Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2241(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0258/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0258/2015

Viták :

PV 29/10/2015 - 5
CRE 29/10/2015 - 5

Szavazatok :

PV 29/10/2015 - 10.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0391

Elfogadott szövegek
PDF 429kWORD 182k
2015. október 29., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Az európai turizmus előmozdításának új kihívásai és elképzelései
P8_TA(2015)0391A8-0258/2015

Az Európai Parlament 2015. október 29-i állásfoglalása az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről (2014/2241(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című bizottsági közleményre (COM(2010)0352),

–  tekintettel az Európáról, a világ első számú idegenforgalmi célpontjáról – az európai turizmus új politikai keretéről szóló 2011. szeptember 27-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Bizottságnak „A part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája” című közleményére (COM(2014)0086),

–  tekintettel a Bizottságnak az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások biztonságáról szóló zöld könyvére (COM(2014)0464),

–  tekintettel a Bizottságnak a „Minőségi jogalkotással javítani az eredményeken – uniós program” című közleményére (COM(2015)0215),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek mobilitásáról és beilleszkedéséről, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló 2011. október 25-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a fogyatékossággal élők kulturális infrastruktúrához és kulturális tevékenységekhez való hozzáféréséről szóló, 2003. május 6-i tanácsi állásfoglalásra(3),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 195. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0258/2015),

A.  mivel az EUMSZ 195. cikke értelmében az uniós szinten hozott intézkedéseknek az idegenforgalmi ágazatban a tagállami fellépéseket kell kiegészíteniük, ami kizár bármiféle jogharmonizációt;

B.  mivel a turizmus az európai gazdaság kulcsfontosságú növekedési potenciállal rendelkező területe, amely az uniós GPD 10%-át adja, ha figyelembe vesszük az idegenforgalomhoz kapcsolódó ágazatokat is; mivel az idegenforgalom jelentős foglalkoztatási tényező is, mivel 13 millió munkavállalót foglalkoztat közvetlenül, ami megfelel az uniós munkahelyek legalább 12%-ának;

C.  mivel Európa 52%-os részesedéssel a világ első számú turisztikai úti célja; mivel a statisztikák azt mutatják, hogy az uniós lakosok külföldi útjainak többsége továbbra is az EU-n belülre irányul, és mivel az előrejelzések szerint az EU-ba érkező külföldi turisták száma 2025-ig évente 140 millióval fog nőni;

D.  mivel az idegenforgalom jelentős társadalmi-gazdasági tevékenység az EU-ban, széles körű hatást fejtve ki a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatásra és a társadalmi fejlődésre, és ezért döntő szerepe lehet a jelenlegi gazdasági és foglalkoztatási válság kezelésében;

E.  mivel a part menti és tengeri turizmus az Unió elsőszámú tengeri tevékenysége, amely a tengeri gazdaság több mint egyharmadát teszi ki és közvetlen hatással van az Unió gazdaságának sok más ágazatára, továbbá 3,2 millió embert, többségükben 16–35 éves fiatalokat foglalkoztat; mivel meg kell jegyezni továbbá, hogy ez az ágazat előmozdította a növekedést és a munkahelyteremtést, különösen az atlanti és a földközi-tengeri régióban;

F.  mivel az idegenforgalmi politika prioritásai hozzájárulnak a Juncker-féle Bizottság legalább három prioritásához, nevezetesen „a fenntartható növekedéshez és foglalkoztatáshoz”, az „összekapcsolt digitális egységes piachoz” és a „mélyebb és méltányosabb belső piachoz”;

G.  mivel az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja” című, 2010-es közleményben bejelentett fellépések erősítik azt a nagyratörő célt, hogy Európa továbbra is domináns pozícióban maradjon a világ idegenforgalmi célpontjai között;

H.  mivel az idegenforgalom nem rendelkezik saját sorral az uniós költségvetésben, és mivel az ezzel a területtel kapcsolatos fellépések több alap, kísérleti projekt és előkészítő intézkedés között oszlanak meg;

I.  mivel az európai idegenforgalmi ágazat számos új kihívással szembesül, köztük az elosztási csatornák digitalizálódásával és a megosztásra épülő új gazdasági modellel, a felemelkedő, kevésbé drága harmadik piacok úti céljai által teremtett versennyel, a megváltozó fogyasztói magatartással, az élménygazdaság felé való elmozdulással, a minőségi ügyfélszolgáltatások iránti kereslettel, a képzett személyzet megszerzésének és megtartásának szükségességével, a demográfiai változással és a szezonalitással;

J.  mivel az idegenforgalmi politika alakítói a demográfiai változásokhoz és az idegenforgalom szezonalitásához kapcsolódó kihívásokat olyan termékek és szolgáltatások kifejlesztésével kezelhetik, amelyek kielégítik az egyre több idősebb ember egyedi igényeit, akik holtszezonban is tudnak utazni;

K.  mivel az idegenforgalmi ágazatban működő kkv-k jelentős nehézségekkel szembesülnek a súlyos szabályozási teher miatt;

L.  mivel Európa promóciója saját idegenforgalmi célpontjaival és márkastratégiájával fontos eszköz Európa mint fenntartható és kiváló minőségű turisztikai úti célok együttese imázsának, profiljának és versenyképességének erősítése terén, lehetővé teszi az európai úti célok számára, hogy megkülönböztessék magukat más nemzetközi úti céloktól, és segít idevonzani a nemzetközi turistákat, különösen a felemelkedő harmadik piacokról;

M.  mivel az EU határai közelében, például Ukrajnában és a Közel-Keleten folyó konfliktusok, valamint a terrorista fenyegetettségek negatív hatást gyakorolnak az idegenforgalmi ágazatra, és így ellenintézkedéseket követelnek meg mind nemzeti, mind pedig európai szinten;

N.  mivel a természettel, a tájjal és a városi célpontokkal összhangban levő fenntartható, elérhető és felelős idegenforgalom, amely figyelembe veszi az erőforrások hatékony felhasználását, a mobilitás fenntarthatóságát és az éghajlat védelmét hozzájárul a helyi környezet és különösen a hegyvidékek, a part menti régiók és a szigetek megóvásához, tartós regionális növekedést okoz, kielégíti az utazók minőség iránti erősödő igényét és hozzájárul a vállalkozások versengéséhez;

O.  mivel az európai kulturális turizmus fontos szerepet játszik az Európa gazdag kulturális örökségének népszerűsítésében, erősíti az európai identitást, és előmozdítja a kultúrák közötti cseréket és a multikulturális megértést;

P.  mivel a régiók alapvető szerepet játszanak az idegenforgalomhoz kapcsolódó politikák regionális szintű kidolgozásában és végrehajtásában;

Q.  mivel a megosztásra épülő gazdaság a gyorsan változó új technológiák révén elmozdulást jelent az új üzleti modellek irányába, és mivel számos abban részt vevő vállalkozás az utazási szolgáltatások ágazatában tevékenykedik;

R.  mivel – bár az információk szórványosak, és ezért nehéz megbízható következtetéseket levonni – a megosztásra épülő gazdaság a legnagyobb valószínűség szerint pozitív hatást gyakorol a gazdasági növekedésre és a jólétre;

S.  mivel a magas színvonalú szolgáltatások nyújtása és a fogyasztói jogok védelme a legfontosabb prioritás kell legyen minden olyan gazdálkodó egység számára, amely idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt, beleértve a legújabb internetes technológiákat megosztó és használó ágazatban működő szereplőket is;

T.  mivel az utazás és az idegenforgalom egyike azoknak az ágazatoknak, amelyeket a legjobban érintett a digitalizáció, ami számos lehetőséget nyit meg az utazási vállalkozások számára, nemcsak Európában, hanem globális szinten is;

A Bizottság cselekvési kerete

1.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a Parlamentnek a 2010-es közleményében szereplő intézkedések végrehajtásáról és a strukturális alapok és a vonatkozó uniós programok költségvetési előirányzatainak felhasználásáról – különös tekintettel a versenyképességi és innovációs keretprogramra (CIP) és a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programra (COSME), valamint a kapcsolódó kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre – egy tényszerű felülvizsgálat formájában, amely tartalmazza az európai idegenforgalom fellendítését és versenyképességének megerősítését célzó intézkedések hatékonyságának elemzését;

