Index 
Elfogadott szövegek
2015. április 15., Szerda - BrüsszelVégleges kiadás
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele – az EGF/2014/017 FR/Mory-Ducros referenciaszámú kérelem – Franciaország
 Határozat a szociális védelemmel foglalkozó bizottság létrehozásáról *
 Határozat a Foglalkoztatási Bizottság létrehozásáról *
 A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret módosítása ***
 Az örmény népirtás 100. évfordulója
 Nemzetközi roma nap – cigányellenesség Európában és a második világháború alatti roma népirtás Unió általi elismerése

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele – az EGF/2014/017 FR/Mory-Ducros referenciaszámú kérelem – Franciaország
PDF 238kWORD 71k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2015. április 15-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Franciaország „EGF/2014/017 FR/Mory-Ducros” referenciaszámú kérelme) (COM(2015)0068 – C8-0058/2015 – 2015/2056(BUD))
P8_TA(2015)0090A8-0124/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0068 – C8-0058/2015),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (EGAA-rendelet),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) (2013. december 2-i intézményközi megállapodás) és különösen annak 13. pontjára,

–  tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0124/2015),

A.  mivel az Unió létrehozta a jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerő-piaci beilleszkedésüket;

B.  mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók számára nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2013. december 2-i intézményközi megállapodást az EGAA igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében;

C.  mivel az EGAA-ról szóló rendelet elfogadása tükrözi az Európai Parlament és a Tanács között elért megállapodást, mely szerint újra bevezetik a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát, 60%-ra növelik a javasolt intézkedések becsült összköltségéhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást, az értékelésre és a jóváhagyásra rendelkezésre álló idő lerövidítése révén növelik az EGAA-kérelmek feldolgozásának hatékonyságát a Bizottságban, az Európai Parlamentben és a Tanácsban, az önálló vállalkozók és a fiatalok bevonásával szélesítik a támogatásra jogosult intézkedések és kedvezményezettek körét, valamint támogatják az új vállalkozások létrehozását elősegítő kezdeményezéseket;

D.  mivel Franciaország „EGF/2014/017 FR/Mory-Ducros” referenciaszámmal az EGAA igénybevétele iránti kérelmet nyújtott be, mivel a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 49. ágazatban („Szárazföldi, csővezetékes szállítás”) működő Mory-Ducros SAS vállalat Franciaország kontinentális területén lévő 84 üzemében 2513 munkavállaló elbocsátására került sor;

E.  mivel a kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott jogosultsági kritériumoknak;

1.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Franciaország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó pénzügyi hozzájárulásra;

2.  megállapítja, hogy a francia hatóságok 2014. október 6-án benyújtották az EGAA-ból folyósítandó pénzügyi hozzájárulásra irányuló kérelmet, és hogy annak értékelését a Bizottság 2015. február 23-án közzétette; üdvözli, hogy az értékelési folyamat gyorsan – kevesebb mint öt hónap alatt – lezajlott;

3.  megjegyzi, hogy a teljes kiadás összege 10 087 000 EUR, amelyből 35 000 EUR az ellenőrzésre és az igazolásra szánt összeg, és hogy az EGAA pénzügyi hozzájárulása 6 052 200 EUR, ami a teljes kiadások 60%-a;

4.  úgy véli, hogy a Mory-Ducros SAS vállalatnál történt elbocsátásokra az általános európai termelési visszaesés miatt került sor, ami csökkentette a szállítás nagyságrendjét, és árháborút idézett elő a szállítási ágazatban, aminek következtében a működési árrés folyamatos szűkült, és ami miatt Franciaország 2007-től fogva jelentős veszteségeket szenvedett el az ágazatban; rámutat, hogy mindezt csődbemenetelek egész sorozata követte, köztük a Mory-Ducros vállalaté is; úgy véli, hogy ezek az események közvetlenül a globális pénzügyi és gazdasági válsághoz kötődnek;

5.  hangsúlyozza, hogy a Mory-Ducros SAS vállalat felszámolását követő megállapodás eredményeként az újonnan létrehozott MORY Global a 84 kirendeltségből 50-et szerzett meg, és a 4911 munkavállalóból 2107-et sikerült újrafoglalkoztatnia, és ezért 2804 munkavállalót kellett valóban elbocsátani;

