Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2697(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0676/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0676/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 09/07/2015 - 12.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0269

Elfogadott szövegek
PDF 297kWORD 147k
2015. július 9., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Európai biztonsági stratégia
P8_TA(2015)0269B8-0676/2015

Az Európai Parlament 2015. július 9-i állásfoglalása az európai biztonsági stratégiáról (2015/2697(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2., 3., 6., 7. és 21. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 4., 16., 20., 67., 68., 70−72., 75., 82−87. és 88. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak 6., 7. és 8. cikkére, 10. cikke (1) bekezdésére, valamint 11., 12., 21., 47−50., 52. és 53. cikkére,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE), az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, Miniszteri Bizottságának, emberi jogi biztosának és Velencei Bizottságának egyezményeire, ajánlásaira, határozataira és jelentéseire,

–  tekintettel az európai biztonsági stratégiáról szóló, 2015. április 28-i bizottsági közleményre (COM(2015)0185),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtására irányuló bizottsági stratégiáról szóló bizottsági közleményre (COM(2010)0573), valamint az alapvető jogoknak a hatásvizsgálatok végzése során történő figyelembevételére vonatkozó gyakorlati útmutatásról szóló bizottsági közleményre (SEC(2011)0567),

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának a C-293/12. és C-594/12. sz. egyesített ügyekben hozott 2014. április 8-i ítéletére, amely a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről szóló, 2006. március 15-i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv megsemmisítéséről rendelkezik;

–  tekintettel a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel „Az EU terrorizmusellenes politikája: legfőbb eredmények és jövőbeni kihívások” című 2011. december 14-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2012)” című 2014. február 27-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban megfigyelést végző szervekről és az uniós polgárok alapvető jogaira gyakorolt hatásukról, valamint a transzatlanti bel- és igazságügyi együttműködésről szóló 2014. március 12-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az EU belső biztonsági stratégiájának megújításáról szóló 2014. december 17-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a terrorizmus elleni intézkedésekről szóló 2015. február 11-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az európai biztonsági stratégiáról a 2015. április 28-i plenáris ülésen folytatott vitára,

–  tekintettel az európai biztonsági stratégiáról a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-000064/2015 – B8‑0566/2015 és O-000065/2015 – B8‑0567/2015),

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Unió belső biztonsági fenyegetettsége összetettebbé, hibridebbé, aszimmetrikusabbá, a szokásostól eltérővé, nemzetközivé, gyorsan változóvá és nehezen előre láthatóvá vált, ami meghaladja az egyes tagállamok kapacitását, és ezért minden eddiginél koherensebb, átfogóbb, többrétegű és koordináltabb uniós választ kíván meg, amely teljes mértékben figyelembe veszi az alapvető jogok tiszteletben tartását;

B.  mivel az Európai Unió biztonságpolitikájának alakulásáért közös felelősséggel tartozunk, és mivel ezért összehangolt és egyeztetett erőfeszítésekre van szükség a tagállamok, az uniós intézmények és szervek, a civil társadalom és a bűnüldöző hatóságok között, amelyeknek közös célok felé kell irányulniuk, és amelyeknek a jogállamiságon és az alapvető jogok tiszteletben tartásán kell alapulniuk; mivel annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredmények szülessenek, a konkrét közös célok és prioritások végrehajtását a szubszidiaritás elve alapján, valamint szigorú és hatékony parlamenti és igazságügyi felügyelet mellett egyértelműen össze kell kapcsolni az uniós és a nemzeti szintek közötti feladatmegosztással;

C.  mivel a nemzetbiztonsággal kapcsolatos, az EUSZ 4. cikke (2) bekezdésében említett kivétel alapján nem lehet megengedni a nemzetbiztonsági ügynökségek számára, hogy megsértsék más tagállamok − többek között − gazdasági érdekeit, azok polgárainak és lakosainak jogait, és általánosságban véve az Európai Unió és a harmadik országok politikáit és jogszabályait;

D.  mivel fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a 9/11 utáni belső és külső biztonsági együttműködés kapcsán le kell vonni a tanulságokat az európai és egyetemes normák és értékek számos vetületéből;

E.  mivel a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése olyan célkitűzések, amelyeket párhuzamosan kell megvalósítani; mivel a szabadság és a jogérvényesülés megvalósulásához a biztonsági intézkedéseknek a szükségesség és az arányosság elvével összhangban mindig tiszteletben kell tartaniuk a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat, és megfelelő demokratikus ellenőrzés és elszámoltathatóság alá kell vonni őket; mivel az európai biztonsági stratégia nem fedi le kellőképpen az igazságügyi és a megelőzési dimenziót;

F.  mivel a bűnözés kiváltó okait – például a növekvő egyenlőtlenséget, a szegénységet, a rasszista és idegengyűlölő erőszakot, valamint a gyűlölet-bűncselekményeket − nem lehet felszámolni pusztán biztonsági intézkedések révén, hanem azokat szélesebb értelemben vett szakpolitikai kontextusban kell kezelni, ideértve a jobb szociális, foglalkoztatási, oktatási, kulturális és külső politikákat is;