2.  kéri a Bizottságtól, hogy továbbra is legyen lehetőség arra, hogy különböző támogatási eszközökből forrásokat ítélnek oda az uniós idegenforgalomban működő vállalkozások számára kedvező környezet megteremtésére;

3.  határozottan kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy kizárólag a turizmusra elkülönített tétel létrehozásának lehetőségét a következő többéves pénzügyi kereten belül, mivel az idegenforgalmat jobban el kell ismerni a költségvetésben és az intézkedésekben önálló gazdasági tevékenységként, ahelyett, hogy más szakpolitikai területek költségvetéséből finanszírozzák;

4.  emlékeztet arra, hogy bizonyos tagállamokban még mindig az európai strukturális és beruházási alapok az idegenforgalmi ágazatot ösztönző tevékenységek külső finanszírozásának legnagyobb forrásai; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy tegye átláthatóbbá a strukturális alapok helyi önkormányzatok általi felhasználását;

5.  kéri a Bizottságot, a tagállamokat, a régiókat és a turizmusért felelős hatóságokat, valamint a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják ki az Európai Stratégiai Beruházási Alapban rendelkezésre álló új finanszírozási eszközöket a nemzeti és regionális beruházási bankokon keresztül, és ily módon minőségi ugrást idézzenek elő az EU turizmust segítő intézkedéseiben;

6.  kéri a Bizottságot, hogy a Horizont 2020 program keretében támogassa a turizmussal kapcsolatos kísérleti forgatókönyvek kidolgozását;

7.  kéri a Bizottságot, hogy a finanszírozásról szóló útmutatót fordítsa le az Unió 24 hivatalos nyelvére, hogy megkönnyítse a támogatási lehetőségekről szóló információkhoz való hozzáférést, elsősorban a kkv-k számára, mivel a finanszírozáshoz jutás jelenti az egyik nehézséget jelent az ágazat számára;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy nevezzen ki független szakértőket a többi uniós politika idegenforgalomra gyakorolt hatásának értékelésére, valamint az idegenforgalmat az EU-val szomszédos országokban és régiókban folyó konfliktusok miatt érő valós és lehetséges fenyegetések elemzésére, és készítsen erről jelentést a Parlamentnek, amelyben javaslatokat tesz az idegenforgalomra gyakorolt pozitív hatások fokozására és a negatív hatások csökkentésére szolgáló intézkedésekre;

9.  kéri, hogy a Bizottság az idegenforgalmi statisztikákról szóló új rendelet alapján adjon áttekintést az aktualizált adatokról;

10.  megjegyzi, hogy további erőfeszítésekre van szükség az idegenforgalom integrált megközelítésének kidolgozása érdekében, biztosítva, hogy más uniós szakpolitikák (például a közlekedés- és vidékfejlesztési politika) megfogalmazásakor és végrehajtásakor figyelembe vegyék az ágazat érdekeit és szükségleteit;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy új stratégiát az uniós idegenforgalomról, amely felváltja és aktualizálja a 2010-es közleményt;

12.  kéri, hogy a Bizottság ismertesse az Európai Idegenforgalmi Fórum keretében végzett új közös fellépések részletes végrehajtási intézkedéseit;

13.  határozottan javasolja a Bizottságnak, hogy csoportosítson át elegendő alkalmazottat az idegenforgalommal foglalkozó politikája végrehajtásához, mivel a turizmus az európai gazdasági növekedés és munkahelyteremtés egyik alapvető tényezője; kritikával illeti, hogy az idegforgalom nem szerepel elég látható módon a DG GROW új honlapján; javasolja továbbá, hogy a honlap legyen többnyelvű;

14.  hangsúlyozza a Bizottság szolgálatai és szervezeti egységei közötti koordináció fontosságát;

15.  sürgeti a Bizottságot, hogy fontolja meg az aránytalan szabályozási teher csökkentését, amely negatívan befolyásolja az idegenforgalmi ágazatban működő kkv-k versenyképességét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy csökkentsék a meglévő szabályozási terhet, ne pedig újakat teremtsenek;

16.  emlékezteti a Bizottságot, hogy az idegenforgalom az európai gazdaság kulcsfontosságú ágazata, és jelentősen javítani kell a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok és a pénzügyi intézmények közötti koordinációt, és szinergiákat kell teremteni az állami és magán turisztikai ágazatok között; felhívja a Bizottságot, hogy vállaljon szerepet egy hatékony koordinációs és együttműködési mechanizmus kialakításában az ágazatban;

17.  úgy véli, hogy az Európai Uniónak az együttműködési és jószomszédi politika keretében a harmadik országokbeli turizmus fejlesztésére irányuló együttműködési intézkedéseket kell kidolgoznia azzal a céllal, hogy elősegítse ezen országok gazdaságainak kiegyensúlyozott fejlődését, ami egyúttal hozzájárul a szomszédos területeken meglévő feszültségek enyhítéséhez, a régió vonzerejének növekedéséhez és a térségbe irányuló turistaforgalom bővüléséhez;

18.  úgy véli, hogy az Idegenforgalom Európai Évének kijelölése segít majd az európai idegenforgalom sokszínűségének népszerűsítésében, és ismertebbé teszi az idegenforgalmi ágazatban működő különböző érdekelt feleket; felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje e kezdeményezést;

19.  kéri a Bizottságot, hogy készítsen elemzést az Európai Turisztikai Ügynökség létrehozásának előnyeiről és hátrányairól;

Európa, mint idegenforgalmi célpont márkázása/közös népszerűsítése

20.  határozottan ösztönzi a Bizottságot, hogy a nemzeti idegenforgalmi szervezeteket tömörítő Európai Turisztikai Bizottsággal (ETC) együttműködésben folytassa és fokozza Európa, mint a világ vezető idegenforgalmi célpontja promócióját a közös európai megközelítés égisze alatt; felszólít a Bizottság és az ETC által 2014 februárjában elindított „Úti cél: Európa 2020” hosszú távú stratégia végrehajtására, amely magában foglal egy sor marketing, branding és promóciós fellépést Európa mint idegenforgalmi célpont népszerűsítésére;

21.  felszólít egy „európai úti cél(ok)” márka létrehozására, melynek célja a nemzeti, regionális, határokon átnyúló és helyi szinten működő turisztikai szervezetek és az európai idegenforgalmi ágazat népszerűsítő tevékenységeinek kiegészítése és fokozása az európai idegenforgalmi célpontok láthatóságának és versenyképességének növelése érdekében, elsősorban a távoli piacokon; hangsúlyozza, hogy az „európai úti cél(ok)” inkluzív megközelítést igényel, amely előnyöket teremt mind a bejáratott, mind pedig a kevésbé ismert európai úti célok számára, miközben megőrzi a különböző európai régiók sokszínűségét, mivel azok saját területi márkájukból élnek, és az EUMSZ 195. cikkének megfelelően teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket;

22.  elismeri ugyanakkor, hogy a tagállamok által jelezett igények és sajátosságok szerint pontosítani kell az „európai úti cél(ok)” közös célkitűzéseit és elemezni kell potenciálját és hozzáadott értékét; úgy véli, hogy ezen eredmények elérése érdekében további alapos konzultációkat kell folytatni az ágazattal, az idegenforgalmi szervezetekkel, valamint a regionális és helyi hatóságokkal; javasolja egy márka-kézikönyv kidolgozását, amely felsorolja az elfogadott promóciós módokat;

23.  javasolja annak fontolóra vételét, hogy a magánszektort miként lehet bevonni az „európai úti cél(ok)” marketingstratégiájába, és miként tud pénzügyileg hozzájárulni a stratégia fejlesztéséhez és céljaihoz; hangsúlyozza a köz- és magánszféra közötti partnerségek fontosságát, ezért javasolja a különleges idegenforgalmi partnerségek programjának kidolgozását; felhívja a tagállamokat, hogy vonják be regionális és helyi hatóságaikat ebbe a folyamatba, és működjenek együtt konstruktívan az ágazattal e célok elérése érdekében;

24.  kéri az „európai idegenforgalmi márka” mint a világ leginkább család-, gyermek- és idősbarát szabadidős térségének az erősítését;

