Index 
Elfogadott szövegek
2015. április 29., Szerda - StrasbourgVégleges kiadás
Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott operatív programok kezdeti előfinanszírozása ***I
 A meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezése ***I
 Az EGK és Norvégia között létrejött megállapodásban előírt védintézkedések ***I
 Az EK és Albánia közötti stabilizációs és társulási megállapodás ***I
 Az EK és Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás, valamint a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás ***I
 Az EK és Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás ***I
 Az EUMSZ 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazása *
 Az EUMSZ 108. cikkének alkalmazására vonatkozó szabályok *
 2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Európai Bizottság és a végrehajtó ügynökségek
 A Bizottság 2013. évi mentesítéséhez kapcsolódó számvevőszéki különjelentések
 2013. évi mentesítés: az Unió általános költségvetése – a 8., 9. és a 10. EFA
 2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Európai Parlament
 2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Európai Tanács és Tanács
 2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Európai Külügyi Szolgálat
 2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Bíróság
 2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése - Számvevőszék
 2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése - Gazdasági és Szociális Bizottság
 2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Régiók Bizottsága
 2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – európai ombudsman
 2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – európai adatvédelmi biztos
 2013. évi mentesítés: az uniós ügynökségek teljesítménye, pénzgazdálkodása és ellenőrzése
 2013. évi mentesítés: Energiaszabályozók Európai Együttműködési Ügynöksége (ACER)
 2013. évi mentesítés: Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala (BEREC)
 2013. évi mentesítés: az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT)
 2013. évi mentesítés: Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop)
 2013. évi mentesítés: Európai Rendőrakadémia (CEPOL)
 2013. évi mentesítés: Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)
 2013. évi mentesítés: Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO)
 2013. évi mentesítés: Európai Bankhatóság (EBH)
 2013. évi mentesítés: Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)
 2013. évi mentesítés: Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)
 2013. évi mentesítés: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
 2013. évi mentesítés: Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA)
 2013. évi mentesítés: Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)
 2013. évi mentesítés: Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)
 2013. évi mentesítés: Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA)
 2013. évi mentesítés: Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)
 2013. évi mentesítés: Európai Gyógyszerügynökség (EMA)
 2013. évi mentesítés: a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)
 2013. évi mentesítés: Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA)
 2013. évi mentesítés: Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA)
 2013. évi mentesítés: Európai Vasúti Ügynökség (ERA)
 2013. évi mentesítés: Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA)
 2013. évi mentesítés: Európai Képzési Alapítvány (ETF)
 2013. évi mentesítés: A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA)
 2013. évi mentesítés: Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)
 2013. évi mentesítés: Euratom Ellátási Ügynökség
 2013. évi mentesítés: Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofund)
 2013. évi mentesítés: az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust)
 2013. évi mentesítés: Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)
 2013. évi mentesítés: az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
 2013. évi mentesítés: az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex)
 2013. évi mentesítés: Európai GSS Ügynökség (GSS)
 2013. évi mentesítés: ARTEMIS közös vállalkozás
 2013. évi mentesítés: Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás
 2013. évi mentesítés: ENIAC Közös Vállalkozás
 2013. évi mentesítés: Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás
 2013. évi mentesítés: Innovatív Gyógyszerek Közös Vállalkozás
 2013. évi mentesítés: ITER Közös Vállalkozás és a fúziós energia fejlesztése
 2013. évi mentesítés: SESAR Közös Vállalkozás
 Pénzpiaci alapok ***I
 Az egyes harmadik országokból származó textiltermékek uniós importszabályozás hatálya alá nem tartozó behozatala ***I
 Bevételi és kiadási előirányzatok a 2016-os pénzügyi évre – I. szakasz – Parlament
 Az Európai Ügyészség
 Alkoholstratégia
 A Rana Plaza összeomlásának második évfordulója és a bangladesi fenntarthatósági megállapodás előrehaladása
 Az Európai Tanács 2015. április 23-i rendkívüli ülése – A Földközi-tengeren történt legutóbbi tragédiák és az uniós migrációs és menekültügyi politikák

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott operatív programok kezdeti előfinanszírozása ***I
PDF 250kWORD 64k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2015. április 29-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Szociális Alapról szóló 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott operatív programokra folyósított kezdeti előfinanszírozási összeg növelése tekintetében való módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2015)0046 – C8-0036/2015 – 2015/0026(COD))
P8_TA(2015)0110A8-0134/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0046),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 164. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0036/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2015. március 18-i véleményére(1),

–  tekintettel a Költségvetési Bizottságnak a javaslat pénzügyi összeegyeztethetőségére vonatkozó véleményére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2015. április 21-i levelében tett azon kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 59. és 41. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0134/2015),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2015. április 29-én került elfogadásra az 1304/2013/EU rendeletnek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott operatív programokra folyósított kiegészítő kezdeti előfinanszírozási összeg tekintetében való módosításáról szóló (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/779 rendelet.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


A meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezése ***I
PDF 251kWORD 63k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2015. április 29-i jogalkotási állásfoglalása a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2014)0707 – C8-0271/2014 – 2014/0334(COD))
P8_TA(2015)0111A8-0026/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0707),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0271/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2015. március 11-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére és 50. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8‑0026/2015),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2015. április 29-én került elfogadásra a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2015/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/937 rendelet.)


Az EGK és Norvégia között létrejött megállapodásban előírt védintézkedések ***I
PDF 248kWORD 62k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2015. április 29-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között létrejött megállapodásban előírt védintézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2014)0304 – C8-0010/2014 – 2014/0159(COD))
P8_TA(2015)0112A8-0046/2015

(Rendes jogalkotási eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0304),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0010/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel eljárási szabályzat 103. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0046/2015),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2015. április 29-én került elfogadásra az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között létrejött megállapodásban előírt védintézkedésekről szóló (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/938 rendelet.)

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


Az EK és Albánia közötti stabilizációs és társulási megállapodás ***I
PDF 247kWORD 63k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2015. április 29-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2014)0375 – C8-0034/2014 – 2014/0191(COD))
P8_TA(2015)0113A8-0047/2015

(Rendes jogalkotási eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0375),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0034/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0047/2015),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2015. április 29-én került elfogadásra az Európai Közösségek és azok tagállamai, valamint az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról szóló (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/939 rendelet.)

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


Az EK és Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás, valamint a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás ***I
PDF 126kWORD 64k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2015. április 29-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az Európai Közösség és Bosznia-Hercegovina közötti, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2014)0443 – C8-0087/2014 – 2014/0206(COD))
P8_TA(2015)0114A8-0017/2015

(Rendes jogalkotási eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0443),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0087/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0017/2015),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2015. április 29-én került elfogadásra az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az Európai Közösség és Bosznia-Hercegovina közötti, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló, ideiglenes megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról szóló (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/940 rendelet.)

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


Az EK és Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás ***I
PDF 248kWORD 63k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2015. április 29-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2014)0394 – C8-0041/2014 – 2014/0199(COD))
P8_TA(2015)0115A8-0132/2015

(Rendes jogalkotási eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0394),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0041/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0132/2015),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2015. április 29-én került elfogadásra az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról szóló (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/941 rendelet.)

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


Az EUMSZ 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazása *
PDF 213kWORD 49k
Az Európai Parlament 2015. április 29-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2014)0377 – C8-0139/2014 – 2014/0192(NLE))
P8_TA(2015)0116A8-0029/2014

(Konzultáció – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0377),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 109. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0139/2014),

–  tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0029/2014),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.  jóváhagyja a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően módosított javaslatát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


Az EUMSZ 108. cikkének alkalmazására vonatkozó szabályok *
PDF 213kWORD 48k
Az Európai Parlament 2015. április 29-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2014)0534 – C8-0212/2014 – 2014/0246(NLE))
P8_TA(2015)0117A8-0047/2014

(Konzultáció – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0534),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 109. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0212/2014),

–  tekintettel a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0047/2014);

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.  jóváhagyja a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően módosított javaslatát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Európai Bizottság és a végrehajtó ügynökségek
PDF 961kWORD 618k
Határozat
Határozat
Határozat
Határozat
Határozat
Határozat
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek (2014/2075(DEC))
P8_TA(2015)0118A8-0101/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8 0140/2014)(2),

–  tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0607) és az azt kísérő csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285, SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottság 2013. évi igazgatási eredményeinek összefoglalásáról szóló, 2014. június 11-i bizottsági közleményre (COM(2014)0342),

–  tekintettel az Unió pénzügyi helyzetének az elért eredmények alapján történő értékeléséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0383), és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0200, SWD(2014)0201),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére(3), az intézmények válaszaival együtt, valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

–  tekintettel az ombudsman Bizottsággal kapcsolatos különböző határozataira és ajánlásaira, valamint az ombudsmani ajánlások – a polgárok érdekében történő – intézményi végrehajtására;

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05303/2015 – C8-0053/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad a Bizottság számára az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásában, valamint a Bizottság 2013. pénzügyi évre vonatkozó mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló 2015. április 29-i állásfoglalásában(7) összegzi;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és nemzeti és regionális ellenőrző szerveinek, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(8),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8-0140/2014)(9),

–  tekintettel az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(10),

–  tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0607) és az e jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285 és SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(11),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(12),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05305/2015 – C8-0048/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(14), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(15) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(16) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

–  tekintettel a 2003/58/EK tanácsi rendelet alkalmazásában az oktatási, audiovizuális és kulturális területen működő közösségi programok irányítására létrehozott Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség létrehozásáról szóló, 2009. április 20-i 336/2009/EK bizottsági határozatra(17),

–  tekintettel az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2009/336/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 18-i 2013/776/EU bizottsági végrehajtási határozatra(18),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatok szerves részét képező állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság) vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az azok szerves részét képező állásfoglalást az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

3.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal) 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(19),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8-0140/2014)(20),

–  tekintettel a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(21),

–  tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0607) és az e jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285 és SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(22),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(23),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05305/2015 – C8-0048/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(24),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(25), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(26) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(27) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

–  tekintettel a 2003/58/EK tanácsi rendelet alkalmazásában az energia területén megvalósuló közösségi intézkedések igazgatása céljából az intelligens energiával foglalkozó végrehajtó hivatal elnevezésű végrehajtó hivatal létrehozásáról szóló, 2003. december 23-i 20/2004/EK bizottsági határozatra(28),

–  tekintettel a „Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség” létrehozásáról, valamint a 2004/20/EK és 2007/372/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/771/EU bizottsági végrehajtási határozatra(29),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal) ügyvezető igazgatója számára a hivatal 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatok szerves részét képező állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

4.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (korábban Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség) 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(30),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8 0140/2014)(31),

–  tekintettel a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (korábban Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(32),

–  tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0607) és az e jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285, SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (korábban Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(33),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(34),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05305/2015 – C8-0048/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(35),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(36), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(37) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(38) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

–  tekintettel az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a közegészségügy területén tett közösségi fellépés igazgatására Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala néven végrehajtó hivatal létrehozásáról szóló, 2004. december 15-i 2004/858/EK bizottsági határozatra(39),

–  tekintettel a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2004/858/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/770/EU bizottsági végrehajtási határozatra(40),

–  tekintettel a 2013/770/EU végrehajtási határozatnak a „Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség” „Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökséggé” történő átalakítása céljából történő módosításáról szóló 2014. december 17-i 2014/927/EU bizottsági végrehajtási határozatra(41),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (korábban Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség) igazgatója számára az ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatok szerves részét képező állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (korábban Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

5.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(42),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8-0140/2014)(43),

–  tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0607) és az e jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285, SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(44),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(45),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05305/2015 – C8-0048/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(46),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(47), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(48) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(49) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

–  tekintettel az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a felderítő kutatás területén az Ötletek közösségi egyedi program igazgatásával megbízott az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2007. december 14-i 2008/37/EK bizottsági határozatra(50),

–  tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége létrehozásáról és a 2008/37/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/779/EU bizottsági végrehajtási határozatra(51),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatok szerves részét képező állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

6.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(52),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8-0140/2014)(53),

–  tekintettel a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(54),

–  tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0607) és az e jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285, SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(55),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(56),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05305/2015 – C8-0048/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(57),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(58), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(59) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(60) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

–  tekintettel az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a kutatás területén az Emberek, a Kapacitások és az Együttműködés közösségi egyedi programok egyes területeinek igazgatásával megbízott Kutatási Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról szóló, 2007. december 14-i 2008/46/EK bizottsági határozatra(61),

–  tekintettel a Kutatási Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/46/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 13-i 2013/778/EU bizottsági végrehajtási határozatra(62),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad a Kutatási Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. Szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítéséről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Kutatási Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

7.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(63),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8 0140/2014)(64),

–  tekintettel az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(65),

–  tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0607) és az e jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285, SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(66),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(67),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05305/2015 – C8-0048/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(68),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(69), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(70) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(71) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

–  tekintettel a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatalának az 58/2003/EK tanácsi rendelet értelmében való létrehozásáról szóló, 2006. október 26-i 2007/60/EK bizottsági határozatra(72),

–  tekintettel az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 23-i 2013/801/EU bizottsági végrehajtási határozatra(73),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) igazgatója számára az ügynökség 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. Szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítéséről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

8.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó elszámolásának lezárásáról, III. szakasz – Bizottság (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(74),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – (C8 0140/2014)(75),

–  tekintettel a Bizottság által a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2014)0607) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285, SWD(2014)0286),

–  tekintettel a Bizottság 2013. évi igazgatási eredményeinek összefoglalásáról szóló 2014. június 11-i bizottsági közleményre (COM(2014)0342),

–  tekintettel a Bizottság az Unió pénzügyi helyzetének az elért eredmények alapján történő értékeléséről szóló éves jelentésre (COM(2014)0383) és az e jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0200, SWD(2014)0201),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2013-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2014)0615) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0293),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére(76), az intézmények válaszaival együtt, valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(77),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05303/2015 – C8-0053/2015),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05305/2015 – C8-0048/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(78),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(79), és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(80) és különösen annak 14. cikke (2) és (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

1.  jóváhagyja az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére vonatkozó elszámolás lezárását;

2.  ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. Szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítéséről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és nemzeti és regionális ellenőrző szerveinek, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

9.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező észrevételekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek (2014/2075(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, III. szakasz – Bizottság,

–  tekintettel a végrehajtó ügynökségek 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetéseinek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozataira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0101/2015),

A.  mivel ez már a huszadik egymást követő alkalom, hogy a Számvevőszék nem tudott pozitív megbízhatósági nyilatkozatot kiadni a beszámoló alapját képező kifizetések jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében, és ezért fennáll annak a kockázata, hogy csökken az uniós kiadások és politikák legitimitása;

B.  mivel a Bizottságnak – különösen a források szűkössége idején – példát kell mutatnia azáltal, hogy bemutatja kiadásainak európai hozzáadott értékét és megbizonyosodik róla, hogy a pénzeszközöket, amelyekért teljes vagy megosztott felelősséggel tartozik, a rájuk vonatkozó pénzügyi szabályoknak és rendeleteknek megfelelően költik el;

C.  mivel a Bizottságot terheli a végső felelősség az uniós költségvetés végrehajtását illetően, a tagállamoknak pedig kötelességük jóhiszeműen együttműködni a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően használják fel; mivel a tagállamoknak – különösen az alapok megosztott irányítása keretében – különleges felelőssége van az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatban;

D.  mivel elengedhetetlen, hogy az alapok megosztott irányításának keretében a tagállamok által továbbított adatok – a megosztott irányítás keretében a bevételi és a kiadási oldal tekintetében egyaránt – hűek és pontosak legyenek; mivel elengedhetetlen, hogy a tagállamok tisztában legyenek a megosztott irányítás alatt működő uniós pénzeszközökkel való gazdálkodás tekintetében fennálló felelősségükkel;

E.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 318. cikkében meghatározott intézményközi párbeszéd alkalmat teremt egy újfajta teljesítménykultúra ösztönzésére a Bizottságon belül;

Megosztott és decentralizált irányítás: hiányosságok a Bizottság és a tagállamok gazdálkodásában

Fenntartások a mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben

1.  nem tudja politikailag biztosítani, hogy a Bizottságban és a tagállamokban bevezetett ellenőrzési eljárások megfelelő garanciákat nyújtsanak a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés valamennyi alapul szolgáló ügyletének jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban, ahogyan azt a DG AGRI főigazgatója által a 2014. március 31-én közzétett éves tevékenységi jelentésben szereplő fenntartások is mutatják;

   ABB 02 – Piaci intézkedések: 198,3 millió euró van kockázatnak kitéve; kilenc tagállam hét támogatási rendszere 11 fenntartás alá tartozó elemmel: Lengyelország 77,6 millió euró, Spanyolország 54 millió euró, Franciaország 32,4 millió euró, Hollandia 16,4 millió euró, Egyesült Királyság 8,5 millió euró, Olaszország 5 millió euró, Csehország 2 millió euró, Ausztria 1,9 millió euró, Svédország 0,5 millió euró;
   ABB 03 – közvetlen kifizetések: 652 millió euró van kockázatnak kitéve; 6 érintett tagállamból 20 kifizető ügynökség: Spanyolország (17 kifizető ügynökségből 15) 153 millió euró, Franciaország 203,4 millió euró, Egyesült Királyság PRA Anglia 118 PRA England , Görögország 117,8 millió euró, Magyarország 36,6 millió euró, Portugália 28 millió euró;
   ABB 04 – vidékfejlesztési kiadások: 599 millió euró van kockázatnak kitéve; 19 érintett tagállamból 31 kifizető ügynökség: Belgium, Bulgária (56,8 millió euró), Ciprus, Németország (Bajorország, Brandenburg), Dánia, Spanyolország (Andalúzia, Asztúria, Kasztília-La Mancha, Kasztília és León, FOGGA Galicia, Madrid), Finnország, Franciaország (ODARC, ASP (70,3 millió euró)), Egyesült Királyság (SGRPID Skócia, RPA Anglia), Görögország, Írország, Olaszország (AGEA (52,6 millió euró) AGREA Emilia-Romagna, OPR Lombardia, OPPAB Bolzano, ARCEA Calabria), Luxemburg, Hollandia, Lengyelország (56,7 millió euró), Portugália (51,7 millió euró), Románia (138,9 millió euró) és Svédország;
   ABB 05: 2,6 millió euró van kockázatnak kitéve – IPARD-kiadások Törökország számára;

Fenntartások a regionális politikában

2.  nem tudja politikailag biztosítani, hogy a Bizottságban és a tagállamokban bevezetett ellenőrzési eljárások megfelelő garanciákat nyújtsanak a regionális politika valamennyi alapul szolgáló ügyletének jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban, ahogyan azt a DG REGIO főigazgatója által a 2014. március 31-én közzétett éves tevékenységi jelentésben szereplő fenntartások is mutatják; megállapítja, hogy 322 programból 73-at vontak fenntartás alá részlegesen megbízható irányítási és kontrollrendszereik következtében (2012-ben 317 operatív programból 85-öt); megállapítja, hogy a szóban forgó 2007–2013-as, fenntartás alá eső programoknak folyósított időközi kifizetések összege 6 035,5 millió euró; megállapítja, hogy a Bizottság becslése szerint a kockázatnak kitett összeg 440,2 millió euró;

3.  elismeri, hogy bár a fenntartások a tagállami ellenőrzési rendszerekben mutatkozó hiányosságokat jelzik, egyben hatékony eszközök is a Bizottság kezében arra, hogy meggyorsítsák a hiányosságok orvoslására irányuló tagállami fellépést, és ezáltal védjék az uniós költségvetést;

Fenntartások a foglalkoztatási és szociális ügyek terén

4.  nem tudja politikailag biztosítani, hogy a Bizottságban és a tagállamokban bevezetett ellenőrzési eljárások megfelelő garanciákat nyújtsanak a foglalkoztatási és szociális ügyek valamennyi alapul szolgáló ügyletének jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban, ahogyan azt a DG EMPL főigazgatója által a 2014. március 31-én közzétett éves tevékenységi jelentésben szereplő fenntartások is mutatják: megállapítja, hogy az éves tevékenységi jelentésben fenntartás szerepel a 2007–2013-as programozási időszak keretében végrehajtott kifizetésekre vonatkozóan, aminek alapján 2013-ban a kockázatnak kitett összeg 123,2 millió euró; megállapítja, hogy ezek a fenntartások az Európai Szociális Alap (ESZA) 118 operatív programjából 36-ot érintenek (2012-ben a 117 operatív programból 27-et érintettek);

A Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata

Elszámolások, valamint a bevételek jogszerűsége és szabályszerűsége – hitelesítő vélemény

5.  üdvözli, hogy az Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója minden lényeges szempontból híven tükrözi az Unió 2013. december 31-i helyzetét, és megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2013. december 31-én véget ért évről szóló beszámoló alapját képező bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

Fenntartás a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú hozzájárulásokkal kapcsolatban

6.  fenntartást bocsát ki a tagállamok GNI-alapú hozzájárulásainak kiszámításával kapcsolatban az adatok Bizottság általi ellenőrzése(81) során felmerülő hiányosságok(82) miatt; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint a GNI-adatok Bizottság általi ellenőrzése nem volt kellően strukturált és célirányos;

A kötelezettségvállalások jogszerűsége és szabályszerűsége – hitelesítő vélemény

7.  megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2013. december 31-én véget ért évről szóló beszámoló alapját képező kötelezettségvállalások minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

A kifizetések jogszerűsége és szabályszerűsége – elutasító vélemény

8.  elfogadhatatlannak tartja, hogy a kifizetéseket immár huszadik éve lényeges hibaszint jellemzi;

9.  tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék elutasító véleménye azon a következtetésen alapul, hogy a felügyeleti és kontrollrendszerek csak részben eredményesek, és ennek következtében a kifizetéseket 4,7%-os legvalószínűbb hibaarány jellemzi;

10.  emlékeztet arra, hogy a 2012-es pénzügyi évben 4,8%, a 2011-es pénzügyi évben 3,9%, a 2010-es pénzügyi évben 3,7%, a 2009-es évben 3,3%, a 2008-as pénzügyi évben 5,2%, a 2007-es pénzügyi évben pedig 6,9% volt a becsült legvalószínűbb hibaarány a kifizetések tekintetében, azaz az előző, 2007–2013-as többéves pénzügyi keret időszakában az átlagos hibaarány kb. 4,6% volt; megállapítja tehát, hogy a Számvevőszék éves jelentéseinek tanúsága szerint 2013-ban a hibaarány a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret időszakát jellemző szinten stabilizálódott, ami mindazonáltal 2009 óta folyamatos emelkedő és negatív tendenciát mutat ezen a téren;

11.  rámutat, hogy a Számvevőszék 2013-ra vonatkozó éves jelentése szerint a megosztott irányítás alá tartozó területeken a becsült hibaarány 5,2%; megjegyzi, hogy az összes többi operatív kiadás esetében (amelyek túlnyomórészt a Bizottság közvetlen irányítása alá tartoznak) a becsült hibaarány 3,7%; hangsúlyozza, hogy mindkét hibaarány meghaladja a 2%-os lényegességi küszöböt; kiemeli, hogy a megosztott irányítás alá tartozó területeken a hibaarány lényegesen magasabb, mint az összes többi operatív kiadás esetében;

12.  megállapítja, hogy a DG REGIO főigazgatója a 2014. március 31-i éves tevékenységi jelentésében – a részlegesen megbízható irányítási és kontrollrendszer következtében – 2013-ra 322 programból 73-at fenntartás alá vont, ami 2012-höz képest (317 operatív programból 85) kisebb arányt képvisel; megállapítja, hogy a becslés szerint kockázatnak kitett összeg 1135,3 millió euró, és az említett fenntartások és az ezeknek megfelelő összeg két programozási időszakot – a 2007–2013-ast és a 2000–2006-ost – érint;

13.  tudomásul veszi, hogy a DG RTD főigazgatója a 2014. március 31-i éves tevékenységi jelentésében fenntartást fogalmazott meg a hetedik kutatási keretprogrammal (FP7) kapcsolatban, amelynek 2013-ra vonatkozó becsült hatása 105,5 millió euró és 109,5 millió euró között van;

14.  megjegyzi, hogy a DG MARE főigazgatója a 2014. március 31-i éves tevékenységi jelentésében fenntartást fogalmazott meg az Európai Halászati Alappal kapcsolatban, és a kockázatnak kitett összeg 2013-ban 10,77 millió euró;

15.  felhívja a figyelmet a tagállami irányítási és kontrollrendszerek folyamatos javításának szükségességére annak érdekében, hogy a 2014–2020-as programozási időszak folyamán garantálják az uniós pénzeszközökkel való jobb gazdálkodást és a vonatkozó szakpolitikai ágazatokban a hibaarány csökkentését;

Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

16.  megállapítja, hogy a 2013-ban végrehajtottként bejelentett pénzügyi korrekciók összege a 2012-es 3,7 milliárd euróhoz képest 2,5 milliárd euróra csökkent, és emlékeztet arra, hogy a pénzügyi korrekciók 2012-es magas összege egy Spanyolországban végrehajtott, a strukturális alapok 2000–2006-os kiadásait kiigazító 1,8 milliárd eurós korrekciónak köszönhető; megállapítja, hogy 2013-ban a Bizottság 3362 millió euró összegű pénzügyi korrekciókat és visszafizettetéseket hajtott végre, amelyek az uniós költségvetésből történő kifizetések 2,3%-át tették ki;

17.  megjegyzi, hogy a programok kiegyenlítésékor végrehajtott korrekciók felhalmozódása mesterséges kumulációt eredményez olyan időpontokban, amikor azoknak nincs jelentősége, tekintve, hogy évekkel a végrehajtásuk után jelennek meg; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a 2012. évi módszertani változtatás, amely a visszaigazolt korrekció helyébe a végrehajtott korrekciót lépteti, alkalmas-e az ellenőrzési és irányítási rendszerek helyzetének bemutatására egy meghatározott költségvetési évben;

18.  megállapítja, hogy a 2013-ban végrehajtott pénzügyi korrekciók bekövetkezett 34%-os (3,7 milliárd euróról 2,5 milliárd euróra történő) csökkenését a végrehajtott visszafizettetések 2013-as 27%-os (0,7 milliárdról 0,9 milliárd euróra történő) emelkedése részben ellensúlyozta;

19.  fájlalja, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló jogi keret, a vonatkozó eljárások összetettsége és a számos területen működő kontrollszintek száma miatt a hibák kijavítása csak évekkel a keletkezésük után történhet meg;

20.  felhívja a figyelmet arra, hogy a 2009–2013-as időszakban végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések átlagos összege 2,7 milliárd euró, ami az uniós költségvetésből ugyanezen időszakban végrehajtott kifizetések átlagos összegének 2,1%-át teszi ki; megállapítja, hogy a Bizottság szerint a fent említett tendencia a 2000–2006-os programozási időszak lezárásával magyarázható(83); megjegyzi, hogy konkrétan a kohéziós politika esetében a 2007 és 2013 között alkalmazott korrekciók négyötöde a korábbi időszakok operatív programjaira vonatkozott(84); emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak joguk van arra, hogy a feltárt nem támogatható kiadásokat a strukturális alapokra vonatkozó hatályos jogi keret értelmében jogszerű és szabályszerű kiadásokkal felváltsák;

21.  emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy az ő feladatuk, hogy – kevéssé hatékony ellenőrzési rendszerek vagy szabálytalan kiadások esetén – korrekciós intézkedéseket tegyenek az uniós költségvetés védelmében; rámutat, hogy a Bizottság és a tagállamok alkalmazzák ezeket a korrekciós intézkedéseket, és megjegyzi, hogy ha a szóban forgó korrekciós intézkedéseket nem alkalmazták volna a Számvevőszék által auditált 2013-as kifizetések esetében, a teljes becsült hibaarány 4,7% helyett 6,3% lett volna; hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint számos, hibát tartalmazó tranzakció esetében – különösen a megosztott irányítás alá tartozó területeken – a hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a hibát feltárják és kijavítsák; ezért azt kéri, hogy a Számvevőszék a jövőbeli éves jelentéseiben becsülje meg a hibaszintet arra az esetre is, ha valamennyi korrekciós intézkedést alkalmaztak volna;

22.  sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy ezen intézkedések még mindig korlátozott pénzügyi hatást gyakorolnak az uniós költségvetésre, mivel a 2013-ban végrehajtott pénzügyi korrekciók több mint 40%-át nem tekintik címzett bevételnek(85), hanem az adott korrekciókat okozó tagállam használhatja fel a kohéziós politikában, ami aláássa a pénzügyi korrekciók megelőző hatását;

23.  megállapítja, hogy a 2013-ban végrehajtott pénzügyi korrekciók körülbelül 28%-a keretében került sor kohéziós politikához tartozó programoknak vagy abban érintett tagállamoknak nyújtott uniós finanszírozás nettó csökkentésére;

24.  aggodalommal állapítja meg, hogy a fent említett, 2014. szeptember 29-i bizottsági közlemény nem feltétlenül ad megbízható információkat a strukturális alapokhoz kapcsolódóan a tagállamok által végrehajtott visszavonások, visszafizettetések és folyamatban lévő visszafizettetések vonatkozásában, mivel a Bizottság kijelentette, hogy a tagállami adatok bizonyos hiányosságai miatt óvatos megközelítést kellett alkalmaznia annak biztosítására, hogy a fenti összegek ne legyenek felülbecsültek(86);

25.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be megbízható eljárásokat a korrekciós intézkedések időzítésének, eredetének és összegének jóváhagyására, valamint bocsássanak rendelkezésre olyan információt, amelynek révén lehetőség szerint összevethető lenne a kifizetés folyósításának éve, a vonatkozó hiba kiszűrésének éve, valamint az az év, amikor a beszámolók kiegészítő mellékletben nyilvánosságra hozzák a visszafizettetéseket vagy pénzügyi korrekciókat, figyelembe véve az egész eljárás többéves jellegét; alapvető fontosságúnak tartja a visszafizettetésekre és pénzügyi korrekciókra vonatkozó teljes körű tájékoztatást is, valamint a kötelezettségvállalások visszavonására és az adott évhez kapcsolódó kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó adatok teljes átláthatóságát;

Az összefoglaló jelentés és az éves tevékenységi jelentések

26.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság főigazgatói összesen 17 számszerűsített fenntartást fogalmaztak meg a kiadásokra vonatkozóan; rámutat arra, hogy a számszerűsített fenntartások számának 2013-as csökkenése (2012-ben 21 volt) nem járt együtt a hatókör vagy a kockáztatott összeg csökkenésével, valamint hogy a teljes kockáztatott összegnek a Bizottság összefoglaló jelentésében(87) közölt maximális értéke kevesebb mint 4179 millió EUR, amely a kifizetett összes kiadás 2,8%-ának felel meg;

27.  kéri a Bizottságot, hogy tegye még egyértelműbbé a kockáztatott összegek(88) kiszámítását a korrekciós mechanizmusoknak az ezekre az összegekre gyakorolt becsült hatásának bemutatásakor, valamint hogy összefoglaló jelentésében tegyen közzé egy, a főigazgatók éves tevékenységi jelentésein alapuló valódi „megbízhatósági nyilatkozatot”;

28.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság által alkalmazott kumulált számadatok olyan korrekciós mechanizmusokat (pénzügyi korrekciókat és visszafizettetéseket) érintenek, amelyeket a Bizottság és a tagállamok a források (főként a 1994–1999-es és a 2000–2006-os időszakokban történt) kifizetése után több évvel alkalmaztak, és megjegyzi, hogy akkoriban sem a Számvevőszék, sem pedig a Bizottság nem tett közzé pontos hibaarányokat;

A költségvetésre gyakorolt nyomás

29.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Tanácsnak az Unió éves költségvetéséről folytatott tárgyalások során képviselt elfogadhatatlan álláspontja miatt és a kifizetések magas szintje ellenére az elszámolások azt mutatják, hogy a fennálló pénzügyi kötelezettségvállalások és egyéb kötelezettségek 2013-ban tovább nőttek (az 1b. fejezetben – főként regionális politika – a fennálló kötelezettségvállalások becsült szintje 2013 végén 23,4 milliárd euró, miután 2010 év végén 5 milliárd euró, 2011 végén 11 milliárd euró, 2012 végén pedig 16 milliárd euró volt); megállapítja, hogy az év végén ezek összege 322 milliárd euró(89) volt, és ez a szám 2014-ben várhatóan növekedni fog;

30.  emlékeztet arra, hogy 2013 végén a fennálló kötelezettségvállalások becsült összege 322 milliárd euró volt, és 2014-re az összeg emelkedése volt várható; úgy véli, hogy ez ellentétes az EUMSZ-nek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét rögzítő 310. cikkével, és ezáltal befolyásolja az Unió költségvetésének jogszerűségét;

31.  hangsúlyozza, hogy ezek a túlzott pénzügyi kötelezettségek különös jelentőséggel bírnak, mivel most először a kifizetések felső korlátját úgy állítják be, hogy az reálértéken több évig nagyjából stabil maradjon(90);

32.  rámutat arra, hogy gazdasági válság idején a pénzügyi erőforrások szűkösek; megjegyzi ugyanakkor, hogy a költségvetés jelentős részét illetően a kiadások többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti maximális szintje tagállamonként éves keretösszegekre van lebontva; megjegyzi, hogy a források tagállamok általi felhasználásának módja gyakran a legfontosabb politikai célkitűzéssé válik („ha nem használod fel, elveszíted”)(91); ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a kiadási kultúráról a teljesítmény kultúrájára való áttérést, a hatékonyság, az eredményesség és a gazdaságosság elve alapján elért eredményekre összpontosítva;

33.  kiemeli, hogy 2013 végén a bruttó előfinanszírozás összege 79,4 milliárd eurót tett ki, és hangsúlyozza, hogy az előfinanszírozási időszak elhúzódása fokozhatja a hiba vagy veszteség kockázatát; hangsúlyozza, hogy e kockázat különösen érinti a pénzügyi keret 4. fejezetét (Az EU mint globális szereplő), ugyanis itt egy tipikus műveletnél négy év telik el a kötelezettségvállalás és a kapcsolódó végleges kiadások bizottsági lekönyvelése között;

34.  sürgeti a Bizottságot, hogy ismételten készítsen és tegyen közzé hosszú távú, a jövőbeni kifizetési igényeket tükröző pénzforgalmi előrejelzést annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges kifizetéseket a jóváhagyott éves költségvetésekből lehessen teljesíteni; kéri, hogy a Bizottság szükség esetén terjesszen elő módosításokat a meglévő rendeletekhez, amennyiben az éves költségvetések nem biztosítanak elegendő előirányzatot a szükséges kifizetési szint eléréséhez;

35.  ismételten hangsúlyozza, hogy hosszú távú megoldások felkutatásán kell dolgozni, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy visszanyerje az ellenőrzést saját költségvetése fölött; megállapítja, hogy különösen fontos fokozott hangsúlyt fektetni az elszámoltathatóságra, és hogy a teljesítményt és a kiadási eredményeket kell középpontba állítani; e tekintetben kiemeli, hogy a Parlamentnek nagyobb szerepet kell játszania a kiadások és a teljesítmény ellenőrzésében;

Pénzügyi eszközök

36.  megállapítja, hogy 2013 végéig 25 tagállamban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Európai Szociális Alap (ESZA) 176 operatív programja keretében 941 pénzügyi konstrukciót hoztak létre; különösen aggasztónak találja, hogy a pénzügyi konstrukcióknak kifizetett 14,3 milliárd eurónyi összegnek csupán 47%-át (6,7 milliárd eurót) fizették ténylegesen ki a végső kedvezményezetteknek, jóllehet ez az adat a 2012 végéig kifizetett 4,7 milliárd euróval összehasonlítva növekedést jelent; megállapítja, hogy a 2013 végi 47%-os átlagos kifizetési arány elfed bizonyos, alapok és tagállamok közötti eltérést; megjegyzi, hogy az átlagos kifizetés mind a 900 alapot magában foglalja: a 2008-ban létrehozottakat ugyanúgy, mint a 2013-ban újonnan létrehozottakat, amelyek tekintetében a végrehajtás még éppen csak elindult; úgy véli, hogy noha néhány alap alulteljesít, mások pénzeszközeit már 100%-ban felhasználták – ezek most már a rulírozó alapok ismételt befektetését végzik;

37.  megállapítja, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében a tagállamokban 14 pénzügyi konstrukciót hoztak létre; megállapítja, hogy 2013 végéig az uniós költségvetésből 443,77 millió eurót fizettek ki romániai, bulgáriai, görögországi, olaszországi és litvániai bankoknak; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ebből az összegből egyetlen euró sem érte el a végső kedvezményezetteket; megállapítja, hogy az Európai Halászati Alap keretében létrehozott hat pénzügyi konstrukció számára 72,37 millió eurót fizettek ki görögországi, romániai, bulgáriai, észtországi, lettországi és hollandiai bankoknak; megjegyzi, hogy a rendelkezésre álló összegeket csak Lettországban fizették ki teljes egészében a végső kedvezményezetteknek, míg Romániában a források csupán 28%-a, Bulgáriában 77%-a, Észtországban pedig 91%-a érte el a végső kedvezményezetteket, Hollandiában és Görögországban pedig egyetlen euró sem(92);

38.  sajnálja továbbá, hogy ezek az eszközök összetettek és nehéz velük megfelelően elszámolni, ami a nyilvános ellenőrzést is nehezebbé teszi; felszólítja a Bizottságot az átláthatóság fokozására, valamint arra, hogy rendszeresen tegyen jelentést a tőkeáttételről, a vesztségekről és a kockázatokról, például a befektetési buborékokról; sürgeti a Bizottságot, hogy adjon teljes áttekintést az egyes pénzügyi konstrukciók keretében finanszírozott projektek számáról és az elért eredményekről, valamint hogy egyértelműen adja meg, mennyi uniós költségvetési előirányzatot használtak e pénzügyi konstrukciós projektek társfinanszírozására, és terjessze elő a pénzügyi konstrukciós eszköz átfogó költség–haszon elemzését – a projektfinanszírozás közvetlenebb formáival összehasonlítva;

39.  üdvözli, hogy az éves felülvizsgálati üléseken a pénzügyi eszközök végrehajtását szisztematikusan napirendre tűzik, majd ezt követően elemzik a hiányosságokat, és korrekciós intézkedéseket javasolnak; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a következő, 2014–2020-as időszakra vonatkozóan a terület hiányosságait már korrigálták (azaz csak akkor utalnak át kifizetéseket a pénzügyi eszközöket kezelő alapokhoz, amikor a végső kedvezményezettek részére történő kifizetések már bizonyos százalékot elértek;

40.  javasolja a Bizottságnak, hogy figyelembe véve a költségvetésre gyakorolt kifizetési nyomást, valamint azt, hogy a 966/2012/EU, Euratom rendelet (a költségvetési rendelet) 140. cikkének (7) bekezdése előírja, hogy a pénzügyi eszközök esetében kerülni kell a túlzott többleteket, gondoskodjon arról, hogy az uniós költségvetésből az ilyen eszközök számára nyújtott hozzájárulás tükrözze a valós pénzforgalmi igényeket;

41.  különösen aggódik továbbá a regionális beruházási eszközök által nyújtott támogatások és a pénzintézeti hitelek ötvözésének az Unió külső politikáinak támogatása szempontjából vizsgált eredményességével kapcsolatban tett egyes számvevőszéki észrevételek miatt(93);

42.  rámutat arra, hogy az eszközöket ugyan rendben kialakították, de a forrásötvözés potenciális előnyeit a bizottsági irányítás hiányosságai miatt nem sikerült teljes mértékben kihasználni; felkéri a Bizottságot, hogy kizárólag akkor folyósítson kifizetéseket, ha a pénzeszközökre a kedvezményezettnek valóban szüksége van, valamint hogy javítsa az uniós támogatások végrehajtásának nyomon követését;

A Bizottság és a tagállamok szerepe a megosztott irányításban

43.  hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 317. cikke értelmében végső soron a Bizottság felel az uniós költségvetés végrehajtásáért; rámutat, hogy ahol a Bizottság a költségvetést megosztott irányítás keretében hajtja végre, a költségvetési rendelet 59. cikke értelmében a végrehajtási feladatokat a tagállamokra kell ruházni, ezzel politikai és pénzügyi felelősséget róva rájuk; ismételten hangsúlyozza ezért, hogy a tagállamoknak szigorúan a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban szerint kell eljárniuk, és nem veszélyeztethetik az uniós forrásokkal való gazdálkodás terén fennálló felelősségüket;

44.  tudomásul veszi az intézményközi munkacsoport nemzeti nyilatkozatok elkészítésére és alkalmazására vonatkozó ajánlásainak elfogadásáról szóló 2014. október 28-i bizottsági közleményt (COM(2014)0688); megjegyzi, hogy a nemzeti nyilatkozatok benyújtása önkéntes, ezért üdvözli, hogy négy tagállam, Dánia, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság úgy határozott, hogy benyújtja azt; sajnálja ugyanakkor, hogy e nyilatkozatok a formájukat, hatókörüket, átfogó jellegüket és a jelentéstételi időszakot tekintve eltérnek egymástól, és megállapítja, hogy ezért kevéssé hasznosnak bizonyulnak;

45.  rámutat, hogy a Számvevőszék számos közlése szerint a négy fent említett tagállam által adott nemzeti gazdálkodási nyilatkozatnak igen korlátozott a jelentősége a Számvevőszék ellenőrzési eljárása során, és azok a megbízhatósági nyilatkozat kiadása szempontjából nem minősülnek megbízható információforrásnak;

46.  sajnálja továbbá a 2014. október 28-i bizottsági közlemény tekintetében, hogy nincs jelentős előrelépés a pénzgazdálkodás javítása terén, ami a politikai és igazgatási szinten hozott rossz döntések miatt folyamatos uniós pénzveszteségekhez vezethet; szankciórendszer kidolgozását szorgalmazza arra az esetre, ha a tagállamok nem megfelelő programinformációkat vagy nyilatkozatokat nyújtanak be;

47.  ezért felhívja a Bizottságot és a Tanácsot is, hogy tegyenek konkrét és érdemi lépéseket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás terén szükséges előrehaladás érdekében, beleértve a nemzeti nyilatkozatok eszközének növekvő használatát, ami a gyakorlatban nem igényel sok többletmunkát (állítólag kevesebb, mint egy teljes munkaidős egyenértéket évente tagállamonként), ugyanakkor megjegyzi, hogy rendkívül fontos, hogy a tagállamok közokiratban vállaljanak politikai felelősséget az európai források felhasználásáért; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ne csak a nemzeti nyilatkozatokat tegyék közzé, hanem az éves összefoglalókat és a gazdálkodási nyilatkozatokat is, hogy a közvélemény jobban belelásson a pénzügyi gazdálkodásba, és valódi javulást érjenek el a pénzügyi gazdálkodás terén; sürgeti, hogy a Bizottság – a nemzeti nyilatkozatok létrehozásával és felhasználásával foglalkozó intézményközi munkacsoport dokumentumában foglalt ajánlásokkal összhangban – nyújtson be ajánlást a Parlamentnek és a Tanácsnak a nemzeti nyilatkozatok felhasználásának előmozdítása érdekében;

48.  elengedhetetlennek tartja, hogy egyes kijelölt projektek számviteli dokumentumainak közzététele révén előmozdítsák a teljes átláthatóságot a strukturális alapok felhasználása terén;

A tagállamok által továbbított adatok megbízhatósága

49.  megjegyzi, hogy az egyes tagállamok által a megosztott irányítás keretében végzett első szintű ellenőrzések megbízhatatlansága aláássa a bizottsági szolgálatok által készített éves tevékenységi jelentések és a Bizottság által elfogadott összefoglaló jelentés hitelességét, mivel azok részben a nemzeti hatóságok által elvégzett ellenőrzések eredményein alapulnak; megismétli korábbi kérését, hogy a megbízható és objektív éves tevékenységi jelentések elkészítése érdekében a Bizottság értékelje, és szükség esetén javítsa ki a tagállami adatokat;

50.  kéri, hogy a főigazgatók éves tevékenységi jelentéseikben részletesen számoljanak be a tagállamok által jelzett hibaarányokról és a Bizottság által eszközölt javításokról, adott esetben az operatív programok szintjén;

A legrosszabbul teljesítő tagállamok

51.  üdvözli a 2009–2013-as időszakban a megosztott irányítású mezőgazdasági és kohéziós alapok ellenőrzési eredményeinek Számvevőszék általi áttekintését, amelyet a Számvevőszék 2013-as éves jelentésével együtt tettek közzé, melyek részben eleget tesznek a Parlament 2012-es mentesítési állásfoglalásában megfogalmazott kérésének, melyben országokra lebontott tájékoztatást kért a megosztott irányításról;

52.  rámutat arra, hogy a Számvevőszék által az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot és a Kohéziós Alapot illetően a kockázatnak kitett pénzeszközök összegeire és százalékos arányára vonatkozóan rendelkezésre bocsátott számadatok szerint (a forrásadatok megtalálhatóak a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága, valamint a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság 2013-as éves tevékenységi jelentéseiben) Szlovákia, az Egyesült Királyság és Spanyolország rendelkezik a legnagyobb hibaaránnyal;

53.  rámutat arra, hogy a Számvevőszék által az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot illetően a kockázatnak kitett pénzeszközök összegeire és százalékos arányára vonatkozóan rendelkezésre bocsátott számadatok szerint (a forrásadatok megtalálhatóak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 2013-as éves tevékenységi jelentésében) Románia, Bulgária és Portugália rendelkezik a legnagyobb hibaaránnyal;

54.  felkéri a Számvevőszéket, hogy dolgozza ki saját, országspecifikus jelentéstételi módszerét, amely nem csupán a kockázatnak kitett összegekre, hanem a tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszereire is figyelemmel van, a Bizottság és a tagállamok által alkalmazott korrekciós mechanizmusokkal együtt, annak érdekében, hogy megfelelően fel lehessen mérni a legrosszabbul teljesítő tagállamok gazdálkodásának alakulását, és a lehető legjobb megoldásokat lehessen nekik javasolni;

55.  emlékeztet arra, hogy a korrupció komolyan károsítja az uniós forrásokat; aggályosnak tartja azokat az adatokat, amelyek szerint egyes tagállamok különösen érintettek e jelenség által, és e tekintetben emlékeztet a következő dokumentumra: a Bizottság 2013. május 29-i ajánlása tanácsi ajánlásra Olaszország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Olaszország 2012–2017-es időszakra vonatkozó stabilitási programját(94); kéri az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv mielőbbi elfogadását;

Összeférhetetlenség

56.  sajnálja, hogy egyes tagállamokban a parlamenti képviselők, kormánytagok és az önkormányzati tanácsok tagjai összeférhetetlenségével kapcsolatos jogszabályok homályosak és nem elégségesek; felhívja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a jelenlegi helyzetet, és szükség esetén terjesszen elő ajánlásokat vagy akár jogilag kötelező erejű megoldásokat; úgy véli, hogy ennek a Bizottság tagjaira és tagjelöltjeire is vonatkoznia kell;

Bevételek: GNI-alapú saját források

57.  megállapítja, hogy a számvevőszéki ellenőrzés (lásd a 2013-as éves jelentés 2.27. pontját) nem tárt fel lényeges hibát a – túlnyomórészt a 2013-ra előre jelzett bruttó nemzeti jövedelem (GNI) adatain alapuló – tagállami hozzájárulások Bizottság általi kiszámítása és a befizetésük tekintetében;

58.  kéri, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy az Eurostat és a tagállamok adatai egyezzenek egymással, mivel a GNI mutató a kulcsfontosságú referenciaérték nemcsak az Unió bevételei, hanem kiadásai szempontjából is;

59.  emlékeztet arra, hogy 2012-es éves jelentésében a Számvevőszék kritikával illette a GNI-adatok Bizottság általi ellenőrzésének gyenge hatékonyságát (lásd a 2012-es éves jelentés 2.41. pontját); hangsúlyozza, hogy az általános fenntartások elhúzódó használata, valamint a saját források meghatározásához használt GNI-adatok ellenőrzési ciklusának túl hosszú időtartama költségvetési bizonytalansághoz vezethet, ahogyan arra a 2014. évi általános költségvetésre vonatkozó 6. számú költségvetés-módosítási tervezetről a tagállamok között lefolytatott megbeszéléseken is felhívták a figyelmet(95);

60.  sajnálja, hogy egyes tagállamok, annak ellenére, hogy tisztában voltak a GNI-hozzájárulás kiszámítására alkalmazott statisztikai módszertan 2014 tavaszán történt változásaival, nem számoltak azzal, hogy ez a költségvetési hozzájárulásaik emelkedésével fog járni;

61.  sajnálja, hogy a Bizottság, annak ellenére, hogy 2013 tavasza óta tisztában volt azzal, hogy a GNI-hozzájárulás kiszámítására alkalmazott statisztikai módszertan a hozzájárulások jelentős növekedéséhez vezet majd egyes tagállamok esetében, ragaszkodott ahhoz, hogy ezt pusztán technikai kérdésként kezelje(96);

62.  emlékeztet arra, hogy 7/2014. számú véleményében(97) a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság azon javaslata, hogy rendkívüli körülmények esetén el lehessen halasztani a héa- és GNI-egyenlegek és -kiigazítások befizetését, növelheti a saját források rendszerének bonyolultságát és a tagállamok költségvetési bizonytalanságát;

63.  rámutat különösen arra, hogy az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendelet módosításáról szóló bizottsági javaslat (COM(2014)0704) csak olyan tagállamok kapcsán említi a források rendelkezésre bocsátása elhalasztásának lehetőségét, amelyeknél a pozitív héa- és GNI-egyenlegek és -kiigazítások jelentős összegeket eredményeztek, és megjegyzi, hogy amennyiben egyes tagállamoknak jelentős negatív héa- és GNI-egyenlegeik és -kiigazításaik vannak, a Bizottság kénytelen lehetne költségvetés-módosítás útján többletbevételt beszedni;

64.  sajnálja, hogy a Tanács – annak ellenére, hogy a Bizottság javasolta a sajátforrás-rendszer globális reformját, amit a Parlament is üdvözölt(98), és amelynek célja a saját források rendszerének méltányosabbá, érthetőbbé, átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele, valamint a nemzeti hozzájárulások csökkentése – mindeddig semmiféle előrelépést nem tudott elérni a sajátforrás-rendszernek az említett jogalkotási javaslatokon alapuló reformjával kapcsolatban;

Megteendő intézkedések

65.  sürgeti a Bizottságot, hogy:

   csökkentse legfeljebb négy évre a saját források meghatározásához használt GNI-adatok ellenőrzési ciklusának időtartamát, amennyiben erre szükség van kötelezettségszegési eljárások indítása esetén, és/vagy amennyiben szigorú határidőt szabnak ki a fenntartások visszavonására;
   korlátozza kivételes esetekre az általános fenntartások alkalmazását, amikor fennáll annak jelentős kockázata, hogy az Unió pénzügyi érdekeit nem védik, azaz amikor valamely tagállam a jelentős felülvizsgálatot az ellenőrzési ciklus alatt vagy szabálytalan időközönként végzi;
   készítsen cselekvési tervet a 11/2013. sz. számvevőszéki különjelentésben feltárt hiányosságok orvoslására, és 2015. június végéig jelentsen erről a Parlamentnek és a Számvevőszéknek;
   léptessen életbe és kísérjen szorosan figyelemmel világos mérföldköveket tartalmazó, részletes cselekvési tervet a görög nemzeti számlák összeállítása kapcsán tapasztalt problémák megoldására;
   terjessze elő a fent említett COM(2014)0704 bizottsági javaslat módosítását annak érdekében, hogy felruházza a Bizottságot a pénzösszegek visszatérítése elhalasztásának jogával „negatív” egyenlegek és kiigazítások esetén;

66.  rámutat a Számvevőszék 2/2014. számú, „Megfelelő-e a preferenciális kereskedelmi megállapodások kezelése?” című különjelentésében felsorolt, a kontrollstratégia és a kockázatkezelés terén Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban feltárt hiányosságokra, amelyek potenciális veszteséget eredményezhetnek az uniós költségvetés számára; megállapítja, hogy ezeket a hiányosságokat a potenciális bevételkiesés e három tagállamban megállapított összege is megerősítette; megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2009. évi mintában talált hibák extrapolálásával megállapította, hogy az e tagállamokban az elévülés miatt kockázatnak kitett vámok becsült összege 655 millió euró; megjegyzi, hogy ez az adott évben a kiválasztott öt tagállamban beszedett importvámok bruttó összegének kb. 6%-át teszi ki, ami Németország esetében 167 millió, Franciaország esetében 176 millió, az Egyesült Királyság esetében pedig 312 millió eurót jelent;

Mezőgazdaság

Mezőgazdaság: demográfiai és a kedvezményezettek összetételével kapcsolatos kihívások

67.  hangsúlyozza, hogy a demográfiai változások a közös agrárpolitikát (KAP) más uniós politikáknál jobban érintik, mivel az uniós költségvetés több mint 45%-án osztozó 12 millió uniós mezőgazdasági termelő közel egyharmada 65 évnél idősebb, és csak 6%-uk fiatalabb 35 évnél(99); üdvözli ezért a KAP-reform keretében a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása céljából előterjesztett programokat;

68.  sajnálja, hogy a Bizottság által az agrárpolitika terén tett eddigi intézkedések nem tudták korrigálni a demográfiai egyensúlyhiányt, és felhívja a Bizottságot, hogy ennek fényében ismételten vizsgálja meg az agrárköltségvetés-támogatást;

69.  hangsúlyozza, hogy az uniós mezőgazdasági termelők kevesebb mint 2%-a kapja a KAP közvetlen kifizetéseinek 31%-át; rámutat, hogy a KAP-nak különösen a mezőgazdasági kistermelőket kellene megcéloznia és úgy véli, hogy a jelenlegi gyakorlat ismét csak aláássa a KAP politikai elfogadottságát;

70.  emlékeztet arra, hogy a KAP méltányosabbá tétele érdekében a Parlament és a Tanács csökkentést vezetett be(100) a 150 000 eurót meghaladó kifizetések tekintetében, és bevezette a közvetlen kifizetések lehetséges maximalizálását; ezért kéri, hogy a Számvevőszék következő éves jelentéseit megelőzően ellenőrizze ezen intézkedés hatékonyságát és eredményességét;

71.  hangsúlyozza, hogy a legnagyobb egyenlőtlenségeket mutató agrárrendszert a Cseh Köztársaság tartja fenn, őt követi Szlovákia, Magyarország, Németország és Bulgária(101); felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kedvezményezettek összetételét illetően javítsák az egyensúlyt, és kéri, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) főigazgatója éves tevékenységi jelentéséhez mellékeljen tájékoztató jellegű adatokat a termelőknek fizetett közvetlen támogatások megoszlásáról tagállamonkénti és a kedvezményezettek csoportjai szerinti bontásban;

Mezőgazdaság: hibaarány az első pillérben

72.  sajnálja, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) 2013-as kifizetéseit lényeges hibaszint jellemzi, mivel a Számvevőszék 3,6%-ra (2012-ben 3,8%)(102) becsüli a legvalószínűbb hibaarányt, és hogy a költségként elszámolt kifizetések tekintetében vizsgált öt kontrollrendszerből kettő hatástalannak, kettő pedig részben hatásosnak bizonyult, és csak egyet értékeltek hatásosnak;

73.  hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék által feltárt 101 számszerűsíthető hibából 33 esetében a nemzeti hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy megelőzzék, felderítsék és legalább részben kijavítsák a hibákat, és hogy ha ezeket az információkat megfelelően használták volna fel, a legvalószínűbb hibaarány e területen 1,1%-kal kevesebb lett volna, viszonylag közel a 2%-os lényegességi küszöbhöz; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak jelentős felelőssége van az uniós költségvetés helyes és jogszerű végrehajtásával kapcsolatban, amikor az uniós források irányítását végzik;

A kölcsönös megfeleltetés (cross-compliance)

74.  utal arra, hogy a Számvevőszék ellenőrzése kiterjedt a kölcsönös megfeleltetés követelményeire is, és hogy hibának tekintette azokat az eseteket, amikor a kölcsönös megfeleltetés feltételei nem teljesültek, amennyiben megállapítható volt, hogy a jogsértés már a támogatáskérés évében fennállt; rámutat arra, hogy a Számvevőszék a kölcsönös megfeleltetés területén a hibaarány kiszámításakor figyelembe veszi a hiányosságokat, ugyanakkor megjegyzi, hogy a Bizottság álláspontja szerint a kölcsönös megfeleltetés nem érinti a kifizetésekre való jogosultságot, csak közigazgatási bírságokat vált ki;

75.  megjegyzi, hogy a Bizottság a Számvevőszéknek adott válaszában kijelenti, hogy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan a jogi keret egyszerűsödött, ezenfelül kéri, hogy a Bizottság 2015 végéig számoljon be arról, hogy az egyszerűsítő intézkedések hogyan működtek a gyakorlatban, és milyen további intézkedéseket lehetne tenni a fennmaradt bonyolult szabályokkal és támogathatósági feltételekkel kapcsolatban;

Hibaarányok a piaci intézkedések tekintetében

76.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az agrárpiaci intézkedések esetében a Bizottság által kiszámított hibaarány 7,44%; sajnálja, hogy ez 2013-ban az egyes szakpolitikai területek közötti második legmagasabb hibaarány;

77.  hangsúlyozza, hogy a DG AGRI főigazgatója által a 2013-as éves tevékenységi jelentésében kiadott fenntartások alátámasztják a piaci intézkedések terén fennálló riasztó helyzetet, mivel kilenc tagállamban hét támogatási programot azonosítottak, elsősorban a gyümölcs- és zöldségágazatban, valamint a szőlőültetvények szerkezetátalakítása, a borágazatot célzó beruházások, a baromfira vonatkozó export-visszatérítések és az iskolatejprogram terén;

78.  felhívja a figyelmet arra, hogy sok kisebb program, például az iskolagyümölcs- és iskolatej-programok, nem felhasználóbarátok, részben a kapcsolódó bürokrácia miatt, ezért azok igénybevétele és végrehajtása nem éri el az optimális szintet;

79.  sajnálatát fejezi ki a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében Lengyelország, Ausztria, Hollandia és az Egyesült Királyság esetében a termelői csoportok(103) elismerése során alkalmazott kontrolleljárásokra vonatkozóan a számvevőszék 2013-as éves jelentésében feltárt jelentős hiányosságok miatt, melyeket a DG AGRI főigazgatója is megerősített, amikor a2013-as éves tevékenységi jelentésében fenntartást adott ki azon becslése alapján, hogy ezen intézkedés tekintetében a teljes kiadás mintegy 25%-a (102,7 millió euró) van kockázatnak kitéve;

80.  különösen sajnálja a „Szőlőültetvények szerkezetátalakítása” intézkedés tekintetében Spanyolország vonatkozásában a Bizottság által feltárt hiányosságokat, melyek indokolttá tették, hogy a DG AGRI főigazgatója 33%-os kiigazított hibaarány és 54 millió euró kockázatnak való kitettsége alapján fenntartást adjon ki, valamint a „Baromfiexport Franciaországban” intézkedés tekintetében feltárt hiányosságokat, melyekkel összefüggésben a DG AGRI főigazgatója 69,6%-os kiigazított hibaarány és 29,3 millió euró kockázatnak való kitettsége alapján adott ki fenntartást;

A tagállamok közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos adatainak megbízhatósága

81.  örömmel fogadja, hogy mivel a tagállamok által a vizsgálati statisztikáikban közölt hibaarányok nem fedik le a fennmaradó hibaarány minden összetevőjét és nem minden esetben megbízhatók, a DG AGRI a rendelkezésre álló információk – köztük a Számvevőszék ellenőrzési megállapításai – alapján minden kifizető ügynökséget egyedileg értékelt;

82.  ismételten hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék megállapításai(104) szerint az új módszer alkalmazásának eredményei arra utalnak, hogy a tagállamok vizsgálati statisztikáiból, a kifizető ügynökségek igazgatói által kiadott nyilatkozatokból, továbbá az igazoló szervek által végzett tevékenységből csak korlátozott bizonyosság nyerhető;

83.  kiemeli, hogy bár a közvetlen kifizetéseket intéző kifizető ügynökségek majdnem mindegyike rendelkezett akkreditációval és az igazoló hatóság által kiadott tanúsítással, és jóllehet a kifizető ügynökségek által tett 82 megbízhatósági nyilatkozatból az igazoló szervek 2013-ban 79-et hitelesítő záradékkal láttak el, megerősítve a kifizető ügynökségek igazgatói által tett megbízhatósági nyilatkozatok megfelelőségét, a Bizottságnak a hibaarányokat 68 kifizető ügynökségből 42 esetében felfelé kellett korrigálnia, és így azok fennmaradó hibaaránya meghaladta a 2%-ot;

84.  hangsúlyozza, hogy a legmagasabb hibaaránnyal a következő öt kifizető ügynökség rendelkezett:

1.  Egyesült Királyság, RPA

5,66 % (tagállami tájékoztatás szerint: 0,67 %)

2.  Görögország, OKEPE

5,17% (tagállami tájékoztatás szerint: 0,83 %)

2.  Spanyolország, AVGA

4,71% (tagállami tájékoztatás szerint: 1,93 %)

4.  Portugália, IFAP

4,37% (tagállami tájékoztatás szerint: 0,82 %)

5.  Románia, PIAA

4,27% (tagállami tájékoztatás szerint: 1,77 %)

85.  sajnálja, hogy a jelenlegi jogalkotási keret nem rendelkezik szankciókról a kifizető ügynökségek helytelen vagy hamis jelentéstétele(105) esetén;

86.  szorgalmazza, hogy az adott tagállamokban a nemzeti kifizető ügynökségeket az uniós tisztviselők alaposabban ellenőrizzék, felügyeljék, és szorosabban koordinálják, az általuk tapasztalt hiányosságok orvoslása céljából, különös tekintettel az elmúlt három év során folyamatosan alulteljesítő kifizető ügynökségekre, azért, hogy a kifizetések kezelése hatékonyabb legyen;

Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) és a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePaR)

87.  egyetért a Bizottság és a Számvevőszék véleményével, mely szerint az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) összességében kulcsfontosságú szerepet játszik a mezőgazdasági termelők által benyújtott igénylésekben előforduló hibák megelőzésében és csökkentésében, és hangsúlyozza, hogy az IIER helyes működésének biztosítania kellett volna azt, hogy a mezőgazdasági közvetlen kifizetések lényeges hibától mentesek legyenek;

88.  sajnálja, hogy a támogatásra nem jogosult földterületek mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerből (MePaR) történő kizárásával és a mezőgazdasági termelők által benyújtott igénylések adminisztratív kezelésével kapcsolatos, folyamatosan fennálló hiányosságok jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az EMGA-kifizetéseket továbbra is lényeges hibaszint jellemzi;

89.  ismételten hangsúlyozza a MePar tekintetében feltárt hiányosságok horizontális jellegét; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2007 óta az összes (28) tagállamban 38 kifizető ügynökségnél vizsgálta az IIER-t, és mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kontrollrendszerekből csak hetet értékelt hatásosnak, huszonkettőt részben hatásosnak és kilencet hatástalannak; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a költségvetésre gyakorolt pénzügyi kockázatokat nettó pénzügyi korrekciókkal fedezzék;

A jogosulatlan kifizetések visszafizettetését biztosító eljárások

90.  aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék által jelentett(106) azon tény miatt, hogy a 2008-ra vagy korábbi évekre vonatkozó igénylések esetében szabálytalanság vagy gondatlanság miatt elveszett összegekről Írországban az adósokat csak jelentős késéssel értesítették, és éveken keresztül nem kezdeményeztek visszafizettetési vagy behajtási eljárást;

91.  megállapítja, hogy 2012 végéig az ezekhez az igénylési évekhez kapcsolódó 6,7 millió eurónyi tartozásból összesen 2,3 millió eurót viselt az Unió a fele-fele szabály alapján a Számvevőszék által az értesítés tekintetében feltárt hiányosság és azon félelmek ellenére, hogy e pénzösszegeket az uniós költségvetés végleg elveszti;

92.  aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék azon megállapításai miatt is, hogy az olaszországi hatóságok nem tartották nyilván, hogy a tartozások szabálytalanságok vagy adott esetben az uniós költségvetés terheléséhez vezető adminisztratív hibák folytán merültek-e fel; kéri a Bizottságot, hogy az év végéig egy részletes elemzés formájában tegyen jelentést a helyzetről;

93.  megjegyzi, hogy a DG AGRI 2013-as éves tevékenységi jelentésében(107) található adatok szerint a jogosulatlan kifizetések visszafizettetése tekintetében a legrosszabbul teljesítő tagállamok Bulgária (visszafizettetési arány: 4%), Görögország (21%), Franciaország (25%), Szlovénia (25%), Szlovákia (27%) és Magyarország (33%); aggódik amiatt, hogy a visszafizettetések szintje bizonyos területeken ijesztően alacsony, és jelentést kér a Bizottságtól az okokról és a javulás lehetőségeiről;

Záróelszámolási eljárás

94.  nyugtázza, hogy 2013-ban a Bizottság négy szabályszerűségi határozatot hozott, melyek 1 116,8 millió euró pénzügyi korrekciót eredményeztek (ebből 861,9 millió euró vonatkozott az EMGA-ra, 236,2 millió euró pedig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA)), ami a 2013-as uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési költségvetés körülbelül 2%-át teszi ki (2008–2012 között 1,4%);

95.  rámutat, hogy ez az összeg nem összehasonlítható a Számvevőszék által megállapított legvalószínűbb hibaaránnyal, mert a Bizottság szabályszerűségi ellenőrzései rendszeralapúak, nem vizsgálják a mögöttes tranzakciók szabályszerűségét, több költségvetési évhez kötődő kiadásokat fednek le és 65%-ban átalányalapon megállapított pénzügyi korrekciókhoz vezetnek, következésképpen nem teszik lehetővé éves hibaarány kiszámítását;(108)

96.  hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék(109) megállapításai szerint a pénzügyi korrekciók átlagos szintjének a 2008–2012 közötti időszakhoz képest 2013-ban bekövetkezett emelkedését főként a lezáratlan ellenőrzési dossziék ügyhátralékának a 2012 végi 553-ról 2013 végéig 516-ra csökkentése magyarázza, és hogy ezeknek a 2010-et megelőző pénzügyi évekre vonatkozó dossziéknak a feldolgozása 881 millió eurónyi pénzügyi korrekciót eredményezett (a teljes összeg 79%-a);

97.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szabályszerűségi záróelszámolási eljárásban esetlegesen részt vevő egyeztetőtestület függetlenségét a jelenleg hatályos rendelkezések nem biztosítják;(110)

Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy

98.  megállapítja, hogy a 2013-as vidékfejlesztési, környezetvédelmi, halászati és egészségügyi kifizetéseket lényeges hibaszint jellemezte, a legvalószínűbb hibaarány a 2012-es 7,9 %-hoz képest 6,7 %-ra csökkent, és a költségként elszámolt kifizetések tekintetében vizsgált tizenhárom felügyeleti és kontrollrendszerből hetet részben hatásosnak, hatot pedig hatástalannak értékeltek;

99.  egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a legvalószínűbb hibaarányt 2%-ra csökkenthették volna, ha a nemzeti hatóságok a rendelkezésükre álló összes információt felhasználták volna a hibák megelőzésére, felderítésére és kijavítására; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak jelentős felelőssége van az uniós költségvetés helyes és jogszerű végrehajtásával kapcsolatban, amikor az uniós források irányítását végzik;

100.  sajnálja, hogy a vidékfejlesztés tekintetében a Számvevőszék által az elmúlt három évben kiszámított átlagos hibaarány 8,2% volt, 2013-ban pedig 7,9%;(111) nagyon sajnálja, hogy ez 2013-ban az egyes szakpolitikai területek közötti legmagasabb hibaarány;

101.  megállapítja, hogy a Számvevőszék által feltárt hibákat főként az okozta, hogy a kedvezményezettek nem tartották be a támogathatósági követelményeket, a közbeszerzési szabályokat nem alkalmazták megfelelően és az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat nem tartották tiszteletben;

102.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint a vidékfejlesztés terén a hibaarány egy nyolcadát magánkedvezményezettek általi állítólagos szándékos jogsértés okozta, és sajnálja, hogy a magánberuházások tekintetében a hibaarányhoz leginkább az „a mezőgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése” elnevezésű, különleges vidékfejlesztési intézkedés járult hozzá,(112) aminek következtében a Számvevőszék súlyos aggodalmának adott hangot azt illetően, hogy az intézkedés „hatékonyan és eredményesen meg tudja-e valósítani szakpolitikai célkitűzéseit”;

103.  egyetért a Számvevőszék véleményével,(113) miszerint a hibákat részben a szabályok bonyolultsága és a 2007–2013-as programok keretében a támogatási rendszerek sokasága okozta: a vidékfejlesztés esetén összesen 46 intézkedés létezik, ezek mindegyikére külön szabályok és követelmények érvényesek;

104.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság egyre több kifizetést függeszt fel és szakít meg, ami biztosítja a korrekciós intézkedések rendszeres elvégzését azokban az esetekben, ahol hiányosságok tapasztalhatók;

105.  üdvözli, hogy a Bizottság felülvizsgált megközelítést alkalmaz a fennmaradó hibaarány kiszámítására, figyelembe véve az összes vonatkozó ellenőrzést és információt, a tagállamok által jelentett hibaarányok kiigazítása érdekében;

106.  sajnálja, hogy a tagállamok által a saját ellenőrzéseikre vonatkozóan továbbított adatok nem megbízhatóak; megállapítja, hogy az igazoló szervek a 74-ből csak 9 kifizető ügynökség esetében adtak ki korlátozó nyilatkozatot 2%-ot meghaladó hibaarány miatt,(114) miközben a Bizottság 24 tagállamban 31 ügynökségre adott ki korlátozó nyilatkozatot(115);

107.  sajnálja, hogy néhány tagállamban nem megfelelő minőségű korrekciós intézkedéseket hoztak, és hogy az összes tagállamban hiányzik a hibák okainak felszámolását célzó, szisztematikus megközelítés; hangsúlyozza, hogy a kiterjedt hiányosságok elleni megelőző intézkedések uniós szinten hiányoznak;

108.  tudomásul veszi, hogy a 17 04. alcím (Élelmiszer- és takarmánybiztonság, állategészségügy, állatjólét és növényegészségügy) 4 300 000 eurós alulteljesítése mögött meghúzódó fő tényezők a különböző programokra szánt címzett bevételekhez kapcsolódó és 2014-ben felhasználható 900 000 euró, valamint a szükségalaphoz kapcsolódó 2 000 000 euró; megjegyzi, hogy az utóbbi összeg 50%-át, azaz 1 000 000 eurót átvittek 2014-re (a németországi kéknyelv-betegség kezelése céljából), és fel is használták abban az évben;

A Bizottsághoz, a tagállamokhoz és a Számvevőszékhez intézett kérések a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatban

109.  kéri, hogy a Bizottság a KAP első pillérében külön hibaarányokat számítson ki a piaci intézkedésekre és a közvetlen kifizetésekre;

110.  ajánlja, hogy a Bizottság aktívan kísérje figyelemmel Lengyelországban a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében a termelői csoportok elismerésére vonatkozó kontrollrendszernek, illetve Ausztriában, Hollandiában és az Egyesült Királyságban a termelői szervezetek működési programjainak a hiányosságaival kapcsolatos korrekciós intézkedések alkalmazását;

111.  sürgeti a Bizottságot, hogy igazolja az agrárpiaci intézkedések uniós hozzáadott értékét, figyelembe véve a potenciális veszteségek uniós költségvetésre gyakorolt hatásának kockázatát, és kéri, hogy a Bizottság fontolja meg az intézkedések eltörlését, amennyiben ez a kockázat túl magas; kéri a Bizottságot, hogy a 2013-as mentesítését követő nyomon követési jelentésben számoljon be arról, hogy milyen lépéseket tett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a Franciaországot illetően a baromfira vonatkozó export-visszatérítésekkel foglalkozó ellenőrzés fényében;

112.  kéri, hogy a Bizottság terjesszen elő javaslatokat a kifizető ügynökségek általi helytelen vagy hamis jelentéstétel szankcionálására, lefedve a következő három területet: ellenőrzési statisztikák, a kifizető ügynökségek nyilatkozatai és az igazoló szervek által végzett munka; kéri, hogy súlyos megtévesztések esetén a Bizottságnak jogában álljon a kifizető ügynökségek akkreditációjának visszavonása;

