Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2973(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-1348/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 17/12/2015 - 9.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0474

Elfogadott szövegek
PDF 284kWORD 103k
2015. december 17., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A burundi helyzet
P8_TA(2015)0474RC-B8-1348/2015

Az Európai Parlament 2015. december 17-i állásfoglalása a burundi helyzetről (2015/2973(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felülvizsgált Cotonoui Megállapodásra,

–  tekintettel a Burundira vonatkozó, a békét és a megbékélést célzó 2000. augusztus 28-i arushai megállapodásra,

–  tekintettel Burundi alkotmányára és különösen annak 96. cikkére,

–  tekintettel a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai chartára,

–  tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartájára,

–  tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Federica Mogherininek és a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős biztosnak, Neven Mimicának az egyre romló burundi helyzetről szóló 2015. december 13-i közös nyilatkozatára,

–  tekintettel az EU és Burundi közötti, a Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti konzultációkról szóló, 2015. december 8-én elfogadott tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a burundi helyzetről szóló, 2248 (2015) sz., 2015. november 12-i határozatára,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárhelyettesének, Jan Eliassonnak, az Afrikai Unió elnökének, Nkosazana Dlamini-Zumának, valamint a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Federica Mogherininek a Burundiról szóló 2015. november 12-i közös nyilatkozatára,

–  tekintettel az Afrikai Unió Béke és Biztonsági Tanácsának a burundi helyzetről szóló 2015. június 13-i, október 17-i és november 13-i határozatára,

–  tekintettel a Kelet-afrikai Közösség által 2015. május 31-én és július 6-án a burundi helyzetről közzétett nyilatkozatra,

–  tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek a burundi helyzetről szóló 2015. december 9-i állásfoglalására,

–  tekintettel a burundi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2015. október 1-jei (EU) 2015/1755 tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a Burundiról szóló 2015. március 16-i, május 18-i, június 22-i és november 16-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a burundi helyzetről szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására(1);

–  tekintettel a Tanács által 2015. október 26-án elfogadott, a burundi hatóságoktól a Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti konzultáció megkezdését kérő levélre,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Fatou Bensouda 2015. november 6-i nyilatkozatára;

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az elmúlt napokban, a három bujumburai katonai tábor elleni támadásokat követően jelentősen romlott a burundi biztonsági helyzet; mivel a burundi biztonsági erők 2015. december 11-én és 12-én legalább 87 ember gyilkoltak meg; mivel a jelek szerint e gyilkosságok között sok válogatás nélküli kivégzés is volt;

B.  mivel a burundi alkotmány 96. cikke és a békét és megbékélést célzó arushai megállapodás 7. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az elnök legfeljebb két cikluson át töltheti be e tisztséget; mivel Pierre Nkurunziza elnök 2005 óta van hivatalban, minthogy 2010-ben újraválasztották;

C.  mivel Burundiban 2015. június 29-én parlamenti és helyi választásokat, 2015. július 21-én pedig elnökválasztást tartottak, mivel a nemzetközi közösség úgy ítélte meg, hogy egyik választási folyamat sem volt átlátható, inkluzív, szabad és hiteles; mivel ezért az Afrikai Unió (AU) megtagadta, hogy megfigyelőket küldjön a választásokra, az EU felfüggesztette a Burundiba indított választási megfigyelő misszióját, és a burundi ellenzék jelentős része a választások bojkottálása mellett döntött;

D.  mivel Nkurunziza elnök harmadszori jelölése, majd 2015. július 21-i újraválasztása a polgárháború vége óta a legsúlyosabb politikai válságba sodorta az országot;

E.  mivel a burundi kormány figyelmen kívül hagyta az AU és a Kelet-afrikai Közösség (EAC) által 2015. június 13-án, illetve 2015. július 6-án elfogadott határozatokat és ajánlásokat, amelyek teljes körű végrehajtása előkészítette volna a terepet a hiteles és az egész társadalom részvételével zajló választásokhoz;

