Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2042(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0331/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0331/2015

Viták :

PV 14/12/2015 - 16
CRE 14/12/2015 - 16

Szavazatok :

PV 15/12/2015 - 4.23
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0446

Elfogadott szövegek
PDF 285kWORD 121k
2015. december 15., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz végrehajtása
P8_TA(2015)0446A8-0331/2015

Az Európai Parlament 2015. december 15-i állásfoglalása az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz végrehajtásáról (2015/2042(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz végrehajtásáról szóló 2013-as bizottsági jelentésre (COM(2014)0639),

–  tekintettel az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz 2015. május 5-i időközi értékelésére(1),

–  tekintettel „A mikrofinanszírozás területén fennálló hiányosságok és azok uniós finanszírozási eszközzel történő megszüntetésének lehetséges módjai” című tanulmányra(2),

–  tekintettel az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról (EaSI) és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz (a továbbiakban: az eszköz) létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (a továbbiakban: a határozat) módosításáról szóló, 2013. december 11-i 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) (a továbbiakban: a foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról szóló rendelet),

–  tekintettel a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló, 2010. március 25-i 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(4) (az eszköz), (a határozat),

–  tekintettel a Bizottságnak szóló ajánlásokkal ellátott, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében a mikrohitel fejlesztésére irányuló európai kezdeményezésről szóló 2009. március 24-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának „Az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – időközi értékelés” című, 2015. májusi mélyreható elemzésére(6);

–  tekintettel a Számvevőszék „Az uniós pénzügyi támogatás megfelelő választ ad a mikrovállalkozók igényeire?” című 8/2015. sz. különjelentésére;

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A8-0331/2015),

A.  mivel a mikrofinanszírozás hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez; mivel a mikrofinanszírozás segíthet az embereknek kitörni a szegénységből és a munkanélküliségből, visszaadhatja méltóságukat, továbbá a társadalmi befogadás javítása és a szociális aránytalanságok minimálisra csökkentése révén fokozhatja a közösségekben a kohéziót;

B.  mivel az eszköz célja a mikrofinanszírozás rendelkezésre állásának és az ahhoz való hozzáférés esélyének növelése azok számára, akik elveszítették állásukat vagy ki vannak téve ennek a veszélynek, illetve akik számára nehézséget jelent a munkaerőpiacra való belépés vagy visszatérés, továbbá a társadalmi kirekesztéssel fenyegetett, illetve kiszolgáltatott személyek esetében, akik a hagyományos hitelpiachoz való hozzáférés szempontjából hátrányos helyzetben vannak, illetve akik saját mikrovállalkozást szeretnének indítani, illetve továbbfejleszteni a már meglévőt, ideértve az önfoglalkoztatókat is; mivel a fentieken kívül az eszköz célja a mikrofinanszírozás rendelkezésre állásának és az ahhoz való hozzáférés esélyének növelése a mikrovállalkozások és a szociális gazdaság számára;

C.  mivel az eszköz célja a közvetítők kapacitásának javítása a potenciális műveletek számának növelése érdekében, hogy a helyi közösségekben a minőségi munkahelyek teremtésével elő lehessen segíteni a foglalkoztatást, a növekedést és a társadalmi befogadást;

D.  mivel a jelek szerint a nők adósként rosszabb pénzügyi helyzetben vannak a férfiaknál, ugyanis a nők körében magasabb a munkanélküliek vagy a szegénységgel fenyegetettek aránya(7); mivel az eszközt igénybe vevő női vállalkozók aránya csupán 36%, ami a nemi egyensúly szempontjából még mindig nem elegendő;

E.  mivel a nők bizonyos csoportjait sújtó marginalizáció és többszörös hátrányos megkülönböztetés tovább súlyosbítja az őket érintő gazdasági hátrányokat és a finanszírozáshoz jutásuk nehézségét; mivel a kirekesztett nők integrációját kiemelt feladatnak kell tekinteni;

F.  mivel a foglalkoztatásban álló nők egyre több esetben egyúttal családjuk első számú kenyérkeresői is; mivel az egyedülálló szülők között a nők aránya magasabb, mint a férfiaké; mivel a mikrofinanszírozásból egyre több nőnek kellene részesülnie;