25.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy az „európai idegenforgalmi márka” egyik központi eleme a turisták biztonsága legyen; felkéri ezért a tagállami hatóságokat, hogy a Bizottsággal szorosan együttműködve dolgozzanak ki stratégiákat (többek között a turistákat célzó tájékoztató kampányokat) azzal a céllal, hogy a turisták a lehető legnagyobb biztonságot tapasztalják meg az európai turisztikai célpontokon;

26.  hangsúlyozza, hogy politikai szinten jobban tudatosítani kell, hogy Európa népszerűsítése harmadik országokban egy olyan marketingeszköz, amelynek célja a bejövő turisták számának növelése, miáltal gazdasági hasznot hoz nem csak a kevéssé ismert úti céloknak és a gazdasági nehézségekkel küzdő országoknak, hanem az EU egészének is; úgy véli, hogy a szigorú vízumpolitika akadályozza a harmadik országokból érkező turistaforgalmat; üdvözli az Európai Bizottság által 2014-ben bejelentett, új turistavízumok kiadására és a turisták schengeni övezeten belüli közlekedésének megkönnyítésére irányuló intézkedéseket; ezzel összefüggésben arra buzdítja a Tanácsot, hogy mielőbb jusson megállapodásra a Parlamenttel annak érdekében, hogy az EU-ba nagyobb számú turista érkezhessen bizonyos, az Unió számára turisztikai szempontból nagy jelentőséggel bíró harmadik országokból;

27.  emlékeztet arra, hogy az Európai Uniónak beruházások megindításával fel kell készülnie a jelentős népességgel és felemelkedő gazdasággal rendelkező harmadik országok, különösképpen a BRIC-országok – ahol a kimenő turisták száma növekszik – nyújtotta lehetőségek kiaknázására; rámutat a turizmus előmozdítását célzó kezdeményezések, valamint a turistavízumok kiadása és a határátlépések terén nagyobb rugalmasság szükségességére; hangsúlyozza, hogy a nagyobb számú turistavízum-platformok elősegítése, a vízumkódex egyszerűsítésére irányuló óvatos megközelítéssel párosítva fontos tényező az Európán kívülről érkező turisták számának növelésében és az európai turisztikai célpontok ismertségének fokozásában; rámutat a már korábban az országba látogató turistacsoportok számára kiadott schengeni körutazói vízumokban rejlő lehetőségekre és a vízummentességi megállapodások száma növelésének fontosságára, hogy a lehető legjobban ki lehessen használni a külföldről érkező turisták látogatását; javasolja, hogy – a tagállamok határellenőrzésre való jogainak és kötelességeinek tiszteletben tartása mellett – az európai intézmények és a tagállamok a közös vízumpolitika keretében alakítsák ki az összehangoltabb és egyszerűbb vízumeljárások hosszú távú stratégiáját;

Összeurópai és határokon átnyúló idegenforgalmi termékek

28.  úgy véli, hogy az állami és magánszektorbeli érdekelteknek fokozniuk kellene erőfeszítéseiket határokon átnyúló új európai turisztikai termékek kialakítása érdekében, teljes mértékben figyelembe véve a makroregionális stratégiák szerepét azok kialakításában; megjegyzi, hogy a makrorégiók, mint például az adriai- és jón-tengeri makrorégió jellegzetes természeti, kulturális és történelmi alapot kínálnak az ilyen termékek fejlesztésére; elhívja az Európai Unió balti-tengeri régióra, Duna régióra, adriai- és jón-tengeri és alpesi régióra vonatkozó makroregionális stratégiájának állami és magán érdekelt feleit, hogy saját területükön dolgozzanak ki közös stratégiákat az idegenforgalom fejlesztésére;

29.  ösztönzi a nemzetközi együttműködést a határokon átnyúló tematikus menetrendek létrehozása terén (több európai ország szintjén), hogy bővítsék a (nemzeti szinten meghatározott) egy úti célok felkeresését motiváló élményelemeket, hogy fokozzák a szabadságon lévők mobilitását, magasabb szintű általános költési szintet érjenek el, és bővítsék a promóciós platformot (különösen a távoli piacokról érkező turisták tekintetében);

30.  rámutat arra, hogy az Európán kívüli célpontok megjelenésével fokozódott a nemzetközi verseny; ezért alapvetően fontosnak tartja, hogy helyi, regionális, nemzeti, transznacionális és a tengeri medencékre kiterjedő idegenforgalmi klaszterek és hálózatok révén erősebb együttműködés jöjjön létre az európai célpontok között;

31.  elismeri a határokon átnyúló turisztikai termékek jelentőségét a területi kohézió előmozdításában; ezért meggyőződése, hogy az intézményközi együttműködés keretében megvalósított kezdeményezéseket megfelelő ösztönzőkkel kell támogatni;

32.  felhívja a tagállamokat, hogy támogassák új idegenforgalmi útvonalak kialakítását a használaton kívüli területek, utak, vasútvonalak, ösvények és régi útszakaszok átalakítása révén;

33.  felhívja a Bizottságot és az ETC tagjait, hogy támogassák az ETC jelenlegi felhatalmazását a célzott, határokon átnyúló és összeurópai idegenforgalmi termékek és szolgáltatások, többek között part menti és tengeri turizmus fejlesztésének és promóciójának támogatására, a visiteurope.com honlap fejlesztése, tökéletesítése és teljes körű elérhetővé tétele révén; felhívja a Bizottságot, hogy a visiteurope.com honlap minden használatban lévő mobil és hordozható felhasználó végberendezésen egy saját fejlesztésű alkalmazáson keresztül hozzáférhető legyen;

34.  felhívja továbbá a Bizottságot, hogy erősítse meg együttműködését az Európa Tanáccsal, az Európai Turisztikai Bizottsággal, az ENSZ Turisztikai Világszervezetével és a többi nemzetközi partnerrel az összeurópai és határokon átnyúló idegenforgalmi termékek fejlesztésének előmozdítása érdekében;

35.  hangsúlyozza, hogy figyelembe, hogy napjainkban a fogyasztók inkább turisztikai élményeket keresnek, nem pedig egy puszta úti célt, az európai turisztikai termékek promóciójára irányuló sikeres marketingstratégiának meg kell felelnie a különböző utazási szegmensek szükségleteinek és a harmadik országbeli piacoknak;

36.  kiemeli, hogy az utazási irodáknak és utazásszervezőknek népszerűsíteniük kell a 112-es európai segélyhívószámot a vonatkozó weboldalakon és e-jegyeken, valamint főbb turisztikai célpontjainkon;

37.  üdvözli a „Calypso – Turizmus mindenkinek” kezdeményezést, amely lehetővé teszi az idősek, fiatalok, kisebb jövedelműek és fogyatékossággal élő személyek számára, hogy a főszezonon kívüli időszakban szabadságra menjenek; hangsúlyozza, hogy e kezdeményezés lehetőséget nyújt az idényjelleg problémájának kiküszöbölésére, különösen a kevésbé ismert úti célok esetében;

38.  úgy véli ugyanakkor, hogy az idényjelleg leküzdése érdekében Európában jobban kell összpontosítani a specifikusabb turisztikai élményt kínáló célzott idegenforgalmi termékekre, amelyek különleges turisztikai élményeket nyújtanak az utazóknak és megfelelnek egyedi igényeiknek; ezért felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze és támogassa a tagállamokat és a turisztikai ágazatot annak érdekében, hogy diverzifikáltabb és célzottabb termékeket hozzanak létre konkrét témák köré, például falusi, kulturális és ipari örökséggel kapcsolatos, történelmi, vallási, egészség-, fürdő- és wellnessélményekkel kapcsolatos, sport-, bor- és gasztronómiai, zenei és művészeti turisztikai termékeket a turizmus alternatív formái keretében, ami segít hozzáadott értékeket biztosítani az adott területen a gazdasága diverzifikálásával és a foglalkoztatás idényjellegének csökkentésével; ösztönzi a tagállamokat, hogy ennek érdekében használják fel megfelelően az uniós forrásokat, és felhívja a Bizottságot, hogy bővítse a COSME program fellépéseinek céljait; úgy véli, a sport-, zenei és művészeti fesztiválok komoly lehetőséget kínálnak az Európából és külföldről érkező turisták mozgósítására;

