Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2210(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0223/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0223/2015

Viták :

PV 07/09/2015 - 26
CRE 07/09/2015 - 26

Szavazatok :

PV 08/09/2015 - 5.10
CRE 08/09/2015 - 5.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0290

Elfogadott szövegek
PDF 273kWORD 114k
2015. szeptember 8., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Családi vállalkozások Európában
P8_TA(2015)0290A8-0223/2015

Az Európai Parlament 2015. szeptember 8-i állásfoglalása az európai családi vállalkozásokról (2014/2210(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikkére,

–  tekintettel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fogalommeghatározásának a Bizottság által, 2003-ban megállapított kritériumaira,

–  tekintettel a Bizottság „Vállalkozás 2020” cselekvési tervére (COM(2012)0795),

–  tekintettel az Európai Bizottság szakértői csoportjának 2009-ben készített, „A családi vállalkozásokkal kapcsolatos kérdések áttekintése: kutatás, politikai intézkedések és meglévő tanulmányok” című jelentésére,

–  tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló, 2013. február 5-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében Európa újraiparosításáról szóló, 2014. január 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” (COM(2008)0394) című bizottsági közleményre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0223/2015),

A.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke védi a tulajdont;

B.  mivel régen a családi gazdaságok általában jelentős mértékben hozzájárultak az európai gazdaság talpra állásához és jelentős szerepet játszanak a gazdasági fejlődésben és a társadalmi fejlődésben, a munkanélküliség csökkentésében, különösen a fiatalok körében, valamint az emberi tőkébe történő befektetésben; mivel a családi vállalkozások többgenerációs jellege erősíti a gazdaság stabilitását; mivel a családi vállalkozások általában létfontosságú szerepet töltenek be a regionális fejlődésben a foglalkoztatás, a tudásátadás és a regionális szervezés tekintetében egyaránt; mivel a családi vállalkozásokra irányuló szakpolitikák ösztönözhetik a vállalkozói szellemet és saját családi vállalkozás beindítására motiválhatják az európai családokat;

C.  mivel az Ernst and Young a családi vállalkozásokról készült 2014-es évkönyve (Ernst and Young Family Business Yearbook 2014) szerint az összes európai vállalkozás 85%-a családi vállalkozás, és a magánszektorban a munkahelyek 60%-át biztosítják;

D.  mivel a családi vállalkozások különböző méretűek, és emiatt más-más nehézségekkel és problémákkal kell szembenézniük;

E.  mivel a legtöbb családi vállalkozás kkv, a családi vállalkozások kis, közepes vagy nagy méretűek, illetve jegyzettek vagy nem jegyzettek lehetnek; mivel széles körben elterjedt, hogy a családi vállalkozásokat a kkv-khez kell sorolni, pedig vannak közöttük igen nagy méretű nemzetközi cégek is; mivel egyes uniós tagállamokban kisszámú, de igen nagy méretű családi vállalkozás termeli meg valamennyi vállalkozások összesített árbevételének jelentős részét, és ezzel jelentősen hozzájárul a munkahelyek fenntartásához (válság idején is), a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, valamint az adott ország gazdasági sikeréhez; mivel sok családi vállalkozás, amely már nem fér bele a kkv fogalommeghatározásába, ugyanakkor távolról sem mondható nagyvállalatnak, nem élhet bizonyos támogatási lehetőségekkel, illetve nem mentesülhet bizonyos adminisztratív kötelezettségek alól; mivel ez elkerülhetetlenül szükségtelen bürokráciához vezet, ami kiváltképpen ezen közepes méretű családi vállalkozások számára nagy terhet jelent;

F.  mivel a családi vállalkozások jelentős része több országban is folytat tevékenységet, ami azt jelenti, hogy a családi üzleti modellnek transznacionális vetülete van;

G.  mivel a közvetlen adók és az örökösödési jog tagállami hatáskörbe tartoznak, és mivel néhány tagállam a családi vállalkozások támogatására és problémáik megoldására irányuló intézkedéseket fogadott el;

