Index 
Elfogadott szövegek
2015. április 28., Kedd - StrasbourgVégleges kiadás
A biztosjelölt pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozatának ellenőrzéséről (az eljárási szabályzat XVI. melléklete 1. pontja a) alpontjának értelmezése)
 A halászhajók legénységére vonatkozó szabályokról szóló nemzetközi egyezmény ***
 2/2015. sz. költségvetés-módosítási tervezet: A 2014-2020. évre vonatkozó többéves pénzügyi keret módosítása
 A fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítése ***II
 Az üzemanyag-minőségről szóló irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelv módosítása ***II
 A könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése ***II
 A tengeri szállításból eredő szén-dioxid-kibocsátás ***II
 Európai statisztikák***II
 A közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv ***I
 A fogások kirakodására vonatkozó kötelezettség ***I
 Az EK-Ororszország partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Horvátország uniós csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv ***
 A bolognai folyamat végrehajtása
 Az európai film a digitális korban
 Az új uniós erdőgazdálkodási stratégia

A biztosjelölt pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozatának ellenőrzéséről (az eljárási szabályzat XVI. melléklete 1. pontja a) alpontjának értelmezése)
PDF 240kWORD 62k
Az Európai Parlament 2015. április 28-i határozata a biztosjelölt pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozatának ellenőrzéséről (az eljárási szabályzat XVI. melléklete 1. pontja a) alpontjának értelmezése) (2015/2047(REG))
P8_TA(2015)0096

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Alkotmányügyi Bizottsága elnökének 2015. április 9-i levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 226. cikkére,

1.  úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat XVI. melléklete 1. pontja a) alpontjához az alábbi értelmezést csatolja:

"A biztosjelölt pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozatának a jogi ügyekért felelős bizottság általi ellenőrzése nem csak arra terjed ki, hogy a nyilatkozatot megfelelően töltötték-e ki, hanem annak értékelésére is, hogy a nyilatkozat tartalmából nem következik-e összeférhetetlenség. Ezek alapján a meghallgatásért felelős bizottság dönt arról, hogy kér-e további információt a biztosjelölttől."

2.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.


A halászhajók legénységére vonatkozó szabályokról szóló nemzetközi egyezmény ***
PDF 242kWORD 61k
Az Európai Parlament 2015. április 28-i jogalkotási állásfoglalása a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek a halászhajók személyzetének képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló nemzetközi egyezményéhez az Európai Unió érdekében történő csatlakozásra a tagállamoknak adott felhatalmazásról szóló tanácsi határozat tervezetéről (15528/2014 – C8-0295/2014 – 2013/0285(NLE))
P8_TA(2015)0097A8-0064/2015

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15528/2014),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 46. cikkével, 53. cikkének (1) bekezdésével, 62. cikkével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával, valamint 218. cikke (8) bekezdésének első albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0295/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére és (2) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság ajánlására (A8-0064/2015),

1.  egyetért a tanácsi határozat tervezetével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.


2/2015. sz. költségvetés-módosítási tervezet: A 2014-2020. évre vonatkozó többéves pénzügyi keret módosítása
PDF 257kWORD 73k
Az Európai Parlament 2015. április 28-i állásfoglalása az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó, 2/2015. számú költségvetés-módosítási tervezetéről (III. szakasz – Bizottság) szóló tanácsi álláspontról (07660/2015 – C8-0098/2015 – 2015/2013(BUD))
P8_TA(2015)0098A8-0138/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 41. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2014. december 17-én fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel a Bizottság által 2015. január 20-án elfogadott, 2/2015. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2015)0016),

–  tekintettel a Tanács által 2015. április 21-én elfogadott és az Európai Parlamentnek 2015. április 22-én továbbított, a 2/2015. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (07660/2015),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendeletet módosításáról szóló, 2015. április 21-i (EU, Euratom) 2015/623 tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. és 91. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0138/2015),

A.  mivel a 2/2015. sz. költségvetés-módosítási tervezet a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletnek az e rendelet 19. cikke szerinti módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2015)0015) kapcsolódik,

B.  mivel a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 19. cikke rendelkezik a többéves pénzügyi keret új szabályok vagy a megosztott igazgatással végrehajtott programok késedelmes elfogadása esetén történő felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy lehetővé váljon a 2014-ben fel nem használt források következő évekre történő, a megfelelő felső kiadási határokat meghaladó mértékű átvitele,

C.  mivel 2014-ben a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 19. cikke szerinti megosztott igazgatással végrehajtott programokra vonatkozóan a kötelezettségvállalási előirányzatok folyó árakon számítva 21 043 639 478 euró összegben megszűntek, amely megfelel a programok azon 2014-ben esedékes részeinek, amelyeket nem sikerült sem 2014-ben lekötni, sem 2015-re átvinni,

D.  mivel a 2/2015. sz. költségvetés-módosítási tervezet ezen előirányzatok legnagyobb részének a 2015-ös költségvetésbe történő átviteléről rendelkezik, kisebb átvitt részeket pedig a 2016-os és a 2017-es költségvetési tervezetekbe építene be,

E.  mivel a 2/2015. sz. költségvetés-módosítási tervezet javasolja az 1b. alfejezet, a 2. fejezet és a 3. fejezet alatti különböző megosztott irányítású alapokra vonatkozó 2015-ös kötelezettségvállalási előirányzatok 16 476,4 millió euróval történő növelését,

F.  mivel a 2/2015. sz. költségvetés-módosítási tervezet javasolja továbbá a 4. fejezet alatti Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) 2,5 millió euróval történő növelését, a 4. fejezetből és az 1b. alfejezetből az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – európai területi együttműködés (ETC) programjai számára biztosított hozzájárulások hasonló módon történő kezelésének megőrzése érdekében,

1.  tudomásul veszi a 2/2015. sz. költségvetés-módosítási tervezetet a Bizottság által benyújtott formájában, valamint a Tanács erről szóló álláspontját;

2.  emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet ilyen felülvizsgálata a többéves pénzügyi keretidőszakok kezdetén szokásos eljárás, valamint hogy a kapcsolódó költségvetés-módosítási tervezetet e felülvizsgálathoz kell igazítani;

3.  emlékeztet arra, hogy az európai polgárok és a tagállamok gazdaságai számára létfontosságú, hogy a 2014-es év fel nem használt előirányzatait át lehessen vinni a következő évekre a munkahelyteremtés és a növekedés elősegítése érdekében;

4.  üdvözli, hogy a 2014-es évben fel nem használt előirányzatokat a lehető legnagyobb mértékben átvitték a 2015-ös pénzügyi évre, mivel ez megelőzi a bizonyos tagállamokkal, régiókkal és operatív programokkal szembeni tisztességtelen elbánást, felgyorsítja a kohéziós politika végrehajtását és teljesítését, valamint elősegíti a kifizetések többéves pénzügyi keretidőszak végére történő koncentrálódásának elkerülését;

5.  aggodalommal tölti el azonban ennek az egyéves halasztásnak a kifizetések általános helyzetére gyakorolt hosszú távú hatása; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a végrehajtást és tegyen meg minden tőle telhetőt a kifizetetlen számlák miatti lavinahatás elkerülése érdekében, szükség esetén a kifizetési előirányzatok éves szintjének kiigazítására irányuló megfelelő javaslatok révén, összhangban a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseivel;

6.  felhívja a figyelmet arra, hogy a fel nem használt előirányzatok nagy részének 2014-ről 2015-re való átvitelére vonatkozó döntés rugalmas hozzáállást kívánhat meg a Bizottságtól az egyenlőtlen pénzügyi profilból adódó lehetséges nehézségek megoldása érdekében, amelyek a 2014–2020 közötti időszakban fel nem használt kötelezettségvállalásokhoz vezethetnek; kéri a Bizottságot, hogy a hasonló múltbéli tapasztalatok alapján, amelyek figyelembe vették a programok késői jóváhagyását, javasoljon megfelelő intézkedéseket arra az esetre, ha ilyen helyzet állna elő;

7.  hangsúlyozza, hogy erről a költségvetés-módosítási tervezetről megfelelő időben meg kell állapodni az érintett programok gyors elfogadásának lehetővé tétele érdekében;

8.  jóváhagyja a 2/2015. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

9.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy az 1/2015. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, a Régiók Bizottságának, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(2) HL L 69., 2015.3.13.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) HL L 103., 2015.4.22., 1. o.


A fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítése ***II
PDF 249kWORD 62k
Az Európai Parlament 2015. április 28-i jogalkotási állásfoglalása a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatáson alapuló fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (05130/3/2015 – C8-0063/2015 – 2013/0165(COD))
P8_TA(2015)0099A8-0053/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (05130/3/2015 – C8–0063/2015),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. szeptember 19-i véleményére(1),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2013)0316) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0053/2015),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 341., 2013.11.21., 47. o.
(2) Elfogadott szövegek, 2014.2.26., P7_TA(2014)0154.


Az üzemanyag-minőségről szóló irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelv módosítása ***II
PDF 252kWORD 71k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2015. április 28-i jogalkotási állásfoglalása a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (a közvetett földhasználat-változásról szóló irányelv) elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (10710/2/2014 – C8-0004/2015 – 2012/0288(COD))
P8_TA(2015)0100A8-0025/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (10710/2/2014 – C8-0004/2015),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság2013. április 17-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel első olvasatban kialakított álláspontjára(2) a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatáról (COM(2012)0595),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2015. április 1-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 69. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0025/2015),

1.  elfogadja második olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban 2013. április 28-án került elfogadásra a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/1513 irányelv.)

(1) HL C 198., 2013.7.10., 56. o.
(2) Elfogadott szövegek, 2013.9.11., P7_TA(2013)0357.


A könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése ***II
PDF 491kWORD 69k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2015. április 28-i jogalkotási állásfoglalása a 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából első olvasatban elfogadott tanácsi álláspontról (05094/1/2015 – C8-0064/2015 – 2013/0371(COD))
P8_TA(2015)0101A8-0130/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (05094/1/2015 – C8‑0064/2015),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. február 26-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2014. április 3-i véleményére(2),

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatáról első olvasatban kialakított álláspontjára(3) (COM(2013)0761),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0130/2015),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  jóváhagyja ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

4.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

5.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Melléklet a jogalkotási állásfoglaláshoz

Az Európai Parlament nyilatkozata

Az Európai Parlament tudomásul veszi a Bizottság nyilatkozatát a 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése tekintetében történő módosításáról szóló megállapodás elfogadásáról.

A Bizottság az indokolásában kijelentette, hogy az eredeti javaslata célja „az, hogy korlátozza a környezetet érő negatív hatásokat, különösen a szemetelést illetően, valamint hogy ösztönözze a hulladékkeletkezés megelőzését és az erőforrások hatékonyabb felhasználását, ugyanakkor csökkentse a negatív társadalmi-gazdasági hatásokat. A javaslat célja konkrétabban az 50 mikronnál (0,05 milliméternél) vékonyabb műanyag hordtasakok Európai Unión belüli felhasználásának csökkentése.”

Az Európai Parlament úgy véli, hogy a társjogalkotók által jóváhagyott szöveg teljes mértékben összhangban van a Bizottság javaslatának célkitűzéseivel.

A Bizottság a hatásvizsgálatában megállapította, hogy „az a megoldás, amely egyidejűleg tartalmaz egy uniós szinten kitűzött megelőzési célszámot egy árképzési intézkedésre vonatkozó konkrét ajánlással egyetemben, valamint azt a lehetőséget, hogy a tagállamok piaci korlátozásokat alkalmazhatnak a 18. cikk alóli kivétel révén [...] a legalkalmasabb arra, hogy ambiciózus környezeti eredményeket hozzon, miközben pozitív gazdasági hatásokat ér el, korlátozza a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatásokat, biztosítja az intézkedések nyilvánosság általi elfogadását, és hozzájárul a fenntartható fogyasztás szélesebb körű tudatosításához.

Az Európai Parlament úgy véli, hogy a közösen elfogadott végleges szöveg a Bizottság saját hatásvizsgálatában szereplő, előnyben részesített megoldásra épül, és megfelelő rendelkezéseket állapít meg a tagállamok számára, amelyek biztosítani fogják, hogy az egész Unióban ténylegesen csökkenjen a műanyag zacskók felhasználása.

Az Európai Parlament emlékeztet továbbá arra, hogy a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2003. évi intézményközi megállapodás (30) bekezdése szerint a társjogalkotók mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy bármilyen lényeges módosítás elfogadását megelőzően kell-e hatásvizsgálatot végezni.

Az Európai Parlament emlékeztet arra is, hogy az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdése szerint „az intézmények jóhiszeműen és kölcsönösen együttműködnek egymással”. A Parlament értékeli a Bizottság által az intézményközi tárgyalások lezárására tett erőfeszítéseket. Sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a bizottsági nyilatkozat olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a jogalkotási eljárás során már kellő figyelmet kaptak.

A Parlament végül emlékeztet arra, hogy a Bizottság – a Szerződések őreként – teljes mértékben felelős az uniós jog tagállamok általi helyes alkalmazásáért.

(1) HL C 214., 2014.7.8., 40. o.
(2) HL C 174., 2014.6.7., 43. o.
(3) Elfogadott szövegek, 2014.4.16., P7_TA(2014)0417.


A tengeri szállításból eredő szén-dioxid-kibocsátás ***II
PDF 251kWORD 62k
Az Európai Parlament 2015. április 28-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából (17086/1/2014 – C8-0072/2015 – 2013/0224(COD))
P8_TA(2015)0102A8-0122/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (17086/1/2014 – C8-0072/2015),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. október 16-i véleményére(1),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2013)0480) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8‑0122/2015),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 67., 2014.3.6., 70. o.
(2) Elfogadott szövegek, 2014.4.16., P7_TA(2014)0424.


Európai statisztikák***II
PDF 248kWORD 63k
Az Európai Parlament 2015. április 28-i jogalkotási állásfoglalása az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (05161/2/2015 – C8-0073/2015 – 2012/0084(COD))
P8_TA(2015)0103A8-0137/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (05161/2/2015 – C8–0073/2015),

–  tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv értelmében a spanyol képviselőház, Spanyolország Szenátusa és az osztrák Szövetségi Tanács által benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint jogalkotási tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2012. november 6-i véleményére(1),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2012)0167) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0137/2015),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 374., 2012.12.4., 2. o.
(2) Elfogadott szövegek, 2013.11.21., P7_TA(2013)0505.


A közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv ***I
PDF 717kWORD 263k
Az Európai Parlament 2015. április 28-án elfogadott módosításai a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2187/2005/EK rendelet módosításáról és az 1098/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2014)0614 – C8-0174/2014 – 2014/0285(COD))(1)
P8_TA(2015)0104A8-0128/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezménye16 – amelynek az Unió részes fele – rendelkezik állományvédelmi kötelezettségekről, beleértve azt a kötelezettséget is, hogy a halászott fajok állományméretét a maximális fenntartható hozamot eredményező szinten kell fenntartani vagy arra a szintre kell helyreállítani.
(1)  Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezménye16 – amelynek az Unió részes fele – rendelkezik állományvédelmi kötelezettségekről, beleértve azt a kötelezettséget is, hogy a halászott fajok állományméretét a maximális fenntartható hozamot eredményező szinten kell fenntartani vagy arra a szintre kell helyreállítani a releváns környezeti és gazdasági körülmények között.
__________________
__________________
16 HL L 179., 1998.23.6., 3. o.
16 HL L 179., 1998.23.6., 3. o.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban előírja a közös halászati politika (KHP) szabályait. A közös halászati politika célja többek között annak biztosítása, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezetvédelmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, valamint hogy a halászati gazdálkodás vonatkozásában elővigyázatossági megközelítést és ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmazzanak.
(4)  Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban előírja a közös halászati politika (KHP) szabályait. A közös halászati politika célja többek között annak biztosítása, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, valamint hogy a halászati gazdálkodás vonatkozásában kiegyensúlyozott elővigyázatossági megközelítést és ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmazzanak.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  Az e rendeletben meghatározott több fajt érintő gazdálkodási terv megköveteli az általa lefedett fajok különféle ökológiai szerepeinek és funkcióinak figyelembe vételét. Mivel több faj nagy mértékben interakcióban áll egymással, nem lehet fenntarthatóan maximalizálni egyszerre valamennyi faj fogását, ezért el kell dönteni, hogy melyik fajnak biztosítunk prioritást.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
7 b preambulumbekezdés (új)
(7b)  A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a rendelet lehető legnaprakészebbé tételének érdekében figyelembe kell vennie az ICES legnagyobb fenntartható hozamokról szóló legfrissebb ajánlásait és jelentéseit.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
7 c preambulumbekezdés (új)
(7c)  A 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a (továbbiakban: a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) értelmében a kereskedelmi halállományok természetes mérete és koreloszlása fontos indikátora a tengeri környezet jó ökológiai állapotának.
_________________________
1a A tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 56-i 2008/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.25.6., 19. o.).
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A tőkehal-, hering- és sprattállományok közötti dinamika, valamint az említett állományok halászata során ejtett járulékos fogásokban előforduló fajok, nevezetesen a Balti-tengerben élő sima lepényhal, sima rombuszhal, érdes lepényhal és nagy rombuszhal állományainak figyelembevételével több fajra vonatkozó halászati terveket kell készíteni. Az említett terv célja az érintett állományok tekintetében a maximális fenntartható hozam elérése és fenntartása.
(8)  A legfontosabb cél a tőkehal-, hering- és sprattállományok közötti dinamika, valamint az említett állományok halászata során ejtett járulékos fogásokban előforduló fajok, nevezetesen a Balti-tengerben élő sima lepényhal, sima rombuszhal, érdes lepényhal és nagy rombuszhal állományainak figyelembevételével több fajra vonatkozó halászati tervek elkészítése. Az említett terv célja az érintett állományok tekintetében a maximális fenntartható hozam produkálására képes szint feletti fajpopuláció meghatározása, kialakítása és fenntartása, az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésének megfelelően a lehető legkisebbre korlátozva a más fajokat, például a tengeri madarakat, és a tágabb tengeri környezetet érő hatásokat.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A tőkehalállományok és nyíltvízi állományok kiaknázása nem veszélyeztetheti az említett fajok halászata során járulékos fogásként ejtett halállományok, nevezetesen a Balti-tengerben élő sima lepényhal, sima rombuszhal, érdes lepényhal és nagy rombuszhal állományainak fenntarthatóságát. A tervnek ezért a járulékos fogásként ejtett állományok megóvását is biztosítania kell oly módon, hogy a biomassza az elővigyázatossági megközelítésnek megfelelő szint felett maradjon.
(9)  A tőkehalállományok és nyíltvízi állományok kiaknázása nem veszélyeztetheti az említett fajok halászata során járulékos fogásként ejtett halállományok, nevezetesen a Balti-tengerben élő sima lepényhal, sima rombuszhal, érdes lepényhal és nagy rombuszhal állományainak fenntarthatóságát. A tervnek ezért a járulékos fogásként ejtett állományok megóvását is biztosítania kell oly módon, hogy a biomassza a maximális fenntartható hozamot biztosítani képes halászati gazdálkodás elővigyázatossági és az ökoszisztéma-alapú megközelítésének megfelelő szint felett maradjon.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  Az 1380/2015/EU rendelet célja továbbá a visszadobások fokozatos megszüntetése a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények figyelembevételével, elkerülve és csökkenve a nem szándékos fogásokat. E célt a halászeszközök és -gyakorlatok szelektivitásának fokozásával lehet elérni.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a halászati lehetőségeket a többéves tervekben meghatározott célértékeknek megfelelően kell megállapítani.
(11)  Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a halászati lehetőségeket a többéves tervekben meghatározott célértékeknek megfelelően kell megállapítani. A halászati mortalitás és a biomassza vonatkozásában elérendő szinteknek figyelembe kell venniük a legújabb legjobb tudományos szakvéleményeket.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Ezeket a célértékeket ezért a tudományos szakvélemények alapján a halászati mortalitás arányszámaiként kell meghatározni és kifejezni19.
(12)  Ezeket a célértékeket ezért a tudományos szakvélemények alapján a halászati mortalitás arányszámaiként kell meghatározni és kifejezni19, a halászott fajok állományméretét a maximális fenntartható hozamot eredményező szinten fenntartva vagy arra a szintre helyreállítva. A maximális fenntartható hozamot biztosító halászati arány a kiaknázás felső szintje kell legyen.
__________________
__________________
19 ICES technical services, September 2014 http://www.ices.dk/sites/pub/Publication%20Reports/Advice/2014/Special%20Requests/EU_Fmsy_range_for_Baltic_cod_and_pelagic_stocks.pdf
19 ICES technical services, September 2014 http://www.ices.dk/sites/pub/Publication%20Reports/Advice/2014/Special%20Requests/EU_Fmsy_range_for_Baltic_cod_and_pelagic_stocks.pdf
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Védelmi referenciapontokat kell meghatározni annak érdekében, hogy még elővigyázatosabban lehessen eljárni olyan esetekben, amikor az állomány mérete egy meghatározott kritikus, komoly kockázatot jelentő szint alá csökken. Ezeket a védelmi referenciapontokat egy állományt illetően a szaporodóképes biomassza legalacsonyabb szintjén kell megállapítani, amely összhangban van a teljes szaporodási kapacitással. Korrekciós intézkedéseket kell előírni arra az esetre, ha az állomány mérete a szaporodóképes biomassza legalacsonyabb szintje alá esik.
(13)  Védelmi referenciapontokat kell meghatározni annak érdekében, hogy még elővigyázatosabban lehessen eljárni olyan esetekben, amikor az állomány mérete egy meghatározott kritikus, komoly kockázatot jelentő szint alá csökken. Ezeket a védelmi referenciapontokat egy állományt illetően a maximális fenntartható hozamot biztosító biomassza szintjén kell megállapítani. Korrekciós intézkedéseket kell előírni annak megakadályozására, hogy az állomány mérete e szint alá essen.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)   A járulékos fogásként ejtett halállományok esetében – a szaporodóképes biomassza legalacsonyabb szintjére vonatkozó szakvélemény hiányában – célirányos védelmi intézkedéseket kell elfogadni, ha az állomány a tudományos szakvélemények szerint fenyegetettségnek van kitéve.
(14)   A járulékos fogásként ejtett halállományok esetében – a szaporodóképes biomassza legalacsonyabb szintjére vonatkozó szakvélemény hiányában – célirányos védelmi intézkedéseket kell elfogadni, ha az állomány a más indikátorok alapján kialakított tudományos szakvélemények szerint fenyegetettségnek van kitéve. A szükséges intézkedések meghozatala érdekében gyorsan rendelkezésre kell bocsátani a járulékos fogások szaporodóképes biomasszájára vonatkozó tudományos adatokat.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt kirakodási kötelezettség teljesítése érdekében a tervnek – a 15. cikk (4) bekezdésének a)–c) pontjában foglaltak szerint – egyéb gazdálkodási intézkedéseket is elő kell írnia. Ezeket az intézkedéseket felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell meghatározni.
(16)   Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt kirakodási kötelezettség teljesítése érdekében a tervnek – a 15. cikk (4) bekezdésének a)–c) pontjában foglaltak szerint – egyéb gazdálkodási intézkedéseket is elő kell írnia. Ezeket az intézkedéseket felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell meghatározni, az adott tanácsadó testülettel való konzultációt követően.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  A Bizottságnak figyelembe kell vennie az adott tanácsadó testület véleményét az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt kirakodási kötelezettség teljesítése érdekében a 15. cikk (4) bekezdésének a)–c) pontjában foglaltak szerinti egyéb gazdálkodási intézkedések meghatározása céljából elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)   A tervnek felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadott kísérő technikai intézkedésekről is rendelkeznie kell annak érdekében, hogy hozzájáruljon a terv célkitűzéseinek eléréséhez, különösen a fiatal egyedek, illetve az ívó halak védelméhez. A 2187/200520/EK tanácsi rendelet felülvizsgálatáig szem előtt kell tartani, hogy ezek az intézkedések a rendelet egyes nem lényegi elemétől eltérhetnek, amennyiben az a terv célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.
(17)   A tervnek az adott tanácsadó testülettel való konzultációt követően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadott kísérő technikai intézkedésekről is rendelkeznie kell annak érdekében, hogy hozzájáruljon a terv célkitűzéseinek eléréséhez, különösen a fiatal egyedek, illetve az ívó halak védelméhez. A 2187/200520/EK tanácsi rendelet felülvizsgálatáig szem előtt kell tartani, hogy ezek az intézkedések a rendelet egyes nem lényegi elemétől eltérhetnek, amennyiben az a terv célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.
__________________
__________________
20 A Tanács 2005. december 21-i 2187/2005/EK rendelete a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1434/98/EK rendelet módosításáról és a 88/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 349., 2005.12.31., 1. o.).
20 A Tanács 2005. december 21-i 2187/2005/EK rendelete a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1434/98/EK rendelet módosításáról és a 88/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 349., 2005.12.31., 1. o.).
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  A Bizottságnak a terv célkitűzéseinek eléréséhez egyes kísérő technikai intézkedések elfogadásakor figyelembe kell vennie az adott tanácsadó testületek véleményét.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A műszaki és a tudományos fejlődéshez való, kellő időben és arányos módon történő alkalmazkodás céljából, a rugalmasság biztosítására és egyes intézkedések alakításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően e rendelet kiegészítéseként a sima lepényhalat, az érdes lepényhalat, a nagy rombuszhalat és a sima rombuszhalat érintő korrekciós intézkedések, a kirakodási kötelezettség végrehajtása, valamint technikai intézkedések vonatkozásában jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, a kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is.
(18)  A műszaki és a tudományos fejlődéshez való, kellő időben és arányos módon történő alkalmazkodás céljából, a rugalmasság biztosítására és egyes intézkedések alakításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően e rendelet kiegészítéseként a sima lepényhalat, az érdes lepényhalat, a nagy rombuszhalat és a sima rombuszhalat érintő korrekciós intézkedések, a kirakodási kötelezettség végrehajtása, valamint technikai intézkedések vonatkozásában jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson szakérői szinten és a tagállami és uniós szaktestületekkel, beleértve az Európai Parlament és a Tanács szakérőit is. Az érintettekkel intenzív vitát kell folytatni az egyes intézkedésekre vonatkozó javaslatok véglegesítése előtt. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, a kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
18 a preambulumbekezdés (új)
(18a)  A Bizottságnak figyelembe kell venni az adott tanácsadó testület véleményét a rendelet hatályát a sima lepényhalra, az érdes lepényhalra, a nagy rombuszhalra és sima rombuszhalra vonatkozó korrekciós intézkedések, valamint a kirakodási kötelezettségek végrehajtása és a technikai intézkedések tekintetében kiterjesztő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
18 b preambulumbekezdés (új)
(18b)  Az e rendeletben meghatározott terv végrehajtásakor kiemelten kell kezelni az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározott regionalizáció elvének alkalmazását.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)   Az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően amennyiben a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy a tervben foglaltak szerint egyes védelmi intézkedések vonatkozásában felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, a balti-tengeri halászatban közvetlen gazdálkodási érdekkel bíró tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ilyen intézkedésekre irányuló közös ajánlásokat nyújthassanak be annak érdekében, hogy az említett intézkedések kidolgozása megfeleljen a Balti-tenger és az ott folytatott halászat sajátosságainak. A rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint meg kell határozni az említett ajánlások benyújtásának határidejét.
(19)   Az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően amennyiben a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy a tervben foglaltak szerint egyes védelmi intézkedések vonatkozásában felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, a balti-tengeri halászatban közvetlen gazdálkodási érdekkel bíró tagállamoknak és tanácsadó testületeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ilyen intézkedésekre irányuló közös ajánlásokat nyújthassanak be annak érdekében, hogy az említett intézkedések kidolgozása megfeleljen a Balti-tenger és az ott folytatott halászat sajátosságainak. A rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint meg kell határozni az említett ajánlások benyújtásának határidejét.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)  A terv hatékonyságának és innovatív jellegének fokozása érdekében a közös ajánlások és az azokat követő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok célja annak biztosítása kell legyen, hogy alulról felfelé építkező és eredményalapú megközelítést alkalmaznak.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
19 b preambulumbekezdés (új)
(19b)  A Bizottságnak a tervben szereplő egyes védelmi intézkedésekre vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell vennie az adott tanácsadó testületek véleményét.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  Szabályokat kell megállapítani annak biztosítására, hogy az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete1a szerinti pénzügyi támogatást a halászati tevékenység ideiglenes szüneteltetése esetén is biztosíthassák.
___________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 508/2014/EU rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  Az időkeretet illetően a maximális fenntartható hozamot az érintett állományok vonatkozásában várhatóan 2015-re kell elérni. Attól kezdődően pedig azt fenn kell tartani.
(25)  Az időkeretet illetően az érintett állományok vonatkozásában a célokat lehetőleg 2015-re kell elérni. A kiaknázási arányok későbbi elérése csak akkor engedélyezhető, ha 2015-re való elérésük komolyan veszélyeztetné az adott halászflották szociális és gazdasági fenntarthatóságát. 2015 után a lehető leghamarabb, de minden esetben legkésőbb 2020-ig el kell érni ezeket az arányokat. Attól kezdődően pedig azokat fenn kell tartani.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  Halászati erőkifejtési rendszer hiányában a Rigai-öbölre alkalmazandó különleges halászati engedélyre, valamint a hajó- és motorcserére vonatkozó különös rendelkezéseket el kell hagyni. A 2187/2005/EK tanácsi rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.
törölve
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
(2)  A terv az ICES 22–32 alkörzetben az érintett állományok halászata során kifogott sima lepényhalra, érdes lepényhalra, nagy rombuszhalra és sima rombuszhalra is alkalmazandó.
(2)  Ez a rendelet intézkedéseket is előír az ICES 22–32 alkörzetben a sima lepényhal, érdes lepényhal, nagy rombuszhal és sima rombuszhal járulékos fogásaira, amelyeket az (1) bekezdésben említett állományok halászata során kell alkalmazni.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – b és c pont
b)  „csapdaháló”: nagyméretű, rögzített, cölöpökre erősített vagy alkalmanként lebegő háló, amely felül nyitott, és fel van szerelve a halak terelésére és megtartására szolgáló különféle eszközökkel. Az ilyen hálók belseje általában a léhés alján zárt kamrákra oszlik;
b)„csapdaháló, varsa és halcsapda”: rögzített, cölöpökre erősített vagy alkalmanként lebegő háló, amely fel van szerelve a halak terelésére és megtartására szolgáló különféle eszközökkel. Az ilyen hálók belseje általában a léhés alján zárt kamrákra oszlik;
c)  „csapdák és kosarak”: rákfélék és halak fogására tervezett, ketrec vagy kosár formájú, különböző anyagokból készült, a tengerfenéken egyesével vagy sorban elhelyezett kis csapdák, amelyeket kötéllel (bójazsinórral) rögzítenek az elhelyezkedésüket jelző felszíni bójákhoz, és amelyek egy vagy több nyílással vagy bemenettel rendelkeznek;
c)  „csapdák és kosarak”: rákfélék és halak fogására tervezett, ketrec vagy kosár formájú, különböző anyagokból készült, a tengerfenéken egyesével vagy sorban elhelyezett csapdák; amelyeket kötéllel (bójazsinórral) rögzítenek az elhelyezkedésüket jelző felszíni bójákhoz, és amelyek egy vagy több nyílással vagy bemenettel rendelkeznek;
Módosítás 63, 28 és 56
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk
(1)  A terv célja az, hogy hozzájáruljon a közös halászati politika 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzéseihez és különösen az alábbi célokhoz:
(1)  A tervnek biztosítania kell a közös halászati politika 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében a tengervédelmi stratégiáról szóló 2008/56/EK keretirányelvben felsorolt célkitűzéseinek és különösen az alábbi céloknak a teljesülését:
a)  az érintett állományok vonatkozásában a maximális fenntartható hozam elérése és fenntartása, és
a)  az érintett állományok vonatkozásában a maximális fenntartható hozamot produkáló biomassza-mennyiség helyreállítása és fenntartása, és
b)  az elővigyázatossági megközelítéssel összhangban a sima lepényhal, sima rombuszhal, érdes lepényhal és nagy rombuszhal állományai megóvásának biztosítása.
b)  a sima lepényhal, sima rombuszhal, érdes lepényhal és nagy rombuszhal a maximális fenntartható hozam produkálására képes szint feletti állományai megóvásának biztosítása.
(2)  A terv célja, hogy hozzájáruljon az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése által az érintett állományokra és a sima lepényhalra vonatkozóan előírt kirakodási kötelezettség teljesítéséhez.
(2)  A terv a legjobb rendelkezésre álló tudományos szakértelem révén a nem kívánt fogások elkerülésével és csökkentésével hozzájárul a visszadobások megszüntetéséhez és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése által az érintett állományokra és a sima lepényhalra vonatkozóan előírt kirakodási kötelezettség teljesítéséhez.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
3 a cikk (új)
3a. cikk
Összhang az uniós környezetvédelmi szabályozással
(1)  A terv a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítését alkalmazza.
(2)  A halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatásainak minimalizálása és a tengeri környezet leromlásának megakadályozása érdekében a tervnek összhangban kell állnia a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvvel és hozzá kell járulnia annak célkitűzéseinek teljesüléséhez, hogy 2020-ra jó környezeti állapot jöjjön létre. Különösen az alábbi célokkal:
a)  az irányelv I. mellékletében szereplő 3. mutatóban szereplő feltételek teljesítésének biztosítása;
b)  az irányelv I. mellékletében szereplő 1., 4. és 6. mutató teljesítéséhez való hozzájárulás, arányosan a halászat teljesítésükben betöltött szerepével.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  A halászati mortalitás célértékét az érintett állományok vonatkozásában 2015-ig kell elérni és azt követően fenntartani az alábbi tartományokban:
(1)  A halászati mortalitás célértékének figyelembe kell vennie a legújabb tudományos szakvéleményeket és azt a lehetőség szerint az érintett állományok vonatkozásában lehetőség szerint 2015-re, de fokozatosan, egyre növekvő alapon legkésőbb 2020-ig el kell érni, és azt követően fenn kell tartani. Az érintett állományok vonatkozásában a halászati mortalitást az alábbi tartományokban kell meghatározni:
Állomány
Halászati mortalitás célértékének tartománya

Állomány
Halászati mortalitás célértékének tartománya

Tőkehal, Balti-tenger Ny
0.23-0.29

Tőkehal, Balti-tenger Ny
0–FMSY

Tőkehal, Balti-tenger K
0.41-0.51

Tőkehal, Balti-tenger K
0–FMSY

Hering, a Balti-tenger középső része
0.23-0.29

Hering, a Balti-tenger középső része
0–FMSY

Hering, Rigai-öböl
0.32-0.39

Hering, Rigai-öböl
0–FMSY

Hering, Botteni-tenger
0.13-0.17

Hering, Botteni-tenger
0–FMSY

Hering, Botteni-öböl
Nincs meghatározva

Hering, Botteni-öböl
0–FMSY

Hering, Balti-tenger Ny
0.25-0.31

Hering, Balti-tenger Ny
0–FMSY

Spratt, Balti-tenger
0.26-0.32

Spratt, Balti-tenger
0–FMSY

Az FMSY (a legnagyobb fenntartható hozamnak megfelelő halászati mortalitás) értékeit a legfrissebb tudományos szakvélemények alapján kell megállapítani, a halászati mortalitás célértéke pedig 0,8*FMSY kell legyen.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A halászati lehetőségeket úgy kell meghatározni, hogy 5%-nál kisebb legyen az esélye annak, hogy túllépik az (1) bekezdésben foglalt táblázatban szereplő F-MSY értékeket.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A rendelet előírja az 508/2014/EU rendelet 33. cikke szerinti halászati tevékenységek ideiglenes felfüggesztését, a rendelet szerinti pénzügyi támogatás nyújtásával.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  A szaporodóképes biomassza legalacsonyabb szintjeként kifejezett védelmi referenciapont, amely összhangban van a teljes szaporodási kapacitással, az érintett állományok esetében a következőképpen alakul:
(1)  A védelmi referenciapont, amely összhangban van a teljes szaporodási kapacitással, az érintett állományok esetében a következőképpen alakul:
Állomány
A szaporodóképes biomassza megengedett legalacsonyabb szintje (tonna)

Állomány
A szaporodóképes biomassza megengedett legalacsonyabb szintje (tonna)

Tőkehal, Balti-tenger Ny
36 400

Tőkehal, Balti-tenger Ny
36 400 2015-re, és a többi évre pedig BMSY

Tőkehal, Balti-tenger K
88 200

Tőkehal, Balti-tenger K
88 200 2015-re, és a többi évre pedig BMSY

Hering, a Balti-tenger középső része
600 000

Hering, a Balti-tenger középső része
600 000 2015-re, és a többi évre pedig BMSY

Hering, Rigai-öböl
Nincs meghatározva

Hering, Rigai-öböl
Nincs meghatározva 2015-re, és a többi évre pedig BMSY

Hering, Botteni-tenger
Nincs meghatározva

Hering, Botteni-tenger
Nincs meghatározva 2015-re, és a többi évre pedig BMSY

Hering, Botteni-öböl
Nincs meghatározva

Hering, Botteni-öböl
Nincs meghatározva 2015-re, és a többi évre pedig BMSY

Hering, Balti-tenger Ny
110 000

Hering, Balti-tenger Ny
110 000 2015-re, és a többi évre pedig BMSY

Spratt, Balti-tenger
570 000

Spratt, Balti-tenger
570 000 2015-re, és a többi évre pedig BMSY

Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben bármely érintett állomány szaporodóképes biomasszája egy adott évben a szaporodóképes biomassza (1) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb szintje alatt van, megfelelő korrekciós intézkedéseket kell elfogadni annak biztosítására, hogy az érintett állomány szintje mihamarabb visszaálljon az elővigyázatossági szintre. Mindenekelőtt a halászati lehetőségeket – a rendelet 4. cikkének (2) bekezdésétől eltérve és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján – az alatt a szint alatt kell megállapítani, amely a halászati mortalitás 4. cikk (1) bekezdésében felsorolt célértékének tartományát eredményezi. Ezek a korrekciós intézkedések adott esetben magukban foglalhatják a Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatok benyújtását és az 1380/2013/EU rendelet 12. cikke szerinti szükséghelyzeti intézkedések Bizottság általi elfogadását is.
(2)  Amennyiben bármely érintett állomány szaporodóképes biomasszája egy adott évben a szaporodóképes biomassza (1) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb szintje alatt van, megfelelő korrekciós intézkedéseket kell elfogadni annak biztosítására, hogy az érintett állomány szintje mihamarabb visszaálljon a maximális fenntartható hozamot biztosító (MSY) szintet meghaladó szintre. Mindenekelőtt a halászati lehetőségeket – a rendelet 4. cikkének (2) bekezdésétől eltérve és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján – az alatt a szint alatt kell megállapítani, amely a halászati mortalitás e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében felsorolt célértékének tartományát eredményezi. Ezek a korrekciós intézkedések adott esetben magukban foglalhatják a Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatok benyújtását és az 1380/2013/EU rendelet 12. cikke szerinti szükséghelyzeti intézkedések Bizottság általi elfogadását is.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 a bekezdés (új)
2a.  Amennyiben bármely érintett állomány biomasszája egy adott évben az alábbi táblázatban meghatározott szint alá esik, megfelelő intézkedéseket kell elfogadni az érintett állomány halászatának leállítására:
Állomány
A biomassza megengedett legalacsonyabb szintje (tonna)

