Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2685(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0836/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 10/09/2015 - 8.5
PV 10/09/2015 - 8.6
CRE 10/09/2015 - 8.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0318

Elfogadott szövegek
PDF 270kWORD 91k
2015. szeptember 10., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Az EU szerepe a közel-keleti békefolyamatban
P8_TA(2015)0318RC-B8-0836/2015

Az Európai Parlament 2015. szeptember 10-i állásfoglalása az EU közel-keleti békefolyamatban betöltött szerepéről (2015/2685(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a közel-keleti békefolyamatról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel a közel-keleti békefolyamatról szóló 2015. július 20-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Federica Mogherininek, és Izraellel, a megszállt palesztin területekkel, a közel-keleti békefolyamattal és az Egyesült Nemzetek Szervezetének segélyező hivatala számára nyújtott uniós támogatással foglalkozó szóvivőjének közelmúltbeli nyilatkozataira,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Izrael Állam között társulást létrehozó euromediterrán megállapodásra,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló ideiglenes euromediterrán társulási megállapodásra,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataira,

–  tekintettel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló 1949. évi negyedik genfi egyezményre,

–  tekintettel a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról szóló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a közel-keleti béke elérése továbbra is a nemzetközi közösség legfontosabb prioritásai közé tartozik, és nélkülözhetetlen eleme a regionális stabilitásnak és biztonságnak; mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsában erőfeszítéseket tesznek a békefolyamat újraindítására;

B.  mivel az izraeli–palesztin konfliktust az arab–izraeli konfliktus szélesebb összefüggéseiben kell vizsgálni; mivel az EU úgy véli, hogy a közel-keleti béke feltétele egy átfogó, regionális megoldás; mivel az erőszakkal terhelt szíriai válság, a Dáis megerősödése, valamint a radikalizmus és a terrorizmus közel-keleti terjedése komoly biztonsági fenyegetéseket jelentenek Izrael és az egész térség számára, tovább súlyosbítva a palesztinok szenvedéseit, ugyanakkor közös érdekeket is teremtenek az arab államok és Izrael között, és mindeközben az Iránnal való nukleáris megállapodás, amelynek elérésében az EU jelentős szerepet játszott, egyedülálló lendületet adhat a békefolyamatnak, amit nem lenne szabad elszalasztani;

C.  mivel az Unió már többször is megerősítette, hogy a két állam elvén és az 1967-es határokon alapuló megoldást támogatja, amely szerint mindkét állam fővárosa Jeruzsálem, egy biztonságos Izrael Állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes Palesztin Állam békében és biztonságban él egymás mellett, és szorgalmazta az Izrael és a Palesztin Hatóság közötti közvetlen béketárgyalások újraindítását;

D.  mivel az Unió Izrael legnagyobb kereskedelmi partnere és a palesztinok legnagyobb segélynyújtója; mivel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő), Federica Mogherini több alkalommal kifejezte elkötelezettségét az iránt, hogy megújítsa és fokozza az EU békefolyamatban betöltött szerepét; mivel 2015. áprilisban Fernando Gentilinit nevezték ki az Európai Unió közel-keleti békefolyamathoz rendelt új különleges képviselőjének; mivel annak ellenére, hogy az Unió arra törekszik és elkötelezett az iránt, hogy hatékony szerepet játsszon e területen, még nem alakított ki átfogó és koherens képet a közel-keleti békefolyamatban való szerepvállalásával kapcsolatban, melynek tükröznie kellene a gyorsan változó regionális összefüggéseket;

1.  mélységes aggodalmát fejezi ki a közel-keleti békefolyamatot akadályozó elhúzódó patthelyzet miatt, és felszólít a béke megteremtésére irányuló hiteles erőfeszítések haladéktalan újrakezdésére; felszólítja mind az izraelieket, mind a palesztinokat arra, hogy kerüljenek minden olyan lépést, amely miatt tovább élesedhet a helyzet, beleértve a gyűlöletbeszédet és a közösség elleni izgatást, valamint az olyan egyoldalú intézkedéseket, amelyek befolyásolhatják a tárgyalások eredményét, és veszélyeztetik a két állam elvén alapuló megoldás életképességét; kiemeli, hogy az izraeli–palesztin konfliktus tartós megoldása csak regionális összefüggésben, minden érintett regionális szereplő bevonásával és a nemzetközi közösség támogatásával érhető el;