H.  mivel az általános tapasztalat szerint a családi vállalkozások üzleti műveleteik során nagyfokú integritásról és értékekről tesznek bizonyságot, és meghonosítják a vállalatok szociális felelősségét az alkalmazottakkal és a környezettel szemben, ami kedvező környezetet teremt a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséhez; mivel a családi vállalkozások általában gondoskodnak a know-how és a készségek átadásáról, és egyes esetekben kétségtelenül elősegítik a szociális kapcsolatok megteremtését;

I.  mivel a mezőgazdaságban a családi gazdaságok a leggyakrabban előforduló üzleti modellek és nagyban hozzájárulnak a vidéki területek népességmegtartó erejéhez, illetve sokszor az egyetlen munkalehetőséget adják az elmaradottabb európai régiókban, különösen a kevésbé iparosodott régiókban; mivel a családi gazdaságok sikeres példával szolgálnak, ugyanis általában a környezetileg és szociálisan egyaránt fenntartható körforgásos gazdaság elvét valósítják meg, és mert a családi vállalkozásokban dolgozó nők nemcsak vállalkozói szemléletűek, hanem sajátos kommunikációs képességekkel is rendelkeznek és szociálisan érzékenyek;

J.  mivel immár több mint öt éve lezárult a Bizottság szakértői csoportjának a családi vállalkozásokkal kapcsolatos munkája, és azóta uniós szinten nem indítottak semmilyen új európai kezdeményezést; mivel továbbra sem folyik nemzeti és európai szintű kutatás, és nem állnak rendelkezésre adatok a családi vállalkozások különleges szükségleteinek és struktúráinak megértéséhez;

K.  mivel nem létezik a „családi vállalkozás” fogalmának jogilag kötelező erejű, konkrét, egyszerű és harmonizált, egész Európára érvényes meghatározása;

L.  mivel a fogalommeghatározás hiányából fakadóan nincs lehetőség az uniós tagállamokban összehasonlítható adatok gyűjtésére, hogy felhívják a figyelmet a családi vállalkozások sajátos helyzetére és gazdasági eredményeikre; mivel a megbízható és összehasonlítható adatok hiánya akadályozhatja a politikai döntéshozatalt és azt jelentheti, hogy a családi vállalkozások szükségletei kielégítetlenek maradnak;

M.  mivel a családi vállalkozások gazdasági jelentőségükön túlmenően szociális szempontból is fontos szerepet játszanak;

N.  mivel nem léteznek mind a 28 uniós tagállamban olyan érdekképviseleti szövetségek vagy más struktúrák, amelyek kifejezetten a családi vállalkozások érdekeivel foglalkoznának;

O.  mivel a vállalkozói szellem és az induló vállalkozások ösztönzését célzó uniós erőfeszítéseket fokozni kell, emellett pedig nagyobb figyelmet kell fordítani a családi vállalkozások hosszú távú fennmaradásának elősegítésére és ösztönzésére;

P.  mivel a családi vállalkozási modellt eltérő mértékben alkalmazzák a különböző uniós tagállamokban; mivel az európai családi vállalkozások jelentős része nemzetközi vonatkozással is bír, és több tagállamban végzi tevékenységét;

Q.  mivel a nők átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek az EU-ban óránként, mint a férfiak, és alulreprezentáltak a magas szintű és vezető pozíciókban, és mivel a férfiakra más munkahelyi gyakorlatot és bérrendszert alkalmaznak, mint a nőkre, ami megnehezíti ez utóbbiak számára a pénzügyi függetlenség elérését, a teljes részvételt a munkaerőpiacon, illetve a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését;

R.  mivel a nők gyakran láthatatlan vagy névleges szerepet töltenek be és nem ismerik el őket megfelelő módon beosztásuk és fizetésük megállapítása során, melynek súlyos következményei vannak a járulékfizetés, a nyugdíjak és a szociális ellátás iránti jogosultságok terén, valamint képességeik elismerése tekintetében, ahogy azt a nemek közötti bérszakadékra és nyugdíjkülönbségre vonatkozó adatok is mutatják(3);

