Az Európai Parlament,

–  tekintettel a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) (a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokkal, ideértve a közszféra és a magánszektor képviselőinek a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjaként történő összehívásával való megbízásáról szóló, 2012. április 19-i 386/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) és az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) 2013. szeptemberben előterjesztett, „Fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak: hozzájárulás a gazdasági teljesítményhez és foglalkoztatáshoz az Európai Unióban” című jelentésére,

–  tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai „kisvállalkozói intézkedéscsomag” című, 2008. június 25-i bizottsági közleményre (COM(2008)0394),

–  tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett 2009. szeptember 11-i, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló bizottsági közleményére (COM(2009)0467),

–  tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2010. december 22-i, „A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásáról” című bizottsági közleményre (COM(2010)0779) és a hozzá tartozó bizottsági szolgálati munkadokumentumra(3),

–  tekintettel a 2013. júliusi „A szellemitulajdon-jogok polgári érvényesítése: nyilvános konzultáció az eljárások hatékonyságáról és az intézkedések hozzáférhetőségéről” című nyilvános konzultációra kapott válaszokból a Bizottság által készített összefoglalóra(4),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett, „A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó megújított konszenzus felé: uniós cselekvési terv” című, 2014. július 1-i bizottsági közleményre (COM(2014)0392),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett, „Kereskedelem, növekedés és szellemi tulajdon – A szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésének stratégiája” című, 2014. július 1-jei közleményére (COM(2014)0389),

–  tekintettel a Bizottságnak az egységes uniós digitális piac megteremtésére irányuló tervére és a versenyképes egységes digitális piacról szóló, 2012. április 20-i európai parlamenti állásfoglalásra(5),

–  tekintettel a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló, 2014. december 4–5-i tanácsi következtetésekre(6),

–  tekintettel az Európai Uniónak a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni küzdelemre irányuló 2013–2017-es vámügyi cselekvési tervéről szóló tanácsi állásfoglalásra(7),

–  tekintettel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítéséről szóló, 2010. szeptember 22-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a Jogi Bizottság 2011. március 24-i levelére a 2004/48/EK irányelv alkalmazásáról szóló jelentésről,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkére, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0169/2015),

A.  mivel az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 118. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke különleges hangsúlyt fektet a szellemi tulajdonra;

B.  mivel a szellemitulajdon-jogok jelentik az innováció és a kreativitás egyik húzóerejét, és érdemben járulnak hozzá a versenyképességhez, a foglalkoztatáshoz és a kulturális sokszínűséghez; mivel a termék eredetiségét nem szabad minden esetben összeolvasztani a termékbiztonsággal és a termék minőségével kapcsolatos kérdésekkel, és a szellemitulajdon-jogok érvényesítése jelentős szerepet játszik a fogyasztók egészségének és biztonságának biztosításában; mivel a hamisításból származó jövedelmek általában hozzájárulnak a feketegazdaság és a szervezett bűnözés pénzellátásához;

C.  mivel az EU nagy számban tapasztalja a szellemitulajdon-jogok megsértését, és mivel az ilyen jogsértések mennyisége és pénzügyi értéke riasztó, amint arról a Bizottság a szellemtulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv alkalmazásáról szóló jelentésében (COM(2010)0779) beszámolt; mivel ezek a számadatok azt is szemléltetik, hogy a szellemitulajdon-jogok mekkora értéket képviselnek az európai gazdaság számára a globális versenyben;

D.  mivel a szellemitulajdon-jogok megsértése – ezen belül a hamisítás – visszaveti a növekedést, a munkahelyteremtést, az innovációt és a kreativitást;

E.  mivel a szellemitulajdonjog-sértések nem anyagi és gazdasági kárt okoznak az európai vállalkozásoknak, és súlyos gazdasági és adóveszteségeket idéznek elő az államok számára;

F.  mivel a szellemitulajdon-jogok megfelelő védelme elengedhetetlen a digitális gazdaság és az egységes digitális piac fejlődéséhez;

G.  mivel az e-kereskedelem és az online tevékenységek rohamos fejlődése megváltoztatta azt a módot, ahogyan a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséhez viszonyulni kell a digitális környezetben, különösen azért, mert új lehetőségeket nyit a jogsértésre, többek között a felhasználók új társadalmi magatartásformáiból fakadóan;

H.  mivel a Parlament aggodalommal veszi tudomásul a BPHH jelentésének azzal kapcsolatos megállapításait, hogy az európaiak jelentős számú kisebbsége bizonyos szintű toleranciával fogadja a szellemitulajdonjog-sértés esetleges elfogadhatóságának gondolatát(9); mivel különösen a fiatal európaiak nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a szellemitulajdon-jogok társadalmi és kulturális jelentőségéről, illetve az e jogok megsértésének számító cselekményekről, továbbá nincsenek tudatában a szellemitulajdon-jogok megsértésének az Unió gazdaságát és társadalmát, valamint a polgárok általános biztonságát érintő, lehetséges következményeivel; mivel szükséges és lehetséges a felhasználóknak szóló megfelelő tájékoztató és tudatosságnövelő kampányokat indítani;