113.  sürgeti a DG AGRI ügyvezető igazgatóját, hogy a MePaR esetében vizsgálja meg a hiányosságokkal indokolt fenntartások évről évre történő elhalasztásának valódi hozzáadott értékét, amennyiben a fenntartások egyértelműen horizontális jellegűek;

114.  kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az IIER-ben rejlő összes lehetőséget kiaknázzák, különösen pedig annak garantálására, hogy a tagállamok helyesen mérjék fel és rögzítsék a mezőgazdasági parcellák támogathatóságát és méretét, és hozzanak azonnali kiigazító intézkedéseket, amennyiben rendszerszintű hibákat tárnak fel az IIER-ben;

115.  sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja ki a 2013-as számvevőszéki éves jelentés 3.24. és 3.25. pontjában Írországra és Olaszországra vonatkozóan a helytelen kifizetések szabálytalan visszafizettetését illetően tett megállapításokat, tegye meg a szükséges kiigazító intézkedéseket, és azoktól készítsen jelentést a Parlament számára 2015 júniusáig;

116.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a záróelszámolási eljárásra vonatkozó lezáratlan ellenőrzések ügyhátralékának további csökkentésére, hogy a 2012 előtt elvégzett összes ellenőrzést le lehessen zárni 2015 végére;

117.  kéri, hogy a záróelszámolási eljárásban részt vevő egyeztetőtestület tagjai megbízatásának eredeti időtartamát három évre korlátozzák, amely legfeljebb egy évvel legyen meghosszabbítható; kéri továbbá, hogy e dossziék kezelése során kerüljenek el minden lehetséges összeférhetetlenséget, és hogy a pénzügyi korrekciókban közvetlenül érintett tagállamokat ne képviseljék az egyeztetőtestületben;

118.  kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be részletes jelentést a Parlamentnek a KAP szerinti közvetlen kifizetések maximalizálásának tagállamonkénti végrehajtásáról;

119.  a hibaarányok csökkentése érdekében kevésbé bürokratikus KAP-ot szorgalmaz; ezért örömmel fogadja a Bizottság elkötelezettségét arra, hogy az egyszerűsítést és a szubszidiaritást az elkövetkező öt évben fő prioritásként kezelje; kéri, hogy kirívó esetekben a folyamatosan alulteljesítő ügynökségek akkreditációját vonják vissza;

120.  kéri a Bizottságot, hogy időben terjesszen elő részletes tervet a KAP bürokratikus terheinek az elkövetkező öt év során 25%-kal való csökkentéséről;

121.  kéri, hogy a Számvevőszék éves jelentésében külön fejezetben vizsgálja a vidékfejlesztés szakpolitikai területet, vagy legalább számítson külön hibaarányokat a vidékfejlesztés, a halászat szakpolitikai területére és a LIFE+ programra vonatkozóan;

122.  ajánlja, hogy a Bizottság gondoskodjon arról, hogy a tagállamok vidékfejlesztési cselekvési tervei teljes körűek legyenek, lefedve az összes régiót és a hatáskörükbe tartozó összes intézkedést, különösen a beruházási intézkedéseket, és vegyék figyelembe a Bizottság és a Számvevőszék ellenőrzéseit;

123.  kéri, hogy a Bizottság tájékoztassa a Számvevőszék által az OLAF-nak jelentett állítólagos szándékos jogsértések nyomon követéséről, különös tekintettel az „a mezőgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése” elnevezésű vidékfejlesztési intézkedésre, és hogy a Számvevőszék által a hatékonyság és eredményesség vonatkozásában tett kritikus észrevételek fényében teljes körűen vizsgálja felül ezen intézkedés felépítését a Bizottság 2013. évi mentesítésének nyomon követéséről szóló jelentésben;

124.  sürgeti a Bizottságot, hogy kísérje szorosan figyelemmel a vidékfejlesztési programjainak végrehajtását, és hogy a szabályszerűségi ellenőrzései során vegye figyelembe az alkalmazandó szabályokat – beleértve adott esetben a nemzeti szinten elfogadott szabályokat – a 2007–2013 közötti programozási időszakban feltárt hiányosságok és hibák megismétlése kockázatának csökkentése érdekében;

Halászat

125.  tudomásul veszi a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság által megfogalmazott fenntartást az egyes tagállamok által elszámolt kiadások 2%-ot meghaladó hibaaránya, és egy tagállam esetében a megbízhatatlan jelentés és jelentés elmaradása kapcsán; sajnálatosnak tartja ezt a helyzetet az érintett tagállam vonatkozásában; megállapítja azonban, hogy a helyzet javult a Bizottság által e tagállam részére küldött felszólítást követően;

126.  e megjegyzésektől eltekintve sajnálja, hogy a Számvevőszék nem részletezte pontosabban a halászat és a tengerügyek terén folytatott ellenőrzéseinek eredményét, és az átláthatóság érdekében felszólít ezen információk ismertetésére;

127.  tudomásul veszi, hogy a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság által folyósított kifizetések 92,31%-a időben történt; aggodalommal állapítja meg azonban, hogy a késedelmes kifizetések száma megnőtt az előző költségvetési évhez képest; örömmel állapítja meg, hogy 2013-ban csökkent a kifizetett késedelmi kamatok mértéke, ösztönzi ezért a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóságot, hogy tartsa be a szabályozási követelményeknek megfelelő fizetési határidőket;

Regionális politika, közlekedés és energiaügy

EU2020

128.  hangsúlyozza, hogy 2013-ban az e szakpolitikai csoport keretében teljesített kifizetések teljes összegének (45 311 millió euró) 96%-át (43 494 millió euró) az – elsősorban az ERFA-n és a Kohéziós Alapon (KA) keresztül végrehajtott – regionális politikára fordítják, 1 059 millió euró jut a mobilitási és közlekedési, 758 millió euró pedig az energia területére;

129.  elismeri az uniós regionális politika meghatározó szerepét a regionális egyenlőtlenségek csökkentésében, valamint a tagállami régiók és a tagállamok közötti gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésében; elismeri, hogy ez a politika az elsődleges uniós szintű hosszú távú beruházási politika a reálgazdaságban, amely a 2013-as uniós költségvetési kiadások 29%-át teszi ki, és az EU-ban a növekedés serkentése és a munkahelyteremtés bevált eszköze, támogatva az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérését;

130.  elismeri a közlekedési és energetikai szakpolitikák fontos szerepét abban, hogy biztonságos, fenntartható és versenyképes közlekedési és energetikai rendszereket és szolgáltatásokat hozzanak létre az uniós polgárok és vállalkozások számára, és kiemeli e szakpolitikák hozzájárulását az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek végrehajtásához;

131.  üdvözli, hogy a Bizottság az utólagos ellenőrzés keretében értékeli a regionális politika hatékonyságát, eredményességét, koherenciáját és európai hozzáadott értékét; elvárja, hogy küldjék el neki a bizottsági értékelés rendszeres frissítéseit;

132.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak biztosítania kell, hogy következetes és megbízható információkat szerezzen a tagállamoktól az ERFA-források felhasználásáról; úgy véli, hogy ezen információknak ki kell terjedniük az operatív programok előrehaladására – nemcsak pénzügyi szempontból, hanem a teljesítmény vonatkozásában is;(116)

133.  felhívja a figyelmet a kohéziós politika irányítási rendszerének többéves jellegére és hangsúlyozza, hogy a politika végrehajtásához kapcsolódó szabálytalanságok végső értékelése csak a programozási időszak lezárását követően lesz lehetséges;

Hibák

134.  megállapítja, hogy Számvevőszék által ellenőrzött 180 tranzakció közül 102 tranzakció esetében (57%) észleltek hibát; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 95%-os bizonyossággal megállapította, hogy az alapsokaságra jellemző hibaarány 3,7% és 10,1% között van (ez az alsó, illetve felső határ), és a 40 számszerűsített hiba alapján a legvalószínűbb hibaarányt 6,9%-ra becsüli (2012: 6,8%);

135.  hangsúlyozza, hogy a végső kedvezményezettek által elkövetett 17 számszerűsíthető hiba esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek Bizottság felé történő elszámolása előtt megakadályozzák, feltárják és korrigálják a hibákat; megjegyzi, hogy ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák kijavítására, az e fejezettel kapcsolatos becsült legvalószínűbb hibaarány három százalékponttal alacsonyabb lett volna; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak jelentős felelőssége van az uniós költségvetés helyes és jogszerű végrehajtásával kapcsolatban, amikor az uniós források irányítását végzik;

136.  rámutat, hogy az ERFA-ból és a KA-ból finanszírozott, valamint a mobilitási, közlekedési és energiaügyi kiadások tekintetében a fő megfelelési kockázat az alábbiakhoz kapcsolódik: közbeszerzési szabályok hibái (39%), nem támogatható projektek/tevékenységek vagy kedvezményezettek (22%), nem támogatható költségek feltüntetése a költségelszámolásokban (21%), valamint az ERFA-ra és KA-ra vonatkozó állami támogatási szabályok be nem tartása; üdvözli a Bizottság által az említett kockázatok csökkentésére tett intézkedéseket, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy az azonosított kockázatokról továbbra is nyújtson iránymutatást és képzést az irányító hatóságoknak; a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó új szabályoktól azt várja, hogy elősegítik majd a hibák kockázatának csökkentését, és az eljárások tisztázása és egyszerűsítése által nagyobb hatékonyságot eredményeznek;

A tagállami jelentések megbízhatósága

137.  megállapítja, hogy a tagállami hatóságok 322 nemzeti ellenőri véleményt továbbítottak az operatív programjaikra vonatkozóan, és hogy 209 esetben (65%) az ellenőri vélemények 2%-nál alacsonyabb hibaarányról számoltak be; megjegyzi, hogy az adatok ellenőrzésekor a Bizottság csak 78 nemzeti ellenőri vélemény esetében tudta megerősíteni a tagállamok hibaarányáról szóló értesítést; megjegyzi, hogy a Bizottságnak 244 ellenőri véleményt javítania kellett;(117) kéri, hogy a Bizottság a jövőben részletesen számoljon be a hibaarányok DG REGIO általi módosításáról;

138.  megjegyzi, hogy a Bizottság megbízhatatlannak minősítette a nemzeti ellenőrzés keretében megállapított hibaarányt Szlovákia esetében az összes jelentésben, Magyarország esetében 15-ből 10 jelentésben, Bulgária esetében 7-ből 2 jelentésben és Belgium esetében 4-ből 1 jelentésben; kéri, hogy a Bizottság mutassa be, hogy az uniós költségvetés védelme érdekében alkalmazott átalánykorrekciók (25% Szlovákia esetében egy programra és 10% Szlovákia esetében kilenc programra, Bulgária és Olaszország esetében két programra és Belgium esetében egy programra vonatkozóan(118)) segítettek-e a helyzeten, és ha igen, hogyan;

139.  hangsúlyozza, hogy az alábbi operatív programokkal kapcsolatos hibajelentés különösen megbízhatatlan volt:

Tagállam

Program

Cím

Jóváhagyott összeg, millió euró

Tagállami hibaarány az éves ellenőrzési jelentésekben

Bizottsági átalányalapú hibaarány

BE

2007BE162PO001

Brüsszel, regionális versenyképesség

56,93

6,23 %

10 %

BG

2007BG161PO002

Technikai segítségnyújtás

1 466,43

4,10 %

10 %

DE

2007DE162PO006

ERFA Bréma

142,01

0,31 %

5 %

DE

2007DE161PO003

ERFA Mecklenburg–Nyugat-Pomeránia

1 252,42

0,81 %

5 %

DE

2007DE162PO005

ERFA Hessen

263,45

0,04 %

5 %

ETE

2007CB063PO052

INTERREG IV Olaszország/Ausztria

60,07

2,77 %

10 %

ETE

2007CG163PO030

Szlovákia/Cseh Köztársaság

92,74

0,96 %

10 %

ETE

2007CB163PO019

Mecklenburg/Ny-P.– Lengyelország

132,81

0,02 %

5 %

HU

2007HU161PO001

Gazdaságfejlesztés

2 858,82

0,71 %

5 %

HU

2007HU161PO007

Közlekedés

5 684,24

0,54 %

5 %

HU

2007HU161PO003

Nyugat-Pannon

463,75

1,30 %

5 %

HU

2007HU161PO004

Dél-Alföld

748,71

1,30 %

5 %

HU

2007HU161PO005

Közép-Dunántúl

507,92

130 %

5 %

HU

2007HU161PO006

Észak-Magyarország

903,72

1,30 %

5 %

HU

2007HU161PO009

Észak-Alföld

975,07

1,30 %

5%

HU

2007HU161PO011

Dél-Dunántúl

705,14

1,30 %

5 %

HU

2007HU161PO001

Közép-Magyarország

1 467,20

0,10 %

5 %

IT

2007IT161PO007

A Dél fejlesztése

579,04

0,63 %

10 %

IT

2007IT161PO008

Calabria

1 499,12

2,45 %

10 %

SL

2007SL161PO001

Regionális fejlesztési potenciál

1 783,29

2,80 %

5 %

SL

2007SL161PO002

Infrastruktúra

1 562,06

2,80 %

5 %

SK

2007SK161PO006

Versenyképesség és gazdasági növekedés

968,25

0 %

25 %

SK

2007SK161PO005

Egészségügy

250,00

1,79 %

25 %

SK

2007SK161PO001

Információs társadalom

843,60

1,79 %

10 %

SK

2007SK16UPO001

Kutatás & Fejlesztés

1 209,42

1,30 %

10 %

SK

2007SK161PO002

Környezetvédelem

1 820,00

0,33 %

10 %

SK

2007SK161PO004

Közlekedés

3 160,15

0,74 %

10 %

SK

2007SK161PO003

Regionális operatív program

1 554,50

0,32 %

10 %

SK

2007SK161PO007

Technikai segítségnyújtás

97,60

1,79 %

10 %

SK

2007SK162PO001

Pozsony

95,21

1,79 %

10 %

UK

2007UK162PO001

Skót-alföld és -felföld

375,96

5,98 %

8,42 %

UK

2007UK161PO002

Nyugat-Wales és Valleys

1 250,38

036 %

5 %

UK

2007UK162PO012

Kelet-Wales

72,45

0,36 %

5 %

140.  felhívja a Bizottságot, hogy a jövőben programonként jelentse a tagállamok által közölt és a Bizottság által az éves tevékenységi jelentésben elfogadott/kiigazított hibaarányokat;

141.  megállapítja, hogy a Bizottság a saját maga által végzett felülvizsgálat alapján úgy vélte, hogy a 2007–2013 közötti programozási időszak ERFA/KA-előirányzatai 90%-ának auditjáért felelős 40 nemzeti ellenőrző hatóság munkája általánosságban véve megbízható;

Irányítási és kontrollrendszerek (MCS)

142.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson további iránymutatást és technikai segítségnyújtást a tagállamoknak; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet az eljárások egyszerűsítésére, a kedvezményezettek számára is, mivel ez mind az ellenőrzés, mind pedig a hibaarányok csökkentése szempontjából előnyös lehet, valamint ezzel párhuzamosan javítsák az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékonyságát;

143.  üdvözli, hogy 2011 óta Ausztriában, Csehországban és Romániában előrelépés történt a forrásokkal való gazdálkodás terén; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Szlovákiában, Spanyolországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban romlott az ERFA forrásaival való gazdálkodás;(119)

144.  rámutat, hogy 75 esetből 50 alkalommal egy vagy több évre hatályban maradtak a fenntartások; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást annak felmérésére, hogy a gyengeségek és a régiók változatlanok-e, illetve annak kiderítésére, hogy a nemzeti irányító hatóságoknak miért nem sikerült eredményesen kijavítaniuk a hibákat;

145.  határozottan támogatja a kifizetések megszakítását és felfüggesztését, melyet a Bizottság hatékony és a megelőzést szolgáló eszközként használ az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében;

146.  tudatában van a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó új szabályozási keret rendelkezéseinek, amelyek kimondják, hogy beszámoló benyújtását követően a Bizottság vagy a Számvevőszék által észlelt, a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(120) szerinti súlyos hiányosságok az érintett program nettó pénzügyi korrekcióját vonják maguk után; felhívja a Bizottságot, hogy a Bizottság 2014. évi mentesítési eljárásához időben nyújtsa be ezen esetek jegyzékét;

147.  üdvözli a 2014–2020-as költségvetési tervezési időszakra szóló szabályozási keretben előírt megerősített ellenőrzési és kontolleljárásokat, különös tekintettel a programok éves elszámolásainak tanúsítását megelőző irányítási ellenőrzésekre és az irányító hatóságok vezetői nyilatkozatainak Bizottság felé történő benyújtására; megjegyzi, hogy a Bizottság korrekciós kapacitása tovább javult azon lehetőség megszüntetésével, hogy a tagállamok újra felhasználják a forrásokat, ami nettó pénzügyi korrekciókat eredményez; üdvözli az igazgatásikapacitás-építési kompetenciaközpont létrehozását az európai strukturális és beruházási alapok tekintetében; támogatja a fokozott eredményorientáltságot és a kohéziós politika tematikus összpontosítását, amelynek célja a pénzügyi abszorpció kritériumaitól a kiadások minősége felé való elmozdulás, valamint a társfinanszírozással megvalósuló műveletek magas hozzáadott értékének biztosítása;

148.  emlékeztet a Bizottság 2012. évi mentesítését kísérő állásfoglalásának 165. pontjára, amelyben a Parlament kérte a megosztott irányításban előforduló közbeszerzési hibák kezelésének összehangolását; üdvözli a Bizottság által az Unió által megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra vonatkozóan a közbeszerzési szabályok megsértése esetén a Bizottság által végrehajtandó pénzügyi korrekciók megállapításáról szóló iránymutatás meghatározásáról és jóváhagyásáról szóló, 2013. december 19-i C(2013)9527 határozatában végrehajtott harmonizációt; rámutat, hogy a tagállamoknak 2016. április 18-ig át kell ültetniük a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet;(121) úgy véli, hogy ez jelentős változásokat hoz majd a közbeszerzési eljárásokban, és további módszertani módosításokat tehet szükségessé;

149.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék módszertanának következetesnek kell lennie, és azt valamennyi irányítási területre alkalmazni kell; úgy véli, hogy a további összehangolás következetlenségeket eredményezhet a közvetlen és a megosztott irányítás alatti jogszerűtlen műveletek Számvevőszék általi meghatározásában;

Pénzügyi korrekciók

150.  megállapítja, hogy a Bizottság 2013-ban a tagállami operatív programok tekintetében 912 371 222 eurónyi pénzügyi korrekcióról határozott, amelyből 239,5 millió euró Csehországra, 147,21 millió euró Magyarországra és 95,47 millió euró Görögországra jutott;

151.  kéri a Bizottságot, hogy a tagállamok által a strukturális alapok vonatkozásában javasolt projektek végrehajtása során és azok megvalósulását követően végezzen a pénzügyi beruházások hatékonyságának fokozását és nyomon követésének javítását célzó progresszív teljesítményellenőrzéseket tartalmazó értékelést a projekttel kapcsolatos esetleges visszaélések vagy csalások feltárása érdekében;

152.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy, az ellenőrzés terén illetékes nemzeti hatóságok közti információcserét elősegítő mechanizmust, hogy lehetségessé váljon a két vagy több tagállam közötti tranzakciókra vonatkozó könyvviteli nyilvántartások összehasonlítása a strukturális alapokat, valamint – tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret új rendelkezéseire – az európai strukturális és beruházási alapok szélesebb körű kategóriáját (Európai Szociális Alap – ESZA, Európai Regionális Fejlesztési Alap – ERFA, Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap – EMVA, Európai Tengerügyi és Halászati Alap – ETHA) érintő, határokon átnyúló csalások elleni küzdelem érdekében, az Európai Unió pénzügyi érdekei védelmének horizontális megközelítését biztosítandó;

153.  megállapítja továbbá, hogy a 2007–2013 közötti programozási időszakban hat tagállam (Csehország, Görögország, Spanyolország, Magyarország, Lengyelország és Románia) felelt az ERFA/KA és az ESZA megerősített pénzügyi korrekcióinak 75%-áért (ami 1 342 millió eurónak felel meg);

Visszavont kötelezettségvállalások

154.  fájlalja, hogy 2013-ban 397,8 millió eurónyi kötelezettségvállalást kellett visszavonni, amelyből egyedül Csehországra 296,7 millió euró jutott; úgy véli, hogy a kötelezettségvállalások visszavonása ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes régiók tartósan nem képesek felhasználni az engedélyezett előirányzatokat, és kéri a Bizottságot, hogy azonosítsa a felvevőképesség hiányát okozó problémákat; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és nyújtson be egy részletes tervet azon régiók felvevőképességének javítására, amelyekben a felhasználási arány különösen alacsony;

155.  rámutat, hogy az új rendeletben a 2014–2020-as programozási időszak tekintetében támogathatósági időszakot vezettek be annak érdekében, hogy határidőt szabjanak a beruházásokra és ösztönözzék a programhatóságokat arra, hogy az EU-ban a növekedést és munkahelyteremtést célzó beruházásokat időben hajtsák végre, ami csökkenti az adott támogathatósági időszakon belüli fel nem használást és ezáltal a kötelezettségvállalások visszavonását;

Pénzügyi konstrukciók

156.  megjegyzi, hogy a tagállamok irányító hatóságainak bejelentése alapján 2013 végén a 25 tagállamban összesen 941 pénzügyi konstrukció működött; ezek 91%-át a vállalkozások, 6%-ukat a városfejlesztési projektek és 3%-ukat az energiahatékonysági/megújuló energiával kapcsolatos alapok pénzügyi konstrukciói teszik ki; megjegyzi, hogy az operatív programok pénzügyi konstrukciókba befizetett hozzájárulásainak összértéke 14 278,20 millió euró, amelyből 9 597,62 millió eurót tesznek ki a strukturális alapok; megjegyzi, hogy noha a lezárásig már csak két év maradt hátra, az operatív programok hozzájárulásainak csupán 47%-át – azaz 6 678,20 millió eurót – juttatták el a végső kedvezményezetteknek;

157.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság a pénzügyi konstrukciók végrehajtásáról szóló, egységes szerkezetbe foglalt, 2013. évi jelentésében azt állapítja meg – az 1083/2006/EK tanácsi rendelet(122) 67. cikke (2) bekezdésének j) pontjával összhangban –, hogy a tagállami irányító hatóságok nem szolgáltak teljes áttekintéssel a pénzügyi konstrukciók végrehajtásáról, és hogy egyes adatok „pontatlanságokat” mutattak a magyarországi és olaszországi pénzügyi konstrukciókra vonatkozó adatokban;

Görögország

158.  aggodalmának ad hangot a munkacsoport irányítása alatt álló kiemelt görögországi projektek végrehajtása miatt; megjegyzi, hogy 48 kiemelt projektet fel kell gyorsítani; megjegyzi, hogy a Bizottság szerint a fő problémák az alábbiak: a) késedelmek a lejárati szakaszban, b) késedelmek az engedélyezés során, c) szerződések felbontása a szerződő felek likviditáshiánya miatt és d) hosszadalmas bírósági fellebbezések az odaítélési eljárások során; ennélfogva felhívja a Bizottságot, hogy a 2013. évi nyomonkövetési jelentéshez készítsen aktualizált áttekintést a kiemelt projektekről;

Lago Trasimeno

159.  tudomásul veszi, hogy 2014 decemberében az OLAF tényfeltáró missziót hajtott végre, hogy feltárja az olaszországi Lago Trasimeno tó körüli kerékpárút uniós támogatásával kapcsolatos potenciális hivatali visszásságokat; felhívja a Bizottságot, hogy a 2013-as mentesítésre vonatkozó nyomonkövetési jelentésben tájékoztassa a Parlamentet a további fejleményekről;

Az uniós alapokból finanszírozott infrastrukturális projektek privatizációja

160.  megjegyzi, hogy az Unió 1,1 millió euróval finanszírozta a csehországi Skorkov vízelosztó hálózatának korszerűsítését; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az önkormányzati hatóságok a vízelosztó rendszer üzemeltetését egy olyan társaságra bízták, amely a helyi szennyvízelvezető rendszert is üzemelteti; megjegyzi, hogy utóbbi tevékenységhez uniós forrásokból szintén 1,4 millió eurós társfinanszírozást nyújtottak, és hogy az ivóvízellátás ára 45%-kal emelkedett; úgy véli, hogy az ivóvíz a közjavak közé tartozik, és minden polgárnak ésszerű áron hozzáféréssel kell rendelkeznie a jó minőségű ivóvízhez;

161.  felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet minden olyan esetről, amelyben a legalább 30%-ban uniós finanszírozású projekteket utólag magánkézbe adták;

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

162.  tudomásul veszi a Bizottság 2013-as jelentését az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról(123); meglepetésének ad hangot amiatt, hogy a Számvevőszék 24/2012. sz. különjelentésében megfogalmazott és a Bizottság 2012. évi mentesítésével összefüggésben a Számvevőszék különjelentéseiről szóló 2014. április 3-i parlamenti állásfoglalásban(124) is alátámasztott aggodalmakkal nem foglalkoztak; felhívja a Bizottságot, hogy fejtse ki, milyen módon orvosolták az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról szóló, 2014. június 28-án hatályba lépő felülvizsgált rendeletben az Abruzzo régióra irányuló sürgősségi segély nyújtása során a Számvevőszék által feltárt hiányosságokat, különös tekintettel a frissített nemzeti katasztrófavédelmi tervek elkészítésére, a sürgősségi beszerzési megállapodások kidolgozására, a katasztrófa sújtotta területeken átmeneti szállások kialakítására és a Szolidaritási Alapból finanszírozott projektekből keletkező bevételek uniós költségvetésbe való visszaforgatására;

Megteendő intézkedések

163.  felhívja a Bizottságot, hogy a 2014. évi mentesítési eljáráshoz időben készítsen részletes beszámolót a 2013-ban részlegesen hatékonynak minősített irányítási és kontrollrendszerek terén elért eredményekről;(125)

164.  felhívja a Bizottságot, hogy a Számvevőszék ajánlásával összhangban, a költségvetési rendelet 32. cikkének (5) bekezdésének megfelelően értékelje a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban lefolytatott „elsőfokú ellenőrzéseket”; felhívja a Bizottságot, hogy a DG REGIO éves tevékenységi jelentésébe foglalja bele a tagállami igazoló szervek által benyújtott információk megbízhatóságának értékelését; üdvözli a nagy kockázatú programokkal kapcsolatos célzott ellenőrzéseken keresztül – a „Bridging the assurance gap” című ellenőrző vizsgálat keretén belül – 2010 óta végzett értékeléseket;

165.  felhívja a Számvevőszéket, hogy részletes jelentést nyújtson be a Parlamentnek a hibaarány alakulásáról (évek, szakpolitikai ágazatok és tagállamok szerinti bontásban) az előző többéves pénzügyi keret (2007–2013) teljes időszakára vonatkozóan;

166.  felhívja a Bizottságot, hogy követelje meg az ellenőrző hatóságoktól az igazoló hatóságok által az egyes operatív programokra vonatkozóan jelentett pénzügyi korrekciókkal kapcsolatos adatok pontosságának igazolását; úgy véli, hogy ezeket a részletes információkat a DG REGIO éves tevékenységi jelentésének mellékletében közzé kellene tenni;

167.  felhívja a Bizottságot, hogy azokban az esetekben, amikor az alkalmazandó bizottsági iránymutatás vagy jóváhagyott ellenőrzési stratégiák alóli kivételként a Bizottság nem fogalmaz meg fenntartásokat (illetve kisebb pénzügyi hatású fenntartásokat alkalmaz), éves tevékenységi jelentésében következetesen indokolja meg, hogy ezt miért (nem) teszi;

168.  támogatja a Számvevőszék azon ajánlását, hogy a Bizottság írja elő a tagállamok számára, hogy vezetői teljességi nyilatkozatukban (a költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban) kifejezetten igazolják az irányító és az igazoló hatóság által végzett elsőfokú ellenőrzések eredményességét;

169.  felhívja a Bizottságot, hogy kérjen visszajelzést a tagállami hatóságoktól arra vonatkozóan, hogy az ERFA/KA és ESZA területén a kitűzött projektcélok teljesültek-e; úgy véli, hogy ezt olyan módon kell benyújtani, hogy a rögzített adatok uniós szinten összehasonlíthatók legyenek; úgy véli, hogy a projektcélok teljesülése által érintett polgárok számára lehetővé kell tenni, hogy értékeljék a lezárult projektet;

170.  felhívja a Bizottságot, hogy pontosan határozza meg a pénzügyi konstrukciókon belüli „pontatlanságokat”, és az eredményeket a DG REGIO 2014. évi tevékenységi jelentésében részletesen értékelje;

171.  elismeri a Bizottság által a teljesítményre összpontosító kultúra felé való eltolódás érdekében tett erőfeszítéseket; kéri, hogy a Bizottság (DG REGIO) az irányítási tervébe és az éves tevékenységi jelentésébe foglalja bele a kohéziós politika hatékonysága, eredményessége és hatásossága érdekében végzett munkájának értékelését; felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetés végrehajtására összpontosító megközelítés mellett vesse össze a teljesítményt a célkitűzésekkel, és javítsa az értékelések felhasználását, valamint támogassa a tagállamokat és irányító hatóságaikat abban, hogy maximalizálják az értékelő jelentések minőségét; ebben az összefüggésben hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a jövőben vizsgálják meg és értékeljék a projektek eredményeit, a beruházások megtérülését és a gazdaság, a foglalkoztatás és a regionális fejlesztés szempontjából elért tényleges hozzáadott értéket;

Foglalkoztatási és szociális ügyek

EU 2020

172.  hangsúlyozza, hogy az ESZA forrásai jelentősen hozzájárulnak a foglalkoztatási és szociális politika céljainak megvalósulásához; megállapítja, hogy a tárgyévben 14,1 milliárd euró összegben bocsátottak e célok rendelkezésére kifizetési előirányzatokat, amelyek 98%-ára az ESZA-n keresztül került sor; úgy véli azonban, hogy szükség van egy olyan teljesítményértékelésre, amely nem az Alap felhasználási arányát mutatja ki, hanem annak valódi képességét arra, hogy munkahelyeket teremtsen és a munkanélkülieket újra bevezesse a munkaerőpiacra; részletes elemzést kér az év végéig elért teljesítményről, és az ESZA szakpolitikai megítélését ezen elemzéstől teszi függővé;

173.  hangsúlyozza az ESZA fontosságát a munkahelyteremtéssel, a munkanélküliség elleni küzdelemmel, a humán tőkével, az oktatással és képzéssel, a társadalmi befogadással és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos beruházások szempontjából;

174.  hangsúlyozza, hogy az 1083/2006/EK tanácsi rendelet értelmében az Európai Szociális Alapból kapott juttatásokat nem szabad munkahelyeknek egyik tagállamból egy másikba való átcsoportosítására használni; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság és a tagállamok végezzenek érdemi ellenőrzéseket annak biztosítása érdekében, hogy az uniós támogatásokkal ne éljenek ilyen módon vissza;

175.  megjegyzi, hogy a tagállamok uniós források felhasználására irányuló szándékának összhangban kell állnia az ESZA által támogatott eredmények és célok megvalósításával, és nem szabad veszélyeztetnie a hatékony ellenőrzések következetes alkalmazását, mert ez – különösen a támogathatósági szakasz végén – a szabálysértések fel nem tárásához vezethet, azt követően pedig túlságosan költséges, rosszul végrehajtott, vagy valószínűleg nem az elérni kívánt eredményt hozó projektek finanszírozásával járhat;

176.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági munkanélküliség csökkentése különösen sürgős kérdés; üdvözli, hogy az új programozási időszakra az ESZA-ból és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből több mint 12,4 milliárd eurót különítettek el az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat az uniós alapok végrehajtásában, és gondoskodjon arról, hogy ezt az összeget a megjelölt rendeltetésére fordítsák; felhívja a Bizottságot, hogy a 2014–2020 közötti programozási időszakra dolgozzon ki olyan rendszert, amely lehetővé teszi a hátrányos helyzetű emberek vagy csoportok (pl. fiatalok, idősek, tartósan munkanélküliek, romák) foglalkoztatásba való bevonása terén elért eredmények jelentését;

Romák

177.  rámutat, hogy a romák integrációja számára rendelkezésre álló forrásokat nem mindig erre a célra fordították; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos roma diszkriminációval és társadalmi kirekesztéssel szembesülve igen nehéz társadalmi-gazdasági körülmények között él; különösen aggasztónak találja, hogy egy, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által 2012-ben készített felmérés(126) szerint a roma háztartások 90%-ának átlagjövedelme nem érte el a nemzeti szegénységi küszöböt, és hogy átlagosan a romák 45%-a él súlyosan hátrányos lakhatási körülmények között;

178.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a nemzeti roma integrációs stratégiák helyi és regionális szintű hatékony végrehajtását, továbbá biztosítsa, hogy a költségvetési kiadások az általános szakpolitikai célkitűzésekre irányuljanak;

Hibák

179.  megállapítja, hogy Számvevőszék által ellenőrzött 182 tranzakció közül 50 tranzakció esetében (27%) észleltek hibát; megállapítja, hogy az általa észlelt 30 hiba alapján a Számvevőszék becslése szerint a legvalószínűbb hibaarány 3,1% (a 2012-es 3,2%-hoz képest); megállapítja, hogy a végső kedvezményezettek által elkövetett 13 számszerűsíthető hiba esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek Bizottság felé történő elszámolása előtt megakadályozzák, feltárják és korrigálják a hibákat; úgy véli, hogy ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák korrekciójára, az e fejezettel kapcsolatos becsült legvalószínűbb hibaarány 1,3 százalékponttal alacsonyabb lett volna; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak jelentős felelőssége van az uniós költségvetés helyes és jogszerű végrehajtásával kapcsolatban, amikor az uniós források irányítását végzik;

180.  nyugtázza, hogy a Számvevőszék éves jelentése a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén a becsült hibaarány kismértékű csökkenését mutatja (az előző évi 3,2%-kal szemben 2013-ban 3,1%); megjegyzi, hogy ez a hibaarány még mindig a második legalacsonyabb az összes szakpolitikai területen belül, és hogy az elkövetkező évek során elvárja a hibaarány további csökkentését;

181.  megállapítja, hogy az e szakpolitikai területen észlelt hibák az előző évekhez hasonlóan nem támogatható kiadásokat (általános költségekre vonatkozó túlszámlázást, túlzott mértékű személyi költségek feltüntetését és helytelenül kiszámított költségeket (93%)) és a közbeszerzési szabályok betartásának elmulasztását (7%) érintették;

182.  tudomásul veszi a Számvevőszék arra irányuló ajánlását, hogy a Bizottság a tagállamokkal karöltve kezelje a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (EMLP) irányítási ellenőrzésekre vonatkozóan végzett tematikus ellenőrzésében megállapított hiányosságokat, és üdvözli a Bizottság által az irányítási ellenőrzések megbízhatóságának a 2014–2020-as programozási időszak során történő további erősítése érdekében kidolgozott új iránymutatást; megállapítja, hogy ezt a korábbi programozási időszakból levont tanulságokon alapuló iránymutatást a Bizottság bemutatta a tagállamoknak, és 2015 első felében ki fogja adni; hangsúlyozza, hogy nagyon fontos, hogy a tagállami hatóságok használják a rendelkezésükre álló információkat, hogy észlelhessék és orvosolhassák a hibákat, még mielőtt a Bizottságtól költségtérítést kérnének, ami által a foglalkoztatás és a szociális ügyek terén jelentősen lecsökkenne a hibaarány;

183.  bátorítja a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságát, hogy az ESZA tekintetében továbbra is törekedjen arra, hogy ahelyett, hogy hibajavításra legyen szükség, inkább elkerüljék a hibákat, és támogatja a főigazgatóság azon erőfeszítését, hogy segítsen az ESZA tekintetében legmagasabb hibaaránnyal rendelkező tagállamoknak abban, hogy javítsák rendszerüket a bevált gyakorlatok alkalmazásával; e tekintetben megjegyzi, hogy a DG EMPL adminisztratív kapacitásának és szervezetének összhangban kell lennie a főigazgatóság munkájával és a tagállamok iránti felelősségével;

A tagállami jelentések megbízhatósága

184.  fájlalja, hogy a hibák fő forrásai továbbra is a tagállami irányítási és kontrollrendszerek keretében végzett sikertelen első szintű ellenőrzések; mélységesen aggasztja, hogy a tagállamok az uniós források elköltésekor kevésbé szigorúak a tagállami költségvetés elköltéséhez képest, bár jelentős felelősségük van az uniós költségvetés helyes és jogszerű végrehajtásával kapcsolatban, amikor ők felelnek az uniós forrásokkal való gazdálkodásért; megjegyzi, hogy az alábbi programok konkrét rendszerszintű hiányosságokat mutattak: Lengyelország, Spanyolország (Kasztília és León), Románia, Portugália, Olaszország (Szicília), Németország (szövetségi szint), Németország (Türingia), Csehország és Magyarország; megjegyzi, hogy tematikus bizottsági ellenőrzések emellett hiányosságokat tártak fel Írország (Humántőke-befektetés), Szlovákia (oktatás) és Spanyolország (Valenciai körzet) operatív programjainak irányítási és kontrollrendszereiben;

185.  rámutat, hogy a Bizottság a tagállamok által az éves ellenőrzési jelentésekben (ACR) közölt hibaarányok áttekintésekor az alábbi operatív programok esetében több mint 2%-kal növelte a hibaarányt:

Tagállam

OP száma

2013. évi köztes kifizetés, euró

Tagállami ACR hibaarány

Bizottsági korrekció

Eltérés

IT

2007IT052PO009

Bolzano

934 530

4,95%

7,11 %

2,16 %

CZ

2007CZ052PO001

Prága Adapabilita

3,58%

6,45 %

2,87 %

SK

2007SK05UPO002

Foglalkoztatási és társ. befogadási OP

86 718 231

1,65%

4,66 %

3,01 %

UK

2007UK052PO002

Skót-alföld és -felföld

74 251 497

1,95%

10,59 %

8,64 %

IT

2007IT052PO001

Abruzzo

0,2%

15,9 %

15,88 %

ES

2007ES052PO011

La Rioja

0,38%

37,76 %

37,38 %

Ezenfelül a Bizottság az alábbi operatív programokra vonatkozó éves ellenőrzési jelentéseket teljes egészében megbízhatatlannak minősítette, ami átalánykorrekciót eredményezett:

Tagállam

OP száma

2013. évi köztes kifizetés, euró

Tagállami ACR hibaarány

Bizottsági átalánykorrekció

Eltérés

LU

2007LU052PO001

ESZA operatív program

4 285 659

0,46%

2,0 %

1,54 %

IT

2007IT051PO001

Campania

77 486 332

0,38%

2,0 %

1,62 %

BE

2007BE052PO001

Német ajkú közösség

0,0%

2,0 %

2 %

ES

2007ES052PO002

Kasztília és León

10 607 012

0,0%

2,0 %

2,0 %

BE

2007BE052PO003

Szövetségi állam

3,66%

5,0 %

1,34 %

IT

2007IT051PO007

Oktatási OP

78 589 393

0,4%

5,0 %

4,6 %

BE

2007BE052PO005

Flandria

118 201 220

1,61%

10,0 %

8,39 %

UK

2007UK051PO002

Nyugat-Wales és Valleys

149 600 091

0,36%

10,0 %

9,64 %

UK

2007UK052PO001

Kelet-Wales

9 476 602

0,36%

10,0 %

9,64 %

IT

2007IT052PO012

Toszkána

61.978.561

1,11

25 %

23,89 %

IT

2007IT052PO016

Szardínia

23.478.530

0,13

25 %

24,87 %

186.  ezzel kapcsolatban üdvözli a Bizottság által megtett konkrét kockázatcsökkentő intézkedéseket, amelyek megelőző és kiigazító intézkedéseket egyaránt magukban foglaltak, akárcsak a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága által végzett kockázatalapú ellenőrzéseket;

187.  üdvözli, hogy a Bizottság 2013-ban is folytatta szigorú megszakítási és felfüggesztési politikáját; ezzel összefüggésben figyelemre méltónak tartja, hogy a Bizottság 2013-ban összesen 842 millió euró értékű pénzügyi korrekciót hajtott végre, amelyből 153 milliót az 1994–1999 közötti, 472 millió eurót a 2000–2006 közötti és 217 milliót a 2007–2013 közötti időszakra; megjegyzi, hogy a három programozási időszakban a legnagyobb összegű pénzügyi korrekció az alábbi tagállamokat érintette:

Tagállam

Jóváhagyott/elfogadott kumulatív pénzügyi korrekció (millió euró)

Végrehajtott kumulatív pénzügyi korrekció (millió euró)

Olaszország

497,7

497,7

Románia

312,1

299,1

Spanyolország

1 070,1

1 064,3

188.  továbbá megjegyzi, hogy a DG EMPL éves tevékenységi jelentésében fenntartás szerepel a 2007–2013-as programozási időszak keretében végrehajtott kifizetésekre vonatkozóan, 2013-ban a kockázatnak kitett összeg 123,2 millió euró; megjegyzi, hogy ez a fenntartás a 118, ESZA-hoz tartozó operatív programból 36-ot érint (2012-ben a 117 operatív programból 27-et érintett):

2007-2013-os programozási időszak

Tag

Állam

OP száma

Név

Fenntartás

BELGIUM

2007BE051PO001

Konvergencia operatív program, Hainaut

Teljes

2007BE052PO002

Trojka operatív program, Vallónia-Brüsszel

Teljes

2007BE052PO003

Szövetségi

Hírnévvel kapcsolatos

2007BE052PO004

Brüsszel-főváros: Foglalkoztatás és társadalmi kohézió

Hírnévvel kapcsolatos

2007BE052PO005

Flandria

Teljes

CSEH KÖZTÁRSASÁG

2007CZ052PO001

Alkalmazkodás, Prága

Hírnévvel kapcsolatos

2007CZ05UPO001

Emberi erőforrás és foglalkoztatás

Részleges, hírnévvel kapcsolatos

FRANCIAORSZÁG

2007FR052PO001

ESZA Nemzeti operatív program

Részleges

NÉMETORSZÁG

2007DE051PO002

Mecklenburg–Nyugat-Pomeránia

Teljes

2007DE052PO003

Berlin

Teljes

ÍRORSZÁG

2007IE052PO001

Emberi erőforrásokba való befektetés

Részleges, hírnévvel kapcsolatos

OLASZORSZÁG

2007IT051PO001

Campania

Teljes

2007IT051PO007

Oktatási nemzeti operatív program

Teljes

2007IT052PO001

Abruzzo

Részleges, hírnévvel kapcsolatos

2007IT052PO009

Bolzano

Teljes

2007IT052PO012

Toszkána

Teljes

2007IT052PO016

Szardínia

Teljes

LENGYELORSZÁG

2007PL051PO001

Emberi tőke operatív program

Részleges

ROMÁNIA

2007RO051PO001

Humánerőforrás-fejlesztés

Teljes

SZLOVÁKIA

2007SK05UPO001

Oktatási operatív program

Részleges

2007SK05UPO002

Foglalkoztatás és társadalmi befogadás operatív program

Részleges, hírnévvel kapcsolatos

SPANYOLORSZÁG

2007ES051PO003

Extremadura

Részleges

2007ES051PO005

Andalúzia

Teljes

2007ES052PO003

Valenciai Közösség

Hírnévvel kapcsolatos

2007ES052PO004

Aragónia

Teljes

2007ES052PO005

Baleár-szigetek

Teljes

2007ES052PO007

Katalónia

Hírnévvel kapcsolatos

2007ES052PO008

Madrid

Részleges, hírnévvel kapcsolatos

2007ES052PO011

La Rioja

Hírnévvel kapcsolatos

2007ES05UPO001

Alkalmazkodás és foglalkoztatás

Részleges

2007ES05UPO002

Megkülönböztetés elleni intézkedések

Részleges

2007ES05UPO003

Technikai segítségnyújtás

Részleges

EGYESÜLT

KIRÁLYSÁG

2007UK051PO002

Nyugat-Wales és Valleys

Teljes

2007UK052PO001

Kelet-Wales

Teljes

2007UK052PO002

Skót-alföld és -felföld

Teljes

2007UK052PO003

Észak-Írország

Részleges

2000-2006-os programozási időszak

Tag

Állam

OP száma

Név

Fenntartás

FRANCIAORSZÁG

1999FR053DO001

nemzeti célkitűzés

Hírnévvel kapcsolatos

2000FR162DO021

Nord-Pas-de-Calais

OLASZORSZÁG

1999IT161PO006

Calabria

SVÉDORSZÁG

1999SE161DO001

Norrbotten és Västerbotten

EGYESÜLT

KIRÁLYSÁG

1999GB161DO005

Skót-felföld és skót szigetek

2000GB162DO013

Nyugat-Skócia

189.  rámutat, hogy 79 esetből 30 alkalommal egy vagy több évre hatályban maradtak a fenntartások, figyelmen kívül hagyva az egyazon program esetében ismétlődő jelleggel adott fenntartásokat; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást annak felmérésére, hogy a gyengeségek és a régiók változatlanok-e, illetve annak értékelésére, hogy a nemzeti irányító hatóságoknak miért nem sikerült eredményesen kijavítaniuk a hibákat; tudomásul veszi az ismétlődő fenntartásokat Belgiumban (regionális versenyképesség és foglalkoztatás, foglalkoztatás és társadalmi kohézió), Németországban (Türingia és Berlin), Írországban (emberi erőforrásokba való befektetés), Olaszországban (Campania, készségek és fejlesztés), Szlovákiában (oktatás), Spanyolországban (Extremadura, Andalúzia, Baleár-szigetek, Katalónia, Rioja; alkalmazkodás és foglalkoztatás, megkülönböztetés elleni küzdelem, technikai segítségnyújtás) és az Egyesült Királyságban (Skót-felföld és skót szigetek, skóciai síkságok és felföldek); e tekintetben azt kérdezi a Bizottságtól, hogy miért került e fenntartásokra ismétlődő jelleggel sor, és milyen intézkedéseket hozott a Bizottság a helyzet orvoslása érdekében;

190.  rámutat, hogy a fenntartások 2 159,4 millió euró értékű, a 2007–2013 közötti operatív programokhoz nyújtott időközi kifizetést érintenek; megjegyzi, hogy a Bizottság a kockázatnak kitett összeget 2013-ban 123,3 millió euróra becsülte;

191.  támogatja a Számvevőszék azon kérését, hogy azokban az esetekben, amikor az alkalmazandó bizottsági iránymutatás vagy jóváhagyott ellenőrzési stratégiák alóli kivételként a Bizottság nem alkalmaz fenntartásokat (illetve kisebb pénzügyi hatással járó fenntartásokat alkalmaz), éves tevékenységi jelentésében következetesen indokolja meg, hogy ezt miért (nem) teszi;

192.  továbbra is aggodalmának ad hangot a spanyolországi és olaszországi irányítási és kontrollrendszerek rendszerszintű hiányosságai miatt, amelyeket a decentralizált és átruházott állami struktúrák súlyosbítanak;

193.  kéri a DG EMPL-t, hogy a tagállami éves ellenőrzési jelentésekről szóló, a mentesítési kérdőív 19. kérdése alapján elkészítendő táblázatot építse be éves tevékenységi jelentésébe;

194.  felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjék arról, hogy a strukturális alapok kezeléséért felelős nemzeti hatóságok oldják meg az uniós projektek esetében a nemzeti finanszírozású projektekénél magasabb személyzeti költségek problémáját;

195.  tudomásul veszi a Számvevőszéknek a költségvetés végrehajtására vonatkozó éves jelentését, különösen a foglalkoztatási és szociális ügyeket illetően, azonban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy kevés hivatkozás szerepel benne a nemek közötti egyenlőségre, valamint amiatt, hogy a Számvevőszék idei különjelentéseiben nem helyeztek kellő hangsúlyt a foglalkoztatással, a társadalmi szolidaritással és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre;

196.  megismétli arra vonatkozó kérését, hogy további, nemek szerinti bontásban alkalmazható mutatókat és adatokat dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik az Unió általános költségvetésének a nemi dimenzió figyelembevételével történő értékelését, valamint hogy kövessék nyomon a nemek szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésre vonatkozó erőfeszítéseket;

Visszavont kötelezettségvállalások

197.  aggodalommal szemléli, hogy 2014 végéig hat tagállamban (Belgiumban, Csehországban, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban) összesen 129 millió eurónyi kötelezettségvállalás visszavonására kerülhet sor;

Progress mikrofinanszírozás

198.  megállapítja, hogy az Unió 100 millió euróval járult hozzá a Progress mikrofinanszírozási eszközhöz; emlékeztet arra, hogy a Progress mikrofinanszírozási eszközt a Bizottság nevében az Európai Beruházási Alap hajtja végre, és hogy az Európai Beruházási Bank jelentése szerint 20 tagállam 52 mikrohitel-nyújtója írt alá megállapodásokat a Progress mikrofinanszírozási eszköz alapján, és mikrovállalkozások számára már 31 895 mikrohitelt nyújtottak 260,78 millió euró összértékben; ezzel összefüggésben azon aggodalmának ad hangot, hogy a pénzügyi eszközök létrehozásakor nem jut kellő figyelem a demokratikus elszámoltathatóságra;

Megteendő intézkedések

199.  felhívja a Bizottságot, hogy az operatív programok új programozási időszakra történő jóváhagyásakor győződjön meg arról, hogy a tagállamok figyelembe vették az európai strukturális és beruházási alapok 2014–2020-as időszakra vonatkozó rendeleteiben szereplő összes egyszerűsítési lehetőséget;

200.  felhívja a Bizottságot, hogy adjon számot a fent említett, fenntartások megfogalmazását kiváltó operatív programok kezelésében elért eredményekről és a 2013. évi mentesítésről szóló nyomonkövetési jelentésében feltárt hiányosságok orvoslásáról;

201.  sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a strukturális alapok irányításáért felelős tagállami hatóságok foglalkozzanak azzal a problémával, hogy az uniós projektek személyzeti költségeire a tagállami finanszírozású projektekhez képest nagyobb összeget számolnak fel.

202.  felhívja a Bizottságot, hogy gyakoroljon nyomást a tagállamokra, és nyomatékosan szólítsa fel őket a roma stratégia végrehajtására, és az uniós források romákat célzó felhasználásának biztosítására;

203.  felhívja a Bizottságot, hogy gyakoroljon nyomást a tagállamokra, és nyomatékosan szólítsa fel őket a munkanélküliség – különösen az ifjúsági munkanélküliség –elleni aktív és konkrét küzdelemre;

Külső kapcsolatok

A költségvetésre gyakorolt nyomás

204.  üdvözli, hogy a mentesítési eljárás nagyobb figyelmet fordít a teljesítmény javítására annak érdekében, hogy az uniós adófizető polgárok pénzével a lehető legjobb eredményeket lehessen elérni; e tekintetben arra ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa az értékelési ciklusban a visszacsatolást annak érdekében, hogy a múltbeli gyakorlatokból szerzett tapasztalatok és az értékelési ajánlások a jövőben még nagyobb mértékben hozzájáruljanak az uniós támogatásokra vonatkozó jobb döntéshozatalhoz, programozáshoz és végrehajtáshoz;

205.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 2013-as költségvetésben a Bizottság EuropeAid Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatósága (DG DEVCO) által kezelt kifizetési előirányzatok összege 293 millió euróval alacsonyabb volt a kelleténél, és a szükséges emelések kései jóváhagyása a következő évre való átvitelt okozott, ami még nagyobb nyomást helyezett a már egyébként is szoros 2014-es kifizetési előirányzatokra;

206.  aggodalommal jegyzi meg, hogy egyre nagyobb ellentmondást eredményez, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásokat tesz, nagyratörő politikai kereteket és új eszközöket hoz létre (mint például a 2015 utáni időszakra vonatkozó fejlesztési menetrend és a 2014–2020-as időszakra vonatkozó külső finanszírozási eszközök), miközben a rendelkezésre álló elégtelen kifizetési előirányzatok miatt nem képes betartani a globális partnerei és egyéb szervezetek irányában tett vállalásait, különösen a humanitárius segítségnyújtás terén;

207.  úgy véli, hogy ez a helyzet nem csak az Unió mint a világ legnagyobb adományozója hitelessége szempontjából jelent magas politikai és reputációs kockázatot, hanem veszélyeztetheti a partnerországok költségvetési stabilitását is azáltal, hogy emiatt finanszírozási rések keletkeznek a költségvetésükben; attól tart, hogy ez az ellentmondás igen látványos lehet 2015-ben, amikor is a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) átfogó összege jelentős mértékben alatta marad majd az év végére kitűzött, az uniós GNI 0,7%-ában megjelölt közös célkitűzésnek;

208.  kiemeli, hogy 2012 után 2013 már a második olyan év volt, amikor az Unió költségvetéséből nyújtott humanitárius segélyekre vonatkozó kötelezettségvállalások összege meghaladta az 1,3 milliárd eurót a hatalmas emberi szenvedéseket okozó humanitárius válságok sajnálatos gyakorisága miatt; sajnálja, hogy ebben a válságos évben a kifizetési előirányzatokban mutatkozó hiány ilyen mértékben hátráltatta a DG ECHO tevékenységeit, amelyeket csak a kifizetések ütemezésének átszervezésével lehetett fenntartani, ami viszont 160 millió euró összegű fizetési hátralék átvitelét eredményezte az év végén; kéri, hogy a Tanács biztosítsa és teljesítse az Európai Parlamenttel egyeztetett kifizetési tervet;

209.  sajnálatát fejezi ki az említett eseti intézkedések miatt már elszenvedett, jó hírnevet ért kár miatt, és rámutat arra a paradox helyzetre, hogy egyfelől az elmúlt években világszerte egyre több humanitárius válság fordult elő, és az Unió operatív intézkedéseket tett (például a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ 2013. májusi megnyitása) a hirtelen bekövetkezett válságok eredményes kezelése érdekében, másfelől viszont nem áll rendelkezésre elegendő kifizetési előirányzat; riasztónak tartja, hogy a helyzet tovább súlyosbodhat, amennyiben nem biztosított a költségvetés megfelelő mértékű növelése;

Hibaarányok

210.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék által megállapított legvalószínűbb hibaarány 2,6%, és hogy a EuropeAid által elvégzett második tanulmány szerinti becsült fennmaradó hibaarány 3,35%; fájlalja, hogy a Számvevőszék által a EuropeAid-nél vizsgált rendszerek az értékelés szerint csak részben hatékonyak;

211.  megjegyzi, hogy a költségvetés-támogatás és a nemzetközi szervezetek által végrehajtott, több adományozó által támogatott projektekhez való uniós hozzájárulás terén az eszközök és a kifizetési feltételek jellege miatt a tranzakciók hibáknak való kitettsége korlátozott;

212.  kéri, hogy a Bizottság nyújtson be jelentést a költségvetési támogatás hozzáadott értékéről és különösen arról, hogy ez hogyan segíti a fejlődő országokat a millenniumi fejlesztési célok elérésében; ezzel kapcsolatban kéri, hogy készüljön felmérés azon intézkedésekről, amelyek a források egy része korrupció és csalás útján történő elpazarolásának megakadályozására irányulnak, valamint a pénzgazdálkodási rendszerek hatékonyságáról ezen a téren;

213.  osztja a Számvevőszék által a többadományozós projektek esetében az úgynevezett „fogalmi megközelítéssel” szemben megfogalmazott kritikát, és kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a saját könyvelése alapján nyújtson elemzést e projektek egészéről ahelyett, hogy csupán azt vizsgálja, hogy az összegyűlt összeg elegendő elszámolható kiadást tartalmaz-e, amely lefedi az uniós hozzájárulást;

214.  kéri a Számvevőszéket, hogy a külső kapcsolatokra vonatkozóan számítson ki külön hibaarányt a költségvetés-támogatásban és a nemzetközi szervezetek által végrehajtott, több adományozó által támogatott projektekhez való hozzájárulásban nem szereplő kiadások tekintetében;

Éves tevékenységi jelentések

215.  sajnálja, hogy kilenc, az előcsatlakozási nemzeti programokhoz kapcsolódó tranzakció esetében a Bizottság olyan elszámolási módszert alkalmazott, melynek során a ténylegesen felmerült, kifizetett és elfogadott, igazoló dokumentumokkal bizonyított költségek helyett becslések alapján számolt el 150 millió eurónyi összeget; hangsúlyozza, hogy ez a Bővítési Főigazgatóság által rendszeresen alkalmazott gyakorlat nem felel meg a költségvetési rendelet 88. cikkének, sem pedig a költségvetési rendelet alkalmazási szabályai 100. cikkének; rámutat arra, hogy ez a régóta fennálló eljárás hosszú évek óta hatással van a Bővítési Főigazgatóság megbízhatósági nyilatkozataira, ami azt jelenti, hogy 2013-ban a főigazgatóság összkiadásának 20%-a becsléseken alapult; üdvözli, hogy 2014-ben a Bizottság bevezetett – és haladéktalanul végre is hajtott – egy rendszert annak biztosítására, hogy az előfinanszírozás elszámolása a jövőben a megfelelően felmerült és bejelentett költségek alapján történjen; tudomásul veszi, hogy a Bizottság következetesen rámutatott arra, hogy a Bővítési Főigazgatóság a záróelszámolási eljárás keretében hivatalosan nem ellenőrzött és fogadott el kiadásokat, ennélfogva nem vélelmezhető, hogy az elfogadásra utaló közlést intéztek volna a kedvezményezetthez;

216.  emlékeztet arra, hogy a EuropeAid főigazgatója megbízhatósági nyilatkozatában(127) kijelentette, hogy az alkalmazott kontrolleljárások biztosítják a szükséges garanciákat a mögöttes tranzakciók jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez; mindazonáltal úgy véli, hogy e nyilatkozatnak ellentmond az, hogy a főigazgató általános fenntartással élt a 2%-ot meghaladó hibaarányra vonatkozóan, ami pedig arra utal, hogy a kontrolleljárások nem előzik meg, nem tárják fel és nem korrigálják a lényegi hibákat;

217.  kéri a Bizottságot, hogy pontosítsa a Bizottság főtitkársága által kiadott állandó utasításokat annak lehetővé tétele érdekében, hogy amennyiben a pénzügyi hatás meghaladja az adott főigazgatóság hatáskörébe tartozó teljes költségvetésre vonatkozó lényegességi küszöböt, elutasító véleményt lehessen megfogalmazni;

218.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy olyan szankcionálási mechanizmus bevezetését, amely abban az esetben lenne alkalmazható, ha valamely engedélyezésre jogosult tisztviselő szándékosan szabálytalan megbízhatósági nyilatkozatot ad ki a költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben;

Nemzetközi kereskedelem

219.  kéri, hogy a Bizottság csoportosítson át személyi erőforrásokat más főigazgatóságoktól a Kereskedelmi Főigazgatósághoz annak érdekében, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság hatékonyan, eredményesen és kellő időben teljesíteni tudja az európai polgárok és az Európai Parlament fokozott átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés iránti jogos igényét az Unió folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásaival és a küszöbönálló ratifikálási folyamattal kapcsolatban – különösen a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP), az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) és a szolgáltatások kereskedelméről szóló megállapodás (TISA) tekintetében – anélkül, hogy más fontos, a Bizottságra bízott feladatokat el kellene hanyagolnia;

220.  felhívja a figyelmet arra, hogy gondoskodni kell az uniós makroszintű pénzügyi támogatás megfelelő ellenőrzéséről és auditálásáról;

221.  megállapítja, hogy a Számvevőszék megjegyzése szerint az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP) még nem érte el kitűzött céljait annak ellenére, hogy pozitív fejlemények is történtek; megállapítja, hogy ez a rendszer még csak rövid ideje működik;

222..  hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi megállapodások értékelése és ellenőrzése nemcsak költségvetési kérdés, hanem annak biztosítása szempontjából is alapvetően fontos, hogy a partnerek tiszteletben tartsák az emberi jogok, a munkajogok és a környezetvédelmi előírások terén vállalt kötelezettségeiket;

223..  szorgalmazza, hogy gondoskodjanak az uniós kkv-k nemzetközivé válását, illetve harmadik piacokra való bejutását elősegítő különféle tevékenységek kellő ellenőrzéséről; ismételten hangsúlyozza, hogy értékelni kell az uniós üzleti központok, a nemzeti üzleti központok és a harmadik országbeli – különösen az ázsiai – kereskedelmi kamarák hatékonysági szintjét, és módot kell találni azok koordinálásának javítására;

Haiti

224.  egyetért „A haiti földrengést követő európai uniós helyreállítási támogatás”című, 13/2014. sz. számvevőszéki különjelentés ajánlásaival, különös tekintettel a DEVCO és az ECHO által kidolgozandó közös stratégia elfogadására a tevékenységeik közötti hatékonyabb összhang és szinergia biztosítása érdekében, és sürgeti a Bizottságot, hogy a válságokat követő vagy instabil helyzetekre kidolgozott, folyamatban lévő vagy jövőbeni műveletei tekintetében minden esetben hajtsa végre ezeket az ajánlásokat; felkéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a társjogalkotókat az esetleges olyan költségvetési vagy jogi korlátokról, amelyek akadályozták a haiti földrengést követő uniós helyreállítási támogatás hatékony végrehajtását;

Ötvözés

225.  aggodalommal állapítja meg, hogy az ötvözés az energiaágazatban elsősorban nagy projektekre irányul, kevesebb hangsúlyt helyezve a helyi energetikai megoldásokra; sürgeti az Uniót, hogy az energiához való egyetemes hozzáférés 2030-ra való biztosítása érdekében az energetikai infrastruktúra fejlesztése tekintetében tartózkodjon a felülről építkező megközelítés alkalmazásától, szem előtt tartva, hogy a nagyszabású infrastruktúrák nem feltétlenül illeszkednek egy ország gazdasági és társadalmi szerkezetéhez, valamint nem biztosítják a szegények energiához való hozzáférését, akik számára a kisebb, decentralizált, hálózattól független energiaforrások általában jobban megfelelnek és hatékonyabbak;

Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)

226.  üdvözli, hogy a Bizottság előrelépést tett annak érdekében, hogy valamennyi KKBP-missziót a „hatpilléres értékelés” elvével összhangban akkreditálja, továbbá üdvözli az arra vonatkozó előrejelzést, hogy a négy legnagyobb misszió nemsokára meg fog felelni az említett elvnek; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Bizottság a Számvevőszék ajánlásának megfelelően valamennyi missziót akkreditálja;

227.  mélységes aggodalommal töltik el az EULEX Koszovó elleni súlyos korrupciós vádak, amelyek beigazolódásuk esetén meg fogják kérdőjelezni az Unió feddhetetlenségét, és a jogállamiság területén reformokat végrehajtó országok számára biztosított uniós segítségnyújtást; különösen aggódik amiatt is, ahogyan a korrupciós vádakat kezelték, valamint az Európai Külügyi Szolgálat lassú reakciója miatt; tudomásul veszi az EULEX Koszovóra irányuló vizsgálat megindítását; elvárja, hogy a le hető leghamarabb tájékoztassák a vizsgálat eredményeiről, és hangsúlyozza, hogy korrupciós ügyekben zéró toleranciát kell alkalmazni, és a tanulságokból a jövőben okulni kell;

228.  sajnálja a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében indított missziók esetében az alapvető berendezések és szolgáltatások beszerzése tekintetében mutatkozó jelentős késedelmeket, és azoknak a missziók működésére gyakorolt negatív hatását; emlékeztet rá, hogy „A Koszovónak a jogállamiság területén nyújtott európai uniós támogatás” című, 18/2012.sz. különjelentésében a Számvevőszék elítélte a hatékonyság hiányát, és arra a következtetésre jutott, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott közbeszerzési szabályokat „nem a KBVP-missziók igényeit szem előtt tartva tervezték, ahol néha gyors és rugalmas reagálásra van szükség”; sürgeti a Bizottságot, hogy fontolja meg a vonatkozó előírások felülvizsgálatát;

Külső támogatások kezeléséről szóló jelentés (EAMR)

229.  megjegyzi, hogy az uniós képviseletek többsége nem érte el a Bizottság által a fő teljesítménymutatók (KPI)(128) tekintetében felállított, a külső támogatások kezeléséről szóló 119 jelentésben foglalt, a pénzügyi tervezésre és az erőforrások felosztására, a pénzügyi igazgatásra és az ellenőrzésre vonatkozó referenciaértékeket;

230.  megjegyzi, hogy a Bizottság által felállított fő teljesítménymutatók fényében a legjobban teljesítő uniós képviselet a nepáli és a namíbiai, mivel ezek a 26 fő teljesítménymutató közül 23 esetében elérték a Bizottság által meghatározott referenciaértékeket; sajnálja, hogy a legrosszabbul teljesítő képviselet az Unió líbiai képviselete, amely a 26 fő teljesítménymutató közül csak háromnál érte el a referenciaértéket, és amelyet a hasonlóan rosszul teljesítő közép-afrikai köztársasági képviselet követ, amely csak négy referenciaértéket ért el;

231.  sajnálja, hogy a DG ENLARGE által felügyelt képviseletek, azaz az albániai, a boszniai-hercegovinai, a montenegrói, a macedóniai, a törökországi, a koszovói és a szerbiai olyan adatokat és információkat szolgáltatnak, amelyek csak kevésbé illenek a külső támogatások kezeléséről szóló jelentésbe;

232.  sajnálja, hogy az uniós képviseletek szervezeti egységei által vezetett tevékenységek eredményei, kimenetelük és hatásaik nem kerülnek megfelelően mérésre a jelenlegi fő teljesítménymutatók keretében, és hogy a mutatók csak nagyon korlátozott mértékben tisztázzák a képviseletek munkatársainak számát és különösen teljesítményét, valamint az „érintett felek elégedettségének” fokát az uniós képviseletek által ezekben az országokban nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban;

233.  kéri a Bizottságot, hogy:

   terjessze a Parlament elé az uniós képviseletek teljesítményének javítása érdekében tett intézkedéseket, ami a pénzügyi tervezést és az erőforrások felosztását, a pénzügyi igazgatást és az ellenőrzést illeti, különösen a legrosszabbul teljesítő képviseletek tekintetében;
   dokumentálja jobban minden évben a külső támogatási nyomonkövetési jelentésből és a fő teljesítménymutatókból levont következtetéseket, és ezeket a következtetéseket a külső támogatási nyomonkövetési jelentésekkel együtt terjessze a Parlament elé;
   szerepeltessen a külső támogatási nyomonkövetési jelentésben egy mérleget a képviselet számviteli adataival;
   javítsa a külső támogatási nyomonkövetési jelentésben szereplő adatok minőségét és teljességét, valamint a jelentések alkalmazhatóságát, különös tekintettel a DG ENLARGE által felügyelt képviseletekre; továbbá
   szerepeltessen a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó korlátozásokat a külső támogatások terén;

International Management Group (Nemzetközi Irányítócsoport)

234.  tudomásul veszi, hogy az OLAF IMG-re vonatkozó végleges jelentésének kiszivárgott verziója közkézen forog; kéri, hogy a Bizottság és az OLAF felügyelőbizottsága vizsgálja ki, miért és hogyan szivárgott ki az OLAF-jelentés, ki a kiszivárogtató, miközben az IMG-t még mindig nem tájékoztatták a jelentés tartalmáról;

235.  megjegyzi, hogy az IMG az 1994-es létrehozása óta több mint 130 millió eurót kapott a Bizottságtól közvetlenül vagy közvetetten, közös irányítás keretében; megjegyzi, hogy a kifizetések Bizottság általi megszakítása miatt az IMG bíróság elé vitte az ügyet, és a szervezet státusza jelenleg jogvita tárgyát képezi; sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon egyértelmű határozatot az ügyben, és arra kéri, hogy tájékoztassa a Parlamentet a 2011-ben nyitott OLAF-vizsgálat nyomon követéséről; sürgeti a Bizottságot, hogy bocsássa a Parlament rendelkezésére valamennyi olyan szervezet, vállalat, egyéb szerv vagy személy jegyzékét, amelyek a Bizottságtól ajánlattételi felhívás nélkül szerződést kaptak, és részletezze jogi státuszukat;

Ukrajna

236.  megjegyzi, hogy az Ukrajna által 2013-ban kapott, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (ENPI) költségvetéséből finanszírozott kétoldalú támogatás összege 152,8 millió euró volt; megjegyzi, hogy e kifizetések 42,5%-a (64,9 millió euró) közvetlenül az ukrajnai uniós képviselet által kezelt szerződésekhez kapcsolódik; megjegyzi, hogy a fennmaradó 57,5% (87,9 millió euró) költségvetés-támogatás formájában került folyósításra;

237.  hangsúlyozza, hogy a költségvetés-támogatási kifizetések közösen egyeztetett eredmények és referenciaértékek elérésétől függnek; megjegyzi, hogy a kedvezményezett kormány kétoldalú finanszírozási megállapodás aláírása révén kötelezi el magát ezen eredmények és referenciaértékek mellett, és ha nem éri el az eredményeket és referenciaértékeket, a kifizetések folyósítására nem kerül sor;

238.  megérti, hogy Ukrajna jelenleg különösen nehéz helyzetben van, de megjegyzi, hogy ez nem lehet kifogás arra, hogy az országban nem teljesítik a költségvetési támogatás nyújtásával kapcsolatos feltételeket, és különösen arra, hogy nem foglalkoznak a széles körben elterjedt korrupcióval;

239.  ezért felhívja a Bizottságot és az ukrajnai uniós képviseletet, hogy különösen ügyeljenek a pénzeszközök folyósításakor, és bizonyosodjanak meg arról, hogy azok a tervezett projektekre kerülnek elköltésre;

A segélynyújtás igazgatási költségei

240.  aggódik a Közép-Ázsiába folyósított segítségnyújtás Számvevőszék által számított magas adminisztrációs költségei miatt; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a külső segítségnyújtás igazgatási költségeiről, amennyiben azok meghaladják a tervezett költségvetés 10%-át;

Az uniós humanitárius és fejlesztési segélyalapok esetleges hűtlen kezelése

241.  tudomásul veszi, hogy az OLAF jelentést készített az algériai Tindouf szaharavi menekülttáborának nyújtott humanitárius segítségről (OF 2003/526); felszólítja a Bizottságot, hogy tisztázza az említett jelentés megállapításaira válaszként hozott intézkedéseket; megjegyzi, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala által készített vizsgálati jelentés(129) szerint egy menekült-populáció nyilvántartásba vételének ilyen hosszú időn keresztül (az érkezésüket követően csaknem 30 éven át) történő elmaradása „abnormális és egyedi helyzet az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala történetében”; sürgeti, hogy a Bizottság gondoskodjon arról, hogy az OLAF-jelentésben megvádolt algériai vagy szaharavi magánszemélyek a továbbiakban ne juthassanak hozzá európai adófizetők által finanszírozott segélyhez; felszólítja a Bizottságot, hogy az uniós segélyt vizsgálja felül, és igazítsa az érintett lakosság tényleges igényeihez, valamint gondoskodjon arról, hogy a menekültek érdekei és szükségletei ne sérüljenek amiatt, hogy a lehetséges szabálytalanságok tekintetében ők a legkiszolgáltatottabbak;

242.  aggódik a ghánai államháztartási csalás esete miatt, amikor sem a Világbank, sem az Egyesült Királyság mint projektpartnerek nem figyelmeztették a Bizottságot arról, hogy komoly aggályaik vannak az ellenőrzések hiányosságai miatt, valamint a számviteli hibák és csalás ebből eredő kockázata kapcsán;

Kutatás és egyéb belső politikák

EU 2020

243.  hangsúlyozza, hogy a hetedik keretprogram a Bizottság által finanszírozott fő program volt; megállapítja, hogy 809 támogatási megállapodás került aláírásra, amelyek 10 345 résztvevőt érintenek, összesen 3439 millió euró uniós hozzájárulással;megjegyzi, hogy a hetedik keretprogram hozzájárul az Unió fenntartható versenyképességbe való beruházásra irányuló törekvéseihez, ugyanakkor rámutat, hogy az egész EU még mindig távol áll azon célkitűzésének elérésétől, hogy a GDP legalább 3%-át kutatás-fejlesztésre költse; megjegyzi, hogy némi előrelépés történt a fő teljesítménymutatók (a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított bruttó kiadások, a K+F-re fordított közkiadások aránya, előrelépés az Innovatív Unió megvalósításában, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás aránya, a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási idő csökkentése) teljesítésében;

