Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2257(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0284/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0284/2015

Viták :

PV 26/10/2015 - 15
CRE 26/10/2015 - 15

Szavazatok :

PV 28/10/2015 - 7.8
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0382

Elfogadott szövegek
PDF 287kWORD 114k
2015. október 28., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Európai Polgári Kezdeményezés
P8_TA(2015)0382A8-0284/2015

Az Európai Parlament 2015. október 28-i állásfoglalása az európai polgári kezdeményezésről (2014/2257(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének (4) bekezdésére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 24. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottságnak a polgári kezdeményezésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentésére (A7-0350/2010),

–  tekintettel a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság és a Petíciós Bizottság közös szervezésében megrendezett, a polgári kezdeményezésről szóló 2015. február 26-i nyilvános meghallgatásra,

–  tekintettel az Európai Parlament C. Tematikus Főosztálya „Európai polgári kezdeményezés – a végrehajtás első tanulságai” című, 2014-ben kiadott tanulmányára,

–  tekintettel az európai ombudsman 2015. március 4-i határozatára, amelyben lezárja a hivatalból indított, Bizottságra vonatkozó vizsgálatát (OI/9/2013/TN),

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatási Szolgálatának „Az európai polgári kezdeményezés végrehajtása” című, 2015. februárban készített tanulmányára,

–  tekintettel a Bizottság európai polgári kezdeményezésről szóló, 2015. március 31-i jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, valamint a Petíciós Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0284/2015),

A.  mivel az európai polgári kezdeményezés a polgárok számára biztosított új politikai jog, illetve a részvételi demokrácia egyedi és innovatív munkaprogramot kialakító eszköze az Európai Unióban, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy aktív szerepet játsszanak az őket érintő projektekben és folyamatokban, valamint a legjobb eredmények elérésére és a lehető legtöbb uniós polgár arra való ösztönzése érdekében, hogy részt vegyenek az európai integrációs folyamat továbbfejlesztésében az ebben rejlő potenciált kétségkívül teljes mértékben ki kell aknázni és jelentősen növelni kell; mivel az Unió egyik kiemelt célkitűzésének saját intézményei demokratikus legitimációjának további növelésének kell lennie;

B.  mivel három évvel a 211/2011/EU rendelet alkalmazásának 2012. április 1-jei kezdete óta alaposan értékelni kell annak végrehajtását a hiányosságok azonosítása és az azonnali felülvizsgálatára irányuló életképes megoldások indítványozása érdekében;

C.  mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy az európai polgári kezdeményezéseket szervezők többségénél számos nehézség merült fel az európai polgári kezdeményezés létrehozása során gyakorlati és jogi vonatkozásban is, és mivel számos elutasított európai polgári kezdeményezés szervezője ennek következtében panaszt nyújtott be a Bírósághoz és az európai ombudsmanhoz a polgári kezdeményezések nyilvántartásba vételét elutasító bizottsági határozat ellen; mivel a szabályokat ezért úgy kell kialakítani, hogy a polgári kezdeményezések a lehető legnagyobb mértékben elérhetőek legyenek a polgárok és a szervezők számára;

D.  mivel a Parlament az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott testülete, és mint ilyen, jellegénél fogva az uniós polgárokat képviseli;

E.  mivel számos intézmény, nem kormányzati szervezet, agytröszt és civil társadalmi csoport megvitatta a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet végrehajtása és az európai polgári kezdeményezések szervezése során tapasztalt különféle hiányosságokat, és számos javaslatot tett ezek javítására, továbbá több ízben jelezte, hogy a rendelet mely aspektusainak reformjára lenne sürgősen szükség;

F.  mivel a rendelet 6. cikkében szereplő gyakorlati kérdések – elsősorban az online gyűjtési rendszer kialakítása és ennek egy tagállami illetékes hatóság által történő igazolása – kapcsán a legtöbb esetben a szervezők számára 12 hónapnál rövidebb idő áll a rendelkezésére az előírt számú aláírás összegyűjtésére;

