Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2107(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0312/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0312/2015

Viták :

PV 24/11/2015 - 14
CRE 24/11/2015 - 14

Szavazatok :

PV 25/11/2015 - 9.8
CRE 25/11/2015 - 9.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0411

Elfogadott szövegek
PDF 496kWORD 175k
2015. november 25., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az Európai Unió 2014–2020-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete
P8_TA(2015)0411A8-0312/2015

Az Európai Parlament 2015. november 25-i állásfoglalása az Európai Unió munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos 2014–2020-as stratégiájáról (2015/2107(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak preambulumára, valamint 3. és 6. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 3., 6., 9., 20., 151., 152., 153., 154., 156., 159. és 168. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 1., 3., 27., 31., 32. és 33. cikkére,

–  tekintettel az 1996. május 3-i Európai Szociális Chartára, és különösen annak I. részére, valamint II. részének 3. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) célkitűzéseiről és céljairól szóló, 1944. május 10-i Philadelphiai Nyilatkozatra,

–  tekintettel a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területére vonatkozó ILO-egyezményekre és -ajánlásokra,

–  tekintettel az Európai Unió 2014–2020-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretéről szóló 2015. február 27-i tanácsi következtetésekre (6535/15), és az „Új munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági program a jobb munkakörülmények érdekében” című, 2015. október 5-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló, 2008. december 16-i 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvre (keretirányelv)(2) és annak egyedi irányelveire(3),

–  tekintettel a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel a gyakorlati megvalósításra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, az abban említett egyedi irányelvek, valamint a 83/477/EGK, 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. június 20-i 2007/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel az EU munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos 2014–2020-as stratégiájáról szóló bizottsági közleményre (COM(2014)0332),

–  tekintettel „A munka minőségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007–2012 között” című bizottsági közleményre (COM(2007)0062),

–  tekintettel a „Megújított szociális menetrend: Lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás a XXI. századi Európában” című bizottsági közleményre (COM(2008)0412),

–  tekintettel a szociális partnerek által elfogadott, a munkahelyi stresszről szóló megállapodás megvalósításáról szóló bizottsági jelentésre (SEC(2011)0241),

–  tekintettel az „EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményre (COM(2010)2020), és annak fő célkitűzésére, amely szerint a foglalkoztatási rátát az évtized végére az Európai Unióban 75%-ra kell növelni, egyrészt a nők és az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, másrészt a migránsok fokozottabb munkaerő-piaci integrációja révén,

–  tekintettel a megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendjéről szóló bizottsági fehér könyvre (COM(2012)0055),

–  tekintettel „Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia végrehajtásának áttekintése” című bizottsági közleményre (COM(2014)0130),

–  tekintettel a 2015. évi növekedési jelentésre (COM(2014)0902) és a közös foglalkoztatási jelentésre (COM(2014)0906),

–  tekintettel a munkahelyi zaklatásról szóló 2001. szeptember 20-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a munkahelyi zaklatásról és erőszakról szóló európai keretmegállapodásról történő értesítésről szóló, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett bizottsági közleményre (COM(2007)0686),

–  tekintettel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem elősegítéséről szóló, 2005. február 24-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett ajánlásokat is tartalmazó, az európai egészségügyi dolgozóknak a tűszúrás által okozott sérülésekből adódó, vér útján terjedő fertőzéssel szembeni védelméről szóló, 2006. július 6-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a mindenki számára biztosítandó tisztességes munka ösztönzéséről szóló, 2007. május 23-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2007–2012 közötti közösségi stratégiáról szóló, 2008. január 15-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a „Vállalati társadalmi felelősségvállalás a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2009. március 26-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az egészségre és a munkabiztonságra vonatkozó, 2007–2012 közötti európai stratégia középtávú értékeléséről szóló, 2011. december 15-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az azbeszttel kapcsolatos foglalkozás-egészségügyi kockázatokról és minden létező azbeszt felszámolásának kilátásairól szóló 2013. március 14-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel „a hathatós munkaügyi ellenőrzések: az európai munkakörülmények javítására irányuló stratégia” című, 2014. január 14-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. december 11-i és a Régiók Bizottságának 2012. február 12-i, az Európai Unió 2014–2020-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretéről szóló bizottsági közleményről szóló véleményére,

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a mentális egészségről és jólétről szóló, 2013-ban kezdeményezett együttes uniós fellépésre,

–  tekintettel a „gondolkozz először kicsiben” elvre és az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagra,

–  tekintettel az EU-OSHA „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt” elnevezésű jelenlegi kampányára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0312/2015),

A.  mivel a jó fizikai és a mentális egészséget védő jó munkakörülmények az egyes munkavállalók olyan alapvető(16) jogát képezik, amely önmagában véve is pozitív értéket képvisel;

B.  mivel a gazdasági válság fokozta a munkahelyek bizonytalanságát és az atipikus foglalkoztatás arányát, valamint csökkentette a vállalatok, és különösen a kkv-k jövedelmét; mivel emiatt nem szabadna szem elől téveszteni a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét, valamint az előírások be nem tartásából eredő munkahelyi balesetek magas társadalmi és egyéni költségeit;

C.  mivel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem a társadalom alapvető érdeke, valamint olyan befektetés, amely pozitív hatással van a vállalatok termelékenységére és versenyképességére, és fokozza a szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságát, és lehetővé teszi, hogy az emberek jó egészségben dolgozhassanak a törvényben előírt nyugdíjkorhatár eléréséig; mivel a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések jelentős társadalmi terhet jelentenek, és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság egész Európában való javítása hozzájárulhat a gazdasági fellendüléshez és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez, ami különösen azért fontos, mert e stratégia keretében eddig csak kevés előrelépést értek el a 20–64 éves korosztály 75%-os foglalkoztatását kitűző cél elérése tekintetében;

D.  mivel a foglalkozási kockázatok megelőzése, valamint a munkavállalók egészségének és biztonságának munkahelyi védelme kulcsfontosságú ahhoz, hogy javuljanak a munkakörülmények és ezáltal javuljon a munkavállalók egészségének védelme, ami pedig jelentős társadalmi és gazdasági előnyöket biztosít az érintett munkavállaló és a társadalom egészére számára egyaránt; mivel az EU 28 tagállamában a rendszeres kockázatértékelést végző vállalatok 90%-a erre a munkahelyi egészségvédelem és biztonság kezelésének hasznos módjaként tekint(17);

