Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/0051(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0205/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0205/2015

Viták :

PV 07/07/2015 - 15
CRE 07/07/2015 - 15

Szavazatok :

PV 08/07/2015 - 4.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0261

Elfogadott szövegek
PDF 604kWORD 238k
2015. július 8., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások *
P8_TA(2015)0261A8-0205/2015

Az Európai Parlament 2015. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2015)0098 – C8-0075/2015 – 2015/0051(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0098),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 148. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0075/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0205/2015),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát az alábbi módosításokkal;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Határozatra irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)   A tagállamoknak és az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében meghatározott, a teljes foglalkoztatottságra és a társadalmi haladásra irányuló célkitűzések megvalósítása érdekében összehangolt stratégia kialakítására kell törekedniük a foglalkoztatás, és különösen a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő, valamint a gazdasági változásokra reagálni képes munkaerőpiacok fejlesztése terén. A tagállamok a szociális partnerek kötelezettségeire vonatkozó nemzeti gyakorlat figyelembevételével közös érdekű ügynek tekintik a foglalkoztatás előmozdítását, és az ilyen irányú fellépésüket a Tanács keretében összehangolják.
(1)   A tagállamoknak és az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében meghatározott, a teljes foglalkoztatottságra és a társadalmi haladásra irányuló célkitűzések megvalósítása érdekében, valamint a tudományos, a technológiai, a mérnöki és a matematikai ágazatok területén folyó képzés célzott előmozdítása, illetve az oktatási rendszer átalakítása révén hatékony és összehangolt, a munkanélküliség súlyos hatásainak ellensúlyozására irányuló stratégia kialakítására kell törekedniük a foglalkoztatás, és a szakképzett, képzett munkaerő, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti változásokra reagálni képes munkaerőpiacok fejlesztése terén. Külön erőfeszítéseket kell tenni a nagyon alacsonyan iskolázott vagy nagyon alacsony szakképzettséggel rendelkező, illetve a képzettség vagy szakképzettség gyors megszerzésére képtelen munkaerő foglalkoztatásának növelése és az egyre növekvő nagyságú és hosszú távú munkanélküliség csökkentése érdekében, különös figyelemmel a leszakadó térségekre. A tagállamok a szociális partnerek kötelezettségeire vonatkozó nemzeti gyakorlat figyelembevételével prioritásnak és közös érdekű ügynek tekintik a foglalkoztatás előmozdítását, és az ilyen irányú fellépésüket a Tanács keretében összehangolják. Az Uniónak politikai javaslatokkal kell kísérnie ezen erőfeszítéseket a Szerződés célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, valamint a befogadó, integrált munkaerőpiac és a tisztességes munkakörülmények – a megfelelő bérezést is beleértve – többek között kollektív tárgyalásokon elért biztosítása céljából Unió-szerte.
Módosítás 2
Határozatra irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  Az Eurostat 2015 januárjában 23 815 000-re becsüli a munkanélküliek számát az Unióban, ebből 18 059 000 az euróövezetben élők közül kerül ki.
Módosítás 3
Határozatra irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
(1b)  A 2010/707/EU tanácsi határozatban1a szereplő korábbi adatokhoz képest – amelyek azt mutatták, hogy legalább 20 millió embert kell kimenteni a szegénység és a kirekesztettség veszélyéből – szükséges a számos uniós polgár által megélt mélyszegénység körülményeire vonatkozó biztos mutatók megállapítása.
____________
1a A Tanács 2010/707/EU határozata (2010. október 21.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L 308., 2010.11.24., 46. o.).
Módosítás 4
Határozatra irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az Uniónak küzdenie kell a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, biztosítania kell, hogy mindenki egyaránt gyakorolhassa az alapvető jogokat, és elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot és védelmet. Szakpolitikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során figyelembe kell vennie a megfelelő szociális védelem biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre és a minőségi oktatásra és képzésre vonatkozó követelményeket.
(2)  Az Uniónak küzdenie kell a társadalmi kirekesztés, a szegénység minden formája és a megkülönböztetés ellen, biztosítania kell, hogy mindenki egyaránt gyakorolhassa az alapvető jogokat, és elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot és védelmet. Más jogszabályok vagy politikák mellékhatásai nem veszélyeztethetik ezt az általános célkitűzést. Szakpolitikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során figyelembe kell vennie a megfelelő szociális védelem biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre és a minőségi oktatásra és képzésre vonatkozó követelményeket.
Módosítás 6
Határozatra irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A tagállamok kötelezettsége, hogy közös érdekű ügynek tekintsék és összehangolják gazdaságpolitikájukat a Tanácsban. A Tanács feladata pedig, hogy a tagállami politikák irányvonalának meghatározása céljából foglalkoztatási és átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat fogadjon el.
(4)  A tagállamok kötelezettsége, hogy közös érdekű ügynek tekintsék és összehangolják gazdaságpolitikájukat a Tanácsban, szociálpolitikájukkal együtt. A Tanács feladata pedig, hogy a tagállami politikák irányvonalának meghatározása céljából foglalkoztatási és átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat fogadjon el.
Módosítás 7
Határozatra irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  Annak biztosítása érdekében, hogy demokratikusabb döntéshozatal történjen az integrált iránymutatások vonatkozásában, amelyek Unió-szerte érintik a polgárokat és a munkaerőpiacokat, elengedhetetlen, hogy mind a foglalkoztatási iránymutatásokról, mind az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokról a Tanács és az Európai Parlament határozzon. Az integrált iránymutatásoknak prioritásként lehetővé kell tenniük a tagállamok számára, hogy fenntartható és integrált gazdasági modelleket fogadjanak el uniós, nemzeti és helyi szinten.
Módosítás 8
Határozatra irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)   Az Unió a Szerződés rendelkezéseivel összhangban szakpolitikai koordinációs eszközöket alakított ki és alkalmaz a költségvetési politika és a makroszerkezeti politikák területén. E különböző eszközöket az európai szemeszter az integrált, többoldalú gazdasági és költségvetési felügyelet céljából átfogó keretbe foglalja, melynek működése az európai szemeszter egyszerűsítésével és megerősítésével – a Bizottság 2015-ös éves növekedési jelentésében foglaltak szerint – még jobb lesz.