F.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) és más emberi jogi szervezetek szerint az országban mind a választás előtti, mind pedig az azt követő időszakban különösen ellenzéki aktivisták, emberi jogi jogvédők és újságírók – többek között Pierre Claver Mbonimpa (akinek a fiát holtan találták a rendőrség általi letartóztatását követően), Marguerite Barankitse, Antoine Kaburahe és Bob Rugurika – ellen irányuló, politikai indíttatású emberi jogi jogsértésekre, emberi jogi visszaélésekre és erőszakos cselekményekre került sor; mivel széles körben elterjedt az a vélemény, hogy e cselekmények többnyire, de nem kizárólag állami intézményekhez kötődnek; mivel Burundi biztonságáért és a burundi lakosság védelméért – a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megfelelő tiszteletben tartása mellett – elsősorban a burundi kormány felel;

G.  mivel a burundi politikai helyzet romlása következtében több mint 200 000 ember vált belső menekültté vagy menekült a szomszédos országokba; mivel 2015 júliusában az EU megerősítette humanitárius támogatását, és további 4,5 millió eurót mozgósított a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek javára;

H.  mivel Burundi a világ egyik legkevésbé fejlett országa; mivel Burundi 10,6 millió lakosának közel fele (45%-a) 15 éves vagy fiatalabb (és az 5 év alatti gyermekek a lakosság 19,9%-át teszik ki); mivel Burundi a globális éhezési index első helyén áll, ötből három gyermek szenved növekedési elmaradottságban; mivel Burundi az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) humán fejlettségi mutatója szerint 2013 és 2014 között két hellyel, a 178.-ról a 180.-ra szorult vissza, míg Burundiban ötből négy ember kevesebb mint napi 1,25 dollárból él, és mivel a lakosság 66,9%-a a szegénységi küszöb alatt tengődik;

I.  mivel 2015. október 26-án az Unió kérte a Cotonoui Megállapodás 96. cikke alapján folytatott konzultációk megkezdését a megállapodás lényeges elemei – nevezetesen az emberi jogok, a demokratikus alapelvek és a jogállamiság – megsértésének kivizsgálása céljából; mivel az említett konzultációk 2015. december 8-án megkezdődtek;

J.  mivel az EU 2015. december 8-án úgy ítélte meg, hogy a Burundi által a Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti konzultációk során kifejtett álláspontok lehetetlenné teszik Burundi számára annak orvoslását, hogy elmulasztotta tiszteletben tartani az Unióval fennálló partnerségének lényeges elemeit; mivel az EU továbbá úgy vélte, hogy a Burundi által kifejtett álláspontok nem teszik lehetővé, hogy az Afrikai Unió Béke- és Biztonsági Tanácsának 2015. október 17-i és november 13-i határozatára megfelelő válasz szülessen, különösen abban a tekintetben, hogy haladéktalanul őszinte és nyitott, az arushai megállapodáson alapuló párbeszédet kell kialakítani;

K.  mivel a Burundiban kialakult politikai patthelyzet, amelyet a burundi érdekelt felek közötti párbeszéd hiánya jellemez, valamint a biztonsági és gazdasági helyzet abból eredő romlása súlyos következményekkel jár a lakosságra nézve, és komolyan veszélyezteti annak a térségnek a stabilitását, amelyben a következő két évben több választást is terveznek (Ugandában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ruandában);

L.  mivel a nemzetközi közösség az arushai megállapodások őreként fontos szerepet játszik a régióban; mivel azonban eddig a válság kezelésére és a politikai erők közötti párbeszéd helyreállítására irányuló regionális és szubregionális erőfeszítések nem jártak pozitív eredménnyel;

M.  mivel 2015. augusztus 1-jén Addisz-Abebában találkoztak a politikai ellenzék és a civil társadalom képviselői, hogy létrehozzák az arushai megállapodás és a jogállamiság helyreállítását célzó nemzeti tanácsot;