I.  mivel a hamisított áruk illegális kereskedelme elleni küzdelemben az erőfeszítések megkettőzésére van szükség, és mivel senkinek sem lenne szabad nyereséghez jutnia a szellemitulajdon-jogok megsértéséből;

J.  mivel a jogi kiszámíthatóság érdekében a bűnüldözés nélkülözhetetlen, és mivel mindennél fontosabb hatékony, arányos és visszatartó erejű eszközöket találni a szellemitulajdon-jogok határokon átnyúló érvényesítésére;

K.  mivel a szellemitulajdon-jogok megsértései különösen nagy hatással vannak a kkv-kra, a vállalkozások által vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokban is, és piacvesztéshez, illetve csődhöz vezethetnek;

L.  mivel a nemzetközi szempontok figyelembevétele alapvető fontosságú a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséhez, mivel a szellemitulajdon-jogok megsértése globális jelenség;

M.  mivel a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni politikai fellépésekben az online és az offline jogsértésekkel egyaránt foglalkozni kell;

1.  üdvözli a Bizottság 2014. július 1-jei közleményét, amelyben cselekvési tervet terjeszt elő a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére; támogatja a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének megelőző intézkedéseken és olyan politikai eszközökön alapuló megközelítését, amelyek arra irányulnak, hogy az üzletszerű szabálysértőket megfosszák a bevételeiktől, és megnehezítsék a jogsértő termékek forgalomba hozatalát;

2.  hangsúlyozza, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítése elsősorban a tagállami hatóságok felelőssége;

3.  hangsúlyozza, hogy a cselekvési terv legfontosabb céljául a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok hatékony, bizonyítékokon alapuló érvényesítését kell kitűzni, ami kulcsfontosságú szerepet játszik az innováció, a kreativitás, a versenyképesség, a növekedés és a kulturális sokféleség előmozdításában; megjegyzi, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítése érdekében tett intézkedéseknek pontos, megbízható adatokon kell alapulniuk;

4.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi válság idején, amikor jelentősen csökkentik a kulturális ágazat pénzügyi támogatását, a szellemitulajdon-jogok gyakran az egyes alkotók fő bevételi forrását jelentik; ezért hangsúlyozza, hogy az uniós cselekvési terv egyik fő elemének az alkotók méltányos díjazásának biztosítására kell irányulnia;

5.  úgy véli, hogy az innováció, a kreativitás és a versenyképesség érdekében a szellemitulajdon-jogok védelmét célzó intézkedéseknek átláthatónak kell lenniük, és a nyilvánosságot és az összes egyéb érintett szereplőt teljes körűen tájékoztatni kell;

6.  elismeri, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítése nem csupán a munkahelyteremtés és a növekedés Unió-szerte történő ösztönzését szolgálja, hanem az egységes piac megfelelő működése szempontjából is elengedhetetlen, különös tekintettel az olyan tényezőkre, mint a szellemitulajdon-jogokból profitáló és azokat kiaknázó ágazatoknak az Unió GDP-jéből való részesedése, foglalkoztatási jellemzői és köre, továbbá kulcsszerepet játszik az innováció, a kreativitás, a versenyképesség és a kulturális sokszínűség ösztönzésében;

7.  hangsúlyozza, hogy a szellemitulajdon-jogok többek között a kulturális és kreatív ágazatok, továbbá más iparágak kreativitásának, innovációjának és versenyképességének a biztosítékai, ahogyan azt a Bizottság „Az európai ipar reneszánszáért” című közleményében is kiemelte; felszólítja a Bizottságot, hogy a szellemitulajdon-jogokat továbbra is az európai gazdaság versenyképességének tényezőjeként vegye figyelembe;

8.  hangsúlyozza, hogy a szellemitulajdon-jogok a szerzői jogokon kívül többek között a védjegyeket és a szabadalmakat is magukban foglalják, és ezek mindegyike létfontosságú az európai áruk és szolgáltatások értéke szempontjából;

9.  megjegyzi, hogy a gyakran szellemitulajdon-intenzív kulturális és kreatív ágazatok a Bizottság szerint már ma is a GDP akár 4,5%-át adják, és akár 8,5 millió munkahelyet biztosítanak az EU-ban, és ezek az ágazatok nemcsak a kulturális sokféleség szempontjából lényegesek, hanem a társadalmi és gazdasági fejlődéshez is jelentősen hozzájárulnak;

