Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Azerbajdzsánról szóló, és különösen az emberi jogokra és a jogállamiságra vonatkozó korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az EU és Azerbajdzsán közötti hivatalos kapcsolatra, amely 1999-ben kezdődött, és amely az európai szomszédságpolitika (ENP) cselekvési tervének végrehajtásában, a keleti partnerség létrehozásában, az EU–Azerbajdzsán társulási megállapodásról folyó tárgyalásokban és Azerbajdzsánnak az Euronest Parlamenti Közgyűlésen való részvételében nyilvánul meg,

–  tekintettel az európai szomszédságpolitika 2014-es azerbajdzsáni végrehajtásáról szóló 2015. március 25-i eredményjelentésre (SWD(2015)0064),

–  tekintettel az EU–Azerbajdzsán európai szomszédságpolitikai cselekvési tervre,

–  tekintettel az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által 2015. július 22-én az Ilham Alijev azeri elnökkel tartott találkozót követően tett észrevételekre,

–  tekintettel az az EU emberi jogi különleges képviselője, Sztávrosz Lambrinídisz 2015. február 23. és 26. közötti bakui látogatására,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad el-Husszein 2015. szeptember 8-i nyilatkozatára, amelyben elítéli, hogy Azerbajdzsánban folyamatosan elnyomják a civil társadalmat és a független véleményeket,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini, valamint Johannes Hahn biztos nyilatkozataira egyes vezető azeri újságírók és emberijog-védők közelmúltbeli letartóztatásáról, bebörtönzéséről, elítéléséről és meggyilkolásáról,

–  tekintettel az Unió 2015. augusztus 19-én Bécsben, az EBESZ Állandó Tanácsának 1064., rendkívüli ülésén tett, az azerbajdzsáni emberi jogi helyzetről szóló nyilatkozatára,

–  tekintettel a Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára által Hadidzsa Iszmajilova ügyéről, Lejla Junusz, az azerbajdzsáni Béke és Demokrácia Intézet igazgatója és férje, Arif Junusz ügyéről, valamint Raszim Alijev azeri újságíró meggyilkolásáról a közelmúltban tett nyilatkozatokra,

–  tekintettel az EBESZ parlamenti közgyűlése által a 2015. július 5. és 9. közötti éves ülésén elfogadott Helsinki Nyilatkozatra, amely „elítéli, hogy az EBESZ-ben részt vevő számos államban politikai indíttatású vádak alapján egyes újságírókat és emberijog-védőket továbbra is üldöznek és bebörtönöznek, és aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az adózási és közigazgatási jogszabályokkal e cselekedetek igazolása érdekében folyamatos visszaélések történnek”,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az azerbajdzsáni demokratikus intézmények működéséről 2015. június 23-án elfogadott határozatára,

–  tekintettel az Európa Tanács Velencei Bizottságának 2014. december 15-i véleményére, amely megállapítja, hogy a nem kormányzati szervezetekre (NGO) vonatkozó törvény közelmúltbeli módosításai „tovább korlátozzák Azerbajdzsánban az NGO-k működését”,

–  tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra, valamint a Tanács 2014. június 23-i következtetéseire az iránymutatások tizedik évfordulójáról,

–  tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló, az ENSZ Közgyűlése által 1998. december 9-én elfogadott ENSZ-nyilatkozat rendelkezéseire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Azerbajdzsánban az elmúlt években folyamatosan romlott az általános emberi jogi helyzet, és egyre fokozódik a megfélemlítés és az elnyomás, valamint terjed a nem kormányzati szervezetek vezetői, az emberijog-védők, az újságírók és a civil társadalom egyéb képviselői elleni büntetőeljárások gyakorlata;