N.  mivel az elnök 2015. szeptember 23-án rendeletet írt alá a Burundin belüli párbeszédért felelős nemzeti bizottság létrehozásáról, amelynek feladata, hogy hat hónapon keresztül vezesse a tárgyalásokat; mivel a civil társadalomnak komoly kételyei vannak az e bizottság által elérhető eredményekkel kapcsolatban, mivel a Nkurunziza elnök harmadik mandátumát ellenző ellenzéki vagy civil szereplők többsége ellen eljárás folyik lázadás és a 2015. május 13. és 14-i államcsíny-kísérletben való bűnrészesség vádjával; mivel az új nemzetgyűlés elnöke, Pascal Nyabenda kijelentette, hogy „az államcsíny megszervezésében és végrehajtásában részt vevő személyek (...) nem vonhatók be a párbeszédbe”;

O.  mivel az AU, az EU és az USA vagyonbefagyasztást és utazási tilalmat rendelt el azon kormányzati és ellenzéki vezetőkre vonatkozóan, akiknek intézkedései és nyilatkozatai hozzájárulnak az erőszak tartós fennmaradásához, és akadályozzák a burundi válság politikai megoldását;

P.  mivel az Egyesült Államok és számos más ország is azt javasolta állampolgárainak, hogy a biztonsági helyzet romlása miatt haladéktalanul hagyják el Burundit;

Q.  mivel 2015. október 17-én az AU Béke- és Biztonsági Tanácsa a készenléti tervek véglegesítését kérte, melyek célja – amennyiben a helyzet úgy kívánja – egy afrikai vezetésű misszió bevetése Burundiban az erőszak megakadályozása érdekében, továbbá megállapodott arról, hogy alapos vizsgálatot indít a Burundiban elkövetett emberi jogi jogsértésekkel és a polgári lakossággal szembeni egyéb visszaélésekkel kapcsolatban;

R.  mivel 2015. november 30-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, Ban Ki Mun három javaslatot tett a Biztonsági Tanácsnak, amelyekben az ENSZ burundi jelenlétére vonatkozó mandátum felülvizsgálatát javasolja a helyzet alakulása alapján azzal a céllal, hogy végső megoldásként megnyissa az utat egy békefenntartó misszió számára arra az esetre, ha a válság súlyosbodna;

S.  mivel az ENSZ támogató csoportot küld a helyszínre azzal a céllal, hogy támogassa a Burundin belüli párbeszédet, tanácsokkal szolgáljon a kormányzat számára a jogállamiság intézményeinek megerősítésével és a leszereléssel kapcsolatos kérdésekben, amely csoport összehangolja a regionális szereplőket, a helyszínen nyomon követi a helyzetet és jelentéseket készít, valamint megkönnyíti a fokozottabb burundi jelenlétre vonatkozó ENSZ-tervek kidolgozását;

T.  mivel az AU és más nemzetközi szereplők több ízben is szorgalmazták az összes érdekelt bevonásával megvalósuló, az arushai megállapodás és a burundi alkotmány tiszteletben tartásán alapuló inkluzív párbeszédet a burundi konfliktus konszenzusos megoldása érdekében; mivel az EU és az ENSZ is támogatja ezt az álláspontot;

U.  mivel az AU, az EU és az ENSZ teljes körű támogatását élvezve folytatódnak a közvetítésre irányuló erőfeszítések a burundi válság konszenzusos és békés megoldását célzó, Burundin belüli párbeszéd elősegítése érdekében;

V.  mivel az Unió jelentős mértékben hozzájárul Burundi éves költségvetéséhez, amelynek közel fele nemzetközi segélyekből származik, és a közelmúltban 432 millió eurót irányzott elő Burundi számára a 2014–2020 közötti időre szóló Európai Fejlesztési Alapból;