Gazdasági jelentőség

1.  kiemeli, hogy a családi vállalkozások hajlamosak nagy szociális felelősséget vállalni munkavállalóikkal szemben, aktívan és felelősséggel kezelni forrásaikat, valamint alapvetően fenntarthatóbb és hosszabb távú megfontolásokkal közelíteni a vállalkozás gazdasági jövőjéhez („tisztességes üzletember”), mint a nem családi irányítású vállalkozások, és ezért jelentősen hozzájárulnak Európa versenyképességéhez, valamint munkahelyeket teremtenek és őriznek meg;

2.  hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozások saját múltjukból fakadóan erősen kötődnek a telephelyükhöz, és ezért a vidéki és a kedvezőtlenebb helyzetben levő területeken is teremtenek és megtartanak munkahelyeket, hozzájárulva a lakosság elöregedése és az elnéptelenedés aggasztó, az Európai Unió nagy térségeit érintő tendenciája elleni küzdelemhez; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az ilyen vállalkozások versenyképességének biztosításához szükséges költséghatékony infrastruktúráról, az ilyen vállalkozások – különösen a mikrovállalkozások és az induló vállalkozások – megújulásáról, növekedéséről és fenntarthatóságáról, és könnyítsék meg az ágazatokon átívelő és határokon átnyúló együttműködést, így segítve őket a növekedés és a nemzetközivé válás útján;

3.  elismeri, hogy a családi vállalkozások adják a legtöbb munkalehetőséget a magánszektorban, tehát mindaz, ami a családi vállalkozási ágazat számára hasznos a folytonosság, a megújulás és a növekedés szempontjából, az egyúttal az európai gazdaság folytonosságát, megújulását és növekedését is előmozdítja;

4.  megállapítja, hogy különösen a nagymértékben szakosodott családi vállalkozások játszanak fontos szerepet a nagyobb vállalatok beszállítóiként és innovátorokként, és hosszú távú és generációkon átívelő gazdasági tevékenységük révén jelentős biztonságot nyújtanak az ellátott vállalatok számára, és ezáltal nem jelentéktelen mértékben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez;

5.  emlékezteti a Bizottság arra, hogy a családi vállalkozások többsége kkv(4), és ezért elengedhetetlen a „gondolkozz előbb kicsiben” elv alkalmazása ahhoz, hogy az uniós jogszabályok jobban illeszkedjenek a valós körülményekhez és e vállalkozások igényeihez, valamint lehetővé tegyék számukra a támogatási programok és a bürokratikus ráfordításokkal kapcsolatos könnyítések igénybevételét;

6.  megjegyzi, hogy a családi vállalkozások fontos szerepet tölthetnek be a kisebbségek és az alulreprezentált csoportok arra való ösztönzésében, hogy részt vegyenek a helyi gazdaságokban;

7.  rámutat arra, hogy a családtagok között magasabb szintű a bizalom, ezért a családi vállalkozások igen rugalmasak és képesek alkalmazkodni a gazdasági-szociális környezet gyors változásaihoz ; ugyanakkor a családi vállalkozások annak következményeképpen, hogy huzamosabb időn keresztül réspiacokon működnek, az új lehetőségek azonosítása és az innováció révén kiváló teljesítményre képesek;

Finanszírozás

8.  megállapítja, hogy a családi vállalkozások sajáttőke-aránya gyakran lényegesen meghaladja a nem családi vállalkozásokét, és hogy ez a magas sajáttőke-arány biztosítja a vállalkozások és az egész gazdaság gazdasági stabilitását, és egyúttal ez adja a vállalkozásba történő további befektetés mozgásterét, amelyet ezért nem szabad tovább korlátozni;

9.  mindezekre tekintettel felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy az öröklésre és az ajándékozásra, a hitel- és tőkefinanszírozásra, valamint a vállalkozások adóztatására vonatkozó nemzeti szabályok inkább támogassák, és ne hozzák hátrányos helyzetbe a családi vállalkozások számára oly fontos sajáttőke-finanszírozást; emlékeztet, hogy a közvetlen adók és az örökösödési jog tagállami hatáskörbe tartoznak; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy vizsgálják felül adótörvényeikben a eladósodottság irányába ható adókedvezményeket, felmérve azok hatását a társaságok finanszírozási struktúrájára és a beruházási szintre, továbbá biztosítsák a saját tőkéből és a hitelből történő finanszírozás egyenlő kezelését annak érdekében, hogy ne gátolják a tulajdonjog utódlását és a hosszú távú tervezést a családi vállalkozások esetében; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgáljanak meg minden olyan adóügyi intézkedést, amely az igazságos versenykörnyezettel ellentétesen hátrányos helyzetbe hozza a sajáttőke-finanszírozást;