39.  hangsúlyozza, hogy Európa sokszínűsége és multikulturális jellege hatalmas lehetőségeket kínál a tematikus turizmus fejlesztéséhez, és lehetővé teszi az alternatív és fenntartható turizmus és a kulturális párbeszéd összehangolt előmozdítását; ösztönzi a turisztikai látványosságok összekötését célzó kezdeményezéseket annak érdekében, hogy tematikus túraútvonalakat hozzanak létre európai, nemzeti és helyi szinten, kiaknázva a különféle európai turisztikai látványosságok egymást kiegészítő jellegét és sajátosságait, ezzel a lehető legtöbb élményt kínálva a turisták számára;

40.  hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani és be kell mutatni Európa gazdag kulturális örökségét, egyedi értékesítési ajánlatként felhasználva az UNESCO világörökség-jegyzékét, ám más területeket is bevonva, amelyek esetleg kevésbé ismertek vagy nem olyan könnyen megközelíthetőek, különös tekintettel arra, hogy az európai turizmus 40%-át a kulturális turizmus teszi ki, amely ezáltal hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, a szociális innovációhoz és az inkluzív helyi, regionális, továbbá város- és vidékfejlesztéshez, miközben csökkenti az idényjelleg hatását; ezzel összefüggésben hangsúlyozza továbbá, hogy a mecenatúra kulcsfontosságú szerepet játszik az európai örökség fenntartásában és a tagállamok e költséges feladatának könnyebbé tételében;

41.  hangsúlyozza, hogy a különböző szintű kulturális események előmozdítása hozzájárulhat a turisztikai célpontok vonzerejének növeléséhez, ezért javasolja, hogy vizsgálják meg egy európai rendezvénynaptár létrehozásának lehetőségét – melyet a visiteurope.com internetes portálon tennének közzé – a jobb turisztikai tájékoztatás érdekében;

42.  felhívja a nemzeti turisztikai szervezeteket, hogy biztosítsanak megfelelő webes láthatóságot az európai örökséget kiemelő kezdeményezéseknek és díjaknak, és ösztönözzék a kapcsolódó promóciós kezdeményezéseket és tevékenységeket (például az Európai Örökség címet, az európai kulturális útvonalakat);

43.  megismétli annak fontosságát, hogy megvédjék és megőrizzék a kulturális örökséget az idegenforgalmi tevékenységek okozta strukturális változások lehetséges káros hatásaival, valamint a tömegturizmusból – különösen a főszezonban – adódó kockázatokkal szemben; az elvégzett munka minőségének tulajdonít elsőbbséget, nem pedig a költségeinek; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy a védnökség fontos szerepet játszhat az európai örökség megőrzésében és az e célra előirányzott állami költségvetési források csökkenésének ellensúlyozásában;

44.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsák végre a veszélyeztetett európai műemlékek és helyszínek védelmét szolgáló fellépést annak érdekében, hogy védjék és népszerűsítsék a kulturális örökséget, ezzel bátorítsák a kulturális turizmust,

45.  hangsúlyozza az európai kulturális turizmus jelentőségét, hiszen az hozzájárul a személyes fejlődéshez és az ismeretek elmélyítéséhez – különösen a fiatalok körében –, népszerűsíti az európai nemzeti és helyi kulturális sokszínűséget és örökséget, hozzájárul az interkulturális tanuláshoz, alkalmat nyújt a hálózatépítésre, az európai identitás erősítésére és az európai értékek kifejezésére;

46.  hangsúlyozza a kulturális turizmusban rejlő szegénységcsökkentő potenciált; ezzel összefüggésben felszólít a tagállamok kreatív ágazatainak és falusi turizmusának támogatására annak érdekében, hogy népszerűsítsék Európa rendkívüli kulturális gazdagságát, valamint küzdjenek a szegénység és a munkanélküliség ellen;

47.  hangsúlyozza, hogy a kulturális kampányok támogatásaként egyszerűsíteni kell az utazási igazolványok és menetjegyek közös beszerzését;

48.  kiemeli, hogy Európa kulturális örökségének alapját nyelveinek – hivatalos nyelvek, hivatalos társnyelvek, kisebbségi és kevésbé ismert nyelvek – sokszínűsége képezi, és ezek maguk a fenntartható és felelősségteljes turizmus kulcselemei közé sorolhatók;

49.  rámutat a jelentős történelmi események és helyszínek, mint például „a lelkiismeret helyszínei” által kínált lehetőségekre, amelyek révén – érzékeny értelmezésen és oktatási programokon keresztül – foglalkozni lehet napjaink kihívásaival; ösztönöz a kulturális örökség és turizmus felhasználására a kultúrák közötti párbeszéd támogatása céljából annak érdekében, hogy Európa népeit közelebb hozzák egymáshoz;

50.  hangsúlyozza, hogy a sportturizmus – amely a fejlődő európai utazási ágazat egyik legdinamikusabb ágává válhat – jelentős lehetőségeket rejt magában, és felkér külön szakpolitikák létrehozására a sportturizmus fejlődésének elősegítése és támogatása érdekében; emlékeztet arra, hogy a sporttevékenységek fontos szerepet töltenek be abban, hogy az európai régiók vonzóak legyenek a turisták számára; felhívja a figyelmet a sportolók és a nézők versenyeket megelőző, illetve azok során tett utazásai által kínált lehetőségekre, amelyek még a legtávolabbi területekre is vonzhatnak látogatókat; hangsúlyozza, hogy a sportturizmusban rejlő lehetőség még nincs kellő mértékben kiaknázva;

Minőség

51.  meggyőződése, hogy az európai idegenforgalomnak át kell térnie mennyiségi növekedés modelljéről a minőségi növekedés modelljére, amely gyors és fenntartható fejlődésre törekszik, és hogy olyan idegenforgalmi ágazatot kell kialakítani, amely minőségibb, megfelelően megfizetett munkahelyek létrehozását teszi lehetővé; úgy véli, hogy a vidéki és tengerparti térségekben az idegenforgalom gazdasági diverzifikálása új és fenntartható munkahelyek létrehozására kínál lehetőséget;

52.  megállapítja, hogy a turisztikai ágazatban különbségek vannak a szolgáltatási minőség színvonalában, és úgy véli, hogy fontosak a minőségi szabványok annak érdekében, hogy vállalkozások egyenlő feltételekkel működhessenek, és hogy a fogyasztók számára növekedjen az átláthatóság, ezáltal az összes szereplő bizalmának növeléséhez hozzájárulva; felszólítja az összes érdekeltet, hogy folytassák a vitát arról, hogy az EU miként tudná előmozdítani az idegenforgalmi szolgáltatások elfogadott minőségi szabványait;

53.  felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre európai minőségi turizmus védjegyet, amellyel a turisztikai szakemberek komoly erőfeszítéseit díjazza a kulturális és természeti örökség legmagasabb fokú tiszteletén alapuló turisztikai szolgáltatások minőségének támogatása terén, javítva a turisztikai munkahelyek minőségét, erősítve a turisztikai lehetőségek hozzáférhetőségét, és népszerűsítve a helyi közösségek kulturális hagyományait;

54.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a tagállamok közötti együttműködést annak érdekében, hogy az eredetmegjelölések („made in”) védelme révén javuljon a termékek minősége;

55.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a turisztikai szövetségekkel együttműködve közösen határozzák meg az idegenforgalmi infrastruktúra (szállodák, éttermek stb.) osztályozásának közös európai rendszerét; úgy véli, hogy az Európa-szerte a szállások osztályozási rendszerének fokozatos harmonizálására irányuló Hotelstars Union kezdeményezést fokozottabban kell támogatni, lehetővé téve ezzel a szállásajánlatok jobb összehasonlítását Európában, és így hozzájárulva a minőségi szolgáltatások közös kritériumaihoz;

56.  úgy véli, hogy a jó minőség egyik alapvető eleme, hogy az idegenforgalmi szolgáltatások terén fenntartsák a biztonsági normákat az EU-ban; üdvözli ezért a Bizottságnak az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások biztonságáról szóló zöld könyvét; megjegyzi, hogy számos fogyasztói csoport, tűzvédelmi szervezet és turisztikai szervezet nyújtott be beadványt, támogatva az uniós szintű fellépést az idegenforgalom biztonságossága terén; felhívja ezért a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az idegenforgalom biztonságosságára vonatkozó minimum-előírásokra az EU-ban, különösen a szálláshelyek tűzbiztonsága és szén-monoxid-biztonsága terén; hangsúlyozza, hogy szisztematikusan adatokat kell gyűjteni a szálláshelyek biztonságosságáról;