E.  mivel az EUMSZ 153. cikke megállapítja, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit, különösen a munkakörnyezet javítása területén;

F.  mivel az EU lakosságának öregedése a tagállamok előtt álló egyik legfontosabb kihívás; mivel a várható élettartam tekintetében jelentősek az egyenlőtlenségek a társadalmi és foglalkozási kategóriák, illetve a munka nehézségi foka függvényében; mivel a váz- és izomrendszeri megbetegedéseken (MSD) túlmenően az 55 évnél idősebb munkavállalók különösen érzékenyek a rákos megbetegedésekre, a szívbetegségekre, a légzőszervi betegségekre és az alvászavarra(18); mivel az egészségben eltöltött életévek mutatója a nők esetében 1,1 évvel, a férfiak esetében pedig 0,4 évvel csökkent 2010 és 2013 között, ami hangsúlyozza, hogy növelni kell az egészségben eltöltött várható élettartamot, hiszen ez több ember számára tenné lehetővé a munkaerőpiacon maradást a törvényben meghatározott nyugdíjkorhatár eléréséig;

G.  mivel a munkavégzéshez kapcsolódóan a különböző rákos megbetegedések jelentik az elsődleges halálokot(19), a szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségek pedig a másodikat, miközben munkahelyi balesetek miatt csak elhanyagolható számú elhalálozásra kerül sor; mivel a krónikus egészségügyi problémák, mint például a váz- és izomrendszeri megbetegedések (MSD), széles körben elterjedtek az Európai Unióban, korlátozhatják az emberek foglalkoztathatóságát(20), és mivel alapvető fontosságú a veszélyeztetett munkavállalók korai azonosítása;

H.  mivel a vállalatoknak a jó közérzetet, a minőségi munkakörnyzetet és a termelékenységet előmozdító munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikákból eredő adminisztratív terhei és közvetlen költségei lényegesen alacsonyabbak, mint az uniós szabályozási keret révén megelőzendő foglalkozási megbetegedésekkel és balesetekkel kapcsolatos kiadások(21); mivel néhány tanulmány szerint a vállalatok számára jelentős haszonnal járhatnak az e téren eszközölt befektetések(22);

I.  mivel a halálos kimenetelű munkahelyi sérülések aránya, illetve azon munkavállalók aránya tekintetében, akik szerint testi és szellemi egészségük és biztonságuk a munkájuk miatt veszélyben van, jelentős különbségek vannak az egyes a tagállamok(23) és az egyes gazdasági ágazatok között is, ami kiemeli, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok végrehajtására és érvényesítésére, hiszen ez fontos elem a munkavállalók egészségének és termelékenységének védelmében;

J.  mivel konkrétan a munkahelyi stressz és általánosságban a pszichoszociális kockázatok egyre nagyobb problémát jelentenek a munkavállalók és a munkaadók számára szerte az EU-ban, és a munkavállalók közel fele úgy véli, hogy a munkahelyükön jelen vannak ezek a problémák; mivel a munkahelyi stressz hozzájárul a munkahelyi hiányzásokhoz, hátrányosan befolyásolja a termelékenységet, továbbá ennek a jelenségnek tudható be az évente kieső munkanapok fele; mivel tagállamonként változik, hogy milyen intézkedéseket hoznak a pszichoszociális kockázatok kezelése érdekében(24);

K.  mivel a határozott, jól végrehajtott és érvényesített munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jogszabályok fontos előfeltételei a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelmények betartásának, ami biztosítja a munkavállalók egészségének és termelékenységének megőrzését a teljes munkával töltött élet alatt; mivel a munkaügyi ellenőrzések fontos szerepet játszanak a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikák helyi és regionális szintű végrehajtásában, és mivel a jogi kötelezettségek teljesítése a fő oka annak, hogy sok vállalat foglalkozik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdésével, és megelőző intézkedéseket hoz(25);

L.  mivel a munkavállalók átfogó bevonása, részvétele és vállalati szintú képviselete, illetve a vezetőség elkötelezettsége rendkívül fontos a munkahelyi kockázatok megelőzése tekintetében(26), és mivel a szakszervezetekkel rendelkező munkahelyeken a balesetek és foglalkozási megbetegedések aránya alacsonyabb;

M.  mivel a munkahelyi balesetek elleni küzdelem összességében csak akkor lehet sikeres, ha a termelési folyamat során emberközpontú megközelítést alkalmaznak minden tekintetben;

N.  mivel elegendő forrásra van szükség annak érdekében, hogy megfelelően lehessen kezelni a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel összefüggő új és kialakulóban lévő, illetve hagyományos kockázatokat, ideértve az azbesztet, a nanoanyagokat és a pszichoszociális kockázatokat; mivel számos munkavállaló, köztük az építőipari dolgozók, potenciálisan ki lehetnek téve az azbesztnek;

O.  mivel a bizonytalan foglalkoztatás negatív hatással van a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, valamint aláássa a meglévő egészségvédelmi és biztonsági struktúrákat; mivel a bizonytalan foglalkoztatás kizárhatja a munkavállalókat a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos képzésekről, illetve az e kérdéskörrel foglalkozó szolgálatokhoz való hozzáférésből, valamint összefüggésben áll a munkahely bizonytalansága miatti mentális stresszel(27); mivel a 89/391/EGK keretirányelv a munkáltatókat teszi felelőssé azért, hogy olyan szisztematikus megelőző politikákat alakítsanak ki, amelyek kiterjednek valamennyi kockázatra; mivel a munka alvállalkozások és munkaerő-kölcsönzők révén történő kiszervezése még jobban megnehezítheti a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó rendelkezések betartására irányuló felelősség megállapítását; mivel a be nem jelentett munka és a színlelt önfoglalkoztatás komoly veszélyt jelentenek a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó intézkedések végrehajtására, valamint a munkavállalók egészségére és biztonságára;

P.  mivel a szociális partnerek fontos szerepet játszanak a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó politikák kialakításában és végrehajtásában mind nemzeti, mind nemzetközi és közösségi szinten; mivel az EUMSZ 153–155. cikkei meghatározzák a szociális partnerek hatáskörét és felelősségi körét a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos megállapodások megtárgyalása és érvényesítése tekintetében;

Q.  mivel az uniós szabályozási keret célja a foglalkozási balesetek és megbetegedések megelőzése; mivel minél kisebb a vállalat, a munkavállalók annál kevésbé lehetnek tájékozottak a munkahelyi egészségi és biztonsági kockázatokról; mivel nem nyert bizonyítást, hogy összefüggés lenne a balesetek száma és a vállalkozások mérete között; mivel a baleseti ráták azonban függnek a termelés típusától és a működési ágazattól(28);

