Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2238(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0204/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0204/2015

Viták :

PV 07/07/2015 - 15
CRE 07/07/2015 - 15

Szavazatok :

PV 08/07/2015 - 4.13
CRE 08/07/2015 - 4.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0264

Elfogadott szövegek
PDF 485kWORD 158k
2015. július 8., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
„Zöld foglalkoztatás” kezdeményezés: a zöld gazdaság munkahely-teremtési potenciáljának kiaknázása
P8_TA(2015)0264A8-0204/2015

Az Európai Parlament 2015. július 8-i állásfoglalása a „Zöld foglalkoztatás” kezdeményezésről: a zöld gazdaság munkahely-teremtési potenciáljának kiaknázása (2014/2238(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a „Zöld foglalkoztatás kezdeményezés: a zöld gazdaság munkahely-teremtési potenciáljának kiaknázása” című bizottsági közleményre (COM(2014)0446),

–  tekintettel „Zöld cselekvési terv a kkv-k számára” című bizottsági közleményre (COM(2014)0440),

–  tekintettel az „Úton a körforgásos gazdaság felé: „zéró hulladék” program Európa számára” című bizottsági közleményre (COM(2014)0398),

–  tekintettel „A zöld gazdaság növekedésében rejlő foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása” című bizottsági munkadokumentumra (SWD(2012)0092),

–  tekintettel a versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és zöld gazdaságot szolgáló foglalkoztatáspolitikákról szóló, 2010. december 6-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2010. október 21-i 2010/707/EU tanácsi határozatra,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának „A zöld cselekvési terv a kkv-k számára és a »Zöld foglalkoztatás« kezdeményezés” című véleményére,

–  tekintettel az az OECD/Európai Szakképzésfejlesztési Központ „Zöldebb készségek és munkahelyek, az OECD zöld növekedésről szóló tanulmányai” című 2014-es tanulmányára,

–  tekintettel az Európai Foglalkoztatási Megfigyelőközpont „Zöld munkahelyteremtés a válság alatt – a bevált gyakorlatok európai kézikönyve” című 2013. áprilisi kiadványára,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet/Európai Szakképzésfejlesztési Központ „A zöld munkahelyekhez szükséges készségek – globális áttekintés: 21 országtanulmányon alapuló összegző jelentés” című 2011-es jelentésére,

–  tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ „A zöld munkahelyekhez szükséges készségek – európai összefoglaló jelentés” című 2010-es jelentésére,

–  tekintettel a „Munkaügyi kapcsolatok és fenntarthatóság: a szociális partnerek szerepe a zöld gazdaságra való átállásban” című Eurofound-jelentésre (2011), „Az európai gazdaság környezetbaráttá tétele: a tagállamok és a szociális partnerek válaszai és kezdeményezései” (Greening the European economy: Responses and initiatives by Member States and social partners) című Eurofound-jelentésre (2009) és „Az iparágak környezetbaráttá tétele az EU-ban: a munkahelyek mennyiségére és minőségére gyakorolt hatások előrejelzése és kezelése” (Greening of industries in the EU: Anticipating and managing the effects on quantity and quality of jobs) című Eurofound-jelentésre (2013),

–  tekintettel az OECD, CFE-LEED „Zöld munkahelyek és készségek: az éghajlatváltozás kezelésének helyi munkaerő-piaci vonatkozásai” című 2010. február 8-i munkadokumentumára,

–  tekintettel a zöld munkahelynek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által adott fogalommeghatározására, amely szerint a zöld munkahely olyan tisztességes munkahely – függetlenül attól, hogy az a mezőgazdasági, ipari, szolgáltatási vagy a kormányzati szektorban található-e –, amely hozzájárul a környezet minőségének megőrzéséhez és helyreállításához,

–  tekintettel az „Ökoinnováció – növekedés és munkahely-teremtés a környezetpolitikának köszönhetően” című 2013. december 12-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről szóló, 2012. március 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az új fenntartható gazdaságban rejlő foglalkoztatási potenciál feltárásáról szóló, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0204/2015),

A.  mivel az olyan globális trendek, mint például az erőforrások nem hatékony felhasználása, a környezetre gyakorolt fenntarthatatlan nyomás és az éghajlatváltozás olyan méreteket öltenek, amelyeken túl a társadalmunkra és a természeti környezetre gyakorolt visszafordíthatatlan hatásokat nem lehet megakadályozni, és a fokozódó társadalmi kirekesztés és egyenlőtlenség kihívást jelent a társadalmak számára;

B.  mivel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015. évi jelentése rámutatott arra, hogy a jelenlegi intézkedések nem elégségesek a biológiai sokféleség védelmére, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésére, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az éghajlatváltozás emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásának megelőzésére vonatkozó célkitűzések teljesítéséhez;

C.  mivel az e közös kihívások kezelésére szolgáló következetes szakpolitikai válasz hiánya miatt fennáll a kockázata annak, hogy a fenntartható munkahelyek létrehozására a zöld és inkluzív átmenetben rejlő potenciál jelentős része kiaknázatlan marad;

D.  mivel az e veszélyekre adott válaszként megfigyelhetjük, hogy új ágazatok alakulnak ki, míg számos másik átalakul, egyesek pedig – például a súlyos mértékben környezetszennyezőek – hanyatlásnak indulnak; mivel az innovációra és a szennyezés csökkentésének módjaira kell összpontosítani; mivel egyes hanyatló ágazatok esetében az átképzést és az alternatív foglalkoztatást illetően különös figyelmet kell fordítani a munkaerőre; mivel a Bizottság zöld munkahelyek létrehozására irányuló menetrendjében szereplő kiemelt területek, többek között az újrafeldolgozás, a biodiverzitás, az energiahatékonyság és az összes megújuló energiával kapcsolatos technológia, úgymint a megújuló tengeri energiaforrások, jelentős munkahelyteremtési potenciállal bírnak, többek között a gyéren lakott területeken is;

E.  mivel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a zöld áruk és szolgáltatások ágazata 2000 és 2011 között 50%-ot meghaladó mértékben nőtt, és több mint 1,3 millió munkahelyet hozott létre, és mivel az Európai Bizottság számításai alapján 2020-ig a megújuló energiára épülő gazdaság 20 millió új munkahely forrása lesz Európában; mivel a megújuló energiára, az erdőgazdálkodásra, a fenntartható mezőgazdaságra és (a hidrogeológiai egyensúly felborulásának megelőzését és orvoslását szolgáló) talajvédelemre vonatkozó ambiciózus és következetes uniós szakpolitikában jelentős munkahelyteremtő potenciál rejlik;