Tőkehal, Balti-tenger Ny
26 000

Tőkehal, Balti-tenger K
63 000

Hering, a Balti-tenger középső része
430 000

Hering, Rigai-öböl
Nincs meghatározva

Hering, Botteni-tenger
Nincs meghatározva

Hering, Botteni-öböl
Nincs meghatározva

Hering, Balti-tenger Ny
90 000

Spratt, Balti-tenger
410 000

Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk
6 cikk
6. cikk
A sima lepényhalat, az érdes lepényhalat, a nagy rombuszhalat és a sima rombuszhalat fenyegető veszély esetén végrehajtandó intézkedések
A sima lepényhalra, érdes lepényhalra, nagy rombuszhalra és sima rombuszhalra vonatkozó technikai védelmi intézkedések
(1)  Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint a sima lepényhal, az érdes lepényhal, a nagy rombuszhal vagy a sima rombuszhal balti-tengeri állományainak megóvását veszély fenyegeti, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 15. cikk alapján a fenyegetett állományt illetően konkrét védelmi intézkedésre és az alábbi intézkedések bármelyikére irányuló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el:
(1)   Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint korrekciós intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a sima lepényhal, az érdes lepényhal, a nagy rombuszhal vagy a sima rombuszhal balti-tengeri állományaival való gazdálkodás az elővigyázatosság elvével összhangban történjen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 15. cikk alapján a sima lepényhal, az érdes lepényhal, a nagy rombuszhal és a sima rombuszhal járulékos fogásait illetően konkrét védelmi intézkedésre és az alábbi technikai intézkedésekre irányuló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el:
c)   a) a halászati kapacitás és a halászati erőkifejtés kiigazítása;
a)  a halászati kapacitás és a halászati erőkifejtés kiigazítása;
d)  b) technikai intézkedések, beleértve:
(1)   a halászeszközök jellemzői, különösen a szembőség, fonalvastagság és a halászeszközök mérete;
b)   a halászeszközök jellemzői, különösen a szembőség, fonalvastagság és a halászeszközök mérete;
(2)   a halászeszközök használata, különösen az eszközök merítési ideje és merítési mélysége;
c)   a halászeszközök használata, különösen az eszközök merítési ideje és merítési mélysége;
(3)   halászati korlátozások vagy tilalmak bizonyos területeken;
d)   halászati korlátozások vagy tilalmak bizonyos területeken;
(4)   halászati korlátozások vagy tilalmak bizonyos időszakokban;
e)   halászati korlátozások vagy tilalmak bizonyos időszakokban;
(5)   minimális védelmi referenciaméret.
f)   minimális védelmi referenciaméret;
g)  a szelektivitáshoz kapcsolódó más jellemzők.
(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt célkitűzések elérésére irányulnak és tudományos szakvéleményeken alapulnak.
(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt célkitűzések, valamint a 3a. cikk szerint az uniós környezetvédelmi szabályozással való összhang elérésére irányulnak és a legjobb rendelkezésre álló tudományos szakvéleményeken alapulnak.
(3)  Az érintett tagállamok az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján az (1) bekezdésben említett konkrét védelmi intézkedések elfogadására közös ajánlásokat nyújthatnak be.
(3)  Az érintett tagállamok az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján az (1) bekezdésben említett konkrét védelmi intézkedések elfogadására közös ajánlásokat nyújthatnak be.
(3a)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság konzultál az Európai Parlamenttel és az érintett tanácsadó testületekkel.
(3b)  A Bizottság az érintett tagállamokkal konzultálva az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatását egy évvel az elfogadásuk után – és azt követően évente – elemzi. Amennyiben az elemzés azt mutatja, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem kezeli megfelelően a helyzetet, az érintett tagállam az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint közös ajánlást nyújthat be.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk
Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kirakodási kötelezettséget az érintett állományokra és a sima lepényhalra nem kell alkalmazni, amennyiben a halászatot a következő eszközökkel folytatják: csapdahálók, csapdák és varsák.
Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kirakodási kötelezettséget tőkehalra nem kell alkalmazni, amennyiben a halászatot a következő eszközökkel folytatják: csapdahálók, csapdák, varsák és halcsapdák.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések a 3. cikkben foglalt célkitűzések elérésére, különösen a fiatal egyedek, illetve az ívó halak védelmére irányulnak.
(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések a 3. cikkben foglalt célkitűzések elérésére, különösen a fiatal egyedek, illetve az ívó halak védelmére, valamint a 3a. cikk szerint az uniós környezetvédelmi szabályozással való összhang elérésére és a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatásainak minimalizálására irányulnak.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  a 2187/2005/EK rendelet 3. és 4. cikkében említett II. és III. mellékletben foglalt célfajokra és szembőségre vonatkozó előírások;
a)  a 2187/2005/EK rendelet II., III. és IV. mellékletében, és e rendelet 3. és 4. cikkében, illetve 14. cikkének (1) bekezdésében foglalt célfajokra, szembőségre és minimális védelmi referenciaméretre vonatkozó előírások;
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés – f pont
f)  a rendelet 22. cikke szerinti, vonóhálóval végzett halászat tilalma a Rigai-öbölben;
törölve
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A Bizottságnak a technikai intézkedések elfogadása előtt továbbá figyelembe kell vennie a legfrissebb tudományos szakvéleményeket, beleértve az ICES tanulmányait is.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 4 b bekezdés (új)
(4b)  A tőkehal ívási időszakában meg kell tiltani a 110 mm-nél kisebb szembőségű fix hálóval, illetve a 120 mm-nél kisebb szembőségű vonóhálóval történő nyílt tengeri halászatot.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
VI a fejezet (új)
VIa. FEJEZET
EGYEDI INTÉZKEDÉSEK
9a. cikk
Különös intézkedések
(1)  Május 1-jétől október 31-ig tilos mindenféle halászati tevékenység a következő koordinátákat összekötő vonalak által meghatározott tengerszakaszon, amelyeket a WGS84 koordinátarendszer szerint kell mérni:
a)  1. terület:
–  55° 45′ N, 15° 30′ E
–  55° 45′ N, 16° 30′ E
–  55° 00′ N, 16° 30′ E
–  55° 00′ N, 16° 00′ E
–  55° 15′ N, 16° 00′ E
–  55° 15′ N, 15° 30′ E
–  55° 45′ N, 15° 30′ E
b)  2. terület:
–  55° 00′ N, 19° 14′ E
–  54° 48′ N, 19° 20′ E
–  54° 45′ N, 19° 19′ E
–  54° 45′ N, 18° 55′ E
–  55° 00′ N, 19° 14′ E
c)  3. terület:
–  56° 13′ N, 18° 27′ E
–  56° 13′ N, 19° 31′ E
–  55° 59′ N, 19° 13′ E
–  56° 03′ N, 19° 06′ E
–  56° 00′ N, 18° 51′ E
–  55° 47′ N, 18° 57′ E
–  55° 30′ N, 18° 34′ E
–  56° 13′ N, 18° 27′ E.
(2)  Minden legalább nyolc méter összhosszúságú uniós hajónak, amely a 3/2005/EK rendelet 2187. cikkével összhangban a balti-tengeri tőkehalhalászatra való halászeszközzel rendelkezik a fedélzetén, vagy azt használ, a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedéllyel kell rendelkeznie.
(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon e cikk módosítására, ha szükségessé válik a 3. cikkben említett célkitűzések megvalósítása, és különösen a fiatal egyedek, illetve az ívó halak védelme érdekében.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk
10 cikk
10 cikk
Regionális együttműködés
Regionális együttműködés
(1)  Az e fejezet szerinti intézkedésekre az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1)–(6) bekezdését kell alkalmazni.
(1)  Az e rendelet 18. cikkének (1)–(6) bekezdése szerinti intézkedésekre az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1)–(6) bekezdését kell alkalmazni.
(2)  Az érintett tagállamok az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján az alábbi határidőn belül közös ajánlásokat nyújthatnak be:
(2)  Az érintett tagállamok a regionális tanácsadó testületekkel való konzultációt követően az e rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében, 8. cikkének (3) bekezdésében és 9. cikkének (4) bekezdésében említett közös ajánlásokat nyújthatnak be, első alkalommal legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül, azt követően pedig – a 14. cikk alapján – a terv értékelésének minden egyes benyújtását követő 12 hónapon belül, de a tagállamokat érintő intézkedések esetén mindenképpen szeptember 1. előtt. Akkor is benyújthatnak ilyen ajánlásokat, ha a terv által kezelt valamely állomány esetében hirtelen változás történik, amennyiben a javasolt intézkedésekre tudományos szakvélemények alapján van szükség, vagy ilyenek indokolják azokat.
a)  a 6. cikk (1) bekezdése szerinti, egy adott naptári évre vonatkozó intézkedések tekintetében legkésőbb az előző év szeptember 1-jéig;
b)  a 8. és 9. cikk (1) bekezdése szerinti intézkedések vonatkozásában első alkalommal legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül, azt követően pedig – a 14. cikk alapján – a terv értékelésének minden egyes benyújtását követő hat hónapon belül.
(2a)  Az érintett tanácsadó testületek is benyújthatnak ajánlásokat a (2) bekezdésben meghatározott ütemezés szerint.
(2b)  Amennyiben a Bizottság eltér a közös ajánlásoktól, az eltérést be kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és azt ellenőrizni kell.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk
12 cikk
12 cikk
Előzetes értesítések
Előzetes értesítések
(1)  Az 17/2009/EK rendelet 1. cikkének (1224) bekezdésétől eltérve az említett cikk szerinti előzetes értesítési kötelezettség a
(1)  Az 1224/2009/EK rendelet 1. cikkének (17) bekezdésétől eltérve az említett cikk szerinti előzetes értesítési kötelezettség a következőkre vonatkozik:
a legalább nyolc méter teljes hosszúságú olyan uniós halászhajók parancsnokaira vonatkozik, amelyek legalább 300 kg tőkehalat
a)   a legalább nyolc méter teljes hosszúságú olyan uniós halászhajók parancsnokaira, amelyek tőkehalra halásznak és legalább 300 kg tőkehalat tartanak a fedélzeten;
vagy 2 tonna, nyíltvízi állományból származó halat tartanak a fedélzeten;
b)  a legalább nyolc méter teljes hosszúságú olyan uniós halászhajók parancsnokaira, amelyek heringre és/vagy sprattra halásznak és legalább 2 tonna, nyíltvízi állományból származó halat tartanak a fedélzeten;
(2)  Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az említett cikkben foglalt előzetes értesítést a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább egy órával kell elküldeni.
(2)  Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az említett cikkben foglalt előzetes értesítést a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább egy órával kell elküldeni. A partmenti tagállam illetékes hatóságai egyedi alapon engedélyezhetik a korábbi behajózást a kikötőbe, amennyiben a megfelelő ellenőrzési intézkedésekhez szükséges feltételek teljesülnek.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – b pont
b)  5 tonna, nyíltvízi állományból származó hal.
b)  2 tonna, nyíltvízi állományból származó hal.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk
14 cikk
14 cikk
A terv értékelése
A terv értékelése
A Bizottság gondoskodik arról, hogy a tervnek az e rendelet hatálya alá tartozó állományokra, valamint az ezen állományok halászatára gyakorolt hatásáról – különösen a tudományos szakvélemények változásának figyelembevétele érdekében – a terv hatálybalépése utáni hatodik évben, majd azt követően minden hatodik évben értékelés készüljön. A Bizottság az említett értékelések eredményeit benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Az e rendelet hatályba lépése utáni harmadik évben, majd azt követően ötévente a Bizottság értékeli a többéves tervnek az e rendelet hatálya alá tartozó állományokra, valamint az ezen állományok halászatára gyakorolt hatását a maximális hozam produkálására képes szint feletti halállományok helyreállítása és megőrzése felé tett előrehaladásra. A Bizottság az említett értékelés eredményeit benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és adott esetben, figyelembe véve a legfrissebb tudományos szakvéleményeket, javasolhatja a többéves terv módosítását vagy kezdeményezheti a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok módosítását.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
IX a fejezet (új)
IXa. FEJEZET
AZ EURÓPAI TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI ALAPBÓL NYÚJTOTT TÁMOGATÁS
14a. cikk
Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból nyújtott támogatás
Az 508/2014/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában az e rendelet szerinti többéves tervet az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikke szerinti többéves tervnek kell tekinteni.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 6., 8. és 9. cikkben említett felhatalmazás a Bizottságot e rendelet hatálybalépésétől határozatlan időre illeti meg.
(2)  A 6., 8. és 9. cikkben említett felhatalmazás a Bizottságot 2015. szeptember 1-jétől számított öt évre illeti meg. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk
A 2187/2005/EK rendelet 20. és 21. cikkét el kell hagyni.
A 2187/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:
(1)  A 13. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.
(2)  A IV. mellékletben a „Legkisebb méret” oszlopban a tőkehalra vonatkozó minimális védelmi referenciaméret tekintetében a „38 cm” szavak helyébe „35 cm” szavak lépnek.

(1) Az ügyet a 61. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra. (A8-0128/2015).


A fogások kirakodására vonatkozó kötelezettség ***I
PDF 251kWORD 97k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2015. április 28-i jogalkotási állásfoglalása a 850/98/EK, a 2187/2005/EK, az 1967/2006/EK, az 1098/2007/EK, a 254/2002/EK, a 2347/2002/EK és az 1224/2009/EK rendeletnek a kirakodási kötelezettség tekintetében történő módosításáról, valamint az 1434/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0889 – C7-0465/2013 – 2013/0436(COD))
P8_TA(2015)0105A8-0060/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0889),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0465/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. április 29-i véleményére(1),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2015. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A8–0060/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2015. április 28-án került elfogadásra a 850/98/EK, a 2187/2005/EK, az 1967/2006/EK, az 1098/2007/EK, a 254/2002/EK, a 2347/2002/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendeletnek, valamint az 1379/2013/EU és az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kirakodási kötelezettség tekintetében történő módosításáról, valamint az 1434/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/812 rendelet.)

(1) HL C 311., 2014.9.12., 68. o.


Az EK-Ororszország partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Horvátország uniós csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv ***
PDF 248kWORD 62k
Az Európai Parlament 2015. április 28-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (11878/2014 – C8-0006/2015 – 2014/0052(NLE))
P8_TA(2015)0106A8-0129/2015

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (11878/2014),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv tervezetére (11513/2014),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkével, 100. cikkének (2) bekezdésével, 207. cikkével és 212. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0006/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére és (2) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A8-0129/2015),

1.  egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének.


A bolognai folyamat végrehajtása
PDF 305kWORD 125k
Az Európai Parlament 2015. április 28-i állásfoglalása a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről (2015/2039(INI))
P8_TA(2015)0107A8-0121/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. cikkére,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és annak 26. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 14. cikkére,

–  tekintettel az 1998. május 25-én Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság részéről a négy illetékes miniszter által Párizsban aláírt, az európai felsőoktatási rendszer struktúrájának harmonizációjáról szóló sorbonne-i együttes nyilatkozatra (Sorbonne-i Nyilatkozat)(1),

–  tekintettel az 1999. június 19-én 29 európai ország oktatási miniszterei által Bolognában aláírt együttes nyilatkozatra (Bolognai Nyilatkozat)(2),

–  tekintettel a felsőoktatásért felelős európai miniszterek konferenciája által 2009. április 28–29-én Leuvenben és Louvain-la-Neuve-ben kiadott közleményre(3),

–  tekintettel a 47 ország oktatási miniszterei által 2010. március 12-én elfogadott Budapest–Bécs Nyilatkozatra, amely hivatalosan elindította az európai felsőoktatási térséget(4),

–  tekintettel a miniszteri konferencia és a 2012. április 26–27-én Bukarestben tartott harmadik bolognai szakpolitikai fórum által kiadott közleményre(5),

–  tekintettel az európai felsőoktatási térséggel foglalkozó 2012. április 26–27-én Bukarestben tartott miniszteri szintű konferencia által elfogadott, az európai felsőoktatási térségre vonatkozó 2020-ig szóló mobilitási stratégiára(6),

–  tekintettel a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (IMI-rendelet) módosításáról szóló 2013. november 20-i európai parlamenti és tanácsi 2013/55/EU irányelvre(7),

–  tekintettel a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadásának a Közösségbe tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében történő megkönnyítéséről szóló, 2005. szeptember 28-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(8),

–  tekintettel a felsőoktatás terén a minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről szóló, 2006. február 15-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(9),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(10) (EQF-LLL),

–  tekintettel az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekre(11),

–  tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében 2009. november 26-án ülésező képviselői által elfogadott következtetésekre az oktatás szerepének a teljes körűen működő tudásháromszög keretében való fejlesztéséről(12),

–  tekintettel a felsőoktatás nemzetközivé tételéről szóló, 2010. május 11-i tanácsi következtetésekre(13),

–  tekintettel az iskolai lemorzsolódás csökkentéséről szóló, 2011. június 28-i tanácsi ajánlásra(14),

–  tekintettel a „Mozgásban az ifjúság – a fiatalok tanulási célú mobilitásának ösztönzése” című, 2011. június 28-i tanácsi ajánlásra(15),

–  tekintettel „Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósítása: oktatás, kutatás és innováció” című, 2006. május 10-i bizottsági közleményre (COM(2006)0208),

–  tekintettel az „Európa 2010: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2020. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az „Európai digitális menetrend ” című, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245),

–  tekintettel az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növeléséről szóló, 2011. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0567),

–  tekintettel a „Felsőoktatás Európában 2009-ben: fejlemények a bolognai folyamatban” című jelentésre (Eurydice, Európai Bizottság, 2009)(16),

