Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2061(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0244/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0244/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 09/09/2015 - 8.17
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0313

Elfogadott szövegek
PDF 362kWORD 103k
2015. szeptember 9., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
EGT- Svájc: a belső piac teljes körű megvalósításának akadálya
P8_TA(2015)0313A8-0244/2015

Az Európai Parlament 2015. szeptember 9-i állásfoglalása az EGT-ről és Svájcról: a belső piac teljes körű megvalósításának akadályai (2015/2061(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, 1972. július 22-i szabadkereskedelmi megállapodásra,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a személyek szabad mozgásáról szóló 1999. június 21-i megállapodásra, és különösen annak a személyek szabad mozgásáról szóló I. mellékletére és a szakmai képesítések elismeréséről szóló III. mellékletére,

–  tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozáshoz kapcsolódó ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítéséről, valamint a biztonsági vámintézkedésekről szóló, 2009. június 25-i megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről szóló 1999. június 21-i megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a közbeszerzések egyes vonatkozásairól szóló 1999. június 21-i megállapodásra,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló, 2008. május 27-i jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló, 2004. október 26-i jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra,

–  tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (szolgáltatási irányelv)(1),

–  tekintettel a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2013. november 20-i 2013/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel az „EGT–Svájc: akadályok a belső piac teljes körű megvalósítása előtt” című, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Izland által elért eredményekről szóló 2012-es jelentésről és a választások utáni kilátásokról szóló, 2014. január 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az egységes piacnak az európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló, 2015. március 11-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a Tanács 2014. március 21-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanács 2014. december 16-i következtetéseire a homogén kibővített egységes piacról és az EU-nak az EU-n kívüli nyugat-európai országokkal fenntartott kapcsolatairól,

–  tekintettel az EGT–Tanács 2014. november 19-én tartott 42. ülésén elfogadott következtetésekre,

–  tekintettel az Európai Gazdasági Térség működésének felülvizsgálatáról szóló 2012. december 7-i bizottsági személyzeti munkadokumentumra (SWD(2012)0425),

–  tekintettel a Bizottság 2012. november 20-i, az Európai Uniónak az Andorrai Hercegséggel, a San Marino Köztársasággal és a Monacói Hercegséggel fennálló kapcsolatairól és az EU-val való szorosabb integráció lehetőségeiről szóló közleményére (COM(2012)0680),

–  tekintettel a Bizottság 2013. november 18-i, az Andorrai Hercegséggel, a Monacói Hercegséggel és a San Marino Köztársasággal fennálló uniós kapcsolatokról és a belső piacon való részvételük lehetőségeiről szóló jelentésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági Térség Parlamenti Vegyes Bizottságának az EGT-megállapodás 2013. évi működéséről szóló éves jelentésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági Térség Parlamenti Vegyes Bizottságának az EGT jövőjéről, valamint az EU kis méretű országokkal és Svájccal fenntartott kapcsolatairól szóló 2013. május 30-i állásfoglalására,

–  tekintettel az Európai Gazdasági Térség Parlamenti Vegyes Bizottságának az egységes piac irányításáról szóló 2014. március 26-i állásfoglalására,

–  tekintettel az Európai Gazdasági Térség Parlamenti Vegyes Bizottságának az európai iparpolitikáról szóló 2015. március 17-i állásfoglalására,

–  tekintettel az Európai Gazdasági Térség Parlamenti Vegyes Bizottságának a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről és annak az EGT-tag EFTA-államokra gyakorolt lehetséges hatásairól szóló 2015. március 17-i állásfoglalására,

–  tekintettel a 2015. január 14-i svájci külpolitikai jelentésre,

–  tekintettel az EGT-hez tartozó EFTA-államok 35. belső piaci eredménytáblájára,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 217. cikkére, amely nemzetközi megállapodások megkötésére jogosítja fel az Uniót,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0244/2015),

A.  mivel az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) négy tagállama (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) az Európai Unió (EU) jelentős kereskedelmi partnere, a kereskedelmi volumen szempontjából pedig Svájc az Unió negyedik, Norvégia pedig az ötödik legfontosabb partnere;

B.  mivel az EU és három EFTA-tagállam (Izland, Liechtenstein, és Norvégia) közötti kapcsolatok az Európai Gazdasági Térségen (EGT) alapulnak, amely részvételt biztosít a belső piacon, és az EGT-megállapodás kezelése és ellenőrzése magas szinten intézményesített keretben történik;

