Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2256(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0209/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0209/2015

Viták :

PV 09/07/2015 - 10
CRE 09/07/2015 - 10

Szavazatok :

PV 09/07/2015 - 12.9
CRE 09/07/2015 - 12.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0273

Elfogadott szövegek
PDF 394kWORD 140k
2015. július 9., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása
P8_TA(2015)0273A8-0209/2015

Az Európai Parlament 2015. július 9-i állásfoglalása az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv végrehajtásáról (2014/2256(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4., 26., 34., 114., 118. és 167. cikkére,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkére;

–  tekintettel a szellemi tulajdonjogok egyes kereskedelmi vonatkozásairól szóló 1994. évi megállapodásra (TRIPS-megállapodás),

–  tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i UNESCO-egyezményre,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11., 13., 14., 16., 17., 22. és 52. cikkére,

–  tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezményre, és kifejezetten a háromlépcsős tesztre,

–  tekintettel a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) szerzői jogról szóló, 1996. december 20-i szerződésére,

–  tekintettel a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló, 1996. december 20-i szerződésére,

–  tekintettel a WIPO audiovizuális előadásokról szóló szerződésére, amelyet a WIPO 2012. június 24-i pekingi diplomáciai konferenciája fogadott el,

–  tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) által „Intellectual property rights intensive industries: contribution to economic performance and employment in Europe (Fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak: hozzájárulás a gazdasági teljesítmény és foglalkoztatás javításához az Európai Unióban) címmel a szellemi tulajdonjogokról közösen készített 2013. szeptemberi tanulmányra;

–  tekintettel a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrákesi egyezményre,

–  tekintettel a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló, 2006. december 12-i 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116/EK irányelv módosításáról szóló, 2011. szeptember 27-i 2011/77/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló, 1993. szeptember 27-i 93/83/EGK tanácsi irányelvre(7),

–  tekintettel a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8),

–  tekintettel a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 2006. december 12-i 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9), amely módosítja a 92/100/EGK tanácsi irányelvet(10),

–  tekintettel az eredeti művészeti alkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(11),

–  tekintettel a magáncélú többszörözési jogdíjakról szóló, 2014. február 27-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a gazdasági növekedés és foglalkoztatás érdekében az európai kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezéséről szóló, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az Unióban az audiovizuális művek online terjesztéséről szóló, 2012. szeptember 11-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló, 2010. szeptember 22-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel a szerzői jogra vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatával kapcsolatban a Bizottság által 2013. december 5. és 2014. március 5. között szervezett nyilvános konzultációra,

–  tekintettel a Dan Pescod brit állampolgár által a Vakok Európai Szövetsége (EBU), illetve a Royal National Institute of Blind People (Vakok Királyi Nemzeti Intézete) nevében benyújtott 0924/2011. számú, a vakok könyvekhez és más nyomtatott termékekhez való hozzáféréséről szóló petícióról szóló 2012. február 16-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel a Bizottság „Az audiovizuális művek európai unióbeli online terjesztéséről: a digitális egységes piac lehetőségei és kihívásai” című zöld könyvére (COM(2011)0427),

–  tekintettel a Bizottság „Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban” című zöld könyvére (COM(2008)0466),

–  tekintettel a Bizottság „A szellemitulajdon-jogok egységes piaca – A kreativitás és az innováció ösztönzése Európában a gazdasági növekedés elősegítése, minőségi munkahelyek teremtése, valamint kimagasló színvonalú termékek és szolgáltatások biztosítása céljából” című közleményére (COM(2011)0287),

–  tekintettel a kereskedelmi forgalomba nem kerülő művek digitalizálására és hozzáférhetővé tételére vonatkozó alapelvekről szóló, 2011. szeptember 20-i egyetértési megállapodásra, melynek célja, hogy az európai könyvtárak és a többi hasonló intézmény számára megkönnyítse a tudományos könyvek és folyóiratok digitalizálását és hozzáférhetővé tételét,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0209/2015),

A.  mivel a 2001/29/EK irányelv felülvizsgálata központi jelentőségű a kreativitás és az innováció, a kulturális sokszínűség, a gazdasági növekedés, a versenyképesség, a digitális egységes piac előmozdítása, valamint az ismeretekhez és az információkhoz való hozzáférés szempontjából, míg egyidejűleg az irodalmi és művészeti alkotások szerzőinek megfelelő elismerést, szellemi tulajdonjogaiknak pedig oltalmat nyújt;

B.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikke kimondja, hogy az Unió – különösen a művészeti és irodalmi alkotás támogatása révén – sokszínűségüket tiszteletben tartva hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához;

C.  mivel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó szabályozásnak a technológiai fejlődés tükrében történő kiigazítására irányult;

D.  mivel a 2001/29/EK irányelv az Unió több nemzetközi jog szerinti kötelezettségével, köztük az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény, a WIPO szerzői jogokról szóló szerződése és a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződése rendelkezéseivel is foglalkozik;

