Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2747(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0716/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 09/07/2015 - 12.12
CRE 09/07/2015 - 12.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0276

Elfogadott szövegek
PDF 260kWORD 75k
2015. július 9., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Srebrenica-megemlékezés
P8_TA(2015)0276RC-B8-0716/2015

Az Európai Parlament 2015. július 9-i állásfoglalása a srebrenicai népirtásról való megemlékezésről (2015/2747(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel 2005. július 7-i(1) és 2009. január 15-i(2), Srebrenicáról szóló állásfoglalására,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, az emberi jogok európai egyezményének, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseire, elismerve minden ember élethez, személyes szabadsághoz és biztonsághoz, valamint a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogát,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia-Hercegovina között Luxembourgban 2008. június 16-án aláírt és 2015. június 1-jén hatályba lépett stabilizációs és társulási megállapodásra;

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 827. számú 1993. május 25-i, 1551. számú 2004. július 9-i és 1575. számú 2004. november 22-i határozataira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel 2015. július 11-én van a boszniai háború alatt Srebrenicában és környékén elkövetett népirtás és etnikai tisztogatás 20. évfordulója, élő példaként emlékeztetve a nacionalizmus szélsőséges formái és a társadalmi intolerancia által okozott veszélyekre, amelyeket a háborús körülmények tovább súlyosbítanak;

B.  mivel 1995. július 11-én az ENSZ Biztonsági Tanácsának 819. számú, 1993. április 16-i határozatában védett övezetté nyilvánított boszniai várost, Srebrenicát Ratko Mladić tábornok vezetésével elfoglalták a boszniai Szerb Köztársaság akkori elnöke, Radovan Karadžić irányítása alatt álló boszniai szerb csapatok;

C.  mivel a Srebrenica elestét követő, napokig tartó mészárlás során az ENSZ védelmi haderő (UNPROFOR) védelme alatt álló területen menedéket kereső több mint 8 000 muzulmán férfit és fiút végeztek ki a Mladić tábornok vezette boszniai szerb haderők és félkatonai alakulatok, közöttük rendőrségi szabadcsapatok; mivel a tömeges méretű etnikai tisztogatások során mintegy 30 000 nőt, gyermeket és idős embert űztek el otthonaikból, a legsúlyosabb háborús bűncselekményt követve el ezáltal Európában a II. világháború vége óta;

D.  mivel a srebrenicai tragikus események mély érzelmi sebeket ütöttek a túlélőkön, és tartós akadályokat gördítettek a bosznia-hercegovinai etnikai csoportok közötti politikai megbékélés útjába;

E.  mivel a srebrenicai mészárlásokat népirtásnak minősítette mind a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (az IT-99-33. számú, Államügyész kontra Radislav Krstić ügyben 2004. április 19-én hozott fellebbviteli ítélet), mind pedig a Nemzetközi Bíróság (a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló ENSZ-egyezmény alkalmazásáról szóló ügyben hozott ítélet, Bosznia-Hercegovina kontra Szerbia és Montenegró, 2007. február 27., 127. oldal, 297. paragrafus);

F.  mivel a boszniai szerb katonai erők a Srebrenica polgári lakosságával szemben alkalmazott erőszaktettekkel – többek között nők, gyermekek és idős emberek ezreinek deportálásával és számos nő megerőszakolásával – többszörösen megsértették a genfi egyezményt;

G.  mivel a tömeg- és egyéni sírok feltárására és kihantolására irányuló erőfeszítések ellenére mintegy 1 200 srebrenicai férfi és fiú holttestét mindmáig nem sikerült megtalálni és azonosítani;

H.  mivel az ENSZ főtitkára 1999-ben, a Srebrenica elestéről szóló jelentésében kijelentette, hogy az ENSZ kudarcot vallott küldetésének teljesítésében, különösen az úgynevezett „biztonságos övezetek” megvédésében, és ezért részben felelős a történtekért;

I.  mivel az EU a tagjainak békés egymás mellett élésére és elkötelezett együttműködésére épül; mivel az európai integráció folyamatának egyik fő indítéka a háborúk és a nemzetközi humanitárius jog elleni bűncselekmények újbóli előfordulásának megakadályozása Európában;