(5)   Az Unió a Szerződés rendelkezéseivel összhangban szakpolitikai koordinációs eszközöket alakított ki és alkalmaz a költségvetési politika és a makroszerkezeti politikák területén, amelyek nagy hatással vannak az Unió szociális és foglalkoztatási helyzetére. E politikák a növekedésnek és a foglalkoztatásnak nem kedvező stagnálást és deflációt idézhetnek elő az Unió egyes részein. E tekintetben nélkülözhetetlen az új szociális mutatók, valamint a pénzügyi és gazdasági válság következtében bizonyos tagállamok által megtapasztalt aszimmetrikus sokkhatások figyelembevétele. E különböző eszközöket az európai szemeszter az integrált, többoldalú gazdasági és költségvetési felügyelet, foglalkoztatás és szociálpolitikák céljából átfogó keretbe foglalja, és az európai szemesztert még inkább az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítésére kell irányozni. Az európai szemeszter működése annak egyszerűsítésével és megerősítésével – a Bizottság 2015-ös éves növekedési jelentésében foglaltak szerint – még jobb lehet, bár ez az eszköz még nem javított a válság által leginkább érintett tagállamok gazdasági helyzetén.
Módosítás 9
Határozatra irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  Az Európai Szociális Megfigyelőközpont szerint1a a jövedelemtámogatásnak és a szociális védelemnek az Unió 26 tagállamában már léteznek különböző formái. A foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos, Marianne Thyssen kijelentette, hogy „ha [ő] határozhatna arról, hogy mi történik Európában minden tagállamban, akkor Európa minden országában lenne minimumjövedelem”.
____________
1a http://www.eesc.europa.eu/resources/docs/revenu-minimum_-etude-ose_-vfinale_en--2.pdf
Módosítás 10
Határozatra irányuló javaslat
5 b preambulumbekezdés (új)
(5b)  Az uniós minimálbérre vonatkozó szabályozási keret létrehozásához uniós szinten nem áll rendelkezésre a szükséges szabályozói hatáskör.
Módosítás 47
Határozatra irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)   A pénzügyi és gazdasági válság során kiderült, hogy hol vannak az Unió és tagállamai gazdaságának gyenge pontjai. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok gazdaságai és munkaerőpiacai nagymértékben függenek egymástól. Napjaink legnagyobb kihívása abban áll, hogy az Unió az erős, fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés irányába mozduljon el. Ehhez mind uniós, mind nemzeti szinten a Szerződés és az uniós gazdasági kormányzás rendelkezéseinek megfelelő, összehangolt és ambiciózus politikai fellépésre van szükség. E fellépés célja többek között, hogy a kínálati és keresleti oldali intézkedések ötvözésével fellendítse a beruházásokat, megújítsa a strukturális reformok iránti elkötelezettséget, és felelősségteljes költségvetési gazdálkodásra ösztönözzön.
(6)   A pénzügyi és gazdasági válság során kiderült, hogy hol vannak a tagállamok gazdaságainak és az uniós koordinációs mechanizmusoknak gyenge pontjai. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok gazdaságai és munkaerőpiacai nagymértékben függenek egymástól. Napjaink legnagyobb kihívása abban áll, hogy az Unió az erős, fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés irányába mozduljon el, amelybe beletartozik, hogy gátat vessenek az Unió területének bizonyos részein kialakult jelentős mértékű munkanélküliségnek. Ehhez mind uniós, mind nemzeti szinten a Szerződés és az uniós gazdasági kormányzás rendelkezéseinek megfelelő, szilárd, összehangolt, ambiciózus és főleg hatékony politikai fellépésre van szükség. E fellépés célja többek között, hogy a kínálati és keresleti oldali intézkedések ötvözésével fellendítse a beruházásokat, főleg azokat, amelyek a kis- és középvállalkozások (kkv-k), a mikrovállalkozások, az innovatív induló vállalkozások és a zöld foglalkoztatást elősegítő vállalkozások fejlesztésére irányulnak, megújítsa a strukturális reformok iránti elkötelezettséget, és felelősségteljes költségvetési gazdálkodásra ösztönözzön. E fellépések célja, hogy tisztességes szociális védelemre épülő, befogadóbb, jogokon alapuló munkaerőpiacot hozzon létre. Továbbá a mélyszegénység és a társadalmi kirekesztettség leküzdése érdekében e fellépéseknek a nemzeti gyakorlatokkal összhangban bevezetendő olyan szociális védelmi intézkedéseket kell tartalmaznia, mint a garantált minimumjövedelem.
Módosítás 12
Határozatra irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)   A tagállamoknak és az Uniónak a válság társadalmi hatásait is kezelniük kell, és arra kell törekedniük, hogy összetartó társadalmat alakítsanak ki, amelyben az emberek képesek az előttük álló változások felmérésére, és képesek megfelelően reagálni ezekre, és mind a társadalomnak, mind a gazdaságnak aktív szereplői. Egyenlő hozzáférési feltételeket és lehetőségeket kell teremteni mindenkinek, és csökkenteni kell a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget, különösen a munkaerőpiac és a szociális jóléti rendszerek hatékony működésének biztosítása és a munkaerőpiacra való belépés előtt álló akadályok megszüntetése révén. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a gazdasági növekedés előnyeiből minden polgár és minden régió részesüljön.
(7)   A tagállamoknak és az Uniónak a válság társadalmi hatásait is kezelniük kell, a mélyszegénységre vonatkozóan megbízhatóbb adatokat kell közölniük és arra kell törekedniük, hogy inkluzív és igazságosabb társadalmat alakítsanak ki, amelyben az emberek képesek az előttük álló változások felmérésére, és képesek megfelelően reagálni ezekre, és mind a társadalomnak, mind a gazdaságnak aktív szereplői. Egyenlő, megkülönböztetésmentes hozzáférési feltételeket és lehetőségeket kell teremteni mindenkinek, és jelentősen csökkenteni kell a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget, különösen a munkaerőpiac és a megfelelő szociális jóléti rendszerek hatékony működésének biztosítása és a munkaerőpiacra való belépés előtt álló, különösen a fogyatékossággal élő személyeket sújtó szükségtelen adminisztratív akadályok megszüntetése révén. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a gazdasági növekedés előnyeiből minden polgár és minden regionális és helyi szervezet részesüljön. A közös foglalkoztatási jelentésben a foglalkoztatási és szociális mutatók eredménytáblája különösen hasznos eszköz e tekintetben, mely hozzájárul a legfőbb foglalkoztatási és szociális problémák és eltérések időben történő észleléséhez, és azon területek azonosításához, ahol politikai fellépésre leginkább szükség van. Az eredménytábla jövőbeni verzióiban azonban nemek szerint lebontott adatokat is szerepeltetni kell.