Hibák

244.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék 150 tranzakciót ellenőrzött, nevezetesen 89 kutatásra (ebből 86 a hetedik keretprogramra és három a hatodik keretprogramra) vonatkozó tranzakciót, 25 az egész életen át tartó tanulás programjával (LLP) és a Fiatalok lendületben programmal kapcsolatos tranzakciót, továbbá 36 egyéb programmal kapcsolatos tranzakciót; sajnálja, hogy a Számvevőszék a legvalószínűbb hibaarányt 4,6%-osra becsülte (2012: 3,9%);

245.  megállapítja, hogy a kiadások ebben a szakpolitikai csoportban a szakpolitikai célok széles körét fedik le, melyek többek között a kutatás és innováció, az oktatás, a biztonság, a migráció, valamint a pénzügyi válság hatásainak leküzdését célzó intézkedések; megjegyzi, hogy a Bizottság a rendelkezésre álló összeg több mint 50%-át (5771 millió euró) költötte kutatásra; megjegyzi, hogy a Bizottság kutatási költségvetésének 45%-át a főigazgatóságon kívüli szervek (azaz ügynökségek, közös vállalkozások) hajtották végre; megjegyzi, hogy a kiadások majdnem 90%-a a projektekben részt vevő kedvezményezetteknek nyújtott támogatások formájában került folyósításra, és hogy 2013-ban a Bizottság 809 támogatási megállapodást kötött;

246.  tudomásul veszi, hogy a fő szabályszerűségi kockázat az maradt, hogy a kedvezményezettek költségkimutatásaikban támogatásra nem jogosult vagy megalapozatlan költségeket tüntetnek fel, amelyeket a bizottsági, illetve tagállami kontrollrendszerek nem észleltek és nem korrigáltak;

247.  fájlalja, hogy a becsült hibák 35%-a a személyzeti költségek helytelen kiszámításából, illetve támogatásra nem jogosult személyzeti költségek elszámolásából adódik; megjegyzi, hogy ide tartoznak többek között a költségvetésben szereplő, nem pedig a tényleges adatok alapján számított személyzeti költségek, valamint a nem a projektekkel eltöltött idő elszámolása;

248.  sajnálja, hogy a becsült hibaarány 23%-a támogatásra nem jogosult közvetett költségekből, 25%-a egyéb, támogatásra nem jogosult közvetlen költségekből (héa, utazás stb.), 17%-a pedig a közbeszerzési szabályok be nem tartásából ered;

249.  megállapítja, hogy az első alkalommal kérelmezők, mindenekelőtt a kkv-k, jórészt ismeretlen kockázat-/hibaprofillal rendelkeznek; felhívja a Bizottságot, hogy ne veszélyeztesse a szóban forgó résztvevők programokban való részvételének ösztönzését azzal, hogy szisztematikusan növeli a velük szembeni ellenőrzést vagy a rájuk rótt adminisztratív terhet;

Irányítási és kontrollrendszerek

250.  megdöbbent azon, hogy a független könyvvizsgálók által igazolt 32 költségkimutatás közül a Számvevőszék kilencnél jelentős hibaszintet állapított meg; úgy véli, hogy ez a hibaszint elfogadhatatlan, hiszen a könyvvizsgálók szakterületükön dolgoznak;

251.  felhívja a Bizottságot, hogy az auditorok feladatának teljesítése érdekében növelje tájékozottságukat;

252.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2013-ban 500 utólagos ellenőrzést végzett, valamint az ezzel járó beszedési és kiigazító intézkedéseket és kockázatalapú előzetes ellenőrzéseket;

253.  támogatja a Számvevőszék Bizottság által elfogadott, arra irányuló ajánlását, hogy az ezen szakpolitika-csoportra irányuló ellenőrzések még inkább kockázatelemzésen alapuljanak, az ellenőrzések középpontjában pedig a nagy kockázattal jellemezhető kedvezményezettek (pl. az uniós finanszírozáshoz kevésbé hozzászokott jogalanyok) álljanak, illetve hogy a kevesebb kockázatot jelentő szervekre háruló ellenőrzési terhek csökkenjenek;

254.  megismétli, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt az igazgatási terhek csökkentése és az eredményes pénzügyi ellenőrzés között;

255.  üdvözli, hogy 2014-ben a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási idő 249 napról 209 napra csökkent a támogatási megállapodások 94%-ánál;

256.  üdvözli, hogy a Bizottság folytatta kommunikációs kampányát a hibák 10 leggyakoribb okát felsoroló dokumentum alapján, amelyet 2012-ben a program minden résztvevője megkapott;

257.  megállapítja, hogy 2013 végéig a jogosulatlan követelés tárgyát képező visszafizetett összegek elérték a 29,6 millió eurót, miközben a még visszafizetendő összegek a 2012 végi 12 millió euróról közel 17 millió euróra nőttek;

258.  megjegyzi, hogy a projektekben érintettek (ITER-szervezet és a nemzeti ügynökségek, beleértve a Fusion for Europe-ot (Magfúzió Európáért) is) felismerték, hogy a jelenlegi ütemterv és költségvetés nem valósítható meg, ahogy ezt több független értékelés is megerősítette az elmúlt két évben (2013–2014); kéri a 2015. júniusban az ITER-Tanács elé terjesztendő felülvizsgált ütemterv és költségvetés egy példányát; aggodalmát fejezi ki az ITER-programban rendszeresen előforduló késések miatt, amelyek megkérdőjelezik a program hatékonyságát és eredményességét; mélységesen aggódik a többletköltségek miatt, ami hatással volt a program költséghatékonyságára, és veszélybe sodort más uniós programokat, elsősorban a kutatáspolitika területén;

259.  örül, hogy a Külső Határok Alap hozzájárult a pénzügyi szolidaritás előmozdításához; ennek ellenére bírálja, hogy a további uniós hozzáadott érték korlátozott volt, és hogy az átfogó eredményt nem lehetett felmérni a felelős hatóságok nyújtotta nyomon követés gyengeségei, valamint a Bizottság és a tagállamok utólagos értékeléseiben található komoly hiányosságok miatt;

Galileo

260.  tudomásul veszi a Bizottság válaszát a Galileo projekt végrehajtása terén tett előrelépéssel kapcsolatban: négy Galileo-műhold (IOV) pályára állítása és tesztelése 2011-ben és 2012-ben sikeresen megtörtént, a Galileo pályára állítási és tesztelési szakasz 2014-ben sikeresen lezárult, a rendszertervezés, a teljesítménycélok és a rendszerműködés alapelvei sikeresen megerősítésre kerültek, a kezdő műveleteknél befejeződött a földi infrastruktúra kialakítása világszerte sok földi állomással, az IOV-műholdak felkutatási és mentési képessége sikeresen bizonyításra került, két műhold (az 5. és 6. számú) 2014. augusztus 22-i fellövése nem sikerült megfelelő pályára, és 2014. december óta a lehető legjobb kihasználásuk lehetővé tétele érdekében a műholdakat fokozatosan kedvezőbb pályára állították, valamint a műholdak navigációs kapacitásának tesztelése folyamatban van; elvárja, hogy tájékoztatást kapjon e váratlan intézkedések többletköltségeiről;

261.  rámutat, hogy 2013-ban a Számvevőszék nyolc műveletet ellenőrzött a közlekedési ágazatban, és közülük öt esetben egy vagy több hibát tárt fel; felhívja a figyelmet arra, hogy a 2012-es (49%-os) arányról 2013-ra (62%-ra) nőtt a hibás ügyletek aránya, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a Számvevőszék a TEN-T projektek kapcsán több hibát is talált az uniós és nemzeti közbeszerzési szabályok be nem tartásával kapcsolatban; tudomásul veszi, hogy az előző, 2012-es évhez hasonlóan a DG MOVE 2013-ban sem élt fenntartással a közbeszerzéssel kapcsolatos hibák tekintetében; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben ilyen hibák ne fordulhassanak elő; megjegyzi, hogy a közösségi források helytelen felhasználásának elkerülése és a teljesítmény értékelése érdekében kiemelten fontos a Bizottság által nyújtott támogatásban, költségtérítésben és finanszírozásban részesülő kedvezményezettek előzetes és utólagos ellenőrzésének kiterjesztése; hangsúlyozza, hogy bár a 2007−2013-as finanszírozási időszak hivatalosan lezárult, a kohéziós alapok tekintetében az N+2 elv van érvényben, ami azt jelenti, hogy több projekt az év végéig még folyamatban van;

262.  felhívja a Bizottságot, hogy az átláthatóság érdekében könnyen hozzáférhető formában tegye közzé az uniós társfinanszírozású közlekedési projektek éves listáját, az egyes projekteknek juttatott összegek pontos megjelölésével együtt; a listának meg kell jelölnie az uniós finanszírozás forrását is, úgymint a TEN-T, a Horizont 2020, valamint a Kohéziós és a Regionális Alapok;

263.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen jelentést minden évben arról, hogy mennyiben vették figyelembe az egyes költségvetési tételekhez fűzött megjegyzéseket;

264.  emlékeztet arra, hogy a 2007–2013 és a 2014–2020 közötti közlekedési projekteket több forrásból – például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, a Kohéziós Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból − finanszírozták és fogják finanszírozni; felhívja a Bizottságot, hogy az uniós források hatékonyabb felosztása érdekében törekedjen több szinergia megteremtésére a különböző finanszírozási források között;

Környezetvédelem és közegészségügy

265.  elégedett a környezetvédelemre, éghajlat-politikára, közegészségügyre és élelmiszer-biztonságra vonatkozó költségvetési tételek általános végrehajtásával; ismét emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetésnek csupán kevesebb mint 0,5%-át fordítják ezekre a szakpolitikai eszközökre, miközben szem előtt kell tartani e területek egyértelmű uniós hozzáadott értékét, valamint az európai polgároknak az uniós környezeti és éghajlati politikák, a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság iránti támogatását; sajnálja, hogy ez az arány a 2012-es 0,8%-ról 0,5%-ra csökkent;

266.  tudomásul veszi a környezetvédelem és az egészségügy szakpolitikai területének a 2013-as számvevőszéki jelentésen belüli bemutatását; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a két szakpolitikai terület ismét a vidékfejlesztésnek és a halászatnak is szentelt fejezetben szerepel; ismételten bírálja a szakpolitikai területek ezen összetételét, és sürgeti a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésében vizsgálja felül megközelítésmódját; ezzel összefüggésben utal a Számvevőszék „Eredményesen támogatja az ERFA az EU 2020-ig szóló biodiverzitási stratégiája keretében a biodiverzitást közvetlenül előmozdító projekteket?” című, 12/2014. sz. különjelentésére, amely hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak pontos nyilvántartást kell vezetnie a biodiverzitási célú közvetlen és közvetett uniós kiadásokról, köztük a Natura 2000-ről; sürgeti a tagállamokat, hogy pontos adatok biztosításával segítsék elő ezt a folyamatot;

267.  elismeri, hogy a Számvevőszék nagyon rendszeresen végez véletlenszerű ellenőrzéseket a tagállamokban, és azok alapján állapítja meg a hibaszinteket; megjegyzi, hogy a Számvevőszék nem jelzi, mely tagállamokban vagy területeken merülnek fel a legsúlyosabb problémák; ezért hangsúlyozza, hogy egyértelmű elszámoltathatósági láncra van szükség, és ezzel összefüggésben nagy jelentőséget tulajdonít a tagállamok ellenőrzési rendszerei minőségének;

268.  kielégítőnek tartja az összesen 5 983 607 euró összegű tizennégy kísérleti projekt és hat előkészítő intézkedés végrehajtásának előrehaladását; ösztönzi a Bizottságot, hogy az Európai Parlament által javasoltaknak megfelelően folytassa a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések végrehajtását;

269.  megjegyzi, hogy az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság 2013-ban a közegészségügyi költségvetési sorok alatt 233 928 461 euró végrehajtásáért volt felelős, amelynek 98,1%-a kielégítő módon került lekötésre; tudatában van annak, hogy e költségvetés 77%-a közvetlenül átutalásra kerül három decentralizált ügynökséghez (az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központhoz, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA) és az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA)), valamint hogy az EMA és az EFSA kivételével a forrásokat 100%-ban felhasználták, és az EMA és az EFSA kötelezettségvállalási előirányzatai esetében az alulteljesítés megfelel a 2012-es eredménynek;

Kultúra

270.  üdvözli, hogy 2013-ban a költségvetés végrehajtási aránya a 2007–2013-as programok, különösen az egész életen át tartó tanulás programja, a „Kultúra”, a „MEDIA” és a „Fiatalok lendületben” program tekintetében 100%-os volt; kéri a 2014–2020-as időszakra vonatkozó oktatási és kulturális programok költségvetésének megerősítését és növelését; különösen aggódik amiatt, hogy az elfogadott kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok között az év végén jelentkező eltérés kifizetési nehézségekhez vezetett (az Erasmus+ program esetében például 202 millió eurós adósságot eredményezve), ami negatív következményekkel járt a következő évre nézve; igen aggályosnak és sajnálatosnak tartja, hogy hasonló helyzet alakulhat ki az új programok, különösen az Erasmus+ és a „Kreatív Európa” esetében is, ami pedig az Európai Unió hitelességének veszélyes mértékű csökkenését jelentené és aláásná a polgárok európai intézmények iránti bizalmát, továbbá katasztrofális következményekkel járna a programok résztvevőire nézve;

271.  üdvözli, hogy 1987-es elindítása óta az Erasmus programban több mint 3 millió hallgató vett részt; megjegyzi, hogy az Unió e kiemelt programja, amely hozzájárult az európai integrációhoz és a közös európai polgárság érzéséhez és fokozódó tudatosításához, beindítása óta folyamatos sikernek örvend;

272.  aggasztónak tartja, hogy – az Eurobarométer kultúrához való hozzáférésről és kulturális részvételről szóló 399. sz. 2013-as különjelentése szerint – európai szinten a kulturális örökség megőrzésére és népszerűsítésére fordított állami források látható mértékben csökkenek, hasonlóan a hagyományos kulturális tevékenységekben való részvételhez; ezért úgy véli, hogy az európai kulturális menetrend támogatását célzó új uniós eszközöket – például a „Kreatív Európa”és a Horizont 2020 programokat vagy az Europeana kulturális platformot – meg kell erősíteni;

Megteendő intézkedések

273.  tudomásul veszi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgatója a főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében a hetedik keretprogramot érintő költségkövetelések (3664 millió euró) pontosságával kapcsolatban általános fenntartást fogalmazott meg, bár ő maga azt várja, hogy a „hibák nettó pénzügyi hatása” 1552 lezárt projekt alapján 2,09% körül lesz, ami azt jelenti, hogy közel lesz a lényegességi küszöbhöz; úgy ítéli meg, hogy az ilyen fenntartások a „hatékony és eredményes pénzgazdálkodást” értelmetlenné teszik; ezért felszólítja a főigazgatót, hogy a jövőben a fenntartásokat konkrétabban és célzottabban alkalmazza;

274.  felhívja a Bizottságot, hogy a Bizottság 2013-as mentesítési nyomonkövetési jelentéséhez időben adjon tájékoztatást a visszakövetelés előtti kontradiktórius eljárások átlagos hosszáról ebben a szakpolitikai csoportban;

275.  sajnálja, hogy a Bizottság még mindig nem küldte el a kedvezményezettek országonkénti listáját; várja, hogy a Bizottság 2013-as mentesítési nyomonkövetési jelentésében megkapja a választ;

276.  üdvözli, hogy a Bizottság végre hozzáférést biztosított az előadó számára két program (az egész életen át tartó tanulás programja 6,9 millió euró értékben, Fiatalok lendületben 1,65 millió euró értékben) 2012-ben és 2013-ban Törökországban felmerülő működési költségeiről szóló ellenőrzési jelentéshez; megjegyzi, hogy a jelentést a keretmegállapodás értelmében továbbították; aggodalmának ad hangot a feltárt jelentős hiányosságok miatt, ugyanakkor üdvözli a török hatóságok által a helyzet orvoslása érdekében hozott intézkedéseket; kéri a Bizottságot, hogy mérje fel, szükség van-e bármilyen pénzügyi korrekció alkalmazására;

277.  felhívja a Bizottságot, hogy a Bizottság 2013-as mentesítési nyomonkövetési jelentéséhez időben adjon kiegészítő tájékoztatást az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos szakpolitika támogatására irányuló programhoz kapcsolódó kiadásokról; megjegyzi, hogy e program esetében a kockázatos kifizetések összege 2013-ban elérheti a 3,4 millió eurót, ami 2,8%-os fennmaradó hibaarányt jelent; megjegyzi, hogy e körülmények ellenére A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának (DG CONNECT) főigazgatója nem fogalmazott meg fenntartást;

278.  felhívja a Bizottságot, hogy a 2014-es mentesítési eljáráshoz időben tegyen átfogó jelentést a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság növekvő „szakpolitikai irányultságáról”, amelyet az váltott ki, hogy a hetedik keretprogram működési költségei kétharmadának kezelését a Bizottságon kívüli szervekhez szervezte ki;

279.  kéri a Bizottságot, hogy a 2014-es mentesítési eljáráshoz időben készítsen áttekintést a hetedik keretprogram és a kutatóknak és kkv-knak szóló Horizont 2020 program közötti szakpolitikai előrelépésről;

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)

280.  üdvözli az OLAF és az OLAF Felügyelő Bizottsága között a munkamegállapodások felülvizsgálatáról folyó, folyamatban lévő megbeszéléseket, és ösztönzi e szerveket arra, hogy megfelelő közös megállapodást érjenek el; tudomásul veszi az OLAF-nak a munkamegállapodás végrehajtására irányuló erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy ezen erőfeszítések – figyelembe véve a hivatal erőforrásainak szűkösségét – nem lehetnek aránytalanok;

281.  rámutat arra, hogy a 2013. október 1. óta hatályban lévő 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(130) arra kötelezi az OLAF-ot, hogy biztosítsa a Felügyelő Bizottság (OLAF-SC) titkárságának független működését (a 883/2013/EU, Euratom rendelet (40) preambulumbekezdése); eddig nem értesült olyan intézkedésekről, amelyek célja e jogi kötelezettség teljesítése; sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket e helyzet orvoslására;

282.  felhívja az OLAF-ot, hogy időben tanácskozzon az OLAF Felügyelő Bizottságával, mielőtt módosítja az alkalmazottaknak a vizsgálati eljárásokkal kapcsolatban adott utasításokat, és mielőtt meghatározza a vizsgálati politika elsődleges céljait;

283.  sajnálja, hogy az OLAF nem hajtja végre szükségszerűen az OLAF Felügyelő Bizottságának ajánlásait, és néha ezt még meg sem indokolja; felhívja a főigazgatót, hogy ebben a tekintetben javítsa az együttműködést;

284.  emlékeztet arra, hogy az OLAF 2012. január 31-én 423 vizsgálatot nyitott meg; aggódik ezen eljárás jogszerűsége miatt; felhívja az OLAF Felügyelő Bizottságát, hogy értékelje az egyik napról a másikra megnyitott 423 vizsgálat jogszerűségét és e vizsgálatok kimenetelét; kéri az OLAF Felügyelő Bizottságától azt is, hogy értékelje a vizsgálatok időtartamával kapcsolatos statisztikát, elemezze az ügyviteli rendszer működését, és ezekről tegyen jelentést a Parlamentnek;

285.  kéri az OLAF Felügyelő Bizottságától azt is, hogy értékelje a vizsgálatok időtartamával kapcsolatos statisztikát, elemezze az ügyviteli rendszer működését, és ezekről tegyen jelentést a Parlament illetékes bizottságának;

286.  kéri, hogy az OLAF éves jelentésében bocsásson rendelkezésre részletesebb statisztikát a vizsgálatindítás és -lezárás gyakoriságára vonatkozóan;

287.  kéri, hogy az OLAF nyújtson bővebb tájékoztatást a Parlamentnek az ügyek kiválasztási eljárásának gyakorlati vonatkozásairól, az eljárás hosszáról és az eljárásra vonatkozó belső iránymutatásokról;

Igazgatás

288.  rámutat arra, hogy az elmúlt négy évben (2011–2014) 336 145 jelentkezés érkezett be az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal által indított kiválasztási eljárásokra, hogy egy jelentkezés feldolgozásának átlagos költsége a becslések szerint 238 euró, és hogy a jelöltek kevesebb mint 10%-a kerül fel végül a tartaléklistára; kéri az uniós adófizetők pénzével való takarékos bánásmódot a bürokrácia csökkentése és a tartaléklisták érvényességének legalább két évre való meghosszabbítása révén; kéri a Bizottságot, hogy erről a kérdésről 2015. júniusig készítsen jelentést;

289.  kéri, hogy a Bizottság tájékoztassa a Parlamentet a bizottsági tisztviselők számára 2013-ban kifizetett legmagasabb nyugdíjról;

290.  aggódik azon számvevőszéki megállapítás miatt, hogy ritkán kerülnek alkalmazásra a nem megfelelően teljesítő alkalmazottakra vonatkozó előírások; felkéri a Bizottságot, hogy teljes körűen alkalmazza a személyzeti szabályzatot;

291.  tájékoztatást kér a létszámterven kívüli személyzetről és az „igazgatáson” kívüli tételekből finanszírozott személyzeti költségekről; sajnálja, hogy a költségvetési hatóság nem kap összevont tájékoztatást az ilyen személyzet teljes számáról, sem a Bizottságnál ezzel kapcsolatban felmerülő személyzeti költségekről;

292.  emlékeztet arra, hogy a 723/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet(131) az 1.A. mellékletben bevezetett két új besorolási fokozatot, az AD13-at és az AD14-et, amelyek azon, vezetői feladatkörökkel nem rendelkező alkalmazottak számára is elérhetők, akik előmenetele korábban az A4-es (az AD12-nek megfelelő) fokozatban volt korlátozva; felhívja a Bizottságot, hogy frissítse az előmenetelek egyenértékűségéről szóló 2011-es jelentést, és tegyen jelentést a 2013-ban a nem vezetői beosztású AD13-as és AD14-es besorolású alkalmazottakkal kapcsolatban felmerülő költségekről;

293.  felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást az alkalmazottai részére biztosított minden szociális, sporttal kapcsolatos és kulturális intézkedés finanszírozásáról, kitérve arra is, hogy ezek az intézkedések mi módon járultak hozzá e hazájukon kívül élő alkalmazottak és családtagjaik teljesítményéhez és integrációjához;

294.  kéri, hogy a Bizottság a 2013-as mentesítési nyomonkövetési jelentésében számoljon be a rugalmas munkaidő alkalmazásáról;

295.  aggódik amiatt, hogy 2013-ban lényegesen emelkedett az AD13–AD16-os besorolású, magas beosztású tisztviselők száma; ebben hírnévbeli kockázatot lát az Unió számára, mert nehéz megmagyarázni, hogy a túlóra fizetését látszólag nem tartalmazzák ezek a magas fizetések;

296.  megjegyzi, hogy az uniós intézményeknél és a nemzeti adminisztrációban dolgozó köztisztviselők bérszintje között továbbra is igen nagy a különbség, ami többek között az uniós és a nemzeti szintű személyzet közötti mobilitás hiányához vezet; felhívja a Bizottságot, hogy mélyrehatóan tanulmányozza a különbség okait, és dolgozzon ki hosszú távú stratégiát annak csökkentésére, különös figyelmet fordítva a különböző juttatásokra (családi, kiküldetési, beilleszkedési és újrabeilleszkedési támogatások), az éves szabadságra, az ünnepnapokra, az utazási napokra és a túlmunkáért járó juttatásra;

297.  emlékeztet a Bizottság főtitkársága által kiadott, a parlamenti kérésekre adott válaszok korlátozásáról szóló közleményre, amely a válaszok 20 sorra való korlátozását határozza meg; felhívja a biztosokat, hogy tegyenek eleget politikai felelősségüknek, és a továbbiakban ne hagyják, hogy válaszaikat a főtitkárság korlátozza;

298.  aggodalmát fejezi ki a visszaélést bejelentő személyek védelme miatt, és kéri a Bizottságot, hogy ügyeljen a jogaik teljes körű tiszteletben tartásának biztosítására;

299.  rámutat, hogy 2013-ban a nem kormányzati szervezetek mintegy 9 millió eurót kaptak a Környezetvédelmi Főigazgatóságtól, mintegy 4 millió eurót az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóságtól és 5,7 millió eurót a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságától; tudomásul veszi a bizottsági feladatok folyamatos kiszervezését; kéri, hogy a Bizottság mutassa be a Parlamentnek a szóban forgó nem kormányzati szervezeteken keresztül áramoltatott pénz uniós hozzáadott értékét;

300.  felhívja a Bizottságot, hogy azoknak a biztosoknak, akik kevesebb mint két éve vannak hivatalban, a jövőben csak a biztosként letöltött hivatali idejüket meg nem haladó időtartamra nyújtson átmeneti ellátást;

301.  úgy véli, hogy válság és általában költségvetési megszorítások idején az uniós intézmények munkatársainak szervezett, intézményen kívüli közösségi napok (Away Days) költségeit csökkenteni kell, és azokat lehetőség szerint az intézmények székhelyén kell megtartani, mivel az azokból származó hozzáadott érték nem indokolja a jelenlegi magas költségeket;

302.  aggodalmát fejezi ki a nők hiánya miatt a Bizottság felelősséggel járó álláshelyein; kéri a Bizottságot, hogy ezen egyenlőtlenség mielőbb megoldása érdekében indítson útjára egy kifejezetten a vezető beosztásokra vonatkozó esélyegyenlőségi tervet;

Az uniós költségvetés révén elért eredmények

303.  sajnálja, hogy a Számvevőszék jelentésében(132) említett némi előrelépés ellenére az EUMSZ 318. cikkének értelmében készült negyedik értékelő jelentés még nem jelent hasznos hozzájárulást a mentesítési eljáráshoz, miközben az EUMSZ szerint a beszámoló részét kellene képeznie, amikor a Parlament évente mentesítést ad a Bizottságnak a költségvetés végrehajtására vonatkozóan; meg van győződve arról, hogy az uniós költségvetés egyik legnagyobb problémája az, hogy kevés figyelem irányul a teljesítményre;

304.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2013-as jelentésében megállapítja, hogy amikor a tagállamok a megosztott irányítás keretében projekteket választottak ki, először a rendelkezésre álló uniós pénzösszeg elköltésének szükségességét állították középpontba ahelyett, hogy a projektek várható teljesítményére koncentráltak volna; ezen ösztönző megfordítása és a jó teljesítmény kultúrája felé való elmozdulás érdekében kéri, hogy hívjanak össze az uniós költségvetés teljesítésével foglalkozó független, magas szintű munkacsoportot (tudományos szakemberek bevonásával), és az az európai hozzáadott érték alapján – a szabályok betartása mellett – dolgozzon ki ajánlásokat az ösztönzőnek a kiadások felől a jó teljesítményre való átstrukturálására vonatkozóan; úgy véli, hogy e magas szintű munkacsoport megállapításait az aktuális többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata előtt megfelelő idővel rendelkezésre kell bocsátani, és e megállapításoknak kell képezniük az új többéves pénzügyi keret alapját;

305.  megismétli azon kérését, hogy a Bizottság főigazgatóságai igazgatási terveikben határozzanak meg korlátozott számú és egyszerű célokat, amelyek megfelelnek a Számvevőszék lényegességgel, összehasonlíthatósággal és megbízhatósággal kapcsolatos követelményeinek és az Európa 2020 stratégia fő céljaihoz kötődnek, továbbá hogy ezek teljesítéséről számoljanak be éves tevékenységi jelentéseikben egy „Szakpolitikai eredmények” című fejezetben, és hogy a Bizottság ennek alapján fogadja el az EUMSZ 318. cikkében említett, az Unió pénzügyi helyzetéről szóló értékelő jelentést;

306.  kéri, hogy a Bizottság az EUMSZ 318. cikkében említett következő értékelő jelentésekbe foglaljon bele egy elemzést a Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke által 2014. november 26-án a Parlament plenáris ülésén bejelentett 315 milliárd eurós beruházási terv révén bekövetkező növekedés és munkahelyteremtés hatékonyságáról, eredményességéről és elért eredményeiről;

307.  kéri, hogy a Bizottság az EUMSZ 318. cikkében említett következő értékelő jelentésbe foglaljon bele az Európai Beruházás Bankkal együttműködésben készített elemzést az Európai Tanács 2012. június 28–29-i ülésén elfogadott 120 milliárd eurós növekedési és munkahely-teremtési terv hatékonyságáról, eredményességéről és elért eredményeiről;

308.  kitart amellett, hogy a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság belső szervezetének figyelembe kell vennie azt, hogy az uniós növekedési és foglalkoztatási stratégia nem az egyes főigazgatóságok által vezetett tevékenységeken alapul, hanem hét átfogó kiemelt kezdeményezést foglal magában, amelyek mindegyikét több főigazgatóság hajtja végre; ragaszkodik ahhoz, hogy az ennek megfelelően a Bizottságon belül szükséges koordináció és együttműködés ne járjon a bürokrácia új formáinak megjelenésével;

309.  felhívja a Bizottságot, hogy költségvetését kezelje olyan módon, hogy ne legyenek tematikus szakpolitikai átfedések és megkettőződések a hasonló vagy közel azonos kompetenciájú különböző főigazgatóságok között;

310.  úgy véli, hogy a fenntarthatósági hatásvizsgálatokról szóló tanulmányok koncepcióját/ötletét valamennyi típusú pénzügyi támogatásra alkalmazni kell, nemcsak a bizottsági kiadások esetében, hanem az összes európai uniós intézmény, szerv és ügynökség kiadásainál is; úgy véli, hogy az olyan kiadások, amelyek nem felelnek meg a hatásvizsgálatra vonatkozó tanulmánynak/elemzésnek, nem engedélyezhetők;

311.  kéri, hogy a Bizottság 2015 szeptemberéig terjesszen átfogó jelentést a Parlament illetékes bizottsága elé azokról a tevékenységeiről, amelyekkel előmozdítja a visszaélésekre vonatkozó információk szélesebb körű nyilvánosság általi továbbítását;

Végrehajtó ügynökségek

312.  sajnálja, hogy a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala éves beszámolójáról készített ellenőrzési jelentés(133) szerint az ügynökség nem végez megfelelő előzetes ellenőrzéseket a székhelyéül szolgáló épület kezelője által számlázott rezsiköltségre nézve, ami 113 513 eurónyi indokolatlanul kifizetett és 2013-ban a végrehajtó ügynökség által vissza nem követelt héát eredményezett; megjegyzi, hogy a legtöbb szerződés, számla és nyugta nem állt a végrehajtó ügynökség rendelkezésére; rámutat az átvitelek magas arányára a II. cím esetében (27%, azaz 666 119 euró), ami kérdéseket vet fel a végrehajtó ügynökség hatékony és eredményes pénzgazdálkodásával kapcsolatban;

Dohánycsempészet

313.  emlékeztet arra, hogy a Parlament a Bizottság 2012-es mentesítését kísérő állásfoglalásában kérte, hogy végezzék el a négy dohányipari konszernnel (Philip Morris International Cooperation Inc. (PMI), Japan Tobacco International Cooperation, British American Tobacco Cooperation és Imperial Tobacco Cooperation) fennálló megállapodások értékelését; megjegyzi, hogy az e kérdéssel kapcsolatos zárt meghallgatás során a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2015. májusig benyújtja a PMI-vel fennálló, a közeljövőben lejáró megállapodás tapasztalatainak értékelését.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(7) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0119.
(8) HL L 66., 2013.3.8.
(9) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(10) HL C 408., 2014.11.15., 39. o.
(11) HL C 442., 2014.12.10., 67. o.
(12) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(13) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(14) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(15) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(16) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
(17) HL L 101., 2009.4.21., 26. o.
(18) HL L 343., 2013.12.19., 46. o.
(19) HL L 66., 2013.3.8.
(20) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(21) HL C 408., 2014.11.15., 6. o.
(22) HL C 442., 2014.12.10., 74. o.
(23) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(24) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(25) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(26) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(27) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
(28) HL L 5., 2004.1.9., 85. o.
(29) HL L 341., 2013.12.18., 73. o.
(30) HL L 66., 2013.3.8.
(31) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(32) HL C 408., 2014.11.15., 5. o.
(33) HL C 442., 2014.12.10., 83. o.
(34) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(35) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(36) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(37) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(38) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
(39) HL L 369., 2004.12.16., 73. o.
(40) HL L 341., 2013.12.18., 69. o.
(41) HL L 363., 2014.18.12., 183. o.
(42) HL L 66., 2013.3.8.
(43) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(44) HL C 442., 2014.12.10., 240. o.
(45) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(46) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(47) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(48) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(49) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
(50) HL L 9., 2008.1.12., 15. o.
(51) HL L 346., 2013.12.20., 58. o.
(52) HL L 66., 2013.3.8.
(53) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(54) HL C 408., 2014.11.15., 40. o.
(55) HL C 442., 2014.12.10., 351. o.
(56) HL C 403., 2014.11.13.14, 128. o.
(57) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(58) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(59) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(60) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
(61) HL L 11., 2008.1.15., 9. o.
(62) HL L 346., 2013.12.20., 54. o.
(63) HL L 66., 2013.3.8.
(64) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(65) HL C 408., 2014.11.15., 41. o.
(66) HL C 442., 2014.12.10., 358. o.
(67) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(68) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(69) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(70) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(71) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
(72) HL L 32., 2007.2.6., 88. o.
(73) HL L 352., 2013.12.24., 65. o.
(74) HL L 66., 2013.3.8.
(75) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(76) HL C 398., 2014.12.11., 1. o.
(77) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(78) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(79) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(80) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(81) Lásd a Számvevőszék 11/2013. sz. különjelentésének 93-97. Pontját.
(82) Lásd a fent említett, 2015. április 29-i parlamenti állásfoglalást a Számvevőszéknek a Bizottság számára a 2013-as pénzügyi évre adandó mentesítésről szóló jelentéséről, I. rész.)
(83) Lásd az Európai Unió költségvetésének 2013 végéig megvalósított védelméről szóló, 2014. szeptember 29-i bizottsági közlemény (COM(2014)0618) 11. oldalát.
(84) Lásd a Számvevőszék 2013-as éves jelentésének 1.14. pontját.
(85) Lásd a fent említett COM(2014)0618 bizottsági közlemény 5.2 táblázatát: visszavonások a kohézió (775 millió EUR), vidékfejlesztési visszafizettetések (129 millió EUR) terén, valamint a kohéziós politikában (494 millió EUR) vagy a mezőgazdasági és a kohéziós politikán kívüli egyéb szakpolitikai területeken (1 millió EUR) kötelezettségvállalás visszavonásával/lezáráskor érvényesített levonással végrehajtott pénzügyi korrekciók.
(86) Lásd a fent említett COM(2014)0618 bizottsági közlemény 7.2 táblázatát.
(87) A Bizottság „2013. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása” című, 2014. június 11-i bizottsági közlemény (COM(2014)0342), 14. oldal: a 2013. évi kiadások (az uniós és az EFA-költségvetés) tekintetében a teljes kockáztatott összeg maximális értéke.
(88) Az összefoglaló jelentés 1. melléklete szerint a „kockázattal érintett összegek” a tranzakciók azon részének becsült értékét jelentik, amelyek a szabályszerűségi kockázatok enyhítésére szolgáló összes kontroll (helyesbítő intézkedés) alkalmazása után sem állnak teljes mértékben összhangban a vonatkozó szabályozási és szerződéses előírásokkal.
(89) A 322 milliárd euróból 222 milliárd eurót tesznek ki a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások és 99 milliárd eurót a fennálló kötelezettségvállalásokon kívüli mérleg szerinti kötelezettségek.
(90) A Számvevőszék éves jelentéseinek Vítor Manuel da Silva Caldeira, a Számvevőszék elnöke általi ismertetése a CONT bizottság 2014. november 5-i ülésén.
(91) Lásd ugyanott.
(92) A Bizottság alelnöke, Kristalina Georgieva által a mentesítési eljárás során rendelkezésre bocsátott információ.
(93) Lásd a Számvevőszék 16/2014. számú különjelentését.
(94)COM(2013)0362
(95) Lásd a Számvevőszék 2013. évi éves jelentésének 2.11. pontját, valamint a Számvevőszék 11/2013. számú, „A bruttó nemzeti jövedelemre (GNI) vonatkozó adatok helytállósága: strukturáltabb és célirányosabb megközelítés javítaná a Bizottság ellenőrzéseinek eredményességét” című különjelentését.
(96) Jacek Dominik nyilatkozata a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének felülvizsgálatáról, sajtóközlemény, 2014. október 27., Brüsszel, utolsó mondat.
(97) 7/2014. sz. vélemény az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (HL C 459., 2014.12.19., 1. o.).
(98) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0078.
(99) Lásd a Számvevőszék „Az uniós pénzeszközök leghatékonyabb felhasználása: állapotfelmérés az uniós költségvetés pénzügyi irányítását fenyegető kockázatokról” című állapotfelmérését, 2014., 67.o.
(100) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).
(101) Hogan biztos által 2014. december 8-án továbbított, tájékoztató jellegű adatok az 1782/2003/EK tanácsi rendelet és a 73/2009/EK tanácsi rendelet alapján a termelőknek kifizetett közvetlen támogatások támogatási osztályok szerinti felosztásával kapcsolatban.
(102) A gyakoriság igen jelentős mértékben növekedett: a 2012-es 41%-ról 2013-ban 61%-ra.
(103) A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (HL L 299., 2007.11.16., 1.o.) értelmében bizonyos régiókban a termelői szervezetek státuszát megszerezni kívánó termelők átmeneti támogatásban részesülhetnek annak érdekében, hogy termelői csoportokat hozhassanak létre; e támogatás egy részét az EU visszatérítheti; a támogatás megszűnik, amint a termelői csoportot termelői szervezetként ismerik el.
(104) Lásd a Számvevőszék 2013-as éves jelentésének 43. pontját.
(105) Lásd: a Bizottság által a 11. számú, írásbeli választ igénylő kérdésre adott választ, CONT meghallgatás Phil Hogan biztos részvételével, 2014. december 1.
(106) Lásd a Számvevőszék 2013-as éves jelentésének 3.23. és azt követő pontját.
(107) Lásd a DG AGRI 2013-as éves tevékenységi jelentését, 10. melléklet, 51. táblázat („2007 óta lezáratlan új ügyek”).
(108) Lásd a Számvevőszék 2013-as éves jelentésének 4.25. pontját.
(109) Lásd a Számvevőszék 2013-as éves jelentésének 4.27. pontját.
(110) Lásd a 29. számú, írásbeli választ igénylő kérdésre adott választ, CONT meghallgatás Phil Hogan biztos részvételével, 2014. december 1.
(111) Lásd a Számvevőszék „Hibák a vidékfejlesztési kiadásokban: melyek az okok, és hogyan kezelik őket?” című, 23/2014. sz. különjelentésének 10. oldalát: a 8,2% három év átlaga, ezen belül a legalacsonyabb érték 6,1%, a legmagasabb 10,3%. Az átlagok alakulása: 8,4% (2011), 8,3% (2012) és 7,9% (2013).
(112) Lásd a Számvevőszék 23/2014. sz. különjelentésének 22–24. oldalát.
(113) Rasa Budbergyte számvevőszéki tag nyilatkozata, CONT meghallgatás Phil Hogan biztos részvételével, 2014. december 1.
(114)Lásd a 12. számú, írásbeli választ igénylő kérdésre adott választ, CONT meghallgatás Phil Hogan biztos részvételével, 2014. december 1.
(115) Lásd a DG AGRI 2013-as éves tevékenységi jelentését, 2.1.24 táblázat.
(116) Lásd a Számvevőszék 20/2014. sz. különjelentésének 68. pontját.
(117) Lásd a DG REGIO 2013. évi éves tevékenységi jelentését, Melléklet, 41. o.
(118) Lásd a DG REGIO 2013. évi éves tevékenységi jelentését, Melléklet, 42. o.
(119) Lásd a DG REGIO 2013. évi éves tevékenységi jelentését, Melléklet, 43. o.
(120) A Bizottság 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 3.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 138., 2014.5.13., 5. o.).
(121) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
(122) Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 2006.7.31., 25. o.).
(123) COM(2015)0118
(124) HL L 266., 2014.9.5., 69. o., a 139. és az azt követő bekezdések.
(125) fájlalja, hogy az alábbi 73 tagállami irányítási és kontrollrendszert legfeljebb csak részlegesen megbízhatónak minősítették (a zöld–sárga–narancssárga–vörös színskálán ezeket narancssárga szín jelöli): Vorarlberg (AT), Bécs (AT), Stájerország (AT), Tirol (AT), Brüsszel (BE), regionális fejlesztés (BG), környezetvédelem (BG), Vállalkozások & innováció (CZ), ROP NUTSII Északkelet (CZ), ROP NUTS II Szilézia (CZ), Integrált OP (CZ), Türingia (DE), Mecklenburg–Elő-Pomeránia (DE), Szász-Anhalt, Bréma (DE), Észak-Rajna–Vesztfália (DE), EC ENV (EE), Attika (EL), Nyugat-Görögország (EL), Makedónia-Trákia (EL), Thesszália-szárazföldi Görögország-Epirusz (EL), Kréta és Égei-szigetek (EL), Murcia (ES), Melilla (ES), Ceuta (ES), Asztúria (ES), Galicia (ES), Extremadura (ES), Kasztília–La Mancha (ES), Andalúzia (ES), Kohéziós Alap (ES), Kantábria (ES), Baszkföld (ES), Navarra (ES), Madrid (ES), Rioja (ES), Katalónia (ES), Baleár-szigetek (ES), Aragónia (ES), Kasztília–León (ES), Valencia régió (ES), Kanári-szigetek (ES), Kutatás, fejlesztés és innováció a vállalkozások számára (ES), Gazdaságfejlesztés (HU), Környezetvédelem és energia (HU), Nyugat-Pannon (HU), Dél-Alföld (HU), Közép-Dunántúl (HU), Észak-Magyarország (HU), Közlekedés (HU), Észak-Alföld (HU), Dél-Dunántúl (HU), Köz ép-Magyarország (HU), Adria (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz - IPA), Mecklenburg–Elő-Pomeránia/Brandenburg–Lengyelország (európai területi együttműködés - ETC), Flandria–Hollandia határrégió (ETC), Hálózatok és mobilitás (IT), Kutatás (IT), Biztonság (IT), Calabria (IT), Apulia (IT), Szicília (IT), Basilicata (IT), Szardínia (IT), Infrastruktúra és környezetvédelem (PL), Kelet-Lengyelország fejlesztése (PL), Információs társadalom (SK), Környezetvédelem (SK), Regionális OP(SK), Közlekedés (SK), Egészségügy (SK), Versenyképesség és gazdasági növekedés (SK), Technikai segítségnyújtás (SK), Kutatás és fejlesztés (SK)
(126) Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, A romák helyzete 11 uniós tagállamban, Luxembourg, 2012.
(127) Lásd a EuropeAid 2013. évi tevékenységi jelentését, 197. o.
(128)a)b)c)d)e)f)g)h)i)KPI „20 előzetesen nem támogatható összeg”KPI 1 „Pénzügyi előrejelzések végrehajtása: kifizetések”KPI 2 „Pénzügyi előrejelzések végrehajtása: szerződések”KPI 4 „RAL-felvevőképesség”KPI 18 „Az EAMR időszakában felkeresett projektek százalékos aránya”KPI 21 „Az éves ellenőrzési terv végrehajtása: n. év (2013)”KPI 22 „Az éves ellenőrzési terv végrehajtása: n-1. év (2012)”KPI 23 „Az éves ellenőrzési terv végrehajtása: n-2. év (2011)”KPI 26 „Az ellenőrzés során nem támogathatónak bizonyuló összegek behajtása vagy indokolása”.
(129) Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának főfelügyelősége, INQ/04/005. sz. vizsgálati jelentés, Genf, 2005. május 12.
(130) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(131) A Tanács 723/2004/EK, Euratom rendelete (2004. március 22 .) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeinek módosításáról (HL L 124., 2004.4.27., 1. o.).
(132) Lásd a Számvevőszék 2013-as éves jelentésének 10.24. pontját.
(133) Lásd a Számvevőszék jelentését az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt (HL C 442., 2014.12.10., 358. o.), 11–13. pont.


A Bizottság 2013. évi mentesítéséhez kapcsolódó számvevőszéki különjelentések
PDF 748kWORD 315k
Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása a Bizottság 2013. évi mentesítéséhez kapcsolódó számvevőszéki különjelentésekről (2014/2140(DEC))
P8_TA(2015)0119A8-0067/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – C8‑0140/2014)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-es pénzügyi év vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (III. szakasz – Bizottság) szóló 2015. április 29-i határozatára(5), valamint a határozat szerves részét képező, megjegyzéseket tartalmazó állásfoglalására,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése értelmében elkészített számvevőszéki különjelentésekre,

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a Bizottságnak adandó mentesítésről szóló 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05303/2015 – C8-0053/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0067/2015),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

B.  mivel a Számvevőszék különjelentései információkat szolgáltatnak a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos aggasztó kérdésekről, ezért hasznosak a Parlament számára a mentesítési hatóságként betöltött szerepének gyakorlása tekintetében;

C.  mivel a Parlament számvevőszéki különjelentésekkel kapcsolatos észrevételei szerves részét képezik a fent említett, az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság) vonatkozó mentesítésről szóló, 2015. április 29-i határozatának;

I.rész – A Számvevőszék 11/2013. számú, „A bruttó nemzeti jövedelemre (GNI) vonatkozó adatok helytállósága: strukturáltabb és célirányosabb megközelítés javítaná a Bizottság ellenőrzéseinek eredményességét” című különjelentése

1.  felszólítja a Bizottságot, hogy a költségek és a hasznok figyelembevételével végezzen strukturált és formalizált elemzést, amely lehetővé teszi számára az ellenőrzés megtervezését és az egyes területek vagy összeállítási (rész)folyamatok prioritásként történő kezelését; véleménye szerint ennek az elemzésnek figyelembe kell vennie a nemzeti számlák tagállamok általi összeállításához kapcsolódó kockázatokat és a GNI-összetevőknek a gazdaság egészéhez viszonyított méretét; úgy véli, hogy a kockázatértékelésnek az Eurostat összes részlegénél rendelkezésre álló, minőségi és mennyiségi információkon kell alapulnia, és a tagállamok közelmúltbeli GNI-jegyzékeiben és GNI minőségi jelentéseiben leírt összeállítási eljárásokra kell összpontosítania;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy rövidítse le az ellenőrzési ciklus időtartamát és így korlátozza az általános fenntartások alkalmazását; véleménye szerint az ilyen fenntartásokat olyan kivételes esetekre kell korlátozni, amelyekben jelentős az Unió pénzügyi érdekei sérülésének kockázata: például amennyiben egy tagállam az ellenőrzési ciklus során vagy rendszertelen időközönként jelentős felülvizsgálatot hajt végre;

3.  felszólítja az Eurostatot, hogy egyértelműen, illetve időben tegyen jelentést a GNI-bizottságnak azokról az esetekről, amelyekben mérlegelése szerint a költség-haszon elv alkalmazandó;

4.  elvárja, hogy a Bizottság ellenőrzési eljárása kiterjedjen a GNI-jegyzékekben ismertetett összeállítási eljárások strukturált és formalizált minőségi kockázatértékelésére, valamint a lényeges és kockázatot jelentő GNI-összetevők részletes ellenőrzésére; véleménye szerint részletes ellenőrzésre a GNI-összetevőket az 1. ajánlásban leírt költség-haszon elemzés szerint kell kiválasztani; úgy véli, hogy a részletes ellenőrzés hatókörének és célkitűzéseinek tágabb körűnek kell lenniük az Eurostat által végzett közvetlen ellenőrzés keretében a legutóbbi ellenőrzési ciklusban alkalmazottaknál;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy ellenőrzései során fordítson külön figyelmet a tagállamok GNI-jének teljeskörűségére, valamint arra, hogy a nemzeti számlákban összehasonlítható becslési módszereket alkalmazzanak a rejtett gazdaság tekintetében; felszólítja az Eurostatot annak ellenőrzésére, hogy minden tagállam követi-e a bizottsági iránymutatásokat , és hogy tegyen megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ezt a kérdést az összes tagállam tekintetében egyformán kezelje;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy dokumentálja a munkáját, így többek között rögzítse az Eurostatnak az adminisztratív ellenőrzések, illetve a nemzeti statisztikai hivataloknál (NSH-k) tett látogatások alapján végzett ellenőrzéseihez kapcsolódó teljes adatkészleteket; véleménye szerint a belsőkontroll-standardok értelmében az Eurostat kontrolldokumentációjának lehetővé kell tennie a vezetőség számára a kiválasztott GNI-összetevők ellenőrzési eredményeinek egyértelmű azonosítását;

7.  felszólítja az Eurostatot, hogy az egyedi fenntartások alkalmazásához – amennyiben lehetséges – értékelje a cselekvési pontok potenciális hatását (számszerűsíthető észrevételek esetén), illetve a kockázati összeget (nem számszerűsíthető észrevételek esetén) és határozzon meg egyértelmű lényegességi kritériumokat; véleménye szerint e kritériumoknak minőségieknek vagy mennyiségieknek kell lenniük; véleménye szerint a Bizottságnak főszabályként azon cselekvési pontokra vonatkozó egyedi GNI-összetevőket illetően kell fenntartásokat alkalmaznia, amelyeket az NSH-k a kijelölt határidőig nem rendeztek, és amelyek lényeges hatást gyakorolhatnak;

8.  felhívja az Eurostatot, hogy javítsa a saját források meghatározásához használandó GNI-adatok ellenőrzéséért felelős és a többi (különösen a nemzeti számlákkal foglalkozó) részlege közötti koordinációt; úgy véli, hogy azokban az esetekben, amikor az Eurostat más részlegei által tett esetleges fellépések hatással lehetnek a GDP, illetve a GNI összeállítására, konzultálni kell a GNI-bizottsággal, és az ezen intézkedésekre vonatkozó végleges döntést az Eurostaton belüli hierarchia megfelelő szintjén kell meghozni;

9.  felszólítja az Eurostatot, hogy javítsa értékelési jelentéseit annak érdekében, hogy teljes körű, átlátható és következetes értékelést nyújthasson a tagállamok GNI-adatairól; úgy gondolja, hogy a GNI-bizottság éves véleményeinek egyértelműen értékelniük kell, hogy a tagállami GNI-adatok megfelelőek-e (vagy nem) a saját források meghatározásának céljára, hogy a vélemények tartalma megfelel-e az 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet(8) (GNI-rendelet) előírásainak, és hogy azokat a költségvetési eljárás keretében megfelelően, a saját forrásokról szóló 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendeletben(9) előírtak szerint használják-e fel;

10.  úgy gondolja, hogy a Költségvetési Főigazgatóság és az Eurostat éves tevékenységi jelentéseinek megbízható és valós képet kellene mutatniuk a tagállami GNI-adatok ellenőrzéséről és a GNI-alapú saját források kezeléséről; felszólítja ezért a Bizottságot, írja elő az Eurostat számára, hogy rendszeresen számoljon be a GNI-adatokkal kapcsolatos ellenőrzéseinek eredményéről annak érdekében, hogy a Költségvetési Főigazgatóság meg tudja szerezni éves tevékenységi jelentéseihez a szükséges bizonyosságot;

II.rész – A Számvevőszék 13/2013. számú, „A Közép-Ázsiának nyújtott uniós fejlesztési támogatás” című különjelentése

11.  üdvözli a Közép-Ázsiának nyújtott uniós fejlesztési támogatást értékelő különjelentést; tudomásul veszi a megállapításokat, következtetéseket és ajánlásokat, és az alábbiakban foglalja össze megjegyzéseit és ajánlásait;

Általános észrevételek

12.  üdvözli a jelentés észrevételeit, amelyek szerint a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) jelentős erőfeszítéseket tettek meglehetősen nagy kihívásokat rejtő földrajzi és politikai környezetben;

13.  hangsúlyozza ugyanakkor, hogy további előrelépéseket lehetne elérni az Unió fejlesztési stratégiáinak célzottabbá és testre szabottabbá tétele tekintetében az Unió regionális szintű politikai célkitűzéseinek láthatóságát és hatását fokozó, megfelelő támogatási struktúrák révén;

14.  hangsúlyozza, hogy az uniós kötelezettségvállalás szintjének és természetének differenciáltnak és feltételekhez kötöttnek kell lennie, attól függően, hogy milyen mérhető előrelépés következik be a demokratizálódás, az emberi jogok, a felelősségteljes kormányzás, a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem terén, segítséget kínálva fel ott, ahol erre szükség van az előrelépés elősegítéséhez, hasonlatosan az uniós szomszédságpolitika elveihez;

15.  úgy véli, hogy a közép-ázsiai országoknak szóló programok EU általi folyamatos előmozdítása a régió országai közötti megértés és együttműködés segítésének fontos határokon átnyúló eszköze;

16.  rámutat, hogy a közép-ázsiai országokkal folytatott fejlesztési együttműködés csak akkor hozhat eredményeket, ha ezek az országok megfelelnek a demokráciával, a kormányzással, a jogállamisággal és az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi normáknak; ugyancsak emlékeztet arra is, hogy az Unió fejlesztési együttműködését nem szabad alárendelni gazdasági, energiaügyi vagy biztonsági érdekeknek;

Jövőbeni fejlemények a következő fejlesztési támogatás tervezésére és végrehajtására vonatkozóan

17.  úgy véli, hogy a Bizottságnak úgy kell a jövőbeni regionális programokat megterveznie, hogy azok nagy valószínűséggel tényleges regionális dimenziót valósíthassanak meg;

18.  kéri, hogy a Bizottság a támogatásokat néhány ágazatra összpontosítsa;

19.  rámutat, hogy a következő fejlesztési támogatást javítani kell, egyfelől a belső uniós koordináció intenzívebbé tétele révén, másfelől pedig a más nemzetközi adományozókhoz és regionális érintett felekhez kapcsolódó kötelezettségvállalások fokozásának segítségével;

20.  erőteljesen támogatja teljes feladatkört ellátó uniós képviseletek felállítását Közép-Ázsia valamennyi országában, mert ez eszközül szolgál az Unió régióbeli jelenléte és láthatósága, valamint a társadalom összes csoportjával való hosszú távú együttműködés és az irányukban való elköteleződés erősítéséhez, továbbá elősegíti a jobb megértést, valamint a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletének kialakulását; az ilyen képviseletek jelenléte jelentős mértékben hozzájárul a fejlesztési támogatás célkitűzéseinek megvalósításához;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy rendszert a fejlesztési támogatásainak biztosításával járó összes igazgatási költség kiszámítására és jelentésére;

22.  kéri a Bizottságot, hogy határozzon meg és alkalmazzon erőteljes és objektív módon ellenőrizhető feltételeket a folytatni kívánt költségvetés-támogatási programokhoz, és fordítson külön figyelmet a korrupcióellenes mechanizmusok támogatására;

23.  emlékeztet rá, hogy a korrupció súlyos problémát jelent a közép-ázsiai országokban; rámutat, hogy a Transparency Internatonal korrupcióérzékelési rangsorolásában 2011-ben egyik közép-ázsiai ország sem kapott a 100 pontból 28-nál többet, és Kirgizisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán a 182 értékelt ország alsó 10%-ában helyezkedett el;

24.  úgy véli, hogy az ilyen mindent átható korrupció a Bizottság jó hírét is érintheti és csökkentheti a támogatási programok eredményességét;

25.  úgy véli, hogy a kifizetési határozatoknak a partnerországok által elért előrehaladáson kell alapulniuk, nem a reform iránti elkötelezettségükön; hangsúlyozza a megfelelő szakpolitikai párbeszéd biztosításának jelentőségét, az ösztönzőkre épülő megközelítés és az ágazati reformok és programok teljesítmény-felmérését és az eredmények fenntarthatóságának értékelését magában foglaló, folyamatos ellenőrzése alapján;

26.  kéri, hogy növeljék az uniós és tagállami nagykövetségek ténylegesen független nem kormányzati partnerek támogatása terén betöltött szerepének átláthatóságát, hogy azok hathatós szerepet tölthessenek be a civil társadalom fejlődésében és megerősödésében;

27.  kéri, hogy a Bizottság a tanulságok és a változó körülmények fényében javítsa a programtervezést és -végrehajtást;

28.  kéri, hogy a Bizottság úgy jelentsen az eredményekről és az elért hatásról, hogy lehetővé váljon a tervekkel és célkitűzésekkel való összehasonlítás;

III.rész – Az Európai Számvevőszék 15/2013. számú, „Eredményesen működik-e a LIFE program Környezet összetevője?” című különjelentése

29.  hangsúlyozza, hogy a LIFE programnak változásokat kell generálnia a szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak egyértelmű, konkrét, mérhető és teljesíthető célkitűzéseket kell meghatároznia a finanszírozandó projektek számára;

30.  hangsúlyozza, hogy a LIFE programból finanszírozott projekteknek a program egynél több kiemelt területén hozzá kell járulniuk a konkrét célkitűzések megvalósításához; kiemeli, hogy a finanszírozott projekteknek nem szabad elszigeteltnek lenniük, hanem transznacionális jelleget kell ölteniük, és mérhető módon hozzá kell járulniuk eredményeik terjesztéséhez, fenntarthatóságához és megismétléséhez más tagállamokban is;

31.  megállapítja, hogy a tagállami előirányzatok esetenként torzíthatják a legjobb projektek kiválasztását; ösztönzi a tagállamokat a földrajzi egyensúly több integrált projekt ajánlása révén történő fenntartására, azonban hangsúlyozza, hogy a támogatásokat elsősorban a projektek érdemei alapján kell szétosztani, nem azok minőségének rovására;

32.  megjegyzi, hogy különleges figyelmet kell fordítani a projekteredmények terjesztésére, fenntarthatóságának biztosítására és megismétlésére való képességre; felhívja a Bizottságot, hogy a program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében határozzon meg egyértelmű mutatókat az értékelt projektek tekintetében az eredmények terjesztésére, fenntarthatóságának biztosítására és megismétlésére vonatkozó képesség értékelésére; ösztönzi a Bizottságot a célkitűzések nyomon követésére;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy javítson programirányítási eszközein az átláthatatlan kiválasztási eljárások elkerülése érdekében; véleménye szerint ez magában foglalja a projektkiválasztás során alkalmazott értékelőlapok javítását, részletes formanyomtatványok bevezetését a költségtérítési kérelmek értékelésére, a megfelelő projektellenőrzést, megfelelő közös output- és eredménymutatók bevezetését és a projektellenőrzés szigorú nyomon követését;

IV.rész – Az Európai Számvevőszék 16/2013. számú, „Az egységes ellenőrzés (single audit) áttekintése, avagy a Bizottság milyen mértékben támaszkodik a tagállami ellenőrző hatóságokra a kohéziós politikában” című különjelentése

34.  hangsúlyozza a közös elveken és szabványokon alapuló egységes ellenőrzési láncból eredő potenciális hatékonysági előnyöket; ösztönzi a tagállamokat, a Bizottságot és a Számvevőszéket, hogy folytassák erre irányuló erőfeszítéseiket; véleménye szerint egy ilyen egységes ellenőrzési rendszernek a többéves programciklusokat is figyelembe kell vennie;

35.  emlékezteti a Bizottságot a Számvevőszék 2012-es éves jelentésének megállapításaira vonatkozóan az Európai Parlament által elfogadott észrevételekre(10): „hangsúlyozza, hogy a számvevőszéki ellenőrzés eredményei a kiadások »elsőfokú ellenőrzései« terén hiányosságokat mutattak ki [a tagállamokban]; utal arra, hogy a Számvevőszék úgy véli, hogy a regionális politika terén a (számszerűsíthető, illetve nem számszerűsíthető) hibát tartalmazó tranzakciók 56%-ánál a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy egy vagy több hibát még a kiadásokról szóló nyilatkozatok Bizottság felé történő igazolása előtt feltárjanak és kijavítsanak”; megjegyzi, hogy ezért támogatta a Parlament a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság főigazgatója által az ERFA, a Kohéziós Alap és az IPA 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó irányítási és kontrollrendszereivel kapcsolatban megfogalmazott, 17 tagállamot (72 programot) érintő fenntartást és kérte azonnali intézkedések meghozatalát;

36.  ezért továbbra is meggyőződése, hogy a tagállamoknak sokkal körültekintőbben kell a strukturális alapokkal gazdálkodniuk;

37.  kiemeli e tekintetben a megfelelő, lehetőség szerint politikai szinten aláírt nemzeti nyilatkozatok bevezetésének, valamint az éves vezetői nyilatkozatokra való támaszkodásnak a jelentőségét (a költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdése);

38.  örömmel látja, hogy a Bizottság 2009 óta mélyreható helyszíni ellenőrzéseket végzett az ellenőrzési hatóságok munkájának felülvizsgálata céljából; megállapítja, hogy a Bizottság 269 ellenőrző látogatást tett, és 47 ERFA és 84 ESZA ellenőrző hatóságot vizsgált felül; megjegyzi, hogy az ellenőrzések a teljes pénzügyi keret mintegy 96, illetve 99%-át fedték le; véleménye szerint az egyes finanszírozási időszakok során a Bizottságnak az összes operatív programot legalább egyszer ellenőriznie kell;

39.  üdvözli, hogy a Bizottság megszakította vagy felfüggesztette a kifizetéseket abban az esetben, ha a hibák meghaladták a 2%-os lényegességi küszöböt; úgy véli, hogy ezek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló hatékony eszközök, továbbá meggyőződése, hogy a Bizottságnak a „rosszul teljesítőkre” kell összpontosítania az ellenőrzési erőfeszítéseit;

40.  véleménye szerint a tagállamoknak kellően részletes információkkal kell szolgálniuk a Bizottság számára az általuk elvégzett ellenőrzésekről;

41.  támogatja a Számvevőszék ajánlását, amely szerint a Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy az ellenőrzési hatóságok szilárd és kötelező érvényű módszertani keretre építhessenek, amely biztosítja az uniós kiadások azonos szabványok alapján történő ellenőrzését az összes tagállamban, valamint az eredmények megfelelő jelentését;

42.  megelégedéssel nyugtázza, hogy a Bizottság 2013. december 13-án közleményt adott ki a nettó pénzügyi korrekciók tagállamokra történő alkalmazásáról a mezőgazdaság és a kohéziós politika terén (COM(2013)0934); ugyanakkor hangsúlyozza, hogy sok tényezőtől függ majd, hogy az új eszköz több nettó pénzügyi korrekcióhoz és ezáltal alacsonyabb hibaarányhoz vezet-e a kohéziós politika területén;

43.  felhívja a Számvevőszéket és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki egy olyan ellenőrzési eszközt, amely évente rögzíti a hibákat és szabálytalanságokat, ugyanakkor figyelembe veszi a programozási időszak folyamán végrehajtott pénzügyi korrekciókat is;

44.  üdvözli, hogy a Bizottság 2013 szeptemberében aktualizálta az egységes ellenőrzés elvének végrehajtásáról, illetve a helyes végrehajtás ellenőrzéséről szóló útitervet, amelynek ha a nemzeti hatóságok megfelelnek, kiérdemlik az „egységes ellenőrzési státuszt”; kéri, hogy e dokumentum másolatát juttassák el számára;

45.  megérti azt a nézetet, amely szerint a kiadások ellenőrzése igazgatási terhet jelenthet; az elszámoltathatóság követelményének nem szabad eltántorítania a lehetséges kedvezményezetteket attól, hogy pénzügyi támogatásért folyamodjanak;

V.rész – A Számvevőszék 17/2013. számú, „Az éghajlatváltozás elleni küzdelem uniós finanszírozása a külső segítségnyújtás keretében” című különjelentése

46.  üdvözli a különjelentést, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelem uniós finanszírozását a külső segítségnyújtás keretében vizsgálja, és úgy gondolja, hogy az jelentős mértékben hozzájárul az uniós éghajlat-változási politikával és diplomáciával kapcsolatos általános politikai és pénzügyi vitához; tudomásul veszi a megállapításokat, következtetéseket és ajánlásokat, és az alábbiakban foglalja össze megjegyzéseit és ajánlásait;

Általános észrevételek

47.  üdvözli a jelentés megállapításait, amelyek rámutatnak, hogy a Bizottság helyesen gazdálkodott az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós kiadásokkal, amelyeket az uniós költségvetésből és az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) finanszíroztak;

48.  üdvözli, hogy a Bizottság és a tagállamok közös uniós szabvány kidolgozásába kezdtek az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos közfinanszírozás nyomon követése, jelentése és ellenőrzése tekintetében;

49.  ismételten hangsúlyozza a Parlamentnek a számvevőszéki különjelentésben is nyugtázott álláspontját, amely hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását a 0,7%-os célon felül kell számítani; sajnálja, hogy a Fejlesztési Együttműködési Eszközről (DCI) folytatott tárgyalások során nem sikerült érvényesíteni az addicionalitás koncepcióját, amelyet a Parlament javasolt;

50.  hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a Bizottságnak megfelelő irányítást kell gyakorolnia nemzetközi hatásának maximalizálása és azon eszközök megszilárdítása érdekében, amelyek az elkövetkezendő években alakítani fogják az Unió éghajlatváltozással és környezetvédelemmel kapcsolatos diplomáciai tevékenységeinek feltételeit, különösen vonatkozik ez a DCI keretében 2013 decemberében az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozóan elfogadott referenciaértékek megvalósítására, nevezetesen a (20) preambulumbekezdésben megfogalmazott célokra, amely szerint („[e rendeletnek] hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Unió költségvetésének legalább 20%-át fordítsák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes társadalmak kialakításának céljára, a globális közjavak és kihívások program forrásainak pedig legalább 25%-át az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre és környezetvédelemre kell felhasználni”); rámutat továbbá a DCI IV. mellékletében rögzítettekre, miszerint a globális közjavak és kihívások program keretében a források 27%-át a „Környezetvédelem és éghajlatváltozás” területre, legalább 50%-át pedig éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekre és környezetvédelemmel kapcsolatos célokra fordítják;

51.  üdvözli, hogy 2011 óta mintegy 40 országban kötelezték el magukat a közös uniós programozás javítása mellett; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljából a fejlődő országok részére nyújtott finanszírozás terén változatlanul jelentős mértékben javítani kell a Bizottság és a tagállamok közötti koordinációt, annak érdekében, hogy a 2020-as kötelezettségvállalások megvalósítása mellett az Unió továbbra is vezető szerepet tölthessen be az éghajlat-politikai fellépések és a fejlődő országokban a korrupció leküzdése tekintetében;

52.  megismétli, hogy a Parlament támogatja a közös programozást és elismeri az e téren elért jelentős előrelépést; számít arra, hogy ígéretéhez híven a Bizottság ismét konzultálni fog a Parlamenttel, ha az ilyen programozás a DCI programozás módosítását vonja maga után;

53.  nyugtázza a fejlesztési finanszírozásról szóló, 2014. július 3-án bizottsági szolgálati munkadokumentumként kiadott elszámoltathatósági jelentésben a nyomon követés és jelentéstétel terén a tagállamok eltérő jelentéstételi gyakorlata következtében tapasztalt nehézségekre adott magyarázatot, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról szóló 1. kötet azon részét, amely információkkal szolgál az éghajlatváltozás elleni küzdelem uniós finanszírozásáról; tudomásul veszi, hogy a jelentés szintén 7,3 milliárd euróban határozza meg az Unió és a tagállamok által biztosított gyorsfinanszírozást, és további előrelépéseket sürget a fejlesztési támogatás hatásáról és eredményeiről szóló jelentéstétel terén;

A jövőben várható fejlemények

54.  kéri, hogy az egyes ágazatokra, így az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására több forrást különítsenek el költségvetés-támogatás esetében, és általában véve javítsák a források felhasználásának átláthatóságát;

55.  úgy véli, hogy a Bizottságnak és az EKSZ-nek erősíteniük kell kommunikációs politikájukat mind az összességében, mind pedig az egyes kedvezményezett országok számára biztosított támogatások tekintetében, és erőteljesebben kell megjeleníteniük az uniós értékeket;

56.  elismeri, hogy a korrupció továbbra is jelentős akadálya az éghajlatváltozás elleni küzdelem hatékony finanszírozásának, és sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a fejlesztési partnerekkel a korrupcióellenes kérdésekben folytatott együttműködés terén;

57.  kéri, hogy a Bizottság készítsen útitervet a Tanács számára az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának fokozásáról a Koppenhágai Megegyezés 2020-as célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, beleértve a magánfinanszírozás meghatározását;

58.  kéri, hogy a Bizottság készítsen független elemzést az éghajlatváltozás elleni globális szövetségről, és ennek keretében vizsgálja meg, hogy a tagállamok többsége miért döntött a szövetség társfinanszírozása ellen;

59.  kéri, hogy a Bizottság és az EKSZ készítsenek jelentést arról, hogy a fejlesztési támogatás terén milyen mértékben valósult meg az a célkitűzés, amely szerint 2014 és 2020 között az EU és az EFA költségvetésének 20%-át éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekre fordítják, konkrétan meghatározva a lekötött és a kifizetett összegeket;

60.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) (a nyomonkövetési mechanizmusról szóló rendelet) keretében állapodjanak meg a nyomon követés, jelentéstétel és ellenőrzés közös szabványairól, különös tekintettel az „új és további” meghatározására, a riói mutatók alkalmazására és az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása keretében végrehajtott kifizetésekről szóló jelentéstételre;

61.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák együttműködésüket az EU munkamegosztásról szóló magatartási kódexének az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása tekintetében történő megvalósítása terén, különös tekintettel az országonkénti támogatásokról való információcserére, a közös programozásra, valamint a korrupció megelőzésére és a korrupció elleni küzdelemre;

VI.rész – A Számvevőszék 18/2013. számú, „Megbízhatóak-e a mezőgazdasági kiadások tagállami ellenőrzése alapján kapott eredmények?” című különjelentése

62.  elismeri, hogy a 18/2013. számú különjelentésben megvizsgált rendszereket az új KAP (közös agrárpolitika) rendelkezései annyiban megváltoztatták, hogy megnövelték a tagállami igazoló szervek felelősségi körét a kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzése és a Bizottsághoz eljuttatott kontrolleredmények ellenőrzése terén;

63.  üdvözli a Bizottság folyamatos erőfeszítéseit a KAP egyszerűsítése érdekében; várakozásai szerint a támogathatósági kritériumok egyszerűsítése az ellenőrzési szabályok egyszerűsítését fogja magával vonni és hozzájárulhat a hibaarány csökkentéséhez;

64.  emlékezteti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az észlelt problémák ne térjenek vissza; emlékeztet továbbá arra, hogy a Számvevőszék 2012. évi éves jelentésének eredményei az alábbiak voltak:

   a) a tagállamok költségként elszámolt kifizetésekre és vidékfejlesztésre kidolgozott felügyeleti és kontrollrendszerei csak részben voltak eredményesek, és a hibát tartalmazó tranzakciók jelentős részénél a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a szóban forgó hibákat kiszűrjék és kijavítsák;
   b) az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) eredményességét elsősorban a keresztellenőrzéshez használt adatbázisokban tárolt adatok pontatlansága érinti hátrányosan;

65.  hangsúlyozza, hogy a Parlament 2014. április 3-án csatlakozott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatójának fenntartásához, amelyet az a 2012-re szóló éves tevékenységi jelentésében fogalmazott meg, a Bizottság és a Számvevőszék áltat feltárt, földterület támogathatóságát érintő hiányosságokkal kapcsolatban; megismétli, hogy a Parlament különösen azt kérte, hogy az állandó legelőket megfelelően tartsák nyilván a mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszerben (MePaR) és, hogy a Bizottság hathavonta tájékoztassa az elért haladásról;

66.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek azonnali helyesbítő intézkedéseket, ahol az igazgatási és kontrollrendszerek és/vagy az IIER-adatbázisok hiányosak vagy nem naprakészek;

67.  nyomatékosan felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a kifizetések a vizsgálati eredményeken alapuljanak, és hogy a helyszíni vizsgálatok megfelelő minőségűek legyenek a támogatható területek megbízható és következetes meghatározásához;

68.  nyomatékosan felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a kifizető ügynökségek és az igazoló szervek által végzett tevékenységek megtervezése és minősége nyújtson megbízható alapot a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének értékeléséhez; fenntartja, hogy ennek elérése érdekében a Bizottságnak lépéseket kell tennie a KAP ellenőrzési rendszerére vonatkozó egységes ellenőrzési stratégia célkitűzésének elérése felé;