F.  mivel a Lisszaboni Szerződés rögzíti a fenntartható fejlődés célját, ennek végrehajtásából pedig az következik, hogy a gazdasági és társadalmi kérdésekkel azonos szinten kezelik a környezetvédelmi kérdéseket;

G.  mivel az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaságok előmozdítására irányuló Európa 2020 stratégia elismeri a zöld és társadalmilag igazságos gazdaságokra való áttérés sarkalatos szerepét;

H.  mivel a munkaerő-piaci rugalmatlanságok akadályozzák a munkahelyteremtést, míg egy versenyképes uniós munkaerőpiac hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási céljainak eléréséhez;

I.  mivel az EU és tagállamai kötelezettséget vállaltak az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye 2010. évi cancúni konferenciáján arra, hogy biztosítják az igazságos átállást a zöld munkaerőre, ami tisztességes munkát és minőségi munkahelyeket eredményez; mivel a környezeti szempontból fenntartható gazdaság felé történő mindenki számára igazságos átmenetet jól meg kell szervezni a fenntartható és hosszú távú teljes foglalkoztatásra – többek között a magasan képzett munkaerőre – vonatkozó célkitűzés megvalósítása, a társadalmi befogadás és a szegénység felszámolása érdekében;

J.  mivel az igazságos átmenet a következő öt pilléren nyugszik: egyeztetés/a szakszervezetek beleszólása, a zöld és tisztességes munkahelyekbe való beruházás, zöld készségek, a munka- és emberi jogok tiszteletben tartása, valamint szociális védelem a magas szén-dioxid-kibocsátású gazdaságról az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés frontvonalában dolgozó munkavállalók és közösségek számára;

K.  mivel a környezettudatosság növeléséhez, az erőforrás-hatékonyság és az általunk a környezetre gyakorolt hatás csökkentése szükségességének megértéséhez alapvető a munkavállalók átmenetben való intenzív részvétele;

L.  mivel a számos tényező – így a fenntarthatósággal kapcsolatos tananyagok eltérései, meghatározott ágazatokban azonosított hiányosságok és eltérések, a szükséges természettudományos, technológiai, műszaki tudományos és matematikai (STEM) készségekkel és IT-készségekkel rendelkező diákok hiánya, valamint egyes ágazatokban a nemek egyensúlya helyett fennálló nemi koncentráció – által okozott képességbeli hátrány akadályozza a zöld munkahelyek számának növekedését;

M.  mivel egyértelműen bizonyítható, hogy az energiába és az erőforrás-hatékonyságba történő beruházás, egy egyértelmű ipari stratégián keresztül megvalósuló ellátási lánc, valamint a munka adóztatásáról a környezetvédelmi adóztatásra történő áttérés kialakítása kedvező hatással van a munkahelyteremtésre;

N.  mivel Európa a globális verseny résztvevője, és a megfizethető energiaköltségek, az EU belső piacának kiteljesítése és a jobb beruházási környezet döntő szerepet játszanak a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából;

O.  mivel bizonyos ágazatok – így az épületek erőforrás-hatékonyság céljából történő felújítása – helyhez kötöttek, és nem szervezhetők ki és nem telepíthetők át máshová;

P.  mivel a bizonytalanság, a politikai irányvonal következetességének hiánya és a világos célok hiánya akadályozza a beruházást, a készségfejlesztést, a K+F-et, és ezáltal meghiúsítja a foglalkoztatási lehetőségek létrehozását;

Q.  mivel javulnának a foglalkoztatási lehetőségek, ha a társadalom jobban tudatában lenne a zöld gazdaság jelentőségének és szükségességének;

R.  mivel egy egyértelmű, rögzített, közép- és hosszú távú célkitűzések – többek között az energiahatékonyságra és szennyezésre vonatkozó uniós célkitűzések – a változás fontos tényezői lehetnek, és mivel e tekintetben az uniós szabályozás is fontos szerepet játszik; mivel a munkahelyteremtést elősegítő célzott – többek között az Unión belüli ellátási láncok fejlesztésébe irányuló – beruházásoknak világos szakpolitikai keretből kell fakadniuk és összhangban kell lenniük azzal;

S.  mivel a közszektor és a helyi és regionális hatóságok sarkalatos szerepet játszhatnak a zöld gazdaságra való áttérés megkönnyítésében és az inkluzív munkaerőpiacok megteremtésében;

T.  mivel az olyan eszközök, mint az ökocímke, az EMAS és a zöld közbeszerzés, hozzájárulnak a zöld munkahelyek létrehozásához;

U.  mivel az Unióban a mikro-, kis- és középvállalkozások képezik a foglalkoztatás legfőbb hajtóerejét, az összes munkahely messze több mint 80%-át biztosítják, és számos zöld ágazatban töltenek be jelentős szerepet, azonban bizonyos nehézségekkel nézhetnek szembe a szükséges készségek előrejelzése és az átmenetben rejlő munkahely-teremtési lehetőségek kiaknázása során;

V.  mivel az integrált iránymutatások a tagállami gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák összehangolásának kulcsfontosságú szempontjai, és azok képezik az országspecifikus ajánlások alapját; továbbá mivel ezeknek az iránymutatásoknak kell alátámasztaniuk az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit, kiváltképp a foglalkoztatási célt, egyebek mellett a minőségi munkahelyteremtés többek között zöld foglalkoztatáson keresztül történő előmozdítása révén is;

W.  mivel a nőknek egyenlően részesülniük kell a megfelelő zöld munkahelyek teremtéséből, és át kell törni az „üvegplafont”;

X.  mivel a nőket aránytalanul súlyosan érintették a válságok és a megszorító intézkedések, és a zöld munkahelyek más munkahelyekhez képest ellenállóbbnak bizonyultak a válságokkal szemben;

Y.  mivel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ágazatokban rendszerint magasabb a munka termelékenysége, és a bérek aránya ezekben az ágazatokban kevésbé esett vissza, mint a 15 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátású iparágban;