Módosítás 13
Határozatra irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  Az ifjúsági garancia végrehajtásával kapcsolatosan a Számvevőszék három kritikus pontot állapított meg: a teljes finanszírozás gazdasági vetülete, a „jó minőségű kínálat” meghatározása és az ilyen megközelítésből származó eredmények nyomon követésének módjai.
Módosítás 14
Határozatra irányuló javaslat
7 b preambulumbekezdés (új)
(7b)  A 2010/707/EU tanácsi határozat1a az alábbi célkitűzéseket sorolta fel: 2020-ra 75%-ra kell növelni a 20 és 64 év közötti nők és férfiak foglalkoztatási rátáját; a korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell szorítani; a 30–34 éves korúak körében a felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezők arányát legalább 40%-ra kell növelni; elő kell segíteni a társadalmi befogadást, mindenekelőtt a szegénység csökkentése révén legalább 20 millió embert emelve ki a szegénységi küszöb és a kirekesztődés általi fenyegetettségből. A tagállamok foglalkoztatási politikáinak továbbra is egyik kulcsfontosságú célkitűzése az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociális területen történő megvalósítása.
________________
1a A Tanács 2010/707/EU határozata (2010. október 21.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L 308., 2010.11.24., 46. o.).
Módosítás 15
Határozatra irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)   Az iránymutatásoknak megfelelő intézkedések nagyban hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához. Az iránymutatások azokat az integrált európai és nemzeti szakpolitikai intézkedéseket foglalják magukban, melyeket az Uniónak és a tagállamoknak végre kell hajtaniuk annak érdekében, hogy az összehangolt strukturális reformok pozitív tovagyűrűző hatásokat váltsanak ki, sikerüljön a gazdaságpolitikai intézkedések megfelelő kombinációját kialakítani, az európai szakpolitikák pedig egységesebb módon járuljanak hozzá az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez.
(8)   Az iránymutatásoknak megfelelő intézkedések nagyban hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia azon célkitűzéseinek megvalósításához, amelyek mind a mai napig figyelmen kívül maradtak. Az Európa 2020 stratégiáról folytatott 2014. évi nyilvános konzultáció egyértelműen megmutatta, hogy a stratégia foglalkoztatásra, szegénységre, társadalmi kirekesztésre és oktatásra vonatkozó célkitűzései továbbra is igen relevánsak és ugyanolyan fontosak, egymással kölcsönösen összefüggnek és egymást kölcsönösen erősítik. Az iránymutatások azokat az integrált európai és nemzeti szakpolitikai intézkedéseket foglalják magukban, melyeket az Uniónak és a tagállamoknak végre kell hajtaniuk annak érdekében, hogy az összehangolt, az egyenlőtlenségek csökkentését és a polgárok jólétének fokozását célzó reformok pozitív tovagyűrűző hatásokat váltsanak ki, sikerüljön a gazdaságpolitikai intézkedések megfelelő kombinációját kialakítani, az európai szakpolitikák pedig egységesebb módon járuljanak hozzá az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez.
Módosítás 16
Határozatra irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Bár az iránymutatások a tagállamoknak és az Uniónak szólnak, végrehajtásuknak valamennyi nemzeti, regionális és helyi hatósággal partnerségben, illetve a parlamentekkel, a szociális partnerekkel és a civil társadalom képviselőivel szoros együttműködésben kell történnie.
(9)  A nemzeti szakpolitikák kialakításakor és végrehajtásakor a tagállamoknak hatékony irányítást kell biztosítaniuk. Bár az iránymutatások a tagállamoknak és az Uniónak szólnak, végrehajtásuknak, nyomon követésüknek és értékelésüknek valamennyi nemzeti, regionális és helyi hatósággal partnerségben, illetve a parlamentekkel, a szociális partnerekkel és a civil társadalom képviselőivel szoros együttműködésben kell történnie.
Módosítás 17
Határozatra irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)   Az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások a reformok végrehajtásával kapcsolatban adnak útmutatást a tagállamok számára, szem előtt tartva azok egymástól való kölcsönös függőségét. Összhangban állnak a Stabilitási és Növekedési Paktummal. Az országspecifikus ajánlásoknak, amelyeket a Tanács a tagállamokhoz intézhet, ezek az iránymutatások képezik az alapját.
(10)   Az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások és a foglalkoztatási iránymutatások a reformok végrehajtásával kapcsolatban adnak útmutatást a tagállamok számára. Az országspecifikus ajánlásoknak, amelyeket a Tanács a tagállamokhoz intézhet, ezek az iránymutatások képezik az alapját. Mivel a tagállamok gazdaságai és munkaerőpiacai szorosan kapcsolódnak egymáshoz és kölcsönösen függnek egymástól, az országspecifikus ajánlások elfogadásakor a Tanácsnak figyelembe kell vennie a szomszédos országok helyzetét is, valamint azon országok helyzetét, amelyekkel az adott tagállam egyértelmű kapcsolatban van munkaerő-migrációs tendenciái vagy más releváns mutatók tekintetében. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak pontos és naprakész statisztikákkal és adatokkal kell rendelkeznie, amennyiben az országspecifikus ajánlásokat ki kell igazítani.
Módosítás 18
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 5 iránymutatás – 1 bekezdés
A tagállamoknak meg kell könnyíteniük a munkahelyteremtést, csökkenteniük kell azokat a tényezőket, amelyek a vállalatokat a munkaerő felvételében akadályozzák, ösztönözniük kell a vállalkozói készséget, és támogatniuk kell különösen a kisvállalkozások alapítását és növekedési lehetőségeit, hogy a nők és a férfiak foglalkoztatottsági rátáját egyaránt javítsák. A szociális gazdaság megvalósulását és a szociális innovációt is aktívan támogatniuk kell.
A tagállamoknak a regionális és helyi hatóságokkal együttműködve kellő időben és hatékonyan kell kezelniük a munkanélküliség súlyos problémáját, meg kell könnyíteniük és be kell ruházniuk a fenntartható és minőségi munkahelyteremtésbe, kezelniük kell a kiszolgáltatott csoportok hozzáférését és csökkenteniük kell azokat a tényezőket, amelyek a vállalatokat a különböző képzettségi szintű munkaerő felvételében akadályozzák többek között a bürokrácia csökkentése révén, ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk a munkaügyi és szociális normákat, ösztönözniük kell a fiatalok vállalkozói készségeit, és támogatniuk kell különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások alapítását és növekedési lehetőségeit, hogy a nők és a férfiak foglalkoztatottsági rátáját egyaránt javítsák. A tagállamoknak egyebek mellett a zöld, fehér és kék ágazatbeli munkahelyeket, a szociális gazdaság megvalósulását és a szociális innovációt is aktívan támogatniuk kell.