10.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozásfinanszírozás hosszú távú biztosítása a verseny egyik központi tényezőjévé vált; ezzel összefüggésben kiemeli a nemzetközileg stabil pénzügyi piaci struktúrák jelentőségét; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a pénzügyi piacok szabályozása során ne teremtsen szükségtelen terheket a vállalkozások számára;

11.  felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a kkv és/vagy egyéni vállalkozások támogatására szolgáló valamennyi meglévő eszköz, különösen a COSME kiterjeszthető-e a közepes méretű családi vállalkozásokra;

12.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi válság és a kedvezőtlen gazdasági ciklus miatt a családi vállalkozások számos funkciója alulfinanszírozott, ezért fontos, hogy a családi vállalkozások könnyen hozzáférjenek a finanszírozás számukra nyitott alternatív forrásaihoz;

13.  ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy támogatni kell a családi vállalkozások számára való hitelezés olyan alternatív formáit, mint a hitelszövetkezetek;

Kihívások

14.  megállapítja, hogy azon vállalkozásoknak a 35%-a, amelyek nem fektetnek be külföldi piacokon, ezt a külföldi piacok ismeretének hiánya és sajnálatos módon a nemzetközi színtérre lépéssel kapcsolatos tapasztalataik hiánya miatt nem teszik; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bocsássanak különösen a kisebb családi vállalkozások rendelkezésére a nemzetközivé válás lehetőségeire vonatkozó információkat a kkv-k nemzetközivé válását segítő portál és a klaszterek közötti együttműködés európai platformja révén, továbbá gondoskodjanak a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok jobb cseréjéről, többek között a nemzetközivé válás internetes lehetőségeiről; felhívja ezenfelül a tagállamokat, hogy a tervezett nemzetközivé váláshoz biztosítsanak támogatást, például a vállalkozásoknak szóló információs kínálat vagy akár exporthitel-garancia formájában is, bontsák le a kereskedelmi akadályokat és segítsék elő a családi vállalkozások kultúrájához szükséges speciális oktatást;

15.  megjegyzi, hogy a családi vállalkozások egyre gyakoribb nemzetközivé válása egyre több lehetőséget kínál a gazdasági növekedéshez és a fokozott munkahelyteremtéshez; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék a kisebb családi vállalkozásokat, hogy hatékonyabban tudják használni a digitális infrastruktúrát;

16.  elismeri, hogy a fiskális, jogi és adminisztratív környezetet, amelyben a családi vállalkozások (és a tulajdonos által irányított vállalkozások) működnek, a vállalati jog és a magánjog közös hatása határozza meg;

17.  megállapítja, hogy a családi vállalkozók 87%-a meg van győződve arról, hogy a vállalkozás feletti ellenőrzés megőrzése a siker egyik kulcsfontosságú tényezője(5); megállapítja, hogy a Bizottság „Vállalkozás 2020” cselekvési terve(6) szerint a családi vállalkozások számára a legnagyobb kihívást a vállalkozás tulajdonjogának és irányításának egyik nemzedékről a következőre történő átruházása jelenti;

18.  megjegyzi, hogy a kis- és közepes méretű családi vállalkozások számára folyamatos kihívást jelent az innováció iránti igény és a megfelelő készségek és tehetség vonzása; kéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak a kisebb családi vállalkozások számára ösztönzőket annak érdekében, hogy azok vállalják a növekedéssel járó kockázatokat, és biztosítsanak képzéseket az alkalmazottak számára a külső tudás elérhetővé tétele érdekében;

