Index 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2729(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0656/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 09/07/2015 - 12.5
CRE 09/07/2015 - 12.5
PV 16/09/2015 - 13.1

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0323

Elfogadott szövegek
PDF 528kWORD 217k
2015. szeptember 16., Szerda - Brüsszel Végleges kiadás
A Bizottság 2016. évi munkaprogramjának előkészítése
P8_TA(2015)0323RC-B8-0656/2015

Az Európai Parlament 2015. szeptember 16-i állásfoglalása a Bizottság 2016. évi munkaprogramjáról (2015/2729(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel „A Bizottság 2015. évi munkaprogramja – Új kezdet” című bizottsági közleményre (COM(2014)0910) és annak 1–4. mellékleteire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdésére,

A.  mivel Európának egyértelmű jövőképpel, határozott irányválasztással, vezető szereppel, ambícióval és bátorsággal kell választ adnia a belső és a külső kihívásokra, és be kell bizonyítania, hogy képes megfelelni polgáraink elvárásainak, képes távlatokat felmutatni számukra és megteremteni a bizalmat azáltal, hogy az Uniót valóban demokratikus unióvá, parlamenti demokráciává és egy olyan fórummá teszi, amelyben a polgárok irányíthatják és alakíthatják földrészüket annak érdekében, hogy megőrizzék és stabilizálják életszínvonalukat;

B.  mivel az Európa 2020 stratégia továbbra is megfelelő alapot jelent Európában az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításához, és annak célkitűzéseit várhatóan 2015 végéig megerősítik, de a végrehajtási eszközeit naprakésszé kell tenni és meg kell erősíteni;

C.  mivel a Bizottság jövőbeli munkaprogramjainak foglalkozniuk kell a 21. század meghatározó kihívásaival, így például az éghajlatváltozással, az energiafüggetlenséggel, az erőforrás-hatékonysággal, a digitális társadalom felé történő átmenettel, a világpiaci versennyel, a nemek közötti egyenlőséggel és a növekvő egyenlőtlenséggel, figyelembe véve ugyanakkor az európai fellépés hiányából fakadó költségeket is;

D.  mivel Európa versenyképességének a globális gazdaságon belüli csökkenése, a nagyarányú munkanélküliség, a demográfiai változások és különösen a népesség fokozódó elöregedése példa nélküli kihívások elé állítják az Uniót; mivel csak a helyes makrogazdasági politikát folytató versenyképes gazdaságok lesznek képesek munkahelyeket létrehozni, polgáraik életszínvonalát emelni és megteremteni azt a jólétet, amely finanszírozza a jövőbe történő beruházásokat és biztosítja a közszolgáltatásokat; mivel a szabad és tisztességes verseny előmozdítására megerősített hangsúlyt kell fektetni az európai gazdaság ambiciózus minőségimunkahely-teremtési, növekedési, beruházási és globális versenyképességi célkitűzéseinek eléréséhez, különösen annak fényében, hogy a világ legtöbb régiója gyorsabb növekedést tud felmutatni, termelékenységük és innovációjuk színvonala pedig növekszik;

E.  mivel az Unió gazdasági válsága elhúzódik, alacsony a növekedés, fokozódnak a belső különbségek, valamint nincs elegendő új munkahely és beruházás, és ezt nem lehet orvosolni anélkül, hogy az európai integrációt indokolt esetben – különösen a belső piac és a gazdasági és monetáris unió területén – jelentősen el ne mélyítenénk;

F.  mivel a pénzügyi forrásoknak az Unió politikai prioritásaira kellene irányulniuk nemcsak az összegek, hanem a rugalmasság és az egyensúly tekintetében is, nem utolsósorban az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret tekintetében, amely egy sor rugalmassági mechanizmussal rendelkezik, többek között felülvizsgálati záradékkal, amely lehetővé teszi az uniós költségvetés számára az előre nem látható körülményekhez való alkalmazkodást;

G.  mivel az uniós politikáknak és tevékenységeknek meg kell felelniük a szubszidiaritás és az arányosság elvének annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a polgároknak, hogy felkészülhessenek és reagálhassanak a rohamosan változó társadalmi és gazdasági körülményekre;

H.  mivel Európának el kell köteleznie magát a fenntartható növekedést biztosító gazdasági modell mellett, hogy ez a nemzedék adósságok helyett jó munkahelyekhez jusson;

I.  mivel a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés összeegyeztethető egymással, és egymást kölcsönösen erősítheti, sürgeti a Bizottságot, hogy a fenntarthatóságot tegye munkateremtési és növekedési menetrendjének sarokkövévé; mivel a Bizottság a szerződések őre, amelyek rendelkeznek a fenntartható fejlődésről, a társadalmi igazságosságról, a szolidaritásról és az európai polgárok alapvető jogairól;

J.  mivel Európának szüksége van arra, hogy a Bizottság megfelelő súlypontokkal bíró és kellően nagyratörő munkaprogrammal rendelkezzen, amelynek révén képes kezelni az Unió és polgárai valódi szükségleteit;

1.RÉSZ

1.  sürgeti a Bizottságot, hogy teljes mértékben éljen kezdeményezési jogával annak érdekében, hogy egyértelmű vezető szerepet biztosítson az Unió számára, és különösen azért, hogy megvalósítsa az egységes piac kiteljesítését a gazdasági unióra, a politikai unióra és a külső fellépésekre vonatkozó stratégiai menetrenddel együtt;

2.  üdvözli, hogy a Bizottság 10 stratégiai prioritásra összpontosít; hangsúlyozza, hogy támogatni kell az Unió érdekét, és meg kell tartani az uniós egységet és kohéziót, támogatva ugyanakkor a szubszidiaritás és az arányosság elvét; az a határozott véleménye ezért, hogy minden erőfeszítést e stratégiai prioritásokra kell összpontosítani;

3.  üdvözli a jogalkotás javításával kapcsolatos új intézményközi megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdését; álláspontja szerint ennek eredményeként javulnia kell a Bizottság által készített jogalkotási szövegtervezetek minőségének, meg kell erősödnie a jogszabálytervezetek hatásvizsgálatának – többek között a gazdasági, szociális, környezeti és kkv-khoz kapcsolódó hatásvizsgálatoknak –, és – amennyiben lehetséges – az irányelvek helyett rendeleteket kell alkalmazni; elvárja, hogy a Bizottság egyenlően kezelje a jogalkotó hatóság két ágát a jogalkotási eljárások során rendelkezésükre bocsátott információk és dokumentáció tekintetében; határozottabb kötelezettségvállalást vár a megfelelő intézményközi egyeztetés tekintetében, elvárja a Parlament javaslatai és ajánlásai teljes körű nyomon követését és az egyes tervezett visszavonások részletes indokolásának rendelkezésre bocsátását; emlékeztet rá, hogy a három intézmény közötti megállapodás eredményeként létrejött többéves programozásnak kell biztosítania a keretet az éves munkaprogram számára és alapul kell szolgálnia a konkrét éves munkaprogrammal kapcsolatos vitákhoz; emlékeztet azon álláspontjára, hogy a jogalkotás javítását nem szabad az Unió hatáskörébe tartozó területek jelentőségének csökkentésére irányuló eszköznek tekinteni, és hogy a politikai döntéseknek mindig elsőbbséget kell élvezniük a technikai értékeléssel szemben;

4.  sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is javítsa jogalkotási programjának egységességét és erősítse meg a jogszabálytervezetek független hatásvizsgálatát, beleértve a kkv-tesztet és a versenyképességi tesztet, mivel ezek az intézkedések hozzájárulnak a bürokrácia valamennyi – európai, nemzeti és regionális – szinten történő csökkentéséhez valamennyi gazdasági szereplő és polgár számára mindennapi életükben, ami ezáltal hozzájárul a munkahelyteremtés ösztönzéséhez, tiszteletben tartva ugyanakkor a szociális és környezeti normákat; úgy véli, hogy a kkv-knak és a mikrovállalkozásoknak nem szabad szükségtelen terhektől szenvedniük a jogszabályok végrehajtása és a szabályoknak való megfelelés során; felszólítja a Bizottságot, hogy törekedjen maximális egyszerűsítésre, és amennyiben lehetséges, mozdítsa elő digitális megoldások teljes körű alkalmazását az uniós szabályok végrehajtásának megkönnyítése érdekében; úgy ítéli meg, hogy amennyiben az irányelvek és rendeletek a kisvállalkozások számára nem bizonyulnak megfelelőnek, akkor felül kell vizsgálni azokat annak biztosítása érdekében, hogy azok ne terheljék a kkv-kat; kéri, hogy a mikrovállalkozások lehetőség szerint mentesüljenek minden, terhet jelentő jogszabály alól, különösen azért, hogy az új induló vállalkozások és vállalkozók ösztönözhetők legyenek;

5.  azt várja a Bizottságtól, hogy a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében terjesszen elő jegyzéket a felülvizsgálandó vagy hatályon kívül helyezendő javaslatokról és jogszabályokról, ha azok megfelelősége és uniós hozzáadott értéke már nem tűnik adottnak, valamint ha idejétmúlttá válnak vagy már nem felelnek meg az eredeti céloknak; hangsúlyozza azonban, hogy a REFIT nem szolgálhat ürügyül a létfontosságú kérdésekkel kapcsolatos ambiciózus célok gyengítésére, deregulációra vagy a szociális és környezeti normák csökkentésére; úgy véli, hogy az egyszerűsítés célja a minőség, nem pedig a mennyiségi célok; tudomásul veszi az új javaslatokkal járó adminisztratív és bürokratikus terhek és kapcsolódó költségek 25%-os csökkentésére irányuló célkitűzést a teljes szakpolitikai ciklus vonatkozásában, beleértve az átültetést, a végrehajtást és az érvényesítést; jelentős csökkentéseket szorgalmaz jobb körülmények megteremtése céljából új munkahelyek létrehozására és megőrzésére Európában, valamint munkahelyek visszatelepítésére a verseny előmozdítása és a fenntartható növekedés érdekében;