Z.  mivel az Eurobarométer adatai a kkv-k által kínált zöld munkahelyekről azt mutatják, hogy az energiamegtakarítás, valamint a hulladék és a nyersanyagok mennyiségének csökkentése a költséghatékonyság szempontjából előnyös intézkedések;

A zöld gazdaság felé – munkaerő-piaci lehetőségek

1.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható társadalmak és gazdaságok felé való átmenet – többek között a fogyasztás és termelés fenntartható formái – lehetőséget teremthet mind új, minőségi munkahelyek létrehozására, mind pedig a már létező munkahelyek zöld munkahelyekké való átalakítására szinte valamennyi ágazatban a teljes értéklánc mentén; a kutatástól a termelésig, az elosztásig és a szolgáltatásig, az új zöld csúcstechnológiai ágazatokban, így például a megújuló energiák terén, a hagyományos ágazatokban, mint például a feldolgozóiparban és az építőiparban, illetve a mezőgazdaság és a halászat területén, vagy a szolgáltató ágazatokban, így az idegenforgalomban, a vendéglátásban, a közlekedésben és az oktatásban; kiemeli ugyanakkor, hogy a megújuló energiákkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos befektetések nagyszámú munkahelyteremtés mellett hozzájárulnak az európai gazdaság és ipar versenyképességének megtartásához, valamint Európa energia függőségének csökkentéséhez;

2.  hangsúlyozza, hogy a természet által nyújtott szolgáltatások – többek között a termékeny földterület és a tiszta víz és levegő – kétharmada eltűnőben van, a globális felmelegedés és a biológiai sokféleség csökkenése pedig hamarosan olyan méreteket ölt, amelyeken túl a társadalmunkra és a természeti környezetre gyakorolt visszafordíthatatlan hatásokat nem lehet megakadályozni;

3.  rámutat, hogy a folyamatos gazdasági növekedés csak akkor lehetséges, ha az figyelembe veszi a környezet korlátait; ebben a vonatkozásban kiemeli, hogy a zöld és a körforgásos gazdaság megoldásokat kínálhat a környezet, de általában véve a gazdaság és a társadalom számára is;

4.  hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi jogszabályok teljes körű végrehajtása, valamint a környezetvédelmi integrációnak és az EU-n belüli különböző ágazati politikák közötti szakpolitikai koherenciának a javítása elengedhetetlen a zöld gazdasághoz kapcsolódó potenciál teljes körű kiaknázásához, és így zöld munkahelyek létrehozásához;

5.  emlékeztet arra, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015. évi jelentése rámutatott arra, hogy a jelenlegi intézkedések nem elégségesek a biodiverzitás védelmére, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésére, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az éghajlatváltozás emberi egészségre és a környezet minőségére gyakorolt hatásának megelőzésére vonatkozó célkitűzések teljesítéséhez;

6.  megjegyzi, hogy a zöld átmenetben jelentős lehetőség rejlik olyan helyi munkahelyek teremtésére vonatkozóan, amelyeket nem lehet áthelyezni, valamint olyan területeken, amelyeket nem lehet kihelyezni, továbbá a válság által sújtott ágazatokban, így az építőipari ágazatban; megállapítja, hogy erőteljes bizonyítékok szólnak amellett, hogy a zöld átmenet – egyenlegét tekintve – pozitív hatással lesz a foglalkoztatásra, ami azt tükrözi, hogy a fenntartható gazdasági tevékenységek, mint az energiamegtakarítás vagy az ökológiai gazdálkodás, munkaigényesebbek az általuk kiváltott tevékenységeknél, és lehetővé tehetik, hogy a régiók önellátóbbá váljanak;

7.  úgy véli, hogy el kell fogadni a „zöld munkahely” fogalmának megállapodás szerinti meghatározását, az ILO és a Statisztikusok Nemzetközi Konferenciájának fogalommeghatározása alapján;

Igazságos átmenet és minőségi és fenntartható munkahelyek létrehozása

8.  üdvözli a Bizottság nyilatkozatát, miszerint az átszervezést társadalmilag felelős módon kell megvalósítani, annak egyidejű elismerése mellett, hogy a vállalatoknak végre kell hajtaniuk az innovációt és az átszervezést;

9.  úgy véli, hogy a zöld gazdaság nettó munkahely-teremtési potenciáljának maximalizálása érdekében kritikus jelentőséggel bír, hogy meglévő munkaerő-állományunk számára megfelelő lehetőségeket biztosítsunk arra, hogy elsajátítsák a körforgásos gazdasághoz szükséges új készségeket;

10.  felhívja a tagállamokat, hogy az energiahatékonyság növelése és a fogyasztás csökkentése érdekében ösztönözzék a középületek biztonságossá tételére és korszerűsítésére irányuló politikákat;

11.  felszólítja a tagállamokat és – adott esetben – a Bizottságot, hogy kötelezzék el magukat egy igazságos átmenet ütemterve mellett, hogy az ambiciózus környezeti célokat tűzzenek ki a következő szempontok érvényesítése mellett: megfelelő szociális védelem és bérezés, hosszú távú munkahelyek és egészséges és biztonságos munkahelyi feltételek, a kormányzat által irányított beruházások az oktatásba, képzésbe és készségfejlesztő programokba, a munkajogok tiszteletben tartása és a munkavállalók tájékozódáshoz, konzultációhoz és részvételhez való jogának megerősítése a fenntartható fejlődéssel, valamint a munkaerő hatékony képviseletével kapcsolatos kérdések tekintetében; felszólítja a tagállamokat, hogy törekedjenek e célok megvalósulására;

12.  emlékeztet arra, hogy az Unió felülvizsgált egészségvédelmi és biztonsági stratégiájának – adott esetben – figyelembe kell vennie az új ágazatokban bekövetkezett fejleményeket;

13.  hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatásban végbemenő várható változás megkívánja, hogy az átalakulást proaktív módon kezeljék, javítsák a jelenlegi és jövőbeni munkaerő-piaci szükségletekre vonatkozó jó minőségű adatok gyűjtését, az európai felsőoktatási intézmények részvételével, továbbá hangsúlyozza, hogy a hatékony átmenet és a megnövelt foglalkoztatás biztosítása érdekében elengedhetetlen a hosszú távú tervezés; kiemeli a helyi és regionális hatóságok zöldebb gazdaságra való áttérésben betöltött fontos szerepét az oktatás, az infrastruktúra, a helyi vállalkozások támogatása és a kollektív szerződések vagy a nemzeti jogszabályban meghatározott egyéb eszközök által szabályozott stabil munkahelyek létrehozása terén; mivel a társadalmi párbeszéd az átalakulás irányításának elengedhetetlen része; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, a regionális és helyi önkormányzatokat és a szociális partnereket, hogy – a szubszidiaritás elvének figyelembe vétele mellett – vállalják a felelősséget és közösen birkózzanak meg e kihívással;