6.  kiemeli, hogy a javasolt fellépések által várhatóan megcélozandó kedvezményezettek több mint 17%-a az 55–64 éves korosztályba tartozik, és hogy a javasolt támogatási intézkedésekben való részvételük hozzájárulna, hogy elkerüljék a hosszú távú munkanélküliséget és a társadalmi kirekesztést;

7.  megjegyzi, hogy a „Szárazföldi, csővezetékes szállítás” ágazat tekintetében a mai napig még egy kérelmet nyújtottak be (EGF/2011/001 AT/Nieder- und Oberösterreich), amely szintén a globális pénzügyi és gazdasági válságra alapult;

8.  üdvözli, hogy a munkavállalók gyors támogatása érdekében a francia hatóságok a személyre szabott szolgáltatások végrehajtását már 2014. február 24-én, jóval a javasolt összehangolt csomagra vonatkozó EGAA-támogatás odaítéléséről szóló határozat, illetve még a kérelem benyújtása előtt megkezdték;

9.  megjegyzi, hogy az elbocsátott munkavállalóknak nyújtandó, személyre szabott szolgáltatások egyetlen intézkedést foglalnak magukban, amelyet egyablakos ügyintézés (Cellule de reclassement) formájában három szerződő ügynökség fog megvalósítani; megjegyzi, hogy Franciaország csak ennek az egyablakos ügyintézési pontnak a finanszírozását kéri az EGAA-tól; elvárja, hogy a Bizottság és a francia hatóságok szigorúan betartsák azt az elvet, hogy az ügynökségeknek az elért eredmények alapján, részletekben fizetnek;

10.  megjegyzi, hogy a Cellule de reclassement-t működtető három szerződött ügynökséget a csődgondnok választotta ki az elbocsátott munkavállalók képviselőivel való konzultációt követően, azt a célt tartva szem előtt, hogy tevékenységük Franciaország kontinentális területének minél nagyobb részét lefedje, és a munkavállalói célcsoportból a lehető legtöbb fő visszailleszkedését biztosítsa;

11.  úgy véli, hogy az ügynökségek tevékenységének rendszeres írásos jelentések bekérése révén történő ellenőrzése biztosítja az EGAA-támogatás szabályszerű felhasználását, vagyis azt, hogy az egyablakos ügyintézési rendszer keretében a résztvevők személyre szabott karrierépítési tanácsokat, kellő számú állásajánlatot és vállalkozásindítási szaktanácsot kapjanak;

12.  emlékeztet arra, hogy az EGAA-támogatás arra szolgál, hogy a munkavállalóknak továbbképzésen keresztül új munkahelyet találjanak, és semmi esetre sem arra, hogy egyes ügynökségeket és azok működési költségeit támogassák;

13.  tudomásul veszi, hogy a szerződött felek feladata, hogy segítséget és útmutatást nyújtsanak az elbocsátott munkavállalóknak, és segítsenek nekik azon lehetőségek megtalálásában, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkaerőpiacon maradjanak és új munkahelyet találjanak;

14.  úgy véli, hogy az 55–64 éves korosztályban a munkavállalók jobban ki vannak téve a tartós munkanélküliség és a munkaerőpiacról való kirekesztődés kockázatának; ezért úgy véli, hogy ezeknek a munkavállalóknak sajátos szükségleteik vannak a személyre szabott megközelítés tekintetében;

15.  emlékeztet, hogy az EGAA-rendelet 7. cikkével összhangban a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása során előre kell jelezni a jövőbeli munkaerő-piaci kilátásokat és a szükséges készségeket, a csomagnak pedig összhangban kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulással;

16.  üdvözli, hogy az Európai Szociális Alapot olyan további tényleges intézkedésekre (például a hosszabb képzésekre) fordítják, amelyek nem szerepelnek a Franciaország által benyújtott kérelemben;

17.  helyteleníti, hogy nincsenek pénzeszközök az EGAA-val kapcsolatos kommunikációs és promóciós intézkedésekre; úgy véli, hogy a fellépésekről szóló reklámok és információk fontos szerepet játszanak nem csak a kedvezményezettek bevonzásában, hanem kiemelik az Unió szociális téren megvalósuló tevékenységét is;