G.  mivel a szociális gazdaságban tevékenykednek szövetkezetek, biztosító egyesületek, nonprofit szervezetek, alapítványok és szociális vállalkozások, melyek hozzájárulnak az Unió foglalkoztatással, társadalmi kohézióval, regionális és vidékfejlesztéssel, környezetvédelemmel, mezőgazdasággal, harmadik országok fejlesztésével és szociális biztonsággal kapcsolatos politikáihoz;

H.  mivel a gazdasági és pénzügyi válság következtében nőtt a szegénység és a társadalmi kirekesztés mértéke, valamint a tartós munkanélküliség, az ifjúsági munkanélküliség és a társadalmi egyenlőtlenségek;

I.  mivel az eszköz javítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a hiteligénylők kölcsönhöz juthatnak, valamint az egyébként nem jogosult személyek részére is elérhetővé teszi a finanszírozást; mivel a mikrofinanszírozás-közvetítők 22 tagállamban részesültek az eszközből; mivel az eszköz általános célkitűzése, hogy 2020-ig 46 000 mikrohitelt folyósítsanak, ami a becslések szerint mintegy 500 millió eurót jelent;

J.  mivel a becslések szerint a hiteligénylők esetében a visszafizetési ráta 95%; mivel az eszköz segítette az emberek munkaerőpiacra való belépését vagy visszatérését, segítette a saját vállalkozások indítását, valamint segített az önálló vállalkozóknak abban, hogy a munkahelyek megőrzése, új munkahelyek létrehozása és az elért forgalom tekintetében szinten tartsák, illetve bővítsék mikrovállalkozásaikat; mivel az eszköz Európa távoli területeit is elérte, és beindította a gazdasági tevékenységet;

K.  mivel továbbra is nehézségekbe ütközik annak felmérése, milyen mértékben valósul meg a kisebbségek bevonása, ugyanis a legtöbb mikrofinanszírozás-közvetítő nem végez konkrétan olyan tevékenységet, amely a kisebbségek bevonásának fokozására irányul; mivel a mikrohitelek kedvezményezettjei nem tekintenek magukra feltétlenül valamely marginalizálódott csoport tagjaiként, illetve nem félnek a hátrányos megkülönböztetéstől, ha felfedik etnikai hátterüket;

L.  mivel azok a személyek, akikről ilyen adatok rendelkezésre állnak, a mikrohitel-igénylés pillanatában az esetek 60%-ában munkanélküliek voltak vagy nem folytattak kereső tevékenységet; a kedvezményezettek 84%-a a 25–54 éves korcsoportba tartozott, és a hiteltámogatásban részesülő nyilvántartott vállalkozók 36%-a volt nő;

M.  mivel az eszközt nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is értékelni kell; mivel annak ellenére, hogy egyszerűbb az eszközt a gazdasági hatékonyság szempontjából értékelni, azt is fel kell mérni, hogy a társadalmi befogadás biztosításának eszközeként eredményes-e, valamint hogy milyen a létrehozott munkahelyek minősége és közvetett hatása;

N.  mivel csaknem sikerült elérni a férfi és női vállalkozók tekintetében kitűzött 40:60-as arányt, és mivel ez jóval magasabb, mint az uniós átlag;

O.  mivel az üzletfejlesztési szolgáltatások – többek között a képzések és a mentorálás – kulcsfontosságúak a mikrovállalkozások sikeréhez és életképességéhez;

P.  mivel az eszköz egyik hiányosságaként a szociális gazdasági vállalkozások finanszírozásának hiányát jelölték meg;

Q.  mivel a jelek szerint a mikrofinanszírozás azon eszközök egyike lehet, amelyek segítik a vállalkozásokat abban, hogy az árnyékgazdaságból kilépve bejelentett gazdasági tevékenységet végezzenek;

R.  mivel a legjobb módszer a közpénzek jobb felhasználásának előmozdítására, ha előírjuk a mikrofinanszírozás-közvetítők által végzett mikrohitelezési tevékenységhez kapcsolódó adatok nagyobb fokú nyilvánosságra hozatalát; mivel az adatok nagyobb fokú nyilvánosságra hozatala megkönnyíti a mikrofinanszírozás-közvetítők teljesítményének összehasonlítását;

S.  mivel lehetőség nyílik az eszköz, valamint az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és más uniós alapok közötti szinergiákra, és ezáltal elkerülhetők a nem kívánt átfedések;

T.  mivel a költségvetési rendelet 6. cikke kimondja, hogy „a költségvetést az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság […] elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani”;