6.  elvárja, hogy a Bizottság az Európa 2020 stratégia következő szakaszára olyan javaslatot nyújtson be, amely választ ad a globális verseny, az energetikai átállás, a digitális forradalom és Európa e változásokra való felkészítése jelentette kihívásokra; úgy véli, hogy e stratégiának a kapcsolódó reformokat nagy beruházási kezdeményezésekkel kell párosítania a már elindított energiaunióra és digitális egységes piacra, valamint a szociális beruházásra és átképzésre irányuló új kezdeményezésre építve; úgy véli, hogy e stratégiát az Európai Stratégiai Beruházási Alap és a 2014–20-as időszakra szóló felülvizsgált többéves pénzügyi keret teljes mértékű felhasználásával kell támogatni; úgy véli, hogy minden tagállamnak rendelkeznie kell az e stratégia végrehajtásához szükséges feltételekkel, és hogy a gazdasági és monetáris uniót ki kell teljesíteni a konvergencia ilyen irányú előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy az EU külső stratégiai partnerségei keretében is új lehetőségeket kellene nyitni e stratégia sikere érdekében;

7.  sürgeti a Bizottságot, hogy álljon elő ütőképes válasszal az EU szociális problémáinak, nevezetesen a munkanélküliségnek, a szakképzett munkaerő hiányának, a szociális egyenlőtlenségeknek és kirekesztődésnek, valamint a szociális dömping és az agyelszívás kockázatainak kezelésére; úgy véli, mindez gazdasági fellendülést és minőségi munkahelyek megteremtését célzó beruházást, szakértelemre, gyermekgondozásra és más szociális szolgáltatásokra és szociális gazdaságra összpontosító szociális beruházást kíván; úgy véli, hogy annak biztosítása is erősebb konvergenciát követel meg, hogy az alapvető szociális normákat tiszteletben tartsák az Unióban; e tekintetben úgy véli, hogy az egységes piacon alapvető szabadságként elő kell segíteni a méltányos munkaerő-mobilitást; úgy véli, hogy az ígért „szociális AAA minősítés” irányába tett konkrét lépéseket haladéktalanul el kell kezdeni; felszólítja a Bizottságot, hogy e célból segítse elő a szociális partnerek szorosabb bevonását európai és nemzeti szinten egyaránt;

8.  hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség szintje továbbra is indokolatlanul magas, különösen a fiatalok és a nők körében, és hogy az EU gazdasági fellendülése továbbra is gyenge lábakon áll; üdvözli az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) elfogadását és sürgeti annak maradéktalan végrehajtását, továbbá várja több beruházási projekt mihamarabbi elfogadását és kidolgozását, amelyek hozzájárulnak az erőteljes fellendüléshez és a kiegyensúlyozott és fenntartható növekedéshez, támogatják majd a foglalkoztatást, és az Unió egészében előmozdítják a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót; emlékeztet az átláthatósággal, a demokratikus elszámoltathatósággal és a beruházási iránymutatások betartásával kapcsolatos kéréseire;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy a növekedést és a munkahelyteremtést hangsúlyozottan tekintse az európai szociális piacgazdaság és az uniós fenntartható fejlődési stratégiája alapkövének; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy minden eredményes, jövőorientált és válságmegoldó gazdaságpolitika központjába a fenntarthatóságot állítsa, és ebben, illetve a jövőbeli munkaprogramjaiban külön fejezetben foglalkozzon vele, az erőfeszítéseket a hetedik környezetvédelmi cselekvési program átfogó és gyors végrehajtására összpontosítva;

10.  üdvözli a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia elfogadását és sürgeti mihamarabbi végrehajtását világos jogalkotási javaslatok, valamint pénzügyi módszerek és eszközök létrehozásával azzal a céllal, hogy létrejöjjön egy olyan digitális gazdaság, amelyben Európa globális vezető szerepet játszik, a vállalkozások képesek határokon átnyúlóan működni, a fogyasztók, jogtulajdonosok és polgárok jogai pedig védelmet élveznek; meggyőződése, hogy Európa egyértelmű hozzáadott értéket képvisel azáltal, hogy támogatja a vállalkozói tevékenységet, a tudásalapú gazdaságot és a szükségtelen korlátok felszámolását; úgy véli, hogy törekedni kell az innováció támogatására, és arra, hogy új lehetőségeket teremtsenek az uniós polgárok, a vállalkozások és a fogyasztók számára, és ezáltal munkahelyeket hozzanak létre, biztosítva ugyanakkor az alapvető szociális normákat; hangsúlyozza, hogy az e területen elért előrelépések közvetlen hatást gyakorolnak majd a polgárokra; úgy véli, hogy a fogyasztóvédelem és az alapvető jogok védelme egyaránt alapvetően fontos abból a szempontból, hogy az európaiak bízzanak a mindennapi életük digitalizálásának részét képező digitális egységes piacban;

11.  úgy véli, hogy adott esetben a tagállamok strukturális reformjai elválaszthatatlan részének kell tekinteni a tisztességes és méltányos adópolitika kialakítását, és hogy a belső piacon az adó- és a versenypolitikát az érem két oldalaként kell kezelni, amely az uniós fogyasztók és polgárok javát szolgálja, azzal a céllal, hogy továbbra is hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez; támogatja az adóterheknek a munkáról a fenntartható adózás egyéb formáira való áthelyezését;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül és erősítse meg a versenypolitika és az állami támogatások mechanizmusait és erőforrásait; úgy véli, hogy az állami támogatásokra vonatkozó uniós politika és ellenőrzés fontos eszköz az egységes piacot torzító adózási gyakorlatok elleni küzdelemben;

13.  megerősíti, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a „közösségi módszernek”, a jogalkotási folyamat átláthatóságának, a demokratikus legitimitásnak, valamint a nemzeti parlamentek szerepének és felelősségének;

14.  kitart amellett, hogy teljes körűen, gyorsan és hatékonyan hajtsák végre és alkalmazzák a hatályos jogszabályokat olyan területeken, mint az egységes piac, a környezetvédelmi szabályok, a felülvizsgált közös agrárpolitika (KAP), a közös halászati politika (KHP) és a kohéziós politika, valamint a pénzügyi és a banki ágazat; felhívja a Bizottságot, hogy kísérje jobban figyelemmel a tagállami végrehajtás terén elért eredményeket;

15.  sürgeti a konvergencia-iránymutatások rendes jogalkotási eljárás keretében történő elfogadását, amelyeknek az éves növekedési jelentéssel együtt az országspecifikus ajánlások alapját kell képezniük; álláspontja szerint hivatalossá kellene tenni a Parlament európai szemeszterben betöltött ellenőrző szerepét, továbbá valamennyi euróövezeti nemzeti parlamentnek lépésről lépésre követnie kellene az európai szemeszter folyamatát;

16.  felkéri a Bizottságot, hogy valamennyi érdekelt féllel együtt tárjon fel minden lehetőséget az Európai Monetáris Unió megerősítésére, ellenálló képességének növelésére, valamint hogy az fokozza a növekedést, a foglalkoztatást és a stabilitást olyan szociális vetülettel, melynek célja egyrészt az európai szociális piacgazdaság megőrzése és a kollektív tárgyalásokhoz való jog tiszteletben tartása, amelynek értelmében biztosított lenne a tagállamok szociálpolitikájának összehangolása – beleértve az egyes tagállamokra jellemző és általuk megállapított minimálbért vagy -jövedelmet –, másrészt a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, a munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedésének valamint a szakemberek tagállamok közötti önkéntes mobilitásának és rugalmasságának támogatása;

17.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetést hatékonyan kell felhasználni az EU prioritásainak és szakpolitikáinak előmozdítására, és ezért felhívja a Bizottságot, hogy kezelje a helytelen gazdálkodással és a csalással kapcsolatos aggodalmakat; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a meglévő ellenőrzések értékelése és javítása, és lehetőség szerint a bürokratikus terhek könnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak biztosítania kell az európai adófizetők pénzének lehető legjobb felhasználását, és hangsúlyozza, hogy az elért teljesítmény fontosabb, mint a rendelkezésre álló előirányzatok puszta elköltése; módszeres, rendszeres és független értékeléseket kér ezért annak biztosítása érdekében, hogy az összes kiadás költséghatékony módon elérje a kívánt eredményeket; kéri a Bizottságot, hogy újult erővel tegyen erőfeszítéseket arra, hogy a tagállamokat bevonja ebbe a feladatba, különösen a maguk a tagállamok által folyósított pénzek tekintetében;

18.  hangsúlyozza, hogy az adófizetők pénzét hatékonyabban kell felhasználni és további lépéseket kell tenni az Unió pénzügyi érdekeinek védelméért annak érdekében, hogy az uniós kiadások legitimitását költséghatékony módon biztosítsák; felszólít ezért az uniós költségvetés hatékony felhasználására a már meglévő ellenőrzések jobb teljesítményére, az ellenőrzések értékelésére, illetve arra összpontosítva, hogy hogyan lehet biztosítani, hogy a teljesítmény és hozzáadott érték kerüljön előtérbe a tervezett előirányzatok maximális felhasználásával szemben; úgy véli, hogy fenn kell tartani az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) (COM(2014)03402014/0173(COD)) eljárási garanciák ellenőre hivatalának létrehozására irányuló javaslatot;

19.  üdvözli az európai migrációs stratégiára vonatkozó bizottsági menetrendet és a kapcsolódó jogalkotási javaslatokat, valamint a 2015-ös és 2016-os költségvetési kiigazításokra vonatkozó javaslatokat, amelyek célja, hogy megfelelően végrehajtsák a migrációs stratégia célkitűzéseit; emlékezteti azonban a Bizottságot azon kötelezettségvállalására, hogy kezeli az EU külső határain egyre növekvő nyomást, beleértve a szabálytalan migráció és az emberkereskedelem és -csempészet elleni szigorú intézkedéseket, és az irányított bevándorlási politika javítását, ami az uniós migrációs és külpolitika jobb összekapcsolását jelenti; sürgeti a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az emberi jogokon alapuló megközelítés eszközeit a háború és az üldöztetés elől az EU-ban védelmet kereső emberekkel kapcsolatban;