R.  mivel a foglalkozásból eredő megbetegedésekre vonatkozó uniós szintű adatok hozzáférhetősége és összehasonlíthatósága hiányos(29);

S.  mivel küzdeni kell a munkahelyi szexuális zaklatás ellen, illetve a biztonság hiányának érzése ellen, amelyet a munkahelyi szexuális zaklatás okoz;

T.  mivel a foglalkoztatási szegregáció, a bérszakadék, a munkaidő, a munkahelyek, a bizonytalan munkakörülmények, a szexizmus és a nemi alapú megkülönböztetés, valamint az anyaság fizikai jellemzőihez kapcsolódó különbségek mind olyan tényezők, amelyek befolyásolhatják a nők munkakörülményeit;

U.  mivel él az a sztereotípia, hogy a nők alacsonyabb kockázatú munkahelyeken dolgoznak, és mivel Európában az az általános nézet, hogy a nők és a férfiak közötti munkamegosztás soha nem semleges, és mivel ez a megosztás általában azt jelenti, hogy a nők egészségügyi problémái láthatatlanok maradnak, aminek eredményeképpen kevesebb megelőző intézkedés történik a női munkahelyekkel kapcsolatban;

V.  mivel az EU-ban a női munkavállalók aránya jóval magasabb a szolgáltatási ágazatban, mint az iparban, és mivel a nők elsősorban az egészségügyi és szociális ágazatban, a kiskereskedelemben, a feldolgozóiparban, az oktatásban és vállalkozási tevékenységekben vállalnak szerepet, egyre többen részmunkaidőben és alkalmi munkahelyeken, ami jelentős hatással van a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre;

W.  mivel a nők különböző konkrét kockázatoknak, például váz- és izomrendszeri megbetegedéseknek vagy bizonyos típusú rákbetegségeknek, például mellráknak vagy méhtestráknak vannak kitéve néhány olyan szakma jellege miatt, ahol felülreprezentáltak(30);

X.  mivel a munka típusától függetlenül a nők esetében a férfiaknál gyakrabban jelentkeznek foglalkozásból eredő egészségügyi problémák(31), és a nők kifejezetten ki vannak szolgáltatva az életkorral összefüggő betegségeknek; mivel a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések a nemek közötti különbségen és az életcikluson alapuló megközelítést igényelnek;

Y.  mivel a környezetszennyezés és a munkakörnyezetben jelenlévő kockázati tényezők által a leendő szülőkre és a magzatra gyakorolt hatásokhoz esetlegesen kapcsolódó egészségügyi problémák veszélyeztethetik a nemzőképességet;

Z.  mivel empirikus kutatások szerint a nők alulreprezentáltak az egészséggel és a biztonsággal kapcsolatos döntéshozásban;

AA.  mivel a vidéki területeken élő nők több nehézséggel szembesülnek munkához és egészséghez való joguk gyakorlása során, és kevésbé férnek hozzá az alapvető állami egészségügyi szolgáltatásokhoz, a különleges orvosi kezelésekhez és a korai rákszűrő vizsgálatokhoz;

Az Európai Unió munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete

1.  hangsúlyozza, hogy minden munkavállalónak, a közszférát is beleértve, joga van a legmagasabb szintű munkahelyi egészségvédelemhez és biztonsághoz, amelyet függetlenül a munkáltató méretétől, az állás típusától, az alapul szolgáló szerződéstől vagy a foglalkoztatás helye szerinti tagállamtól garantálni kell; felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Unió munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jogszabályi keretén belül dolgozzon ki konkrét stratégiákat, amelyek a foglalkoztatás valamennyi formáját lefedik; hangsúlyozza, hogy egyértelmű és hatékony szabályokra van szükség a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén;

2.  üdvözli, hogy az EU munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete számos fontos cselekvési területet határozott meg; sajnálattal állapítja meg azonban, hogy az Európai Bizottság nem tűzött ki konkrét célokat a kereten belül; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy – amennyiben a tudományos bizonyítékok és az uniós munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jogszabályok utólagos értékelése alátámasztják – több konkrét jogalkotási és/vagy nem jogalkotási intézkedést, valamint végrehajtási és jogérvényesítési eszközt kell beépíteni a keretbe a 2016. évi felülvizsgálat után;

3.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keret 2016. évi felülvizsgálatát követően vázoljanak fel a munkahelyi balesetekre és a foglalkozásból eredő megbetegedésekre vonatkozó indikatív csökkentési célokat, és a stratégia felülvizsgálata során vegyék figyelembe a szakértői értékelésen átesett legújabb kutatási eredményeket; sürgeti a Bizottságot, hogy kezelje különleges prioritásként azokat az ágazatokat, ahol munkavállalók a legnagyobb kockázatoknak vannak kitéve, és alakítson ki iránymutatást, illetve ösztönzze a helyes gyakorlatok cseréjét a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikák végrehajtása tekintetében;

4.  sajnálatosnak tartja a jelenlegi munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keret kidolgozásának késedelmét; úgy véli, hogy az európai munkavállalók, vállalkozások és munkaerőpiacok előtt álló – többek között a Bizottság által is megállapított – számos kihívás miatt időben tett hatékony intézkedésekre van szükség;

5.  hangsúlyozza, hogy a munkavállalók számára teljes pályafutásuk során feltétlenül biztosítani kell a testileg és lelkileg biztonságos és egészséges munkahelyi környezetet, hogy mindannyiuk életében megvalósulhassson a tevékeny és egészséges időskor; úgy véli, hogy a foglalkozási megbetegedések és balesetek megelőzése, illetve a foglalkozási kockázatok kumulatív hatásainak jobb figyelembe vétele hozzáadott értéket teremt a munkavállalók és a társadalom egésze számára;

6.  hangsúlyozza, hogy a válság hatásainak ellensúlyozása érdekében célzott intézkedésekkel kell segíteni azokat a vállalatokat, amelyek emelni kívánják a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szintjét;