U.  mivel az eszköz az Unió finanszírozásából és az Európai Beruházási Bank pénzügyi hozzájárulásaiból részesül, és ezeket az Európai Beruházási Alap (EBA) kezeli; mivel az eszköz ezenkívül magánbefektetőktől további finanszírozásra is számít;

V.  mivel az eszköz még kevéssé ismert a lehetséges kedvezményezettek körében;

A mikrofinanszírozáshoz való hozzáférés növelése

1.  hangsúlyozza, hogy pénzügyi válság idején rendkívül nagy szükség van az eszközhöz hasonló pénzügyi eszközökre az új vállalkozások alapításához, a munkahelyteremtés elősegítéséhez, valamint annak biztosításához, hogy a munkanélküliek, a hátrányos helyzetű emberek és a mikrovállalkozások hozzájussanak a finanszírozáshoz, és közben csökkenjen a mikrofinanszírozás-közvetítők kockázata;

2.  megállapítja, hogy a munkahelyteremtésre gyakorolt hatás kisebb volt a vártnál, annak ellenére, hogy a mikrohitel nélkül számos kedvezményezett teljes mértékben kiszorult volna a hitelpiacról; úgy véli, hogy a munkahelyteremtésre gyakorolt, vártnál kisebb hatás részben azzal magyarázható, hogy az eszköz ugyanabban az időszakban került bevezetésre, mint amikor a gazdaság a hitelpiacokat és a foglalkoztatási számadatokat egyaránt érintő, súlyos válságba került; megállapítja azonban, hogy az eszköz jelentősen hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez; tudomásul veszi, hogy ezzel az új, rugalmasabb EaSI eszköz is foglalkozik majd;

3.  sajnálattal állapítja meg, hogy magas az elutasított mikrofinanszírozási kérelmek száma (közel 2000 kérelmet utasítottak el részben a személyek és a vállalkozások túlzott eladósodottsága miatt), és hogy a mikrohitel-igénylők számának növekedése ellenére még mindig kevés a lehetőség a mikrofinanszírozás igénybevételére; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki részletesebben ezen elutasítások okait, és keressen megoldásokat a helyzet orvoslására;

4.  hangsúlyozza az eszköz jelentőségét, különösen válság idején, mivel fontos szerepet játszik a munkanélküliek és a hátrányos helyzetű személyek finanszírozáshoz való hozzáférésében; hangsúlyozza, hogy különös tekintettel a jelenlegi migrációs és menekültügyi válságra, a mikrofinanszírozás alapvető segítséget jelenthet az uniós munkaerőpiacra belépő menekültek és migránsok számára;

5.  felszólítja a tagállamokat, hogy állítsanak fel kapcsolattartó pontokat, melyek a potenciális kedvezményezettek és általában a nyilvánosság körében gondoskodnak az eszköz ismertségének előmozdításáról;

6.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az eddig gyűjtött tapasztalatokat felhasználva növeljék az eszköz, az általa nyújtott előnyök és a hozzáférés lehetséges módjainak ismertségét, különösen a távoli régiókban és a különböző – különösen a kisebbségi háttérrel rendelkező – közösségeken, illetve a fogyatékossággal élő személyeket tömörítő szervezeteken belül;

7.  megállapítja, hogy 2013-ban az eszközön keresztül finanszírozott fellépések elsősorban elsőbbségi hiteleket és garanciákat foglaltak magukban; megállapítja továbbá, hogy a mikrofinanszírozás-közvetítők egy része garanciát és hitelt is kap, de e két eszköz mindig eltérő portfóliókra irányul;

8.  szorgalmazza, hogy az eszköz vegye figyelembe a projektek hozzáadott értékét a súlyos és tartós természeti vagy demográfiai hátrányokkal rendelkező régiókban, például a ritkán lakott és az elnéptelenedő területeken, mivel ezzel nem csupán a munkahelyteremtést segíti elő, hanem hozzájárul a népesség szintjének fenntartásához is;

9.  üdvözli, hogy a Bizottság és az EBA működésbe hozta a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási területeit annak érdekében, hogy a kedvezményezettek számára hozzáférést biztosítson a pénzeszközökhöz; reméli, hogy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja sikeresen kezelni fogja az eszköz hiányosságait;

