Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2006(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0239/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0239/2015

Viták :

PV 07/09/2015 - 28
CRE 07/09/2015 - 28

Szavazatok :

PV 08/09/2015 - 5.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0292

Elfogadott szövegek
PDF 463kWORD 154k
2015. szeptember 8., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A fiatal vállalkozók támogatása oktatás és képzés révén
P8_TA(2015)0292A8-0239/2015

Az Európai Parlament 2015. szeptember 8-i állásfoglalása a fiatalok vállalkozói készségének oktatás és képzés révén történő előmozdításáról (2015/2006(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 14. cikkére,

–  tekintettel a Tanács „Vállalkozói készségek az oktatásban és képzésben” című, 2014. december 12-i következtetéseire(1),

–  tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a Tanács 2014. május 20-i következtetéseire a fiatalok vállalkozói készségének társadalmi beilleszkedésüket szolgáló előmozdításáról(2),

–  tekintettel az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (Oktatás és képzés 2020) szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekre(3),

–  tekintettel az ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlásra(4),

–  tekintettel a nem formális és az informális tanulás hasznosításáról szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra(5),

–  tekintettel a „Mozgásban az ifjúság – a fiatalok tanulási célú mobilitásának ösztönzése” című, 2011. június 28-i tanácsi ajánlásra(6),

–  tekintettel a Tanács az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló, 2009. november 27-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i 2006/962/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(8),

–  tekintettel a Bizottság „Együttműködés az európai ifjúság érdekében: Felhívás az ifjúsági munkanélküliséggel szembeni fellépésre” című, 2013. június 19-i közleményére (COM(2013)0447),

–  tekintettel a Bizottság „Vállalkozás 2020” cselekvési terv. A vállalkozói szellem fellendítése Európában című, 2013. január 9-i közleményére (COM(2012)0795),

–  tekintettel a Bizottság „Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében” című, 2012. november 20-i közleményére (COM(2012)0669),

–  tekintettel a Bizottság „Oktatás és képzés az intelligens, fenntartható és befogadó Európában” című, 2011. december 20-i közleményére (COM(2011)0902),

–  tekintettel a Bizottság „Vállalkozásoktatás: út a sikerhez” című, 2015. január 28-i jelentésére,

–  tekintettel a Szociális Európa sorozatban megjelent, „Social Economy and Social Enterprises” (Szociális gazdaság és szociális vállalkozás) című, 2013. márciusi bizottsági útmutatóra (ISBN: 978-92-79-26866-3),

–  tekintettel a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről szóló, 2015. április 28-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az oktatásról, képzésről és az Európa 2020 stratégiáról szóló, 2013. szeptember 11-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az iskolai lemorzsolódás felszámolásáról szóló, 2011. december 1-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel „A korai oktatásról az Európai Unióban” című, 2011. május 12-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a „Kulcskompetenciák a változó világban: az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósítása” című, 2010. május 18-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanulásnak a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében történő megvalósításáról – az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról szóló, 2008. december 18-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0239/2015),

A.  mivel a fiatalok vállalkozói készségének a politikai stratégia fontos részének kell lennie annak érdekében, hogy támogassák a mai fiatal nemzedéket a növekedésre, a foglalkoztatásra, az oktatásra és a társadalmi befogadásra vonatkozó uniós célkitűzések vonatkozásában, és csökkentsék az Európai Unión belül a fiatalok munkanélküliségét;

B.  mivel a vállalkozói szellemet annak tágabb értelmében kell értelmezni, az elképzelések tettekre való átváltásának képességeként;

C.  mivel 2015 februárjában 4,85 millió fiatal volt munkanélküli az Unió 28 tagállamában, ami elfogadhatatlanul magas, és bár csökken a fiatalok munkanélkülisége – 494 000 fővel csökkent 2014 februárjához képest –, a csökkenés tempója túl lassú;

D.  mivel az ifjúsági munkanélküliség aránya magas, és mivel a válság által leginkább sújtott tagállamokban a költségvetés megerősítését nem szabad azon az áron végrehajtani, hogy fiatalok által betöltött munkahelyek szűnnek meg; mivel a nagymértékű ifjúsági munkanélküliség miatt a fiatalok – különösen a hátrányos helyzetű és rászoruló csoportokhoz tartozók – növekvő mértékű szegénységet és társadalmi kirekesztést élnek át; elismeri és üdvözli azonban, hogy kötelezettséget vállaltak arra, hogy felgyorsítják az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásainak a tagállamokba való eljuttatását, de felhívja a Bizottságot, hogy e súlyos probléma kezelése érdekében vállaljon még határozottabb kötelezettségeket;

E.  mivel az ifjúsági munkanélküliség és az EU-ban a nagyszámú betöltetlen álláshely egyik oka az oktatás és képzés, valamint a munkaerőpiac közötti szakadék, amit oly módon is kezelni kell, hogy felruházzák a fiatalokat az ahhoz szükséges kulcsfontosságú kompetenciákkal – többek között kezdeményező és vállalkozói készséggel –, hogy magabiztosan a mai tudásalapú gazdaság és társadalom részeseivé válhassanak;

F.  mivel az Európai Unió az „Európa 2020” stratégia és annak az „Új munkahelyekhez szükséges új készségek”, az „Európai digitális menetrend”, az „Innovatív Unió” és a „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kiemelt kezdeményezései révén, valamint a női vállalkozóknak és a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő embereknek nyújtott célzott uniós támogatás révén úgy ösztönzi a kezdeményező készséget és a vállalkozói kedvet, hogy előmozdítja a vállalkozói szellemet és az olyan kapcsolódó ismereteket, készségeket és kompetenciákat, amelyek fokozhatják a versenyképességet, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést;

G.  mivel a vállalkozói készség a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés egyik fontos mozgatórugója, mivel új vállalkozásokat és munkahelyeket teremt, új piacokat nyit meg, fokozza a versenyképességet, javítja a termelékenységet és az innovációt, megerősíti Európa versenyképességét és jólétet alakít ki, ezért mindenki számára egyformán hozzáférhetőnek kell lennie;