2.  ismételten hangsúlyozza, hogy határozottan támogatja az 1967-es határokon nyugvó, két állam elvén alapuló megoldást, amelynek értelmében kölcsönös megállapodáson alapuló területcserék történtek és mindkét ország fővárosa Jeruzsálem, és amely szerint egy biztonságos Izrael Állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes Palesztin Állam békében, biztonságban és kölcsönös elismerésben él egymás mellett, az önrendelkezéshez való jog alapján és a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartása mellett; hangsúlyozza, hogy békés eszközök alkalmazása, illetve az emberi jogok és a humanitárius jog tiszteletben tartása az egyetlen módja annak, hogy igazságos és tartós béke alakuljon ki az izraeliek és a palesztinok között;

3.  hangsúlyozza, hogy az Unió és a nemzetközi közösség legsürgősebb feladatát a két állam elvén alapuló megoldás életképességének konkrét fellépés révén történő megőrzésének kell képeznie, biztosítva mindkét oldalon a civilek jogainak teljes körű tiszteletben tartását; várakozással tekint az Unió és Izrael között a ciszjordániai helyzetről és a két állam elvén alapuló megoldás lehetőségének megőrzéséről folytatandó strukturális párbeszéd megindítása elé, melynek ki kell térnie a telepek kérdésére is;

4.  üdvözli, hogy az EU pozitív szerepet játszik és megadja a szükséges támogatást az izraeli–palesztin és tágabb értelemben az arab–izraeli konfliktus békés és építő jellegű eszközök révén történő megoldásának megkönnyítéséhez, ami az EU közel-keleti biztonsággal, stabilitással és jóléttel kapcsolatos érdekeit szolgálja; új uniós megközelítést kér azonban, amely hitelesen szolgálja mind az izraeliek, mind a palesztinok békéhez és biztonsághoz fűződő érdekeit; üdvözli az alelnök/főképviselő személyes elkötelezettségét és az Európai Unió közel-keleti békefolyamathoz rendelt új különleges képviselőjének kinevezését, és támogatja e tekintetben tett erőfeszítéseiket;

5.  üdvözli az EU azon kötelezettségvállalását, hogy valamennyi érintett féllel konzultálva aktívan elősegíti a békefolyamat megújított többoldalú megközelítését, és hogy tevékenyen segíteni fogja a feleket a bizalom helyreállításában és az érdemi tárgyalások folytatásához szükséges bizalomteli légkör mielőbbi kialakításában; megjegyzi, hogy az EU úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi támogató csoport létrehozása az egyik lehetséges módja annak, hogy hozzájáruljon e cél eléréséhez; hangsúlyozza, hogy az EU készen áll arra, hogy együttműködjön a régióbeli partnerekkel az arab békekezdeményezés alapján;

6.  sürgeti az alelnököt/ főképviselőt és az uniós különleges képviselőt, hogy használják ki jobban az EU és tagállamai politikai kapcsolatait és intézményi szakértelmét – amelyek Európa és a közel-keleti régió földrajzi közelségén, történelmi kötelékein és intenzív gazdasági kapcsolatain alapulnak – az izraeliek és palesztinok, illetve tágabb értelemben az arab államok és Izrael közötti békefolyamatban valódi politikai szerep betöltése érdekében; emlékezteti a tagállamokat azon kötelességükre, hogy aktív hozzájáruljanak a közel-keleti békefolyamat kezelésének módjára vonatkozó egységes európai álláspont kialakításához, továbbá tartózkodjanak az európai fellépést gyengítő egyoldalú kezdeményezésektől;

7.  támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsában az izraeliek és a palesztinok közötti béketárgyalások folytatására tett erőfeszítéseket; sürgeti az EU-t, hogy hajtsa végre a befolyással rendelkező szereplőként rá váró feladatokat, és indítson bátor és átfogó, az egész régiót érintő békekezdeményezést; úgy véli, hogy az EU-nak kiemelt szerepet kell játszania a közel-keleti kvartett céljainak – amelyeket a konfliktus politikai megoldásának megtalálására kell újraösszpontosítani – és formátumának újbóli meghatározásában;