10.  felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a mikrohitel jelenlegi fogalommeghatározásának megfelelőségét annak biztosítása céljából, hogy a jövőbeli finanszírozási eszközök kielégítsék a piacok és a kedvezményezettek igényeit, valamint a határozat 2. cikkében meghatározott célokat;

11.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyűjtsenek adatokat a mikrovállalkozások jellemzőiről, igényeikről és túlélési arányukról, majd értékeljék ezeket az adatokat, valamint hogy a félidős értékelés alkalmával szükség esetén tegyenek javaslatokat a foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról szóló rendelet kiigazítására; üdvözli, hogy az eszköz egyenlege és a korábbi kihelyezésekből befolyó bevételek a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási területeivel kapcsolatos költségvetésbe áramlanak, ily módon növelve a mikrohitel-igénylőknek kínált garanciák és finanszírozott eszközök mennyiségét;

12.  örömmel veszi tudomásul, hogy az eszköz eddig megvizsgált hét pénzügyi eszközének mindegyike további magánfinanszírozási forrásokat is bevont; aggodalmának ad hangot ugyanakkor amiatt, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a garanciák tekintetében hét esetből csupán egyszer érték el a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó célértékeket, két esetben pedig nem érték el azokat;

13.  üdvözli az új EaSI-program megnövelt – a változó szükségletekhez alkalmazkodó – rugalmasságát a forrásoknak a program tengelyei közötti átcsoportosítása tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy a kettős finanszírozás elkerülése érdekében gondoskodjon világos és átlátható szinergiákról az EaSI és más uniós programok és kezdeményezések között;

14.  felkéri a Bizottságot, hogy folytasson intenzívebb promóciós és információs tevékenységet az eszközről és az ahhoz való hozzáférés módjairól;

15.  felszólítja a Bizottságot, hogy terjessze ki az eszköz földrajzi hatókörét annak érdekében, hogy valamennyi tagállamot elérje; hangsúlyozza, hogy az eszköz ágazati hatókörét is ki kell szélesíteni a mezőgazdasági és a kereskedelmi ágazaton túlra;

A célcsoportok elérése és a társadalmi hatással kapcsolatos jelentéstétel

16.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jól definiált, társadalmi hatással kapcsolatos jelentéstétel hiányában nem mérték pontosabban a mikrofinanszírozási eszköz társadalmi hatását a munkahelyteremtés, a vállalkozások fenntarthatósága és a kisebbségi csoportok bevonása szempontjából; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy a legmagasabb szintű társadalmi hatás biztosítása érdekében ragaszkodjon a társadalmi teljesítmény empirikus mérésére vonatkozó normákhoz, az Európa 2020 stratégia célkitűzései tekintetében is, valamint hogy mérje fel, szükség van-e a célcsoportok – köztük a fogyatékossággal élő személyek – még egyértelműbb meghatározására;

17.  megjegyzi, hogy az eszköz kísérleti projektként kezdte meg működését; megállapítja továbbá, hogy hiányosságokat tártak fel a kiszolgáltatott csoportok – például a migránsok és a fogyatékossággal élők – elérése tekintetében; ugyanakkor úgy véli, hogy a levont tanulságokat figyelembe vették, és a hiányosságok egy részét a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja révén már orvosolták; üdvözli, hogy a célok stratégiai értékelését az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban elvégezték;

18.  kéri az EBA-t, működjön együtt a mikrofinanszírozás-közvetítőkkel, előírva számukra, hogy alkalmazzák a mikrohitel nyújtására vonatkozó európai magatartási kódexet, valamint előnyben részesítve azokat a közvetítőket, amelyek igazolták az olyan szervezetekkel való együttműködésre irányuló képességüket és hajlandóságukat, amelyek további támogatást nyújtanak a végső kedvezményezettek számára; felszólítja továbbá az EBA-t, hogy tartassa be a mikrofinanszírozás-közvetítőkkel kötött megállapodásokban szereplő rendelkezéseket, felszólítva őket, hogy szorosabban működjenek együtt a kiszolgáltatott csoportokat képviselő szervezetekkel annak érdekében, hogy hatékonyabban elérjék a célcsoportokat;

19.  kéri a Bizottságot, hogy javítsa a vállalkozások mikrohitelek visszafizetését követő életképességének és közösségen belüli hatásának értékelésére kidolgozott módszereket;