Az ellátási lánc összes online és offline szereplőjének bevonása

10.  úgy véli, hogy az ellátási lánc összes szereplőjének szerepe van a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemben, és részt kell vennie ebben a folyamatban; hangsúlyozza, hogy az online és az offline közegben egyaránt az összes szereplőre kiterjedő megközelítést kell kialakítani; úgy véli, hogy ennek sikeres megvalósításához egyensúlyba kell hozni az alapvető jogokat, mivel az üzleti szereplők önhatalmúlag nem hozhatnak az alapvető jogokra kiható intézkedéseket, hanem jogi alapra és jogi felügyeletre van szükség;

11.  emlékeztet arra, hogy az online szereplők szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelembe való bevonásának összhangban kell lennie a 2000/31/EK irányelvben (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elvekkel;

12.  megjegyzi, hogy a hamisított és a szellemitulajdon-jogokat sértő fizikai áruk kereskedelme és értékesítése egyre inkább az online piacokon zajlik, ahol a tagállami hatóságok csak korlátozottan képesek ellenőrizni az eladásokat; hangsúlyozza, hogy az online piacterek tulajdonosait be kell vonni a szellemitulajdon-jogok érvényesítését célzó valamennyi erőfeszítésbe, többek között a hamisított áruk eltávolítására és azok árusítóinak a webhelyeikről történő kitiltására irányuló erőfeszítésekbe;

13.  hangsúlyozza a kellő gondosság érvényesítésének fontosságát az ellátási lánc egészében, beleértve ebbe a digitális ellátási láncot és annak valamennyi kulcsfontosságú szereplőjét és résztvevőjét, így az alkotókat, a művészeket és a jogosultakat, a producereket, a közvetítőket, az internetszolgáltatókat, az online értékesítési platformokat, a végfelhasználókat és a hatóságokat;

14.  úgy véli, hogy az ellátási lánc egészében érvényesített kellő gondosság, a fokozott piacfelügyelet és a vámhatóságok közötti jobb információ-megosztás javítaná az üzleti környezetet, és hozzájárulna a jogsértő áruk és szolgáltatások piacra jutásának megelőzéséhez; hangsúlyozza, hogy alkalmazása előtt alaposan meg kell vizsgálni minden kvalitatív ellenőrzési rendszer költség-haszon arányát és hatékonyságát, és hogy ezzel kapcsolatban komolyan mérlegelni kell a kkv-knak nyújtott támogatás lehetőségét;

15.  tudomásul veszi továbbá, hogy az érdekelt felekkel folytatott inkluzív konzultáció során javaslatok születtek azzal kapcsolatban, hogy a szellemi tulajdont érintő jogsértések megelőzése érdekében az Uniónak kellő gondossággal kell eljárnia az ellátási lánc egészében – a pénzforgalmi szolgáltatókat is beleértve –, és kéri, hogy a konzultációk eredményéről és a kellő gondosságra vonatkozó önkéntes uniós rendszerről ne kétévente, hanem inkább évente számoljanak be a Parlamentnek;

16.  felszólítja a Bizottságot, hogy az érdekeltekkel folytatott valamennyi konzultációt átlátható módon és kellő időben folytassa le, valamint hogy e konzultációk eredményét minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt elemezze, illetve ossza meg az érintettekkel, többek között a Parlamenttel és a többi uniós intézménnyel;

17.  hangsúlyozza az ágazati megállapodások és a bevált gyakorlatokra vonatkozó iránymutatások jelentőségét a szellemitulajdon-jogokat érintő jogsértések elleni küzdelemben; felhívja az ágazat szereplőit, hogy osszák meg egymással a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő tartalmakhoz való hozzáférést lehetővé tevő platformokkal kapcsolatos információkat, és tegyenek összehangolt és arányos intézkedéseket – amilyen például az értesítési és eltávolítási („notice and takedown”) eljárás – az e tartalmakból és platformokból származó jövedelmek csökkentése érdekében; megjegyzi, hogy az ilyen intézkedések nem terjedhetnek ki a weboldalak nem bírói rendelkezésen alapuló letiltására;

18.  emlékeztet arra, hogy a „cyberlocker” (tárhelyszolgáltató) platformok képezik a szellemi tulajdoni jogsértések egyik fő csomópontját, és e jogsértésekből – a hirdetéseken és/vagy az előfizetéseken keresztül – közvetetten jövedelemhez jutnak;

19.  üdvözli azt a módszert, hogy a szellemitulajdonjog-sértőket a jogosultak és partnereik közötti megállapodások révén fosztanák meg a bevételeiktől; támogatja az egyetértési megállapodások mint „puha” jogi eszközök kidolgozását a hamisítás és kalózkodás ellen, és támogatja azt az elképzelést, hogy az ilyen intézkedéseket továbbfejlesszék az érdekelt felek körében; e tekintetben azt ajánlja a Bizottságnak, hogy végezzen vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy e hamisítást célzó műveletek keretében hogyan keresztfinanszírozzák a tevékenységeiket (hamisított termékek értékesítése és illegális tartalmak biztosítása).