8.  elítéli az izraeli telepek folyamatos bővítését, mivel az sérti a nemzetközi jogot, fokozza a palesztin oldal felháborodását, és aláássa a két állam elvén alapuló megoldás életképességét és megvalósításának esélyeit, és felszólítja az izraeli hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a telepekkel kapcsolatos politikájuknak, és azt fordítsák a visszájára;

9.  üdvözli az EU annak biztosítására irányuló kötelezettségvállalását, hogy – az Izrael és az általa a megszállt palesztin területeken végzett tevékenységek közötti különbségtétel szellemében – minden, az EU és Izrael közötti megállapodásban egyértelműen és kifejezetten szerepeljen az a tény, hogy – amint azt a Külügyek Tanácsának 2015. július 20-i következtetései is ismételten hangsúlyozzák – az említett megállapodások az 1967-ben Izrael által megszállt területekre nem vonatkoznak; tudomásul veszi az EU által finanszírozott vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak és pénzügyi eszközök vonatkozásában az izraeli szervezetek és azok Izrael által 1967 júniusa óta elfoglalt területeken folytatott tevékenységének 2014. évtől kezdődő támogathatóságáról szóló, 2013. július 19-i bizottsági iránymutatásokat, és a 16 uniós külügyminiszter által 2015. április 13-án az alelnöknek/főképviselőnek küldött levelet, amelyben ösztönzik arra, hogy a Bizottságon belül vállaljon vezető szerepet az izraeli telepekről származó termékek címkézésére vonatkozó, az egész EU-ra kiterjedő iránymutatások kidolgozásának lezárásában;

10.  hangsúlyozza az Unió illetékes hatóságainak felelősségét annak további biztosításában, hogy a palesztinoknak juttatott uniós finanszírozást ne lehessen sem közvetlenül, sem közvetve terrorista szervezetek vagy tevékenységek számára átirányítani;

11.  hangsúlyozza, hogy a militáns csoportok által izraeli területek ellen végrehajtott rakétatámadás elfogadhatatlan, és ismételten rámutat a helyzet élesedésének veszélyére; hangsúlyozza, hogy az EU-nak feltétlenül Izraellel, a Palesztin Hatósággal, Egyiptommal és Jordániával partnerségben kell tevékenykednie annak érdekében, hogy meg lehessen előzni a gázai övezeti és ciszjordániai terrorista csoportok újbóli felfegyverzését, valamint az általuk folytatott fegyvercsempészetet, rakétagyártást és alagútépítést; ismételten hangsúlyozza, hogy égető szükség van Gázában minden terrorista csoport lefegyverzésére, összhangban a Külügyek Tanácsa 2014. júliusi következtetéseivel;

12.  mélységes aggodalmának ad hangot a ciszjordániai telepesek fokozódó erőszakossága miatt; üdvözli, hogy az izraeli vezetés széles körben elítélte a Davabsa család ellen Dúma falujában a közelmúltban elkövetett gyújtogatást, de emlékezteti Izraelt, hogy teljes felelősséggel tartozik a palesztin lakosság védelméért és a telepesek általi erőszak elkövetőinek bíróság elé állításáért;

13.  üdvözli azt a munkát, amelyet a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) rendőri és jogállami missziója (EUPOL COPPS) végzett a megszállt palesztin területeken azzal, hogy segítette a Palesztin Hatóságot a jövőbeli palesztin állam intézményeinek kiépítésében a rendőrségi és a büntető igazságszolgáltatás terén; kéri a KBVP határellenőrzést segítő missziójának (EUBAM Rafah) újbóli életre keltését, nagyratörőbb feladatokkal, megfelelő eszközökkel és személyzettel annak érdekében, hogy konkrét szerepet játszhasson a Gázai övezet egyiptomi és izraeli határainak ellenőrzésében;

14.  felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a Bizottságot, hogy készítsenek jelentést a Parlament számára a megszállt palesztin területeken lévő, Unió által finanszírozott létesítmények és projektek elpusztításáról és az azokat ért károkról;

15.  felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy biztosítsanak finanszírozást a régióban működő azon nem kormányzati szervezetek számára, amelyek politikai céljai összhangban vannak a közel-keleti békefolyamat átfogó céljaival, és sürgeti az uniós hatóságokat, hogy működjenek együtt a megfelelő partnereikkel ebben a kérdésben;