69.  üdvözli a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által a fennmaradó hibaarány kiszámítására használt eljárás változását a termeléstől függetlenített 2012-es területalapú támogatások vonatkozásában, mivel ennek során figyelembe veszik, hogy az ellenőrzési statisztikák, a kifizető ügynökségek igazgatói által kiadott nyilatkozatok és az igazoló szervek által végzett tevékenység hiányosságokat mutathatnak, ami rontja megbízhatóságukat; kéri, hogy ez az új eljárás a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság új támogatási időszakban készülő éves tevékenységi jelentéseiben szereplő valamennyi KAP-kiadásra terjedjen ki;

70.  emlékezteti a Bizottságot, hogy csatlakozott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében foglalt, a 2012-es év valamennyi EMVA-kiadásával kapcsolatos fenntartáshoz, és hogy ez a fenntartás a néhány tagállamban végzett ellenőrzések minőségével kapcsolatos aggályokra és a Számvevőszék által jelzett hibaarányra vezethető vissza;

71.  felszólítja a tagállamokat, hogy végezzék hatékonyabban meglévő adminisztratív ellenőrzéseiket, a kifizető ügynökségek számára elérhető minden releváns információ felhasználásával, mert ez lehetőséget teremt a hibák nagy részének feltárására és kijavítására;

72.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kiemelt területként összpontosítsanak az ellenőrzések költséghatékonyságára, különösen a kockázatalapú ellenőrzések továbbfejlesztése révén;

73.  felhívja a Bizottságot, hogy a vidékfejlesztés területén biztosítsa, hogy jóváhagyó és ellenőrző szervei az egységes standardokat és eljárásokat egyenlő módon alkalmazzák és tartsák be;

VII.rész – A Számvevőszék 1/2014. számú, „Az EU által támogatott városi tömegközlekedési projektek eredményessége” című különjelentése

74.  hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapok a városi mobilitási projektek uniós finanszírozásának egyedüli legfontosabb forrásai, és hogy ezek a projektek nemcsak az Unió legkevésbé fejlett régióin belüli városi területek megközelíthetősége szempontjából kulcsfontosságúak, hanem fontos szociális és környezeti vonatkozásaik is vannak az uniós polgárok életminősége tekintetében;

75.  hangsúlyozza a folyamatos uniós pénzügyi támogatás növekvő jelentőségét, figyelembe véve különösen a városok fokozódó terjeszkedésének negatív következményeit, valamint tekintettel a városi lakosság arányának várható további tartós növekedésére;

76.  kiemeli, hogy biztosítani kell, hogy mind a Bizottság, mind a tagállamok felelősségteljesen, hatékonyan és eredményesen hajtsák végre a városi mobilitási projekteket, konkrét eredményekre, semmint a rendelkezésre álló pénzeszközök elköltésére törekedve;

77.  a szubszidiaritás elvének szem előtt tartásával megismétli az „Együtt a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé” című 2013. december 17-i közleményben (COM(2013)0913) a Bizottság által a tagállamok felé tett azon felhívást, hogy:

   a) biztosítsák a jelenlegi és jövőbeli teljesítmény részletes értékelését, a fenntartható városi mobilitási tervek összehangolását és beépítését a szélesebb körű város- és területfejlesztési stratégiákba, szükség esetén a területrendezési hatóságok rendelkezésére álló technikai és egyéb eszközök módosításával;
   b) összpontosítsanak az infrastruktúrán kívül a megfelelő járművekre mint a városi logisztika terén a fenntartható városi mobilitás biztosításának eszközére;

78.  felhívja a Bizottságot és a tagállami hatóságokat, hogy a pénzügyi válság által a közlekedési rendszerek használatára gyakorolt negatív hatás figyelembevételével fordítsanak nagyobb figyelmet a célkitűzésekre, a célokra és a mutatókra, különösen a projektek pályázati űrlapjain szereplőkre, hogy feltárják az esetleges kockázatokat és védekezzenek a túlzott optimizmus ellen a jövőbeli projektek esetében, és így elkerüljék a Számvevőszék különjelentésében említett idő- és költségtúllépéseket;

79.  sürgeti a Bizottságot, hogy végezze el a városi közlekedési projektek indikatív költségvetéseinek alaposabb költség-haszon elemzését és ossza meg a bevált gyakorlatokat a tagállamokkal, valamint ösztönözze őket ezek megosztására, ezáltal támogatva a hatóságokat a Bizottság jóváhagyásához nem kötött projektek sikeres kidolgozásában;

80.  ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság ösztönözze a Jaspers (Joint Assistance to Support Projects in European Regions) tagállamok általi felhasználását, és hogy teljes mértékben aknázza ki az abban rejlő lehetőségeket az európai strukturális és beruházási alapokból finanszírozott városi közlekedési projektek kidolgozásának és minőségük értékelésének támogatása terén;

81.  felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a városi tömegközlekedés nem csupán jövedelemtermelő tevékenység, hanem a városi mobilitási rendszerek kulcsfontosságú és időnként pótolhatatlan eleme sok nagyvárosban, még a fejlettebb régiókban is, mivel ezek is szenvednek a „városi paradoxontól” a társadalmi szempontból érzékeny választókörzetek létezése miatt;

82.  ezért kéri, hogy az illetékes hatóságok vegyék teljes mértékben figyelembe a városi tömegközlekedési projektek társadalmi dimenzióját a pályázati űrlapon található megfelelő indoklások alapján;

83.  kéri a Bizottságot, hogy gyorsan fogadja el a lényeges végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az esetleges késedelmek elkerülése érdekében, felismerve, hogy a közlekedési projektek kidolgozása és végrehajtása rendszerint jelentős időt igényel;

84.  ragaszkodik ahhoz, hogy a fent említett 2013. december 17-i közlemény mellékletében szereplő elemek végrehajtásra kerüljenek, beleértve az alábbiakat:

   a) átfogó helyzetelemzés és kiindulási állapot „városi mobilitási teljesítmény-ellenőrzésen” keresztül, amely alapot képez a jövőbeli előrehaladás méréséhez;
   b) a városi területek azon problémás pontjainak azonosítása, ahol a jelenlegi közlekedési rendszer teljesítménye különösen gyenge;
   c) megfelelő teljesítménymutatók, amelyeket aztán megfelelően ellenőrizni lehet;
   d) olyan konkrét teljesítménycélok, amelyek reálisan ambiciózusak a fenntartható városi mobilitási terv általános célkitűzései tekintetében;
   e) a kiindulási állapot és a rendelkezésre álló erőforrások reális értékelésén alapuló mérhető célok, amelyeknek tükrözniük kell a fenntartható városi mobilitási terv konkrét célkitűzéseit;

85.  rámutat az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(12) (ERFA-rendelet) felsorolt városi közlekedési projektek eredményességének mérésére szolgáló megfelelő mutatók hiányára, és ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság az ilyen típusú projektekkel kapcsolatos végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokba foglaljon bele megfelelőbb mutatókat a Számvevőszék által ajánlott mutatók figyelembevételével;

VIII.rész – A Számvevőszék 2/2014. számú, „Megfelelő-e a preferenciális kereskedelmi megállapodások kezelése?” című különjelentése

86.  üdvözli a különjelentést, amely azzal összefüggésben értékeli a preferenciális kereskedelmi megállapodások kezelését, hogy az az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a különjelentés ezzel fontos hozzájárulást jelent az Unió külső kereskedelmi és fejlesztési politikáiról szóló általános politikai vitához; tudomásul veszi a megállapításokat és ajánlásokat, és az alábbiakban foglalja össze észrevételeit és ajánlásait;

Általános észrevételek

87.  súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem mérte fel megfelelően a preferenciális kereskedelmi megállapodások valamennyi gazdasági hatását, valamint amiatt, hogy nem biztosított a bevételek hiánytalan beszedése;

88.  emlékeztet arra, hogy kiemelt prioritás, hogy a politikai döntéshozók, a különböző érdekelt felek és az uniós adófizetők megfelelő tájékoztatást kapjanak a különböző kereskedelempolitikai lehetőségek és forgatókönyvek legfőbb hozzáadott értékeiről és hátrányairól;

89.  elfogadhatatlannak tartja, hogy a fenntarthatósági hatásvizsgálatok egyes esetekben hiányoznak, hiányosak, régi vagy már nem érvényes adatokon alapulnak, más esetekben pedig (Chile) csak a megállapodás aláírása után állnak rendelkezésre;

90.  ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen új megállapodás aláírása előtt el kell készíteni és közzé kell tenni az annak alapjául szolgáló fenntarthatósági hatásvizsgálat végleges változatát;

91.  sajnálja, hogy az általános vámkedvezmény-rendszerbeli (GSP-rendszerbeli) partnerek nem minden esetben írták alá az emberi jogokra és a munkajogra vonatkozó nemzetközi egyezményeket; felszólítja a Bizottságot, hogy a preferenciális kereskedelmi megállapodásokban helyezzen nagyobb hangsúlyt a környezetvédelemre és a jó kormányzásra;

92.  2015 októberéig tájékoztatást szeretne kapni arról, hogy a Bizottság milyen intézkedéseket tett a Parlament és a Számvevőszék ajánlásai és észrevételei alapján;

A jövőben várható fejlemények

93.  véleménye szerint a preferenciális kereskedelmi megállapodásokkal járó gazdasági hatások értékelésének javítása érdekében a Bizottság:

   a) minden preferenciális kereskedelmi megállapodás tekintetében végezzen hatásvizsgálatot és fenntarthatósági hatásvizsgálatot, amelyek mélyreható, átfogó és számszerű elemzést nyújtanak a várható gazdasági hatásokról, és ezek tartalmazzanak az elmaradt bevételekre irányuló pontos becslést is;
   b) rutinszerűen vonja be az Eurostatot a fenntarthatósági hatásvizsgálatokban felhasznált statisztikai adatforrások minőségi értékelésébe, és biztosítsa, hogy az elemzés kellő időben elkészüljön a tárgyaló felek számára;
   c) valamennyi preferenciális kereskedelmi megállapodásra vonatkozóan végezzen időközi és utólagos értékeléseket annak felmérése érdekében, hogy a jelentős hatású preferenciális kereskedelmi megállapodások milyen mértékben érik el politikai célkitűzéseiket, és hogyan lehetne javítani ezek teljesítményét a fő ágazatokban, és ezek tartalmazzanak az elmaradt bevételekre irányuló becslést is;

94.  felszólít továbbá arra, hogy az EU pénzügyi érdekei védelmének javítása érdekében a Bizottság:

   a) dolgozzon ki uniós kockázati profilokat a preferenciális kereskedelmi megállapodásokra vonatkozóan, hogy a tagállamok az uniós költségvetést érő veszteségek csökkentése érdekében közös kockázatelemzési módszerekkel rendelkezzenek;
   b) ellenőrizze, hogy az uniós költségvetést érő veszteségek csökkentése érdekében a tagállamok javítják-e kockázatkezelési rendszereik és kontrollstratégiájuk eredményességét;
   c) ösztönözze a tagállamokat arra, hogy hozzanak megfelelő, a kölcsönös segítségnyújtási értesítések átvételekor végrehajtandó elővigyázatossági intézkedéseket;
   d) kockázati alapon végezzen értékelést és helyszíni monitoringot a kedvezményes elbánásban részesülő országokban, különös tekintettel a származási szabályokra és a kumulációra;
   e) írja elő a tagállamoknak, hogy javítsák a közigazgatási együttműködéssel kapcsolatban általuk nyújtott információk minőségét;
   f) az uniós költségvetést az elévülés miatt érő veszteségek megakadályozása érdekében javítsa az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatainak pénzügyi nyomon követését;
   g) erősítse meg az Unió helyzetét a kölcsönös preferenciális kereskedelmi megállapodásokban, és alkalmazza hatékonyabban az elővigyázatossági és óvintézkedéseket, ezeket valamennyi jövőbeni kereskedelmi megállapodásba beépítve;
   h) haladéktalanul nyújtson áttekintést a 2010 és 2014 közötti visszafizetésekről;
   i) tájékoztassa a Parlamentet a bangladesi „Compact” nevű kezdeményezés eredményeiről;

IX.rész – A Számvevőszék 3/2014. számú, „A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) az Európai Bizottság általi kifejlesztése: tanulságok” című különjelentése

95.  üdvözli a Számvevőszék 3/2014. számú különjelentésének megállapításait és ajánlásait;

96.  kritikát fogalmaz meg a Bizottsággal szemben, amiért a SIS II projekthez kapcsolódó feladatokhoz annak kezdetekor nem biztosított elegendő szakértő munkatársat sem a műszaki végrehajtás, sem pedig a minőség vizsgálata tekintetében;

97.  azt javasolja, hogy a Bizottság valamennyi nagyobb méretű IT projektet integrálja az informatikai irányítási eljárásba, és hogy ne csak a Bizottság Informatikai Főigazgatóságának szakértőit, hanem más főigazgatóságoknál dolgozó, valamint külső szakértőket is vonjon be, annak érdekében, hogy jobban hasznosítsa a rendelkezésre álló belső szakértelmet;

98.  azt javasolja, hogy a Bizottság hasznosítsa a tagállamok szakértelmét valamennyi nagyobb projekt esetében rögtön azok kezdetétől fogva, és hozzon létre a projektért felelős tagállami szakértőkből álló szakértői testületet; véleménye szerint a testület feladatait és tagjainak hatáskörét egyértelműen meg kell határozni;

99.  kritikát fogalmaz meg amiatt, hogy a projekt kezdetekor sem a Bizottság – amelynek többek között a SIS II végfelhasználóinak érdekeit kellett volna képviselnie –, sem a fő érintett felek még csak nem is ismerték a műszaki, illetve a végfelhasználói követelményeket;

100.  elvárja, hogy a jövőbeli projektek esetében a Bizottság a tagállamokkal együttműködve már a projekt elején pontosan állapítsa meg a teljesítendő műszaki és végfelhasználói követelményeket;

101.  úgy véli, hogy az adófizetők pénzét pazarolták, amikor a Bizottság a projektre vonatkozóan általános ajánlattételi felhívást tett közzé anélkül, hogy egyértelműen meghatározták volna a projekt követelményeit;

102.  azt javasolja, hogy a jövőbeli informatikai projektekhez a Bizottság készítsen reális üzleti tervet és ütemtervet, amelyek egyértelműen meghatározott formai és tartalmi követelményeken, valamint a költségek és az időbeli ütemezés egyértelmű elemzésén alapulnak, és figyelembe veszik a projekttel kapcsolatos kockázatokat és a projekt összetettségét;

103.  kritikát fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság több alkalommal megpróbálta elleplezni a késedelmeket és a növekvő költségeket;

104.  kéri, hogy a jövőbeli informatikai projektek esetén biztosítsák a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságot a Parlament illetékes bizottságával szembeni folyamatos információáramlást illetően, különösen amikor olyan alapvető döntésekről van szó, amelyek egymást következő projektszakaszokat érintenek, vagy amelyek előre nem látott költségekre, átütemezésre, illetve alternatív megoldásokra vonatkoznak;

105.  úgy véli, hogy a kártérítési igények érvényesítésére vonatkozó feltételeket nem kellett volna korlátozni a fővállalkozóval kötött szerződésben; véleménye szerint a jövőbeli szerződésekbe eredményes kötbérfeltételeket kell belefoglalni annak érdekében, hogy biztosított legyen az időben történő és az előírt szabványoknak megfelelő teljesítés;

106.  kritikát fogalmaz meg amiatt, hogy a Bizottság a projekt első szakaszában nyújtott gyenge teljesítmény ellenére nem bontotta fel a szerződést a fővállalkozóval;

107.  kritikát fogalmaz meg amiatt, hogy a Bizottság nem ragaszkodott ahhoz, hogy a SIS II megvalósításához a projekt összetevőin alapuló fejlesztési rendszert alkalmazzanak; véleménye szerint ha egymással összekapcsolható munkablokkokat vezettek volna be, teljes elemeket át lehetett volna adni egy másik vállalkozónak annak elkerülése érdekében, hogy a projekt egyetlen konkrét vállalkozóhoz legyen kötve;

108.  kifogásolja, hogy a Bizottság a szerződés újratárgyalásával az eredeti érték nyolcszorosával túllépte az eredeti szerződés szerinti értéket a 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet(13) 126. cikke (1) bekezdésének e) pontja ellenére, amely úgy rendelkezik, hogy a szerződés értéke nem haladhatja meg 50%-nál nagyobb mértékben az eredeti szerződés szerinti értéket;

109.  e tekintetben megjegyzi, hogy esetleg felül kell vizsgálni az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(14) 134. cikke (1) bekezdésének b) pontját, mivel a szerződő hatóságot meghatározott vállalkozóhoz kötő technikai vagy művészeti okok nem szabad, hogy lehetővé tegyék a 134. cikk (1) bekezdésének e) pontjában foglalt biztonsági rendelkezés megkerülését, illetve azt, hogy a fő szerződés eredeti értéke aránytalan mértékben megnövekedjen;

110.  megjegyzi, hogy abban az esetben, ha a projekt eredeti költségei jelentős mértékben megnövekednek vagy lényeges változások következnek be a várható hasznok, kockázatok, illetve az alternatív megoldások tekintetében, azt költségvetési hatóságnak előzetesen jóvá kellene hagynia;

111.  elítéli, hogy több esetben is más célra fordították a költségvetési forrásokat anélkül, hogy azt a költségvetési hatóság jóváhagyta volna;

112.  üdvözli, hogy elkészült a projektmenedzsment útmutató, aminek alkalmazását a Bizottság Informatikai Főigazgatósága már 2011 óta szorgalmazta; véleménye szerint az útmutató alapján a projektet irányító bizottságnak jóvá kell hagynia a következő projektszakasz bevezetését – ez az úgynevezett „jóváhagyási kapu”;

113.  kiemeli, hogy előre kell tekinteni, mivel az évtized végére a SIS II valószínűleg telítődni fog, így szükség lesz a SIS III bevezetésére; e tekintetben reméli, hogy a SIS III előkészítése lényegesen jobban zajlik majd;

X.rész – A Számvevőszék 4/2014. számú, „Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker” című különjelentése

114.  felszólítja a Bizottságot, hogy a szakpolitika szintjén a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(15) (víz-keretirányelvnek) való megfelelés biztosítása érdekében tegyen javaslatot az uniós jogalkotónak a jelenlegi eszközök (kölcsönös megfeleltetés és vidékfejlesztés) szükséges módosítására, illetve adott esetben a vízpolitikai céloknak a KAP-ba történő integrálására vonatkozó nagyra törőbb célok teljesítésére alkalmasabb új eszközökre;

115.  felszólítja a tagállamokat, hogy a víz-keretirányelvnek megfelelően:

   a) orvosolják a kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések végzésével kapcsolatos, az ellenőrzés során megállapított hiányosságokat;
   b) valamennyi jogsértés esetén alkalmazzanak megfelelő szankciókat;
   c) helyezzenek nagyobb hangsúlyt arra, hogy vidékfejlesztési programjaik révén feltárják és orvosolják a vízügyi problémákat, valamint annak biztosítására, hogy ezek a programok összhangban legyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel;
   d) dolgozzanak ki biztonsági mechanizmusokat a vidékfejlesztési programokból finanszírozott tevékenységek vízre gyakorolt negatív hatásainak elkerülése érdekében, és alkalmazzák azokat kellő szigorral;
   e) erőteljesebben mérlegeljék és megfelelően ösztönözzék a vízzel kapcsolatos problémákra elkülönített források felhasználását, összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével;

116.  elvárja, hogy a Bizottság javasoljon olyan megfelelő mechanizmusokat, amelyek ténylegesen képesek erős pozitív hatást gyakorolni a víz-keretirányelv alapján készített tagállami programozási dokumentumok minőségére, és képesek megakadályozni az irányelvben meghatározott határidők túllépését; véleménye szerint ennek érdekében a vidékfejlesztési források lekötése előtt a víz-keretirányelv végrehajtása tekintetében minimumfeltételeket kell meghatározni;

117.  felszólítja a tagállamokat, hogy sürgősen gyorsítsák fel a víz-keretirányelv végrehajtási folyamatát és a következő vízgazdálkodási ciklusra (2015) javítsanak a vízgyűjtő-gazdálkodási terveik minőségén, egyedi intézkedések leírásával (pl. ismertetve a hatókört, az időzítést, a célokat és a költségeket), és azok egyértelmű és konkrét operatív szintű, valamint helyi szintű/mezőgazdasági üzemek szintjén történő meghatározásával;

118.  felhívja a Bizottságot, hogy szerezzen pontosabb ismereteket arról, hogy milyen kapcsolat van a vízminőség/-mennyiség, illetve a mezőgazdasági tevékenységek között, és ehhez fejlessze meglévő monitoringrendszereit, és gondoskodjon arról, hogy azok legalább a mezőgazdasági tevékenységek által a vizekre nézve jelentett terhelés változását mérni tudják; véleménye szerint ennek segítségével meg lehetne állapítani, hogy melyek azok a területek, amelyek a leginkább igénylik a KAP-ból nyújtott támogatást;

119.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy időszerűség, megbízhatóság és egységesség tekintetében javítsák a Bizottság rendelkezésére bocsátott adatokat, mivel az Unió egésze esetében a vízzel kapcsolatos információk minősége attól függ, hogy az egyes tagállamok milyen minőségű információkat bocsátanak rendelkezésre;

IX.rész – A Számvevőszék 5/2014. számú, „Az európai bankfelügyelet rendszerének kialakítása – az EBH és a pénzügyi környezet változásai” című különjelentése

120.  kiemeli, hogy ágazatokat átfogó hatásvizsgálatot kell végezni, illetve figyelembe kell venni a technikai standardok kidolgozásához szükséges időt; üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy határidőket ír elő a technikai standardokra vonatkozó felhatalmazások kapcsán, és megjegyzi, hogy az elmúlt években elfogadott uniós pénzügyi jogszabályok szabályozói csomagjában szereplő intézkedések hatásainak ágazatokat átfogó értékelése folyamatban van;

121.  hangsúlyozza, hogy az Európai Bankhatóság intézkedéseinek politikai szempontból továbbra is semlegesnek kell maradniuk; úgy véli azonban, hogy elengedhetetlen a mielőbbi felügyeleti konvergencia a felügyelet feladatainak és szerepének végrehajtása érdekében;

122.  úgy véli, hogy egy független ellenőrzési rendszer a pénzügyi piac megfelelő működésének alapja; ezért aggályait fejezi ki azon politikai döntés miatt, amely az Európai Bankhatóságot csak az összehangolásért felelős szervnek tekintené, nem pedig mikroprudenciális felügyeleti hatóságnak egy olyan történelmi időszakban, amikor a pénzügyi intézmények iránti bizalom erőteljes fellépést tesz szükségessé;

123.  tudomásul veszi az Európai Bankhatóság korlátait, ami a felügyeleti kollégiumokat illeti, valamint annak hatásait a felügyeleti konvergenciára; üdvözli az Európai Bankhatóság által e korlátokon belül a kollégiumok működésének javítása terén tett előrelépéseket, különösen a közös kockázatértékelésekkel és a közös határozatokkal kapcsolatban;

124.  aggodalommal állapítja meg, hogy – bár az átfogó egységes felügyeli mechanizmus részeként erősödött az Európai Bankhatóság azon szerepe, hogy stresszteszteket kezdeményezzen és hangoljon össze – a stresszteszt végrehajtásával kapcsolatos jogi felelősség továbbra is a hatáskörrel rendelkező hatóságokra hárul, így az Európai Bankhatóság nem befolyásolhatja a tesztek eredményeit;

125.  aggodalommal állapítja meg, hogy az Európai Bankhatóság nem tudja maradéktalanul végrehajtani fogyasztóvédelmi megbízatását, különösen az e kérdések kezeléséhez szükséges jogi eszközök hiánya és azon nagyon korlátozott lehetősége miatt, hogy jogilag kötelező erejű határozatokat hozzon bizonyos termékek vagy tevékenységek betiltása céljából; kiemeli azonban a vegyes bizottság azon szerepét, hogy elősegíti és javítja a vélemények ágazatközi cseréjét, és egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy erőteljesebb fogyasztóvédelmi intézkedésekre van szükség az uniós pénzügyi szektorban;

126.  úgy véli, hogy tevékenységének a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokkal való fokozottabb összehangolása növelhetné az Európai Bankhatóság hatását ezen a területen;

127.  egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy egy teljesítménymérési rendszer kialakítása elengedhetetlen a hatékony nyomon követéshez, és elismerését fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bankhatóság már dolgozik egy teljesítménykezelési rendszer bevezetésén;

128.  tudomásul veszi, hogy a teljes Unióra kiterjedő bankfelügyelet az Európai Bankhatóság, az Európai Központi Bank és a – mind az egységes felügyeleti mechanizmuson belüli és kívüli – tagállamok felügyeleti hatóságai közötti szerepek és elszámoltathatóság egyértelmű felosztását igényli; ezért a szerepek és feladatok további pontosítását kéri a feladatok közötti átfedések, az esetleges kiskapuk és a nem egyértelmű felelősségi körök elkerülése érdekében;

129.  úgy ítéli meg, hogy javítani kell a jelenlegi felügyeleti szabályokat az eurót használó, de az Európai Unión kívüli országok, mint például Vatikánváros, Andorra, Monaco és San Marino nemzeti bankjaira vonatkozó szorosabb felügyelettel való kiegészítésük érdekében;

130.  úgy véli, hogy felül kell vizsgálni a kockázattal súlyozott eszközök paramétereit, hogy ne büntessük a hitelekkel kapcsolatos banki termékeknek leginkább kitett bankokat, illetve hogy ne jutalmazzuk a rossz vagy kétes pénzügyi termékeket, például származtatott pénzügyi eszközöket kínáló bankokat;

XII.rész – A Számvevőszék 6/2014. számú, „Jó eredményeket ért-e el a kohéziós politikához rendelt forrásokból a megújulóenergia-termeléshez nyújtott támogatás?” című különjelentése

131.  üdvözli a Számvevőszék 6/2014. számú különjelentését, és támogatja az abban foglalt ajánlásokat;

132.  üdvözli a Számvevőszék azon megállapítását, hogy a kiválasztott megújulóenergia-projektek végrehajtása problémamentes, és úgy ítéli meg, hogy ez megerősíti a megújulóenergia-termelés legfontosabb technológiáinak kiforrottságát;

133.  azon a véleményen van, hogy a megújulóenergia-projekteknél, amelyek teljes működőképességéhez általában több évre van szükség, nehéz pontosan értékelni a teljesítményt ezen évek eltelte előtt;

134.  úgy ítéli meg, hogy a költséghatékonyság elvét teljes mértékben alkalmazni kellene a kohéziós politika eszközeinél, valamint egyéb olyan eszközöknél, mint az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program – és nem csak a megújulóenergia-projekteknél –, még akkor is, ha átfogóbb célokat szolgálnak; rámutat arra, hogy a költséghatékonyság fogalmát többféleképpen meg lehet határozni; ezért azt javasolja, hogy a Bizottság és a tagállamok vitassák meg, hogy ezt az elvet hogyan lehetne egyszerűsíteni annak érdekében, hogy használhatóbb iránymutatást adjon a megújulóenergia-projektek végrehajtásához;

135.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a megújuló energiaforrásokra vonatkozó uniós szabályozási keret nem felel meg teljes mértékben a megújuló energia legfontosabb finanszírozási forrását jelentő uniós pénzügyi eszközökben, így az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap keretében meghatározott követelményeknek; felkéri a Bizottságot, hogy végezze el a jogszabályok mélyreható átvilágítását, és javítsa a fennálló következetlenségeket;

136.  úgy véli, hogy a közpénzekből való finanszírozásnak ezen a területen ki kell egészítenie a magánbefektetéseket, és kulcsszerepet kell játszania azok ösztönzésében; úgy véli azonban, hogy egyes, különösen nagyobb volumenű projektekhez jelentősebb közberuházásokra van szükség;

137.  úgy ítéli meg, hogy a gyakran változó és nem kiszámítható ösztönzők és támogatási rendszerek akadályozzák a megújuló energiába való beruházást; kitart amellett, hogy a meglévő bizonytalanságok torzítják a termelési technológiák kiválasztási folyamatát, ami még inkább aláássa a költséghatékonyság elvét;

138.  hangsúlyozza, hogy a megújuló energia hálózatba való bekapcsolásával járó nehézségek és bizonytalanságok nemcsak a magánszektor megújulóenergia-fejlesztésbe való befektetéseit akadályozzák, hanem alááshatják a folyamatban lévő projektek gazdasági és pénzügyi fenntarthatóságát, valamint az ERFA és a Kohéziós Alap jövőbeli programjainak végrehajtását; felkéri a Bizottságot, hogy végezze el a szabályozási és technikai akadályok aktuális átvilágítását tagállami szinten, hogy javítsa mind a kis, mind a nagyszabású megújulóenergia-projektek bekapcsolását a villamosenergia-hálózatba;

139.  megállapítja, hogy a Bizottságnak szigorúbban kell felügyelnie a 2014–2020-as időszakra vonatkozó új szabályozási keretet, beleértve annak eredeti céljait és teljesítménymutatóit, amelyek lehetővé teszik a hatékony nyomon követést és értékelést;

140.  kéri a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a bevált gyakorlatok cseréjére és közös eljárások kidolgozására nemzeti igazgatási rendszereik összehangolása érdekében;

141.  megállapítja, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos nagyon részletes kiválasztási szempontok egyes piaci szereplők kizárásához vezethetnek; kéri a Bizottságot, hogy ebben a kérdésben adjon több iránymutatást, és gondosan kísérje figyelemmel ezeket az ügyeket;

142.  tudomásul veszi a Bizottság válaszait, amelyek hangsúlyozzák, hogy a Számvevőszék egyes ajánlásait már megvalósította a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(16) (a megújuló energiáról szóló új irányelv);

XIII.rész – Az Európai Számvevőszék 7/2014. számú, „Sikeresen támogatta-e az ERFA az üzleti inkubátorok fejlesztését?” című különjelentése

143.  üdvözli a Számvevőszék 7/2014. számú különjelentését, és támogatja az abban foglalt ajánlásokat;

144.  megjegyzi, hogy az üzleti inkubátorok az olyan új vállalkozások létrehozását és további fejlődését támogatják, amelyek a kis- és középvállalkozásokat (kkv) a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés központi elemévé tehetik az Európai Unióban;

145.  úgy véli, hogy az ellenőrzött inkubátorok esetében alkalmazott, kohéziós politikai finanszírozásra vonatkozó programoknak strukturált tervezéssel, egyértelmű célokkal és eredményes értékelési rendszerrel kell rendelkezniük; azon a véleményen van, hogy az ellenőrzött inkubátorokat a fenti követelmények szempontjából hiányosságok jellemzik;

146.  emlékeztet arra, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pénzügyileg jelentősen hozzájárult az üzleti inkubátorok infrastruktúrájának létrehozásához, és hogy az ellenőrzött inkubátorházakat megfelelően hozták létre, a vizsgált inkubátorok teljesítménye azonban szerény volt;

147.  rámutat, hogy az inkubációs támogatással elkészített üzleti tervek száma, az inkubációs programban részt vevő induló vállalkozások száma, valamint a létrehozott munkahelyek száma átlagosan sokkal alacsonyabb volt, mint a Számvevőszék által a teljesítmény-összehasonlításban (benchmarkként) alapul vett inkubátorok esetében;

148.  megjegyzi, hogy az ellenőrzött ERFA-inkubátorok korlátozottabb körű szolgáltatásokat nyújtottak, és személyzetük készségei és szakértelme is szűkebb körű volt, mint a teljesítmény-összehasonlításban szereplő inkubátoroknál;

149.  hangsúlyozza, hogy az üzleti inkubátorok eredményessége szempontjából fontos a szakképzett munkatársakkal, bevált gyakorlatokkal és rendszeres nyomon követéssel biztosított, teljes körű üzleti támogatási értéklánc megléte;

150.  tudomásul veszi a Bizottság arra vonatkozó magyarázatát, hogy azok a tagállamok, amelyek 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz, nem rendelkeztek megfelelő üzleti infrastruktúrával, szakértelemmel és tapasztalattal a csatlakozást követően, és emiatt nem tudtak jobb eredményeket elérni; emlékeztet azonban arra, hogy az ellenőrzés 4+2 tagállam inkubátorait vizsgálta, és ezek közül csak kettő csatlakozott 2004-ben az Európai Unióhoz;

151.  azon a véleményen van, hogy az egymást követő programozási időszakokban (2000–2006 és 2007–2013) a Bizottság nem volt eléggé elkötelezett e vállalkozások támogatása mellett; megjegyzi, hogy ezt erősíti meg, hogy hiányosságok vannak a Bizottság által ezekben a programozási időszakokban – különösen 2006 és 2010 között – adott iránymutatásokban;

152.  emlékeztet arra, hogy a bevált gyakorlatok kialakítása és megosztása – különösen az újonnan létrehozott vállalkozások esetében – fontos intézkedés az eredményesség javítása érdekében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ellenőrzött inkubátorok csalódást keltő eredményeket értek el; felkéri a Bizottságot, hogy fejlessze tovább a tagállamok irányító hatóságai számára e tekintetben adott iránymutatásait, az utóbbiakat pedig arra kéri fel, hogy hatékonyan alkalmazzák ezeket a vezérelveket;

153.  kiemeli, hogy a vállalkozás eredményessége szempontjából fontos a személyzet képzésébe való beruházás annak érdekében, hogy eredményes támogatást nyújtsanak az inkubációs programban részt vevő vállalkozások és a lehetséges ügyfelek számára; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ellenőrzött inkubátorok általában ezt az elemet is elhanyagolták;

154.  megjegyzi, hogy az üzleti inkubátorok támogatása alapulhat átfogó és mélyreható elemzésen, valamint a különösen támogatott projektekre (például megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv stb.) vonatkozóan elvégzett egyedi, konkrét, testre szabott vizsgálatokon; úgy véli, hogy ezek a vizsgálatok egyértelmű érveket vonultathatnak fel az ilyen támogatások mellett;

155.  úgy véli, hogy nem minden földrajzi hely esetében egyértelmű, hogy sikeres eredményt lehet elérni az olyan üzleti inkubátorok használatával, amelyek célja, hogy hozzáadott értéket vigyenek a regionális és gazdasági fejlesztésbe; úgy véli, hogy csak az olyan inkubátorokat kellene támogatni, amelyek eleget tesznek a bevezető előfeltételeknek;

156.  hangsúlyozza, hogy az üzleti inkubátorok számára támogatást lehetne nyújtani a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) módszerének használatával, amelyben a kockázat megoszlik a közintézmény és a támogatás kedvezményezettjét jelentő magánvállalkozás között;

157.  megjegyzi, hogy az üzleti inkubátorokat iskolákkal és kutatási létesítményekkel szoros együttműködésben kell létrehozni;

158.  fontosnak tartja, hogy a 2014–2020-as időszakban az ERFA, a Horizont 2020 és a COSME program (a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós program) forrásaiból az üzleti inkubátoroknak nyújtott támogatások egymást kiegészítve és egymással szinergiában működjenek;

XIV.rész – Az Európai Számvevőszék 8/2014. számú, „Eredményesen integrálta a Bizottság a termeléstől függő támogatást az egységes támogatási rendszerbe?” című különjelentése

159.  támogatja a Számvevőszék ajánlásait, és üdvözli a Bizottság konstruktív álláspontját;

160.  sajnálja, hogy a Számvevőszék szerint egyes tagállamok nem mindig követték a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét a támogatási jogosultságok kiszámításához alkalmazott kritériumok meghatározásakor;

161.  megjegyzi, hogy ebből adódóan bizonyos ágazatokban a termelők váratlan többletbevételre tettek szert, ami önmagában véve nem sértette a hatályos szabályokat:

   a) Spanyolországban a nemzeti szabályozás értelmében a támogatási jogosultságok összege meghaladta a termelők által korábban kapott, termeléstől függő támogatás összegét;
   b) Olaszországban a termelők a korábbi támogatási szintjüknek megfelelő jogosultságokban részesültek, még akkor is, ha időközben jelentősen csökkentették megművelt területeiket;
   c) az uniós jogszabályokkal ellentétben a francia hatóságok nem csökkentették az összes támogatási jogosultság értékét annak érdekében, hogy (a 73/2009/EK tanácsi rendelet(17) 68. cikke értelmében) finanszírozzák a termelőknek nyújtott különleges támogatást; ennek következtében az összes franciaországi támogatási jogosultság értéke 4,61%-kal magasabb volt a ténylegesnél, ami 357,3 millió eurós összegnek felel meg; megjegyzi, hogy ebből az összegből 74 millió euró az egységes támogatási rendszerbe 2010-ben integrált támogatásra vonatkozott és hogy a Bizottság válasza szerint a Franciaországra vonatkozó cselekvési tervben szerepelnek korrekciós intézkedések;

162.  felhívja ezért a Bizottságot, hogy megfelelően felügyelje a termelők támogatási jogosultságainak tagállamok általi kiszámítását, és ezen belül az e jogosultságok odaítélése tekintetében megállapított felső határok tiszteletben tartását;

163.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy a támogatási jogosultságokat az adminisztratív eljárások lassúsága miatt még olyan esetekben sem korrigálták, amelyekben a Bizottság hibákat tárt fel;

164.  felhívja a Bizottságot, hogy javítson a kellő időben történő felügyeleten, és fordítson nagyobb figyelmet a jogosultságokhoz kapcsolódó kockázatokra;

165.  nyugtázza, hogy 2015-től az egységes támogatási rendszert (SPS) egy „alaptámogatási rendszer” (BPS) váltja fel;

166.  úgy véli, hogy az új rendszernek törekednie kell a termelőkre nehezedő adminisztratív terhek csökkentésére;

167.  meggyőződése, hogy a Bizottság ellenőrzéseinek és auditjainak alapvetően kockázatalapúaknak kell lenniük;

168.  kitart amellett, hogy az új rendszernek meg kell előznie, hogy a támogatási jogosultságok kiszámítása tekintetében indokolatlan eltérések legyenek a különböző tagállamok között, illetve hogy a termelőkkel szemben eltérő bánásmódot alkalmazzanak, függetlenül a rendelet által esetlegesen kínált mérlegelési lehetőségektől; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a Parlamentet és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot arról, hogy megfelelő intézkedések kerültek bevezetésre e célkitűzés megvalósítása érdekében;

169.  aggódik amiatt, hogy a helytelen támogatási jogosultságok 2014 után is helytelen kifizetésekhez vezethetnek, mivel a tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2021-ig a jövőbeni támogatás egy részét az egységes támogatási rendszer szerinti jelenlegi támogatási szint alapján folyósítják; úgy véli, hogy bár az ilyen kifizetéseket korrigálni lehet és vissza lehet fizettetni, elsődlegesen el kell őket kerülni;

170.  emlékezteti a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke előírja, hogy „[a] Bizottság a költségvetést a tagállamokkal együttműködve [...] saját felelősségére és az előirányzatok keretein belül hajtja végre a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával”; ezért elvárja, hogy a Bizottság nyújtson megfelelő iránymutatást a tagállamok számára annak érdekében, hogy a BPS-t a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtsák végre, és állítsa fel a megfelelő felügyeleti struktúrákat a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos átfogó felelősség felvállalása érdekében;

XV.rész – A Számvevőszék 9/2014. számú, „Megfelelő-e a borágazatot célzó uniós beruházási és promóciós támogatás irányítása, és igazolták-e annak az uniós borok versenyképességére gyakorolt hatását?” című különjelentése

171.  üdvözli a Számvevőszék 9/2014. számú különjelentésének megállapításait és ajánlásait;

172.  tudomásul veszi, hogy a Tanács és a Parlament elfogadta a piacok 2014–2020-as időszakra vonatkozó, új közös szervezéséről szóló 1308/2013/EU rendeletet(18);

173.  emlékeztet a Számvevőszék 7/2012. számú különjelentésére (2011. évi mentesítés) a borpiac közös szervezésének reformjáról, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság azt követő jelentésére;

174.  teljes mértékben egyetért azzal, hogy a támogatási rendszert racionalizálni kell, és hogy a Bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell a támogatások felhasználását; ragaszkodik ahhoz, hogy a beruházási intézkedésnek mindenképpen üzlet- és eredményorientáltnak kell lennie, és hogy a bevált modelleket kell ösztönözni és le kell vonni belőlük a tapasztalatokat;

175.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az erőfeszítések ellenére nem sikerült több kis- és középvállalkozást (kkv-t) bevonni a borszektornak nyújtott uniós promóciós támogatásba; úgy véli, hogy a társfinanszírozási rátákat a kkv-k előnyben részesítése érdekében felül kell vizsgálni, hogy könnyebbé váljon a potenciálisan kedvezményezett kkv-k részvétele, különös tekintettel korlátozott adminisztratív és pénzügyi kapacitásaikra;

176.  úgy véli, hogy létre kell hozni a promóciós intézkedés közös értékelési rendszerét, hogy a Bizottság és a tagállamok elemezni tudják az eredményeket és a meghatározott célok teljesülését, valamint a borágazat versenyképességére tagállami szinten gyakorolt hatását; rámutat, hogy e közös értékelési rendszer része lehetne az egyes borászati vállalkozások globális piaci részesedésének növekedése is;

177.  egyetért a Számvevőszék ajánlásával, hogy a járulékos költségeket, például a végrehajtó szervek költségeit és az állandó költségeket megfelelően igazolják, és hogy azok legfeljebb az összköltség egy adott hányadára korlátozódjanak;

178.  hangsúlyozza annak alapvető fontosságát, hogy megfelelő szakpolitikai kombináció álljon rendelkezésre a beruházás és a promóció vonatkozásában; úgy véli, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak hatékonyabban kellene végrehajtaniuk az intézkedéseket; megjegyzi, hogy – különösen a promóciós intézkedés esetében – a kedvezményezettektől meg kell követelni annak bizonyítását, hogy szükségük van uniós támogatásra, a szokásos működési költségeket nem szabad finanszírozni, és korlátozni kell az adott programozási időszakban ugyanazon célországokban promóciós programokat végző kedvezményezettek támogatását; rámutat továbbá, hogy a promóciós tevékenységek eredményeit elsősorban a kedvezményezett, nem pedig a teljes uniós borágazat szintjén kell vizsgálni;

179.  egyetért a Számvevőszék ajánlásával, hogy a Bizottság elemezze, hogy a 2014–2018-as időszakra szóló nemzeti támogatási programokra előirányzott költségvetés hogyan illeszkedik az uniós borágazat szükségleteihez és elemezze a tagállamok támogatásfelhasználási képességét, és a költségvetést ennek megfelelően módosítsa; felkéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra, hogy a többi mezőgazdasági szektorhoz képest a borágazatnak szüksége van-e egy kiegészítő pénzügyi eszközre;

180.  üdvözli a minőségi borok uniós exportjának pozitív alakulását; rámutat, hogy az EU-nak fel kell ismernie versenyelőnyét a bor sokszereplős és egyre versengőbb világpiacán, és azt ki kell használnia, illetve arra kell ösztönöznie az uniós bortermelőket, hogy olyan világszintű minőségi borokat hozzanak létre, amelyek révén jobban egyensúlyba kerül az uniós kereslet és kínálat;

181.  arra biztatja a Bizottságot, hogy a finanszírozott projektek ellenőrzését és nyomon követését szolgáló jobb rendszer segítségével járuljon hozzá a borok harmadik országokban való népszerűsítésének fokozott átláthatóságához; rámutat arra, hogy ennek az intézkedésnek a kettős finanszírozás elkerülését is segítenie kell;

XVI.rész – A Számvevőszék 10/2014. számú, „Az Európai Halászati Alapból akvakultúra céljára nyújtott támogatás eredményessége” című különjelentése

182.  támogatja a Számvevőszék főbb ajánlásait, ugyanakkor megjegyzi, hogy a Bizottság jelenleg dolgozik a víz-keretirányelvhez és a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez(19) (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) kapcsolódóan kért útmutatókon; üdvözli, hogy a Bizottság nyugtázta a területrendezésre és az adminisztratív eljárások egyszerűsítésének szükségességére irányuló ajánlásokat;

183.  üdvözli, hogy a 2007–2013-as időszak tapasztalatait hasznosították a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, új Európai Tengerügyi és Halászati Alapot illetően; kiemeli azonban, hogy a Bizottságnak biztosítania kell, hogy valamennyi ajánlást ültessék át a gyakorlatba;

184.  tudatában van annak, hogy a pénzügyi válság hatása az akvakultúra-ágazatban súlyosan érintette a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzéseket illetően elért eredményeket; hangsúlyozza azonban, hogy más tényezők is közrejátszottak abban, hogy nem sikerült elérni az Európai Halászati Alap (EHA) egyik fő célkitűzését, az akvakultúra növekedésére és fenntarthatóságára vonatkozó célkitűzést; kiemeli, hogy az akvakultúra-ágazat növekedés helyett – a világ más részein megfigyelhető folyamatoktól eltérően – hosszú éveken át stagnált;

185.  csalódott amiatt, hogy a projektek szintjén nem választották meg megfelelően a prioritásokat, nemzeti szinten pedig nem volt kielégítő a stratégiai tervezés; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy az akvakultúrát támogató intézkedések megerősítése érdekében fejlessze a programtervezést, valamint felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a jobb végrehajtást;

186.  rámutat, hogy egyfelől az erősebb, fenntartható akvakultúra a Bizottság egyik fő célkitűzése, másfelől viszont nagyon keveset tettek annak érdekében, hogy az EHA keretében ezt a célkitűzést sikeresen elérjék; megjegyzi, hogy ez olyan rendszerszintű hiba, amely más programok esetében is előfordul, ezért úgy látja, hogy a Bizottság folyamatosan kudarcot vall célkitűzései elérését illetően;

187.  sürgeti a Bizottságot, hogy alakítsa át pénzgazdálkodását, és változtassa meg a megközelítését: ezentúl ne arra összpontosítson, hogy valamennyi rendelkezésre álló forrást elköltse, hanem arra, hogy a kiadások összhangban vannak-e a szabályokkal, optimális pénzfelhasználás valósul-e meg általuk, valamint hogy eredményesen segítik-e a fő célkitűzések elérését;

188.  megjegyzi, hogy a tagállamoknak javítaniuk kell azon, hogy nem megfelelő a projektkiválasztás, és nem arra kell törekedniük, hogy valamennyi projekt számára támogatást biztosítsanak, ezenkívül biztosítaniuk kell, hogy a bírálati eljárás olyan részletes értékelési szabályok alapján történjen, amelyek felmérik a projektekben rejlő lehetőségeket arra, hogy általuk olyan eredményeket és optimális pénzfelhasználást lehessen elérni, amelyek összességükben hozzájárulnak az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) célkitűzéseinek – így a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzések – eléréséhez; hangsúlyozza, hogy ebben a Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokat, ösztönöznie kell a projektek révén elérendő eredmények nyomon követését, és összetettebb utólagos projektértékelési rendszert kell kialakítania, amelynek segítségével hasznosítani lehet a szerzett tapasztalatokat;

189.  meggyőződése, hogy a tagállamoknak tökéletesíteniük kell jelentéstételi eszközeiket és csatornáikat, mivel a Bizottság számára benyújtott adatok gyakran pontatlanok; javasolja a Bizottság számára, hogy a) fejlesszen ki erőteljesebb nyomásgyakorlási eszközöket annak érdekében, hogy a tagállamok megbízható adatokat szolgáltassanak, különösen azokban az esetekben, amikor nyilvánvaló eltérések vannak, valamint b) vegye fontolóra azon tagállamok megbüntetését, amelyek gyaníthatóan szándékosan nyújtanak be helytelen adatokat;

190.  rámutat, hogy a Bizottságnak megfelelőbb keretet kell kialakítania valamennyi pénzügyi programja számára, többek között az akvakultúrára vonatkozó, új ETHA-intézkedéseket illetően; úgy véli, hogy a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy következetesebb megközelítést alkalmazzon, és nagyobb fokú hitelességet kell kialakítania;

191.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok fogalmazzák meg egyértelműen a stratégiájukat és olyan módon hajtsák végre azokat, hogy az egészítse ki az ETHA célkitűzéseit; kéri, hogy a Bizottság hasson oda, hogy a tagállamok fordítsanak nagyobb erőfeszítést a projektek értékelésére, és orvosolják azt a hiányosságukat, hogy nincsenek stratégiai elképzeléseik a projekteket illetően; kiemeli, hogy biztosítani kell, hogy a projektbírálók nyitott szemmel és egyértelmű elvárásokat megfogalmazva értékeljék a projekteket;

192.  javasolja, hogy a már elkezdett projektek támogatását gondolják újra, mivel ennek nincs további hatása; a hozzáadott érték hiányának elkerülése érdekében ellenzi, hogy a Bizottság, illetve a tagállamok „rovatkipipálós” gyakorlatot kövessenek;

193.  a támogatást kérelmező projektek kiváló minőségének biztosítása érdekében ösztönzi az adminisztratív eljárások egyszerűsítését;

194.  üdvözli az ETHA keretében bevezetendő új ellenőrzési rendszerre irányuló javaslatot, amely tagállami szinten olyan adatbázist foglal magában, amely tárolja az összes művelettel kapcsolatos információkat és összesített jelentést készít a legfontosabb információkról, és ragaszkodik ahhoz, hogy a javasolt rendszert magas színvonalon hajtsák végre, illetve működtessék;

XVII.rész – A Számvevőszék 11/2014. számú, „Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása” című különjelentése

195.  üdvözli a Számvevőszék 11/2014. számú különjelentését, és támogatja az abban foglalt ajánlásokat;

196.  véleménye szerint a források terén tapasztalható korlátok miatt az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) még nem teljes értékű uniós diplomáciai szolgálat; úgy ítéli meg, hogy a Bizottság és a tagállamok a megfelelő szereplők az EKSZ megszilárdításának ösztönzésére;

197.  rámutat, hogy a költségvetési semlegesség elve rendkívül üdvözlendő; ezt azonban nem szabad azoktól a megtakarításoktól elkülönítve szemlélni, amelyeket a tagállamok az EKSZ létrehozása révén értek el;

198.  úgy ítéli meg, hogy az EKSZ igazgatása továbbra is „fejnehéz”, amit orvosolni kell; azon a véleményen van, hogy a helyzet javítása érdekében már végrehajtott intézkedések a megfelelő utat jelentik, és kéri a Bizottságot, hogy fokozza a szervezeti egységek közötti együttműködés javításával kapcsolatos elkötelezettségét;

199.  úgy ítéli meg, hogy az uniós különmegbízottak felelősségi köre egyáltalán nem világos, és hiányzik a rájuk vonatkozó megfelelő nyomon követés és teljesítményelemzés; e hiányosság kezelése céljából javasolja az EKSZ-be való bevonásukat;

200.  pozitívnak tekinti az emberi erőforrások terén tett előrelépéseket még akkor is, ha egyetért a Számvevőszék azon megállapításával, hogy nagy szükség van a tematikus szakértelemre a küldöttségeknél; felkéri a Bizottságot, hogy az EKSZ-szel együtt alkalmazzon összehangolt megközelítést a küldöttségek személyzeti összetételének optimalizálása érdekében;

201.  felkéri az EKSZ-t, hogy készítsen jobb áttekintést a felvételi eljárások során felmerülő költségekről; felhívja az EKSZ-t, hogy a felvételi elbeszélgetésekhez alkalmazzon olyan innovatív megoldásokat, mint például a videokonferenciák, és lehetőség szerint terjesszen elő hasonló javaslatokat a személyzet képzése tekintetében is;

202.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket a jobb együttműködés előmozdítására külszolgálataik és az EKSZ között az átfogó tematikus kérdések figyelembevételével;

203.  hangsúlyozza, hogy nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP) műveleteinek finanszírozása terén az Európai Unió belső és külső biztonságának garantálása érdekében a szomszédos országokban tapasztalható konfliktusokból eredő veszélyekre, valamint az Iszlám Államhoz kapcsolódó lehetséges terrorista cselekmények megnövekedett kockázatára való tekintettel;

204.  sürgeti az EKSZ-t, hogy maximalizálja a méretgazdaságosság előnyeit azáltal, hogy új szinergiákat alakít ki az EKSZ központján és küldöttségein belül, a valódi uniós külpolitika és külszolgálat szellemében együttműködve a tagállamokkal és a nemzeti diplomáciai szolgálatokkal; elégedetten állapítja meg, hogy – bár még mindig elég korlátozott – egyre inkább terjed az a gyakorlat, amely szerint az uniós küldöttségek és a tagállami diplomáciai képviseletek közösen bérelnek épületet, és üdvözli, hogy az EKSZ ezt az ügyet alapvető fontosságúnak tekinti fellépése során;

205.  elfogadja, hogy a konzuli szolgáltatásokkal kapcsolatban vannak még tennivalók;

XVIII.rész – A Számvevőszék 12/2014. számú, „Eredményesen támogatja az ERFA az EU 2020-ig szóló biodiverzitási stratégiája keretében a biodiverzitást közvetlenül előmozdító projekteket?” című különjelentése

206.  emlékeztet arra, hogy a biológiai sokféleségről szóló egyezmény úgy határozza meg a biodiverzitást, mint a különféle, többek között szárazföldi, tengeri és más vízi ökoszisztémákban élő szervezetek és az azokat magukban foglaló komplex ökoszisztémák változatosságát; rámutat, hogy az egyezmény számos olyan tényezőt nevez meg, amely erősen fenyegeti a biodiverzitást, többek között ezeket: az élőhelyek pusztulása és fragmentálódása; az erdők, óceánok, folyók, tavak és a talaj túlzott kiaknázása, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és az őshonos növény- és állatvilággal versengő, betelepülő fajok;

207.  hangsúlyozza, hogy a biodiverzitás alapvetően fontos az emberi élethez és a társadalom jólétéhez; hangsúlyozza továbbá, hogy az éghajlatváltozás, a biodiverzitás visszaszorulása, az özönfajok által jelentett veszélyek és a természeti erőforrások túlzott fogyasztása jelentik a legfőbb kihívásokat, amelyek minden uniós polgárt érintenek;

208.  sajnálattal veszi tudomásul, hogy az Uniónak nem sikerült elérnie kiemelt célját, a biodiverzitás csökkenésének megállítását 2010-ig;

209.  megállapítja, hogy a biodiverzitás visszaszorulása hatalmas gazdasági költségekkel jár a társadalomra nézve, amelyeket az átfogó politikákban egyelőre nem vesznek figyelembe; megjegyzi továbbá, hogy az ökoszisztémák és a biodiverzitás gazdaságáról szóló tanulmány úgy értékelte, hogy a cselekvés hiányából és az ökoszisztéma-szolgáltatások hanyatlásából eredő költségek 2050-re a világ GDP-jének akár évi 7%-át is elérhetik(20);

210.  meggyőződése, hogy emiatt sürgősen cselekedni kell, és nagyobb politikai fontosságot kell tulajdonítani a biodiverzitásnak az e tárgyban tett 2020-as kötelezettségvállalások teljesítése érdekében;

211.  megállapítja, hogy a projektek eredményei gyakran csupán hosszú idő elteltével jelentkeznek, ezért nehéz az eredmények értékelése;

212.  úgy véli, hogy annak ellenére, hogy korlátot jelent, hogy a támogatások kevésbé irányulnak a biodiverzitásra, és nehéz felhasználásuk értékelése, ebben a helyzetben alapvetően fontos fenntartani őket;

213.  hangsúlyozza, hogy a biodiverzitás védelme nem csupán nemes környezetvédelmi cél, hanem a hozzá kapcsolódó politika sok lehetőséget kínál új készségek, munkahelyek és üzleti lehetőségek teremtésére;

214.  hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleség védelmének és megőrzésének valamennyi – többek között a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra, a halászatra, a regionális politikára és kohézióra, az energiaágazatra, az iparra, a közlekedésre, az idegenforgalomra, a fejlesztési együttműködésre és támogatásra, a kutatásra és a fejlesztésre vonatkozó – uniós politika kidolgozásában, végrehajtásában és finanszírozásában meg kell jelennie annak érdekében, hogy az uniós ágazati és költségvetési politikák egységesebbé váljanak, továbbá hogy biztosítva legyen az EU biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartása; ennek kapcsán rámutat, hogy fokozni kell az együttműködést a helyi, a regionális, a nemzeti és az uniós hatóságok között;

215.  megállapítja, hogy a Bizottság által nyújtott iránymutatások és ösztönzés ellenére a tagállamok finanszírozási prioritásaikat saját igényeik szerint szabhatják meg, és túlnyomó többségük nem használja az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) a biodiverzitás előmozdítását szolgáló eszközként;

216.  ezért úgy véli, hogy az alacsony felhasználási arány (0,79%) miatt meg kell fontolni annak kötelezővé tételét, hogy az ERFA-támogatások egy részét – amelynek arányát később kell meghatározni – a biodiverzitás előmozdítására fordítsák;

XIX.rész – Az Európai Számvevőszék 13/2014. számú, „A haiti földrengést követő európai uniós helyreállítási támogatás” című különjelentése

217.  üdvözli a Haiti számára a földrengés után nyújtott uniós helyreállítási támogatás értékeléséről szóló 13/2014. számú különjelentést, amely jelentős mértékben hozzájárul az Európai Unió külső humanitárius és fejlesztési politikáiról szóló általános politikai vitához; nyugtázza a megállapításokat és ajánlásokat;

218.  üdvözli az EU és a Haiti Köztársaság közötti együttműködés értékeléséről szóló, a Bizottság Nemzetközi Együttműködési és a Fejlesztési Főigazgatósága (EuropeAid) által a Parlament kérésére készített végleges jelentést, és tudomásul veszi az abban megfogalmazott főbb következtetéseket és ajánlásokat; észrevételeit és ajánlásait az alábbiakban foglalja össze;

Általános megjegyzések

219.  ismételten hangsúlyozza, hogy összességében elégedett a Bizottság szolgálatai által a 2010-es haiti földrengésre válaszul elvégzett munkával és tett erőfeszítésekkel, amelyekre az Unió küldöttsége és annak személyzete számára rendkívül kritikus körülmények között került sor; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a Bizottság képes volt kifizetéseket és folyósításokat visszatartani annak következtében, hogy a kormány nem ért el kellő előrehaladást a pénzgazdálkodás terén, és hiányosságok mutatkoztak a nemzeti közbeszerzési eljárásokban;

220.  sajnálja, hogy hiányosságok mutatkoztak a donorok közötti koordináció terén és a Bizottság szolgálatain belül, amire az EU és a Haiti Köztársaság közötti együttműködés (2008–2012) Bizottság nevében kiadott értékelése(21) is fényt derített; e tekintetben felszólít a humanitárius és a fejlesztési támogatás erőteljesebb kidomborítására, szorosabb kapcsolatot létrehozva a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés között a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolását (LRRD) célzó, szolgálatok közötti állandó platformon keresztül; úgy véli, hogy ahol csak lehet, integrált megközelítést kell alkalmazni, egyértelműen meghatározott koordinációs célkitűzésekkel, továbbá a Bizottság Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (ECHO) és a EuropeAid közötti koherens országstratégiával, megosztva egymással a bevált gyakorlatokat; e tekintetben örömmel látja, hogy a 2014–2020 közötti finanszírozási ciklus teljes körűen és szisztematikus módon tartalmazza az LRRD-megközelítést; felhívja a Bizottság szolgálatait, hogy jobban ügyeljenek a rövid távú humanitárius tevékenységekről a hosszú távú fejlesztési beavatkozásokra való áttérésre, és hogy egy közös humanitárius és fejlesztési keret segítségével, közös stratégiát követve ne csak a különböző uniós szereplők között, hanem a nemzeti prioritások tekintetében is biztosítsák a koherens koordinációt; felkéri a Bizottságot, hogy kezdjen párbeszédet a Parlamenttel, amennyiben a humanitárius és a fejlesztési támogatás különféle pénzügyi eszközei közötti hatékony koordinációt hátráltatja a meglévő jogi keret; úgy véli továbbá, hogy a helyi civil társadalom nem kormányzati szervezeteinek bevonása erősítheti a helyi tudásalap kiaknázását a helyreállítási szükségletek jobb beazonosítása és a nemzeti hatóságok által elért előrehaladás nyomon követése érdekében;

221.  emlékeztet a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága küldöttségének 2012. februári haiti látogatását követően megfogalmazott ajánlásokra, és állandó elvként kitart az uniós fejlesztési támogatás nyomonkövethetőségének és elszámoltathatóságának fontossága mellett, amely különösen a költségvetés-támogatás teljesítményhez való kötésén keresztül biztosítható, az állami közigazgatás kötelezettségeinek és feladatainak egyértelmű meghatározása mellett, a megfelelő átláthatóság, nyomonkövethetőség és elszámoltathatóság biztosítása érdekében; ismételten felszólít arra, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt az egyre terjedő korrupció elleni küzdelemre; rámutat, hogy a humanitárius segítségnyújtást kivonulási stratégiára kell építeni, és kiemeli, hogy a támogatásokat – amikor csak lehetséges – a Haiti intézményeken keresztül kellene biztosítani a Cotonoui Meágllapodás keretében, a felelősségvállalás biztosítása és a nemzeti szervek, például a Közbeszerzési Ügynökség megerősítése céljából, amelynek ellenőrzési szűrőként kellene viselkednie; felkéri a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy hangsúlyozzák az ágazati költségvetés-támogatásra vonatkozó feltételességi mátrix jelentőségét;

222.  emlékeztet rá, hogy az uniós fejlesztési stratégia középpontjában az államépítés áll, és ez minden hasonló válsághelyzet sarokköve, összhangban a bizonytalan időszakban történő beavatkozásra vonatkozó elvekkel; megjegyzi, hogy ehhez hozzátartozik az intézményfejlesztés, az átláthatóság és a közpénzgazdálkodás hatékonyságának támogatása, költségvetési előirányzatok biztosítása és az állami kiadások hatékonyságának növelése megerősített (szak)politikai párbeszédeken keresztül;

223.  kéri, hogy az Unió beavatkozási logikájában határozzák meg a szakpolitikák megfelelő kombinációját, átfogó megközelítést alkalmazva az állami és a nem állami/nem kormányzati szereplők tekintetében, valamint hogy az ágazati támogatásokat az igények gyors felmérésére alapozzák, a projektek életképességének, egymást kiegészítő jellegének és fenntarthatóságának előmozdítása érdekében;

Iránymutatás a jövőre nézve

224.  úgy véli, hogy az intézkedések megvitatására és javítására a haiti helyzeten túlmutatóan is szükség van a beavatkozást és a katasztrófakockázatok csökkentését célzó szakpolitikai keret megerősítése érdekében, végcélul kitűzve az emberéletet és az emberek életkörülményeit fenyegető kockázatok minimális szinte való csökkentését; úgy véli, hogy a katasztrófakockázat-csökkentésbe való befektetés mint a fenntartható fejlődés lényeges eleme alapvető jelentőséggel bír, emellett költséghatékony is, mivel a katasztrófareagálás árának megfizetéséhez képest az erőforrások lényegesen hatékonyabb és eredményesebb felhasználását teszi lehetővé;

225.  úgy véli, hogy az ilyen bizonytalan válsághelyzetek új megközelítéseket, új módszereket és szakértelmet megkövetelő szakpolitikák kidolgozását teszik szükségessé, különös tekintettel i. a kockázatok különböző műveleti szinteken való beazonosítására, ii. a valószínűsíthető következményekre vonatkozó forgatókönyvek és előrejelzések elkészítésére, valamint iii. olyan eszközök kidolgozására, amelyek a kockázatok és a lehetséges katasztrófák elkerülését, mérséklését és az azokra való felkészülést célozzák; rugalmas megközelítés alkalmazására szólít fel, annak érdekében, hogy a Bizottság megfelelően és gyorsan egy adott válsághelyzethez vagy válságot követő helyzethez tudja igazítani az intézkedéseit és támogatási eszközeit; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy időközben a Bizottság létrehozott egy rendszert, amely különböző kompetenciákkal rendelkező szakemberek mobilizálására szolgál, annak érdekében, hogy szükség esetén rövid időn belül további személyzettel lehessen ellátni a személyzeti hiánnyal küzdő uniós küldöttségeket vagy központi szolgálatokat;

226.  ösztönzi a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy szisztematikusan munkálkodjanak a katasztrófakezelési ciklus négy szakaszán (kockázatcsökkentés, felkészültség, reagálás és helyreállítás) a katasztrófakockázat-kezelésre és az ellenálló képesség kiépítésére szolgáló stratégiai keret meghatározása érdekében; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy tájékoztassák a Parlamentet az elért előrehaladásról, különös tekintettel a kockázatkezelésre és a katasztrófákat követő időszakokban a programok célkitűzéseinek végrehajtására és elérésére való felkészültségre;

227.  emlékeztet, hogy válsághelyzetekben az uniós beavatkozás sikerének előfeltételeként megfelelő figyelmet kell szentelni a katasztrófakockázat-csökkentést célzó nemzeti irányítási keret megbízhatóságára és működésének hatékonyságára; emlékeztet, hogy a nemzeti irányítási keretek értékelésekor többek között figyelembe kell venni az eredmények elszámoltathatóságának létező kereteit, a központi és helyi szinten meglévő felelősségi körök aktuális meghatározását, az utasítások és ellenőrzések láncolatának egyértelműségét, a különböző szereplők/donorok közötti információs csatornákat, valamint a projektekre vonatkozó visszajelzési mechanizmusokat;

228.  támogatja a Haiti számára a földrengés után nyújtott uniós helyreállítási támogatás vonatkozásában a Számvevőszék által tett ajánlásokat, és üdvözli, hogy válaszában a Bizottság szintén elfogadja azokat;

XX.rész – Az Európai Számvevőszék 14/2014. számú, „Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik üvegházhatásúgáz-kibocsátásaikat?” című különjelentése

229.  úgy véli, hogy valamennyi uniós intézménynek és szervnek törekednie kell az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukra és azok lehetséges csökkentésére vonatkozó közös megközelítés kidolgozására; úgy véli, hogy ennek érdekében ki kell számítaniuk teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat, és azt nyilvánosságra kell hozniuk;

230.  úgy véli, hogy a Bizottságnak annak érdekében, hogy megőrizze megbízhatóságát a harmadik felekkel folytatott környezetvédelmi tárgyalásokon, nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a saját üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó adatok összegyűjtése tekintetében;

231.  felszólítja azokat az uniós intézményeket és szerveket, amelyek még nem rendelkeznek EMAS-minősítéssel, hogy fontolják meg a minősítés mielőbbi alkalmazását; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS-t) többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat strukturáló eszköznek kell tekinteni és nem az intézmények környezetvédelmi politikája végső céljának;

232.  rámutat, hogy az uniós intézmények és szervek szénlábnyomuk csökkentése érdekében nagyobb mértékben alkalmazhatják az üvegházhatásúgáz-kibocsátások ellentételezését; egyetért a Számvevőszék véleményével, amely szerint „a kibocsátáscsökkentési intézkedéseket kiegészítő (és nem azokat helyettesítő), minőségi szempontból garantált ellentételezés megfelelő választ ad ezekre a kérdésekre”; megállapítja ugyanakkor, hogy az ellentételezésnél fontosabb, hogy a pénzeszközöket az uniós intézmények és szervek környezetvédelmi politikájának javítására fordítsák;

233.  üdvözli, hogy néhány uniós intézmény a zöld közbeszerzésekkel kapcsolatos kísérleti projekteket indított; reméli, hogy ígéretes eredmények születnek, és a zöld közbeszerzés az uniós intézmények és szervek szabványosított eljárása lesz a közeljövőben;

234.  hangsúlyozza, hogy e politikák végrehajtásában az emberi tényező továbbra is kulcsfontosságú lesz; szorgalmazza ezért, hogy a fenti politikákért felelős uniós intézmények és szervek vezetői képzéseken vegyenek részt és fejlesszék képességeiket és ismereteiket az intézmények üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozóan; reméli, hogy az új Európai Bizottság 2014-es létrehozásával lehetőség nyílik arra, hogy az Európai Bizottságban és ügynökségeinél újrakezdődjön a magasabb szintű normák végrehajtása;

XXI.rész – Az Európai Számvevőszék 15/2014. számú, „A Külső Határok Alap elősegítette a pénzügyi szolidaritást, de javítani kell az eredmények mérésén és növelni kell az uniós többletértéket” című különjelentése

235.  aggodalommal állapítja meg, hogy a Külső Határok Alap (EBF) stratégiai célkitűzései nem voltak világosak, és hogy például feszültség van az EBF, mint szolidaritási mechanizmus általános jellege és a határellenőrzés és vízumügy terén való jobb együttműködést célzó konkrét célkitűzésekre való összpontosítása között;

236.  megjegyzi, hogy a Bizottság számára a SIS II, a VIS és az EUROSUR valamennyi tagállamban történő sikeres elindítása jelenti az EBF hozzájárulását; véleménye szerint azonban egy ilyen általános kijelentés soha nem használható kielégítő válaszként a Számvevőszéknek a teljesítménymutatók hiányára vonatkozó bírálatára;

237.  megjegyzi, hogy hasonló problémák merülhetnek fel a Belső Biztonsági Alap (ISF) részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz célkitűzései vonatkozásában, mivel ez az eszköz szolgálja mind a tagállamok közötti szolidaritást a határigazgatás és a külső határok egységes és magas szintű ellenőrzésének megvalósítása tekintetében, mind a schengeni vízumok hatékony feldolgozását az alapvető szabadságok és emberi jogok terén tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban;

238.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok – elismerve a schengeni vívmányok részét képező hatékony határellenőrzések fontosságát a közös külső határokon – még mindig alapvetően nemzeti hatáskörbe tartozónak tekintik a határigazgatást, illetve kisebb mértékben a vízumkérelmek feldolgozását;

239.  ezért kéri a tagállamokat, hogy az ISF-et építsék be nemzeti határigazgatási stratégiáikba annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a konzuli együttműködéshez, a Frontex műveleteihez vagy vészhelyzeti és egyedi intézkedésekhez, amelyek az egész schengeni térség szempontjából fontosak; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e tekintetben fokozzák az együttműködést;

240.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg hasznos lenne-e az ISF határellenőrzési és vízumügyi részét több, előre meghatározott szegmensre felosztani: egy a szolidaritásra, egy a konzuli együttműködés megvalósítására, a Frontex műveletekre és a vészhelyzeti és egyedi intézkedésekre, valamint egy a nemzeti nézőpontból különösen releváns intézkedésekre;

241.  azt ajánlja a tagállamoknak, hogy releváns és mérhető output-, eredmény- és hatásmutatókat dolgozzanak ki a finanszírozott projektek vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy magas minőségű előzetes ellenőrzéseket kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy minden finanszírozott projekt konkrét és mérhető célt szolgáljon, és hozzáadott értékkel rendelkezzen; megjegyzi, hogy az utólagos ellenőrzések segítenék a minőségi kontrollrendszerek biztosítását;

242.  rámutat arra, hogy további uniós hozzáadott érték érhető el a tagállamok Frontex-műveletekhez biztosított további hozzájárulásai révén, az ISF-ből társfinanszírozott eszközök legalább egy részének a Frontex műszakieszköz-állományába való felvételének kötelezővé tétele révén;

243.  aggódik a Számvevőszék által számos nemzeti közbeszerzési politikában talált szabálytalanságok miatt, és kimondja, hogy a védelmi és biztonsági beszerzésekre vonatkozó kivételi záradék nem vehető igénybe olyan esetekben, ahol kevésbé korlátozó eljárások is igénybe vehetőek lettek volna a biztonság veszélyeztetése nélkül; azt ajánlja, hogy hangolják össze a közbeszerzési eljárásokat a finanszírozás időben való végrehajtása érdekében;

244.  elismerését fejezi ki a Bizottságnak a korrekciós pénzügyi intézkedések megtételéért egy olyan projekt esetében, ahol megsértették az alapvető szabadságokat és emberi jogokat, de felszólítja a Bizottságot, hogy – amennyiben lehetséges – előzetesen azonosítson minden lehetséges kockázatot e tekintetben, különösen amikor a menedék iránti kérelemhez való jogot érintő határellenőrzések végzésének módjáról van szó;

245.  hangsúlyozza, hogy az átláthatóság fokozása érdekében nemzeti szinten javítani kell az adatgyűjtés szintjét a finanszírozott projektek vonatkozásában;

XXII.rész – A Számvevőszék 16/2014. számú, „A regionális beruházási eszközök által nyújtott támogatások és a pénzintézeti hitelek ötvözésének eredményessége az Unió külső politikáinak támogatása szempontjából” című különjelentése

