Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2213(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0218/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0218/2015

Viták :

PV 08/09/2015 - 11
CRE 08/09/2015 - 11

Szavazatok :

PV 09/09/2015 - 8.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0307

Elfogadott szövegek
PDF 371kWORD 127k
2015. szeptember 9., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az uniós szakpolitikák városi dimenziója
P8_TA(2015)0307A8-0218/2015

Az Európai Parlament 2015. szeptember 9-i állásfoglalása az uniós politikák városi dimenziójáról (2014/2213(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak XVIII. címére,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel „Az Európai városfejlesztési menetrend és jövője a kohéziós politikában” című, 2011. június 23-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel „A területfejlesztési menetrend és a Lipcsei Charta nyomon követése: a térségfejlesztésre és a területi kohézióra irányuló európai cselekvési program felé” című, 2008. február 21-i jogalkotási állásfoglalására(5),

–  tekintettel „Az uniós szakpolitikák városi dimenziója – az uniós városfejlesztési menetrend legfontosabb elemei” című, 2014. július 18-i bizottsági közleményre (COM(2014)0490),

–  tekintettel a „Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT): helyzetkép és kilátások” című, 2014. június 18-i bizottsági közleményre (COM(2014)0368),

–  tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az „Intelligens városok és közösségek – európai innovációs partnerség” című, 2012. július 10-i bizottsági közleményre (C(2012)4701),

–  tekintettel a „Fenntartható városi fejlődés az Európai Unióban: a cselekvési program kerete” című, 1998. október 28-i bizottsági közleményre (COM(1998)0605),

–  tekintettel „Az uniós városfejlesztési menetrend felé” című, 1997. május 6-i bizottsági közleményre (COM(1997)0197),

–  tekintettel a Bizottság 2014. júliusi hatodik jelentésére a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról: a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások – A fejlődés és a jó kormányzás előmozdítása az EU régióiban és városaiban,

–  tekintettel „A jövő városai: befektetés Európába” című, 2014. február 17–18-i brüsszeli bizottsági jelentésre,

–  tekintettel a „Digitális jövő – utazás 2050-be. Jövőkép és szakpolitikai kihívások, városok, falvak és közösségek” című, 2014-es bizottsági jelentésre,

–  tekintettel „A jövő városai – kihívások, elképzelések és megoldások” című bizottsági jelentésre (Brüsszel, 2011. október),

–  tekintettel a területi kohézióért és városfejlesztési ügyekért felelős miniszterek 2015. június 10-i rigai nem hivatalos találkozóján az EU városfejlesztési menetrendje kapcsán elfogadott miniszteri nyilatkozatra,

–  tekintettel a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió: a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások” című hatodik jelentésről 2014. november 19-én Brüsszelben elfogadott tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a kohéziós politikáért felelős miniszterek 2014. április 24–25-i athéni nem hivatalos ülésén elfogadott elnökségi következtetésekre,

–  tekintettel az uniós kohéziós politikáért, terület- és városfejlesztésért felelős miniszterek 2011. november 24–25-i poznani nem hivatalos ülésén az uniós szakpolitikák területi dimenziójáról és a jövőbeli kohéziós politikáról elfogadott lengyel elnökségi következtetésekre,

–  tekintettel az EU 2020-ig szóló területi agendájára, amelyet a területrendezésért és területfejlesztésért felelős miniszterek 2011. május 19-i gödöllői nem hivatalos miniszteri értekezletén fogadtak el,

–  tekintettel a városfejlesztésért felelős miniszterek 2010. június 22-én, Toledóban tartott nem hivatalos tanácsi ülésén elfogadott „toledói nyilatkozatra”,

–  tekintettel a városfejlesztésért felelős miniszterek 2007. május 24–25-i lipcsei nem hivatalos tanácsi ülésén elfogadott, a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Chartára,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának az „Úton egy integrált uniós városfejlesztési menetrend felé” című programról szóló, 2014. június 25-i véleményére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) „Az uniós szakpolitikák városi dimenziója – az uniós városfejlesztési menetrend legfontosabb elemei” című bizottsági közleményről (COM(2014)0490) szóló, 2015. április 23-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0218/2015),