Módosítás 19
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 5 iránymutatás – 2 bekezdés
Az adóterheket a munka megadóztatásáról át kell helyezni olyan egyéb adóztatási forrásokra, amelyek kevésbé fogják vissza a foglalkoztatást és a növekedést, de mindeközben meg kell óvni azokat a bevételi forrásokat, amelyek a megfelelő szociális védelemhez és a növekedést elősegítő kiadások fedezéséhez szükségesek. A munkát terhelő adók mérséklésének az adóteher megfelelő komponenseire kell irányulnia, valamint a munkaerőpiacra való belépés előtt álló akadályok és visszatartó tényezők megszüntetésére, különösen arra, ami a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek munkába állását nehezíti meg.
Az adóterheket a munka megadóztatásáról át kell helyezni olyan egyéb adóztatási forrásokra, amelyek kevésbé fogják vissza a foglalkoztatást és a növekedést, de mindeközben meg kell óvni azokat a bevételi forrásokat, amelyek a megfelelő szociális védelemhez és a közberuházásokra, az innovációra és a munkahelyteremtésre fordított kiadások fedezéséhez szükségesek. A munkát terhelő adók mérséklésének az adóteher megfelelő komponenseire és a diszkrimináció kezelésére kell irányulnia, valamint a munkaerőpiacra való belépés előtt álló akadályok és visszatartó tényezők megszüntetésére, különösen arra, ami a fogyatékossággal élő személyek és a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek munkába állását nehezíti meg, tiszteletben tartva az érvényes munkajogi normákat.
Módosítás 20
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 5 iránymutatás – 3 bekezdés
A tagállamoknak a szociális partnerekkel együtt olyan bérmegállapítási mechanizmusok használatát kell bátorítaniuk, amelyek lehetővé teszik a termelékenység alakulásának függvényében történő rugalmas bérezést. Ebben a vonatkozásban figyelembe kell venni a készségek és a helyi munkaerő-piaci feltételek különbségeit, valamint az egyes régiók, ágazatok és társaságok gazdasági teljesítménye közötti eltéréseket is. A minimálbérek meghatározásakor a tagállamoknak és a szociális partnereknek az aktív keresők szegénységi rátájára, a munkahelyteremtésre és a versenyképességre gyakorolt hatásokkal is számolniuk kell.
A munkahelyteremtés és az Unión belüli szegénység csökkentése érdekében továbbra is fontosak a tisztességes megélhetést biztosító bérek szavatolására irányuló szakpolitikák. A tagállamoknak ezért a szociális partnerekkel együtt tiszteletben kell tartaniuk és elő kell segíteniük az olyan bérmegállapítási mechanizmusok alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a reálbéreknek a termelékenység alakulásához való igazítását és segítenek korrigálni a múltbeli eltéréseket anélkül, hogy fokoznák a deflációs nyomást. Ezeknek a mechanizmusoknak elegendő forrást kell biztosítaniuk az alapvető szükségletek kielégítéséhez, figyelembe véve az egyes tagállamokra jellemző szegénységi mutatókat. Ebben a vonatkozásban megfelelően fel kell mérni a készségek és a helyi munkaerő-piaci feltételek különbségeit azzal a céllal, hogy biztosítsák a tisztességes bérezést az egész Unióban. A minimálbérek nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatoknak megfelelő meghatározásakor a tagállamoknak és a szociális partnereknek biztosítaniuk kell azok megfelelőségét, továbbá az aktív keresők szegénységi rátájára, háztartások jövedelmére, az aggregált keresletre, a munkahelyteremtésre és a versenyképességre gyakorolt hatásokkal is számolniuk kell.
Módosítás 21
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 5 iránymutatás - 3 a bekezdés (új)
A tagállamoknak csökkenteniük kell a bürokráciát a kis- és középvállalkozásokra nehezedő terhek enyhítése érdekében, mivel azok jelentős mértékben hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez.
Módosítás 22
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 6 iránymutatás – 1 bekezdés
A tagállamoknak a megfelelő tudás és készségkínálat révén erősíteniük kell a foglalkoztathatóságot és a termelékenységet. Végre kell hajtaniuk a szükséges beruházásokat az oktatási és szakképzési rendszerek terén, ezzel egyidejűleg növelniük kell e rendszerek készségjavítási hatékonyságát és eredményességét, hogy az emberek hamarabb felismerjék a modern és a mindinkább digitalizálódó gazdaság munkaerőpiacának gyorsan változó szükségleteit, és jobban meg tudjanak felelni az elvárásoknak. Fokozottan törekedniük kell arra, hogy a minőségi felnőttoktatási programokat mindenki számára elérhetővé tegyék, és meghosszabbítsák a munkával töltött aktív éveket a tevékeny időskort támogató stratégiák végrehajtása révén.
A tagállamoknak a mindenki számára felhasználható és elérhető megfelelő tudás és készségkínálat révén erősíteniük kell a minőségi foglalkoztathatóságot és a fenntartható termelékenységet. Különös figyelmet kell fordítani az egészségügyre, a szociális szolgáltatásokra és a közlekedési szolgáltatásokra, melyek területén már most is munkaerőhiány mutatkozik vagy középtávon az fog mutatkozni. A tagállamoknak hatékony beruházásokat kell végrehajtaniuk a korai életkortól kezdődő, minőségi és befogadó oktatási és szakképzési rendszerek terén, ezzel egyidejűleg növelniük kell e rendszerek készségjavítási hatékonyságát és eredményességét, fejleszteni kell a know-how-t, fokozva egyúttal a készségek diverzitását, hogy az emberek hamarabb felismerjék a modern és a mindinkább digitalizálódó gazdaság munkaerőpiacának gyorsan változó szükségleteit, és jobban meg tudjanak felelni az elvárásoknak. Ennek érdekében figyelembe kell venni, hogy számos munkakörben egyre jelentősebbé válnak az olyan „puha készségek” mint a kommunikációs készség.