18.  elvárja, hogy annak ellenére, hogy a francia hatóságok nem kérelmeztek finanszírozást előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos intézkedésekre, eleget fognak tenni az EGAA-rendelet a támogatott intézkedésekről szóló tájékoztatásra és népszerűsítésre vonatkozó előírásainak;

19.  megállapítja, hogy az EGAA-ból finanszírozandó, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjával kapcsolatos tájékoztatás információkat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy e szolgáltatások milyen módon egészítik ki a strukturális alapokból finanszírozott tevékenységeket; hangsúlyozza, hogy a francia hatóságok által nyújtott megerősítés szerint a támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást; megismétli a Bizottsághoz intézett, arra irányuló felhívását, hogy az éves jelentések tartalmazzák a fenti adatok összehasonlító értékelését a jelenlegi szabályok teljes körű tiszteletben tartása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy ne forduljanak elő átfedések az Unió által finanszírozott szolgáltatások között;

20.  nagyra értékeli a Parlament támogatások kiutalásának felgyorsítására irányuló kérése nyomán a Bizottság által bevezetett továbbfejlesztett eljárást; tudomásul veszi az új ütemezés miatti szoros határidőket és az ügyre vonatkozó utasításokra gyakorolt esetleges hatást;

21.  jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

22.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá a határozatot, valamint gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

23.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Franciaország „EGF/2014/017 FR/Mory-Ducros” referenciaszámú kérelme)

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, (EU) 2015/738 határozat.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.


Határozat a szociális védelemmel foglalkozó bizottság létrehozásáról *
PDF 222kWORD 60k
Az Európai Parlament 2015. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a szociális védelemmel foglalkozó bizottság létrehozásáról és a 2004/689/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi határozattervezetről (05126/2015 – C8-0025/2015 – 2015/0802(CNS))
P8_TA(2015)0091A8-0066/2015

