Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2246(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0277/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0277/2015

Viták :

PV 27/10/2015 - 14
CRE 27/10/2015 - 14

Szavazatok :

PV 28/10/2015 - 7.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0384

Elfogadott szövegek
PDF 289kWORD 133k
2015. október 28., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A kohéziós politikal és az Európa 2020 stratégia felülvizsgálata
P8_TA(2015)0384A8-0277/2015

Az Európai Parlament 2015. október 28-i állásfoglalása a kohéziós politikáról és az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatáról (2014/2246(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 4., 162. és 174–178. cikkére,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet)(1),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i európai parlamenti és tanácsi 1304/2013/EU rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel az „A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások: a fejlődés és a jó kormányzás előmozdítása az Unió régióiban és városaiban” című, a gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló hatodik, 2014. július 23-i bizottsági jelentésre (a továbbiakban: a hatodik kohéziós jelentés),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel a Bizottság gazdasági, társadalmi és területi kohézió terén elért haladásról szóló, „A válság városi és regionális vetülete” című, 2013. június 26-i nyolcadik jelentésére,

–  tekintettel a 2014. január 14-i, „Intelligens szakosodás: hálózatépítési kiválóság a jó kohéziós politikáért” című állásfoglalására(9),

–  tekintettel az Európai Unió tagállamainak a kohéziós politika új programozási időszakának hatékony és időbeni elindítására való felkészültségéről szóló, 2014. január 14-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az Európai Bizottságnak az EU kohéziós politikájáról szóló 7. és 8. eredményjelentéséről, valamint a 2007-2013 közötti időszak programjainak végrehajtásáról szóló 2013. évi stratégiai jelentésről szóló, 2014. február 26-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a 2014-2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika elindulásában bekövetkezett késedelemről szóló, 2014. november 27-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel „Az innovatív pénzügyi eszközök következő generációjának kerete: az EU tőke- és hitelfinanszírozási platformja” című, 2011. október 19-i bizottsági közleményre (COM(2011)0662),

–  tekintettel az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(13),

–  tekintettel „A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” című, 2015. január 13-i bizottsági közleményre (COM(2015)0012),

–  tekintettel az Általános Ügyek (Kohézió) Tanácsa által 2014. november 19-én elfogadott, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról és a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházásokról szóló hatodik jelentésről szóló tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hatodik jelentésről szóló, 2014. december 3-i véleményére(14),

–  tekintettel az „Az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatának terve: hozzájárulás a Régiók Bizottsága az Európa 2020 stratégiát nyomon követő platformjának irányítóbizottsága részéről” című munkadokumentumra(15),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a Bizottság hatodik kohéziós jelentéséről szóló, 2015. január 21-i véleményére(16),

–  tekintettel „A nyilvános konzultáció eredményei az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájáról” című 2015. március 2-i bizottsági közleményre (COM(2015)0100),

–  tekintettel „A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” című, 2015. január 13-i bizottsági közleményre (COM(2015)0012),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0277/2015),

A.  mivel a kohéziós politika az EU-nak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia céljaival összehangolt, fő beruházási és fejlesztési politikája, melynek célja a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a konvergencia előmozdítása, és amely 2020 végéig 351,8 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik; mivel az EU-ban továbbra érezhetőek a gazdasági és pénzügyi válság hatásai – nagyarányú munkanélküliség, egyenetlen és lassú gazdasági fellendülés; és mivel a kohéziós politika célja annak biztosítása, hogy minden energiát és kapacitást az Európa 2020 stratégia fenntartható növekedésre és munkahelyekre irányuló céljai érdekében mozgósítsanak, illetve arra összpontosítsanak;