G.  mivel az európai biztonsági stratégia megelőzési aspektusa különösen fontos a fokozódó gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek idején, amelyek aláássák a szociális paktumot, valamint az alapvető jogok és a polgári szabadságjogok érvényesülését; mivel a bebörtönzés helyetti alternatív intézkedéseknek és a visszailleszkedési intézkedéseknek, különösen a kisebb súlyú bűncselekmények esetén fontos helyet kell kapniuk e megelőzési politikákban;

H.  mivel a Szerződésekhez csatolt 36. jegyzőkönyvben előírt átmeneti időszak lejártával az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága teljes körű hatáskörrel rendelkeznek a korábbi harmadik pillérbe tartozó jogi eszközöket illetően, és ezzel kiterjed a demokratikus és alapjogi elszámoltathatóság azon intézkedések kapcsán, amelyek fontos szerepet játszanak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség formálásában;

I.  mivel a számítástechnikai bűnözés és a számítástechnikával támogatott bűnözés hatással van az uniós állampolgárok biztonságára, a belső piacra, valamint a szellemi tulajdonjogokra és az Európai Unió prosperitására; mivel például a botnetek, mint a számítástechnikai bűnözés formái, számítógépek és felhasználók millióit érintik;

J.  mivel a belső és külső biztonság közötti határvonalak egyre inkább elmosódnak, ami fokozottabb együttműködést és koordinációt tesz szükségessé a tagállamok között egy átfogó, többdimenziós megközelítés érdekében;

K.  mivel a biztonsági stratégia fontos részeként különös figyelmet kell fordítani a terrorizmus és a bűncselekmények valamennyi áldozatának támogatására és védelmére az egész Unió területén;

1.  tudomásul veszi a 2015–2020 közötti időszak európai biztonsági stratégiájára irányuló bizottsági javaslatot, és az abban meghatározott prioritásokat; úgy véli, hogy az Európai Unió előtt jelenleg álló kihívások közül a terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség, a határokon átnyúló szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés jelentik a legkomolyabb fenyegetést, amelyekkel szemben nemzeti, uniós és globális szintű összehangolt fellépésre van szükség; emlékeztet arra, hogy a stratégiát rugalmasan kell kialakítani annak érdekében, hogy meg tudjon felelni a jövő új kihívásainak;

2.  megismétli annak szükségességét, hogy tovább kell foglalkozni a bűnözés kiváltó okaival, úgymint az egyenlőtlenséggel, a szegénységgel és a hátrányos megkülönböztetéssel; hangsúlyozza továbbá annak szükségességét, hogy megfelelő forrásokat kell biztosítani a szociális munkások, a helyi és nemzeti rendőri erők és az igazságügyi tisztviselők számára, akiknek költségvetését egyes tagállamokban megnyirbálták;

3.  a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés megőrzése érdekében szorgalmazza a megelőzést szolgáló politikák és a visszaszorító intézkedések közötti megfelelő egyensúly megtalálását; hangsúlyozza, hogy a biztonsági intézkedéseket mindig a jogállamiság elveivel és valamennyi alapvető jog – többek között a magánélethez és az adatvédelemhez való jog, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságához és a tisztességes eljáráshoz való jog – védelmével összhangban kell meghozni; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy az európai biztonsági stratégia végrehajtásakor kellően vegye figyelembe az Európai Bíróság adatmegőrzési irányelvről szóló közelmúltbeli, a C-293/12. és a C-594/12. számú egyesített ügyekben hozott ítéletét, amely előírja, hogy az összes eszköznek meg kell felelnie az arányosság, a szükségesség és a jogszerűség elveinek, valamint megfelelő, az elszámoltathatóságot és a jogorvoslatot lehetővé tevő biztosítékokat kell tartalmaznia; felhívja a Bizottságot, hogy teljes körűen vizsgálja meg, milyen hatással van ez az ítélet a bűnüldözési célú adatmegőrzéssel kapcsolatos eszközökre;

4.  emlékeztet arra, hogy annak érdekében, hogy hiteles szereplő legyen az alapvető jogok ösztönzése terén az EU-n belül és kívül egyaránt, az Európai Uniónak a biztonságra, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, valamint a biztonság terén a harmadik országokkal fennálló partnerségekre vonatkozó politikáit egy olyan átfogó megközelítésre kell alapoznia, amely magában foglalja az összes olyan tényezőt, ami miatt egyesek késztetést éreznek arra, hogy terrorcselekményeket kövessenek el vagy szervezett bűnözésben vegyenek részt, és hogy ebbe a politikába integrálni kell olyan gazdasági és szociális politikákat, amelyeket az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett dolgoztak ki és hajtanak végre, és amelyek bírósági és demokratikus ellenőrzésnek, továbbá alapos értékelésnek vannak alávetve;

5.  üdvözli, hogy a Bizottság a stratégiát a jogállamiság és az alapvető jogok maradéktalan, bírósági ellenőrzés tárgyát képező tiszteletben tartására, valamint a következőkre alapozta: nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és demokratikus ellenőrzés; a hatályos jogi eszközök jobb alkalmazása és végrehajtása; összehangoltabb intézményközi és ágazatközi megközelítés; a biztonság belső és külső dimenziója közötti szorosabb kapcsolat; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy szigorúan feleljenek meg ezeknek az elveknek a stratégia megvalósításában; rámutat arra, hogy a Parlament ezeket az elveket mindenképpen nyomon fogja követni a stratégia végrehajtása során;