14.  megállapítja, hogy utóbbi években fokozatosan nőtt a szociális partnerek szerepe a zöld munkahelyekre való áttérésben, de emlékeztet arra, hogy többet kell tenni egy tartós és fenntartható társadalmi párbeszéd kiépítése érdekében, amely segíthet megbirkózni a versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás támasztotta kihívásokkal;

15.  kiemeli a nemzeti kormányok jelentőségét az ágazati társadalmi párbeszéd előmozdításában, különösen az újonnan megjelenő zöld iparágakban, valamint a kkv-k bevonásának biztosításában is;

16.  megjegyzi, hogy egyes régiók nagyobb kihívásokkal néznek szembe, mint mások, a nagy energia- és erőforrás-igényű és szennyező iparágak, illetve a magas szintű szegénység vagy munkanélküliség földrajzi koncentrációja miatt; felhívja a tagállamokat és az Európai Unió által támogatott helyi és regionális önkormányzatokat, hogy működjenek együtt a szociális partnerekkel és helyi és regionális gazdaságaik társadalmilag igazságos, zöld átállása érdekében közösen hajtsanak végre a változás által érintett közösségeket és munkavállalókat támogató, a munkahelyek áthelyeződése miatti bizonytalanságot csökkentő és az új munkahelyi készségek iránti kereslet kielégítését biztosító, igazságos átmenetre vonatkozó ütemtervet;

17.  kiemeli, hogy a helyi hatóságok kulcsszerepet tölthetnek be a zöld gazdaságban a foglalkoztatás növelésének, illetve a tisztességesebb és inkluzív munkahelyeknek az előmozdításában a következők révén:

   zöld beruházások,
   a közbeszerzés erejének mozgósítása, ezen belül szociális és környezeti jellegű záradékok használata a közbeszerzésben,
   partnerségek létrehozása, többek között képzési intézményekkel, hogy javítsák a helyi munkaerőpiacon a munkahelyek és a készségek egymással való összehangolását,
   a zöld kkv-k és a kkv-k zöldítésének támogatása,
   zöld inkluzív foglalkoztatási programok létrehozása, amelyek biztosítják, hogy a kiszolgáltatott csoportok is tőkét kovácsolhassanak a zöld növekedésből;

18.  rámutat az arra vonatkozó bizonyítékra, amely kiemeli a vezetés és az alkalmazottak közötti konzultáció fontos szerepét az alkalmazottak érdemi részvételének biztosítása érdekében, az említett változások szociális partnerek révén történő elérése érdekében; ajánlja, hogy a munkáltatókkal együttműködve a szakszervezetek „zöld képviseleteit” vonják be a zöld gazdaság megerősítésébe és a fenntarthatóság fokozásába a munkahelyükön; felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak célzott támogatást az ágazatok zöldítésére irányuló közös munkavállalói és munkaadói kezdeményezésekhez;

19.  úgy véli, hogy e célkitűzések közül néhány támogatása céljából kísérleti projekteket kell kidolgozni;

20.  üdvözli a Bizottság elkötelezettségét a mellett, hogy az álláskeresők munkavállalói mobilitása érdekében kiaknázza a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának égisze alatt megvalósuló, célzott munkaerő-mobilitási rendszereket;

A zöld foglalkoztatáshoz szükséges készségek

21.  üdvözli a készségfejlesztés eszközeit és a Bizottság készségigényekkel kapcsolatos előrejelzését; hangsúlyozza, hogy a készségfejlesztésnek ösztönöznie kell a gazdaságon belül széles körben hasznos STEM-készségek fejlesztését; azonban hangsúlyozza, hogy ambiciózusabb lépésekre és beruházásokra van szükség; úgy véli, hogy a készségek iránti jövőbeni igények előrejelzéséhez valamennyi szinten minden munkaerő-piaci érdekelt felet erőteljesen be kell vonni;

22.  felszólítja tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködve dolgozzák ki a munkavállalók zöld készségeit fejlesztő képzési és munkalehetőségek adatbankját az életpályákra és a gazdaság zöldítése által nyújtott foglalkoztatási lehetőségek kihasználásához szükséges készségekre vonatkozóan rendelkezésre álló tájékoztatás, tanácsadás és útmutatás minőségének javítása érdekében;

23.  felszólítja a Bizottságot az adatgyűjtés végrehajtásának biztosítására valamennyi zöld ágazatban, ideértve a jelenleg elhanyagolt ágazatokat is, például a tömegközlekedést és a kiskereskedelmi szektort; kéri a Bizottságot, hogy egyfelől támogassa a nemzeti statisztikai hivatalokat és állami foglalkoztatási szolgálatokat (ÁFSZ) és erősítse meg a mennyiségi modellezési eszközök alkalmazását, másfelől pedig foglaljon bele nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szempontokat az összes zöld foglalkoztatási ágazattal kapcsolatos adatgyűjtésbe;

24.  kéri a Bizottságot, hogy az új adatgyűjtési, adatrendszerezési és elemzési eljárások kifejlesztése során vezesse be a nemi szempontok alkalmazását, például a FIDELIO ökonometriai eszközzel végzett munka, továbbá az érdekeltekkel – például a Munkaügyi Statisztikusok Nemzetközi Konferenciájával – folytatott együttműködés tekintetében;

25.  hangsúlyozza, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a készséghiány készségfejlesztés elősegítése révén történő áthidalására;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy segítse a készségfejlesztés előmozdítását a képesítések és a megfelelő oktatási és képzési tantervek uniós szintű frissítése révén;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy hangsúlyozza az olyan osztályozási rendszerek nagyobb mértékű használatát, mint az ESCO, amelyek felhasználhatók a készséghiányok azonosítására;

28.  hangsúlyozza az oktatási rendszerek és az újonnan megjelenő zöld munkahelyek közötti jobb szinergiák fontosságát, az oktatási intézmények és a munkaadói szövetségek és egyéb érintett szervezetek közötti jobb koordináció révén;