20.  kéri a Bizottságot és az EBA-t, hogy javítsák a kedvezményezettekkel és a mikrofinanszírozás-közvetítőkkel kapcsolatos jelentéstételt, elismerve azonban, hogy a mikrofinanszírozás-közvetítők túlterhelésének elkerülése érdekében meg kell találni a megfelelő egyensúlyt; hangsúlyozza, hogy a megfelelő jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a mikrofinanszírozás-közvetítők nyújtják, valamint a mikrohitel-igénylők a hitel megszerzése érdekében;

21.  sajnálatosnak tartja, hogy az eszközhöz kapcsolódó kölcsönök és garanciák felhasználásával kapcsolatos tájékoztatás töredezett és hiányos, és nem tartalmaz részletes információkat a végső kedvezményezettek foglalkoztatási státuszáról annak ellenére, hogy a Számvevőszék szerint a jelentéstétel megfelelt a határozat követelményeinek;

22.  kéri az EBA-tól annak biztosítását, hogy a mikrofinanszírozás-közvetítők tegyék közzé a kihelyezett mikrohitelek számára és összegére, valamint a végső kedvezményezettek típusára vonatkozó adatokat;

23.  kéri a Bizottságot, hogy a mikrofinanszírozáshoz való hozzáférés terén biztosítsa a férfiak és nők közötti egyenlőséget, valamint a jövőre nézve a férfiak és nők között irányozza elő az egyenlő arány elérését; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a mikrofinanszírozás-közvetítőket olyan konkrét stratégiák alkalmazására, amelyek a nőket célozzák, és támogatják a női vállalkozókat, például a témával foglalkozó jelentős egyesületekkel és szervezetekkel folytatott együttműködés révén;

24.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy még jobban mozdítsák előre az eszköz keretében kínált finanszírozási lehetőségek láthatóságát és az ezekkel kapcsolatos tájékoztatást, többek között figyelemfelkeltő kampányok, a legjobb gyakorlatok női vállalkozók közötti cseréje, valamint kimondottan nőknek szóló, a mikrofinanszírozáshoz való hozzáférés terén jobb nemek közötti egyensúly elérését célzó workshopok és képzések segítségével;

25.  kéri a Bizottságot, hogy vegye tekintetbe a mikrofinanszírozás nőknek nyújtott előnyeit, ideértve a fenntartható munkahelyek létrehozását; kéri a Bizottságot, hogy könnyítse meg a női vállalkozók közötti eszmecserét és a helyes gyakorlatok megosztását;

26.  elismeri a női és férfi vállalkozók megcélzott arányának fontosságát; úgy véli azonban, hogy az eszköz sikerét nem szabad csupán ilyen átfogó célok tükrében mérni, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy az eszköz képes-e segíteni a mikrovállalkozásokat és a kis- és középvállalkozásokat projektjeik elindításában, illetve a növekedéshez és a társadalmi kohézióhoz való hozzájárulásban;

27.  sürgeti a Bizottságot, hogy erőfeszítéseit összpontosítsa a mikrofinanszírozásból potenciálisan kizárt ügyfelek, például migránsok, menekültek, hosszú ideje munkanélküliek, fiatalok, alacsony jövedelműek, alacsony képzettségű munkavállalók vagy fogyatékossággal élők hozzáférésének javítására, akik jelenleg nem élhetnek kellő mértékben az eszközzel;

28.  felszólítja a Bizottságot, hogy a menekülteket és menedékkérőket tekintse célcsoportnak;

29.  felszólítja a Bizottságot, hogy többszörözze meg a fiatalok által indított, innovatív induló vállalkozásokat támogató kezdeményezéseket és a számukra nyújtandó mikrohitelekre rendelkezésre álló finanszírozást, ily módon a gazdasági válság és a hitelekhez való hozzáférés nehézségei közepette előmozdítva a fiatalok vállalkozói készségét és a magas technológiai színvonalat képviselő, tudományos és szociális innovációt; hangsúlyozza továbbá, hogy a tagállamoknak törekedniük kell azon adminisztratív terhek csökkentésére, amelyekkel a vállalkozók az uniós finanszírozáshoz való hozzájutás során szembe találják magukat;

A szociális gazdaság támogatása

30.  sajnálja, hogy az eszköz keretében nem finanszíroztak jóval több szociális vállalkozást; ezért üdvözlendőnek tartja, hogy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja költségvetésének egy meghatározott részét a szociális vállalkozások finanszírozására különítik el;