E.  mivel a Bizottság és a tagállamok jelentős beruházásokat hajtanak végre Európa kulturális örökségvédelmi intézményei gazdag gyűjteményeinek digitalizálása és online elérhetővé tétele terén annak érdekében, hogy a polgárok bárhonnan és bármilyen eszközről elérhessék azokat;

F.  mivel az európai kulturális és kreatív iparágak a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés motorjai az Unióban, és jelentős mértékben hozzájárulnak az Unió gazdaságához, miután több mint 7 millió főt foglalkoztatnak, és a legfrissebb becslések szerint a GDP több mint 4,2%-át állítják elő, és mivel a kulturális iparágakban a 2008–2012-es gazdasági válság közepette is jöttek létre új munkahelyek;

G.  mivel az ESZH és a BPHH 2013-as közös tanulmánya szerint a fokozott szellemitulajdonjog-igényű ágazatok az Unió teljes gazdasági tevékenységének hozzávetőleg 39%-át állítják elő (évi kb. 4700 milliárd euró értékben), és közvetlenül az összes uniós munkahely 26%-át (azaz 56 millió munkahelyet), közvetve pedig további 9%-át teszik ki;

H.  mivel a „digitális forradalom” új kommunikációs technikákat és eszközöket hozott létre, és új kifejezési módokat tett lehetővé, ami megkérdőjelezte ugyan az alkotók, a kulturális iparágakban tevékenykedő vállalkozók és a közönség közötti hagyományos, háromoldalú kapcsolatot, de ösztönözte az új munkahelyeket létrehozó, valamint a kultúrát és az innovációt előmozdító tudásalapú gazdaság kialakulását;

I.  mivel az egységes digitális piaccal kapcsolatos valamennyi politikai kezdeményezésnek összhangban kell lennie az Európai Unió Alapjogi Chartájával és különösen annak 11., 13., 14., 16. 17. és 22. cikkével;

J.  mivel a kulturális sokféleség és a nyelvi sokféleség túlnyúlik a nemzeti határokon, miután egyes európai nyelveket több országban is beszélnek;

K.  mivel az Alapjogi Charta védi a véleménynyilvánítás szabadságát és az információs szabadságot, a művészet és a tudomány szabadságát, és garantálja a személyes adatok, valamint a kulturális és nyelvi sokféleség védelmét, a tulajdonhoz való jogot és a szellemi tulajdon védelmét, az oktatáshoz való jogot és a vállalkozás szabadságát;

L.  mivel az alkotók kreatív alkotásaik védelméhez fűződő jogának a digitális korban is fenn kell maradnia;

M.  mivel szükség van a kulturális kapcsolatok további fejlődéséhez és a jogbiztonság javításához hozzájáruló intézkedések mérlegelésére; mivel a 2001/29/EK irányelv hatálybalépése óta számos kreatív online szolgáltatás alakult ki, és a fogyasztók korábban soha nem férhettek hozzá a kreatív és kulturális alkotások ilyen széles köréhez; mivel szükség van arra, hogy a minőségi kulturális tartalom bőséges és változatos kínálata álljon a felhasználók rendelkezésére;

N.  mivel a 2008-ban egy uniós kezdeményezés részeként létrehozott Európai Digitális Könyvtár harmonikus és módszeres fejlesztése elérhetővé tette a tagállamok könyvtáraiban található alkotásokat;

O.  mivel a kreatív alkotások képviselik a digitális gazdaságot és az információtechnológiai ágazat szereplőit, például a keresőmotorokat, a közösségi médiát vagy a felhasználók által előállított tartalmakkal foglalkozó platformokat ellátó fő források egyikét, a kreatív alkotások teremtette érték azonban szinte teljes egészében olyan digitális közvetítőkhöz kerül, akik nem fizetnek díjat a szerzőknek, vagy szélsőségesen alacsony díjazást alkudnak ki;

P.  mivel a 2011/77/EU irányelv és a 2006/116/EK irányelv összehangolta a szerzői és szomszédos jogok védelmének feltételeit azáltal, hogy az alkotások minden egyes típusa és minden egyes kapcsolódó jog tekintetében teljes mértékben harmonizálta a védelmi időszakot a tagállamokban;

Q.  mivel az EU jogalkotó hatóságainak kötelességük, hogy minden érdekelt és különösen a nagyközönség számára is világos és érthető szabályozási keretet alakítsanak ki a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozóan, amely biztosítja a jogbiztonságot;

R.  mivel egyes internetes közvetítők versenyelőnyben vannak és egyre nagyobb hatalommal rendelkeznek, és mivel ez a helyzet kedvezőtlen hatást gyakorol az alkotók alkotói potenciáljára és a kreatív alkotások más terjesztői által kínált szolgáltatások fejlődésére;