C.  mivel Svájc EGT-megállapodásban való részvételét 1992-ben népszavazás útján támadták meg, és ezért a Svájc és az EU közötti kapcsolatok jelenleg több mint 120 ágazati megállapodáson alapulnak, amelyek nagyfokú integrációt biztosítanak;

D.  mivel erősen versenyképes szociális piacgazdaságon alapuló, jól működő és hatékony egységes piacra van szükség ahhoz, hogy élénküljön a növekedés és a versenyképesség, és munkahelyek jöjjenek létre, fellendítve az európai gazdaságot, ehhez azonban az egységes piacra vonatkozó jogszabályok megfelelő átültetése, alkalmazása és végrehajtása szükséges annak érdekében, hogy előnyeiket az EU tagállamai és az EGT EFTA-tagállamai egyaránt maradéktalanul élvezhessék;

Bevezető megjegyzések

1.  úgy véli, hogy az EGT-megállapodás a gazdasági növekedés kulcsfontosságú tényezője, és az egységes piac harmadik országokra való kiterjesztésének legnagyobb horderejű, átfogó eszköze; úgy véli, hogy az EGT-megállapodás az EU-ban végbemenő változások során megbízhatóan, hathatósan és megfelelően működött, és hosszú távon is biztosítja az egységes piac integritását;

2.  elismeri, hogy az EU, az EGT-hez tartozó EFTA-államok és Svájc között kialakult erős kapcsolatok túlmutatnak a gazdasági integráción és az egységes piac kiterjesztésén, és valamennyi polgár és vállalkozás, közöttük a kkv-k hasznára hozzájárulnak a stabilitáshoz és a jóléthez; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az egységes piac megfelelő működését az egyenlő versenyfeltételek megteremtése és új munkahelyek létrehozása érdekében biztosítani kell;

A belső piacra vonatkozó jogszabályok végrehajtása: az EGT-hez tartozó EFTA-államok

3.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az EGT-hez tartozó EFTA-államok belső piaci eredménytáblája szerint a jogszabályok átültetésének átlagos elmaradása a három EFTA-ország esetében 2014 júliusában 1,9%-ról 2%-ra nőtt;

4.  üdvözli a vonatkozó közösségi vívmányoknak az EGT-megállapodásba történő gyors beépítésére irányuló jelentős erőfeszítéseket, valamint a közelmúltban létrejött megállapodást azokról az elvekről, amelyek alapján a pénzügyi szolgáltatások terén az európai felügyeleti hatóságok létrehozásáról szóló uniós rendeletek beépíthetők az EGT-megállapodásba;

5.  rámutat, hogy az EGT-hez tartozó EFTA-államok részt vesznek számos uniós programban, uniós ügynökségek tevékenységeiben és gyakorlati együttműködési intézkedésekben – például a belső piaci információs rendszerben vagy a SOLVIT-ban –, és az Európai Gazdasági Térség, valamint a Norvég Pénzügyi Eszköz jóvoltából hozzájárulnak az EU kohéziójához; álláspontja szerint ez az együttműködés megerősíti a kibővített belső piac hatékony működését; bátorítja az EU-t és az EGT-hez tartozó EFTA-államokat, hogy a belső energiapiac működésének biztosítása érdekében fejlesszenek ki a lehetséges fenyegetésekre vonatkozó további megelőző eszközöket és válasz-intézkedéseket;

6.  döntő jelentőségűnek tartja, hogy az egységes piacra vonatkozó érdemleges jogszabályokat az EGT-hez tartozó EFTA-államok időben és a lehető legkisebb időeltéréssel alkalmazzák, és úgy véli, hogy e folyamatot még tovább javítható és felgyorsítható;

7.  hangsúlyozza, hogy az átültetésre váró jogalkotási aktusok miatti elmaradás továbbra is aggodalomra ad okot, és ezért sürgeti EGT-hez tartozó EFTA-államokat, hogy az EU-val szorosan együttműködve fokozzák az egységes piac integritásának fenntartására irányuló erőfeszítéseiket;

8.  elismeri, hogy az EGT-hez tartozó valamennyi EFTA-államnak előzetesen meg kell állapodnia az EGT-vonatkozás iránti elkötelezettség tekintetében, és hogy az átültetés előtt esetleg technikai módosítások tehetők; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a módosításokra és kivételekre irányuló sok kérelem késedelmekhez vezet és az egységes piac széttöredezését okozhatja; határozottan felszólítja ezen államokat arra, hogy orvosolják ezt a helyzetet és működjenek szorosan együtt az EU-val annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a kiterjesztett egységes piacon;