29.  felhívja a tagállamokat, a regionális önkormányzatokat és a helyi hatóságokat, hogy a szociális partnerekkel és a képzésszolgáltatókkal közösen fogadjanak el és vezessenek be készségfejlesztésre és a készségek előrejelzésére irányuló stratégiákat, melyek célja, hogy fejlesszék az általános, ágazati és foglalkozás-specifikus készségeket; hangsúlyozza továbbá az oktatási intézmények, a vállalkozások, a szociális partnerek és a hatóságok közötti partnerségek és bizalom fontosságát;

30.  megjegyzi, hogy e stratégiáknak a létrehozandó zöld munkahelyek típusára és szintjére, valamint az igényelt készségekre és tudásra irányuló alapos értékelést is tartalmazniuk kell, amely a készségek terén mutatkozó hiányosságok azonosításához és a célzott szakképzési és élethosszig tartó tanulási programokhoz vezet, a készségek és a munkahelyek összehangolására helyezve a hangsúlyt; kiemeli, hogy a stratégiákba aktívan be kell vonni mind az elbocsátott, mind az alacsony képzettségű munkavállalókat, akiket az a veszély fenyeget, hogy kiszorulnak a munkaerőpiacról, annak biztosítása révén, hogy e munkavállalók számára a készségekre irányuló képzés célzott, hozzáférhető és ingyenes legyen;

31.  tudomásul veszi a CEDEFOP javaslatát, miszerint jobb a tanterveket kiigazítani és ezekbe beépíteni a környezettudatosságot a fenntartható fejlődés és az üzleti hatékonyság megértése mellett, mint új képzési programokra javaslatot tenni;

32.  arra ösztönzi a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy a fenntartható fejlődést és a környezettel kapcsolatos képességeket és készségeket építsék be a képzési és oktatási rendszerekbe, különösen a szakképzés erősítése, valamint azáltal, hogy a kutatóközpontokat – az új zöld vállalkozásokkal együttműködve – környezetkímélő technológiák, tervek és termelési szabadalmak kidolgozására ösztönzik; bátorítja a kutatóközpontok, üzleti hálózatok és szakemberek közötti együttműködést; emlékeztet a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai készségek (STEM készségek) fontosságára, és arra, hogy biztosítani kell, hogy több nő tanuljon STEM-tárgyakat;

33.  felszólít egy jobb és fenntartható munkahelyek teremtésére irányuló ambiciózus stratégia követésére, amely magában foglalja a strukturális munkaerőhiány kezelését, és külön hangsúlyt helyez a zöldebb gazdaság készségszükségleteinek kielégítésére;

34.  sürgeti a tagállamokat, hogy e szektor fejlődését használják ki magas képzettséget igénylő gyakornoki programok létrehozására, hogy szaktudással és szakképzéssel lássák el a fiatalokat, és elősegítsék a nagymértékű ifjúsági munkanélküliség kezelését;

35.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a zöld gazdaságra való áttérés során vegyék figyelembe, hogy a nőknek és a lányoknak jobb lehetőségekre van szükségük az egész életen át tartó tanulás terén, különösen a jelentős számú új zöld munkahely biztosítására képes területeken – pl. a természettudományok, a kutatás, a műszaki tudományok, a digitális technológia és az új technológiák területén –, azzal a céllal, hogy erősítsék a nők társadalmon belüli helyzetét, megszüntessék a nemi sztereotípiákat és olyan munkahelyeket biztosítsanak, amelyek teljes mértékben megfelelnek a nők különleges szükségleteinek és készségeinek;

36.  kéri a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy az esélyegyenlőség garantálásának biztosítása céljából a nemek közötti egyenlőség szempontjait minden szinten szisztematikusan foglalják bele a zöld munkahelyteremtésre vonatkozó szakpolitikák meghatározásába, végrehajtásába és nyomon követésébe, figyelembe véve a zöld munkahelyteremtéssel járó kihívásokat a vidéki térségekben; bátorítja a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a nőket teljes mértékben bevonják a szakpolitikák kialakításába, a döntéshozatalba és a zöld készségeket magában foglaló zöld foglalkoztatási stratégia végrehajtásába;

37.  kéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen nyilvános vitát a „fenntartható fejlődést támogató oktatás” koncepciójáról, és támogassa azt, különös hangsúlyt fektetve a lányok és nők oktatására; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy mozdítsanak elő olyan szakpolitikákat, amelyek ösztönzik a nők nagyobb arányú részvételét a STEM-tudományterületek oktatásában és a vállalkozások létrehozásában, valamint hogy a zöld munkahelyteremtési menetrendet kapcsolják össze a nők szerepének az oktatás révén történő megerősítésével; szorgalmazza a nők szakoktatásban és szakképzésben való részvételének ösztönzésére irányuló intézkedéseket, valamint élethosszig tartó tanulási lehetőségek kialakítását számukra a zöld ágazatokban;

38.  felszólítja a Bizottságot, hogy fogadjon el európai stratégiát a 2015–2020-as időszakra a nemek közötti esélyegyenlőség előmozdítása terén, amely figyelembe veszi az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló foglalkoztatási célértékeket.

39.  hangsúlyozza, hogy a közhatóságoknak és közszolgálatoknak célzott fellépéseket kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy valamennyi piaci érdekeltet – köztük a munkaadói és munkavállalói szervezeteket – bevonják a strukturális munkaerőhiány csökkentésébe; felhívja a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy alakítsanak ki mechanizmusokat a munkaügyi hatóságok és foglalkoztatási szolgálatok személyzetének arra való kiképzéséhez, hogy a munkaerő-piaci szakpolitikájuk kidolgozása során vegyék figyelembe a zöld foglalkoztatással kapcsolatos készségek szempontjait, és dolgozzák ki az ilyen képzések hatásának értékelésére szolgáló eszközöket; kiemeli annak fontosságát, hogy az európai oktatási intézmények a zöld gazdaság és általában a munkaerőpiac igényeihez igazítsák képzési programjaikat;

40.  felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan szabályozási környezetet, amely ösztönzi az innovációt a zöld gazdaságban;

Politikai koherencia a fenntartható gazdaságokban rejlő munkahely-teremtési potenciál kiaknázása céljából