G.  mivel egy sikeres polgári kezdeményezésnek az aláírások gyűjtésére szolgáló időszak lezárultát követő, a Bizottság számára történő előterjesztésére nem vonatkozik konkrét határidő, és így zavart és bizonytalanságot eredményez mind az intézmények, mind a polgárok között;

1.  üdvözli az európai polgári kezdeményezést – az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 11. cikkének (4) bekezdésében, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. cikkének (1) bekezdésében meghatározott formájában – mint a transznacionális részvételi demokrácia érdekében létrehozott első eszközt, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsenek az uniós intézményekkel, és hogy aktívan részt vegyenek az európai politikák és jogszabályok kialakításában, ami kiegészíti az arra vonatkozó jogukat, hogy petíciót nyújthassanak be a Parlamenthez és jogorvoslatért fordulhassanak az európai ombudsmanhoz;

2.  hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés a részvételi demokrácia első eszköze, amely – a tagállamok legalább egynegyedéből származó, legalább egymillió támogatási nyilatkozat összegyűjtése esetén – jogosultságot biztosít az uniós polgároknak arra, hogy új politikai előjogukkal élve kezdeményezzék a Bizottságnál, hogy a hatáskörén belül megfelelő javaslatot terjesszen elő azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint jogalkotási aktusra van szükség a Szerződések végrehajtásához;

3.  hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés kivételes lehetőséget kínál a polgárok számára törekvéseik meghatározására és megfogalmazására, illetve uniós fellépések szorgalmazására, valamint azt, hogy ezt minden lehetséges módon ösztönözni, fejleszteni és támogatni kell; elismeri ugyanakkor, hogy jelentős hiányosságok vannak, és ezekkel az európai polgári kezdeményezés hatékony működéséhez foglalkozni kell, illetve megoldást kell találni rájuk; hangsúlyozza, hogy az eszköz minden további értékelésének azt a cél kell szolgálnia, hogy a kezdeményezés a lehető leginkább felhasználóbaráttá váljon, tekintve, hogy ez az európai polgárok és az Unió közötti kapcsolat elsődleges eszköze; hangsúlyozza továbbá, hogy az anyanyelv használata polgári jog, és ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg azokat az alternatívákat, amelyek felkínálják ezt a lehetőséget az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos valamennyi tevékenység területén, mivel ez ösztönzi a polgárok részvételét; rámutat arra, hogy fontos, hogy a közvélemény tudjon az európai polgári kezdeményezésről, sajnálatát fejezi ki azonban, hogy ez az eszköz nem ismert széles körben az uniós polgárok között; felszólítja az Uniót, hogy e cél érdekében szervezzenek reklám- és promóciós kampányokat, melyek célja, hogy az európai polgári kezdeményezés ismertebbé váljon a média és a nyilvánosság körében;

4.  hangsúlyozza továbbá, hogy a fiatalok polgári szerepvállalása alapvető fontosságú az összes demokrácia jövője szempontjából, és felhívja a Bizottságot, hogy vonja le a tanulságokat a valóban sikeres európai polgári kezdeményezések nemzeti tapasztalataiból;

5.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a polgárok hozzájárulhassanak az Unió jogalkotási előjogainak gyakorlásához, és közvetlenül is kezdeményezhessenek jogalkotási javaslatokat;

6.  rámutat arra, hogy fontos, hogy a közvélemény tudjon az európai polgári kezdeményezésről, hogy az a demokratikus részvétel hatékony eszközévé váljon; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az eszköz tekintetében tegyenek maximális kommunikációs erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a lehető legtöbb polgár tudjon létezéséről és ösztönözzék a kezdeményezésekben való aktív részvételüket;

7.  kéri a Bizottságot, hogy minden nyilvános kommunikációs csatornát használjon fel az európai polgári kezdeményezés ismertségének növelésére, és tegye meg a szükséges intézkedéseket azok átláthatóságának biztosítására, valamint a már folyamatban lévő kezdeményezésekkel kapcsolatos kommunikáció megkönnyítésére, például olyan alkalmazások létrehozásával, amelyek tájékoztatást, értesítéseket és online aláírási lehetőséget is biztosítanak; hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezésekben való aktív lakossági részvétel döntően függ attól is, hogy e kezdeményezések nyilvánosságot kapnak-e a tagállamokban, ezért javasolja, hogy a tagállamok nemzeti parlamentjei tegyenek említést az európai polgári kezdeményezésekről hivatalos honlapjukon;