–  tekintettel a „2010-ben középpontban az európai felsőoktatás: a bolognai folyamat hatása” című jelentésre (Eurydice, Európai Bizottság, 2010)(17),

–  tekintettel „Az európai felsőoktatási térség 2012-ben: fejlemények a bolognai folyamat végrehajtása” című jelentésre (Eurydice, Európai Bizottság, 2012)(18),

–  tekintettel a felsőoktatási reform tárgyában a pedagógusok körében végzett 2007. évi Eurobarométer-felmérésre(19),

–  tekintettel a felsőoktatási reform tárgyában a hallgatók körében végzett 2009. évi Eurobarométer-felmérésre(20),

–  tekintettel az Eurostat 2009. április 16-i, „A bolognai folyamat az európai felsőoktatásban – a társadalmi dimenzióval és mobilitással kapcsolatos legfontosabb mutatók” című kiadványára(21),

–  tekintettel a 2011. szeptember 8–9-én az örményországi Jerevánban megtartott, a felsőoktatás támogatásáról szóló nemzetközi konferencia zárójelentésére(22),

–  tekintettel a bolognai folyamatról és a diákok mobilitásáról szóló, 2008. szeptember 23-i állásfoglalására(23),

–  tekintettel 2010. május 20-i, „ Egyetemek és vállalkozások párbeszéde: új partnerség az európai egyetemek modernizálásért” című állásfoglalására(24),

–  tekintettel az uniós intézményeknek a bolognai folyamat megszilárdításához és előrelépéséhez való hozzájárulásáról szóló 2012. március 13-i állásfoglalásra(25),

–  tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alapra(26),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A8‑0121/2015),

A.  mivel a jelenlegi gazdasági helyzetben a bolognai folyamat jelentőségének abban kell állnia, hogy az oktatáshoz való széles körű hozzáférés és annak folyamatos aktualizálása révén sikerüljön a lehető legmagasabb szintre fejleszteni a tudást és az innovációt a polgárok javára, és mivel ennek tükröződnie kell az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatában és a Juncker által meghirdetett európai beruházási terv végrehajtásában;

B.  mivel az elemzések azt mutatják, hogy az EU-ban csaknem minden harmadik munkáltatónak vannak problémái, amikor megfelelően képzett munkavállalókat keresnek; mivel a bolognai reform eddig nem volt túl sikeres az Unión belüli strukturális munkaerőhiány (az egyének szakismerete és a munkaerő-piaci kereslet közötti szakadék) csökkentésére irányuló célkitűzés szempontjából; mivel a strukturális munkaerőhiány Európa számára központi kihívássá vált, amely kihat a társadalom valamennyi területére, kezdve a vállalkozások termelékenységétől és hatékonyságától a fiatalok jelenlegi és jövőbeni jólétéig;

C.  mivel a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség problémájának tekintetében nem történt javulás a válság 2008-as kezdete óta; mivel 2014 végén az EU-ban körülbelül 5 millió 25 év alatti fiatal volt munkanélküli;

D.  mivel, ahogy azt egy filozófus mondta, az egyetemeket az igazság és a szépség keresésének kell fémjeleznie azon feladatukon túl, hogy új szakembereket, tudósokat, mérnököket, tanárokat, orvosokat, politikusokat és polgárokat készítenek fel;

E.  mivel fontos, hogy az egyetemeket tekintsük a bolognai folyamat valódi főszereplőinek azon túlmenően, hogy támogatják a regionális és nemzeti intézményeket a koordináció, a szabályozás és a erőforrások terén;

F.  mivel a tudományos körökkel együttműködésben végzett kormányközi kezdeményezés során létrejött erőfeszítések arra irányultak, hogy közös európai válasz szülessen a számos országban tapasztalható komoly problémákra, ám azok nem voltak elégségesek;

G.  mivel a bolognai folyamat valódi célja, hogy az egyetemek autonómiájának tiszteletben tartása mellett támogassa a mobilitást és a nemzetköziesítést, továbbá biztosítsa a különböző felsőoktatási rendszerek színvonalának és minőségének kompatibilitását és összehasonlíthatóságát, és ezzel hozzájáruljon egy valóban demokratikus, a polgároknak egyenlő esélyeket nyújtó európai térség létrehozásához;

H.  mivel szükség van az elmúlt 15 év során elért előrehaladás felmérésére, amely során egyaránt figyelembe kell venni a régiók közötti együttműködéssel kapcsolatosan elmondható sikertörténetet, de szót kell ejteni a felmerülő problémákról, valamint a kitűzött célok egyenetlen mértékű teljesítéséről is;

I.  mivel a nem megfelelő kommunikáció, valamint a valódi cél félreértése következtében előfordulhat, hogy a bolognai folyamatra egyes országokban bürokratikus teherként tekintenek, miközben az országok többségében irányítja és motiválja az oktatási reformokat;

J.  mivel fontos leszögezni a bolognai folyamat páneurópai jellegét, valamint az összes érdekelt fél, köztük a diákok, a tanárok, a kutatók és a felsőoktatási intézmények nem oktatással foglalkozó dolgozóinak részvételét;

K.  mivel az oktatás, a képzés, beleértve a szakképzést is, a tudás és a kutatás folyamatos és fokozott pénzügyi támogatása különösen a válság jelenlegi időszakában döntő fontosságú;

L.  mivel ebben az állandóan változó környezetben újólag meg kell erősíteni a bolognai folyamat alapjául szolgáló politikai kötelezettségvállalást, és az európai intézményeknek, a nemzeti kormányoknak és az összes többi érdekelt félnek a folyamat megvalósításába való bevonását;

A bolognai folyamat szerepe

1.  megjegyzi, hogy az oktatás és a kutatás társadalmunk egyik fő pillére a készségek fejlesztése, a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása szempontjából; hangsúlyozza, hogy az oktatás területén történő nagyobb mértékű beruházás elengedhetetlen szegénység, a társadalmi egyenlőtlenségek és a munkanélküliség, főként a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség hatékony kezelésére és a társadalmi befogadás elősegítésére;

2.  megjegyzi, hogy a bolognai folyamat segíthetne kezelni az EU-n belüli strukturális munkaerőhiányt, ha lehetővé tenné a diákok számára, hogy a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő kompetenciákat szerezzék meg és fejlesszék, és hogy ezáltal el lehetne érni a frissen végzettek foglalkoztathatóságának javításával kapcsolatos fontos célt;

3.  tisztában van azzal a fontos szereppel, amelyet a bolognai folyamat a tudás Európájának létrehozásában tölt be; kiemeli, hogy a tudás, az oktatás és a kutatás terjesztése az Európa 2020 stratégia kulcsfontosságú elemét alkotja, és hozzájárul az európai polgárság kiteljesedésének előmozdításához; kiemeli továbbá, hogy konzultációra van szükség a felsőoktatási közösségen belül (a tanárok, a diákok és a nem oktatói személyzet között) a bolognai folyamattal kapcsolatos reformokkal való szembenállás megértése és olyan közoktatás biztosítása érdekében, amely mindenki számára ingyenes és hozzáférhető és a társadalom igényeihez igazodik;

4.  megjegyzi, hogy a bolognai reformok eredményeként elindult az európai felsőoktatási térség, és jelentős vívmányok születtek az elmúlt 15 év során a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóbbá tétele, a mobilitás fokozása, minőségbiztosítási rendszerek biztosítása és a diplomák elismerése, az oktatási rendszerek minőségének javítása, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének növelése terén;

5.  megjegyzi, hogy a bolognai folyamaton belül még mindig sok a teendő az oktatási rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazítása, az általános foglalkoztathatóság és versenyképesség, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének javítása terén; megjegyzi, hogy az európai felsőoktatási intézményeknek gyorsan kell tudniuk reagálni a modern társadalomban végbemenő gazdasági, kulturális, tudományos és technológiai változásokra, hogy teljesen kihasználják a bennük rejlő lehetőségeket a növekedés, a foglalkoztathatóság és a társadalmi kohézió ösztönzése érdekében;

6.  tudomásul veszi az elkövetkező évek céljait és az európai felsőoktatási térség 2012. évi bukaresti miniszteri szintű konferenciája által felvázolt 2015-ig alkalmazandó nemzeti cselekvési prioritásokat, valamint az európai felsőoktatási térség 2020-ig szóló mobilitási stratégiájára vonatkozó ajánlásait, és javasolja új megfigyelőközpontok létrehozását, a különböző európai egyetemi közösségeket érintő új megközelítések kidolgozását, valamint az említett egyetemi közösségek tagjainak e terv reformfolyamatába való bevonását szolgáló új rendszerek kiépítését;

Prioritások és kihívások

7.  felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy hajtsák végre a közösen elfogadott reformokat, amelyek célja a bolognai folyamat által kitűzött célok megvalósításának meggyorsítása, és az európai felsőoktatási térség hitelességének fokozása; ösztönöz azon országok támogatására, amelyek a reformok végrehajtása során nehézségekbe ütköznek; e tekintetben támogatja az országok, régiók és az érintett érdekelt felek közötti széles körű partnerségek létrehozását;

8.  kéri a tagállamoktól a felsőoktatási intézmények értékelési rendszerének további támogatását és modernizálását, a korábbi nemzetközi oktatási rendszerek normáinak megfelelően, a kiválóság jutalmazásával, figyelembe véve az ismeretek, a kutatás és a tudomány fejlődését;

9.  kiemeli, hogy fontos megőrizni az oktatás sokszínűségét, többek között a nyelvi sokszínűséget; sürgeti a tagállamokat, hogy jelentősen növeljék a tanulmányi ösztöndíjakat és biztosítsák, hogy ezehez könnyen hozzá lehessen férni;

10.  rámutat arra, hogy az európai oktatási és képzési térség célkitűzései megvalósítása során és az európai oktatási és képzési térséggel, az egész életen át tartó tanulás európai térségével és az európai kutatási térséggel együttműködésben az európai felsőoktatási térség fejlesztése és az elért eredményekre való építkezés érdekében további erőfeszítésekre van szükség;

11.  felhívja a bolognai folyamat végrehajtásában érintett összes érdekelt felet a minőségbiztosítás fokozására egy olyan európai felsőoktatási térség megvalósítása érdekében, amely a világméretű tudományos kiválóság referenciájaként növeli vonzerejét;

12.  felhívja a tagállamokat, az európai felsőoktatási térség országait és az EU egészét, hogy – többek között helyi szintű intézkedésekkel, amelyek a bolognai folyamat által kitűzött célok elérésében történő hatékonyabb és dinamikusabb részvételt célozzák – tegyenek többet azért, hogy a bolognai folyamatot jobban megértse és támogassa a nyilvánosság;

13.  rámutat arra, hogy a Bizottság a bolognai folyamat tagjaként fontos szerepet tölt be az európai felsőoktatási térség létrehozásában, és felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a folyamat felgyorsításában, valamint a kitűzött célok elérésére irányuló erőfeszítésekben betöltött szerepét;

14.  rámutat arra, hogy a meghatározott célok közé fel kell venni a felsőoktatási ágazaton belüli oktatás és kutatás minőségét; úgy véli, hogy az említett célok teljesítésének egyik mutatója a frissen végzettek foglalkoztathatóságának növelése lenne, ami az Európa 2020 stratégia egyik célkitűzése is;

15.  a rendelkezésre álló források lehető legjobb és hatékony felhasználása és a közfinanszírozás kiegészítése céljából új és különféle finanszírozási modellek megtalálása érdekében felszólít a kormányok, a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek közötti párbeszéd folytatására; hangsúlyozza továbbá a Horizont 2020 fontosságát az európai felsőoktatási intézmények közötti, együttműködésen alapuló kutatási projektek ösztönzésében, és aggodalmát fejezi ki a keretprogram finanszírozásának csökkentésére irányuló folyamatos törekvések miatt, miközben a költségvetés más területei érintetlenek maradnak;

16.  felhívja a kormányokat, hogy javítsák az oktatással kapcsolatos közfinanszírozás felhasználásának hatékonyságát, és tartsák tiszteletben az EU arra vonatkozó kiemelt célkitűzését, hogy 2020-ra az Unió GDP-jének 3%-át a kutatásra és fejlesztésbe kell befektetni; hangsúlyozza, hogy az oktatás és a kutatás ambiciózus finanszírozására van szükség, mivel ez azon kulcsfontosságú eszközök egyike, amelyek mindenki számára biztosítják a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, valamint a gazdasági válság és a munkanélküliség leküzdését;

17.  megjegyzi, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak kellene a felsőoktatás és a szakképzés számára biztosítania a potenciális finanszírozási lehetőségeket; mély aggodalmát fejezi ki a Horizont 2020 keretprogram kutatáshoz és oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó programjainak az Európai Stratégiai Beruházási Alap javára történő tervezett csökkentése miatt;

18.  figyelmeztet arra, hogy a Horizont 2020 program finanszírozásának bármilyen csökkentése kétségtelenül kihatna a bolognai folyamat maradéktalan végrehajtására, ezért nyomatékosan sürgeti Bizottságot, hogy vonjon vissza bármilyen hasonló javaslatot;

19.  ösztönzi az egész tudományos közösség és a szociális partnerek közreműködésével zajló, felülről lefelé és alulról felfelé építkező megközelítéseket, és sürgeti az európai felsőoktatási térség minisztereinek politikai elkötelezettségét és egymással való együttműködését a bolognai reformok megvalósításához szükséges közös stratégia kidolgozásában;

20.  kéri a tanulmányi programok egyértelműen meghatározott célkitűzéseket magukban foglaló továbbfejlesztését, amely biztosítja azon általános és szakmai ismereteket és készségkészletet, amelyek egyrészt ahhoz szükségesek, hogy a frissen végzettek fel legyenek készítve a munkaerő-piaci igényekre, illetve az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kapacitásuk kiépítésére, másrészt – alapvetőbb módon – a polgárok integrációjához; támogatja az európai keretnek a szakmai képesítések igazolására való teljes körű alkalmazását;

21.  hangsúlyozza a STEM-tantárgyak (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) szerepét és fontosságukat a társadalom, a gazdaság és a frissen végzettek foglalkoztathatósága szempontjából;

22.  a mobilitás megkönnyítése és a diákok tanulmányi és iskolán kívüli eredményeinek összeállítása érdekében kéri a hallgatói munkateherhez és a tanulási eredményekhez kapcsolódó kulcsfontosságú eszközök, azaz az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) és az oklevélmelléklet, megfelelő végrehajtását az európai felsőoktatási térségben;

23.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai felsőoktatási térségben garantálják a felsőfokú képesítések kölcsönös elismerését és kompatibilitását a minőségbiztosítási rendszer európai szinten és az európai felsőoktatási térséghez csatlakozott valamennyi országban történő erősítése érdekében, összhangban az európai minőségbiztosítási szabványok és iránymutatások felülvizsgált változatával; felkéri a az európai felsőoktatási térség valamennyi országát és minőségbiztosítási szervezeteiket, hogy csatlakozzanak az európai minőségbiztosítási hálózatokhoz (a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Szövetségéhez (ENQA) és az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartáshoz (EQAR);

24.  ösztönzi a bolognai folyamat partnereit és különösen a Bizottságot, hogy rendszeresen mérjék fel a kompetenciákat és a készségkereslet és -kínálat közötti eltérést, amikor a frissen végzettek belépnek a munka világába;

25.  hangsúlyozza az Európa 2020 azzal kapcsolatos stratégiai célkitűzését, hogy a 30–34 évesek 40%-a fejezze be a felsőfokú oktatást és szerezze meg a megfelelő készségeket és kompetenciákat, hogy megelégedésére szolgáló munkát találjon;

26.  hangsúlyozza a képesítési keretrendszerek által képviselt érték szerepét az átláthatóság javításában, és kéri a bolognai folyamatban részt vevő valamennyi országot, hogy tegyék kompatibilissé nemzeti képesítési keretrendszerüket az európai felsőoktatási térség rendszereivel és az európai képesítési keretrendszerekkel;

27.  hangsúlyozza, hogy a nemzeti képesítési keretrendszereket sok tagállamban még hozzá kell igazítani az európai képesítési keretrendszerhez, valamint a minőségbiztosításra vonatkozó európai szabványokhoz és iránymutatásokhoz; megjegyzi, hogy sok nemzeti képesítési keretrendszer még nem szerepel az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartásban;

28.  megjegyzi, hogy a diákok, tanárok, kutatók és nem az oktatással foglalkozó dolgozók mobilitása a bolognai folyamat egyik fő prioritása; felhívja a tagállamokat, hogy a mobilitás tekintetében növeljék a lehetőségeket, és kiemeli, hogy fokozni kell az európai felsőoktatási térségre vonatkozó, „Mobilitási stratégia 2020” végrehajtását és a hallgatói mobilitásra vonatkozó 20%-os mennyiségi célkitűzés 2020-ig történő megvalósulását; kiemeli e tekintetben az Erasmus+ program és a Horizont 2020 kulcsfontosságú szerepét és azt, hogy fontos biztosítani e programok gördülékeny és hatékony végrehajtását és előmozdítását; hangsúlyozza, hogy az Erasmus + programmal kapcsolatos tanulmányi ösztöndíjakat mentesíteni kell az adók és társadalombiztosítási járulékok alól;

29.  felhív a mobilitásban részt vevő hallgatók fokozatos, az egyetemek hivatalos tantervébe történő bevonására;

30.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a művészeti és zenei tanulmányokat folytató hallgatók és oktatóik is megfelelően legyenek képviselve az uniós mobilitási programokban;

31.  felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az egyetemek és felsőoktatási intézmények rangsorolásánál vegyék figyelembe az általuk kialakított európai és nemzetközi partnerség szintjét;

32.  felhívja a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási intézmények központi szerepet játszanak a mobilitás előmozdításában és abban, hogy olyan ismeretekkel és készségekkel övezik fel a frissen végzetteket és a kutatókat, amelyek lehetővé teszik, hogy a foglalkoztathatóság tekintetében sikeresek legyenek a világgazdaságban;

33.  felhívja a tagállamokat, az EU-t és az európai felsőoktatási térséget, hogy a nyelvtanulás elősegítésével, az adminisztratív akadályok elhárításával fokozzák a mobilitást, biztosítsanak megfelelő pénzügyi támogatási mechanizmust, valamint a támogatások, ösztöndíjak és hitelek hordozhatóságát; megjegyzi, hogy a mobilitásban továbbra is mérsékelten tudnak részt venni a kevésbé tehetős háttérrel rendelkező hallgatók;

34.  hangsúlyozza, hogy az oktatási paradigma a programtervezés és -végrehajtás tekintetében is a hallgatóközpontú megközelítés felé mozdult el, amely magában foglalja a hallgatók személyes fejlődését; kiemeli annak fontosságát, hogy a hallgatók részt vegyenek a felsőoktatás irányításában;