B.  mivel Hadidzsa Iszmajilova díjnyertes oknyomozó újságírót hűtlen kezelés, sikkasztás és adókijátszás vádjával hét és fél év börtönbüntetésre ítélték, miután az elnök családját érintő korrupciós ügyekről több cikke is megjelent; mivel Lejla és Arif Junusz emberijog-védőket többek között csalás és adókijátszás vádjával nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélték egy olyan tárgyalás során, amely messze elmaradt a nemzetközi normáktól; mivel Raszul Dzsafarov ismert emberi jogi aktivistát és a nagy tiszteletnek örvendő Intigam Alijev emberi jogi ügyvédet hasonló vádak alapján, a jogszerű eljárást többszörösen sértő tárgyalást követően elítélték, és jelenleg egyikük hat éves és három hónapos, másikuk hét és fél éves börtönbüntetését tölti; mivel az azeri civil társadalom számos egyéb prominens tagja továbbra is börtönben van, többek között például Anar Mammadli, Rauf Mirkadirov, Ömar Mammadov, Tofik Jakublu, Ilgar Mammadov, Nidzsat Alijev, Araz Gulijev, Parviz Hasimli, Szejmur Hezi, Hilal Mammadov és Taleh Haszmammadov, és mivel e foglyok némelyikének egészségi állapota folyamatosan romlik;

C.  mivel Lejla Junusz és Raszul Dzsafarov letartóztatásukat megelőzően egy prominens azeri emberijog-védőkből és szakértőkből álló csoport vezetői voltak, amely összeállított egy közel száz olyan azeri személyből álló listát, akik az Európa Tanács 2012-ben elfogadott meghatározása alapján mind politikai foglyoknak tekinthetők;

D.  mivel számos újságíró és civil társadalmi vezető folyamatos megfélemlítésnek és zaklatásnak van kitéve, többek között Emin Milli, a Mejdan televízió igazgatója, aki halálos fenyegetéseket kap és akinek családtagjait koholt vádak alapján letartóztatták, valamint az azerbajdzsáni Mejdan televíziócsatornánál dolgozó újságírók; mivel Emin Huszejnov, a Riporterek Szabadságáért és Biztonságáért Intézet (IRFS) alapítója és emberijog-védő Svájcba menekült, miután koholt vádak alapján elítélték, és megvonták tőle azerbajdzsáni állampolgárságát;

E.  mivel emberi jogi tevékenységeik kapcsán az említetteken kívül számos újságíró és civil társadalmi aktivista szembesül jogi eljárásokkal, utazási tilalommal, valamint a mozgási szabadságuk korlátozásával; mivel az azeri kormány a független csoportosulások ellen is szigorúan lép fel, a nem kormányzati szervezeteket szabályozó új, korlátozó jogszabályok révén; mivel e jogszabályok miatt számos csoportot ténylegesen fel kellett számolni, ugyanis bankszámláikat befagyasztották vagy finanszírozási forrásaikat – az adományozó szervektől érkező új támogatások engedélyezésének kormányzati elutasítását követően – elzárták;

F.  mivel Baku központjában 2006 óta gyakorlatilag betiltották a békés demonstrációkat, és nemrégiben új, szigorúbb bírságokat és a bírósági eljárás nélküli fogva tartás hosszabb időszakait vezették be a nyilvános gyűlések szervezői és résztvevői esetében;

G.  mivel az IRFS elnökét, Raszim Alijev újságírót a közösségi médiában közzétett, Alijev elnök elleni bírálatait követően folyamatosan fenyegették és megfélemlítették, majd súlyosan bántalmazták, és ezt követően egy bakui kórházban elhunyt;

H.  mivel Azerbajdzsán a keleti partnerség egyik alapító tagja; mivel az Unió és a keleti partnerség képviselői számos alkalommal megerősítették, hogy a keleti partnerség a közös értékeken és a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartásának elvén alapul; mivel Azerbajdzsán az Unióval fenntartott kapcsolatainak fokozására és elmélyítésére törekszik, stratégiai partnerséget tűzve ki célul;

I.  mivel 2014-ben a korlátozó jellegű jogszabályok miatt az Unió 13 nem kormányzati szervezetből 11-nek nem tudta folyósítani a nekik szánt támogatást, és továbbra is súlyosan korlátozzák a lehetőségeit arra, hogy független azeri civil társadalmi csoportokat és aktivistákat finanszírozzon; mivel az Unió által támogatott személyek nagy része vagy börtönben van – például Intigam Alijev emberi jogi ügyvéd –, vagy elhagyta az országot és felhagyott tevékenységével;

J.  mivel a bakui EBESZ-irodát 2015. július 4-én bezárták, miután az azeri hatóságok úgy határoztak, hogy felmondják az azeri kormány és az EBESZ közötti egyetértési megállapodást;

