Index 
Elfogadott szövegek
2015. május 20., Szerda - StrasbourgVégleges kiadás
Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás
 Kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás Dél-Afrikával (Jegyzőkönyv Horvátország csatlakozásának figyelembevétele céljából) ***
 A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése ***II
 A pénzátutalásokat kísérő adatok ***II
 Fizetésképtelenségi eljárás ***II
  A konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó egyes ásványok és fémek importőrei körében alkalmazott öntanúsítás uniós rendszere ***I
 Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás: a világítási és kijelzővilágítási alkalmazásokban használt kadmium mentesítése
 Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás: a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol behozatalára vonatkozó engedély
 Szülési szabadság
 A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény
 Az olajfákat érintő Xylella fastidiosa fertőzés kitörése

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás
PDF 254kWORD 66k
Az Európai Parlament határozata az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2015. április 27-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzéséről (C(2015)02802 – 2015/2673(DEA))
P8_TA(2015)0199B8-0439/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2015)02802),

–  tekintettel a Bizottság 2015. február 3-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2015. május 6-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 58. cikke (7) bekezdésére és 83. cikke (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

–  tekintettel arra, hogy az eljárási szabályzata 105. cikke (6) bekezdésének harmadik és negyedik francia bekezdésében említett határidőn belül – amely 2015. május 19-én járt le – nem érkezett kifogás,

A.  mivel az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 19. cikkének (1) bekezdése a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról rendelkezik, amennyiben többek között az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap vonatkozásában a megosztott igazgatással végrehajtott programok elfogadására 2014. január 1. után kerül sor, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a 2014-ben fel nem használt források következő évekre történő, a megfelelő felső kiadási határokat meghaladó mértékű átvitele;

B.  mivel Bulgária, a Cseh Köztársaság, Írország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Magyarország, Málta, Románia és Svédország vidékfejlesztési programjai, valamint Belgium, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság egyes regionális programjai 2014 végéig nem voltak elfogadásra készek;

C.  mivel az 1311/2013/EU, Euratom rendeletet ezért a 2015/623/EU, Euratom tanácsi rendelet ennek megfelelően módosította, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2014-re szóló, fel nem használt megfelelő előirányzatait a 2015. és 2016. évi felső kiadási határok alá csoportosítva át;

D.  mivel az 1305/2013/EU rendelet I. mellékletét, amely megállapítja a 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós vidékfejlesztési támogatás bontását, ennek megfelelően módosítani kell;

E.  mivel a felhatalmazáson alapuló rendelet alapvető jelentőségű a vidékfejlesztési programok zökkenőmentes és kellő időben történő elfogadása szempontjából, és mivel helyénvaló, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő napon lépjen hatályba;

1.  kijelenti, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 487. o.


Kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás Dél-Afrikával (Jegyzőkönyv Horvátország csatlakozásának figyelembevétele céljából) ***
PDF 247kWORD 62k
Az Európai Parlament 2015. május 20-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült kiegészítő jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (07657/2015 – C8-0103/2015 – 2014/0236(NLE))
P8_TA(2015)0200A8-0146/2015

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07657/2015),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült kiegészítő jegyzőkönyv tervezetére (13175/2014),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0103/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére és (2) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Fejlesztési Bizottság ajánlására (A8-0146/2015),

1.  egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Dél-afrikai Köztársaság kormányának és parlamentjének.


A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése ***II
PDF 251kWORD 64k
Az Európai Parlament 2015. május 20-i jogalkotási állásfoglalása a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (05933/4/2015 – C8-0109/2015 – 2013/0025(COD))
P8_TA(2015)0201A8-0153/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (05933/4/2015 – C8 – 0109/2015),

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2013. május 17-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. május 23-i véleményére(2),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2013)0045) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(3),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásra,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0153/2015),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 166., 2013.6.12., 2. o.
(2) HL C 271., 2013.9.19., 31. o.
(3) Elfogadott szövegek, 2014.3.11., P7_TA(2014)0191.