Módosítás 23
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 6 iránymutatás - 1 a bekezdés (új)
A tagállamoknak többek között választható vállalkozói kurzusok bevezetése és középiskolai vagy felsőoktatásbeli diákvállalkozások létrehozása révén elő kell mozdítaniuk a vállalkozói készséget a fiatalok körében. A tagállamoknak – a helyi és regionális hatóságokkal együttműködve – fokozottan törekedniük kell arra, hogy megelőzzék a fiatalok iskolából való kimaradását, hogy biztosítsák az oktatásból és képzésből való problémamentes átmenetet a szakmai életbe, hogy a minőségi felnőttoktatási programokat mindenki számára elérhetővé tegyék és megszűntessék az az előtt álló akadályokat, különös figyelmet fordítva a fokozott kockázattal rendelkező csoportokra és szükségleteikre, lehetőséget biztosítva az átképzésre akkor, amikor a munkahelyek megszűnése és a munkaerő-piaci változások miatt aktív visszailleszkedésre van szükség. Ezzel egyidejűleg a tagállamoknak az aktív időskorra vonatkozó stratégiákat kell végrehajtaniuk, hogy a tényleges nyugdíjkorhatár eléréséig egészséges munkakörülményeket tegyenek lehetővé.
Módosítás 24
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 6 iránymutatás - 1 b bekezdés (új)
A folyamatosan változó munkaerőpiac által megkövetelt szükséges készségszint biztosítása, illetve az oktatásnak és képzésnek a felnőttoktatási programokkal egyidejű támogatása mellett a tagállamoknak nem szabad megfeledkezniük arról, hogy alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyekre is szükség van, és hogy a magasan képzettek a középszinten vagy alacsonyan képzetteknél jobb munkalehetőségekkel rendelkeznek.
Módosítás 25
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 6 iránymutatás - 1 c bekezdés (új)
A megfizethető, jó minőségű koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférést az átfogó szakpolitikák és beruházások prioritásává kell tenni, és össze kell kapcsolni a család- és szülőtámogatással, illetve az összehangolást célzó olyan intézkedésekkel, amelyek segítik a szülőket abban, hogy egyensúlyt találjanak a munka és a magánélet között, hiszen mindez hozzájárul a korai iskolaelhagyás megelőzéséhez és növeli a fiatalok esélyeit a munkaerőpiacon.
Módosítás 26
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 6 iránymutatás – 2 bekezdés
Meg kell oldani a nagyarányú munkanélküliség problémáját, a tartós munkanélküliséget pedig meg kell előzni. A tartósan munkanélküli személyek számát jelentősen csökkenteni kell átfogó és egymást erősítő stratégiákkal, így pl. az érintettek munkaerőpiacra való visszatérését elősegítő, célzott aktív támogatással. A fiatalok munkanélküliségének problémájára átfogó megoldást kell találni, amelybe az is beletartozik, hogy az érintett intézmények számára biztosítani kell az ahhoz szükséges eszközöket, hogy teljes mértékben és következetesen véghezvigyék az ifjúsági garancia bevezetésére vonatkozó végrehajtási programjaikat.
A munkanélküliség – különösen a tartós munkanélküliség és a nagyarányú regionális munkanélküliség – problémáját hatékonyan és azonnal meg kell oldani és meg kell előzni a keresleti és a kínálati oldalra vonatkozó intézkedések együttese révén. A tartósan munkanélküli személyek számát és a strukturális munkaerőhiányt, valamint a szakismeretek elavulását jelentősen csökkenteni kell átfogó és egymást erősítő stratégiákkal, így pl. az érintettek munkaerőpiacra való tudatos és felelős, visszatérését személyes módon és a szükségletek alapján elősegítő, célzott aktív támogatással és a szociális védelem megfelelő formáival. A fiatalok munkanélküliségének problémáját átfogóan, az ifjúsági foglalkoztatásra vonatkozó általános stratégia révén kell kezelni. Ez magában foglalja az olyan ágazatokba tett beruházást, amelyek minőségi munkahelyeket képesek létrehozni a fiatalok számára, valamint az olyan érintett tényezők, mint az ifjúságsegítő szolgáltatások, az oktatási és képzési szolgáltatók, az ifjúsági szervezetek és az állami foglalkoztatási szolgálatok számára biztosítani kell az ahhoz szükséges eszközöket, hogy teljes mértékben és következetesen véghezvigyék az ifjúsági garancia bevezetésére vonatkozó végrehajtási programjaikat, továbbá beletartozik a tagállamok gyors erőforrás-felvétele is. A hatékonyabb tájékoztatás és a bürokrácia csökkentése révén meg kell könnyíteni a vállalkozásba kezdők számára a finanszírozáshoz való hozzáférést, továbbá ehhez biztosítani kell annak lehetőségét is, hogy üzleti terv benyújtása után többhavi munkanélküli ellátást vállalkozásindítási kezdő támogatássá lehessen átalakítani a nemzeti jogszabályoknak megfelelően.
Módosítás 27
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 6 iránymutatás - 2 a bekezdés (új)
A tagállamoknak a munkanélküliség elleni intézkedések kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venniük a helyi és regionális egyenlőtlenségeket, és együtt kell működniük a helyi foglalkoztatási szolgálatokkal.
Módosítás 28
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 6 iránymutatás – 3 bekezdés
Az oktatási és képzési rendszer strukturális hiányosságait orvosolni kell a magas szintű képzettség biztosítása, valamint az iskolai lemorzsolódás problémájának megelőzése és megoldása érdekében. A tagállamoknak emelniük kell a népesség iskolázottsági szintjét, és át kell gondolniuk, hogy bevezetik-e a duális képzési rendszert és tesznek-e a szakképzés minőségének javításáért miközben több lehetőséget teremtenek az iskolarendszeren kívül megszerzett készségek elismerésére.
Az oktatási és képzési rendszer strukturális hiányosságait orvosolni kell a magas szintű képzettség biztosítása, valamint az iskolai lemorzsolódás problémájának megelőzése és megoldása érdekében, ugyanakkor már a legalacsonyabb szinttől kezdve elő kell mozdítani a mindenre kiterjedő, jó minőségű oktatást. Ehhez rugalmas, a gyakorlatra összpontosító oktatási rendszerekre van szükség. A tagállamoknak a helyi és regionális hatóságokkal együttműködve növelniük kell a képzettség minőségének szintjét mindenki számára elérhetővé téve azt, a szükségletekhez alakított duális képzési rendszereket hozva létre és fejlesztve, javítva a szakképzés minőségét és az olyan meglévő kereteket, mint az az Europass, szükség esetén biztosítva egyúttal az átképzést és a formális képzési rendszereken kívül megszerzett szakismeretek elismerését. Az oktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolatokat erősíteni kell, biztosítva ugyanakkor, hogy az oktatás elég tág legyen, hogy szilárd alapot jelentsen ahhoz, hogy egész életen át tartó foglalkoztathatóságot biztosítson.
