakozás elfogadását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Marokkó kormányának és parlamentjének.


Örményországnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozása *
PDF 211kWORD 47k
Az Európai Parlament 2015. február 11-i jogalkotási állásfoglalása Örményországnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának elfogadására vonatkozóan, a tagállamok által az Európai Unió érdekében tett nyilatkozatról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2011)0917 – C8-0269/2014 – 2011/0452(NLE))
P8_TA(2015)0027A8-0009/2015

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2011)0917),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0269/2014),

–  tekintettel a Bíróság 2014. október 14-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8‑0009/2015),

1.  jóváhagyja a tanácsi határozatra irányuló javaslatot és jóváhagyja a csatlakozás elfogadását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Örményország kormányának és parlamentjének.


Mandátumvizsgálat
PDF 418kWORD 133k
Határozat
Függelék
Az Európai Parlament 2015. február 11-i határozata a mandátumvizsgálatról (2014/2165(REG))
P8_TA(2015)0028A8-0013/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmányra(1),

–  tekintettel az európai parlamenti képviselői statútum elfogadásáról szóló 2005. szeptember 28-i határozatára (2), és különösen e statútum 2. cikkének (1) bekezdésére és 3. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1993. december 6-i 93/109/EK tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának 2005. július 7-jei és 2009. április 30-i ítéletére(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 3., 4. és 11. cikkére és I. mellékletére,

–  tekintettel a tagállamok illetékes hatóságainak a választások eredményeiről az Európai Parlament számára küldött hivatalos értesítéseire,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0013/2015),

A.  mivel az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) és (2) bekezdése világosan meghatározza az európai parlamenti képviselői megbízatással összeférhetetlen megbízatásokat;

B.  mivel az eljárási szabályzat 11. cikke és I. melléklete értelmében a képviselőknek részletes nyilatkozatot kell tenniük szakmai tevékenységükről és díjazás ellenében betöltött minden egyéb tisztségükről, illetve végzett tevékenységükről;

C.  mivel valamennyi tagállam értesítette a Parlamentet a megválasztott jelöltek nevéről, de néhány tagállam még nem küldte el – vagy késve küldte el – a lehetséges helyettesek listáját a szavazási eredmények szerinti rangsorban, amint azt az eljárási szabályzat 3. cikkének (4) bekezdése előírja,

D.  mivel néhány esetben a tagállamok előbb csupán részleges tájékoztatást adtak a megválasztott jelöltekről, és a további részleteket később küldték meg;

E.  mivel néhány tagállamban a nemzeti jogszabályokkal összhangban folyamatban van az egyes európai parlamenti képviselők megválasztásával kapcsolatban emelt kifogások vizsgálata, és mivel ezek az eljárások az érintett képviselők megválasztásának megsemmisítését vonhatják maguk után;

F.  mivel az 1976. szeptember 20-i okmány 12. cikke értelmében a Parlament az okmányban rögzített nemzeti választási szabályok megsértésének esetében nem dönthet tagjai mandátumának érvényességéről, erre kizárólag az okmány rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos vitás esetekben van jogosultsága;

G.  mivel ahhoz, hogy a Parlament az 1976. évi választási okmány 12. cikkével összhangban megvizsgálja képviselőinek mandátumát, tudomásul kell vennie a tagállamok által hivatalosan kinyilvánított választási eredményeket, és mérlegelésnek e tekintetben helye nincs; mivel ugyanakkor ez a rendelkezés nem tiltja meg a Parlament számára, hogy adott esetben jelezze az eredmények alapjául szolgáló nemzeti választási törvények és az EU jogszabályai közötti összeférhetetlenség lehetséges fennállását;

H.  mivel egyes tagállamok olyan állampolgáraiktól, akik meghatározott ideig valamely más tagállamban éltek, megvonhatják az állampolgárságuk szerinti tagállamban történő szavazáshoz való jogukat (disenfranchisement); mivel adott esetben ez azt is maga után vonhatja, hogy e polgárokat a választásokon jelöltként való induláshoz való joguktól is megfoszthatják;

I.  mivel az Egyesült Királyság választási bizottsága arról számolt be az Egyesült Királyságban lakhellyel rendelkező más tagállambeli állampolgárok abba a helyzetbe kerülhettek, hogy a legutóbbi európai választások folyamán nem gyakorolhatták a választáshoz való jogukat;

1.  érvényesnek nyilvánítja – azon tagállamok illetékes hatóságai által adott esetben meghozott határozatok jogszerűségének fenntartásával, amelyekben a választási eredményeket vitatták – az e határozat I. mellékletében említett, az illetékes nemzeti hatóságok közlése szerint megválasztott parlamenti képviselők mandátumát, akik az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint az eljárási szabályzat I. melléklete értelmében írásbeli nyilatkozatot tettek;

2.  ismételten felkéri az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy haladéktalanul értesítsék a megválasztott jelöltek nevéről, illetve továbbítsák a lehetséges helyettesek nevét is a szavazási eredmények szerinti rangsorban;

3.  kéri a tagállamok illetékes hatóságait, hogy haladéktalanul fejezzék be az eléjük terjesztett vitás ügyek vizsgálatát, és értesítsék a Parlamentet az eredményekről;

4.  megítélése szerint a szavazati jog megvonását lehetővé tevő rendelkezések alkalmasak arra, hogy büntessék az Unión belüli szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló uniós állampolgárokat (az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdésének a) pontja), hogy megtagadják tőlük az Európai Parlament választásain a lakhelyük szerinti országban történő szavazáshoz és jelöltként történő induláshoz való jogukat (az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdésének a) pontja), továbbá sértik az általános és közvetlen választójog alapelvének (az EUSZ 14. cikkének (3) bekezdését és az 1976. szeptember 20-i okmány 1. cikkének (3) bekezdését; álláspontja szerint a szavazati jog megvonására vonatkozó rendelkezéseket semmilyen körülmények között sem szabad az európai választásokra alkalmazni, és felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy egyetlen tagállam se írja elő ezt a lehetőséget;

5.  kéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a más tagállambeli állampolgárok európai választásokon való részvételével kapcsolatos nyilvántartási formaságaik mind a szavazatukat leadó, mind pedig a szavazáson jelöltként induló személyek tekintetében egyszerűbbek legyenek, különösen azáltal, hogy az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett jogokat érvényre juttatva megszüntetik a szükségtelen adminisztratív akadályokat; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az egyes tagállamokban alkalmazott gyakorlatok összhangban álljanak az uniós jogszabályokkal;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Bizottságnak, valamint a tagállamok illetékes hatóságainak és nemzeti parlamentjeinek.

MELLÉKLET

Az Európai Parlament érvényesnek nyilvánított mandátummal rendelkező képviselőinek névsora

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Belgium (21 képviselő)

ANNEMANS Gerolf

ARENA Maria

ARIMONT Pascal

BAYET Hugues

BELET Ivo

DE BACKER Philippe

DEMESMAEKER Mark

DEPREZ Gérard

IDE Louis*

LAMBERTS Philippe

LOONES Sander**

MICHEL Louis

NEYTS-UYTTEBROECK Annemie***

RIES Frédérique

ROLIN Claude

STAES Bart

STEVENS Helga

TARABELLA Marc

THYSSEN Marianne****

VAN BREMPT Kathleen

VANDENKENDELAERE Tom*****

VAN OVERTVELDT Johan******

VERHOFSTADT Guy

(*) Louis IDE mandátuma 2014. december 19-én lejárt.

(**) A mandátum érvényessége 2014. október 14-én – Sander LOONES Johan VAN OVERTVELDT helyére történő megválasztásáról az illetékes nemzeti hatóságok által küldött értesítés napján – lép hatályba.

(***) Annemie NEYTS-UYTTEBROECK mandátuma 2015. január 1-jén lejárt.

(****) Marianne THYSSEN mandátuma 2014. november 1-jén lejárt.

(*****) A mandátum érvényes és 2014. november 6-tól – Tom VANDENKENDELAERE Marianne THYSSEN helyére történő megválasztásáról az illetékes nemzeti hatóságok által küldött értesítés napjától – hatályos.

(******) Johan VAN OVERTVELDT mandátuma 2014. október 11-én lejárt.

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Bulgária (17 képviselő)

ALI Nedzhmi

BAREKOV Nikolay

DONCHEV Tomislav*

DZHAMBAZKI Angel

GABRIEL Mariya

HYUSMENOVA Filiz Hakaeva

IOTOVA Iliana Malinova

KOVATCHEV Andrey

KYUCHYUK Ilhan

MALINOV Svetoslav Hristov

MIHAYLOVA Iskra

NEKOV Momchil

NOVAKOV Andrey **

PAUNOVA Eva

PIRINSKI Georgi

RADEV Emil

STANISHEV Sergey

URUTCHEV Vladimir

(*) Tomislav DONCHEV mandátuma 2014. november 7-én lejárt

(**) A mandátum érvényes és 2014. november 24-től – Andrey NOVAKOV Tomislav DONCHEV helyére történő megválasztásáról az illetékes nemzeti hatóságok által küldött értesítés napjától – hatályos.

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Cseh Köztársaság (21 képviselő)

Charanzová Dita

Dlabajová Martina

Ježek Petr

Keller Jan

Konečná Kateřina

Mach Petr

Maštálka Jiří

Niedermayer Ludek

Poc Pavel

Poche Miroslav

Polčák Stanislav

Pospíšil Jiří

Ransdorf Miloslav

Sehnalová Olga

Šojdrová Michaela

Štětina Jaromír

Svoboda Pavel

Telička Pavel

Tošenovský Evžen

Zahradil Jan

Zdechovský Tomáš

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Dánia (13 képviselő)

AUKEN Margrete

BENDTSEN Bendt

CHRISTENSEN Ole

DOHRMANN Jørn

KARI Rina Ronja

KARLSSON Rikke

KOFOD Jeppe

MESSERSCHMIDT Morten

PETERSEN Morten Helveg

ROHDE Jens

SCHALDEMOSE Christel

TØRNӔS Ulla

VISTISEN Anders Primdahl

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Németország (96 képviselő)

ALBRECHT Jan Philipp

BALZ Burkhard

BÖGE Reimer

BROK Elmar

BUCHNER Klaus

BULLMANN Udo

BÜTIKOFER Reinhard

CASPARY Daniel

COLLIN-LANGEN Birgit

CRAMER Michael

DE MASI Fabio

DESS Albert

ECK Stefan

EHLER Christian

ERNST Cornelia

ERTUG Ismail

FERBER Markus

FLECKENSTEIN Knut

FLORENZ Karl-Heinz

GAHLER Michael

GEBHARDT Evelyne

GEIER Jens

GERICKE Arne

GIEGOLD Sven

GIESEKE Jens

GRÄSSLE Ingeborg

GROOTE Matthias

HÄNDEL Thomas

HARMS Rebecca

HÄUSLING Martin

HENKEL Hans-Olaf

HEUBUCH Maria

HOFFMANN Iris

HOHLMEIER Monika

JAHR Peter

KAMMEREVERT Petra

KAUFMANN Sylvia-Yvonne

KELLER Ska

KOCH Dieter-Lebrecht

KÖLMEL Bernd

KÖSTER Dietmar

KREHL Constanze Angela

KUHN Werner

LAMBSDORFF Alexander Graf

LANGE Bernd

LANGEN Werner

LEINEN Jo

LIESE Peter

LIETZ Arne

LINS Norbert

LOCHBIHLER Barbara

LÖSING Sabine

LUCKE Bernd

McALLISTER David

MANN Thomas

MEISSNER Gesine

MELIOR Susanne

MICHELS Martina

MÜLLER Ulrike

NEUSER Norbert

NIEBLER Angelika

NOICHL Maria

PIEPER Markus

PRETZELL Marcus

PREUSS Gabriele

QUISTHOUDT-ROWOHL Godelieve

REDA Julia

REINTKE Theresa

REUL Herbert

RODUST Ulrike

SCHOLZ Helmut

SCHULZ Martin

SCHULZE Sven

SCHUSTER Joachim

SCHWAB Andreas

SIMON Peter

SIPPEL Birgit

SOMMER Renate

SONNEBORN Martin

STARBATTY Joachim

STEINRUCK Jutta

von STORCH Beatrix

THEURER Michael

TREBESIUS Ulrike

TRÜPEL Helga

VERHEYEN Sabine

VOIGT Udo

VOSS Axel

WEBER Manfred

von WEIZSÄCKER Jakob

WERNER Martina

WESTPHAL Kerstin

WIELAND Rainer

WINKLER Hermann

ZELLER Joachim

ZIMMER Gabriele

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Észtország (6 képviselő)

ANSIP Andrus*

KALLAS Kaja

KELAM Tunne

LAURISTIN Marju

PAET Urmas**

TARAND Indrek

TOOM Yana

(*) Andrus ANSIP mandátuma 2014. november 1-jén lejárt

(**) A mandátum érvényes és 2014. november 3-tól – Urmas PAET Andrus ANSIP helyére történő megválasztásáról az illetékes nemzeti hatóságok által küldött értesítés napjától – hatályos.

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Írország (11 képviselő)

BOYLAN Lynn

CARTY Matt

CHILDERS Nessa

CLUNE Deirdre

CROWLEY Brian

FLANAGAN Luke “Ming”

HARKIN Marian

HAYES Brian

KELLY Seán

McGUINNESS Mairead

NÍ RIADA Liadh

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Görögország (21 képviselő)

ANDROULAKIS Nikos

CHRYSOGONOS Konstantinos

EPITIDEIOS Georgios

FOUNTOULIS Lampros

GLEZOS Emmanouil

GRAMMATIKAKIS Giorgos

KAILI Eva

KATROUGALOS Georgios*

KEFALOGIANNIS Manolis

KUNEVA Kostadinka

KYRKOS Miltiadis

KYRTSOS Georgios

MARIAS Notis

PAPADAKIS Konstantinos

PAPADIMOULIS Dimitrios

SAKORAFA Sofia

SPYRAKI Maria

SYNADINOS Eleytherios

VOZEMBERG Elissavet

ZAGORAKIS Theodoros

ZARIANOPOULOS Sotirios

(*) Georgios KATROUGALOS mandátuma 2015. Január 27-én lejárt.