B.  mivel kulcsfontosságú, hogy a növekedésre és munkahelyekre, valamint a környezet és az éghajlat védelmére irányuló, különböző uniós kezdeményezések továbbra is koherens megközelítést alkalmazzanak; mivel az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései kulcsszerepet játszanak a kohéziós politika végrehajtására irányuló helyi és regionális szintű koordinációs erőfeszítések fokozásában; mivel a programozásra és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések között nem szerepel olyan egyértelmű mechanizmus, amely kifejezetten a kiemelt kezdeményezéseket célozná, az európai strukturális és beruházási alapoknak (esb-alapok) e kezdeményezések teljesüléséhez történő hozzájárulása vonatkozásában; mivel az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatának a kiemelt kezdeményezések végrehajtásával kell foglalkoznia, valamint arra kell irányulnia, hogy egyensúlyt teremtsen egyrészt a pénzügyi, fiskális és gazdasági intézkedések, másrészt a társadalmi, oktatási, környezetvédelmi és egyenlőségi (nemek közti egyenlőség) szempontok között;

C.  mivel egyre nagyobb szükség van arra, hogy a különböző kormányzási szintek és a különböző érintett szereplők jobban magukénak érezzék a stratégiát, valamint hogy a projekt valamennyi végrehajtási szintjén a felelősségmegosztás elve érvényesüljön a megfelelő jogokkal és kötelezettségekkel együtt; mivel a többszintű kormányzást és partnerséget meg kell erősíteni, mivel ezekben az elvekben benne rejlik a lehetőség az adminisztratív kapacitás hiányának kezelésére;

D.  mivel a kohéziós politika céljai vitathatatlanul módosultak az idők során, hogy támogassák a fő uniós prioritásokba történő beruházást, és ennek során beigazolódott alkalmazkodóképességük és hatékonyságuk, ugyanakkor továbbra is központi célként tartva fenn a különböző régiók fejlődési szintjei közötti különbségek csökkentését, a régiók potenciáljának megerősítését és a fenntartható fejlődés előmozdítását; mivel az Európai Stratégiai Beruházási Alap új elemekkel gazdagítja az innovatív, fenntartható és inkluzív növekedés és a szakképesítést igénylő munkahelyek megteremtésére irányuló uniós stratégia egészét;

E.  mivel az Európa 2020 stratégia felülvizsgálata során figyelembe kell venni a gazdasági és pénzügyi válság a tagállamokra és régiókra gyakorolt súlyos, egyenlőtlenül eloszló hatásait, és a koherencia és a hatékonyság érdekében intelligens és kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség; mivel ugyanakkor egyéb, pl. az infrastruktúrára, a belső piacra és az adminisztratív kapacitásokra irányuló intézkedéseket is megfontolhat; mivel figyelembe kell venni a különböző területi jellemzőket, különös tekintettel az EU-nak az EUMSZ 174. és 349. cikkében említett régióira;

F.  mivel az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálata, bár 2015-ben késést szenvedett, mindenek felett lehetőséget kínál a kohéziós politika a stratégia céljainak megvalósításához és a különböző uniós politikák és az uniós költségvetés közt már kialakult kölcsönhatások és kapcsolódások javításához való hozzájárulásának értékelésére (és tudomásul vételére), hogy ezek a stratégia végrehajtásának hatékony hajtóerejévé váljanak; mivel ez a szakasz kulcsfontosságú a jövő kohéziós politikájának egy Európa-szerte érvényesülő beruházási politikaként való kialakítása szempontjából, kiemelten kezelve a fejlődési különbségek csökkentését és újra felgyorsítva a konvergencia-folyamatot;

Az Európa 2020 stratégia és annak a kohéziós politikával való összefüggése

1.  emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégia az Európai Unió átfogó, hosszú távú, a foglalkoztatást és növekedést célzó stratégiája, amelynek középpontjában öt, ambiciózus célkitűzés áll: foglalkoztatás, innováció, éghajlatváltozás és energetikai fenntarthatóság, oktatás, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolása; megjegyzi, hogy a célkitűzéseket hét kiemelt kezdeményezés kíséri, valamint hogy a 2010-ben azonosított kihívásokat egyenlőtlenül kezelték, valamint hogy a célok – így a munkanélküliség leküzdése – megvalósítása felé tett uniós szintű előrelépés még mindig mérsékelt; hangsúlyozza, hogy az EU-nak a fenntartható növekedést és fejlődést, valamint a tisztességes foglalkoztatást kell a középpontba állítania, hogy beruházásai hosszú távon hasznot hozzanak;