K.  mivel a Freedom House minősítése szerint Azerbajdzsán „nem szabad”, sajtója „nem szabad” és internetje „részben szabad”; mivel Azerbajdzsán az elmúlt tíz évben egész Eurázsiában a legjelentősebb mértékű hanyatlást szenvedte el a demokratikus kormányzás terén;

L.  mivel 2015 novemberében Azerbajdzsán parlamenti választásokat tart; mivel az Európai Parlament elutasította a választási megfigyelő misszió indítását, ugyanis az értékelés szerint a szabad és tisztességes választásokhoz szükséges feltételek nem biztosítottak, és az országban a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságának korlátozása lehetetlenné teszi, hogy a jelöltek egyenlő versenyfeltételekkel indulhassanak és így a szavazáson valódi verseny alakulhasson ki;

M.  mivel az ágazati együttműködés mindkét fél számára előnyös, különösen az energiaágazat terén; mivel Azerbajdzsánnak megvan a lehetősége arra, hogy az Unió egyik legfontosabb kereskedelmi partnere legyen;

1.  komoly aggodalmának ad hangot az emberi jogi helyzet folyamatos romlása miatt az országban, és emlékeztet arra, hogy az Unió a kétoldalú együttműködés kapcsán különös jelentőséget tulajdonít az emberi jogoknak és az alapvető szabadságoknak, amelyek a keleti partnerség kulcsfontosságú elemei és az olyan nemzetközi szervezetek tartópillérei, mint az Európa Tanács vagy az EBESZ, amelyeknek Azerbajdzsán is a tagja;

2.  kéri, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéletével összhangban haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon a börtönből valamennyi politikai foglyot, emberijog-védőt, újságírót és egyéb civil társadalmi aktivistát, köztük Hadidzsa Iszmajilovát, Lejla Junuszt és Arif Junuszt, Anar Mammadlit, Raszul Dzsafarovot, Intigam Alijevet, Rauf Mirkadirovot, Ömar Mammadovot, Tofik Jakublut, Nidzsat Alijevet, Araz Gulijevet, Parviz Hasimlit, Szejmur Hezit, Hilal Mammadovot, Taleh Haszmammadovot és Ilgar Mammadovot, követeli továbbá, hogy ejtsék ellenük valamennyi vádat, valamint hogy maradéktalanul állítsák helyre politikai és polgári jogaikat és jó hírnevüket;

3.  határozottan elítéli az azerbajdzsáni civil társadalom példa nélkül álló elnyomását; ismételten mélységes aggodalmát fejezi ki a bebörtönzöttek kollégáinak sorsa miatt, akik még szabadok ugyan, de nyomozás folyik ellenük, minthogy az emberijog-védők, a belföldi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek jelentései szerint a politikai szereplőkkel, aktivistákkal és újságírókkal szemben koholt vádakat alkalmaznak; nyomatékosan felszólítja az azeri hatóságokat, hogy vessenek véget az újságírók, az emberijog-védők és a kormányt bíráló egyéb személyek elleni célzott nyomozások és bebörtönzések gyakorlatának, és biztosítsák, hogy valamennyi fogvatartott – az újságírókat, valamint a politikai és civil társadalmi aktivistákat is beleértve – teljes körűen élhessen eljárási jogaival, különösen az általuk választott ügyvéd igénybevételéhez és a családjukkal való kapcsolattartáshoz való joggal, és a tisztességes eljárás egyéb normáit is alkalmazzák rájuk;

4.  üdvözli, hogy az azeri hatóságok lehetőséget biztosítanak egy európai orvosi csapat számára, hogy meglátogassa Lejla és Arif Junuszt, és kéri, hogy többek között humanitárius okokból is bocsássák őket szabadon; felhívja a figyelmet Lejla és Arif Junusz és Intigam Alijev fogva tartási körülményeire, amelyek miatt egészségi állapotuk súlyosan megromlott, és esetleg életveszélyes következményekkel is számolniuk kell; felszólítja az azeri hatóságokat, hogy engedélyezzék egy európai orvosi csapat számára Intigam Alijev megvizsgálását, és szükség esetén valamennyi fogvatartott számára biztosítsanak megfelelő egészségügyi ellátást;