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Spanyolország (54 képviselő)

AGUILERA GARCÍA Clara Eugenia

ALBIOL GUZMÁN Marina

ARIAS CAÑETE Miguel*

AYALA SENDER Inés

AYUSO Pilar

BECERRA BASTERRECHEA Beatriz

BILBAO BARANDICA Izaskun

BLANCO LÓPEZ José

CABEZÓN RUIZ Soledad

CALVET CHAMBON Enrique**

COUSO PERMUY Javier***

del CASTILLO VERA Pilar

de GRANDES PASCUAL Luis

DÍAZ DE MERA GARCÍA

CONSUEGRA Agustín

ECHENIQUE ROBBA Pablo

ESTARÀS FERRAGUT Rosa

FERNÁNDEZ ÁLVAREZ Jonás

FISAS AYXELÀ Santiago

GAMBÚS Francesc

GARCÍA PÉREZ Iratxe

GARDIAZABAL RUBIAL Eider

GIRAUTA VIDAL Juan Carlos

GONZÁLEZ PEÑAS Tania****

GONZÁLEZ PONS Esteban

GUERRERO SALOM Enrique

GUTIÉRREZ PRIETO Sergio

HERRANZ GARCÍA Esther

IGLESIAS TURRIÓN Pablo

ITURGAIZ Carlos*****

JÁUREGUI ATONDO Ramón

JIMÉNEZ-BECERRIL BARRIO Teresa

JIMÉNEZ VILLAREJO Carlos******

JUARISTI ABAUNZ Iosu Mirena

LOPE FONTAGNÉ Verónica

LÓPEZ AGUILAR Juan Fernando

LÓPEZ BERMEJO Paloma

LÓPEZ FERNÁNDEZ Javier

LÓPEZ-ISTÚRIZ WHITE Antonio

MARAGALL Ernest

MATO ADROVER Gabriel

MAURA BARANDIARÁN Fernando

MEYER Willy*******

MILLÁN MON Francisco José

NART Javier

PAGAZAURTUNDÚA RUIZ María Teresa

RODRIGUEZ-RUBIO VÁZQUEZ Maria Teresa

SÁNCHEZ CALDENTEY Lola

SEBASTIÀ TALAVERA Jordi

SENRA RODRÍGUEZ María Lidia

SOSA WAGNER Francisco********

TERRICABRAS Josep-Maria

TREMOSA i BALCELLS Ramon

URTASUN Ernest

VALCÁRCEL SISO Ramón Luis

VALENCIANO MARTÍNEZ-OROZCO Elena

VALLINA DE LA NOVAL Ángela Rosa

ZALBA BIDEGAIN Pablo

(*) Miguel ARIAS CAÑETE mandátuma 2014. november 1-jén lejárt.

(**) A mandátum érvényes és 2014. november 20-tól – Enrique CALVET Francisco SOSA WAGNER helyére történő megválasztásáról az illetékes nemzeti hatóságok által küldött értesítés napjától hatályos.

(***) A mandátum érvényes és 2014. július 15-től – Javier COUSO PERMUY Willy MEYER helyére történő megválasztásáról az illetékes nemzeti hatóságok által küldött értesítés napjától – hatályos.

(****) A mandátum érvényes és 2014. szeptember 11-től – Tania GONZÁLEZ PEÑAS Carlos JIMÉNEZ VILLAREJO helyére történő megválasztásáról az illetékes nemzeti hatóságok által küldött értesítés napjától – hatályos.

(*****)A mandátum érvényes és 2014. november 6-tól – Carlos ITURGAIZ Miguel ARIAS CAÑETE helyére történő megválasztásáról az illetékes nemzeti hatóságok által küldött értesítés napjától hatályos.

(******) Carlos JIMÉNEZ VILLAREJO mandátuma 2014. augusztus 1-jén lejárt.

(*******) Willy MEYER mandátuma 2014. július 10-én lejárt.

(********) Francisco SOSA WAGNER mandátuma 2014. október 20-án lejárt.

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Franciaország (74 képviselő)

ALIOT Louis

ALLIOT-MARIE Michèle

ANDRIEU Eric

ARNAUTU Marie-Christine

ARTHUIS Jean

BALAS Guillaume

BAY Nicolas

BERÈS Pervenche

BERGERON Joëlle

BILDE Dominique

BOUTONNET Marie-Christine

BOVÉ José

BRIOIS Steeve

CADEC Alain

CAVADA Jean-Marie

CHAUPRADE Aymeric

DANJEAN Arnaud

DANTIN Michel

DATI Rachida

DELAHAYE Angélique

DELLI Karima

DENANOT Jean-Paul

de SARNEZ Marielle

D'ORNANO Mireille

DURAND Pascal

FERRAND Edouard

GODDYN SYLVIE

GOLLNISCH Bruno

GOULARD Sylvie

GRIESBECK Nathalie

GROSSETÊTE Françoise

GUILLAUME Sylvie

HORTEFEUX Brice

JADOT Yannick

JALKH Jean-François

JOLY Eva

JOULAUD Marc

JUVIN Philippe

LAMASSOURE Alain

LAVRILLEUX Jérôme

LEBRETON Gilles

LE GRIP Constance

LE HYARIC Patrick

LE PEN Jean-Marie

LE PEN Marine

LOISEAU Philippe

MANSCOUR Louis-Joseph

MARTIN Dominique

MARTIN Edouard

MAUREL Emmanuel

MÉLENCHON Jean-Luc

MELIN Joelle

MONOT Bernard

MONTEL Sophie

MORANO Nadine

MORIN-CHARTIER Elisabeth

MUSELIER Renaud

OMARJEE Younous

PARGNEAUX Gilles

PEILLON Vincent

PHILIPPOT Florian

PONGA Maurice

PROUST Franck

REVAULT D'ALLONNES BONNEFOY Christine

RIQUET Dominique

RIVASI Michèle

ROCHEFORT Robert

ROZIÈRE Virginie

SAÏFI Tokia

SANDER Anne

SCHAFFHAUSER Jean-Luc

THOMAS Isabelle

TROSZCZYNSKI Mylène

VERGIAT Marie-Christine

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Olaszország (73 képviselő)

ADINOLFI Isabella

AFFRONTE Marco

AGEA Laura

AIUTO Daniela

BEGHIN Tiziana

BENIFEI Brando Maria

BETTINI Goffredo Maria

BIZZOTTO Mara

BONAFÈ Simona

BORGHEZIO Mario

BORRELLI Davide

BRESSO Mercedes

BRIANO Renata

BUONANNO Gianluca

CAPUTO Nicola

CASTALDO Fabio Massimo

CESA Lorenzo

CHINNICI Caterina

CICU Salvatore

CIRIO Alberto

COFFERATI Sergio Gaetano

COMI Lara

CORRAO Ignazio

COSTA Silvia

COZZOLINO Andrea

D'AMATO Rosa

DANTI Nicola

DE CASTRO Paolo

DE MONTE Isabella

DORFMANN Herbert

EVI Eleonora

FERRARA Laura

FITTO Raffaele

FONTANA Lorenzo*

FORENZA Eleonora

GARDINI Elisabetta

GASBARRA Enrico

GENTILE Elena

GIUFFRIDA Michela

GUALTIERI Roberto

KYENGE Kashetu

LA VIA Giovanni

MALTESE Curzio

MARTUSCIELLO Fulvio

MATERA Barbara

MOI Giulia

MORETTI Alessandra**

MORGANO Luigi

MOSCA Alessia Maria

MUSSOLINI Alessandra

PANZERI Pier Antonio

PAOLUCCI Massimo

PATRICIELLO Aldo

PEDICINI Piernicola

PICIERNO Giuseppina

PITTELLA Gianni

POGLIESE Salvatore Domenico

SALINI Massimiliano

SALVINI Matteo

SASSOLI David-Maria

SCHLEIN Elena Ethel

SERNAGIOTTO Remo

SORU Renato

SPINELLI Barbara

TAJANI Antonio

TAMBURRANO Dario

TOIA Patrizia

TOSI Flavio***

TOTI Giovanni

VALLI Marco

VIOTTI Daniele

ZANNI Marco

ZANONATO Flavio

ZULLO Marco

(*) A mandátum érvényessége 2014. július 11-én – Lorenzo FONTANA Flavio TOSI helyére történő megválasztásáról az illetékes nemzeti hatóságok által küldött értesítés napján – lép hatályba.

(**) Alessandra MORETTI mandátuma 2015. Február 2-án lejárt.

(***) Flavio TOSI mandátuma 2014. július 9-én lejárt.

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Ciprus (6 képviselő)

CHRISTOFOROU Lefteris*

HADJIGEORGIOU Takis

MAVRIDES Costas

PAPADAKIS Demetris

STYLIANIDES Christos**

SYLIKIOTIS Neoklis

THEOCHAROUS Eleni

(*)A mandátum érvényes és 2014. november 3-tól – Lefteris CHRISTOFOROU Christos STYLIANIDES helyére történő megválasztásáról az illetékes nemzeti hatóságok által küldött értesítés napjától – hatályos.

(**) Christos STYLIANIDES mandátuma 2014. november 1-jén lejárt.

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Lettország (8 képviselő)

DOMBROVSKIS Valdis*

GRIGULE Iveta

KALNIETE Sandra

KARIŅŠ Krišjānis

MAMIKINS Andrejs

PABRIKS Artis

VAIDERE Inese**

ŽDANOKA Tatjana

ZĪLE Roberts

(*) Valdis DOMBROVSKIS mandátuma 2014. november 1-jén lejárt.

(**) A mandátum érvényes és 2014. november 1-től – Inese VAIDERE Valdis DOMBROVSKIS helyére történő megválasztásáról az illetékes nemzeti hatóságok által küldött értesítés napjától – hatályos.

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Litvánia (11 képviselő)

AUŠTREVIČIUS Petras

BALČYTIS Zigmantas

BLINKEVIČIŪTĖ Vilija

GUOGA Antanas

LANDSBERGIS Gabrielius

MAZURONIS Valentinas

PAKSAS Rolandas

ROPÉ Bronis

SAUDARGAS Algirdas

TOMAŠEVSKI Valdemar

USPASKICH Viktor

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Luxemburg (6 képviselő)

BACH Georges

DELVAUX-STEHRES Mady

ENGEL Frank

GOERENS Charles

REDING Viviane

TURMES Claude

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Horvátország (11 képviselő)

BORZAN Biljana

JAKOVČIĆ Ivan

MALETIĆ Ivana

PETIR Marijana

PICULA Tonino

PLENKOVIĆ Andrej

RADOŠ Jozo

ŠKRLEC Davor

STIER Davor Ivo

ŠUICA Dubravka

TOMAŠIĆ Ruža

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Magyarország (21 képviselő)

BALCZÓ Zoltán

BOCSKOR Andrea

DELI Andor

DEUTSCH Tamás

ERDŐS Norbert

GÁL Kinga

GÁLL-PELCZ Ildikó

GYÜRK András

HÖLVÉNYI György

JÁVOR Benedek

KÓSA Ádám

KOVÁCS Béla

MESZERICS Tamás

MOLNÁR Csaba

MORVAI Krisztina

NIEDERMÜLLER Péter

SCHÖPFLIN György

SZÁJER József

SZANYI Tibor Jenő

TŐKÉS László

UJHELYI István

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Málta (6 képviselő)

CASA David

COMODINI CACHIA Therese

DALLI Miriam

METSOLA Roberta

MIZZI Marlene

SANT Alfred

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Hollandia (26 képviselő)

van BAALEN Johannes Cornelis

BELDER Bas

van de CAMP Wim

van DALEN Peter

EICKHOUT Bas

GERBRANDY Gerben-Jan

de GRAAFF Marcel

HAZEKAMP Antje Anna Helena

HUITEMA Jan

JANSEN Hans

de JONG Cornelis

JONGERIUS Agnes

de LANGE Esther

LENAERS Jeroen

MAEIJER Vicky

van MILTENBURG Matthijs

MINEUR Anne-Marie

van NIEUWENHUIZEN-WIJBENGA Cora

van NISTELROOIJ Lambert

PIRI Kati

SARGENTINI Judith

SCHAAKE Marietje

SCHREIJER-PIERIK Annie

STUGER Olaf

TANG Paul

in 't VELD Sophia

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Ausztria (18 képviselő)

BECKER Heinz K.

FREUND Eugen

KADENBACH Karin

KAPPEL Barbara

KARAS Othmar

KÖSTINGER Elisabeth

LEICHTFRIED Jörg

LUNACEK Ulrike

MAYER Georg

MLINAR Angelika

OBERMAYR Franz

REGNER Evelyn

REIMON Michel

RÜBIG Paul

SCHMIDT Claudia

VANA Monika

VILIMSKY Harald

WEIDENHOLZER Josef

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Lengyelország (51 képviselő)

BONI Michał

BUZEK Jerzy

CZARNECKI Ryszard

DUDA Andrzej Sebastian

FOTYGA Anna Elżbieta

GERINGER de OEDENBERG Lidia Joanna

GIEREK Adam

GOSIEWSKA Beata Barbara

GRÓBARCZYK Marek Józef

GRZYB Andrzej

HETMAN Krzysztof

HÜBNER Danuta Maria

IWASZKIEWICZ Robert Jarosław

JACKIEWICZ Dawid Bohdan

JAZŁOWIECKA Danuta

JUREK Marek

KALINOWSKI Jarosław

KARSKI Karol Adam

KORWIN-MIKKE Janusz Ryszard

KOZŁOWSKA-RAJEWICZ Agnieszka

KRASNODĘBSKI Zdzisław Marek

KUDRYCKA Barbara

KUŹMIUK Zbigniew Krzysztof

LEGUTKO Ryszard Antoni

LEWANDOWSKI Janusz

LIBERADZKI Bogusław

ŁUKACIJEWSKA Elżbieta Katarzyna

ŁYBACKA Krystyna

MARUSIK Michał

OLBRYCHT Jan

OŻÓG Stanisław

PIECHA Bolesław Grzegorz

PIOTROWSKI Mirosław

PITERA Julia

PLURA Marek Mirosław

PORĘBA Tomasz Piotr

ROSATI Dariusz

SARYUSZ-WOLSKI Jacek

SIEKIERSKI Czesław Adam

SZEJNFELD Adam

THUN UND HOHENSTEIN Róża Gräfin von

UJAZDOWSKI Kazimierz Michał

WAŁĘSA Jarosław Leszek

WENTA Bogdan Brunon

WIŚNIEWSKA Jadwiga

WOJCIECHOWSKI Janusz

ZDROJEWSKI Bogdan Andrzej

ZEMKE Janusz Władysław

ZŁOTOWSKI Kosma Tadeusz

ZWIEFKA Tadeusz

ŻÓŁTEK Stanisław Józef

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Portugália (21 képviselő)

ASSIS Francisco

COELHO Carlos

FARIA José Inácio

FERNANDES José Manuel

FERREIRA Elisa

FERREIRA João

GOMES Ana

MARINHO E PINTO António

MATIAS Marisa

MELO Nuno

MONTEIRO DE AGUIAR Cláudia

RANGEL Paulo

RIBEIRO Sofia

RODRIGUES Liliana

RODRIGUES Maria João

RUAS Fernando

SERRÃO SANTOS Ricardo

SILVA PEREIRA Pedro

VIEGAS Miguel

ZORRINHO Carlos

ZUBER Inês Cristina

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Románia (32 képviselő)

BOŞTINARU Victor

BUDA Daniel

BUŞOI Cristian Silviu

CREŢU Corina*

CRISTEA Andi-Lucian

DĂNCILĂ Vasilica Viorica

DIACONU Mircea

DRĂGHICI Damian

FRUNZULICĂ Doru-Claudian

GRAPINI Maria

HELLVIG Eduard-Raul

IVAN Cătălin Sorin

MACOVEI Monica Luisa

MĂNESCU Ramona Nicole

MARINESCU Marian-Jean

MOISĂ Ionel-Sorin

MUREȘAN Siegfried Vasile

NEGRESCU Victor

NICA Dan

NICOLAI Norica

PAŞCU Ioan Mircea

PAVEL Emilian**

PREDA Cristian Dan

REBEGA Constantin-Laurențiu

SÂRBU Daciana Octavia

SÓGOR Csaba

STOLOJAN Theodor Dumitru

TĂNĂSESCU Claudiu Ciprian

TAPARDEL Ana-Claudia

UNGUREANU Traian

VĂLEAN Adina-Ioana

WEBER Renate

WINKLER Iuliu

(*) Corina CREŢU mandátuma 2014. november 1-jén lejárt.