Módosítás 29
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 6 iránymutatás - 3 a bekezdés (új)
A tagállamoknak jobban a munkaerőpiachoz kell igazítaniuk a képzési rendszereiket a képzésből a foglalkoztatásba való hatékonyabb átmenet céljából. Ez különösen a digitalizálás összefüggésében, valamint az új technológiák, a zöld munkahelyek és az egészségügy tekintetében fontos.
Módosítás 30
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 6 iránymutatás – 4 bekezdés
Mérsékelni kell a munkaerőpiacra való belépést akadályozó tényezőket, különösen, ami a nők, az idősebb munkavállalók, a fiatalok, a fogyatékos személyek és a legális migránsok munkavállalását illeti. A munkaerőpiacon érvényre kell juttatni a nemek közötti egyenlőséget, ideértve az egyenlő díjazást is, és megfizethető áron jó minőségű koragyermekkori nevelést és gondozást kell elérhetővé tenni.
A munkaerőpiacon alkalmazott és a munkaerőpiachoz való hozzáférés terén jelentkező megkülönböztetést tovább kell csökkenteni, különösen olyan csoportok esetében, amelyek megkülönböztetéssel vagy kirekesztéssel szembesülnek, tehát a nők, az idősebb munkavállalók, a fiatalok, a fogyatékossággal élők és a legális migránsok esetében. A munkaerőpiacon érvényre kell juttatni a nemek közötti egyenlőséget, ideértve az egyenlő díjazást is a megfizethető áron jó minőségű koragyermekkori nevelés és gondozás elérhetővé tétele, illetve az azok számára való rugalmasság biztosítása révén, akik karrierjében családi kötelezettségek miatt törés következett be, ilyenek például a családról gondoskodók. Ebben az értelemben a tagállamoknak nem szabad blokkolniuk a vezetőtestületekben lévő nőkről szóló irányelvet .
Módosítás 31
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 6 iránymutatás - 4 a bekezdés (új)
E tekintetben a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) fiatalok aránya magasabb a nők esetében, mint a férfiaknál, és hogy a NEET-jelenség főként az ifjúsági munkanélküliség növekedésének tudható be, továbbá a képzetlenséggel összefüggő gazdasági inaktivitásnak.
Módosítás 32
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 6 iránymutatás – 5 bekezdés
A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk az Európai Szociális Alap és egyéb uniós alapok nyújtotta támogatási lehetőségeket a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, az oktatás és a közigazgatás fejlesztése érdekében.
A tagállamoknak teljes mértékben, hatékonyan és eredményesen ki kell használniuk az Európai Szociális Alap és egyéb uniós alapok nyújtotta támogatási lehetőségeket a szegénység elleni küzdelem, a minőségi foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, az oktatás, a közigazgatás és a közszolgáltatások fejlesztése érdekében. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot és beruházási platformjait is mozgósítani kell annak biztosítása érdekében, hogy minőségi munkahelyeket hozzanak létre és a munkavállalók rendelkezzenek azokkal a készségekkel, amelyek szükségesek az Unió fenntartható növekedési modellre való áttéréséhez.
Módosítás 33
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 7 iránymutatás – 1 bekezdés
A tagállamoknak csökkenteniük kell a munkaerő-piaci szegmentációt. A foglalkoztatásvédelmi szabályok és intézmények révén megfelelő munkaerő-felvételi környezetet kell teremteni, amelyben mind a foglalkoztatottak, mind az álláskeresők, mind a határozott idejű szerződéssel és a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak megfelelő szintű védelméről is gondoskodnak. Olyan minőségi munkahelyeket kell teremteni, amelyeken a társadalmi-gazdasági biztonság, az oktatási és képzési lehetőségek, a munkakörülmények (egészség és biztonság) és a munka és a magánélet közötti egyensúly is biztosított.
A tagállamoknak csökkenteniük kell a munkaerő-piaci szegmentációt a bizonytalan foglalkoztatás, az alulfoglalkoztatás és a be nem jelentett munkavégzés, a nulla órás szerződések jelentette problémák kezelése révén. A foglalkoztatásvédelmi szabályok és intézmények révén megfelelő munkaerő-felvételi környezetet kell teremteni, amelyben mind a foglalkoztatottak, mind az álláskeresők, mind a határozott idejű, részmunkaidős vagy a tipikustól eltérő szerződéssel, és a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak megfelelő szintű védelméről is gondoskodnak, aktívan bevonva a szociális partnereket és ösztönözve a kollektív tárgyalásokat. Olyan minőségi munkahelyeket kell teremteni mindenki számára, amelyeken biztosított a társadalmi-gazdasági biztonság, a tartósság, a megfelelő bérezés, a munkahelyi jogok, a tisztességes munkakörülmények (beleértve az egészséget és a biztonságot), a szociális védelem, a nemek közötti egyenlőség és az oktatási és képzési lehetőségek. Ezért elő kell mozdítani a fiatalok belépését a munkaerőpiacra, a tartósan munkanélküliek reintegrációját, és a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, megfizethető egészségügyi ellátást nyújtva és modernizálva a munkaszervezést. Az Unió egész területén elő kell mozdítani a munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciáját.
Módosítás 34
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 7 iránymutatás - 1 a bekezdés (új)
A munkaerőpiachoz való hozzáférésnek elő kell segítenie a vállalkozói szellem támogatását, a fenntartható munkahelyteremtést minden ágazatban, beleértve a zöld foglalkoztatást és a szociális gondozást és innovációt – annak érdekében, hogy a lehető legjobban hasznosuljanak az emberek készségei, elősegítve azok egész életen át tartó fejlesztését, és ösztönözve a munkavállalókra épülő innovációt.
Módosítás 35
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 7 iránymutatás – 2 bekezdés
A tagállamoknak az idevágó reformokat és politikai intézkedéseket – a saját gyakorlatuknak – megfelelően a nemzeti parlamentekkel és a szociális partnerekkel szoros együttműködésben kell megtervezniük és végrehajtaniuk, gondoskodva arról is, hogy a társadalmi párbeszédet nemzeti szinten működőképesebbé és hatékonyabbá tegyék.
A tagállamoknak az idevágó reformokat és politikai intézkedéseket a partnerség elvének és saját gyakorlatuknak megfelelően a nemzeti parlamentekkel és a szociális partnerekkel, valamint a civil szervezetekkel és a regionális és helyi hatóságokkal szoros együttműködésben kell megtervezniük és végrehajtaniuk, gondoskodva arról is, hogy a társadalmi párbeszédet nemzeti szinten működőképesebbé és hatékonyabbá tegyék, különösen azokban az országokban, amelyekben a munkaerőpiacok közelmúltbeli deregulációja és a kollektív tárgyalások gyengesége a bérek értékvesztéséhez vezetett.