31.  ösztönzi a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel ezt az új funkciót, és ösztönözze a tagállamokat az e kérdéskörrel kapcsolatos adatok, szaktudás és bevált gyakorlatok cseréjére, gondoskodva a megfelelő jelentéstételről a mikrofinanszírozás-közvetítők részéről, valamint motiválva őket potenciális ügyfeleik jelentős társadalmi hatással járó projektjeinek támogatására;

32.  felkéri a Bizottságot, hogy értékelje és szükség esetén vizsgálja felül a szociális vállalkozások tekintetében a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának keretében meghatározott felső határt annak érdekében, hogy biztosítani lehessen e vállalkozások számára a kedvező fejlődéshez szükséges és elégséges forrásokat, valamint ki lehessen elégíteni a piaci igényeket;

33.  hangsúlyozza, hogy a nemi dimenziót integrálni kell a támogatási programokba; meggyőződése, hogy a nemi szempontú hatásvizsgálatok és a nemek szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés hasznos a finanszírozási prioritások, a pénzügyi források elosztása és a finanszírozási programok részletei által a nőkre gyakorolt hatások felmérésében és javításában; hangsúlyozza a nemek szerint bontott adatok szisztematikus gyűjtésének és rendszeres elemzésének szükségességét;

Mentorálási és képzési szolgáltatások, valamint a többi eszköz tekintetében fennálló kiegészítő jelleg

34.  üdvözli a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja által arra kínált lehetőséget, hogy finanszírozást biztosítsanak a mikrofinanszírozás-közvetítők kapacitásbővítéséhez, továbbá technikai segítséget nyújtsanak nekik szakértelmük és szolgáltatásnyújtásuk javítása, valamint az adatok annak érdekében történő hatékonyabb gyűjtése és feldolgozása érdekében, hogy jobb visszajelzést lehessen kapni az eszközről;

35.  ösztönzi a Bizottságot, hogy az eszközt kapcsolja össze egy alapszintű vállalkozói képzéssel annak érdekében, hogy biztosított legyen az üzleti vállalkozások gazdasági életképessége és a hitel céljának megvalósulása;

36.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az üzletfejlesztési szolgáltatások – többek között a mentorálás és a képzés – nem finanszírozhatók közvetlenül a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja keretében, és arra kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a nemzeti és uniós alapokkal partnerségben működő célzott eszközök segítségével történő jövőbeli finanszírozási lehetőségeket;

37.  megállapítja, hogy az ESZA feladata alapfinanszírozás biztosítása vállalkozások alapításához, életképes mikrofinanszírozáshoz és szociális vállalkozásokhoz, kiegészítve ezt mentorálási és képzési programokkal; sajnálatosnak tartja, hogy ezen eszközökhöz az EaSI nem biztosít közvetlen finanszírozást;

38.  azt ajánlja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja, az ESZA és az egyéb lehetséges nemzeti programok tekintetében hozzanak létre stratégiai együttműködést a helyi és regionális szervezetekkel és intézményekkel, elősegítve ezek együttműködését a mikrofinanszírozás-közvetítőkkel és a végső kedvezményezettekkel annak érdekében, hogy javítsák a mikrohitel-igénylőknek a képzés, a mentorálás és a vállalkozások életképességének növelése tekintetében nyújtott általános támogatás formájában biztosított segítséget;

39.  üdvözli, hogy az ESZA forrásai felhasználhatók a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási területeire, továbbá arra kéri a Bizottságot és az EBA-t, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet(8) 38. cikke alapján nyújtson jobb tájékoztatást e lehetőségről a mikrofinanszírozás-közvetítők számára;

40.  annak biztosítására kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ESBA legyen elérhető a mikrovállalkozások finanszírozására;

Mikrofinanszírozás-közvetítők

41.  ösztönzi a Bizottságot, hogy hangolja össze az ESZA és az EaSI támogatását annak érdekében, hogy fokozni lehessen a két program egymást kiegészítő jellegét, tekintetbe véve a mikrofinanszírozási eszközöket, többek között az ESZA által társfinanszírozott mikrofinanszírozás-közvetítők és üzleti támogató központok közötti együttműködésre összpontosítva;