6.  üdvözli, hogy a stratégia kiemelt figyelmet szentel az alapvető jogoknak, és különösen üdvözli a Bizottság ígéretét, hogy alaposan fel fogja mérni a javasolt biztonsági intézkedéseket, nem csupán a cél elérése, hanem az alapvető jogok tiszteletben tartásának szempontjából is; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Bizottság bevonja az értékelésbe az összes érintett szervet és ügynökséget, különösen az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, az európai adatvédelmi biztost, az Europolt és az Eurojustot; kéri a Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésre az értékelésre vonatkozó minden információt és dokumentációt annak érdekében, hogy a Parlament elláthassa a demokratikus ellenőrzési hatáskörét;

7.  e tekintetben emlékeztet arra, hogy elítéli az ártatlan emberek személyes adatainak módszeres és átfogó, tekintet nélküli összegyűjtését, különösen a tisztességes eljáráshoz való jogra, a megkülönböztetés tilalmára, a magánélet védelmére és az adatvédelemre, a sajtószabadságra, a gondolat- és szólásszabadságra, valamint a gyülekezés és az egyesülés szabadságára potenciálisan gyakorolt súlyos hatás, továbbá amiatt, hogy az összegyűjtött információkkal a politikai ellenfelek kárára visszaélhetnek; súlyos aggodalmának ad hangot a tömeges megfigyelési intézkedések hasznosságát illetően, mivel ezek gyakran túl tág körből merítenek, és így túl sok a hamis pozitív és negatív; figyelmeztet arra a veszélyre, hogy a tömeges megfigyelési intézkedések miatt nem fordítanak kellő figyelmet a kevésbé költséges, hatékonyabb és a magántitkot kevésbé sértő intézkedések megerősítésére;

8.  felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét tartsák tiszteletben a biztonságra vonatkozó valamennyi jogszabályban;

9.  megállapítja, hogy az EU-ban hiányzik a „nemzetbiztonság” fogalmának közös meghatározása, ami a „nemzetbiztonsággal” kapcsolatos utalásokat tartalmazó uniós jogi aktusokban értelmezési bizonytalansághoz vezet;

10.  úgy véli, hogy ahhoz, hogy a polgárok nagyobb bizalommal legyenek a biztonsági politikák iránt, az uniós intézményeknek és ügynökségeknek, valamint a tagállamoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a demokratikus ellenőrzést a szakpolitikák kidolgozása és végrehajtása során; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy rendszeresen terjesszen az Európai Parlament és a Tanács elé naprakész tájékoztatást a stratégia megvalósításáról; ismételten kifejezi abbéli szándékát, hogy a nemzeti parlamentekkel együttműködve rendszeresen ellenőrizze a stratégia megfelelő végrehajtását és eredményeit; érdeklődéssel veszi tudomásul a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy hozzanak létre uniós biztonsági konzultációs fórumot; kéri, hogy a fórum biztosítsa az összes érdekelt fél kiegyensúlyozott képviseletét, és várakozással tekint az elé, hogy részletesebb tájékoztatást kapjon különösen a fórum pontos szerepét, feladatait, összetételét és hatáskörét, valamint az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek bevonását illetően;

11.  hangsúlyozza, hogy javítani kell a tagállamok hírszerző szolgálatainak demokratikus és bírósági felügyeletét; megjegyzi, hogy a Parlament, az Európai Unió Bírósága és az ombudsman nem rendelkezik elegendő hatáskörrel egy hatékony európai szintű ellenőrzés lefolytatására;

12.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy mihamarabb készítsenek útitervet vagy hasonló eszközt a stratégia hatékony és gyakorlati végrehajtásának biztosítására, és nyújtsák azt be a Parlamentnek, illetve kezdjék meg végrehajtását a következő hat hónapon belül; úgy véli, hogy az „uniós szakpolitikai ciklus” típusú megközelítés (a közös fenyegetések és a sebezhetőség azonosítása és értékelése, a politikai prioritások meghatározása, a stratégiai és műveleti tervek hatékony végrehajtása, egyértelmű ütemezés és eredményértékelés) biztosítaná a szükséges koherenciát és folytonosságot a stratégia megvalósításában, feltéve, hogy a Parlament megfelelően részt vesz a politikai prioritások és a stratégiai célkitűzések meghatározásában; várakozással tekint e kérdések további megvitatására a Bizottsággal és a belső biztonságra vonatkozó operatív együttműködéssel foglalkozó állandó bizottsággal (COSI);

13.  üdvözli, hogy a stratégia kidolgozásának vezérfonala a meglévő eszközök teljes körű alkalmazása és végrehajtása a biztonság területén, mielőtt új eszközökre tennének javaslatot; megismétli, hogy gyorsabban és hatékonyabb kell megosztani a vonatkozó adatokat és információkat, megfelelő adatvédelmi és a magánélet védelmére vonatkozó garanciák mellett; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Parlament felhívásai ellenére továbbra sem végezték el a meglévő uniós eszközök – többek között az új biztonsági fenyegetésekkel szembeni – hatékonyságának, és a fennálló hiányosságok értékelését; úgy véli, hogy el kell végezni az értékelést annak biztosítása érdekében, hogy az európai biztonsági politika hatékony, megfelelő, arányos, koherens és átfogó legyen; felszólítja a Bizottságot, hogy a stratégia végrehajtási ütemtervének kiemelt fontosságú intézkedéseként értékelje a meglévő uniós eszközök, erőforrások és finanszírozás működését a belső biztonsági térségre vonatkozóan; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy az EUMSZ 70. cikkében előírt eljárás alapján a Bizottsággal együttműködve végezze el a belső biztonság terén a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt elfogadott intézkedések végrehajtásának értékelését;