41.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el a fenntartható beruházásokra vonatkozó nagyratörő, hosszú távú és integrált szabályozási, költségvetési, illetve pénzügyi kereteket, és ösztönözzék az innovációt, ezáltal teljes mértékben kiaknázva az e változásokban rejlő foglalkoztatási potenciált; hangsúlyozza, hogy a szakpolitikákat egy olyan hosszú távú megközelítés keretében kell kialakítani, amely magában foglal célokat, valamint az e célok felé tett előrehaladás mérésére szolgáló mutatókat;

42.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság és az érintett minisztériumok körében végzett nemzeti szintű koordináció fontos a változás átfogó, a kormányzat egészét érintő keretének megteremtéséhez, amely képes megfelelő figyelmet szentelni az átmenet elosztási hatásainak;

43.  megállapítja, hogy a zöld foglalkoztatási kezdeményezés sikere vagy kudarca a Bizottság megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó kötelező céljaiban rejlő ambíció mértékétől, valamint a megújuló energiával kapcsolatos technológiába és a tagállamok által vállalt energiahatékonysági programokba való befektetésektől függ;

44.  kiemeli, hogy a Bizottság és a tagállamok a felelősek azokért a következetes szakpolitikákért, amelyek elősegítik a megújulóenergia-termelést és az energiahatékonyságot, ösztönözve a helyi és regionális fejlesztést és a minőségi munkahelyek teremtését; hangsúlyozza, hogy a következő években a megújuló energiába és az energiahatékonyság növelésébe való beruházások az európai munkahelyteremtés legfőbb forrásaivá válhatnak;

45.  emlékeztet, hogy a területek energia-önellátása továbbra is az uniós gazdasági és energiapolitika egyik távlati célkitűzése; hangsúlyozza továbbá, hogy a beruházások területi kiterjedését feltétlenül figyelembe kell venni, ugyanis ez hozzájárul az uniós területi kohéziós politika vidéki és városi térségek megfelelő összeköttetésére vonatkozó célkitűzésének megvalósításához;

46.  üdvözli, hogy a Bizottság – a 2010-es cancúni megállapodásra és a későbbi kezdeményezésekre építve – a COP21 párizsi tárgyalásaira vonatkozó uniós megbízásba felvette a tisztességes munkahelyek kérdését; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az „igazságos átmenet” menetrendje továbbra is a tárgyalásokon képviselt álláspontja részét képezze;

47.  felkéri az EU-t és a tagállamokat, hogy határozzanak meg kötelező energiatakarékossági és -hatékonysági célkitűzéseket, és az energiamegtakarításra vonatkozó uniós célkitűzések elérését megkönnyítő eszközként támogassa a fehér tanúsítványokat; felhívja a tagállamokat, hogy hatékonyan hajtsák végre és juttassák érvényre az energiahatékonysági irányelvet, és tartsák fenn – minimumként – a 2030-ra vonatkozó energiahatékonysági célok elérése iránti kötelezettségvállalásukat;

48.  támogatja az inkluzív zöld gazdaságra való – a többi nemzetközi partnerrel együttműködésben történő – igazságos globális áttérés előmozdítása iránti uniós kötelezettségvállalásokat;

49.  felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben és hajtsák végre a közbeszerzésről szóló felülvizsgált uniós jogszabályok új rendelkezéseit, valamint vegyék fontolóra annak értékelését, hogy a környezetvédelmi és szociális szempontok közbeszerzési szakpolitikáikba való beemelése fellendítené-e a munkahelyteremtést a zöldebb gazdaságban; hangsúlyozza, hogy tisztázni kellene a szociális és környezetvédelmi záradékok közbeszerzésben való használatával kapcsolatban továbbra is fennálló jogbizonytalanságokat;

50.  felhívja a Bizottságot, hogy segítsen a javítási ágazat újraélesztésében, amely olyan új munkahelyek teremtéséhez vezethet, amelyek jellegüknél fogva környezetbarátak;

51.  felhívja a tagállamokat, hogy támogassák a közszolgáltatások fenntartható gazdaságra való igazságos áttéréshez való hozzájárulását, kiváltképp annak proaktív biztosításával, hogy az olyan szolgáltatásokat, mint a távközlés, az energia, a közlekedés, a hulladék- és vízgazdálkodás, fenntartható módon nyújtsák;

52.  mély csalódottságának ad hangot a körforgásos gazdaságról szóló jogalkotási csomag visszavonása miatt, amelynek rendelkezései a várakozások szerint csupán az Unió hulladékgazdálkodási ágazatában akár 180 000 munkahely teremtéséhez járultak volna hozzá; felhívja ezért a Bizottságot, hogy – a tagállamok hatásköreinek tiszteletben tartása mellett – sürgősen tegyen eleget a hulladékokkal kapcsolatos ambiciózus jogszabály előterjesztése iránti kötelezettségvállalásának, amelynek célja a hulladékmennyiség csökkentése, új újrafeldolgozási célok meghatározása, valamint a ténylegesen újrafeldolgozott anyagok számítási kritériumainak újbóli meghatározása;

53.  felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a példaértékű és környezetileg fenntartható ártalmatlanítási ciklussal rendelkező vállalatok ösztönzésével kapcsolatos kritériumok bevezetésének lehetőségét;

54.  elismeri, hogy ha a biológiai sokféleséget szem előtt tartó termékek iránti fogyasztói kereslet ösztönzése érdekében a fenntartható mezőgazdasági termelést összekapcsoljuk a gazdaságokban fellelhető biológiai sokféleség nyomon követésével és védelmével, majd a mezőgazdasági termékek környezetre gyakorolt hatásuk szerinti intelligens címkézésének használatával, az jelentős potenciált hordoz az EU vidéki területein történő zöld foglalkoztatás tekintetében;

55.  megjegyzi, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásban valódi potenciál rejlik a munkahelyteremtésre, egyszersmind az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulásra és a biológiai sokféleség védelmére;

56.  felhívja a Bizottságot, hogy a zöld munkahelyteremtés támogatása érdekében használja fel az európai szemesztert és az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatát; felhívja a Bizottságot, hogy bocsásson ki olyan országspecifikus ajánlásokat, amelyek hozzájárulhatnak a foglalkoztatás fellendüléséhez és az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, és részletes független tanulmányokat kér az adóterhek áthelyezésének (pl. a munka adóztatásáról a környezetvédelmi adóztatásra történő áttérésnek) és a támogatások 2020-ig történő fokozatos megszüntetésének a költségeire és előnyeire vonatkozóan;