(Különleges jogalkotási eljárás– konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (05126/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 160. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0025/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0066/2015),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét annak módosított formájában;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja saját tervezetét;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Tanács tervezete   Módosítás
Módosítás 1
Határozattervezet
3 preambulumbekezdés
(3)  A Tanács a szociális védelem modernizálása és fejlesztése érdekében az együttműködés megerősítéséről szóló, 1999. december 17-i következtetéseiben2 támogatta a Bizottság azon javaslatát, hogy a magas szintű tisztviselői csoport munkáján alapuló, megerősített együttműködés tekintetében hozzanak létre egy mechanizmust ezen intézkedés végrehajtására. A Tanács kiemelte, hogy ezen együttműködésnek a szociális védelem minden formájára ki kell terjednie, és szükség esetén segítenie kell a tagállamokat szociális védelmi rendszerüknek a nemzeti prioritásaikkal összhangban történő továbbfejlesztésében és erősítésében. Emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik a szociális védelem megszervezése és finanszírozása, és jóváhagyta a szociális védelmi rendszerek átfogó, kihívást jelentő modernizálásának négy, a Bizottság által megállapított általános célkitűzését, nevezetesen a következőket: biztosítani, hogy a munkavégzés kifizetődő legyen és biztos jövedelmet nyújtson; lehetővé tenni a biztonságos nyugdíjakat és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát; előmozdítani a társadalmi befogadást, valamint biztosítani a magas színvonalú és fenntartható egészségügyi ellátást; hangsúlyozta továbbá, hogy e négy célkitűzésre irányuló valamennyi tevékenység során általánosan érvényesíteni kell a férfiak és nők egyenlőségének elvét. Végezetül a Tanács elfogadta, hogy valamennyi célkitűzésre egységes finanszírozási szempontok vonatkozzanak.
(3)  A Tanács a szociális védelem modernizálása és fejlesztése érdekében az együttműködés megerősítéséről szóló, 1999. december 17-i következtetéseiben2 támogatta a Bizottság azon javaslatát, hogy a magas szintű tisztviselői csoport munkáján alapuló, megerősített együttműködés tekintetében hozzanak létre egy mechanizmust ezen intézkedés végrehajtására. A Tanács kiemelte, hogy ezen együttműködésnek a szociális védelem minden formájára ki kell terjednie, és szükség esetén segítenie kell a tagállamokat szociális védelmi rendszerüknek a nemzeti prioritásaikkal összhangban történő továbbfejlesztésében és erősítésében. Emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik a szociális védelem megszervezése és finanszírozása, és jóváhagyta a szociális védelmi rendszerek átfogó, kihívást jelentő modernizálásának négy, a Bizottság által megállapított általános célkitűzését, nevezetesen a következőket: biztosítani, hogy a munkavégzés kifizetődő legyen és biztos jövedelmet nyújtson; lehetővé tenni a biztonságos nyugdíjakat és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát; előmozdítani a társadalmi befogadást, valamint biztosítani a magas színvonalú és fenntartható egészségügyi ellátást mindenki számára; hangsúlyozta továbbá, hogy e négy célkitűzésre irányuló valamennyi tevékenység során általánosan érvényesíteni kell a férfiak és nők egyenlőségének elvét. Végezetül a Tanács elfogadta, hogy valamennyi célkitűzésre egységes finanszírozási szempontok vonatkozzanak.
__________________
__________________
2HL C 8., 2000.1.12., 7. o.
2 HL C 8., 2000.1.12., 7. o.
Módosítás 2
Határozattervezet
7 preambulumbekezdés
(7)   Az Európai Tanács a 2013. júniusi ülésén elfogadott következtetéseiben kijelentette, hogy meg kell erősíteni a GMU szociális dimenzióját. Első lépésként fontos hatékonyabban nyomon követni és figyelembe venni a GMU-n belüli szociális és munkaerő-piaci helyzetet, különösen megfelelő szociális és foglalkoztatási mutatók alkalmazásával az európai szemeszter keretében. Fontos továbbá a foglalkoztatási és a szociálpolitika jobb koordinálásáról is gondoskodni, a tagállami hatáskörök teljes körű tiszteletben tartása mellett.
(7)   Az Európai Tanács a 2013. júniusi ülésén elfogadott következtetéseiben kijelentette, hogy meg kell erősíteni a GMU szociális dimenzióját. Első lépésként fontos hatékonyabban nyomon követni és figyelembe venni a GMU-n belüli szociális és munkaerő-piaci helyzetet, különösen megfelelő szociális és foglalkoztatási mutatók alkalmazásával az európai szemeszter keretében. Fontos továbbá a foglalkoztatási és a szociálpolitika, illetve a társadalmi-gazdasági politikák jobb koordinálásáról is gondoskodni, a tagállami hatáskörök teljes körű tiszteletben tartása mellett.

Határozat a Foglalkoztatási Bizottság létrehozásáról *
PDF 210kWORD 47k
Az Európai Parlament 2015. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a Foglalkoztatási Bizottság létrehozásáról és a 2000/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi határozattervezetről (05125/2015 – C8-0026/2015 – 2015/0801(CNS)
P8_TA(2015)0092A8-0065/2015

(Különleges jogalkotási eljárás– konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (05125/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 150. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8‑0026/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0065/2015),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja saját tervezetét;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.


A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret módosítása ***
PDF 215kWORD 51k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2015. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelettervezetről (05479/2015 – C8-0047/2015 – 2015/0010(APP))
P8_TA(2015)0093A8-0125/2015

(Különleges jogalkotási eljárás– egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi rendeletre irányuló tervezetre (05479/2015),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkével, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0047/2015),

–  tekintettel 2014. április 15-i állásfoglalására – Tárgyalások a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről: levonandó tanulságok és következő lépések(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 86. cikkére, valamint 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság ajánlására és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0125/2015),

1.  egyetért a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló, jelen állásfoglaláshoz mellékelt tanácsi rendelettervezettel;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET

A TANÁCS

(EU, Euratom) 2015/… RENDELETE

(...)

a 2013–2014-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2020/EU, Euratom rendelet módosításáról

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, (EU, Euratom) 2015/623 határozat.)

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0378.