9.  rámutat, hogy az EGT-megállapodás óta az uniós ügynökségek szerepe nőtt; üdvözli, hogy az EGT-hez tartozó EFTA-államok részt vesznek ezen ügynökségek műveleteiben; kéri az EGT-hez tartozó EFTA-államokat és a Bizottságot, hogy továbbra is fokozzák ezt az együttműködést és a részvételt;

10.  rámutat, hogy jelenleg folynak a tárgyalások az EU és az USA között egy átfogó szabadkereskedelmi és beruházási megállapodás tekintetében; hangsúlyozza, hogy az EGT-megállapodás értelmében az EGT-hez tartozó EFTA-államok az egységes piacra vonatkozó szabályokat alkalmazzák, és hogy a sikeres kereskedelmi és beruházási partnerség kedvező hatása minden bizonnyal megmutatkozik majd az EGT-hez tartozó EFTA-államokban is; hangsúlyozza továbbá, hogy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségnek nem szabad újabb kereskedelmi akadályokat gördítenie az EU és az EGT-hez tartozó EFTA-államok között kialakított kapcsolatok elé;

Liechtensteini Hercegség

11.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jogszabályok átültetése tekintetében Liechtenstein 0,7%-ról 1,2%-ra növelte elmaradását; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy az EGT-polgárok egyes családtagjainak belépési és letelepedési jogaira vonatkozó liechtensteini jogszabályok, valamint a Liechtensteinben lakóhellyel rendelkező és egy másik EGT-országban munkát vállalni kívánó EGT-polgárokkal szemben alkalmazott korlátozások – amelyeket Liechtenstein az EGT-megállapodás szerinti különleges kvóta-rendelkezések alapján a megállapodás részének tekint – nem állnak maradéktalanul összhangban az EGT-joggal;

Izlandi Köztársaság

12.  tudomásul veszi az izlandi kormány 2015. március 12-i levelét, amelynek tárgya a kormánynak az ország teljes jogú uniós tagságára történő jelölésére vonatkozó álláspontja; nyomatékosan kéri Izlandot, hogy fokozza az EGT-megállapodás keretében vállalt kötelezettségeinek teljesítésére irányuló erőfeszítéseket, tekintettel a jogszabályok átültetése tekintetében fennálló 2,8%-os elmaradására, amely az érintett országok között a legmagasabb; bátorítja az Európai Uniót és Izlandot az együttműködés fokozására, többek között az észak-atlanti térségben adott esetben bekövetkező katasztrófákra való felkészülés tekintetében, valamint kéri a kapcsolódó kihívások kezeléséhez szükséges források rendelkezésre bocsátását;

Norvég Királyság

13.  üdvözli, hogy Norvégiával az elmúlt években sikerült szorosabbra fűzni a kapcsolatokat, és hogy Norvégia részt vesz az „úttörő kezdeményezésben”, amelynek célja az egységes piac javítása; megjegyzi azonban, hogy a jogszabályok átültetése tekintetében Norvégia elmaradása 2%-ra nőtt, ezért erőfeszítéseket sürget e téren, különösen a belső energiapiac teljes megvalósítása céljával; bátorítja az együttműködés fokozását, többek között az energiapolitika tekintetében; rámutat, hogy egyes termékek után kivetett behozatali vámok növelésével kapcsolatban továbbra is vannak megvizsgálandó kérdések;

Andorrai Hercegség, Monacói Hercegség és San Marino Köztársaság

14.  elismeri, hogy a kapcsolatok szorosabbra fűzésének köszönhetően sikerült közös előnyöket elérni, különösen regionális és helyi szinten az Unióval szomszédos régiókban, és ezért üdvözli a társulási megállapodásokra vonatkozó tárgyalások megnyitását, amelyet fontos előrelépésnek tart e régiók – és adott esetben akár távolabbi régiók – egységes piacon való részvétele tekintetében, tekintetbe véve egyúttal az érintett országok egyedi sajátosságait is;