J.  mivel 2015. január 30-án a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY) helybenhagyta a boszniai szerb hadsereg öt magas rangú, az 1995. évi srebrenicai népirtásban való részességükért vád alá helyezett tisztje ellen hozott ítéletet; mivel az elítélt tisztek közül többen a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének volt vezetője, Ratko Mladić közvetlen alárendeltjei voltak, aki jelenleg az ICTY előtt áll több bűncselekmény, közöttük népirtás vádjával;

1.  kegyeletteljes tisztelettel megemlékezik a srebrenicai népirtás és a volt Jugoszláviában folyt háború során elkövetett minden atrocitás valamennyi áldozatáról; részvétéről és együttérzéséről biztosítja az áldozatok családjait, amelyek közül sokan még mindig nem tudják biztosan, mi lett rokonaik sorsa;

2.  a lehető leghatározottabban elítéli a srebrenicai népirtást; ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy ilyen szörnyű bűntetteknek soha többé nem szabad megtörténniük, továbbá kijelenti, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak megelőzése érdekében, hogy hasonló tettekre valaha sor kerülhessen; elutasítja a népirtás mindennemű tagadását, súlyosságának kisebbítését és félreértelmezését;

3.  hangsúlyozza, hogy a bosznia-hercegovinai politikai szereplőknek el kell ismerniük a múltat annak érdekében, hogy egymással sikeresen együttműködve képesek legyenek egy jobb jövőt építeni az ország minden polgára számára; kiemeli, hogy a szomszédos országok, az egyházi hatóságok, a civil társadalom, a művészet, a kultúra, a média és az oktatási rendszer fontos szerepet tölthetnek be e nehéz folyamatban;

4.  hangsúlyozza a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék munkájának jelentőségét és azt, hogy minden szükséges intézkedést meg kell hozni a tárgyalások és fellebbezések ütemének felgyorsítása és szükségtelen halasztások nélküli lezárásuk érdekében; ismételten hangsúlyozza, hogy a háborús bűncselekmények vádjával belföldi szinten indított bírósági eljárásokra nagyobb figyelmet kell fordítani;

5.  ismételten kifejezésre juttatja az EU elkötelezettségét a Bosznia-Hercegovina és minden nyugat-balkáni ország előtt nyitva álló európai lehetőségek és a csatlakozási folyamat folytatása mellett; meggyőződése, hogy a regionális együttműködés és az európai integrációs folyamat a megbékélés előmozdításának, valamint a gyűlölet és a megosztottság leküzdésének legjobb módja;

6.  sürgeti olyan oktatási és kulturális programok kidolgozását, amelyek segítenek a múltbeli szörnyűségek okainak jobb megértésében, és növelik a lakosság tudatosságát azzal kapcsolatban, hogy miért kell táplálni a békét, valamint előmozdítani az emberi jogokat és a vallási csoportok közötti toleranciát; támogatja a civil társadalmi szervezeteket, például a Srebrenica és Žepa Enklávékbeli Anyák Egyesületét, amelyek központi szerepet játszanak a figyelem felkeltésében és az ország valamennyi polgára közötti megbékélés szélesebb alapjának megteremtésében;

7.  Sajnálatát fejezi ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amelynek elsődleges feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása,  nem tudott határozatot hozni a srebrenicai népirtásról való megemlékezésről. Ez különösen sajnálatos, mivel az ENSZ elsődleges igazságszolgáltatási testülete, a Nemzetközi BÍróság kimondta, hogy a Srebrenicában elkövetett bűncselekmények népirtásnak minősülnek.

8.  Határozottan üdvözli a bosznia és hercegovinai miniszterek tanácsának egyhangúlag hozott döntését, amellyel július 11-ét a Gyász Napjának minősítik Bosznia és Hercegovinában.

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Bosznia-Hercegovina kormányának, parlamentjének és területi egységeinek, valamint a nyugat-balkáni országok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 157. E, 2006.7.6., 468. o.
(2) HL C 46. E, 2010.2.24., 111. o.

Jogi nyilatkozat