35.  kiemeli, hogy a tanulmányi programoknak a hosszú távú piaci keresletre kell összpontosítaniuk; hangsúlyozza azt is, hogy a foglalkoztathatóság azt jelenti, hogy a hallgatók a különféle kompetenciák széles körével rendelkeznek, amelyek felkészítik őket a munkaerőpiacra és biztosítja számukra az egész életen át tartó tanulást; e tekintetben az egyetemi közösség és a vállalkozások között a programokról és szakmai gyakorlatról folytatott aktív párbeszédre és nemzeti és határokon átnyúló együttműködésre ösztönöz, ami segíthet a gazdasági válság leküzdésében, ösztönözheti a gazdasági növekedést és hozzájárulhat a tudásalapú társadalom kialakulásához, ezáltal szélesebb társadalmi értelemben lehetőségeket biztosíthat; arra ösztönzi a felsőoktatási intézményeket, hogy legyenek nyitottak a multidiszciplináris tanulmányok, egyetemi kutatóintézetek létrehozása és a különböző partnerekkel való együttműködés felé;

36.  hangsúlyozza, hogy szükség van az egész életen át tartó tanulás széles körű lehetőségeire, valamint a tanulás kiegészítő formáira, például a nem formális és informális oktatásra, amelyek döntő fontosságúak a puha készségek fejlesztéséhez;

37.  szorgalmazza a felsőoktatás, a kutatás és az innováció közötti kapcsolat megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, többek között a kutatásalapú oktatás előmozdítása révén, és felhívja a figyelmet a Horizont 2020 programra mint alapvető finanszírozási mechanizmusra a kutatás előmozdítása szempontjából; szorgalmazza a bolognai folyamatot támogató fellépések, például a Horizont 2020 és az Erasmus + programok jobb összehangolását;

38.  rugalmasabb tanulási utakat szorgalmaz, amelyek magukban foglalják a közös képzési programokat és az interdiszciplináris tanulmányokat, valamint támogatják az innovációt, a kreativitást, a szakoktatást és -képzést, valamint a duális oktatást, a vállalkozói szellem megerősítését a felsőoktatásban, a tanulás és az oktatás gazdagítása és a készségek széles körének továbbfejlesztése biztosításának és az új tanulási, oktatási és értékelési modellek kidolgozása érdekében kéri az új technológiákban, a digitalizálásban és az információs és kommunikációs technológiákban rejlő lehetőségek feltárását;

39.  felszólítja a felsőoktatási intézményeket, a közigazgatási szerveket, a szociális partnereket és a vállalkozásokat, hogy a foglalkoztathatóság megkönnyítése és javítása érdekében folytassanak folyamatos párbeszédet; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az eszmecserének a felsőoktatásnak a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése terén kihasználatlan lehetőségeire kell összpontosítania; felszólítja az európai felsőoktatási térség országait és a felsőoktatási intézményeket, hogy a minőségi szakmai gyakorlatok és a tanulószerződéses gyakorlati képzések biztosítása érdekében e tekintetben fokozzák az együttműködést és a mobilitást; hangsúlyozza, hogy az érdekelt feleknek hatékonyabban együtt kell működniük, hogy emeljék az alapképesítések szintjét, valamint megújítsák a képzett munkaerőt, továbbá fejlesszék a pályaválasztási és foglalkoztatási tanácsadó szolgáltatásaikat, valamint ezek elérhetőségét és minőségét; megjegyzi továbbá, hogy a képzési programokon belül erőteljesebben kell ösztönözni a szakmai gyakorlatokat és a munkahelyen történő tanulást;

40.  hangsúlyozza, hogy a menekülteknek meg kell engedni az európai felsőoktatási térség valamennyi intézményéhez való hozzáférést, ami lehetővé teheti számukra, hogy az oktatás segítségével önálló életet építsenek ki; hangsúlyozza ezen túlmenően, hogy a képzettséget igénylő szakmai tevékenységet kereső frissen végzettek esetében a tartózkodási engedélyek további liberalizációjára van szükség; hangsúlyozza, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket a menekültek kölcsönös elismerésére, különösen az ilyen hallgatók mobilitásának szempontjából;

41.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok, az Unió és az európai felsőoktatási térséghez csatlakozott összes felsőoktatási intézmény felel a társadalmi és gazdasági kihívásokra választ adó minőségi oktatás biztosításáért, és kiemeli, hogy a bolognai folyamaton belül meghatározott célok elérése érdekében szükség van a szoros együttműködésükre;

42.  megjegyzi, hogy csak néhány tagállam hozott létre átfogó stratégiát, hogy bevonja a felsőoktatásba a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező hallgatókat, és ezáltal kezelje az úgynevezett társadalmi szűrő problémáját;

43.  felhív a középiskolai tanároknak a bolognai folyamatba való bevonására a tanárképzéssel és a foglalkoztatási célú mobilitással kapcsolatos minőség előmozdítása tekintetében a tudásalapú társadalom új oktatási és képzési igényeinek való megfelelés és a jobb hallgatói teljesítményhez való hozzájárulás érdekében;

44.  hangsúlyozza az oktatás szerepét, értékét és küldetését a jövő generációinak formálásában, hozzájárulva a szélesebb körű társadalmi és gazdasági kohézióhoz, valamint a munkahelyteremtéshez, a nagyobb versenyképességhez és a növekedési potenciálhoz; e tekintetben a tanári szakma nagyobb elismerésére hív fel;

45.  felszólít arra, hogy tegyenek gazdasági és társadalmi erőfeszítéseket annak érdekében, hogy erősödjön a társadalmi befogadás, biztosítva a minőségi oktatáshoz való tisztességes és nyílt hozzáférést mindenki számára, elősegítve a tudományos és szakmai képesítések, valamint a külföldön töltött tanulmányi időszakok és a korábbi tanulmányok, a puha készségek és a nem formális és informális tanulás elismerését, illetve biztosítva a megfelelő oktatást az egész életen át tartó tanulás révén a diverzifikált hallgatói populáció számára;

46.  kiemeli a bolognai folyamat társadalmi dimenzióját; felhív az alulreprezentált és hátrányos helyzetű csoportok nemzetközi mobilitási programokban is történő nagyobb részvételének tervbe vételére;

47.  hangsúlyozza az oktatási mobilitás szerepét az interkulturális tanulásban, és hogy a bolognai folyamatnak hathatós lépéseket kell tennie a hallgatók interkulturális ismereteinek és a kultúrák közötti tisztelet előmozdítása terén;

48.  felszólít arra, hogy az európai felsőoktatási térség külső dimenziójára vonatkozó stratégiát fejlesszék tovább a világ más régióival való együttműködés révén annak érdekében, hogy növeljék a versenyképességet és a vonzerőt a világban, javítsák az európai felsőoktatási térséggel kapcsolatos tájékoztatást, erősítsék a partnerségen alapuló együttműködést, fokozzák a politikai párbeszédet és nagyobb mértékben ismerjék el a képesítéseket;

49.  hangsúlyozza, hogy az európai felsőoktatási térség országai között fokozni kell az adatgyűjtést a bolognai folyamat kihívásainak hatékonyabb azonosítása és kezelése érdekében;

50.  hangsúlyozza a soron következő európai miniszteri szintű konferencia fontosságát, amelyre 2015 májusában Jerevánban kerül sor, amelyen a 2012–2015 közötti időszakra meghatározott prioritások megvalósítása terén elért előrehaladás tárgyszerű és kritikus felülvizsgálatára kerül sor az európai felsőoktatási térségnek az Unió teljes körű támogatása melletti fellendítése és további megerősítése céljából;

o
o   o

51.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/SORBONNE_DECLARATION1.pdf
(2) http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/BOLOGNA_DECLARATION1.pdf
(3) http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/Leuven_Louvain-la-Neuve_Communiqu%C3%A9_April_2009.pdf
(4) http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/Budapest-Vienna_Declaration.pdf
(5) http://www.ehea.info/Uploads/(1)/Bucharest%20Communique%202012(1).pdf
(6) http://www.ehea.info/Uploads/%281%29/2012%20EHEA%20Mobility%20Strategy.pdf
(7) HL L 354., 2013.12.28., 132. o.
(8) HL L 289., 2005.11.3., 23. o.
(9) HL L 64., 2006.3.4., 60. o.
(10) HL C 111., 2008.5.6., 1. o.
(11) HL C 119., 2009.5.28., 2. o.
(12) HL C 302., 2009.12.12., 3. o.
(13) HL C 135., 2010.5.26., 12. o.
(14) HL C 191., 2011.7.1., 1. o.
(15) HL C 199., 2011.7.7., 1. o.
(16) http://eacea.ec.europa.eu/education/Eurydice/documents/thematic_reports/135EN.pdf
(17) http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/thematic_reports/122EN.pdf
(18) http://www.ehea.info/Uploads/(1)/Bologna%20Process%20Implementation%20Report.pdf
(19) http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl198_en.pdf
(20) http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_260_en.pdf
(21) http://ec.europa.eu/eurostat/documents/3217494/5713011/KS-78-09-653-EN.PDF/3eb9f4ec-dc39-4e51-a18b-b61eb7c2518b?version=1.0
(22) http://www.ehea.info/news-details.aspx?ArticleId=253
(23) HL C 8. E, 2010.1.14., 18. o.
(24) HL C 161. E, 2011.5.31, 95. o.
(25) HL C 251. E, 2013.8.31, 24. o.
(26) Az Európai Parlament és a Tanács rendeletre irányuló javaslata az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról (COM(2015)0010).


Az európai film a digitális korban
PDF 417kWORD 108k
Az Európai Parlament 2015. április 28-i állásfoglalása az európai filmről a digitális korszakban (2014/2148(INI))
P8_TA(2015)0108A8-0123/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkére,

–  tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i egyezményére,

–  tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv)(1),

–  tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel „Az európai audiovizuális politika a digitális korszakban” című, 2014. november 25-i tanácsi következtetésekre(4),

–  tekintettel az „EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az európai digitális menetrendről szóló, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245),

–  tekintettel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv alkalmazásáról – az audiovizuális médiaszolgáltatások és a csatlakoztatott eszközök múltjáról és jövőbeni lehetőségeiről szóló, 2012. május 4-i első bizottsági jelentésre (COM(2012)0203),

–  tekintettel a 2010/13/EU irányelv 13., 16. és 17. cikkének a 2009–2010-es időszakban történő alkalmazásáról – az európai műveknek az EU területén nyújtott, műsorrend szerinti és lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokban történő támogatásáról szóló, 2012. szeptember 24-i első bizottsági jelentésre (COM(2012)0522),

–  tekintettel „Az analógról a digitális korszakra való átállásból eredően az európai filmörökségre váró kihívások” című, 2012. december 7-i harmadik bizottsági jelentésére (SWD(2012)0431) és a mozgóképörökségről és a kapcsolódó ágazati tevékenységek versenyképességéről szóló, 2005. november 16-i 2005/865/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésre,

–  tekintettel az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról szóló, 2012. december 18-i bizottsági közleményre (COM(2012)0789),

–  tekintettel „Az egységes audiovizuális világ felé: növekedés, alkotómunka, értékek” című, 2013. április 24-i bizottsági zöld könyvre (COM(2013)0231),

–  tekintettel a filmekhez és egyéb audiovizuális alkotásokhoz nyújtott állami támogatásról szóló, 2013. november 15-i bizottsági közleményre(5),

–  tekintettel „Az európai film a digitális korszakban – Egyensúlyban a kulturális sokféleség és a versenyképesség között” című, 2014. május 15-i bizottsági közleményre (COM(2014)0272),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának „Az európai film a digitális korszakban” című, 2014. december 4-i véleményére,

–  tekintettel „Az európai mozi a digitális korszakban” című, 2011. november 16-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az audiovizuális művek európai unióbeli online terjesztéséről szóló, 2012. szeptember 11-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtásáról szóló, 2013. május 22-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az audiovizuális világ teljes konvergenciájának előkészítéséről szóló, 2014. március 12-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A8-0123/2015),

A.  mivel a filmek gazdasági és kulturális javak is egyben, amelyek növekedési és foglalkoztatási szempontból jelentősen hozzájárulnak az európai gazdasághoz, és eközben a kulturális és nyelvi sokszínűséget tükrözve elősegítik az európai identitás formálódását, előmozdítják az európai kultúrák határokon átnyúló terjedését, valamint a polgárok körében elősegítik a kulturális cserét és a kölcsönös megértést, valamint hozzájárulnak a kritikus gondolkodás kialakulásához és fejlődéséhez;

B.  mivel az európai kulturális és kreatív ágazatban – és különösen az európai filmiparban – rejlő lehetőségek az európai kulturális sokszínűség és örökség, valamint a fenntartható fejlődés biztosítása és a munkahelyteremtés terén továbbra sincsenek teljes mértékben kiaknázva, amelyekből pedig más gazdasági ágazatok is hasznot húzhatnának, világszinten versenyelőnyhöz juttatva ezáltal Európát;

C.  mivel az európai filmipar – a 2014-ben bemutatott 1500 filmmel – a világ egyik legnagyobb filmgyártója, azonban mind a finanszírozás, mind a gyártás típusa szempontjából heterogén szerkezetű;

D.  mivel az európai filmeket a minőség, az eredetiség és a sokszínűség jellemzi, ennek ellenére Unió-szerte csak korlátozott mértékben népszerűsítsék és forgalmazzák őket, és ez a viszonylag alacsony nézőszámokban is tükröződik, miközben élénk nemzetközi versennyel kell szembenézniük, valamint azzal, hogy terjesztésük Európán belül és kívül nehézségekbe ütközik;

E.  mivel a nem nemzeti európai filmek tagállamokban való terjesztése annak ellenére lanyha maradt, hogy minden évben rengeteg film készül, miközben a nem európai alkotásokat széles körben terjesztik az Unióban;

F.  mivel az európai kulturális és nyelvi sokszínűség gazdagságát és szilárdságát tükröző európai filmek változatossága azt jelenti, hogy az európai filmpiac természetéből eredően széttagolt;

G.  mivel a magas színvonalú filmgyártás előmozdítása rendkívül fontos azon kisebb tagállamok számára, amelyek anyanyelvét csak kevesen beszélik;

H.  mivel a Kreatív Európa program MEDIA alprogramja (a következőkben: MEDIA) új finanszírozási forrásokat és lehetőségeket kínál a nem nemzeti európai filmek forgalmazására és terjesztésére, valamint a közönségszervezésre és médiaműveltség fejlesztésére;

I.  mivel az egységes digitális piac egyik fő célkitűzésének arra kell irányulnia, hogy bizalmat alakítsanak ki az internettel szemben és növeljék a legális audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférést, ezáltal hozzájárulva az európai filmekbe való befektetésekhez;

J.  mivel első bemutatási intervallumként továbbra is a mozifilmek vetítése teszi ki a filmekből származó bevételek nagy hányadát, és ezért ez elengedhetetlen az európai filmgyártás és -forgalmazás finanszírozása szempontjából, valamint jelentősen befolyásolja a szóban forgó filmeknek a későbbi bemutatási intervallumokban elért sikerét;

K.  mivel azonban a növekvő számú, alacsony gyártási és promóciós költségvetésű európai filmek számára kedvező lehetőséget jelentenek a rugalmasabb terjesztési stratégiák és a lekérhető videoszolgáltatás keretében biztosított korábbi elérhetőség;

L.  mivel az értékesítési intervallumok jobb szervezésével maximalizálni lehetne a lehetséges nézőközönséget, és emellett csökkenteni lehetne a filmek nem engedélyezett fogyasztásának vonzerejét;

M.  mivel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 13. cikkének (1) bekezdése annak biztosítására kötelezi a tagállamokat, hogy a lekérhető szolgáltatásokat kínáló szolgáltatók támogassák az európai alkotásokat; mivel ezt a rendelkezést eltérő módon, különböző szintű jogi követelmények előírása mellett hajtották végre, és ennek eredményeképpen a szolgáltatók olyan tagállamokban telepedhetnek le, amelyek a legenyhébb követelményeket alkalmazzák;

N.  mivel az európai filmipar – nemzeti és uniós forrásokból történő – állami finanszírozása főként a filmgyártásra irányul;

O.  mivel a Kreatív Európa program létrehozásáról szóló 1295/2013/EU rendelet 14. cikke értelmében a Bizottság létrehozza a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközét a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítésére és a részt vevő pénzügyi közvetők azon képességének javítására, hogy felmérjék a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő, kölcsönt és finanszírozást igénylő kkv-k projektjeivel összefüggő kockázatokat;

P.  mivel a Bizottság „Az analógról a digitális korszakra való átállásból eredően az európai filmörökségre váró kihívások” című, 2012. december 7-i harmadik jelentésében kiemelte, hogy az európai filmörökség csupán 1,5%-át digitalizálták; mivel ez az arány jelenleg annak ellenére sem változik, hogy egy ideje fennáll annak a kockázata, hogy ez az örökség a jövőbeli generációk számára már nem lesz hozzáférhető, amit például az is mutat, hogy a némafilmek közül mindössze 10%-ot őriztek meg;

Q.  mivel a digitalizálás és a médiakonvergencia új lehetőségeket teremt az európai filmek határokon átnyúló forgalmazása és népszerűsítése terén, valamint több lehetőséget kínál az innovációra és a rugalmasságra, ugyanakkor jelentős változást idéz elő a nézők magatartásában és elvárásaiban;

R.  mivel elengedhetetlen finanszírozásról gondoskodni a filmörökség és a kapcsolódó anyagok digitalizálásához, megőrzéséhez és online hozzáférhetőségének biztosításához, valamint megállapítani a digitális filmek megőrzésére vonatkozó európai előírásokat;

S.  mivel média- és különösen a filmműveltség lehetőséget biztosít arra, hogy a polgárok kifejlesszék magukban a kritikus gondolkozás és megértés képességét, valamint hogy fejlesszék kreativitásukat és önkifejezési képességüket;

T.  mivel a digitális korszakban a szerzői jog továbbra is arra hivatott, hogy ösztönözze a filmgyártásba és filmkészítésbe való befektetéseket, valamint a jogtulajdonosok számára megfelelő díjazást biztosítson, ugyanakkor előmozdítsa új szolgáltatások létrejöttét és a polgárok határokon átnyúló hozzáférését, és hogy lehetővé tegye a kulturális és kreatív ágazatok számára, hogy továbbra is hozzájáruljanak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez;

U.  mivel fontos biztosítani az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló 2012/28/EU irányelv hatékony végrehajtását, valamint azt, hogy a nyilvánosan hozzáférhető árva művek fogalommeghatározása a filmekre is kiterjedjen;

Népszerűsítés, határokon átnyúló forgalmazás és elérhetőség

1.  támogatja, hogy az európai filmipar innovatív szolgáltatások, új üzleti modellek és forgalmazási csatornák létrehozására törekedjen annak érdekében, hogy javítsák az európai filmek határokon átnyúló elérhetőségét az Unióban és ezenfelül lehetővé tenné a nézők számára, hogy a filmek minél nagyobb választékához férjenek hozzá egyre több platformon keresztül; e célból javasolja, hogy az európai filmipar merítsen ihletet az Unión kívüli legjobb kereskedelmi gyakorlatokból;

2.  elismeri, hogy a kreatív alkotások engedély nélküli felhasználása hatással van az alkotói ciklusra és az alkotók jogaira; hangsúlyozza a nagyobb jogszerű, minőségi kínálat és a fiatalok körében való figyelemfelhívás szükségességét;