8.  megjegyzi, hogy több mint hatmillió uniós polgár vett már részt európai polgári kezdeményezésben, és hogy 51 kérelem érkezett polgári kezdeményezés indítására, melyek közül mindössze három kezdeményezést – nevezetesen a „Right 2Water”, a „One of Us” és a „Stop Vivisection” – nyilvánítottak elfogadhatónak, és hat esetben – mely az összes elutasított beadvány 30%-ának felel meg – a kezdeményezés szervezői az Európai Bíróság előtt támadták meg a Bizottság elutasító határozatát, ami jól mutatja, hogy még sokat kell tenni annak érdekében, hogy a polgári kezdeményezés intézménye teljes mértékben beváltsa a hozzá fűzött reményeket; rámutat azokra a különféle gyakorlati nehézségekre, amelyekkel a kezdeményezések szervezői a rendelet 2012. áprilisi hatálybalépése óta szembetalálták magukat, és arra, hogy a kezdeményezések száma csökkenő tendenciát mutat;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy az európai polgári kezdeményezés szervezői számára a lehető leghamarabb adjon megfelelő és átfogó – különösen jogi természetű – iránymutatást a Europe Direct ügyfélszolgálati központon keresztül annak érdekében, hogy a szervezők tudatában legyenek az előttük nyitva álló lehetőségekről, és ne azért valljanak kudarcot, mert egy olyan polgári kezdeményezést javasolnak, amely nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság hatáskörén és nem felel meg a jogszerűségre vonatkozó kritériumoknak; kéri, hogy vizsgálják meg egy másik független szerv létrehozásának lehetőségét, amelynek feladata a tanácsadás lenne; megjegyzi azonban, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében az európai polgári kezdeményezés által felvetett kérdések nem tartoznak teljes mértékben a Bizottság hatáskörébe; ezen túlmenően úgy véli, hogy a Bizottságnak fontolóra kellene vennie, hogy a tagállamokban található képviseletein az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó külön hivatalt állítson fel, amely az európai polgári kezdeményezéseknek megadna minden szükséges tájékoztatást, továbbá tanácsadást és támogatást is nyújtana;

10.  hangsúlyozza továbbá, hogy az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó külön hivatal is hozzájárulhatna a nyilvánosság és a média figyelmének az európai polgári kezdeményezésre történő felhívásához; felkéri ezért a Bizottságot, hogy e cél elérése érdekében támogassa az európai polgári kezdeményezést mint hivatalos uniós eszközt; hangsúlyozza, hogy ez az intézkedés segíthet abban is, hogy megszűnjön a polgárok bizalmatlansága az iránt, hogy az európai polgári kezdeményezés támogatásához szükséges személyes adataikat megosszák;

11.  kéri, hogy a jogalapok értelmezésére vonatkozóan részletesebb iránymutatásokat kell biztosítani és további információkat szolgáltatni minden olyan tagállam adatvédelmi kötelezettségeiről, amelyben a szervezők kampányokat folytatnak, valamint arról, hogy a szervezők köthessenek megfizethető biztosítást;

12.  sajnálja, hogy az európai polgári kezdeményezésről a bevezető szakaszban nem volt egyértelmű tájékoztatás, ami a kezdeményezés jellegével kapcsolatos általános félreértésekhez vezetett, és frusztrációt okozott, amikor a Bizottság elutasította az első európai polgári kezdeményezéseket; emlékeztet arra, hogy az eszköznek egyszerűnek, egyértelműnek és felhasználóbarátnak kell lennie, valamint széles körű tájékoztatást kell nyújtani róla; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak ösztönöznie és támogatnia kell a nemzeti és helyi szinten megválasztott képviselőket, hogy ők az európai polgári kezdeményezések melletti elkötelezettség növelésének az élére álljanak;