(**) A mandátum érvényes és 2014. november 1-től – Emilian PAVEL Corina CREŢU helyére történő megválasztásáról az illetékes nemzeti hatóságok által küldött értesítés napjától – hatályos.

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Szlovénia (8 képviselő)

BOGOVIČ Franc

FAJON Tanja

PETERLE Alojz

ŠOLTES Igor

ŠULIN Patricija

TOMC Romana

VAJGL Ivo

ZVER Milan

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Szlovákia (13 képviselő)

CSÁKY Pál

FLAŠIKOVÁ BEŇOVÁ Monika

KUKAN Eduard

MAŇKA Vladimír

MIKOLÁŠIK Miroslav

NAGY József

SMOLKOVÁ Monika

ŠKRIPEK Branislav

ŠTEFANEC Ivan

SULÍK Richard

ZÁBORSKÁ Anna

ZALA Boris

ŽITŇANSKÁ Jana

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Finnország (13 képviselő)

HALLA-AHO Jussi

HAUTALA Heidi

JAAKONSAARI Liisa

JÄÄTTEENMÄKI Anneli

KUMPULA-NATRI Miapetra

KYLLÖNEN Merja

PIETIKÄINEN Sirpa

REHN Olli

SARVAMAA Petri

TERHO Sampo

TORVALDS Nils

VÄYRYNEN Paavo

VIRKKUNEN Henna

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Svédország (20 képviselő)

ADAKTUSSON Lars

ANDERSSON Max

BJÖRK Malin

CEBALLOS Bodil

CORAZZA BILDT Anna Maria

ENGSTRÖM Linnéa*

ERIKSSON Peter

FEDERLEY Fredrick

FJELLNER Christofer

GUTELAND Jytte

HEDH Anna

HÖKMARK Gunnar

LÖVIN Isabella**

LUDVIGSSON Olle

LUNDGREN Peter

NILSSON Jens

PAULSEN Marit

POST Soraya

ULVSKOG Marita

WIKSTRÖM Cecilia

WINBERG Kristina

(*) A mandátum érvényessége 2014. október 8-án – Linnéa ENGSTRÖM Isabella LÖVIN helyére történő megválasztásáról az illetékes nemzeti hatóságok által küldött értesítés napján – lép hatályba.

(**) Isabella LÖVIN mandátuma 2014. október 3-án lejárt.

A MEGVÁLASZTOTT PARLAMENTI KÉPVISELŐK TAGÁLLAMONKÉNT

(2014. július 1.)

Egyesült Királyság (73 képviselő)

AGNEW John Stuart

AKER Tim

ANDERSON Lucy

ANDERSON Martina

ARNOTT Jonathan

ASHWORTH Richard

ATKINSON Janice

BASHIR Amjad

BATTEN Gerard

BEARDER Catherine

BOURS Louise

BRADBOURN Philip*

BRANNEN Paul

CAMPBELL BANNERMAN David

CARVER Jim

COBURN David

COLLINS Jane

CORBETT Richard

DANCE Seb

(The Earl of) DARTMOUTH William

DEVA Nirj

DODDS Anneliese

DODDS Diane

DUNCAN Ian

ETHERIDGE Bill

EVANS Jill

FARAGE Nigel

FINCH Raymond

FORD Vicky

FOSTER Jacqueline

FOX Ashley

GILL Nathan

GILL Neena

GIRLING Julie

GRIFFIN Theresa

HANNAN Daniel

HELMER Roger

HONEYBALL Mary

HOOKEM Mike

HOWITT Richard

HUDGHTON Ian

JAMES Diane

KAMALL Syed

KARIM Sajjad

KHAN Afzal

KIRKHOPE Timothy

KIRTON-DARLING Jude

LAMBERT Jean

LEWER Andrew

McAVAN Linda

McCLARKIN Emma

McINTYRE Anthea

MARTIN David

MOODY Clare

MORAES Claude

NICHOLSON James

NUTTALL Paul

O'FLYNN Patrick

PARKER Margot

REID Julia

SCOTT CATO Molly

SEYMOUR Jill

SIMON Sion

SMITH Alyn

STIHLER Catherine

SWINBURNE Kay

TANNOCK Charles

TAYLOR Keith

VAN ORDEN Geoffrey

VAUGHAN Derek

WARD Julie

WILLMOTT Glenis

WOOLFE Steven

(*) Philip BRADBOURN mandátuma 2014. december 20-án lejárt.

(1) HL L 278., 1976.10.8., 5. o.
(2) HL L 262., 2005.10.7., 1. o.
(3) HL L 329., 1993.12.30., 34. o.
(4) A Le Pen kontra Parlament ügyben hozott ítélet, C-208/03, EU:C:2005:429; valamint az Olaszország és Donnici kontra Parlament ügyben hozott ítélet, C-393/07 és C-9/08, EU:C:2009:275.


A közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréje ***I
PDF 217kWORD 52k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2015. február 11-i jogalkotási állásfoglalása a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2014)0476 – C8-0113/2014 – 2014/0218(COD))
P8_TA(2015)0029A8-0001/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0476),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikke (1) bekezdésének c) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0113/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. október 15-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0001/2015),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2015. február 11-én került elfogadásra a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2015/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/413 irányelvet.)

(1) HL C 12., 2015.1.15., 115. o.


Az Európai Unió és a Szenegáli Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás ***
PDF 216kWORD 51k
Az Európai Parlament 2015. február 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Szenegáli Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak és végrehajtási jegyzőkönyvének az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (12812/2014 – C8-0276/2014 – 2014/0238(NLE))
P8_TA(2015)0030A8-0010/2015

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (12812/2014),

–  tekintettel az Európai Unió és a Szenegáli Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás tervezetére (12830/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkével és 218. cikke (6) bekezdésének második albekezdése a) pontjával összhangban a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0276/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 99. cikkének (2) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság ajánlására, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0010/2015),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy továbbítsa a Parlamentnek a megállapodás 7. cikke értelmében létrehozott vegyes bizottság üléseinek jegyzőkönyvét és következtetéseit, valamint az új jegyzőkönyv 4. cikkében említett többéves ágazati programot;

3.  kéri a Bizottságot, hogy segítse elő a Parlament képviselőinek megfigyelőként történő részvételét a vegyes bizottság ülésein;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy még a jelenlegi megállapodás hatályának lejárta és a jövőbeli megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése előtt utólagos jelentés formájában küldjön a Parlamentnek és a Tanácsnak részletes tájékoztatást a megállapodás költségeiről és hasznáról;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be a Parlamentnek éves jelentéseket a megállapodás – különösen az ahhoz csatolt végrehajtási jegyzőkönyv 4. cikkében említett többéves program vonatkozásában történő – végrehajtásáról, valamint kéri, hogy ezek részletezzék a megállapodás értelmében rendelkezésre bocsátott források felhasználásának módját;

6.  kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkének (2) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (10) bekezdése értelmében saját hatáskörükön belül eljárva haladéktalanul és teljes körűen tájékoztassák a Parlamentet a jegyzőkönyvvel és megújításával kapcsolatos eljárások valamennyi szakaszában;

7.   felhívja a Bizottságot, hogy különösen törekedjen a helyi irányítás és elszámoltathatóság előmozdítására, valamint a megfelelő információk a megállapodásban és annak végrehajtásában érdekelt valamennyi helyi szereplőhöz történő eljuttatásának megkönnyítésére;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Szenegáli Köztársaság kormányának és parlamentjének.


Az Egyesült Államok Szenátusának jelentése a CIA által alkalmazott kínzásokról
PDF 234kWORD 69k
Az Európai Parlament 2015. február 11-i állásfoglalása az Egyesült Államok Szenátusának a kínzás CIA általi alkalmazásáról szóló jelentéséről (2014/2997(RSP))
P8_TA(2015)0031B8-0098/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, különösen annak 2., 3., 4., 6., 7. és 21. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 1., 2., 3., 4., 18. és 19. cikkére,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményére és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvekre,

–  tekintettel az ENSZ vonatkozó emberi jogi okmányaira, különösen az 1966. december 16-i, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni 1984. december 10-i egyezményre és annak vonatkozó jegyzőkönyveire, valamint a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló, 2006. december 20-i nemzetközi egyezményre,

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának az al-Nasiri kontra Lengyelország, Abu Zubaida kontra Litvánia, Husayn (Abu Zubaida) kontra Lengyelország, El-Maszri kontra Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Nasr és Gali kontra Olaszország és al-Nasiri kontra Románia ügyekben hozott ítéleteire,

–  tekintettel arra az olasz bírósági ítéletre, amelyben távollétében 22 CIA ügynököt, a légierő egy pilótáját és két olasz ügynököt találtak bűnösnek és ítéltek börtönbüntetésre Abu Omar milánói imám 2003-as elrablásában való közreműködésük miatt,

–  tekintettel egyes európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogvatartására való állítólagos használatáról szóló, az ideiglenes bizottság mandátuma felénél kiadott 2006. július 6-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogvatartására való állítólagos használatáról szóló, 2007. február 14-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel 2012. szeptember 11-i, „Foglyok CIA általi állítólagos szállítása és illegális fogvatartása európai országokban: az Európai Parlament TDIP bizottsága által készített jelentés nyomon követése” című állásfoglalására(3),

–  tekintettel a foglyok európai országokban történő, CIA általi állítólagos szállításáról és illegális fogvatartásáról szóló 2013. október 10-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Egyesült Államok Szenátusának Hírszerzési Különbizottsága által készített tanulmányra a CIA fogvatartási és kihallgatási programjáról, valamint arról, hogy a CIA 2001 és 2006 között különféle kínzási módszereket alkalmazott a foglyokon,

–  tekintettel Guantánamóról szóló állásfoglalásaira, köztük a legutóbbi 2013. május 23-i, „Guantánamo: a fogvatartottak éhségsztrájkja” című állásfoglalására(5),

–  tekintettel az alapvető jogokról és a jogállamiságról szóló tanácsi következtetésekre és az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló, 2013-ra vonatkozó bizottsági jelentésre (Luxemburg, 2014. június 5–6.),

–  tekintettel 2014. február 27-i állásfoglalására az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban (2012)(6),

–  tekintettel a Bizottság „Új uniós keret a jogállamiság megerősítésére” című, 2014. március 11-i közleményére (COM(2014)0158),

–  tekintettel a Bizottság 2014. február 3-i uniós antikorrupciós jelentésére (COM(2014)0038),

–  tekintettel az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban megfigyelést végző szervekről és az uniós polgárok alapvető jogaira gyakorolt hatásukról, valamint a transzatlanti bel- és igazságügyi együttműködésről szóló 2014. március 12-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2012. október 25-i 2012/29/EU irányelvre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása a sikeres terrorizmusellenes politikák létfontosságú eleme;

B.  mivel az Európai Parlament már több alkalommal elítélte a CIA rendkívüli kiadatási és titkos fogvatartási programját, mivel annak keretében számos esetben emberi jogokat sértő módszereket alkalmaztak, beleértve a kínzást és az egyéb embertelen vagy megalázó bánásmódot, az emberrablást, a titkos vagy eljárás nélküli fogvatartást, valamint a visszaküldés tilalmának megsértését;

C.  mivel sajátos jellegük ellenére a nemzetbiztonsági és terrorizmusellenes politikák sem mentesülhetnek az elszámoltathatóság elve alól, és nem maradhatnak büntetlenül a nemzetközi jog és az emberi jogok ellen elkövetett jogsértések;

D.  mivel a rendkívüli kiadatásokért, az emberrablásokért, a jogellenes titkos fogvatartásért és a kínzásért való elszámoltathatóság elengedhetetlen az emberi jogoknak az uniós bel- és külpolitikákban való hatékony védelme és előmozdítása, valamint a jogállamiságon alapuló, törvényes és hatékony biztonságpolitikák biztosítása érdekében;

E.  mivel a Parlament több alkalommal is kérte az uniós tagállamoknak a CIA rendkívüli kiadatási és titkos fogvatartási programjában való közreműködésének teljes körű kivizsgálását;

F.  mivel az előző Parlament 2013. október 10-i fent említett állásfoglalásában felhívta a jelenlegi Parlamentet, hogy továbbra is vállalja és hajtsa végre az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogvatartására való állítólagos használatával foglalkozó ideiglenes bizottság által adott megbízatást, és ennek keretében biztosítsa, hogy a bizottság ajánlásait követik, és továbbra is vizsgálja az esetlegesen felmerülő új elemeket, továbbá teljes mértékben használja ki és fejlessze tovább vizsgálati jogkörét;

G.  mivel az Egyesült Államok Szenátusának Hírszerzési Különbizottsága által készített jelentés új tényeket tár fel, amelyek megerősítik azokat az állításokat, melyek szerint számos uniós tagállam, azok hatóságai, valamint nemzetbiztonsági és hírszerző szolgálataik tisztviselői és ügynökei bűnrészesek voltak a CIA rendkívüli kiadatási és titkos fogvatartási programjában, esetenként korrupció révén, jelentős összegeket fogadva el a CIA-től az együttműködésükért cserébe;

H.  mivel az Egyesült Államok Szenátusának Hírszerzési Különbizottsága elutasítja a CIA azon állításait, hogy a kínzás segítségével olyan információkat sikerült megszerezni, amelyekhez hagyományos, erőszakmentes vallatási technikák révén nem lehetett volna hozzájutni;

I.  mivel a Spanyol Királyság Nemzeti Bírósága (Audiencia Nacional, 5. számú Központi Bíróság (Juzgado Central No 5)) előtt folyamatban van egy büntetőeljárás (ügyszám 150/09) a guantánamói katonai bázison alkalmazott kínzások ügyében;