3.  azt javasolja, hogy – tekintettel a lekérhető videoszolgáltatás (VOD) és az online ügyletek Unión belüli rohamos növekedésére – alaposabban vizsgálják meg az audiovizuális szolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának bevezetését, mivel ez lehetővé tenné a nézők számára hogy tartózkodási helyüktől függetlenül hozzáférjenek a filmekhez;

4.  hangsúlyozza az Unió egészére kiterjedő célzott marketing jelentőségét, amely az európai filmek jobb és hatékonyabb népszerűsítésének biztosítása céljából figyelembe veszi az európai nézőközönség kulturális sajátosságait;

5.  ebben az értelemben a feliratos filmek elérhetőségének javítását szorgalmazza annak érdekében, hogy fokozzák az európai filmek határokon átnyúló terjesztését, a nézők körében még jobban felhívják a figyelmet Európa kulturális és nyelvi sokszínűségére, valamint javítsák a kölcsönös megértést;

6.  megjegyzi, hogy a MEDIA alprogram különös szerepet játszik a feliratozás és a szinkronizálás támogatásában, amelynek célja, hogy növeljék nevezetesen az eredeti változatban vetített, feliratos európai filmek elérhetőségét, ami megkönnyíti terjesztésüket, valamint javítja az európai kultúrák és nyelvek megismerését és megértését;

7.  hangsúlyozza a közelmúltban elfogadott, „Közösségi kiszervezésen (crowdsourcing) keresztüli feliratozás az európai alkotások fokozott terjesztése érdekében” elnevezésű előkészítő intézkedésnek és a Bizottság általi, ezen intézkedés végrehajtására irányuló teendőknek a jelentőségét;

8.  támogatja továbbá az olyan kezdeményezéseket, mint a Bizottságnak „Az európai integráció elősegítése a kultúra által” elnevezésű kísérleti projektje, amelynek célja a feliratos európai filmek kínálatának fokozása az Európa-szerte kiválasztott televíziós műsorok új, feliratozott változatainak elkészítése révén;

9.  ismételten kiemeli, hogy alapvető jelentőséggel bír a filmek fogyatékossággal élők általi elérhetőségének további javítása, különösen a hangalámondás és a feliratozás révén;

10.  hangsúlyozza az európai magántulajdonú, illetve közszolgálati televízió filmgyártásban, illetve a televíziós műsorok és a filmes koprodukciók terén játszott rendkívüli jelentőségét, továbbá kiemeli az Európai Unióban számos, főként kis- és közepes méretű filmgyártó vállalkozás fennmaradásának biztosításában játszott szerepét;

11.  emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament filmdíja, a LUX-díj, amely az évek során egyre nagyobb elismertségre tett szert, a győztes film esetében a felirat mind a 24 hivatalos uniós nyelvre való lefordítása révén jelentős szerepet játszik az európai filmek népszerűsítésében, ezáltal nagyobb láthatóságot, ismertséget és elérhetőséget biztosítva az európai filmeknek; felkéri a nemzeti parlamenteket, hogy az Európai Parlament tájékoztatási irodáival együttműködésben a tagállamokban is népszerűsítsék a LUX-díjat;

12.  felhívja a figyelmet arra, hogy elő kell mozdítani és támogatni kell az európai koprodukciókat, és hogy az ilyen produkciók gyarapodása Európa-szerte az európai filmek szélesebb körű terjesztését eredményezheti;

13.  kiemeli továbbá a kiváló minőségű európai tévésorozatok növekvő sikerét, valamint az ilyen sorozatok gyártása, illetve európai és világpiacon való forgalmazása és népszerűsítése további előmozdításának stratégiai jelentőségét;

14.  felszólítja a tagállamokat, hogy támogassanak és mozdítsanak elő filmfesztiválokhoz hasonló eseményeket annak érdekében, hogy területükön belül ösztönözzék és támogassák az európai filmek forgalmazását és terjesztését;

15.  javasolja, hogy erősítsék meg a mozijegyek árának jobb optimalizálását, az innovatív kedvezményes ajánlatok és az előfizetős ajánlatok fejlesztését célzó intézkedéseket, amelyek hozzájárulnának a filmszínházak vonzerejének és mindenki számára való hozzáférhetőségének biztosításához;

Közönségszervezés

16.  arra bátorítja a forgalmazókat és a mozitulajdonosokat, hogy növeljék az egyéb európai országokból származó filmek ismertségét és elérhetőségét, hogy azok a szélesebb nézőközönséghez is eljussanak;

17.  elismeri, hogy a filmszínházak még mindig a filmek bemutatásának és népszerűsítésének legfontosabb, valamint társadalmi szempontból is fontos helyek, ahol az emberek találkoznak és véleményt cserélnek; hangsúlyozza, hogy a kis és független filmszínházak eltűnése, különösen a kisvárosokban és a kevésbé fejlett régiókban, korlátozza az európai kulturális forrásokhoz, örökséghez és párbeszédhez való hozzáférést; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a filmszínházak megőrzésének céljából nyújtsanak támogatást valamennyi filmszínház digitális vetítő és hangtechnológiával való felszereléséhez;

18.  hangsúlyozza, hogy a filmeknek a gyártás korai szakaszában való népszerűsítése fontos ahhoz, hogy Európa-szerte fokozzák a terjesztést, és nagyobb ismertséget biztosítsanak a lehetséges nézőközönség körében;

19.  hangsúlyozza, hogy a MEDIA fontos szerepet tölt be a közönségszervezéssel kapcsolatos innovatív megközelítések vizsgálatában, különösen a fesztiválok, a filmműveltséget előmozdító kezdeményezések és a közönségszervezésre irányuló fellépések támogatása révén;

Egyenlő versenyfeltételek

20.  emlékeztet arra, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 13. cikkének (1) bekezdése annak biztosítására kötelezi a tagállamokat, hogy a lekérhető szolgáltatásokat kínáló szolgáltatók támogassák az európai alkotásokat; hangsúlyozza, hogy ezt a rendelkezést egyenlőtlen módon, különböző szintű jogi követelmények előírása mellett hajtották végre, és ennek eredményeképpen a szolgáltatók olyan tagállamokban telepedhetnek le, amelyek a legenyhébb követelményeket alkalmazzák;

21.  úgy véli, hogy mindenkinek, aki pénzügyi részesedést vállal az európai filmalkotások készítésében, még ha csak közvetetten is, de gazdasági hasznot kellene húznia az európai filmalkotások közvetlen kínálatából, forgalmazásából vagy terjesztéséből, ideértve az interneten vagy a lekérhető videoszolgáltatáson keresztüli elérhetővé tételt is; felszólítja a Bizottságot, hogy ezt a megközelítést vegye alapul a filmekkel kapcsolatos tagállami támogatási rendszerek és versenyszempontok értékelésekor is;

22.  felszólítja a Bizottságot, hogy ezt vegye figyelembe a jelenlegi jogi keret felülvizsgálatára vonatkozó javaslat benyújtásakor annak érdekében, hogy minden szolgáltató számára tisztességes és egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az európai audiovizuális piacon;

23.  felszólítja a VOD- és SVOD-platformokat, hogy tegyék nyilvánosan elérhetővé a katalógusukban szereplő egyes filmek fogyasztási adatait annak érdekében, hogy hatásuk megfelelő értékelése biztosított legyen;

Finanszírozás

24.  úgy véli, hogy az európai filmek európai és nemzetközi piacokon való terjesztésének fokozása érdekében javítani kell a gyártás és a forgalmazás állami finanszírozása közötti egyensúlyt azzal a céllal, hogy növeljék a készítés, a népszerűsítés és a nemzetközi forgalmazás támogatását;

25.  elengedhetetlennek tartja a filmek forgalmazására, népszerűsítésére és marketingjére szánt költségvetés abszolút értelemben vett növelését anélkül, hogy ez hátrányosan érintené a filmgyártás finanszírozását;

26.  felszólítja különösen a tagállamokat, hogy növeljék a nemzeti filmek külföldi, valamint a nem nemzeti európai filmek korai szakaszban való forgalmazásának és népszerűsítésének közfinanszírozásból történő támogatását;

27.  felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be olyan ösztönzőket, amelyek megkönnyítik az európai filmek gyártását, forgalmazását, rendelkezésre állását és növelik azok vonzerejét; úgy véli, hogy az azonos mértékű, csökkentett héakulcsnak az online és hagyományos módon értékesített kulturális audiovizuális művekre való alkalmazása ösztönzi az új szolgáltatások és platformok növekedését;

28.  kiemeli a Kreatív Európa program kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze által a kulturális és kreatív ágazatban tevékenykedő kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítésében és a pénzügyi közvetítőknek a befektetések növelésére való ösztönzésében játszott szerepét, ami növeli a filmipar finanszírozási lehetőségeit;

29.  ösztönzi, hogy a filmek európai és nemzeti támogatási rendszereinek hatékonyságát és eredményességét különösen a támogatott alkotások minősége és az általuk elért nézők száma alapján értékeljék, és ennek során azt is vegyék figyelembe, hogy a forgalmazás és a közönségszervezés tekintetében milyen mértékben állnak rendelkezésre finanszírozási eszközök, és azok mennyire hatékonyak; felszólítja a Bizottságot, hogy az így kapott eredményekből leszűrt bevált gyakorlatokat osszák meg a többi uniós tagállammal is;

30.  emlékeztet arra, hogy a filmgyártás és közös filmgyártás jelentős pénzügyi befektetést igényel, és a jelenlegi jogi keret nem akadályozza a több országra kiterjedő engedélyeket, ezért hangsúlyozza, hogy a különféle gyártási és forgalmazási eljárásokat továbbra is alkalmazni kellene annak érdekében, hogy ösztönözzék az európai filmekbe való befektetéseket, reagáljanak a nyelvi és kulturális sokszínűséget mutató európai piac igényeire, valamint megőrizzék és előmozdítsák a kulturális sokszínűséget;

31.  kiemeli, hogy az európai filmek számos európai, nemzeti és regionális közforrásból részesülnek támogatásban, melyek hatékonyságának növelése érdekében ösztönözni kellene, hogy a felhasználásuk fokozottabban kiegészítő jellegű legyen;

Európai Filmfórum

32.  üdvözli az Európai Filmfórum létrehozására irányuló bizottsági kezdeményezést, amelynek célja, hogy előmozdítsa a digitális korszakban az összes érdekelt féllel az ágazat előtt jelenleg álló kihívásokról folytatott strukturált párbeszédet, az együttműködés, az információgyűjtés és a legjobb gyakorlatok cseréjének javítása érdekében;

33.  e tekintetben az összes érintett intézmény széles körű részvételét szorgalmazza, valamint kéri, hogy működjenek együtt egymással és főként az Európai Parlamenttel;

Médiaműveltség

34.  felszólítja a tagállamokat, hogy az iskolai tanterven belül és a kulturális oktatási intézményekben erősítsék meg a médiaműveltség és különösen a filmműveltség javítására irányuló erőfeszítéseiket, valamint nemzeti, regionális és helyi szinten dolgozzanak ki a formális, informális és nem formális oktatás és képzés valamennyi szintjét lefedő kezdeményezéseket;

35.  tudatában van annak, hogy a filmszínház generációkat átívelően rendkívül jelentős szerepet tölt be a film- és médiaműveltség elsajátítására szolgáló helyszínként, és üdvözli a filmszínházak e szerepét célzottan támogató intézkedéseket;

36.  felhívja a figyelmet az oktatási célú, fiataloknak szóló filmalkotások támogatására, és támogatja azokat a versenyeket, amelyek keretében a fiatalokat audiovizuális alkotások létrehozására ösztönzik; emellett kiemeli a MEDIA által a filmműveltségre irányuló projekt támogatása terén kínált lehetőségeket;

Innováció

37.  támogatja az olyan innovatív projekteket és gyakorlatokat, mint a Bizottságnak az európai filmek digitális korszakban megvalósuló terjesztésére irányuló előkészítő intézkedése, amelynek célja a filmek több tagállamon belül, a médián keresztül történő rugalmasabb bemutatásának vizsgálata, és üdvözli, hogy ezt az intézkedést beépítették a Kreatív Európa programba;

38.  úgy véli, hogy az ilyen – a bemutatási intervallumok rugalmasabbá tételével járó – kezdeményezések előnyösek lehetnek bizonyos típusú európai filmek esetében az elérhetőség, a közönség megszólítása, a bevételek és a költségmegtakarítások szempontjából, valamint a Bizottságot és a tagállamokat e kezdeményezések további vizsgálatára ösztönzi;

Digitalizálás és archiválás

39.  felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a filmalkotások digitalizálását, és hozzanak létre a digitális formátumokra vonatkozó kötelező tárolási mechanizmusokat, vagy a meglévőket igazítsák hozzá ezekhez a formátumokhoz, előírva a digitális filmekre vonatkozó nemzetközi szabványos digitális mesterkópia tárolását;

40.  kiemeli az audiovizuális archívumok, különösen a mozgóképörökség-védelmi intézmények és a közszolgálati műsorszolgáltatók archívumainak jelentőségét, és sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő szintű finanszírozási és jogvédelmi rendszereket közérdekű küldetéseik teljesítésének elősegítése érdekében, ideértve a megőrzést, a digitalizálást és a filmörökség a nyilvánosság számára való elérhetővé tételét;

41.  hangsúlyozza, hogy az EUROPEANA európai digitális könyvtár fontos szerepet tölt be az európai audiovizuális örökség (film- és televíziós alkotások egyaránt) digitális könyvtáraként;

o
o   o

42.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 95., 2010.4.15., 1. o.
(2) HL C 167., 2001.6.22., 10. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 221. o.
(4) HL C 433., 2014.12.3., 2. o.
(5) HL C 332., 2013.11.15., 1. o.
(6) HL C 153. E, 2013.5.31., 102. o.
(7) HL C 353. E, 2013.12.3., 64. o.
(8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0215.
(9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0232.


Az új uniós erdőgazdálkodási stratégia
PDF 399kWORD 150k
Az Európai Parlament 2015. április 28-i állásfoglalása az erdőket és az erdőalapú ágazatot érintő új uniós erdőgazdálkodási stratégiáról (2014/2223(INI))
P8_TA(2015)0109A8-0126/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett „Az erdőket és az erdőalapú ágazatot érintő új uniós erdőgazdálkodási stratégia” című bizottsági közleményre (COM(2013)0659),

–  tekintettel a Bizottság szolgálatainak az e közleményhez csatolt (SWD(2013)0342) és (SWD(2013)0343) számú munkadokumentumaira,

–  tekintettel a Mezőgazdaság és Halászati Tanács 2014. május 19-i ülésének az új uniós erdőgazdálkodási stratégiáról szóló következtetéseire,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának „Az erdőket és az erdőalapú ágazatot érintő új uniós erdőgazdálkodási stratégia” című 2014. január 30-i véleményére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett„Az erdőket és az erdőalapú ágazatot érintő új uniós erdőgazdálkodási stratégia” című bizottsági közleményről szóló 2014. július 10-i véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió erdészeti stratégiájának végrehajtásáról szóló, 2006. február 16-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló, 2013. november 20-i 1386/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra,

–  tekintettel az Európa 2020 stratégiára, amely az „Innovatív Unió” és az „Erőforrás-hatékony Európa” kiemelt kezdeményezést is magában foglalja;

–  tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia” című bizottsági közleményre (COM(2013)0216),

–  tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia” című bizottsági közleményre (COM(2011)0244),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A8-0126/2015),

A.  mivel az Európai Unió nem rendelkezik hatáskörrel a közös erdőgazdálkodási politika kidolgozására, ugyanakkor az Unió egyes politikái hatást gyakorolhatnak a nemzeti erdőgazdálkodási politikákra, miközben a tagállamok hozzák meg az erdőgazdálkodás és az erdők tekintetében a megfelelő politikai megközelítésekre vonatkozó döntéseket;

B.  mivel a tagállamok egyértelmű hatásköre ellenére megvannak a potenciális előnyei annak, ha az erdőalapú ágazatot, e fontos, európai szinten, de különösen a vidéki térségekben munkahelyeket garantáló, továbbá az ökoszisztémákat védő és mindenki számára környezetvédelmi előnyöket nyújtó gazdasági ágazatot jobban és aktívabban összehangolják és pozícionálják a tagállami hatáskör sérelme nélkül;

C.  mivel a fa megújuló erőforrás, amely gyakran kevéssé kiaknázott Európában, és szavatolni kell e nyersanyag intelligens és fenntartható felhasználását, többek között a know-how továbbfejlesztése és cseréje révén is;

D.  mivel az erdők az egyedi növény-, állat- és gombavilág forrását jelentik;

E.  mivel az erdők méretüket és jellegzetességeiket tekintve jelentős eltéréseket mutatnak, és néhány tagállam területének több mint felét erdők borítják; mivel a fenntartható gazdálkodás keretében kezelt erdők rendkívül fontosak a helyi, regionális, európai és nemzetközi értékteremtés, a vidéki térségekben a foglalkoztatás biztosításaés – különösen a strukturálisan hátrányos helyzetű régiókban – az emberi egészség javát szolgáló, biogazdaságon alapuló társadalomhoz való hozzájárulás szempontjából, és egyúttal jelentős mértékben hozzájárulnak a környezet és az éghajlat védelméhez, valamint a biológiai sokféleséghez is;

F.  mivel az erdei biomassza az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás; mivel az európai erdők jelenleg az uniós szén-dioxid-kibocsátás mintegy 10%-át kötik meg és tárolják, és ily módon határozottan hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérséklését célzó erőfeszítésekhez;

G.  mivel társadalmunk urbanizálódása következtében az uniós polgároknak kevés a kapcsolata az erdőkkel, és csekély ismeretekkel rendelkeznek az erdőgazdálkodást és annak a jólétre, a munkahelyekre, az éghajlatra, a környezetre, az emberi egészségre és a teljes értékteremtési láncra gyakorolt hatását, valamint a tágabb ökoszisztémával való kapcsolatát illetően;

H.  mivel egyre több uniós szakpolitika támaszt igényeket az erdőkkel szemben; mivel ezeket az igényeket gondosan mérlegelni kell, valamint a fa biogazdaságban való új felhasználási módjai és a bioenergia iránti igényt erőforrás-hatékonyságnak, új technológiák használatának és a fenntartható ellátás korlátainak tiszteletben tartásának kell kísérnie;

I.  mivel az európai erdőgazdálkodás a fenntartható gazdálkodáson és a hosszú távú tervezésen alapul, és a fenntarthatóság elvét minden szinten (a helyi szinttől a globális szintig) még erőteljesebben érvényesíteni kell a munkahelyteremtés, a biológiai sokféleség védelme, az éghajlatváltozás mérséklése és az elsivatagosodás elleni küzdelem érdekében;

J.  mivel ki kell emelni az erdők gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szerepét a kulturális és természeti örökség védelmének és előmozdításának és a fenntartható (öko)turizmus összefüggésében;

K.  mivel a világ népességének növekedése egyre nagyobb energiaigénnyel párosul, ezért az erdőknek fontosabb szerepet kell játszaniuk az Unió jövőbeli energiaszerkezetében;

Általános megjegyzések – Az erdő, az erdőgazdálkodás és az erdőalapú ágazatok szerepe a gazdaságban és a társadalomban