20.  mély aggodalmát fejezi ki a földközi-tengeri térségi és a nyugat-balkáni útvonalat érintő legfrissebb fejlemények miatt, ahol rekordszámú rendezetlen jogállású migráns lépte át az uniós határokat, eddig soha nem tapasztalt kihívás elé állítva Európát és tagállamait, ami közös, határozott európai választ kíván; kifejezi támogatását a Bizottság által javasolt intézkedések tekintetében, és kéri azok gyors elfogadását és tagállamok általi végrehajtását; üdvözli a Bizottság áthelyezésre és áttelepítésre vonatkozó kezdeményezéseit, beleértve a nemzetközi védelemre szoruló menedékkérők nagy számban való sürgősségi áthelyezésére vonatkozó, Görögország, Olaszország és Magyarország érdekét szolgáló új kezdeményezést, valamint a tagállamban tartózkodó menekültek számát figyelembe vevő, vészhelyzetekben elindítható állandó áthelyezési mechanizmusról szóló bizottsági javaslatot, amely az EUMSZ 78. cikkének (2) bekezdésén alapszik; sürgeti a Bizottságot, hogy indítsa el a szükséges mechanizmust, amelyet kifejezetten a menekültek tömeges beáramlásának helyzetére dolgoztak ki; kiemeli ugyanakkor, hogy fel kell gyorsítani a menedékkérelmek feldolgozását és azok visszaküldését, akiknek a kérelmét elutasították; kifejezi támogatását a migrációs stratégiában említett „hotspot” elképzelésre nézve, amelynek célja a menedékkérők érkezésekor, többek között – azok esetében is, akik nem szorulnak védelemre – a regisztrációhoz és a menedékkérelmek első feldolgozásához biztosított operatív támogatás fokozása; elutasít minden olyan intézkedést, amely ténylegesen visszaállítja a határellenőrzést, veszélyeztetve a schengeni térséget;

21.  emlékeztet a Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalására, hogy a tagállamokkal, nemzeti parlamentekkel, régiókkal és városokkal szoros partnerségben minden rendelkezésre álló eszközt – többek között az EU költségvetését – felhasznál a munkahelyek és a növekedés intelligens beruházásokon keresztül történő fellendítésére, a meglévő politikák eredményesebb végrehajtása és a helyszíni fellépések hatékonyságának javítása érdekében, különösen az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása során; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika a gazdasági kormányzási folyamattal összhangban továbbra is az állami beruházások fő forrása, és ezért úgy véli, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap és más alapok, különösen az európai strukturális és beruházási alapok közötti szinergiákat ki kell használni; kéri az európai strukturális és beruházási alapok és a Horizont 2020 közötti szinergiák feltárását; nyomatékosan kéri a magánpartnerek és magánbefektetők döntő jelentőségű bevonását az Európai Stratégiai Beruházási Alap sikere érdekében, és rámutat annak munkahely-teremtési potenciáljára; ugyanakkor kéri, hogy az ESBA uniós szintű demokratikus ellenőrzés tárgyát képezze; úgy véli, hogy a Horizont 2020-ból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből átcsoportosított források legalább ugyanolyan vagy nagyobb összegű beruházást kellene, hogy eredményezzenek a kutatás és az innováció, a digitális infrastruktúra, a közlekedés és az energia területén, és felkéri a Bizottságot, hogy ragadja meg a 2016-os kötelező felülvizsgálat által kínált lehetőséget arra, hogy e két program számára kompenzációt készítsen elő;

22.  kéri az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre vonatkozó stratégia gyors végrehajtását, a közlekedés, az energia és a távközlés területén európai hozzáadott értékkel bíró, az egységes piac működése szempontjából alapvetően fontos jobb infrastruktúrákkal és projektekkel;

23.  megjegyzi, hogy a Bizottságnak 2016-ban meg kell indítania a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választásokat követő, érdemi és teljes körű felülvizsgálatát, amelyet a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatnak kell kísérnie az Unió költségvetésének felhasználása és ezáltal az európai gazdaság fellendítésének elősegítése érdekében; megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret kötelező jogalkotási felülvizsgálata volt a Parlament egyik fő követelése a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során; rendkívüli jelentőséget tulajdonít ezért ennek a folyamatnak; készen áll arra, hogy konstruktívan együttműködjön annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak számos függőben lévő kérdésre, például az Európai Stratégiai Beruházási Alap garanciaalapjának finanszírozásával kapcsolatos kérdésekre;

24.  ösztönzi a Bizottságot, hogy vonja le a tanulságokat a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport várható következtetéseiből 2016 végéig, és még annak megbízatása alatt tegyen konkrét javaslatokat; ismét hangsúlyozza elkötelezettségét az EU saját forrásai rendszerének még a következő többéves pénzügyi keret elindítását megelőző reformja iránt;

25.  ismételten hangot ad mélységes aggályainak amiatt, hogy fizetési hátralék halmozódott fel, ami veszélyezteti az EU hitelességét; üdvözli a Bizottság, a Tanács és a Parlament közös nyilatkozatának elfogadását a 2015–2016 közötti időszakra vonatkozó kifizetési tervre vonatkozóan, amelynek célja, hogy 2016 végére fenntartható szintre csökkentse a hátralékot; emlékezteti a Bizottságot azon elkötelezettségére, hogy szorosan ellenőrizze a 2014–2020-as programok végrehajtását, korai előrejelző rendszert hozzon létre, és késedelem nélkül költségvetés-módosításokat javasoljon, ha a 2016-ben engedélyezett kifizetések szintje nem lenne elegendő;

26.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, amelyek javítják az információcserét és fokozzák az operatív együttműködést a tagállamok között, valamint az uniós ügynökségekkel, különösen a figyelmeztető jelzések kritériumai tekintetében, valamint tegye kötelezővé figyelmeztető jelzések kiadását a terrorizmus miatt elítélt vagy azzal gyanúsított személyekre vonatkozóan; felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazzon pénzügyi és technikai eszközöket az uniós szintű koordináció és a bevált gyakorlatok cseréjének biztosítása érdekében a terrorista propaganda, a radikális hálózatok és az internetes toborzás elleni küzdelem terén; kéri különösen ezzel összefüggésben, hogy az Europol kapjon meg minden szükséges eszközt ahhoz, hogy megbízatásának megfelelően küzdjön a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel szemben;

27.  hangsúlyozza, hogy fontos új kereskedelmi megállapodásokat kötni a világ felé nyitott, versenyképes európai gazdasági keret kialakítása érdekében, amely képes kézzel fogható eredményeket és alacsonyabb árakat eredményezni a fogyasztók számára, továbbá képes új munkahelyeket teremteni a harmadik országbeli piacok megnyitása és az export diverzifikálása révén; emlékeztet azon álláspontjára, mely szerint a kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodások szabályozó hatással lehetnek a globalizációra; felszólítja ezért a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai szabványok ne kerüljenek veszélybe, és hangsúlyozza, hogy a kereskedelemnek hozzá kell járulnia a szegénység elleni küzdelemhez és a harmadik országok fejlődésének előmozdításához; úgy véli, hogy a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályok világszerte történő felszámolása ezért továbbra is az EU kereskedelmi stratégiájának kulcsfontosságú prioritása kell, hogy maradjon; következésképpen támogatja a Bizottság valamennyi folyamatban lévő kétoldalú és többoldalú kereskedelmi tárgyalás során annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy 2016-ban az átfogó és kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodások tekintetében pozitív eredményt érjen el; hangsúlyozza, hogy folyamatos uniós erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy kihasználják a dohai forduló multilaterális tárgyalásai részeként elfogadott bali csomag révén 2013-ban megkezdett folyamat előnyeit, amelynek utat kell nyitnia a világ gazdasági stabilitása felé; hangsúlyozza, hogy egy fejezetet az adókijátszás, az adóparadicsomok, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásának kell szentelni az EU kétoldalú, pluri- és multilaterális kereskedelmi kapcsolatai tekintetében;

28.  felhívja a Bizottságot, hogy következetes és koherens kül- és biztonságpolitikai stratégiát tűzzön ki célul, amely arra törekszik, hogy a gyorsan változó biztonsági környezetben azonosítsa az Unió előtt álló új és a kialakulóban lévő kihívásokat, és foglalkozzon a megvédendő érdekekkel és az előmozdítandó értékekkel, továbbá biztosítsa polgáraink biztonságát és teremtsen tartós békét és stabilitást biztosító környezetet; ezzel összefüggésben emlékeztet az emberi jogok és alapvető szabadságok fontosságára, valamint annak szükségességére, hogy az Unió vállaljon jelentős szerepet a világban a fejlesztés, a béketeremtés és a békeépítés, a humanitárius segítség és az emberi jogok világszerte való előmozdítása terén;

2.RÉSZ

Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak

29.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európa 2020 stratégia következő szakaszára olyan javaslatot nyújtson be, amely választ ad a globális verseny, az energetikai átállás, a digitális forradalom és a demográfiai trendek jelentette kihívásokra; úgy véli, hogy ennek a javaslatnak ötvöznie kell a szerkezeti változást a meglévő eszközökre (uniós költségvetés, ESBA) építő, nagyszabású beruházási kezdeményezésekkel;

30.  kiemeli a versenypolitika végrehajtásának alapvető szerepét az egyenlő feltételek megteremtésében, amely az egységes piac valamennyi szereplője és valamennyi üzleti modellje – köztük a kkv-k – számára előmozdítja az innovációt, a termelékenységet, a munkahelyteremtést és a beruházásokat; felkéri a Bizottságot, hogy a jól működő belső piac elérése érdekében szigorúan érvényesítse a trösztellenes, az állami támogatásokra és az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;