Az örmény népirtás 100. évfordulója
PDF 130kWORD 56k
Az Európai Parlament 2015. április 15-i állásfoglalása az örmény népirtás századik évfordulójáról (2015/2590(RSP))
P8_TA(2015)0094RC-B8-0342/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló, 1948-as egyezményére,

–  tekintettel az örmény kérdés politikai rendezéséről szóló 1987. június 18-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2013. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2015. március 12-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Örmény Köztársaság és a Török Köztársaság közti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvre, valamint az Örmény Köztársaság és a Török Köztársaság közti kapcsolatok fejlesztéséről szóló, 2009. október 10-én, Zürichben aláírt jegyzőkönyvre,

–  tekintettel Őszentsége Ferenc pápa 2015. április 12-én tett nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel 2015-ben van az Oszmán Birodalomban elkövetett örmény népirtás 100. évfordulója;

B.  mivel egyre több tagállam és nemzeti parlament ismeri el az Oszmán Birodalomban elkövetett örmény népirtást;

C.  mivel az Európa egységesítését célzó mozgalom egyik fő indítéka a háborúk és az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények újbóli előfordulásának megakadályozása Európában;

D.  mivel Törökország és Örményország hozzáfogtak diplomáciai kapcsolataik rendezéséhez, és ennek keretében 2009-ben jegyzőkönyveket írtak alá Zürichben a két ország közötti kapcsolatok kialakításáról és fejlesztéséről;

E.  mivel rendkívül fontos a múlt emlékezetének megőrzése, mert igazság és emlékezet nélkül nem kerülhet sor megbékélésre;

1.  a századik évforduló küszöbén tisztelettel adózik az Oszmán Birodalomban népirtás áldozatául esett másfél millió, ártatlan örmény emléke előtt; az európai szolidaritás és igazságosság szellemében részt vesz az örmény népirtás 100. évfordulójáról való megemlékezésben; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot a megemlékezésben való részvételre;

2.  emlékeztet 1987. június 18-i állásfoglalására, amelyben többek közt elismerte, hogy az 1915–1917 közötti, az örmények ellen az Oszmán Birodalom területén elkövetett tragikus cselekmények a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló, 1948-as ENSZ-egyezmény értelmében népirtásnak minősülnek; minden esetben elítéli az emberiesség elleni bűncselekményeket és népirtást, és határozottan helyteleníti az azok tagadására irányuló próbálkozásokat;

3.  tisztelettel adózik minden népirtás és emberiesség elleni bűncselekmény ártatlan áldozatainak emléke előtt; javasolja a népirtásról való nemzetközi megemlékezés napjának létrehozását, emlékeztetve arra, hogy minden népnek és nemzetnek szerte a világon joga van a békéhez és a méltósághoz;

4.  hangsúlyozza, hogy a népirtások és az emberiesség elleni bűncselekmények időben történő megelőzésének és hatékony megbüntetésének a nemzetközi közösség és az Európai Unió fő prioritásai között kell lenniük;

5.  üdvözli és a jó irányba tett lépésnek tekinti a Török Köztársaság köztársasági elnöke, Recep Tayyip Erdoğan és a Török Köztársaság miniszterelnöke, Ahmet Davutoğlu nyilatkozatait, melyekben részvétüket fejezték ki, és elismerték az Oszmán Birodalomban élő örmények ellen elkövetett kegyetlenségeket; ösztönzi Törökországot, hogy az örmény népirtás 100. évfordulójával kapcsolatos megemlékezést tekintse lehetőségként a saját múltjával való megbékélésre irányuló erőfeszítéseinek – pl. az archívumok megnyitása – folytatására, valamint hogy ismerje el az örmény népirtást, ezáltal is megteremtve a török és az örmény nép közötti tényleges megbékélés lehetőségét;

6.  üdvözli az örmény népirtás 100. évfordulójáról való, a béke és a megbékélés jegyében történő megemlékezés kapcsán Őszentsége Ferenc pápa által 2015. április 12-én kihirdetett üzenetet;

7.  felhívja Törökországot, hogy maradéktalanul teljesítse a kulturális örökség védelmére irányuló kötelezettségeit, és különösen, hogy jóhiszeműen állítson össze teljes körű nyilvántartást az elmúlt évszázad során saját joghatósága alatt elpusztított vagy lerombolt örmény vagy egyéb kulturális örökségről;