Nemzeti stratégiák

7.  hangsúlyozza, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos nemzeti stratégiák alapvető fontosságúak, és hozzájárulnak a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos helyzet javulásához a tagállamokban; hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell az elért haladásról szóló rendszeres jelentéstételt; nélkülözhetetlennek tartja az uniós szintű szakpolitikai kezdeményezés és koordináció fenntartását, valamint a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos jelenlegi jogszabályok végrehajtására és megerősítésére való fokozott összpontosítást annak érdekében, hogy minden munkavállaló számára biztosítani lehessen a magas szintű munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot; úgy véli, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikákat mind európai, mind nemzeti szinten össze kell hangolni az egyéb közpolitikákkal, és hogy az előírásokat egyértelművé kell tenni, ezáltal megkönnyítve a vállalkozások és különösen a kkv-k számára azok betartását; úgy véli, hogy jobban ki kell domborítani a nemek közötti egyenlőség szempontrendszerét annak érdekében, hogy jobban figyelembe lehessen venni a férfi és a női munkavállalókat fenyegető sajátos veszélyeket;

8.  felkéri a tagállamokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó nemzeti stratégiák tükrözzék az Európai Unió munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretét, teljes mértékben átláthatók legyen, és nyitottak legyenek a szociális partnerektől és a civil társadalomtól érkező hozzájárulások előtt, ideértve az egészségügyi szereplőket az egyes tagállamokban jellemző szokásokkal és gyakorlatokkal összhangban; úgy véli, hogy a bevált gyakorlatok cseréje, valamint a szociális párbeszéd fontos eszközt jelent a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javítása tekintetében;

9.  sürgeti a tagállamokat, hogy nemzeti stratégiáikba építsenek be a problémakörnek megfelelő, mérhető és összehasonlítható célkitűzéseket; úgy véli, hogy ösztönözni kell az elért eredményekről szóló rendszeres és átlátható jelentéstételi mechanizmusokat; hangsúlyozza a megbízható adatok fontosságát;

Végrehajtás és megfelelés

10.  elismeri annak fontosságát, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos intézkedések vállalati szintű végrehajtása összefüggésében figyelembe vegyék a mikro- és kisvállalkozások, valamint bizonyos közszolgáltatási ágazatok helyzetét, különleges igényeit és nehézségeit; kiemeli, hogy a figyelemfelkeltés, a bevált gyakorlatok megosztása, a konzultációk, a felhasználóbarát útmutatók és online platformok rendkívül lényeges segítséget nyújtanak a kkv-knak és a mikrovállalkozásoknak abban, hogy jobban meg tudjanak felelni a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó előírásoknak; kéri a Bizottságot, az EU-OSHA-t és a tagállamokat, hogy ne hagyjanak fel az olyan gyakorlati eszközök és iránymutatások kidolgozásával, amelyek megkönnyítik és fokozzák a kkv-k és mikrovállalkozások esetében a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi előírásoknak való megfelelést;

11.  felkéri a Bizottságot, hogy a stratégiai keret felülvizsgálata során továbbra is vegye figyelembe a kkv-k és a mikrovállalkozások sajátos jellegét és helyzetét annak érdekében, hogy segíthesse e vállalkozásokat a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén kitűzött célok elérésében; kiemeli, hogy a kkv-kkel kapcsolatos koncepció a jelenlegi formájában körülbelül a vállalkozások 99%-át fedi le; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályozás végrehajtását illetően megbízható adatokat gyűjtsenek be a mikro- és kisvállalkozások körében;

12.  üdvözli az EU-OSHA által kidolgozott online interaktív kockázatértékelési eszköz (OiRA) és más elektronikus eszközök tagállamokbeli bevezetését, amelyek elősegítik a kockázatértékelést, és előmozdítják a követelményeknek való megfelelést és a megelőzés kultúráját, különösen a mikro- és kisvállalkozásoknál; sürgeti a tagállamokat, hogy a kkv-k támogatása érdekében vegyék igénybe az uniós finanszírozást általában a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó fellépésekhez, és különösen az elektronikus eszközök fejlesztéséhez; hangsúlyozza az olyan, munkavédelmi témájú figyelemfelkeltő kampányok fontosságát, mint az „Egészséges munkahelyek”, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a munkaadók és a munkavállalók körében felhívják a figyelmet az alapvető munkavédelmi jogokra és kötelezettségekre;

13.  bátorítja a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy a tagállami jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban kezdeményezzék a munkahelyi biztonságért és egészségvédelemért felelős képviselők és vezetők készségeinek fejlesztését; felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a munkavállalók bevonását a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos megelőző intézkedések végrehajtásába, és biztosítsák, hogy a munkavédelmi képviselők az alapképzési modulokon túlmutató képzésben is részesülhessenek;

14.  hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a kölcsönös bizalom, a bizalom és a tanulás kultúráját, amelyben a munkavállalók ösztönzést kapnak arra, hogy járuljanak hozzá az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megteremtéséhez, és amely előmozdítja a munkavállalók társadalmi befogadását és a vállalatok versenyképességét; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy a munkavállalóknak semmiben sem szabad hátrányt szenvedniük akkor, ha felvetnek egészségügyi és biztonsági szempontokat;

15.  rámutat, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem megfelelő kezelésének és az e téren való eredényességnek a helyesen alkalmazzott és megfelelően érvényesíthető jogszabályok, valamint a teljes körűen dokumentált kockázatértékelés képezik az alapját, amelyet a munkavállalók és a munkavállalók képviselőinek bevonásával kell elkészíteni, és amely lehetővé teszi a megfelelő megelőző intézkedések életbe léptetését a munkahelyen;

16.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályozás tagállami végrehajtásának és érvényesítésének ellenőrzése érdekében; úgy véli, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó uniós irányelvek tagállamok általi gyakorlati végrehajtásának utólagos értékelése jó lehetőséget nyújt ezen ellenőrzés elvégzésére, és elvárja, hogy a meglévő jogszabályok végrehajtásához kapcsolódó eredményeket vegyék figyelembe a stratégiai keret felülvizsgálatának részeként;

Jogérvényesítés

17.  úgy véli, hogy alapvető fontosságú az egyenlő versenyfeltételek biztosítása az EU egész területén, valamint a tisztességtelen verseny és a szociális dömping megszüntetése; hangsúlyozza, hogy a munkaügyi ellenőrző hatóságok fontos szerepet játszanak a munkavállalók fizikailag és lelkileg is biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jogának az érvényesítése terén, valamint a konzultációt és tanácsadást biztosítva a munkaadók számára, különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások esetében; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kövessék a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkaügyi ellenőrzésekre vonatkozó normáit és iránymutatásait annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő személyzet és források álljanak a munkaügyi felügyelőségek rendelkezésére, valamint javuljon a munkaügyi felügyelők képzése, összhangban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ajánlásaival(32); üdvözli a nemzeti munkaügyi felügyelőségek között a vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottsága (SLIC) keretében megvalósuló együttműködést;