2.  kiemeli, hogy a nemek közti egyenlőség terén való előrelépés a gazdasági növekedéshez, a fenntartható fejlődéshez és a társadalmi kohézióhoz is hozzájárulhat;

3.  rámutat, hogy az EU gazdaságirányítási keretét és annak végrehajtási mechanizmusát, az európai szemesztert, 2010-ben hozták létre, hogy biztosítsák a tagállami költségvetési politikák, strukturális reformok és a növekedéssel és munkahelyekkel kapcsolatos nemzeti költségvetési politikák jobb hozzáigazításának uniós és nemzeti szintű koordinációját a stratégia végrehajtása érdekében; felhívja a figyelmet arra, hogy továbbra is vannak még megválaszolatlan koordinációs és szinkronizációs kihívások;

4.  hangsúlyozza, hogy a 2007–2013 közti időszakra vonatkozó kohéziós politika, amely az azt megelőző lisszaboni stratégiához igazodik, és amely hasonló alapvető célkitűzésekkel rendelkezik, az Európa 2020 stratégia indításakor már végrehajtási szakaszban volt, és ezért az új stratégiai célkitűzéseknek megfelelő átprogramozás egyszerre lett volna nehéz és kontraproduktív; rámutat ugyanakkor, hogy a globális gazdasági válság idején a kohéziós politika nemcsak hogy az egyetlen beruházási forrás volt sok tagállam számára, de a lisszaboni forráselkülönítés révén jelentős mértékben támogatta a stratégia végrehajtását célzó nemzeti politikákat, illetve hozzájárult azokhoz, ahogyan az a hatodik kohéziós jelentésből és számos bizottsági közleményből és tanulmányból is kitűnik; emlékeztet arra, hogy a lisszaboni stratégia idővel elvesztette a tagállamok, régiók és városok elkötelezettségét, és hogy az Európa 2020 stratégia irányítása különösen összhangban van a kohéziós elvekkel és eszközökkel, ami biztosíthatja, hogy a stratégia végrehajtása mellett minden fél elkötelezze magát;

5.  a 2007–2013 közötti programozási időszakra vonatkozó utólagos értékelések összefüggésében felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztasson a kohéziós politikának az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez való konkrét hozzájárulásáról, teljesítményéről és eredményorientáltságáról; fontosnak tartja a kohéziós politikának a stratégia átfogó célkitűzéseihez való hozzájárulásával kapcsolatos, rendelkezésre álló bizonyítékok valósága és korlátai megértését, valamint az EU gazdaságait érintő zavarok végiggondolását, különösen a válság által súlyosan érintett országok esetében; úgy értékeli, hogy ezek a következtetések hasznosak lehetnek a stratégia végrehajtása tekintetében;

6.  hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika az EU legfontosabb, valamennyi régiót lefedő eszköze a reálgazdaságba való beruházáshoz, és az európai szolidaritás kifejeződéseként funkcionál a növekedés és a jólét kiterjesztése, illetve a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentése révén; rámutat, hogy a kohéziós politika maradéktalanul igazodik az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez, és biztosítja a szükséges beruházási keretet, anélkül azonban, hogy annak puszta végrehajtási eszköze volna; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy az új felépítésben az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) tematikus koncentráció révén 11, egyenesen az Európa 2020 stratégia célkitűzéseiből eredő tematikus célkitűzésre irányulnak, valamint hogy közvetlenül ezekhez a tematikus célkitűzésekhez kapcsolódó előfeltételeket határoztak meg annak biztosítása érdekében, hogy a beruházásokat azok maximális hatékonyságát biztosítva hajtsák végre; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben támogatja ezt az új megközelítést, amely hozzájárul a ráfordítások hatékonyságának fokozásához;