246.  üdvözli a Számvevőszék különjelentését, amelyben a regionális beruházási eszközök által nyújtott támogatások és a pénzintézeti hitelek ötvözésének eredményességét vizsgálja az Unió külső politikáinak támogatása szempontjából, és az alábbiakban megfogalmazza ezzel kapcsolatos észrevételeit és ajánlásait;

Általános megjegyzések

247.  ösztönzi a Számvevőszéket, hogy még jobban mélyítse el az ellenőrzési tevékenységeket ezen a kibontakozóban levő együttműködési területen annak érdekében, hogy rendszeres, átfogó értékelést nyújtson a döntéshozóknak a felmerülő kérdésekről és kockázatokról;

248.  tudatában van annak, hogy az ötvözés és az új pénzügyi beruházási eszközök használatából adódó lehetőségek iránti megnövekedett érdeklődést főként az motiválja, hogy egyrészt lényeges fejlesztési kihívások jelentkeznek, másrészt erősen korlátozottak a közforrások, és ez új, az uniós támogatásokat a nem támogatási jellegű forrásokkal kombináló pénzügyi források kialakításához vezet;

249.  hangsúlyozza, hogy valamennyi új pénzügyi eszköznek és ötvözésnek összeegyeztethetőnek kell lennie a hivatalos fejlesztési támogatási (ODA) kritériumokon alapuló és a Változtatási programban meghatározott uniós fejlesztéspolitikai célkitűzésekkel, azaz javítaniuk kell az uniós intézkedések végrehajtásának minőségét, hatékonyságát, fenntarthatóságát és sebességét; úgy véli, hogy az eszközöknek azokra az uniós prioritásokra kell koncentrálniuk, ahol a legnagyobb gazdasági és nem gazdasági hozzáadott értéket és hatást érik el, és úgy véli, hogy azokat stratégiailag kell alkalmazni azokban az ágazatokban, ahol az uniós pénzügyi támogatás döntő fontosságú a beruházások életképessége szempontjából, valamint ahol a legelőnyösebb az ötvözés használata; ezért sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a különjelentés főként a regionális beruházási eszközök által nyújtott támogatások ötvözésének pénzügyi vonatkozásaira összpontosít, miközben azok hatékonyságát és eredményességét nem kellő mértékben vizsgálja;

250.  azt kéri, hogy alapvető állandó elvként kerüljék el annak kockázatát, hogy a pénzügyi ösztönzők túlsúlyba kerüljenek a fejlesztési elvekkel szemben (azaz hogy a pénzügyi célkitűzések elsőbbséget élvezzenek a fejlesztési szempontokkal szemben), és hogy tartsák tiszteletben a fenntartható fejlesztés elveit, például a szociális és környezetvédelmi normákat és az alapvető közjavakhoz való hozzáférést;

251.  nyugtázza az Unió külső együttműködési támogatáskombinációs platformja által elvégzett felülvizsgálat eredményeit, amelynek eredeti célja az volt, hogy növelje a már meglévő ötvözési mechanizmusok és eszközök eredményességét, hatékonyságát és minőségét, tekintettel arra, hogy a valamennyi regionális és pénzügyi eszközre érvényes fő elvek összehangolása alapvető jelentőségű lesz az új többéves pénzügyi keretet illetően; a többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának eredményeivel összhangban felkéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy folytassanak strukturált/stratégiai párbeszédet a kérdést illetően, különösen arról, hogy miként lehet az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot folyamatosan biztosítani és növelni;

252.  emlékeztet, hogy a tervezési szakaszban a Bizottságnak a fenntartható, hosszú távú, gazdasági, szociális és környezetvédelmi célok elérésére kell összpontosítania azokon a területeken, ahol a beruházásokat meg fogják valósítani;

253.  kéri, hogy alapvető elvként az uniós alapokat olyan projektekre összpontosítsák, amelyeket uniós pénzek nélkül nem hajtanának végre, így például olyan projektekre, amelyek jövedelmezősége alacsony, azonban javulást eredményezhetnek a szociális, környezetvédelmi és emberi jogi területeken;

254.  alapvető elvként azt kéri, hogy kísérjék figyelemmel és hasznosítsák a szociális, környezetvédelmi és emberi jogi területeken végrehajtott projektek eredményeit és közép-/hosszú távú hatásait; úgy véli, hogy az ilyen nyomon követő értékelések megállapításait közvetlenül fel kell használni az elért hosszú távú célokról szóló jelentések készítéséhez és a jövőbeli támogatások tervezési/projektkiválasztási szakaszának fejlesztéséhez;

255.  kéri, hogy erősítsék a Bizottság mint a területen politikailag felelős szerv politikai szerepét;

256.  kéri az irányításra vonatkozó egységes követelmények bevezetését az ilyen pénzügyi tevékenységek tekintetében, valamint a szóban forgó pénzügyi eszközök használatát illetően bevált gyakorlatok és jól körülhatárolt jogosultsági és értékelési kritériumok meghatározását; úgy véli, hogy a következetes irányítási szabályok – például a strukturált jelentéstétel, egyértelmű figyelemmel kísérési keretek és felügyeleti feltételek – eredményeképpen csökkenteni lehet a tranzakciós költségeket, illetve az esetleges párhuzamos költségeket;

257.  elengedhetetlennek tartja a különböző eszközök esetében a megfelelő irányítási struktúrák kialakítását annak érdekében, hogy előmozdítsák az eszközök kedvezményezett országainak, kedvezményezettjeinek, illetve érdekelt feleinek felelősségvállalását; emlékeztet arra, hogy a pénzügyi eszközökön keresztül eljuttatott, ötvözött hivatalos fejlesztési támogatás kialakítása jól strukturált együttműködést követel meg egyfelől az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), másfelől az EBB, a tagállamok és a Parlament között; felszólít arra, hogy jobban vonják be az Unió küldöttségeit a döntéshozatali folyamatba, különösen a projektmeghatározási szakaszba, azáltal, hogy a küldöttségek hozzájárulnak az előzetes értékeléshez, illetve a hatásvizsgálathoz, valamint általánosabban az Unió súlyának biztosításához a partnerországokkal folytatott szakpolitikai párbeszédben, valamint biztosítják a helyi civil társadalommal való kapcsolattartást;

258.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a Parlament gyakorolhassa ellenőrzési és egyetértési hatáskörét, szükség van a legnagyobb mértékű átláthatóság és elszámoltathatóság elérésére a beruházási eszközök által támogatott projektekhez kapcsolódó teljes körű és részletes költségvetési információkhoz és pénzügyi adatokhoz való hozzáférés révén; felszólít arra, hogy rendszeresen készítsenek jelentést a Parlament számára a szóban forgó pénzügyi eszközök használatáról és az általuk elért eredményekről, különösen a pénzügyi és nem pénzügyi pozitív hatásokat és kiegészítő jelleget illetően, miközben emlékeztet a költségvetési rendelet 140. cikkében foglalt rendelkezések betartására;

259.  támogatja a Számvevőszék ajánlásait, amelyek az első megfelelő lépéseket jelentik a regionális beruházási eszközök által nyújtott támogatások pénzintézeti hitelekkel való ötvözésének eredményességét illetően az Unió külső politikáinak támogatása szempontjából, és üdvözli a Bizottság válaszát, amely szerint szintén elfogadja az ajánlásokat;

XXIII.rész – A Számvevőszék 17/2014. számú, „Képes-e az EU kiválósági központokra vonatkozó kezdeményezése ténylegesen hozzájárulni az EU-ba kívülről begyűrűző vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok csökkentéséhez?” című különjelentése

260.  üdvözli a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kiválósági központokra vonatkozó kezdeményezést; úgy véli, hogy az irányítási struktúra kiemeli a kezdeményezés hálózati jellegét;

261.  üdvözli a 17/2014. számú különjelentés általános pozitív tartalmát, valamint a Számvevőszék ajánlásait, amelyeket a Bizottság egytől egyig elfogadott;

262.  megjegyzi, hogy a kezdeményezés innovatív megközelítést követ, amelynek rendeltetése a hálózatépítés, a regionális és nemzetközi partnerség ápolása, valamint a meglévő képességek megszilárdítása, összehangolása és optimalizálása a szakértelem, a képzés, a technikai segítségnyújtás vagy az eszköztár tekintetében;

263.  rámutat, hogy e struktúrák szükségszerűen komplexek, ezért felállításuk és hatékony működtetésük nem könnyű feladat;

264.  emlékeztet, hogy a kezdeményezés céljaira a 2010 és 2013 közötti időszakban 100 millió EUR állt rendelkezésre;

265.  véleménye szerint a kezdeményezés elsődleges értéke az alulról felfelé haladó építkezés, amely a partnerországok tapasztalataira épít; úgy véli, hogy az EU küldöttségeinek rendszeresen tájékoztatást kell kapniuk, és tevékenyebb szerepet kell játszaniuk az egyes partnerországok hatóságaival folytatott konzultáció során;

266.  meg kívánja ugyanakkor jegyezni, hogy az egyes partnerországok „projektgazda” minősége nem gátolhatja a Bizottságot abban, hogy közös válaszlépésből származó előnyökre irányuló javaslatokat tegyen (például az ebolajárvány kitörése elleni küzdelem terén);

267.  meggyőződése, hogy a projekteket oly módon kell kiválasztani, amely lehetővé teszi a korlátozott összegnek az EU biztonsága szempontjából a legfontosabb területekre való összpontosítását; a projektek kiválasztásában az európai intézmények hasznosan tölthetnék be az elszámolóház szerepét;

268.  megjegyzi, hogy a kezdeményezések révén kezelni kívánt problémák feltárásának megkönnyítése, valamint az egyes projektek előkészítésének és végrehajtásának javítása érdekében fokozni kell a regionális titkárságok technikai szakértelmét;

269.  üdvözli, hogy a partnerországok 2013 májusa óta bármikor javaslatokat tehetnek projektekre, ez ugyanis növeli a kialakuló fenyegetésekkel szembeni reakciókészséget;

270.  tudomásul veszi, hogy a projektre irányuló javaslat és ezt követően a projekt jóváhagyása és végrehajtása közötti időeltolódást tovább kell csökkenteni;

271.  hangsúlyozza, hogy a biztonság területén a különböző finanszírozási eszközök közötti koherencia és összehangolás javítása érdekében szélesíteni kell a stratégiai együttműködést; hangsúlyozza, hogy a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris téren működő érdemleges szereplők közötti együttműködés fokozása növelné a meglévő kezdeményezések hatékonyságát;

272.  véleménye szerint a kezdeményezés hasznára válna, ha a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris téren foganatosított fellépések belső és külső dimenzióját világosabban elkülönítenék egymástól(22);

XXIV.rész – A Számvevőszék 19/2014. számú, „A Szerbiának nyújtott uniós előcsatlakozási támogatás” című különjelentése

273.  felkéri a szerb hatóságokat, hogy minőségi szempontból javítsák és ésszerűsítsék tovább nemzeti stratégiáikat és cselekvési terveiket, és kezeljék megfelelően a különböző szakpolitikai és társadalmi-gazdasági kérdéseket; felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén biztosítsa az e tekintetben szükséges technikai támogatás rendelkezésre állását;

274.  hangsúlyozza, hogy a politikailag érzékeny területeken nemzeti stratégiákat kell kidolgozni; kéri az illetékes hatóságokat, hogy dolgozzanak ki stratégiákat a kormányzás alábbi fő területein, és biztosítsanak reális időkeretet megvalósításukra: területi decentralizáció és stratégia a közpénz-gazdálkodási reform végrehajtásának koordinálására;

275.  sürgeti a Bizottságot és az Unió szerbiai küldöttségét, hogy előzzék meg az olyan problémákat, mint amilyenek a 2007–2013-as programozási időszak első felében merültek fel, nevezetesen a kiforratlan vagy problémát jelentő projektek kiválasztását; támogatja a Bizottság és a szerb hatóságok együttműködését a feltárt problémák kezelése érdekében, beleértve a nemzeti hatóságoktól kapott támogatás hiányát, az intézményközi koordináció hiányát, a nem megfelelő projekttervezést, a nem megfelelő feladatmeghatározást, a nem fenntartható pénzügyi megoldásokat és a korábbi projektekből levont tanulságok hiányát;

276.  üdvözli, hogy a kormányzással kapcsolatos projektek általában jó eredményeket értek el, de a projektek végrehajtási és ellenőrzési rendszereit gyengének vagy rossz hatékonyságúnak tartja, különösen abban az esetben, amikor a Számvevőszék az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből támogatott, kormányzással kapcsolatos nyolc ellenőrzött projekt közül négynél lényeges hiányosságokat állapított meg;

277.  rámutat, hogy az igazságügyi ágazat reformja terén 2007 óta a jelentések szerint kevés előrelépés történt;

278.  ragaszkodik ahhoz, hogy erősíteni kell a visszaélést bejelentő személyek jelenlegi védelmét, ahogy az a 2013 és 2018 közötti nemzeti korrupcióellenes stratégiában is szerepel; ragaszkodik ahhoz, hogy a szerb hatóságoknak haladniuk kell a visszaélések bejelentésével kapcsolatos új jogszabályok előkészítésével, és ennek a jogszabálynak növelnie kellene a bizalmat és ösztönöznie kellene az esetlegesen visszaélést bejelentő személyeket a fellépésre;

279.  támogatja a Számvevőszék ajánlásait, és kéri, hogy a Bizottság fordítson megfelelő figyelmet a célok meghatározására, az igények értékelésére és a múltbeli projektek tanulságainak levonására, valamint a késedelmek és a nem hatékony vagy eredménytelen közbeszerzési eljárások elkerülésére; hangsúlyozza a fenntarthatóság fontosságát, mivel az eredmények a projektek kétharmadánál, különösen a kormányzással kapcsolatosaknál, számos kérdést vetettek fel;

XXV.rész – Az Európai Számvevőszék 20/2014. számú, „Eredményesek voltak-e az ERFA által támogatott e-kormányzati projektek?” című különjelentése

280.  üdvözli a Számvevőszék 20/2014. számú különjelentését és támogatja az abban foglalt következtetéseket és ajánlásokat;

281.  üdvözli továbbá a Bizottságnak a Számvevőszék ajánlásaira adott építő jellegű válaszát;

282.  megállapítja, hogy az elektronikus kereskedelmi technológiák kulcsfontosságúak a kkv-k fejlődésének és versenyképességének javítása szempontjából; rámutat a kkv-k jelentőségére az Unión belüli gazdasági fejlődésben és munkahelyteremtésben;

283.  tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék különjelentése kiemelte a teljesítménymérés és az európai hozzáadott érték jelentőségét;

284.  megállapítja, hogy a vállalkozások online elérhetősége bővülésének dacára a beruházásra kiválasztott projektek gyengék voltak; megjegyzi, hogy a pályázatok egymással való összevetésének hiánya, valamint az, hogy a pályázatokban nem szerepeltek átfogó üzleti információk, oda vezetett, hogy a finanszírozás az esetek több mint egyharmadában kevéssé vagy egyáltalán nem költséghatékony;

285.  rámutat, hogy a 30 ellenőrzött társfinanszírozott projekt közül tíz a közforrásból történő társfinanszírozás hiányában is megvalósult volna, öt a támogatási határozatról való értesítés előtt megkezdődött, három pedig még azelőtt megkezdődött, hogy a vállalatok benyújtották volna a pályázatot;

286.  úgy véli, hogy a „talált pénz” hatás elkerülésére kötelezővé kellene tenni egy, az európai hozzáadott értéket ismertető üzleti terv benyújtását;

287.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak olyan bírálati kritériumokat és eljárásokat kell meghatározniuk, amelyek biztosítják, hogy az elektronikus kereskedelem kkv-k körében történő fejlesztése és az európai digitális menetrend (DEA) céljainak elérése tekintetében a legnagyobb hozzáadott értéket teremtő pályázatok részesüljenek előnyben;

288.  megjegyzi, hogy a Bizottság általi ellenőrzés hiánya ellehetetlenítette annak értékelését, hogy az ERFA-támogatás milyen mértékben járult hozzá a nemzeti és uniós szintű információs technológiai célok eléréséhez és a kkv-k saját üzleti tervének megvalósításához;

289.  úgy véli, hogy a Bizottságnak gondoskodnia kellene egységes és megbízható, a teljesítményre is vonatkozó információk beszerzéséről a tagállamoktól az ERFA finanszírozás felhasználásáról; véleménye szerint ezen információknak meg kell adniuk az operatív program által elért előrehaladást, nem csak pénzügyi tekintetben, hanem a teljesítmény szempontjából is;

290.  egyetért a Számvevőszék azon véleményével, hogy a támogatási megállapodásokban meg kellene határozni a minimálisan előírt megbízható mutatók csoportját a hozzájuk tartozó célértékekkel, amelyeket a teljesítmény értékelése céljából mérni, majd monitorozni fognak a projekt végrehajtása után közvetlenül, illetve később, amikor a projekt valószínűsíthetően kifejtette teljes hatását;

XXVI.rész – A Számvevőszék 21/2014. számú, „Az európai uniós finanszírozásban részesült repülőtéri infrastruktúrák: alacsony értékarányosság” című különjelentése

291.  tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság már bevezetett az e különjelentésben felvázolt kérdésekre reagáló változtatásokat, és általában véve támogatja a Bizottság által leírt új szabályozási keretet; ennek tükrében azt javasolja, hogy a Bizottság ezen állásfoglalás elfogadását követő egy éven belül tegyen jelentést a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának az ajánlások kapcsán elért eredményekről;

292.  támogatja a Számvevőszék azon ajánlását, hogy a tagállamok dolgozzanak ki koherens repülőtér-fejlesztési terveket, és azt javasolja, hogy az egyes projektek finanszírozásának odaítélése előtt a Bizottság hagyja ezeket jóvá; javasolja továbbá, hogy a piac telítődésének elkerülése és a szolgáltatások életképességének növelése érdekében ezek a regionális, nemzeti vagy szupranacionális tervek ne csak a légi közlekedést, hanem más olyan tömegközlekedési lehetőségeket is vegyenek figyelembe, amelyek esetében az utazási idő a repülési időhöz hasonló, ideértve a vonatközlekedést és az autóbuszjáratokat is;

293.  javasolja, hogy finanszírozásban csak gazdaságilag életképes repülőterek részesüljenek;

294.  ajánlja, hogy a megvalósíthatóság biztosítása érdekében a Bizottság az összes új projektet a vonzáskörzet elemzésének tükrében vizsgálja meg, minden esetben figyelembe véve a regionális repülőtér jelentőségét az Unión belüli megközelíthetőség és mobilitás szempontjából;

295.  úgy véli, hogy a Bizottságnak szorosan és kiemelten nyomon kell követnie azokat a tagállamokat, amelyekben a jelentés szerint a projektek lebonyolítása különösen problémás volt a múltban;

o
o   o

296.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA (2015)0118.
(6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(7) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(8) A piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról szóló, 2003. július 15-i 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet (GNI rendelet) (HL L 181., 2003.7.19., 1. o.).
(9) Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 130., 2000.5.31., 1. o.).
(10) Az Európai Parlament 2014. április 3-i állásfoglalása az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek (HL L 266., 2014.9.5., 32. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 525/2013/EU rendelete az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13.o.).
(12) Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 289. o.).
(13) A Bizottság 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 357., 2002.12.31., 1. o.).
(14) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.)
(17) A Tanács 2009. január 19-i 73/2009/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.).
(18) A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).
(19) A tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
(20) Leon Braat, Patrick ten Brink (eds. el al.), The Cost of Policy Inaction: The case of not meeting the 2010 biodiversity target, Wageningen/Brussels, 2008., 28. o.
(21) Az EU és a Haiti Köztársaság közötti együttműködés értékelése (2008–2012), készítette a Particip GmbH a Bizottság megbízásából, 2014. augusztus.
(22) Lásd az Európai Parlament 2010. december 14-i állásfoglalását is a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság európai unióbeli növeléséről szóló uniós CBRN cselekvési tervről (HL C 169 E, 2012.6.15., 8. o.).


2013. évi mentesítés: az Unió általános költségvetése – a 8., 9. és a 10. EFA
PDF 493kWORD 159k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2077(DEC))
P8_TA(2015)0120A8-0102/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2013-as pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2014)0487 – C8‑0146/2014),

–  tekintettel a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2013. évi pénzgazdálkodásáról szóló, 2014. április 14-i éves bizottsági jelentésére,

–  tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokkal kapcsolatos pénzügyi információkra (COM(2014)0350),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekről szóló, a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(2),

–  tekintettel az Európai Fejlesztési Alap 2013-as pénzügyi évre vonatkozó tevékenységeinek végrehajtására vonatkozóan a Bizottságnak adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásokra (05135/2015 – C8-0050/2015, 05136/2015 – C8-0051/2015, 05138/2015 – C8-0052/2015),

–  tekintettel a Bizottság által a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2014)0607) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285 és SWD(2014)0286),

–  tekintettel az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Coutonouban aláírt(3) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított partnerségi megállapodásra(4),

–  tekintettel az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozatra („tengerentúli társulási határozat”)(5),

–  tekintettel a negyedik AKCS–EK egyezmény második pénzügyi jegyzőkönyve keretében nyújtott közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 1995. december 20-án létrejött belső megállapodás(6) 33. cikkére,

–  tekintettel a 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, illetve az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvén alapuló közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról, illetve az EK-Szerződés negyedik részében foglalt tengerentúli országok és területek számára nyújtott támogatás elosztásáról a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 2000. szeptember 18-án létrejött belső megállapodás(7) 32. cikkére,

–  tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2006. július 17-i belső megállapodás(8) 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel a negyedik AKCS–EU egyezmény értelmében folytatott fejlesztési finanszírozási együttműködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi szabályzat(9) 74. cikkére,

–  tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó, 2003. március 27-i pénzügyi szabályzat(10) 119. cikkére,

–  tekintettel a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK tanácsi rendelet(11) 142. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és 94. cikke harmadik francia bekezdésére, valamint V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0102/2015),

1.  mentesítést ad a Bizottság számára a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2013-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásainak lezárásáról (2014/2077(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2013-as pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2014)0487 – C8‑0146/2014),

–  tekintettel a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2013. évi pénzgazdálkodásáról szóló, 2014. április 14-i éves bizottsági jelentésére,

–  tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokkal kapcsolatos pénzügyi információkra (COM(2014)0350),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekről szóló, a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt(12),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(13),

–  tekintettel az Európai Fejlesztési Alap 2013-as pénzügyi évre vonatkozó tevékenységeinek végrehajtására vonatkozóan a Bizottságnak adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásokra (05135/2015 – C8-0050/2015, 05136/2015 – C8-0051/2015, 05138/2015 – C8-0052/2015),

–  tekintettel a Bizottság által a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2014)0607) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285 és SWD(2014)0286),

–  tekintettel az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Coutonouban aláírt(14) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított partnerségi megállapodásra(15),

–  tekintettel az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozatra („tengerentúli társulási határozat”)(16),

–  tekintettel a negyedik AKCS–EK egyezmény második pénzügyi jegyzőkönyve keretében nyújtott közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 1995. december 20-án létrejött belső megállapodás(17) 33. cikkére,

–  tekintettel a 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, illetve az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvén alapuló közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról, illetve az EK-Szerződés negyedik részében foglalt tengerentúli országok és területek számára nyújtott támogatás elosztásáról a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 2000. szeptember 18-án létrejött belső megállapodás(18) 32. cikkére,

–  tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2006. július 17-i belső megállapodás(19) 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel a negyedik AKCS–EU egyezmény értelmében folytatott fejlesztési finanszírozási együttműködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi szabályzat(20) 74. cikkére,

–  tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó, 2003. március 27-i pénzügyi szabályzat(21) 119. cikkére,

–  tekintettel a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK tanácsi rendelet(22) 142. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és 94. cikke harmadik francia bekezdésére, valamint V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0102/2015),

1.  megállapítja, hogy a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék éves jelentésében lévő 2. táblázatban szereplő adatoknak;

2.  jóváhagyja a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2013-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

3.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (2014/2077(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és 94. cikke harmadik francia bekezdésére, valamint V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0102/2015),

A.  mivel az Unió afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal (AKCS-országok) és tengerentúli országokkal és területekkel (TOT-ok) fenntartott kapcsolatainak kereteit biztosító Cotonoui Megállapodás fő célja a szegénység mérséklése, és végső fokon felszámolása, összhangban a fenntartható fejlődésre, valamint az AKCS-országok és a tengerentúli országok és területek világgazdaságba való fokozatos integrációjára vonatkozóan megfogalmazott célkitűzésekkel;

B.  mivel az egyes fejlesztési szakpolitikai célkitűzéseket az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) keretében fent kell tartani; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi politikához, illetve a kül- és biztonságpolitikához hasonló egyéb megfontolásoknak nem szabad rányomniuk bélyegüket az uniós fejlesztési prioritásokra;

C.  mivel a tagállamok által finanszírozott Európai Fejlesztési Alap (EFA) az Unió legfontosabb pénzügyi eszköze az AKCS-országokkal folytatott fejlesztési együttműködés terén, amelyért a Bizottság a mentesítési eljáráson keresztül számol el;

D.  mivel az Európai Bizottság által fizetett előfinanszírozási eszközök 424 millió euróra rúgtak, és mivel a 2013-as pénzügyi évben a működési bevétel 124 millió eurót tett ki;

E.  mivel az EFA politikai preferenciák, továbbá általános hatékonysági kritériumokhoz kapcsolódó gazdasági és pénzügyi kritériumok alapján határozta meg stratégiáját és prioritási területeit, továbbá megfelelő pénzügyi eszközökkel dolgozik ahhoz, hogy a fenntarthatóságot és a hosszú távot szem előtt tartva meghatározott prioritásokat teljesíteni tudja;

F.  mivel a fejlődő országokban a gyakran instabilitással és törékenységgel járó geopolitikai, intézményi és közigazgatási környezet miatt magas az eredendő kockázati kitettség;

G.  mivel az uniós kötelezettségvállalás szintjét és jellegét a különböző területeken, például a demokratizálódás, az emberi jogok, a jó kormányzás, a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés, a jogállamiság, az átláthatóság, továbbá a korrupció elleni küzdelem terén elért mérhető eredmények alapján differenciálni kell és feltételektől függővé kell tenni;

H.  mivel az összekapcsolási mechanizmusokhoz hasonló innovatív pénzügyi eszközök alkalmazása a támogatásokhoz és kölcsönökhöz hasonló, rendelkezésre álló eszközök hatályát kibővítő egyik módszer és kihívásokat foglal magában a felügyelet és az irányítás vonatkozásában;

I.  mivel az uniós beavatkozások esetében elsőrendű fontosságú az uniós értékek előmozdítása és az Unió láthatóságának biztosítása;

J.  mivel továbbra is a Parlament egyik prioritása az EFA „költségvetésiesítése”, ami az EFA uniós költségvetési struktúrába történő bevonását és integrációját jelenti; mivel amennyiben az EFA az uniós költségvetés részévé válna, ez nagyobb pénzügyi biztonságot, illetve fokozottabb politikai koherenciát és demokratikus ellenőrzést eredményezne a kedvezményezett országok számára;

K.  mivel a költségvetési támogatás jelentős pénzkezelési kockázattal jár például az átláthatósággal, az elszámoltathatósággal és a gondos pénzkezeléssel kapcsolatos kihívások tekintetében; mivel a költségvetési támogatás szoros nyomonkövetést és szakpolitikai párbeszédet tesz szükségessé az Unió és a partnerország között a célkitűzések, az elért eredmények és a teljesítménymutatók, valamint a rendszerszintű kockázatelemzés és a kockázatcsökkentési stratégiák tekintetében, melyeket meg kell erősíteni.

Megbízhatósági nyilatkozat

A beszámoló megbízhatósága

1.  üdvözli a Számvevőszék véleményét, miszerint a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alapnak a 2013-as évre vonatkozó végleges éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és az EFA-k pénzügyi szabályzata rendelkezéseinek, valamint a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően tükrözi az EFA-k 2013. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat, és a nettó eszközérték változásait;

2.  elégedetten veszi tudomásul, hogy 2012-höz képest nőtt a visszafizettetések száma és értéke, 2013-ban összesen 24 visszafizettetésre került sor 4,7 millió EUR értékben, míg 2012-ben csak 13-ra 1,3 millió EUR értékben;

3.  mélységesen aggódik azonban amiatt, hogy a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselők még mindig nem tesznek eleget minden esetben annak a szabálynak, hogy a 750 000 eurót meghaladó előfinanszírozási kifizetések esetében a Bizottságnak éves alapon vissza kell fizettetnie a kamatot, és hogy a beszámolóban szereplő kamatbevételek egy része becsléseken alapul;

4.  sajnálja továbbá, hogy a 250 000 és 750 000 EUR közötti előfinanszírozási összegekre felszámított kamatot továbbra sem tekintik pénzügyi bevételnek a pénzügyi kimutatásokban, mert még nem fejezték be a Közös Relex Információs Rendszer (CRIS) fejlesztését;

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

5.  üdvözli a Számvevőszék véleményét, miszerint a 2013-as évről szóló beszámoló alapját képező bevételek és kötelezettségvállalások minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek voltak;

6.  aggodalmát fejezi ki azonban a Számvevőszéknek a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről adott véleménye miatt, mely szerint a EuropeAid központjában és az uniós küldöttségekben alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszerek összességükben csak részben eredményesek a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségének és szabályszerűségének biztosításában;

7.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék becslése szerint a nyolcadik, kilencedik és tizedik EFA kifizetési tranzakcióit jellemző legvalószínűbb hibaarány 3,4%, amely 2012-höz (3%) képest némi növekedést mutat, de még mindig elmarad a 2011-es csúcstól (5,1%);

8.  tudomásul veszi, hogy az EFA 2013-as pénzügyi évéről szóló éves számvevőszéki jelentés szerint az előző évhez képest növekedett a hibaarány, és hogy ez a hibaarány túl magas; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hibaarányt leszorítsa a kitűzött 2%-os célértékre;

9.  tudomásul veszi és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló kifizetéseket a felügyeleti rendszer hiányosságai miatt lényeges hibaszint jellemzi; megállapítja, hogy a kifizetések 27%-a volt hibás, egészen pontosan a vizsgált 165 kifizetési tranzakcióból 45;

10.  tudomásul veszi a mintavétel eredményeit azon projektekkel kapcsolatosan, ahol 130 kifizetés közül 42 volt hibás (32%), és különösen azt a tényt, hogy e 42 kifizetésből 30-nál a hiba számszerűsíthető, és hogy 17 végső tranzakciót engedélyeztek az összes előzetes ellenőrzés végrehajtása után;

11.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2013 májusában felállított kiigazító intézkedési terv ellenére az azonosított hibák típusai javarészt hasonlóak a korábbi évekéihez, nevezetesen hiányoznak a bizonylatok, a kedvezményezettek nem teljesítik a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket és jogosulatlan kiadásokat számolnak el; megállapítja, hogy ezek a hibák az alábbi tevékenységekhez kapcsolódó tranzakciókhoz köthetők: i. programbecslések, ii. támogatások és iii. a Bizottság és nemzetközi szervezetek közötti hozzájárulási megállapodások;

12.  sürgeti a Bizottságot, hogy a kockázatkezelési módszerek, valamint az átfogó ellenőrző és irányítási rendszerek javítására irányuló általános erőfeszítés részeként az együttműködés e konkrét területein fokozza erőfeszítéseit a felállított kiigazító intézkedési terv finomításával, különösen olyan esetekben, amikor a számszerűsíthető hibák arra mutatnak, hogy a nemzetközi szervezet hiányosan ellenőrzi a szerződéses feltételek betartását;

Az ellenőrző mechanizmusok szabályszerűségéhez és hatékonyságához kapcsolódó mechanizmusok

13.  elismeri, hogy az EFA-k végrehajtása magas belső kockázattal jár, mivel számos módszert és különböző teljesítési módokat alkalmaznak (központosított közvetlen irányítás és nem közvetlen irányítás), a szabályok és eljárások gyakran összetettek, többek között a pályázati és szerződés-odaítélési eljárások is, továbbá kiterjedt a földrajzi lefedettség is, és így igen nehéz optimalizálni az ellenőrző rendszereket és megerősíteni az EFA-k finanszírozásának átláthatóságát;

14.  mélységesen aggasztja, hogy a projektekhez kapcsolódó kifizetési tranzakciókat megelőző ellenőrzések tekintetében a Számvevőszék szerint még mindig tapasztalhatók jelentős hiányosságok;

15.  felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeresen felügyelje a különböző szereplők (a Bizottság személyzete és a külső ellenőrök) által végzett előzetes ellenőrzések minőségét és megfelelőségét, még a projektekkel kapcsolatos kifizetések teljesítése előtt, különös tekintettel a politikai és működési kockázatoknak erősen kitett környezetre;

16.  tudomásul veszi, hogy a költségvetés-támogatás (2013-ban 718 millió eurónyi kifizetés az EFA-ból), illetve az ENSZ és hasonló nemzetközi szervezetek által végrehajtott többadományozós projektekhez történő uniós hozzájárulás (2013-ban 458 millió eurónyi kifizetés az EFA-ból) területén a kifizetési feltételek jellege miatt a tranzakciók hibáknak való kitettsége korlátozott;

17.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a külső ellenőrzések és a költségvizsgálatok ellenére ismét találtak hibákat a végső költségelszámolásokban;

18.  sürgeti a Bizottság Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóságát (DG DEVCO), hogy a Számvevőszék 2011-es ajánlásának megfelelően minél hamarabb növelje belső ellenőrzési kapacitását, hogy az hatékonyabban tudja feladatait végezni;

Stratégia és prioritások

19.  hangsúlyozza, hogy valamennyi EFA-tevékenységnek pontosan kell követnie a politikai preferenciákon, valamint gazdasági és pénzügyi hatékonysági kritériumokon alapuló általános stratégiát és prioritási területeket, melyek az irányítás eredményességében, többek között a kockázatkezelés és az ellenőrző tevékenységek, valamint az e célú pénzügyi eszközök konkrét formájában is tükröződnek;

20.  az uniós segélyek eredményességére fektetett megnövekedett hangsúlyra való tekintettel felhívja a figyelmet arra, hogy a Szubszaharai-Afrika a legelmaradottabb térség a millenniumi fejlesztési célok tekintetében, és az egész világon ez az egyetlen térség, ahol az előrejelzések szerint a szegénység aránya nagy valószínűség szerint nem csökken a felére 2015-ig; aggódik amiatt, hogy a szociális szolgáltatásokhoz, különösen az oktatási és a reproduktív egészségügyi ágazathoz nyújtott hivatalos fejlesztési támogatás elmúlt néhány évben csökkenő szintje azzal fenyeget, hogy a humántőke-fejlesztés tekintetében visszájára fordul az előrelépés;

21.  úgy véli, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Afrikában felgyorsítsuk a millenniumi fejlesztési célok kitűzött 2015-ös időpontig való elérését; felhívja a Bizottságot, hogy a számvevőszéki teljesítményértékelés kiindulópontjaként vegye figyelembe a 2015 utáni fejlesztési menetrendet és a fenntartható fejlesztési célkitűzésekről folyó tárgyalások kimenetelét; üdvözli, hogy az Európai Fejlesztési Alapok, amelyek az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok számára a fejlesztési együttműködés keretében nyújtott uniós segély fő eszközét jelentik, a DG DEVCO által 2013-ban kötött új szerződések teljes összegének 45%-át tették ki;

22.  megjegyzi, hogy 2013-ban megállapodás született a 11. Európai Fejlesztési Alap létrehozásáról közel 27 milliárd EUR összértékben (2011-es árakon), azaz gyakorlatilag a források befagyasztásáról a tizedik Európai Fejlesztési Alap szintjén, a Bizottság által javasolt 13%-os növekedéssel szemben, az Unió azon állandó kötelezettségvállalása ellenére, hogy a fejlesztésfinanszírozást növeli az elkövetkező években;

Monitoring és felügyelet

23.  továbbra is komolyan aggasztja, hogy a vezetői információs rendszerben hiányosságok vannak a külső ellenőrzések, a kiadásellenőrzés és a monitoringlátogatások eredményeivel és nyomon követésével kapcsolatban annak ellenére, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt a CRIS rendszerben lévő adatok minőségének javítására;

24.  emlékeztet, hogy a vezetői információs rendszer megbízhatósága és pontossága alapvető szerepet játszik, és ennél most folyamatos nagyobb fokú elővigyázatosságra van szükség; sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit és a CRIS vezetői rendszerben alakítson ki és indítson el új funkciókat, különösen valamennyi ellenőrzési jelentés és értékelési típus nyomon követésére; alapvető fontosságúnak véli az egységes, eredményorientált ellenőrzési rendszereket ahhoz, hogy a stratégiai prioritások kiigazítása érdekében megfelelő és megbízható információk álljanak rendelkezésre az elért eredményekről;

25.  mivel az uniós küldöttségek az EFA-k legnagyobb részét átruházás útján hajtják végre, felkéri a DG DEVCO központját, hogy a CRIS-en keresztül kockázatösszetevőiknek megfelelően következetesen támogassa portfolióik kezelését; ismételten az uniós küldöttségek műveleteinek nyomon követése keretében történő kockázatértékelési lehetőségek jobb kihasználására ösztönöz;

26.  üdvözli a lezárt tranzakciók fennmaradó hibaarányára vonatkozó felmérő tanulmány bevezetését, mint a bevált gyakorlat jó példáját a DG DEVCO irányítási környezetében;

27.  megjegyzi, hogy a 2013-as második tanulmány alapján a becsült hibaarány a DG DEVCO szerint 3,35% (mintegy 228,55 millió EUR), összehasonlítva a Számvevőszék által becsült 3,4%-kal; aggodalommal állapítja meg, hogy a fő okok a kedvezményezett szervezetek által benyújtott kielégítő dokumentáció hiánya, a tranzakciók szabályosságának ellenőrzéséhez szükséges nem megfelelő bizonyítékok miatti hibák, a közbeszerzési eljárásoknak való meg nem felelés és egyes összegek vissza nem fizetése és korrekciójának elmaradása;

28.  véleménye szerint a rangsorolást be lehetne építeni a DG DEVCO által az enyhítő intézkedések végrehajtására kidolgozott cselekvési tervbe úgy, hogy az aggodalomra leginkább okot adó konkrét területekre és a költséghatékonyságot biztosító lehetőségekre fókuszálnak; felszólítja a DG DEVCO-t, hogy éves tevékenységi jelentésében jelezze a cselekvési terv végrehajtása során elért eredményeket és a felmerült konkrét nehézségeket;

29.  véleménye szerint hasznos lesz egyértelműen azonosítani, hogy mely tevékenységalapú költségvetés-tervezési tevékenységek mutatják a legtöbb gyengeséget, hibát és a legmagasabb szintű sebezhetőséget; úgy gondolja, hogy az ellenőrzési költségek ésszerű szinten tartása érdekében e konkrét területek kezelését és elemzését többéves rotációs alapon kellene végezni;

30.  az ellenőrző mechanizmusok költséghatékonyságával kapcsolatban elismeri, hogy a probléma nem az újabb ellenőrzési szintek hozzáadása, hanem az ellenőrzési tevékenységek kerete hatékonyságának fokozása és egymást kiegészítő jellege a jó kormányzás elveinek betartása mellett;

31.  üdvözli valamennyi költség, köztük az igazgatási kiadások, valamint az ellenőrzési és nyomonkövetési rendszerek költségei áttekintésének az éves tevékenységi jelentésbe történő belefoglalását;

32.  üdvözli a külső támogatások kezeléséről szóló jelentések áttekintését, amely immár magában foglalja az egyes megállapított hibákra vonatkozó korrekciós intézkedések összefoglalását és a küldöttségvezetők arra irányuló nyilatkozattételének bevezetését, hogy fokozni fogják elszámoltathatóságukat a globális felelősségvállalási láncban, továbbá az uniós küldöttségek jelentéstételének teljességét;

Költségvetés-támogatás

33.  érdeklődéssel veszi tudomásul és üdvözli a Bizottság új költségvetés-támogatási megközelítésének végrehajtását; megállapítja, hogy 2013-ban összesen 660 millió EUR juttatásban részesültek az új afrikai költségvetés-támogatási műveletek, amelyek részben a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatos kezdeményezés végrehajtására kerültek felhasználásra azon országok támogatására, amelyek lemaradással küzdöttek olyan fontos ágazatokban, mint az egészségügy, a vízellátás, a higiénia, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás;

34.  figyelembe véve a költségvetés-támogatás célját, amely során a hozzájárulásokat közvetlenül a kedvezményezett országok általános költségvetésébe, illetve egy konkrét szakpolitikára vagy célra előirányzott költségvetésbe utalják, ragaszkodik ahhoz, hogy a költségvetés-támogatás tiszteletben tartsa az általános jogosultsági kritériumokat, és azokat szigorúan a partnerországok által elért érdemi eredményekhez kösse; a kockázatmérséklés érdekében örömmel fogadná kötelező erejű kulcsfontosságú teljesítménymutatók meghatározását;

35.  emlékezet arra, hogy az uniós együttműködési stratégia által érintett összes kormányzati területen kitartóan fel kell lépni a csalás és a korrupció ellen; hangsúlyozza, hogy továbbra is jelentős a források elsikkasztásának kockázata, és hogy a korrupció és a csalás a közpénzek kezelésével függ össze;

36.  ismételten emlékeztet arra, hogy mindenfajta folyamatos költségvetés-támogatási programra szigorú és ellenőrizhető kulcsfontosságú teljesítménymutatókat kell alkalmazni; rámutat, hogy hangsúlyt kell helyezni a differenciálás elvének alkalmazására a költségvetés-támogatás folyósítására vonatkozó feltételek tágabb értelmezésének elkerülése érdekében; kéri a korrupció elleni mechanizmusok eltökélt támogatását, mivel a korrupció az egyik olyan kulcsfontosságú kérdés, amely visszaveti a támogatási programok hatékonyságát, és ezáltal csökkenti az uniós fejlesztési együttműködés eredményességét; hangsúlyozza ezért, hogy erősíteni kell az együttműködést a jó kormányzásra irányuló és a korrupció elleni intézkedések érdekében;

37.  helyteleníti, hogy az Unió által folyósított összegek végső felhasználásukkor keverednek a partnerország saját költségvetési forrásaival, és így az uniós támogatások nem követhetők nyomon; az uniós források átláthatóságának és nyomon követhetőségének fokozása érdekében részletes jelentéstételre szólít fel az alapok felhasználásáról;

38.  ezzel kapcsolatban felkéri a Számvevőszéket, hogy fokozott erőkkel foglalkozzon a korrupció kérdésével, igyekezve számszerűsíteni azt, és különjelentéseiben és a Számvevőszék éves tevékenységi jelentésében jelezze a korrupció mértékét;

39.  az ágazati költségvetés-támogatás tekintetében kéri, hogy módszeresen alkalmazzák az ágazati feltételrendszert, illetve erősítsék meg azt, továbbá határozzák meg az uniós beavatkozás megfelelő referenciaértékeit; üdvözölné, ha fokozatosan minden általános költségvetés-támogatási programot ágazati költségvetés-támogatási programmá alakítanának az ellenőrzés és az elszámoltathatóság szintjének növelése és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek fokozott védelme érdekében;

40.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a megfelelő ösztönzőkön alapuló politikai párbeszédet, az ágazati reformok folyamatos nyomon követését, a teljesítményt és az eredmények fenntarthatóságát mérő programok révén, a Bizottságnak a költségvetés-támogatás partnerországokban való végrehajtását szolgáló pénzügyi irányítási rendszere segítségével;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy határozottan támogassa a kedvezményezett országokban a parlamenti ellenőrzési és felügyeleti szervek és kapacitások fejlesztését, többek között a folyamatos technikai segítségnyújtás révén; ragaszkodik ahhoz, hogy a költségvetés-támogatás odaítélésének egyik feltétele egy független nemzeti ellenőrző testület megléte legyen;

42.  határozottan támogatja, hogy az előzetes feltételek, különösen a kívánt makrogazdasági feltételek nemteljesülése esetén a Bizottság le tudja állítani a pénzeszközök átutalását a kedvezményezett országoknak; kéri a Bizottságot, hogy állítsa le a támogatások folyósítását azon országok esetében is, ahol elterjedt a korrupció, és az ellen nem is lépnek fel célzott politikai intézkedések révén;

Együttműködés a nemzetközi szervezetekkel

43.  javasolja, hogy a kooperáció optimalizálása érdekében az új parlamenti ciklus során határozzanak meg további lépéseket a Világbank és az ENSZ intézményeivel való jobb információcsere érdekében;

44.  ismételten hangsúlyozza, hogy a Parlament támogatja a bevált gyakorlatok meghatározását és cseréjét a hasonló és fenntartható bizonyossági alapelvek és az uniós költségvetési szabályoknak való megfelelőségre vonatkozó alapelvek kialakítása érdekében;

45.  az uniós forrásokkal való jobb gazdálkodás érdekében támogatja az ENSZ intézményei által készített ellenőrzési jelentések fokozott közzétételét;

46.  úgy véli, hogy folyamatosan közelíteni kell a megfelelő irányítási rendszereket, valamint a belső és külső ellenőrzést az adatok, a módszerek és az eredmények összehasonlítása céljából;

47.  felszólít arra, hogy tartsák tiszteletben az uniós finanszírozás láthatóságát a több adományozót magában foglaló kezdeményezések során, különösen amikor az uniós pénzeszközöket kockázatos környezetben használják fel;

48.  üdvözli az ENSZ Gyermekalap (UNICEF) és a Világbank, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) közötti kapcsolatoknak az információk és stratégiák cseréjére vonatkozó OLAF-iránymutatások elfogadása révén való elmélyítését;

49.  ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 11. EFA végrehajtása tekintetében a megbízott szervezetek szolgáltatási szerződés keretében további megbízást adhatnak a költségvetés végrehajtására vonatkozóan egyéb, magánjogi szervezeteknek, és így többszörös megbízási viszonyt hozhatnak létre; felszólítja a Bizottságot, hogy alkalmazzon szigorú feltételeket az alvállalkozásokra, és emlékeztet arra, hogy a végrehajtás e módja esetén a megbízott szervezeteknek garanciát kell vállalniuk az Unió pénzügyi érdekeinek magas szintű védelmére;

50.  kéri, hogy sürgősen adjanak további felvilágosítást az alapok összevonásáról (beleértve a vagyonkezelői alapokat is) és a tranzakciók szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázatokról, nevezetesen amikor a Bizottság több adományozó részvételével zajló projekthez nyújtott pénzügyi hozzájárulása úgy valósul meg, hogy a forrásokat összevonják más finanszírozóktól származó befizetésekkel, anélkül, hogy azokat a támogatható kiadások konkrét és azonosítható tételeihez kötnék;

51.  tájékoztatást kér az ellenőrzésekre és irányítási rendszerekre vonatkozóan a Bizottság vagy egyéb kapcsolódó nemzetközi szervezetek által végzett előzetes felmérésekről; ezenkívül tájékoztatást kér a már meglévő rendszerek összehasonlíthatóságának és következetességének szintjéről

52.  tájékoztatást kér azokról a megelőző, enyhítő vagy más intézkedésekről, amelyek abban az esetben alkalmazhatók, amikor eltérnek a vélemények az elérendő megbízhatósági szintre és az összes kiadáshoz kapcsolódó korrelált kockázatra vonatkozóan;

Európai Beruházási Bank beruházási eszköz

53.  ismételten hangsúlyozza, és mély meggyőződése, hogy a Parlament általi mentesítési eljárásnak az Európai Beruházási Bank (EBB) által az Unió nevében kezelt beruházási keretre is vonatkoznia kell, mivel a beruházási keret finanszírozása az uniós adófizetők pénzéből történik;

54.  rámutat arra, hogy az EBB uniós és tagállami pénzeszközök kezelésével összefüggő tevékenységeit érintő számvevőszéki ellenőrzések módja tekintetében az EBB, a Bizottság és a Számvevőszék közötti együttműködést szabályozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikkének (3) bekezdésében említett háromoldalú megállapodást 2015-ben meg kell újítani; kéri az EBB-t, hogy e tekintetben aktualizálja az Európai Számvevőszék feladatkörét, és azt terjesszék ki az Uniótól vagy az Európai Fejlesztési Alapból származó közpénzeket érintő valamennyi új EBB pénzügyi eszközre;

55.  örömmel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék ellenőrzési munkatervébe belevette az EFA beruházási keretének ellenőrzését is, miután a Parlament a 2012. évi mentesítésben kérte azt, és 2015-ben várakozással tekint e különjelentés elé;

56.  elismeri, hogy az EBB rendkívül kockázatos környezetben, nevezetesen a kedvezményezett országok instabilitásából következő politikai kockázat mellett megvalósuló projekteket támogat;

57.  üdvözli az EBB eredményorientált megközelítését, nevezetesen az eredménymérési keret bevezetését, amely lehetővé teszi a projektek megalapozottságának, pénzügyi és gazdasági fenntarthatóságának, valamint az EBB által hozzáadott értéknek a felmérését; kéri, hogy biztosítsák a mérési mutatókról és az elért eredmények konvergenciájáról szóló folyamatos párbeszédet a társult partnerekkel;

58.  rámutat az EBB zéró-tolerancia politikájának fontosságára a csalások és a korrupció terén; emlékeztet arra, hogy kerülni kell a csalásban és korrupcióban bizonyítottan érintett vállalkozások finanszírozását; elégtelennek tartja az EBB jelenlegi – a legutóbbi kiegészítést is magában foglaló – politikáját a nem együttműködő országokat és területeket illetően, és úgy véli, hogy az EBB-nek azonnali hatállyal új felelős adózási politikát kellene elfogadnia, amelynek keretében ellenőrizné a finanszírozott vállalkozások tulajdonosainak hátterét, illetve – amennyiben a finanszírozást multinacionális vállalatnak folyósítja – a támogatás megkezdése előtt működési terület szerinti, országokra lebontott adatokat kérne be a forgalomról, a bevételről és az egyes országokban befizetett adókról;

59.  emlékezet annak fontosságára. hogy az EBB által finanszírozott projekteken keresztül széles körű társadalmi hatást kell gyakorolni, és el kell kerülni a spekulációt, illetve a helyi vállalkozásokat kell előnyben részesíteni; részletes éves értékelést kér az EBB által finanszírozott projektek társadalmi hatásáról;

60.  kéri, hogy uniós támogatást csak olyan pénzügyi közvetítők kaphassanak, amelyek nem offshore pénzügyi központokban működnek, amelyekben jelentős a helyiek tulajdoni részesedése, és amelyek felkészültek az egyes műveleti országokban működő kis- és középvállalkozások sajátosságaihoz igazított, a fejlesztést támogató szemlélet megvalósítására; kéri, hogy az EBB ne működjön együtt az átláthatóság, csalás, korrupció, környezetvédelem és társadalmi hatások tekintetében korábban negatív eredményeket felmutató pénzügyi közvetítőkkel; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek a Bizottsággal közösen össze kell állítania és közzé kell tennie a pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozó szigorú követelmények listáját;

61.  ösztönzi az EBB-t, hogy termelékeny beruházásokat finanszírozzon és szükség esetén a kölcsönöket ötvözze technikai segítségnyújtással a projektek eredményességének fokozása és valódi uniós hozzáadott érték biztosítása érdekében az addicionalitás tekintetében, továbbá hogy fokozza a fejlődésre gyakorolt hatást;

62.  emlékeztet arra, hogy kulcsfontosságú az uniós célkitűzésekkel való összhang, és hogy kellő figyelmet kell fordítani az AKCS-államok támogatásfelhasználási képességére;

63.  felszólít a potenciális helyi szereplők és közvetítők alapos vizsgálatára e szereplők és közvetítők azonosítása és kiválasztása során;

A finanszírozási források ötvözése

64.  tudatában van annak, hogy az ötvözés iránti megnövekedett érdeklődést főként az okozza, hogy a jelentős fejlesztési kihívások együtt járnak az erősen korlátozott közforrásokkal, és ez új, az uniós támogatásokat visszafizetendő forrásokkal kombináló pénzügyi források kialakításához vezet; arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy nyújtson rendszeres, átfogó értékelést a finanszírozási eszközök ötvözése révén finanszírozott tevékenységekről;

65.  tudatában van annak, hogy a támogatások további köz- és magánforrásokkal (például hitelekkel és tőkebefektetésekkel) való ötvözése révén a támogatások jelentős tőkeáttételi hatása és az uniós szakpolitikák erőteljesebb fejlesztő hatása érhető el a további finanszírozás bevonása érdekében;

66.  hangsúlyozza, hogy valamennyi új pénzügyi eszköznek és ötvözésnek összeegyeztethetőnek kell lennie a hivatalos fejlesztési támogatási (ODA) kritériumokon alapuló és a Változtatási programban meghatározott uniós fejlesztéspolitikai célkitűzésekkel; úgy véli, hogy ezen eszközöknek azon uniós prioritásokra kell összpontosítaniuk, amelyek terén a legnagyobb a hozzáadott érték és a stratégiai hatást;

67.  említést tesz az Unió külső együttműködési támogatáskombinációs platformja felülvizsgálatának eredményeiről, melynek eredeti célja, hogy növeljék a forrásokat ötvöző meglévő mechanizmusok és eszközök hatékonyságát, eredményességét és minőségét;

68.  kéri a végrehajtásra vonatkozó egységes követelmények bevezetését az ilyen pénzügyi tevékenységek tekintetében, valamint bevált gyakorlatok és jogosultsági és értékelési kritériumok meghatározását; úgy véli, hogy a következetes irányítási szabályok – például a strukturált jelentéstétel, egyértelmű felügyeleti keretek és feltételek – segítségével csökkenteni lehet a tranzakciós költségeket, illetve a kétszeres kifizetéseket, a nagyobb mértékű átláthatóságnak és elszámoltathatóságnak köszönhetően;

69.  annak érdekében, hogy a Parlament gyakorolhassa ellenőrzési és egyetértési hatáskörét, felszólít arra, hogy rendszeresen készítsenek jelentést a Parlament számára a szóban forgó pénzügyi eszközök használatáról és az általuk elért eredményekről, különösen a pénzügyi és nem pénzügyi pozitív hatásokat és kiegészítő jelleget illetően;

Uniós segítség a Kongói Demokratikus Köztársaságban

70.  ismételten hangsúlyozza álláspontját a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) tapasztalható aggasztó helyzetre vonatkozóan, különösen az igazságügyi rendszer reformja, valamint a jogállamiság helyzete, az államháztartás és a decentralizálódás kérdése tekintetében;

71.  üdvözli a Számvevőszék az Európai Unió EFA eszközökből finanszírozott fejlesztési segítségnyújtására vonatkozó értékelését; egyetért azzal, hogy a politikai akarat és a felvevőképesség hiánya jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban a kormányzás javítása terén csak minimális sikereket értek el;

72.  elismeri, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság az általános vélekedés szerint a világ egyik leginstabilabb állama; határozottan javasolja, hogy a fejlődés megbízható értékelése érdekében alakítsanak ki kötelező fő eredményességi mutatókat és referenciaértékeket; ezenkívül határozottan javasolja, hogy a fő teljesítménymutatókat és referenciaértékeket megvalósítható módon alakítsák ki;

73.  kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy bocsássák rendelkezésre a KDK-ban megvalósuló európai fejlesztési támogatás prioritásainak legfrissebb listáját a tavalyi mentesítési jelentés nyomon követéseként, amely javasolja, hogy a jobb és célzottabb fejlesztési stratégia érdekében korlátozzák a prioritások számát;

A Haiti számára nyújtott uniós támogatás

74.  ismételten hangsúlyozza, hogy összességében elégedett a Bizottság szolgálatai által a 2010-es haiti földrengésre válaszul elvégzett munkával és a megtett erőfeszítésekkel, melyekre az Unió küldöttsége és annak személyzete számára rendkívül kritikus körülmények között került sor; üdvözli, hogy a Bizottság képes volt kifizetéseket és folyósításokat visszatartani annak következtében, hogy a haiti kormány nem ért el elégséges előrehaladást a pénzgazdálkodás terén, és hiányosságok mutatkoztak a nemzeti közbeszerzési eljárásokban;

75.  tudomásul veszi a Számvevőszék által a koordináció terén megállapított hiányosságokat, és ebben a tekintetben hangsúlyozza az adományozók és a Bizottság szolgálatai közti szoros koordináció fenntartásának fontosságát; kéri a humanitárius és a fejlesztési támogatás folyamatos hangsúlyozását, szorosabb kapcsolatot létrehozva a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés (LRRD) között az ezeket végző szolgálatok közötti állandó platformon keresztül; úgy véli, hogy ahol csak lehet, integrált megközelítést kell alkalmazni, egyértelműen meghatározott koordinációs célkitűzésekkel, továbbá az ECHO és a EuropeAid közötti koherens országstratégiával, megosztva egymással a bevált gyakorlatokat; felkéri a Bizottságot, hogy kezdjen párbeszédet a Parlamenttel; továbbá úgy véli, hogy a helyi civil társadalom bevonása megerősítheti a helyi tudásbázis felhasználását;

76.  emlékeztet a Költségvetési Ellenőrző Bizottság küldöttségének 2012. februári haiti látogatását követő ajánlásokra, ismételten ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós fejlesztési támogatás nyomon követhetősége és elszámoltathatósága lényeges kérdés, különösen a tekintetben, hogy a költségvetés-támogatást egy adott teljesítménycéllal kapcsolják össze; kéri, hogy a Bizottság és az EKSZ helyezzen hangsúlyt az ágazati költségvetés-támogatásra vonatkozó feltételességi mátrixra;

77.  emlékeztet arra, hogy az „államépítési” intézkedések az Unió fejlesztési stratégiájának központi elemei, és bármilyen válsághelyzeti cselekvési terv sarokkövei; kéri a helyes szakpolitikai mix meghatározását az uniós beavatkozással összhangban;

78.  úgy véli, hogy az ilyen válsághelyzetek és instabil helyzetek új megközelítések kialakítását teszik szükségessé, különösen az olyan tevékenységek tekintetében, mint például 1. a kockázatmeghatározás a különböző operatív szinteken, 2. a valószínűsíthető következményekre vonatkozó előrejelzések elkészítése, valamint 3. olyan eszközök tervezése, amelyek csökkentik a kockázatokat és a potenciális katasztrófákat, valamint felkészítenek azokra, és amelyek lehetővé teszik a megfelelő szintű rugalmasságot, és a különböző területek szakértőinek mozgósítását;

79.  arra ösztönzi a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy módszeresebben és közösen dolgozzák ki a katasztrófakezelési ciklus négy szakaszát; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy tájékoztassák a Parlamentet az elért előrehaladásról, különös tekintettel a kockázatkezelésre és a katasztrófákat követő időszakokban a programok célkitűzéseinek végrehajtására és elérésére való felkészültségre;

80.  emlékeztet arra, hogy ilyen válsághelyzetekben az uniós beavatkozás sikerének előfeltételeként megfelelő figyelmet kell szentelni a katasztrófakockázat-csökkentést célzó nemzeti irányítási keret megbízhatóságára és működésének hatékonyságára;

Az Európai Fejlesztési Alap jövője

81.  javasolja, hogy az EFA jövőbeni tevékenységeire vonatkozó stratégiákat és prioritásokat pontosan határozzák meg, és hogy a pénzügyi eszközök rendszerét erre az alapra kell építeni, tiszteletben tartva a hatékonyság és az átláthatóság elvét;

82.  sajnálja, hogy az EFA nem került bele az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom rendeletbe;

83.  emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodott abban, hogy a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások kimeneteléből adódóan szükségessé váló módosítások beillesztése érdekében felülvizsgálják e pénzügyi szabályokat, többek között az EFA uniós költségvetésbe történő beemelését illetően; ismét felkéri a Tanácsot és a tagállamokat, hogy egyezzenek meg az EFA uniós költségvetésbe történő teljes beemeléséről;

84.  úgy véli, hogy az új parlamenti ciklus új politikai lehetőséget nyújt az uniós intézmények ösztönzésére, hogy a közeljövőben elemzést és értékelést kezdeményezzenek a jelenleg érvényes Cotonoui Megállapodás 2020 utáni időszakra vonatkozó lehetséges felváltására vonatkozó forgatókönyvről; emlékeztet arra, hogy a Parlament véleménye szerint az EFA-t a lehető leghamarabb be kell építeni az általános költségvetésbe;

85.  azon a véleményen van, hogy az EFA általános költségvetésbe való integrálása megerősíti a demokratikus ellenőrzést azáltal, hogy bevonja a Parlamentet a stratégiai prioritások meghatározásába a források elosztása tekintetében és hatékonyabb végrehajtást is biztosít, jobb koordinációs mechanizmusokkal mind a Bizottság központjában, mind pedig helyi szinten; ismételten felkéri a Bizottságot, hogy következő értékelésében kellőképpen vegye figyelembe a tagállamok számára az EFA bevonásával járó pénzügyi hatásokat és a tagállamokra vonatkozó, kötelezően alkalmazandó hozzájárulási kulcsokat;

86.  úgy véli, hogy az EFA szabályainak egyszerűsítése és közelítése valószínűleg csökkenteni fogja a hibák és hiányosságok kockázatát, és növelni fogja az átláthatóságot és a jogbiztonságot; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy javasoljon egy egységes, valamennyi EFA-ra kiterjedő pénzügyi szabályzatot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 11. EFA-ra vonatkozó jövőbeni megállapodásról szóló tárgyalások keretében a Bizottság nem tett javaslatot az EFA irányításának egyszerűsítését célzó egységes pénzügyi szabályzatra;

A Parlament állásfoglalásainak nyomon követése

87.  felkéri a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésébe foglalja bele a Parlament éves mentesítési jelentésében foglalt parlamenti ajánlások nyomon követésének áttekintését.

(1) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(2) HL C 401., 2014.11.13., 264. o.
(3) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.
(4) HL L 287., 2010.11.4., 3. o.
(5) HL L 314., 2001.11.30., 1. o. és HL L 324., 2001.12.7., 1. o.
(6) HL L 156., 1998.5.29., 108. o.
(7) HL L 317., 2000.12.15., 355. o.
(8) HL L 247., 2006.9.9., 32. o.
(9) HL L 191., 1998.7.7., 53. o.
(10) HL L 83., 2003.4.1., 1. o.
(11) HL L 78., 2008.3.19., 1. o.
(12) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(13) HL C 401., 2014.11.13., 264. o.
(14) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.
(15) HL L 287., 2010.11.4., 3. o.
(16) HL L 314., 2001.11.30., 1. o. és HL L 324., 2001.12.7., 1. o.
(17) HL L 156., 1998.5.29., 108. o.
(18) HL L 317., 2000.12.15., 355. o.
(19) HL L 247., 2006.9.9., 32. o.
(20) HL L 191., 1998.7.7., 53. o.
(21) HL L 83., 2003.4.1., 1. o.
(22) HL L 78., 2008.3.19., 1. o.