31.  támogatja a tőkepiaci unió létrehozását, de rámutat, hogy biztosítani kell, hogy a pénzügyi rendszerkockázatok ne növekedjenek, és hogy ehhez rendelkezésre álljon a szükséges infrastruktúra és megerősített felügyelet a reálgazdaság támogatását célzó fenntartható, nem banki hitelezés és hosszú távú beruházások előmozdítása érdekében;

32.  felhívja a Bizottságot, hogy számolja fel az egységes piacon meglévő akadályokat a vállalkozások, különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások finanszírozásának javítása érdekében, a magánszektorbeli beruházások fellendítése céljából; kéri a belső piacra vonatkozó uniós szabályok megerősítését és teljes körű végrehajtását, és sürgeti a Bizottságot, hogy az uniós versenyképesség és a fogyasztóvédelem javítása érdekében az uniós kereskedelempolitikákon belül következetesen fejlessze az egységes piac külső dimenzióját, elkerülve az uniós biztonsági, környezetvédelmi és társadalmi normáknak nem megfelelő áruk és termékek kapcsán felmerülő tisztességtelen versenyt;

33.  nagyratörő uniós iparpolitikát sürget, amely az innováció révén lehetővé teszi új termékek kifejlesztését és az ipari folyamatok szerkezetátalakítását az uniós ipar korszerűsítése érdekében az ágazat digitális átállásáról való gondoskodás, és az annak kihasználására szolgáló digitális készségeket biztosítása révén;

34.  úgy véli, hogy a versenyképességet, a növekedést és a munkahelyteremtést lefedő Európa 2020 stratégia szociális dimenziójának a tagállamok szociálpolitikájának – többek között referenciaszintek vagy szükség esetén jogszabályok alkalmazásával történő – összehangolása révén egy sor olyan alapvető szociális norma fenntartására és továbbfejlesztésére kellene összpontosítania, mint az állami munkaügyi hivatalok szolgáltatásainak színvonala, újrafoglalkoztatási ösztönzőkkel összekapcsolt munkanélküli juttatások biztosítása, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a megfizethető és minőségi gyermekgondozási szolgáltatások, a szakképzés és az élethosszig tartó tanulás; úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégia szociális céljait és a kulcsfontosságú foglalkoztatási és szociális mutatók eredménytábláját fel lehetne használni ezen alapvető normák érvényesítésének nyomon követésére;

35.  sürgeti a Bizottságot, hogy véglegesítse és az év vége előtt terjessze elő a munkavállalói mobilitásra vonatkozó csomagot, amelyben foglalkozik a munkavállalói mobilitás negatív hatásaival is; a visszaélések elleni küzdelem érdekében szigorú határokon átnyúló munkaügyi ellenőrzéseket sürget; úgy véli, hogy az Európa-szerte biztosított mobilitás alapvető jog; továbbá felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az európai munkavállalók beilleszkedésének és foglalkoztathatóságának előmozdítására; emlékezteti a Bizottságot a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv értelmében meglévő kötelezettségére;

36.  konkrét lépéseket kér a továbbra is fennálló munkaerő-piaci megkülönböztetés felszámolására, különösen az idősebb munkavállalók, a tartósan munkanélküli személyek, a nők, a fogyatékossággal élők és a fiatalok vonatkozásában; emlékeztet rá, hogy a tartós munkanélküliség problémáját nem csak az oktatás és képzés révén kell kezelni, hanem a munkaerőpiacok befogadóképességének növelése, a tanácsadás javítása, a munkakeresők támogatása, a munkaerő-felvételt ösztönző támogatások és a munkához kötött juttatások révén is;

37.  reméli, hogy az ifjúsági garancia végrehajtása – ideértve az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből nyújtott támogatásokat – meg fogja hozni a gyümölcseit, és kifejezi hajlandóságát minden olyan – többek között pénzügyi – kezdeményezés támogatására, amely ezen uniós program megerősítését célozza; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az oktatás és a képzés továbbra is maradjon a legfontosabb prioritásai között, beleértve a jelenlegi és jövőbeli munkaerőpiacon szükséges készségek újragondolását, a magas minőségre, a hatékonyságra, a hozzáférhetőségre és az egyenlőségre összpontosítva; úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani az élethosszig tartó tanulásra, a duális oktatási rendszerekre, a diplomák elismerésére és az idő előtti iskolaelhagyás arányának csökkentését célzó intézkedések támogatására annak biztosítása érdekében, hogy a tanulók elsajátítsák az alapvető írás- és olvasási készségeket, az OECD nemzetközi tanulói teljesítményértékelési programjában (PISA) meghatározottak szerint, a Szerződés szerinti hatáskörökkel összhangban; kéri, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a finanszírozás és a fiatalok mobilitásának megkönnyítésére, például szakmai gyakorlatok révén, annak érdekében, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a rendelkezésre álló készségek és a munkahelyek kínálatának az egységes piacon;

38.  úgy véli, hogy az oktatás és a gyermek-egészségügyi ellátás hozzáférhetősége, megfizethetősége és minősége kulcsfontosságú ahhoz, hogy egyetlen gyermek se maradjon le, ezért felhívja a Bizottságot, hogy gondolja át, milyen további intézkedésekkel lehetne előmozdítani a szociális beruházást, és csökkenteni a gyermekszegénységet;

39.  emlékeztet arra, hogy minden új jogalkotási javaslatban figyelembe kell venni a rugalmasság és a biztonság közötti megfelelő egyensúly biztosítását mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára, csakúgy, mint a foglalkoztatási és szociális megfontolásokat, beleértve az elöregedés hatását és a készségigényeket; megállapítja, hogy a „munkavállaló” fogalma az új (ön)foglalkoztatási formák következtében sokrétű, ezért azzal foglalkozni kellene az egyenlőtlenségek leküzdése érdekében, melyek veszélybe sodorhatják szociális piacgazdaságunk méltányosságát és hatékonyságát; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy felszólított a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv felülvizsgálatára, melyet 2012 végéig le kellett volna folytatni;

40.  kiemeli a kohéziós politika által az uniós növekedés és foglalkoztatás gerincét jelentő kkv-k számára nyújtott támogatás fontosságát, és felszólít a kohéziós politikát finanszírozó alapok, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) és a Horizont 2020 keretprogram közötti szinergiák létrehozására;

41.  hangsúlyozza a Horizont 2020 végrehajtása folytatásának fontosságát, különös tekintettel azon törekvéseire, hogy nagyobb hangsúlyt kell kapnia a világszintű kutatás olyan termékekre és szolgáltatásokra váltásának, amelyek hozzájárulhatnak az európai gazdaságok versenyképességének megújulásához;

42.  felhív olyan kezdeményezések kidolgozására, amelyek kibontakoztatják a kulturális és kreatív ágazat mint a munkahelyteremtés és a növekedés forrásában rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének fontosságát, és sürgeti a Bizottságot, hogy hajtsa végre a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló cselekvési tervéből adódó intézkedéseket, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítéséről szóló irányelv felülvizsgálatát, amely nem tart lépést a digitális korral, és nem megfelelő az online jogsértések elleni fellépéshez, valamint a visszatérítési és egyéb kapcsolódó rendszerekre mint lehetséges uniós jogra vonatkozó zöld könyvből adódó intézkedéseket, a nem szándékosan megvásárolt hamisított termékekért kifizetett összegek visszaszerzése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy még jobban erősítse meg a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja hatáskörét, és üdvözli a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével foglalkozó szakértői csoport Bizottság általi létrehozását;

43.  üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy visszavonja a közös európai adásvételi jogra vonatkozó javaslatot, és hangsúlyozza, hogy a Bizottság új javaslatának – ahogy az a digitális egységes piacról szóló közleményben bejelentésre került – a Parlament első olvasatbeli álláspontján kell alapulnia;

44.  hangsúlyozza egy olyan versenyképes pénzügyi szolgáltatási ágazat fontosságát, amely előnyös termékeket és átlátható tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak; hangsúlyozza, hogy ez növelni fogja a fogyasztók bizalmát a pénzügyi szolgáltatási termékek iránt;

45.  aggódik amiatt, hogy egy részvénypiaci buborék szétpukkanása Kínában gazdasági és pénzügyi válságot eredményez, amely beláthatatlan következményekkel járhat; figyelmeztet arra, hogy egy ilyen válság rendszerhibákat eredményezhet a kínai pénzügyi szolgáltatási architektúrában;

Az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem

46.  örömmel fogadja az új adópolitikai csomag közzétételét, és kéri a Bizottságot, hogy mutasson elkötelezettséget egy tisztességes adórendszer biztosítására, amely azon az elven alapul, hogy az adókat abban az országban kell befizetni, ahol a nyereség termelődik, elkerülve a belső piac torzulását és a tisztességtelen versenyt;

47.  üdvözli a Bizottság és a tagállamok által végzett, arra irányuló munkát, hogy minden fontos nemzetközi fórumon tevékenyen segítsék elő az adócsalás, az adókikerülés, az agresszív adótervezés és az adóparadicsomok elleni küzdelmet az OECD-nek az adóügyi jó kormányzás terén szerzett szakértelmére támaszkodva;

48.  felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki közleményt az adóparadicsomok (nem együttműködő országok és területek) uniós, az OECD előírásain alapuló fogalommeghatározásának kidolgozásáról; úgy véli, hogy e politikát egyértelmű elképzeléssel kell kiegészíteni arról, hogyan használnák fel e listát; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy javított uniós kezdeményezést a kötelező közös konszolidált társaságiadó-alapról, még akkor is, ha a konszolidációra irányuló részt az első szakaszban későbbre halasztják, ami jelentős adminisztratív következményekkel járna, és zökkenőmentes átmeneti rendszert tesz szükségessé;