19.  kéri a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék adminisztratív eljárásaikat és adórendszerüket, fokozottan figyelembe véve a kis- és középvállalkozások, illetve a családi vállalkozások előtt álló kihívásokat;

20.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a digitális vállalkozások és a digitális készségek fejlesztése érdekében, hogy a családi vállalkozások teljes mértékben kihasználhassák a digitális technológiákat;

21.  felhívja ezért a tagállamokat, hogy javítsák a családi vállalkozások átruházásának jogi keretfeltételeit, valamint hozzanak létre különleges finanszírozási eszközöket az átruházáshoz, hogy ezáltal megelőzzék a likviditáshiányt, így biztosított legyen a családi vállalkozások további fennmaradása, és megakadályozzák a kényszereladásokat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – különösen azokban az országokban, ahol történelmi okok miatt a családi vállalkozások fogalmát nem határozták meg – segítsék elő a családi vállalkozásokhoz kapcsolódó oktatást olyan témákban, mint a vállalkozás átruházása, az irányítási struktúrák, a tulajdonosi stratégiák és az innovációs stratégiák, ami hozzájárulna a vállalkozások hosszú távú sikeréhez, különösen a vállalkozásátruházás tekintetében;

22.  hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozásoknak közvetlen kapcsolattal kell rendelkezniük olyan oktatási tevékenységekkel, amelyek folyamatosan tájékoztatják őket a jó vállalatvezetés legkorszerűbb gyakorlatairól; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a családi vállalkozások lényegesen hozzájárulnak a szakképzéssel kapcsolatos reformok sikeréhez és a tanulószerződéses gyakorlati képzések számának növeléséhez; megjegyzi, hogy a jól működő szakképzési rendszerek hosszú távon hozzájárulhatnak a szakképzett munkaerő hiányának és a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliségnek a csökkentéséhez; rámutat, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kellene az arra vonatkozóan bevált gyakorlatok cseréjét, hogy a szakképzési rendszerek miként tudnának hozzájárulni ahhoz, hogy a családi vállalkozások számára a tanulószerződéses gyakorlati képzésbe történő befektetéshez a lehető legkedvezőbb környezet jöjjön létre;

23.  megjegyzi, hogy a családi vállalkozásokat érintő egyéb kihívásokat, például a szakképzett munkavállalók megtalálásával és megtartásával kapcsolatos nehézségeket is kezelni kell, valamint fontos megerősíteni a vállalkozással kapcsolatos oktatást és a kifejezetten családi vállalkozásokat célzó vezetői képzést;

24.  rámutat a kisvállalkozások vezetőit célzó uniós finanszírozású képzési programok fontosságára, amelyek lehetővé teszik a családi vállalkozások tulajdonosai számára, hogy vállalkozásaikat az egyre fokozódó globális gazdasági integrációval, az új technológiák megjelenésével és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, környezetbarátabb gazdaság központi szerepével jellemzett, gyorsan változó környezethez igazítsák;

25.  megjegyzi, hogy a vállalkozói szellem előmozdítása az iskolákban és az egyéb oktatási létesítményekben rendkívül fontos a vállalkozói szemlélet erőteljesebb kialakítása szempontjából; megjegyzi továbbá, hogy az oktatásnak a családi vállalkozások jellegzetes vonatkozásait is magában kell foglalnia, mint amilyen például a tulajdonjog, az utódlás és a családirányítás, valamint általánosabb ismereteket is közvetíteni kell, mint amilyen például az innováció fontossága mint az üzlet fellendítésének eszköze;

26.  sürgeti a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a családtagok által többek között a családi vállalkozásokban végzett hivatalos és informális alkalmi és láthatatlan munkát, és ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak egyértelmű jogi keretet;

27.  hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozások innovációhoz való hozzájárulása növelhető a köz- és magánszféra közötti partnerségekben és a klaszterekben való részvételük elősegítése, valamint a kutatási intézményekkel való együttműködésük fokozása révén;

Kilátások

28.  kéri a Bizottságot, hogy a jobb szabályozás kapcsán elemezze azon meglévő jogszabályokat, amelyek hatással vannak a családi vállalkozásokra, annak érdekében, hogy azonosítsák a problémákat és a növekedés előtt álló akadályokat;