20.  emlékeztet arra, hogy 2011 májusa óta létezik egy, a hamisított áruk interneten történő értékesítésére vonatkozó önkéntes egyetértési megállapodás, és felszólítja az Európai Bizottságot, hogy értékelje e megállapodás végrehajtásának eredményeit, és számoljon be azokról a Parlamentnek;

21.  úgy véli, hogy a Bizottságnak a szellemitulajdon-jogokat érintő jogsértések kezelésében a közvetítők által játszott szerep tekintetében a meglévő kezdeményezések és a lehetséges jövőbeli tevékenységek hatékonyságát egyaránt figyelembe kell vennie;

22.  felhívja a figyelmet arra, hogy – különösen a kulturális és kreatív ágazatban – ösztönözni kell a jogosultak, a szerzők, a platformüzemeltetők, a közvetítők és a végfelhasználók közötti együttműködést a lehetséges szellemi tulajdoni jogsértések korai felismerése tekintetében, akár önszabályozás segítségével; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a közeljövőben értékelnie kell az ilyen önszabályozás hatékonyságát, és adott esetben további jogalkotási intézkedésekre lehet szükség;

23.  hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív ágazatban a pénzforgalmi szolgáltatókat is be kell vonni a párbeszédbe, hogy csökkentsék a szellemi tulajdoni jogsértések révén az online környezetben elért nyereséget;

24.  emlékeztet a szervezett bűnözés részvételére a szellemitulajdon-jogokat sértő nemzetközi tevékenységekben, valamint annak a rendkívüli fontosságára, hogy a fogyasztók érdekeinek védelme és az ellátási lánc sértetlenségének megőrzése érdekében összehangolt európai megoldás szülessen, erősödjenek az ellenőrzési intézkedések, továbbá érvényesüljön a pénz útjának követésére vonatkozó elv;

Fogyasztói tudatosság és tájékoztatás

25.  üdvözli a Bizottság által képviselt hozzáállást, hogy célzott figyelemfelhívó kampányokat kell kidolgozni; úgy véli, hogy alapvető fontosságú, hogy mindenki megértse a szellemitulajdon-jogok megsértéseinek konkrét következményeit a társadalom egészére nézve, illetve az egyes fogyasztókra és polgárokra nézve; úgy véli, hogy a fogyasztóknak tájékozottabbnak kellene lenniük azzal kapcsolatban, hogy miből állnak a szellemitulajdon-jogok, és mit lehet, illetve mit nem lehet tenni a védett árukkal és tartalommal; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább a meghatározott közönségeknek szóló és az érintett piacokra irányuló figyelemfelhívó intézkedéseiket;

26.  a szellemitulajdon-jog tulajdonosait és a végrehajtó hatóságokat szolgáló platform tekintetében szélesebb körű tájékoztatási kampányt ajánl annak érdekében, hogy a jogtulajdonosok az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság biztonságos hálózatába integrált bűnüldözési adatbázison keresztül az egész Európai Unióban aktívabban részt vehessenek a jogaik védelmében; a szellemitulajdon-jogok jobb érvényesítéséhez a világ rendőrhatóságaival és egyéb vámhatóságaival való mélyebb és gyorsabb integrációra van szükség;

27.  hangsúlyozza, hogy megfelelő figyelemfelkeltő kampányokon keresztül külön kell szólni a fiatalabb nemzedékhez, mivel ez a nemzedék vonja a leginkább kétségbe a szellemitulajdon-jogokat, ahogyan arra a szellemi tulajdon megítéléséről a közelmúltban készített tanulmány is rámutatott;

28.  hangsúlyozza a szellemi tulajdon fiatalok általi ismeretének, megértésének és felfogásának értékelését és nyomon követését célzó kezdeményezések fontosságát, melyek hozzájárulnak az igényeik jobb megértéséhez és a lehető legmegfelelőbb intézkedések meghatározásához;

29.  üdvözli a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalon (BPHH) belül működő, a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjának erőfeszítéseit, melyek célja a fogyasztók figyelmének felhívása a szellemitulajdon-jogokat tiszteletben tartó termékek vásárlásának előnyeire, illetve az ilyen termékekhez való hozzáférés megkönnyítése;

30.  úgy véli ugyanakkor, hogy a fogyasztóknak jobban fel kellene tudniuk ismerni a jogsértő ajánlatokat, hogy úgy dönthessenek, hogy nem folytatnak egy adott vásárlást; sajnálattal állapítja meg, hogy a Bizottság cselekvési terve nem tartalmaz arra irányuló intézkedést, hogy a fogyasztók jobban fel tudják ismerni a jogsértő árukat és tartalmakat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak tovább specifikus eszközök és útmutatók fejlesztésével, és hogy végezzenek bizonyítékokon alapuló vizsgálatot és – a Bizottság és a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja által gyűjtött tapasztalatok alapján, különös tekintettel a bevált módszerek megosztására – lehetőség szerint alakítsák ki a jogsértő áruk és tartalmak értesítési/kivonási rendszerére szolgáló eljárások harmonizált rendszerét, annak érdekében, hogy a fogyasztók és a vállalkozások fel tudjanak lépni, amikor megtévesztik őket, hasonlóan ahhoz, ahogy a nem kívánt tartalmak bejelentése érdekében is felléphetnek;