Módosítás 36
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 7 iránymutatás – 3 bekezdés
A tagállamoknak meg kell erősíteniük az aktív munkaerő-piaci intézkedéseiket a célcsoportok pontosításával és hatékonyabb megszólításával, valamint kibővítésével és a passzív intézkedésekkel való kölcsönhatásuk javításával. Ezen intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy jobban összehangolják a munkaerő-piaci keresletet és kínálatot, és támogassák a hosszú távú megoldást nyújtó munkaerő-piaci átmeneteket, miközben az állami foglalkoztatási szolgálatok testre szabott támogatást nyújtanak, és teljesítménymérési rendszereket hoznak létre. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy szociális védelmi rendszereik hatékonyan aktiválják azokat, akikben megvan a potenciál, hogy belépjenek a munkaerőpiacra, illetve felruházzák őket az ehhez szükséges képességekkel, azokat pedig védjék, akik (ideiglenesen) kiszorultak a munkaerőpiacról és/vagy képtelenek aktív szereplőivé válni, és felkészítsék őket az esetleges kockázatokra is; a humán tőkébe való beruházással továbbá elő kell segíteniük a mindenki előtt nyitott, befogadó munkaerőpiacok létrejöttét, és hatékony diszkriminációellenes intézkedéseket kell hozniuk.
A tagállamoknak biztosítaniuk kell aktív munkaerő-piaci intézkedéseik alapvető minőségi szintjét, a célcsoportok pontosítása és hatékonyabb megszólítása révén, valamint kibővítésével és a támogató intézkedésekkel, például a társadalombiztosítással való kölcsönhatásuk javításával. Ezen intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy jobban összehangolják a munkaerő-piachoz való hozzáférést, erősítve a kollektív tárgyalásokat és a társadalmi párbeszédet, és támogassák a hosszú távú megoldást nyújtó munkaerő-piaci átmeneteket, miközben a magasan képzett állami foglalkoztatási szolgálatok testre szabott támogatást nyújtanak, és teljesítménymérési rendszereket hoznak létre. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy szociális védelmi rendszereik hatékonyan aktiválják azokat, akikben megvan a potenciál, hogy belépjenek a munkaerőpiacra, illetve felruházzák őket az ehhez szükséges képességekkel, azokat pedig védjék, akik (ideiglenesen) kiszorultak a munkaerőpiacról és/vagy képtelenek aktív szereplőivé válni, és felkészítsék őket az esetleges kockázatokra és a változó gazdasági és társadalmi körülményekre is a humán tőkébe való beruházással. A tagállamoknak a szegénység csökkentésére irányuló lehetséges intézkedések egyikeként és a nemzeti gyakorlattal összhangban be kell vezetniük a sajátos társadalmi-gazdasági helyzetüknek megfelelő minimumjövedelmet. A tagállamoknak elő kell segíteniük a mindenki előtt nyitott, befogadó munkaerőpiacok létrejöttét, és hatékony diszkriminációellenes intézkedéseket kell hozniuk.
Módosítás 37
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 7 iránymutatás – 4 bekezdés
Biztosítani kell a munkavállalók mobilitását az európai munkaerőpiacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása érdekében, amihez a nyugdíjjogosultság hordozhatósága és a képesítések elismerése terén is javítani kell még a helyzeten. Ugyanakkor a tagállamoknak a hatályos szabályokkal való visszaélések elkerülésére is ügyelniük kell.
Biztosítani kell a munkavállalók mobilitását – amely alapvető jog és szabad döntés eredménye kell legyen – az európai munkaerőpiacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása érdekében, amihez a nyugdíjjogosultság hordozhatósága és a képesítések és készségek tényleges elismerése terén is javítani kell még a helyzeten, továbbá csökkenteni kell a bürokráciát és az egyéb fennálló akadályokat. Ugyanakkor a tagállamoknak a nyelvi korlátokkal is foglalkozniuk kell, javítva a nyelvi képzések rendszerét. A tagállamoknak továbbá megfelelő módon ki kell aknázniuk az EURES-hálózat lehetőségeit annak érdekében, hogy ösztönözzék a munkavállalói mobilitást. Az agyelszívás csökkentése és a mobil munkavállalók visszatérésének ösztönzése érdekében a munkavállalók elvándorlása által érintett régiókban elő kell segíteni a befektetéseket.
Módosítás 38
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet –7 a iránymutatás (új) – cím
Az oktatási és a képzési rendszerek minőségének és teljesítményének javítása valamennyi szinten
Módosítás 39
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet –7 a iránymutatás (új)
A tagállamoknak prioritásként kell hozzáférést biztosítani a gondozáshoz és a megfizethető és minőségi koragyermekkori oktatáshoz, mivel mindkettő fontos támogató intézkedés a munkaerő-piaci szereplők számára, és hozzájárul az általános foglalkoztatási ráta növeléséhez és az egyéneket is támogatja a felelősségvállalás terén. A tagállamoknak átfogó szakpolitikákat kell kialakítaniuk és be kell fektetniük a család- és szülőtámogatást, illetve az munka és a gyermeknevelés összeegyeztetését célzó olyan intézkedések javítása érdekében, amelyek segítik a szülőket abban, hogy egyensúlyt találjanak a munka és a magánélet között, hiszen mindez hozzájárul a korai iskolaelhagyás megelőzéséhez és növeli a fiatalok esélyeit a munkaerőpiacon.
Módosítás 40
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 8 iránymutatás – cím
A méltányosság garantálása, a szegénység leküzdése, az esélyegyenlőség előmozdítása
A társadalmi igazságosság garantálása, a szegénység leküzdése, az esélyegyenlőség előmozdítása
Módosítás 41
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 8 iránymutatás – 1 bekezdés
A tagállamoknak korszerűsíteniük kell szociális védelmi rendszereiket annak érdekében, hogy az emberek minden életszakaszában a méltányosságra és az egyenlőtlenségek csökkentésére törekedve hatékony, eredményes és megfelelő védelmet nyújtsanak. Egyszerűbb és célirányosabb szociálpolitikákra van szükség, kiegészítve jó minőségű, megfizethető koragyermekkori neveléssel és gondozással, képzési és elhelyezkedési támogatással, lakhatási támogatással, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutással, valamint olyan alapvető szolgáltatásokkal, mint a bankszámla vagy az internet. Ugyanilyen szükséges az iskolai lemorzsolódás megelőzése és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem is.