8.  felhívja Örményországot és Törökországot, hogy támaszkodjanak az európai nemzetek közti sikeres megbékélések példáira, valamint hogy összpontosítsanak olyan menetrend kialakítására, amely a népek közti együttműködésre helyezi a hangsúlyt; bízik abban, hogy ez hozzájárul az örmény és török nép történelmi, az igazság és tisztelet szellemében való megbékéléshez; támogatja a kapcsolatok rendezése céljából Törökország és Örményország között elindított civil kezdeményezéseket; sürgeti Törökországot és Örményországot, hogy rendezzék kapcsolataikat a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvek feltételek nélküli ratifikálásával és végrehajtásával, a határ megnyitásával és kapcsolataik hatékony javításával, különös tekintettel a határokon átnyúló együttműködésre és a gazdasági integrációra;

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Örmény Köztársaság kormányának és parlamentjének, valamint a Török Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 190., 1987.7.20., 119. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0076.


Nemzetközi roma nap – cigányellenesség Európában és a második világháború alatti roma népirtás Unió általi elismerése
PDF 232kWORD 69k
Az Európai Parlament 2015. április 15-i állásfoglalása a nemzetközi roma nap alkalmából – cigányellenesség Európában és a második világháború alatti roma népirtás Unió általi elismerése (2015/2615(RSP))
P8_TA(2015)0095B8-0326/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumára, nevezetesen a második és negyedik–hetedik francia bekezdéseire,

–  tekintettel többek között az EUSZ 2. cikkére, 3. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdésére, valamint 6. és 7. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2007. december 12-én Strasbourgban kihirdetett és a Lisszaboni Szerződéssel 2009 decemberében hatályba lépett 2000. december 7-i Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

–  tekintettel a romák integrációjának európai uniós stratégiájáról szóló 2011. március 9-i állásfoglalására(1), „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című 2011. április 5-i bizottsági közleményre (COM(2011)0173), a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretének végrehajtásáról szóló 2014. április 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0209), valamint a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló 2013. december 9-i tanácsi ajánlásra,

–  tekintettel az Alapjogi Ügynökség által végzett 2011. évi roma kísérleti felmérés eredményeire,

–  tekintettel az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményre és az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményre,

–  tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a cigányellenesség és a romák elleni rasszista erőszak Európán belüli növekedéséről szóló, 2012. február 1-jén elfogadott nyilatkozatára,

–  tekintettel a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) 13. számú, a cigányellenesség és a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló általános politikai ajánlására,

–  tekintettel az átfogó cselekvési tervre, amelyet az EBESZ-ben részt vevő államok, köztük az EU tagállamai és tagjelölt államai fogadtak el, amely a romák és szintik helyzetének az EBESZ térségében történő javítását helyezi előtérbe, és amelyben az államok többek között vállalják, hogy további erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy a romák és a szintik teljes mértékben és egyenrangú szereplőként vegyenek részt társadalmainkban, továbbá arra, hogy megszüntessék hátrányos megkülönböztetésüket,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a 10–12 millió főre tehető létszámukkal a romák Európa legnagyobb etnikai kisebbsége;

B.  mivel a „roma” szót ezen állásfoglalásban közös kifejezésként használjuk az Európa-szerte élő különböző – akár letelepedett, akár nem – rokon csoportok leírására, ideértve a roma, vándorló, szinti, manus, kalo/kale, romnicsel, beás, askáli, egyiptomi, jenis, dom és lom népcsoportokat is, akik kultúrájuk és életmódjuk szempontjából sokszínűek lehetnek;

C.  mivel a cigányellenesség, a romák ellen irányuló rasszizmus speciális fajtája a faji felsőbbrendűségen alapuló ideológia, az emberi méltóságtól való megfosztás és a történelmi megkülönböztetés által táplált intézményes rasszizmus egy formája, amely többek között erőszak, gyűlöletbeszéd, kizsákmányolás, megbélyegzés és a hátrányos megkülönböztetés legkirívóbb fajtája formájában nyilvánul meg;

D.  mivel a cigányellenesség az egyik fő oka annak a hátrányos megkülönböztetésnek és marginalizációnak, amelyet a roma emberek a történelem során számos európai országban elszenvedtek;