57.  hangsúlyozza, hogy akkor biztosíthatók jó minőségű idegenforgalmi szolgáltatások, ha azok megfelelő képzéssel és méltányos munkakörülményekkel párosulnak, és hogy a szükséges készségek és az ágazat szociális vívmányainak semmibevétele vagy gyengítése kontraproduktív;

58.  úgy véli, hogy a minőségi szolgáltatások nyújtása szempontjából alapvető jelentősége van a képzésbe és oktatásba való befektetésnek ebben az ágazatban, amely többnyire fiatal, jellemzően 16 és 35 év közötti munkavállalókat foglalkoztat; felhívja a Bizottságot, hogy az ágazat vonzóbbá és kevésbé szezonális jellegűvé tétele céljából a magánszereplőkkel együttműködve hozzon létre a mellékszezonra időzített képzéseket és gyakorlatokat; úgy véli, e képzésnek különös figyelmet kell fordítania a felsőfokú képesítésekre és a puha készségek fejlesztésére annak érdekében, hogy az ágazatban javuljanak a munkahelyi kilátások; ezért felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az idegenforgalmi ágazat arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a jövőbeli tendenciák és készségigény előrejelzése érdekében javítsák a munkáltatók és munkavállalók készségeit és kompetenciáit; úgy véli, hogy javítani kell az idegenforgalmi ágazatban való foglalkoztatásra vonatkozó statisztikákat;

59.  ezzel kapcsolatban felhívja a Bizottságot, hogy a szakképzett munkaerő hiányának megszüntetésével, valamint a szakoktatás és -képzés piaci relevanciájának növelésével támogassa az idegenforgalmi ágazatot; szorgalmazza, hogy a Bizottság tegyen közzé és osszon meg az Unióban bevált gyakorlatokról és különböző képzési lehetőségek kínálatáról szóló útmutatót, amely elősegíti a magasabb szakmai színvonal kialakítását és a szakemberek nagyobb mértékű önkéntes mobilitását az EU-ban;

60.  hangsúlyozza, hogy fontos a szakmai képesítések tagállamok általi kölcsönös elismerése az idegenforgalmi ágazatban annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a dolgozók számára, hogy felismerjék a lehető legjobb szakmai előmeneteli lehetőségeket, ezzel ösztönözve mobilitásukat;

61.  üdvözli a mobilitási eszközöket, valamint az Erasmus+ és az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programok keretében a tudásfejlesztési szövetségekhez és az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségekhez hasonló együttműködési projekteket, melyek hatékony eszközök az oktatás és képzés minden szintjén részt vevő turisztikai alkalmazottak számára, hogy megoszthassák a bevált gyakorlatokat, javíthassák a nyelvi készségeket és gyakorlati tudást szerezhessenek a kulturális turizmus terén; aggasztja azonban, hogy a fiatalok kevéssé érdeklődnek bizonyos turisztikai ágazatok karrierlehetőségei iránt; hangsúlyozza a duális oktatási rendszer hasznát a turisztikai ágazatra nézve, és annak fontosságát, hogy a tanulást gyakorlati munkatapasztalattal egészítsék ki, ezzel javítva az elméleti tudást és a gyakorlati készségeket egyaránt; felkéri a tagállamokat, valamint a helyi és regionális hatóságokat, hogy éljenek az Európai Szociális Alap és egyéb uniós, nemzeti, regionális és helyi eszközök által a szakképzés támogatására felkínált lehetőségekkel.

62.  felhívja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre beruházásokat az idegenvezetők minőségi képzése terén, és támogassák a soknyelvűséget a külföldi turisták érdeklődésére számot tartó helyszínek megfelelőbb népszerűsítése érdekében; kéri továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozzanak meg a minimális képzési követelményeknek való megfelelést is magukban foglaló európai minőségi szabványokat az idegenvezetők számára;

63.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a turisztikai termékekre kivetett adók és díjak által Európa mint úti cél versenyképességére helyi, regionális, nemzeti és európai szinten gyakorolt hatásról; felhívja a tagállamok figyelmét az utazási és idegenforgalmi szolgáltatások héamértéke csökkentésének fontosságára, ami segít a helyi gazdaságok fejlődésében, a növekedés és munkahelyteremtés fenntartásában, valamint abban, hogy Európa versenyképes maradjon a globális piacon;

A part menti és tengeri turizmusban rejlő lehetőségek felszabadítása

64.  elismeri, hogy a part menti és szigeti régiók számára – összhangban a kék növekedésre irányuló stratégiával és az Európa 2020 stratégiával – nagy jelentőséggel bír a part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája, amely egy sor közös választ ad a sokféle kihívásra, amelyekkel e régiók szembesülnek;

65.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a fent említett part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiájában meghatározott 14 intézkedést kísérő, konkrét célkitűzéseket és menetrendet tartalmazó cselekvési tervet, és nyújtson be az intézkedések végrehajtásának előrehaladásáról szóló jelentést a Parlamentnek;

66.  kéri az Európai Bizottságot, hogy az összeurópai párbeszéd előmozdítása érdekében a part menti és tengeri tagállamok, valamint az érintett régiók részvételével szervezzen éves szemináriumot a bevált gyakorlatok megosztása és egy hosszú távú stratégia végrehajtása megkönnyítésének céljából;

67.  emlékeztet arra, hogy a tengeri és légi közlekedéstől nagyban függő legkülső és szigeti régiók számára nagyon fontosak az összeköttetések és elérhetőség, rámutat, hogy ezek a fő- és a mellékszezonban eltérő mértékűek; hangsúlyozza ezenkívül az úti célokon belüli helyváltoztatást elősegítő regionális tervek létrehozásának fontosságát; kéri a Bizottságot, hogy a fent említett part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiájának 12. számú intézkedése vegye figyelembe a tengerparti és tengeri régiók állami támogatásának hatékonyságát is;

68.  arra buzdítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és a hajós és tengeri turizmusban érdekelt felekkel együtt értékelje az idényjelleg megszüntetésére megoldást kínáló, akár a fő-, akár a mellékszezonra szabott, a különféle célcsoportok igényeit figyelembe vevő intelligens és innovatív stratégiák létrehozásának szükségességét; kéri az érdekelt feleket, hogy tegyenek erőfeszítéseket a helyi termékekkel – különösen a tengeri örökség és kultúra, a vízi sportok, a sétahajózás, a tengeri élet és a természet megfigyelése, a tengerparti nyaraláshoz, a kisüzemi halászathoz, a gasztronómiához és az egészséghez kapcsolódó tevékenységek – szervesen összefüggő élmények, termékek és kiegészítő szolgáltatások létrehozására;

69.  kiemeli a tengeri körutazások jelentőségét az európai turisztikai ágazat növekedése szempontjából; arra ösztönzi ezért a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt mérje fel a szükséges forrásokat és a meglévő kikötői és hajózási infrastruktúrát, valamint szabványosítsa a szelektív hulladékgyűjtést és az újrafeldolgozást, hogy az intelligens kikötővárosok koncepciójának fejlesztése révén innovatív tervezési intézkedések jöjjenek létre ezeken a területeken;

70.  hangsúlyozza, hogy a turizmus lakosság általi elfogadása ugyanúgy közös tervezést és cselekvést igényel, mint az ágazat fenntartható fejlesztése;

Fenntartható, felelős és szociális idegenforgalom

71.  felhívja a Bizottságot, hogy az ETC-vel és más stratégiai partnerekkel együttműködve továbbra is támogassa a fenntartható, felelős és környezetbarát turizmust új, speciális termékek kifejlesztésével és a meglévők népszerűsítésével, valamint javasolja egy európai internetes platform létrehozását, amely egy adatbázisban gyűjti össze a tanúsított termékekről, célpontokról, útvonalakról és különleges szolgáltatásokról, például közlekedési eszközökről és idegenvezetőkről szóló információkat, a visiteurope.com internetes portálon keresztüli hozzáféréssel;