H.  mivel a vállalkozói szemlélet, és különösen a szociális vállalkozási szemlélet a társadalmi kohézió és a fenntarthatóság fontos mozgatórugója, amely fellendítheti a gazdaságot, és ezzel egyidejűleg csökkentheti a nélkülözést, a társadalmi kirekesztést és más társadalmi problémákat;

I.  mivel a vállalkozói készség és különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkotják az EU gazdaságának gerincét, és az új munkahelyek teremtésének legfontosabb, elsődleges forrását jelentik; mivel a nők vállalkozási potenciálja a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés nem kellően kihasznált forrása;

J.  mivel azok a kultúrák, amelyek értékelik és elismerik a vállalkozói képességeket és magatartásformákat, így a kreativitást, a kezdeményező készséget, a tudatos kockázatvállalást, a független gondolkodást, a lehetőségek felismerését és a vezetői rátermettséget, a gazdasági, a társadalmi és a környezeti kihívások új megoldásainak kifejlesztésére való hajlandóságot is előmozdítják azáltal, hogy olyan tudáskomponenseket építenek be az oktatásba, amelyek egyesítik az elméletet és a gyakorlatot, csökkentve ezáltal az üzleti tapasztalat és az oktatás közötti korlátokat; mivel ezért rendkívül fontos, hogy ezek a személyes kompetenciák beágyazódjanak az oktatási rendszerbe, és valamennyi szinten a mindennapi élet részei legyenek;

K.  mivel egyes tagállamokban az induló vállalkozásokat (azok minden fajtáját, a szociális vállalkozásokat és a személyes nyereség érdekében indított üzleteket egyaránt) nem ismerik el vagy veszik fel kellőképpen a pályaválasztási lehetőség közé, és mivel a vállalkozójelöltek kevés támogatást kapnak az oktatási rendszerben;

L.  mivel a fiatal vállalkozók számos kihívással és nehézséggel szembesülnek, többek között a tapasztalat, a megfelelő készségek, a finanszírozáshoz való hozzájutás és az infrastruktúra hiányával;

M.  mivel közelmúltbeli tanulmányok szerint a vállalkozói kompetenciák tanulhatók, a vállalkozásoktatás pedig – ha megfelelően tervezik meg, hajtják végre és mindenki számára hozzáférhető – kedvező hatással lehet az emberek életére és foglalkoztathatóságára, valamint mind az induló, mind az életképesnek bizonyuló vállalkozások megmaradási arányára is;

N.  mivel annak érdekében, hogy határozott következtetésekre juthassanak, a vállalkozásoktatás hatásának mérését kritikusan kell megközelíteni, szilárd bizonyítékokra kell alapozni, továbbá kialakult statisztikai eszközökre és technikákra kell hagyatkozni;

O.  mivel a szociális, inkluzív és fenntartható gazdaság elérése érdekében a vállalkozásoktatásnak szociális dimenziót is magában kell foglalnia, és ki kell terjednie a tisztességes kereskedelemre, a szociális vállalkozásra és az alternatív üzleti modellekre, így a szövetkezetekre vonatkozó ismeretek tanítására is;

P.  mivel a vállalkozói szellem javítja a fiatalok foglalkoztathatósági lehetőségeit – olyan kvalitásokat bontakoztatva ki a fiatalokban, amelyek alapvetőek ahhoz, hogy megküzdjenek a kihívásokkal szakmai és magánéletükben egyaránt –, és segít a szegénység és a társadalmi kirekesztés generációkon keresztüli súlyosbodásának megelőzésében; mivel e célok elérése hatékonyabban előmozdítható a mikrofinanszírozási mechanizmusokhoz való könnyebb hozzáférés révén;

Q.  mivel az oktatás és a szakképzés egésze rendkívül fontos minden egyes személy egyéni fejlődése szempontjából, ezért kellően széles körűnek kell lennie az egész életen át tartó tanulás alapjainak lefektetése és a tudás elmélyítése, továbbá a transzverzális készségek elsajátítása érdekében, valamint megfelelően gyakorlatiasnak kell lennie, ezáltal lehetővé téve, hogy az egyes személyek valódi pályát futhassanak be, és értékes szakmai és magánéletük lehessen; mivel közvetlen kapcsolat van az oktatás e két szempontjának sikeres egyesítése és az ifjúsági munkanélküliség kockázatának csökkentése között;

R.  mivel a vállalkozói szellemet és készséget bárki elsajátíthatja, megtanulhatja és kifejlesztheti; mivel az oktatás minden egyes típusa és szintje külön lehetőséget teremt a vállalkozáshoz szükséges egyes készségek és kapacitások kiépítésére a kulcskompetenciák általános elsajátításának részeként;

S.  mivel a vállalkozói készségek összefüggenek más készségcsoportokkal, így például az ikt-készségekkel, a probléma-megoldási készségekkel és a pénzügyi műveltséggel, amelyeket elő kell mozdítani;

T.  mivel az oktatás és képzés döntő fontosságú abban a tekintetben, hogy a fiatalokat saját vállalkozási projektjeik elindítására motiválja, és számukra erre lehetőséget teremtsen;

U.  mivel az oktatásnak mint közjószágnak teljes mértékben inkluzívnak és integráltnak kell lennie, külön hangsúlyt helyezve a különféle társadalmi-gazdasági hátterű diákok egyenlő hozzáférésének biztosítására;

V.  mivel a fiatalok jobb eséllyel kezdenek vállalkozásba nemzetközi szinten, ha jól beszélnek idegen nyelveket;

W.  mivel az alulreprezentált és hátrányos helyzetű csoportok oktatásuk során végig különleges figyelmet és támogatást igényelnek, többek között a szülőknek és a közösségeknek az oktatási folyamatba való bevonása révén, és segítséget kell kapniuk annak érdekében, hogy üzletbe vagy vállalkozásba fogjanak, azt működtessék és fejlesszék;