5.  követeli, hogy Raszim Alijev újságírónak, az IRFS elnökének halálát azonnal vizsgálják ki; aggodalommal veszi tudomásul újságírók egy csoportjának azon állításait, miszerint Alijev azért halt meg, mert a kórházban a számára kijelölt orvosoktól nem kapott megfelelő segítséget;

6.  emlékezteti az azeri hatóságokat, hogy a lakosság jóléte – ami a jogok és szabadságjogok tiszteletben tartását is magában foglalja – a fenntartható gazdasági növekedés alapvető eleme;

7.  felszólítja Azerbajdzsánt, hogy tartsa tiszteletben az Európa Tanács tagjaként vállalt kötelezettségeit, és tegyen azoknak eleget; ismételten felszólítja az azeri hatóságokat, hogy hajtsák végre az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Azerbajdzsánra vonatkozó ítéleteit; követeli, hogy tegyenek eleget az EJEB 2015. június 16-i és minden más ítéletének;

8.  nyomatékosan felszólítja az azeri kormányt, hogy teljes mértékben működjön együtt az Európa Tanács Velencei Bizottságával és emberi jogi biztosával, és hajtsa végre azok ajánlásait, valamint tartsa be az ENSZ különleges eljárásait az emberijog-védők, az egyesülés és békés gyülekezés szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága és az önkényes fogva tartások tekintetében annak érdekében, hogy a törvények módosítása és a gyakorlatok kiigazítása teljes mértékben a szakértők következtetéseinek megfelelően történjen;

9.  arra kéri az azeri kormányt, hogy azonnal hagyjon fel a civil társadalom és az emberi jogokkal kapcsolatos tevékenységek elnyomásával, biztosítva a civil társadalom független csoportjai és az aktivisták számára, hogy indokolatlan akadályoztatás vagy üldöztetéstől való fenyegetés nélkül tevékenykedhessenek, többek között azáltal, hogy hatályon kívül helyezi a civil társadalmat szigorúan korlátozó jogszabályokat, a nem kormányzati csoportok befagyasztott bankszámláit feloldja, és engedélyezi a külföldi finanszírozáshoz való hozzáférést;

10.  sajnálatosnak tartja az azeri kormánynak az örményországi és az azerbajdzsáni civil társadalmi csoportok, ifjúsági aktivisták és értelmiségiek közötti kapcsolatok korlátozására irányuló intézkedéseit, mivel e kapcsolatok rendkívül nagy jelentőséggel bírnak a két ország között régóta tartó ellenséges viszony rendezésében; ebben a tekintetben emlékeztet a Lejla és Arif Junusz által e téren végzett fontos munkára;

11.  felszólítja az azeri hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a sajtó és a média szabadságát, a jogszabályokban és a gyakorlatban, online és offline egyaránt, a nemzetközi normákkal összhangban garantálják a véleménynyilvánítás szabadságát, és vessenek véget a kormánnyal szembeni bírálattal kapcsolatban a médiaorgánumok által gyakorolt cenzúrának;

12.  rendkívüli aggodalmának ad hangot az azerbajdzsáni LMBTI-személyek helyzete miatt; határozottan elítéli az LMBTI-személyek elleni, a legfelsőbb politikai körökből érkező gyűlöletbeszédet; felhívja az azeri kormányt, hogy hagyjon fel az LMBTI-személyek jogaiért küzdő emberijog-védők akadályozásával és megfélemlítésével;

13.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy komoly és a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd folyjon az EU és az azeri kormány, az ellenzéki erők és a civil társadalom között;

14.  ismételten hangsúlyozza, hogy az Azerbajdzsánnal kötendő stratégiai partnerségi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokat azonnal fel kell függeszteni mindaddig, amíg a kormány nem tesz konkrét lépéseket az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása irányába;