14.  üdvözli, hogy a Bizottság a határigazgatást a határokon átnyúló bűnözés és terrorizmus megelőzése elengedhetetlen elemének tekinti; hangsúlyozza, hogy az uniós határbiztonságot a már létező adatbázisok, például a Schengeni Információs Rendszer (SIS) szerinti rendszeres ellenőrzések révén meg kell erősíteni; üdvözli a Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy 2016 elejéig benyújtja az intelligens határellenőrzésről szóló felülvizsgált javaslatát;

15.  támogatja a Bizottság felhívását egy szorosabb ügynökségek közötti és ágazatközi megközelítésre, valamint az arra irányuló, javasolt intézkedéseket, hogy növeljék az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét, továbbá erősítsék a tagállamok és az Európai Unió ügynökségei közötti operatív együttműködést; ismételten felszólít arra, hogy használják ki jobban a meglévő eszközöket és adatbázisokat, mint pl. a SIS-t és az ECRIS-t, valamint a közös nyomozócsoportokat; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy felgyorsítsa az ügynökségek közötti folyamatban lévő munkamegállapodásokat; sajnálattal veszi tudomásul, hogy a stratégia nem tartalmaz elegendő konkrét intézkedést az igazságügyi dimenzió megerősítésére; felszólít a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés valamennyi aspektusának integrálására és továbbfejlesztésére, beleértve a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint a sértettek és a tanúk jogainak megerősítését, továbbá a kölcsönös elismerésre vonatkozó meglévő uniós eszközök végrehajtásának javítását;

16.  teljes mértékben támogatja a Bizottság azon prioritását, hogy segítse a tagállamokat a kölcsönös bizalom továbbfejlesztésében, hogy teljes mértékben használják ki az információcserére szolgáló eszközöket, és hogy elősegítsék a határokon átnyúló operatív együttműködést az illetékes hatóságok között; hangsúlyozza a határokon átnyúló operatív együttműködés fontosságát különösen a határ menti régiókban;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy hogy sürgősen nyújtson be jogalkotási javaslatot a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) módosítására annak érdekében, hogy összehangolja a figyelmeztető jelzés kritériumait és kötelezővé tegye figyelmeztető jelzések kiadását a terrorizmus miatt elítélt vagy azzal gyanúsított személyekre vonatkozóan;

18.  üdvözli, hogy a Bizottság meg szándékozik vizsgálni, hogy szükséges-e és rendelkezik-e hozzáadott értékkel az Európai Rendőrségi Nyilvántartási Indexrendszer (EPRIS), amelynek rendeltetése a nemzeti rendőrségi nyilvántartásokban tárolt információkhoz való határokon átnyúló hozzáférés megkönnyítése, és teljes mértékben támogatja egy olyan kísérleti projekt elindítását, amelyet a tagállamok egy csoportja kezdeményezett a a nemzeti nyilvántartások „találat/nincs találat” alapon történő, automatizált és határokon átnyúló keresési mechanizmusainak létrehozására; hangsúlyozza a határokon átnyúló információs hozzáférés fontosságát különösen a határ menti régiókban;

19.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a közös nyomozócsoportok (JIT-ek) vizsgálják az egyes, határokon átnyúló eseteket, és felszólítja a tagállamokat, hogy rendszeresebben alkalmazzák ezt a sikeres eszközt; felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatokat egy olyan jogi keretre, amely lehetővé tenné a félállandó vagy állandó közös nyomozócsoportok létrehozását, amelyek feladata − a különösen a határmenti régiókban jelentkező − állandó fenyegetések, így a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem és a motorkerékpáros bandák kezelése lenne;

20.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az olyan eszközöket, mint például a bűnözésből származó vagyon befagyasztását és elkobzását még mindig nem alkalmazzák szisztematikusan a határon átnyúló ügyekben, és fokozott erőfeszítéseket kér a tagállamoktól és a Bizottságtól e területen;

21.  hangsúlyozza, hogy demokratikus szakadék és az igazságügyi felügyelet terén jelentkező szakadék áll fenn a nemzeti hírszerzési ügynökségek közötti, határokon átnyúló együttműködés terén; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a demokratikus és igazságügyi felügyeletet súlyosan akadályozzák a dokumentumokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó, harmadik felekre vonatkozó szabályok;