72.  úgy véli, hogy a COSME program keretében nagyobb összeget kell előirányozni a fenntartható projektek (társ)finanszírozására;

73.  sürgeti a Bizottságot, hogy véglegesítse a Fenntartható és Felelős Idegenforgalom Európai Chartáját, és továbbra is biztosítson pénzügyi támogatást a fontos kezdeményezéseknek és hálózatoknak, például az EDEN-nek (kiemelt európai turisztikai célterületeknek) és az európai kulturális útvonalaknak;

74.  ösztönzi a nemzeti turisztikai szervezeteket, hogy a Bizottság által javasolt szabványok alapján nemzeti szinten hozzanak létre fenntartható és felelős turizmussal foglalkozó portált, hogy lehetővé tegyék a fogyasztók számára, hogy tájékozottan válasszanak a célzott nemzeti és határokon átnyúló termékek és úti célok közül;

75.  hangsúlyozza a fenntartható, felelős és akadálymentes turizmus fejlesztésének jelentőségét, amelynek központi elemét az „intelligens idegenforgalmi célpont” fogalmának kell képeznie, és amelynek össze kell hangolnia a fenntarthatóságot, a kísérleti turizmust és a természeti erőforrások megfelelő használatát, valamint az új technológiákat, ideértve a fizikai és információs-kommunikációs akadálymentesítés szempontjait is; meggyőződése, hogy a „szelídˮ turisztikai projektekkel kapcsolatos információs hálózatok jó lehetőségeket kínálnak a kkv-k, a helyi fenntartható fejlődés, a fenntartható munkahelyek és a stabil gazdaságok támogatására;

76.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a „szelídˮ turisztikai szolgáltatások fenntarthatósági tanúsítványairól, beleértve az önkéntes eszközök és a sikeresnek bizonyult eszközök elemzését is;

77.  kéri a gyerek- és családbarát ajánlatok népszerűsítését és fejlesztését az idegenforgalmi ágazatban, például a családbarát turizmus európai címkéjének létrehozásával;

78.  hangsúlyozza a régi szállodáknak a környezeti szempontból fenntartható idegenforgalom kritériumainak megfelelő átalakítását lehetővé tevő programok ösztönzésének fontosságát;

79.  hangsúlyozza az európai turizmus döntő szerepét a vidéki és városi térségek fenntartható helyi és regionális fejlesztést szolgáló megújításában;

80.  fenntartható idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztését kéri azokon a helyeken, amelyek imázsa – annak ellenére, hogy erőteljes kulturális és idegenforgalmi lehetőségekkel rendelkeznek – kárt szenvedett egyéb ágazatokra, például az iparra fordított nagyobb figyelem és ezek fejlesztése miatt;

81.  kiemeli, hogy fontos szem előtt tartani, hogy a turisztikai tevékenység ne legyen negatív hatással a helyi lakosok mindennapi életére, hanem úgy véli, ellenkezőleg, pozitív hatást kifejtve vonja be a helyi lakosságot a turizmusba;

82.  hangsúlyozza, hogy a természeti és kulturális örökség és a biológiai sokféleség védelme fontos tőkét jelentenek az idegenforgalmi ágazat számára, ezért támogatja a tagállamoknak és a regionális hatóságoknak, valamint az idegenforgalmi vállalkozásoknak az ökoturizmus előmozdítására és az uniós környezetvédelmi előírások betartására irányuló erőfeszítéseit az infrastrukturális projektekről szóló döntések és azok kivitelezése során; felhívja a tagállamokat, hogy a természeti örökségre irányuló kezdeményezéseket építsék be nemzeti és regionális idegenforgalmi stratégiáikba;

83.  hangsúlyozza a fenntartható és felelős idegenforgalom jelentőségét a regionális természeti és kulturális örökség védelmében és előmozdításában; ezért meggyőződése, hogy a regionális turisztikai termékeket és alternatívákat megfelelő intézkedésekkel támogatni és népszerűsíteni kell;

84.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki zöld útvonalhálózatokat, amelyek magukban foglalnak vidéki, erdővel borított területeket és kisebb természetes élőhelyeket, a közlekedési infrastruktúra meglévő hálózatai és az új, környezeti szempontból fenntartható megoldások integrálása révén;

85.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható horgászturizmus jelentősen hozzájárulhat Európa vidéki térségeinek fejlődéséhez; hangsúlyozza, hogy a turizmusnak ez a formája csak akkor maradhat fenn, ha az Európai belvizek veszélyeztetett halfajaival fenntarthatóan gazdálkodnak;

86.  hangsúlyozza, hogy az agroturizmus az Unión belüli alternatív turizmus egyik legalapvetőbb ágazata, és felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve dolgozzon ki intézkedéseket annak érdekében, hogy lendületet adjon az ágazat további fejlődéséhez, az infrastruktúra és az akadálymentesítés terén egyaránt;

87.  felszólítja a Bizottságot, hogy még jobban helyezze előtérbe a helyi területeket és sajátosságokat, és ösztönözze a jellegzetes termékek, például az oltalom alatt álló mezőgazdasági vagy nem mezőgazdasági földrajzi jelzések népszerűsítését és biztosítsa azok védelmét;

88.  úgy véli, hogy az érzékeny régiók, például a szigetek, partvidékek és hegyvidékek, valamint különösen a távoli és legkülső régiók gyakran erősen függenek az idegenforgalomtól, és elsőként érinti azokat az éghajlatváltozás; ezért meggyőződése, hogy az éghajlatvédelemnek prioritást kell élveznie, és jobban kell integrálni az európai, nemzeti és regionális idegenforgalmi és közlekedési politikákba, többek között az energiahatékonyság, a megújuló energia, a fenntartható közlekedés és a hulladékgazdálkodás középpontba helyezése révén; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot az éghajlat turizmusra gyakorolt – gazdasági, környezeti és társadalmi – hatásáról az érzékeny régiókban, és a jövőbeni befolyásáról;

89.  hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a távoli, vidéki, tengerparti és hegyvidéki térségek idegenforgalmi potenciálját; ösztönzi a fenntartható tengeri turizmus fejlesztését az EU-ban, és felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki fenntartható infrastruktúrát, és e térségek vonzerejének és elérhetőségének erősítése eszközeként javítsák a határokon átnyúló összeköttetéseket;

90.  rámutat a szigetjelleg problémájára, különösen a kis szigetek szárazfölddel való összeköttetései tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket az e területre irányuló beruházások előmozdítására;

91.  az ágazat fontos hozzájárulásának tekinti a turisztikai iparág környezeti minőségének javítására szolgáló önkéntes „környezeti ellenőrzéseket”, és ajánlja, hogy a szerepvállalás terén kiemelkedő vállalatok részesüljenek elismerésben;

92.  felhívja a nemzeti, regionális és helyi szinten illetékes hatóságokat és a vállalkozásokat, hogy tegyenek fokozottabb erőfeszítéseket a szelíd turisztikai hálózatok, például az európai lovas, gyalogos, kerékpárút-hálózatok és zarándokútvonalak fejlesztésére, amelyek kapcsolódnak a határokon átnyúló vasúti szolgáltatásokhoz, többek között nagysebességű és éjszakai vonatokhoz is; emlékeztet arra, hogy a közlekedési módok közötti interoperabilitást is mindig fel kell tárni; ajánlja a határmenti szakaszok megnövelt viteldíjának megszüntetését, amely akadályozza, hogy a turisták szélesebb köre vegye igénybe a vasutat a határmenti területeken;

93.  elismeri, hogy a fenntartható városi turizmus gyorsan növekvő ágazat, és hogy a városok turisztikai központjaiban a mobilitásnak és a közlekedéspolitikának hatékonynak és fenntarthatónak kell lennie, és mindenki számára előnyös helyzethez kell vezetnie, legyen szó a látogatókról vagy a látogatottakról;

94.  támogatja integrált multimodális közlekedési formák kialakítását a turisták számára különböző közlekedési eszközök igény szerinti használatára feljogosító jegyek létrehozásával; hangsúlyozza, hogy az integrált menetjegy-szolgáltatások erőteljes ösztönzőt nyújtanának a határokon átnyúló turizmus számára;