A belső piacra vonatkozó jogszabályok végrehajtása Svájci Államszövetség

15.  elégedett az EU és Svájc közötti, folyamatosan virágzó és időálló kapcsolatokkal, amelyek az utóbbi évtizedekben hozzájárultak a békéhez, a jóléthez és a növekedéshez Európában; meggyőződése, hogy az ágazati megállapodásoknak az uniós alapelvekkel maradéktalanul összhangban álló átfogó felülvizsgálata révén e kapcsolatok mindkét fél javára még tovább mélyíthetők, és kiterjeszthetők számos közös vonatkozásra és érdekre;

16.  üdvözli ezzel összefüggésben a kétoldalú megközelítés továbbfejlesztésének előfeltételét jelentő intézményi keretre vonatkozó tárgyalások 2014 májusában történt megindítását; hangsúlyozza, hogy ilyen intézményi keret nélkül Svájc belső piacon való részvétele tekintetében nem kerül sor újabb megállapodások megkötésére; nyomatékosan kéri a svájci kormányt, hogy fokozza erőfeszítéseit a nyitott kérdésekre vonatkozó tárgyalásokon való előrelépés tekintetében;

17.  tudomásul veszi „a tömeges bevándorlás elleni” 2014. február 9-i polgári kezdeményezés kimenetelét, valamint a Svájci Szövetségi Tanács 2015. február 11-én hozott határozatait, amelyek szerint végrehajtási jogszabálytervezet és kísérő intézkedéseket vezet be; rámutat, hogy ez ellentétben áll a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásból fakadó kötelezettségekkel, és felszólítja Svájcot, hogy tartsa tiszteletben e kötelezettségeket; rámutat, hogy harmadik országokból származó polgárok bevándorlását nem szabad összekeverni a személyeknek az uniós szerződésekben rögzített szabad mozgásával; hangsúlyozza, hogy azok az egyoldalú intézkedések, amelyeket Svájc a horvát polgárokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében vezetett be, nem helyettesíthetik a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás Horvátországra történő kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyv megerősítését, és hogy e jegyzőkönyv megerősítése egyengetné az utat Svájc Horizont 2020 programban való részvételének folytatása és a 2016 utáni időszakra történő kiterjesztése előtt annak előmozdítása érdekében, hogy a kutatók hozzáférhessenek a Horizont 2020 program keretében biztosított forrásokhoz; felszólítja a Bizottságot, hogy működjön együtt Svájccal és a tagállamokkal olyan kielégítő megoldás kialakítása érdekében, amely tiszteletben tartja a vonatkozó megállapodások rendelkezéseit és a jogállamiság keretei közé illeszkedik;

18.  ismételten hangsúlyozza, hogy a személyek mozgása az alapvető jogok egyike és az egységes piac egyik pillére, és hogy az EU és Svájc közötti kétoldalú megközelítésnek mindig elválaszthatatlan részét és előfeltételét képezte; maradéktalanul egyetért ezért azzal, hogy az EU 2014 júliusában elutasította a svájci hatóságok azon kérelmét, amely a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás újratárgyalását indítványozza kvótarendszer vagy nemzeti preferenciarendszer bevezetése céljával; aggodalmának ad hangot azon értesülések miatt, amelyek szerint egyes cégek és kantonok nemzeti preferencia-rendszert alkalmaznak, és rámutat, hogy az ilyen gyakorlat szöges ellentétben van a mozgás szabadságára vonatkozó megállapodással;

19.  megjegyzi, hogy a személyek szabad mozgásának Svájcban a népszavazás által megkövetelt módon történő korlátozása az egyensúlyi helyzet megbomlásának kockázatával jár, és az EU tagállamainak szempontjából veszélyezteti a megállapodások előnyeit;

20.  megjegyzi, hogy Svájc az ország Erasmus + programban való részvételéről folytatott tárgyalások felfüggesztését követően átmeneti rendelkezéseket foganatosított; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezen intézkedések valószínűleg hatással lesznek a felsőoktatási intézmények hallgatóinak EU és Svájc közötti mozgására; kéri Svájcot és az EU-t, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést az Erasmus + programban való részvétellel kapcsolatos követelmények teljesítésért annak érdekében, hogy biztosított legyen a diákcserék kölcsönössége, és a fiatalok ne szenvedjenek hátrányt;

21.  nyomatékosan kéri, hogy az EU tagállamaiban működő taxi-társaságok a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően továbbra is megszorítások nélkül nyújthassák Svájcban szolgáltatásaikat, mivel ez régóta hozzájárul a Svájccal határos uniós régiók fejlődéséhez, és kölcsönösen előnyös mindkét fél számára;