22.  megjegyzi, hogy a külső és belső biztonság közötti határmezsgye egyre inkább elmosódik, ezért üdvözli, hogy az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy a biztonsági politika belső és külső dimenziója egymást kiegészítve működjön; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, rendszeresen értékeljék a belső biztonsági stratégiának az EU külső biztonsági stratégiájára gyakorolt hatását, illetve fordítva – többek között a szabadságok és az alapjogok, valamint a ratifikált, illetve aláírt nemzetközi szövegekben, egyezményekben és megállapodásokban szereplő demokratikus értékek és elvek tiszteletben tartásával és előmozdításával kapcsolatos kötelezettségek tekintetében is; hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni a két terület közötti kapcsolatot, szinergiákat és koherenciát, különösen az Európa előtt álló új, átfogó és összetett fenyegetések kezelése kapcsán, tiszteletben tartva az Unió értékeit és az alapvető jogokat; kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen készítsen jelentést a Parlament számára minden olyan további fellépésről, amely a biztonságpolitika belső és külső dimenziója közötti kapcsolat fejlesztését és a harmadik országokkal a biztonság területén való együttműködést célozza, annak érdekében, hogy a Parlament a nemzeti parlamentekkel közösen gyakorolhassa demokratikus ellenőrzési jogait;

23.  rámutat a főképviselő/alelnök által az Európai Tanács 2013. decemberi felkérése nyomán jelenleg folytatott stratégiai felülvizsgálat jelentőségére és időszerűségére, és arra, hogy a felülvizsgálatnak az új európai biztonsági stratégia elfogadását kell eredményeznie; a kül- és biztonságpolitikai kérdéseket is magában foglaló átfogó stratégiának azonosítania és rögzítenie kell az uniós érdekeket, prioritásokat, célkitűzéseket, jelenlegi és kialakulóban lévő fenyegetéseket, a kihívásokat és a lehetőségeket, és az azok kezeléséhez rendelkezésre álló uniós eszközöket és forrásokat;

24.  kéri, hogy a harmadik országokkal kötött együttműködési megállapodásokhoz fűzzenek rendkívül határozott emberi jogi záradékokat, különösen Észak-Afrika és a Perzsa-öböl térségében a biztonsággal kapcsolatos együttműködés tekintetében; szorgalmazza, hogy vizsgálják felül az elszomorító emberi jogi állapotokkal rendelkező, nem demokratikus országokkal való együttműködést;

25.  hangsúlyozza annak döntő jelentőségét, hogy kezeljék a fegyveres konfliktusok és a szélsőségesség kiváltó okait, és megoldást találjanak a szegénységre a harmadik országokban, mivel ezek az EU számára biztonsági kihívásokat okoznak; sürgeti a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy támogassák a jól működő, pluralista és inkluzív államokat, amelyek erős és életképes civil társadalommal rendelkeznek, és képesek arra, hogy biztosítsák állampolgáraik számára a szabadságot, a biztonságot, a jog érvényesülését, valamint a foglalkoztatást;

26.  sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy terjesszen elő közös álláspont-tervezetet a katonai robotrepülőgépek használatáról, összhangban a Parlament 2014. február 27-i, a katonai robotrepülőgépek használatáról szóló állásfoglalásával(8);

27.  tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló felhívását, hogy minél hamarabb zárják le az uniós PNR-irányelv elfogadásához kapcsolódó munkát; megismétli elkötelezettségét aziránt, hogy lépéseket tegyen az év végéig történő véglegesítés érdekében; hangsúlyozza, hogy az utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló irányelvnek tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat és az adatvédelmi normákat, beleértve a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, ugyanakkor uniós szinten hatékony eszközt kell biztosítania; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa ezt a folyamatot azáltal, hogy rendelkezésre bocsát minden további, az uniós PNR-irányelv szükségessége és arányossága szempontjából lényeges elemet; kéri, hogy mindenfajta jövőbeli javaslat, amely a biztonság terén új eszközöket hoz létre, mint például az utas-nyilvántartási adatállomány, rendszeresen foglaljon magában a tagállamok közötti információcserét és együttműködést szolgáló mechanizmusokat;

28.  egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a képzéshez, a kutatáshoz és az innovációhoz kapcsolódó támogató tevékenységek kiemelt jelentőséggel bírnak, és az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) kiemelkedően fontos munkát végez e területen; úgy véli, hogy a bűnüldöző hatóságok tisztviselőit célzó képzési és csereprogramok fokozott jelentőséggel bírnak e területen az európai bűnüldöző kultúra előmozdítása és a bevált gyakorlatok támogatása szempontjából; úgy véli, hogy több befektetésre van szükség a biztonsággal kapcsolatos kutatás és innováció terén, többek között a megelőzés területén;

29.  rámutat arra, hogy a gyorsan változó biztonsági helyzet szükségessé teszi az alkalmazkodó, rugalmas és reaktív megközelítési módot, a technikai képességek fejlesztését, valamint a stratégiában meghatározott kiemelt intézkedések rendszeres felülvizsgálatát; e tekintetben rámutat arra, hogy igénybe lehetne venni az EUMSZ 222. cikkét, amely előírja, hogy az Európai Tanács rendszeresen értékelje az Uniót fenyegető veszélyeket, többek között a tagállamok és az Europol által már elvégzett fenyegetésértékelésekre építve, és tájékoztassa az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket annak eredményéről és nyomon követéséről;