7.  hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika szinergiákat alakít ki egyéb uniós politikákkal, így a digitális egységes piacra, az energiaunióra, az egységes tőkepiacra irányuló politikával, valamint a szociális politikával, valamint hogy, eszközei és célkitűzései révén, ideértve a makroregionális stratégiákat, a városfejlesztési menetrendet, a területfejlesztési menetrendet, a kkv-kba való beruházást, az intelligens növekedést és az intelligens szakosodási stratégiákat, jelentősen hozzájárul az egységes piac megerősítéséhez és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához; ebben az összefüggésben Európa-szerte felhívja a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy hozzanak létre intelligens szakosodási stratégiákat és használják ki a különböző uniós, nemzeti és regionális (magán- és állami) eszközök szinergiáit;

8.  rámutat a szélesebb körű, gazdasági irányítási folyamathoz az esb-alapok hatékonyságát a gondos gazdasági irányításhoz kapcsoló intézkedések révén való kapcsolódásra; felhívja a tagállamokat, hogy felelősen járjanak el annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerüljék azok alkalmazását, valamint hogy megelőzzék az esb-alapok végrehajtását és a kohéziós politika célkitűzéseinek elérését hátráltató hatásokat; hangsúlyozza továbbá, hogy támogatni kell az átmenetileg költségvetési nehézségekkel küzdő tagállamokat; üdvözli a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályainak keretei között bevezetett rugalmassági mechanizmust (COM(2015)0012), amelynek célja a beruházások, a strukturális reformok és az erőforrásoknak a hosszú távú fenntartható növekedés előmozdítását és az Európa 2020 stratégia célkitűzései felé való előrelépés megkönnyítését szolgáló felhasználása közötti kapcsolat megerősítése;

9.  aggodalommal hangsúlyozza a kohéziós politika késedelmes végrehajtását a jelenlegi programozási időszak folyamán; kiemeli, hogy ugyan az operatív programok nagy többségéről már megállapodtak, maga a végrehajtás még rendkívül korai szakaszban van; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy értékeléseket lehet végezni a politika forrásainak a fenntartható növekedéshez és munkahelyteremtéshez hozzájáruló prioritásokhoz való hozzárendeléséről; ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy a Bizottság által közzétett első értékelés szerint a K+I, a kkv-k, az ikt, a karbonszegény gazdaság, a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, az oktatás és kapacitásépítés céljaira juttatott összegek az előző programozási időszakokhoz képest jelentősen növekedtek, míg a közlekedési és környezeti infrastruktúrára irányuló támogatás szintje csökkent; felhívja a figyelmet arra, hogy az Európa 2020 stratégia félidei felülvizsgálatakor az európai strukturális és beruházási alapok 2014-2020 közötti időszakra szóló végrehajtására vonatkozó adatok valószínűleg még nem fognak rendelkezésre állni, és hogy ennek eredményeként lehetséges, hogy ebben a szakaszban még nem lehet konkrétan értékelni az említett alapoknak a stratégia céljai megvalósításához való hozzájárulását; értékeli, hogy a tagállamok intézkedéseket hoztak például annak biztosítása érdekében, hogy forrásaik 20%-át az éghajlatváltozás elleni fellépésre fordíthassák;

10.  elismeri, hogy az eredményességmérési keret létrehozása és az előzetes feltételeknek való megfelelés bevezetése, valamint az országspecifikus ajánlásokkal való kapcsolatok a kohéziós politika 2014 – 2020 közötti programozási időszaka során jobb beruházási környezet biztosítanak ahhoz, hogy a kohéziós politika maximálisan hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia kiemelt céljainak eléréséhez;

Felülvizsgálat és az ehhez kapcsolódó kihívások

11.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság 2014-ben azzal indította el a stratégia felülvizsgálatára irányuló folyamatot, hogy közzétette „Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia végrehajtásának áttekintése” című közleményét, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a dokumentum nem hivatkozik kellőképp a kohéziós politikára és az azzal összefüggő eszközökre; értékeli, hogy a folyamat egy 2014 májusa és októbere között végrehajtott nyilvános konzultációval folytatódott, melynek célja a felülvizsgálati folyamatot támogató adatgyűjtés volt, és üdvözli, hogy megerősítést nyert a stratégia relevanciája és célkitűzéseinek hasznossága;