A.  mivel 2014-ben a világ népességének fele(6) és az európai népesség 72%-a városi térségekben élt(7), és 2050-re a Föld lakosságának közel 80%-a városi területeken fog lakni(8);

B.  mivel a „funkcionális városi területek” az EU-ban a nagy, közepes és kisvárosok és a környező területek köré épült egyedi, többközpontú struktúrákból állnak, így túllépnek a hagyományos közigazgatási határokon, és gazdasági, társadalmi, környezeti és demográfiai kihívásaik révén összekapcsolódó, különböző területeket ölelnek fel;

C.  mivel a nagyvárosok, városok és a funkcionális városi területek, mint például a nagyvárosi területek, nemcsak a részvételi demokráciában játszanak fontos szerepet, de az EU kulcsfontosságú gazdasági és munkahelyteremtési pillérei is, mivel az innováció és az új gazdasági tevékenységek gyakran a városokból indulnak ki; mivel ezért a városok jelentős eszközök az EU számára a világ más részeihez fűződő kapcsolatokban, de ugyanezeken a kulcsfontosságú területeken növekedési és foglalkoztatási akadályokat kell leküzdeni, valamint kezelni kell a társadalmi kirekesztést (például a munkaerőpiacon jelen lévő alacsonyan képzett fiatalokét), a hozzáférés hiányát és a környezetkárosítást;

D.  mivel a nagyvárosok, városok és a funkcionális városi területek és régiók felelnek az EU-ban az energiafogyasztás és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás nagyobb részéért; mivel másrészt döntő szerepet játszanak a nagyobb fokú energiahatékonyság és energia-önellátás megvalósításában, valamint olyan új kezdeményezések kidolgozásában (mint például a gazdasági tevékenység új formái), amelyek támogatják a városi mobilitást és a versenyképes és környezetbarát közlekedési rendszereket, és elősegítik a növekedést, a foglalkoztatást, a társadalmi és területi kohéziót, az egészséget és a biztonságot;

E.  mivel egyes városokban a lakosság elöregedőben van és a népesség csökken, és a városoknak az általuk biztosított létesítmények és közszolgáltatások nagyságrendje miatt problémákkal kell szembenézniük, miközben más városokban a lakosság száma nő, ami növeli a meglévő létesítményekre gyakorolt nyomást, más problémákat, például (az ifjúsági) munkanélküliséget, a társadalmi kirekesztést, a közlekedési torlódást, a városok terjeszkedését és a környezetszennyezést pedig súlyosbítja, amelyek jelentősen megnövelik az ingázási időt, és rontják számos európai polgár életminőségét;

F.  mivel a városokat érintő, a gazdasági fejlődéssel, az éghajlatváltozással, a közlekedéssel és a demográfiai változásokkal kapcsolatos fő kihívások némelyike csak a városok és a környező térségek közötti partnerségek révén kezelhető; mivel az összefüggő területek – különösen a közlekedés és a távközlés területén történt fejlesztéseknek köszönhető – növekedése szükségessé teszi az összeköttetést elősegítő eszközök fejlesztését;

G.  mivel az európai szakpolitikai kezdeményezések közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a városok fenntartható fejlődését és a várospolitikát;

H.  mivel az európai szakpolitikák és jogszabályok mintegy 70%-át helyi és regionális szinten hajtják végre;

I.  mivel a közös stratégiai keret (a közös rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet II. címe I. fejezetének 10. cikke) teljes mértékű kihasználása, valamint a szereplők és a kormányzási szintek jobb politikai összehangolása révén uniós szinten nagyobb következetességet kell biztosítani a különböző szakpolitikai kezdeményezések és támogatási programok között

J.  mivel a Bizottság 1997-ben közzétette „Az uniós városfejlesztési menetrend felé” című közleményt(9), de az európai városoknak az uniós politika alakításában játszott szerepéről továbbra is vita folyik;

K.  mivel a Parlament a korábbiakban támogatta az uniós szintű jövőbeli várospolitika keretrendszereként szolgáló „városfejlesztési menetrend” előterjesztésére vonatkozó bizottsági javaslatot;