15.  felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy szigorúan alkalmazzák a „többért többet” elvet, különös figyelmet fordítva az emberijog-védők helyzetére – összhangban az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokkal –, az igazságszolgáltatás függetlenségére, a demokratikus reformokra, valamint az alapvető jogokra és szabadságjogokra, és egyértelműen határozzák meg a reformok elmaradásának következményeit; felszólítja a Bizottságot, hogy a fent említett, az emberijog-védőkkel szemben az azerbajdzsáni emberi jogi visszaélések dokumentálásáért intézett célzott támadásokra való tekintettel vizsgáljon felül és szükség esetén ideiglenesen függesszen fel minden olyan, Azerbajdzsán számára az európai szomszédsági eszköz révén nyújtott támogatást, amely nem kapcsolódik az emberi jogokhoz, a civil társadalomhoz és emberek közötti, alulról szerveződő együttműködéshez; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák fenn az emberek közötti kapcsolatok és együttműködés támogatását az olyan területeken, mint a civil társadalom, az oktatás, a tudományos élet, valamint a fiatalok és diákok cseréje;

16.  felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy határozott és egységes módon lépjenek fel az Azerbajdzsánban folyó elnyomás ellen, egyértelművé téve, hogy a kialakult helyzet teljességgel elfogadhatatlan, mindaddig „semmi sem marad a régiben”, amíg a kormány szabadon nem bocsátja az összes politikai indíttatású vádak alapján bebörtönzött személyt, és fel nem hagy a civil társadalom független csoportjainak folyamatos elnyomásával;

17.  nyomatékosan kéri az Azerbajdzsánban működő európai vállalatokat, hogy szókimondó módon követeljenek magas szintű emberi jogi normákat, és fogadjanak el a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó magas szintű normákat, figyelemmel lépéseiknek az ország emberi jogi helyzetére gyakorolt hatására;

18.  sajnálatosnak tartja, hogy az EU–Azerbajdzsán emberi jogi párbeszéd nyomán nem történt jelentős előrelépés az ország emberi jogi helyzete tekintetében; sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy fokozza az említett párbeszédet annak hatékonyabbá és eredményorientáltabbá tétele érdekében, és rendszeresen tegyen jelentést a Parlamentnek;

19.  felkéri az uniós hatóságokat, hogy folytassanak alapos vizsgálatot a Hadidzsa Iszmajilova oknyomozó újságíró munkája nyomán felmerült, az Alijev elnökkel és családtagjaival szembeni korrupciós vádakkal kapcsolatban;

20.  felhívja a Tanácsot, hogy kerülje a kettős mérce alkalmazását a keleti partnerség országaival kapcsolatban, valamint hogy e tekintetben vegye fontolóra a politikai üldözésben részt vevő valamennyi politikussal, hivatalnokkal és bíróval szembeni célzott szankciók és vízumtilalom alkalmazását;

21.  felszólítja az azeri hatóságokat, hogy működjenek együtt a regionális szervezetek, például az Európa Tanács és az EBESZ képviselőivel, és tegyék lehetővé számukra a látogatásokat; határozottan fájlalja, hogy az azeri hatóságok úgy határoztak, hogy bezáratják az EBESZ bakui irodáját;

22.  megállapítja, hogy független választási megfigyelők, többek között a hosszú távú EBESZ megfigyelő misszió és nemzeti missziók is a 2003. október óta tartott valamennyi azerbajdzsáni elnökválasztás és parlamenti választás óta – a 2003. októberi elnökválasztást is beleértve – a választási normák súlyos megsértését dokumentálták; súlyos aggályainak ad hangot azzal kapcsolatban, hogy megvannak-e a 2015. november 1-jei szabad és tisztességes választás feltételei, minthogy az ellenzéki pártok vezetőit bebörtönözték, a média és az újságírók nem tevékenykedhetnek szabadon és megfélemlítés nélkül, és a félelem légköre uralkodik;

23.  felhívja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy ez idő szerint tartózkodjanak a választási megfigyelő tevékenységektől; megjegyzi, hogy a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) jelenleg egy helyszíni missziót folytat, és az ország helyzetéről adott elemzésének ismerete kiemelkedő jelentőséggel bír;

24.  emlékeztet azon határozatára, hogy európai parlamenti küldöttséget indít Azerbajdzsánba, és hangsúlyozza, hogy e küldöttséget mielőbb útnak kell indítani annak érdekében, hogy tárgyalást folytasson az azeri hatóságokkal a sürgős kérdésekről, például az emberi jogok és Hegyi-Karabah kérdéséről;

25.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Tanácsnak, a Bizottságnak, az Azerbajdzsáni Köztársaság kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.