Az összekapcsolt és inkluzív digitális egységes piac

49.  határozottan emlékezteti a Bizottságot, hogy a helyi beruházások ösztönzésére irányuló megfelelő mechanizmus nélkül nem lehetséges a digitális unió ambiciózus tervének megvalósítása, és támogatja a digitális egységes piac előtérbe helyezését, tekintettel azokra a lehetőségekre, amelyeket a digitális tevékenységek teremthetnek a munkahelyek és új vállalkozások létrehozása, az innováció előmozdítása, a termelékenység fokozása, a versenyképesség növelése és ezáltal a növekedés megteremtése tekintetében; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a digitális ágazatot, amelynek minden európai polgár számára biztosítania kell a lehető leggyorsabb és a lehető legolcsóbb internetkapcsolatot;

50.  elismeri a Bizottság arra irányuló elkötelezettségét, hogy felszabadítsa a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket azáltal, hogy három pillérre összpontosítja megközelítését, jobb hozzáférést biztosítva a fogyasztók és a vállalkozások számára, valamint megfelelőbb környezetet teremtve a digitális szolgáltatások fejlesztéséhez; hangsúlyozza, hogy együtt kell működni a globális szabályozókkal a versennyel, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatban; kitart amellett, hogy a digitális szakadék kezelése érdekében mindenki számára nagy sebességű, széles sávú kapcsolat biztosítása révén javítani kell a hálózathoz való hozzáférést; üdvözli az európai szabad adatáramlási kezdeményezés bejelentését, amelynek meg kell szüntetnie az adatok egységes piaca előtt álló meglévő akadályokat;

51.  támogatja az Unió adatvédelmi csomagjának kidolgozására irányuló bizottsági erőfeszítéseket;

52.  úgy véli, hogy a digitális egységes piacon szükség van a bürokrácia és az indokolatlan vagy aránytalan szabályozási és nem szabályozási jellegű akadályok megszüntetésére is, hogy teljes mértékben kiaknázható legyen az ipar digitális átalakulásában és a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemben rejlő potenciál; úgy véli, hogy fontolóra lehetne venni célzottabb intézkedéseket a fogyasztói bizalom növelése és az adatvédelem fokozása érdekében a digitális termékek és szolgáltatások vásárlása során az Unióban, mivel mindkettő alapvetően fontos ahhoz, hogy az európaiak megbízzanak a digitális egységes piacban, ami mindennapi életük digitalizálásának részét képezi;

53.  kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a jelenleg zajló technológiai konvergenciát az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata során, megfelelő ajánlásokat téve a szabályozási keret kiigazítására és jövőállóvá tételére; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is segítse a kulturális és kreatív iparágakat, valamint támogassa és mozdítsa elő a kulturális örökség európai évének létrehozását; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív ágazat teszi ki az EU GDP-jének 4,5%-át, valamint 8,5 millió munkahelyet jelent, és így nem csak a kulturális sokféleség szempontjából fontos, hanem jelentős mértékben hozzájárul a társadalmi és gazdasági fejlődéshez is az Unióban;

54.  számít az egyetemes szolgáltatási irányelv nagyra törő, a végfelhasználói jogok naprakésszé tétele érdekében történő felülvizsgálatára;

Szerzői jogok

55.  további erőfeszítéseket sürget a szellemi alkotásokra vonatkozó uniós jogszabályok javítására és korszerűsítésére, különösen a szerzői jogok területén, hogy azok megfeleljenek a digitális kor követelményeinek, valamint hogy az Unión belül könnyebbé váljon a kreatív tartalmakhoz történő, tisztességes és ésszerű feltételek melletti, határokon átnyúló hozzáférés, ily módon jogbiztonságot teremtve, ugyanakkor védve a szerzői és előadói jogokat, megfelelő díjazást biztosítva, és egyúttal kezelve a digitális kalózkodást a kreatív és kulturális ágazatokban az értékteremtés és a foglalkoztatás tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy a szerzői jog korszerűsítésére vonatkozó minden jogalkotási kezdeményezést független bizonyítékokra alapozzon; véleménye szerint a szerzői jognak meg kell tartania elsődleges funkcióját, vagyis azt, hogy az alkotók profitálhassanak erőfeszítéseikből azáltal, hogy mások felhasználják munkájukat; rámutat arra, hogy a regionális és európai kultúra népszerűsítésére irányuló hagyományos módszerek fontos szerepét nem akadályozhatja a modernizáció vagy reformjavaslatok;

Rugalmas energiaunió és előretekintő éghajlat-politika

56.  hangsúlyozza, hogy az energiaunió a következő területeken történő megerősített uniós fellépés révén érhető el: versenyképes belső energiapiac, erős európai irányítási rendszer, kutatás és innováció, a határokon átnyúló infrastruktúra és összeköttetések fejlesztésére irányuló új beruházások, fenntarthatóságot és biztonságot nyújtva egy olyan energetikai átálláshoz, amely fel fogja lendíteni a növekedést és a munkahelyteremtést, és hosszú távon megfizethető energiaárakat biztosít majd a háztartások és az ipar számára, ezzel megelőzve és kezelve az energiaszegénységet;

57.  felszólít a zöld beruházásoknak többek között a stratégiai beruházási terv révén történő előmozdítására, valamint egy hosszú távú és stabil politikai keretet szorgalmaz az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság előmozdítása érdekében, megerősítve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló uniós célkitűzéseket, növelve a megújuló energiák arányát és javítva az energiahatékonyságot, amihez a páneurópai villamosenergia-hálózatba történő beruházásokra és a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű használatára van szükség;

58.  felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vonja be a Parlamentet a globális felmelegedés elleni harc érdekében kifejtett közös erőfeszítések megtételébe, annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi uniós szakpolitikában figyelembe vegyék az éghajlattal kapcsolatos fellépéseket azáltal, hogy azokat az éghajlatváltozás valós következményeihez igazítják, továbbá jogalkotási javaslatokat kér, hogy a 2030-as energiaügyi és éghajlat-változási csomagot rendes jogalkotási eljárás keretében hajtsák végre;

59.  felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a megújuló energiaforrásokról szóló 2009/28/EK irányelv teljes körű végrehajtását, és terjesszen elő az Európai Parlamentet is bevonó, hatékony szabályozást célzó javaslatokat, a nagyra törő megújulóenergia-célkitűzések megvalósításának lehetővé tétele érdekében;

60.  felszólítja a Bizottságot, hogy egy ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai keret 2030-ra történő kialakítása érdekében terjesszen elő kezdeményezéseket a globális éghajlat-változási megállapodás megkötéséhez való uniós hozzájárulásként az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményéről szóló párizsi csúcstalálkozót megelőzően; kiemeli annak fontosságát, hogy lendületet kell adni egy szilárd, átfogó, tisztességes és jogilag kötelező érvényű megállapodásnak; felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a párizsi találkozó megfelelő nyomon követéséről, valamint hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatokat a megállapodás időben történő ratifikációja érdekében;

61.  kéri, hogy nyújtsanak be jogalkotási javaslatot az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó 2030-as céloknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban történő elosztásával kapcsolatosan, vizsgálják felül az energiahatékonyságról szóló jogalkotási keretet, többek között az épületek energiateljesítménye, az energiahatékonysági irányelv és a 2030-as keret egyéb kormányzással kapcsolatos aspektusai tekintetében, és vizsgálják felül a megújulóenergia-irányelvet;

62.  sürgeti a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként az Európai Unió geopolitikai függetlenségét a harmadik országokkal szembeni egységes tárgyalási pozíció megteremtésével, beleértve a gázellátás biztonságáról szóló rendelet és a kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról szóló határozat időben történő felülvizsgálatát is; hangsúlyozza az energiaellátás megfizethetőségének, fenntarthatóságának és biztonságának fontosságát; hangsúlyozza, hogy bár a Szerződés biztosítja minden tagállam jogát ahhoz, hogy döntsön saját energiaszerkezetéről, a regionális együttműködés (pl. a balti-tengeri, a dél-kelet európai, a közép-, és nyugat-európai, valamint az északi-tengeri térségben) költségmegtakarításokat eredményezne, és az egész uniós energiarendszer javát szolgálná;

Környezetvédelmi és egészségügyi kérdések

63.  üdvözli a Bizottságnak a levegőminőséggel kapcsolatos csomagra irányuló javaslatát, valamint a REACH-rendelet folyamatban lévő végrehajtását; felszólít a környezetbarát tervezésre irányuló intézkedések kiegyensúlyozottabb megközelítésére, azok energiamegtakarítási potenciáljára és piaci relevanciájára alapozva; határozottan támogatja az energiafogyasztást jelölő egyértelmű címkézést annak érdekében, hogy a fogyasztók számára legyen választási lehetőség, és új javaslatot sürget a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomagra irányulóan; úgy véli, hogy a körforgásos gazdaságba való befektetés és annak ösztönzése támogathatja a Bizottság munkahelyteremtéssel, növekedéssel és versenyképességgel kapcsolatos ütemtervét, és − csökkentve az EU függőségét az importált nyersanyagoktól − az összes érdekelt fél számára előnyös helyzetet teremthet, a körforgásos gazdaságra való átállásnak a zártláncú gyártás és a fenntartható termékfejlesztés révén történő előmozdítása érdekében;

64.  felszólít az Unió biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájának félidős felülvizsgálatából és „A természet állapota az Európai Unióban” című bizottsági jelentésből adódó intézkedések átfogó végrehajtására a hiányosságok orvoslása, a stratégia teljes körű végrehajtásának biztosítása, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós célok elérése érdekében; általánosságban hangsúlyozza, hogy ez a folyamat nem szolgálhat indokul a környezetvédelem szempontjából létfontosságú kérdésekkel kapcsolatos ambíciók gyengítésére;