12.  megjegyzi, hogy általános vélekedés szerint a kiemelt kezdeményezések betöltik céljukat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy láthatóságukat meglehetősen alacsonynak tartják; sajnálatát fejezi ki , hogy a gazdasági és pénzügyi válság súlyosbította az egyenlőtlenségeket az Európai Unión belül, valamint a stratégia több kiemelt célja megvalósításában elért elégtelen eredmények miatt, különösen a foglalkoztatás, a kutatás és fejlesztés, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés vonatkozásában; üdvözli azt a következtetést, miszerint a stratégia megvalósításának javítása érdekében - a vertikális és horizontális partnerségek megszilárdításával - szükséges a felelősségvállalás és a helyszínen való szerepvállalás fokozása; hangsúlyozza, hogy a stratégiának ösztönöznie kell a folyamathoz és az eredményekhez való igazodástól a tényleges eredményorientált megközelítéshez való elmozdulást, hogy a stratégiához kapcsolódó uniós politikák a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb módon valósuljanak meg;

13.  üdvözli az Európa 2020 stratégia végrehajtására vonatkozó eredménymutatók Eurostat általi rendszeres közzétételét; ugyanakkor a NUTS II és NUTS III szinten biztosított adatok vonatkozásában nagyobb és pontosabb regionális részletességre szólít fel, amely a különböző uniós régiókban - azok fejlettségi szintjétől függetlenül - egyre nagyobb jelentőséggel fog bírni az előre nem látható gazdasági és társadalmi problémák miatt; emellett rámutat a kohéziós politika három – gazdasági, társadalmi és területi – dimenziójára, és ennek fényében úgy véli, hogy a kohéziós politika eredményességét nem csupán gazdasági indikátorok alapján kellene mérni; felhívja ebben az összefüggésben a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák a megbeszéléseket és hatékonyabban működjenek együtt inkluzívabb mutatók kialakítása érdekében, melyek kiegészítenék a GDP-t, és amelyeket jobban figyelembe vennének az Európa 2020 stratégia kiemelt céljai elérése felé tett előrehaladás értékelésekor;

14.  megjegyzi, hogy az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslat közzététele 2015 vége előtt esedékes, és sajnálattal veszi tudomásul ezt a késedelmet, mivel azt eredetileg 2015 elejére ütemezték; hangsúlyozza, hogy erre ismét a kohéziós politikai ciklus egy „meglehetősen alkalmatlan” pillanatában kerül sor, amikor a végrehajtási folyamat már jó ideje tart; emellett hangsúlyozza, hogy a korai átprogramozás a kohéziós politika hosszú távú stratégiai tervezése tekintetében a kívánt eredménnyel teljesen ellentétes hatást eredményezne;

15.  üdvözli az uniós pénzeszközök jobb végrehajtásáért felelős munkacsoport létrehozását; üdvözli továbbá a „Strukturálisreform-támogató Szolgálat” létrehozását, amely hivatalosan 2015. július 1-jén kezdte meg munkáját, és amely technikai segítséget nyújt a tagállamoknak ahhoz, hogy hatékonyabban valósítsák meg a strukturális reformokat és az országspecifikus ajánlásokat;

16.  mindazonáltal elismeri, hogy figyelembe kell venni a gazdasági kilátások alakulását, az új eszközök használatát, a stratégia célkitűzéseinek megvalósítása felé tett előrelépést és a műveleti kiigazítások végrehajtásának ebből eredő szükségességét;

17.  ezért kéri, hogy az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálatának hatóköre intelligens és kiegyensúlyozott legyen, és összpontosuljon a stratégia öt célkitűzésének és kiemelt kezdeményezéseinek jobb összekapcsolására, valamint azon módszerek azonosítására, amelyekkel mindez az összetettség mértékének további növelése és túlzott adminisztratív terhek nélkül jobban kivitelezhető és értékelhető; hangsúlyozza, hogy ennek figyelembe kell vennie az uniós gazdaság erősségeit és gyengeségeit, a növekvő egyenlőtlenségeket (például a vagyon tekintetében), a nagyarányú munkanélküliséget és a magas államadósságot; hangsúlyozza, hogy a költségvetési és gazdasági kormányzás makrogazdasági feltételeinek középpontba állításával párhuzamosan folytatni kell az EU 2020 stratégiában kitűzött, kiemelt célok felé tett előrelépést; úgy véli, hogy emellett figyelmet kell fordítani a fokozott társadalmi és környezeti fenntarthatóság, a fokozott társadalmi befogadás, valamint a nemek közötti egyenlőség kérdésére; hangsúlyozza, hogy fontos az Európai Bizottság szolgálatainak a tagállami hatóságok adminisztratív kapacitása javításához nyújtott további támogatása;