95.  hangsúlyozza, hogy az elektromos járművek az új, rugalmas mobilitás egyre vonzóbb lehetőségét kínálják mind a vidéki, mind pedig a városi turizmus számára, és hogy ezt a mobilitási lehetőséget még nagyobb körben kellene kínálni az üdülőhelyeken;

96.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy könnyítsék meg a kerékpárhasználók részvételét a tömegközlekedésben;

97.  kéri a Bizottságot, hogy értékelje az Európai Turisztikai Indikátorrendszer (ETIS) olyan uniós eszközzé alakításának lehetőségét, amely segít az európai célpontoknak a fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítményük ellenőrzésében, irányításában, értékelésében és javításában;

98.  felhívja a tagállamokat, hogy a fenntartható idegenforgalmi gazdálkodással kapcsolatos jó tapasztalatokat a nemzetközi együttműködés keretében külföldön is közvetítsék;

99.  úgy véli, hogy a turizmus teljes mértékű akadálymentesítése és megfizethetősége az ágazat fenntarthatóságának kulcselemei; megerősíti, hogy a „turizmus mindenkinekˮ elve lehetővé teszi az egyének, különösen az egyedi szükséglettel rendelkezők (pl. fogyatékossággal élők, csökkent mozgásképességűek, fiatalok, idősek, alacsony jövedelmű és gyerekes családok) számára, hogy élhessenek polgári jogaikkal, ezért ezen elvnek viszonyítási pontnak kell lennie minden nemzeti, regionális, helyi vagy európai turizmussal kapcsolatos fellépés számára; felhívja a tagállamokat, hogy az időseknek és sajátos fogyatékossággal élő embereknek szóló idegenforgalmi koncepciók kidolgozásakor különösen helyezzék előtérbe az új technológiákat;

100.  javasolja, hogy a tagállamok fejlesszenek ki egy Európa-szerte egységes és átlátható címkerendszert az akadálymentes ajánlatokra, és hozzanak létre megfelelő internetes platformokat; felszólítja a Bizottságot, hogy ezen elgondolások mentén terjesszen elő iránymutatásokat;

101.  javasolja a tagállamoknak, hogy az idegenforgalmi ágazatra vonatkozó gazdasági támogatási programok keretében tegyék támogatási kritériummá az akadálymentesség megteremtését;

102.  hangsúlyozza, hogy az idegenforgalmi ágazatban szolgáltatásokat nyújtó vállalatok iránti fogyasztói bizalom az olyan vállalkozásokon is múlik, amelyek a fogyasztók számára elérhetővé teszik a fogyasztói viták egyszerű, hatékony és gyors elrendezésének alternatív módjait valamint az olyan vállalkozásokon, amelyek védik a fogyasztók személyes és pénzügyi adatait;

103.  az európai idegenforgalom hozzáférhetővé tétele érdekében a légitársaságoknak meg kell szüntetniük azt a torz és széles körben elterjedt gyakorlatot, hogy a turistaosztállyal szemben az üzleti osztálynak biztosítanak nagyobb teret;

104.  hangsúlyozza a civil társadalom hozzájárulását a turizmus új formáinak népszerűsítéséhez, közösségi hálózatokon, önkéntes szervezeteken, kulturális és sportszövetségeken, állampolgári akciócsoportokon, valamint a fiatalokat, nőket és külföldön dolgozók közösségeit képviselő szervezeteken keresztül;

105.  felszólít az önkéntes mozgalom által a turisztikai ágazat kulturális önkéntesség révén történő fejlesztésében és támogatásában játszott alapvető szerep nagyobb elismerésére;

106.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak figyelmet a szociális gazdaságra, és támogassák az abban rejlő lehetőségeket a fenntartható és felelősségteljes turizmus fejlesztése érdekében;

107.  úgy véli, hogy az idegenforgalom fontos szociális értékkel bír a fiatalok, a bérből és fizetésből élők és a nyugdíjasok számára, és felhívja a tagállamokat, hogy használják fel az uniós alapokat az egészségüggyel kapcsolatos és rekreációs turizmus fejlesztésére;

108.  hangsúlyozza, hogy az elhúzódó bevándorlási válság Európában különösen a tengerparti térségeket sújtja, ahol az idegenforgalom a lakosok fontos jövedelmi forrása; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a bevándorlók Európai Unióba történő szabályozatlan beáramlásának az idegenforgalmi ágazatra kifejtett hatásáról;

Közösségi gazdaság

109.  üdvözli a megosztáson alapuló gazdaság által az idegenforgalmi ágazat induló vállalkozásai és innovatív vállalatai számára teremtett lehetőségeket; elismeri e szolgáltatások kiegészítő jellegét más turisztikai ajánlatokhoz képest a helyük és a megcélzott emberek tekintetében;

110.  emlékeztet arra, hogy a megosztáson alapuló gazdaság és az együttműködésre épülő fogyasztás egy új társadalmi-gazdasági modell, amely a technológiai forradalomnak és az internetelérésnek köszönhetően terjedt el, olyan online platformok révén, ahol biztonságos és átlátható módon bonyolítható az áruk és szolgáltatások adásvétele;

111.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi jogszabályok nem a közösségi gazdaságra szabottak, és hogy ezért a helyi önkormányzatok és a nemzeti kormányok már elkezdték ezen online platformok tanulmányozását, és igyekeznek szabályozni hatásaikat, ám sok esetben aránytalan és némileg eltérő intézkedéseket alkalmaznak az Unióban; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal a lehető legalkalmasabb európai, nemzeti, regionális és helyi szintű kezdeményezések megvalósításában; ajánlja egy megfelelő szabályozási keret létrehozásának mérlegelését az átfogó uniós digitális közös piaci stratégia részeként;

112.  hangsúlyozza, hogy a „megosztáson alapuló gazdaságˮ terjedésére adandó válaszlépések elemezésének szükségességét a szabályozó intézkedések meghozatala előtt; úgy véli azonban, hogy a hatóságok által tett bármely lépésnek arányosnak és rugalmasnak kell lennie egy olyan szabályozási keret létrehozása érdekében, amely egyenlő feltételeket biztosít a vállalkozások számára, és különösen támogató üzleti környezetet a kis- és középvállalkozásoknak és az ágazatbeli innováció számára; úgy véli továbbá, hogy a fogyasztók védelme érdekében a hagyományos idegenforgalmi ágazatra alkalmazandó biztonsági, biztonságossági és egészségügyi szabályozást kell alkalmazni az üzleti alapon, a megosztáson alapuló gazdaságban nyújtott szolgáltatásokra is;

113.  hangsúlyozza, hogy megfelelően kategorizálni kell a szolgáltatók tevékenységét, hogy egyértelmű különbséget lehessen tenni az ad-hoc és az állandó megosztás és a professzionális üzleti szolgáltatások között, és azokat megfelelően szabályozni kell;

114.  hangsúlyozza, hogy a platformoknak teljes mértékben hozzáférhetőnek kell lenniük, és hogy az ilyen honlapokat használó fogyasztókat korrekt módon tájékoztatni kell, nem szabad félrevezetni, adataik biztonságát pedig védeni kell; hangsúlyozza a működőképes és átlátható felügyeleti rendszerek, valamint annak fontosságát, hogy a szolgáltatók ne büntessék a fogyasztókat a negatív értékelések írásáért;

115.  hangsúlyozza, hogy a közvetítőként működő technológiai vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell a szolgáltatásnyújtókat kötelezettségeikről, különösen a fogyasztó jogok tekintetében, és megbízható és átlátható módon tájékoztatást kell adniuk az üzletvitelhez kapcsolódó valamennyi díjról és rejtett költségről, továbbá arról, hogy miként tehetnek teljes mértékben eleget a helyi jogszabályoknak, különös tekintettel az adójogszabályokra, valamint a fogyasztók biztonságával és az idegenforgalmi szolgáltatásokat ellátó személyek munkakörülményeivel kapcsolatos normák betartására;

116.  kéri a Bizottságot, hogy elemezze a megosztáson alapuló gazdaság gazdasági és társadalmi hatását, illetve következményeit az idegenforgalmi ágazatra, a fogyasztókra, a technológiai cégekre és a hatóságokra nézve, és tegyen jelentést a Parlamentnek az eddigi kezdeményezéseiről, beleértve a DR GROW által felállított munkacsoport tevékenységét is;