S.  mivel a szerzői és szomszédos jogok szabályozási keretének meghatározásakor tekintetbe kell venni az innovatív ipari és kereskedelmi modellek ösztönzésének szükségességét, kihasználva az új technológiák által kínált lehetőségeket, hogy ezáltal az uniós vállalkozások versenyképesebbé váljanak;

T.  mivel az európai növekedés és munkahelyteremtés a Bizottság kiemelt célja, és központi helyet foglal el a 2014–2019 közötti időszakra szóló programjában;

1.  rámutat arra, hogy a szerzői jog az alkotók díjazását és az alkotói folyamat finanszírozását garantáló kézzelfogható eszköz;

2.  üdvözli a Bizottság kezdeményezését, amelynek keretében konzultációt folytatott a szerzői jogokról, amely hatalmas érdeklődést keltett az érdekelt felek széles köre, köztük a kulturális ágazat és a civil társadalom részéről(17);

3.  üdvözli a Bizottság elkötelezettségét az EU digitális menetrendje és ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos kérdések további kidolgozása iránti elkötelezettségét a Bizottság új mandátuma során; üdvözli a Bizottság 2015. évi munkaprogramját, mivel egy egységes digitális piacra vonatkozó csomagot ígér, amely magában foglal egy, a szerzői jogokra vonatkozó szabályoknak a digitális korszakhoz való hozzáigazításuk érdekében történő korszerűsítésére irányuló jogalkotási javaslatot;

4.  emlékeztet arra, hogy a szerzői és szomszédos jogok védik és serkentik az új termékek és szolgáltatások fejlesztését és forgalmazását, valamint kreatív tartalmuk létrehozását és hasznosítását, ezáltal hozzájárulnak a javuló versenyképességhez, a foglalkoztatáshoz és az innovációhoz az EU számos ágazatában;

5.  hangsúlyozza, hogy a szerzői jogi oltalom hatékonysága az érvényesítésére hozott intézkedések függvénye, és hogy a virágzó és innovatív kreatív ágazat biztosításához a szerzői jogi jogszabályok határozott érvényesítésére van szükség;

6.  rámutat arra, hogy a szerzői és szomszédos jogok elidegeníthetetlenül magukban foglalják a területiség elvét; hangsúlyozza, hogy ez az elv nem ellentétes a tartalmak hordozhatóságának biztosítására irányuló intézkedésekkel;

7.  hangsúlyozza, hogy a 2001/29/EK irányelv bármely felülvizsgálata során továbbra is biztosítani kell a jogosultak méltányos díjazásának elvét; kéri, hogy újra erősítsék meg a területiség elvét, amely lehetővé teszi, hogy minden egyes tagállam saját kultúrpolitikája keretében biztosítsa a méltányos díjazás elvét;

8.  rámutat arra, hogy a 2001/29/EK irányelv végrehajtása óta bővült a felhasználók számára jogszerűen hozzáférhető alkotások köre; rámutat továbbá arra, hogy a technológiai fejlődés által a fogyasztóknak kínált sokféle felhasználási módhoz való határokon átnyúló hozzáférés szükségessé teheti a hatályos jogi keret bizonyítékokon alapuló tökéletesítését az európai kulturális sokszínűséghez való hozzáférést lehetővé tévő sokszínű kulturális és kreatív tartalom legális online kínálatának továbbfejlesztése érdekében;

9.  emlékeztet arra, hogy a fogyasztók túlzottan gyakran szembesülnek a tartalomszolgáltatáshoz való hozzáférés területi alapon történő megtagadásával, ami ellentétes a 2001/29/EK irányelvnek a négy belső piaci szabadság megvalósítására vonatkozó célkitűzésével; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy javasoljon megfelelő megoldásokat a fogyasztók szolgáltatásokhoz és szerzői joggal védett tartalmakhoz való határokon átnyúló hozzáférésének javítására;

10.  úgy véli, hogy a közös jogkezelésről szóló 2014/26/EU irányelvben követett megközelítésből tanulságokat lehetne levonni más típusú tartalmak tekintetében is, a hordozhatósággal és a területi alapú tartalomkorlátozással kapcsolatos kérdések azonban nem oldhatók meg egyetlen átfogó megoldás révén, de több, különböző – szabályozói és piaci kezdeményezésű – beavatkozást igényelhetnek;

11.  hangsúlyozza, hogy az EU kreatív teljesítménye egyike a leggazdagabb erőforrásainak, és akik azt élvezni szeretnék, képesnek kell lenniük annak megvásárlására még akkor is, ha azt csak más tagállamban árusítják;

12.  felhívja a figyelmet arra, hogy a szerzői jogokra vonatkozó közös jogkezelésről szóló 2014/26/EU irányelv értelmében lehetőség van a több területre kiterjedő hatályú engedélyezésre abban az esetben, ha a műsorszolgáltatók az Unió teljes területét le kívánják fedni;