J.  mivel Barack Obama amerikai elnök kötelezettséget vállalt arra, hogy 2010. januárjáig bezáratja a guantánamói fogolytábort, ahol 122 olyan foglyot őriznek, akik ellen büntetőbíróság előtt hivatalos vádemelés nem történt, köztük 54 olyan személy, akiknek szabadon bocsátását hivatalosan elrendelték;

K.  mivel a Guantánamói-öbölben fogvatartott foglyok egy részének áttelepítését célzó, az uniós tagállamok által biztosított segítségnyújtás lassú és korlátozott mértékű;

1.  üdvözli az Egyesült Államok Szenátusa Hírszerzési Különbizottságának azon döntését, hogy nyilvánosságra hozza a CIA fogvatartási és kihallgatási programjáról készült jelentésének összefoglalóját; ösztönzi a jelentés teljes egészében történő, túlzott és szükségtelen szerkesztés nélküli közzétételét;

2.  mélyen elítéli a leírt illegális terrorellenes műveletek során alkalmazott kegyetlen kihallgatási módszereket; kiemeli az Egyesült Államok Szenátusának azon következtetését, hogy a CIA által alkalmazott erőszakos módszerek révén nem sikerült olyan hírszerzési információkhoz jutni, melyek birtokában megakadályozhatók lennének a további terrortámadások; emlékeztet rá, hogy teljes mértékben elítéli a kínzást;

3.  úgy véli, hogy a CIA-program kapcsán tapasztalt általános büntetlenség lehetővé tette az alapvető emberi jogi jogsértések folytatódását, amint arra az egyesült államokbeli Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és különböző uniós tagállamok titkosszolgálatainak tömeges megfigyelési programjai is rávilágítottak;

4.  felszólítja az Egyesült Államokat, hogy vizsgálja ki a CIA rendkívüli kiadatási és titkos fogvatartási programjának végrehajtása során elkövetett számos emberi jogi jogsértést és indítson jogi eljárást az elkövetőkkel szemben, továbbá teljesítse az uniós tagállamok valamennyi tájékoztatás iránti és kiadatási kérelmét, illetve a CIA-program áldozatai számára nyújtott hatékony jogorvoslatra vonatkozó kérelmeket;

5.  ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy vizsgálják ki azon állításokat, melyek szerint a területükön titkos börtönök működtek, ahol a CIA-program keretében embereket tartottak fogva, és emeljenek vádat az e műveletekben részt vevő személyek ellen, tekintetbe véve a napvilágra került összes új bizonyítékot;

6.  felkéri a tagállamokat, hogy teljes körűen vizsgálják ki azokat a közelmúltbeli állításokat, melyek szerint a területükön sor került illegális kiadatásra, fogvatartásra és kínzásra, és indítsanak jogi eljárást a felelősök ellen;

7.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az egyes tagállamok CIA-programban való részvételére irányuló nemzeti parlamenti és bírósági vizsgálatok rendre akadályokba ütköztek, az információkat féltők visszaéltek az államtitok fogalmával, és egyes dokumentumok indokolatlan minősítése miatt büntetőeljárásokat kellett megszüntetni, ami de facto az emberi jogi jogsértések elkövetőinek büntetlenségét vonta maga után;

8.  kéri a tagállamok CIA-programban való szerepvállalását vizsgáló, folyamatban lévő nyomozások – különösen a Chilcot-vizsgálat – eredményeinek további késedelem nélküli nyilvánosságra hozatalát;

9.  felszólít egy alapvető jogokra vonatkozó uniós belső stratégia elfogadására, és felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy ilyen stratégiára és egy ehhez kapcsolódó cselekvési tervre;

10.  utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot – társulva a Külügyi Bizottsággal és különösen az Emberi Jogi Albizottsággal –, hogy kezdje újra a foglyok európai országokban történő, CIA általi állítólagos szállítására és illegális fogvatartására irányuló vizsgálatát, és egy éven belül tegyen jelentést a plenáris ülésnek; a vizsgálat foglalja magában a következőket:

   a 2012. szeptember 11-i, „Foglyok CIA általi állítólagos szállítása és illegális fogvatartása az európai országokban: az Európai Parlament TDIP bizottsága által készített jelentés nyomon követése” című fent említett állásfoglalásában megfogalmazott ajánlások végrehajtásának nyomon követése;
   az emberi jogokkal kapcsolatos, a nyomozó hatóságok közötti kölcsönös jogi segítségnyújtás és igazságügyi együttműködés, illetve a tagállamokban folyó elszámoltatási munkában részt vevő jogászok közötti együttműködés elősegítése és támogatása;
   meghallgatás szervezése a nemzeti parlamentek és szakemberek bevonásával, a lezárt és még folyó parlamenti és bírósági vizsgálatok áttekintése céljából;
   parlamenti tényfeltáró küldöttség szervezése valamennyi érintett képviselőcsoport bevonásával azokba az uniós tagállamokba, ahol állítólag titkos CIA-börtönök működtek;
   a CIA-programhoz kapcsolódó esetleges vesztegetésekre és más korrupciós cselekményekre utaló minden értékelhető információ és bizonyíték összegyűjtése;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 303. E, 2006.12.13., 833. o.
(2) HL C 287. E, 2007.11.29., 309. o.
(3) HL C 353. E, 2013.12.3., 1.o.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0418.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0231.
(6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0173.
(7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0230.


Terrorizmusellenes intézkedések
PDF 325kWORD 96k
Az Európai Parlament 2015. február 11-i állásfoglalása a terrorizmus leküzdését célzó intézkedésekről (2015/2530(RSP))
P8_TA(2015)0032RC-B8-0122/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 6., 7. és 21. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4., 16., 20., 67., 68., 70., 71., 72., 75., 82., 83., 84., 85., 86., 87. és 88. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 6., 7. és 8. cikkére, 10. cikkének (1) bekezdésére, továbbá 11., 12., 21., 47–50., 52. és 53. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2010–2014 közötti belső biztonsági stratégiájáról szóló végrehajtási zárójelentésről szóló 2014. június 20-i bizottsági közleményre (COM(2014)0365),

–  tekintettel az Európai Unióban a terrorizmus helyzetével és alakulásával foglalkozó 2014. évi Europol-jelentésre (TE-SAT),

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2014. szeptember 24-én elfogadott, a terrorcselekmények következtében a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyekről szóló határozatra (2178. sz. határozat (2014)),

–  tekintettel az EU belső biztonsági stratégiájára, melyet a Tanács 2010. február 25-én fogadott el,

–  tekintettel „Az EU terrorizmusellenes politikája: legfőbb eredmények és jövőbeni kihívások” című 2011. december 14-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a terroristaellenes műveletek, a rendfenntartás, a bevándorlás ellenőrzése, valamint a vámeljárások és a határellenőrzések során felmerülő, az etnikai vagy faji hovatartozás ismérvein alapuló profilalkotás problémájáról szóló 2009. április 24-i, a Tanácshoz intézett ajánlására(2),

–  tekintettel az Európai Unió belső biztonsági stratégiájának végrehajtásáról szóló második jelentéssel kapcsolatos 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az internetes szervezett bűnözés általi fenyegetettségről készített 2014-es Europol-értékelésre (iOCTA),

–  tekintettel az Unióban elkövetett súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségről készített 2013-as Europol-értékelésre (SOCTA),

–  tekintettel a terrorizmus leküzdését célzó intézkedésekről folytatott 2015. január 28-i plenáris vitára,

–  tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2015. január 29–30-án Rigában tartott informális ülésére,

–  tekintettel az EU megújított belső biztonsági stratégiájáról szóló 2014. december 17-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2015. január 11-i informális ülését követően kiadott nyilatkozatra,

–  tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2014. október 9-i és december 5-i következtetéseire,

–  tekintettel a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának az Európai Tanácshoz benyújtott 2014. november 24-i jelentésére (15799/14),

–  tekintettel a Bizottság 2014. december 16-án közzétett 2015. évi munkaprogramjára (COM(2014)0910),

–  tekintettel a Bizottság „A terrorista radikalizálódás és az erőszakos szélsőségek megelőzése” című 2014. január 15-i közleményére (COM(2013)0941),

–  tekintettel a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport véleményére a szükségesség és az arányosság fogalmának alkalmazásáról és az adatvédelemről a bűnüldözési ágazatban (01/2014. számú vélemény),

–  tekintettel a Bíróság C‑293/12 és C-594/12. sz. Digital Rights Ireland Ltd és Seitlinger és társai egyesített ügyekben hozott 2014. április 8-i ítéletére, valamint a Parlament jogi szolgálatának erre az ítéletre adott értelmezésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség a biztonságunkat és szabadságainkat fenyegető nagy veszélyek közé tartozik;

B.  mivel a közelmúltbéli párizsi tragikus események arra figyelmeztetnek minket, hogy az Európai Unió folyamatos és növekvő terrorfenyegetésnek van kitéve, amely az elmúlt évtized során súlyosan érintett számos tagállamot, ahol a támadások nemcsak személyek, hanem az Unió alapját képező értékek és szabadságok ellen is irányultak;

C.  mivel a biztonság az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított egyik jog, de az alapvető jogok, a polgári szabadságjogok és az arányosság a sikeres terrorizmusellenes politikák alapvető elemei;

D.  mivel a terrorizmus elleni küzdelem megelőzési stratégiáit egy olyan sokrétű megközelítésre kell alapozni, amelynek célja az Unió területén történő támadások előkészítésének közvetlen megakadályozása, valamint a terrorizmust kiváltó okokkal való szembenézés szükségességének integrálása; mivel a terrorizmus olyan globális fenyegetés, amelyre polgáraink biztonságának megerősítése, a szabadság, a demokrácia, valamint az emberi jogok alapvető értékeinek védelme és a nemzetközi jog tiszteletben tartása érdekében helyi, nemzeti, európai és globális szinten kell megoldást találni;

E.  mivel a 2001. szeptember 11. óta Európa területén – legutóbb 2015 januárjában – végrehajtott súlyos terrortámadások jelentős hatással vannak az uniós polgárok és lakosok biztonságérzetére; mivel az EU közvetlen szomszédságában kirobbant új konfliktusok és zavargások, az új technológiák rohamos fejlődése, valamint a radikalizmus aggasztó, az Európai Unióban és a szomszédos országokban is erőszakhoz és terrorizmushoz vezető fokozódása miatt az utóbbi években drámaian megváltozott a biztonsági helyzet Európában;

F.  mivel az internet és a közösségi média használata segíti a terrorista propaganda terjesztését; mivel a kiberterrorizmus révén a terroristacsoportok a határok fizikai akadályaitól mentesen alakíthatnak ki és tarthatnak fenn kapcsolatokat, és ezáltal kevésbé szorulnak rá arra, hogy egyes országokban támaszponttal vagy rejtekhellyel rendelkezzenek;

G.  mivel az EU számára súlyos és fokozódó fenyegetést jelentenek az úgynevezett „uniós külföldi harcosok”, azaz olyan személyek, akik – többek között fegyveres konfliktusokkal összefüggésben is – terrorcselekmények elkövetése vagy tervezése, illetve terrorista kiképzés tartása vagy az azon való részvétel céljából a lakóhelyük vagy állampolgárságuk szerinti országtól eltérő országba utaznak; mivel a becslések szerint 3500–5000 uniós állampolgár hagyta el hazáját, hogy külföldi harcosként részt vegyen a Szíriában, Irakban és Líbiában kirobbant háborúkban és erőszakban, óriási kihívást jelentve az uniós polgárok biztonsága szempontjából;

1.  a leghatározottabban elítéli a Párizsban elkövetett atrocitásokat, ismételten legmélyebb együttérzését fejezi ki a francia nép és az áldozatok családtagjai számára, valamint ismételten hangsúlyozza, hogy egységesen részt vesz a terrorizmus, illetve a demokratikus értékeink és szabadságaink lerohanása elleni globális harcban;

2.  határozottan és kategorikusan elutasít minden terrorcselekményt, a terrorista propagandát, a terrorizmusban részt vevők dicsőítését és a szélsőséges erőszakos ideológiák pártolását, bárhol is történjenek a világban; hangsúlyozza, hogy biztonság nélkül nincs szabadság, és szabadság nélkül nincs biztonság;

3.  aggodalommal szemléli a terrorszervezetekhez való csatlakozás céljából a konfliktusövezetekbe utazó és később onnan az EU területére visszatérő, az EU belső biztonságára és az uniós polgárok életére kockázatot jelentő uniós polgárok gyorsan növekvő számát; kéri a Bizottságot, hogy a jogbiztonság növelése érdekében tegyen javaslatot az „uniós külföldi harcosok” egyértelmű és közös fogalommeghatározására;

4.  hangsúlyozza, hogy specializáltabb intézkedésekre van szükség annak a problémának a leküzdéséhez, hogy uniós polgárok külföldre utaznak azért, hogy terrorista szervezetek mellett harcoljanak; megerősíti, hogy míg egyes esetekben lehet büntetőeljárást lefolytatni, más eszközöket kell alkalmazni az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésére, az európai és más idegen harcosok utazásának megakadályozására és a visszatérők kezelésére; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy alakítsanak ki bevált gyakorlatokat az e területen sikeres stratégiákat, cselekvési terveket és programokat elfogadó tagállamok bevált gyakorlatai alapján;

A terrorizmus kiváltó okai és az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás elleni küzdelem

5.  hangsúlyozza, hogy a terrorizmus jelentette általános fenyegetés kezelése egy olyan többrétegű megközelítésen alapuló, terrorizmus elleni stratégiát tesz szükségessé, amely átfogó módon kezeli az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizmus mögött meghúzódó tényezőket, például fejleszti a társadalmi kohéziót, a befogadást, valamint a politikai és vallási toleranciát, elkerüli a gettósodást, elemzi és ellensúlyozza a terrorcselekmények elkövetésére való internetes felbujtást, megakadályozza a terrorszervezetekhez való csatlakozás céljából történő elutazást, megelőzi és megakadályozza a toborzást és a fegyveres konfliktusokban való részvételt, megakasztja a terrorszervezeteknek és a csatlakozni kívánó magánszemélyeknek nyújtott pénzügyi támogatást, megfelelő esetekben biztosítja a vádemelést, illetve megfelelő eszközöket ad a bűnüldöző hatóságok kezébe ahhoz, hogy az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett elláthassák feladataikat;

6.  felszólítja a tagállamokat, hogy fektessenek be a radikalizálódás kiváltó okainak kezelését célzó rendszerekbe – például olyan oktatási programokba, amelyek előmozdítják az integrációt, a társadalmi befogadást, a párbeszédet, a részvételt, az egyenlőséget, a toleranciát, valamint a különböző kultúrák és vallások közötti megértést –, illetve rehabilitációs programokba;