42.  üdvözli a mikrohitel-közvetítők kiválasztásának folyamatát, amely megfelel az EBA szabályainak és eljárásainak, és megismétli a Parlament azon kérését, hogy e hitelezők tartsák be a felelős hitelezés alapelveit és a magánszemélyek és vállalkozások túlzott eladósodása elkerülésének alapelveit;

43.  javasolja, hogy egyszerűsítsék az eszközhöz való hozzáférést, és tegyék rugalmasabbá és érthetőbbé a mikrofinanszírozás-közvetítők és az EBA közötti megállapodásokat, lehetővé téve a kisebb mikrofinanszírozás-közvetítők számára, hogy gyorsan és teljes mértékben élhessenek a finanszírozási eszközökkel és az EBA eszközeivel;

44.  sajnálja, hogy az eszköz használata iránti kérelmek jelentős részét nem tudták hiánytalanul benyújtani, és így az EBA nem tudta azokat jóváhagyni; kéri a Bizottságot e kudarc okainak feltárására (például az információ vagy a hozzáférhetőség hiánya, vagy valamilyen bürokratikus teher, amely egyszerűsítésre szorul); felszólítja a Bizottságot, hogy gyors fellépéssel orvosolja a problémát;

45.  felszólítja a Bizottságot, hogy folytasson intenzívebb promóciós és információs tevékenységet az eszközről és az ahhoz való hozzáférés módjairól, valamint egyszerűsítse az eljárást, és tegye rugalmasabbá és könnyebben érthetővé a mikrofinanszírozás-közvetítők és az EBA közötti megállapodásokat, gyorsabb piacra jutást biztosítva a kisebb közvetítők számára;

46.  kéri a Bizottságot és az EBA-t annak megvizsgálására, hogy a mikrofinanszírozás-közvetítőkre háruló jelenlegi követelményeken túlmenően miként lehet jobban tájékoztatni a nyilvánosságot a mikrofinanszírozási eszköz előnyeiről;

47.  ösztönzi a Bizottságot, hogy erősítse meg az együttműködést a mikrofinanszírozás-közvetítők és a kedvezményezettek érdekeit képviselő szervezetek között, a termékek reklámozásán és az új ügyfelek felkutatásán túl is;

48.  kéri a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött célok megvalósításához elengedhetetlen bővítésének lehetővé tétele érdekében fejlesszék a mikrofinanszírozási szektort, valamint használják ki az eszközt, feltárva a nem banki közvetítőkkel kapcsolatos lehetőségeket annak érdekében, hogy egy partnerbanktól való függőség nélkül léphessenek a mikrohitelek piacára;

49.  ösztönzi a Bizottságot, hogy erősítse meg a mikrofinanszírozási szereplőkkel (mikrofinanszírozás-közvetítőkkel, bankokkal és nem banki szereplőkkel, az Európai Mikrofinanszírozási Hálózathoz hasonló hálózatokkal) és a jelenleg be nem vont felekkel az Unió által finanszírozott programok keretében kínált termékek hozzáférhetőségéről, felhasználásáról és kialakításáról folytatott párbeszédet;

50.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a bevált gyakorlatok cseréjét a különböző tagállamokban működő mikrofinanszírozás-közvetítők között;

51.  felszólítja a Bizottságot és az EBA-t annak biztosítására, hogy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási tengelyei előmozdítsák a mikrohitel nyújtására vonatkozó európai magatartási kódex terjesztését és érvényesítését a mikrofinanszírozás-közvetítőkkel kötött szerződésekben;

52.  úgy véli, hogy az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz 2013-as végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés rendkívül általános, és nem tartalmaz konkrétumokat a végrehajtás tekintetében;

53.  ösztönzi a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az eszköz és az EaSI eszköz továbbra is hozzájáruljon az uniós hozzáadott értékhez és annak láthatóságához;

o
o   o

54.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=hu&pubId=7760
(2) http://bookshop.europa.eu/hu/study-on-imperfections-in-the-area-of-microfinance-and-options-how-to-address-them-through-an-eu-financial-instrument-pbKE0214424/?CatalogCategoryID=ZjsKABstHnIAAAEjH5EY4e5L
(3) HL L 347., 2013.12.20., 238. o.
(4) HL L 87., 2010.4.7., 1. o.
(5) HL C 117. E, 2010.5.6., 85. o.
(6) http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/IDAN/2015/547555/EPRS_IDA(2015)547555_EN.pdf
(7) Az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz időközi értékelése.
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

Jogi nyilatkozat