2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Európai Parlament
PDF 640kWORD 276k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament (2014/2078(DEC))
P8_TA(2015)0121A8-0082/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – C8‑0147/2014)(2),

–  tekintettel a 2013. évi költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésre (I. szakasz – Európai Parlament)(3),

–  tekintettel a belső ellenőr 2013-as pénzügyi évről szóló éves jelentésére,

–  tekintettel a Számvevőszék 2013-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(4),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(5),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére és 318. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzatról szóló 2005. április 27-i elnökségi határozatra(8), és különösen annak 13. cikkére,

–  tekintettel a 2013-as költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról (I., II., IV., V., VI., VII., VIII., IX. és X. szakasz) szóló, 2012. február 16-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a Parlamentnek a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó bevételi és kiadási becsléseiről szóló, 2012. március 29-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére, 98. cikkének (3) bekezdésére, valamint V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8‑0082/2015),

A.  mivel az elnök 2014. június 25-én elfogadta a Parlament 2013-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolását;

B.  mivel a főtitkár mint felhatalmazás útján engedélyezésre jogosult főtisztviselő, 2014. november 6-án megalapozott bizonyossággal igazolta, hogy a Parlament költségvetéséhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használták fel;

C.  mivel a számvevőszéki jelentés szerint a 2013. évi igazgatási kiadások tekintetében minden intézmény kielégítően működtette a 966/2012/EK, Euratom rendeletben előírt felügyeleti és kontrollrendszereket;

D.  mivel a 966/2012/EU, Euratom rendelet 166. cikkének (1) bekezdése szerint minden uniós intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket a Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek követésére;

1.  mentesítést ad elnöke számára az Európai Parlament 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak és az európai adatvédelmi biztosnak, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament (2014/2078(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, I. szakasz – Európai Parlament,

–  tekintettel az európai ombudsman 2015. február 26-i határozatára, amelyben lezárta a visszaélések bejelentéséről szóló, OI/1/2014/PMC számú, saját kezdeményezésű vizsgálatát,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére, 98. cikkének (3) bekezdésére, valamint V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0082/2015),

A.  mivel a Parlament számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy megalapozott bizonyosságra tett szert arra nézve, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad a Parlament pénzügyi helyzetéről, és hogy nincs tudomása olyan ügyekről, amelyek miatt fenntartását kellett volna kifejeznie;

B.  mivel az ellenőrzés során a Számvevőszék nem talált jelentős hiányosságokat a Parlament vonatkozásában vizsgált területeken, továbbá a 2013. évi igazgatási kiadások tekintetében a felügyeleti és kontrollrendszereket hatékonynak találta;

C.  mivel a szokásos eljárásnak megfelelően a Költségvetési Ellenőrző Bizottság kérdőívet küldött a Parlament igazgatási szerveihez és a válaszok többségét a Költségvetési Ellenőrző Bizottság a költségvetésért felelős alelnökök, a főtitkár és a belső ellenőr jelenlétében megvitatta; mivel most első alkalommal a képviselők számos kérdését nem válaszolták meg sem szóban, sem pedig írásban, ami megfosztja a Parlamentet a mentesítésekhez kapcsolódó egyes lényeges kérdésekben való megalapozott döntéshozatalhoz szükséges információktól;

D.  mivel a vizsgálat szükséges annak biztosításához, hogy a Parlament igazgatása és politikai vezetősége elszámoljon az uniós polgárok felé; mivel a közpénzek kezelése terén mindig lehet javulást elérni a minőség, a hatékonyság és az eredményesség tekintetében;

E.  mivel a Számvevőszék 2014. július 11-én elfogadott jelentése kimondja, hogy az uniós költségvetésben körülbelül évi 114 millió eurós megtakarítást lehetne elérni, ha az Európai Parlament központosítaná tevékenységeit;

F.  mivel az összes intézmény közül egyedül a Parlament az, amely nem a főtitkárnak vagy egy alelnöknek ad mentesítést, hanem elnökének;

Az Európai Parlament beszámolója

1.  megállapítja, hogy a Parlament 2013-ban összesen 1 750 463 939 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett, ami az uniós intézmények 2013. évi igazgatási kiadásaira elkülönített többéves pénzügyi keret V. fejezetének 19,07%-át tette ki, ami összességében 1,9%-os növekedést jelentett a 2012. évi költségvetéshez képest (1 717 868 121 EUR);

2.  tudomásul veszi, hogy a könyvelésben 2013. december 31-én bevételként szereplő összeg 158 117 371 EUR (2012: 175 541 860 EUR), ebből 25 991 783 EUR címzett bevétel (2012: 22 274 843 EUR);

3.  tudomásul veszi, hogy a kötelezettségvállalások 70%-át négy fejezet tette ki: a 10. fejezet (Az Európai Parlament képviselői), a 12. fejezet (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak), a 20. fejezet (Ingatlanok és járulékos költségek), valamint a 42. fejezet (Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos költségek);

4.  tudomásul veszi az alábbi adatokat, melyek alapján a Parlament 2013-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:

a)  Rendelkezésre álló előirányzatok (EUR)

2013-as előirányzatok:

1 750 463 939

a 2012-es pénzügyi évből nem automatikusan áthozott összegek:

0

a 2012-es pénzügyi évből automatikusan áthozott összegek:

305 457 875

címzett bevételeknek megfelelő előirányzatok 2013-ban:

25 991 783

címzett bevételeknek megfelelő áthozatal 2012-ből:

106 900 532

Összesen:

2 188 814 129

b)  Az előirányzatok felhasználása a 2013-as pénzügyi évben (EUR)

kötelezettségvállalások:

2 162 476 429

végrehajtott kifizetések:

1 769 756 705

automatikusan átvitt előirányzatok, beleértve a címzett bevételekből származókat:

384 709 057

nem automatikusan átvitt előirányzatok:

734 000

törölt előirányzatok:

33 114 755

c)  Költségvetési bevételek (EUR)

2013-ban beérkezett:

158 117 371

d)  2013. december 31-i teljes mérleg (EUR)

1 573 957 198

5.  tudomásul veszi, hogy 2013-ban a Parlament költségvetésébe bejegyzett előirányzatok 99,02%-át kötötték le 0,8%-os törlési arány mellett, és a korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is igen magas költségvetés-végrehajtási arányt sikerült elérni;

6.  rámutat azonban arra, hogy a költségvetés végrehajtásában szereplő ilyen magas százalékarányból nem tűnik ki, hogy az magában foglalja azt, hogy az év végén a különböző költségvetési sorok maradványösszegeit átcsoportosítják az ingatlanok javára, elsősorban azért, hogy a későbbi kamatfizetések csökkentése érekében előtörlesszék a tőkefizetéseket; ennélfogva már a maradványösszeg-átcsoportosításokkal kapcsolatos eljárás kezdete előtt meg kívánja kapni a költségvetés végrehajtására vonatkozó számadatot;

7.  ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy előzetes előirányzati fejezetekből és egyéb forrásokból 54 000 000 eurót csoportosítottak át a fő luxembourgi építkezési projekt, a Konrad Adenauer épület (KAD) kibővítésének és modernizálásának finanszírozására;

8.  megérti, hogy ennek eredményeképpen a becslések szerint mintegy 18 100 000 euróval csökkennek a költségek az építési és a kölcsöntörlesztési időszak során; emlékezteti azonban illetékes szerveit, hogy az épületekkel kapcsolatos előtörlesztésnek és visszafizetésnek a költségvetési stratégia részét kell képeznie; felszólítja tehát illetékes szerveit, hogy a Parlament ingatlanpolitikáját a későbbi vásárlások tekintetében kellően egyértelmű költségvetéssel lássa el;

9.  emlékezteti igazgatását, hogy a Parlament több alkalommal felszólított ingatlanpolitikájának a költségvetésbe való integrálására; elvárja, hogy erre a 2016. költségvetési évben sor kerüljön;

10.  kifogásolja a 2013-ra átvitt 305 457 875 EUR összeg növekvő szintjét (2012: 222 900 384 EUR);

A Számvevőszék által a 2013. évi beszámoló megbízhatóságára és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan kiadott vélemények

11.  elismerően nyugtázza, hogy az ellenőrzés nem talált jelentős hiányosságokat a Parlament vonatkozásában vizsgált területeken;

12.  emlékeztet, hogy a Számvevőszék valamennyi uniós intézménynél külön, egyetlen szakpolitikai csoportként értékeli az igazgatási és egyéb kiadásokat;

13.  tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék megállapításai szerint a tranzakciótesztek alapján a szakpolitika-csoporton belül a legvalószínűbb hibaarány 1%, így lényegi hiba nincs, és a felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek;

14.  megállapítja, hogy a szóban forgó ellenőrzés során 153 kifizetési tranzakcióból álló mintát vizsgáltak, ebből 95 személyzeti kiadáshoz kapcsolódót, 17 ingatlannal kapcsolatos kiadáshoz kapcsolódót és 41 egyéb kiadáshoz kapcsolódót; hangsúlyozza, hogy az igazgatási és egyéb kiadások alacsony kockázatú területnek számítanak és felhívja a Számvevőszék figyelmét, hogy elemzését a több hibára lehetőséget nyújtó területekre összpontosítsa, például a közbeszerzési eljárások be nem tartására, az ingatlanokkal kapcsolatos kiadásokra és a szerződések teljesítésére;

15.  emlékeztet arra, hogy jelentős megtakarításokat lehetne elérni, ha a Parlament egyetlen székhelyen működne;

A belső ellenőr éves jelentése

16.  megállapítja, hogy az illetékes bizottság 2015. január 26-i ülésén a belső ellenőr ismertette a 2014. július 23-án aláírt éves jelentését és elmondta, hogy 2013-ban a Parlament igazgatása tekintetében az alábbi ellenőrzési tevékenységet végezte el:

   konzultációt folytatott a parlamenti bizottságok és parlamentközi küldöttségek reprezentációs és vendéglátási kiadásairól;
   a belső ellenőrzési jelentésekben javasolt, folyamatban lévő fellépések keresztirányú nyomon követése – 2013., I. és II. szakasz;
   a STOA (Tudományos és Technológiai Alternatívák Értékelése) számára igénybe vett külső szakértelem ellenőrzése;
   a Konrad Adenauer (KAD) épület építési projektjének rendszeres ellenőrzése – 1. szakasz: Projektirányítási és -menedzsment rendszerek;
   az új pénzügyi irányítási rendszerrel kapcsolatos projekt felülvizsgálata – 1. szakasz: A projekt tárgya, irányítás, források és kockázatkezelés;
   az Uniós Külső Politikák Főigazgatósága külső szakértőinek ellenőrzése;
   a tájékoztatási irodák és az előlegkiadások elszámolási folyamatának ellenőrzése;

17.  a Konrad Adenauer (KAD) épület építési projektje ellenőrzésének felülvizsgálata kapcsán kiemeli, hogy:

   a projekt teljes időszaka alatt biztosítani kell a luxemburgi hatóságokkal való partnerség hatékonyságát és eredményességét;
   a projekt teljes időszaka alatt megfelelő számú személyzetet kell biztosítani a KAD-projekthez;
   alaposabban meg kell határozni és tisztázni kell az „SI KAD PE” ingatlancéggel megkötött bérleti szerződés végrehajtására vonatkozó pénzgazdálkodási és kontrolleljárásokat;

18.  kéri, hogy 2015. május 20-ig készüljön rövid összefoglaló (három oldal) a Belső Ellenőrzési Szolgálat éves jelentésében foglalt legfontosabb bírálatokról;

A Parlament belső ellenőrzési keretrendszerének ellenőrzése

19.  nyugtázza, hogy a későbbi nyomon követési ellenőrzéseket követően 2013 végén az eredetileg meghatározott 452 intézkedés közül még 13 intézkedés nem volt végrehajtva; tudomásul veszi az említett 13 intézkedés közül 4 esetében elért haladást, ami lehetővé tette, hogy a fennmaradó kockázat minősítését „jelentősről” „mérsékeltre” módosítsák;

20.  felhívja az osztályok és a központi szolgálatok vezetését, hogy haladéktalanul hajtsák végre a fennmaradó végre nem hajtott intézkedéseket; felhívja ezeket, hogy tartsanak be szorosabb ütemtervet a végrehajtandó intézkedések vonatkozásában; felkéri a belső ellenőrt, hogy folyamatosan tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot az ezen intézkedésekkel kapcsolatban elért haladásról; felhívja ezeket arra is, hogy számszerűsítsék az ezen állásfoglalásban javasolt új intézkedések költségeit és az általuk elérhető megtakarításokat, és foglalják bele ezeket a 2013-as mentesítés nyomon követésébe;

A 2012. évi mentesítési állásfoglalás nyomon követése

21.  tudomásul veszi a 2012. évi mentesítési állásfoglalásra a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által 2014. október 28-án adott írásbeli válaszokat, valamint a Parlament 2012. évi mentesítési állásfoglalásában feltett kérdésekre és kérésekre a főtitkár által adott válaszokat, valamint a képviselők azt követő eszmecseréjét; sajnálja, hogy az Európai Parlament egyes ajánlásaihoz nem társult megfelelő nyomonkövetés;

22.  megjegyzi, hogy a képviselői asszisztensekre vonatkozó új szabályzat ötödik éve tartó végrehajtása nyomán 2014 végéig be kellett volna nyújtani az értékelést, amire a főtitkár a 2012-es mentesítéshez kapcsolódó európai parlamenti ajánlások nyomonkövetésével kapcsolatban adott szóbeli és írásbeli válaszaiban vállalt kötelezettséget; kéri, hogy az értékelést az előző jogalkotási ciklusban dolgozó, és továbbra is az Európai Parlamentben működő akkreditált parlamenti asszisztensek (APA) képviselőivel együttműködésben készítsék el, és 2015. június 30-ig nyújtsák be, továbbá, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot tájékoztassák az értékelés eredményeiről; kiemeli, hogy 2013. december 31-én 1763 akkreditált parlamenti asszisztens állt alkalmazásban a Parlamentnél;

23.  megállapítja, hogy az étkeztetésért felelős szolgálat hiánya 2013 végén 3 500 000 EUR volt; meglepetésének ad hangot amiatt, hogy a vendégek számának 2002 és 2011 közötti nagyjából 150%-os emelkedése nem adott lehetőséget egy egyensúlyban lévő pénzügyi helyzet megteremtésére; az Elnökség által 2013. június 10-én jóváhagyott második árkiigazítás fényében megismétli kérését, hogy a Parlament árpolitikája ne térjen el más intézmények gyakorlatától; rámutat például a Bizottság éttermeiben és kávézóiban tapasztalható eltérő árstruktúrákra; rámutat továbbá arra, hogy az ételek árának jelentős emelkedése nem járt együtt a kínálat minőségének vagy változatosságának javulásával, éppen ellenkezőleg, e téren jelentős visszaesés tapasztalható;

24.  felmerül a kérdés, hogy miért túlárazott a parlamenti bizottsági ülések helyszínéül szolgáló egyes termek bejáratánál kínált kávé, amely 20%-kal drágább az azonos típusú kávéautomatákból vagy a parlamenti kávézókban beszerezhető társainál; rámutat arra, hogy a szolgáltatást ugyanaz az étkeztetésért felelős cég nyújtja, amely a Parlamentben elhelyezett Nespresso automatákat is üzemelteti; úgy véli, magyarázatot igényel a Parlament és az említett cég közötti szerződés meghosszabbításával összefüggésben felmerülő többletköltség;

25.  úgy véli, kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a kis- és középvállalkozások (kkv-k) valamennyi uniós koncessziós piachoz való hozzáférési lehetőségei javításának; úgy véli, hogy a brüsszeli székhelyen az étkeztetésért felelős vállalatnak adott európai parlamenti koncesszió akadályozza a szabad versenyt, mivel a többi kis- és középvállalkozást megfosztja a kevéssel ezelőttig általuk élvezett kereskedelmi jogoktól és üzleti lehetőségektől; a koncessziós szerződésekben bizonyos fokú rugalmasság bevezetésének megfontolására szólít fel annak biztosítása érdekében, hogy más piaci szereplők ténylegesen és megkülönböztetéstől mentesen férjenek hozzá az adott szolgáltatások nyújtásához; úgy véli, hogy ez elő fogja segíteni a források optimális felhasználását és jobb minőségű szolgáltatásokat biztosít kedvezőbb áron;

A Parlament 2013-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítése

26.  tudomásul veszi a költségvetésért felelős alelnökök, a főtitkár és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által a Számvevőszék illetékes tagja és a belső ellenőr jelenlétében 2015. január 26-án folytatott eszmecserét;

27.  megismétli, hogy a Parlament irányító szervei és vezetése felelősek a Parlament rendelkezésére bocsátott forrásokért a mentesítés során, és hogy ezért az egész döntéshozatali eljárásnak teljes mértékben átlátható, pontos és helytálló módon kell számot adnia az uniós polgároknak arról, hogy a Parlament miként hozza meg döntéseit és mire használja a rendelkezésére álló forrásokat;

28.  kifogásolja, hogy a főtitkár nem válaszolt a képviselők számos kérdésére; megismétli, hogy az európai parlamenti költségvetés múlt- és jövőbeli végrehajtásának hatékony ellenőrzéséhez elengedhetetlen a parlamenti adminisztráció és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság közötti szoros együttműködés; következésképpen felszólítja a főtitkárt, hogy töltse ki a kérdőívet és adjon választ írásban az alábbi kérdésekre:

Az Európai Parlamentre vonatkozó stratégiai végrehajtási keret

Stratégiai dokumentumok

Az erőforrás-hatékonysági intézkedésekkel kapcsolatos stratégia

Európai parlamenti képviselők

Kommunikációs FőigazgatóságKommunikációs stratégia és a 2014-es választásokkal kapcsolatos tájékoztató kampány előkészítése

Akkreditált parlamenti asszisztensek (APA)

Infrastrukturális és Logisztikai FőigazgatóságÉtkeztetési szolgáltatások

Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság

   a) Az Európai Parlament számára készített stratégiai végrehajtási keret (Strategic Execution Framework, SEF) 2014. június 3-i bemutatásakor a főtitkár jelezte, hogy a SEF a Palo Alto-i (Kalifornia) Stanford School of Engineering berkeiben kidolgozott tudományos elméleten alapul. Kifejtené-e a főtitkár, hogy milyen út vagy eljárás vezetett ahhoz, hogy az EP-nek készített SEF-et erre az elméletre alapozzák? Más egyetemek vagy szakintézmények, például európai szakintézmények, vagy más nemzetközi intézmények által kidolgozott más elméleteket is számításba vettek, vizsgáltak vagy összehasonlítottak-e, mielőtt a Standford elméletét választották? Ha igen, miért a Standford School of Engineering elméletét választották? Hogyan és ki(k) hozta (hozták) meg a döntést?
   b) A Stanford elméletének használata ingyenes, vagy azért valamiféle díjat kell esetleg fizetni? Ha igen, mennyibe kerül?
   c) A SEF kidolgozása keretében kellett-e az Európai Parlament személyzetének speciális képzéseket tartani a Stanfordon vagy más felsőoktatási intézményben? Ha igen, a személyzet mely tagjai (besorolási fokozat és beosztás) vettek részt a képzésen és fejenként mennyibe kerültek a képzések? A jövőben lesz-e szükség további képzésekre is? Ha igen, mennyibe fog kerülni?
   d) A SEF-fel kapcsolatban tervezik-e, hogy vitát indítanak a szolgálatok között, valamint a személyzeti bizottsággal és a szakszervezetekkel? Hogyan alkalmazzák majd a SEF-et, mi lesz a végrehajtási határideje és mekkora lesz a várható költsége?
   e) Az elmúlt hónapok folyamán a főtitkár egy sor stratégiai dokumentumot nyújtott be az Elnökségének a Parlament működéséről, ami döntő hatással lesz nem csak az adminisztratív életre, hanem a Parlamentnek az uniós jogalkotással és szakpolitikákkal kapcsolatos megközelítésére is. Tekintettel e dokumentumok jelentőségére munkánk megszervezése és jövőbeli alakítása szempontjából, miért nem gondoskodtak arról, hogy az EP Elnökségén kívül minden más érintett felet is bevonjanak a megbeszélésekbe és a döntéshozatalba?
   f) Az ülések új időbeosztásának előterjesztése és alkalmazása előtt készítettek-e vizsgálatot arról, hogy ezek az időbeosztásbeli változások milyen hatást gyakorolnak a képviselők munkaszervezésére (az ülések idősávjának korlátozása, munkatalálkozók, szervezetekkel és polgárokkal stb. való találkozók a hivatalos üléseken kívül)? Miért nem konzultáltak a képviselőkkel egy olyan döntésről, amely ilyen közvetlen módon érinti a munkájukat?
   g) Hogyan értékelhetők a képviselőknek nyújtott parlamenti szolgáltatások egyablakos rendszere első hónapjainak eredményei?
   h) Az e kampány részét képező és 2014. májusban megtartott európai ifjúsági találkozóra 5000 fiatalt hívtak meg Strasbourgba. Ezen esemény előkészítésekor figyelembe vették-e az európai gazdasági helyzetet, és azt, hogy egy ekkora esemény kiadásai milyen képet közvetíthetnek az európai fiatalok felé?
   i) Sikeresnek tartják-e általánosságban a „VEDD ÉSZRE! TÉGY ÉRTE! LÉGY RÉSZE!” koncepcióját? Milyen teljesítménymutatókkal lehet mérni ezt a sikert? A választások után miként alkalmazzák ezt a koncepciót, és készült-e felmérő/értékelő jelentés az EP jogalkotásra és értékekre vonatkozó kampányai után? Kérjük, biztosítsák a Költségvetési Ellenőrző Bizottság számára az értékelés másolatát.
   j) Milyen módon mérték fel/értékelték az Európai Parlament szerepével kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló, 2012–2014-es, több évre szóló támogatási programot, továbbá ezeket az értékeléseket a Költségvetési Ellenőrző Bizottság rendelkezésére lehet-e bocsátani?
   k) Értékelték-e már az új parlamenti ciklus alkalmával elindított „APA-PEOPLE”, az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételére szolgáló eszköz hatékonyságát?
   l) Mi az oka annak, hogy néhány akkreditált képviselői asszisztenst csak jó néhány hónapos késedelemmel vettek fel az EP megfelelő levelezési listáiba (a 8. jogalkotási ciklusban dolgozó asszisztensek, Brüsszel), ami megakadályozta őket abban, hogy megkapják a munkájukkal kapcsolatos információkat? Sor került-e intézkedésekre?
   m) Szeretnénk tudni annak okát, hogy az SQM épületben miért magasabbak 25%-kal az árak, mint az ASP étkezdéjében, valamint azt, hogy ez nem gátolja-e azt a szándékot, hogy csökkentsék a vendégek számát az ASP túlzsúfolt étkezdéjében?
   n) A közelmúltbeli behatolásokat, nevezetesen a kurd tüntetők 2014. október 7-i behatolását követően milyen intézkedéseket határoztak meg a biztonság fokozására? Frissíteni fogják-e az új átfogó biztonsági koncepciót?
   o) Beszerzett-e már a Parlament az autók rendszámát felismerő elektronikus rendszert? Mi volt ennek a költsége? Beszerelték és alkalmazták-e ezt a rendszert a parkoló bejáratainál annak ellenőrzésére, hogy a rendszámtábla megfelel-e a belépőkártyán szereplő információknak?

29.  javasolja, hogy az Európai Parlament politikai és igazgatási tevékenységének jobb átláthatósága és nagyobb hatékonysága érdekében valamennyi ülés napirendjéről és jegyzőkönyvéről, valamint az EP döntéshozó szervei által hozott határozatokról haladéktalanul és rendszeres jelleggel tájékoztassák valamennyi képviselőt, a parlamenti dolgozókat és általában véve a közvéleményt; emlékeztet arra, hogy az eljárási szabályzatért felelős egykori bizottság mennyire hasznosnak bizonyult az Európai Parlament szabályozási folyamatának és belső ügyeinek átlátható és nyilvános megvitatását és javítását szolgáló fórumként; ebben az értelemben javasolja egy, az eljárási szabályzatért és a belső ügyekért felelős, semleges létrehozását, amely lehetővé tenné e kérdések megvitatását, majd szentesítését az Európai Parlament plénuma által;

30.  komolyan aggasztja, hogy az Európai Parlament a 2013–2014-es időszakban 17 800 000 eurót fordított az intézményi választási kampányban körvonalazott promóciós tevékenységekre, miközben a 2014. évi európai parlamenti választásokon a részvételi arány 42,54%-ra csökkent (2009: 43%); az európai parlamenti választások vonzerejének a tagállamokban való fokozására irányuló új stratégia elfogadását ösztönzi;

31.  kiemeli, hogy 2015 júniusára várható a 2014. évi választások kommunikációs stratégiájának utólagos külső értékelő jelentése; kéri, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot tájékoztassák a közzététel időpontjáról; elvárja, hogy a jelentésben szerepeljen a források részletes elemzése;

32.  megállapítja, hogy az Európai Parlament Eurobarométer-felmérése (EB/EP 82,5) szerint a 2014-es választási kampány során a válaszadók 23%-a igen kedvezőtlen, míg 43%-uk semleges véleménnyel volt az Európai Parlamentről; rámutat, hogy a médiaelemzésekből az a következtetés vonható le, hogy a kedvezőtlen vélemény gyakran a képviselőkre vonatkozó pénzügyi szabályozáshoz – például a juttatásokhoz, tiszteletdíjakhoz –, és általánosságban az Európai Parlament költségvetéséhez kapcsolódik; ennélfogva meggyőződése, hogy például az általános költségtérítés teljes körű átláthatósága és elszámolása mellett strukturális javulásra van szükség az Európai Parlamentbe vetett bizalomnak és az Európai Parlament támogatásának a javítására;

33.  tudomásul veszi az új Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatóságának létrehozását, amely független tudományos tanácsadással fog szolgálni, elsősorban az egyes képviselők számára, ekként egészítve ki a parlamenti szervek szükségleteit kielégítő szakpolitikai tematikus főosztályok munkáját;

34.  üdvözli az uniós jogalkotás hatásvizsgálatával foglalkozó egység létrehozását; kéri, hogy ez a szolgálat összpontosítson az Európai Parlament által megtárgyalt kompromisszumokra és a bizottsági javaslatok parlamenti módosításaira; kéri, hogy 2015. október 30-ig dolgozzanak ki megközelítést a jogszabályok gyors értékelése és hatásvizsgálata tekintetében, tegyék ismertté a szolgálatot a képviselők körében, és adják meg az összes költség részletes kimutatását; kéri, hogy ez a szolgálat folytasson rendszeres eszmecserét a Bizottság, a Tanács és a nemzeti parlamentek megfelelő szerveivel;

35.  tudomásul veszi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és az Európai Parlament közötti együttműködési megállapodást, amelyet végül 2014. február 5-én írtak alá, és azzal kezdődött, hogy fontos személyzetet csoportosítottak át a két bizottságból az Európai Parlament Kutatószolgálatához; véleménye szerint javítani kell a hatékony intézményközi együttműködést és véleménye szerint azokon a területeken, ahol az intézményeknek hasonló támogatásra van szükségük, a szakértelem és a vásárlóerő összevonása jobb eredménnyel és az összköltségek csökkenésével kecsegtet; reméli, hogy a három intézmény közötti megállapodás el fogja érni ezeket a célkitűzéseket, kiegyensúlyozott lesz, és mindhárom intézmény számára egyenlő előnyökkel jár majd; felhívja mindegyik intézményt, hogy az együttműködés végrehajtásának első éve után egyénileg értékeljék a megállapodás hatását a humán erőforrások, a kiadások, a szinergiák, a hozzáadott érték és az érdemi munka szempontjából;

36.  tudomásul veszi a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság létrehozását; emlékeztet, hogy a Parlament biztonsági szolgálatainak belső átvétele 195 000 EUR megtakarítást eredményezett 2013-ban és a tervek szerint a 2013 és 2016 közötti időszakban további 11 millió eurót meghaladó megtakarítást fog eredményezni; célszerűnek tartja, hogy tárgyalásokat folytassanak a belga állammal annak érdekében, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá a Parlament biztonságának biztosításához, tekintettel arra, hogy Belgiumnak gazdasági előnye származik abból, hogy európai uniós intézmények működnek a területén; felszólít arra, hogy a biztonsági szolgálat Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság létrehozása előtti és utáni minőségének értékelését 2015. szeptember 30-ig nyújtsák be a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak; ragaszkodik ahhoz, hogy összehasonlító tanulmányt készítsenek a többi intézmény biztonsági rendszereiről;

37.  megismétli, hogy a Parlament épületei és azok közvetlen szomszédsága biztonságának fenntartását kiemelt prioritásként kell kezelni; kéri, hogy e munka keretében javítsák a parkolókban a biztonságot;

38.  aggodalmát fejezi ki a nemek vezetői szinten való egyenlőtlen eloszlása miatt, ugyanis az osztályvezetőknek csak 29%-a, az igazgatóknak csak 34%-a, míg a főigazgatóknak csak 33%-a volt nő 2013. december 31-én; kéri egy esélyegyenlőségi terv végrehajtását, különösen a vezető beosztásokban, hogy a lehető leghamarabb orvosolják ezt az egyensúlyhiánytt;

39.  kéri, hogy a Parlament igazgatásán belül a felsővezetői tisztségeket a származási országok szerint kiegyensúlyozott módon töltsék be; elvárja, hogy 2015 végéig jelentés készüljön arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben sikerült ezt a célt megvalósítani;

40.  kéri, hogy 2015 végéig kapjon éves kimutatást a személyi állomány létszámának alakulásáról és a személyzeti kiadásokról, besorolási fokozatok és vezetői szintek szerinti bontásban; kéri a Parlament igazgatását, hogy adjon támpontot arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi parlamenti közgyűlések igazgatásaira vonatkozó hasonló tanulmányokból fontos következtetéseket lehetne-e levonni a Parlament munkájához; megjegyzi, hogy a külső szakértőknek kiadott munkákat is bele kell venni az átláthatóság szellemiségének előmozdítását célzó jelentésbe, a választók érdekeinek legmegfelelőbb szolgálata mellett; aggodalommal jegyzi meg, hogy erősen megkérdőjelezető az Európai Parlament elnöki hivatalának nagy számú személyzete, amely 35 főt tesz ki, akik közé tartozik két sofőr és egy személyes teremőr is, és hogy ez rossz példát mutat a költségcsökkentés és a Parlamenten belüli fiskális felelősségvállalás tekintetében;

41.  tudomásul veszi, hogy a képviselők magatartási kódexének végrehajtási intézkedéseit az Elnökség 2013. április 15-én elfogadta; aggasztja azonban, hogy a nem kormányzati szervezetek koalíciójának jelentése(11) szerint azt nem hajtják végre és különbözőképpen értelmezik, és felszólít a tanácsadó bizottság helyzetének annak révén történő megszilárdítására, hogy biztosítják számára a kezdeményezés jogát a képviselők által benyújtott érdekeltségi nyilatkozatok véletlenszerű ellenőrzéseinek elvégzésére;

42.  üdvözli, hogy a képviselőknek közhivatali idejük alatt nagyobb átláthatóságot kell biztosítaniuk melléktevékenységeikkel kapcsolatban; emlékeztet azonban, hogy a nemzeti parlamenti képviselőkhöz hasonlóan az európai parlamenti képviselőknek sincs kizárólagos mandátumuk, így más szakmai tevékenységet is folytathatnak; véleménye szerint fokozná az átláthatóságot és segítene elkerülni a potenciális összeférhetetlenségeket, ha a képviselők számára részletesebb nyilatkozati nyomtatványt állítanának össze; kéri a főtitkárt, hogy hozza létre az egyes képviselők valamennyi melléktevékenységének egy, a Parlament honlapján keresztül hozzáférhető nyilvános adatbázisát;

43.  hangsúlyozza, hogy átláthatóbbá kell tenni a képviselők általános kiadásaira vonatkozó költségtérítést; felhívja az Elnökséget, hogy az e költségtérítés keretében engedélyezett kiadások elszámolhatósága tekintetében határozzon meg pontosabb szabályokat anélkül, hogy a Parlament számára ez külön költségekkel járna;

44.  aggodalommal tölti el a szolgálati autók képviselők általi használata utólagos ellenőrzésének hiánya, és megkérdőjelezi annak szükségességét, hogy két szolgálati autó áll a Parlament elnökének rendelkezésére;

45.  helyesli, hogy a képviselők utazási költségeinek és a személyzet kiküldetési költségeinek 5%-os csökkentése 2013-ban 4 millió eurós megtakarítást eredményezett; úgy véli, hogy az útiköltségek csökkentése tekintetében szigorú politikát kell folytatni, és ennek érdekében tárgyalni kell a légitársaságokkal; felkéri a főtitkárt, hogy ennek megfelelően nyújtson be javaslatokat;

A látogatócsoportok részére nyújtott támogatások kezelése

46.  mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós költségvetés pénzügyi irányításának átfogó felülvizsgálatára vonatkozó jelentésben a Számvevőszék arról számolt be, hogy „magas kockázatú” az a gyakorlat, hogy a látogatócsoportok költségeit készpénzben térítik meg; hangsúlyozza, hogy 2013-ban a támogatások 73%-át készpénzben fizették ki, és csak 27% volt a banki átutalás; aggodalmának ad hangot a látogatócsoportoknak történő készpénzes kifizetésekben rejlő jelentős, jó hírnevet érintő és biztonsági kockázatok miatt;

47.  hangsúlyozza, hogy az Európai Parlamentbe látogató csoportokat tájékoztatni kell a fenntartható szállítási eszközökről és arról, hogy ennek értéke van; ajánlja a választott szállítási eszközöknek és kibocsátási intenzitásuknak megfelelő, különféle visszatérítési arányok bevezetését;

48.  hangsúlyozza, hogy − amint arra a Parlament számos korábbi állásfoglalásában rávilágított − a Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós költségvetésben megvalósítandó hosszú távú megtakarítások érdekében foglalkoznia kell az egyetlen székhely megvalósítására irányuló ütemterv szükségességével;

Belső Politikák Főigazgatósága és Külső Politikák Főigazgatósága

49.  rámutat a 2013 folyamán az Unión kívülre utazó küldöttségek, közös parlamenti közgyűlések, eseti küldöttségek és választási megfigyelő missziók költségeire, amelyek mintegy 5 794 360 eurót tettek ki; kéri, hogy 2015 végéig készüljön megfelelő kimutatás e területek 2005 és 2015 közötti költségeire vonatkozóan;

50.  aggodalommal jegyzi meg, hogy az egyik parlamenti közgyűlési delegáció költsége 493 193 eurót tett ki; kéri, hogy az Elnökség dolgozzon ki egyszerű, de hatékony elveket a küldöttségi látogatások költségszerkezetének gazdaságosabbá tétele érdekében, különösen figyelembe véve azok politikai súlyát, időtartamát és hozadékát;

Parlamentközi küldöttségek

51.  fontos és sürgős ügynek tekinti, hogy fejlesszék és javítsák a parlamentközi küldöttségek honlapjának tartalmát; azt is elengedhetetlennek tartja, hogy a költségvetéstől függően a parlamenti bizottságok üléseihez hasonlóan az interneten keresztül élőben közvetítsék a küldöttségek nyilvános üléseit;

Kommunikációs Főigazgatóság

52.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament szerepét tudatosítani hivatott, a 2012–2014-es időszakra vonatkozó többéves támogatási program költsége mintegy 14 500 000 EUR volt; kétségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy e támogatási program a Parlament jogalkotói, költségvetési és mentesítési előjogaiból következő legfontosabb hatásköreit és feladatait képviseli-e; felszólítja igazgatását arra, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság számára a 2014. évi mentesítési eljáráshoz időben biztosítsa ennek a támogatási programnak a külső értékelését;

53.  kéri a Parlament költségvetéséből finanszírozott, kommunikációs projektekhez nyújtott összes támogatás teljes körű kimutatásának megküldését a megfelelő költségvetésekkel és a hozzájuk tartozó kedvezményezettekkel együtt;

54.  kéri a „MEP Ranking” és a „Vote Watch Europe” szervezetek parlamenti költségvetésből származó esetleges kiadásaira vonatkozó kimutatás megküldését; sajnálja, hogy ezek a szervezetek számszerű kritériumok alapján ítélik meg az európai parlamenti képviselők munkáját, ami hibás ösztönzőket teremthet, és felesleges munkához vezethet; ebben a mandátum bürokratizálódását és a mandátum szabadságának korlátozását látja;

Europarl Tv:

55.  emlékeztet arra, hogy az EuroparlTV költségvetése 2013-ban 8 000 000 euró, 2014-ben pedig 5 000 000 EUR volt, és megelégedésének ad hangot amiatt, hogy a szolgáltatás színvonalát számos új tevékenység és projekt emelte; megjegyzi, hogy 2012 és 2014 között a havonta átlagosan megtekintett videók száma 53 000-ről 400 000-re nőtt;

56.  emlékeztet arra, hogy a 2012. december 12-i elnökségi határozatot követően 2014-ben külső tanulmány készült arról, hogy hogyan lehetne fejleszteni a Parlament internetes videoszolgáltatását (az EuroparlTV-t); megjegyzi, hogy ennek a tanulmánynak az ajánlásait 2015 első felében fogják megvalósítani;

LUX díj

57.  megjegyzi, hogy a LUX díj költségei 2013-ban 448 000 eurót tettek ki, ami összhangban van a 2012. évi költségekkel (434 421 EUR), és a következőket foglalták magukban:

   a hivatalos kiválasztással és a versennyel kapcsolatos eljárás;
   tájékoztatási tevékenység Brüsszelben és Strasbourgban;
   a képviselők és az érintett médiapartnerek, valamint a nyilvánosság tájékoztatása;
   feliratozás az EU 24 hivatalos nyelvén;
   a nyertes film hallás- vagy látássérültek számára történő adaptációja;
   a Parlament részvétele a főbb európai filmes rendezvényeken a LUX díj népszerűsítése érdekében;

58.  felszólít arra, hogy az idevonatkozó költségvetést tegyék hatékonnyá;

59.  kéri, hogy 2015 végéig készüljön reprezentatív felmérés a képviselők körében arról, hogy ismert-e a LUX díj, és hogy azt saját tagállamukban adott esetben hogyan értékelik;

Tájékoztatási irodák

60.  aggodalommal állapítja meg, hogy 2013-ban a tájékoztatási irodák kiküldetési költségei 1 839 696 eurót tettek ki, amelyből a strasbourgi kiküldetések költsége 1 090 290 EUR volt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tájékoztatási irodák strasbourgi kiküldetési költségei 2012 óta körülbelül 7%-kal emelkedtek, amelyhez további 2%-os növekedés járult hozzá az új horvátországi tájékoztatási iroda létrehozása miatt; kéri, hogy Strasbourg és Brüsszel szerinti lebontásban adják meg a tájékoztatási irodák kiküldetéseinek legfontosabb indokait; kéri az egyes irodák 2005-ös, 2010-es és 2015-ös kiküldetéseinek összehasonlítás céljából történő kimutatását; kitart amellett, hogy elsőbbséget kell biztosítani a videokonferenciák alkalmazásának, hogy ezáltal strukturális költségmegtakarításokat lehessen elérni a Parlament költségvetésében és egyidejűleg a környezetvédelem terén is előre lehessen lépni, a parlamenti munka korlátozása nélkül;

61.  rámutat, hogy a tagállamok számos tájékoztatási irodájának honlapját nem frissítették a választások óta; felhívja a figyelmet arra, hogy ez kihathat a nyilvánosság körében a Parlament hitelességére; ragaszkodik ahhoz, hogy folytassanak vizsgálatot a tájékoztatási irodáknak kiosztott pénzeszközök felhasználására vonatkozóan, és találjanak magyarázatot az internetkapcsolattal összefüggő költségek tagállamok közötti jelentős eltéréseit illetően;

A Parlament logója

62.  tudomásul veszi az Európai Parlament logójának módosítását; hangsúlyozza egyet nem értését azzal kapcsolatban, hogy ismételten nem tájékoztatták időben a döntésről; felhívja a felelős szolgálatokat, hogy magyarázzák meg, miért vezették be ezt a változtatást, mi volt a döntéshozatali folyamat, és milyen költségei voltak e változtatásnak;

63.  felszólít az Európai Történelem Házával összefüggésben az Európai Parlamentnél felmerült valamennyi külső és belső költség részletes felülvizsgálatára, a tervezési költségek (beleértve az előzetes tervezést), a befektetési és működtetési költségek (köztük az építési és karbantartási tartalék, személyi kiadások, kiállítási költségek) szerinti bontásban; megjegyzi, hogy a Bizottság az Európai Történelem Háza finanszírozását évi 800 000 euróval támogatja; kiemeli, hogy az Európai Történelem Háza nemcsak az európai intézményekre, hanem – új, bevételteremtő turistalátványosság formájában – a belga állam számára is kedvező hatásokkal fog járni; ajánlja ennélfogva, hogy kérjék fel a belga államot az Európai Történelem Háza létrehozatalának támogatására;

Személyzeti Főigazgatóság

64.  tudomásul veszi, hogy a Parlament tisztviselői (állandó köztisztviselők) elvben csak a nyilvános versenyvizsgák sikeres pályázói közül kerülhetnek ki, ahol is a pályázók 10%-a tesz sikeres vizsgát, és átlagéletkoruk 34 év; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy annak ellenére, hogy a fiatalok foglalkoztatása az Unió egyik kiemelt prioritása, az uniós intézményeknek, köztük a Parlamentnek, egyáltalán nincs politikája a 30 év alatti fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére;

65.  rámutat arra, hogy különösen egyes tagállamokból nehéz tisztviselőket vagy alkalmazottakat toborozni; megjegyzi, hogy az intézmények által kínált kezdő fizetés és munkafeltételek kevésbé vonzóak a potenciális új alkalmazottak számára; hangsúlyozza, hogy a fizetések nem versenyképesek, és nem kínálnak vonzó karrierlehetőségeket különösen számos EU-15 tagállambeli polgár számára; rámutat arra, hogy az európai közigazgatás elkerülhetetlen zsugorodása a közeljövőben hátrányosan fogja érinteni a nyújtott szolgáltatások minőségét, és a jövőben a földrajzi egyensúly megbomlásának fokozott kockázatához vezet;

66.  kéri a Személyzeti Bizottság által szervezett és finanszírozott tevékenységek megvizsgálását, részletezve a tevékenységek típusait, a felmerült költségeket és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak való megfelelést;

67.  kéri a Személyzeti Főigazgatóságot és a felelős szolgálatokat, hogy aktívan támogassák a magas szintű parlamenti pozíciók esetében a nőket, illetve „értékeljék” az egyenlőség hiányának „okait”, valamint hogy ezt követően javasoljanak a nőknek az EP igazgatásában meglévő, magas szintű pozíciókba való integrációját elősegítő intézkedéseket;

68.  megjegyzi, hogy 2013-ban magas személyzeti költségekkel jártak a külső és hasonló események (140 730 EUR nyolc esemény kapcsán); úgy véli, hogy a válság és a költségvetési megszorítások általános időszakában a külső események személyzeti költségeinek arányosnak kell lenniük az uniós intézményekben, és ezeket lehetőség szerint az intézmények saját épületeire kell korlátozni, mivel az ezekből az eseményekből adódó hozzáadott érték nem indokolja ezeket a magas költségeket;

Parlamenti asszisztensek

69.  egyetért azzal, hogy a hetedik parlamenti ciklus végére és a nyolcadik parlamenti ciklus kezdetére való felkészülés részeként intézkedéseket hoztak hozzávetőleg 1700 akkreditált parlamenti asszisztens munkaszerződésének felmondására, és különösen hogy végrehajtották az APA-People kezdeményezést; úgy véli azonban, hogy bizonyos területeken több adminisztratív személyzetet kell átcsoportosítani az akkreditált parlamenti asszisztensek toborzására a gyorsabb és hatékonyabb munka biztosítása érdekében; rámutat arra, hogy a személyzeti és technikai erőforrások nem voltak elégségesek ahhoz, hogy elkerüljék az asszisztensek szerződésének késedelmes aláírását, a szerződések megszakítását és a költségtérítések, a juttatások és a fizetések késedelmes kifizetését; elismeri azonban, hogy a folyamat jelentősen javult 2009-hez képest, viszont megjegyzi, hogy az Európai Parlamentnek fenn kell tartania erőfeszítéseit a toborzási eljárás sebességének és hatékonyságának javítása érdekében; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy nem találtak megoldást az akkreditált parlamenti asszisztensek számára, akiknek jogai sérültek amiatt, hogy az idő előtti európai parlamenti választások miatt legalább egy hónappal lerövidült a szerződésük; hangsúlyozza, hogy a nyugdíjjogosultságot megalapozó időszakokról szóló jogszabályokat összhangba kell hozni a tényleges parlamenti ciklust érintő változásokkal;

70.  sajnálja, hogy az Európai Parlament 2013-as szociális jelentése – a korábbi jelentésekhez hasonlóan – alig tartalmaz információkat az akkreditált parlamenti asszisztensekről, jóllehet ők az Európai Parlament személyzetének 29,4%-át teszik ki; felhívja az Európai Parlamentet, hogy javítson a helyzeten, figyelembe véve a dokumentum fontosságát a személyzeti irányítás javításában;

71.  sajnálja a Közszolgálati Törvényszék által az F-129/12. sz. ügyben 2013. december 12-én hozott ítéletet, és mélyen sajnálja, hogy a Parlamentet elmarasztalták amiatt, hogy nem volt képes segíteni az akkreditált parlamenti asszisztenseknek a zaklatási és a szabálytalan leépítésekkel kapcsolatos ügyekben; tudomásul veszi az Elnökség 2014. április 14-i határozatát, amely létrehozta a munkahelyi zaklatással foglalkozó tanácsadó bizottságot annak elkerülése végett, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek zaklatásnak legyenek kitéve; aggasztja azonban e bizottság összetételének egyensúlyhiánya, mivel az három quaestorból, az igazgatás egy képviselőjéből és az akkreditált parlamenti asszisztensek egy képviselőjéből áll; megjegyzi, hogy 2014. novemberig a bizottság előtti legalább három ügyben a quaestorok úgy döntöttek, hogy nem indokolja semmi a további intézkedést; felhívja ezért az Elnökséget, hogy vizsgálja felül a bizottság összetételével kapcsolatos döntését, hogy legalább két akkreditált parlamenti asszisztens tagságával biztosítsák a kiegyensúlyozottabb összetételt;

72.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek körében magas a nyelvi tanfolyamokról lemorzsolódók aránya, ami 32%-ot tesz ki az egyéb személyzet 8%-os arányához képest; kéri, hogy a nyelvi tanfolyamok tananyagát igazítsák hozzá célzottabban az akkreditált parlamenti asszisztensek sajátos munkakörülményeihez;

73.  kéri, hogy vizsgálják ki az akkreditált parlamenti asszisztensek és a többi személyzet között a kivett betegszabadság tekintetében meglévő jelentős egyenlőtlenségek lehetséges okait;

74.  rámutat arra, hogy a Strasbourgba utazó akkreditált parlamenti asszisztensek által kapott napidíjak 30-45%-kal alacsonyabbak, mint más személyzet napidíjai; rámutat arra is, hogy maguknak az akkreditált parlamenti asszisztenseknek a költségeit is egy háromlépcsős rendszer alapján térítik meg, ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a Strasbourgba utazásra valójában nem fizetnek kiküldetési költségeket; felhívja az Elnökséget, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ezen egyenlőtlenség orvoslására, és e tekintetben hozza összhangba az akkreditált parlamenti asszisztensek jogosultságait a személyzet többi részével;

75.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a képviselők által alkalmazott helyi asszisztensek száma 2013-ban képviselőnként jelentősen, 0 és 43 között ingadozott; kéri, hogy folytassanak vizsgálatot annak értékelésére, hogy a felvételi eljárásokat tiszteletben tartották-e azokban az esetekben, amikor sok helyi asszisztenst vettek fel, valamint hogy értékeljék e magas létszám okait; kéri, hogy végezzék el a helyi asszisztensek felvételére vonatkozó eljárások értékelését, és a képviselőnkénti helyi asszisztensek túlzott létszámának elkerülése érdekében tegyenek javaslatokat ezen eljárások egyszerűsítésére; fokozott átláthatóságra szólít fel a helyi asszisztensek és szolgáltatók alkalmazása tekintetében; kéri a képviselők által foglalkoztatott összes szolgáltató nevének interneten történő közzétételét;

76.  felhívja a figyelmet arra, hogy a képviselők statútuma 2008 júliusában elfogadott végrehajtási szabályai 43. cikkének d) pontja kizárja annak a lehetőségét, hogy a képviselők házastársukat, állandó élettársukat, szüleiket, gyermekeiket, illetve testvéreiket asszisztensként foglalkoztathassák;

77.  aggódik a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok késedelmes elfogadása miatt; e szabályok haladéktalan végrehajtására szólít fel;

Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság

A Parlament ingatlanpolitikája

78.  tudomásul veszi, hogy a Parlament három munkahelyén 1,1 millió m²-t foglal el, és e terület 81%-a saját tulajdonában van; úgy véli, hogy rendkívül fontos megfelelő intézkedéseket kidolgozni annak biztosítására, hogy a Parlament épületei a fokozott karbantartási költségek ellenére is fenntarthatóak maradjanak;

79.  felszólít a Parlament és a Bizottság közötti együttműködésre az Európa Házak működtetése tekintetében azzal a céllal, hogy egyrészt meg lehessen tervezni az ingatlanok megvásárlása vagy bérlése céljából folytatott felmérések többéves tervezési keretét, másrészt egyszerűsíteni lehessen a napi működtetés adminisztratív és pénzügyi eljárásait;

80.  tudomásul veszi, hogy 2013 júliusa óta a szófiai Európa Ház teljes mértékben működőképes; megállapítja, hogy az épület szerkezetében feltárt hibákat és hiányosságokat még az ingatlanvételi szerződés aláírása előtt az eladóra terhelték;

Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóság, Fordítási Főigazgatóság

81.  elégedetten állapítja meg, hogy az erőforrás-hatékony többnyelvűségről szóló elnökségi határozat végrehajtása 2013-ban 15 millió euró, illetve 10 millió EUR összegű megtakarítást eredményezett a tolmácsolási, illetve a fordítási szolgáltatások területén, anélkül, hogy sérült volna a többnyelvűség elve vagy a parlamenti munka minősége; megismétli, hogy az intézményközi együttműködés elengedhetetlen a hatékonyságot előnyben részesítő és megtakarításokat lehetővé tevő bevált gyakorlatok cseréjéhez;

Pénzügyi Főigazgatóság

Önkéntes nyugdíjalap

82.  megállapítja, hogy az önkéntes nyugdíjalap 2013 végén 197 millió euróra növelte az alap eszközei alapján számított becsült biztosításmatematikai hiányt; hangsúlyozza, hogy ezek a tervezett jövőbeni kötelezettségek több évtizedre oszlanak meg;

83.  megállapítja, hogy végső soron nem ítélhető meg, hogy az alapot hatékonyan és szabályszerűen működtetik-e, és sürgeti, hogy készíttessenek külső értékelést;

84.  ugyanakkor megjegyzi, hogy ez aggályokat vet fel az alap esetleges kimerülése tekintetében, és hogy a Parlament szavatolja a nyugdíjjogosultságok kifizetését, ha és amennyiben az alap nem tudja teljesíteni kötelezettségvállalásait;

85.  tudomásul veszi, hogy az Európai Unió Bírósága 2013-ban érvényesnek ítélte azt a határozatot, amely szerint az alap tagjainak nyugdíjkorhatára a tőke korai felélésének megelőzése és a korhatár új képviselői statútumhoz való hozzáigazítása érdekében 60-ról 63 évre emelkedik;

A képviselők számára nyújtott szolgáltatások

86.  kéri, hogy az európai parlamenti képviselők honlapján az akkreditált parlamenti asszisztensekre és a helyi asszisztensekre vonatkozó adatok mellett tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé a szolgáltatók nevét és a képviselő számára nyújtott szolgáltatásokat;

Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság

87.  tudomásul veszi az Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság személyzetének internalizálását, a kiadások ígért csökkenését és az informatikus munkatársak szakmai színvonalának növekedését; emlékeztet rá, hogy az állandó újításokkal kapcsolatos szakmai színvonal növelése volt az egyik oka e terület évekkel ezelőtt végrehajtott internalizálásának; felhívja a főtitkárt, hogy működjön együtt az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal annak érdekében, hogy fel lehessen gyorsítani a személyzeti felvételi eljárást, és hogy az IT-technológiák és -biztonság terén a legjobb szakértőket lehessen felvenni;

88.  emlékeztet arra, hogy egyes képviselők, parlamenti asszisztensek és tisztviselők személyes és bizalmas postaládáját feltörték, amikor a Parlament számítástechnikai rendszere ellen támadást intéztek, és a hacker a személyes tulajdonban lévő okostelefonok és a Parlament nyilvános wi-fi hálózata közötti kommunikációt lehallgatta;

89.  tudomásul veszi, hogy egy független harmadik fél végezte el valamennyi parlamenti ikt- és távközlési rendszer biztonsági átvilágítását egy megbízhatóbb ikt-val kapcsolatos biztonsági politika 2015-ben történő megvalósítására vonatkozó világos menetrend elkészítése érdekében; rámutat, hogy az ikt biztonsági ellenőrzése 2014 decemberében volt esedékes; megismétli, hogy a közelmúltbeli emelt szintű biztonsági fenyegetettség miatt erre külön figyelmet kell fordítani, és kéri, hogy a jelentés elkészültét követően azonnal tájékoztassák a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot a megállapításokról;

90.  tudomásul veszi, hogy az Elnökség 2013. december 9-én azonnali és középtávú intézkedéseket fogadott el annak érdekében, hogy a mobil berendezések használatára vonatkozó parlamenti biztonsági szabályokat szigorítsa;

91.  ragaszkodik hozzá, hogy a Parlament fokozottabban működjön együtt a Bizottság Informatikai Főigazgatóságával a régebbi ikt-eszközök és infrastruktúrák olyan megfelelő eszközökkel és infrastruktúrákkal való helyettesítése érdekében, amelyek az Európai Parlament számára a költséghatékony, magas szintű informatikai környezet megteremtése céljából a nyílt, átjárható és nem forgalmazófüggő megoldások irányába mutatnak;

92.  üdvözli, hogy néhány évvel ezelőtt egy nagyon hasznos és sikeres at4am alkalmazást vezettek be a módosítások benyújtására; szükségesnek tartja ennek fejlesztését és aktualizálását, különös tekintettel az olyan hasznos funkciókra, mint az automatikus javítás és a biztonsági mentés;

93.  a dokumentumok elérhetőségével kapcsolatos átláthatóság és egyenlőség érdekében kéri, hogy az összes európai parlamenti képviselő – nem csak a bizottság rendes és póttagjai – az ePetition oldalon keresztül kapjon hozzáférést a polgárok által az Európai Parlament Petíciós Bizottságának benyújtott összes petícióhoz;

Környezetbarát Parlament

94.  tudatában van a „New World of Work” elnevezésű új parlamenti koncepciónak, az EMAS akkreditációjának és folyamatának, valamint az e-Committee és e-Meeting alkalmazásokat is magában foglaló papírmentes programnak; felszólít e programnak az okostelefonok és táblagépek esetében rendelkezésre álló alkalmazások révén történő megerősítésére;

95.  felhívja a figyelmet arra, hogy a telekonferenciák és a távmunka hozzájárulhatnak a hatékonyabb időkihasználáshoz és a környezetbarátabb Parlament megvalósításához, valamint az igazgatási és utazási költségek csökkentéséhez;

96.  tudomásul veszi, hogy a Parlament személyzetének a Brüsszel, Luxembourg és Strasbourg közötti utazásai nyomán keletkező, üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 2006-hoz képest 2012-re 34%-kal csökkent; felhívja az Elnökséget, hogy biztosítsák a teljes körű átláthatóságot, és tartsák számon a képviselők származási országaiból Brüsszelbe és Strasbourgba történő utazása nyomán keletkező kibocsátásokat is; üdvözli a nem csökkenthető és elkerülhetetlen kibocsátások ellensúlyozására szolgáló intézkedéseket; ajánlja az ENSZ által elismert Clean Development Mechanism (CDM) aranystandardnak megfelelő projektekkel történő további ellensúlyozó politikák végrehajtását;

97.  felhívja a főtitkárt, hogy dolgozzon ki tervezetet a parlamenti utazásokra rendelkezésre álló utazóládák számának csökkentése érdekében; azt javasolja, hogy kisebb méretű, illetve megosztva használatos utazóládákat vezessenek be, ezáltal is csökkentve a kapcsolódó költségeket és a szénlábnyomot;

98.  felszólítja az illetékes szolgálatokat, hogy az ENSZ által elismert CDM aranystandardnak megfelelő projektek mellett az intézmény elkerülhetetlen CO2-kibocsátásainak ellensúlyozása céljából alakítsanak ki fenntartható és következetes koncepciót a 239. költségvetési tétel maximális összegének a CO2 ellensúlyozására történő teljes körű felhasználására;

99.  kéri, hogy a légkondicionáló rendszert az energiahatékonyság jegyében működtessék, a lehető legkisebb ökológiai hatás biztosítása érdekében;

Az odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés

100.  megállapítja, hogy 2013-ban összesen 264 szerződést ítéltek oda, amelyek közül 120 – 465 millió EUR összértékben – nyílt és meghívásos eljárások alapján jött létre, míg 144 – 152 millió EUR összértékben – tárgyalásos eljárásokon alapult; megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a tárgyalásos eljárás útján odaítélt szerződések aránya 2013-ban 37%-kal alacsonyabb volt (144, szemben a 2012. évi 241-gyel), a tárgyalásos eljárások értéke tekintetében nem volt jelentős a változás;

101.  ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy valamennyi szerződés és ajánlati felhívás tekintetében végre kell hajtani a zöld közbeszerzés koncepcióját; a környezetbarát szerződések tekintetében egyre ambiciózusabb és kötelező célokra hív fel, különösen a következő területeken: élelmiszerek és étkeztetés, járművek és közlekedés, higiéniai felszerelések és vizesblokkok, papír, hulladékgazdálkodás, informatikai és képalkotó berendezések, világítás, takarítás és bútorok;

102.  megállapítja, hogy a 2013-ban odaítélt közbeszerzési szerződések túlnyomó része (61%-a) 374 millió EUR összértékű szolgáltatási szerződés volt, és hogy három főigazgatóság 14 szerződést ítélt oda 10 millió eurót meghaladó értékben; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a nagy értékű szerződéseket mindenképpen megfelelő, a megrendelések teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérő ellenőrzési mechanizmusokkal kövessék figyelemmel;

103.  tudomásul veszi a 2013-ban és 2012-ben odaítélt szerződéseknek a szerződés típusa szerinti alábbi lebontását:

A szerződés típusa

2013

2012

Szám

Százalék

Szám

Százalék

Szolgáltatások

Anyagköltség

Munkálatok

Épület

189

48

19

8

72%

18%

7%

3%

242

62

36

4

70%

18%

12%

1%

Összesen

264

100%

344

100%

A szerződés típusa

2013

2012

Érték (EUR)

Százalék

Érték (EUR)

Százalék

Szolgáltatások

Anyagköltség

Munkálatok

Épület

374 147 951

91 377 603

15 512 763

136 289 339

61%

15%

2%

22%

493 930 204

145 592 868

48 386 872

180 358 035

57%

17%

5%

21%

Összesen

617 327 656

100%

868 267 979

100%

(A Parlament által 2013-ban odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 7. o.)

104.  megállapítja, hogy a 2013-ban és 2012-ben odaítélt szerződések alkalmazott eljárás szerinti lebontása a következő:

Az eljárás típusa

2013

2012

Szám

Százalék

Szám

Százalék

Nyílt

Meghívásos

Tárgyalásos

Versenytárgyalásos

Kivétel

106

14

144

-

-

40%

5%

55%

-

-

98

5

241

-

-

28%

2%

70%

0%

0%

Összesen

264

100%

344

100%

Az eljárás típusa

2013

2012

Érték (EUR)

Százalék

Érték (EUR)

Százalék

Nyílt

Meghívásos

Tárgyalásos

Versenytárgyalásos

Kivétel

382 045 667

83 288 252

151 993 737

-

-

62%

13%

25%

-

-

381 116 879

245 156 318

241 994 782

-

-

44%

28%

28%

0%

0%

Összesen

724 297 066

100%

603 218 807

100%

(A Parlament által 2013-ban odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 9. o.)

Kivételes tárgyalásos eljárások

105.  megállapítja, hogy a kivételes tárgyalásos eljárások a 2013-ban indított tárgyalásos eljárások 39%-át tették ki; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament 2013-ban 56 szerződés odaítélése során alkalmazta a kivételes tárgyalásos eljárást, és kéri, hogy ne csupán a szerződések számát, hanem azok összértékét is tüntessék fel;

106.  azon a véleményen van, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek átfogó és átlátható indokolást kellene nyújtaniuk a kivételes tárgyalásos eljárás alkalmazásáról; kéri, hogy a Központi Pénzügyi Osztály által a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentés tartalmazzon adatokat az odaítélt szerződésekről;

Képviselőcsoportok (4 0 0. költségvetési tétel)

107.  tudomásul veszi, hogy a 4 0 0. költségvetési tételben a képviselőcsoportok és a független képviselők számára beállított előirányzatokat 2013-ban a következőképpen használták fel:

Képviselőcsoport

2013

2012

Éves előirányzatok

Saját források és átvitt előirányzatok

Kiadások

Az éves előirányzatok felhasználási szintje

A következő időszakra átvitt összegek

Éves előirányzatok

Saját források és átvitt előirányzatok

Kiadások

Az éves előirányzatok felhasználási szintje

A következő időszakra átvitt összegek (2011)

EPP

21 680

4 399

18 437

85,04%

7 642

21 128

2 024

18 974

89,81%

4 178

S&D

15 388

6 849

17 649

114,69%

4 588

14 908

6 313

14 520

97,40%

6 702

ALDE

6 719

2 172

7 142

106,30%

1 749

6 673

2 281

6 855

102,72%

2 100

Greens/EFA

4 366

1 787

4 778

109,44%

1 375

4 319

1 460

4 002

92,65%

1 778

GUE/NGL

2 658

1 076

3 317

124,79%

416

2 563

1 094

2 602

101,52%

1 055

ECR

4 046

1 602

4 598

113,64%

1 050

3 765

1 219

3 407

90,51%

1 577

EFD

2 614

939

2 422

92,65%

1 132

2 538

881

2 494

98,29%

925

Független képviselők

1 316

367

931

70,74%

441

1 362

413

963

70,73%

367

Összesen

58 786

19 193

59 274

100,83%

18 394

57 255

15 687

53 817

94,00%

18 680

* valamennyi összeg ezer euróban

Európai politikai pártok és európai politikai alapítványok

108.  tudomásul veszi, hogy 2013-ban a 4 0 2. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel(12):

Párt

Rövidítés

Saját források*

EP támogatás

Összes bevétel

EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%)

Többletbevétel (átcsoportosítás tartalékba) vagy veszteség

Európai Néppárt

PPE

1.439

6.464

9.729

85%

192

Európai Szocialisták Pártja

PSE

1.283

4.985

6.841

85%

118

Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért

ALDE

518

2.232

3.009

85%

33

Európai Zöldek Pártja

EGP

461

1.563

2.151

78%

-36

Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége

AECR

307

1.403

1.970

85%

45

Európai Baloldal Pártja

EL

233

948

1.180

68%

-258

Európai Demokrata Párt

EDP/PDE

91

437

528

85%

0

EU Demokraták

EUD

48

197

245

85%

12

Európai Szabad Szövetség

EFA

93

439

592

85%

12

Európai Keresztény politikai Mozgalom

ECPM

61

305

366

85%

8

Európai Szövetség a Szabadságért

EAF

68

384

452

85%

1

Nemzeti Mozgalmak Európai Szövetsége

AEMN

53

350

403

85%

-38

Alapítvány a Szabad és Demokratikus Európáért

MELD

107

594

833

85%

0

Összesen

4.762

20.301

28.299

83%

89

(*) valamennyi összeg ezer euróban

109.  tudomásul veszi, hogy 2013-ban a 4 0 3. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel(13):

Alapítvány

Rövidítés

Kapcsolódó párt

Saját források*

EP támogatás

Összes bevétel

EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%)

Európai Tanulmányok Központja

CES

EPP

772

3.985

4.757

85%

Haladó Tanulmányok Európai Alapítványa

FEPS

PES

491

2.762

3.253

85%

Európai Liberális Fórum

ELF

ALDE

214

1.108

1.322

85%

Zöld Európai Alapítvány

GEF

EGP

158

881

1.039

85%

Európa Átalakítása

TE

EL

130

538

668

85%

Európai Demokraták Intézete

IED

PDE

50

219

269

85%

Maurits Coppieters Központ

CMC

EFA

50

227

277

85%

Új Irány Alapítvány az Európai Reformokért

ND

AECR

183

645

828

85%

Európai Alapítvány a Szabadságért

EFF

EAF

39

210

249

85%

Az Európai Államközi Együttműködés Szervezete

OEIC

EUD

20

123

143

85%

Európai Keresztény Politikai Alapítvány

ECPF

ECPM

31

170

201

85%

Alapítvány a Szabad és Demokratikus Európáért

FELD

MELD

60

280

340

85%

Európai Identitás és Hagyományok

ITE

AEMN

31

177

208

85%

Összesen

-

2.229

11.325

13.554

85%

(*) valamennyi összeg ezer euróban

-

2.229

11.325

13.554

85%

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 201., 2014.6.30., 1. o.
(4) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(5) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(7) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(8) PE 349.540/Bur/ann/def.
(9) HL C 249. E, 2013.8.30., 18. o.
(10) HL C 257. E, 2013.9.6., 104. o.
(11) ALTER-EU: Mind the Gap (http://www.alter-eu.org/sites/default/files/documents/Mind%20the%20Gap%20briefing.pdf)
(12) Forrás: PV BUR. 2014. október 20. (PE 538.295/BUR) és PV BUR. 2014. október 20. (PE 538.297/BUR), 12. pont
(13) Forrás: PV BUR. 2014. október 20. (PE 538.295/BUR) és PV BUR. 2014. október 20. (PE 538.297/BUR), 12. pont


2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Európai Tanács és Tanács
PDF 273kWORD 90k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács (2014/2079(DEC))
P8_TA(2015)0122A8-0116/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – C8-0148/2014)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0116/2015),

1.  elhalasztja a Tanács főtitkára számára az Európai Tanács és a Tanács 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatát;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak, valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács (2014/2079(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács,

–  tekintettel az európai ombudsman 2015. február 26-i határozatára, amely a visszaélések bejelentésével kapcsolatos, OI/1/2014/PMC számú saját kezdeményezésű ombudsmani vizsgálatot zárta le,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0116/2015),

A.  mivel az Unió minden intézményének átláthatónak és az európai polgárok előtt elszámoltathatónak kell lennie az uniós intézményként rábízott pénzeszközök tekintetében;

B.  mivel a Parlament kérdéseire nem érkezett válasz, és mivel nem áll rendelkezésére kellő mennyiségű információ, a Parlament nincs abban a helyzetben, hogy megalapozott döntést hozhasson a mentesítés megadásáról;

1.  tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék ellenőrzési munkája alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 2013. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően az intézmények és szervek igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

2.  tudomásul veszi, hogy a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék megállapította, hogy az Európai Tanács és a Tanács tekintetében ellenőrzött terülteken nem tártak fel lényeges hiányosságokat;

3.  tudomásul veszi, hogy az Európai Tanács és a Tanács költségvetése 2013-ban összesen 535 511 300 EUR volt (2012-ben 533 920 000 EUR), 86,7%-os végrehajtással; sajnálja, hogy a 2012-es 91,8%-hoz képest 2013-ban csökkent a felhasználási arány;

4.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fel nem használt előirányzatok aránya továbbra is magas, és ez szinte minden kategóriára jellemző; az elkövetkező évek költségvetési tervezésének javítása érdekében megismétli a főbb teljesítménymutatók kidolgozására irányuló felhívását;

5.  tudomásul veszi, hogy a fel nem használt előirányzatok magas aránya és a helyiségek használatában bekövetkezett csökkenés miatt 2013-ben 71 376 244 eurónyi előirányzatot töröltek;

6.  meglepve értesül arról, hogy az Európa épület megvásárlására elkülönített 5 millió EUR tényleges kifizetését átvitték 2014-re; úgy véli, hogy ez a tétel a többi átvitt előirányzattal együtt sérti a költségvetési rendeletben rögzített évenkéntiség és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét;

7.  hangsúlyozza, hogy az Európai Tanács és a Tanács költségvetését külön kell választani pénzgazdálkodásuk átláthatóságának előmozdítása és a két intézmény elszámoltathatóságának fokozása érdekében;

8.  ismételten kéri az Európai Tanácsot és a Tanácsot, hogy küldjék el a Parlament számára éves tevékenységi jelentésüket a két intézménynél rendelkezésre álló humánerőforrások átfogó áttekintésével, kategóriák, besorolási fokozatok, nemek, állampolgárság és szakképzettség szerinti bontásban; megjegyzi, hogy ezt a táblázatot automatikusan bele kell foglalni az intézmények éves tevékenységi jelentésébe;

9.  megelégedéssel fogadja az Ellenőrző Bizottság létrehozását a Tanács Főtitkárságán, valamint az új belső ellenőrzési charta elfogadását; kéri, hogy a Tanács tájékoztassa a Parlamentet változások jótékony hatásairól és eredményeiről;

10.  sajnálja, hogy 2013-ban romlott a belső ellenőrzés által tett ellenőrzést követő megjegyzések végrehajtása; egyetért a Tanáccsal „az ellenőrzési ajánlások időben történő végrehajtásának fontosságát illetően”(7); reméli, hogy haladéktalanul lefolytatják ezt az eljárást;

11.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a fordítási szolgálat késedelmesen hajtja végre az ellenőrzési ajánlásokat;

12.  aggodalommal állapítja meg, hogy hatalmas különbségek vannak a különböző uniós intézmények fordítási költségei között; ezért kéri a fordítással foglalkozó intézményközi munkacsoportot, hogy tárja fel az említett különbségek okát és javasoljon megoldásokat ezen egyenlőtlenségek megszüntetésére, illetve a fordítási költségek harmonizálására a minőség és a nyelvi sokszínűség teljes mértékű tiszteletben tartása mellett; megjegyzi, hogy ebből a célból a munkacsoportnak újra kell kezdenie az intézményközi együttműködést a bevált gyakorlatok és az eredmények megosztása céljából, valamint azonosítania kell azokat a területeket, ahol erősíteni lehet az intézményközi együttműködést vagy megállapodásokat; megjegyzi, hogy a munkacsoport célja továbbá egységes módszertan kialakítása a fordítási költségek bemutatására minden egyes intézménynél, a költségek elemzésének és összehasonlításának megkönnyítése céljából; megjegyzi, hogy a munkacsoportnak 2015 végéig kell beszámolnia az eredményekről; kér minden intézményt, hogy aktívan vegyen részt az intézményközi munkacsoport tevékenységében; e tekintetben emlékeztet a többnyelvűség tiszteletben tartásának alapvető fontosságára az uniós intézményeknél, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség valamennyi uniós polgár számára történő biztosítása érdekében;

13.  úgy véli, hogy válság és általános költségvetési megszorítások idején csökkenteni kell az uniós intézmények személyzete részére tartott „irodán kívüli napok” költségeit, és ezeket lehetőség szerint az intézmények saját épületeiben kell megtartani, mivel a belőlük származó többletérték nem indokol ilyen magas költségeket;

14.  aggodalmát fejezi ki a nők alacsony aránya miatt az uniós intézmények vezető beosztású álláshelyein; kéri a Tanácstól egy olyan esélyegyenlőségi terv megvalósítását, amely külön a vezetőségi álláshelyekre vonatkozik ezen egyenlőtlenség mielőbbi megszüntetése céljából;

15.  sajnálja, hogy az építési projektek irányítására vonatkozó kézikönyv megszövegezése késedelmet szenved;

16.  tudomásul veszi, hogy az Európa épület építési projektjével kapcsolatos ellenőrzési ajánlások némelyikét még nem hajtották végre; megismétli a Tanácshoz intézett kérését, hogy készítsen részletes írásos indokolást az épület megvásárlására felhasznált előirányzatok teljes összegéről;

17.  kéri, hogy az intézmény ingatlanpolitikáját mellékeljék éves tevékenységi jelentéséhez, különös tekintettel annak fontosságára, hogy e politika költségei ésszerűek maradjanak, és ne legyenek túl magasak;

18.  tudomásul veszi, hogy a Tanács 2013. évi költségvetése nem nőtt (0,3%, azaz 1,6 millió euró); ezt pozitív fejleménynek tartja, és reméli, hogy ez az elkövetkezendő években is így lesz;

19.  felhívja a Tanácsot, hogy működjön együtt a többi intézménnyel abból a célból, hogy az elemzések és a költségösszevetések egyszerűsítése érdekében a fordítási költségek kiszámítási módszerét egységesítsék;

20.  aggódik a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok elfogadása terén tapasztalható késedelem miatt; felhívja a Tanácsot, hogy további késedelem nélkül vezesse be ezeket a szabályokat;

21.  kéri, hogy a Tanács a hatályos titoktartási és adatvédelmi szabályoknak megfelelve éves tevékenységi jelentéseiben számoljon be a lezárt OLAF-esetek eredményeiről és következményeiről, amennyiben a vizsgálat érintette az intézményt vagy annak bármelyik alkalmazottját;

A mentesítésre vonatkozó határozat elhalasztásának okai

22.  ismételten rámutat, hogy a Tanácsnak átláthatónak és az uniós polgárok előtt teljes körűen elszámoltathatónak kell lennie az Unió intézményeként rábízott pénzeszközök tekintetében; kitart amellett, hogy ennek megfelelően a Tanácsnak a többi intézményhez hasonlóan teljes mértékben és jóhiszeműen részt kell vennie az éves mentesítési eljárásban; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az uniós költségvetés végrehajtásának hatékony felügyeletéhez a Parlament és a Tanács közötti, együttműködési megállapodáson alapuló együttműködésre van szükség; sajnálatát fejezi ki az eddigi mentesítési eljárások során tapasztalt nehézségek miatt; ugyanakkor nyugtázza, hogy az EU jelenlegi soros elnöksége érdeklődést mutat az álláspontok egymáshoz való közelítése iránt, valamint hogy a Tanács főtitkára levélben válaszolt a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által feltett kérdésekre, amelyben kifejti, hogy készen áll konkrét intézkedések tevékeny támogatására annak érdekében, hogy kompromisszumos megoldás szülessen, ahogyan azt az EP is kérte 2014. október 23-i állásfoglalásában(8); rámutat, hogy a két intézmény közötti párbeszédet javítani kell egy olyan megoldás mielőbbi megtalálása érdekében, amely lehetővé teszi a Szerződésben foglalt megbízatás teljesítését és az állampolgárok előtti elszámoltathatóság biztosítását;

23.  ismételten rámutat, hogy hatékony költségvetési ellenőrzés csak a Parlament és a Tanács közötti együttműködés nyomán valósulhat meg, és hogy annak főbb elemeit a Tanács és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának képviselői közötti hivatalos megbeszéléseknek, az írásos kérdőív alapján a bizottsági tagok által feltett kérdésekre adott válaszoknak, valamint a kérésre folytatott költségvetési ellenőrzések háttéranyagául szolgáló dokumentumok benyújtásának kell képezniük;

24.  megismétli, hogy a Tanács imént vázolt együttműködése híján a Parlament nem tud megalapozott döntést hozni a mentesítést illetően;

25.  egyetért a Bizottság által 2014. január 23-án a Parlamentnek írt levélben kifejtett állásponttal, miszerint jó lenne, ha a Parlament továbbra is megadná, elhalasztaná vagy elutasítaná a többi intézmény – beleértve a Tanácsot is – mentesítését, ahogyan azt eddig is tette;

26.  teljes mértékben egyetért a Bizottság levelében megfogalmazott állásponttal, miszerint az összes intézménynek részt kell vennie a Parlament által a mentesítési eljárás során tett ajánlásokat követő nyomon követési folyamatban, és hogy a mentesítési eljárás zökkenőmentes lefolytatása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés és a másodlagos joganyag vonatkozó rendelkezéseinek maradéktalan tiszteletben tartása mellett az összes intézménynek együtt kell működnie a Parlamenttel;

27.  tájékoztatja a Tanácsot, hogy a Bizottság levelében úgy nyilatkozik, hogy nem fogja felügyelni más intézmények költségvetésének végrehajtását, és hogy egy másik intézménynek feltett kérdésekre nem áll módjában választ adni, mert azzal megsértené az adott intézmény költségvetési autonómiáját; emlékeztet arra, hogy a Parlament a többi intézménynek akkor ad mentesítést, ha azok benyújtották a kért dokumentumokat és választ adtak a feltett kérdésekre; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a Parlament rendre nem kap választ kérdéseire a Tanácstól;

28.  demokratikusnak tartja, hogy a Parlament az Európai Unió működéséről szóló szerződés 316., 317. és 319. cikke értelmében a jelenlegi értelmezéssel és gyakorlattal összhangban gyakorolhassa mentesítési jogkörét, azaz az átláthatóság és az uniós adófizetők felé fennálló felelősség fenntartása érdekében külön-külön adjon mentesítést a költségvetés egyes fejezeteire vonatkozóan; ezért hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek az uniós polgárok felé fennálló kötelezettsége a mentesítés megadása vagy elutasítása;

29.  úgy véli, hogy a mentesítési eljárás egyértelműbbé tétele érdekében felül kellene vizsgálni a mentesítéssel kapcsolatos uniós jogi keretet;

30.  sajnálja, hogy az átláthatóság tekintetében nem minden uniós intézmény követ azonos szintű előírásokat, és úgy véli, hogy a Tanácsnak még van mit javítania e téren.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(7) A Tanács Főtitkársága belső ellenőre 2013. évi éves tevékenységi jelentésének összefoglalása, 2. oldal.
(8) HL L 334, 2014.11.21., 95. o.