1.  üdvözli a Bizottság új uniós erdőgazdálkodási stratégiáról szóló közleményét és az azt kísérő munkadokumentumokat, és nyomatékosan rámutat arra, hogy az uniós erdőgazdálkodási stratégia súlypontját a fenntartható erdőgazdálkodásra és gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból az erdők többfunkciós szerepére kell helyezni, továbbá biztosítani kell az erdőgazdálkodáshoz közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódó közösségi szakpolitikák jobb koordinációját és az azokról szóló jobb tájékoztatást; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az egyre intenzívebb európai szakpolitikai kezdeményezések, így a gazdaság- és foglalkoztatáspolitika, az energiapolitika, a környezet- és éghajlatvédelmi politika az erdőgazdálkodás erőteljesebb hozzájárulását követelik meg;

2.  hangsúlyozza, hogy szisztematikusabban meg kell határozni az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások értékét, és azt figyelembe kell venni az állami és magánszektoron belüli döntéshozatalkor;

3.  rámutat, hogy csak az egészséges és ellenálló hegyvidéki erdők képesek teljes mértékben betölteni azt a szerepüket, hogy védjék az embereket és a természetet, mivel megakadályozzák a lavinák lezúdulását és a kőomlást, valamint az áradásokkal szemben természetes védelmet nyújtanak; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen különösen a határokon átnyúló információcsere;

4.  ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a közösségi szintre emelésre irányuló minden kísérletet le kell állítani, és tiszteletben kell tartani az ágazat helyi és regionális jellegét és a tagállamok hatásköri illetékességét, emellett törekedni kell az Európai Unió és a tagállamok egyes hatásköreinek összeegyeztetésére;

5.  hangsúlyozza, hogy az EU erdeit igen nagy változatosság jellemzi, többek között jelentős különbségek vannak az erdők tulajdonviszonyai, mérete, jellege és a felmerülő kihívások tekintetében;

6.  hangsúlyozza, hogy az EU erdészeti stratégiának figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy az erdők az egyes tagállamok területének több mint felét borítják, és hogy a fenntartható módon kezelt erdők tehát rendkívül fontosak, mivel hozzáadott értéket teremtenek helyi és regionális szinten, és munkahelyeket teremtenek a vidéki térségekben, ugyanakkor jelentős mértékben hozzájárulnak a környezetvédelemhez;

7.  hangsúlyozza a táj adottságaihoz igazodó őshonos fafajtákból álló, ellenálló vegyes erdők különösen értékes szerepét, valamint az általuk nyújtott alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a biológiai sokféleséghez való hozzájárulásukat;

8.  felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák az erdőtulajdonosok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megőrizzék a helyi viszonyoknak megfelelő, őshonos vegyes erdőket, illetve ilyen erdőket telepítsenek;

9.  csalódottságának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az erdészeti dolgozók munkakörülményeit referenciaként nem emelik be a javasolt stratégiába, és arra kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az intelligens munkaszervezés, a magas szintű technológiai előírások és a minőségi munkahelyek kérdését;

10.  megjegyzi, hogy az erdőgazdálkodási ágazat napjainkban több mint 3 millió európai polgárt foglalkoztat, és hangsúlyozza, hogy az ágazat hosszú távú versenyképessége csak szakképzett munkaerővel érhető el;

11.  úgy véli, hogy az uniós erdészeti stratégiának meg kell határoznia azokat a feltételeket, amely lehetővé teszik, hogy az EU megfelelő képzési létesítményekkel és olyan munkaerővel rendelkezzen, amely maradéktalanul ismeri az erdészeti ágazatot érintő jelenlegi kihívásokat és veszélyeket, és egyben ismeri az erdőgazdálkodásra vonatkozó biztonsági szabályokat is;

12.  hangsúlyozza egy közös, átfogó és holisztikus stratégia szükségességét, és üdvözli az erdők és az erdőalapú ágazat gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi szerepének és előnyeinek elismerését az EU-ban;

13.  úgy véli, hogy ezen elismerés szilárd alapot biztosít az EU erdészeti ágazata számára, többek között az erdőket érintő katasztrófák megelőzése és kezelése során, az energiahatékonyság javítására, a versenyképesség fokozására, a foglalkoztatás növelésére, valamint az erdőalapú iparágak megerősítésére és az ökológiai funkciók megőrzésére;

14.  hangsúlyozza, hogy a biogazdaság jelentős szerepet játszik a növekedéssel, foglalkoztatással és befektetéssel kapcsolatos új bizottsági prioritások elérésében;

15.  tudomásul veszi, hogy az EU-nak támogatnia kell a nemzeti politikákat az aktív, többfunkciós, fenntartható erdőgazdálkodás elérése érdekében, beleértve a különböző erdőtípusokra vonatkozó gazdálkodást, valamint a határokon átnyúló kihívásokkal – mint például az erdőtüzekkel, az éghajlat változásaival, a természeti katasztrófákkal és az idegenhonos özönfajokkal – szembeni együttműködés megerősítését;

16.  úgy véli, hogy a stratégiában mélyrehatóbban kell foglalkozni a fák betegségeinek problémájával, mint például a tölgyek pusztulásával, amely károkat okoz Portugália, Spanyolország és Franciaország paratölgyerdőiben, különleges madárvédelmi területeket és bioszféra-rezervátumokat is érintve;

17.  rámutat, hogy a fa iránti kereslet előrejelzések szerinti növekedése lehetőség, egyszersmind pedig kihívás is az erdők és valamennyi erdőalapú ágazat számára, főként azért, mert az éghajlatváltozás következtében várhatóan az erdőket gyakrabban és súlyosabban sújtják majd aszályok, tűzvészek, viharok és fertőzések; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy óvni kell az erdőket ezektől a fokozódó fenyegetésektől, valamint hogy össze kell egyeztetni termelő- és védőfunkcióikat;

18.  üdvözli az erdőtakaró méretének főként őshonos fafajtákkal történő növelésére irányuló fellépést, különösen az élelmiszer-termelésre nem alkalmas – főként a városi területekhez közel elhelyezkedő – területeken a káros hőhatások mérséklése, a szennyezés csökkentése, valamint az emberek és az erdők közötti kapcsolatok javítása érdekében;

19.  kifejezetten támogatja a Bizottságnak az erdőkkel összefüggő foglalkoztatás és jólétteremtés Európában történő fenntartható előmozdítására irányuló törekvéseit,

20.  hangsúlyozza, hogy a fa és – a parafához, faszármazékokhoz, többek között textilrostokhoz hasonló – más erdőalapú anyagok fenntartható termelése és felhasználása fontos szerepet játszik a fenntartható gazdasági modellek kialakítására és a zöld munkahelyek teremtésére nézve;

21.  felszólítja a Bizottságot, hogy elemezze az értéklánc végén tapasztalható ellátási nehézségeket, amelyek a harmadik országokban a kereslet, különösen a rönkfa iránti kereslet növekedésével állnak összefüggésben, valamint hogy támogassa az ágazatot;

22.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teremtsenek ösztönzőket annak érdekében, hogy a női erdőtulajdonosok egyre növekvő csoportja számára külön tanácsadást és támogatást biztosítsanak, hogy erdeikkel aktívan és fenntarthatóan gazdálkodjanak;

23.  kiemeli, hogy az uniós erdők mintegy 60%-a magántulajdonban van, és közel 16 millió magán erdőtulajdonos van, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza a tulajdon és a tulajdonjogok jelentőségét, és támogat minden olyan intézkedést, amely lehetővé teszi az érdekszövetségek számára, hogy részt vegyenek a fenntartható erdőgazdálkodás megerősítéséről és megvalósításáról szóló párbeszédben és javítsák az információcserét;

24.  rámutat arra, hogy az erdőtulajdonosok a vidéki térségek meghatározó szereplői, és ezzel összefüggésben üdvözli az erdőgazdálkodásnak és az agrárerdészetnek a 2014–2020-as időszakra szóló KAP keretében megvalósuló vidékfejlesztési programon belüli elismerését;

25.  úgy véli, hogy az uniós erdőgazdálkodási stratégia hatékonyabban végrehajtható, ha azt megfelelően összehangolják a meglévő uniós finanszírozással, többek között az EMVA-val;

26.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak és a régióknak lehetőségük van kihasználni az egyes vidékfejlesztési programok keretében rendelkezésre álló forrásokat, hogy támogassák a fenntartható erdőgazdálkodást és előmozdítsák az agrárerdészetet, és ily módon olyan környezeti közjavakat biztosítsanak, mint például oxigéntermelés, a szén-dioxid elnyelése és a terményeknek az időjárás hatásaival szemben nyújtott védelme, valamint ösztönözzék a helyi gazdaságot, és környezetbarát munkahelyeket teremtsenek;

27.  elismeri, hogy az erdőgazdálkodással és a fakitermeléssel összefüggésben javítani kell a szállítást és a logisztikát; felszólítja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki ezért fenntartható, kevesebb kedvezőtlen éghajlati hatással járó logisztikai és fakitermelési rendszereket, amelyeknek részét kell, hogy képezze a fenntartható bioüzemanyaggal hajtott tehergépjárművek és hajók alkalmazása, valamint a vasutak fokozott igénybevétele; szorgalmazza, hogy e célból vegyék igénybe az Unió strukturális alapjait és vidékfejlesztési programjait;

28.  elismeri az erdőknek az emberek fizikai és mentális egészségére gyakorolt pozitív hatását,valamint azt, hogy az erdők által biztosított közjavak a környezetvédelemmel és a szabadidős tevékenységekkel összefüggésben fontos értéket képviselnek, továbbá hozzájárulnak az életminőséghez, különösen az oxigénellátás, a szénmegkötés, a levegő megszűrése, a víz tárolása és megszűrése, az erózió szabályozása és a lavina elleni védelem, valamint a szabadtéri tevékenységekhez biztosított tér tekintetében;

29.  ösztönzi az erdők és a fás területek megközelíthetőségének elősegítése érdekében a városi területek és az erdők közötti tömegközlekedést;

30.  hangsúlyozza az erdőkkel összefüggő egyéb tevékenységek, például a fától eltérő erdészeti termékek (gombák és bogyós gyümölcsök) szedésének, valamint a legeltetés és a méhészkedés fontos szerepét;

31.  felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az olyan gazdasági tevékenységeket, amelyek a gyógyszeripar, a kozmetikai ipar és az élelmiszeripar számára nyersanyagforrásként szolgálhatnak, továbbá alternatív megoldást kínálhatnak a munkanélküliség és a vidéki területekről való elvándorlás kezelése terén, valamint támogassa az e tevékenységekből származó, az emberi egészségre jótékony hatással járó termékeket;

Erőforrás-hatékonyság – A fa mint fenntartható nyersanyag (fenntartható erdőgazdálkodás)

32.  hangsúlyozza, hogy a fa és más fakitermelésből származó termékek mint megújuló és éghajlatbarát nyersanyagok hasznosítása és a fenntartható erdőgazdálkodás fontos szerepet játszik az Európai Unió társadalompolitikai céljai, így az energetikai átállás, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint az Európa 2020 és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából; rámutat arra, hogy az aktív erdőgazdálkodás hiánya e célok ellen hat;

33.  hangsúlyozza, hogy azon erdők CO2-elnyelő kapacitása, ahol erdőgazdálkodás folyik, nagyobb, mint ott, ahol ilyen gazdálkodásra nem kerül sor, és hangsúlyozza a fenntartható erdőgazdálkodás jelentőségét az uniós erdők szénmegkötési potenciáljának maximalizálásában;

34.  úgy véli, hogy az erdőket nem szabad pusztán szén-dioxid-elnyelőknek tekinteni;

35.  hangsúlyozza, hogy ki kell használni az európai erdei erőforrások és erdészeti anyagok újrahasznosításának és hatékony felhasználásának lehetőségét, mivel ezáltal csökkenthető az Unióban jelentkező kereskedelmimérleg-hiány, javítható az Unió faipari önellátó képessége és az erdészeti ágazat versenyképessége, csökkenthető a nem fenntartható erdőgazdálkodás, megóvható a környezet, valamint csökkenthető a harmadik országokban zajló erdőirtás;

36.  határozottan támogatja a fa mint korlátozottan rendelkezésre álló nyersanyag erőforrás-hatékony felhasználását, és a fafelhasználás kapcsán a jogilag kötelező prioritási sorrend ellen emel szót, mivel az egyrészt korlátozza az energiapiacot és a biomassza új és innovatív hasznosítási módjainak fejlődését, másrészt pedig egyes távoli és vidéki területeken, már csak infrastrukturális okokból is, megvalósíthatatlan;

37.  támogatja a tengerentúli közlekedés okozta szénlábnyom minimalizálása, valamint a fenntartható helyi termelés ösztönzése érdekében a nyitott, piacorientált megközelítést és az összes piaci szereplő szabadságát, elsőbbséget biztosítva a helyileg előállított faanyagnak;

38.  mivel az Unió néhány legnagyobb biomasszaforrása a leggyérebben lakott és legtávolabbi térségekben található, elengedhetetlennek tartja, hogy a stratégia az ilyen térségek sajátosságait is teljes mértékben figyelembe vegye;

39.  az energiaszegénység elleni küzdelemnek, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret megújuló energiával kapcsolatos céljaihoz való hozzájárulásnak, valamint az új vállalkozási lehetőségek megnyitásának egyik eszközeként elismeri a fa energetikai szempontból meglévő értékét;

40.  úgy véli, hogy az erdei erőforrások jobb hasznosításának biztosítása érdekében az új erdőgazdálkodási stratégiának jobb együttműködést kell lehetővé tennie a faalapú iparágak strukturálásának és a szereplők átcsoportosításának kérdésével kapcsolatban;

41.  úgy véli, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásnak általánosan elismert és elfogadott elveken és eszközökön, például a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó kritériumokon és mutatókon kell alapulnia, amelyeknek a fa végső felhasználásától függetlenül minden esetben ki kell terjedniük az egész ágazatra;

42.  támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együtt a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó ambiciózus, objektív és számon kérhető kritériumokat és mutatókat kíván kidolgozni, hangsúlyozva, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó egységes jelentéstétel páneurópai kiindulópontját és a fenntarthatósági tanúsítás alapját képező kritériumoknak összhangban kell állniuk a Forest Europe (az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencia)(2) keretében elfogadott követelményekkel és az Európában található erdőfajták sokféleségének figyelembevételével;

43.  elismeri, hogy az erdészeti termékek iránti növekvő kereslet, amely elsősorban a biomasszából származó megújuló energiák fejlődéséből fakad, olyan új intézkedéseket tesz szükségessé, amelyek a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása mellett növelik a rendelkezésre álló famennyiséget;

44.  rámutat a Forest Europe keretében az „európai erdőgazdálkodási egyezmény” – azaz a fenntartható erdőgazdálkodásnak és az erdőgazdálkodási politikán belüli érdekek közötti egyensúly javításának kötelező kerete – tekintetében folyó tárgyalásokon(3) elért jelentős előrelépésekre, valamint felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek meg minden szükséges erőfeszítést annak érdekében, hogy újrakezdjék a tárgyalásokat és előmozdítsák azok sikeres lezárását;

45.  úgy véli, hogy az erdőgazdálkodási tervek vagy az azokkal egyenértékű eszközök fontos stratégiai eszközök lehetnek bizonyos konkrét intézkedéseknek az egyes vállalkozások szintjén történő végrehajtása, a hosszú távú tervezés, valamint az európai erdők esetében a fenntartható erdőgazdálkodás végrehajtása tekintetében; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az e tervekben szereplő konkrét intézkedések erdőgazdaságok szintjén történő végrehajtásának továbbra is a nemzeti szabályozás hatálya alá kell tartoznia;

46.  felszólítja a tagállamokat, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elveivel összhangban kövessék nyomon és mozdítsák elő az erdőgazdálkodási tervek végrehajtását, anélkül, hogy felesleges adminisztratív terheket hoznának létre;

47.  üdvözli az erdőgazdálkodási tervek és a Natura 2000 területek tekintetében készülő gazdálkodási tervek világos különválasztását;

48.  rámutat arra, hogy az erdőgazdálkodási tervek csupán a bizonyos méret feletti gazdasággal rendelkező kedvezményezettek számára előfeltételei annak, hogy uniós vidékfejlesztési támogatásban részesüljenek, és a küszöbérték alatti méretű erdők mentesülnek ez alól; megjegyzi továbbá, hogy egyenértékű eszközök is jóváhagyhatók;

49.  felszólítja a tagállamokat, hogy a jogszabályok végrehajtásakor maradéktalanul használják ki ezt a meglévő rugalmasságot, különösen a kisebb szereplőknek kedvezve;

50.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teremtsenek ösztönzőket, és támogassanak olyan új üzleti modelleket, például termelési közösségeket, amelyek célja a kis magán erdőtulajdonosok arra való ösztönzése, hogy erdeikkel aktívan és fenntarthatóan gazdálkodjanak;

51.  kitart amellett, hogy a stratégia megfelelő módon történő végrehajtása érdekében alapvető fontossággal bír egy olyan meghatározott, hosszú távú cselekvési terv megléte, amely a hozzáadottérték- és munkahelyteremtés céljából hangsúlyozza az erdőkből származó faanyag mobilizálásának és fenntartható használatának jelentőségét, ugyanakkor pedig eszközöket biztosít a magántulajdonban álló erdészeti vállalkozások megerősítésére, és támogatja az erdőtulajdonosok szervezett csoportosulásait;

52.  hangsúlyozza, hogy a hatékony erőforrás-gazdálkodásnak ki kell terjednie a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földterületek erdősítésére, illetve a mezővédő erdősávok létrehozására irányuló támogatási programokra;

Kutatás és fejlesztés – Oktatás és képzés

53.  úgy véli, hogy kiemelt jelentőséget kellene tulajdonítani a kutatás gyakorlati alkalmazásának, mivel az új elgondolások az ágazat egészének javát szolgálhatják, és az erdőalapú iparág a növekedés szempontjából nagy lehetőségeket rejt magában; úgy véli továbbá, hogy az ágazaton belüli további innovációs beruházások új termelési réseket nyithatnak és hatékonyabb ipari folyamatokat hozhatnak létre, amelyek biztosítanák a rendelkezésre álló erőforrások ésszerűbb felhasználását, valamint minimalizálhatnák az erdészeti erőforrásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat;

54.  felszólítja a Bizottságot, hogy az erdőgazdálkodás és a faipar prioritásainak szempontjából értékelje az európai kutatási és fejlesztési programokat (Horizont 2020) és a kis- és középvállalkozások versenyképességét támogató programot (COSME), és adott esetben dolgozzon ki új eszközöket az erdőalapú ágazat számára, valamint az új, innovatív faipari termékekkel kapcsolatos költségkímélő megoldások terén ösztönözze a célozott kutatást a fenntartható faalapú biogazdaság fejlődésének támogatása érdekében;

55.  üdvözli az erdőkkel kapcsolatos bevált gyakorlatok és meglévő ismeretek tagállamok közötti megosztásának előnyeit, és felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassa az iparág, a tudományos szakemberek és a termelők közötti információcserét;