29.  felhívja a Bizottságot, hogy adjon megbízást rendszeres és megfelelően finanszírozott tanulmányok készítésére, amelyek a tulajdonosi szerepvállalás vállalkozás sikerében és további fennmaradásában játszott szerepét elemzik és a családi vállalkozások előtt álló sajátos kihívásokra világítanak rá, valamint javasolja az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak, hogy az Eurostattal együttműködésben alakítsák ki a „családi vállalkozás” statisztikailag használható európai meghatározását, figyelembe véve a tagállamok különböző körülményeit; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy használja a kkv-adatokkal foglalkozó meglévő munkacsoportot elegendő adat gyűjtésére többek között valamennyi tagállam családi vállalkozásaira vonatkozóan annak érdekében, hogy lehetővé váljon a különböző méretű családi vállalkozások helyzetének és szükségleteinek, valamint a családi és nem családi vállalkozásoknak az összehasonlítása, másrészt pedig hogy előmozdítsa a know-how-ra és a bevált gyakorlatokra vonatkozó információk és példák tagállamok közötti cseréjét, például azáltal, hogy az Európai Bizottságnál a családi vállalkozásokért felelős kapcsolattartót jelöl ki, a lehető legjobban hasznosítja az olyan programokat, mint az „Erasmus fiatal vállalkozóknak”, valamint célzottabb támogatást tesz lehetővé;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen hatásvizsgálatot arról, hogy mennyiben lenne lehetséges a kkv-k 2003-as európai fogalommeghatározásának a kibővítése, azaz a pusztán kvantitatív kritériumok mellett kvalitatív kritériumok belefoglalása, amelyek a tulajdon, az ellenőrzés és az irányítás összefonódásának és annak figyelembevételével, hogy a kockázatot és a felelősséget kizárólag maga a család viseli, a vállalat társadalmi felelősségét, valamint a vállalkozás tulajdonosi körét és általában a vállalatirányítás személyhez kötött jellegét is figyelembe veszik, többek között az alkalmazottak üzleti tevékenységek irányításában való részvételével kapcsolatban is, és hogy ez milyen hatással járna a családi vállalkozásokra, például az állami támogatásokat vagy a vállalkozások támogathatóságát illetően;

31.  felhívja a Bizottságot, hogy eközben jogalkotási hatásvizsgálatának keretében a kkv-tesztre támaszkodva végezzen a „családi vállalkozás tesztre” vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt (a tulajdonra, az irányítási struktúrára és a magánélethez való jogra vonatkozó politikákhoz kapcsolódóan), és – amennyiben a tanulmány bebizonyítja ennek megvalósíthatóságát – azt a lehető leghamarabb vezesse be, hogy már előzetesen fel tudja mérni bizonyos jogi aktusok családi vállalkozásokra gyakorolt hatását, és ezzel elkerülje a családi vállalkozások esetében a szükségtelen bürokráciát és a bonyolult akadályokat, különös figyelmet fordítva a társasági és magánjog együttes hatására;

32.  megállapítja, hogy például az adózási szabályok, a támogatási rendszerek vagy az uniós jogszabályok szomszédos országokban való végrehajtásának eltérései problémákat okozhatnak a határ menti régiókban a vállalkozók – például a családi vállalkozások számára; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a javasolt nemzeti jogszabályokat és az európai jogszabályok végrehajtására javasolt módszereket annak érdekében, hogy tisztában legyenek a határ menti régiókban a vállalkozókra, például a családi vállalkozásokra gyakorolt hatásokkal;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy állandó belső munkacsoportot és határozza meg annak hatáskörét, amely kifejezetten a családi vállalkozások szükségleteivel és sajátosságaival foglalkozik, rendszeresen jelentést tesz a Parlament és a tagállamok felé, ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok családi vállalkozásokat tömörítő szervezetei között, illetve iránymutatásokat és standard szövegeket terjeszt, valamint sajátos problémáikhoz megoldásokat tesz közzé a családi vállalkozások számára; felszólítja a Bizottságot arra is, hogy hozzon létre egyablakos ügyintézési rendszert a vállalkozások számára, amely európai szintű kapcsolattartóként a családi vállalkozások és a családi vállalkozói érdekcsoportok rendelkezésére állna és különösen az európai jogalkotáshoz és az uniós finanszírozáshoz kapcsolódó konkrét kérdésekben segítséget nyújtana;