L.  mivel a szubszidiaritás – az EUMSZ szerinti formájában –, valamint az EU, a tagállamok és a regionális és helyi hatóságok összehangolt cselekvésén alapuló többszintű kormányzás és a partnerségi elv valamennyi uniós politika megfelelő végrehajtásának létfontosságú eleme, és mivel a helyi és regionális hatóságok erőforrásainak és szakértelmének bevonását ennek megfelelően meg kell erősíteni;

M.  mivel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) szóló rendelet (1301/2013/EU rendelet) megerősíti az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) városi dimenzióját azáltal, hogy a pénzügyi támogatások legalább 5%-át a fenntartható városfejlesztést szolgáló integrált intézkedésekre biztosítja, oly módon, hogy igazgatási feladatokat ruház a városi hatóságokra, legalábbis nagyobb felelősségi kört biztosít számukra a műveletek kiválasztásával kapcsolatos feladatok terén olyan eszközök létrehozása révén, mint az integrált területi beruházások és a közösségvezérelt helyi fejlesztés, továbbá azáltal, hogy a fenntartható városfejlesztés új megoldásainak tesztelése érdekében külön költségvetést biztosít az „innovatív intézkedések” számára, és hogy városfejlesztési hálózatot hoz létre;

N.  mivel az általános rendelkezések megállapításáról szóló rendeletben (1303/2013/EU rendelet) és az európai magatartási kódexben meghatározott partnerségi elv a városi hatóságok uniós döntéshozatali folyamatokba történő korai bevonásának biztosítására kötelezi a tagállamokat;

Az uniós politikák városi dimenziója

1.  véleménye szerint az uniós szakpolitikáknak támogatniuk kell a városokat, a nagyvárosokat és a funkcionális városi területeket abban, hogy a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás és a fenntartható fejlődés motorjaként teljes körűen kibontakoztassák a bennük rejlő lehetőségeket, amit lehetővé kell tenni számukra; úgy véli ezért, hogy e városoknak, nagyvárosoknak és funkcionális városi területeknek szorosabban kell kapcsolódniuk a teljes európai döntéshozatali ciklushoz;

2.  felkéri a Bizottságot és, amennyiben szükséges, a tagállamokat, hogy tegyenek javaslatot olyan korai előrejelző rendszer bevezetésének módjaira a rendelkezésre álló eszközök kiigazítása révén, és a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 6. cikkének megfelelően, amely lehetővé teszi, hogy a szubnacionális kormányzatok észleljék, hogy figyelembe vették-e a szubszidiaritás és az arányosság elvét, lehetővé téve a szubnacionális kormányzatok politikai folyamatokba való korai beavatkozását, valamint a megalapozott területfejlesztési stratégiákat és a jövőbeli jogszabályok hatékonyabb végrehajtását;

Az integrált európai városfejlesztési menetrend felé

3.  üdvözli a Bizottságnak az európai városfejlesztési menetrend létrehozására irányuló kezdeményezését; támogatja annak létrehozatalát a városi megoldásokat az uniós kihívásokkal jobban összekapcsoló, a városi dimenzióval rendelkező uniós politikák egységes kereteként az ágazati politikák és a kormányzási szintek jobb összeillesztése, az uniós támogatások fontos helyi városi feladatokhoz való célzottabb eljuttatása és az ágazati politikák területi hatásának jobb értékelése céljából; úgy véli, hogy az európai városfejlesztési menetrendnek különösen támogatnia kell azon kormányzási megoldások fejlődését, amelyek a legjobban tudnak reagálni a városok, nagyvárosok és a funkcionális városi területek fenntartható, inkluzív gazdasági és társadalmi fejlődésének kihívásaira és célkitűzéseire;