A tagállamoknak a helyi és regionális hatóságokkal együttműködve, alapvető normák biztosítása révén javítaniuk kell szociális védelmi rendszereiket annak érdekében, hogy az emberek minden életszakaszában a méltóságteljes életet, a szolidaritást, a szociális védelemhez való hozzáférést, a szociális jogok maradéktalan tiszteletben tartását biztosítva, és az egyenlőtlenségek csökkentésére törekedve hatékony, eredményes és fenntartható védelmet nyújtsanak. Egyszerűbb, célirányosabb és nagyratörőbb szociálpolitikákra van szükség, beleértve a jó minőségű, megfizethető koragyermekkori nevelést és gondozást, a hatékony képzési és elhelyezkedési támogatást, lakhatási támogatást, és mindenki számára hozzáférhető jó minőségű egészségügyi ellátást, valamint az olyan alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mint a bankszámla vagy az internet. Szükség van továbbá az iskolai lemorzsolódás megelőzésére és az extrém szegénység, a társadalmi kirekesztés, és általában a szegénység valamennyi formája elleni küzdelemre is. A gyermekszegénység végleges kezelése különösen fontos.
Módosítás 42
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 8 iránymutatás – 2 bekezdés
E célra több eszközt is be kell vetni egymást kiegészítve, így pl. egyéni igényekhez szabott munkaerő-aktiválási szolgáltatásokat és jövedelemtámogatást. A szociális védelmi rendszereket úgy kell kialakítani, hogy minden támogatásra jogosult személyre kiterjedjenek, támogassák a humántőke-beruházásokat, és segítsenek megelőzni vagy csökkenteni a szegénységet, illetve védelmet nyújtani ellene.
E célra több eszközt is be kell vetni egymást kiegészítve, így pl. egyéni igényekhez szabott munkaerő-aktiválási szolgáltatásokat és jövedelemtámogatást. E tekintetben az egyes tagállamok feladata, hogy meghatározzák a minimumjövedelem mértékét az adott tagállam nemzeti gyakorlatához, illetve sajátos gazdasági és társadalmi helyzetéhez igazítva. A szociális védelmi rendszereket úgy kell kialakítani, hogy megkönnyítsék a hozzáférést, tisztességesek legyenek és megkülönböztetésmentesen mindenkire kiterjedjenek, támogassák a humántőke-beruházásokat, és segítsenek megelőzni vagy csökkenteni a szegénységet, a szociális kirekesztést, és más olyan kockázatokat, mint az egészségkárosodás vagy a munkanélküliség, illetve védelmet nyújtani ellenük. Különösen előtérbe kell helyezni a szegénységben élő gyermekeket, szüleik hosszú távú munkanélkülisége okán.
Módosítás 43
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 8 iránymutatás – 3 bekezdés
A nyugdíjrendszereket meg kell reformálni annak érdekében, hogy a növekvő élettartam és a demográfiai változások ellenére mind a nők, mind a férfiak számára fenntarthatóak és megfelelőek maradjanak. Ehhez többek között arra van szükség, hogy a kötelező nyugdíjkorhatárt a várható élettartamokhoz kössék, megemeljék a tényleges nyugdíjbavonulási életkort és kiegészítő nyugdíj-megtakarításokat hozzanak létre.
A nyugdíjrendszereket úgy kell kialakítani, hogy azok növekvő élettartam és a demográfiai változások ellenére mind a nők, mind a férfiak számára fenntarthatóak, biztonságosak és megfelelőek maradjanak a rendszerek megerősítése révén, amelynek célja a tisztességes, legalább a szegénységi küszöb felett levő nyugdíjjövedelem. A nyugdíjrendszernek meg kell erősítenie, tovább kell fejlesztenie és javítania kell a nyugdíj-megtakarítások rendszereinek három pillérét. A nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz kapcsolása nem az egyetlen eszköz az népesség elöregedése jelentette kihívás kezelésére. A nyugdíjrendszerek reformjának többek között tükröznie kell a piaci tendenciákat, a születési arányt, a demográfiai helyzetet, az egészségügy helyzetét és a jólét mértékét, a munkafeltételeket és a gazdasági függőségi rátát is. A legjobb megoldás a népesség elöregedése jelentette kihívás kezelésére az általános foglalkoztatási ráta növelése, többek között az aktív öregedés terén eszközölt szociális befektetésekre és építve.
Módosítás 44
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 8 iránymutatás – 4 bekezdés
A tagállamoknak elérhetőbbé, eredményesebbé és hatékonyabbá kell tenniük az egészségügyi ellátást és a tartós gondozási rendszereket, és mindeközben szavatolniuk kell az államháztartás fenntarthatóságát is.
A tagállamoknak jobb minőségűvé, megfizethetőbbé, elérhetőbbé, eredményesebbé és hatékonyabbá kell tenniük az egészségügyi ellátást, a tartós gondozási rendszereket és a jóléti szolgáltatásokat, és a kapcsolódó ágazatokban méltó munkakörülményeket kell biztosítaniuk, és mindeközben szavatolniuk kell e rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát is, fokozva a szolidaritásalapú finanszírozást.
Módosítás 45
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 8 iránymutatás - 4 a bekezdés (új)
A tagállamoknak a szegényég, a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint a fogyatékossággal élők hozzáférése, továbbá a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítása és a közigazgatás javítása érdekében teljes mértékben ki kell használniuk az Európai Szociális Alapot és a többi uniós támogatást.
Módosítás 46
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – 8 iránymutatás - 4 b bekezdés (új)
Az Európa 2020 stratégia kiemelt céljai szerint, amelyek alapján a tagállamok meghatározzák nemzeti céljaikat, figyelembe véve egyedi kiindulási helyzetüket és nemzeti körülményeiket, a 20–64 éves nők és férfiak foglalkoztatási rátáját 2020-ra 75%-ra kell növelni; a korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell szorítani; a 30–34 éves korúak körében a felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezők arányát legalább 40%-ra kell növelni; elő kell segíteni a társadalmi befogadást, mindenekelőtt a szegénység csökkentése révén, legalább 20 millió embert emelve ki a szegénységi küszöb és a kirekesztődés általi fenyegetettségből1a.
__________________
1a Ezt a népességet a relatív szegénységi küszöb alatt élő vagy kirekesztődéssel fenyegetett személyek számával határozzák meg az alábbi három mutató szerint: a relatív szegénységi küszöb alatt élők, az anyagi nélkülözésben élők és az aktív kereső nélküli háztartásban élők, ami lehetővé teszi, hogy a tagállamok a legmegfelelőbb mutatók alapján határozzák meg nemzeti célszámaikat, figyelembe véve nemzeti körülményeiket és prioritásaikat.
Jogi nyilatkozat