18.  ismételten felszólít a stratégia felelősségvállalással, elkötelezettséggel, átláthatósággal és részvétellel kapcsolatos dimenzióinak a helyi és regionális hatóságok és valamennyi érintett civil társadalmi szereplő és érdekelt fél bevonása révén történő növelésére, a célkitűzések megállapításától és kidolgozásától egészen a stratégia végrehajtásáig, nyomon követéséig és értékeléséig; hangsúlyozza a többszintű kormányzáson, ösztönző rendszereken, hatékony, vegyes, felülről és alulról is építkező megközelítésen, a kohéziós politika partnerségi modelljén és általában a köz- és magánszféra közötti partnerségeken alapuló megerősített kormányzási struktúra kiemelt fontosságát a hosszú távú célkitűzések végrehajtásához szükséges tényleges kapacitások biztosítása szempontjából; emlékeztet arra, hogy tagállami intézményi és jogi keretekkel összhangban a regionális és helyi önkormányzatok is felelősek az állami beruházásokért, ezért el kell ismerni kulcsfontosságú szerepüket a stratégia végrehajtásában;

19.  emellett javasolja, hogy a helyi és regionális hatóságok és érdekelt felek az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos kötelezettségvállalásait újítsák meg egy, a szóban forgó partnerek, a tagállamok és a Bizottság közti paktum formájában, a felelősségvállalás és részvétel biztosítása érdekében, valamint hogy fogadjanak el egy, a 2014–2020 között időszakra vonatkozó kohéziós politika által a partnerséggel kapcsolatban bevezetett magatartási kódexhez hasonló magatartási kódexet;

20.  hangsúlyozza az Európa 2020 stratégia valóban területi megközelítésének szükségességét az állami beavatkozásoknak és beruházásoknak a különböző territoriális sajátosságokhoz és egyedi szükségletekhez való hozzáigazítása céljából; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos az Európa 2020 stratégia átfogó megközelítésének és a területfejlesztési menetrend 2020 (TM 2020) területi megközelítésének összekapcsolása; emellett úgy véli, hogy lehetővé kell tenni az Európa 2020 stratégia testre szabott, önkéntes regionális célkitűzéseinek kialakítását, és azt regionális szinten kell megvitatni, a helyi adminisztratív terhek növelése nélkül; hangsúlyozza, hogy a régiók sajátosságaihoz igazított, önkéntes célkitűzéseknek tükrözniük kell a stratégia átfogó céljait, és azokat az előre meghatározott céloknak tartalmazniuk kell; ezzel összefüggésben emlékeztet továbbá a közösségi szinten irányított helyi fejlesztési stratégiák fontosságára;

21.  elismeri azt a jelentős szerepet, amelyet a városok és városi területek töltenek be a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdításában, és kéri, hogy az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatakor kövessenek szélesebb, holisztikus megközelítést a városok mint olyan egységek jövőbeli fejlesztése vonatkozásában, amelyek aktív szerepet játszanak a az EU 2020 stratégia céljainak elérésében; ezért kéri a Bizottságot, hogy fordítson kellő figyelmet a közelmúltban kiadott, a városfejlesztési menetrendről szóló rigai nyilatkozatra, tekintettel az – akár kicsi, közepes vagy nagy – városi területek által betöltött alapvető szerepre; különösen hangsúlyozza, hogy olyan stratégiát kell kidolgozni, amely figyelembe veszi a kis- és közepes méretű városi területek sajátos igényeit, egy olyan megközelítés alapján, amely szinergiákat alakít ki a digitális menetrend és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz között;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást a territoriális aspektusoknak a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a fenntartható fejlődés tényezőiként betöltött szerepéről, továbbá kéri, hogy az Európa 2020 stratégia felülvizsgálata során foglalkozzanak a territoriális hatásokkal és adjanak útmutatást az ilyen hatások kezeléséhez; megismétli a helyi és regionális hatóságokkal való konzultáció fontosságát e tekintetben, mivel ezek meghatározó szerepet játszanak a területfejlesztési stratégiák végrehajtásában; hangsúlyozza továbbá, hogy a makroregionális stratégiák és általában az európai területi együttműködés jelentős szerepet játszhatnak az Európa 2020 stratégia céljainak sikeres végrehajtásában, mivel sok fejlesztési projekt határokon átnyúló területekkel is rendelkezik, és így számos régiót és országot magában foglal, valamint képesek helyi válaszokat adni a hosszú távú kihívásokra;