4.  elismeri, hogy noha a városfejlesztés terén az EU-nak nincs kifejezett hatásköre, számos uniós kezdeményezés közvetlenül vagy közvetve hat a városokra, nagyvárosokra és a funkcionális városi területekre; ezért úgy véli, hogy a megfelelően kidolgozott és megvalósított nemzeti és regionális várospolitikák az európai városfejlesztési menetrend előfeltételét képezik; úgy véli, hogy ez utóbbinak az Európai Unió városaival, nagyvárosaival és funkcionális városi területeivel kapcsolatos olyan stratégiának kell lennie, amely hosszú távon uniós szintű városfejlesztési politikává alakulhat; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az Unió 2020-ig tartó területfejlesztési menetrendjével összhangban többközpontú városi struktúrára épülő, kiegyensúlyozott területszervezésen kell alapulnia;

5.  meggyőződése, hogy az európai városfejlesztési menetrendnek a Bizottság, a tagállamok, a helyi hatóságok és más szereplők közös erőfeszítése révén kell létrejönnie, amelynek célja a városi dimenzióval rendelkező uniós szakpolitikák gyakorlati, integrált és összehangolt, ugyanakkor rugalmas megközelítés révén történő racionalizálása, koordinálása és végrehajtása a „városokban és a városokkal”, a nagyvárosokban és a nagyvárosokkal, illetve a funkcionális városi területeken és azokkal együtt, a területi sajátosságok figyelembevétele és minden egyes tagállam intézményi struktúrájának tiszteletben tartása mellett;

6.  úgy ítéli meg, hogy az európai városfejlesztési menetrendnek teljes összhangban kell állnia az EU általános célkitűzéseivel és stratégiájával, különösen az Európa 2020 stratégiával és a területi kohézióra vonatkozó célkitűzésekkel; hangsúlyozza, hogy a közigazgatási határok egyre kevésbé játszanak meghatározó szerepet a regionális és helyi szintű fejlesztési kihívások megoldására irányuló törekvések során; úgy véli ezért, hogy az európai városfejlesztési menetrendnek átfogónak kell lennie, és egyértelműen figyelembe kell vennie az uniós területi egységek diverzitását, a határokon átnyúló kapcsolatokat és a város és a vidék kapcsolatát, beleértve azon szolgáltatások tekintetében, amelyeket a funkcionális városi területek nyújtanak a környező vidéki területeknek;

7.  sürgeti a Bizottságot, hogy a „városi közösségi vívmányok” és a különböző érdekelt felekkel – köztük a gazdasági és szociális partnerekkel és a civil szervezetekkel – folytatott átfogó konzultáció alapján dolgozzon ki közleményt, amelyben részletezi a jövőbeli európai városfejlesztési menetrend jellemzőit; felkéri a Bizottságot, hogy az európai városfejlesztési menetrendet foglalja bele éves munkaprogramjába;

Integrált területfejlesztési megközelítés érvényesítése az uniós döntéshozatalban és jogszabályokban

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy a következetesség biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a városok, nagyvárosok és funkcionális városi területek biztosítani tudják az Európa 2020 intelligens, fenntartható és inkluzív társadalmi és gazdasági fejlődésre irányuló célkitűzéseinek elérését, a városi területekre irányuló új szakpolitikai kezdeményezések kialakításánál a helyet jobban figyelembe vevő integrált területi megközelítést alkalmazzon, például egy integrált uniós megközelítés végrehajtásával, amely támogatja az európai városokban zajló, innovatív közlekedési és építési megoldásokat;

9.  felkéri a Bizottságot, hogy valamennyi vonatkozó uniós szakpolitikai kezdeményezés területi dimenziójára vonatkozóan általános szabályként vezessen be területi hatásvizsgálatot minden releváns uniós politikai kezdeményezés regionális és helyi szintű gyakorlati megvalósíthatósága érdekében, hogy a hatásvizsgálatok és az új szakpolitikák kidolgozásakor fogadja be a decentralizált kormányzási szintekről érkező információkat („alulról felfelé” megközelítés), valamint biztosítsa, hogy minden vonatkozó ágazati uniós szakpolitika megfelelően kezelje azokat a kihívásokat, amelyekkel a városoknak, nagyvárosoknak és funkcionális városi területeknek szembe kell nézniük; felszólítja a Bizottságot, hogy ezeket a területi hatásvizsgálatokat a következő elemekre összpontosítsa: kiegyensúlyozott területfejlesztés, területi integráció, kormányzási szempontok, szabályozási szempontok, helyi végrehajtási szempontok, összhang a többi szakpolitikai célkitűzéssel;