7.  mély aggodalommal mutat rá a börtönökben zajló radikalizálódás jelenségére, és ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg a bevált gyakorlatokat e tárgyban; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a börtönökre és a fogva tartási körülményekre, célzott intézkedésekkel a radikalizálódás e környezetben történő kezelésére; felszólítja a tagállamokat, hogy a terrorcselekmények előkészítésében részt vevő fogva tartottak felismerésének megkönnyítése érdekében tegyenek többet a börtönök adminisztratív rendszereinek javításáért, kövessék nyomon és előzzék meg a radikalizálódási folyamatokat, valamint alakítsanak ki a terrorista tevékenységektől való elszakításra, a rehabilitációra és a radikalizálódás felszámolására irányuló konkrét programokat;

8.  hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a radikalizálódás fokozott megelőzésére és a radikalizálódást visszafordító programok támogatására azáltal, hogy a közösségeket és a civil társadalmat nemzeti és helyi szinten képessé kell tenni és aktivizálni kell a szélsőséges ideológiák terjedésének megfékezésére; felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg a radikalizálódás elleni kampányok kidolgozásában és a radikalizálódás visszafordítására irányuló struktúrák és a külföldi harcosok hazatérésére irányuló folyamatok kialakításában részt vevő valamennyi szereplőt összefogó, radikalizálódást figyelő uniós információs központot (RAN), és pozitív alternatívákat biztosítva közvetlenül szálljon szembe a szélsőséges ideológiákkal;

9.  támogatja a terrorista propaganda, a radikális hálózatok és az internetes toborzás elleni európai stratégia elfogadását a kormányközi és önkéntes alapon már megtett erőfeszítésekre és meghozott kezdeményezésekre építve, az e téren bevált gyakorlatok és sikeres módszerek további cseréje céljából;

10.  felszólít a radikalizálódás megelőzésének nemzeti stratégiáiról szóló tanácsi javaslat elfogadására, amely kezelné a radikalizálódás mögöttes tényezőinek széles körét, és ajánlásokat fogalmazna meg a tagállamoknak a terrorista tevékenységektől való elszakításra, a rehabilitációra és a radikalizálódás felszámolására irányuló programok létrehozásáról;

A hatályos bűnüldözési intézkedések végrehajtása és felülvizsgálata

11.  felszólítja a tagállamokat az olyan létező európai szintű platformok, adatbázisok és riasztási rendszerek optimális felhasználására, mint amilyen például a Schengeni Információs Rendszer (SIS) és az előzetes utasinformációs rendszer (APIS);

12.  hangsúlyozza, hogy a schengeni térségen belüli szabad mozgás az Európai Unió egyik legjelentősebb szabadsága, és ezért elveti a schengeni rendszer felfüggesztésére irányuló javaslatokat, és ehelyett inkább arra buzdítja a tagállamokat, hogy szigorítsák a meglévő szabályok alkalmazását, amelyek jelenleg is magukban foglalják az okmányellenőrzések ideiglenes bevezetését, és használják ki jobban a SIS II. rendszer kínálta lehetőségeket; rámutat arra, hogy bizonyos célzott ellenőrzéseket már most is el lehet végezni a külső határokat átlépő személyek esetében;

13.  kötelezettséget vállal arra, hogy munkálkodni fog az uniós utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelv(5) év végéig megvalósuló véglegesítése érdekében; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy határozza meg a Bíróság adatmegőrzési irányelvre vonatkozó ítéletének következményeit, illetve annak az uniós utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelvre gyakorolt hatását; arra ösztönzi a Tanácsot, hogy tegyen előrelépéseket az adatvédelmi csomag terén, hogy párhuzamosan lehessen lefolytatni az uniós utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelvről, illetve az adatmegőrzési irányelvről szóló háromoldalú egyeztetéseket; bátorítja a Bizottságot, hogy kérjen fel független szakértőket a bűnüldözési, biztonsági és hírszerzési szervezetek részéről, illetve a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport képviselői közül, akik az uniós utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelv szükségessége és arányossága terén megfogalmaznák a biztonsági igényekkel kapcsolatos véleményüket és alapelveiket;

14.  kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul, majd a későbbiekben rendszeresen értékelje a jelenlegi eszközöket és kezdje meg a terrorizmus elleni küzdelem terén fennmaradó hiányosságok ezzel összefüggő felmérését, melynek során az Európai Tanácsnak rendszeresen értékelnie kell az Unió előtt álló veszélyeket, lehetővé téve az Unió és a tagállamok számára a hatékony fellépést; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy erősítse meg a terrorizmus elleni küzdelem megújított ütemtervét, amely hatékony választ ad a meglévő fenyegetésekre és eredményes biztonságot garantál mindenki számára, miközben biztosítja az Európai Unió alapító értékeit alkotó jogokat és szabadságokat;

15.  hangsúlyozza, hogy az áldozatok és családtagjaik védelmére és támogatására irányuló politikákat a terrorizmus elleni harc elengedhetetlen elemévé kell tenni; ezért kéri a tagállamokat, hogy megfelelően ültessék át a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU irányelvet;

16.  úgy véli, hogy a fegyverkereskedelem elleni küzdelmet az Uniónak a súlyos és szervezett nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben prioritásként kell kezelnie; úgy véli, hogy tovább kell erősíteni az együttműködést az információcsere-mechanizmusok, valamint a tiltott fegyverek nyomonkövethetősége és megsemmisítése terén; felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősséggel értékelje az illegális lőfegyverek és robbanószerkezetek mozgására és a szervezett bűnözéshez kapcsolódó fegyverkereskedelemre vonatkozó hatályos uniós szabályokat;

17.  üdvözli a pénzmosás elleni küzdelem frissített jogi keretének közelgő európai szintű elfogadását, mely döntő fontosságú lépést hatékonyságának biztosítása és ennélfogva a terrorszervezetek egyik jelentős finanszírozási forrásának kezelése érdekében minden szinten végre kell hajtani;

18.  felszólítja a tagállamokat, hogy a rendelkezésre álló uniós eszközök, például az ECRIS, az európai elfogatóparancs és az európai nyomozási határozat segítségével fokozzák az egymással folytatott igazságügyi együttműködést;

Az Unió belső biztonsága, valamint az uniós bűnüldöző hatóságok és ügynökségek kapacitásai

19.  felszólítja a tagállamokat, hogy előzzék meg a terrorista személyek mozgását a külső határokon lefolytatott ellenőrzések megerősítésével, az úti okmányok rendszeresebb és hatékonyabb ellenőrzésével, a tiltott fegyverkereskedelem és a személyazonosság csalárd felhasználása elleni fellépéssel, valamint a kockázatot jelentő területek meghatározásával;

20.  aggodalommal állapítja meg, hogy a terrorista szervezetek az internetet és a hírközlési technológiákat fokozottan használják kapcsolattartásra, támadások megtervezésére és propagandaterjesztésre; kéri, hogy az internettel és a közösségi médiával foglalkozó vállalatok működjenek együtt a kormányokkal, a bűnüldöző hatóságokkal és a civil társadalommal e probléma leküzdése érdekében, biztosítva egyúttal, hogy a szólásszabadság és a magánélet védelmének általános elveit mindenkor tiszteletben tartsák; hangsúlyozza, hogy az adatok interneten történő felhasználását és terjesztését a terrorizmus elleni küzdelem céljából korlátozó intézkedéseknek szükségesnek és arányosnak kell lenniük;

21.  megismétli, hogy valamennyi – többek között az uniós ügynökségek, például az Europol által végzett – adatgyűjtésnek és adatmegosztásnak összhangban kell állnia az uniós és a nemzeti joggal, és azokat olyan koherens adatvédelmi keretre kell alapozni, amely a személyes adatok védelmét szolgáló, jogilag kötelező erejű, uniós szintű előírásokat tartalmaz;

22.  határozottan ösztönzi a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az uniós ügynökségek közötti jobb információcserét; hangsúlyozza továbbá, hogy javítani kell, illetve intenzívebbé és gyorsabbá kell tenni a globális bűnüldözési információk megosztását; felszólít a tagállamok és harmadik országok közötti hatékonyabb operatív együttműködésre a meglévő értékes eszközök – például a közös nyomozócsoportok, a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program és az utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló megállapodások – fokozottabb alkalmazása révén, valamint sürgeti a releváns információk és adatok gyorsabb és hatékonyabb megosztását, a megfelelő adatvédelmi és a magánélet védelmére vonatkozó garanciák mellett;

23.  felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy végezzék el az EU terrorizmusellenes és kapcsolódó intézkedéseinek átfogó értékelését, különösen azoknak a tagállamok jogában és gyakorlatában történő végrehajtása, valamint a tagállamok e területen az EU ügynökségeivel, nevezetesen az Europollal és az Eurojusttal való együttműködésének mértéke tekintetében, és ehhez kapcsolódóan az EUMSZ 70. cikke szerinti eljárás alkalmazásával végezzenek értékelést a fennmaradó hiányosságokról, és ezt az értékelési folyamatot a biztonságra vonatkozó európai menetrend részeként vezessék be;

24.  hangsúlyozza, hogy az európai ügynökségeknek és a nemzeti bűnüldöző hatóságoknak fel kell lépniük a terrorista szervezetek fő bevételi forrásai, többek között a pénzmosás, az emberkereskedelem és a tiltott fegyverkereskedelem ellen; e tekintetben felszólít az uniós jogszabályok ezen a területen történő maradéktalan végrehajtására, annak érdekében, hogy Unió-szerte összehangolt megközelítés alakuljon ki; megállapítja, hogy a tagállamok a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatban rendelkezésükre álló információknak csupán 50%-kát adják át az Europolnak és az Eurojustnak;

25.  felkéri a tagállamokat, hogy hasznosítsák jobban az Europol egyedülálló képességeit annak biztosítása révén, hogy nemzeti egységeik rendszeresebben és rutinszerűen az Europol rendelkezésére bocsássák a megfelelő információkat; emellett támogatja, hogy műveleti, műszaki és hírszerzési információcserével kapcsolatos képességeinek maximalizálása érdekében az Europolon belül hozzanak létre egy terrorizmus elleni európai platformot;

26.  hangsúlyozza, hogy fokozni kell a büntető igazságszolgáltatási válaszlépések eredményességét és koordinációját az Eurojuston keresztül, a jogi keretek biztosítása és a határokon átnyúló együttműködés elősegítése érdekében harmonizálni kell a külföldi harcosokkal összefüggő bűncselekmények büntetendőségét, el kell kerülni a büntetőeljárási hiányosságokat, és 2008/919/IB kerethatározat aktualizálásával meg kell oldani a bizonyítékok terrorizmussal kapcsolatos ügyekben való gyűjtésével és elfogadhatóságával kapcsolatos gyakorlati és jogi kihívásokat;

27.  szorgalmazza az Unión belüli terrorizmusellenes politikák és titkosszolgálati munka szigorú demokratikus és bírói felügyeletét, teljes körű független demokratikus ellenőrzés mellett, és kitart amellett, hogy a biztonsági együttműködésnek szigorúan a nemzetközi jog betartása mellett kell megvalósulnia;

A nemzetközi terrorizmus elleni harcra irányuló külső uniós stratégia elfogadása

28.  felszólítja az Uniót, hogy aktívan mozdítsa elő a terrorizmus elleni globális partnerséget és szorosan működjön együtt a regionális szereplőkkel, például az Afrikai Unióval, az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal és az Arab Ligával, valamint különösen a Szíriával és Irakkal szomszédos országokkal, a konfliktus által nagymértékben érintett országokkal, például Jordániával, Libanonnal és Törökországgal, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezetével és különösen annak Terrorizmus Elleni Bizottságával; e tekintetben szorgalmazza az EU és ezen országok fejlesztési és biztonsági szakértői közötti párbeszéd fokozását;

29.  hangsúlyozza különösen annak szükségességét, hogy az Európai Unió, a tagállamok és a partnerországok a nemzetközi terrorizmus elleni stratégiájukat a jogállamiságra és az alapvető jogok tiszteletben tartására építsék; hangsúlyozza továbbá, hogy az Unió nemzetközi terrorizmus leküzdésére irányuló külső tevékenységének elsősorban a terrorizmus megakadályozására, leküzdésére és büntetőeljárás alá vonására kell irányulnia;

30.  felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy fogadja el az Unió nemzetközi terrorizmus elleni külső stratégiáját a nemzetközi terrorizmus forrásainak feltérképezése, valamint a terrorizmus elleni harc általános érvényesítése érdekében; felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy alakítson ki egy terrorizmus elleni együttműködési stratégiát harmadik országokkal, biztosítva egyúttal a nemzetközi emberi jogi normák tiszteletben tartását;

31.  sürgeti az Uniót, hogy az európai szomszédságpolitika jelenleg zajló felülvizsgálatának részeként vizsgálja felül a dél-mediterrán térséggel szembeni stratégiáját, és összpontosítson azon országok és szereplők támogatására, amelyek valóban elkötelezettek a közös értékek és a reformok mellett;

32.  hangsúlyozza, hogy a cselekvési tervekben, illetve az EU és partnerországai közötti politikai párbeszédekben a radikalizálódás megelőzésére és leküzdésére kell összpontosítani, többek között a nemzetközi együttműködés fokozása, a meglévő programok és kapacitások kihasználása, valamint az olyan országok civil társadalmi szereplőivel folytatott együttműködés révén, amelyek érdekeltek a terrorizmus és az internetes és más kommunikációs eszközökön keresztüli radikális propaganda leküzdésében;

33.  hangsúlyozza, hogy a terrorizmus elleni intézkedésekkel kapcsolatos átfogó uniós stratégiának teljes mértékben fel kell használnia a kül- és fejlesztési politikákat a szegénység, a hátrányos megkülönböztetés és a marginalizálódás elleni fellépés, a korrupció leküzdése és a jó kormányzás előmozdítása, valamint a konfliktusok megelőzése és rendezése érdekében, mivel mindezek hozzájárulnak a társadalom egyes csoportjainak és területeinek marginalizálódásához, és ezáltal fogékonyabbá teszik őket a szélsőséges csoportok propagandája iránt;

o
o   o

34.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

(1) HL C 168. E, 2013.6.14., 45. o.
(2) HL C 184. E, 2010.7.8., 119. o.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0384.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0102.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/24/EK irányelve (2006. március 15.) a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról (HL L 105., 2006.4.13., 54. o.).