X.  mivel a fiataloknak előnyére válik a vállalkozói képzés és oktatás, valamint a gyakorlati vállalkozói tapasztalatszerzés, ezek ugyanis segítenek készségeik és képességeik fejlesztésében, lehetővé teszik számukra, hogy önbizalmat szerezzenek, és hozzájárulnak új vállalkozások létrehozásához, a foglalkoztathatósághoz és az innovációhoz; mivel a vállalkozás igen kevéssé kihasznált lehetőség számos, fogyatékossággal élő fiatal esetében;

Y.  mivel a szociális és inkluzív vállalkozások aktívan kiveszik a részüket az innovatív fenntartható növekedésből, előmozdítják a társadalmon és helyi közösségeken belüli kohéziót, és munkalehetőségeket teremthetnek a fiatalok számára, beleértve a társadalmilag kiszolgáltatott helyzetben lévőket és azokat, akik a legtávolabb kerültek a munkaerőpiactól;

Z.  mivel nem elegen viszik keresztül ötleteiket és indítanak vállalkozást, és aránytalanul kevesebb női, mint férfi vállalkozó van (még inkább igaz ez a rászoruló társadalmi csoportokból származó és kettős megkülönböztetéssel szembesülő nők esetében), és jóllehet a női vállalkozók átlagosan magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek a férfi vállalkozóknál, egyúttal gyakrabban tevékenykednek kevésbé innovatív, kevésbé gyorsan növekvő ágazatokban, a férfi vállalkozók vállalkozásaihoz képest kisebb vállalkozásokat folytatva; mivel tevékenyen elő kell mozdítani azokat a módszereket, amelyek segítségével kiküszöbölhetők a nőket a vállalkozástól, illetve a vállalkozásban rejlő lehetőségek jobb kihasználásától különösen eltántorító tényezők(15);

AA.  mivel a kézműves, ipar- és kereskedelmi kamarák néhány tagállamban célzott programokat kínálnak az induló üzleti vállalkozások támogatására;

AB.  mivel az oktatás és képzés főleg nemzeti hatáskörbe tartozik, és egyes tagállamoknak még számos területet felölelő politikát vagy stratégiai megközelítést kell kidolgozniuk a vállalkozásoktatás vagy a vállalkozási tanterv és tanítási módszertan tekintetében; mivel nem minden európai tanár és oktatásvezető rendelkezik megfelelő képesítéssel a vállalkozásoktatás terén, sem folyamatos szakmai fejlődés, sem pedig eredeti képzése révén, ami hatással lehet a vállalkozásoktatás oktatási rendszerbe való kellő beépítésének lehetőségére–(16);

AC.  mivel a tanároknak képesnek kell lenniük arra, hogy kapcsolatot tartsanak a vállalkozókkal, és velük partnerségben határozzák meg a tanulási célkitűzéseket, és meg kell kapniuk a megfelelő támogatást és erőforrásokat annak érdekében, hogy tanulóközpontú stratégiákat valósítsanak meg, és hozzáigazítsák tanítási módszereiket rászoruló diákjaik igényeihez;

AD.  mivel a nem formális és informális tanulási tevékenységek – azáltal, hogy különféle gazdagító tanulási tapasztalatokat kínálnak – kiegészítik és gazdagítják a formális tanulást, és ezeket ezért el kell ismerni a vállalkozói kompetenciák megszerzésére és fejlesztésére szolgáló kiemelt forrásként;

AE.  mivel a formális és az informális tanulás kulcsszerepet játszhat a vállalkozói készségek fejlesztésében és fenntartásában, különösen a marginalizálódott csoportok körében;

AF.  mivel a nem formális és informális tanulási tevékenységek különösen lényegesek a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára, mivel további tanulási forrást és a formális oktatásba és képzésbe vezető lehetséges útvonalat biztosítanak számukra;

AG.  mivel a tapasztalt vállalkozók által vezetett képzések pozitív képet festenek a vállalkozásról, és megkönnyítik a vállalkozás felé való elmozdulást;

AH.  mivel a vállalkozói készséget, ezen belül a szociális vállalkozást be kell illeszteni a tanárok és karrier-tanácsadók képzésébe;

AI.  mivel a nemzeti oktatási rendszerek fejlődése különböző tempóban reagál a munkaerőpiac változásaira;

AJ.  mivel az Erasmus+ programnak, amely 2014-től 2020-ig tart, az a célja, hogy modernizálja az oktatást, képzést és a fiatalok munkáját Európa-szerte, és nyitva áll az oktatási, képzési, ifjúsági és sportszervezetek előtt az egész életen át tartó tanulás minden ágazatában; mivel e program több mint 4 millió európai polgárnak kínál majd lehetőséget külföldi tanulásra, képzésre, munkatapasztalat-gyűjtésre és önkéntes munkára;

AK.  mivel a vállalkozói készség máris szerepet játszik az Erasmus+ programban, a mobilitási tevékenységek egyik elvárt eredményeként;

AL.  mivel fontos a fiatal vállalkozók mobilitásának előmozdítása és ösztönzése olyan programok révén, mint az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program (2009–2015), amely lehetővé teszi a fiatal vállalkozók számára, hogy határokon átnyúló cserékben vegyenek részt, és tanulhassanak kisvállalkozásokat vezető tapasztalt vállalkozóktól,továbbá lehetőséget teremtenek a vállalkozás területén fennálló nemek közötti egyenlőtlenségek kezelésére; mivel az ilyen programokra a fiatalok részvételének fokozása érdekében több forrást kell biztosítani;

AM.  mivel a fiatalabbak hajlandóságot mutatnak az önfoglalkoztatásra, és a 15 és 24 év közötti fiatalok 45%-a szívesebben lenne önfoglalkoztató(17);

AN.  mivel az üzleti közösség jelentősebb hozzájárulást biztosíthatna helyi, nemzeti és európai szinten a készségalapú önkéntesség, oktatási intézményekkel való partnerség és a politikai döntéshozókkal való együttműködés formájában;