10.  sürgeti a Bizottságot, hogy az átfedések és következetlenségek elkerülése, az integrált fenntartható városfejlesztés egyértelmű meghatározása és ezáltal e területen a közös koherens és átlátható uniós célkitűzések azonosítása érdekében rendszerezzen és elemezzen minden rendelkezésre álló adatot és megosztott koncepcionális keretet („városi közösségi vívmányok”);

11.  meggyőződése, hogy ahhoz, hogy a városi területekről a GDP indexeken túlmutató, pontosabb vizsgálatokat lehessen készíteni, elegendő adatot kell rendelkezésre bocsátani; ennélfogva úgy véli, hogy az Eurostatnak részletesebb helyi adatokat kell biztosítania és összeállítania, és hogy folytatni kell az Urban Audit és más hasonló felmérések keretében zajló munkát; felkéri ezenkívül a Bizottságot olyan eszközök kidolgozására, amelyekkel mérhető, hogy egy uniós szintű, integrált városfejlesztési menetrend milyen fejlődést és hatást vált ki;

12.  ösztönzi a Bizottságot, hogy csökkentse a hatályos uniós jogszabályok helyi szinten történő végrehajtásával kapcsolatos bürokráciát, és biztosítsa, hogy minden jövőbeli szabályozás mélyrehatóan elemezze helyi szintű végrehajtásának következményeit;

Az uniós szakpolitikai eszközök és finanszírozás városi dimenziója

13.  emlékeztet arra, hogy az uniós kohéziós politika és annak finanszírozási eszközei alkalmasabbak arra, hogy közös stratégiai tervezés és szabályok révén támogassák a funkcionális városi területek összetett integrált területi stratégiáit; ösztönzi a tagállamokat, hogy az integrált városfejlesztési tervek végrehajtásának sikeres támogatása érdekében teljes mértékben használják ki a rendelkezésre álló új eszközöket, például az integrált területi beruházásokat és a közösségvezérelt helyi fejlesztéseket, valamint az új rugalmas operatív programokat; ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az európai strukturális és beruházási alapok finanszírozásával végrehajtott műveletek és kezdeményezések városi dimenziójának jobb értékelése érdekében alakítsanak ki megfelelő és koherens mutatórendszert;

14.  kiemeli, hogy az integrált városfejlesztési megközelítés sikeres végrehajtása érdekében teljes mértékben ki kell használni a makroregionális stratégiákban rejlő lehetőségeket; felkéri a Bizottságot, hogy megfelelő módon vegye számításba és integrálja az európai városfejlesztési menetrend szempontjait, és az uniós makroregionális stratégiákon belül – amelyek a tervezés és a többszintű kormányzás modelljét képezik – hangsúlyozza a városi dimenziót;

15.  sajnálja, hogy bár az új kohéziós politikának vannak a városokkal kapcsolatos, jogilag kötelező erejű vonatkozásai, különösen a városok programozási szakaszba történő bevonása tekintetében, a városok képviselőinek tényleges részvétele a szakpolitika kialakításában igen csekély, és úgy hiszi, hogy ez a szakpolitikai folyamatokba való korai bevonásukkal javítható lenne, például konzultációkkal, kiértékelésekkel, valamint a bevált gyakorlatok és a tapasztalatok cseréjével; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az uniós forrásokkal támogatott programok és projektek végrehajtása során biztosítsák a partnerségi elv alkalmazását (az európai partnerségi magatartási kódexet is figyelembe véve (az általános rendelkezések megállapításáról szóló rendelet (1303/2013/EU rendelet) 5. cikkének (3) bekezdése)), és fordítsanak kiemelt figyelmet a városok, nagyvárosok és funkcionális városi területek programok előkészítésébe és irányításába – akár határokon átnyúlóan – történő bevonására;