65.  elvárja, hogy a Bizottság vizsgálja meg a környezet és az egészségügy azon területén felmerülő jelenlegi kihívásokat, ahol a környezet állapota negatív hatással van az emberi egészségre, és haladjon a tervezett stratégiák kidolgozásával, különös tekintettel a 7. környezetvédelmi cselekvési programban szereplő, a hormonháztartást zavaró anyagokra vonatkozó, tudományosan megalapozott horizontális kritériumokra; hangsúlyozza, hogy uniós szinten lépéseket kell tenni az egészségügyi technológiák közös európai értékelésének (HTA) irányába, oly módon, hogy az ne idézzen elő további adminisztratív terheket, valamint hogy kezelni kell az antimikrobiális rezisztenciát; várja a dohánytermékekről szóló irányelvben előirányzott másodlagos jogszabályokat; hangsúlyozza, hogy sürgősen felül kell vizsgálni a szövetekről és sejtekről szóló irányelvet, összhangba hozva azt a térítésmentes adományozás elvével, valamint a fejlett terápiákról szóló rendeletet, amelyet alkalmazhatóbbá kell tenni a kkv-k számára;

66.  fontosnak tartja annak biztosítását, hogy a Bizottság által az egészségügy és az élelmiszerbiztonság területén javasolt minden jövőbeli kezdeményezést vagy felülvizsgálatot szilárd tudományos bizonyítékokkal támasszanak alá;

Integrált és hatékony közlekedési ágazat

67.  felhívja a Bizottságot, hogy a tervezéstől a végrehajtásig biztosítsa a transzeurópai közlekedési hálózati (TEN-T) szakpolitika jobb nyomon követését és megfelelő végrehajtását; hangsúlyozza, hogy folytatni kell a TEN-T törzshálózati folyosók kialakítását annak érdekében, hogy az összes uniós régió közlekedési hálózatait – különösen kelet-nyugat irányban – összekapcsolják és felszámolják a korlátokat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy teljes körűen végrehajtsák a NAIADES II. cselekvési programot;

68.  a hatékony tömegközlekedés hozzáférhetőségének biztosítása érdekében felszólít konkrét intézkedések meghozatalára intelligens és innovatív megoldások kidolgozásával, valamint a fenntartható városi mobilitási és összekapcsolt közlekedési rendszer infrastruktúrájához rendelt pénzügyi források mozgósításával, többek között fenntartható közlekedéstechnológiai újítások és alternatív üzemanyagok bevezetésével;

69.  kéri, hogy a fenntartható közlekedés érdekében – az euromatrica-irányelv felülvizsgálata és az európai elektronikus útdíjrendszer előmozdítását célzó keret révén – méltányos és hatékony árképzést alkalmazzanak, kéri az együttműködő intelligens közlekedési rendszerek kialakítására vonatkozó főterv kidolgozását, a tiszta és energiatakarékos közúti járművek használatának előmozdításáról szóló irányelv felülvizsgálatát, valamint a közúti közlekedési piacra jutás szabályainak felülvizsgálatát, energiahatékonyságának javítása céljából;

70.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a fuvarozók közötti tisztességes verseny biztosításának módozatait, valamint foglalkozzon a közlekedési ágazatban dolgozók munkakörülményeivel és javítsa a közúti biztonságot;

71.  hangsúlyozza, hogy a légi közlekedési csomag tekintetében egy versenyképességi stratégia, a légi közlekedésben alkalmazott tisztességtelen árképzésre vonatkozó 868/2004/EK rendelet felülvizsgálata, valamint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségről szóló (216/2008/EK) rendelet felülvizsgálata kulcsfontosságú prioritások;

Mezőgazdasági és halászati politikák

72.  megjegyzi, hogy a bürokrácia csökkentése és a szabályozási akadályok felszámolása érdekében a Bizottság elkötelezte magát az egyszerűsítés és a KAP javasolt célravezetőségi vizsgálata és értékelése mellett; olyan javaslatot szorgalmaz, amely megkönnyíti a reform végrehajtását, biztosítandó, hogy a mezőgazdasági termelőkre és a tagállami hatóságokra nehezedő adminisztratív terheket a lehető legalacsonyabb szinten lehessen tartani; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a KAP alapvető szerepének fenntartását az élelmezésbiztonság biztosításában, ösztönözni kell az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat exportjának növelését és új piacok kialakítását, biztosítva az exportőrök méltányos hozzáférését, és hangsúlyozza, hogy nem szabad engedni az EU igen szigorú élelmiszer-biztonsági és egészségügyi normáiból; felszólít a kutatás, a mezőgazdasági termelők és az ipar közötti kapcsolatok innováción keresztüli megerősítésére;

73.   felszólítja a Bizottságot, hogy segítsen a mezőgazdasági termelőknek a piaci válságokra való felkészülésben a bevételkiesés megelőzését célzó új, erős piaci eszközökkel, valamint azáltal, hogy a lehetőségekhez mérten pontos és valós idejű adatok alapján tájékoztatják őket a változó piaci feltételekről;

74.  hangsúlyozza, hogy határozott intézkedéseket kell hozni az élelmiszer-ellátási láncon belüli egyensúlyhiány megoldására, különösen az elsődleges termelők, a feldolgozók, a beszállítók és a forgalmazók közötti kapcsolat méltányosságának és átláthatóságának biztosítása érdekében, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ellátási láncban tapasztalható egyensúlyhiányt és az elsődleges termelők fenntartható szerepét az ellátási láncon belül;

75.  sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő többéves gazdálkodási terveket – a halászati erőforrások fenntartható kiaknázását célzó, megreformált közös halászati politika végrehajtásának egyik fő eszközeként – és terjessze elő a már 2015-re ütemezett, technikai intézkedésekről szóló jogi keretet, valamint a rendes jogalkotási eljárás keretében az ellenőrzésről szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot;

76.  kéri a Bizottságot, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia részeként tegyen további erőfeszítéseket a munkahelyteremtés érdekében a körforgásos gazdaság koncepciójának alkalmazása és szinergiák kialakítása révén valamennyi tengeri és tengerhasznosítási ágazatban („kék növekedés”);

77.  hangsúlyozza, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendelet sikeres volt, és 2016-ban is folytatni kell a végrehajtását, különösen azon nem együttműködő országokkal és szervezetekkel szemben, amelyek hozzájárulnak a halászat ilyen formáihoz; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a koherenciát az uniós szakpolitikák között, ideértve a közös halászati politikát és a kereskedelempolitikát is;

78.  hangsúlyozza, hogy egy jelentés keretében követni kell a halászati és akvakultúra-termékek egységes európai ökocímkéjére vonatkozó célkitűzést;

Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió

79.  sürgeti a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az „öt elnök jelentését”, és a közösségi módszert alkalmazva terjesszen elő ambiciózus tervet az összes olyan intézkedéssel, amely ahhoz szükséges, hogy növekedjen a gazdasági és monetáris unió (GMU) ellenálló képessége, és az keretet szabjon a jobb koordinációhoz és a strukturális konvergenciához;

80.  felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy javuljon az országspecifikus ajánlások tagállamok általi végrehajtása, valamint hogy a hatos csomagban és a kettes csomagban biztosított eszközök és a gazdasági kormányzásra vonatkozó jogszabályok alkalmazásával felgyorsítsa és erősítse az uniós gazdaság modernizációját célzó strukturális reformok és beruházások végrehajtását; felszólítja a Bizottságot, hogy a megerősített felügyeleti eljárás alatt álló vagy makrogazdasági kiigazítási program végrehajtására kötelezett országokkal folytatott együttműködése keretében kellő mértékben vegye figyelembe a kettes csomagban rögzített kötelezettségeit és hatásköreit;

Nemzetközi kereskedelempolitika

81.  emlékeztet azon álláspontjára, mely szerint a kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodások szabályozó hatással lehetnek a globalizációra; felszólítja ezért a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai szabványok ne kerüljenek veszélybe, és hangsúlyozza, hogy a kereskedelemnek hozzá kell járulnia a szegénység elleni küzdelemhez és a harmadik országok fejlődésének előmozdításához; úgy véli, hogy a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályok világszerte történő felszámolása továbbra is az EU kereskedelmi stratégiájának kulcsfontosságú prioritása; e tekintetben megjegyzi, hogy a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló 2014-es bizottsági jelentés számottevő és indokolatlan akadályokat mutat ki a jelentős harmadik országokkal folytatott uniós kereskedelmi kapcsolatokban; ezért ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse az ezzel kapcsolatos menetrendet, és folytassa az indokolatlan protekcionista intézkedések elleni küzdelmet;

82.  hangsúlyozza a transzatlanti kereskedelmi és befektetési megállapodás (TTIP) fontosságát; emlékezteti a Bizottságot az egész folyamat során a Parlamenttel való együttműködés, információcsere és az átláthatóság fontosságára;

Egyéb kereskedelmi kérdések

83.  felszólítja a Bizottságot, hogy idő előtt hajtsa végre a kétoldalú beruházási szerződések tekintetében átmeneti rendelkezések megállapításáról szóló rendelet 2020-ra tervezett felülvizsgálatát annak érdekében, hogy létre lehessen hozni azokat az eszközöket, amelyek az uniós beruházási politika kidolgozása során történő kiegészítő lépések megtételéhez szükségesek;

84.  kéri a Bizottságot, hogy folytassa az új vagy felülvizsgált szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló munkáját, és üdvözli a Bizottság ama szándékát, hogy irányelvtervezeteket javasoljon a tagállamok számára a Mexikóval, Chilével és Törökországgal hatályban lévő megállapodások korszerűsítése céljából;

85.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy nem történt előrelépés az EU és India közötti szabadkereskedelmi megállapodás terén, és kéri a Bizottságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket a tárgyalások útjában álló akadályok eltávolítása érdekében;

86.  hangsúlyozza, hogy a multilateralizmust továbbra is az uniós kereskedelempolitika egyik alapvető céljának kell tekinteni, és felszólítja a Bizottságot, hogy a WTO Nairobiban, 2015 decemberében tartandó 10. miniszteri konferenciáján törekedjen a megállapodásra;

A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége

87.  kéri a Bizottságot, hogy foglalkozzon az EUSZ 2. cikkének alkalmazásában és az Unió alapját képező értékek, nevezetesen az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása terén fennálló jelenlegi hiányosságok és joghézagok kezelésével –, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is –, többek között egy olyan kötelező erejű eszköz bevezetése révén, amely objektív mutatókon alapul, így fokozatos választ tesz lehetővé ezen értékek, köztük az alapvető jogok uniós vagy tagállami szintű megsértésére; emlékeztet arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartását a Szerződés demokráciára vonatkozó valamennyi rendelkezésének betartása révén hatékonyan érvényre kell juttatni