AO.  mivel a civil társadalmi szervezetek (nem kormányzati szervezetek, például a szakszervezetek, munkáltatói szervezetek és más társadalmi csoportosulások) hozzájárulása is jelentős, többek között a „Junior Achievement – Young Enterprise Europe” kezdeményezésé, amely informális és egész életen át tartó vállalkozásoktatást és a-képzést biztosít; mivel e a hozzájárulásoknak további elismerés tárgyát kell majd képezniük, jóllehet nem zárulhatnak hivatalosan hitelesített diplomával; mivel ilyen képzéseket saját céljaikra maguk a vállalatok is tartanak;

A vállalkozói készség és képességek hangsúlyozása

1.  elismeri az egész életen át tartó tanulás és a nemzetközi mobilitás szerepét, amely Európa globalizációra adott válaszának és a tudásalapú gazdaságra való átállásnak kulcsfontosságú eszközét képezi; hangsúlyozza különösen a „kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia” fontosságát, amely szerepel „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák – Európai referenciakeret” nyolc kulcskompetenciája között, azzal a megfontolással, hogy minden egyénnek szüksége van rá a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, az aktív európai polgársághoz és részvételhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztatáshoz;

2.  felhívja a tagállamokat, hogy minőségi gyakornoki programok biztosítására irányuló jogalkotási intézkedések révén mozdítsák elő a fiatalok vállalkozói készségeit, amelyek – a szakmai gyakorlat minőségi keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlásban meghatározottak szerint – a foglalkoztathatóság elősegítésének eszközeként a minőségi tanulást és a megfelelő munkafeltételeket helyezik a középpontba;

3.  hangsúlyozza a „kezdeményezőkészség és vállalkozói szellem” kulcsfontosságú kompetencia széles értelemben vett, egyértelmű meghatározásának szükségességét, amelybe beletartozik a pro aktivitás, a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás által jellemzett vállalkozói szellem megerősítése, valamint annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez, sőt az az elképzelés is, hogy az egyén tudatában van munkája szélesebb kereteinek, és képes megragadni a kínálkozó lehetőségeket mind a vállalkozás, mind a foglalkoztatás tekintetében (az utóbbi esetében a továbbiakban „belső vállalkozói készségről” beszélünk); hisz a kreatív ágazatokban és a kultúrához kapcsolódó vállalkozásokban, amelyek üzleti lehetőségeket kínálhatnak, különösen a fiatalok számára;

4.  emlékeztet arra, hogy a kreatív ágazatok a leginkább vállalkozó szellemű ágazatok közé tartoznak, és olyan átvihető készségeket fejlesztenek, mint a kreatív gondolkodás, problémamegoldás, csapatmunka és találékonyság;

5.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozói készségek mint a személyes és szakmai célú transzverzális kulcskompetenciák készletének széles megközelítésére van szükség;

6.  hangsúlyozza a szervezeti nyomon követési és ellenőrzési készségek fontosságát; ösztönzi különösen a társadalmi és környezeti ellenőrzés mint innovatív nyomon követési eszköz fejlesztését;

7.  meggyőződése, hogy a vállalkozói készségeket és képességeket, valamint a transzverzális, az ágazatokon átívelő, valamint állás- és munka specifikus készségeket és képességeket a fiatalok önfoglalkoztatási arányának növelése érdekében elő kell mozdítani, és a fiatal nemzedék számára tényleges lehetőséget kell biztosítani saját vállalkozásuk indításához és ahhoz, hogy mind saját maguk, mind pedig általában a társadalom számára hasznos tevékenységet folytassanak;

8.  meggyőződése, hogy a következő lépés az, hogy részletesen meghatározzák a vállalkozási kompetencia esetében a kulcskompetenciák kereteinek további végrehajtási lehetőségeit az oktatás minden egyes szintjén, annak révén, hogy a vállalkozással kapcsolatos tudást, a vállalkozói készségeket és hozzáállást szerepeltetik minden konkrét oktatási és gyakornoki program tanulási eredményei között;

9.  hangsúlyozza, hogy az oktatás minden szintjén és válfajában biztosítani kell a gyakorlati vállalkozói készségek oktatását, valamint a motiváció, a kezdeményezőkészség és a készenlét támogatását, a társadalmi felelősségérzet mellett; véleménye szerint az iskolai tantervekbe be kell illeszteni az alapvető pénzügyekkel, a gazdaságtannal és az üzleti környezettel kapcsolatos modulokat – és ezt a hátrányos helyzetű tanulók esetében mentorálassal, patronálással és útmutatással kell kiegészíteni – annak érdekében, hogy alátámasszák és megkönnyítsék a vállalkozási folyamat diákok általi megértését, és vállalkozó kedvet alakítsanak ki; kiemeli az informális és független tanulás, ezen belül az önkéntesség szerepét a fiatalok vállalkozói szellemmel és készségekkel való felvértezésében;

10.  sürgeti a Bizottságot, hogy hangsúlyozza és növelje a szociális vállalkozások modelljeinek szerepét és jelentőségét, ugyanis gyakran e modellek nyújtják a vállalkozásokkal kapcsolatos első tapasztalatokat számos európai fiatal számára;

11.  hangsúlyozza, hogy innovatív tanítási módszereket kell kidolgozni, amelyek jobban a részvételen alapulnak és amelyek középpontjában a tanuló áll, hogy ösztönözzék a vállalkozó kedv kialakításához szükséges transzverzális kompetenciák készletének elsajátítását;

12.  ajánlja, hogy a felsőoktatás részeként és az öregdiák-projektekben ösztönözzék a vállalkozást, ezen belül a szociális vállalkozási modelleket is;

13.  rámutat arra, hogy a vállalkozói szellem oktatás révén történő előmozdítása csak akkor valósulhat meg érdemi módon, ha az oktatási koncepciókban kiegyensúlyozottan figyelembe veszik a gazdasági, szociális és társadalmi szempontokat;