56.  hangsúlyozza az uniós kutatási, fejlesztési és innovációs keretprogramok támogatásának jelentőségét az intelligens és fenntartható növekedés, a magasabb hozzáadott értékű termékek, a tisztább technológiák és a technológiai haladás magasabb szintjének elérésében, különösen a minőségi bioüzemanyagok terén és a fa építőipari felhasználásában, illetve az autóiparban és a textilágazatban is;

57.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság szerint a biogazdaság 2009-ben több mint 2000 milliárd euró értékű piacként 20 millió embernek adott munkát, ami a teljes uniós foglalkoztatás 9%-a volt;

58.  megállapítja, hogy a Horizont 2020 keretprogramon belül a biogazdasághoz kapcsolódó kutatásra és innovációra fordított minden euró hozzávetőleg 10 euró hozzáadott értéket teremt; hangsúlyozza, hogy az erdők kulcsszerepet játszanak a biogazdaságban, és ez a jövőben is így lesz;

59.  úgy véli, hogy a kutatás és a technológia területén elért előrehaladásnak megfelelően ösztönözni kell a kőolajalapú vagy nagy hőigényű nyersanyagok fával és fakitermelésből származó termékekkel történő felváltását, ami pozitívan járulhat hozzá a további előnyök eléréséhez az éghajlat-változás mérséklése, valamint a munkahelyteremtés tekintetében;

60.  hangsúlyozza, hogy el kell végezni az erdőalapú iparágak értékláncát befolyásoló összes uniós jogszabály költségelemzését azzal a céllal, hogy minden felesleges és terhet jelentő bürokrácia megszűnjön, illetve létrejöjjön az iparág hosszú távú versenyképességének fenntartható növekedéséhez szükséges keret, valamint hogy ugyanakkor támogatást kapjon az az elv, amely szerint az erdészeti ágazatot és az erdőalapú ágazatok értékláncait érintő jogalkotási javaslatokat hatásvizsgálat segítségével alaposan meg kell vizsgálni;

61.  úgy véli, hogy az erdőkre vonatkozó ismeretanyag bővítése alapvető jelentőséggel bír a kutatás számára, és az erdőgazdálkodási stratégia végrehajtásához elengedhetetlenek a megbízható információk;

62.  megállapítja, hogy a Copernicus program és más európai szintű űrprogramok keretében rendelkezésre állnak információs és ellenőrzési erőforrások, és javasolja ezen erőforrások és eszközök fokozott igénybevételét;

63.  rámutat arra, hogy a nemzeti erdőnyilvántartások az erdők állományfelmérésének átfogó nyomonkövetési eszközei, és figyelembe veszik a regionális szempontokat, valamint kielégítik a bürokrácia és a költségek csökkentése iránti igényeket;

64.  üdvözli a Bizottságnak a nemzeti adatokon alapuló, európai erdészeti információs rendszer létrehozására irányuló erőfeszítéseit, valamint az új és meglévő adatok összehasonlíthatóságának javítását célzó kezdeményezéseit, ezért meg kívánja erősíteni az erdészet és a faalapú ágazat gazdasági és foglalkoztatási adatainak elemzését;

65.  különösen kiemeli, hogy hosszabb távon gyűjtött adatokra van szükség ahhoz, hogy elősegítsék az erdőgazdálkodás terén tapasztalható tendenciák megértését és annak éghajlatváltozáshoz való hozzáigazítását;

66.  úgy véli, hogy a gyakorlott és kellően képzett munkaerő elengedhetetlen a fenntartható erdőgazdálkodás sikeres megvalósításához, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki intézkedéseket, és lehetőség szerint használják ki a meglévő európai eszközöket, így az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot (EMVA), az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), az Európai Szociális Alapot (ESZA) és az európai képzési programokat (Oktatás és képzés 2020), hogy támogassák a generációs megújulást, és megoldást találjanak az erdők esetében a képzett munkaerő terén mutatkozó hiányra;

67.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az ágazattal kapcsolatos tájékoztató kampányok bevezetését, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet az ágazat által a munkanélküliség és az elvándorlás kezelése terén kínált lehetőségekre, valamint növeljék az ágazat vonzerejét a fiatalok körében;

68.  úgy véli, hogy különösen az új szereplők és a fiatal erdészek, illetve az építőipar meglévő munkavállalói számára képzési programokat kell kidolgozni annak érdekében, hogy növeljék a fa felhasználásában rejlő lehetőségekkel kapcsolatos ismereteiket, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás és a termelési láncban később következő szakaszok tekintetében továbbra is biztosított legyen a tudásátadás;

69.  elismeri, hogy az erdészeti termékek teljes életciklusára vonatkozó fenntartható gazdálkodás jelentős mértékben hozzájárulhat a zöld gazdaság célkitűzéseinek megvalósításához, különösen azokéhoz, amelyek az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére és az erőforrások hatékony felhasználására vonatkoznak;

70.  úgy véli, hogy a tagállamoknak elő kellene mozdítaniuk az erdészeti termékek fenntartható építőipari felhasználását, például a fenntartható forrásból származó nyersanyagokból épült, megfizethetőbb házak építése során történő alkalmazásukat;

71.  felhívja a figyelmet azon hagyományos, nagy értékű felhasználási formákra – például a fa építőipari és csomagolóanyagként történő felhasználására –, amelyekben továbbra is jelentős növekedési potenciál rejlik;

72.  megjegyzi, hogy a jelenlegi technológiai fejlesztések lehetővé teszik a főkent fából épült, nagy befogadóképességű lakóövezetek építését, számottevően csökkentve ezáltal az építőiparból származó szén-dioxid-kibocsátást;

73.  hangsúlyozza, hogy a különböző tagállamokban eltérnek az építési célú fafelhasználás szabályai; ezért szorgalmazza, hogy uniós szabályok elfogadásával mozdítsák elő a fa szélesebb körű építőipari alkalmazását;

74.  felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki kezdeményezéseket a tudás- és technológiaátadás támogatása, valamint az erdőgazdálkodás és az erdőalapú ágazatok terén a kutatás és az innováció támogatására szolgáló, meglévő uniós programok maradéktalan kihasználása céljából;

75.  megjegyzi, hogy jelentős hiányosságok mutatkoznak az erdőgazdálkodásnak az éghajlatváltozáshoz történő hozzáigazítására irányuló tudományos és technológiai kutatásban, ezen belül pedig az olyan kártevők és betegségek szaporodásával járó hatásokkal kapcsolatos kutatásban, amelyek komoly fenyegetést jelentenek az európai erdők és az erdőalapú ágazatok számára;

76.  ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tevőlegesen hívják fel a figyelmet az európai erdők és erdőgazdálkodás gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi szerepére, valamint a fenntartható, erdőre épülő biogazdaság, illetve a fa mint az Európai Unió egyik fő megújuló nyersanyaga jelentőségére;

77.  fontosnak tartja a biomassza ésszerű felhasználására és a gyorsan növekedő energianövények fejlesztésére irányuló tudományos kutatás ösztönzését, valamint a biomassza-hulladék felhasználására szolgáló gazdasági ösztönzést biztosító modell kialakítását;

Globális kihívás – Környezetvédelem és éghajlatváltozás

78.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás pozitív hatással van a biológiai sokféleségre és az éghajlatváltozás következményeinek enyhítésére, és csökkentheti az erdőtüzek, a kártevőkkel való fertőződés és a betegségek kockázatát;

79.  hangsúlyozza, hogy az Unió egyetértett abban, hogy 2020-ig meg kell állítani a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások – köztük a beporzás – romlását, fenntartja az ökoszisztémákat és szolgáltatásaikat, és helyreállítja a leromlott ökoszisztémák legalább 15%-át; hozzáteszi, hogy az Unió abban is egyetértett, hogy az erdőgazdálkodásnak fenntarthatónak kell lennie, az erdőknek, az erdők biológiai sokféleségének és az általuk nyújtott szolgáltatásoknak védelemben kell részesülniük, és a lehetőségekhez képest javítani kell azokat, továbbá javítani kell az erdők éghajlatváltozással, tűzvészekkel, viharokkal, kártevőkkel és fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét; hangsúlyozza ezenkívül, hogy ennek megfelelően olyan megújított uniós erdészeti stratégia kidolgozására és végrehajtására van szükség, amely figyelembe veszi az erdőkkel szembeni igények és az erdők előnyeinek sokféleségét, és hozzájárul a fokozottabban stratégiai erdővédelmi és -fejlesztési megközelítéshez, többek között fenntartható erdőgazdálkodás útján(4);

80.  rámutat arra, hogy vannak olyan kérdéskörök, amelyeket tovább kellene vizsgálni, konkrétan a növényevők túlnépesedésének problémája, az erdők egészségi állapota és a fenntartható fatermelés megkönnyítése, az erdők genetikai erőforrásai, az erdőtüzek megelőzésére és leküzdésére, valamint a talajerózió elkerülésére irányuló intézkedések, valamint a növénytakaró helyreállítása;

81.  elismeri, hogy a rövid vágásfordulójú erdészet fenntartható fabiomasszával tud szolgálni, miközben biztosítja a terület szükséges fenntartását, ekként pedig csökkenti a pihentetett vagy elhagyott területeken a talajerózió és a földcsuszamlások kockázatát;

82.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket az 5. sz. aicsi célkitűzés elérésére, amelynek értelmében valamennyi természetes élőhely – köztük az erdők – csökkenésének arányát 2020-ra legalább a felére kell csökkenteni, és – amennyire lehetséges – a nullához közeli szintre kell hozni, a pusztulást és a töredezettséget pedig jelentős mértékben csökkenteni kell;

83.  sürgeti a tagállamokat, hogy erdészeti politikáikat oly módon alakítsák ki, hogy teljes mértékben figyelembe veszik az erdőknek a biológiai sokféleség megóvásával, a talajerózió megelőzésével, a szénmegkötéssel és a levegőtisztítással, valamint a vízkörforgás fenntartásával összefüggésben fennálló jelentőségét;

84.  rámutat arra, hogy a biogazdaságra mint Európa intelligens és zöld növekedésének kulcsfontosságú elemére szükség van az „Innovatív Unió” és az „Erőforrás-hatékony Európa” kiemelt kezdeményezés céljainak Európa 2020 stratégia keretében történő megvalósításához, és hogy a fa mint nyersanyag jelentős szerepet játszik e bioalapú gazdaság elérése felé tett előrehaladás szempontjából;

85.  hangsúlyozza, hogy sürgősen tisztázni kell az erdei biomassza energia céljából történő különböző felhasználásainak üvegházhatását, és meg kell határozni azokat a felhasználásokat, amelyek a politika időkeretein belül a mérséklés szempontjából a legnagyobb előnyöket tudják elérni;

86.  úgy véli, hogy az erdészeti értékláncok gazdasági életképességének az innováció és a technológiaátadás révén történő elősegítése érdekében fontos előmozdítani a biogazdaság koncepciójának – a nyersanyag-kínálat fenntarthatósági határainak tiszteletben tartása melletti – alkalmazását;

87.  nagyobb támogatást szorgalmaz a különféle erdészeti termékek számára, biztosítandó az erdészeti termékek különféle keresleteinek kiegyensúlyozottságát és a fenntartható kínálati potenciálhoz, valamint az erdők által kínált más ökoszisztéma-funkciókhoz és -szolgáltatásokhoz képest történő értékelését;

88.  komoly aggodalmának ad hangot a világszerte – különösen a fejlődő országokban – zajló és gyakran illegális fakitermelésnek betudható erdőirtás üteme miatt;

89.  támogatja azokat a mechanizmusokat, amelyek az erdőgazdálkodás fenntarthatóbb felhasználás irányába tartó globális továbbfejlődését mozdítják elő, és ennek kapcsán rámutat különösen a fáról szóló uniós rendeletre(5), melynek célja az illegális fakitermelés és a harmadik országokból importált illegális fa európai piacokon való forgalomba hozatala elleni küzdelem, valamint az Európai Unióba történő fabehozatal engedélyezési rendszerére (FLEGT)(6) és az önkéntes partnerségi megállapodásokra;

90.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegye közzé a fáról szóló uniós rendelet működésének és hatékonyságának rég várt felülvizsgálatát, valamint hangsúlyozza, hogy az új rendeletnek arányosnak kellene lennie, és – a rendelet céljának veszélyeztetése nélkül – meg kellene vizsgálnia az európai erdőtulajdonosokra és erdészekre háruló szükségtelen költségek és jelentéstételi kötelezettségek csökkentésének módjait;

91.   úgy véli, hogy a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra tekintettel az ökoszisztémáknak és a fajok populációinak egészségesnek, biológiailag sokfélének és erősnek kell lenniük ahhoz, hogy ellenállóak legyenek;

92.  rámutat azokra a lehetőségekre, amelyeket a Natura 2000 területek kínálnak, ahol – kivételes természeti erőforrásaiknak köszönhetően – lehetőség van kiemelkedő környezeti és kulturális minőségű erdészeti termékek és szolgáltatások előállítására;

93.  hangsúlyozza az egészséges erdei ökoszisztémáknak az állat- és növényvilág számára élőhelyet biztosító közegként betöltött jelentőségét, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az olyan jó szándékú jogszabályok, mint az uniós élőhelyvédelmi irányelv, hatással vannak a földgazdálkodási döntésekre, és azokat az arányosság elvének megfelelően kell végrehajtani;

94.  elismeri az erdőknek a kapcsolódó ágazatok fejlődésében játszott szerepét, és e tekintetben kitart amellett, hogy fontos támogatni a beporzási folyamatot elősegítő mézelő fák termesztőit;

95.  úgy véli, hogy egyes problémák, különösen az illegális fakitermelés, globális szinten érintik az erdészeti ágazatot, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy a kapcsolódó nemzetközi szervezeteknél erősítse meg az erdészeti ágazat támogatását;

96.  megállapítja, hogy fokozódik a biomassza – és különösen a fa – iránti kereslet, és ezért üdvözli a Bizottság és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy támogassák a fejlődő országokat az erdészeti politika és az erdőjogi rendelkezések javítását célzó intézkedéseikben, különösen a REDD+(7) (az erdőirtás és az erdőpusztulás következtében keletkező kibocsátás csökkentése) keretében;

97.  felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy erdőirtással és erdőpusztulással foglalkozó cselekvési tervet az erdőirtásról szóló közleményben meghatározott célok megvalósítása érdekében, ahogyan azt a hetedik környezetvédelmi cselekvési program szorgalmazza; fontosnak tartja, hogy ne csak a már létező erdők megóvásáról és gazdálkodásáról szülessenek rendelkezések, hanem a kiirtott erdőterületek újratelepítéséről is;

98.  úgy véli továbbá, hogy külön ki kell térni azoknak a területeknek kiterjedt újraerdősítésére, amelyeken többször erdőtűz pusztított;

Végrehajtás és jelentéstétel

99.  hangsúlyozza, hogy az uniós erdőgazdálkodási stratégia végrehajtása többéves összehangolt folyamat, amelynek során figyelembe kell venni a Parlament véleményét, valamint a stratégiát hatékonyan, következetesen és kevés bürokrácia mellett kellene végrehajtani;

100.  sajnálja, hogy a végrehajtási folyamat részben azelőtt megkezdődött, hogy a Parlament elfogadta volna álláspontját, és úgy véli, hogy ez nincs összhangban az erdészettel kapcsolatos szakpolitikák jobb összehangolásának céljával, ahogy azt a Bizottság a stratégia szövegében állítja;

101.  úgy véli, hogy az új stratégiának kapcsolatokat kell kialakítania az Unió és a tagállamok finanszírozási stratégiái és tervei között, és növelnie kell az egységességet az ágazatokon átívelő tevékenységek tervezése, finanszírozása és végrehajtása szintjén;

102.  szorgalmazza a stratégia inkluzív, kellően strukturált és kiegyensúlyozott végrehajtását;

103.  úgy véli ezért, hogy az Erdészeti Állandó Bizottság megbízatását meg kell erősíteni és több erőforrással kell ellátni, hogy lehetővé tegyék a Bizottság számára, hogy az új uniós erdészeti stratégia unós szintű végrehajtása során maradéktalanul kihasználja a tagállamok szakértelmét; felszólítja a Bizottságot, hogy az erdőgazdálkodásra és a faiparra hatást gyakorló minden kezdeményezés vagy jogszabály-tervezet előterjesztése előtt kellő időben konzultáljon az Erdészeti Állandó Bizottsággal;

104.  hangsúlyozza az erdészettel és parafával foglalkozó társadalmi párbeszédben részt vevő csoport és az egyéb érdekelt felek fontos szerepét, és szorgalmazza ezeknek a stratégia végrehajtásába történő megfelelő bevonását;

105.  úgy véli, hogy az erdészeti problémák transzverzális jellege miatt a fenntartható erdőgazdálkodás és a kapcsolódó iparágak sajátos jellegét esetlegesen érintő bármilyen intézkedés meghozatala előtt a Bizottság különböző szervei közötti belső együttműködésre van szükség; ezért arra kéri a Környezetvédelmi, az Éghajlatpolitikai, a Mezőgazdasági, az Energiaügyi és a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságot, valamint az egyéb érintett főigazgatóságokat, hogy stratégiai szinten működjenek együtt annak érdekében, hogy a fokozott koordináció és kommunikáció révén biztosítsák a stratégia hatékony végrehajtását;

106.  úgy véli, hogy tekintettel a Bizottság által a növekedés, foglalkoztatás és beruházások tekintetében meghatározott prioritásokra, az új uniós erdőgazdálkodási stratégia végrehajtása során kiemelten kell kezelni az erdészeti ágazat versenyképességének és fenntarthatóságának előmozdítását, a vidéki és városi térségek támogatását, a tudásbázis kiszélesítését, az erdők védelmét és ökoszisztémáik megőrzését, a koordináció és kommunikáció előmozdítását, valamint a fa és a fától eltérő erdészeti termékek fokozott falhasználását is;

107.  felszólítja a Bizottságot, hogy konkrét intézkedéseket tartalmazó, határozott cselekvési tervvel egészítse ki a stratégiát, valamint évente számoljon be a Parlamentnek a stratégia konkrét fellépéseinek végrehajtása terén elért eredményekről;

108.  egy bővített AGRI–ENVI–ITRE bizottság összehívása mellett emel szót, hogy lehetőség nyíljon az új uniós erdőgazdálkodási stratégia végrehajtása során elért eredmények kiegyensúlyozott megvitatására;

o
o   o

109.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 290. E, 2006.11.29., 413. o.
(2) Forest Europe – miniszteri konferencia az európai erdők védelmében, államközi tárgyalóbizottság, amelynek célja az európai erdőkről szóló jogilag kötelező egyezmény megkötése: http://www.foresteurope.org/
(3) Lásd: http://www.forestnegotiations.org/
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról.
(6) A Tanács 2173/2005/EK rendelete (2005. december 20.) az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról (FLEGT = az erdészeti jogszabályok végrehajtása, erdészeti irányítás és erdészeti termékek kereskedelme).
(7) Az erdőirtás és az erdőpusztulás következtében keletkező kibocsátás csökkentésére irányuló program: http://unfccc.int/methods/redd/items/7377.php

Jogi nyilatkozat