31.  megjegyzi, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő tartalmak URL-címenkénti bejelentési és eltávolítási rendszerének gyakorlati korlátai vannak, mivel az érintett tartalom rövid időn belül újra hozzáférhetővé tehető; felhívja tehát az ágazat szereplőit, hogy vizsgálják meg, miként lehet a bejelentési és eltávolítási rendszert hosszú távon hatékonyabbá tenni;

32.  rámutat arra, hogy az ellátási láncban részt vevő valamennyi szereplőnek együtt kell működnie olyan tájékoztató kampányok kidolgozásában, amelyek kreatív tartalmak egyszerű elérése és használata során információkat nyújtanak a fogyasztók számára jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban;

33.  úgy véli, hogy a nagyobb átláthatóság és a jobb tájékoztatás ténylegesen csak a szellemitulajdon-jogi oltalom alatt álló tartalmakat közvetítő, nagy internet-szereplők együttműködésével valósítható meg, és hogy e szereplőket ezért be kell vonni ezekbe az átláthatóság elérésére és az információk terjesztésére irányuló erőfeszítésekbe;

34.  kitart amellett, hogy a felesleges kétszeres munka elkerülése és az összhang és a hatékonyság biztosítása érdekében minden tagállamban össze kell hangolni a kezdeményezéseket és kampányokat;

35.  felkéri a tagállamok hatóságait annak biztosítására, hogy a szellemitulajdon-jogokat sértő, biztonsági kockázatot jelentő áruk szerepeljenek a RAPEX-értesítésekben, függetlenül attól, hogy azokat jogszerűen vagy jogszerűtlenül értékesítik a tagállamban;

Új üzleti modellek kialakítása

36.  úgy véli, hogy egyes ágazatokban a fogyasztók jogszerű ajánlatokkal kapcsolatos ismereteinek hiánya és a nem jogsértő termékek és tartalom néha nehezen hozzáférhető és költséges kínálata miatt a fogyasztókat nehéz visszatartani a jogellenes termékek megvásárlásától vagy a jogellenes tartalmak használatától; úgy véli, hogy ezen a téren nagyobb előrehaladásra lenne szükség, és ismételten követeli, hogy a Bizottság és a tagállamok gyakoroljanak nagyobb nyomást az iparra annak érdekében, hogy minden tagállamban olyan legális ajánlatokat dolgozzanak ki, amelyek egyszerre diverzifikáltak és vonzóak, annak érdekében, hogy a fogyasztóknak valóban minden lehetőségük meglegyen arra, hogy legális termékeket vásároljanak vagy legális tartalmakat használjanak;

37.  hangsúlyozza, hogy egy holisztikusabb megközelítésre van szükség, amely arra összpontosít, hogy miként lehet a fogyasztói keresletet a jogszerű, innovatív és megfizethető kínálat elérhetőségének és fogyasztásának növelésével kielégíteni az internetre szabott olyan üzleti modellek alapján, amelyek lehetővé teszik a valódi egységes európai digitális piac létrehozását gátló akadályok eltávolítását, ugyanakkor megőrzik a fogyasztók jogai és az innovátorok és alkotók védelme közötti egyensúlyt;

38.  úgy véli, hogy a szellemitulajdon-jogok erősítésének egyik lehetősége az innovatív üzleti modellek kialakításában rejlik; hangsúlyozza továbbá, hogy e tekintetben bizonyos iparágakban fontolóra kell venni a korszerűsítést és a folyamatosan fejlődő technológiákhoz való állandó alkalmazkodást;

Középpontban a kkv-k

39.  hangsúlyozza a kkv-k és az önálló alkotók által igénybe vehető, szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos polgári jogi jogérvényesítési eljárások javításának fontosságát, mivel e vállalkozások és alkotók fontos szerepet töltenek be a kreatív és kulturális ágazatokban, és gyakran nem képesek jogaik érvényesítésére, tekintettel ezen eljárások összetettségére, költségére és hosszadalmasságára;

40.  üdvözli a Bizottság részéről kinyilvánított szándékot, hogy a nagyobb versenytársak részéről tanúsított piaci visszaélések elleni küzdelem fokozása érdekében a polgári jogorvoslati lehetőségek elérhetőségének javítása révén támogatni kívánja a kkv-kat a szellemitulajdon-jogaik érvényesítésében, és különösen tovább fogja vizsgálni a kkv-knak a jövőbeni uniós intézkedések iránti igényét;