W.  mivel a burundi hatóságok az 530/1597. számú rendelettel felfüggesztették tíz emberi jogi szervezet (nevezetesen az ACAT–Burundi, az APRODH, az AMINA, a FOCODE, a FORSC, a FONTAINE–ISOKO, a Maison Shalon, a PARCEM, az RCP és az SPPDF) tevékenységét, és befagyasztották bankszámláikat;

1.  rendkívül aggasztónak találja a Burundiban kialakult súlyos biztonsági és politikai helyzetet, a rohamos mértékben romló humanitárius helyzetet és annak az egész alrégió biztonságára és stabilitására kiható lehetséges következményeit;

2.  határozottan elítéli a közelmúltbeli erőszakos támadásokat és az emberi jogi jogsértések és visszaélések eseteinek elszaporodását, ideértve a gyilkosságokat, a bírósági eljárás nélküli kivégzéseket, az emberek testi épségének megsértését, a kínzást és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, a – többek között gyermekekre is kiterjedő – önkényes letartóztatásokat és a jogellenes fogva tartásokat, az iskolák hadsereg és rendőrség általi elfoglalását, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését, valamint a büntetlenség általános elterjedtségét; kéri a gyilkosságok és visszaélések alapos és független kivizsgálását, valamint hogy e tettek elkövetőit állítsák bíróság elé;

3.  követeli az erőszak, az emberi jogi visszaélések és az ellenzék politikai megfélemlítésének azonnali beszüntetését, valamint a nemzetközi jogot és az emberi jogokat szigorúan betartva a politikai pártokhoz kötődő fegyveres csoportok haladéktalan leszerelését;

4.  nyomatékosan kéri valamennyi felet, hogy teremtsék meg a bizalom helyreállításához és a nemzeti egység előmozdításához szükséges feltételeket, továbbá kéri az inkluzív és átlátható, a kormányt, az ellenzéki pártokat és a civil társadalom képviselőit is magában foglaló nemzeti szintű párbeszéd azonnali folytatását;

5.  hangsúlyozza, hogy ennek a tartós béke, biztonság és stabilitás elérését és a demokrácia és a jogállamiság helyreállítását célzó, a burundi polgárok érdekét szolgáló párbeszédnek az arushai megállapodáson és a burundi alkotmányon kell alapulnia, mely a nemzetközi jog és szerződések betartását írja elő;

6.  rámutat különösen arra, hogy a Burundiban tevékenykedő fegyveres csoportokon belül sok a fiatal és 18 év alatti gyermek, és kéri a nemzetközi közösséget, hogy fordítson különös figyelmet visszailleszkedésükre és a békés politikai folyamatban való részvételük elősegítésére;

7.  kéri, hogy valamennyi burundi fél tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely veszélyeztetné az ország békéjét és biztonságát; határozottan elítél minden olyan nyilvános nyilatkozatot, amelynek célja, hogy erőszakra vagy gyűlöletre uszítson a burundi társadalom különböző csoportjai ellen, mivel ezek súlyosbíthatják a jelenlegi feszültségeket, továbbá felhívja valamennyi szereplőt, hogy tartózkodjon az ilyen nyilatkozatoktól;

8.  emlékezteti a burundi hatóságokat azon kötelezettségükre, hogy az ország területén belül biztosítsák a biztonságot, és a burundi alkotmányban, az afrikai emberek és népek jogainak chartájában és más nemzetközi és regionális emberi jogi eszközökben foglaltak szerint garantálják az emberi jogokat, a polgári és politikai jogokat és az alapvető szabadságokat;

9.  ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az EU Burundival fennálló partnerségét a Cotonoui Megállapodás szabályozza, valamint hogy minden félnek tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania a szóban forgó megállapodás feltételeit, különös tekintettel az emberi jogok tiszteletben tartására; emlékeztet különösen arra, hogy a Cotonoui Megállapodás 96. cikke az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság megsértése esetére konzultációs eljárás megindításának lehetőségéről rendelkezik, és ezzel kapcsolatban üdvözli az EU azon döntését, hogy az e cikk szerinti konzultációk megkezdését kéri;