13.  támogatja továbbá az uniós polgárok aktív részvételét, hogy ezen eszközt a menetrend meghatározása céljából megfelelően használják; aggodalmának ad hangot az abból adódó potenciális összeférhetetlenség miatt, hogy a Bizottság – a rá ruházott kizárólagos joggal élve – maga végzi el a kezdeményezések elfogadhatósági ellenőrzését, és kéri, hogy a jövőben megfelelően orvosolják ezt a helyzetet; megjegyzi ugyanakkor, hogy a polgárok tevékenységei egyértelműségének megőrzése érdekében az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot valamennyi érdekelt fél számára célkitűzéssé kell tenni;

14.  ezzel összefüggésben kéri a Bizottságot, hogy a Parlamentet is tekintse döntéshozónak, mivel ez az egyetlen intézmény, amelynek tagjait az uniós polgárok közvetlenül választják;

15.  hangsúlyozza, hogy a 211/2011/EU rendelet 4. cikke értelmében abban az esetben, ha a Bizottság visszautasítja egy európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét, „a Bizottság tájékoztatja a szervezőket az elutasítás okairól, valamint a rendelkezésükre álló valamennyi lehetséges peres és peren kívüli jogorvoslatról”; e tekintetben tudomásul veszi a szervezők számos panaszát, hogy nem kaptak részletes és kimerítő indokolást európai polgári kezdeményezéseik elutasításáról; felhívja a Bizottságot, hogy részletesen ismertesse azokat az okokat, amelyek miatt elutasított egy európai polgári kezdeményezést, ha véleménye szerint egy beterjesztett európai polgári kezdeményezés „nyilvánvalóan nem tartozik a Bizottság hatáskörébe, és hogy ezzel egyidejűleg a vonatkozó jogi megfontolásokról – amelyeket az átláthatóság érdekében közzé kell tenni – írásban és oly módon tájékoztassa a szervezőket, hogy az elősegítse munkájukat, hogy az említett elemek érvényességét és teljes tárgyilagosságát jogi vizsgálat alá lehessen vetni, hogy a Bizottságnak egy kezdeményezés elfogadhatóságának megítélésével kapcsolatos mérlegelési jogkörét bíróként és félként a lehető legkisebb mértékűre lehessen csökkenteni, és hogy a szervezők dönthessenek arról, hogy európai polgári kezdeményezésüket felül kívánják-e vizsgálni és módosított formában ismét benyújtani;

16.  kéri a Bizottságtól annak fontolóra vételét, hogy ha egy európai polgári kezdeményezés egésze nem tartozik a Bizottság hatáskörébe, azt csak részlegesen vegye nyilvántartásba; felkéri a Bizottságot, hogy jelezze a szervezőknek a nyilvántartásba vételkor, hogy a kezdeményezés mely részét vetethetik nyilvántartásba, elismerve ezáltal, hogy az európai polgári kezdeményezések szervezőivel folytatott párbeszéd és az irántuk való elkötelezettség alapvető fontosságú a folyamat egésze során, valamint tájékoztassa a Parlamentet a polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételével kapcsolatos határozatáról; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy találjon módot arra, hogy a Bizottság hatásköre alá nem tartozó kezdeményezéseket, vagy azok részeit az illetékes – nemzeti vagy regionális szintű – hatósághoz utalják;

17.  rámutat a technológia – mint a polgárok részvételét ösztönző eszköz – fontosságára; felkéri a Bizottságot, hogy az aláírások online gyűjtéséhez használt szoftvert tegye felhasználóbarátabbá annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők számára is elérhető legyen, tegye a meglévő uniós költségvetések felhasználásával az online aláírásokat tároló szervereket állandó jelleggel ingyenessé, vizsgálja felül és egyszerűsítse az aláírások online gyűjtésére vonatkozó műszaki előírásokat annak érdekében, hogy az e-mail címeket ugyanazon a képernyőn, mint a támogató nyilatkozatot, önkéntes alapon össze lehessen gyűjteni, de tárolásuk külön adatbázisban történjék;