13.   rámutat arra, hogy a filmek és televíziós tartalmak finanszírozása, gyártása és koprodukciója nagyrészt a helyi terjesztőknek a különböző európai piacok kulturális sajátosságainak megfelelő különféle platformokon adott kizárólagos területi engedélyektől függ ; hangsúlyozza tehát, hogy a területi kiterjedés mértékének és a különböző terjesztési platformok típusának megválasztására való képesség – a szerződési szabadság elvének megfelelően – ösztönzi a filmekbe és televíziós tartalmakba történő beruházást, és előmozdítja a kulturális sokszínűséget; felhívja Bizottságot annak biztosítására, hogy a szerzői jog korszerűsítésével kapcsolatos valamennyi kezdeményezést előzzön meg széles körű hatásvizsgálat a filmek és televíziós tartalmak előállítására, finanszírozására és terjesztésére, valamint a kulturális sokszínűségre gyakorolt hatásuk szempontjából;

14.  hangsúlyozza, hogy nem helyénvaló, hogy az ágazat területi alapú tartalomkorlátozási gyakorlata megakadályozza az uniós tagállamokban élő kulturális kisebbségeket abban, hogy hozzáférjenek a saját nyelvükön meglévő ingyenes vagy fizetés ellenében nyújtott tartalmakhoz vagy szolgáltatásokhoz;

15.  támogatja a jogszerűen megszerzett és jogszerűen hozzáférhetővé tett tartalmakat érintő online szolgáltatások EU-n belüli hordozhatóságának fokozására irányuló kezdeményezéseket, a szerzői jogok és a jogosultak érdekei maradéktalan tiszteletben tartása mellett;

16.  emlékeztet arra, hogy az európai kulturális piacok az európai kulturális és nyelvi sokszínűség okán természetüknél fogva heterogének, és megállapítja, hogy ezt a sokszínűséget előnynek, nem pedig az egységes piac akadályának kell tekinteni;

17.  tudomásul veszi a területi engedélyek EU-n belüli fontosságát, különösen az audiovizuális művek és filmalkotások tekintetében, amelyek elsődlegesen a műsorszolgáltatók elővásárlási vagy előfinanszírozási rendszerein alapulnak;

18.  aggodalommal állapítja meg, hogy egyre több az illegális online szolgáltatás, és hogy nőtt a kalózkodás és általában véve a szellemi tulajdoni jogsértések száma, és ez a tendencia komoly fenyegetést jelent a tagállamok gazdaságára és az alkotótevékenységre nézve az Unióban;

19.  hangsúlyozza, hogy a szerzői jogi keret reformjának a magas szintű védelmen kell alapulnia, mivel ezek a jogok elengedhetetlenek a szellemi alkotáshoz, továbbá stabil, egyértelmű és rugalmas jogalapot nyújtanak, ami a kreatív és kulturális ágazatban elősegíti a beruházást és növekedést, miközben megszünteti a jogbizonytalanságokat és következetlenségeket, amelyek káros hatással vannak a belső piac működésére;

20.  hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piacot szolgáló működőképes struktúrák kiépítésének fontos feladata mellett lépéseket kell tenni az analóg egységes piac megfelelő működésének biztosítása érdekében is;

21.  rámutat arra, hogy a fokozott szerzőijog-igényű ágazatok több mint 7 millió főt foglalkoztatnak az Unióban; ezért kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szerzői jog korszerűsítésével kapcsolatos jogalkotási kezdeményezéseket a szabályozás javítása elveinek megfelelően előzetes és teljes körű hatásvizsgálat előzze meg a növekedésre és a foglalkoztatásra, valamint lehetséges költségeik és hasznuk szempontjából;

22.  hangsúlyozza, hogy a szerzői jogra vonatkozó uniós jogszabályok bármely jövőbeli felülvizsgálatának meggyőző adatokon kell alapulnia annak érdekében, hogy Európában biztosított legyen a kreatív ágazatok további fejlődése;

23.  elismeri, hogy a szerzői jogot sértő kereskedelmi tevékenységek komoly fenyegetést jelentenek a digitális egységes piac működése és a sokszínű kulturális és kreatív tartalmak interneten keresztül történő jogszerű nyújtásának fejlődése tekintetében;

24.  elengedhetetlennek tekinti a szerzők és alkotók helyzetének erősítését, valamint műveik digitális terjesztése és hasznosítása tekintetében javadalmazásuk javítását;