10.  határozottan elítéli, hogy Nkurunziza elnök megsérti az arushai megállapodást azáltal, hogy leteszi a harmadik elnöki mandátumára vonatkozó hivatali esküt;

11.  nyomatékosan felszólítja a burundi hatóságokat, hogy a nemzeti megbékélés érdekében igazságügyi és egyéb intézkedések, például egy igazságtételi és megbékélési bizottság és különleges törvényszékek révén segítsék elő az igazság megállapítását az 1962 és 2008 között elkövetett tömeges bűncselekmények ügyében;

12.  üdvözli a EAC égisze alatt, az AU és az ENSZ támogatásával tett közvetítési erőfeszítéseket, amelyek célja a burundi érdekelt felek közötti párbeszéd elősegítése; kéri a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy szintén támogassa e közvetítési erőfeszítéseket; határozottan kéri Burundi kormányát és a többi érdekelt felet, hogy teljes mértékben működjenek együtt a közvetítővel;

13.  mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a válság kezdete óta számos halálos áldozatról és súlyos emberi jogi jogsértésről érkeztek beszámolók; nyomatékosan felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy alaposan és gyorsan vizsgálják ki a bűncselekmények körülményeit és indítékait, valamint biztosítsák, hogy a felelősöket bíróság elé állítsák; ismételten hangsúlyozza, hogy a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elkövetői nem maradhatnak büntetlenül; felhívja a hatóságokat annak biztosítására, hogy az iskolák továbbra is a tanulást célzó, biztonságos menedéket jelentsenek; felhívja a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészét, hogy szorosan kövesse nyomon a helyzetet, és támogatja 2015. november 6-i nyilatkozatát;

14.  kéri a több emberi jogi szervezet tevékenységét ideiglenesen felfüggesztő 530/1597. számú rendelet hatályon kívül helyezését, és felszólít bankszámláik befagyasztásának azonnali feloldására annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szabadon gyakorolhassák tevékenységüket;

15.  követeli a száműzetésben élő újságírók és emberi jogi jogvédők biztonságos hazaengedését, a 2015. május 13. és 14-i sikertelen puccskísérletet követően bezárt médiaorgánumok újbóli megnyitását, és a puccskísérletben való közvetlen vagy közvetett részvétellel vádolt újságírók elleni vádak ejtését;

16.  különösen aggasztónak találja a burundi LMBTI-személyek drámai mértékű megkülönböztetését és kriminalizációját; ismételten hangsúlyozza, hogy a szexuális irányultság az egyén magánélethez való jogának körébe tartozik, amelyet olyan nemzetközi emberi jogi előírások biztosítanak, amelyek szerint az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvét fenn kell tartani, és biztosítani kell a szólásszabadságot; ezért felszólítja a burundi nemzetgyűlést és a kormányt, hogy helyezzék hatályon kívül a büntető törvénykönyv LMBTI-személyeket hátrányosan megkülönböztető cikkeit;

17.  hangsúlyozza, hogy a válság súlyos hatást gyakorol a gyermekekre, és felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is működjön együtt a nemzetközi partnerekkel az egészségügyi szolgáltatások – többek között az alapvető gyógyszerek – biztosítása, az oktatáshoz való biztonságos hozzáférés és a gyermekeknek az erőszak valamennyi formájával szembeni védelme érdekében, valamint garantálja az egyéb szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

18.  üdvözli, hogy az AU emberi jogi megfigyelőket és szakértőket vetett be az emberi jogi helyzet figyelemmel kísérésére, és hangsúlyozza a velük való együttműködés fontosságát annak érdekében, hogy megkönnyítsék megbízatásuk teljesítését; felhívja emellett a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy saját joghatóságán belül vizsgálja ki a feltételezett emberi jogi jogsértéseket, amelyeket a közelmúltbeli válság során követtek el;