88.  felszólít egy átfogó EU–USA adatvédelmi keretmegállapodás megkötésére és a védett adatkikötőre vonatkozó elvek ennek megfelelő, joghézagokat nem hagyó felülvizsgálatára, egy olyan nagyra törő uniós adatvédelmi csomagnak köszönhetően, amely új, uniós szintű jogi keretet hoz létre a személyes adatok védelme érdekében;

89.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a Brüsszel IIA. rendeletet a családjog terén a tagállamok közötti kollíziós kérdések tekintetében; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy egy közvetítési rendszeren keresztül akadályozza meg a gyermekek más országba történő jogellenes elvitelét, és mozdítson elő speciális képzési programokat a gyermekekkel kapcsolatos nemzetközi eljárásokkal foglalkozó közvetítők és bírák számára, továbbá ösztönzi a tagállamokat, hogy a gyermekek jogellenes elvitelével foglalkozó eseteket központilag erre szakosodott bíróságokhoz utalják;

90.  örömmel veszi tudomásul, hogy elfogadták a 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó európai biztonsági programot, valamint a terrorizmus, a határokon átnyúló szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem terén meghatározott prioritásokat, és maradéktalanul támogatja a Bizottság belső biztonsági stratégiára vonatkozó ama kötelezettségvállalását, hogy segít kezelni a tagállamok belső biztonságára irányuló, a külföldi harcosok és a terrorizmus kapcsán felmerülő fenyegetéseket; hangsúlyozza, hogy az EU-nak szembe kell szállnia az úgynevezett „uniós külföldi harcosok” jelentette fokozódó fenyegetéssel, azaz olyan személyekkel, akik – többek között fegyveres konfliktusokkal összefüggésben is – terrorcselekmények elkövetése, tervezése vagy előkészítése, illetve terrorista kiképzés tartása vagy az azon való részvétel céljából a lakóhelyük vagy állampolgárságuk szerinti országtól eltérő országba utaznak; egyetért azzal, hogy az erőszakos szélsőségesség megelőzését az EU-nak kiemelt fontosságú kérdésként kell kezelnie;

91.  felhívja a Bizottságot, hogy akadályozza meg a terroristák mozgását a külső határokon történő ellenőrzések megerősítésével, az úti okmányok rendszeresebb és hatékonyabb ellenőrzésével, a tiltott fegyverkereskedelem és a személyazonosság csalárd felhasználása elleni fellépéssel, valamint a kockázatot jelentő területek meghatározásával; várja a Bizottság új javaslatát az intelligens határellenőrzésről szóló csomagra vonatkozóan;

92.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az uniós ügynökségek közötti információcsere javítására; felszólítja a Bizottságot, hogy segítse elő a globális bűnüldözési információk megosztásának javítását, illetve intenzívebbé és gyorsabbá tételét, továbbá felszólít a tagállamok közötti operatív együttműködés hatékonyabbá tételére a releváns információk és adatok gyorsabb és hatékonyabb megosztása révén, az alapvető jogok és az adatvédelmi elvek maradéktalan tiszteletben tartása mellett;

93.  tudomásul veszi a biztonságra vonatkozó európai menetrendben a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemre irányuló bizottsági javaslatokat, és megjegyzi, hogy a terrorszervezetek egyre nagyobb mértékben használják az internetet és a távközlési technológiát a támadások megtervezésére, propagandaterjesztésre és adományok gyűjtésére; felhívja a Bizottságot, hogy az internetes és a közösségi médiavállalkozások működjenek együtt a kormányokkal és a bűnüldöző hatóságokkal e probléma leküzdése érdekében, biztosítva egyúttal az alapvető jogok és a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartását;

94.  felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az európai elfogatóparancs felülvizsgálatára;

95.  megismétli, hogy a Bizottságnak gondoskodnia kell az uniós jogszabályoknak az átültetési határidőkön belül történő teljes körű végrehajtásáról, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket azon tagállamokkal szemben, amelyek nem ültetik át megfelelően a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló 2011/93/EU irányelvet; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa és fokozza erőfeszítéseit az internetes zaklatók azonosítását célzó eljárások javítása és a gyermekek velük szemben való megóvása érdekében;

96.  ösztönzi a Bizottságot, hogy az emberi jogok európai egyezményéhez (EJEE) való uniós csatlakozásra irányuló tárgyalások és a fennmaradó jogi kihívások kezelése során vegye figyelembe az Európai Bíróság véleményét;

97.  sürgeti a Bizottságot, hogy az igazságügy területén továbbra is biztosítsa az uniós jogszabályok megfelelő végrehajtását, valamint nagyobb módszerességgel lépjen fel a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés során;

98.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az EU-t a terrorizmus elleni globális partnerséggel folytatott párbeszéd aktív előmozdításában, és szorosan működjön együtt a regionális szereplőkkel, például az Afrikai Unióval, az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal és az Arab Ligával, valamint különösen a Szíriával és Irakkal szomszédos országokkal, a konfliktus által nagymértékben érintett országokkal, például Jordániával, Libanonnal és Törökországgal, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezetével, a NATO-val és különösen az ENSZ Terrorizmus Elleni Bizottságával;

99.  határozottan támogat a diszkrimináció valamennyi formájának megszüntetésére irányuló minden fellépést, és elvárja a Bizottságtól, hogy javasoljon kezdeményezéseket a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, szexuális irányultságon, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon vagy életkoron alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem erősítése céljából;

100.  hangsúlyozza, hogy a rasszizmus és idegengyűlölet növekedése Európában az EU előtt álló egyik legfőbb kihívás, mivel az veszélyt jelent a demokráciára és az emberi jogok tiszteletben tartására; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy javasoljon kezdeményezéseket az Unióban tapasztalható rasszizmus és idegengyűlölet ellen;

101.  tudomásul veszi a Bizottság arra vonatkozó döntését, hogy visszavonja a várandós munkavállalók munkahelyi biztonságáról és egészségvédelméről szóló 92/85/EGK irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatát, valamint arra vonatkozóan kinyilvánított készségét, hogy utat nyisson egy új kezdeményezés előtt, amelyről megállapodás születhet, és amely valódi javulást eredményezhet a dolgozó szülők és a gyermekgondozók életében a munkahelyi, a családi és a magánélet összeegyeztetése, a nők munkaerő-piaci részvételének megkönnyítése, védelmi minimum biztosítása az anyák számára, valamint a férfiak és a nők közötti egyenlőtlenségek csökkentése révén;

102.  elvárja, hogy a Bizottság a 2017. évet tegye a nők elleni erőszak felszámolásának évévé, és fokozza erőfeszítéseit az emberkereskedelem megelőzése és leküzdése, valamint az emberkereskedelem áldozatainak védelme érdekében; felszólítja ezzel összefüggésben a Bizottságot, hogy indítsa el az Európa Tanács nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményéhez (Isztambuli Egyezmény) való uniós csatlakozásra irányuló eljárást; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a 2015–2020 közötti időszakra fogadjon el egy új, különálló európai stratégiát a nők jogaival és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban, amelynek célja az egyenlő esélyek biztosítása, a nemek közötti bér-, nyugdíj- és szegénységi szakadék csökkentése, és a nőkkel szembeni erőszak elleni fellépés; hangsúlyozza, hogy továbbra is elkötelezetten kell foglalkozni a nemek közötti egyensúllyal a gazdasági döntéshozatali folyamatban, és felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg azokat a tényezőket, amelyek elveszik a nők kedvét attól, hogy vállalkozói tevékenységet folytassanak;

A migrációval és menekültüggyel kapcsolatos átfogó megközelítés

103.  ismételten felszólít egy átfogó és globális megközelítés kialakítására a menekültügyi és migrációs politikával kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a szabálytalan migráció kiváltó okainak kezelése, az embercsempészek elleni hatékony fellépés, valamint a tagállamok közti szolidaritás és felelősségmegosztás erősítése révén biztonságot kell nyújtani a menedékkérők számára a menekültstátusz kérelmezése során, és lehetővé kell tenni, hogy a menekültek ne legyenek kénytelenek kockázatos útvonalakat választani az EU felé; támogatja a migráció iránti igény összekapcsolását az Unió külpolitikájával a származási országokkal és a tranzitországokkal folytatott együttműködés révén; támogatja a Bizottság humanitárius segítségnyújtásra irányuló javaslatát; a Földközi-tengeren nemrégiben történt tragédiák fényében hangsúlyozza, hogy további lépésekre van szükség a tengeren bekövetkező halálesetek elkerülése érdekében; felszólít a migrációra vonatkozó európai menetrendben meghatározott közép- és hosszú távú kihívások kezelésére és egy átfogó válasz kidolgozására; hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni a kék kártyáról szóló irányelvet az Európai Unióba való legális migráció lehetőségének felkínálása érdekében;

104.  hangsúlyozza, hogy készen áll arra, hogy gyorsított eljárás keretében foglalkozzon az új sürgősségi áthelyezési rendszerrel, és kinyilvánítja azon szándékát, hogy kész valamennyi, a Bizottság által javasolt egyéb intézkedést siettetni annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok ne késleltethessék az állandó áthelyezési programot; emlékezteti a Tanácsot, hogy a Parlament határozottan támogatja egy világos és jól meghatározott kritériumokon alapuló, a menekültek preferenciáit figyelembe vevő kötelező erejű áthelyezési mechanizmus létrehozását;

105.  felhívja a Bizottságot, hogy szüntesse meg az Unióban tapasztalható fogva tartási körülményekkel és menekültügyi eljárások minőségével kapcsolatos hiányosságokat, mivel mindkét tényező jelentős hatással van a migrációs nyomás hatékony és eredményes kezelésére; támogatja a Bizottság azon javaslatait, hogy ennek megvalósítása érdekében a menekültek fogadása tekintetében leginkább érintett tagállamok kapjanak fokozott segítséget az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségtől (FRONTEX) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivataltól (EASO);