16.  ismételten felszólít a Gázai övezet blokádjának megszüntetésére és a terület 2014 nyarán lezajlott háborús események utáni, sürgető újjáépítésére és helyreállítására, amit az Uniónak és a nemzetközi közösségnek a humanitárius segítségnyújtás szempontjából kiemelten kell kezelnie; elismerését fejezi ki az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA) e téren kifejtett hősies munkájáért; sürgeti az adományozókat, hogy a lehető leghamarabb utalják át a 2014. október 12-i, Palesztináról szóló kairói nemzetközi konferencián („Gáza újjáépítése”) tett pénzügyi kötelezettségvállalások összegét;

17.  üdvözli az Izrael által a Gázai övezettel szembeni korlátozások enyhítésére a közelmúltban tett lépéseket, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy továbbra is korlátozza az építőanyagok Gázába való bejutását; hangsúlyozza a további pozitív intézkedések fontosságát annak érdekében, hogy – Izrael jogos biztonsági aggodalmainak megfelelő kezelése mellett – lehetséges legyen a humanitárius segítség helyszínre juttatása és a gazdasági fellendülés; sürgeti a tagállamokat, hogy teljesítsék az arra vonatkozó ígéreteiket, hogy támogatják az újjáépítéshez szükséges anyagok nyomon követésének és ellenőrzésének háromoldalú mechanizmusát;

18.  sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy lépjen fel az ENSZ független vizsgálóbizottságának a 2014-es gázai konfliktusról készített jelentésében szereplő ajánlások teljes körű végrehajtása érdekében, beleértve a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenységének aktív támogatására irányuló ajánlásokat; üdvözli, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában részt vevő uniós tagállamok egyhangúlag támogatták annak 2015. július 3-i, „Az elszámoltathatóság és az igazság biztosítása a nemzetközi jog valamennyi megsértése esetén a megszállt palesztin területeken, többek között Kelet-Jeruzsálemben” című határozatát;

19.  hangsúlyozza, hogy a palesztin frakciók közötti megbékélés a két állam elvén alapuló megoldás megvalósításának fontos eleme, és sajnálatát fejezi ki a folytatódó palesztin megosztottság miatt; támogatja az EU palesztin frakciókhoz intézett felszólítását, hogy tekintsék a legfontosabb célnak a megbékélést és a Palesztin Hatóság Gázai övezetbe való visszatérését; sürgeti a palesztin erőket, hogy folytassák a megbékélésre irányuló erőfeszítéseiket, különösen a régóta esedékes elnökválasztás és törvényhozási választások megtartásával; hangsúlyozza, hogy a Palesztin Hatóságnak e tekintetben nagyobb felelősséget kell vállalnia és át kell vennie a Gázai övezetben a kormányzati feladatokat, többek között a biztonság és a polgári közigazgatás terén, valamint a határátkelőhelyeken való jelenléte révén;

20.  a konfliktusban érintett minden felet felszólít a fogva tartottak és bebörtönzöttek – köztük az éhségsztrájkot folytatók – jogainak maradéktalan tiszteletben tartására;

21.  mélységes aggodalmát fejezi ki az UNRWA súlyos finanszírozási válsága miatt; kéri az UNRWA-nak nyújtott uniós pénzügyi támogatás fokozását, és arra szólítja fel a többi adományozót, hogy tartsák be a hivatalnak tett ígéreteiket, továbbá az UNRWA-t arra, hogy folytassa irányításának javítását, ugyanakkor kéri a palesztin menekültek jelentette alapvető központi probléma orvoslását; elismerését fejezi ki az UNRWA-nak, és üdvözli az általa tett rendkívüli erőfeszítéseket, amelyek lehetővé tették a 2015/2016-os tanév megnyitását a palesztin menekült diákok számára;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselőjének, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az ENSZ főtitkárának, a Knesszetnek, Izrael elnökének és kormányának, a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak és a Palesztin Hatóságnak, az Arab Államok Ligája főtitkárának, Egyiptom, Jordánia és Libanon parlamentjeinek és kormányainak és az Egyesült Nemzetek Szervezete segélyező hivatala főbiztosának.

Jogi nyilatkozat