Digitalizálás

117.  felhívja a Bizottságot, hogy az iparággal és a turisztikai szervezetekkel közösen dolgozza ki az utazási és idegenforgalmi vállalkozások arra való ösztönzésének intelligens menetrendjét, hogy hatékonyabban alkalmazzák és használják a digitális eszközöket, az innováció szélesebb körét helyezve a középpontba, azaz a folyamatokat, az ikt-t, a kutatást és a szükséges készségeket; úgy véli, hogy a Bizottság összehangolt fellépés révén terjeszthetné az ezen a területen bevált gyakorlatokat;

118.  üdvözli a Bizottság Digitális Turizmus Platformját és annak (i) a turizmushoz kapcsolódó kkv-k innovációs kapacitásának növelését és digitalizálását célzó, az idegenforgalmi ágazat aktiválására irányuló, valamint (ii) az idegenforgalmi ágazat továbbfejlesztésére vonatkozó fenntartható, versenyképes és fogyasztóközpontú politikák finomítására és alakítására irányuló javaslatok megfogalmazásával kapcsolatos célkitűzéseit; támogatja az innovatív technológiák használatát, a bevált gyakorlatok megosztását és regionális szinten az együttműködés elmélyítését az európai idegenforgalmi ágazat vonzóbbá és versenyképesebbé tétele érdekében; úgy véli, hogy az elektronikus távoktatás és a digitális technológiák fokozottabb alkalmazása további előrelépést jelentene e cél irányában;

119.  elismeri, hogy az idegenforgalmi ágazatban működő kkv-k (amelyek többsége mikrovállalkozás) és induló vállalkozások jelentős nehézségekkel néznek szembe szolgáltatásaik külföldi promóciója és a gyorsan változó piaci körülményekhez való alkalmazkodás terén; megjegyzi, hogy az új it-eszközök, például a Bizottság által kifejlesztett Tourism Business Portal (turisztikai ágazati honlap) és a webináriumok segíthetnek nekik a digitális lehetőségekben rejlő előnyök kihasználásában; hangsúlyozza, hogy még jobban előmozdítaná ezen intézkedések területi hasznát, ha a Tourism Business Portalt a tagállamok minden nyelvén rendelkezésre bocsátanák; ösztönzi a hasonló kezdeményezéseket helyi, regionális és országos szinten;

120.  felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is fokozza az együttműködést az állami és magánszektorbeli idegenforgalmi szereplőkkel a kutatás megkönnyítése és a digitális megoldások európai vállalkozások általi alkalmazása érdekében; rámutat, hogy jobb koordinációra van szükség a nemzeti, regionális és helyi szintű idegenforgalmi közületi szervezetek, az utazási irodák, a vendéglátó-ipari szektor és a digitális vállalkozások között;

121.  kéri a Bizottságot, hogy támogassa az ágazatot olyan eszközök létrehozása révén, amelyek lehetővé teszik a vendégek utazási céljainak megfigyelését, profiljuk felépítését és mobilitásuk nyomon követését, érdeklődési körük meghatározása és annak megfelelő termékkínálat létrehozása, valamint á la carte úticélokat kínáló, vagy a hálózatokat a turisták véleményének kiderítése érdekében vizsgáló eszközök létrehozása érdekében;

122.  elvárja, hogy a Bizottság dolgozzon ki átfogó jelentést, amely kiértékeli az Unió idegenforgalmi ágazata digitalizációjának jelenlegi állását, a különböző országos, regionális és helyi szintű köz- és magánszereplők előtt álló kihívások és lehetőségek azonosítása és kezelése érdekében; úgy véli, hogy egy ilyen jelentésnek megfelelő ajánlásokat kell tartalmaznia a tisztességes verseny és az egyenlő feltételek biztosítása érdekében minden szereplő számára, valamint a fogyasztók védelmének biztosítása érdekében az átláthatóság, semlegesség és akadálymentesítés révén;

123.  megállapítja, hogy rendkívül elterjedt a turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szerződések közvetlenül a felhasználó általi, interneten történő megkötése, és megnövekedtek az ezzel járó, a jogait és a vonatkozó jogszabályokat sokszor nem ismerő fogyasztót veszélyeztető kockázatok; kéri a Bizottságot, hogy minden részletre kiterjedő figyelemmel lépjen fel az e területen esetleg előforduló visszaélések ellen, különösen a különböző szolgáltatókat érintő, kombinált vásárlások esetén (például repülőjegy és autóbérlés), és hogy a szervezett utakról szóló irányelv következő felülvizsgálata során igazítsa a jogszabályhoz és fejlessze tovább a szolgáltatási szerződéskötés ezen új módjait;

124.  üdvözli a szervezett utazási formákról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó háromoldalú tárgyalások közelmúltbeli befejezését; felszólít az irányelv kellő időben történő és hatékony átültetésére és alkalmazására az ágazat átalakítása és a fogyasztók digitális környezetben történő védelme céljából;

125.  felhívja a Bizottságot, hogy gondolja újra az alapok és a programok céljait, hogy jobban lehessen támogatni az európai idegenforgalmi vállalkozások digitalizálódását;

126.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szolgáltatók tisztességes és egyforma módon férjenek hozzá az utazási és közlekedési vállalkozások vonatkozó adataihoz, megkönnyítve a digitális multimodális információs és jegyvásárlási szolgáltatások kialakítását; megjegyzi az intelligens közlekedési rendszerek fontosságát a pontos, valós idejű forgalmi és utazási adatok biztosításában és az integrált mobilitási szolgáltatások fejlesztésében, ami kedvezne az európai idegenforgalom fejlődésének;

127.  felhívja a tagállamokat, hogy határozzanak meg és támogassanak uniós szintű kezdeményezéseket a digitális infrastruktúra használatának és a különböző platformok közötti interoperabilitás fokozására; ebben az összefüggésben felhívja a tagállamokat, hogy szolgáltassanak ingyenes wi-fit a népszerű turisztikai helyszíneken, és – a korábbi megállapodásnak megfelelően – 2017. június 15-ig töröljék el a roaming költségeket, valamint a területi alapú tartalomkorlátozást;

128.  felhívja a tagállamokat és a helyi önkormányzatokat, hogy az érkezési, indulási és átszállási állomásokon és peronokon alakítsanak ki mind információs irodákat, ahol felkészült személyzet nyújt tájékoztatást a főbb célpontokról, közlekedési módokról, idegenforgalmi struktúrákról, mind olyan soknyelvű digitális információs rendszereket ingyenes és nyilvános wi-fi-hozzáféréssel, amelyeket a fogyatékkal élők is tudnak használni;

129.  hangsúlyozza, hogy az utazók továbbra is különböző árakkal, feltételekkel és körülményekkel szembesülnek szállásuk vagy közlekedési eszközeik internetes foglalása során; üdvözli ezért a Bizottság „A digitális egységes piacra vonatkozó európai stratégia” című közleményét; felkéri a Bizottságot, hogy fogadjon el átfogó javaslatot az árukhoz, szolgáltatásokhoz és a legkedvezőbb elérhető árakhoz való hozzáférés indokolatlan területi alapú, a földrajzi hely vagy az állandó lakóhely alapján történő korlátozásának felszámolására;

130.  sürgeti a tagállamokat, hogy a vidéki és legkülső területeken, köztük a szigeteken, és a partvidéki, hegyi és vidéki területeken tekintsék prioritásnak a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés fejlesztését az idegenforgalmi ágazat növekedésének javítása és a digitális szakadék csökkentése érdekében az Unióban;

131.  felhívja a tagállamokat és az érintett szereplőket, hogy az idegenforgalmi ágazat valamennyi területén – különösen a digitalizálás terén – dolgozzanak ki hatékony eszközöket az ágazatban tapasztalható munkaerőhiány ellen;

132.  aggódik amiatt, hogy az online kereskedelemből származó gazdasági haszon nagy része nem Európában csapódik le; úgy véli, hogy az európai kormányoknak többet kellene tenniük a vállalkozók és különösen a technológiaorientált megoldások támogatása érdekében;

o
o   o

133.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 56. E, 2013.2.26., 41. o.
(2) HL C 131. E, 2013.5.8., 9. o.
(3) HL C 134., 2003.6.7., 7. o.

Jogi nyilatkozat