57.  hangsúlyozza, hogy az ajánlásoknak ösztönözniük kell a munkát terhelő adókról más adóforrásokra történő áttérést, és hogy ennek egyik célja a szennyező magatartás megváltoztatása, mindazonáltal az áttérés nem járhat nem kívánt következményekkel a társadalombiztosítási rendszerekre nézve, illetve nem érintheti aránytalanul hátrányosan az alacsony jövedelmű csoportokat;

58.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozatosan szüntessék meg a környezetre káros közvetlen és közvetett támogatásokat, többek között, de nem kizárólag a fosszilis tüzelőanyagokra irányulókat; felkéri a Bizottságot, hogy alakítson ki a tagállamok által megvalósítható modelleket, amelyek az adóztatást a munkáról a környezetszennyezésre helyeznék át, és „a szennyező fizet” elv szellemében vegye figyelembe az áruk és szolgáltatások környezeti hatását; felhívja a Bizottságot, hogy bocsásson ki a tagállamok számára olyan országspecifikus ajánlásokat, amelyek hozzájárulnak a zöld foglalkoztatás fellendüléséhez és az ökológiai lábnyom csökkentéséhez; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy a zöld munkahelyteremtés támogatása érdekében proaktív módon integrálja az európai szemeszterbe a környezetvédelemmel és éghajlattal kapcsolatos megfontolásokat;

59.  felkéri a tagállamokat, hogy vezessenek be megfelelő támogatásokat és/vagy adómentességeket a jelentős környezetvédelmi többletértékkel – többek között csökkentett széntartalommal – rendelkező termékekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó induló vállalkozások, illetve mikro-, kis- és középvállalkozások számára;

60.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szakpolitikáikban biztosítsanak nagyobb fokú koherenciát és kohéziót, és a legmagasabb szinten vállaljanak jelentősebb politikai kötelezettségeket a kapcsolódó területeken, a pénzügyi tranzakciós adó és az adócsalás és adókijátszás elleni küzdelem terén;

61.  felhívja a Bizottságot, hogy újítsa meg az Európa 2020 stratégia iránti kötelezettségvállalását, valamint hogy haladéktalanul, de legkésőbb 2015-ig végezze el annak félidős felülvizsgálatát; felhívja a Bizottságot, hogy újólag erősítse meg az európai szemeszter keretében kitűzött célokat, figyelembe véve a makrogazdasági egyensúlyhiányok eredménytábláját és az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatát; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon nagyratörőbb szociális és környezetvédelmi célkitűzéseket a 2030-ig és a 2050-ig tartó időszakra; hangsúlyozza, hogy a zöld munkahelyek pontos, módszertanilag megalapozott és közös nyomon követése segíthet a tagállamoknak környezeti és munkaügyi politikáik eredményességének értékelésében is, és erősítheti az Európa 2020 stratégia keretében a foglalkoztatási iránymutatások előrehaladásának nyomon követésére és figyelemmel kísérésére kidolgozott európai szintű eszközöket;

62.  hangsúlyozza a 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai csomag által a munkahelyteremtés terén kínált lehetőségeket, valamint a jövőbeli környezetvédelmi jogszabályoknak az EU hosszú távú környezetvédelmi céljai elérésében, illetve a munkahelyteremtésben és a zöld növekedésben betöltendő szerepét;

63.  felhívja a Bizottságot, hogy tekintse az innovációt az európai ipar sarokkövének, és dolgozzon ki aktív stratégiákat annak biztosítására, hogy a társadalmi átmeneteket jól kezeljék, és az előnyök Európa-szerte mindenütt egyenletesen jelentkezzenek; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fenntartható iparpolitikai és piaci átalakításra sarkalló ösztönzők révén támogassák az erőforrás-hatékonysággal, árukkal és szolgáltatásokkal foglalkozó új ellátási láncok és ipari hálózatok kialakulását;

64.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a tagállamok felkészítsék a gazdaságukat az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, erőforrás- és energiahatékony jövőre, számolva eközben a munkahely- és kibocsátásáthelyezés éghajlati politikák hatása miatt fennálló kockázatával;

65.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az olyan globális környezetpolitika megteremtésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, amely korlátozhatja az ipari termelés Unión kívülre telepítése és a kibocsátásáthelyezés által okozott kárt;

66.  felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb ismertesse az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) megreformálására irányuló javaslatát, tekintettel arra, hogy meg kell védeni a kibocsátásáthelyezés jelentős kockázatának kitett iparágakat;

67.  felhívja a Bizottságot, hogy az energiaunió megvalósítása során térjen ki a zöld foglalkoztatás ügyére;

Befektetés a fenntartható munkahelyteremtésbe

68.  kiemeli, hogy a kínálat- és keresletoldali beavatkozások megfelelő elegyét kell alkalmazni, amely a munkahelyteremtésnek a megfelelő aktív munkaerő-piaci intézkedésekkel való kombinálásából adódik, igazodva a különböző helyi munkaerőpiacok szükségleteihez;

69.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében – támogassák a társadalmi és gazdasági előnyökkel járó minőségi beruházásokat, így a fenntartható minőségi munkahelyeket, a nemek közötti egyenlőséget, a minőségi oktatást, valamint a zöld átmenetet előmozdító és az energiaszegénység leküzdését célzó innovációt; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a befektetéseket kedvező munkaerő-piaci hatással járó területekre összpontosítsák annak érdekében, hogy fenntartható, teljes körű szociális védelmet biztosító munkahelyeket teremtsenek és visszaszorítsák a munkanélküliséget; hangsúlyozza, hogy a finanszírozott projekteknek mérhető módon hozzá kell járulniuk az Európa 2020 stratégia megvalósításához; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy a zöld szektorokban a munkahelyteremtés a recesszió alatt végig pozitív maradt;

70.  hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyságba történő befektetés elősegítheti a helyi munkahelyek teremtését és a helyi gazdasági fejlődést, továbbá csökkentheti az energiaszegénységet, valamint hogy az épületek energiahatékonyságának biztosítása a legköltséghatékonyabb módja annak, hogy hosszú távú megoldást kínáljanak az – Európában akár 125 millió embert érintő – energiaszegénység problémájára, és fontos elem az európai energia hatékonyabb felhasználásának biztosításában és a zöld munkahelyek létesítésében; megismétli, hogy az épületek biztonságosságának biztosítása szintén kulcsfontosságú e tekintetben; felkéri a Bizottságot, hogy mielőbb ismertesse az „Intelligens finanszírozás az intelligens épületekért” elnevezésű kezdeményezését;