Terrorizmus

30.  üdvözli a stratégiában meghatározott azon intézkedéseket, amelyek a terrorizmus elleni küzdelemre, a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre, a külföldre utazó uniós állampolgárok és lakosok elleni fenyegetéssel szembeni fellépésre és radikalizálódás megelőzésére irányulnak; tudomásul veszi az Europolon belül létrehozandó Európai Terrorizmusellenes Központ javasolt új struktúráját, és felkéri a Bizottságot, hogy egyértelműsítse tovább annak pontos szerepét, feladatait, hatásköreit és felügyeletét, különös tekintettel arra, hogy biztosítani kell a megfelelő demokratikus és igazságügyi felügyeletet a megfelelő szinteken, többek között az Europol megbízatásának folyamatban lévő felülvizsgálata révén; hangsúlyozza, hogy a tagállamok közötti információcsere alapvető fontosságú a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint hogy annak strukturáltabb formában kell történnie;

31.  elítél minden olyan elemzést, amely összekeveri a terrorizmus, a biztonság hiánya, az iszlám és a migránsok fogalmát;

32.  emlékeztet arra, hogy a közelmúltban Brüsszelben, Párizsban, Koppenhágában és Saint-Quentin-Fallavierben történt terrortámadások fényében sürgősen szükség van arra, hogy az Unió jobban tudja értékelni az Unió biztonságára jelentett fenyegetést, és a terrorizmus elleni küzdelem haladéktalanul kezelendő problémaköreire tudjon összpontosítani: az uniós határok biztonságának megerősítésére, a jogsértő vagy káros tartalmak on-line bejelentésére szolgáló kapacitások fokozására, a lőfegyverek illegális kereskedelme elleni küzdelemre, valamint a nemzeti bűnüldöző hatóságok és a hírszerző szolgálatok közötti információcsere és operatív együttműködés fokozására;

33.  emlékeztet arra, hogy a terrorhálózatok és a szervezett bűnözői csoportok elleni küzdelemben alapvető fontosságú a pénzmozgások nyomon követése és megszakítása, beleértve a SWIFT-kóddal nem rendelkező pénzmozgásokat is; üdvözli a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó programban (TFTP) való méltányos és kiegyensúlyozott részvétel biztosítására irányuló erőfeszítéseket;

34.  hangsúlyozza, hogy a hazai terrorizmus által jelentett fenyegetés az EU-ban veszélyes szintet ért el, amióta iszlám fundamentalisták területeket foglaltak el Szíriában és Irakban, és az egész világra kiterjedő propagandakampányba kezdtek azért, hogy egyesítsék erőiket a dzsihádistákkal, és hogy támadásokat hajtsanak végre az Unió határain belül;

35.  hangsúlyozza, hogy a külföldi harcosok és általában a terrorizmus jelentette fenyegetés kezelése egy olyan többrétegű megközelítést tesz szükségessé, amely a politikai és vallási tolerancia előmozdítása révén átfogó módon kezeli a mögöttes tényezőket, például a radikalizálódást, fejleszti a társadalmi kohéziót és befogadást, és előmozdítja a társadalomba való visszailleszkedést, elemzi és ellensúlyozza a terrorcselekmények elkövetésére való internetes felbujtást, megakadályozza a terrorszervezetekhez való csatlakozás céljából történő elutazást, megelőzi és megakadályozza a toborzást és a fegyveres konfliktusokban való részvételt, megakasztja a terrorszervezeteknek és a csatlakozni kívánó magánszemélyeknek nyújtott pénzügyi támogatást, megfelelő esetekben biztosítja a vádemelést, és megfelelő eszközöket ad a bűnüldöző hatóságok kezébe ahhoz, hogy az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett elláthassák feladataikat;

36.  felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt dolgozzon ki tényleges stratégiát az európai harcosokra vonatkozóan – ami a biztonsági stratégiából egyelőre hiányzik –, különös tekintettel a konfliktus sújtotta övezetekből visszatérő személyekre, akik el kívánják hagyni a terrorista szervezeteket, amelyeknek tagjai voltak, és szeretnének visszailleszkedni a társadalomba; úgy véli, hogy különös hangsúlyt kell fektetni a fiatal európai harcosok helyzetére;

37.  megerősíti azon szándékát, hogy nyílt és átlátható vizsgálatok révén biztosítsa az elszámoltathatóságot, amennyiben a terrorizmus elleni küzdelem leple alatt jelentősen megsértik az alapvető jogokat, különösen a foglyok CIA általi szállítása és európai országokban történő illegális fogva tartása kapcsán; kéri, hogy biztosítsák az ilyen jogsértéseket felfedők, így például az újságírók és a visszaélést bejelentők védelmét;