18.  hangsúlyozza, hogy a munkahelyi biztonság és egészség tárgyában meglévő jogszabályok végrehajtása problémát jelent az olyan munkavállalók esetében, akiket be nem jelentett tevékenységekben foglalkoztatnak; emlékeztet rá, hogy a munkaügyi felügyelőségek fontos szerepet játszanak a be nem jelentett munkától való elrettentésben; felszólítja a tagállamokat, hogy végezzenek szigorú ellenőrzéseket és alkalmazzanak megfelelő szankciókat a be nem jelentett munkavállalókat foglalkoztató munkáltatókkal szemben; arra sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden lehetséges intézkedéssel lépjenek fel a be nem jelentett munkával szemben; felhívja a figyelmet arra, hogy a halálos munkahelyi balesetek többsége a munkaigényes ágazatokban történik, amelyekben a be nem jelentett munkavégzés elterjedtebb, mint más ágazatokban;

19.  úgy véli, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok hatékony alkalmazása nagy mértékben függ a munkaügyi ellenőrzéstől is; úgy véli, hogy a forrásokat azokba az ágazatokba kell irányítani, ahol a dolgozók a tapasztalatok szerint a legnagyobb kockázatoknak vannak kitéve; sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy a véletlenszerű ellenőrzések mellett alkalmazzanak kockázatalapú felügyeleti módszereket, és szenteljenek külön figyelmet a visszaeső jogsértőkre annak érdekében, hogy elszámoltassák azokat a munkáltatókat, akik nem tesznek eleget a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek; felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsák az információcserét és a koordináció javítását a munkaügyi felügyelőségek között a határokon átnyúló együttműködés javítása érdekében;

Szabályozási keret

20.  üdvözli a szabályozási keret minőségének javítására irányuló erőfeszítéseket, és elvárja, hogy további előrelépés történjen ezen a területen; emlékezteti azonban a Bizottságot annak fontosságára, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó irányelvek REFIT-programba történő beterjesztése és a jogszabályok módosítása legyen demokratikus és átlátható, a szociális partnerek bevonásával történjen, és semmiképpen se vezessen a munkahelyi biztonság és egészségvédelem csökkenéséhez; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a munka világában a technológiai fejlődés miatt bekövetkező változásokat; rámutat, hogy a tagállamok szabadon elfogadhatnak a minimális munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelményeknél szigorúbb normákat; mindazonáltal úgy véli, hogy javítani kell a meglévő szabályokat, többek között az átfedések elkerülése, illetve a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó szempontok többi szakpolitikába való jobb integrálásának előmozdítása révén , fenntartva ugyanakkor a munkavállalók egészsége és biztonsága védelmének szintjét, sőt ennek további javítására törekedve;

21.  hangsúlyozza, hogy a munkavállalók és a szociális partnerek minden szinten megvalósuló, a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban lévő részvétele előfeltétele a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának, és hogy a szociális partnerek uniós szinten történő bevonása biztosíthatja, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos stratégiai keretrendszer összhangban álljon az európai munkáltatók és munkavállalók igényeivel; felkéri a szociális partnereket és a Bizottságot, hogy folytassanak konstruktív párbeszédet arról, hogy miként lehet javítani a hatályos szabályozási keretet, és úgy véli, hogy meg kell erősíteni a szociális partnerek szerepét;

A munkavégzéssel összefüggő megbetegedések, valamint az új és újonnan felmerülő kockázatok megelőzése

22.  rámutat annak fontosságára, hogy a munkavállalók részesüljenek kellő védelemben a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagoknak való kitettség vonatkozásában; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a nők gyakran vannak kitéve bizonyos anyagok kombinációinak, amelyek fokozhatják az egészségügyi kockázatokat, többek között utódaik életképességét fenyegető kockázatokat; határozottan megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy terjesszen elő javaslatot a 2004/37/EK irányelv felülvizsgálatára a vonatkozó tudományos bizonyítékok alapján, szükség esetén kötelezőbb érvényű foglalkozási expozíciós határértékeket írva elő, valamint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal együttműködve dolgozzon ki egy olyan értékelési rendszert, amely egyértelmű és explicit kritériumokon alapszik; úgy véli, hogy a nem szándékos meg nem felelést eredményező lehetséges szabályozási átfedéseket orvosolni kell;

23.  hangsúlyozza, hogy a munkavállalók szigorúbb védelmét kell bevezetni, figyelembe véve nemcsak a kitettség időtartamát, hanem azon vegyi és/vagy veszélyes mérgező anyagok keverékét, amelyeknek ki vannak téve; rámutat, hogy sok egészségügyi dolgozó van kitéve munkahelyén veszélyes vegyi anyagoknak; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a vegyi kockázati tényezőkkel kapcsolatosan az egészségügyi ágazatban, és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiai keretbe építsen be az egészségügyi dolgozók veszélyes szereknek való kitettségére vonatkozó konkrét rendelkezéseket; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az éles vagy hegyes orvosi eszközök felhasználásában közvetlenül vagy közvetve érintett valamennyi munkavállaló megfelelő védelemben részesül; rámutat, hogy ez adott esetben a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló 2010/32/EU irányelv felülvizsgálatával járhat;

24.  rámutat, hogy munkahelyén még mindig sok munkavállaló van kitéve az azbeszt jelentette veszélynek; felszólítja a Bizottságot, hogy működjön szorosan együtt a szociális partnerekkel és a tagállamokkal, hogy előmozdítsa és koordinálja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az azbeszt kezelésére és biztonságos eltávolítására vonatkozó nemzeti cselekvési terveket dolgozzanak ki, illetve megfelelő finanszírozást biztosítsanak, és e célt szolgáló intézkedéseket hozzanak;

25.  megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását(33), hogy a 2009/148/EK irányelv 11. cikke alapján dolgozzon ki modellt az azbeszt kiszűrésére és nyilvántartására, és azt hajtsa végre; európai kampányt szorgalmaz az azbeszt ügyében, és sürgeti a tagállamokat, hogy nyújtsanak ellentételezést az azbesztnek kitett munkavállalók számára;