41.  üdvözli az uniós cselekvési tervről szóló 2014. július 1-jei bizottsági közleményben, egészen pontosan annak 4. fellépésében foglalt döntést, amely különösen a kis értékű követelések tekintetében a kkv-k számára a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos polgári jogi jogérvényesítési eljárások javítását, valamint az ezzel kapcsolatos esetleges intézkedéseket célozza;

42.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k számára létfontosságúak a szellemitulajdon-jogaik érvényesítését szolgáló egyértelmű és jól kezelhető struktúrák;

43.  felhívja a Bizottságot, hogy bizonyosodjon meg arról, hogy a megtett intézkedéseknek a kkv-kra háruló terhet és költségeket tekintve csak korlátozott hatása legyen; különösen arra hívja fel a Bizottságot, hogy vizsgálja tovább, hogy a kkv-k hogyan tudnának részt venni a kvalitatív ellenőrzési rendszerekben, és keresse meg, hogy milyen konkrét intézkedéseket lehetne tenni e célból, a kkv-k érdekében;

44.  kitart amellett, hogy a kkv-kat figyelembe kell venni a jogszabályok megalkotásakor, és ismételten jelzi, hogy a „gondolkozz előbb kicsiben” elvet minden esetben alkalmazni kell;

45.  hangsúlyozza az igazságszolgáltatáshoz való jog és a bírósági eljárások költséghatékonyságának a fontosságát, különösen a kkv-k számára, és felszólít a közvetítői szolgáltatások és más, vállalkozások közötti alternatív vitarendezési rendszerek fejlesztésére a szellemitulajdon-jogok területén;

46.  hangsúlyozza, hogy a javításra szoruló területek meghatározása érdekében fontos lenne elkezdeni azon tényezők rendszeres elemzését, amelyek befolyásolják a kkv-k arra vonatkozó döntéseit, hogy gyakorolják-e szellemitulajdon-jogaikat vagy sem, legyen szó innovatív kkv-król, vagy olyan kkv-król, amelyek problémákkal küzdenek, különösen a szellemitulajdon-jogaik érvényesítése terén;

47.  érdeklődve várja, hogy 2015 végéig tájékoztatást kapjon a szellemitulajdon-jogok kkv-k tekintetében történő polgári jogi érvényesítésének kezelésére irányuló, meglévő nemzeti kezdeményezésekről; üdvözli a jövőbeni uniós fellépés szükségességéről hamarosan elkészülő zöld könyvet, amelynek alapját a kkv-k szellemitulajdon-jogainak érvényesítését elősegítő, állami finanszírozású rendszerek bevált gyakorlatai képezik;

A szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja

48.  elégedettségét fejezi ki a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja által végzett tevékenységek alakulása miatt, mivel ez hasznos segítséget nyújt a politikai döntéshozóknak a gondolkodáshoz, és eszközt biztosít a szellemitulajdon-jogot érintő jogsértések összes formájára vonatkozó információk és adatok összegyűjtéséhez és megosztásához;

49.  hangsúlyozza, hogy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) arra irányuló feladatát, hogy szellemitulajdon-jogokat érintő jogsértéseket igazoló adatokat szerezzen az iparágtól, valamint a jogsértések által a gazdasági szereplőkre gyakorolt valódi hatásokra vonatkozó megbízható adatokat generáljon és elemzéseket készítsen, a cselekvési terv tíz pontja közé kell illeszteni, és e tevékenységnek a legérintettebb ágazatok további intézkedéseinek alapját kell képeznie; ezzel kapcsolatban felszólítja a Bizottságot a BPHH által kidolgozott, a hamisítás ellen irányuló hírszerzést támogató eszköz (ACIST) adatbázisának fejlesztésére a hamisítókra vonatkozó adatokhoz való hozzáférés lehetővé tétele és ezáltal annak elkerülése érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek hamisított termékeket szerezzenek be;

50.  hangsúlyozza, hogy a szellemitulajdon-jogok érdemi érvényesítésének elérése érdekében teljes körű tájékoztatást kell biztosítani és elérhetővé tenni az egyes helyzetekben érintett szellemitulajdon-jogok típusára (például szabadalom, védjegy vagy szerzői jog), érvényességére és a tulajdonosok személyazonosságára vonatkozóan, digitális fájlok esetében metaadatok formájában is;

51.  felhívja a Bizottságot, hogy a következtetései levonásához teljes mértékben használja fel a megfigyelőközpont által összegyűjtött adatokat és a megfigyelőközpont tevékenységeinek eredményeit, és javasoljon a politikai döntéshozók általi használatra szánt megoldásokat a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének javítására; felhívja a Bizottságot, hogy erről rendszeresen számoljon be a Parlamentnek;