2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Európai Külügyi Szolgálat
PDF 286kWORD 103k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat (2014/2086(DEC))
P8_TA(2015)0123A8-0109/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – C8-0155/2014)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 55., 99. és 164–167. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0109/2015),

1.  mentesítést ad az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára az Európai Külügyi Szolgálat 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak, valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat (2014/2086(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat,

–  tekintettel az európai ombudsman 2015. február 26-i határozatára, amely a visszaélések bejelentésével kapcsolatos, OI/1/2014/PMC számú saját kezdeményezésű ombudsmani vizsgálatot zárta le,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0109/2015),

1.  üdvözli, hogy ez a harmadik olyan pénzügyi év, amelyben az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) úgy hajtotta végre költségvetését, hogy abban az Európai Számvevőszék nem talált súlyosabb hibákat; nyugtázza az elmúlt években feltárt, alapvetően a szolgálat létrehozásának folyamatából eredő hibák kijavítása érdekében tett előrelépéseket, és támogatja a Számvevőszék által az éves jelentésében megfogalmazott, további javításokra vonatkozó ajánlásokat; üdvözli a Számvevőszék által az EKSZ létrehozásáról közzétett 11/2014. sz. különjelentést, valamint az abban megfogalmazott számos hasznos és javító célú javaslatot, amelyek remélhetőleg mielőbb megvalósításra kerülnek;

2.  rámutat, hogy a 2011-es, a 2012-es és a 2013-as éves jelentésben a Számvevőszék ismétlődően megjegyzéseket tett az EKSZ-szel kapcsolatban az alkalmazottaknak történő bérfizetésre, a családi támogatásoknak az EKSZ megbízásából a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal (PMO) által végzett kezelése terén tapasztalható hiányosságokra, a képviseleteknek nyújtott biztonsági szolgáltatásokra és az informatikai szolgáltatásokról kötött szerződésekre vonatkozóan;

3.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a személyzeti juttatásokkal kapcsolatban már a korábbi években is aggályok és hibák merültek fel; szigorúbb ellenőrzéseket kér ezen a téren, különösen az alkalmazottak arra való rendszeres emlékeztetését, hogy vallják be a más forrásokból kapott juttatásokat;

4.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2013-ban a PMO rendszere még mindig nem volt teljes mértékben működőképes, és emiatt hibásan fizettek ki szociális juttatásokat egyes alkalmazottaknak; kéri az EKSZ-t, hogy a rendszert terjessze ki minden tagállam tisztviselőire;

5.  emlékeztet arra, hogy az EKSZ központjának rendszeresen figyelmet kell fordítania minden típusú közbeszerzési eljárásra az eljárás minden szakaszában, különösen a képviseleteknél; úgy ítéli meg, hogy a képviseletek érintett alkalmazottai részére folyamatos támogatást kell biztosítani a kockázati kitettség csökkentése érdekében, különösen az érzékeny pályázati felhívások és szerződések esetén; elégedetten nyugtázza az EKSZ központjában a képviseletek biztonsági szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseire szakosodott munkacsoport létrehozását;

6.  megjegyzi, hogy az EKSZ által kötött keretszerződéseknél kellő gondosságot kell fordítani a műveletek nyomon követhetőségére a megfelelő dokumentumok megőrzésével minden egyes szerződés esetében, függetlenül azok sajátos természetétől; kéri az EKSZ központját, hogy fejlessze tovább az alkalmazottak készségeit és tudatosítsa bennük ezt a kérdést a képviseleteken, illetve általánosságban szólva kéri az ezzel kapcsolatos belső ellenőrzési standardok tényleges alkalmazását; megjegyzi, hogy az információk minősége a 2013-ban végzett előzetes ellenőrzések során azonosított egyik legfontosabb hiányosság, és kéri e helyzet gyors orvoslását annak érdekében, hogy pontos és átfogó vezetési és igazgatási információk álljanak rendelkezésre;

7.  kéri az EKSZ-t, hogy erősítse meg a harmadik országokra vonatkozó új csalásellenes stratégiáját, és üdvözli, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) kötött igazgatási egyetértési megállapodás végül 2015. január 23-án aláírásra került;

8.  kéri, hogy az EKSZ számoljon be az uniós küldöttségekre vonatkozó új, 2013-ban véglegesíteni tervezett, csalás elleni stratégia megvalósítása terén elért előrehaladásról;

9.  aggódik a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok elfogadása terén tapasztalható késedelem miatt; felhívja az EKSZ-t, hogy további késedelem nélkül vezesse be ezeket a szabályokat;

10.  kéri, hogy az EKSZ az éves tevékenységi jelentéseiben a hatályos titoktartási és az adatvédelmi szabályokkal összhangban számoljon be a lezárt OLAF-esetek eredményeiről és következményeiről, amennyiben a vizsgálat érintette az intézményt vagy annak bármelyik alkalmazottját;

11.  megállapítja, hogy 2013-ban az EKSZ központjának végleges költségvetése 508,8 millió EUR volt, ami 4,09%-os növekedést jelent, és a költségvetés a következőképpen oszlott meg: 195,81 millió EUR az EKSZ központjára és 312,95 millió EUR az uniós képviseletekre; megjegyzi, hogy az EKSZ saját költségvetésén kívül a Bizottság 272,4 millió euróval járult hozzá a költségvetéshez;

12.  tudomásul veszi, hogy az EKSZ központjánál a költségvetés 69%-a a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó és a külső személyzet bérének és egyéb juttatásainak kifizetését (134,59 millió EUR), míg 10%-a (azaz 19,92 millió EUR) az épületekkel kapcsolatos költségeket fedezi; megállapítja, hogy az uniós képviseleteknél 106,6 millió EUR (34%) kapcsolódik a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet javadalmazásához, 62,2 millió EUR (19,9%) a külső személyzethez és 99,6 millió EUR (31,8%) az épületekkel kapcsolatos költségekhez;

13.  véleménye szerint a források terén tapasztalható korlátok miatt az EKSZ még nem teljes értékű uniós diplomáciai szolgálat; úgy ítéli meg, hogy a Bizottság és a tagállamok a megfelelő szereplők a szolgálat megszilárdításának ösztönzésére;

14.  rámutat arra, hogy a költségvetési semlegesség elve rendkívül üdvözlendő, ezt azonban nem szabad azoktól a megtakarításoktól elkülönítve szemlélni, amelyeket a tagállamok az EKSZ létrehozása révén elértek;

15.  úgy ítéli meg, hogy az EKSZ igazgatása továbbra is „fejnehéz”, amit orvosolni kell; azon a véleményen van, hogy a helyzet javítása érdekében már végrehajtott intézkedések a megfelelő irányba tett lépést jelentenek, és kéri a Bizottságot, hogy fokozza elkötelezettségét a szervezeti egységek közötti együttműködés javítása érdekében; kéri az intézményt, hogy tegyen jelentést az AD15-ös és AD16-os álláshelyek csökkentéséről következő éves tevékenységi jelentésében; megállapítja továbbá, hogy az előválogatáson kiválasztott jelöltek értékeléséhez nem áll rendelkezésre a vezetői készségeket előíró keretrendszer; hangsúlyozza, hogy továbbra is a külügyi szakértelemnek kell a legfőbb feltételnek lennie a munkaerő-felvétellel kapcsolatos döntések meghozatalakor;

16.  hangsúlyozza, hogy ésszerűsíteni kell az EKSZ felső vezetését és egyszerűsíteni kell a döntéshozatali folyamatokat;

17.  elégedetten nyugtázza az Unióhoz 2004 óta csatlakozó tagállamokból érkező EKSZ-alkalmazottak földrajzi kiegyensúlyozottsága terén elért javulást, mivel arányuk már 18%-os az igazgatási személyzet körében, és 17,7%-os a képviseletek vezetői között, ezen országok lakosságának 21%-os arányához viszonyítva; hangsúlyozza, hogy földrajzi egyensúlyt kell teremteni a személyzet felvétele és kinevezése során; véleménye szerint az EKSZ-en belüli egyenlő földrajzi képviselet a szolgálat teljesítményének javításához hozzájáruló fontos elem, és kéri a Bizottságot, hogy továbbra is törekedjen ennek elérésére;

18.  tudomásul veszi a nemek közötti egyensúly javítására és az előmenetel útjában álló esetleges akadályok eltávolítására tett erőfeszítéseket; sürgeti az EKSZ-t, hogy folytassa a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentését, különösen a felsővezetői kategórián belül;

19.  mindazonáltal aggodalmát fejezi ki a nők alacsony száma miatt az EKSZ vezetői álláshelyein (204 férfi és 55 nő a képviseleteknél, míg a felső vezetés körében ez az arány 42/4, azaz a nők aránya csak 8,7%-os); kéri egy olyan esélyegyenlőségi terv megvalósítását, amely külön vonatkozik a vezetői álláshelyekre ezen egyenlőtlenség mielőbbi megszüntetése céljából;

20.  megjegyzi, hogy 2013-ban teljesült az a szabályzatban foglalt cél, hogy a tanácsosi (AD) szinten dolgozó alkalmazottak legalább egyharmada tagállami diplomata legyen; megállapítja azonban, hogy viszonylag magas a tagállamokból érkező kirendelt nemzeti szakértők száma (2014. júniusban 397), és státuszuk/juttatásaik, illetve az EKSZ költségvetését terhelő költségek további tisztázását kéri;

21.  megismétli azt a tavalyi kérését, hogy készüljön átfogó táblázat az EKSZ rendelkezésére álló valamennyi emberi erőforrásról, besorolási fokozatok, nemek és állampolgárság szerinti bontásban; megjegyzi, hogy ezt a táblázatot automatikusan bele kell foglalni az intézmény éves tevékenységi jelentésébe;

22.  sajnálja ugyanakkor, hogy még nem sikerült megfelelőbb földrajzi egyensúlyt elérni és kéri az EKSZ-t, hogy erősítse a földrajzi egyensúlyt a vezetői álláshelyekre és a képviseletvezetői álláshelyekre történő kinevezések tekintetében; ismételten hangsúlyozza, hogy az igazgatás valamennyi szintjén nagyobb földrajzi egyensúlyt kell kialakítani a tagállamok között, és sürgeti az EKSZ-t a szükséges intézkedések meghozatalára az összes tagállam jobb és kiegyensúlyozottabb képviseletének megteremtése érdekében;

23.  úgy ítéli meg, hogy az uniós különmegbízottak felelősségi köre egyáltalán nem világos, és hiányzik a rájuk vonatkozó megfelelő nyomon követés és teljesítményelemzés; e hiányosság kezelése céljából javasolja az EKSZ-be való bevonásukat;

24.  emlékeztet arra, hogy az uniós különmegbízottak költségvetését az EKSZ-be való bevonásuk támogatásának javítása céljából a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) működési ágától át kell csoportosítani az EKSZ költségvetésébe;

25.  tudomásul veszi az emberi erőforrások terén tett előrelépéseket, de egyetért a Számvevőszék azon megállapításával, hogy szükség van a tematikus szakértelemre a képviseleteknél; aggályait fejezi ki amiatt, hogy az uniós képviseletek munkaerőhiánnyal küzdenek a politikai részlegeken, és a műveleti tervezés, valamint a közös kül- és biztonságpolitikai (KKBP) küldetések végrehajtása terén; továbbá megjegyzi, hogy gyakorlati nehézségek merülnek fel az uniós képviseleteknél a titkosszolgálati jelentések rendelkezésre állásával és azok kezelésével kapcsolatban; felkéri a Bizottságot, hogy az EKSZ-szel együtt vezessen be összehangolt megközelítést a képviseletek személyzeti összetételének optimalizálása érdekében;

26.  megjegyzi, hogy az EKSZ továbbra sem rendel elegendő erőforrást a belső politikák külső vonatkozásaiból adódó feladatok ellátásához, és hogy nem rendelkezik elegendő személyzettel a pénzügyi eszközök programozásának megfelelő előkészítéséhez, ami aláássa az Unió külső fellépésének következetességét;

27.  úgy véli, hogy válság és általános költségvetési megszorítások idején csökkenteni kell az uniós intézmények személyzete részére tartott „irodán kívüli napok” költségeit, és ezeket lehetőség szerint az intézmények saját épületeiben kell megtartani, mivel a belőlük származó többletérték nem indokol ilyen magas költségeket;

28.  felkéri az EKSZ-t, hogy készítsen jobb áttekintést a felvételi eljárások során felmerülő költségekről; felhívja az EKSZ-t, hogy a felvételi elbeszélgetésekhez alkalmazzon olyan innovatív megoldásokat, mint például a videokonferenciák, és lehetőség szerint terjesszen elő hasonló javaslatokat a személyzet képzése tekintetében is;

29.  megismétli, hogy az EKSZ-nek az újonnan felvett EKSZ-alkalmazottaktól meg kell követelnie, hogy nyilatkozzanak arról, hogy korábban nem dolgoztak hírszerzési szolgálatoknál;

30.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket a jobb együttműködés előmozdítására külszolgálataik és az EKSZ között az átfogó tematikus kérdések figyelembevételével;

31.  hangsúlyozza, hogy jelentős költségmegtakarítást lehet elérni a tagállamok közötti kül- és biztonságpolitikai együttműködés javítása révén, és azáltal, hogy előre azonosítjuk azokat a közös feladatokat, amelyeket az EKSZ fokozatosan átvehet annak érdekében, hogy az EU erősebb és hatékonyabb világszintű szereplő lehessen;

32.  hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatóságával (DEVCO) való együttműködés biztosítására és a tematikus főosztályok (mint például a Válságmegelőzési és Biztonságpolitikai Igazgatóság) támogatására irányuló működési gyakorlatokat tovább kell fejleszteni;

33.  hangsúlyozza, hogy a tematikus főosztályokat minden szakaszban be kell vonni a tervezésbe annak elkerülésére, hogy a válságmegelőzés, a béketeremtés, a nemek közötti egyenlőség és az emberi jogok az utolsó pillanatban kerüljenek be a tervekbe;

34.  véleménye szerint a jelenlegi uniós külpolitikát továbbra is rendkívül nagy mértékben befolyásolják egyes tagállamok külpolitikái; hangsúlyozza, hogy az uniós külpolitika eredményeire rányomja bélyegét az a megközelítés, amely figyelmen kívül hagyja egyes országok bizonyos folyamatban lévő konfliktusokkal, különösen az ukrán–orosz konfliktussal kapcsolatos különleges szakértelmét; kéri az EKSZ-t, hogy ezt következetesen kísérje figyelemmel, és vegye figyelembe az egyes tagállamok külpolitikája által az Unió külpolitikájára gyakorolt lehetséges hatást;

35.  hangsúlyozza, hogy el kell ismerni és támogatni kell a világ válságok által leginkább sújtott és legveszélyesebb helyein állomásozó civil és katonai személyzet által tett erőfeszítéseket, mert az EU-nak ezeken a helyeken is jelen kell lennie és tevékenységét folytatnia kell; ebben az értelemben alapvető fontosságú, hogy az említett személyzet, amely a mindennapokban úgy él és dolgozik, hogy nagy nyomást kell elviselnie mind a biztonság, mind a mobilitás, a családok egyesülése/felbomlása és a kulturális és szociális feltételek szempontjából, a legmagasabb szintű védelemmel és biztonsággal, valamint megfelelő rugalmassággal számolhasson; támogatja az említett képviseletek biztonsági költségeinek fedezésére szolgáló költségvetés növelését; e tekintetben nagyon hasznos lenne, ha összehasonlító adatok állnának rendelkezésre az EKSZ személyzetéről és a tagállamok hasonló körülmények között működő külszolgálati személyzetéről;

36.  kitart amellett, hogy a képviseleteket támogató költségvetési rendszert egyszerűsíteni kell; hangsúlyozza, hogy a kisebb személyzettel rendelkező képviseletek nehéz körülmények között működnek a kifizetések engedélyezésének az EKSZ és a Bizottság személyzete közötti átruházására vonatkozó szabályok összetettsége és merevsége miatt; felkéri az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy vizsgálják meg, hogyan könnyíthető meg a források engedélyezésére irányuló eljárás, a pénzügyi ellenőrzés szabályainak betartása mellett;

37.  kiemeli, hogy az uniós képviseletekre vonatkozó hatályos pénzügyi szabályok továbbra is súlyos adminisztratív terheket rónak a képviseletvezetőkre, ami elvonja figyelmüket elsődleges feladatukról, a politikai munkáról; sürgeti az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy találjon megoldást a kérdésre, ami a pénzügyi szabályok módosítását is maga után vonhatja, feltéve, hogy nem jár együtt a minőség romlásával és a fegyelem lazulásával a képviseletek pénzügyi tevékenysége terén; megállapítja továbbá, hogy mind az EKSZ-re, mind a Bizottságra vonatkozó sorok felhasználásra kerülnek igazgatási költségekre, ami szükségtelenül bonyolítja a pénzügyi folyamatokat;

38.  rámutat a képviseleteknél működő uniós alkalmazottakkal és a KKBP-küldetésekben részt vevő uniós alkalmazottakkal szemben alkalmazott eltérő bánásmódra, ami a szabadnapokat, a repülőutakat, a pótlékokat és a juttatásokat illeti; kéri e juttatások részletes összehasonlítását az uniós képviseletek személyzete és a KKBP-küldetésekben részt vevő uniós alkalmazottak esetében, például a szomáliai Mogadishuban és a közép-afrikai köztársasági Banguiban 2014. január 1-jei időpontban, és magyarázatot kér az eltérő bánásmódra;

39.  hangsúlyozza, hogy nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a KBVP műveleteinek finanszírozása terén az Unió belső és külső biztonságának garantálása érdekében a szomszédos országokban tapasztalható konfliktusokból eredő veszélyekre, valamint a lehetséges terrorista cselekmények megnövekedett kockázatára való tekintettel;

40.  hangsúlyozza egy megosztott szolgáltatási központ (SSC) felállításának alapvető jelentőségét, ami jelentős költségmegtakarításokat eredményezne azáltal, hogy központosított logisztikai, közbeszerzési és igazgatási támogatást nyújtana a KBVP-küldetésekhez, valamint az EU különleges képviselőinek és hivatalaiknak; sajnálja a központ felállításával kapcsolatos hosszú késedelmet, és minden érintett felet arra ösztönöz, hogy sürgősen állapodjanak meg egy nagyra törő SSC-ről, amely képes hatékonyan támogatni a küldetéseket, különösen azok indulásakor, szabványosítani a munkafolyamatokat és gyorsabb és költséghatékonyabb közbeszerzést biztosítani;

41.  sürgeti az EKSZ-t, hogy maximalizálja a méretgazdaságosság előnyeit azáltal, hogy új szinergiákat alakít ki az EKSZ központján és a képviseleteken belül, a valódi uniós külpolitika és külszolgálat szellemében együttműködve a tagállamokkal és a nemzeti diplomáciai szolgálatokkal; elégedetten állapítja meg, hogy – bár még mindig elég korlátozott – egyre inkább terjed az a gyakorlat, mely szerint az uniós képviseletek és a tagállami diplomáciai képviseletek közösen bérelnek épületet; kéri az EKSZ-t, hogy folytassa lehetőségek keresését a közös bérlemények számának további növelésére;

42.  kéri, hogy az EKSZ ingatlanpolitikáját mellékeljék éves tevékenységi jelentéséhez, különös tekintettel annak fontosságára, hogy az e politikához kapcsolódó költségek ésszerűek maradjanak, és ne legyenek túl magasak;

43.  sürgeti az EKSZ-t, hogy küldje el a mentesítésért felelős hatóságnak a 2013-ban kötött ingatlanszerződések jegyzékét, tájékoztatva többek között a szerződések részleteiről, valamint arról, hogy mely országban és mennyi időre kötötték a szerződést, ahogyan azt a 2011-es éves tevékenységi jelentésében is tette, és kéri az EKSZ-t, hogy ugyanilyen részletesen számoljon be az ingatlanszerződésekről a 2014-es éves tevékenységi jelentésében;

44.  elismeri, hogy a konzuli szolgáltatásokkal kapcsolatban vannak még tennivalók; hangsúlyozza, hogy költségeket lehetne megtakarítani azáltal, hogy az uniós képviseletek konzuli szolgáltatásokat nyújtanak; felkéri az EKSZ-t, hogy készítse el az ezzel járó pénzügyi hatások részletes értékelését, és a tagállamokat arra, hogy állapodjanak meg ebben a kérdésben és dolgozzanak ki harmonizált szabályokat és jogi aktusokat;

45.  felhívja a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésébe foglaljon bele egy áttekintést a Parlament ezen állásfoglalásban megfogalmazott ajánlásainak EKSZ általi nyomon követéséről.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Bíróság
PDF 275kWORD 92k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – Bíróság (2014/2080(DEC))
P8_TA(2015)0124A8-0111/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 - C8-0149/2014)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0111/2015),

1.  mentesítést ad az Európai Unió Bírósága hivatalvezetője számára az Európai Unió Bírósága 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IV. szakasz – Bíróság (2014/2080(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, IV. szakasz – Bíróság,

–  tekintettel az európai ombudsman 2015. február 26-i határozatára, amely a visszaélések bejelentésével kapcsolatos, OI/1/2014/PMC számú saját kezdeményezésű ombudsmani vizsgálatot zárta le,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0111/2015),

1.  elégedetten veszi tudomásul, hogy a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék megállapította, hogy az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken nem tárt fel lényeges hiányosságokat;

2.  örül annak, hogy a Számvevőszék ellenőrzési munkája alapján úgy vélte, hogy a 2013. december 31-i fordulónappal záruló pénzügyi évet illetően az intézmények és szervek igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

3.  megállapítja, hogy 2013-ban a Bíróság összesen 354 880 000 EUR összegű előirányzattal rendelkezett (2012-ben ez az összeg 348 300 000 EUR volt), és hogy az előirányzatok végrehajtási aránya 96,3%-os volt; sajnálja, hogy 2013-ban csökkent a kihasználási arány a 2012-es 98,6%-hoz képest;

4.  nyugtázza, hogy az alacsonyabb végrehajtási arány azzal magyarázható, hogy az eredeti 2013-as előirányzatok a fizetések és nyugdíjak összesen majdnem 6 000 000 EUR értékű kiigazítására tett javaslatot is magukban foglalták, ugyanakkor a Tanács végül nem egyezett bele a kiigazításba; kiemeli, hogy a bérkiigazításra vonatkozó, a várakozásokkal ellentétes bírósági ítélet indokai már nem állnak fenn, mivel 2014-ben megállapodás született az új személyzeti szabályzatról;

5.  hangsúlyozza azonban, hogy a Bíróság költségvetése tisztán adminisztratív jellegű, amelynek nagy részét az intézményben dolgozókkal kapcsolatos kiadások teszik ki; tudomásul veszi a felhasználási arány csökkenésének indoklását, amelyről a Bíróság a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves tevékenységi jelentése számol be;

6.  megjegyzi, hogy a Bíróság 2013-ban 701 ügyet zárt le (2012-ben 595-öt) és 699 új ügyet tárgyalt (2012-ben 632-öt), köztük 450 fellebbezést és előzetes döntéshozatal iránti kérelmet; örvend a pozitív statisztikai eredményeknek, azonban úgy véli, hogy a jó eredmény ellenére is van lehetőség a javításra;

7.  tudomásul veszi, hogy 2013-ban a Törvényszékhez 790 új ügy érkezett be, 702 ügyet lezárt és 1325 ügy folyamatban van, tehát 2012-höz képest átlagosan nőtt az eljárások száma; megjegyzi, hogy az eljárások időtartama némileg csökkent; rámutat arra, hogy a kilencedik tanács létrehozása 2013-ban nem járult hozzá a Törvényszék hatékonyságának növeléséhez, ennek ellenére ismételten hangot ad annak az álláspontjának, hogy a Törvényszék emberi erőforrásait növelni kell;

8.  megállapítja, hogy 2013-ban a Közszolgálati Törvényszéken a 2012. évi 121-hez képest 184 ügyet zártak le (52%-os emelkedés), ezzel 24-gyel csökkentve a folyamatban lévő ügyek számát (vagyis 11%-al csökkentették az elmaradást); úgy véli, hogy a Közszolgálati Törvényszék feloszlatása nem megfelelő válasz a Tanács régóta hangoztatott ellenérveire;

9.  véleménye szerint van további fejlődési lehetőség a Bíróság rendelkezésére álló meglévő források keretén belül; hangsúlyozza, hogy a 2013-ban végrehajtott belső reformok, nevezetesen az új törvényszéki tanács és az új tanácsnoki poszt létrehozása, valamint a működési szabályzat – különösen nyelvészeti és informatikai téren végrehajtott – reformja és egyéb kiegészítő szabályok reformja következtében a rendszer pozitív irányba változott, ami lehetővé tette az erőforrások optimalizálásának fokozását; ösztönzi a Bíróságot a megkezdett munka folytatására;

10.  új irányítási struktúra kialakítását javasolja az intézménynek, amely az emberi jogok európai egyezménye 6. cikkével nagyobb összhangot teremtve jobban szétválasztja az igazságszolgáltatási és az igazgatási tényezőket, annak érdekében, hogy a bíráknak ne kelljen olyan határozatok elleni fellebbezés ügyében ítélkezniük, amelyekben hivataluk közvetlenül részt vett;

11.  emlékeztet rá, hogy a 2012. évi mentesítésről szóló állásfoglalására adott válaszában a Bíróság úgy vélekedett, hogy a meghallgatások és az ítéletek számának növekedése nem fog a produktivitás jelentős mértékű növekedéséhez vezetni; rámutat, hogy másrészről a Bíróság a bírák számának növelését kérte; sürgeti a Bíróságot, hogy kérjen külső szakértői értékelést, amely külső eszközöket biztosítana számára a Bíróság által felvetett problémák lehetséges megoldásának beazonosítására;

12.  hangsúlyozza a soknyelvűség tiszteletben tartásának különleges jelentőségét az Európai Unió Bíróságán, mivel annak nem csak a Bíróság esetjogához való hozzáférés terén kell az egyenlőséget biztosítania, hanem a jogvita feleinek a Bíróság előtti esélyegyenlőségét is garantálnia kell;

13.   sajnálja, hogy a mentesítési eljárás során nem állt rendelkezésre elegendő információ a bírák külső tevékenységeinek listájáról; kéri, hogy a Bíróság tegyen közzé a honlapján egy nyilvántartást, amely részletes információkat tartalmaz a bírák az uniós költségvetésre kihatással bíró külső tevékenységeiről;

14.  kéri a Bíróságot, hogy nyújtson be jelentést arra a két, egykor fordítóként dolgozó nyugdíjas tisztviselőre vonatkozóan, akik fordítási szerződéseket nyertek el, és jelentésében igazolja, hogy a helyzet az összeférhetetlenség és a díjazás tekintetében egyaránt megfelel a személyzeti szabályzatnak;

15.  kéri, hogy a Bíróság fontolja meg a hivatalainak összevonását az eljárási tevékenységek bíróságok közötti jobb összehangolásának biztosítása érdekében;

16.  nyugtázza az e-Curia alkalmazásban eszközölt javításokat; tudomásul veszi, hogy az alkalmazás még nem érte el teljes potenciálját; javasolja, hogy a Bíróság dolgozzon ki tervet annak érdekében, hogy az összes tagállamot ösztönözze az alkalmazás használatára;

17.  tudomásul veszi, hogy 2013-ban beindult az ítélkezési jelentések digitalizálási projektje, amely a nyomtatott változatot hivatott kiváltani; úgy véli, hogy ezt a projektet már korábban meg lehetett volna valósítani;

18.  az éves tevékenységi jelentésben közölt adatok alapján úgy véli, hogy a Bíróság feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül tovább csökkenthetné a papíralapú másolatok számát;

19.  tekintettel arra, hogy a Bíróság első élő internetes közvetítését 2013-ban sugározta, ösztönzi a Bíróságot, hogy szélesebb körben alkalmazza ezt a technológiát, és alkalmazza azt a munkájával kapcsolatos egyéb területeken is;

20.  tudatában van, hogy a Bíróságon a tolmácsolás minősége alapvető fontosságú, és hogy nincs lehetőség a meghallgatások számának szabályozására; úgy véli azonban, hogy a meghallgatásokat lehetne hatékonyabban tervezni; javasolja, hogy a Bíróság − intézményközi kapcsolatai révén − azonosítsa a többi intézmény által alkalmazott bevált gyakorlatokat ezen a téren;

21.  tudomást vesz a Bíróság belső források igénybevételét előtérbe helyező politikájáról, különös tekintettel a fordítói szolgálatokra; megérti, hogy néhány nyelvi kombinációban nehéz jogi háttérrel rendelkező szakembereket találni; mély aggodalmának ad hangot azonban a külső fordításokra szánt fel nem használt előirányzatok nagyon magas – 2 200 000 eurós – aránya miatt; úgy véli, hogy amennyiben kiszervezésre van szükség, e téren is megtakarítást kell elérni;

22.  kéri a Bíróságtól, hogy fontolja meg egy „igényalapú fordítás” rendszerének bevezetését egyes esetekre vonatkozóan, és használja nagyobb gyakorisággal a technológiai alapú fordítási eszközöket;

23.  kéri, hogy a Bíróság eseti alapon mérje fel a fordítás szükségességét, amennyiben az adott eset az uniós polgárokat csak csekély mértékben érinti;

24.  aggodalommal állapítja meg, hogy hatalmas különbségek vannak a különböző uniós intézmények fordítási költségei között; ezért kéri a fordítással foglalkozó intézményközi munkacsoportot, hogy tárja fel az említett különbségek okát és javasoljon megoldásokat ezen egyenlőtlenségek megszüntetésére, illetve a fordítási költségek harmonizálására a minőség és a nyelvi sokszínűség teljes mértékű tiszteletben tartása mellett; megjegyzi, hogy ebből a célból a munkacsoportnak újra kell kezdenie az intézményközi együttműködést a bevált gyakorlatok és az eredmények megosztása céljából, valamint azonosítania kell azokat a területeket, ahol erősíteni lehet az intézményközi együttműködést vagy megállapodásokat; rámutat, hogy a munkacsoportnak törekednie kell továbbá az egységes módszertan kialakítására a fordítási költségek kimutatását illetően minden egyes intézménynél, a költségek elemzésének és összehasonlításának megkönnyítése céljából; megjegyzi, hogy a munkacsoportnak 2015 végéig kell beszámolnia az eredményekről; kér minden intézményt, hogy aktívan vegyenek részt az intézményközi munkacsoport tevékenységében; e tekintetben emlékeztet a többnyelvűség tiszteletben tartásának alapvető fontosságára az uniós intézményeknél, annak érdekében, hogy biztosításuk az egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget az Unió minden polgára számára;

25.  úgy véli, hogy válság és általános költségvetési megszorítások idején csökkenteni kell az uniós intézmények személyzete részére tartott „irodán kívüli napok” költségeit, és ezeket lehetőség szerint az intézmények saját épületeiben kell megtartani, mivel a belőlük származó többletérték nem indokol ilyen magas költségeket;

26.  reméli, hogy a Bíróság a jövőben is keresni fogja a házon belüli új szinergiákat, különösen a fordítás és a tolmácsolás terén;

27.  ismételten kéri, hogy a bírósági ülések napirendjét mellékeljék a megfelelő évre vonatkozó éves tevékenységi jelentéshez;

28.  azt javasolja, hogy dolgozzanak ki objektív kritériumokat az ítéletek meghozatalában mutatkozó túlzott késedelem meghatározására;

29.  sajnálja, hogy a 2004 után csatlakozott tagállamok felső vezetői szinten nem képviseltetik magukat az intézményben; ismételten hangsúlyozza, hogy az irányítás szintjén jobb földrajzi egyensúlyt kell elérni;

30.  aggodalmát fejezi ki a nők alacsony aránya miatt a Bíróság felelősséggel járó álláshelyein (70%–30%); kéri egy olyan esélyegyenlőségi terv megvalósítását, amely külön vonatkozik a vezetői álláshelyekre ezen egyenlőtlenség mielőbbi megszüntetése céljából;

31.  tudomásul veszi, hogy a hivatali gépjárművek magáncélra történő használatára vonatkozó bírósági szabályok hasonlóak, mint a többi intézménynél alkalmazott szabályok; úgy véli, hogy ezeket a szabályokat a − különösen a magáncélú felhasználás esetén felmerülő − költségek csökkentése érdekében frissíteni kell;

32.  felhívja a Bíróságot, hogy csökkentse a bírák és a személyzet rendelkezésére álló hivatali gépjárművek számát, és tegyen jelentést a Parlamentnek az így elért megtakarításokról; azon a véleményen van, hogy ennek nyomán felül kell majd vizsgálni a sofőrök beosztását is; emlékeztet rá, hogy a sofőrök által nyújtott többletszolgáltatások költségeit az uniós adófizetők viselik;

33.  úgy véli, hogy a Bíróságnak további kötelezettségeket kell vállalnia a környezetvédelem terén azáltal, hogy továbbfejleszti a kibocsátáscsökkentés terén már meglévő intézkedéseit, és hogy a közbeszerzési eljárások során környezetvédelmi követelményeket iktat be;

34.  tudomásul veszi a Bíróság elkötelezettségét a személyzetfelvételi és beszerzési eljárások időben történő felügyeletével és ellenőrzésével kapcsolatos rendszerének további fejlesztésére; támogatja a Bíróságot abban, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a juttatások kezelését, és javítsa teljesítési színvonalát;

35.  úgy véli, hogy a tárgyalásos eljárás keretében megkötött szerződések száma igen magas; kéri, hogy részletesen tájékoztassák ennek indokairól;

36.  kéri, hogy a titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó érvényes szabályokkal összhangban a Bíróság éves tevékenységi jelentéseiben számoljon be a lezárt OLAF-esetek eredményeiről és következményeiről, amennyiben a vizsgálat érintette az intézményt vagy annak bármelyik alkalmazottját;

37.  tudomást vesz az éves tevékenységi jelentéshez csatolt bírósági ingatlanpolitikáról;

38.  örömmel nyugtázza, hogy a Bíróság ennyire alapos és részletes éves tevékenységi jelentést készített, amely részletes információt tartalmaz az emberierőforrás-menedzsmentjéről, a Parlament kérésének megfelelően;

39.  aggódik a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok elfogadásának késedelme miatt; felhívja a Bíróságot, hogy további késedelem nélkül vezesse be ezeket a szabályokat.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése - Számvevőszék
PDF 279kWORD 94k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, V. szakasz – Számvevőszék (2014/2081(DEC))
P8_TA(2015)0125A8-0113/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – C8‑0155/2014)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0113/2015),

1.  mentesítést ad a Számvevőszék főtitkára számára a Számvevőszék 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak, valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak, továbbá hogy gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, V. szakasz – Számvevőszék (2014/2081(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, V. szakasz – Számvevőszék

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0113/2015),

1.  rámutat, hogy a Számvevőszék éves beszámolóját egy független külső könyvvizsgáló cég, a PricewaterhouseCoopers SARL auditálja, hogy ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elvek vonatkozzanak a Számvevőszékre is, mint az általa ellenőrzött szervekre; tudomásul veszi a könyvvizsgálói véleményt, mely szerint a beszámoló „a Számvevőszék pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad”;

2.  hangsúlyozza, hogy 2013-ban a Számvevőszék összesen 142 761 000 euró összegű végleges előirányzattal rendelkezett (2012-ben 142 477 000 euróval), és hogy a költségvetés összesített végrehajtási aránya 92% volt; sajnálja, hogy 2013-ban csökkent a felhasználási arány a 2012-es 96%-hoz képest;

3.  hangsúlyozza azonban, hogy a Számvevőszék költségvetése tisztán adminisztratív jellegű, amelynek nagy részét az intézményben dolgozókkal kapcsolatos kiadások teszik ki; tudomásul veszi a felhasználási arány csökkenésének indokolását, amelyről a Számvevőszék 2013-as évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentése számol be;

4.  tudomásul veszi a Számvevőszék 2013–2017 közötti új stratégiáját, amelynek célja, hogy maximalizálja a Számvevőszéknek az Unió külső ellenőreként betöltött szerepét; támogatja a 2013-ra kidolgozott tervet, valamint a teljesítmény-ellenőrzési jelentések mennyiségének növelésére és minőségének javítására irányuló szándékot, a hatékonyság fokozása és az e jelentésekre fordított források növelése révén; tudomásul veszi továbbá, hogy 2008 óta mintegy 60%-kal több ilyen jelentés készül, hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a mennyiség nem mehet a minőség rovására;

5.  emlékezteti a Számvevőszéket, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság a decentralizált ügynökségekről szóló, 2012-es közös megközelítés 54. pontjában megállapodott abban, hogy „az ilyen kiszervezett külső ellenőrzésekért minden szempontból továbbra is teljes mértékben a Számvevőszéknek kell felelnie, amely az összes szükséges adminisztratív és közbeszerezési eljárást kezeli, valamint hogy ezeket, továbbá a kiszervezett külső ellenőrzésekkel összefüggésben felmerülő minden egyéb költséget saját költségvetéséből kell finanszíroznia”; elvárja, hogy a Számvevőszék kövesse e közös megközelítést, valamint kössön szerződést az ügynökségek külső könyvvizsgálóival, és fedezze az ezzel járó költségeket;

6.  kéri a Számvevőszéket, hogy végezzen ellenőrzést a Bíróság nyilvántartásainak a bíróságok közötti eljárási tevékenységek jobb összhangjának biztosítása érdekében történő, egyetlen nyilvántartásban történő egységes szerkezetbe foglalásával kapcsolatos hatásokról;

7.  üdvözli a Számvevőszéknek a 2014-es szakértői jelentés, a Számvevőszék jövőbeli szerepéről a Parlamentnek benyújtandó jelentés, valamint a Számvevőszék által készített belső elemzés alapján kidolgozott, a 2013–2017 közötti időszakra szóló stratégiájába beépített belső reformprogramját; pontos és folyamatos tájékoztatást kér a Számvevőszéktől a reformmal kapcsolatos fejleményekről és annak végrehajtásáról;

8.  úgy véli, hogy indokolt bizonyos mértékű rugalmasság a Számvevőszék munkaprogramjában, hogy gyorsan alkalmazkodhasson a váratlanul felmerülő, adott esetben ellenőrzést, vagy kiemelt figyelmet igénylő, lényeges problémákhoz, és képes legyen eltekinteni az esetleg feleslegessé váló ütemezett feladatoktól; fontosnak tartja továbbá, a Számvevőszék törekedjen bizonyos mértékű diverzifikációra és kiegyensúlyozottságra, ne pedig kizárólag és ismétlődően ugyanazokra az ágazatokra összpontosítson; felhívja a Számvevőszék figyelmét a jogalkotók szakpolitikai prioritásaira és az uniós polgárok számára fontos kérdésekre, amelyekről a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága nyújtott tájékoztatást;

9.  támogatja a Számvevőszék erőfeszítéseit a teljesítmény-ellenőrzésekre fordított források növelése terén; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszéknek biztosítania kell, hogy az adott ellenőrzés végrehajtásával megbízott ellenőrök rendelkezzenek a szükséges szakmai ismeretekkel és módszertani készségekkel;

10.  emlékezteti a Számvevőszéket, hogy ütemterveit – a minőség veszélyeztetése nélkül – javítania kell, különösen a számvevőszéki különjelentések esetében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ellenőrzési megállapításokról készült jelentések elkészültének időtartama továbbra is messze elmarad a hosszú távú céloktól; ajánlja a Számvevőszéknek, hogy tűzze ki célul a teljesítmény-ellenőrzési terv minden egyes fázisa időtartamának csökkentését;

11.  megjegyzi, hogy a Számvevőszéknek következetes, az irányítás valamennyi területére érvényes módszert kell alkalmaznia; úgy véli, hogy a nagyobb mértékű alkalmazkodás ellentmondásokhoz vezethet a Számvevőszéknek a közvetlen és közös irányítással kapcsolatos jogellenes tevékenységekre vonatkozó meghatározásainál;

12.  megjegyzi, hogy a különjelentések elkészítésének átlagos ideje továbbra is 20 hónap, akárcsak 2012-ben volt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék nem érte el azon stratégiai célkitűzést, hogy a különjelentések átlagos elkészítési ideje 18 hónapra csökkenjen; felszólítja a Számvevőszéket, hogy minden különjelentéshez csatolja a háttér és az egyes elkészítési szakaszok részletes ismertetését;

13.  úgy véli, hogy a különjelentések ajánlásainak egyértelműebbeknek kell lenniük, következetesen feltárva a vizsgált országok esetében a pozitív és negatív tapasztalatokat;

14.  megjegyzi, hogy az Európai Parlament eljárási szabályzatának legutóbbi, a parlamenti bizottságoknak a különjelentésekhez kapcsolódó különböző ágazatokban való nagyobb mértékű részvételét célzó módosításai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket; elkötelezett amellett, hogy megtalálja a Számvevőszék különjelentéseire vonatkozó parlamenti eljárások javításának módját;

15.  támogatja, hogy 2013-ban tovább növelték a számvevői álláshelyek számát; nyugtázza, hogy a 2012-es évhez viszonyítva 2013 végéig sikeresen vettek fel új munkatársakat számvevői álláshelyekre, és csökkentették a betöltetlen álláshelyek számát;

16.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék tájékoztatása szerint az intézmény a felelős beosztású személyek kinevezésénél nem veszi figyelembe a földrajzi szempontokat; ezzel összefüggésben kéri a Számvevőszéket, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a jövőben elejét vegye az intézményben e téren – különösen a vezető beosztásokban – tapasztalható jelentős mértékű egyensúlyhiánynak;

17.  sajnálja, hogy Számvevőszék által 2012-ben elindított, a nemek közötti egyensúly biztosítására irányuló esélyegyenlőségi terv – különösen a vezető beosztásokat illetően – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket; megjegyzi, hogy a 70 igazgatói és osztályvezetői pozíció közül csupán 21-et töltenek be nők, akik ráadásul többnyire a Fordítási és a Személyzeti Főigazgatóságon foglalnak el felelős beosztást; hangsúlyozza és üdvözli ezzel összefüggésben, hogy megnövekedett a női ellenőrök száma, ami kétségkívül hozzájárul majd ahhoz, hogy a nők felelős beosztásokat töltsenek be az ágazatban; tudomásul veszi a Számvevőszéknek az esélyegyenlőségi terv gyors felülvizsgálatával kapcsolatos kötelezettségvállalását, amelynek célja az e téren kitűzött célok mielőbbi elérését biztosító hatékony megoldások kidolgozása;

18.  kéri a Számvevőszéket, hogy éves tevékenységi jelentésében tüntesse fel a vezetői szintű álláshelyeket betöltők nemzetiség, nem és pozíció szerinti bontását;

19.  megelégedéssel nyugtázza, hogy a K3 épület a tervezett határidőre és a költségvetést betartva elkészült;

20.  kéri, hogy a Számvevőszék ingatlanpolitikáját mellékeljék éves tevékenységi jelentéséhez, különös tekintettel annak fontosságára, hogy az ehhez kapcsolódó költségek ésszerűek maradjanak, és ne legyenek túl magasak;

21.   megjegyzi, hogy a nyelvenkénti fordítási költségek a Számvevőszéknél jelentős (nyelvenként és oldalaként akár 100 eurót is meghaladó) különbségeket mutatnak; úgy véli, hogy a költségek – köztük a közvetett költségek – közötti ilyen magas eltéréseket meg kellene vizsgálni és jobban össze kellene hangolni;

22.  aggodalommal állapítja meg, hogy hatalmas különbségek vannak a különböző európai intézmények fordítási költségei között; ezért kéri a fordítással foglalkozó intézményközi munkacsoportot, hogy tárja fel az említett különbségek okát és javasoljon megoldásokat ezen egyenlőtlenség megszüntetésére, illetve a fordítási költségek harmonizálására a minőség és a nyelvi sokszínűség teljes mértékű tiszteletben tartása mellett; ebből a célból a munkacsoportnak újra kell kezdenie az intézményközi együttműködést a bevált gyakorlatok és az eredmények megosztása céljából, valamint azonosítania kell azokat a területeket, ahol erősíteni lehet az intézményközi együttműködést vagy megállapodásokat; megjegyzi, hogy a munkacsoportnak ezenkívültörekednie kell a valamennyi intézményre vonatkozó, egységes elszámolási módszertan kidolgozására is, amely egyszerűbbé teszi a fordítási költségek vizsgálatát és összevetését; megjegyzi, hogy a munkacsoportnak ezeket az eredményeket 2015 vége előtt kell bemutatnia; kér minden intézményt, hogy tevékenyen vegyenek részt az intézményközi munkacsoport tevékenységében; e tekintetben emlékeztet a többnyelvűség tiszteletben tartásának alapvető fontosságára az európai intézményeknél, annak érdekében, hogy biztosítsák az egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget az Unió minden polgára számára;

23.  úgy véli, hogy a válság és az általános költségvetési megszorítások idején az uniós intézmények házon kívüli napjainak költségét csökkenteni kell, és lehetőség szerint azokat az intézmény saját épületeiben kell szervezni, mivel a házon kívüli napok többletértéke nem indokolja a nagyszabású költekezést;

24.  elismeri, hogy a Számvevőszék pontosabban meghatározta és tisztázta a koordinációért, értékelésért, minőségbiztosításért és fejlesztésért felelős kamara hatáskörét és feladatait; arra ösztönzi, hogy folytassa ez irányú tevékenységét, továbbá kéri, hogy tájékoztassák a kamara teljesítményének javítása érdekében tett lépésekről;

25.  megjegyzi, hogy 2013-ban a Számvevőszék összesen 14 olyan esetről számolt be az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), amelyek esetén a számvevői munkából eredően csalásra vonatkozó gyanú merült fel, valamint 10, bejelentő levelek alapján felmerült esetről; megjegyzi, hogy az OLAF a 14 eset közül 7 esetében kíván vizsgálatot indítani, míg a többi esetben az információt más hivatalokhoz küldték meg további intézkedések céljából;

26.  kéri, hogy a Számvevőszék az éves tevékenységi jelentésében – a titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó hatályos szabályoknak megfelelően – számoljon be a lezárt OLAF-esetek eredményéről és következményeiről, amennyiben a vizsgálat érintette az intézményt vagy annak bármelyik alkalmazottját;

27.  helyesli a belső ellenőr által végzett 2013-as nyomon követési felülvizsgálatot, valamint a pénzügyi és működési kockázatok azonosítása és rangsorolása terén, továbbá a megfelelő kockázatcsökkentő kontrollmechanizmusok kialakítása terén elért előrelépést;

28.  megjegyzi, hogy az információbiztonsági politikához koordinált és összehangolt szervezeti biztonsági stratégiára van szükség; hangsúlyozza, hogy mind a gazdálkodás hatékonysága, mind a belső kontrollmechanizmusok javíthatóak a Számvevőszék irányításának fő területein;

29.  tudomásul veszi a Számvevőszék új ellenőrzés-támogatási rendszerének (ASSYST) házon belüli ellenőrzési eszközként való bevezetését; kéri, hogy tájékoztassák az ezen alkalmazást illetően kitűzött teljesítménycélokról;

30.  tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék biztosította, hogy minden lehetséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a kiküldetési előirányzatokat szigorúan a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elve alapján használják fel;

31.  tudomásul veszi továbbá, hogy a nyelvi képzés adminisztrációjának fejlesztése érdekében új számítógépes alkalmazásokat vezettek be; reméli, hogy ezek az eszközök hatékonyabbá teszik a nyelvi képzések kezelését;

32.  megérti a Számvevőszék érdeklődését médiajelenlétének felmérése iránt; úgy véli azonban, hogy a Számvevőszéknek egyértelműbben kell fogalmaznia üzeneteiben; azt javasolja ezért, hogy a szerkesztési minőségre tekintettel a Számvevőszék összes szövegét központosított folyamat során alakítsák ki;

33.  méltányolja a Számvevőszék és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága közti együttműködést, és örvend annak, hogy a Parlament kéréseire rendszeres visszajelzést kap; kéri a Számvevőszéket, hogy a tevékenységéről szóló éves jelentésben – számos többi intézményhez hasonlóan – szenteljen külön fejezetet az Európai Számvevőszék előző költségvetési évre szóló mentesítésével kapcsolatos parlamenti ajánlások nyomon követésének; arra kéri azonban a Számvevőszéket és a mentesítésért felelős hatóságokat, hogy munkájuk hatékonyabbá és eredményesebbé tétele érdekében ismét javítsák együttműködésüket;

34.  úgy véli, hogy a Számvevőszék jelentései és főként a különjelentések jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az uniós források tekintetében elmozdulás történjen a színvonalasabb forrásfelhasználással kapcsolatos megközelítés irányába; úgy véli, hogy a Számvevőszék jelentései még nagyobb hozzáadott értéket hordozhatnának, ha azokat meghatározott számú, az EU által megteendő korrekciós intézkedéssel és az azok végrehajtására vonatkozó várható menetrenddel egészítenék ki annak érdekében, hogy elérjék az uniós program, alap vagy politika által meghatározott célokat és célkitűzéseket; ezért úgy véli, hogy a teljesítményre és a különösen a hosszú távú eredményekre helyezett fokozott hangsúly – a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban – javítaná a Számvevőszék által elvégzendő szükséges nyomonkövetési eljárást, amelynek keretében a javasolt ajánlások hatásait vizsgálnák;

35.  felhívja a Számvevőszéket, hogy vizsgálja meg éves jelentése korábbi időpontban – az uniós költségvetési rendelet által meghatározott paramétereken belül – történő benyújtásának lehetőségét.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése - Gazdasági és Szociális Bizottság
PDF 271kWORD 87k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (2014/2082(DEC))
P8_TA(2015)0126A8-0114/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – C8-0151/2014)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0114/2015),

1.  mentesítést ad az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság főtitkára számára az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak, valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (2014/2082(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság,

–  tekintettel az európai ombudsman 2015. február 26-i határozatára, amely a visszaélések bejelentésével kapcsolatos, OI/1/2014/PMC számú saját kezdeményezésű ombudsmani vizsgálatot zárta le,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0114/2015),

1.  örömmel látja, hogy ellenőrzési munkája alapján a Számvevőszék úgy vélte, hogy a 2013. december 31-i fordulónappal záruló pénzügyi évet illetően az intézmények és szervek igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

2.  megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék megállapította, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) tekintetében nem tárt fel lényeges hiányosságokat az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódó ellenőrzött területeken;

3.  megjegyzi, hogy 2013-ban az EGSZB 130 104 400 eurós költségvetéssel rendelkezett (2012-ben ez az összeg 128 816 588 EUR volt), a felhasználási arány pedig 94,1%-os volt; sajnálja, hogy 2013-ban csökkent a felhasználási arány a 2012-es 96,8%-hoz képest;

4.  hangsúlyozza azonban, hogy az EGSZB költségvetése kizárólag igazgatási jellegű, és jelentős részét az intézménynél dolgozókhoz kapcsolódó kiadások teszik ki, a fennmaradó rész pedig az épületekhez, a berendezésekhez, a felszerelésekhez kapcsolódó és egyéb fenntartási költségekből tevődik össze; tudomásul veszi az EGSZB magyarázatát a felhasználási arány elővigyázatossági intézkedések miatti csökkenéséről;

5.  kiemeli, hogy a bérkiigazításra vonatkozó, a várakozásokkal ellentétes bírósági ítélet indokai már nem állnak fenn, mivel 2014-ben megállapodás született az új személyzeti szabályzatról;

6.  megjegyzi, hogy a 2013. évi költségvetés 1%-kal meghaladja az előző évit; támogatja az EGSZB annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy az elkövetkező években korlátozza költségvetését, ezáltal biztosítva az átalányalapú növekedést;

7.  tudomásul veszi a 2012. évi mentesítési állásfoglalásához kapcsolódó észrevételeket, amelyeket az EGSZB éves tevékenységi jelentéséhez csatoltak; megismétli, hogy tájékoztatást kér a kiadások részletes áttekintéséről, továbbá az áttekintés eredményeiről is;

8.  elégedetten nyugtázza az EGSZB azon szándékát, hogy jobban tervezze munkáját a jogalkotási folyamat során, nem feltétlenül a vélemények számát növelve, hanem inkább azok minőségét javítva;

9.  tudomásul veszi, hogy az EGSZB a Parlament ajánlásának megfelelően bevezette a tagok utazási költségeinek tényleges költségek alapján történő megtérítésére vonatkozó új szabályokat; emlékeztet rá, hogy e rendszernek teljes mértékben működőképesnek kell lennie 2015 őszére, az EGSZB következő ciklusának kezdetére;

10.  tudomásul veszi az EGSZB és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága közötti együttműködést, különösen a mentesítési eljárás tekintetében;

11.  tudomásul veszi, hogy a külső fordítások aránya 2013-ban 2,9%-ra csökkent a 2012. évi 4,5%-hoz képest; úgy véli azonban, hogy a belső fordító szolgálat termelékenysége szintén csökkent;

12.  aggodalommal állapítja meg, hogy hatalmas különbségek vannak a különböző uniós intézmények fordítási költségei között; ezért kéri a fordítással foglalkozó intézményközi munkacsoportot, hogy tárja fel az említett különbségek okát és javasoljon megoldásokat ezen egyenlőtlenségek megszüntetésére, illetve a fordítási költségek harmonizálására a minőség és a nyelvi sokszínűség teljes mértékű tiszteletben tartása mellett; ebből a célból megjegyzi, hogy a munkacsoportnak újra kell kezdenie az intézményközi együttműködést a bevált gyakorlatok és az eredmények megosztása céljából, valamint azonosítania kell azokat a területeket, ahol erősíteni lehet az intézményközi együttműködést vagy megállapodásokat; megjegyzi, hogy a munkacsoport célja továbbá egységes módszertan kialakítása a fordítási költségek bemutatására minden egyes intézménynél, a költségek elemzésének és összehasonlításának megkönnyítése céljából; megjegyzi, hogy a munkacsoportnak 2015 végéig kell beszámolnia az eredményekről; kér minden intézményt, hogy aktívan vegyenek részt az intézményközi munkacsoport eljárásaiban; e tekintetben emlékeztet a többnyelvűség tiszteletben tartásának alapvető fontosságára az uniós intézményeknél, annak érdekében, hogy biztosítsuk az egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget az Unió minden polgára számára;

13.  tudomásul veszi az EGSZB, a Régiók Bizottsága és a Parlament közötti, 2014. február 5-én véglegesen aláírt együttműködési megállapodást, amelynek következtében jelentős személyzeti átcsoportosítás történt a bizottságoktól az Európai Parlament új kutatószolgálatához; elvárja, hogy ez a megállapodás kiegyensúlyozott legyen, egyenlő alapon mindhárom intézmény javára váljon és pozitívan hozzájáruljon az erőforrások további ésszerűsítéséhez; kéri mindhárom intézményt, hogy az együttműködés kezdetétől számított egy év elteltével értékeljék egyenként a megállapodás hatását az emberi erőforrások, valamint a költségek, a szinergiák, a hozzáadott érték és a tartalom minősége szempontjából;

14.  felhívja az EGSZB-t, hogy éves tevékenységi jelentésében tüntesse fel a vezetői álláshelyeket betöltők nemzetiség, nem és beosztás alapján csoportosított áttekintését;

15.  aggodalmát fejezi ki a nők alacsony aránya miatt az EGSZB vezető beosztású álláshelyein (61% – 39%); kéri egy olyan esélyegyenlőségi terv megvalósítását, amely külön vonatkozik a vezetőségi álláshelyekre ezen egyenlőtlenség mielőbbi megszüntetése céljából;

16.  javasolja, hogy az EGSZB folytassa a Régiók Bizottságával kötendő új adminisztratív együttműködési megállapodás végrehajtásából eredő költségvetési megtakarítások rendszeres felmérésének kialakítását; részletes tájékoztatást kér az együttműködés eredményeiről;

17.  megjegyzi, hogy az együttműködési megállapodás következő félidős felülvizsgálata megfelelő alkalom lesz a megállapodás értékelésére és a feltárt hiányosságok kijavítására;

18.  részletes tájékoztatást kér a félidős felülvizsgálat eredményeiről, és elvárja, hogy ez az értékelés tartalmazza az együttműködésből eredő költségvetési megtakarítások közös felmérését is;

19.  tudomásul veszi a videokonferencia-eszközök továbbra is korlátozott használatát; nyugtázza, hogy intézkedéseket vezetnek be ezen eszközök használatának bővítésére; tájékoztatást kér az e téren elért eredményekről;

20.  pozitív fejleménynek tartja, hogy a kért, de igénybe nem vett tolmácsolási szolgáltatások aránya a 2012-es 7,6%-ról 2013-ra 5,1%-ra csökkent; hangsúlyozza azonban, hogy ez az arány továbbra is magas, és kéri a tolmácsolási költségek további csökkentését;

21.  úgy véli, hogy válság és általános költségvetési megszorítások idején csökkenteni kell az uniós intézmények személyzete részére tartott „irodán kívüli napok” költségeit, és ezeket lehetőség szerint az intézmények saját épületeiben kell megtartani, mivel a belőlük származó többletérték nem indokol ilyen magas költségeket;

22.  aggódik amiatt, hogy több, a 2013-as évre tervezett főbb esemény törlésre vagy elhalasztásra került; felhívja az EGSZB-t, hogy jobban tervezze meg és ésszerűsítse a házon belüli események szervezését;

23.  tudomásul veszi az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságának küldötteit fedező, 2012. július 1-jén hatályba lépő új biztosítási szerződésről kapott tájékoztatást;

24.  sajnálja az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke 2014. május 22-én közzétett ítéletét, amelyben elítélte az EGSZB-t az Európai Unió Alapjogi Chartájának megsértéséért egyik munkatársa 2013-ban történő elbocsátásakor; továbbá sajnálja az Európai Bíróság 2014. október 8-i, T-530/12 P. sz. M. B.G. kontra EGSZB ügyben hozott, az EGSZB számára hátrányos, a korábbi főtitkár által elkövetett visszaéléseknek az EGSZB jogi szolgálatának vezetője által történő bejelentésével kapcsolatos ítéletét; kéri az EGSZB-t és új főtitkárát, hogy hozza meg a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy ne ismétlődjön meg az Európai Unió Alapjogi Chartájának súlyos megsértése, hogy tájékoztassa az EGSZB elnökségét, a tagokat és az egész személyzetét a két ítélet tartalmáról, valamint a tisztviselők és a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet azon kötelezettségéről, hogy jelentsék a szabálytalanságokat, és arról, hogy az EGSZB elnöksége az illetékes szerv az ilyen típusú bejelentések tekintetében; továbbá kéri, hogy tájékoztassák a Parlamentet az összes olyan jogi költségről, amely az elmúlt 5 évben merült fel a bíróságok vagy az Ombudsman előtt záruló személyzeti ügyekben;

25.  aggódik a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok elfogadásának késedelme miatt; felhívja az EGSZB-t, hogy további késedelem nélkül vezesse be ezeket a szabályokat;

26.  tudomásul veszi, hogy a belső ellenőrzési szolgálat háromfős személyzetből áll; megjegyzi, hogy hosszabb betegszabadságok jelentősen csökkentették a rendelkezésre álló munkaerőt 2013-ban; felhívja az EGSZB-t, hogy erősítse meg a belső ellenőrzési szolgálatot, és terjessze ki vizsgálatainak hatályát;

27.  kéri, hogy az EGSZB éves tevékenységi jelentéseiben a hatályos titoktartási és adatvédelmi szabályokkal összhangban számoljon be az Európai Csalás Elleni Hivatal által lezárt esetek eredményeiről és következményeiről, amennyiben a vizsgálat érintette az intézményt vagy annak bármelyik alkalmazottját;

28.  kéri, hogy az EGSZB ingatlanpolitikáját mellékeljék éves tevékenységi jelentéséhez, különös tekintettel annak fontosságára, hogy az e politikához kapcsolódó költségek ésszerűek maradjanak, és ne legyenek túl magasak;

29.  kitart amellett, hogy javítani kell az EGSZB láthatóságát a tájékoztatási politika erősítése és megfelelő kommunikáció révén.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Régiók Bizottsága
PDF 272kWORD 86k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VII. szakasz – Régiók Bizottsága (2014/2083(DEC))
P8_TA(2015)0127A8-0105/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – C8-0152/2014)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0105/2015),

1.  mentesítést ad a Régiók Bizottsága főtitkára számára a Régiók Bizottsága 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak, valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VII. szakasz – Régiók Bizottsága (2014/2083(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VII. szakasz – Régiók Bizottsága,

–  tekintettel az európai ombudsman 2015. február 26-i határozatára, amely a visszaélések bejelentésével kapcsolatos, OI/1/2014/PMC számú saját kezdeményezésű ombudsmani vizsgálatot zárta le,

–  tekintettel a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó új szabályokra,

–  tekintettel az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének 2013. május 7-i ítéletére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0105/2015),

1.  megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék megállapította, hogy a Régiók Bizottsága tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken nem tártak fel lényeges hiányosságokat;

2.  örömmel látja, hogy ellenőrzési munkája alapján a Számvevőszék úgy vélte, hogy a 2013. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően az intézmények és szervek igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

3.  megjegyzi, hogy 2013-ban a Régiók Bizottsága 87 373 000 eurós jóváhagyott költségvetéssel rendelkezett (2012-ben ez az összeg 86 503 000 EUR volt), amelyből 84 800 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzat volt, 97%-os felhasználási aránnyal; sajnálja, hogy 2013-ban csökkent a felhasználási arány a 2012-es 98,2%-hoz képest;

4.  hangsúlyozza azonban, hogy a Régiók Bizottságának költségvetése kizárólag igazgatási jellegű, és jelentős részét az intézménynél dolgozókhoz kapcsolódó kiadások teszik ki, a fennmaradó rész pedig az épületekhez, a berendezésekhez, a felszerelésekhez kapcsolódó és egyéb fenntartási költségekből áll össze; tudomásul veszi a Régiók Bizottságának magyarázatát a felhasználási arány csökkenéséről;

5.  kiemeli, hogy a bérkiigazításra vonatkozó váratlan szabályozás okai már nem állnak fenn, mivel 2014-ben megállapodás született az új személyzeti szabályzatról;

6.  üdvözli a szubszidiaritásról szóló 2013. évi éves jelentést, amely összefoglalja a Régiók Bizottságának az év során a szubszidiaritás nyomon követése terén végzett tevékenységeit; úgy véli, hogy a jelentés értékes eszköz a Parlament jogalkotási munkájához; kéri az ilyen jelentések készítése megkezdésének megfelelő közlését, és azt, hogy a jelentéseket küldjék meg a társjogalkotók részére;

7.  tudomásul veszi egy új politikai csoport (ECR) létrehozását a Régiók Bizottságában, illetve ennek korlátozott pénzügyi hatását 2013-ban; üdvözli a Régiók Bizottságának politikai tevékenységeiről szóló éves tevékenységi jelentésben benyújtott információkat, és folyamatos tájékoztatást kér a projektekről és a meghozott intézkedések költségvetési vonzatairól;

8.  tudomásul veszi a Régiók Bizottsága és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága közötti együttműködést, különösen a mentesítési eljárás tekintetében;

9.  megelégedéssel nyugtázza, hogy a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által tett ajánlásokat és előírt követelményeket a Régiók Bizottságának költségvetési szolgálata egy központi adatbázisban rögzítette, és az azok végrehajtásával kapcsolatos előrelépéseket rendszeresen ellenőrzik; megelégedéssel fogadja a belső ellenőrzés céljából létrehozott, öt tagból és egy külső szakértőből álló bizottság megalakulását, valamint azt, hogy a Számvevőszék és a Parlament ajánlásait eddig figyelembe vették;

10.  megelégedéssel fogadja a Régiók Bizottsága által bevezetett új, tevékenységalapú költségvetést, amely jobban megfelel a kisebb méretű intézmények sajátosságainak, és átfogóbb képet adhat a költségekről és a tervezett tevékenységekről; kéri, hogy a Régiók Bizottságamérje fel az új rendszer alkalmazásából eredő előnyöket;

11.  tudomásul veszi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB), a Régiók Bizottsága (RB) és az Európai Parlament közötti, 2014. február 5-én aláírt együttműködési megállapodást, amely jelentős személyzeti átcsoportosítással járt a Régiók Bizottságától az Európai Parlament új kutatószolgálatához (EPRS); elvárja, hogy ez a megállapodás kiegyensúlyozott módon alakuljon, mindhárom intézmény javát egyaránt szolgálja és pozitívan hozzájáruljon az erőforrások további ésszerűsítéséhez; felhívja mindhárom intézményt, hogy az együttműködés első évének végén értékeljék egyenként a megállapodás hatását az emberi erőforrások, valamint a költségek, a szinergiák, a hozzáadott érték és a tartalom szempontjából;

12.  megjegyzi, hogy a fordítások iránti kereslet 19,1%-kal visszaesett 2012-höz képest; megjegyzi azonban, hogy a belső fordító szolgálat termelékenysége szintén csökkent;

13.  tudomásul veszi a Régiók Bizottságának azon szándékát, hogy racionalizálja a fordítási kérelmeket és egységesít néhány dokumentumtípust; támogatja ezt a kezdeményezést és teljes körű tájékoztatást kér annak végrehajtásáról; aggodalommal veszi tudomásul, hogy az együttműködési megállapodást követően a Régiók Bizottsága belső fordítási személyzetének egy része átcsoportosításra került az Európai Parlament új kutatószolgálatához (EPRS); kéri a Régiók Bizottságát, hogy készítsen külön tanulmányt e csökkentésnek a fordítási szolgáltatásai minőségére és hatékonyságára gyakorolt hatásáról;

14.  nyugtázza, hogy a többi intézménnyel közös módszertan került elfogadásra a fordítási költségek és egyéb mutatók kiszámítására és összehasonlítására; felhívja a Régiók Bizottságát, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a közösen megállapított módszertan végrehajtásáról;

15.  úgy véli, hogy válság és általános költségvetési megszorítások idején csökkenteni kell az uniós intézményekben a személyzet „irodán kívül töltött napokra” vonatkozó költségeit, és ezeket lehetőség szerint az intézmények saját épületeiben kell megtartani, mivel a belőlük származó többletérték nem indokol ilyen magas költségeket;

16.  elégedetten nyugtázza, hogy a Régiók Bizottsága 2013. évi éves tevékenységi jelentésében beszámolt az igénybe nem vett tolmácsolási szolgáltatásokról; pozitív fejleménynek tartja, hogy a fel nem használt tolmácsolási szolgáltatások aránya a 2012-es 3,23%-ról 2013-ra 2,51%-ra csökkent; úgy véli, hogy ez az arány még tovább javítható, és felhívja a Régiók Bizottságát, hogy tervezze meg jobban üléseit;

17.  tudomásul veszi a videokonferencia-eszköz továbbra is korlátozott használatát; elismeri, hogy intézkedéseket vezetnek be ezen eszköz használatának bővítésére; tájékoztatást kér az e téren elért eredményekről;

18.  javasolja, hogy a Régiók Bizottsága folytassa az EGSZB-vel kötendő új adminisztratív együttműködési megállapodás végrehajtásából eredő költségvetési megtakarítások rendszeres felmérésének fejlesztését; részletes tájékoztatást kér az együttműködés eredményeiről;

19.  megjegyzi, hogy ezen új együttműködési megállapodás következő félidős felülvizsgálata megfelelő alkalom lesz a megállapodás értékelésére és a feltárt hiányosságok kijavítására;

20.  részletes tájékoztatást kér a félidős felülvizsgálat eredményeiről, és elvárja, hogy ez az értékelés tartalmazza az együttműködési megállapodásból eredő költségvetési megtakarítások közös felmérését is;

21.  kitart amellett, hogy javítani kell a Régiók Bizottságának láthatóságát a tájékoztatási politika erősítése és megfelelő kommunikáció révén;

22.  aggodalmát fejezi ki a nők alacsony aránya miatt a Régiók Bizottságában betöltött vezetői álláshelyeken (67%–33%); kéri egy olyan esélyegyenlőségi terv megvalósítását, amely külön vonatkozik a vezetőségi álláshelyekre ezen egyenlőtlenség mielőbbi megszüntetése céljából;

23.  felhívja a Régiók Bizottságát, hogy a hatályos titoktartási és adatvédelmi szabályoknak megfelelve éves tevékenységi jelentésében számoljon be azon lezárt OLAF-esetek eredményéről és következményeiről, amelyekben a vizsgálat érintette az intézményt vagy annak bármelyik alkalmazottját;

24.  kéri, hogy a Régiók Bizottsága mellékelje ingatlanpolitikáját éves tevékenységi jelentéséhez, különös tekintettel annak fontosságára, hogy az e politikához kapcsolódó költségek ésszerűek maradjanak, és ne legyenek túl magasak;

25.  elismerését fejezi ki a Régiók Bizottságának az éves tevékenységi jelentés következetes minőségéért és az átfogó éves hatásjelentés elkészítéséért, amely fontos eszközt képez munkája értékeléséhez; elégedettséggel jegyzi meg, hogy az éves tevékenységi jelentés átfogó táblázatot tartalmaz a Régiók Bizottsága rendelkezésére álló valamennyi emberi erőforrásról;

26.  rámutat arra, hogy a Régiók Bizottságának tagjai demokratikus legitimációval rendelkező, politikai tevékenységeket ellátó helyi és regionális képviselők; ezért úgy véli, hogy az Európai Bizottsághoz és annak szolgáltatásaihoz való hozzáférésük tekintetében ugyanazon szabályoknak kell rájuk érvényesnek lenniük, mint a többi nemzeti és európai politikusra;

27.  aggódik a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok elfogadása terén tapasztalható késedelem miatt; felhívja a Régiók Bizottságát, hogy további késedelem nélkül hajtsa végre ezeket a szabályokat.

28.  emlékeztet arra, hogy a Régiók Bizottsága 2003 óta ugyanazon visszaélés-bejelentési (whistle-blowing) esettel foglalkozik; hangsúlyozza az uniós adófizetőkre háruló jelentős költségeket és a visszaélést bejelentő személynek okozott károkat; követeli, hogy a Régiók Bizottsága sürgősen teljesítse az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke 2013. május 7-i ítéletét, és ismerje el a felperes keresetének megalapozottságát, végül zárja le az ügyet;

29.  hangsúlyozza, hogy a Parlament nem fogja tolerálni a visszaélések bejelentőivel szembeni rossz bánásmódot sem saját alkalmazottai körében, sem más uniós intézményben, és megismétli teljes elkötelezettségét a visszaéléseket bejelentő személyek védelméről szóló jogszabályok szelleme és betűje iránt.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – európai ombudsman
PDF 265kWORD 80k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VIII. szakasz – Európai Ombudsman (2014/2084(DEC))
P8_TA(2015)0128A8-0115/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – C8-0153/2014)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0115/2015),

1.  mentesítést ad az európai ombudsman számára az európai ombudsman 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak, valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VIII. szakasz – Európai ombudsman (2014/2084(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VIII. szakasz – Európai ombudsman

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0115/2015),

1.  megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék megállapította: az európai ombudsman (a továbbiakban: ombudsman) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött terülteken nem tártak fel lényeges hiányosságokat;

2.  hangsúlyozza, hogy ellenőrzési munkája alapján a Számvevőszék úgy vélte, hogy a 2013. december 31-én véget ért évben az intézmények és szervek adminisztratív és egyéb költségeire vonatkozó kifizetések összességében mentesek voltak a lényeges hibáktól;

3.  rámutat arra, hogy az ombudsman költségvetése teljes egészében igazgatási jellegű, és 2013-ban 9 731 371 eurót tett ki (2012-ben ez az összeg 9 516 500 EUR volt), amiből 7 567 371 EUR az 1. címhez (az intézménynél dolgozó személyekkel kapcsolatos kiadások), 1 606 700 EUR a 2. címhez (épületek, berendezések és vegyes működési költségek) 557 300 EUR pedig a 3. címhez (az intézmény által betöltött különleges funkciók gyakorlása során felmerülő költségek) van hozzárendelve;

4.  nyugtázza, hogy az összes előirányzat 98,20%-át lekötötték (2012-ben ez az arány 98,30% volt) és 91,82%-át kifizették (2012-ben 88,69%-át), 98,20%-os felhasználási arány mellett (szemben a 2012. évi 95,88%-kal); üdvözli a 2013-ban elért eredményeket;

5.  említést tesz a pénzügyi tervezés és a nyomon követés folyamatos javításáról; kéri az erre irányuló erőfeszítések folytatását a következő költségvetési évek során;

6.  elismerően nyugtázza az ombudsman 2013-as éves irányítási tervét, amely tartalmazza a fő teljesítménymutatók (KPI) eredménytábláját a hivatal célkitűzéseinek megvalósítása terén elért teljesítmény mérése céljából;

7.  megjegyzi az ombudsman elkötelezettségét a személyzetfelvételi és beszerzési eljárások időben történő felügyeletével és ellenőrzésével kapcsolatos rendszerének további fejlesztésére; támogatja az ombudsmant abban, hogy folytassa a juttatások irányításának nyomon követését és teljesítményének javítását;

8.  tudomásul veszi, hogy a lehető leghatékonyabb költségvetési végrehajtás érdekében az ombudsman folyamatosan javítani igyekszik a pénzügyi tervezést;

9.  kéri az ombudsmant, hogy a következő éves tevékenységi jelentésben jelölje meg az év közben kért, fel nem használt tolmácsolási szolgáltatások arányát;

10.  aggodalommal állapítja meg, hogy hatalmas különbségek vannak a különböző uniós intézmények fordítási költségei között; ezért kéri a fordítással foglalkozó intézményközi munkacsoportot, hogy tárja fel az említett különbségek okát és javasoljon megoldásokat ezen egyenlőtlenség megszüntetésére, illetve a fordítási költségek harmonizálására a minőség és a nyelvi sokszínűség teljes mértékű tiszteletben tartása mellett; megjegyzi, hogy ebből a célból a munkacsoportnak újra kell kezdenie az intézményközi együttműködést a bevált gyakorlatok és az eredmények megosztása céljából, valamint azonosítania kell azokat a területeket, ahol erősíteni lehet az intézményközi együttműködést vagy megállapodásokat; megjegyzi, hogy a munkacsoport célja továbbá egységes módszertan kialakítása a fordítási költségek bemutatására minden egyes intézménynél, a költségek elemzésének és összehasonlításának megkönnyítése céljából; megjegyzi, hogy a munkacsoportnak ezeket az eredményeket 2015 vége előtt kell bemutatnia; kér minden intézményt, hogy tevékenyen vegyenek részt az intézményközi munkacsoport tevékenységében; e tekintetben emlékeztet a többnyelvűség tiszteletben tartásának alapvető fontosságára az uniós intézményeknél, annak érdekében, hogy biztosításuk az egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget az Unió minden polgára számára;

11.  tudomásul veszi a belső ellenőr a 2013. évi pénzügyi ellenőrzési jelentésekben foglalt következtetéseit, melyek szerint a belső irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékonyak és eredményesek, valamint, hogy minden nyitott intézkedést lezártak;

12.  üdvözli, hogy 2013-ban meghaladták azt a célkitűzést, hogy kevesebb, mint egy év alatt az ügyek 70%-át lezárják; megjegyzi azonban, hogy a 18 hónapon belül lezárt vizsgálatok aránya még mindig nem éri el az ombudsman által kitűzött célt, bár 79%-ról 81%-ra nőtt; úgy véli, hogy a 90%-os cél reális és megvalósítható; elvárja, hogy az éves tevékenységi jelentésbe foglalják bele a 2014-es célkitűzést és az eredményt; üdvözli a célzott, saját kezdeményezésű vizsgálatokat, és kéri, hogy tájékoztassák ezek első megállapításairól;

13.  üdvözli, hogy az ombudsman 2012-ben elnyerte az Európai Minőségirányítási Alapítvány legfelsőbb szintű „Elkötelezettség a Kiválóságért” elismerését, és üdvözli, hogy 2013 folyamán kiváló és eredményes kapcsolat állt fenn az alapítvánnyal;

14.  felhívja a figyelmet arra, hogy a 2013 folyamán megrendezett házon kívüli napok, konferenciák és hasonló rendezvények alkalmából az ombudsmani hivatal sokat, a többi intézménynél észrevehetően többet költött; úgy véli, hogy a válság és az általános költségvetési megszorítások idején az uniós intézmények házon kívüli napjainak költségét csökkenteni kell, és lehetőség szerint azokat az intézmény saját épületeiben kell szervezni, mivel a házon kívüli napok többletértéke nem indokolja a nagyszabású költekezést;

15.  üdvözli, hogy nőt választottak európai ombudsmannak; mindazonáltal aggasztja, hogy az ombudsmani hivatal vezetői posztjain nincs nő; olyan esélyegyenlőségi terv mihamarabbi bevezetésére szólít fel, amely ezen egyensúlyhiány orvoslását célozza a vezető posztokon;

16.  úgy véli, hogy az ombudsmannak továbbra is következetes minőségre kell törekednie az éves tevékenységi jelentés tekintetében, és átfogó éves hatásjelentés kell készítenie, amely fontos eszközt képez munkájának értékeléséhez;

17.  kéri, hogy az ombudsman ingatlanpolitikáját mellékeljék éves tevékenységi jelentéséhez, különös tekintettel annak fontosságára, hogy az ehhez kapcsolódó költségek ésszerűek maradjanak, és ne legyenek túl magasak;

18.  kéri, hogy az ombudsman éves tevékenységi jelentésében a titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó érvényes szabályokkal összhangban számoljon be a lezárt OLAF-esetek eredményéről és következményeiről, amennyiben a vizsgálat érintette az intézményt vagy annak bármelyik alkalmazottját;

19.  teljes mértékben egyetért az ombudsmani hivatal által meghirdetett átláthatósági politikával, és egy olyan eljárás bevezetésére szólít fel, amely előzetesen értékeli egyes közzétételek várható hatását annak érdekében, hogy az elfogult értelmezés elkerülése érdekében azokat indokolással ellátva lehessen közzétenni; rámutat arra, hogy ezt az eljárást az ombudsmannak az európai adatvédelmi biztossal, a Bizottsággal és a közzétételben említett intézménnyel közösen kellene elindítania;

20.  rámutat arra, hogy az ombudsman 2013-as éves tevékenységi jelentése a 2015. január 15-i plenáris ülésen elfogadásra került(7), és tudomásul veszi az abban tett észrevételeket.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0009.