14.  hangsúlyozza, hogy a társadalmi beilleszkedés és a szegénység elleni küzdelem sikerének záloga többek között a szociális vállalkozás, amely lökést adhat a foglalkoztatásnak, továbbá az olyan vállalkozói szellem kialakítása, amely lényegesen javítja a hátrányos helyzetben levő emberek körülményeit;

15.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozási kulcskompetenciák közvetítésének kulcsfontosságú rendszereiként beváltak a duális képzés és a vállalatok által támogatott tanulmányok rendszerei azokban a tagállamokban, amelyekben ezeket alkalmazzák;

16.  ösztönzi az érdekelt felek és különösen a helyi vállalkozói szervezetek, vállalkozások és oktatási intézmények teljes körű részvételét és partnerségét annak érdekében, hogy megosszák a legjobb gyakorlatokat és tapasztalatokat, és javítsák a fiatalok vállalkozói készségeit és oktatását a tagállamok körében;

17.  nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a vállalati képzés és az iskolai oktatás szoros összekapcsolása sikeres modell, amelyet Európa-szerte és határokon átnyúlóan erősíteni és támogatni kell;

18.  szorgalmazza a magánszektorral és a szociális partnerekkel folytatott együttműködés szorosabbra fűzését a kockázatvállaló, vállalkozó kedvű és innovatív kultúra ösztönzése érdekében (például olyan strukturális kötelezettségvállalásokon keresztül, mint például az innovációt és az ötletek megosztását célzó létesítmények kialakítása);

19.  meggyőződése, hogy a vállalkozói rátermettség sikeres kibontakoztatása egyre erőteljesebben függ a média- és digitális kompetenciák egyidejű rendelkezésre állásától, valamint hogy ezt a kölcsönös kapcsolatot erőteljesebben figyelembe kell venni az oktatásban és képzésben; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden fiatal rendelkezzen számítógépes ismeretekkel és képességekkel, valamint olyan transzverzális és vállalkozói készségekkel, amelyek lehetővé teszik a digitális világ kínálta lehetőségek maradéktalan kihasználását, ezáltal segítve őket abban, hogy a vállalkozói szellem kialakítása, közvetítése és előmozdítása tekintetében új formákat hozzanak létre és így képesek legyenek arra, hogy jobban versenyezzenek a munkahelyekért, önfoglalkoztatóvá váljanak, megtanulják jobban megérteni leendő munkáltatójuk magatartását és igényeit, és hozzájáruljanak a munkáltató szervezet innovációra és versenyre való felkészültségéhez;

20.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozói kompetenciát az egész életre vonatkozó megközelítés réven fejleszteni és javítani kell, többek között munkatapasztalatok és nem formális és informális tanulás útján is, és ennek hitelesítését javítani és támogatni kell, mivel hozzájárul a karrierfejlesztéshez;

21.  elismeri, hogy a vállalkozás tanításának egyik kulcseleme a tanárok megfelelő felkészítése, és hogy az oktatási folyamat hitelességének biztosítása érdekében sürgős szükség van a magas színvonalú továbbképzésre;

22.  felszólítja a tagállamokat, hogy küzdjenek a fogyatékossággal élő fiatal vállalkozók előtt álló akadályok ellen egyrészt azáltal, hogy képzést nyújtanak azon szolgáltatók számára, akiknek feladatai közé tartozik a fogyatékos személyek támogatása, másrészt azzal, hogy a támogatás helyszínéül szolgáló létesítményeket a mozgáskorlátozott személyek által hozzáférhetővé alakítják;

23.  megállapítja, hogy a középfokú és a felsőfokú oktatás közötti együttműködés előmozdítása lehetővé tenné a fiatalok közötti párbeszéd fokozását, és ösztönözné az innovációt;

24.  hangsúlyozza, hogy a tudományos kutatáson alapuló új vállalatok (az úgynevezett „spin-ff”fok) fiatalok által történő létrehozásának támogatása és megkönnyítése, az ilyen vállalatok alapításával járó bürokratikus terhek csökkentése, valamint a diákvállalkozók számára egyértelmű és támogató jellegű szabályozási keret létrehozása révén fejleszteni kell a vállalkozói kultúrát a felsőoktatásban; úgy véli, hogy ebben az összefüggésben az iskoláknak és az egyetemeknek időt, teret és elismerést kell biztosítaniuk a fiatalok kezdeményezései számára, hogy megadják nekik az olyan újabb projektek felvállalásához szükséges önbizalmat, amelyek idővel hasznosnak bizonyulhatnak független vállalkozásaik elindításához; üdvözli a sikeres üzleti vállalkozásokért a fiatalokat jutalmazó kezdeményezéseket (például az év legjobb diákvállalkozásának járó díjat); ismételten hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a vállalatok biztosítsanak lehetőséget a fiatalok számára első közvetlen, házon belüli munkatapasztalatuk megszerzésére; megismétli, hogy támogatni kell a vállalatlátogatásokat és az ilyen célú gyakornoki programokat, hogy a fiatalok általános képet kapjanak az üzleti világról;

25.  kiemeli, hogy az üzleti közösségnek kulcsszerepe van a vállalkozásoktatásban és a-képzésben azáltal, hogy tapasztalatokon alapuló tanulást biztosít, amely kiegészíti a fiatalok elméleti oktatását;

26.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozó kedv fiatalok közötti fellendítésében elengedhetetlen szerepet játszanak azok a fiatal vállalkozókat tömörítő különböző szövetségek, amelyek lehetőséget biztosítanak számukra innovatív projektek kifejlesztésére és üzleti tapasztalatok szerzésére, valamint megadják nekik az ahhoz szükséges eszközöket és önbizalmat, hogy maguk is vállalkozókká válhassanak;