Az Internetirányítási Fórum megbízatásának megújítása
PDF 141kWORD 67k
Az Európai Parlament 2015. február 11-i állásfoglalása az Internetirányítási Fórum megbízatásának megújításáról (2015/2526(RSP))
P8_TA(2015)0033RC-B8-0099/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az információs társadalomról szóló 2005. június 23-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az „Európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című, 2006. március 14-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a második Internetirányítási Fórumról szóló 2008. január 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az információs társadalmi csúcstalálkozó (WSIS) 2003. december 12-én Genfben elfogadott genfi alapelvek nyilatkozatára és cselekvési tervére,

–  tekintettel a „Globális együttműködés felé az információs társadalomban: a genfi alapelvek átültetése a gyakorlatba” című bizottsági közleményre (COM(2004)0480),

–  tekintettel a „Tuniszi elkötelezettség és menetrend az információs társadalomért” című, 2005. november 18-án elfogadott dokumentumra,

–  tekintettel a 2006-os információs társadalmi csúcstalálkozót követő bizottsági közleményre (COM(2006)0181),

–  tekintettel „Az internet szabályozása: a következő lépések” című, 2010. június 15-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Netmundial többszereplős konferencia 2014. április 24-én ismertetett nyilatkozatára,

–  tekintettel az „Internetpolitika és internetirányítás: Európa szerepe az internetirányítás jövőjének alakításában” című bizottsági közleményre (COM(2014)0072),

–  tekintettel a 2014. szeptember 2. és 5. között Isztambulban tartott Internetirányítási Fórumon részt vett európai uniós küldöttség közös nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az Internetirányítási Fórum (IGF) célja az információs társadalmi csúcstalálkozó (WSIS) megbízatásának végrehajtása fórumok összehívása tekintetében a demokratikus, átlátható és többszereplős politikai párbeszéd érdekében;

B.  mivel az IGF fő szerepe és feladata az internetirányításhoz kapcsolódó számos kérdés megvitatása és adott esetben ajánlások kidolgozása a nemzetközi közösség számára;

C.  mivel 2010. december 20-án az ENSZ Közgyűlés úgy határozott, hogy további öt évvel meghosszabbítja az IGF megbízatását;

D.  mivel az IGF megbízatásának megújításáról szóló megbeszélésekre és döntésre 2015-ben az ENSZ Közgyűlésen fog sor kerülni;

E.  mivel az Európai Parlament 2005-ben eseti küldöttséget indított az információs társadalmi csúcstalálkozóra, valamint azóta az Internetirányítási Fórum minden éves ülésére;

F.  mivel a Parlament által küldött eseti küldöttségek kulcsfontosságú szerepet játszottak az európai értékek, valamint a nemzeti parlamentek és társadalmi szervezetek ezen eseményeken részt vevő képviselőivel megvalósuló interakció előmozdításában, a tagállamokkal és a Bizottsággal együttműködésben;

G.  mivel a 2 014 szeptemberében tartott kilencedik IGF során – melynek átfogó témája a kontinenseknek a megerősített többszereplős internetirányítás érdekében történő összekapcsolása volt –, az Európai Unió elsődleges prioritásai a következők voltak: kibővített internet-hozzáférés az egész világon; az internet globális, nyílt és közös forrásként való fenntartása; a tudáshoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés; nagyobb elszámoltathatóság és átláthatóság a többszereplős internetirányítási modellben; az államilag ellenőrzött internet gondolatának elutasítása; valamint annak elismerése, hogy alapvető szabadságaink és emberi jogaink nem képezhetik alku tárgyát és online is védeni kell azokat;

H.  mivel 2014. november 27-én az EU közlekedési, telekommunikációs és energiaügyi miniszterei jóváhagyták a Tanács következtetéseit, melyek kiemelik az internetirányításra vonatkozó összehangolt európai álláspont, illetve az IGF mint többszereplős platform megerősítését célzó támogatás fontosságát;

I.  mivel 2014 márciusában az USA Kereskedelmi Minisztériumának Nemzeti Távközlési és Információs Hivatala (NTIA) bejelentette azon szándékát, hogy az internetes számkiosztó hatóság (IANA) internetfelügyeleti feladatait a globális többszereplős közösségre ruházza át az NTIA és a Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezete (ICANN) közötti jelenlegi szerződés 2015 szeptemberében történő lejárta előtt; mivel az átmenetre időben egy kiegyensúlyozott megoldást kell találni, és ennek eredményeképpen olyan rendszernek kell kialakulnia, amelyben nem végezhető adatgyűjtés és adatmanipulálás, és amely továbbra is stabil internetet biztosít;

J.  mivel 2014 áprilisában az internetirányítás jövőjéről szóló NETmundial globális, többszereplős konferencia megfogalmazott egy sor elvet az internetirányításról és ütemtervet dolgozott ki az internetes ökoszisztéma további fejlesztéséről;

K.  mivel az internetes gazdasághoz kapcsolódó növekedés előreláthatólag majdnem 11% lesz az EU-ban, és a GDP-hez való hozzájárulása várhatóan a 2010-es 3,8%-ról 5,7%-ra nő 2016-ra;

L.  mivel az internet a digitális egységes piac egyik alappillére, és elősegíti többek között az innovációt, a növekedést, a kereskedelmet, a demokráciát, a kulturális sokféleséget és az emberi jogokat;

M.  mivel a nyílt interneten online is érvényesülni kell valamennyi jognak és szabadságnak, melyet az emberek offline is élveznek;

1.  felhívja az ENSZ Közgyűlését, hogy újítsa meg az IGF megbízatását, valamint erősítse meg forrásait és az internetirányítás többszereplős modelljét;

2.  úgy véli, hogy bár az IGF nem fog hivatalos következtetéseket elfogadni, az Európai Unió felelőssége, hogy támogassa ezt a folyamatot és fokozza ezen eszmecserék politikai megbeszélésekre gyakorolt hatásait, mivel az IGF pozitív és pontosan meghatározott összefüggéseket biztosít az internet jövőjének többszereplős megközelítés alapján történő kialakításához;

3.  felhívja a tagállamokat és az érintett uniós intézményeket, hogy az Internetirányítási Fórum kapjon továbbra is kiemelt helyet napirendjeikben, valamint folytassák az Internetirányítási Fórumnak és titkárságának támogatását, és járuljanak hozzá egy hatékony és független, megbízatását gyakorolni és az internetirányítási modell fejlesztésében részt venni képes szervezet létrehozásához;

4.  hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek nagy küldöttség révén továbbra is részt kell vennie az Internetirányítási Fórum jövőbeni ülésein annak érdekében, hogy hatékonyan hozzájárulhasson az internetirányításról szóló uniós megközelítés megfogalmazásához – a tagállamokkal és a Bizottsággal együtt;

5.  hangsúlyozza, hogy világszerte javítani kell az internethozzáférést; hangsúlyozza, hogy az IGF-nek növelnie kellene az összes szereplő inkluzív részvételét;

6.  hangsúlyozza azon határozott elkötelezettségét, hogy megtalálják az internetirányítás többszereplős modelljét; felhívja a tagállamokat, a Bizottságot és valamennyi érintett felet, hogy erősítsék meg jobban e modell fenntarthatóságát a szereplők és folyamatok nemzeti, regionális és nemzetközi szinten inkluzívabbá, átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá tétele révén;

7.  kiemeli annak fontosságát, hogy megvalósuljon az internet fő feladatainak és szervezeteinek globalizálódása; üdvözli az USA kormánya által 2014 márciusában tett kötelezettségvállalást az IANA feladatai feletti felügyeleti szerep átruházására; kiemeli az ICANN teljes elszámoltathatóságának és átláthatóságának fontosságát;

8.  hangsúlyozza, hogy szigorú határidő van az IANA feladatairól szóló tárgyalások befejezésére, amelyek során hosszú távú megoldások születnek majd az internet stabilitásáról és biztonságáról, mivel 2015 szeptemberében le fog járni az IANA feladatainak felügyeletére vonatkozó, az ICANN és az USA kormánya közötti jelenlegi szerződés;

9.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozottabban támogassák ezen új, időszerű megállapodás megkötését;

10.  felkéri az érintett uniós intézményeket, hogy az IANA feladatai tekintetében javasolják magát az EU-t az ICANN első nemzetközi partneréül, beleértve, hogy az EU az USA-éval és más tagállamokéval egyenértékű szerepet vállaljon az IANA szolgáltatásait jelenleg szabályozó kötelezettségvállalások megerősítésében; ezt az ICANN teljes semlegessége biztosításának irányába tett fontos lépésnek tekinti;

11.  hangsúlyozza, hogy máris le lehet vonni tanulságokat az IGF-fel kapcsolatban eddig tartott eredményes eszmecserékből, és meg lehet tenni a következő lépéseket, különösen az elektronikus kommunikáció szabályozási szempontjai, valamint az adatbiztonsággal és a magánélet védelmével kapcsolatos kérdések tekintetében; úgy véli, további tárgyalások szükségesek az IGF keretében a kiberbiztonsághoz és a számítástechnikai bűnözéshez kapcsolódó kérdésekről, a döntő fontosságú infrastruktúrák biztonságának növelésére irányuló megoldásoktól kezdve a biztonságos kommunikációt szolgáló megfelelő eszközök – nevezetesen az e-azonosító és a titkosítás – egyének és kisvállalkozások rendelkezésére bocsátásáig; hangsúlyozza, hogy – az érintett szereplők kezdeményezései és igényei alapján – nyílt és független, közös globális forrásként működő internetet, valamint a tudáshoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítani a jövőben, a véleménynyilvánítás szabadságával egyetemben;

12.  hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú az erőfeszítések folytatása az internet semlegessége jogi védelmének – mint az információhoz való hozzáférés és a véleménynyilvánítás szabadságának garantálásához elengedhetetlen előfeltétel – biztosítása, a növekedésnek és a foglalkoztatásnak az internethez kapcsolódó innovációk és üzleti lehetőségek kidolgozása révén történő élénkítése, valamint a kulturális és nyelvi sokféleség előmozdítása és megőrzése érdekében;

13.  hangsúlyozza, hogy alapvető szabadságaink és emberi jogaink nem képezik alku tárgyát és mind az interneten, mind pedig azon kívül védeni kell azokat; sajnálja, hogy egyes államok cenzúra és egyéb megszorítások útján megpróbálják korlátozni állampolgáraik globális összekapcsoltságát; határozottan elutasítja az államilag ellenőrzött internet gondolatát és az interneten keresztül történő tömeges megfigyelést;

14.  hangsúlyozza a magánélet védelmére vonatkozó online jogok és annak gazdasági és társadalmi fontosságát, hogy a felhasználók ellenőrizhessék saját személyes adataikat; e jogokat alapvetőnek tekinti a demokráciához, a nyílt és semleges internethez és ahhoz, hogy a vállalkozások egyenlő feltételek mellett működhessenek a világhálón;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamoknak és a tagállamok parlamentjeinek.

(1) HL C 133. E, 2006.6.8., 140. o.
(2) HL C 291. E, 2006.11.30., 133. o.
(3) HL C 41. E, 2009.2.19., 80. o.
(4) HL C 236. E, 2011.8.12., 33. o.


A feldolgozott élelmiszerekben található hús származási országának feltüntetése
PDF 234kWORD 74k
Az Európai Parlament 2015. február 11-i állásfoglalása a feldolgozott élelmiszerekben található hús származási országának feltüntetéséről (2014/2875(RSP))
P8_TA(2015)0034B8-0097/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1169/2011/EU rendeletére a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről(1) (a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet), és különösen 26. cikke (6) és (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Bizottság 2013. december 17-i jelentésére az összetevőként felhasznált hús származási országának vagy eredete helyének kötelező megjelöléséről (COM(2013)0755) és a Bizottság ehhez kapcsolódó, 2013. december 17-i munkadokumentumára az élelmiszer-összetevőként felhasznált hústermékek eredetmegjelöléséről: fogyasztói szokások, a lehetséges forgatókönyvek megvalósíthatósága és hatásaik (SWD(2013)0437),

–  tekintettel a Bizottságnak az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a friss, hűtött vagy fagyasztott sertés-, juh-, kecske- és baromfihús származási országa vagy eredete helyének feltüntetése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2013. december 13-i 1337/2013/EU végrehajtási rendeletére(2),

–  tekintettel a fent említett 2013. december 13-i bizottsági végrehajtási rendeletről szóló, 2014. február 6-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az élelmiszerválságról, az élelmiszerláncban elkövetett csalásokról és az élelmiszerlánc felügyeletéről szóló, 2014. január 14-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, a feldolgozott élelmiszerekben található hús származási országának feltüntetésével kapcsolatban feltett kérdésre (O-000091/2014 – B8-0101/2015),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 26. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a Bizottság 2013. december 13-ig jelentést terjeszt a Parlament és a Tanács elé az összetevőként felhasznált hús származási országának vagy eredete helyének kötelező megjelöléséről;

B.  mivel a fent említett rendelet 26. cikkének (7) bekezdése előírja, hogy a jelentésekben figyelembe kell venni többek között a fogyasztók tájékoztatás iránti igényét, a származási ország vagy az eredet helye kötelező feltüntetésének gyakorlati megvalósíthatóságát és az ilyen intézkedések bevezetésének költség-haszon elemzését; mivel ezenkívül előírja azt is, hogy a jelentést kísérhetik az uniós jogszabályok megfelelő előírásainak módosítására irányuló javaslatok;

C.  mivel 2013. december 17-én a Bizottság megfelelően előterjesztette jelentését az összetevőként felhasznált hús származási országának vagy eredete helyének kötelező megjelöléséről, továbbá közzétett egy ehhez kapcsolódó szolgálati munkadokumentumot: „Az élelmiszer-összetevőként felhasznált hústermékek eredetmegjelöléséről: fogyasztói szokások, a lehetséges forgatókönyvek megvalósíthatósága és hatásaik”;

D.  mivel a becslések szerint az adott tagállamtól függően a levágott állatok húsa teljes mennyiségének 30–50%-át élelmiszer-összetevők – elsősorban darált hús, húskészítmények és húsipari termékek – előállítása céljából dolgozzák fel;

E.  mivel a Bizottságnak még el kell készítenie a további jogalkotási javaslatokat, és arra a következtetésre jut, hogy további megfelelő lépésekre kerül sor a Parlamenten és a Tanácson belül folyó tárgyalásokat követően;

F.  mivel a fent említett, az összetevőként felhasznált hús származási országának vagy eredete helyének kötelező megjelöléséről szóló bizottsági jelentés szerint az EU-ban alkalmazott nyomon követhetőségi rendszerek nem megfelelőek az eredetinformációk élelmiszerláncon belüli továbbításához;

G.  mivel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 26. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a származási országnak vagy az eredet helyének megjelölése kötelező abban az esetben, ha ezek feltüntetésének elmulasztása félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredetének helye tekintetében, különösen, ha az élelmiszerhez csatolt információ vagy a címke egésze egyébként arra utalna, hogy az élelmiszer származási országa vagy eredetének helye más;

H.  mivel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendeletet támogató hatásvizsgálat azt mutatta, hogy a hús eredete a fogyasztók számára elsőrendű kérdés az egész Európai Unióban(5);

I.  mivel az élelmiszerlánc-értékelő konzorcium 2013-as fogyasztói felmérése szerint a hús alapú élelmiszerek eredetmegjelölése iránti érdeklődés érte el a legmagasabb pontszámot a felmérésbe bevont különféle élelmiszer-csoportok között; mivel a különböző típusú feldolgozott hústermékek célirányosabb vizsgálata alapján a felmérés eredménye azt mutatja, hogy a fogyasztók körében a válaszadók több mint 90%-a fontosnak tartja, hogy a származási helyet feltüntessék a címkén;