34.  kiemeli a nők vállalaton belüli szerepét a családi vállalkozásokban; felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a nők európai családi gazdaságokban való jelenlétéről, és értékelje a családi vállalkozások által a nők társadalmi szerepvállalásának növelése, az esélyegyenlőség, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly terén kínált lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozások vonatkozásában védeni kell a nők férfiakkal egyenlő jogát az utódlásban, előmozdítva a nők és a férfiak egyenlő jogait, ami megerősíti a nők – többek között vezető pozíciókban kibontakozó – vállalkozó kedvét a családi vállalkozásokban; hangsúlyozza, hogy a családi vállalkozásoknak meg kell felelniük a társadalombiztosításra, a nyugdíjjárulékra és a biztonságos munkavégzési feltételekre vonatkozó jogi rendelkezéseknek;

35.  ismét emlékezteti a tagállamokat és a helyi és regionális hatóságokat annak fontosságára, hogy elegendő színvonalas és megfizethető gondozó létesítmény álljon rendelkezésre a gyerekek, idősek és más gondozást igénylők befogadására, valamint a társasági adókedvezmények és egyéb olyan kompenzációk fontosságára, amelyek segítik az alkalmazottként, önálló vállalkozóként vagy családi vállalkozások irányítóiként dolgozó nőket és férfiakat családi és munkahelyi kötelezettségeik összeegyeztetésében;

36.  hangsúlyozza, hogy a szülési, apasági és szülői szabadság időszakait el kell különíteni, megfelelő juttatásokat biztosítva ezen időszakokra a foglalkoztatottak, az önálló vállalkozók és a munkaadók igényeinek megfelelően;

37.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a női vállalkozók képviselőinek európai hálózatát és a „Mentorhálózat a sikeres női vállalkozókért” programot, elősegítve, hogy szélesebb körben ismertté váljanak;

38.  megjegyzi, hogy a családi mezőgazdasági vállalkozások a saját földtulajdon miatt kötődnek egy bizonyos helyszínhez; kéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, biztosítsák, hogy a családi gazdaságok fennmaradását ne veszélyeztesse különösen a túlzott bürokrácia; felhívja a figyelmet a nők által a családi gazdaságok működtetésében betöltött fontos szerepre, és kéri a tagállamokat, hogy támogassák a kifejezetten női gazdáknak szóló üzleti képzéseket, a nők családi gazdaságokban betöltött szerepének további erősítése érdekében;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy EU-szerte mozdítsa elő a vállalkozói szellem erősítését, szem előtt tartva a családi vállalkozások fontosságát az EU gazdaságában, és teremtse meg a gazdaságban a csúcsteljesítmény eléréséhez szükséges környezetet;

40.  felhívja a Bizottságot, hogy az európai gazdaság növelésének és versenyképességének 2020-ig történő megerősítését szem előtt tartva sürgősen dolgozzon ki közleményt, amelyben a családi vállalkozások szerepét elemzi, valamint készítsen menetrendet, amely felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyek erősíthetik az EU-ban a családi vállalkozások gazdasági környezetét és fejlődését, tudatosítják a családi vállalkozások sajátos, megoldandó kihívásait és javítják versenyképességüket, nemzetközi esélyeiket és munkahely-teremtési potenciáljukat;

o
o   o

41.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0036.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0032.
(3) http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/files/gender_pay_gap/140319_gpg_hu.pdf
(4) Az Európai Bizottság szakértői csoportjának végleges jelentése (2009. november): „OVERVIEW OF FAMILY–BUSINESS–RELEVANT ISSUES” (A családi vállalkozások szempontjából lényeges kérdések áttekintése).
(5) European Family Business Barometer, 2014. június.
(6) COM(2012)0795.

Jogi nyilatkozat