Az uniós intézmények szerepe – koordináció, módszertan és pénzügyi eszközök

27.  kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy saját hatáskörükön belül és a szubszidiaritás elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett dolgozzanak ki a nemzeti oktatási rendszerek rendelkezésére bocsátandó módszertani támogatást és eszközöket a vállalkozásoktatás és –képzés – többek között a szociális vállalkozás – terén, és hogy kövessenek összehangolt megközelítést, amelynek keretben felhívják a tagállamok közigazgatásait arra, hogy működjenek együtt szorosabban a vállalkozásokkal a vállalkozás erősítéséhez szükséges döntő tényezők megállapítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy növelje az európai strukturális és beruházási alapok keretében a fiatal vállalkozóknak nyújtott támogatás összegét;

28.  felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a lányok és fiatal nők vállalkozói szerepvállalásának fokozása érdekében az alkalmazott módszerek, kommunikációs eszközök és pénzügyi források tekintetében juttassák érvényre a nemek közötti egyenjogúság elvét;

29.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre és lendítsen fel vállalkozási gyakornoki és csereprogramokat annak érdekében, hogy lehetőséget adjon a fiataloknak a tapasztalatszerzésre és megkönnyítse a tudás és a tapasztalatok cseréjét;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát a transzverzális készségek – így a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kezdeményezés, a közös munkavégzés, az együttműködés, az önirányítás, a tervezés, az irányítás és a csapatépítés – fejlesztésére az oktatás és képzés valamennyi szintjén és típusában, figyelembe véve, hogy ezek a foglalkozások és ágazatok széles köre számára előnyösek;

31.  kéri a Bizottságot, hogy az Erasmus+ program keretében fordítson fokozott figyelmet a transzverzális készségek, többek között a vállalkozói készség és a digitális képességek kialakítására és értékelésére, és egyúttal hangsúlyozza, hogy e programnak nem szabad egyoldalúan a foglalkoztathatósággal kapcsolatos megfontolásokra épülnie, és hogy meg kell őrizni a vállalkozási tevékenységekhez való hozzáférés alacsony küszöbét, többek között a nem formális és informális oktatás területén is; kéri továbbá a Bizottságot, hogy mozdítson elő oktatáspolitikai reformokat a tagállamokban, koherens szakpolitikai keretet teremtve a tagállamok és az EU számára e téren;

32.  felkéri a Bizottságot, hogy támogassa az kit-készségek és a probléma-megoldási készségek és pénzügyi műveltség nyomon követését; felkéri a Bizottságot, hogy végezzen hosszú távú kutatást e téren;

33.  felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap és különösen az Európai Szociális Alap felhasználásával támogassa az oktatási intézmények és vállalkozások közötti partnerséget, hogy ösztönözze a munkán alapuló, vállalkozásoknál történő tanulást, és nemzeti és helyi szinten elősegítse a vállalkozási kompetenciákat;

34.  felkéri a Bizottságot, hogy támogasson egy európai vállalkozásoktatási hálózatot – mint például a 2015 májusában létrehozott és európai szervezetek, más európai, nemzeti és helyi szintű érintett szereplők, valamint nemzeti oktatási intézmények által támogatott Európai Vállalkozásoktatási Hálózatot (EE-HUB) – amely biztosítja a legjobban bevált gyakorlatok összegyűjtését és megosztását az oktatási intézmények és szervezetek, a szakmai képzés nyújtó intézmények, az üzleti vállalkozások, a hatóságok és a szociális partnerek körében;

35.  kéri a Bizottságot, hogy az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó tágabb uniós stratégia, a globális uniós stratégiák és a Junker vezette Bizottság terve keretében gondoskodjon a vállalkozásoktatás következetes és hatékony összehangolásáról;

36.  javasolja, hogy a Bizottság vegye fel a vállalkozásoktatást és a-képzést a jövőbeni Erasmus+ program célkitűzései közé, és a következő (2020 utáni) pénzügyi időszak során a program valamennyi fellépésében – többek között a mobilitás tekintetében is –juttassa érvényre az alábbi szempontokat:

   i. a vállalkozást az oktatás és képzés révén előmozdító hatályos intézkedések hatásának körültekintő értékelése és azok esetleges kiigazítása, különös figyelmet fordítva az alulreprezentált és hátrányos helyzetű csoportokra gyakorolt hatásokra,
   ii. az összes diákot célzó formális és nem formális oktatás jobban meghatározott tanulási tartalmainak és eszközeinek – elméleti és gyakorlati moduloknak is, például a diákok vállalkozási projektjeinek – támogatása,
   iii. a tanárok, nevelők, ifjúsági munkások, edzők és oktatásvezetők alapképesítésének és folyamatos szakmai fejlődésüknek és szerepük megerősítésének támogatása a vállalkozásoktatás terén,
   iv. az oktatási intézmények, vállalkozások, nonprofit szervezetek, regionális és helyi hatóságok és nem formális oktatási szolgáltatók közötti partnerségek támogatása annak érdekében, hogy megfelelő tanfolyamok szerveződjenek és hogy a diákok érdemleges gyakorlati tapasztalatot szerezhessenek és modelleket ismerhessenek meg,
   v. készségfejlesztés a vállalkozási folyamatok, a pénzügyi alapismeretek, a számítógépes ismeretek és készségek, a kreatív gondolkodás, a kreatív hasznosság, a problémamegoldás, az innovatív szemlélet, az önbizalom, a saját elképzelésekbe vetett bizalom, az alkalmazkodóképesség, a csapatépítés, a projektmenedzsment, a kockázatértékelés és a kockázatvállalás, valamint szakirányú üzleti készségek és ismeretek terén,
   vi. a fogyatékkal élő személyeket sújtó valamennyi, még fennálló fizikai és digitális korlátozás felszámolása, mivel e személyek teljes körű munkaerő-piaci integrációja alapvető fontosságú a fenntartható és összetartó vállalati kultúra előmozdítása szempontjából,
   vii. megszerzése szempontjából elsődlegesen fontos környezet – szerepének kiemelése;