16.  felszólít arra, hogy a városokat és nagyvárosokat fokozottabban vonják be a strukturális és beruházási alapok révén finanszírozott új programokba; úgy véli, hogy az ebből levont tanulságok az alapját képezhetik egy, a 2020 utáni kohéziós politika kidolgozását segítő jelentős szakpolitikai ajánlásnak; ebben az összefüggésben felkéri a Bizottságot vizsgálja meg az európai városfejlesztési menetrend végrehajtását néhány kiválasztott, a városi területek kihívásait megjelenítő tematikus területen („városi kísérleti projektek”), különösen a különböző uniós szakpolitikák összehangolása és a meglévő átfedések megszüntetésének biztosítása, a többszintű kormányzási modell alkalmazása és a területi hatásvizsgálatok végrehajtása révén; kéri a Bizottságot, rendszeresen készítsen jelentést a Parlament számára az ezzel kapcsolatos előrehaladásról és eredményekről;

17.  kéri a fenntartható, integrált és társadalmi befogadást eredményező városfejlesztést elősegíteni képes uniós beruházási politikák jobb összehangolását és integrálását; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a befektetett pénzeszközök maximális tőkeáttételi hatásának biztosítása érdekében az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), az EU által támogatott programok (például a LIFE, a Horizont 2020, az Intelligens Energia – Európa stb.) és a kohéziós politika, valamint a közpénzből finanszírozott (nemzeti) beruházások és a magán pénzügyi eszközök közötti szinergiák megteremtése érdekében teljes mértékben használják ki a szabályozási keretrendszert; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az összes beruházási politika egymást kiegészítő jellegét és a fokozott szinergiát, és el kell kerülni a kettős finanszírozást és az átfedéseket;

A többszintű kormányzás új modellje

18.  emlékeztet arra, hogy a mai főbb gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások túlnyúlnak a hagyományos közigazgatási határokon, és hogy a közigazgatási és területi struktúrák közötti növekvő eltérések (városi és városkörnyéki együttműködés, városi-vidéki együttműködés stb.) új rugalmas kormányzási formákat igényelnek a funkcionális térségek integrált területfejlesztésének folytatásához;

19.  úgy véli, hogy az európai városfejlesztési menetrendnek egy új, többszintű kormányzási módszeren kell alapulnia, amely a helyi szintet a szakpolitikai ciklus minden szakaszába szorosabban bevonja, és ezáltal a szakpolitikákat közelebb hozza a valósághoz, valamint megteremti összhangjukat a funkcionális városi területek folyamatos átalakulásával; úgy véli, hogy ennek során szerepet kell kapnia a helyi és regionális önkormányzatok képviseletében a Régiók Bizottságának is;

20.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a többszintű kormányzás partnerségeken és valódi együttműködésen alapuló új modelljének elemeire vonatkozóan, amely túlmutat az érdekelt felek egyszerű konzultációin, a formális kormányzati struktúrákat a „digitalizált” hálózati társadalom új realitásainak megfelelő rugalmas informális kormányzati struktúrákkal kombinálja, és illeszkedik ahhoz a fokozathoz, amelyen a kihívások jelentkeznek, egy olyan modellt, amely javítja a többszintű vertikális és horizontális együttműködést a kormányzati és nem kormányzati szereplőkkel helyi, regionális, nemzeti és európai szinten, és ezáltal közelebb hozza a kormányt a polgárokhoz, és javítja az európai program demokratikus legitimációját; javasolja, hogy ez a testre szabott „sui generis ” model legyen a jövőbeli európai városfejlesztési menetrend munkamódszere, miután a partnerek elfogadták, és valamennyi érdekelt féllel konzultáltak;

Tudásmenedzsment és adatmegosztás

21.  véleménye szerint a városi platformok és hálózatok (például az URBACT, a városfejlesztési hálózati program), valamint a városok közötti tudásmegosztást szolgáló egyéb programok (mint a CIVITAS, a Polgármesterek Szövetsége, a Mayors Adapt, az Intelligens városok és községek kezdeményezés, a fenntartható városok referenciakerete, a ManagEnergy) kiváló lehetőséget kínálnak a helyi, regionális és határokon átnyúló szereplők városfejlesztésben való részvételére és a szereplők közötti tudásmegosztásra; sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse meg ezeket a platformokat, és biztosítson közöttük jobb koordinációt annak érdekében, hogy a helyi szereplők jobban megértsék és hatékonyabban alkalmazzák őket;