52.  megjegyzi, hogy a szellemitulajdon-jogok ágazati érvényesítésének fejlesztésére irányuló, nemzeti szintű képzés alapvető fontosságú, ahogyan az a szerep is, amelyet a megfigyelőközpont fog játszani a tagállami hatóságok képzésében és a bevált gyakorlatok megosztásában, elsősorban a digitálisan hozzáférhető, jó ár-érték arányt képviselő kampányok előmozdítása és ezeknek az illetékes hatóságokkal és szervekkel való koordinálása révén;

A Bizottság szellemitulajdon-jogok érvényesítésével foglalkozó szakértői munkacsoportja

53.  üdvözli a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével foglalkozó szakértői munkacsoport Bizottság általi létrehozását, és felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy nagyobb mértékben vonják be a Parlamentet, és amennyiben szükséges, a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontját a csoport munkájába és kérjék fel különösen arra, hogy küldjön szakértőket a munkacsoport üléseire;

A jogi keret alakulása

54.  üdvözli a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv alkalmazásáról szóló bizottsági jelentés(10) kiadását, ugyanakkor megjegyzi, hogy mivel néhány tagállamban csak későn ültették át az irányelvet, bizonyos szempontokból csak korlátozottan lehet következtetéseket levonni; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen további elemzést az irányelv hatásáról, különösen az innovációra és az információs társadalom fejlődésére nézve, amint azt az irányelv 18. cikkének (1) bekezdése előírja, és a Parlament a fent említett 2010. szeptember 22-i állásfoglalásában kérte; emlékeztet azonban arra, hogy a Bizottság a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének sok más szempontját is meghatározta, többek között a közvetítőknek a jogsértésekkel szembeni fellépésekben betöltött szerepét, ami a csalás elleni küzdelemben szintén hatékony eszköznek bizonyulhat;

55.  tudomásul veszi a Bizottság jelentését, amelyben azt jelezte, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv bizonyos tekintetben el van maradva a digitális kortól, és nem elegendő az online jogsértések elleni fellépéshez; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen részletes értékelést a jelenlegi jogi keretnek az online tevékenységekkel kapcsolatos korlátairól, és megfelelő esetben készítsen javaslatokat az uniós jogalkotási keretnek az internetes környezethez való hozzáigazítására; hangsúlyozza, hogy bármilyen ilyesfajta javaslat tekintetében részletes hatásvizsgálatot kell készíteni;

56.  tudomásul veszi azt a megállapítást, hogy az irányelv bizonyos rendelkezéseinek eltérő értelmezései miatt a tagállamokban különbségek lehetnek az alkalmazásban, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen intézkedéseket a jelentésben megnevezett problémák orvoslására, beleértve az irányelv további pontosítását is;

57.  megismétli a szellemitulajdon-jogi stratégiára irányuló felhívását, beleértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat érintő jogsértések elleni küzdelemre irányuló, az online környezethez igazodó átfogó jogi keretet, az alapvető jogok és szabadságok, a tisztességes eljáráshoz való jog, az arányosság és az adatvédelem teljes körű tiszteletben tartásával; úgy véli, hogy sürgősen szükség van az új alkotások jogi védelemére, mivel ez ösztönözni fogja a beruházásokat és további innovációhoz fog vezetni;

58.  hangsúlyozza, hogy a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó valamennyi jogszabálynak tükröznie kell a digitális korban végbemenő fejlődést, figyelembe véve az online környezetet és a terjesztés különböző módjait, és olyan kiegyensúlyozott megközelítést kell alkalmaznia, amely valamennyi érdekelt fél érdekeit szem előtt tartja, különös tekintettel a fogyasztókra és azoknak a tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogára, ugyanakkor támogatnia kell az európai művészeket, alkotókat és innovációt;

59.  ismételten hangsúlyozza, hogy korszerű versenyserkentő és fogyasztóbarát szerzői jogi keretre van szükség, amely egyúttal a kreativitást és az innovációt is támogatja azáltal, hogy a feltalálók és alkotók számára biztonságos, megfelelő és védett környezetet garantál;

60.  hangsúlyozza, hogy az európai kulturális és kreatív ágazatok motorjai a társadalmi és gazdasági fejlődésnek, valamint a munkahelyteremtésnek Európában, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az uniós gazdasági növekedéshez, innovációhoz és munkahelyteremtéshez jelentős mértékben hozzájárulnak azok az alkotók, tervezők és intézmények, amelyek nagymértékben támaszkodnak a szerzői jogok alóli kivételekre és korlátozásokra; hangsúlyozza, hogy a szerzői jogok korszerűsítésére irányuló minden jogalkotási kezdeményezést a növekedésre és munkahelyteremtésre – különösen a kulturális és kreatív ágazatban működő kkv-k tekintetében –, az ismeretekhez és a kultúrához való hozzáférésre, valamint a lehetséges költségekre és hasznokra gyakorolt hatásra vonatkozó független bizonyítékokkal kell alátámasztani;