1.  megjegyzi, hogy a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) okozta válság következményeként a feldolgozatlan marhahús és a marhahústermékek származásának feltüntetése kötelezővé vált az Európai Unióban(6), és 2002. január 1-jén uniós szabályokat vezettek be a marhahús címkézésére vonatkozóan; megjegyzi, hogy a címkézési követelmények között már szerepel az állatok születési, tartási és vágási helyének megjelölése;

2.  úgy véli, hogy a feldolgozatlan marhahúsra és a marhahústermékekre vonatkozó, fent említett követelmények fokozták a fogyasztók elvárásait az Európai Unióban rendkívül elterjedt fogyasztás tárgyát képező más friss húsfajták a feldolgozott élelmiszerekben összetevőként felhasznált húsok származásával kapcsolatos tájékoztatás tekintetében is;

3.  megjegyzi, hogy a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 31. preambulumbekezdése hangsúlyozza, hogy a fogyasztók számára a hús eredete a legfontosabb kérdés, és ebből fakadóan a fogyasztók elvárják, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a hús származási országáról; rámutat továbbá arra, hogy a 31. preambulumbekezdés kimondja, hogy a kötelező címkézési követelményeknek figyelembe kell venniük az arányosság elvét, valamint az élelmiszer-ipari vállalkozókra és a végrehajtó hatóságokra háruló adminisztratív terheket;

4.  hangsúlyozza, hogy a húsfeldolgozó ágazatban a vállalatok 90%-a kkv; hangsúlyozza a kkv-k különleges szerepét a növekedés és a munkahelyteremtés terén, a versenyképes európai gazdasághoz való hozzájárulásukat és a biztonságos és magas minőségű élelmiszerek melletti elkötelezettségüket; úgy véli, hogy alapvető fontosságú az egyenlő versenyfeltételek megteremtése az ágazat szereplői számára;

5.  ismételten aggodalmát fejezi ki az élelmiszercsalás élelmiszer-biztonságra, fogyasztói egészségre, fogyasztói bizalomra, az élelmiszerlánc működésére, valamint a mezőgazdasági árak stabilitására gyakorolt lehetséges hatásai miatt, valamint hangsúlyozza annak fontosságát, hogy kiemelt kérdésként foglalkozzanak az élelmiszercsalással és ezáltal mielőbb helyreállítsák az európai fogyasztók bizalmát;

6.  úgy véli, hogy a hús és hústermékek származási országának vagy eredete helyének megjelölése önmagában nem előzi meg a csalásokat, azonban egy szigorú nyomon követhetőségi rendszer hozzájárulna a lehetséges jogsértések felderítéséhez és az ellenük való fellépéshez; megjegyzi, hogy a közelmúltban bekövetkezett élelmiszer-botrányok – többek között a marhahús lóhússal történő helyettesítésén alapuló csalás – rávilágítottak arra, hogy szigorúbb szabályokra van szükség mind a nyomon követhetőség, mind pedig a fogyasztók tájékoztatása tekintetében, és a fogyasztók ezt el is várják; rámutat arra, hogy a nyomon követhetőségre vonatkozó szigorúbb szabályok azt is lehetővé tennék a hatóságok számára, hogy hatékonyabban kivizsgálják az élelmiszercsalásokat;

7.  rámutat annak fontosságára, hogy a marhahús, a sertés-, juh-, kecske- és baromfihús mellett a lóhúst is figyelembe vegyék a feldolgozott élelmiszerek összetevőiként használt húsok között, mivel az a feldolgozott élelmiszerekben felhasznált húsok jelentős hányadát teszi ki;

8.  kiemeli továbbá, hogy a Bizottság saját jelentése elismeri, hogy a fogyasztók körében a válaszadók több mint 90%-a fontosnak tartja, hogy a hús származási helyét feltüntessék a feldolgozott élelmiszerek címkéjén(7); megjegyzi, hogy ez azon tényezők egyike, amelyek befolyásolhatják a fogyasztói viselkedést;

9.  úgy véli, az élelmiszerekben az összetevőként felhasznált hús származási helyének címkén való jelölése segít biztosítani a jobb nyomon követhetőséget az élelmiszer-ellátási láncon belül, stabilabbá teszi a húsbeszállítók és -feldolgozók közötti kapcsolatot, valamint növeli az élelmiszeripari vállalkozók körültekintését a beszállítók és a termékek megválasztásakor;

10.  úgy véli, hogy az élelmiszerek címkézése során figyelembe kell venni az információk átláthatóságát és azok fogyasztók általi olvashatóságát, ugyanakkor lehetővé téve az európai vállalkozások számára, hogy gazdaságilag életképes módon működjenek, olyan körülmények között, amelyek elfogadhatók a fogyasztók vásárlóereje szempontjából;

11.  az árakra gyakorolt hatások kapcsán rámutat arra, hogy az egyik francia fogyasztóvédelmi szervezet által végzett kutatás eredményei nagymértékben eltérnek a Bizottság által készített jelentésben szereplő megállapításoknak a származási ország feltüntetésének bevezetésével járó költségek tekintetében; javasolja, hogy e kérdést vizsgálják tovább annak érdekében, hogy világosabb képet kapjanak az árra gyakorolt esetleges hatásokról, feltéve, hogy a vizsgálatot fogyasztóvédelmi szervezetekkel együtt végzik és nem késlelteti a jogalkotási javaslatokat;

12.  megjegyzi, hogy a származási ország címkén való jelölése 2015 áprilisától kötelező lesz a feldolgozatlan sertés-, juh-, kecske- és baromfihús esetében; mivel ezt figyelembe kell venni a származásra vonatkozó információk biztosításával járó költségek értékelésekor az ilyen típusú húsok összetevőként való felhasználása esetén;

13.  megjegyzi, hogy az eredetre vonatkozó jelenlegi önkéntes információk félrevezető tájékoztatást adhatnak a fogyasztóknak;

14.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az az eredetmegjelölésre vonatkozó önkéntes rendszereket és javasoljon egyértelmű, következetes, összehangolt és végrehajtható szabályokat arra az esetre, ha a gyártók az önkéntes eredetmegjelölés végrehajtása mellett döntenek;

15.  megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság jelentésében foglaltak szerint az EU/nem EU címkén való megjelölésének követelménye alacsonyabb költségekkel járó alternatíva lenne, azonban az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) által végzett kutatás, amely egyes tagállamokat fed le, azt állapította meg, hogy a fogyasztók számára ez nem lenne elfogadható megoldás(8);

16.  úgy véli, hogy a Bizottságnak további vizsgálatokat kellene végeznie az egyes európai kiskereskedők és gyártók által követett, a feldolgozott élelmiszerekben található hús származási országának feltüntetését érintő (mára már meglehetősen elterjedt) gyakorlatra vonatkozóan, és megállapításairól jelentésben kellene számot adnia;

17.  ismételten kéri a Bizottságot, hogy az uniós szakpolitika szerves részeként tegyen meg minden szükséges lépést az élelmiszerekkel kapcsolatos csalások megelőzése és a strukturális hiányosságok javítására érdekében a teljes élelmiszer-ellátási láncon belül, különösen a nyomon követés fokozása és megerősítése révén;

18.  sürgeti a Bizottságot, hogy a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 26. cikke (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozóan fogadjon el végrehajtási jogi aktust az elsődleges összetevő eredetének megjelöléséről, amennyiben az eltér az élelmiszer eredetétől;

19.  sürgeti a Bizottságot, hogy a jelentése nyomán mihamarabb készítse el a feldolgozott élelmiszerekben található hús eredetének feltüntetését kötelezővé tévő jogalkotási javaslatokat annak érdekében, hogy a teljes élelmiszerláncon belül növelje az átláthatóságot, és hogy az európai fogyasztók bővebb tájékoztatást kapjanak, figyelembe véve ugyanakkor hatásvizsgálatait, és kerülve a túlzott költségeket és adminisztratív terheket;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 304., 2011.11.22., 18. o.
(2) HL L 335., 2013.12.14., 19. o.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0096.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0011.
(5) Lásd a 2008. január 30-i bizottsági szolgálati munkadokumentumot, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról – Az élelmiszerek címkézéséről szóló hatásvizsgálati jelentés (SEC(2008)0092).
(6) Az Európai Parlament és Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).
(7) COM(2013)0755, 7. o.
(8) http://www.beuc.org/publications/2013-00043-01-e.pdf


Az AKCS–EU közös parlamenti közgyűlés munkája
PDF 254kWORD 93k
Az Európai Parlament 2015. február 11-i állásfoglalása az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés munkájáról (2014/2154(INI))
P8_TA(2015)0035A8-0012/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az első alkalommal 2005. június 25-én Luxembourgban(1) és második alkalommal 2010. június 22-én Ouagadougouban(2) módosított, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között Cotonouban 2000. június 23-án aláírt partnerségi megállapodásra (a Cotonoui Megállapodás)(3),

–  tekintettel a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal módosított partnerségi megállapodást második alkalommal módosító megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló 2013. június 13-i álláspontjára(4);

–  tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés (KPK) 2003. április 3-án elfogadott(5), és legutóbb 2013. november 27-én Addisz-Abebában (Etiópia) módosított eljárási szabályzatára(6),

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács a 2014-2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 233/2014/EU rendeletére(7),

–  tekintettel a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2013. december 11-i álláspontjára(8),

–  tekintettel 2013. március 12-i állásfoglalására a többéves pénzügyi keretnek az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel folytatott uniós együttműködésnek a 2014 és 2020 közötti időszakban történő finanszírozásával (11. Európai Fejlesztési Alap) kapcsolatos előkészítéséről(9),

–  tekintettel a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló 2014. április 3-i határozatára(10), valamint a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2012-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról szóló 2014. április 3-i határozatára(11), valamint a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2012-es költségvetési évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzéseket tartalmazó, 2014. április 3-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a KPK által 2013. november 27-én elfogadott alábbi állásfoglalásokra: a jogállamiság tiszteletben tartása és a pártatlan és független igazságszolgáltatás szerepe; a dél-dél együttműködésről és a háromoldalú együttműködésről: az AKCS-országok előtt álló lehetőségek és kihívások; a pásztorkodás társadalmi és környezeti hatásai az AKCS-országokban, valamint a biztonság a Nagy Tavak régiójában,

–  tekintettel a KPK által 2013. június 19-én az alábbi tárgyakban elfogadott állásfoglalásokra: a katonai puccsok által az AKCS-országok demokráciájára és politikai stabilitására jelentett újabb veszélyek, valamint a nemzetközi közösség szerepe; Gazdasági partnerségi megállapodások – további lépések; az egészségügy emberi erőforrásai az AKCS-országokban; a Guineai Köztársaságban kialakult helyzet; a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzet,

–  tekintettel a KPK által 2012. november 29-én az alábbi tárgyakban elfogadott állásfoglalásokra: a szomáliai politikai és humanitárius válság: az Európai Unió és az AKCS-országok előtt álló kihívások; IKT-alapú vállalkozói készség és annak hatása az AKCS-országok fejlődésére; és az energiához való hozzáférés jelentősége a fenntartható gazdasági fejlődés és a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében,

–  tekintettel a KPK által 2012. május 30-án az alábbi tárgyakban elfogadott állásfoglalásokra: a líbiai konfliktus politikai hatása a szomszédos uniós és AKCS-államokra; áringadozás, a mezőgazdasági termékek világpiacainak működése és hatása az AKCS-országok élelmiszerbiztonságára; és a bányászat társadalmi és környezeti hatásai az AKCS-országokban,

–  tekintettel a KPK nyugat-afrikai regionális ülésének keretében 2013. július 19-én Abujában (Nigéria) elfogadott közleményre(13),

–  tekintettel a KPK karib-tengeri regionális ülésének keretében 2013. február 16-án Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) elfogadott közleményre(14),

–  tekintettel a KPK csendes-óceáni térségbeli regionális ülésének keretében 2012. július 20-án Apiában (Szamoa) elfogadott közleményre(15),

–  tekintettel a KPK dél-afrikai regionális ülésének keretében 2012. február 24-én Lusakában (Zambia) elfogadott közleményre(16),

–  tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés választási megfigyelő misszióban részt vevő tagjaira vonatkozó, 2013. június 19-én elfogadott magatartási kódexre,

–  tekintettel az ENSZ 2000. szeptember 18-i millenniumi nyilatkozatára, amely a szegénység felszámolása érdekében a nemzetközi közösség által közösen megállapított célkitűzésként meghatározta a millenniumi fejlesztési célokat (MFC-k),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című, bizottsági közleményre (COM(2011)0637),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8‑0012/2015),

A.  mivel az AKCS-EU KPK egyedi jogállással rendelkezik, tekintettel arra, hogy az egyetlen olyan, többoldalú parlamentközi közgyűlés, amely egy nemzetközi megállapodás, a Cotonoui Megállapodás értelmében jött létre;

B.  mivel a KPK valódi parlamenti közgyűléssé nőtte ki magát, fórumként szolgálva a fejlesztési együttműködés szempontjából központi kérdések nyílt és őszinte megvitatásához, és jelentősen hozzájárul az AKCS-országok és az EU közötti, egyenrangú felekként gyakorolt partnerséghez;

C.  mivel a AKCS-államok csoportja és az EU között létrejött Cotonoui Megállapodás legfőbb célja a szegénység csökkentése és végső soron megszüntetése; mivel az együttműködésnek hozzá kell járulnia a fenntartható gazdasági fejlődéshez is, ami az AKCS-országok tartós békéjének, biztonságának és politikai stabilitásának alapját képezi;

D.  mivel 2013-ban tényfeltáró missziók indultak Maliba, az országban kialakult törékeny helyzet jobb megértése céljából, Libériába, a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti politikai párbeszédhez való hozzájárulás érdekében, valamint Haitiba, az újjáépítés és a politikai helyzet vizsgálata céljából;

E.  mivel azt követően, hogy a Közgyűlés a választási megfigyelő missziókban részt vevő tagjaira vonatkozó magatartási kódexet fogadott el, új dinamika alakult ki, amely hozzájárul a hozzáadott értékhez, például a Maliban sorra kerülő elnökválasztások és a madagaszkári parlamenti választások és elnökválasztás második fordulója alkalmából szervezett közös KPK missziók esetében;

F.  mivel a Cotonoui Megállapodás 2010-es felülvizsgálata megerősítette a KPK szerepét és regionális dimenzióját;

G.  mivel a KPK teljes körű részvételét a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerint folytatott politikai párbeszéd keretében kell biztosítani;