19.  üdvözli az EU által jóváhagyott célzott szankciókat, amelyek összhangban állnak az AU azon határozatával, hogy utazási tilalmat vezet be, valamint elrendeli azon kormányzati és ellenzéki vezetők vagyoni eszközeinek befagyasztását, akik intézkedései és nyilatkozatai hozzájárulnak az erőszak tartós fennmaradásához, és akadályozzák a burundi válság politikai megoldását; kéri az EU-t, hogy terjessze ki e szankciókat mindazokra, akiknek intézkedései a régió békéjét és stabilitását fenyegetik, akik gyűlöletre uszítanak és sértik az arushai megállapodást;

20.  nyomatékosan felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy a Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti nyilvános konzultáció alakulásától függően fontolják meg a burundi kormánynak juttatott összes nem humanitárius célú segély befagyasztását mindaddig, amíg a kormányerők nem hagynak fel a túlzott erőszak alkalmazásával és az emberi jogok megsértésével – melyet az OHCHR is jelzett –, és a burundi felek közötti tényleges párbeszéd nem eredményez politikai megoldást, továbbá a segélyeket irányítsák át a civil társadalom megerősítésére; úgy véli, hogy az uniós segélynek a szegénység, az egyenlőtlenség és a krónikus alultápláltság kiváltó okait kellene kezelnie a nemrégiben elfogadott fenntartható fejlődési célok megvalósítása érdekében;

21.  mélységes aggodalommal tölti el a burundi menekültek folyamatos tömeges kivándorlása a szomszédos országokba; ismételten támogatásáról biztosítja a helyszínen működő valamennyi humanitárius szervezetet, valamint a szomszédos befogadó országokat; kéri, hogy a nemzetközi közösség és a humanitárius ügynökségek továbbra is nyújtsanak segítséget mindazoknak, akik a konfliktus következtében menekültekké váltak vagy lakóhelyük elhagyására kényszerültek; üdvözli az Unió arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy fokozza a lakosság azonnali szükségleteinek kielégítését célzó pénzügyi támogatást és humanitárius segítséget;

22.  felszólítja az AU-t, az ENSZ-t és az Európai Uniót, hogy komolyan vegyék figyelembe a regionális dimenziót, és előzzék meg a térség további destabilizálódását a helyszínen való jelenlétük fokozása és különösen a régió országai közötti folyamatos politikai párbeszéd fenntartása révén, ezzel összefüggésben határozottan kéri az AU-t, hogy amennyiben Burundiban tovább romlana a biztonsági és emberi jogi helyzet, az ENSZ Biztonsági Tanácsával együttműködve fontolja meg egy afrikai vezetésű békefenntartó misszió bevetését;

23.  nyomatékosan felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit, hogy folytassa erőfeszítéseit a Richard Spiros Hagabimana burundi rendőrtiszt azonnali szabadon bocsátása érdekében, akit jogellenesen börtönbe zártak és megkínoztak, mivel 2015. július 28-án rendőrként megtagadta azt a parancsot, hogy a tömegbe lőjön;

24.  úgy véli, hogy Burundi problémái a termékeny földek feletti ellenőrzéssel, a jövedelmi egyenlőtlenségekkel és a hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő vitákkal kapcsolatosak; ezzel összefüggésben kéri olyan felelős szabályozási keret létrehozását, amely azt szabályozza, hogy a vállalatok miként tartsák be emberi jogi kötelezettségeiket és a szociális és környezetvédelmi normákkal összefüggő kötelezettségeket;

25.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást Burundi kormányának és parlamentjének, az AKCS–EU Tanácsnak, a Bizottságnak, a Tanácsnak, a Kelet-afrikai Közösségnek és tagállamai kormányainak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Afrikai Unió intézményeinek, valamint az ENSZ főtitkárának.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0275.

Jogi nyilatkozat