E.  mivel számos roma még mindig elképesztően rossz körülmények között él, és szélsőséges mértékű társadalmi kirekesztéssel és hátrányos megkülönböztetéssel szembesül;

F.  mivel az európai romák – akik egyetlen anyaország nélkül is történelmileg számos európai országban mindig is a társadalom részei voltak, és Európához annak polgáraiként járultak hozzá – helyzete különleges az európai nemzeti kisebbségek között, ami indokolja az európai szintű egyedi intézkedéseket; mivel a romák Európa kultúrájának és értékeinek részét képezik;

G.  mivel a roma nők a nemük és etnikai származásuk okán gyakran vannak kitéve többszörös és interszekcionális megkülönböztetésnek, továbbá korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek a foglalkoztatáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, illetve a döntésekben való részvételhez; mivel a hátrányos megkülönböztetés a többségi társadalmon belül növekvő romaellenes rasszizmussal összefüggésben nyilvánulhat meg, vagy akár a női közösségeken belül nemük alapján;

H.  mivel a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszeréről 2020-ig szóló 2011. április 5-i bizottsági közlemény felszólította a tagállamokat a romák integrációja átfogó megközelítésének kidolgozására vagy továbbfejlesztésére, illetve számos közös cél elfogadására; mivel a 2013. december 9-i tanácsi ajánlás felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak hatékony szakpolitikai intézkedéseket a romákkal való egyenlő bánásmód biztosítása és alapvető jogaik tiszteletben tartása érdekében, ideértve az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való egyenlő hozzáférésüket is;

I.  mivel január 27-ét, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának napját az ENSZ Nemzetközi Holokauszt Emléknappá nyilvánította;

J.  mivel becslések szerint legalább 500 000 romát semmisítettek meg a nácik, illetve más rezsimek és szövetségeseik a második világháború során, és mivel néhány országban a roma népesség több mint 80%-át elpusztították; mivel legalább 23 000 romát gázosítottak el az auschwitz-birkenaui tábor cigánytáborában (Zigeunerlager) a második világháború során, és egyetlen éjszaka, 1944. augusztus 2. és 3. között 2897 romát, többségében nőket, gyermekeket és időseket gyilkoltak meg abban a táborban; mivel ezért roma szervezetek augusztus 2-át választották az e népirtás valamennyi roma áldozatáról való megemlékezés napjává;

K.  mivel a nácik, illetve más rezsimek és szövetségeseik által a második világháború során a romák ellen elkövetett népirtás tényéről nagyrészt még mindig nem vesznek tudomást, és ezért nem ismeri el a nagyközönség, és gyakran nem ismerik el vagy nem tanítják az iskolákban, a roma népet ezzel a második világháború során elkövetett népirtás „elfeledett” áldozataivá téve;

L.  mivel az emberiesség elleni bűncselekményekről és a súlyos emberi jogi jogsértésekről való megemlékezés elengedhetetlen része a béke, a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok ügyében való fellépésnek Európában; mivel az Európában történt roma népirtás teljes elismerést érdemel, összhangban a náci rezsim és más rezsimek által elkövetett bűncselekmények súlyával, amelyek célja az európai roma népesség, valamint a zsidók és más megcélzott csoportok fizikai megsemmisítése volt;

M.  mivel a második világháború alatt történt roma népirtás elismerése és az arról való megemlékezés fontos ahhoz, hogy a romáknak adott esetben jóvátételt nyújtsanak a náci rezsim, más rezsimek és szövetségeseik által a második világháború alatt ellenük elkövetett atrocitások miatt;

N.  mivel a második világháború alatt történt roma népirtás elismerése és az ennek szentelt európai emléknap kijelölése fontos szimbolikus lépést jelentene a cigányellenesség elleni küzdelemben, és hozzájárulna a roma történelem általános ismertségének növeléséhez Európában;

1.  mélységes aggodalmát fejezi ki a cigányellenesség növekedése miatt, ami többek között a romaellenes retorikában és a romákkal szemben Európában elkövetett erőszakos támadásokban – köztük gyilkosságokban – nyilvánul meg, ami az Európai Unió normáival és értékeivel összeegyeztethetetlen, és jelentős akadályát képezi a romák sikeres társadalmi integrációjának és emberi jogaik teljes tiszteletben tartása biztosításának;