H.  mivel fontos volna a rendszeres informális párbeszéd ösztönzése, lényegi elemzés alapján különböző kategóriákba tartozó érdemleges hivatalos és nem hivatalos szereplőkkel mind AKCS-EU körökben (Közös Parlamenti Közgyűlés, AKCS-EU Tanács, AKCS-EU magánszektorbeli és civil társadalmi párbeszédek), mind pedig más, az EKCS-EU viszonyrendszerben közvetlen érdekeltséggel nem rendelkező körökben;

I.   mivel 2003 és 2013 között a KPK csaknem valamennyi európai ülésére elvileg az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő országban került sor; mivel a soros elnökségeknek tiszteletben kell tartaniuk az AKCS-EU partnerségi megállapodás keretében e tekintetben tett kötelezettségvállalásokat;

J.  mivel a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) és más – globális szinten vagy az AKCS-országok és régiók szintjén – feltörekvő gazdaságok gyors sikerei egyre nagyobb hatást gyakorolnak a AKCS-országok csoportjára, valamint az AKCS és az EU közötti kapcsolatok jelenlegi állására;

K.  mivel az utazásokra vonatkozóan az Európai Parlament Elnöksége által elfogadott új szabályok értelmében az akkreditált parlamenti asszisztensek a jövőben nem kísérhetik el a képviselőket a KPK plenáris üléseire, ami jelentősen kihat a parlamenti munkára;

1.  üdvözli, hogy a KPK, a Cotonoui Megállapodás közös intézményeinek egyikeként továbbra is keretet biztosít az Európai Parlament tagjai és az AKCS-országok parlamenti képviselői közötti, a megállapodás végrehajtásáról folytatott nyílt, demokratikus és átfogó párbeszédnek, beleértve az EFA keretében folytatott fejlesztési együttműködés ellenőrzését és a GPM-ek megkötését és végrehajtását is; üdvözli, hogy A KPK olyan fórumként szolgál, ahol nehéz és ellentmondásos témák őszintén és nyíltan megvitathatók; kéri ezért, hogy a Cotonoui Megállapodás helyébe lépő jövőbeli megállapodás tartalmazza a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló diszkrimináció kifejezett tilalmát, az Európai Parlament által már számos alkalommal kifejezésre juttatott igénynek megfelelően;

2.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a politikai párbeszédet, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza a KPK szerepének jelentőségét a Cotonoui Megállapodás 9. cikkében rögzített elvek előmozdításában és védelmében, különös tekintettel a jogállamiságra és a jó kormányzásra vonatkozó elvekre;

3.  hangsúlyozza annak hozzáadott értékét, hogy a KPK üléseit az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő országban tartják, és úgy véli, hogy ezt a rotációs rendszert a jövőben is fenn kell tartani; aggodalmának ad hangot azokkal a szerencsétlen körülményekkel kapcsolatban, amelyek arra késztették az ír elnökséget, hogy ne legyen házigazdája a KPK 25. ülésének; üdvözli ugyanakkor, hogy a dán kormány beleegyezett, hogy Horsensben vendégül látja a – rendkívül sikeresnek bizonyult – 23. ülést, amelyen kulturális és oktatásügyi kapcsolatok alakultak ki a horsensi polgárok és az AKCS küldöttjei között; sajnálattal állapítja meg, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét már betöltött, vagy majd a jövőben betöltő tagállamok némelyike érdektelenséget mutat abban a tekintetben, hogy a KPK ülésének házigazdája legyen; felszólítja valamennyi, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállamot, hogy vegyen részt aktívabban a KPK ülésének előkészítésében és szervezésében, és vállalja a házigazda szerepét;

4.  hangsúlyozza a KPK-ülések fontosságát, ideértve az állandó bizottságok üléseit is, ugyanakkor sajnálattal veszi tudomásul, hogy az uniós tagok és az AKCS-tagok gyakran nem egyenlő mértékben vettek részt az üléseken, és aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy csökken az európai parlamenti képviselők részvételének aránya, különösen a szavazásokon; megjegyzi, hogy a részvétel aránya jobban megegyezett a küldetések alkalmával, így a regionális üléseken, és reméli, hogy ezeket a példákat a jövőben a brüsszeli KPK-ülések vonatkozásában is követni fogják;

5.  emlékeztet a leköszönő főképviselő/alelnök által említett azon kötelezettségvállalásra, hogy az Európai Unió Tanácsa a Közgyűlés ülésein miniszteri szinten képviselteti magát, és felszólítja a soron következő főképviselőt/alelnököt, hogy tartsa tiszteletben ezt a kötelezettségvállalást;

6.  emlékeztet az AKCS-EU Tanács azon kötelezettségére, hogy évest jelentést nyújt be a Közgyűlésnek a Cotonoui Megállapodás végrehajtásáról, amely nem csupán beszámol a megtartott ülésekről, hanem politikai, gazdasági-társadalmi, valamint környezetvédelmi tényezőket tartalmaz;

7.  emlékeztet rá, hogy a felülvizsgált Cotonoui Megállapodás 14. cikkével összhangban a közös intézmények törekszenek a koordináció, a koherencia, a komplementaritás, valamint a hatékony és kölcsönös információáramlás biztosítására; úgy véli, hogy mivel az Európai Parlament elnöke részt vesz az Európai Tanács ülésein, a KPK két társelnöke számára is biztosítani kell a lehetőséget, hogy részt vegyenek a közös AKCS–EU Miniszterek Tanácsának ülésein; felhívja a főképviselőt/alelnököt, hogy javítsa tovább a már fennálló együttműködést, és gondoskodjon róla, hogy a KPK-t hívják meg a közös AKCS–EU Miniszterek Tanácsának következő ülésére;

8.  hangsúlyozza az AKCS-országok nemzeti parlamentjeinek, helyi hatóságainak és nem állami szereplőinek az országos és regionális stratégiai dokumentumok előkészítési és nyomon követési szakaszában, valamint az Európai Fejlesztési Alap (EFA) végrehajtásában játszott szerepét; felhívja a Bizottságot és az AKCS-országok kormányait, hogy biztosítsák részvételüket azáltal, hogy minden rendelkezésre álló információt időben az AKCS-országok parlamentjei rendelkezésére bocsátanak, és segítik őket a demokratikus ellenőrzés gyakorlásában, különösen a kapacitásépítés eszközei révén;

9.  tudomásul veszi az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának munkacsoportjai által végzett, az AKCS-országok és -régiók számára az 11. Európai Fejlesztési Alap keretében készített programozási dokumentumok értékelésével és nyomon követésével kapcsolatos munkát, és kéri jelentések továbbítását a KPK tagjai számára a nevezett folyamat eredményeiről;

10.  gratulál a KPK Elnökségének, amiért az tevékenységét a tisztán adminisztrációs ügyeken túl egyéb területekre is kiterjesztette, és ülésein politikai vitáknak adott helyt azáltal, hogy a Brüsszelben és Addisz-Abebában megtartott ülései napirendjébe fontos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyeket – pl.„az AKCS-EU közötti kapcsolatok jövője 2020 után” – iktatott be; kéri, hogy e gyakorlatot a jövőben is folytassák;

11.  felhívja a KPK Elnökségét, hogy alakítson ki stratégiai szempontból megalapozottabb orientációt a Közgyűlés munkaprogramjára és az állandó bizottságainak a jelentésekkel kapcsolatos döntéseire vonatkozóan, biztosítva, hogy a jelentések szorosan kapcsolódjanak a KPK stratégiai célkitűzéseihez, és különösen azt, hogy hozzájáruljanak a 2015-öt követő fejlesztési keretről szóló tárgyalásokhoz és az EU és az AKCS közötti, 2020 utáni kapcsolatokhoz;

12.  ismételten mélységes aggodalmának ad hangot a politikai és humanitárius helyzet számos AKCS-országban és régióban tapasztalható romlása kapcsán, ideértve az ilyen helyzetek több szinten jelentkező, belföldi és külföldi utóhatásait, és az érintett lakossággal való együttérzését fejezi ki; felhívja a KPK-t, hogy folytassa a helyzet nyomon követését a válságba került AKCS-országokban, hogy kövesse szorosabban az instabil helyzetbe került államokat, valamint felhívja az AKCS-országokat és az uniós tagállamokat, hogy lépjenek fel összehangolt módon az ebola vírus Nyugat-Afrikai terjedése ellen;

13.  üdvözli a KPK egyre inkább parlamenti – és ezáltal politikai – jellegét, valamint a tagjai által játszott egyre aktívabb szerepet és vitáinak egyre magasabb színvonalát, amelyek elősegítik az AKCS–EU-partnerséghez történő létfontosságú hozzájárulását; felhívja a KPK-t, hogy az az ENSZ emberi jogi nyilatkozatában és a Cotonoui Megállapodásban foglaltakkal összhangban erősítse meg az emberi jogokkal kapcsolatos párbeszédet, és azt, mint visszatérő témát, tűzze napirendjére;

14.  felhívja rá a figyelmet, hogy az AKCS és az EU közötti kapcsolatok 2020 utáni alakulásáról és az AKCS-csoport jövőjéről szóló vita jelenleg tart, és hangsúlyozza az KPK-nak ebben a folyamatban fontos szerepet kell játszania; e tekintetben hangsúlyozza, hogy – függetlenül a vita végső eredményétől – átfogó és megerősített parlamenti felügyeletre van szükség; hangsúlyozza, hogy a Cotonoui Megállapodás helyébe lépő bármely jövőbeli megállapodásnak kifejezetten említenie kell a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló diszkrimináció tilalmát, amelynek a beillesztését az Európai Parlament már számos alkalommal kérte;

15.  ismételten hangot ad mélységes aggodalmának azzal kapcsolatban, hogy néhány AKCS-országban a homoszexualitást még inkább kriminalizáló jogszabályokat fogadnak el és vitatnak meg; felhívja a KPK-t, hogy tűzze ezt a kérdést napirendre; kéri, hogy erősítsék meg az alku tárgyát nem képező emberi jogi záradékok és az e záradékok megsértése esetén kiróható szankciók elvét, többek között a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron, szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló és a HIV/AIDS-fertőzöttekkel szembeni megkülönböztetés tekintetében;

16.  úgy véli, hogy a Cotonoui Megállapodást követő időszakról szóló megbeszélések alkalmával alapos elemzésnek kell alávetni a jelenlegi megállapodás kudarcait és sikereit az AKCS-országok fenntartható szociális-gazdasági fejlődése vonatkozásában; úgy véli továbbá, hogy az AKCS-országok és az EU közti bármely további, jövőbeli együttműködés és kereskedelmi és beruházási megállapodások kialakítása során biztosítani kell, hogy egy AKCS-ország se kerüljön a korábbinál rosszabb helyzetbe;

17.  felhívja a KPK Elnökségét, hogy a KPK-n belül nevezzen ki két állandó társelőadót a politikák fejlesztési célú koherenciája témájában, akik az Európai Parlament azonos témával foglalkozó állandó előadójával szorosan együttműködve félévente jelentést készítenek a felülvizsgált Cotonoui Megállapodás 12. cikkének végrehajtásáról;

18.  úgy véli, hogy az üléseket – a KPK ülések időpontjaival való összehangolás érdekében – az érintett országokban tevékeny civil társadalmi szervezetek részvételével kell megtartani, mivel a cél a szélesebb látókör kialakítása és e szervezetek tapasztalatának és tevékenységeinek felhasználása, hangsúlyozva a legjobb gyakorlatokat, az e szervezetekkel fenntartott kapcsolatok megszilárdítása érdekében;

19.  ragaszkodik ahhoz, hogy az AKCS-országokkal kötött gazdasági partnerségi megállapodásoknak olyan fejlesztési célokat szolgáljanak, amelyek ezen országok nemzeti és regionális érdekeit, illetve lakosaik szükségleteit egyaránt tükrözik, a szegénység csökkentése, a millenniumi fejlesztési célok elérése, valamint az alapvető emberi jogok – így a szociális-gazdasági jogok, pl. az élelemhez való jog vagy az alapvető közszolgáltatásokhoz való jog – tiszteletben tartása érdekében;

20.  felhívja az EU-AKCS KPK-t, hogy alakítson ki közös megközelítést a 2015 utáni, jövőbeli fejlesztési keret meghatározását illetően; ösztönzi a KPK tagjainak az új fenntartható fejlesztési célokról szóló tárgyalásokban való részvételét;

21.  üdvözli, hogy a Cotonoui Megállapodás által és a Közös Parlamenti Közgyűlés eljárási szabályzatában előírt regionális üléseket 2012-ben és 2013-ban sikeresen megtartották; tudomásul veszi, hogy ezek az ülések elősegítik a valódi eszmecserét a regionális kérdésekben, beleértve a konfliktus-megelőzést és konfliktusrendezést, a regionális integrációt és együttműködést, valamint a WTO-val összeegyeztethető gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat is; dicsérettel illeti a Nigériában, a Dominikai Köztársaságban, Samoában és Zambiában tartott, sikeres ülések szervezőit;

22.  hangsúlyozza a KPK ülések során szervezett műhelytalálkozók fontosságát, mivel ezek kiegészítik a plenáris ülésen tartott vitákat; felhívja az Elnökséget, amely a Közgyűlésen hozott állásfoglalások és határozatok végrehajtásának ellenőrzéséért felel, hogy erősítse meg szerepét és kövesse nyomon a folyamatot az érintett állandó bizottság elnökével és előadójával;

23.  üdvözli a KPK az Európai Parlament oldaláról biztosított társelnökének jelenlétét az uniós fejlesztési minisztereknek informális ülésén és az AKCS állam- és kormányfők 7. csúcstalálkozóján;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is folytassa azt a gyakorlatot, hogy a Közgyűlés egyes ülésein előterjesztett, szóbeli választ igénylő kérdésekre előzetesen írásbeli válasszal szolgál;

25.  felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem ratifikálták a felülvizsgált Cotonoui Megállapodást, hogy tegyék meg ezt;

26.  elismerését fejezi ki Piebalgs biztosnak a KPK munkájában való elkötelezett részvételéért és az ahhoz való, kiváló minőségű hozzájárulásáért;

27.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az AKCS Tanácsának, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a KPK Elnökségének, valamint Dánia, Suriname, Írország és Etiópia kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 287., 2005.10.28.,4. o.
(2) HL L 287., 2010.11.4.,3. o.
(3) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0273.
(5) HL C 231., 2003.9.26., 68. o.
(6) HL C 64., 2014.3.4., 38. o.
(7) HL L 77., 2014.3.15., 44. o.
(8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0571.
(9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0076.
(10) HL L 266., 2014.9.5., 145. o.
(11) HL L 266., 2014.9.5. 158. o.
(12) HL L 266., 2014.9.5., 147. o.
(13) APP 101.509.
(14) APP 101 351.
(15) http://www.europarl.europa.eu/intcoop/acp/2012_samoa/pdf/apia_communique_fin_en.pdf
(16) http://www.europarl.europa.eu/intcoop/acp/2012_lusaka/pdf/lusaka_communique_final_en.pdf

Jogi nyilatkozat