Kizárólagos jogok

25.  elismeri annak szükségességét, hogy a szerzők és az előadóművészek jogi védelmet kapjanak alkotó és művészi tevékenységükhöz; elismeri, hogy a kultúra és az ismeretek terjesztése közérdek; elismeri a producerek és a kiadók szerepét abban, hogy a művek piacra kerüljenek, és azt, hogy a jogosultak valamennyi csoportjának megfelelő díjazást kell biztosítani; szorgalmazza a szerzők és az előadóművészek egyéb jogosultakkal és közvetítő szolgáltatókkal szembeni szerződéskötési pozíciójának javítását – különösen a szerzők által átruházott jogok felhasználására vonatkozó olyan ésszerű időszak bevezetésének megfontolását, amelyet követően az említett jogok megszűnnek –, miután a szerződéses kapcsolatokat gyakran egyenlőtlen erőviszonyok jellemezhetik; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza a szerződéskötési szabadság fontosságát;

26.  rámutat arra, hogy hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művek és egyéb védett anyagok arányos védelme kulturális szempontból is jelentős kérdés, és hogy az EUMSZ 167. cikke értelmében az Uniónak tevékenysége során figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat;

27.  hangsúlyozza, hogy a szerzőknek és az előadóművészeknek a digitális környezetben éppúgy, mint az analóg világban megfelelő díjazásban kell részesülnie;

28.  felkéri a Bizottságot a jogbiztonság javítására irányuló célzott és megfelelő intézkedések értékelésére a Bizottságnak a szabályozás javítására irányuló célkitűzésével összhangban; felhívja a Bizottságot az egységes európai szerzői jogi oltalom munkahelyekre és innovációra, a szerzők, előadóművészek és egyéb jogtulajdonosok érdekeire, valamint a regionális kulturális sokféleség fogyasztók általi elérhetőségének előmozdítására gyakorolt hatásának vizsgálatára;

29.  rámutat arra, hogy a kizárólagos jogok és a szerződési szabadság az alkotások létrehozása és finanszírozása törékeny ökoszisztémájának alapelemei, mivel elősegítik a kockázatok jobb megosztását, lehetővé teszik a különböző szereplők bevonását a kulturális szempontból sokszínű közönséget szolgáló közös projektekbe, és ösztönzik a professzionális tartalom-előállításba történő beruházásokat;

30.  azt ajánlja, hogy az uniós jogalkotó a közérdek védelme, és egyúttal a személyes adatok védelme érdekében vegye fontolóra a közszféra információinak újrafelhasználása előtt álló akadályok további csökkentését; megjegyzi, hogy a jogalkotás ily módon történő kiigazításának megfelelően figyelembe kell vennie a 2013/37/EU irányelvet, a szerzői jogokra irányadó elveket és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát;

31.  felhívja a Bizottságot az olyan köztulajdonban lévő művek hatékony védelmére, amelyek jellegüknél fogva nem tartoznak szerzői jogi védelem alá; sürgeti ezért a Bizottságot annak tisztázására, hogy amint egy mű közkinccsé válik,továbbra is közkincsnek minősül annak minden olyan digitalizált változata, amely nem alkot új, transzformatív művet; felhívja ezenkívül a Bizottságot arra is, hogy vizsgálja meg, hogy mennyiben lehet a jogosultak számára lehetőséget biztosítani arra, hogy műveiket részben vagy teljes egészében a közkincsként felajánlják;

32.  felhívja a Bizottságot, hogy még jobban harmonizálja a szerzői jog védelmi idejét, tartózkodva a védelem idejének bármiféle további kiterjesztésétől a Berni Egyezményben megállapított jelenlegi nemzetközi előírásoknak megfelelően; ösztönzi a tagállamokat, hogy összehangolt módon véglegesítsék a 2006/116/EK és a 2011/77/EU irányelv átültetését és végrehajtását;

Kivételek és korlátozások

33.  felhívja az uniós jogalkotót, hogy tartson ki a 2001/29/EK irányelvben megállapított azon célkitűzés mellett, hogy az európai kulturális kreativitás biztosításának fő módjaként megfelelő védelmet kell nyújtani a szerzői és szomszédos jogok számára, és megfelelő egyensúlyt kell biztosítani a jogosultak és a védelemben részesülő művek és teljesítmények felhasználói csoportjai, valamint a jogosultak különböző csoportjai között; hangsúlyozza ezenkívül, hogy az e területre vonatkozó bármely jogszabály-módosításnak biztosítania kell a fogyatékkal élő személyek számára, hogy bármilyen formában hozzáférhessenek a szerzői és kapcsolódó jogok által védett művekhez és szolgáltatásokhoz;

34.  hangsúlyozza, hogy a szerzői és szomszédos jogok képezik az európai kulturális és kreatív ágazatok, valamint az oktatás és a kutatás, illetve az e jogok alóli kivételeket és mentességeket élvező ágazatok jogi keretét, továbbá tevékenységük és a foglalkoztatás alapjául szolgálnak;

35.  megjegyzi, hogy a kivételeket és korlátozásokat oly módon kell alkalmazni, hogy azok figyelembe vegyék azok célját, és különösen az analóg és digitális környezet sajátos jellemzőit, fenntartva az egyensúlyt a jogosultak érdekei és a nyilvánosság érdekei között; ezért felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy felülvizsgálja a létező kivételeket és korlátozásokat annak érdekében, hogy azokat jobban hozzáigazítsa a digitális környezethez, figyelembe véve a digitális környezetben jelenleg zajló változásokat és a versenyképesség szükségességét;