Radikalizálódás

38.  egyetért azzal, hogy a radikalizálódást megelőzését az EU-nak kiemelt fontosságú kérdésként kell kezelnie; sajnálja, hogy a stratégiából hiányoznak a konkrétabb intézkedések, melyek a radikalizálódás kezelését szolgálják Európában, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen sürgős és átfogó lépéseket a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség megelőzését célzó intézkedések fokozására, a szélsőséges ideológiák terjedésének megfékezésére és az integráció és a befogadás elősegítésére; kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg az uniós radikalizálódás-tudatossági hálózatot, amely összefog a radikalizálódást a gyökerének szintjén kezelő kezdeményezésekben részt vevő valamennyi érintett szereplőt, és tisztázza a radikalizálódás-tudatossági hálózat javasolt új kiválósági központjának a megbízatását, feladatait és hatáskörét; javasolja, hogy a szakértők és az érdekelt felek által kidolgozott ajánlások gyakorlati végrehajtásának biztosítása érdekében ennek szerkezete foglalja magában a helyi és nemzeti döntéshozókat is; határozottabb intézkedésekre szólít fel annak érdekében, hogy foglalkozzanak az interneten keresztül történő radikalizálódás és a szélsőséges nézetek internetes honlapok vagy a közösségi média felhasználásával Európában történő terjesztésével; üdvözli a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység Europolon belüli létrehozását, amely segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy az ágazat támogatásával azonosítsák és eltávolítsák a szélsőséges és erőszakos online tartalmakat, és felszólítja a Bizottságot, hogy bocsássák rendelkezésre a működéséhez szükséges további forrásokat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nincsenek konkrét intézkedések, amelyek célja, hogy megerősítsék az internet szerepét a radikalizálódás elleni figyelemfelkeltés terén, és különösen az online ellenpropaganda proaktív módon való terjesztése szempontjából, a terrorista propaganda ellensúlyozása érdekében;

39.  rámutat arra, hogy a sikeres biztonságpoltikának a politikai és vallási tolerancia előmozdítása, a társadalmi kohézió és befogadás fejlesztése, valamint a társadalomba való visszailleszkedés megkönnyítése révén foglalkoznia kell a szélsőségesség mögöttes tényezőivel is, mint például a radikalizálódással, az intoleranciával és a diszkriminációval;

40.  úgy véli, hogy széles körű kutatást kell végezni és konkrét intézkedéseket kell kidolgozni a Bizottság pénzügyi és operatív támogatása mellett annak érdekében, hogy az eredményes kommunikációs csatornák révén támogassák és valamennyi európai polgárral megosszák közös értékeinket, amelyek a toleranciához, a pluralizmushoz, a lelkiismereti szabadsághoz, a szólásszabadsághoz és általában véve az alapvető jogokhoz kapcsolódnak; úgy véli, hogy a stratégiának hangsúlyoznia kell a vallásokkal kapcsolatos tévhitekkel szembeni küzdelem fontosságát, különösen az iszlám tekintetében, mivel az önmagában nem játszik szerepet a radikalizálódásban és a terrorizmusban;

41.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a közelmúltban elszaporodtak az uniós polgárokkal szembeni gyűlölet-bűncselekmények – többek között az interneten; kéri a tagállamokat, hogy védjék meg polgáraikat a további támadásoktól és előzzék meg a gyűlöletre uszítást és a származáson, meggyőződésen vagy valláson alapuló intolerancia minden formáját, többek között a fiatalokat célzó oktatási tevékenység és inkluzív párbeszéd ösztönzése révén;

Szervezett bűnözés

42.  egyetért azzal, hogy az emberkereskedelem olyan jelenség, amelyet hatékonyabban kell kezelni uniós szinten; határozottan elutasítja ugyanakkor az illegális migráció és a terrorizmus közötti bármifajta kapcsolatot; emlékeztet arra, hogy a védelem kérése céljából az EU-ba irányuló legális útvonal hiánya állandó keresletet generál az illegális útvonalak iránt, ami veszélybe sodorja a nemzetközi védelemre szoruló, kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsokat;

43.  hangsúlyozza a szervezett bűnözés súlyosságát az emberkereskedelem terén; felhívja a figyelmet arra, hogy a bűnözők rendkívüli mértékű erőszakot és brutalitást alkalmaznak e különösen kiszolgáltatott csoporttal szemben; üdvözli a meglévő keretet, és egyetért azzal, hogy szükség van a 2016 utáni időszakra szóló stratégiára, amely kiterjed az Europol és az Eurojust speciális szakértelmére e téren;

44.  elismeri, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelemben határozott európai fellépésre van szükség; támogatja a Bizottság azon eltökéltségét, hogy megoldja e problémát; nyomatékosan felszólítja a Bizottságot, hogy alakítson ki szoros együttműködést a harmadik országokkal az emberkereskedelem elleni küzdelem terén, a migránsok csempészetének és a földközi-tengeri térségben az újabb tragédiák elkerülése érdekében;

45.  rámutat arra, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a határokon átnyúló szervezett bűnözés alakulására, a fegyverkereskedelem, az emberkereskedelem, a tiltott kábítószerek előállítása és értékesítése tekintetében; elégedetten állapítja meg, hogy a stratégia elismeri a kábítószer-probléma dinamikus jellegét, és különösen annak kapcsolatát a szervezett bűnözéssel, valamint az új és már használatban lévő drogok előállítása és értékesítése terén jelentkező innováció jelentette folyamatosan változó fenyegetésekkel; hangsúlyozza, hogy sürgősen el kell fogadni az új pszichoaktív szerekre vonatkozóan javasolt csomagot, és sürgeti a Tanácsot, hogy tegyen előrelépéseket e tekintetben;