Nemzetközi ellátási láncok és a vámügyi és nemzetközi együttműködés szerepe

61.  kitart amellett, hogy a vámügyi hatóságok és a vámügyi nemzetközi együttműködés fontos szerepet játszik a határokon átnyúló kereskedelemben előforduló, szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelemben, és hangsúlyozza, hogy a működési szabályok világossá tételével támogatni kell és elő kell segíteni, hogy a vámhatóságok együtt tudjanak dolgozni egymással többek között annak érdekében, hogy ez a munka lehetővé tegye az EU területén áthaladó áruk eredményes ellenőrzésének megvalósítását;

62.  felhívja a Bizottságot, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére irányuló cselekvési terv végrehajtásakor vegye figyelembe a kapcsolódó kezdeményezéseket, különösen a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló uniós vámügyi cselekvési tervet és a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésének stratégiáját;

63.  fokozott piacfelügyeletet, jobb kockázatkezelést és a vámhatóságok körében fokozott információmegosztást szorgalmaz a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatban vámügyi szempontból felmerülő kérdéseket, például a jogsértő termékek raktározását és megsemmisítését illetően;

64.  hangsúlyozza a szoros együttműködés és az információcsere fontosságát, továbbá a vámhatóságok, a piacfelügyeleti hatóságok és az igazságügyi hatóságok megfelelő képzésének jelentőségét;

Egyéb kérdések

65.  hangsúlyozza, hogy az állami hatóságok a közbeszerzések és vásárlások révén valamennyi – helyi, regionális és nemzeti – szinten rendkívül fontos szerepet játszanak, és helyesli, hogy a Bizottság a bevált gyakorlatokról szóló útmutatást kíván kidolgozni, terjeszteni és közzétenni annak érdekében, hogy a különböző szintű hatóságok ne szerezzenek be hamisított árukat;

66.  üdvözli a visszatérítési és egyéb kapcsolódó rendszerek hatásával kapcsolatban az érdekelt felekkel folytatott konzultációról szóló, a Bizottság által javasolt zöld könyvet az üzletszerűen elkövetett, szellemi tulajdont érintő jogsértések kezelése, valamint a problémával kapcsolatos konkrétabb – az online és offline környezetre egyaránt vonatkozó – fellépések szükségességének felmérése érdekében; úgy véli, hogy a valamennyi nem szándékosan megvásárolt hamisított árura érvényes, visszatérítésre vonatkozó általános uniós jog bevezetése előnyös lehetne a fogyasztók számára, és a kereskedőket arra ösztönözné, hogy ellenőrizzék az árukat, mielőtt eladásra kínálják azokat;

67.  támogatja, hogy a cselekvési terv nagy hangsúlyt fektet a tagállamokkal folytatott együttműködésre, az információk és a bevált gyakorlatok megosztására, valamint a határokon átnyúló végrehajtással kapcsolatos koordinációra;

68.  hangsúlyozza, hogy az Unió tudásalapú ágazataiban az innováció és a versenyképesség a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal összeegyeztethető módon történő ösztönzése érdekében elő kell mozdítani a nyitott kutatást és a tudásmegosztást, amelyek egyben a Globális Európa és az Európa 2020 stratégiák kulcsfontosságú elemei;

69.  hangsúlyozza, hogy olyan pontos észlelési rendszerekre van szükség, amelyek a kereskedelmi nagyságrendű, szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő tevékenységek gyors beszüntetését eredményezik;

70.  rámutat arra, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokból származó jövedelem a kutatási projektek külső finanszírozásának fontos forrása, ami így az innováció és a fejlesztés, valamint az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködés motorja;

71.  sürgeti a cselekvési terv gyors végrehajtását, hogy szükség esetén a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítéséhez szükséges intézkedések kiigazítása különösen a kulturális és kreatív ágazatban időben megtörténhessen;

72.  felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a cselekvési tervben ismertetett egyes intézkedések végrehajtását, és ezekről legkésőbb 2016. júliusig számoljon be a Parlamentnek;

o
o   o

73.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 157., 2004.4.30., 45. o. (2) HL L 129., 2012.5.16., 1. o. (3) „A szellemi tulajdonjogok érvényesítésének tagállami biztosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásának elemzése” (SEC(2010)1589). (4) http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/docs/2012/intellectual-property-rights/summary-of-responses_en.pdf. (5) HL C 258. E, 2013.9.7., 64. o. (6) http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15321-2014-INIT/en/pdf. (7) HL C 80., 2013.3.19., 1. o. (8) HL C 50. E, 2012.2.21., 48. o. (9) Lásd a BPHH „Európai polgárok és a szellemi tulajdon: észlelés, tudatosság és magatartás” című jelentését, 2013. november. (10) COM(2010)0779.