106.  üdvözli a Bizottságnak az elutasított menedékkérőkre vonatkozó visszatérési rendszer hatékonyságának fokozására irányuló javaslatát; arra buzdítja ugyanakkor a Bizottságot, hogy a meglévő intézkedések értékelését és felülvizsgálatát követően terjesszen elő egy gyors visszatérést biztosító politikára vonatkozó javaslatot, például a FRONTEX megerősített segítségnyújtásának e keretbe való beépítése révén; kitart amellett, hogy a visszaküldési intézkedéseket minden esetben az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani;

Erősebb globális szereplő

107.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVP) valódi védelmi és biztonsági belső piac, az európai védelmi iparágak közötti megerősített együttműködés, versenyképes európai védelmi technológiai és ipari bázis, valamint a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos kutatás és fejlesztésre, illetve közbeszerzésre vonatkozóan egy együttműködést jobban előtérbe állító megközelítés támassza alá; fontosnak tartja, hogy a Bizottság terjesszen elő javaslatot egy európai szintű ellátásbiztonsági rendszer létrehozására, amely alapvető a kritikus védelmi képességek kifejlesztéséhez, fenntartásához és átadásához, valamint kifejezésre juttatja a tagállamok közötti szolidaritást és bizalmat; teljes körű támogatását fejezi ki a KBVP-vel kapcsolatos védelmi kutatást és a Parlament által javasolt kísérleti projektet előkészítő fellépés megkezdése iránt;

108.  úgy véli, hogy továbbra is a szabadság védelmét és előmozdítását, szövetségeseink támogatását és az atrocitások megelőzését – többek között az üldözött vallási és más kisebbségi csoportok jogainak védelmét – kell a külpolitikai célok középpontjába állítani;

109.  emlékeztet azon álláspontjára, hogy az eredmények elérése érdekében a Bizottságnak egy felülvizsgált szomszédságpolitikát kellene életbe léptetnie, a külső fellépések és a belső politikák közötti átfogó és következetes megközelítéssel; kéri az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatát, amelynek során a következő pontokat kell figyelembe venni: a) differenciálás és „többet többért”; b) a szomszédságon túli bővítés; c) a demokrácia, az igazságügyi reform, a jogállamiság és az intézményi kapacitásépítés támogatása; d) diverzifikált kínálat: kiemelt ágazatok; e) a biztonsági dimenzió; f) a regionális integráció előmozdítása;

110.  úgy véli, hogy világos különbséget kell tenni a szomszédsági és bővítési politikák között; meggyőződése, hogy a bővítés az EU egyik sikertörténete, ezért napirenden kell tartani, a tagjelölt országok rangsorolása és reformjaik objektív ellenőrzése révén a jogalkotási ciklus végéig, ezen országok motivációjának, és az Unió saját értékei terjesztésére való képességének megőrzése céljából; emlékeztet arra, hogy csak egy ilyen jövőbeli kilátás motiválhatja az érintett országokat;

111.  kéri, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a vallási tendenciák elemzését és megértését célzó, vallások közötti párbeszédre a tolerancia, az uniós külpolitikában pedig az erőszakos és szélsőséges radikalizálódás elleni aktív szerepvállalás támogatása érdekében;

112.  továbbra is támogatja a nemzetközi partnereknek a hosszú távú stabilitás, a béke és a politikai reformok megvalósítására irányuló erőfeszítéseit a déli és a keleti szomszédság országaiban, és támogatja az Unióval szorosabb kapcsolatot kialakítani kívánó országok törekvéseit, köztük azon tagjelölt országokéit, amelyek az uniós tagság kritériumainak – többek között gazdasági, politikai és szociális reformok, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság – megvalósításán munkálkodnak;

113.  úgy véli, hogy a közelmúltban Kínában bekövetkezett pénzpiaci zavarok lényeges fordulópontot jelentenek a kínai fejlődési modell tekintetében, és hogy erős együttműködésre van szükség az EU és Kína között a kétirányú kereskedelmet érintő esetleges negatív hatások elkerülése érdekében; kéri a Bizottságot és a főképviselőt, hogy vegyék fontolóra az EU–Kína stratégiai partnerség frissítését, mérjék fel a pénzügyi kockázatokat, és fokozzák a kölcsönös együttműködést a viszonosságon alapuló jobb piaci hozzáférés biztosítása érdekében, amely mind az EU, mind Kína számára előnyös lesz;

114.  sürgeti a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal és harmadik országokkal olyan intézkedések meghozatala érdekében, amelyek a nők és lányok számára káros gyakorlatok – így a gyermek- és kényszerházasság, a női nemi szervek megcsonkítása, becsületgyilkosságok, kényszersterilizáció, nemi erőszak konfliktusok során, megkövezés és a brutalitás valamennyi egyéb formája – felszámolását célozzák; sürgeti a Bizottságot, hogy működjön együtt az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) a fent említett brutális gyakorlatok áldozatai számára rendelkezésre álló támogatás javítása érdekében;

Fejlesztési politika

115.  kiemeli, hogy a fejlesztés európai évében a Bizottságnak kézzelfogható eredményeket kell elérnie, és felszólítja a Bizottságot a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus nyomon követésére szolgáló cselekvési terv kidolgozására és végrehajtására a következetesség, valamint az emberségesség, a pártatlanság, a semlegesség és a függetlenség humanitárius elvei melletti elkötelezettségének további közös érvényesítése érdekében;

116.  úgy véli, hogy a fejlesztési támogatásokat a jó kormányzás előmozdítását, a jogállamiság megteremtését, a korrupció, az illegális tőkeáramlások, a pénzmosás, az adóelkerülés és adócsalás elleni küzdelmet és a valamennyi érdekelt fél – többek között a fejlődő országok nemzeti kormányai és a magánszektor – átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelését szolgáló törekvésekre kell összpontosítani; ezért kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát és cselekvési tervet, e kérdéskör kezelése érdekében a fejlődő országokban, annak biztosítása érdekében, hogy az EU fejlesztési és együttműködési napirendje és a támogatási feltételek hozzá legyenek igazítva az adócsalás és az adóelkerülés elleni hatékony küzdelemhez;

117.  felhívja a figyelmet arra, hogy a fejlődő országokban a munkahelyek 90%-át létrehozó kkv-k jelentik a munkahelyteremtés és a jólét megteremtésének hajtóerejét; felszólítja a Bizottságot, hogy segítse az mkkv-k támogatását, és a partnerországok kormányaival folytatott együttműködés során olyan reformok végrehajtására törekedjen, amelyek célja az adminisztratív terhek csökkentése, a korrupció és adócsalás elleni küzdelem, az államháztartás irányításának fejlesztése és a hatékony állami intézmények kialakítása, a vállalkozói és innovatív szellem előmozdítása az előbbiek tekintetében, és a mikrofinanszírozás és a mikrohitelekhez való hozzáférés további bővítése;

118.  felhívja a Bizottságot, hogy összpontosítson a törékeny helyzetű államokra, és dolgozzon ki békeépítésre és államépítésre vonatkozó stratégiákat; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos részt venni olyan strukturális és hosszú távú partnerségekben, amelyek előtérbe helyezik a jogállamiság és a demokratikus intézmények megteremtését ezekben az országokban;

119.  a beruházások növelésére szólít fel az oktatáshoz való hozzáférés terén a humanitárius vészhelyzetekben, mert ez a gyermekek védelmének eszközeként szolgál válsághelyzetekben, egyúttal utalva a humanitárius és a fejlesztési segítségnyújtás közötti szakadék áthidalásának szükségességére a segélyezés, a rehabilitáció és a fejlesztés összekapcsolása révén;

A demokratikus változás Uniója

Intézményi kérdések

120.  sürgeti a Bizottságot, hogy hangolja össze az összes folyamatban lévő, Lisszabon előtti (ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra utaló) jogalkotási dossziét a Lisszaboni Szerződés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok rendszerével;

121.  megismétli azon kérését, hogy a Bizottság nyújtson be az Európai Unió működéséről szóló szerződés 298. cikke alapján az európai közigazgatási eljárásjogról szóló rendeletre irányuló javaslatot;

122.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegye prioritássá a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendelet felülvizsgálata blokkolásának feloldását, és kövesse az átlátszóságról és a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló, egymást követő parlamenti állásfoglalásokban foglalt ajánlásokat;

123.  határozottan támogatja a kötelező átláthatósági nyilvántartásra vonatkozó kezdeményezést, egy intézményközi megállapodás alapján; megismétli a Parlament azon kérését, hogy e téren szülessen jogalkotási javaslat;

124.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit az emberi jogok európai egyezményéhez történő uniós csatlakozás biztosítása érdekében, figyelembe véve az Európai Bíróság által a közelmúltban felvetett jogi érveket;

125.  felhívja a Bizottságot, hogy elemezze a sikeres európai polgári kezdeményezések alacsony százalékos arányát, amely csökkenti a nemzetközi részvételi demokrácia ezen eszközének elfogadottságát a polgárok körében, valamint biztosítsa, hogy a polgári kezdeményezések elfogadhatóságára vonatkozó döntések összhangban álljanak az EU hatáskörével, elvárja továbbá, hogy a Bizottság megfelelően kövessen nyomon valamennyi sikeres polgári kezdeményezést, ha erre kötelezettséget vállalt, és általánosságban azt, hogy az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet felülvizsgálata révén kezelje ennek az eszköznek a gyengeségeit és korlátait – különösen a benyújtási folyamat megkönnyítése révén, és a kissé bürokratikus és hosszadalmas eljárásainak javítása révén – abból a célból, hogy a polgári kezdeményezés a napirendre veendő ügyek meghatározásának hiteles eszközévé váljon;

o
o   o

126.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.

Jogi nyilatkozat