26.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az Európában egyik legelterjedtebb, munkavégzéssel összefüggő egészségügyi probléma kezelésére, és késedelem nélkül nyújtson be a váz- és izomrendszeri megbetegedésekről szóló átfogó jogi eszközre irányuló javaslatot, így javítandó e megbetegedések hatékony megelőzését és kiváltó okainak kezelését, figyelembe véve az okok sokrétűségét és a nőket fenyegető sajátos kockázatokat; rámutat, hogy a munkavállalók ergonómiai kockázati tényezőknek való kitettséggel szembeni védelme tekintetében minimumkövetelményeket megállapító uniós jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása a munkavállalók és a munkáltatók számára egyaránt előnyös lehet azzal, hogy könnyebben végrehajthatóvá és betarthatóvá válik a szabályozási keret; hangsúlyozza a bevált gyakorlatok cseréjének fontosságát is, valamint hogy biztosítani kell, hogy a munkavállalók tudatosabbak és tájékozottabbak legyenek az ergonómiai kockázati tényezőkkel kapcsolatosan;

27.  felszólítja a tagállamokat, hogy a lehető leggyorsabban hajtsák végre az egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2002. június 25-i 2002/44/EK irányelvet a munkavállalók fizikai tényezők hatásából keletkező kockázatoknak való kitettsége tekintetében;

28.  felhívja a Bizottság figyelmét az endokrin rendszert károsító anyagoknak való munkahelyi kitettség megelőzése javításának fontosságára, mivel ezeknek számos káros hatása van a férfi és női munkavállalókra és gyermekeikre(34); felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki az endokrin rendszert károsító anyagokra vonatkozó átfogó stratégiát, amely szükség szerint magában foglalja a peszticidek és a biocid termékek forgalmazására vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, és szigorítja a foglalkozási kockázatok megelőzésére vonatkozó szabályokat; hangsúlyozza, hogy az EU biztonságosabb alternatívákra vonatkozó kutatási támogatásai alapvető fontosságúak az elővigyázatosság és a helyettesítés elvének alkalmazásához;

29.  üdvözli az Európai Bizottságnak az Európai Unió 2014–2020-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretében megnyivánuló elkötelezettségét aziránt, hogy javítsák a foglalkozási megbetegedések megelőzését, különösen a nanotechnológia és biotechnológia területén; hangsúlyozza, hogy bizonytalanság tapasztalható a nanotechnológia elterjedése és használata tekintetében, és úgy véli, hogy további kutatások szükségesek az új technológiákkal kapcsolatos potenciális munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokra irányulóan; e tekintetben úgy véli, hogy az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a potenciális kockázatokat a nanotechnológiát kezelő munkavállalók egészsége és biztonsága tekintetében;

30.  felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy egyre több a krónikus betegség akadályozza a munkavállalókat a munkavégzésben; úgy véli, hogy a hozzáférhető és biztonságos munkahelyet kell rendelkezésre bocsátani a halálos vagy krónikus, illetve tartós betegségben vagy fogyatékosságban szenvedők számára; sürgeti a tagállamokat, hogy összpontosítsanak a krónikus betegségekben szenvedők munkaerő-piaci megtartására és beilleszkedésére, valamint támogassák a munkahely ésszerű mértékű alkalmazkodását, ami biztosítja a munkába való megfelelő időben történő visszatérést; felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a fogyatékossággal élők integrációját és rehabilitációját célzó intézkedéseket, valamint hogy támogassa a tagállamok erőfeszítéseit azáltal, hogy fokozza a tudatosságot, illetve azonosítja és terjeszti a bevált gyakorlatokat a munkahelyeken végrehajtható átalakításokkal és kiigazításokkal kapcsolatosan; sürgeti a Eurofoundot, hogy folytassa a krónikus betegségben szenvedő személyek foglalkoztatási lehetőségeire és foglalkoztathatósági fokára irányuló vizsgálatokat és elemzéseket;

31.  megjegyzi, hogy a technológiai innováció hasznos lehet a társadalom egésze számára; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy e változások új kockázatokat eredményeznek; ezzel függésben üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy létrehozza a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó szakemberek és kutatók hálózatát annak érdekében, hogy jobban lehessen kezelni a jövőbeli kihívásokat; kiemeli az intelligens együttműködő robotok egyre növekvő alkalmazását például az ipari termelés, a kórházak és az idősotthonok esetében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy azonosítsák a technológiai innovációból eredő potenciális munkahelyi biztonsági és egészségi kockázatokat, és hozzanak megfelelő intézkedéseket az ezekkel szembeni fellépés érdekében

32.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre egy, a pszichoszociális kockázatoknak, köztük a stressznek, a depressziónak és a kiégésnek kitett munkavállalók rendszeres nyomon követésére, kezelésére és támogatására irányuló programot többek között annak érdekében, hogy hatékony ajánlásokat és iránymutatásokat lehessen kidolgozni az e kockázatok elleni küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy a munkahelyi stressz elismerten az egyik jelentős akadály a termelékenység és az életminőség szempontjából; e tekintetben megjegyzi, hogy a mentális egészséget és a pszichoszociális kockázatokat számos tényező befolyásolhatja, és ezek nem minden esetben a munkával kapcsolatosak; rámutat azonban, hogy a munkával kapcsolatos pszichoszociális kockázatok és stressz a munkaszervezéshez kapcsolódó strukturális problémát jelentenek, és hogy a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz megelőzhetők és kezelhetők; hangsúlyozza, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos stratégiai keret 2016-os felülvizsgálata során tanulmányokat kell készíteni, javítani kell a megelőzést és új intézkedéseket kell megfontolni a legjobb gyakorlatokkal és a munkaerőpiacra való visszatérést lehetővé tevő eszközökkel kapcsolatos tapasztalatok cseréje alapján;

33.  üdvözli az „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt” elnevezésű kampányt; hangsúlyozza, hogy a munkával kapcsolatos stressz kezelésére irányuló kezdeményezéseknek tartalmazniuk kell a nemek közötti egyenlőség dimenzióját, figyelembe véve a nőknek biztosítandó különleges munkakörülményeket;

34.  felhívja a figyelmet a zaklatás problémájára, és a zaklatás által a pszichoszociális egészségre gyakorolt lehetséges következményekre; rámutat a munkahelyi zaklatás és erőszak elleni fellépés fontosságára, és ezért kéri a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel szoros együttműködésben vizsgálja meg, hogy célszerű-e javaslatot tenni egy jogi aktusra, amely a munkahelyi zaklatásról és erőszakról szóló keretmegállapodáson alapszik; sürgeti a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki hatékony nemzeti stratégiákat a munkahelyi erőszak elleni küzdelem érdekében;