46.  úgy véli, hogy a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet célzó uniós eszközökön kívül a biztonságra vonatkozó európai stratégiának az ilyen súlyos bűncselekmények áldozatait védő mechanizmusokat is magában kell foglalnia annak elkerülése érdekében, hogy ismételten áldozattá váljanak; megjegyzi, hogy az áldozatok védelmét fontos eszköznek kell tekinteni a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben, mivel ez egyértelműen jelzi a bűnelkövetőknek, hogy a társadalom nem adja meg magát az erőszaknak és hogy mindig védeni fogja az áldozatokat és méltóságukat;

Számítástechnikai bűnözés

47.  hangsúlyozza, hogy a terrorszervezetek és a szervezett bűnözői csoportok egyre inkább kihasználják a kiberteret a bűncselekmények valamennyi formájának elkövetése során, és hogy a számítástechnikai bűnözés és a számítástechnikával támogatott bűnözés jelentős veszélyt jelent az uniós gazdaság és az uniós polgárok számára; megjegyzi, hogy a digitális korban a számítástechnikai bűnözés új megközelítést tesz szükségessé a bűnüldözési és igazságügyi együttműködés terén; rámutat arra, hogy az új technikai előrelépések növelik a számítástechnikai bűnözés hatását és méretét, és ezért kéri a Bizottságot, hogy végezzen alapos elemzést a bűnüldözési és igazságügyi hatóságok hatásköreiről, valamint jogi és technikai képességeiről az interneten és azon kívül egyaránt, ezáltal lehetővé téve számukra, hogy hatékonyan kezeljék a számítástechnikai bűnözést, hangsúlyozva, hogy minden végrehajtási intézkedésnek szigorúan tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat, szükségesnek és arányosnak kell lennie, és be kell tartania az uniós és nemzeti jogszabályokat; fokozottan felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a titkosítás használatának joga az Európai Unióban mindenhol sértetlen maradjon és hogy − a rendőrségi nyomozások vagy igazságügyi eljárások keretében megfelelő bírói felhatalmazással folytatott lehallgatások sérelme nélkül − semelyik tagállam se hajthasson végre olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák az adattitkosítási jogot ; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a működéséhez szükséges további forrásokat az Europol szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egysége számára ahelyett, hogy belső áthelyezéseket foganatosít, többek között a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (EC3) személyzeti állományának átcsoportosítása révén, mivel a központ nem maradhat kellő számú személyzet nélkül;

48.  hangsúlyozza a kutatás és az innováció alapvető fontosságát ahhoz, hogy az EU folyamatosan naprakész maradjon a változó biztonsági igények tekintetében; hangsúlyozza a versenyképes uniós biztonsági iparág jelentőségét, amely hozzá tud járulni az EU biztonsági autonómiájához; megismétli azt a kérését, hogy biztosítsanak nagyobb autonómiát az uniós informatikai biztonság számára, és hogy fontolóra kell venni az EU-ban gyártott biztonsági berendezések és szolgáltatások alkalmazását a kritikus infrastruktúrákra és közszolgáltatások számára;

49.  kéri a Bizottságot, hogy indítson a tájékozottság és felkészültség fokozására irányuló kampányt a súlyos számítástechnikai bűnözéshez kapcsolódó kockázatokról annak érdekében, hogy javítsa az informatikai támadásokkal szembeni ellenállóképességet;

50.  üdvözli az EC3 által a súlyos transznacionális számítástechnikai bűnözés és számítástechnikával támogatott bűnözés elleni küzdelem terén végzett a munkát; hangsúlyozza, hogy az EC3 kulcsszerepet játszik a tagállamok támogatásában, különösen a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem terén; emlékeztet a Bizottság azon közleményére, miszerint biztosítja az EC3 számára a szükséges szakértőket és költségvetést annak érdekében, hogy fokozzák az európai együttműködést, amellyel a 2013-as létrehozása óta nem foglalkoztak;

51.  felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen teljes körű értékelést a gyermekek online szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemmel kapcsolatos meglévő intézkedésekről, mérje fel, hogy szükség van-e további jogalkotási eszközökre, valamint vizsgálja meg, hogy az EUROPOL rendelkezik-e kellő szakértelemmel, erőforrásokkal és személyzettel ahhoz, hogy kezelni tudja ezt a szörnyű bűncselekményt;

Finanszírozás

52.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság 2016. évi költségvetési tervezete mindössze kb. 1,5 millió euróval növeli az Europol költségvetését, és ez nem biztosítja számára az ahhoz szükséges forrásokat, hogy a terveknek megfelelően létrehozza az Európai Terrorizmusellenes Központot és a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egységet;

53.  üdvözli a Bizottság az első alelnökének, Frans Timmermansnak a Parlamentben elhangzott nyilatkozatát, mely szerint a Bizottság a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat összhangba hozza a stratégia prioritásaival; e tekintetben ismételten hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell arról, hogy az érintett uniós ügynökségek rendelkezzenek a jelenlegi és a stratégiában lefektetett új feladataik ellátásához szükséges megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokkal; alaposan meg kívánja vizsgálni a végrehajtást, valamint értékelni kívánja a Belső Biztonsági Alap uniós és nemzeti szintű jövőbeli szükségleteit;

o
o   o

54.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 150., 2014.5.20., 93. o.
(2) HL C 168. E, 2013.6.14., 45. o.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0173.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0230.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0102.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0032.
(7) HL L 381., 2006.12.28., 4. o.
(8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0172.

Jogi nyilatkozat