18.  úgy véli, hogy az eszköz – felülvizsgálata esetén – lehetőséget kínál a polgárok bevonására, valamint a polgárok, illetve a polgárok és az uniós intézmények közötti párbeszéd elősegítésére; hangsúlyozza, hogy össze kell kapcsolni az aláírások online gyűjtését a megfelelő új közösségi és digitális médiakampány-eszközökkel, más sikeres, online kampányokra szolgáló platformok példáját követve;

19.  felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül azon álláspontját, miszerint a támogató nyilatkozatok összegyűjtésére adott tizenkét hónapos határidő kezdő időpontját automatikusan a polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele jelenti, azért, hogy egy európai polgári kezdeményezés szervezői maguk dönthessék el, mikor kívánják megkezdeni a támogató nyilatkozatok összegyűjtését;

20.  felszólítja a Bizottságot, hogy sürgesse a tagállamokat, hogy az európai polgári kezdeményezéshez csatolt támogató nyilatkozatok értékeléséhez használják az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökre vonatkozó program keretében kidolgozott validációs eszközt;

21.  hangsúlyozza, hogy a részvételi demokrácia Unió-szerte történő fokozását szolgáló eszközök keretében a régiók számára is rendelkezésre kell bocsátani informatikai eszközöket, lehetővé téve a polgárok közügyekbe való nagyobb mértékű bevonását;

22.  melegen üdvözli az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság felajánlását, hogy az európai polgári kezdeményezés szervezési költségének csökkentése érdekében ingyen vállalja az európai polgári kezdeményezések fordítását;

23.  fokozottabb intézményközi együttműködésre szólít fel uniós, valamint nemzeti és helyi szinten az európai polgári kezdeményezések kezelése során az európai polgári kezdeményezések szervezőinek nyújtott információ és támogatás tekintetében; felhív az európai polgári kezdeményezés Bizottság által kezelt többnyelvű honlapjának tökéletesítésére, és hogy készüljenek egységes iránymutatások az Unió valamennyi hivatalos nyelvén az európai polgári kezdeményezés szervezőinek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kezdeményezések során alkalmazandó szükséges adminisztratív eljárásokról;

24.  egy fizikai és online egyablakos ügyintézés létrehozását szorgalmazza, amely folyamatosan információt szolgáltatna, fordítási szolgáltatásokat, valamint technikai, jogi és politikai támogatást nyújtana az európai polgári kezdeményezések számára, és úgy véli, hogy a Europe Direct telefonos ügyfélszolgálat, illetve a Bizottság és a Parlament tagállamokban működő képviseleteiben, illetve tájékoztatási irodáiban lévő kapcsolattartó pontok meglévő erőforrásait használhatná; úgy véli, hogy egy ilyen struktúra révén az európai polgári kezdeményezések közelebb kerülhetnének a polgárokhoz;

25.  úgy ítéli meg, hogy az európai polgári kezdeményezések támogatására a szervezők számára túl bonyolult különböző személyes adatokat szolgáltatni a 28 tagállamban, amint azt a különböző nemzeti rendelkezések alapján a 211/2011/EU rendelet előírja, és kéri, hogy a tagállamokban gyűjtött adatok szabványosítására a támogatási nyilatkozatok kiállítására a 211/2011/EU rendelet III. mellékletének módosításával egységes eljárás vonatkozzon; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folytasson további tárgyalásokat a tagállamokkal azzal a céllal, hogy csökkentsék az adatszolgáltatási követelményeket, és – ennek megfelelően – megszűntessék a személyi azonosító számokra vonatkozó követelményt, továbbá a követelményeket felhasználóbarátabbá tegyék, és emlékeztet arra, hogy egy európai polgári kezdeményezés inkább a részvételről és a munkaprogram kialakításáról, semmint a kötelező erejű javaslatokról szól; javasolja, hogy vegyék fontolóra az európai digitális polgárság kialakítását, és az uniós digitális állampolgárság kialakulásáig is egy átmeneti megoldást ajánl, amelynek célja, hogy megoldódjanak a többszörös bejegyzés által okozott jelenlegi problémák; felhívja ezért a Bizottságot, hogy az európai digitális menetrendben sürgősen vizsgálja meg ezt a kérdést;