36.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kivételek és korlátozások a fogyatékossággal élő személyek számára elérhetők legyenek; ebben az összefüggésben megemlíti a marrákesi szerződés megkötését, amely elősegíti a látássérültek könyvekhez való hozzáférését, és ösztönzi e szerződés gyors ratifikálását, függetlenítve e ratifikálást az uniós jogi keret felülvizsgálatától; úgy véli, hogy a szerződés a helyes irányba tett lépésnek tekinthető, azonban ezen kívül is sokat kell még tenni annak érdekében, hogy a különféle fogyatékossággal élő személyek is hozzáférhessenek a tartalmakhoz;

37.  felhívja a figyelmet az európai kulturális sokféleség fontosságára, és megjegyzi, hogy a tagállamok között a kivételek végrehajtása terén fennálló különbségek nagy kihívást jelenthetnek a belső piac működése szempontjából a határokon átnyúló tevékenységek és az EU globális versenyképessége és az innováció szempontjából, és jogi bizonytalansághoz vezethetnek a szerzők és a felhasználók számára egyaránt; ezért úgy véli, hogy egyes kivételek és korlátozások számára előnyt jelenthet a több közös szabály; megjegyzi azonban, hogy indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy sajátos kulturális és gazdasági érdekeiknek megfelelő jogszabályokat alkossanak az arányosság és a szubszidiaritás elvével összhangban;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a minimumszabályok alkalmazását a kivételekre és korlátozásokra, továbbá biztosítsa a 2001/29/EK irányelvben említett valamennyi kivétel és korlátozás megfelelő végrehajtását és a belső piacon belül a kulturális javakhoz való határokon átnyúló egyenlő hozzáférést és a jogbiztonság javítását;

39.  a kulturális örökséghez való széles körű – részben online platformon keresztül megvalósuló – hozzáférés elősegítése érdekében szükségesnek tartja a közintézményekre – például könyvtárakra, múzeumokra és levéltárakra – vonatkozó kivételek megerősítését;

40.  kéri a Bizottságot, hogy alaposan vegye fontolóra az alapvető jogok védelmét, különösen a megkülönböztetés elleni küzdelmet vagy a sajtószabadság védelmét; ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy e kivételek után méltányos díjazást kellene fizetni;

41.  felhívja a figyelmet arra, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fontos szerepet töltenek be a kulturális és kreatív ágazatokban a munkahelyteremtés és a növekedés szempontjából az EU-ban; hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k nagy többsége a szerzői jogi keret rugalmasságára támaszkodik a kulturális és kreatív művek előállításához, terjesztéséhez és az azokba való befektetéséhez, továbbá az olyan innovatív megoldások fejlesztéséhez is, amelyek a felhasználóknak a helyi piacok preferenciáihoz és sajátosságaihoz igazodó on-line kreatív művekhez való hozzáférését teszik lehetővé;

42.  érdeklődéssel figyeli a művek digitális hálózatokon való felhasználása új formáinak kialakulását, különösen a transzformatív felhasználást, és hangsúlyozza az olyan megoldások megvizsgálásának fontosságát, amelyek összeegyeztetik az alkotók számára megfelelő díjazást és méltányos ellentételezést nyújtó hatékony védelmet a kulturális javakhoz és tudáshoz való hozzáférés közérdekű céljával;

43.  hangsúlyozza, hogy a jogbiztonság javítása érdekében amennyiben egy kivétel, illetve korlátozás már alkalmazandó, a tartalom felhasználásának olyan új módjait, amelyek a technológiai fejlődésnek köszönhetően váltak lehetővé, amennyire csak lehetséges a meglévő kivétellel, illetve korlátozással összhangban kell értelmezni, feltéve hogy az új felhasználás a már meglévőhöz hasonló – erre a háromlépcsős teszt alkalmazandó; elismeri, hogy a kivételek és korlátozások értelmezésének ilyen fajta rugalmassága lehetővé teheti a szóban forgó kivételek és korlátozások hozzáigazítását az eltérő nemzeti körülményekhez és a társadalmi igényekhez;

44.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a médiakonvergencia megfelelő figyelembevétele révén biztosítsák a technológiai semlegességet, valamint a kivételek és a korlátozások jövőbeni kompatibilitását, miközben az új alkotások létrehozását, finanszírozását és terjesztését ösztönző eszközök erősítésével a közérdeket kell szolgálni, továbbá hogy új, innovatív és ösztönző módszerekkel tegyék elérhetővé ezeket az alkotásokat;