2013. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – európai adatvédelmi biztos
PDF 269kWORD 84k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IX. szakasz – Európai Adatvédelmi Biztos (2014/2085(DEC))
P8_TA(2015)0129A8-0118/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – C8-0154/2014)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0118/2015),

1.  mentesítést ad az európai adatvédelmi biztos számára az európai adatvédelmi biztos 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak, valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos (2014/2085(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos,

–  tekintettel az európai ombudsman 2015. február 26-i határozatára, amely a visszaélések bejelentésével kapcsolatos, OI/1/2014/PMC számú saját kezdeményezésű ombudsmani vizsgálatot zárta le,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0118/2015),

1.  üdvözli a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2013. december 31-i fordulónappal záruló pénzügyi évet illetően az európai adatvédelmi biztos igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek voltak, és az igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek;

2.  megjegyzi, hogy a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék megállapította, hogy az európai adatvédelmi biztos tekintetében nem tártak fel lényeges hiányosságokat az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódó ellenőrzött terülteken;

3.  megállapítja, hogy 2013-ban az adatvédelmi biztos összesen 7 661 409 EUR összegű előirányzattal rendelkezett (2012-ben ez az összeg 7 624 090 EUR volt), és hogy az előirányzatok végrehajtási aránya 84,7%-os volt (2012-ben 83,2%); ezt kedvező fejleménynek tartja, és további erőfeszítéseket sürget a végrehajtási arány javítására;

4.  hangsúlyozza, hogy az európai adatvédelmi biztos költségvetése kizárólag igazgatási jellegű; megállapítja, hogy az intézménynél dolgozó személyekkel kapcsolatos kiadások végrehajtási aránya 93,41% (I. cím), míg az épületekkel és berendezésekkel, valamint az intézmény működésével kapcsolatos kiadásoké 99,14% (II. cím);

5.  megjegyzi az adatvédelmi biztos elkötelezettségét a munkaerő-felvételi és beszerzési eljárások időben történő felügyeletével és ellenőrzésével kapcsolatos rendszerének további fejlesztésére; támogatja az adatvédelmi biztost abban, hogy továbbra is ellenőrizze a juttatások kezelését és javítsa az e téren nyújtott teljesítmény szintjét;

6.  megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat által 2013 júniusában az adatvédelmi biztos tekintetében végzett nyomon követési ellenőrzés eredményeként lezárásra került az adminisztratív eljárásokkal kapcsolatos intézkedések és ajánlások többsége, és hogy a megállapítások szerint 2013. december 31-i dátummal nem volt szükség további ajánlásokra;

7.  tudomásul veszi, hogy a panaszokban található adatok védelmére vonatkozó ajánlás végrehajtására a 2013. júniusi nyomon követési ellenőrzésig az ügyviteli rendszer (CMS) telepítésének késedelme miatt nem került sor; megállapítja, hogy mivel a CMS 2013 októbere óta működik, ezt az ajánlást a tervek szerint 2014 során maradéktalanul végre kellett volna hajtani;

8.  megállapítja, hogy a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő megítélése szerint az irányítási és ellenőrzési rendszer működése megfelelő és javult, és hogy a 2013-as éves tevékenységi jelentés összeállításkor lényeges hiba nem került napvilágra, továbbá hogy az előzetes ellenőrzésekhez semmilyen fenntartást nem kellett hozzáfűzni;

9.  ismételten hangsúlyozza, hogy a Lisszaboni Szerződés növelte az európai adatvédelmi biztos hatáskörét azzal, hogy az adatvédelmet valamennyi uniós szakpolitikára kiterjesztette; megjegyzi, hogy a Tanácsban (a Bizottság által 2012. január 25-én javasolt) új adatvédelmi jogi keretről szóló megbeszélések jelenleg is zajlanak;

10.  megjegyzi, hogy a III. cím az új Európai Adatvédelmi Testület független titkárságának létrehozása céljából került be az adatvédelmi biztos költségvetésébe; megjegyzi, hogy a cím a jogi keret elfogadásáig nem tartalmaz előirányzatokat;

11.  tudomásul veszi, hogy nemrég új eszköz – a tevékenységalapú költségszámítás – került elfogadásra, amelynek célja, hogy javítsa az erőforrások elosztásának hatékonyságát, és amelyet 2015-ben vezetnek be;

12.  tájékoztatást kér az adatvédelmi biztos titkársága átszervezésének költségvetési vonzatairól;

13.  rámutat ara, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) arra a megállapításra jutott, hogy a legutóbbi, 2011-ben végzett kockázatértékelés óta jelentős előrelépések történtek; sürgeti az adatvédelmi biztost, hogy folytassa erőfeszítéseit a fennmaradó függőben lévő ajánlások végrehajtására;

14.  megjegyzi a videokonferencia-rendszer üzembe helyezését az adatvédelmi biztos új székhelyén; tájékoztatást kér arról, hogy a rendszert 2013-ban hány ülés esetében használták;

15.  teljes mértékben támogatja a forrásfelhasználás hatékonyságának értékelésére vonatkozó fő teljesítménymutatók létrehozását; sürgeti az adatvédelmi biztost, hogy az éves tevékenységi jelentés a továbbiakban is tartalmazzon eredménytáblát;

16.  kéri, hogy az adatvédelmi biztos ingatlanpolitikáját mellékeljék az éves tevékenységi jelentéshez, különös tekintettel annak fontosságára, hogy az ehhez kapcsolódó költségek ésszerűek maradjanak, és ne legyenek túl magasak;

17.  megismétli tavalyi kérését, hogy készítsenek átfogó táblázatot az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére álló valamennyi emberi erőforrásról, besorolási fokozatok, nemek és állampolgárság szerinti bontásban; megjegyzi, hogy ezt a táblázatot automatikusan bele kell foglalni az intézmény éves tevékenységi jelentésébe;

18.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy kevés vezető beosztású álláshelyet tölt be nő; kéri egy olyan esélyegyenlőségi terv megvalósítását, amely külön vonatkozik a vezetőségi álláshelyekre ezen egyenlőtlenség mielőbbi megszüntetése céljából;

19.  úgy véli, hogy válság és általános költségvetési megszorítások idején csökkenteni kell az uniós intézmények személyzete részére tartott „irodán kívüli napok” költségeit, és ezeket lehetőség szerint az intézmények saját épületeiben kell megtartani, mivel a belőlük származó többletérték nem indokol ilyen magas költségeket;

20.  aggodalommal állapítja meg, hogy hatalmas különbségek vannak a különböző uniós intézmények fordítási költségei között; ezért kéri a fordítással foglalkozó intézményközi munkacsoportot, hogy tárja fel az említett különbségek okát és javasoljon megoldásokat ezen egyenlőtlenség megszüntetésére, illetve a fordítási költségek harmonizálására a minőség és a nyelvi sokszínűség teljes mértékű tiszteletben tartása mellett; megjegyzi, hogy ebből a célból a munkacsoportnak újra kell kezdenie az intézményközi együttműködést a bevált gyakorlatok és az eredmények megosztása céljából, valamint azonosítania kell azokat a területeket, ahol erősíteni lehet az intézményközi együttműködést vagy megállapodásokat; megjegyzi, hogy a munkacsoportnak továbbá törekednie kellene egy egységes módszertan kialakítására a fordítási költségek bemutatására minden egyes intézménynél, a költségek elemzésének és összehasonlításának megkönnyítése céljából; megjegyzi, hogy a munkacsoportnak 2015 vége előtt be kellene mutatnia a következtetéseit; kér minden intézményt, hogy aktívan vegyenek részt az intézményközi munkacsoport tevékenységében; e tekintetben emlékeztet a többnyelvűség tiszteletben tartásának alapvető fontosságára az uniós intézményeknél, annak érdekében, hogy biztosításuk az egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget az Unió minden polgára számára;

21.  teljes mértékben egyetért az ombudsmani hivatal által meghirdetett átláthatósági politikával, és egy olyan eljárás bevezetésére szólít fel, amely előzetesen értékeli egyes közzétételek várható hatását annak érdekében, hogy az elfogult értelmezés elkerülése érdekében azokat indokolással ellátva lehessen közzétenni; rámutat, hogy ezt az eljárást az ombudsmannak az adatvédelmi biztossal, a Bizottsággal és a közzétételben érintett intézménnyel közösen kellene elindítania;

22.  aggódik a visszaélés bejelentésére vonatkozó belső szabályok késedelmes elfogadása miatt; felszólítja az adatvédelmi biztost, hogy további késlekedés nélkül hajtsa végre azokat;

23.  üdvözli, hogy a 2013 és 2014 közötti időszakra vonatkozó stratégia kidolgozásakor az adatvédelmi biztos megszívlelte a 2010-re és 2012-re vonatkozó mentesítésekben az Európai Parlament által tett észrevételeket, és hogy a stratégia végrehajtása pozitív hatással volt tevékenységére;

24.  általánosságban úgy véli, hogy az adatvédelmi biztosnak nagyobb figyelmet kell fordítania a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére az évenkéntiség költségvetési elve szempontjából, különös tekintettel arra, hogy hatáskörének ellátásához mennyire gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használja fel az előirányzatokat.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


2013. évi mentesítés: az uniós ügynökségek teljesítménye, pénzgazdálkodása és ellenőrzése
PDF 382kWORD 126k
Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió ügynökségei 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és ellenőrzés (2014/2139(DEC))
P8_TA(2015)0130A8-0070/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió ügynökségei 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

–  tekintettel a 2012. évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2014)0607) és a csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2014)0285 és SWD(2014)0286),

–  tekintettel a decentralizált ügynökségek 2013-es évre vonatkozó éves beszámolóiról készített külön számvevőszéki jelentésekre(1),

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptemberi 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(5), és különösen annak 110. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0070/2015),

A.  mivel ez az állásfoglalás a 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikke értelmében vett egyes szervek tekintetében fogalmaz meg a mentesítési határozatokat kísérő átfogó megállapításokat, összhangban az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 110. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata V. mellékletének 3. cikkével;

B.  mivel az ügynökségek száma az elmúlt évtizedben jelentős mértékben, a 2000. évi 3-ról 2013-ra 32-re nőtt;

1.  hangsúlyozza az ügynökségek által végzett feladatok fontosságát, és közvetlen hatásukat a polgárok mindennapi életére, továbbá az uniós ügynökségek autonómiájának jelentőségét, különösen a szabályozó és a független információk gyűjtésével foglalkozó ügynökségek tekintetében; emlékeztet arra, hogy az ügynökségek létrehozásának fő oka független technikai, illetve tudományos értékelések készítése volt; rámutat arra, hogy a decentralizált ügynökségek szerepe a Bizottság támogatása az uniós politikáknak az Unió nevében történő végrehajtásában; felhívja a Bizottságot és az Unió ügynökségeinek hálózatát („a hálózat”), hogy javítsák kommunikációs politikájukat annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökségek hatékonyan kommunikáljanak a polgárokkal és felhívják a figyelmet hatékonyságukra és az elért eredményekre;

2.  elismeri az ügynökségeknek az Unió szakpolitikái támogatásában betöltött szerepét; kéri e szakértelem és képesség szélesebb körű hasznosítását az európai szemeszter politikai folyamatának vonatkozó szakaszaiban; hangsúlyozza az ügynökségek hozzájárulását az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításához;

3.  elismeri, hogy nagyszámú ügynökséget hoztak létre a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos szakpolitikai területen, és emlékeztet rá, hogy ezek az ügynökségek milyen fontos, a polgárok mindennapi életére közvetlenül kiható feladatokat látnak el; hangsúlyozza, hogy mindezek az új ügynökségek valós igények nyomán jöttek létre; megjegyzi, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség bizonyos testületei operatív jellegűek, és költségvetésük végrehajtása külső tényezőktől is függ;

4.  úgy véli, hogy az, hogy az ügynökségek éves munkaprogram-tervezetét és többéves stratégiáját megvitatják az illetékes bizottságokban, segít biztosítani, hogy a programok és a stratégiák tükrözzék a tényleges politikai prioritásokat;

5.  az uniós ügynökségek és egyéb szervek 2013-as éves számvevőszéki ellenőrzésével kapcsolatos eredmények összefoglalása (a továbbiakban: „a számvevőszéki összefoglaló”) alapján megjegyzi, hogy az ügynökségek 2013. évi költségvetése mintegy 2 milliárd EUR volt, ami 25%-os növekedést jelent 2012-höz képest és az Unió általános költségvetésének mintegy 1,4%-át teszi ki; megjegyzi, hogy ez a növekedés főként az újonnan létrehozott ügynökségek és egyes ügynökségek új feladatkörei miatt lépett fel; a számvevőszéki összefoglaló alapján megállapítja, hogy az ügynökségek mintegy 6 500 állandó és ideiglenes tisztviselőt foglalkoztatnak, ez az Unió általános költségvetése keretében engedélyezett összes uniós tisztviselő 14%-a; megjegyzi továbbá, hogy mintegy 2 900 szerződéses, illetve kirendelt alkalmazott dolgozik az ügynökségeken;

6.  emlékeztet arra, hogy az ügynökségekkel kapcsolatos, az Unió hírnevét érintő kockázat nagy, ugyanis az ügynökségek az uniós polgárok számára alapvető fontosságú területeken jelentős befolyással rendelkeznek a szakpolitikai és a döntéshozatali folyamatokban, valamint a programok végrehajtásában;

7.  megjegyzi, hogy az ár-érték arány elve az ügynökségekre is vonatkozik, és meg kell mutatniuk, hogy hatékonyan dolgoznak, biztosítva, hogy az állampolgárokat megfelelően tájékoztassák az ügynökségek tevékenységeinek eredményeiről; kéri a hálózatot, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a teljesítmény mérését szolgáló rendszerekre és keretrendszerekre vonatkozó elvek és kézikönyvek, a többéves és éves programozási dokumentumok, a fő eredményességi mutatók, valamint a jelentéstételi és értékelő eszközök használatáról és hozzáadott értékéről;

Közös megközelítés és a Bizottság ütemterve

8.  emlékeztet arra, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában elfogadott egy „közös megközelítést”, amely a decentralizált ügynökségek jövőjéről és átalakításáról szóló politikai megállapodás; megjegyzi, hogy a Bizottság feladata a szóban forgó megállapodás nyomon követése;

9.  üdvözli az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozóan 2012 decemberében elkészült közös megközelítés nyomon követéséről szóló bizottsági ütemtervet (a továbbiakban: „az ütemterv”), és felkér minden érintett felet, hogy folytassák az abban megfogalmazott elképzelések megvalósítását; tudomásul veszi, hogy a Bizottság a menetrendjében részletes tervet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy hogyan hajtsák végre a közös megközelítést, és 90 kérdést sorolt fel, amelyek terén valamennyi érintett szereplő intézkedésére van szükség;

10.  tudomásul veszi a közös megközelítés végrehajtásáról szóló bizottsági eredményjelentést, a 2013-ra és azon túlra vonatkozó menetrendet, valamint a Bizottság és a decentralizált ügynökségek kimutatható előrelépést eredményező közös erőfeszítéseit; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a felülvizsgált költségvetési keretrendelet(6), valamint az ügynökségek csalás elleni stratégiájára vonatkozó, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által kidolgozott iránymutatások egyértelműen meghatározzák az ügynökségek belsőkontroll-funkcióira és belső ellenőrzési szolgálataira vonatkozó szabályokat és szerepeiket;

11.  tudomásul veszi a hálózat tájékoztatása alapján, hogy az ügynökségek megfelelő ütemben haladtak előre a közös megközelítésben előirányzott intézkedések végrehajtásában; elismeri továbbá, hogy a hálózat által az ütemterv hatálya alá tartozó ügynökségek között végzett felmérés szerint az ütemterv ügynökségekre vonatkozó intézkedéseinek teljesítési aránya 96%;

12.  megjegyzi, hogy a Bizottság szolgálatai által kidolgozott szabványos rendelkezések, amelyek magukban foglalják a megfelelő jogi rendelkezéseket, tükrözve a közös megközelítésben és más rendelkezésekben megállapított elveket, általában az ügynökségek alapító jogi aktusainak részét képezik; elismeri, hogy ezek a szokásos rendelkezések referenciaként szolgálnak, amikor új ügynökséget hoztak létre, vagy amikor felülvizsgálják a meglévő alapító jogi aktusokat;

13.  rámutat arra, hogy a Bizottság az ügynökségek hozzájárulásai alapján iránymutatásokat dolgozott ki a decentralizált ügynökségek és a fogadó tagállamok közötti székhely-megállapodásokra vonatkozó általános rendelkezésekkel; aggodalommal jegyzi meg, hogy 10 ügynökség továbbra sem rendelkezik székhely-megállapodással; sürgeti ezeket az ügynökségeket, hogy a költségmegtakarítás érdekében kezeljék prioritásként a székhely-megállapodások kérdését és találjanak rá hatékony megoldást; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a székhely-megállapodások hiánya súlyos következményekkel járhat az ügynökségek személyzetére nézve, és felhívja a tagállamokat, hogy a következő mentesítési eljárás kezdete előtt kössék meg a megállapodásokat;

14.  szükségesnek tartja, hogy komoly értékelést végezzenek a hasonló feladatot ellátó ügynökségek összevonásának lehetőségéről, nem csak az erőforrások pazarlása miatt, hanem olyan kritikus tömeg létrehozása érdekében, amely ténylegesen hatékonnyá teszi az ügynökségeket;

15.  megállapítja, hogy a Bizottság javította az ügynökségek számára biztosított szolgáltatásait mind általános, mind pedig konkrét ajánlások formájában, a hálózat által nyújtott információk és javaslatok segítségével; tudomásul veszi, hogy a korlátozott pénzügyi és emberi erőforrások közepette e javítások az ügynökségek működésének racionalizálását célzó lehetséges strukturális intézkedések fontolóra vételét eredményezték; megjegyzi, hogy ezen az intézkedések nyomán már születtek eredmények, például a szolgáltatások ügynökségek közti megosztása és arra biztatja az ügynökségeket, hogy folytassák ezen erőfeszítéseket;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

16.  emlékeztet arra, hogy az évenkéntiség elve egyike az uniós költségvetés hatékony végrehajtásának szavatolása érdekében elengedhetetlen számviteli alapelveknek az egységességgel és az egyensúllyal együtt; megállapítja, hogy a decentralizált ügynökségek bizonyos esetekben nem tartják be maradéktalanul ezt az elvet; kéri az ügynökségeket, hogy csökkentsék minimálisra az ezzel kapcsolatos hibákat;

17.  a számvevőszéki összefoglaló alapján megjegyzi, hogy a költségvetési és pénzügyi irányítás terén a leggyakoribb kérdés továbbra is az átvitt lekötött előirányzatok magas aránya, és hogy ez a kérdés 24 ügynökséget érintett; elismeri, hogy az átvitelek magas szintje ellentétben áll az évenkéntiség költségvetési alapelvével;

18.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék az előző évhez képest a törlések és átvitelek nagy arányát hét esetben továbbra is megállapította; megjegyzi, hogy az ilyen törlések arra utalnak, hogy az átvitt előirányzatokhoz túlbecsült igényeket vettek alapul vagy azok más okból nem voltak indokoltak; felszólítja az ügynökségeket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt, különösen a jobb költségvetési tervezési folyamatok végrehajtása érdekében, hogy a jövőben elkerülhető legyenek az átvitelek, különös figyelmet fordítva azon ügynökségekre, amelyek törölték az előző évekből származó átviteleket;

19.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2013. szeptember 30-án elfogadta az új költségvetési keretrendeletet azzal a céllal, hogy egyszerűsítse az ügynökségekre vonatkozó szabályokat;

20.  megjegyzi, hogy az ügynökségek által készített dokumentumok egységességének és összehasonlíthatóságának javítása érdekében a Bizottság az ügynökségekkel együttműködésben a programozási dokumentumról szóló iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek éves, illetve többéves komponensből állnak, valamint egy egységes szerkezetű éves tevékenységi jelentés sablonjának elkészítésében, a költségvetési keretrendeletben foglalt követelményekhez igazítva;

21.  megjegyzi, hogy a költségvetési keretrendelet előírja, hogy az összevont éves tevékenységi jelentést minden év július 1-jéig be kell nyújtani Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a mentesítésért felelős hatóságnak, amelyek a korábbi költségvetési keretrendelet előírásainak megfelelően összekapcsolják az éves tevékenységi jelentésből, a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és a pénzügyi beszámolókból származó információkat; megjegyzi, hogy a mentesítésről szóló jelentések specifikus jellegük és az előzetes beszámoló címzettjei miatt továbbra is külön dokumentumok;

22.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a FRONTEX esetében a Számvevőszéknek továbbra is korlátozó véleményt kellett kiadnia az elszámolásuk alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék észrevételeinek továbbra is magas száma (97) miatt, amelyek 35 ügynökségre vonatkoznak; sürgeti a hálózatot, hogy gondoskodjon arról, hogy az ügynökségek minden szükséges intézkedést meghozzanak a Számvevőszék észrevételeinek nyomon követése érdekében;

Az ügynökségek közötti együttműködés – megosztott szolgáltatások és szinergiák

23.  kétségeinek ad hangot az ügynökségek földrajzi elhelyezkedése miatt, melyek közül sok az európai intézményektől távol helyezkedik el; úgy véli, hogy az ügynökségek függetlenségének védelméhez nincs szükség földrajzi távolságra, és az önmagában nem biztosít garanciát a nem kívánt beavatkozások ellen sem a Bizottság, sem pedig a tagállamok részéről, azonban az minden esetben megnövekedett utazási költségekkel jár és megnehezíti az olyan szinergiák kihasználását, mint a valamennyi vagy néhány ügynökség által közösen használt központosítottabb adminisztratív és pénzügyi szolgáltatások;

24.  megjegyzi, hogy az ügynökségek a mentesítésért felelős hatóság korábbi ajánlásainak megfelelően megvizsgálták belső igazgatási folyamataikat; megjegyzi továbbá, hogy számos ügynökség már alkalmaz rendszeres folyamatértékelést, amelyet ISO-tanúsítvány (ISO 9001) alapján végeznek el, valamint minőségi és a belső ellenőrzési osztályuk is végez ellenőrzéseket; elismeri, hogy egyes ügynökségek tanácsadókkal kötöttek szerződést belső igazgatási folyamataik értékelésének elvégzésére;

25.  üdvözli, hogy a költségvetési keretrendelet lehetővé teszi egyes szolgáltatások megosztását vagy átruházását, amennyiben ezzel növelni lehet a költséghatékonyságot; emlékeztet arra, hogy az ügynökségek amúgy is együttműködésre törekednek, megosztják bevált gyakorlati megoldásaikat és hatékony működésük és forrásaik lehető legjobb kiaknázása érdekében megosztanak egyes szolgáltatásokat; elismeri, hogy az ügynökségek fokozták az egymás közötti együttműködést, és ez a következő években még tovább fokozódik, lehetővé téve számukra, hogy továbbra is teljesítsék célkitűzéseiket; megjegyzi, hogy az ügynökségek 82%-a egyetértési megállapodást írt alá más ügynökségekkel; felhívja az ügynökségeket, hogy bővítsék tovább a már jól működő együttműködést és a megosztott szolgáltatások körét; felkéri az ügynökségeket, hogy a hatékonyság és az eredményesség javítása érdekében proaktív módon keressék az egymás közötti további együttműködést;

26.  az ügynökségek tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy olyan online kommunikációs eszközt hoztak létre, amely fórumot biztosít az információk, a tudás és a legjobb gyakorlatok ügynökségek közötti megosztásához és adatbázist tartalmaz a különböző területeken megosztott szolgáltatásokról és az új kezdeményezésekről; megjegyzi, hogy az ügynökségek közötti együttműködés folyamatosan nő az egyes szakosodott területeiken, és hogy a közeljövőben az ügynökségek 65%-a várhatóan új kezdeményezésről fog megállapodni, és új egyetértési megállapodást fog aláírni más ügynökségekkel;

Teljesítmény

27.  üdvözli, hogy megállapodtak a hatékony és eredményes, eredményorientált irányítás közös elveiről valamint a teljesítmény mérésére vonatkozó közös iránymutatásokról, a többéves és éves programozási dokumentumokról, valamint a jelentéstételi és értékelési eszközökről;hangsúlyozza, hogy fontos, hogy a hálózat tagja legyen a teljesítménnyel foglalkozó új intézményközi munkacsoportnak a jó és javuló teljesítmény közös értelmezésének ösztönzése érdekében; kéri a Számvevőszéket, hogy a 2016-os többéves pénzügyi keret felülvizsgálatához időben biztosítsa az ügynökségek teljesítményéről és eredményeiről szóló értékelést;

28.  pozitívnak tartja azt a tendenciát, hogy a jelentéstétel egyre inkább a hatékonyságra és az eredményekre összpontosít; szorgalmazza a jelentéstételi rendszer e tekintetben történő további erősítését az ügynökségek demokratikus elszámoltathatóságának fokozása érdekében;

Humánerőforrás-gazdálkodás

29.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2013 júliusában közleményt fogadott el a decentralizált ügynökségek emberi és pénzügyi erőforrásai 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó programozásának kialakításáról, hogy biztosítsa a források összeegyeztethetőségét a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben e tekintetben foglalt korlátozásokkal;

30.  a hálózat tájékoztatása alapján megállapítja, hogy az ügynökségek többsége – bár nagy nehézségek árán, de – már végrehajtotta a kért 5%-os létszámcsökkentést a személyzeti politikára vonatkozó többéves tervén belül; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság további átcsoportosítási alapot hozott létre a személyi állomány 5%-ára vonatkozóan, hogy ily módon az elfogadott 5%-os célkitűzés feletti további tényleges csökkentéseket eszközöljön az ügynökségek létszámtervében;

31.  a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy egyes ügynökségek már most is komoly nehézségekkel küzdenek feladataik teljesítése során, a rendelkezésükre álló korlátozott források miatt; aggodalommal veszi tudomásul, hogy amennyiben a további személyzeti leépítéseket magában foglaló folyamat folytatódik, nehéz lesz az ügynökségeknek biztosítani munkájuk minőségének azonos szintjét, mivel az Unió egyre több feladatot és felelősségi köröket bíz rájuk; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a további személyzeti leépítésekre irányuló tervét és igazítsa azt hozzá az egyes ügynökségek munkaterheléséhez és forrásigényéhez;

32.  emlékeztet a Parlament költségvetési eljárásra vonatkozó azon álláspontjára, miszerint az ágazati szereplők által fizetett díjakból finanszírozott személyzetet nem érintheti az Unió által alkalmazott 1%-os éves csökkentés; úgy véli, hogy a Bizottságnak külön kérdésként kell kezelnie a főként az Unió által finanszírozott ügynökségeket és külön keretet kell előterjesztenie az ágazati szereplők által finanszírozott ügynökségekre, amelynek arányban kell állnia az adott ügynökség által nyújtott szolgáltatásokkal;

33.  általánosságban úgy véli, hogy javítani kell a felvételi eljárásokat és többek között kiemelten azok átláthatóságát;

34.  megjegyzi, hogy a hálózat a fegyelmi vizsgálatok lefolytatása céljából megállapodott a vizsgálatot végző tisztviselők ügynökségek közötti csoportjának létrehozásában; tudomásul veszi, hogy az ügynökségek jelöltjei ennek érdekében speciális képzésen vesznek részt, melyet a Bizottság Vizsgálati és Fegyelmi Hivatala folytat le;

A hálózat és a Parlament közötti együttműködés

35.  elégedett a hálózat által az illetékes parlamenti bizottsággal folytatott együttműködéssel és megemlíti a bizottság által az éves mentesítési eljárás keretében megkeresett ügynökségek igazgatóinak készségességét és nyitottságát; kéri a hálózatot, valamint az egyes ügynökségeket, hogy terjesszék ki a Parlamenttel való kommunikációt és együttműködést a mentesítési eljáráson túlra is;

Összeférhetetlenség és átláthatóság

36.  megállapítja, hogy az ütemtervnek megfelelően a Bizottság 2013 decemberében közzétette a decentralizált uniós ügynökségeken belüli összeférhetetlenség megelőzéséről és kezeléséről szóló iránymutatásokat (a továbbiakban: „iránymutatások”); megjegyzi, hogy ezek az iránymutatások rendelkezéseket tartalmaznak az igazgatótanácsi tagok, ügyvezető igazgatók, a tudományos bizottságokban részt vevő szakértők, illetve egyéb hasonló testületek tagjai és a személyi állomány egyéb tagjai érdekeltségi nyilatkozatának közzétételéről; megjegyzi továbbá, hogy az iránymutatások világos hivatkozási pontot jelentenek az ügynökségek által alkalmazott politikák számára; megjegyzi, hogy számos ügynökség adott ki vagy tette naprakésszé az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó politikáját annak érdekében, hogy az tükrözze az iránymutatásban foglaltakat;

37.  megjegyzi, hogy az iránymutatások jogilag nem kötelezőek az ügynökségek számára, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne az ügynökségekkel nagyobb kötelező erővel bíró megállapodásokra jutni az átláthatóság fokozása és az összeférhetetlenség elkerülése érdekében;

38.  az ügynökségek tájékoztatása alapján elismeri, hogy az uniós polgároknak az európai intézményekbe, ügynökségekbe és szervekbe vetett bizalma kiemelt jelentőséggel bír; megállapítja, hogy az ügynökségek számos konkrét intézkedést és eszközt vezettek be a vélt és valós összeférhetetlenségek kockázatának megfelelő kezelésére; megjegyzi, hogy az ügynökségek 88%-a már fogadott el intézkedéseket az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére, míg a fennmaradó 12% esetében ennek megtétele folyamatban van; megjegyzi, hogy az ügynökségek 81%-ának politikái figyelembe veszik a kirendelt nemzeti szakértőket, valamint a külső és kölcsönzött munkaerőt;

39.  megjegyzi ugyanakkor, hogy számos ügynökség még mindig nehézségekbe ütközik függetlenségi politikájuk végrehajtásakor, különösen a szakértői csoportok, valamint a tudományos testületek és bizottságok tagjainak kiválasztásakor; azt ajánlja az ügynökségeknek, hogy a Bizottsággal együtt foglalkozzanak e kérdéssel, figyelembe véve az európai ombudsman által 2014. május 12-én elindított saját kezdeményezésű vizsgálatában foglalt ajánlásokat (OI/6/2014/NF), melyeket a Bizottsághoz intézett, a Bizottság szakértői csoportjainak összetételére vonatkozó levélben vázolt fel;

40.  tudomásul veszi, hogy az ügynökségek 61%-a már közzétette weboldalán igazgatótanácsi tagjainak, vezető tisztviselőinek, valamint külső és belső szakértőinek önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát; tudomásul veszi, hogy az ügynökségek fennmaradó része beleegyezett abba, hogy az információkat a felülvizsgált politikák elfogadásakor tegye majd közzé és elvárja, hogy az ügynökségek fennmaradó része fogadjon el felülvizsgált politikákat és haladéktalanul tegye közzé ezen információkat;

41.  megjegyzi, hogy a kirendelt nemzeti szakértőkről, valamint a külső és kölcsönzött munkaerőről az iránymutatások nem tesznek külön említést, valamint hogy – különösen az úgynevezett független szakértők esetében – még mindig vannak tágabb értelmezési lehetőségek, például olyan tudományos szakértők esetében, akik egyes cégek vagy nagyobb üzleti csoportok számára is végeztek kutatásokat; felszólítja a hálózatot, hogy biztosítson e tekintetben az olyan összehangolt megközelítést, amely mindenfajta közvetett összeférhetetlenséget is kiküszöböl;

42.  elismeri, hogy az OLAF iránymutatásokat dolgozott ki az ügynökségek csalás elleni stratégiái számára, valamint hogy ezek kidolgozása során figyelembe vette az ügynökségek hozzájárulásait; megjegyzi, hogy az OLAF támogatást nyújtott az ügynökségeknek ezen iránymutatások végrehajtásának megkönnyítésére;

43.  felkéri a Számvevőszéket, hogy kövesse nyomon 15/2012. számú különjelentését „Az összeférhetetlenségek kezelése a kiválasztott uniós ügynökségeknél” címmel;

44.  ösztönzi a Bizottságot, hogy végezzen rendszeres értékelés az ügynökségek átláthatóságáról és integritásáról, és az értékelés eredményeit tegye elérhetővé a nyilvánosság számára;

Láthatóság

45.  sajnálatát fejezi ki az ügynökségek láthatóságának és demokratikus elszámoltathatóságának hiánya miatt, mivel a polgárok általában nem ismerik őket jól és ki vannak téve a szakirányú lobbisták külső befolyásának, különösen azoknak, amelyek nagyvállalatokat képviselnek;

46.  tudomásul veszi, hogy 2014-ben majdnem minden ügynökség közzétett a honlapján arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az Unió ügynökségei közé tartozik; sürgeti az ügynökségek fennmaradó részét, hogy sürgősen tegyék közzé a nyilatkozatot, továbbá annak biztosítását kéri az ügynökségektől, hogy róluk és munkájukról az Unió jusson az emberek eszébe;

47.  üdvözli bizonyos ügynökségek azon kezdeményezését, hogy nyilvános konzultációt indítanak egyes politikáik témájában; felkéri az ügynökségeket, hogy folytassák ezt a gyakorlatot;

48.  a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatosan megjegyzi, hogy az ügynökségek által külső szolgáltatásokra vonatkozóan aláírt szerződések kötelezik a szerződő feleket, hogy megfeleljenek a helyi munkaügyi és adóügyi jogszabályoknak; tudomásul veszi, hogy az ügynökségek további intézkedéseket tettek a társadalmi elszámoltathatóság elősegítésére, egyrészt saját megbízatásuk szociális aspektusa révén, másrészt a székhelyül szolgáló helyi közösségek kapcsán;

49.  kiemeli a következő intézkedéseket:

   az Európai Gyógyszerügynökség munkája eredményének jelentős részét közzéteszi a honlapján, a közvélemény jobb tájékoztatása és figyelmének felhívása érdekében,
   az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ aktívan támogatja a thesszaloniki önkormányzatot a készségek helyi és regionális szinten való feltérképezése és összeegyeztetése terén, valamint a kérelmek benyújtásának és teljesítésének átlátható folyamata révén helyi iskoláknak és jótékonysági szervezeteknek adja visszaminősített informatikai felszereléseit,
   az Európai Képzési Alapítvány közösségi médiával foglalkozó innovatív programjának tevékenységei révén a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve során 2010-ben nemzetközi díjat nyert és tevékenységein belül tovább bővítette a részvételen alapuló ilyen jellegű megközelítést;

50.  megjegyzi, hogy csupán egy ügynökség, az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT), teszi közzé éves tevékenységi jelentését az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén, míg három ügynökség éves tevékenységi jelentésének összefoglalóját 23 hivatalos nyelvre fordíttatja le (a kivétel az ír nyelv);

51.  tudomásul veszi, hogy a hálózat a CdT vezetésével felmérést végzett az ügynökségek által a többnyelvűség tekintetében alkalmazott megközelítésekről; megállapítja, hogy a felmérés azt mutatja, hogy nagy az eltérés a többnyelvűség terén jelenleg alkalmazott megközelítések között, és megállapítja, hogy egyes ügynökségek különböző célközönséggel rendelkeznek, valamint eltérnek a különböző érdekelt felek igényei, továbbá a költségvetésük és méretük, és nem lehet valamennyi ügynökség esetében univerzális („one size fits all”) nyelvi politikát alkalmazni;

52.  ugyanakkor elismeri, hogy minden ügynökség dolgozik a többnyelvű online megjelenés megvalósításán, és arra törekszik, hogy a honlapján legalább egy rész vagy dokumentum az Unió valamennyi hivatalos nyelvén tájékoztatást adjon az ügynökségről; hangsúlyozza, hogy bár a többnyelvű megközelítés jelentős pénzügyi kötelezettségvállalást tesz szükségessé, az ügynökségeknek azonnali lépéseket kell tenniük ezen a területen;

53.  tudomásul veszi, hogy az ügynökségek az éves tevékenységi jelentésben nyilvánosan hozzáférhetővé teszik weboldalukon munkájuk eredményeit; megjegyzi továbbá, hogy az éves tevékenységi jelentés egyes részei tartalmaznak olyan leírást, amely könnyen érthető tájékoztatást nyújt arról, hogyan az ügynökségek költségvetése hogyan használja fel az uniós forrásokat; megjegyzi, hogy az ügynökségek többsége készít olyan jelentést, amely konkrét feladatainak az uniós polgárokra gyakorolt hatásával foglalkozik, és kifejti, miért fontos a munkájuk;

54.  megjegyzi, hogy számos ügynökség megerősítette online jelenlétét, és jelentős erőfeszítéseket tett láthatósága növelésére, továbbá üdvözli e téren tett proaktív hozzáállásukat; felhívja továbbá az ügynökségeket, hogy fokozzák láthatóságukat olyan eszközök révén, mint például a közösségi hálózatok, a nyílt napok, a kiállításokon való részvétel, annak biztosítása érdekében, hogy az európai polgárok az ügynökségekkel kapcsolatosan megfelelő és átlátható tájékoztatást kapjanak;

Belső kontrollrendszerek

55.  megjegyzi, hogy 10 ügynökség összesen 17 észrevételt kapott a belső ellenőrzési ügyekkel kapcsolatban, amely előrelépést jelent 2012-höz képest, amikor is 22 ügynökség kapott 34 észrevételt ugyanezen a kérdések vonatkozásában; tudomásul veszi, hogy négy esetben e kérdések a belső ellenőrzési szabványok végrehajtására vonatkoztak, melyeket nem fogadtak el az év végén vagy elfogadták azokat, de csak részlegesen hajtották végre, illetve amelyek vonatkozásában korrekciós intézkedések voltak folyamatban; megjegyzi, hogy 2012-höz képest csökkentek az állóeszközök és a támogatások igazgatására vonatkozó észrevételek;

56.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata (IAS), illetve az ügynökségek belső ellenőrzési részlegei (IAC-k) tekintetében további pontosításra került sor a költségvetési keretrendelet révén, amely meghatározza a munkára, az információcserére és a közöttük lévő általános szinergiákra vonatkozó megerősített koordináció feltételeit; megjegyzi, hogy a költségvetési keretrendelet lehetőséget biztosít az ügynökség számára, hogy megosszák belső ellenőrzési részlegeiket, és felkéri őket ennek megtételére, amennyiben az lehetséges;

57.  arra kéri a Számvevőszéket, hogy az ügynökségek pénzgazdálkodásának eredményességének ellenőrzését továbbra is tartsa fokozottan szem előtt, különös tekintettel arra, hogy az ügynökségek feladataik elvégzése során mennyire gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használják fel az előirányzataikat;

Önfinanszírozó ügynökségek

58.  ismételten hangsúlyozza, hogy azon uniós szerveknek, amelyekre a költségvetési keretrendeletben rögzített pénzügyi szabályok nem vonatkoznak, a következetesség érdekében adott esetben hasonló szabályokat kell kialakítaniuk(7) hangsúlyozza, hogy a jelenlegi többletekre a lehető leghamarabb megoldást kell találni, és meg kell vizsgálni a pénzek uniós költségvetésbe való visszautalásának lehetőségét; a kérdést a teljesítménnyel foglalkozó intézményközi munkacsoporthoz utalja vizsgálatra.

További megjegyzések

59.  üdvözli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ügynökségek a költséghatékonyság és a munkahelyi környezet környezetbarát jellege tekintetében felmerült kérdések kezelése érdekében tettek; arra ösztönzi az ügynökségeket, hogy továbbra is kövessék a költséghatékony és környezetbarát megoldásokat a munka és az épületek kezelése tekintetében, és fokozzák az olyan digitális megoldások alkalmazását, mint például a videokonferenciák, annak érdekében, hogy csökkentsék az utazási és egyéb költségeket;

o
o   o

60.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a mentesítés hatálya alá tartozó ügynökségeknek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételről (L sorozat).

(1) HL C 442, 2014.12.10.
(2) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 357., 2002.31.12., 72. o.
(5) HL L 328., 2013.7.12., 42. o.
(6) A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete.
(7) Jelenleg a CPVO (Közösségi Növényfajta-hivatal) (Angers) és az OHIM (Belső Piaci Harmonizációs Hivatal) (Alicante).


2013. évi mentesítés: Energiaszabályozók Európai Együttműködési Ügynöksége (ACER)
PDF 355kWORD 93k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2123(DEC))
P8_TA(2015)0131A8-0117/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésre, a központ válaszaival együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05304/2015 – C8-0054/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 24. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(6) ,

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(7) és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0117/2015),

1.  mentesítést ad az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége igazgatója számára a központ 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást [az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (2014/2123(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésre, a központ válaszaival együtt(8),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(9),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05304/2015 – C8-0054/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(12) és különösen annak 24. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(13),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(14) és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0117/2015),

1.  megállapítja, hogy az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége végleges éves beszámolója megegyezik a számvevőszéki jelentés mellékletében szereplővel;

2.  jóváhagyja az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon annakaz Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

3.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (2014/2123(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0117/2015),

A.  mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (az ügynökség) 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetése 11 930 220 EUR volt, ami 2012-hez képest 64,74%-os növekedést jelent, és azzal magyarázható, hogy az ügynökséget nemrégiben hozták létre és a REMIT-rendelet(15) végrehajtásra került; mivel az ügynökség költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

B.  mivel a Számvevőszék az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2013-as pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

A 2012. évi mentesítés nyomon követése

1.  tudomásul veszi a Számvevőszék jelentéséből, hogy a 2011-es számvevőszéki jelentésben tett két megjegyzés kapcsán – amelyek a 2012-es számvevőszéki jelentésben „folyamatban” megjegyzéssel szerepelnek – megtették a szükséges intézkedéseket, és a számvevőszéki jelentésben most mindkét ajánlás „végrehajtva” minősítéssel szerepel; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék 2012-es jelentésében szereplő öt megjegyzéssel kapcsolatban kiigazító intézkedésekre került sor, és három esetében immár „végrehajtva” minősítés, míg kettő esetében a „folyamatban” minősítés szerepel;

2.  az ügynökség tájékoztatása alapján megállapítja, hogy az ügynökség munkaerő-felvételi eljárásaival kapcsolatos ajánlásokat hivatalos formába öntötték, a 2014. április 4-i, 2014/06. sz. igazgatói határozat elfogadásával; megjegyzi, hogy a határozatot benyújtották a Számvevőszéknek, és felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítését felelős hatóságot a Számvevőszék véleményéről, amint az rendelkezésre áll;

3.  tudomásul veszi, hogy az ügynökség számos intézkedést léptetett életbe a költségvetés tervezési folyamatainak javítása érdekében, a költségvetés tervezésében részt vevők számára szóló iránymutatások kidolgozása és végrehajtása révén, valamint az előirányzatok felhasználására vonatkozó becslés és felülvizsgálat rendszeres gyakorlata révén, beleértve a költségvetés végrehajtására vonatkozó havonkénti ellenőrzést és jelentéstételt;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

4.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy az ügynökség 2013. évi éves tevékenységi jelentése szerint nem született megegyezés az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak az ügynökség számára fizetendő hozzájárulásáról;

5.  megállapítja, hogy a 2013-as pénzügyi év során folytatott költségvetési ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 97,53%-os, ami 4%-os növekedést jelent a 2012-es évhez képest, a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya pedig alacsony, 55%-os volt, amely elmarad az ügynökség 70%-os célkitűzésétől, az éves tevékenységi jelentés szerint egy 2013. október 31-én elfogadott módosított költségvetés értelmében járó 2 989 000 EUR késedelmes folyósítása miatt;

6.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy az ügynökség 5 500 000 millió eurót tartott készpénzben az év végén; kéri az ügynökséget, hogy a jövőben biztosítsa a szigorú készpénzgazdálkodást;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

7.  megjegyzi, hogy a II. cím alá tartozó lekötött előirányzatokból összesen 1 900 000 EUR került átvitelre 2014-be, főleg a REMIT rendelet végrehajtása miatt; megjegyzi, hogy a Számvevőszék véleménye szerint többéves, operatív tevékenységről van szó, amelyet a költségvetés III. címe alá kellett volna besorolni; megjegyzi továbbá, hogy ezt a hiányosságot a későbbi kötelezettségvállalási előirányzatokban kiigazították.

8.  megjegyzi továbbá, hogy a III. cím alá tartozó előirányzatok átvitele 3 100 000 EUR összeget tett ki, amely a III. cím alá tartozó előirányzatok 91%-a; elismeri, hogy ezek az átvitelek a REMIT rendelettel kapcsolatosak, és kivételesen magas arányuk főleg a 2013. október 31-én elfogadott módosított költségvetés okán folyósított 2 989 000 EUR-nak tudható be.

9.  az ügynökség tájékoztatása alapján elismeri, hogy számos intézkedést hoztak a költségvetés tervezési folyamatának javítása érdekében; kéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen intézkedések előrehaladásáról és eredményeiről;

Az összeférhetetlenség megelőzése, illetve kezelése és az átláthatóság

10.  nyugtázza, hogy az ügynökség a decentralizált uniós ügynökségeken belüli összeférhetetlenség megelőzéséről és kezeléséről szóló bizottsági iránymutatások alapján felülvizsgálta az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére irányuló politikáját; megjegyzi, hogy a felülvizsgálat eredményeképpen az ügynökség új politikát dolgozott ki, amelyet belső konzultációs eljárásának szakasza után az igazgatótanács elé kerül elfogadásra; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az értékelés eredményeiről, amint azok rendelkezésre állnak;

11.  tudomásul veszi, hogy a szabályozói tanács tagjainak, az igazgatónak, a vezető tisztviselőknek, valamint az ügynökség szakértői csoportjaiban tevékenykedő szakértőknek az önéletrajzai és érdekeltségi nyilatkozatai, továbbá az igazgatási tanács és a fellebbviteli tanács tagjainak önéletrajzai immár elérhetők a nyilvánosság számára az ügynökség honlapján; megjegyzi, hogy az igazgató és a fellebbezési tanács tagjainak érdekeltségi nyilatkozatai nyilvánosak;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

12.  tudomásul veszi, hogy az ügynökség új intézkedéseket hozott a munkaerő-felvételi eljárásokra, továbbá az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak felvételéről döntő felvételi bizottságok munkájára vonatkozó iránymutatások életbe lépését követően,

13.  megjegyzi, hogy az interjúk és tesztek kérdéseit a jelentkezések vizsgálata előtt összeállítják; megjegyzi továbbá, hogy az írásbeli teszten és az interjúkon való részvétel, valamint a jelöltek köre szűkítésének kritériumait részletesebben meghatározzák;

Belső ellenőrzés

14.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzést végzett az ügynökségnél a 2013–2015-ös időszakra szóló stratégiai ellenőrzési terve szerint;

15.  tudomásul veszi, hogy a kockázatértékelés során a Belső Ellenőrzési Szolgálat összesen nyolc olyan, magas eredendő kockázatú folyamatot tárt fel, amelyeket az ellenőrzési terv keretében nem lehetett ellenőrizni, mivel a kontrollmechanizmusok nem, vagy csak elégtelen szinten álltak rendelkezésre; tudomásul veszi, hogy az ügynökség cselekvési tervet nyújtott be a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak a feltárt hiányosságok enyhítésére;

16.  tudomásul veszi továbbá, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat a következő „nagyon fontos” ajánlásokat tette:

   az éves munkaprogram struktúrájának fejlesztése, tartalmának bővítése és hiánytalanságának biztosítása,
   a beszerzési tevékenységek nyomon követésének erősítése,
   a működésre és a költségvetés végrehajtására vonatkozó nyomon követés erősítése;

17.  megállapítja, hogy az IAS ajánlásainak nyomán az ügynökség cselekvési tervet dolgozott ki a hiányosságok pótlására; megjegyzi, hogy az IAS szerint a cselekvési terv megfelelő válaszlépés az azonosított kockázatokra;

18.  megállapítja, hogy az IAS dokumentumalapú felülvizsgálatot hajtott végre korábbi ajánlásainak végrehajtásáról; tudomásul veszi, hogy 2013. december 31-én egyetlen kritikus ajánlás sem maradt lezáratlan, és a három nagyon fontos ajánlás végrehajtása folyamatban volt;

o
o   o

19.  a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2015. április 29-i állásfoglalására(16).

(1) HL C 442., 2014.12.10., 18. o.
(2) HL C 442., 2014.12.10., 18. o.
(3) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(4) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(5) HL L 211., 2009.8.14., 1. o.
(6) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(7) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.
(8) HL C 442., 2014.12.10., 18. o.
(9) HL C 442., 2014.12.10., 18. o.
(10) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(11) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(12) HL L 211., 2009.8.14., 1. o.
(13) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(14) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).
(16) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0130.


2013. évi mentesítés: Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala (BEREC)
PDF 355kWORD 91k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2124(DEC))
P8_TA(2015)0132A8-0081/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hivatal válaszaival együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a testület hivatala számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05304/2015 – C8-0054/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4), és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5), és különösen annak 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(6),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(7), és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0081/2015),

1.  mentesítést ad az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának irányítóbizottsága számára a hivatal 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala irányítóbizottságának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának 2013-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (2014/2124(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hivatal válaszaival együtt(8),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(9),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a testület hivatala számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05304/2015 – C8-0054/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(12), és különösen annak 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(13),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(14), és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0081/2015),

1.  megállapítja, hogy az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának végleges éves beszámolója megegyezik a számvevőszéki jelentés mellékletében szereplővel;

2.  jóváhagyja az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2013-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala irányítóbizottságának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

3.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (2014/2124(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0081/2015),

A.  mivel – pénzügyi kimutatásai szerint – az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának (a „hivatal”) 2013-as pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 3 557 219 EUR volt, ami 2012-höz képest 11,51%-os növekedést jelent, köszönhetően a hivatal nemrégiben történt felállításának,

B.  mivel a pénzügyi kimutatások szerint a hivatal 2013-ra szóló költségvetéséhez való teljes uniós hozzájárulás 3 556 000 EUR volt, ami 2012-höz képest 11,47%-os növekedést jelent,

C.  mivel a Számvevőszéknek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentése („számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a hivatal éves beszámolója megbízható, és hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,

A 2012. évi mentesítés nyomon követése

1.  megelégedéssel veszi tudomásul a Számvevőszék jelentéséből, hogy a 2011-es számvevőszéki jelentésben tett három megjegyzés kapcsán – amelyek a 2012-es számvevőszéki jelentésben „folyamatban” minősítéssel szerepelnek – megtették a kiigazító intézkedéseket, és a 2013-as számvevőszéki jelentésben valamennyi megjegyzés „végrehajtva” minősítéssel szerepel; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék 2012-es jelentésében szereplő 10 megjegyzéssel kapcsolatban is megtették a kiigazító intézkedéseket, és nyolc esetében immár „végrehajtva”, kettő esetében pedig a „folyamatban” minősítés szerepel;

2.  tudomásul veszi, hogy a hivatal a testület igazgatóinak havi költségvetési ülései formájában lépéseket tett a költségvetés végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatos problémák enyhítésére, és részletes áttekintéseket készítettek a költségvetés végrehajtásának folyamatáról, amelyeket negyedévente az irányítóbizottság elé terjesztenek észrevételezésre;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

3.  megállapítja, hogy a 2013-as pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 89,55%-os, a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya pedig 76,58%-os volt;

4.  a Számvevőszék jelentése alapján nyugtázza, hogy a hivatal költségvetési végrehajtási rátája 2012-höz képest jelentősen javult, ami arra utal, hogy javult a tervezés, és a tevékenységeket megfelelőbb időben hajtották végre; mindazonáltal megjegyzi, hogy még vannak további tennivalók;

5.  üdvözli a hivatal arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsák a költségvetési tervezés pontosságát, és minimálisra csökkentsék a kötelezettségvállalási előirányzatok törlését; felhívja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen intézkedések eredményeiről;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

6.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy a 2012-ből átvinni tervezett törölt átvitelek szintje viszonylag magas, 28%-os maradt, miközben 2012-ben 45% volt; tudomásul veszi, hogy a hivatal szerint a törlések magas szintjét továbbra is az év végén átvitt összegek alapos elemzése révén kívánják orvosolni, ami várhatóan csökkenteni fogja az átvitelek általános szintjét;

7.  tudomásul veszi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az átvitt lekötött előirányzatok szintje a 2012-es 19%-ról 2013-ban 13%-ra csökkent; tudomásul veszi, hogy az átvitelek főként a 2012 második felében megkötött, 2013-ban és 2014-ben végzendő tevékenységekre vonatkozó szerződésekhez kapcsolódnak;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

8.  megállapítja, hogy 2013 vonatkozásában az ellenőrzési mintában szereplő tranzakciók és egyéb ellenőrzési megállapítások nyomán sem kerültek bele a hivatal közbeszerzési vagy felvételi eljárásaival kapcsolatos észrevételek a Számvevőszék jelentésébe;

9.  tudomásul veszi, hogy az év végén a hivatal 25 főt alkalmazott, és 6 álláshely betöltetlen volt az engedélyezett 28-ból; tudomásul veszi, hogy 2013-ban a hivatal hat felvételi eljárást lezárt, és csapattagokat alkalmazott két AST pozícióra és három szerződéses alkalmazotti álláshelyen, továbbás két hónapig egy kiküldött nemzeti szakértőt is foglalkoztatott; tudomásul veszi, hogy 2013-ban két másik felvételi eljárás is kezdetét vette;

Az összeférhetetlenség megelőzése, illetve kezelése és az átláthatóság

10.  tudomásul veszi, hogy a hivatal éves tevékenységi jelentése szerint az 1211/2009/EK rendelet alapján a hivatal az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (BEREC) együtt átláthatóan végezte tevékenységét, és biztosította, hogy a nagyközönség és az érintett felek objektív, megbízható és könnyen hozzáférhető információkhoz jussanak munkájuk eredményeiről;

11.  tudomásul veszi, hogy a hivatal szerint ők felelnek a BEREC tevékenysége során keletkező valamennyi irat kezeléséért és a BEREC munkájának lehető legnagyobb, a hatályos jogszabályoknak megfelelő átláthatóságáért; tudomásul veszi továbbá, hogy e feladatokat a BEREC és a hivatal dokumentumainak nyilvános nyilvántartásának és honlapjának kezelése révén látják el, biztosítva a BEREC és a hivatal belső eljárásainak átláthatóságát és hatékonyságát;

Belső ellenőrzés

12.  tudomásul veszi, hogy 2013-ban a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) korlátozottan áttekintette a belső ellenőrzési standardok (ICS) kialakításának megfelelőségét és végrehajtásának hatékonyságát, és e vizsgálat az igazgatótanács által 2011 májusában elfogadott 16 standardra terjedt ki; megjegyzi továbbá, hogy a korlátozott felülvizsgálat eredményeképpen és figyelembe véve a hivatal nemrégiben történt felállítását, valamint a tevékenységek és az adminisztráció jelenlegi helyzetét, az IAS 18 ajánlást fogalmazott meg, melyek közül egy „kritikus”, négy pedig „nagyon fontos” minősítést kapott;

13.  tudomásul veszi, hogy két témakör nyitva marad, nevezetesen a megfelelő információbiztonsági ellenőrzések végrehajtása és egy rendszerkockázat-kezelő eljárás kidolgozása; megjegyzi, hogy a hivatal jelenleg is keresi a megfelelő megoldást e két kérdés gyors megoldására; kéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

14.  tudomásul veszi, hogy a hivatal az ellenőrzést követően cselekvési tervet készített, amelyet az IAS megfelelőnek talált az azonosított kockázatok kezelésére, és úgy vélte, hogy a terveknek megfelelő végrehajtása esetén csökkenteni lehet a kockázatokat;

További megjegyzések

15.  rendkívül sajnálja, hogy 2013-ban a szakértői költségtérítések 91%-át késedelmesen fizették ki; megjegyzi továbbá, hogy 2013 első felében a késedelmes kifizetések átlagosan 78 napot késtek, szemben a 2013 második felében regisztrált 33 nappal; tudomásul veszi, hogy a hivatal különféle megoldásokat fog keresni a kifizetések késedelmének 30 nap alá szorítására; felhívja a hivatalt, hogy sürgősen oldja meg ezt a kérdést, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a megtett lépésekről és azok eredményéről;

o
o   o

16.  a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2015. április 29-i állásfoglalására(15).

(1) HL C 442., 2014.12.10., 28. o.
(2) HL C 442., 2014.12.10., 28. o.
(3) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(4) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(5) HL L 337., 2009.12.18., 1. o.
(6) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(7) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.
(8) HL C 442., 2014.12.10., 28. o.
(9) HL C 442., 2014.12.10., 28. o.
(10) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(11) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(12) HL L 337., 2009.12.18., 1. o.
(13) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(14) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.
(15) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0130.


2013. évi mentesítés: az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT)
PDF 359kWORD 94k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2101(DEC))
P8_TA(2015)0133A8-0084/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszaival együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05304/2015 – C8-0054/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4), és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletre(5), és különösen annak 14. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(6),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(7) és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0084/2015),

1.  mentesítést ad az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatója számára a központ 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2013-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (2014/2101(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszaival együtt,(8)

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(9),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05304/2015 – C8-0054/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletre(12), és különösen annak 14. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(13),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(14), és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0084/2015),

1.  megállapítja, hogy az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentéséhez mellékelt táblázatoknak;

2.  jóváhagyja az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2013-as pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

3.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (2014/2101(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0084/2015),

A.  mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a központ) 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetése 52 193 667 EUR volt, ami 2012-höz képest 8,08%-os csökkenést jelent;

B.  mivel a Számvevőszék az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2013-as pénzügyi évről szóló éves beszámolóiról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.  mivel a központ feladata az, hogy a hozzá forduló uniós intézményeket és szerveket a tevékenységük ellátásához szükséges fordítások elkészítésével segítse;

A 2012. évi mentesítés nyomon követése

1.  a számvevőszéki jelentésből megállapítja, hogy az előző évi észrevételek nyomán hozott kiigazító intézkedésekből kettő folyamatban van;

2.  a központ tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy a központ cselekvési tervet készített az emberi erőforrások, a pénzügyi folyamatok, az informatika és az infrastruktúra területén beazonosított adminisztratív költségek csökkentésére; a központ tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a központ az adminisztratív költségeinek csökkentése tekintetében elérte a határait;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

3.  megállapítja, hogy a 2013-as pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 83,47%-os, a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya pedig 77,68%-os volt;

Keretszerződések

4.  megállapítja, hogy 2008-ban a központ 472 keretszerződést kötött fordítási szolgáltatókkal, legfeljebb négyéves időtartamra; megállapítja továbbá, hogy 2012-ben a központ részt vett a Bizottság fordítási szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési eljárásában, a szerződési feltételekben azonban nem sikerült megegyeznie a Bizottsággal;

5.  nyugtázza, hogy ennek következtében a központ további egy évvel meghosszabbította meglévő keretszerződéseit; aggodalommal állapítja meg, hogy bár a központ igazgatója jóváhagyta az eltérést, az ilyen hosszabbítás nem áll összhangban a központ pénzügyi szabályzatának végrehajtási szabályaival, amelyek értelmében legfeljebb négyéves keretszerződés köthető;

6.  a központ tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a Bizottsággal azért nem sikerült megállapodásra jutni, mert a Bizottság az eljárás kései szakaszában megváltoztatta a pályázati feltételeket; nyugtázza, hogy a központ azért döntött a meglévő szerződések meghosszabbítása mellett, mert káros hatásai lettek volna annak, ha a következő pályázat megszervezéséig nem állnak rendelkezésre szerződések;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

7.  tudomásul veszi, hogy a számvevőszéki jelentés nem tartalmaz említésre méltó pontokat az átvitelek 2013-as szintje tekintetében; megállapítja, hogy a költségvetési előirányzatok 5,79%-át átvitték 2014-re;

Belső kontrollrendszerek

8.  nyugtázza, hogy 2013-ban a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) átfogó kockázatelemzést végzett, amelynek eredményeként elkészítette a központra vonatkozó stratégiai ellenőrzési tervet, meghatározva a 2014–2016 közötti időszakra javasolt ellenőrzési témákat;

9.  nyugtázza, hogy különféle korlátozó tényezők, mint például a Drosbach épületbe való költözés miatt a belső ellenőrzési cselekvési tervben foglalt több fellépés végrehajtása terén sem sikerült az eredetileg tervezett mértékű előrehaladást elérni;

10.  aggodalommal állapítja meg, hogy a kockázatelemzés során az IAS magas eredendő kockázatú folyamatokat is feltárt, amelyeket az ellenőrzési terv keretében nem lehet auditálni, mivel ellenőrzés nem, vagy csak elégtelen szinten áll rendelkezésre; hangsúlyozza, hogy a központ vezetősége cselekvési tervet nyújtott be az IAS-nek e hiányosság kezelésére, és hogy a központ által e célból tett intézkedéseket az IAS nyomon fogja követni;

11.  nyugtázza, hogy az IAS dokumentumalapú felülvizsgálatot hajtott végre korábbi ajánlásainak végrehajtásáról, és hogy a 2013. december 31-i helyzet szerint nem talált olyan korábbi, kritikusként besorolt ajánlást, amelyet ne zártak volna le; megjegyzi, hogy egy nagyon fontos ajánlás megvalósítása folyamatban van és megfelelően zajlik, és hogy egy másik nagyon fontos ajánlás megvalósítása késedelmet szenvedett; felhívja a központot, hogy foglalkozzon ezzel a problémával, és az ajánlás megvalósításakor tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;

12.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők által adott hivatalos megbízások nem mindig állnak összhangban az eredményszemléletű számviteli rendszerben (ABAC) érvényben lévő tranzakciós engedélyezési jogkörökkel; a központ tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy a központ naprakésszé tette a hivatalos megbízást, hogy összhangba hozza azt az ABAC-ban érvényben lévő engedélyezési jogkörökkel;

Átcsoportosítások

13.  megjegyzi, hogy a központ éves tevékenységi jelentése és a Számvevőszék jelentése szerint is a 2012. évi átcsoportosítások szintje és jellege a központ pénzügyi szabályzatának keretei között maradt;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

14.  megállapítja, hogy 2013 vonatkozásában az ellenőrzési mintában szereplő tranzakciók és egyéb ellenőrzési megállapítások nyomán sem kerültek bele a központ közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos észrevételek a Számvevőszék jelentésébe;

Az összeférhetetlenség megelőzése, illetve kezelése és az átláthatóság

15.  a központ tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy a központ a decentralizált uniós ügynökségeken belüli összeférhetetlenség megelőzéséről és kezeléséről szóló bizottsági iránymutatások alapján értékelte az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére irányuló politikáját; nyugtázza, hogy az értékelés alapján a központ új politikát fogalmazott meg, amelynek értelmében az igazgatótanácsi tagok, az igazgató és a vezető tisztviselők önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatait elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára;

16.  nyugtázza, hogy a központ 2014-ben a vezetőség elé terjesztette az új politikát, amely 2014. október 29-én jóváhagyásra került; tudomásul veszi, hogy a központ a honlapján hozzáférhetővé tette a vezetőség önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatait; felhívja a központot, hogy könnyítse meg e dokumentumok elérhetőségét;

Teljesítmény

17.  a Számvevőszék tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a központ készpénzállománya 2012. és 2013. év vége között 35 000 000 euróról 40 000 000 euróra emelkedett; megállapítja továbbá, hogy a költségvetési többlet és a tartalékok ugyanebben az időszakban 30 900 000 euróról 37 500 000 euróra nőttek;

18.  a központ tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy a 2012-es költségvetési többletet főként az ellenőrzésén kívül álló, külső tényezők eredményezték, és hogy a központ lépéseket tett a többlet csökkentése érdekében; megállapítja, hogy a központ a 2012-re és 2013 első felére vonatkozó költségelemzésének tükrében 2014-ben az árainak csökkentéséről határozott; a központ tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy a 2014. és a 2015. évi költségvetések deficitesre lettek tervezve az előző években keletkezett többletek egy részének felhasználása érdekében;

Egyéb megjegyzések

19.  nyugtázza, hogy a központ 1994-ben kezdte meg működését, és működésének alapja mind a mai napig a fogadó tagállammal folytatott levelezés és véleménycsere; nyugtázza, hogy a központ székhelyével kapcsolatos, a fogadó állammal folytatott tárgyalások záró szakaszba érkeztek, és hogy a központ aláírta a székhely-megállapodást a Luxemburgi Nagyhercegség kormányával; megjegyzi, hogy a központ a végleges megerősítésre vár ezzel kapcsolatban;

o
o   o

20.  a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2015. április 29-i állásfoglalására(15).

(1) HL C 442., 2014.12.10., 35. o.
(2) HL C 442., 2014.12.10., 35. o.
(3) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(4) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(5) HL L 314., 1994.12.7., 1. o.
(6) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(7) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.
(8) HL C 442., 2014.12.10., 35. o.
(9) HL C 442., 2014.12.10., 35. o.
(10) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(11) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(12) HL L 314., 1994.12.7., 1. o.
(13) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(14) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.
(15) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0130.


2013. évi mentesítés: Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop)
PDF 357kWORD 97k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2087(DEC))
P8_TA(2015)0134A8-0079/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszaival együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05034/2015 – C8-0054/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4). és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre(5), és különösen annak 12a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(6),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(7), és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0079/2015),

1.  mentesítést ad az Európai Szakképzésfejlesztési Központ igazgatója számára a központ 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Szakképzésfejlesztési Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2013-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (2014/2087(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszaival együtt(8),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(9),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05304/2015 – C8-0054/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre(12) és különösen annak 12a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(13),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre, és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0079/2015),

1.  megállapítja, hogy az Európai Szakképzésfejlesztési Központ végleges éves beszámolója megegyezik a számvevőszéki jelentés mellékletében szereplővel;

2.  jóváhagyja az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2013-as pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Szakképzésfejlesztési Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

3.Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (2014/2087(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0079/2015),

A.  mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (a központ) 2013-as pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 17 925 075 EUR volt, ami 2012-höz képest 6,72%-os csökkenést jelent;

B.  mivel a pénzügyi kimutatások szerint a központ 2013-ra szóló költségvetéséhez való kezdeti uniós hozzájárulás összesen 17 133 900 EUR volt, ami 2012-höz képest 1,18%-os növekedést jelent;

C.  mivel a Számvevőszék az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2013-as pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

A 2012. évi mentesítés nyomon követése

1.  tudomásul veszi a Számvevőszék jelentéséből, hogy a 2011-es számvevőszéki jelentésben tett két megjegyzés kapcsán – amelyek a 2012-es számvevőszéki jelentésben „folyamatban” megjegyzéssel szerepelnek – megtették a kiigazító intézkedéseket, és a számvevőszéki jelentésben immár mindkét ajánlás „végrehajtva” minősítéssel szerepel; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék 2012-es jelentésében szereplő három megjegyzéssel kapcsolatban két kiigazító intézkedésre került sor az előző évi megjegyzések nyomán, amelyek immár „végrehajtva” minősítéssel szerepelnek, egy pedig „nem alkalmazandó” minősítéssel;

2.  a központ tájékoztatása alapján tudomásul veszi a következőket:

   a Számvevőszék ajánlását követően, melynek célja annak biztosítása volt, hogy az előzetes kiválasztást végző bizottság érdekeltségi nyilatkozatot írjon alá az összeférhetetlenség elkerülése érdekében, a magas beosztású tisztviselők munkaerő-felvételi folyamata sikeresen lezajlott,
   felülvizsgálta és kiigazította összeférhetetlenséggel kapcsolatos politikáját; sürgeti a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a politika felülvizsgálatának eredményeiről és a központban fennálló helyzethez történt hozzáigazításáról;
   lépéseket tesz az irányítótestület tagjai önéletrajzainak és az összeférhetetlenség hiányával kapcsolatos nyilatkozatainak közzététele érdekében; aggasztónak tartja, hogy a központ nem rendezte teljes körűen a kérdést, valamint felhívja a központot, hogy tegyen kiigazító intézkedéseket és haladéktalanul tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az eredményekről,
   a központ tevékenységeivel kapcsolatos tájékoztatásokat elsősorban a Bizottság, a tagállamok és a szociális partnerek kapják meg, így rövid távon az uniós polgárokra gyakorolt közvetlen hatásai korlátozottak; megjegyzi továbbá, hogy a központ éves jelentését annak honlapján közzéteszik,
   a működési keret tekintetében a szinergiák és tudásmegosztás maximalizálása érdekében egyeztet az Európai Képzési Alapítvánnyal és az Európai Alapítvánnyal az Élet- és Munkakörülmények Javításáért;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

3.  megállapítja, hogy a 2013-as pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 98,95%-os, a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya pedig 92,39%-os volt;

4.  a központ tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a megtakarítások és a személyzeti felvétel elhalasztása miatt az I. cím alatt tervezett alulköltekezés fedezte a II. és III. cím alatt a munkaprogramban meghatározott szolgáltatásokra és megvalósítandó eredményekre vonatkozó követelményekhez kapcsolódó kiadásokat; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék 2012-es megjegyzései nyomán a II. cím alatti kötelezettségvállalási előirányzatok átvitele 2013-ban a 20%-os küszöbérték alá, 17%-ra csökkent a 2012-es 37%-hoz képest;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

5.  megállapítja, hogy a 2013-as év vonatkozásában sem az ellenőrzési mintában szereplő ügyletek, sem egyéb ellenőrzési megállapítások nyomán nem kerültek a központ közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos észrevételek a Számvevőszék jelentésébe;

6.  a központ éves jelentése alapján megállapítja, hogy a 2013-as évre vonatkozó létszámtervében 100 álláshely szerepelt, amelyből 51 AD és 49 AST álláshely volt; megjegyzi továbbá, hogy mindkét besorolási csoportban több volt az ideiglenes, mint az állandó álláshely;

7.  megjegyzi, hogy a központnak az év végén 96 alkalmazottja volt a létszámterv alapján, az üres AD álláshelyekre pedig 2 állásajánlatot hirdettek meg; elismeri tovább, hogy két álláshelyet üresen tartottak annak érdekében, hogy a Bizottság elkövetkező évekre vonatkozó 5%-os állománycsökkentési felhívásának eleget téve azokat 2014-ben meg lehessen szüntetni;

Belső kontrollrendszerek

8.  tudomásul veszi a központ tájékoztatása alapján, hogy a Számvevőszék 2012-es aggályaira válaszul új előzetes és utólagos ellenőrzési intézkedések kerültek végrehajtásra; megjegyzi továbbá, hogy az utólagos ellenőrzési intézkedések három véletlenszerűen kiválasztott kedvezményezett személyzeti költségeinek részletes ellenőrzését foglalják magukban az összes igazoló dokumentum, többek között munkaidő-kimutatási ívek, fizetési jegy