26.  kéri a Bizottságot, hogy módosítsa a 211/2011/EU rendelet 3. cikkét, és javasolja a tagállamoknak, hogy az európai polgári kezdeményezést támogatók és az abban résztvevők életkorát 18 évről 16-ra szállítsa le, és hogy ne kapcsolódjon az európai parlamenti választásokon való szavazati joghoz, így különösen a fiatalok számára biztosítva annak lehetőségét, hogy aktívan részt vegyenek az európai integráció kialakításában;

27.  elismeri, hogy az adatvédelem tekintetében kényes kérdés a szervezők személyes felelőssége, amikor az aláírók személyes adatait begyűjtik, és javasolja, hogy szűkítsék le a megkövetelt adatok körét, és hogy a 211/2011/EU rendelet felelősséggel kapcsolatos 13. cikkének megfogalmazását meg kell változtatni annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a személyes felelősség nem korlátlan; ennek érdekében azt javasolja, hogy a polgári bizottságok jogi személyiséggel rendelkezhessenek, és hogy a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008. november 19-i 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke inspiráció forrása legyen annak érdekében, hogy a szervezők azon cselekményekért legyenek felelősek, amelyek „jogellenesek, és amelyeket szándékosan vagy legalább súlyos gondatlanságból követnek el”;

28.  arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozottabban felhasználóbarát és harmonizált adatgyűjtési követelményeket dolgozzanak ki; felszólítja az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy rendszeresen tájékoztassák az európai ügyekkel foglalkozó nemzeti parlamenti bizottságokat azon, már folyamatban lévő polgári kezdeményezésekről, amelyekhez jelentős számú aláírás gyűlt össze; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a 211/2011/EU rendelet módosítására azzal a céllal, hogy a polgárok számára lehetővé váljon, hogy egy polgári kezdeményezést a tartózkodási helyük szerinti országban írhassák alá;

29.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy 2012 óta harmincegy nyilvántartásba vett európai polgári kezdeményezésből mindössze három jutott el az utolsó szakaszba; rámutat, hogy az új kezdeményezések számának drasztikus csökkenése az aránytalan követelmények és a szükségtelenül bonyolult rendszer következménye; sajnálatát fejezi ki a jogalkotásra gyakorolt hatás hiánya és a Bizottságnak a sikeres európai polgári kezdeményezéseket követő kiábrándító intézkedései miatt; kifejezi, hogy véleménye eltér a Bizottságétól a rendelet annak érdekében történő sikeres végrehajtása tekintetében, hogy teljes mértékben meg lehessen valósítani az európai polgári kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy az uniós intézményeknek és a tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük az európai polgári kezdeményezés előmozdítása, illetve annak elősegítése érdekében, hogy a polgárok bízzanak ebben az eszközben;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a 211/2011/EU rendelet 10. cikke c) pontjának szövegét, hogy lehetővé váljon a sikeres európai polgári kezdeményezések megfelelő nyomon követése; sürgeti a Bizottságot, hogy a sikeres európai polgári kezdeményezések pozitív véleményezését követő 12 hónapon belül kezdje meg a róluk szóló jogi aktus előkészítését;

31.  úgy véli, hogy az európai polgári kezdeményezések politikai dimenziójának hangsúlyozása érdekében a 211/2011/EU rendelet 11. cikkében foglaltak szerint a nyilvános meghallgatást olyan módon kell megtartani, amely lehetővé teszi a szervezők számára, hogy párbeszédet folytassanak az európai parlamenti képviselőkkel és a Bizottság érintett tisztviselőivel; hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos meghallgatásokat egy „semleges” bizottság égisze alatt kell megszervezni, amely a tartalomban nem elsősorban illetékes, továbbá, hogy a külső szakértőket mindenkor be kell vonni;