2.  hangsúlyozza, hogy a megkülönböztetést és a marginalizálódást soha nem az ilyen megkülönböztetést vagy marginalizálódást elszenvedő egyén vagy csoport belső gyengesége okozza, hanem az elsősorban annak következménye, hogy a többségi társadalom nem ismeri el az egyének jogait, és nem biztosítja az egyének számára az e jogok érvényesítéséhez szükséges struktúrákat;

3.  felhívja a tagállamokat, hogy ténylegesen hajtsák végre a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvet a romákkal szembeni megkülönböztetés megakadályozása és felszámolása érdekében, különösen a foglalkoztatás, az oktatás és a lakhatáshoz való hozzáférés terén;

4.  hangsúlyozza a cigányellenességgel szembeni küzdelem szükségességét valamennyi szinten és minden eszközzel, és kiemeli, hogy ez a jelenség a rasszizmus egy különösen tartós, erőszakos, rendszeresen visszatérő és mindennapos formája; felhívja a tagállamokat, hogy a jó gyakorlatokat támogató nemzeti romaintegrációs stratégiáik keretében fokozzák tovább a cigányellenességgel szembeni küzdelmet;

5.  üdvözli a roma közösségek és nem kormányzati szervezetek részvételét a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásában, és felhív a nemzeti romaintegrációs stratégiák kialakításában, nyomon követésében, értékelésében és végrehajtásában való további részvételükre;

6.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a nemzeti romaintegrációs stratégiák konkrét intézkedéseket tartalmazzanak a nők jogaival és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével kapcsolatban, valamint hogy az értékelés és az éves nyomon követés figyelembe vegye a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség szempontjait a nemzeti romaintegrációs stratégiák valamennyi szakasza tekintetében;

7.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének végrehajtása során a gyermekeket tekintsék prioritásnak, és ismét hangsúlyozza a roma gyermekek tekintetében a lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és a méltó életkörülményekhez való egyenlő hozzáférés előmozdításának fontosságát;

8.  felhívja a tagállamokat, hogy ténylegesen hajtsák végre a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatot a cigányellenesség, a romaellenes retorika és a romákkal szembeni erőszakos támadások, valamint a romákkal szemben elkövetett népirtás elnézésének, letagadásának és durva trivializálásának sikeres leküzdése érdekében;

9.  emlékeztet arra, hogy a romák részei az európai kultúrának és közös értékeknek, és ezért arra bátorítja a tagállamokat és a többi európai országot, hogy a polgárokkal és különösen a fiatalokkal folytatott párbeszéd útján foglalkozzanak a roma nép történelmével, és különösen a második világháború alatti roma népirtással;

10.  teljes mértékben és egyértelműen elítéli a romákat érő hátrányos megkülönböztetés és rasszizmus valamennyi formáját, és hangsúlyozza, hogy hatékonyan kezelni kell a cigányellenesség kérdését annak érdekében, hogy a más területen hozott intézkedések eredményesek legyenek;

11.  e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy hatékonyan kövesse nyomon és értékelje, hogy a tagállamok tiszteletben tartják-e az Unió alapvető értékeit; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásáról valamennyi tagállamban, hogy kövesse nyomon és értékelje a tagállamok ezen értékeknek való megfelelését, továbbá gondoskodjon válaszlépések megtételéről ezek bármely esetlegesen bekövetkező szisztematikus megsértése esetén;

12.  ünnepélyesen elismeri ezért a második világháború alatt történt roma népirtás történelmi tényét;

13.  felhívja a tagállamokat, hogy hivatalosan ismerjék el ezt a népirtást és a romák üldözésének a második világháború idején előfordult más formáit, például a deportálást és az internálást;

14.  kijelenti, hogy európai napot kell kijelölni a romák ellen a második világháború során elkövetett népirtás áldozatainak emlékére, és hogy ezt a napot Európai Roma Holokauszt Emléknapnak kell hívni;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a tagjelölt országoknak, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek és az ENSZ-nek.

(1) HL C 199. E, 2012.7.7., 112. o.

Jogi nyilatkozat