23.  hangsúlyozza az új uniós beruházási eszköz, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) fontosságát, amely támogatni fogja akár 315 milliárd euró mozgósítását befektetések céljaira, az uniós beruházási hiány kiegyenlítése és a közkiadások hatásának maximalizálása érdekében; hangsúlyozza, hogy az EFSI-nek ki kell egészítenie az esb-alapokat, illetve azokhoz hozzá kell adódnia; sajnálattal állapítja meg, hogy az EFSI nem kötődik egyértelműen az Európa 2020 stratégiához, de úgy véli, hogy célkitűzései és megvalósítható, fenntartható projektek kiválasztása révén egyes területeken hozzájárul annak végrehajtásához;

24.  hangsúlyozza továbbá, hogy az intelligens szakosodási stratégiáknak a befektetési eszközök egyik központi elemeként való kezelése révén mindenképpen biztosítani kell az uniós eszközök közti teljes koherenciát és szinergiákat a köztük vagy a politika végrehajtásának különböző szintjei közti átfedések vagy ellentmondások kiküszöbölése érdekében; ezért kéri, hogy az Európa 2020 stratégia felülvizsgálata erősítse azt meg a növekedés és munkahelyteremtés hosszú távú uniós stratégiai kereteként, és foglalkozzon a politikai eszközök, többek között az EFSI koordinálása által jelentett kihívással, valamennyi rendelkezésre álló forrás hatékony felhasználása és az átfogó stratégiai célok tekintetében várt eredmények elérése érdekében;

25.  kéri a Bizottságot, az EU általános harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében és tekintettel a kohéziós politikának az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésében játszott kulcsfontosságú szerepére, hogy vegye ezt figyelembe, mikor felülvizsgálja a stratégia célkitűzéseit, az egyes területek jellegzetességeit és korlátait, így például a vidéki területek, az ipari átalakulás által érintett térségek, a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiók, valamint a szigetek, a határokon átnyúló és hegyvidéki térségek és az EU legkülső régiói esetében, az EUMSZ 174. és 349. cikkeivel összhangban; ezzel összefüggésben rámutat az ez utóbbi régiókban rejlő lehetőségekre az olyan területeken, mint a biotechnológia, a megújuló energia és a biológiai sokféleség;