35.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el célzott megközelítést a bizonytalan munka felszámolása érdekében, és vegyék figyelembe a bizonytalan munka munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra gyakorolt negatív hatásait; hangsúlyozza, hogy az atipikus munkaszerződésekkel rendelkező munkavállalók nagyobb nehézségekkel szembesülhetnek a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos szolgáltatásokhoz és képzésekhez való hozzáférés tekintetében; hangsúlyozza, hogy létfontosságú a munkavállalók egészségének és biztonságának javítása valamennyi foglalkoztatási formában, beleértve azokat is, akik esetleg kiszolgáltatott helyzetben vannak, például a fiatalokat és a korábban hosszú távú munkanélküliség által sújtott személyeket; felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák be a 96/71/EK irányelvben meghatározott követelményeket a szociális dömping elleni küzdelem érdekében, és ebben az összefüggésben tegyenek meg minden szükséges intézkedést a kiküldetésben lévő munkavállalók egyenlő bánásmódhoz és munkahelyi egészségvédelemhez és biztonsághoz való jogainak érvényesítése és védelme érdekében;

36.  hangsúlyozza, hogy a háztartásokban végzett munkát is figyelembe kell venni, amikor azt vizsgálják, hogy miként lehetne javítani a munkahelyi egészségvédelem és biztonság helyzetén; sürgeti, hogy a munkáltatók és a döntéshozók biztosítsák és segítsék elő a munka és magánélet közötti megfelelő egyensúlyt, figyelembe véve az olyan munkavállalók egyre növekvő számát, akik kénytelenek összeegyeztetni a munkát a gondozással; hangsúlyozza a túl hosszú munkaidő korlátozásának fontosságát a munka és a családi élet közötti egyensúly biztosítása érdekében; felszólítja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a 2003/88/EK irányelvet, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza a munkaórák maximális számáról szóló előírások betartásával kapcsolatos ellenőrzések fontosságát;

37.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki megfelelő szakpolitikákat, amelyek célja az idősödő munkaerő jelentette probléma megoldása; úgy véli, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályozási keretnek elő kell segítenie a munkával töltött élet fenntarthatóságát és az egészséges időskort; felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék az idősebb munkavállalók rehabilitációját és reintegrációját célzó intézkedéseket azáltal, hogy alkalmazzák az idősebb munkavállalók biztonságáról és egészségvédelméről szóló uniós kísérleti projekt eredményeit;

38.  hangsúlyozza a nőket érintő sajátos munkahelyi kihívásokra és kockázatokra, többek között a szexuális zaklatásra megoldást nyújtó munkavédelmi intézkedések fontosságát; felhívja a Bizottságot és a szociális partnereket, hogy biztosítsák, hogy a férfiak és a nők egyenlő arányban legyenek képviselve minden szociális párbeszédben; sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a nemek közötti egyenlőség dimenzióját a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keret 2016-os felülvizsgálatának részeként; felkéri a Bizottságot, hogy alakítson ki európai stratégiát a nők elleni munkahelyi erőszakkal szembeni fellépés céljából, és e folyamat részeként értékelje, hogy a 2006/54/EK irányelvet felül kell-e vizsgálni annak érdekében, hogy hatálya kiterjedjen az erőszak és a zaklatás új formáira is, felkéri a tagállamokat, hogy a 92/131/EGK bizottsági ajánlást végrehajtva hívják fel a figyelmet a szexuális zaklatásra és szexuális visszaélések egyéb formáira;

39.  felhívja a Bizottság figyelmét arra a szerepre, amelyet az ágazati szociális párbeszédért felelős bizottságok játszhatnak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területével összefüggő ágazatspecifikus kockázatok kezelésében, adott esetben hozzáadott értéket teremtve az ágazatspecifikus helyzetekkel kapcsolatos legjobb tudásukat felhasználó, szociális partnerek közötti megállapodások révén;

40.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak adatokat kell gyűjtenie, kutatásokat kell végeznie és nem és életkor szerinti statisztikai módszereket kell kidolgoznia a megelőzés értékelése céljából annak érdekében, hogy jobban meg lehessen ítélni, milyen sajátos kihívásokkal szembesülnek a munkahelyeken a kiszolgáltatott csoportok, köztük a nők;

41.  hangsúlyozza, hogy többet kell befektetni a kockázatmegelőzési politikákba, valamint a megelőzés kultúrájának előmozdításába, fejlesztésébe és támogatásába a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén; felszólítja a tagállamokat, hogy az iskolai oktatásban is valamennyi szinten, többek között a gyakorlati képzések alkalmával is fokozzák a megelőzéssel, illetve a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos tudatosságot, és jobban domborítsák ki az ezzel kapcsolatos szempontokat; fontosnak tartja, hogy már a gyártási folyamat lehető legkorábbi szakaszaiban a megelőzésre összpontosítsanak, és előmozdítsák a kockázatértékeléseken alapuló módszeres megelőzési programok végrehajtását, amelyek arra ösztözik a munkaadókat és a munkavállalókat, hogy járuljanak hozzá a biztonságos és egészséges munkakörnyezethez; rámutat, hogy számos tagállamban a megelőző szolgáltatások minősége rendkívül fontos annak érdekében, hogy támogassák a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat abban, hogy végezzenek kockázatértékelést, és tegyenek megfelelő megelőző intézkedéseket; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a megelőző szolgáltatások tagállami nemzeti jogszabályokban megállapított feladatait és képzési előírásait;

42.  hangsúlyozza, hogy a nőket be kell vonni a jobb munkahelyi egészségügyi és biztonsági gyakorlatok kidolgozására irányuló döntéshozatali folyamatokba;

43.  felhívja a Bizottságot, hogy ne hagyja figyelmen kívül a munkával összefüggésbe hozható rákos megbetegedések kérdését, így például az orrüreg-daganatokét, amelyek előfordulása gyakoribb olyan esetekben, amikor a munkavállalók nem megfelelően védettek a viszonylag közönséges, a fa, bőr, liszt, textil, nikkel és egyéb anyagok feldolgozása során a levegőbe kerülő porokkal szemben;