37.  felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa és számolja fel mindazon tényezőket, amelyek elriasztják a nőket a vállalkozástól, és hatékonyan mozdítsa elő a fiatal nők hozzáférését a vállalkozóknak nyújtott finanszírozáshoz és támogató szolgáltatásokhoz;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy hangolja össze és mozdítsa elő a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a jobb együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét azon tagállamok között, amelyek már beillesztették tantervükbe a vállalkozásoktatást, és jobb előrelépést értek el a fiatalok vállalkozásának előmozdítása terén, valamint azon tagállamok között, amelyek még e folyamat kezdetén járnak;

40.  felhívja a Bizottságot, hogy 2017 végéig állítsa össze a vállalkozói készségek közvetítésének és a fiatalok általi vállalkozás tagállami támogatásának „legjobb gyakorlatát”, nyújtson be erre vonatkozóan jelentést az Európai Parlamentnek, és saját támogatási gyakorlatainak értékelésekor is vegye figyelembe e munka eredményeit;

41.  felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a vállalkozásoktatást a transzverzális kompetenciák elősegítésének módszereként, a tanulók személyes és szakmai életének jobb vezetése érdekében;

42.  felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a tagállamok által a fiatalok vállalkozói készségének támogatása érdekében hozott konkrét intézkedéseket, szenteljen külön figyelmet az eredményekkel kapcsolatos információk előmozdításának és közzétételének, valamint ösztönözze és támogassa, hogy az intézmények és szervezetek megosszák egymással bevált gyakorlataikat, ötleteiket, ismereteiket és tapasztalatukat, valamint alkossanak ágazatközi stratégiai partnerségeket; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fiatalok vállalkozó készségének előmozdítása érdekében dolgozzanak ki referenciaértékeket, modelleket, közös eszközöket és projekteket;

43.  nyomatékosan kéri a Bizottságot, gondoskodjon arról, hogy a tagállamok által hozott intézkedések ne akadályozzák a munkavállalók szabad mozgását, s így az üzleti pályát választó fiatalok az Európai Unión belül bárhol folytathassák tevékenységüket;

A tagállamok szerepe

44.  kéri a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy tegyenek intézkedéseket az induló vállalkozások elindítására és irányítására vonatkozó képzés előmozdítása érdekében, többek között szakértői mentorálást, inkubátorokat, katalizátorokat és vállalkozásbarát környezet kialakítását biztosítva, amely megkönnyíti a fiatalok vállalkozásindítását, és lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan talpra álljanak a kezdeti kudarcok után, és ezáltal járuljanak hozzá a pozitív szemléletű üzleti kultúra létrejöttéhez, az üzleti kudarc negatív megítélésének megelőzéséhez és az újbóli vállalkozói próbálkozás bátorításához, külön figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű fiatalok támogatására;

45.  nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy fiatal vállalkozóink hozzáférjenek a számukra szükséges finanszírozáshoz, és hogy minden szakaszban támogatásban részesüljenek;

46.  kéri a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy maradéktalanul aknázzák ki az uniós strukturális alapok, különösen az Európai Szociális Alap kínálta forrásokat a vállalkozásoktatás és -képzés elősegítése, valamint a digitális készségek kibontakoztatása érdekében nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt;

47.  felszólítja a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy használják fel az összes létező uniós szintű finanszírozási forrást, például az Európai Szociális Alapot, az európai ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, a foglalkoztatás és szociális innováció európai programját (EaSI), az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programot és a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós programot (COSME) azon kezdeményezések ösztönzésére és támogatására, amelyek hatékonyabb és célzottabb kapcsolatok kiépítésére törekednek az üzleti élet és az oktatási ágazat között,

48.  felhívja a tagállamokat, hogy segítsék elő a legjobb gyakorlatok megosztását, ösztönözzék mind a belföldi, mind a határokon átnyúló partnerségeket, támogassák a szárnyukat bontogató vállalkozásokat, valamint a kis- és középvállalkozások érintett hálózatai és a fejlesztési ügynökségek munkáját;

49.  ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak különleges innovatív módszereket a tanárok és mentorok vállalkozói készségek tekintetében történő képzéséhez, képessé téve őket a vállalkozói készségek elősegítésére és bátorítására, továbbá kéri, hogy mérlegeljék a vállalkozás beépítését az oktatási tantervekbe;

50.  felhívja a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább a nem formális és az informális tanulás során megszerzett kompetenciák elismerésére és hasznosítására szolgáló rendszereiket, tiszteletben tartva a 2018-ra vonatkozó kötelezettségvállalásukat annak érdekében, hogy a magánszemélyek számára irányváltási lehetőséget és második esélyt biztosítsanak, valamint hogy lendületet adjanak az önelismeréshez és a további tanuláshoz;

51.  felhívja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a magánpartnereknek – a vállalati társadalmi felelősségvállalásuk részeként – a vállalkozásoktatásba való, finanszírozáson vagy képzés biztosításán keresztül történő bevonását;

52.  felhívja a tagállamokat, hogy szüntessék meg a fiatalok üzleti terveinek megvalósításához kapcsolódó bürokráciát, és mérlegeljék adókedvezmények és ösztönző intézkedések bevezetését annak érdekében, hogy a fiatalok saját üzleti elképzeléseket gondoljanak ki; rámutat arra, hogy a sikertelen induló vállalkozások számára biztonsági hálókat kell biztosítani;

53.  hangsúlyozza, hogy enyhíteni kell a fiatal vállalkozók pénzügyi nehézségit, meg kell könnyíteni e e fiatalok hozzáférését a hitelekhez és a különleges támogatásokhoz, csökkenteni kell a jelenlegi adminisztratív terheiket, valamint olyan szabályozási környezetet és adóügyi ösztönzőket kell kialakítani, amelyek bátorítják a fiatalokat vállalkozói kezdeményezések kidolgozására és fellendítik a munkahelyteremtést, megkönnyítve a fiatal vállalkozók számára üzleti projektjeik elindítását és fenntartását;