22.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az uniós finanszírozású projektek és a városok közötti egyéb hálózati tevékenységek által biztosított, a tudás megosztására és a kapacitás növelésére irányuló tevékenységekből hozzák ki a legtöbbet; ösztönzi a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a projektek eredményeinek szolgálatai körében történő jobb megosztására szolgáló mechanizmusokat, és biztosítsa, hogy az eredmények alapanyagként hozzájáruljanak a nemzeti és uniós szintű szakpolitikák kialakításához;

23.  úgy véli, hogy az igényekhez jobban igazodó szakpolitikák kialakítása érdekében frissíteni és tökéletesíteni kell az Urban Audit adatbázisát; ösztönzi az Eurostatot és a Bizottságot, hogy a szakpolitikák végrehajtásának helyén, számos esetben helyi szinten összegyűjtött, részletesebb adatokat szolgáltassanak és állítsanak össze; hangsúlyozza, hogy ezen összetett funkcionális térségek megértésének javítása érdekében a városok és a környező térségek közötti, valamint a funkcionális városi területeken belüli kapcsolatok mérésére szolgáló időszaki adatok összegyűjtése is egyre fontosabb, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy gyűjtse össze és elemezze az említett adatokat, és a szakpolitika kialakítását azokra alapozza;

A jövőbeli európai városfejlesztési menetrend végrehajtása

24.  úgy véli, hogy ahhoz, hogy az európai városfejlesztési menetrend hatékony eszközzé váljon, közös és rendszeresen aktualizált koncepcionális keretrendszernek kell lennie, amely az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló céljainak szélesebb összefüggésében korlátozott számú kihívásra tematikusan összpontosít;

25.  határozott meggyőződése, hogy ezeknek a kihívásoknak a következő kritériumoknak kell megfelelniük: 1) összhangban vannak a közös koncepcionális keretrendszerrel; 2) fontos városi kihívások, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a nagyvárosokra, városokra, és a tagállamokban és a tagállamok között elhelyezkedő funkcionális városi területekre; 3) a tagállamok egyoldalúan nem tudják megoldani őket; 4) az uniós megközelítés egyértelmű hozzáadott értékkel rendelkezik; kéri a Bizottságot, hogy valamennyi, különösen helyi szintű érdekelt féllel szoros együttműködésben kezdje el az említett kihívások feltérképezésére, valamint a még meglévő szűk keresztmetszetek, szakpolitikai ellentmondások vagy képesség- és tudásbeli hiányosságok meghatározására irányuló munkát;

26.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy az integrált városfejlesztés jobb érvényesítése érdekében minden kormányzati szinten biztosított legyen a városi dimenziójú szakpolitikák magas szintű ágazatközi koordinációja; felszólítja az EU várospolitikájáért felelős Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságot, hogy a Bizottság városfejlesztéssel foglalkozó szolgálatközi csoportjával szorosan együttműködve legyen e folyamat motorja, és biztosítsa, hogy minden releváns új kezdeményezésben figyelembe vegyék a városi dimenziót; kéri az Európai Bizottság elnökét, hogy a biztosi testületen belül jelölje ki a stratégiai irány meghatározásának, az európai politikák városfejlesztési menetrendje irányításának és a Parlament számára a városfejlesztési menetrendről szóló éves jelentés elkészítésének politikai felelősét;

27.  felkéri a Bizottságot, hogy jelöljön ki egy uniós városfejlesztési koordinátort, hogy a Bizottságon belül már létező szolgálatok vagy testületek révén horizontális (minden vonatkozó szakpolitikai szektor bevonásával) és vertikális (minden kormányzati szint bevonásával) nyomon követéssel ellenőrizze és értékelje az említett koordináció gyakorlati végrehajtását; úgy véli, hogy az uniós városfejlesztési koordinátornak a Bizottság városfejlesztéssel foglalkozó szolgálatközi csoportjának segítségével létre kell hoznia a Bizottságon belül egy várospolitikával foglalkozó egyablakos ügyintézőhelyet, és a Bizottság szolgálatain belül és azok között, illetve a különböző érdekelt felekkel biztosítania kell a várospolitikával kapcsolatos adatok megfelelő összegyűjtését, kezelését és terjesztését, hogy ily módon létrejöjjön egy, a korai előrejelzést és a helyi és regionális hatóságok városokra, nagyvárosokra és funkcionális városi területekre hatást gyakorló szakpolitikai folyamatokba való korai bevonását szolgáló figyelemfelkeltő mechanizmus;