26.  hangsúlyozza a K+I beruházások mennyisége, minősége és hatása növeléséből eredő egyre jobb eredményeket a kohéziós politika eszközei és a Horizont 2020 keretprogram összehangolt, az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálata összefüggésében történő használata révén; ezzel összefüggésben kéri a Bizottságot, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek felülvizsgálata során erősítse meg a szóban forgó két, fontos szakpolitikai keret között lehetséges valamennyi kölcsönhatást és szinergiát, és hozzon létre egy internetalapú ellenőrzési rendszert, amely azonosítja a strukturális és beruházási alapokból származó finanszírozás, a Horizont 2020, az Európai Stratégiai Beruházási Alap és az egyéb közösségi programok ötvözésének eseteit; üdvözli továbbá azt a tervet, miszerint bevezetnék „a kiválóság pecsétjét” azon kiválóként értékelt pályázók számára, akik ennek ellenére nem tudnak finanszírozáshoz jutni a Horizont 2020-ból, hogy segítsék őket esb-alapokhoz való hozzáférésben;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy alakítson ki koherens és folyamatos értékelési folyamatot az Európa 2020 stratégia céljai megvalósítása terén tett előrehaladás rendszeresen felmérésére, valamint hogy javasoljon megfelelő intézkedéseket azok eléréséhez, illetve fogalmazzon meg ajánlásokat a 2020 utáni kohéziós politikára vonatkozóan; hangsúlyozza továbbá az Európai Parlament felügyeleti szerepét az Európa 2020 stratégia és a kohéziós politika összehangolt, nem csak a Parlamenten belül, hanem valamennyi érintett intézménnyel együtt történő végrehajtása vonatkozásában; e tekintetben arra szólít fel, hogy kellő időben vonják be az Európai Parlamentet a stratégia által érintett politikák kialakítását célzó összes vonatkozó egyeztetésbe, azok végrehajtásába és értékelésébe; fontosnak tartja, hogy ezekben az eszmecserékben mozgósítsák a Régiók Bizottságát, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, a nemzeti és regionális parlamenteket, a helyi és regionális hatóságokat, valamint az egyéb érintetteket és érdekelt feleket;

A jövő kohéziós politikája – a rövid távú kilátásokon túl

28.  úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégia felülvizsgálata, amely megelőzi majd a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatára irányuló javaslat benyújtását, alapot biztosít a jövőbeli, 2020 utáni kohéziós politika szerkezetének, valamint az egyéb, a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos eszközöknek; ezzel összefüggésben fontosnak tartja, hogy hatékonyan kezeljék az összes, fent említett problémát, biztosítva ugyanakkor a stratégiai megközelítés folyamatosságát; emlékeztet továbbá az Unió egészére kiterjedő kohéziós politika hozzáadott értékére, amelynek továbbra is meg kell maradnia az EU egyik fő beruházási eszközének a növekedés, a munkahelyteremtés és az éghajlatvédelem tekintetében, biztosítva ugyanakkor a kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődést az Unió valamennyi tagállamában, a változás katalizátoraként és a jólét elősegítőjeként a legkevésbé fejlett régiókban is; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az esb-alapok finanszírozásának fenntartható szintjét 2020 után is biztosítani kell;

29.  rámutat, hogy mind a jövőbeli kohéziós politikát, mind az EU jövőbeli hosszú távú stratégiáját a Bizottság jelenlegi mandátumának lejárta előtt meg kell fogalmazni, tekintettel arra, hogy 2019-ben európai parlamenti választásokra kerül sor, ami jelentős, egyedi időkorlátokat szab a társjogalkotók számára a tárgyalási menetrend vonatkozásában, valamint az új Bizottság és a tagállamok számára az új partnerségi megállapodások és operatív programok a következő többéves pénzügyi keret megkezdése előtt való elkészítésével és elfogadásával kapcsolatban; ugyanakkor megjegyzi, hogy a jövőbeli többéves pénzügyi keretről is megkezdődnek a tárgyalások; ezért felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a kölcsönös összefüggésekből és az időzítés összehangolására vonatkozó követelményekből eredő valamennyi egyedi korlátot, valamint hogy alakítson ki koherens megközelítést az EU hosszú távú fenntartható növekedési és munkahely-teremtési stratégiája, az EU költségvetése, különösen a kohéziós politika, és a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos, egyéb eszközök vonatkozásában;

o
o   o

30.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak és a régióknak.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 289. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 470. o.
(4) HL L 347., 2013.12.20., 259. o.
(5) HL L 347., 2013.12.20., 303. o.
(6) HL L 347., 2013.12.20., 281. o.
(7) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(8) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0002.
(10) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0015.
(11) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0132.
(12) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0068.
(13) HL L 123., 2015.5.19., 98. o.
(14) HL C 19., 2015.1.21., 9. o.
(15)https://portal.cor.europa.eu/europe2020/SiteCollectionDocuments/2459-brochure-BlueprintEU2020.pdf
(16) HL C 242., 2015.7.23., 43. o.

Jogi nyilatkozat