54.  felszólítja a tagállamokat, hogy proaktív módon javítsák a szabályozási keretet és egyszerűsítsék a közizgatási eljárásokat a vállalkozások, különösen a kkv-k és a szociális vállalkozások számára, valamint támogassák az ilyen vállalkozásokat, és kövessék figyelemmel foglalkoztatási gyakorlataik minőségét; rámutat arra, hogy a szociális és szolidáris vállalkozások fenntartható munkahelyeket teremtenek, hozzájárulnak a közösségek fejlődéséhez, valamint segítenek a fenntartható környezet előmozdításában és válság idején a szociális ellenálló képesség biztosításában;

55.  szorgalmazza, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok tevékenyebben nyújtsanak támogatást és adjanak tanácsot a vállalkozásoknak, és különösen a fiatal vállalkozóknak;

56.  felszólítja a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy az innovatív diákok számára javítsák a hozzáférést az ösztöndíjakhoz és mikrohitelekhez – amelyeket többek között a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának (EaSI) a mikrofinanszírozással és szociális vállalkozással foglalkozó területe által is támogat –, valamint a támogatási, információs, mentorálási, multidiszciplináris segítségnyújtási és kölcsönös értékelési platformokhoz annak érdekében, hogy saját vállalkozásokat vagy projekteket indíthassanak; felszólítja a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a hitelekhez való hozzáférést és azok törlesztését, támogassák a közösségi finanszírozás alkalmazását, alakítsanak ki partnerségeket a helyi gazdaság, a vállalkozások és az egyetemek között, erősítsék a vállalkozásoknak a fiatalok munkaerőpiacra történő integrálásában játszott szerepét, valamint szilárdítsák meg az Entrepreneurial Skills Pass (ESP) képesítést az iskolai és egyetemi oktatás különböző szintjein, elsősorban a kkv-kkal együttműködve; sürgeti a tagállamokat, hogy ösztönözzék a fenntartható fejlődéssel és a jövőorientált tanulmányi ágakkal foglalkozó üzleti inkubátorok egyetemeken történő létrehozását;

57.  felszólítja a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék a nem csalárd kilépésre vonatkozó eljárásokat, valamint hozzanak létre egy olyan, támogató jellegű kilépési környezetet, amely azt az egyértelmű üzenetet közvetíti a fiatalok számára, hogy a sikertelenség nem egész életre szóló kudarc;

58.  felszólítja a tagállamokat, hogy a projekt-alapú, tantárgyakon átívelő és a vállalatokkal együttműködésben nyújtott tanulmányok lehetővé tételével ösztönözzék az oktatásban a fiatalok vállalkozó kedvét;

59.  felszólítja a tagállamokat, hogy a közép- és felsőfokú oktatás ideje alatt nyújtott pályaválasztási tanácsadás során a vállalkozást pozitív karrierlehetőségként mutassák be, felszámolva azt a negatív előítéletet, amely egyes uniós tagállamokban a vállalkozással mint karrierlehetőséggel kapcsolatban kialakult;

60.  felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék az önfoglalkoztatással és az új vállalkozások alapításával kapcsolatos tájékozottságot a fogyatékossággal élő fiatalok körében, például a munkaerőpiacra már beilleszkedett, fogyatékossággal élő személyek pályafutásának népszerűsítése, valamint a fogyatékossággal élő vállalkozók nyilvános elismerése révén;

Következő nyomon követési lépések

61.  sürgeti a Bizottságot, hogy kövesse nyomon és fejlessze tovább az Entrepreneurship 360 projektre (iskolák és szakképzés) és a HEInnovate projektre (felsőoktatás) irányuló munkáját;

62.  felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter értékelő mutatói közé 2016-tól kezdődően vegyen fel a vállalkozásoktatáshoz kapcsolódó mutatókat;

63.  kéri a Bizottságot, hogy a parlamenti ciklus végéig terjesszen a Parlament elé értékelő jelentést a fiatalok vállalkozói készségeinek oktatás és képzés révén történő fejlesztése tekintetében elért eredményekről és arról, hogy mennyire sikerült elérnie a rászoruló társadalmi csoportok tagjait;

64.  felhívja a Bizottságot, hogy a vállalkozási programok és tevékenységek módszeres értékelése tekintetében biztosítson európai szintű összehangolást és együttműködést, lehetővé téve az eredmények egybevetését, például a fiatalok vállalkozási tevékenysége különböző szerkezetének és a fiatal vállalkozók jellemzőinek a tagállamok közötti összehasonlítását társadalmi és demográfiai változók – például életkor, nem és végzettség – alapján;

65.  felhívja a Bizottságot, hogy uniós szinten mozdítsa elő a szakpolitikai együttműködést, és késztesse a tagállamokat a legjobb gyakorlatok megosztására;

o
o   o

66.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és a tagjelölt országok kormányainak, valamint az Európa Tanácsnak.

(1) HL C 17., 2015.1.20., 2. o.
(2) HL C 183., 2014.6.14., 18. o.
(3) HL C 119., 2009.5.28., 2. o.
(4) HL C 120., 2013.4.26., 1. o.
(5) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.
(6) HL C 199., 2011.7.7., 1. o.
(7) HL C 311., 2009.12.19., 1. o.
(8) HL L 394., 2006.12.30., 10. o.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0107.
(10) HL C 353. E, 2013.12.3., 56. o.
(11) HL C 165. E, 2013.6.11., 7. o.
(12) HL C 377. E, 2012.12.7., 89. o.
(13) HL C 161. E, 2011.5.31., 8. o.
(14) HL C 45. E, 2010.2.23., 33. o.
(15) A Bizottság jelentése a nők és férfiak közötti egyenlőség terén 2012-ben elért haladásról (SWD(2014)0142), a Bizottság kiadványa az európai női vállalkozókra vonatkozó statisztikai adatokról, 2014. szeptember.
(16) Az Európai Képzési Alapítvány budapesti és isztambuli szimpóziumának következtetései.
(17) Bizottság: Eurobarométer-felmérés (FL354): „Vállalkozás az EU-n belül és kívül”, 2013. január 9.

Jogi nyilatkozat