44.  ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák az esélyegyenlőséget a munkaügyi jogok érvényesítése terén, valamint biztosítsanak egyenlő hozzáférést az egészségügyi ellátásokhoz valamennyi polgár számára, különösen a vidéki területeken élő nők és más kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok számára;

Statisztikai adatok

45.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsanak a foglalkozásból eredő megbetegedésekre és a munkahelyi veszélyeknek és kockázatoknak való kitettségekre vonatkozó megbízható és összehasonlítható adatok gyűjtésén minden ágazatban, többek között a közszférában is azzal a céllal, hogy aránytalan többletköltségek nélkül azonosítsák a bevált gyakorlatokat, előmozdítsák a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulást és létrehozzanak egy, a munkahelyi veszélyeknek való kitettségre vonatkozó közös adatbázist; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy bevonják a nemzeti szakértőket, és naprakészen tartsák az adatbázist; sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy gyűjtsenek több adatot a digitalizációval összefüggő kockázatokról, a munkavállalással kapcsolatos közúti közlekedésbiztonságról és azokról a hatásokról, amelyeket a válság fejthetett ki a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra;

46.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nemek és életkor szerinti bontásban gyűjtsenek munkával összefüggő megbetegedésekre vonatkozó, magas színvonalú statisztikai adatokat annak érdekében, hogy folyamatosan javítsák, és szükség esetén kiigazítsák a jogalkotási keretet az új és kialakulóban lévő kockázatoknak megfelelően;

47.  felszólítja a tagállamokat, hogy nemek, kor és gazdasági tevékenység szerinti bontásban folytassanak nemzeti szintű felméréseket a váz- és izomrendszeri megbetegedések előfordulási arányáról az aktív népesség körében annak érdekében, hogy megelőzzék e betegségek előfordulását, és küzdjenek ellene;

48.  hangsúlyozza a munkavégzéssel összefüggő megbetegedésekre, többek között a munkahelyi stresszre vonatkozó közös egészségügyi mutatók és fogalommeghatározások biztosításának és naprakészen tartásának fontosságát, továbbá az uniós szintű statisztikai adatok rendelkezésre állásának jelentőségét a foglalkozási megbetegedések előfordulásának csökkentésére irányuló célok meghatározása érdekében;

49.  hangsúlyozza, hogy az adatgyűjtés számos tagállamban nehézségekkel jár; kéri az EU-OSHA és az Eurofound munkájának fokozását; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést annak biztosítása érdekében, hogy a munkaadók jelentsék a munkahelyi baleseteket;

Nemzetközi erőfeszítések

50.  felhívja a Tanácsot és a Bizottságot annak biztosítására, hogy a harmadik országokkal kötött valamennyi kereskedelmi megállapodás javítsa a munkakörnyezetet a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében;

51.  hangsúlyozza, hogy az EU számára fontos, hogy a munkaügyi normák és kötelezettségek, többek között a munkahelyi egészségvédelem és biztonság szintje világszerte egyre magasabb legyen;

52.  sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse a nemzetközi szervezetekkel, köztük a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD), a G20-csoporttal és az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) folytatott, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos együttműködést;

53.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem minden tagállam ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 187. számú, a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló keretegyezményét; felszólítja az összes tagállamot az egyezmény ratifikálására;

o
o   o

54.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 354., 2008.12.31., 70. o.
(2) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.
(3) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.
(4) HL L 299., 2003.11.18., 9. o.
(5) HL L 204., 2006.7.26., 23. o.
(6) HL L 165., 2007.6.27., 21. o.
(7) HL C 77. E, 2002.3.28., 138. o.
(8) HL C 304. E, 2005.12.1., 400. o.
(9) HL C 303. E, 2006.12.13., 754. o.
(10) HL C 102. E, 2008.4.24., 321. o.
(11) HL C 41. E, 2009.2.19., 14. o.
(12) HL C 99. E, 2012.4.3., 101. o.
(13) HL C 168. E, 2013.6.14., 102. o.
(14) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0093.
(15) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0012.
(16) Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 31. cikk (1) bekezdés: Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(17)2.európai vállalati felmérés az új és újonnan felmerülő kockázatokról (ESENER-2), EU-OSHA (2015).
(18) Eurofound: „Az idősödő munkaerő munkakörülményei” Eurofound (2008).
(19) Az EU-OSHA igazgatójának nyilatkozata, 2014.11.18.
(20) Jelentés a krónikus betegségekben szenvedők foglalkoztatási lehetőségeiről, EUROFOUND (2014).
(21) Az egészségre és a munkabiztonságra vonatkozó, 2007–2012 közötti európai stratégia értékelése, EB (2013) és A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések társadalmi-gazdasági költségei, EB (2012).
(22) Berechnung des internationalen „Return on Prevention“ für Unternehmen: Kosten und. Nutzen von Investitionen in den betrieblichen Arbeits- und Gesundheitsschutz, DGUV (2013).
(23) A munkafeltételekkel kapcsolatos 5. felmérés, Áttekintő jelentés, Eurofund (2012).
(24)2.európai vállalati felmérés az új és újonnan felmerülő kockázatokról (ESENER-2), EU-OSHA (2015).
(25)2.európai vállalati felmérés az új és újonnan felmerülő kockázatokról (ESENER-2), EU-OSHA (2015).
(26) A munkavállalók képviselete, illetve a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatban velük folytatott konzultáció, EU-OSHA (2012).
(27) A rugalmas foglalkoztatási formák: „nagyon atipikus” szerződések, Eurofound (2010), valamint Egészség és jólét a munkában: A munkakörülményekről szóló ötödik európai felmérésen alapuló jelentés, Eurofound (2012).
(28)5.felmérés a munkakörülményekről, összefoglaló jelentés, Eurofound (2012), 3. európai vállalati felmérés, Eurofound (2015).
(29) Jelentés: A foglalkozásból eredő megbetegedések rendszereinek jelenlegi helyzete az EU tagállamaiban és az EFTA-/EGT-országokban, Európai Bizottság (2013)
(30) EU-OSHA, 2013., új kockázatok és trendek a nők egészsége és biztonsága tekintetében.
(31) A legkiszolgáltatottabb munkavállalókat érintő munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatok, EP, A. Tematikus Főosztály, Gazdaság- és Tudománypolitika, 2011, 40. o.
(32) HL C 230., 2015.7.14., 82. o.
(33) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0093.
(34) The Cost of Inaction, Nordon (2014) és Rapport sur les perturbateurs endocriniens, le temps de la précaution, Gilbert Barbier (2011).

Jogi nyilatkozat