28.  ösztönzi a Bizottságot, hogy – a meglévő struktúrák használata mellett és például a „városi kísérleti projektek” részeként – alakítson ki a tagállamokban az uniós politikák városi dimenziójával foglalkozó egyablakos tájékoztató pontokat (városi egyablakos rendszer) azzal a céllal, hogy átfogó tájékoztatást nyújtson elsősorban a városfejlesztéssel összefüggő különböző uniós kezdeményezésekről, iránymutatásokról és pénzügyi lehetőségekről;

29.  felszólítja a Bizottságot, hogy „A jövő városai” fórumra építve, minden kormányzati szint és a különböző ágazatok érdekelt feleinek részvételével tartson rendszeres városi csúcstalálkozókat; úgy ítéli meg, hogy az említett csúcstalálkozóknak valódi lehetőséget kell biztosítaniuk a városoknak arra, hogy a különböző érintett szakpolitikai területek döntéshozóival konstruktív párbeszédet folytathassanak, és segíteniük kell az uniós szakpolitikák városokra, nagyvárosokra és funkcionális városi területekre gyakorolt hatásának, valamint annak értékelésében, hogy ezek hogyan vonhatók be a legjobban a küszöbön álló kezdeményezésekbe;

30.  sürgeti a tagállamokat, hogy kötelező módon teljes mértékben vonják be a városokat és a funkcionális városi területeket a stratégiai szakpolitikák kialakításába és a programok (például nemzeti reformprogram, partnerségi megállapodások és operatív programok) kidolgozásába; felszólítja a tagállamokat, hogy a városfejlesztéssel foglalkozó miniszterek rendszeres, nem hivatalos tanácsi ülésének megtartásával fokozzák a városfejlesztési nemzeti programokról történő tapasztalatcserét, ami képessé teszi a városokat arra, hogy teljesítsék az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit;

Az európai városfejlesztési menetrend külső dimenziója

31.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes körűen vegyék figyelembe a Habitat III. menetrend folyamatban lévő előkészítő munkáit, és biztosítsák, hogy a jövőbeni európai városfejlesztési menetrend, valamint e globális városfejlesztési menetrend céljai és célkitűzései teljes mértékben összeegyeztethetők és összehangoltak legyenek; felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet az európai városfejlesztési menetrend külső dimenziójáról, és úgy véli, hogy a városfejlesztési menetrend lehet az uniós hozzájárulás az Egyesült Nemzetek „új városfejlesztési menetrendjéről” folytatott nemzetközi vitához és a lakhatásról és a fenntartható városfejlesztésről szóló 2016-os Habitat III. konferenciához;

32.  úgy véli, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak, a helyi és regionális hatóságokkal konzultálva és közreműködésükkel, egyértelműen, egységesen és nyíltan ki kell állniuk a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) mellett a fenntartható városfejlesztésre vonatkozó normák kidolgozása tekintetében, tiszteletben tartva a város- és területfejlesztésre vonatkozó egyetemes ENSZ-iránymutatásokra irányuló munkát; hangsúlyozza, hogy az új ISO-szabványokat támogató, nem pedig normatív eszköznek kell tekinteni;

o
o   o

33.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 289. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 259. o.
(4) HL C 390. E, 2012.12.18., 10. o.
(5) HL C 184. E, 2009.8.6., 95. o.
(6) Parag Khanna, Beyond City Limits, Foreign Policy, 2010. augusztus 6.
(7) Eurostat – Városi statisztikák, 2014.
(8) The Vertical Farm (vertikális farm), www.verticalfarm.com.
(9) A Bizottság „Az uniós városfejlesztési menetrend felé” című, 1997. május 6-i közleménye (COM(1997)0197).

Jogi nyilatkozat