32.  az EUMSZ 225. cikke értelmében sürgeti, adott esetben, a Parlamentet és bizottságait, hogy gyakorolják azzal kapcsolatos jogukat, hogy megfelelő javaslatot nyújtanak be abban az esetben, ha a Bizottság ezen a 12 hónapos időszakon belül elmulasztja jogalkotási javaslat benyújtását; mivel az Európai Parlament illetékes bizottsága e joga gyakorlása során figyelembe veszi a sikeres európai polgári kezdeményezést és egy másik meghallgatás keretében konzultál az európai polgári kezdeményezés szervezőivel; kéri az eljárási szabályzat ennek megfelelő módosítását;

33.  felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az európai polgári kezdeményezéseknek a meglévő uniós költségvetésekből – azaz európai programok, például az „Európa a polgárokért” vagy a „Jogok, egyenlőség és polgárság” program révén – történő finanszírozásának lehetőségét, ideértve a promóciós rádiós és televíziós műsorok finanszírozásának lehetőségét is, szem előtt tartva a polgárok közötti egyenlőség biztosítását, mivel valóban szükség van a polgári kezdeményezések megszervezésének pénzügyi támogatására, valamint erre a célra az uniós költségvetéshez számos módosítást nyújtottak be;

34.  felhívja a Bizottságot, hogy minden lehetséges óvintézkedés megtételével szálljon szembe – többek között az internetes eszközökkel folytatott – az aláírókra vonatkozó bizalmas információk ellopásával, különösen, ha azokat összesített adatok formájában kezelik;

35.  üdvözli a Bizottság európai polgári kezdeményezésről szóló, 2015. március 31-i jelentését, és az európai ombudsman OI/9/2013/TN. sz. határozatát, és felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az eszköz felülvizsgálata során a megfelelő nyomon követés biztosítása érdekében minden megfelelő jogi intézkedést hajtsanak végre, ha egy polgári kezdeményezést sikeresen befejezettnek tekintenek; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy – tekintettel a felmerült különböző hiányosságokra, a lehető leghamarabb nyújtson be a 211/2011/EU rendelet és az 1179/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslatot;

36.  felszólítja az uniós intézményeket, hogy az európai polgári kezdeményezésről szóló tájékoztató kampány révén folytassanak alapvető kommunikációs tevékenységet;

37.  felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen készítsen jelentést a Parlament számára a folyamatban lévő európai polgári kezdeményezések helyzetének állásáról, annak érdekében, hogy a Parlament az uniós polgárok iránti kötelezettségvállalása keretében ellenőrizhesse, hogy az eszköz a lehető legeredményesebben működik-e; hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés folyamatát folyamatosan tökéletesíteni kell a szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján, ezenkívül pedig meg kell felelni az Európai Unió Bírósága által hozandó ítéleteknek;

38.  javasolja valamennyi rendelkezésre álló kommunikációs csatorna, különösen az összes illetékes uniós intézmény közösségi és digitális médiaplatformjának használatát, és hogy folyamatosan végezzenek figyelemfelhívó kampányokat az uniós irodák és képviseletek, valamint a nemzeti hatóságok részvételével; kéri a Bizottságot, hogy támogassa egy mobilkészülékeken használható nyílt forráskódú szoftver fejlesztését az európai polgári kezdeményezések számára; örömmel nyugtázza, hogy néhány európai polgári kezdeményezés helyi szinten eredményeket ért el;

39.  annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok megfelelően alkalmazhassák a részvételi demokrácia ezen eszközét, illetve hogy magánérdekek céljából ne lehessen esetlegesen visszaélni az eszközzel, döntő fontosságúnak tartja az európai polgári kezdeményezések finanszírozására és támogatásra irányuló ellenőrzések átláthatóságát és minőségének javítását;

40.  megállapítja, hogy az európai ombudsman fontos szerepet játszik az európai polgári kezdeményezések nyilvántartásba vételére irányuló kérelmek Bizottság általi kezelésének – és különösen azok Bizottság általi elutasítása eseteinek – kivizsgálásában;

41.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

Jogi nyilatkozat