45.  javasolja a szolgáltatói és közvetítői felelősség felülvizsgálatát a szerzői jogokkal kapcsolatos jogi helyzetük és felelősségük pontosítása érdekében, annak biztosítása céljából, hogy a kreatív folyamat és ellátási lánc egésze folyamán megfelelő gondossággal járjanak el, és hogy méltányos díjazást biztosítsanak az alkotók és jogosultak számára EU-szerte;

46.  hangsúlyozza, hogy a digitális piac fejlődése a kulturális és kreatív ágazatok fejlődése nélkül nem lehetséges;

47.  kiemeli, hogy a karikatúrára, paródiára vagy utánzatra vonatkozó kivétel fontos a demokratikus vita élénkítése szempontjából; úgy véli, hogy a kivételnek egyensúlyt kell teremtenie az alkotók és az eredeti szereplők érdekei és jogai, valamint az oltalom alatt álló mű azon felhasználójának véleménynyilvánítási szabadsága között, aki a karikatúrára, paródiára vagy utánzatra vonatkozó kivételt veszi alapul;

48.  hangsúlyozza, hogy megfelelően fel kell mérni a szövegekre és adatokra vonatkozó automatizált analitikai módszerek (pl. „szöveg- és adatbányászatot”, illetve „tartalombányászat”) kutatási célokra való lehetővé tételét, feltéve, hogy megszerezték az engedélyt a mű olvasásához;

49.  hangsúlyozza, hogy a digitális piac fejlődése szorosan összefügg a kulturális és kreatív ágazatok fejlődésével, és emiatt a tartós jólét csak e két terület kiegyensúlyozott, párhuzamos fejlődésén keresztül érhető el;

50.  megjegyzi, hogy a magántulajdonhoz való jog a modern társadalom egyik alapköve. megjegyzi továbbá, hogy az oktatási anyagokhoz és kulturális javakhoz való hozzáférés megkönnyítése kiemelkedő jelentőségű a tudásalapú társadalom fejlődéséhez, és ezt a jogalkotóknak is figyelembe kell venniük;

51.  felhív a kutatási és oktatási célokra vonatkozó széles körű kivétel létrehozására, amelynek nemcsak az oktatási intézményekre kell kiterjednie, hanem az illetékes hatóságok vagy jogszabályok által elismert, illetve valamely oktatási program működési körébe tartozó oktatási létesítményhez vagy intézményhez kapcsolódó akkreditált oktatási vagy kutatási tevékenységre is, az online és a határokon átnyúló tevékenységeket is beleértve;

52.  hangsúlyozza, hogy megalapozott és objektív gazdasági és jogi elemzéssel megfelelően indokolni kell az EU szerzői jogi jogrendjébe bevezetett minden új kivételt vagy korlátozást;

53.  elismeri a könyvtárak jelentőségét az ismeretekhez való hozzáférés szempontjából, és felhívja a Bizottságot, hogy értékelje egy olyan kivétel elfogadásának lehetőségét, amely lehetővé teszi az állami és kutatókönyvtárak számára, hogy jogszerűen biztosítsák a műveket digitális formátumban a nyilvánosság számára személyes használatra és korlátozott időtartamra, az interneten keresztül vagy a könyvtárak hálózata révén annak érdekében, hogy a tudás terjesztésére vonatkozó közérdekű kötelezettségüket hatékonyan és korszerűen tudják teljesíteni; azt ajánlja, hogy a szerzőket megfelelően ellentételezzék az e-kölcsönzésért, a fizikai formátumú könyvek kölcsönzésére vonatkozó, a nemzeti területi korlátozásoknak megfelelő ellentételezéssel megegyező mértékben;

54.  felhívja a Bizottságot, hogy végezzen értékelést egy olyan kivétel létrehozásáról, amely lehetővé teszi a könyvtárak számára a tartalmak konzultáció, katalogizálás és archiválás céljára történő digitalizálását;

55.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy figyelembe vegyék a könyvipar által a méltányos, kiegyensúlyozott és életképes üzleti modellek kialakítása érdekében végzett számos kísérlet következtetéseit;

56.  megjegyzi, hogy néhány tagállam kompenzációs rendszerek céljából jogszabályban előírt engedélyeket vezetett be; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy azon aktusok, amelyek a kivétel szerint megengedettek, azok is maradjanak; emlékeztet arra, hogy a kivételek és korlátozások alkalmazására vonatkozóan csak azon esetekben kellene ellentételezést fontolóra venni, amikor a kivétel alá eső aktus a jogtulajdonos számára kárt okoz; továbbá felhívja a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontját, hogy végezzen teljes körű tudományos értékelést ezekről a tagállami intézkedésekről és azoknak valamennyi érintett érdekelt felet érintő következményeiről;