22.  kéri a Bizottságot, hogy gyakoroljon szigorúbb ellenőrzést afelett, hogy svájci mezőgazdasági vállalkozások földeket vásárolnak és vesznek bérbe az EU határmenti területein;

23.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Svájc a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás tekintetében egyoldalú kísérő intézkedéseket vezetett be és később ezeket megerősítette például illetéket vetett ki igazgatási költségek fedezésére, kötelezővé tette banki garancia nyújtását, illetve ilyen intézkedéseket egymással kombinált, mivel ezek súlyosan megnehezítik Svájcban a megállapodás keretében történő szolgáltatásnyújtást, különösen a kis- és középvállalkozások számára, ezért felszólítja Svájcot, hogy vizsgálja felül és állítsa összhangba ezeket az intézkedéseket a mozgás szabadságára vonatkozó megállapodással;

24.  véleménye szerint a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv 2013-ban történő végrehajtása már régóta esedékes volt, és kéri a 2013/55/EU irányelv gyors beillesztését a szabad mozgásra vonatkozó megállapodáshoz csatolt mellékletbe abban a reményben, hogy Svájcnak sikerül megoldást találnia a megállapodás hatályban maradásának biztosítására; megjegyzi, hogy a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás II. mellékletét a svájci és az uniós szociális biztonsági rendszerek hatékonyabb koordinációja érdekében a közelmúltban frissítették; kéri, hogy Svájc a rá vonatkozó kötelezettségeknek megfelelően továbbra is alkalmazza az uniós jogszabályokat;

25.  véleménye szerint az egységes piac használata során kölcsönösségre és tisztességes hozzáállásra van mind az EGT, mind pedig Svájc részéről;

26.  kéri a Bizottságot, hogy a jövőben új szabályok bevezetésekor vegye fontolóra azoknak az EU és Svájc közötti határok mentén fekvő uniós régióira gyakorolt hatásait, tekintettel például arra, hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 561. cikkének közelmúltbeli módosítása szigorú megszorításokat ír elő a valamely harmadik országban nyilvántartásba vett vállalati személygépjárműveknek az EU vámterületén állandó lakóhellyel rendelkező alkalmazottak általi, magáncélokra történő használata tekintetében;

27.  megjegyzi, hogy a megfelelőség-értékeléssel kapcsolatos kölcsönös elismerésről létrejött megállapodás általános feltételei szerinti együttműködés kielégítő, a megállapodás azonban lényegesen jobban működne, ha Svájc vállalta volna, hogy frissíti és következetesen összhangba állítja az uniós jogban bekövetkezett fejleményekkel;

28.  kéri a munkaerő határokon átnyúló mobilitása előtt álló akadályok felszámolását a belső piac teljesebb megvalósítása érdekében; hangsúlyozza e tekintetben a nyelvtanulás fontosságát, hogy a munkavállalók jobban tájékozódhassanak és gyakorlati segítséget kapjanak a munkakeresés során – nevezetesen az EURES hálózat segítségével – Svájcban és az EGT-országokban; üdvözli ezért, hogy Svájc aktívan részt vesz az EURES-hálózat tevékenységeiben, különösen a határokon átnyúló régiókban; felszólítja Svájcot, hogy a jelenlegi EURES-rendelettel összhangban folytassa transznacionális és határokon átnyúló EURES-szolgáltatásainak kiépítését azzal a céllal, hogy növekedjen a munkaerő mobilitása, és hogy az EU és Svájc között ténylegesen integrált foglalkoztatási piac jöjjön létre; támogatja – tekintettel a munkaerő mobilitásának fokozására – az olyan erőfeszítéseket is, amelyek célja a feltörekvő iparágak és a növekedés szempontjából kulcsfontosságú ágazatok széles körének azonosítása, mert az EGT-országoknak, Svájcnak és a tagállamoknak készségbázisuk fejlesztése során ezekre kell összpontosítaniuk annak érdekében, hogy a készségek és a képesítések jobban megfeleljenek a kereslet és a kínálat összefüggésrendszerének;

o
o   o

29.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 376., 2006.12.27., 36. o.
(2) HL L 354., 2013.12.28., 132. o.
(3) HL C 308. E, 2011.10.20., 18. o.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0041.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0069.

Jogi nyilatkozat