71.  javasolja, hogy az éghajlatváltozásra, a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó célokat tekintsék beruházási céloknak és a politikai fellépés vezérlő elveinek;

72.  óva int a káros környezeti és társadalmi hatásokkal járó tevékenységek támogatásától, mivel azok aláássák a zöld munkahelyek foglalkoztatási potenciáljának maximalizálásához szükséges politikai koherenciát;

73.  a fenntartható közbeszerzési eljárások támogatása és a zöld készségek általános érvényesítése érdekében a kulcsfontosságú közszolgáltatásokba, így a távközlésbe, az energiába, a közlekedésbe, a hulladék- és vízgazdálkodásba való minőségi beruházások célként való kitűzését ajánlja;

74.  felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó jogi keret kínálta lehetőségeket, valamint használjanak fel más uniós finanszírozási forrásokat a zöld foglalkozást előmozdító fenntartható projektek támogatása érdekében, és az uniós finanszírozási és pénzügyi eszközöket tegyék a helyi hatóságok számára a lehető legegyszerűbben hozzáférhetővé, világos, egyértelmű szabályok és elérhető minimális finanszírozási küszöbértékek mellett;

75.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használják ki a többéves pénzügyi keret választások utáni 2016-os felülvizsgálatát olyan lehetőségként, amellyel elősegíthetik a gazdaságainkban bekövetkező zöld átmenetet;

76.  megállapítja, hogy a zöld gazdasági és foglalkoztatási növekedés támogatásának elősegítésére ESZA-támogatás áll rendelkezésre, és ösztönzi a nemzeti kormányokat és az érintett nemzeti szolgálatokat, hogy a gazdaságilag indokolt és gazdaságilag fenntartható zöld munkahelyek teremtésének előmozdítása érdekében mérlegeljék e finanszírozás aktívabb igénybevételét;

77.  megállapítja, hogy egyes tagállamok jelentős előrelépéseket tettek a gazdaság környezetbaráttá tétele terén, és ösztönzi az Uniót és a tagállamokat, hogy a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében segítsék elő az elképzelések, ismeretek, tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztását;

78.  sürgeti a tagállamokat és a magánszférát, hogy éljenek az olyan eszközökkel, mint környezettudatos tervezés, az ökocímke, az EMAS és a zöld közbeszerzés, mivel ezek hozzájárulhatnak a zöld gazdasághoz, és ily módon a zöld munkahelyek létrehozásához; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson útmutatást a kedvező piaci feltételek kialakításához ezen önkéntes eszközök teljes körű elfogadása érdekében;

79.  felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak több figyelmet az európai szabványon (ISO 14000) alapuló környezetgazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszerek végrehajtására;

Kis- és középvállalkozások (kkv-k)

80.  támogatja a kkv-k számára kidolgozott zöld cselekvési terv célkitűzéseit és kkv-orientált intézkedéseit, ideértve egy európai erőforrás-hatékonysági kiválósági központ létrehozását, amely tanácsot és támogatást biztosít az erőforrás-hatékonysági teljesítményüket javítani igyekvő kkv-k számára, támogatja a zöld vállalkozásokat, kiaknázza a zöldebb értékláncok lehetőségeit, valamint megkönnyíti a zöld kkv-k és mikrovállalkozások piacra jutását; úgy véli, hogy a tudatosságnövelő tevékenységek és a technikai segítségnyújtás kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a kkv-k aktívan részt tudjanak venni a körforgásos gazdaságban;

81.  emlékeztet arra, hogy a kkv-kban óriási potenciál rejlik a munkahelyteremtés terén, különösen a fiatalok számára, valamint a szakképzés és a gyakorlati képzés duális rendszerének előmozdítására;

82.  elismeri, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) elő tudja segíteni a környezeti és társadalmi szempontból fokozottan innovatív tevékenységek fejlődését a mikro-, kis- és középvállalkozások körében;

83.  emlékeztet arra, hogy az Eurobarométer adatai a kkv-k által kínált zöld munkahelyekről azt mutatják, hogy az energiamegtakarítás, valamint a hulladék és a nyersanyagok mennyiségének csökkentése gazdaságilag előnyös intézkedések;

84.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az új üzleti modelleket – például a szövetkezeti vállalkozásokat – a termelési és forgalmazási folyamatok hatékonyságának növelésére, a forrásokkal való takarékosság érdekében innovatív megoldások elsajátítására vagy fenntarthatóbb termékek és szolgáltatások biztosítására irányuló törekvéseinek részeként;

85.  rámutat, hogy a kkv-k csak akkor hozhatnak létre növekedést és teremthetnek munkahelyeket, ha a zöld gazdaság révén kedvező ösztönzési lehetőségek is rendelkezésre állnak;

86.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kkv-knak szóló zöld ösztönzők érdemi hatást fejtsenek ki ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk;

87.  megjegyzi, hogy a kkv-k és mikrovállalkozások az európai munkahelyteremtés legfontosabb mozgatórugói; kiemeli, hogy a kkv-k és mikrovállalkozások különleges kihívással néznek szembe a zöld átmenet által nyújtott álláslehetőségek kiaknázása során, különös tekintettel a finanszírozási eszközökhöz és képzéshez való hozzáférésre, valamint a készségek terén meglévő hiányosságok pótlására; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak ambiciózus intézkedéseket – beleértve a célzott tájékoztatást, a figyelemfelhívást, a technikai segítségnyújtást, valamint a finanszírozási eszközökhöz és képzéshez való hozzáférést – annak érdekében, hogy elősegítsék a fokozottabb munkahelyteremtést a kkv-knál és mikrovállalkozásoknál;

88.  rámutat arra, hogy a zöldebb értéklánc, amely újragyártást, javítást, karbantartást, újrafeldolgozást és ökotervezést foglal magában, jelentős üzleti lehetőségeket kínálhat sok kkv számára;

o
o   o

89.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0584.
(2) HL C 251. E, 2013.8.31., 75. o.
(3) HL C 308. E, 2011.10.20., 6. o.

Jogi nyilatkozat