57.  emlékeztet annak fontosságára, hogy a magáncélú másolatra vonatkozó kivételre ne vonatkozzon technikai korlátozás, és azt az alkotók méltányos kártérítése kísérje; felkéri a Bizottságot, hogy tudományos bizonyítékok alapján elemezze az Európai Parlament magáncélú többszörözési jogdíjakról szóló 2014. február 27-i állásfoglalását(18) és a Bizottság által irányított legutóbbi közvetítési folyamat eredményeit(19), a jogtulajdonosoknak a természetes személyek általi, magáncélra történő többszörözés tekintetében fennálló méltányos díjazását célzó jelenlegi intézkedéseket, különös tekintettel az átláthatósági intézkedésekre;

58.  megállapítja, hogy a magáncélú többszörözési díjakat oly módon kell szabályozni, hogy a polgárok tájékoztatást kapjanak e díjak tényleges összegéről, céljáról és felhasználásának módjáról;

59.  hangsúlyozza, hogy a digitális illetékeket átláthatóbbá és optimálissá kell tenni, a jogtulajdonosok és a fogyasztók jogainak biztosítása érdekében, valamint tekintettel a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014/26/EU irányelvre;

60.  hangsúlyozza, hogy javítani kell a szerzői jogi rendszer átláthatóságát és egyértelműségét a szerzői jogi tartalmakat felhasználók számára, különösen a felhasználók által létrehozott tartalmak és a szerzői jogdíjak, a kreativitás előmozdítása, az online platformok továbbfejlesztése és a jogosultak megfelelő díjazásának biztosítása érdekében;

61.  felhívja a figyelmet a 2001/29/EK irányelv 6. cikkének (4) bekezdésének fontosságára, és hangsúlyozza, hogy a kivételek vagy a korlátozások tényleges érvényesítését, valamint a szerzői és szomszédos jogi védelem alá nem tartozó tartalomhoz való hozzáférést nem akadályozhatják szerződések vagy szerződéses feltételek;

62.  felszólítja a terjesztőket, hogy a tartalmaik interoperabilitásának biztosításához szükséges technológiai intézkedésekre vonatkozó összes információt tegyék közzé;

63.  kiemeli, hogy elő kell segíteni különösen a szoftverek és terminálok nagyobb fokú interoperabilitását, mivel annak hiánya hátráltatja az innovációt, csökkenti a versenyt és árt a fogyasztóknak az Unióban; úgy véli, hogy az átjárhatóság hiánya egy adott termék vagy szolgáltatás piaci erőfölényéhez vezet, ami elfojtja a versenyt az Unióban, és korlátozza a fogyasztók választási lehetőségét;

64.  rámutat arra, hogy a digitális piacon a műszaki fejlődés gyors üteme technológiasemleges jogszabályi keretet tesz szükségessé a szerzői jogok tekintetében;

65.  elismeri az arányos és hatékony végrehajtásnak az alkotók, jogosultak és fogyasztók támogatásában betöltött szerepét;

66.  felszólítja a Bizottságot és az uniós jogalkotókat, hogy olyan megoldásokon gondolkodjanak, amelyek az értéket a tartalomról a szolgáltatásra helyezik át; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi digitális környezetben ki kell igazítani a közvetítő jogállásának meghatározását;

67.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztók gyakran szembesülnek különböző korlátozásokkal, és a szerzői jogi keretből nagyon sokszor hiányzik a fogyasztói jogok fogalmának meghatározása; felhívja a Bizottságot, hogy a fogyasztók szemszögéből vizsgálja meg a jelenlegi szerzői jogi jogszabályok hatékonyságát, valamint dolgozzon ki egyértelmű és átfogó fogyasztói jogokat;

o
o   o

68.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)HL L 167., 2001.6.22., 10. o.
(2)HL L 84., 2014.3.20., 72. o.
(3)HL L 175., 2013.6.27., 1. o.
(4)HL L 299., 2012.10.27., 5. o.
(5) HL L 372., 2006.12.27., 12. o.
(6)HL L 265., 2011.10.11., 1. o.
(7) HL L 248., 1993.10.6., 15. o.
(8) HL L 157., 2004.4.30., 45. o.
(9) HL L 376., 2006.12.27., 28. o.
(10) HL L 346., 1992.11.27., 61. o.
(11) HL L 272., 2001.10.13., 32. o.
(12) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0179.
(13) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0368.
(14) HL C 353. E, 2013.12.3., 64. o.
(15) HL C 50. E, 2012.2.21., 48. o.
(16) HL C 249. E, 2013.08.30., 49. o.
(17) Európai Bizottság, Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság, Report on the responses to the Public Consultation on the Review of the EU Copyright Rules (Jelentés a szerzői jogra vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatával kapcsolatos nyilvános konzultációra érkezett válaszokról), 2014. július.
(18) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0179.
(19) A magáncélú többszörözésre és reprográfiára kivetett díjak tekintetében a Bizottság által irányított legutóbbi közvetítési folyamat alapján Antonio Vitorino által összeállított, 2013. január 31-i ajánlások.

Jogi nyilatkozat