A pénzátutalásokat kísérő adatok ***II
PDF 250kWORD 62k
Az Európai Parlament 2015. május 20-i jogalkotási állásfoglalása a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (05932/2/2015 – C8-0108/2015 – 2013/0024(COD))
P8_TA(2015)0202A8-0154/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (05932/2/2015 – C8‑0108/2015),

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2013. május 17-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. május 23-i véleményére(2),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2013)0044) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(3),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásra,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0154/2015),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 166., 2013.6.12., 2. o.
(2) HL C 271., 2013.9.19., 31. o.
(3) Elfogadott szövegek 2014.3.11., P7_TA(2014)0190.


Fizetésképtelenségi eljárás ***II
PDF 247kWORD 62k
Az Európai Parlament 2015. május 20-i jogalkotási állásfoglalása a fizetésképtelenségi eljárásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (átdolgozás) (16636/5/2014 – C8-0090/2015 – 2012/0360(COD))
P8_TA(2015)0203A8-0155/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (16636/5/2014 – C8‑0090/2015),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. május 22-i véleményére(1),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2012)0744) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0155/2015),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 271., 2013.9.19., 55. o.
(2) A 2014.2.5-én elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0093.


A konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó egyes ásványok és fémek importőrei körében alkalmazott öntanúsítás uniós rendszere ***I
PDF 543kWORD 219k
Az Európai Parlament 2015. május 20-án elfogadott módosításai a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany felelősségteljes importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott öntanúsítás uniós rendszerének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2014)0111 – C7-0092/2014 – 2014/0059(COD))(1)
P8_TA(2015)0204A8-0141/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)   A konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekben található ásványkincsek – bár a fejlesztés szempontjából óriási lehetőséget jelentenek – ellentmondás tárgyát képezhetik, amennyiben a belőlük származó bevételt a fejlesztésre, jó kormányzásra és jogállamiságra irányuló nemzeti erőfeszítéseket aláásó erőszakos konfliktusok kirobbantására vagy fenntartására fordítják. Ezeken a területeken a konfliktusok és az ásványok illegális kitermelése közötti kapcsolódás megszakítása kritikus jelentőséggel bír a béke és a stabilitás szempontjából.
(1)   A konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekben található ásványkincsek – bár a fejlesztés szempontjából óriási lehetőséget jelentenek – ellentmondás tárgyát képezhetik, amennyiben a belőlük származó bevételt a fejlesztésre, jó kormányzásra és jogállamiságra irányuló erőfeszítéseket aláásó erőszakos konfliktusok kirobbantására vagy fenntartására fordítják. Ezeken a területeken a konfliktusok és az ásványok illegális kitermelése közötti kapcsolódás megszakítása kritikus elem a béke, a fejlődés és a stabilitás garantálásában.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  A nyersanyag-kitermelő iparágban általánosak az emberi jogi visszaélések, és ezen belül a gyermekmunka, a szexuális erőszak, az erőszakos eltüntetés, a kényszerű kitelepítések, valamint a rituális vagy kulturális szempontból jelentőséggel bíró területek elpusztítása.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)   A kérdés olyan erőforrásokban gazdag régiókat érint, ahol a kormányok és a nemzetközi szervezetek az üzleti élet szereplőivel és civil társadalmi szervezetekkel karöltve kívánnak választ találni a fegyveres csoportok és biztonsági erők finanszírozásának minimalizálására való törekvés jelentette kihívásra.
(2)   A kérdés olyan erőforrásokban gazdag térségeket érint, ahol a kormányok és a nemzetközi szervezetek az üzleti élet szereplőivel és civil társadalmi szervezetekkel karöltve kívánnak választ találni a fegyveres csoportok és biztonsági erők finanszírozásának megakadályozására való törekvés jelentette kihívásra, beleértve a női szervezeteket is, amelyek élen járnak abban, hogy felhívják a figyelmet az e csoportok által kikényszerített kizsákmányoló feltételekre, valamint a helyi lakosság feletti hatalom gyakorlása érdekében alkalmazott szexuális erőszakra és erőszakra.
(A „régiók” szó helyébe a „térségek” szót léptető módosítás a teljes szövegre alkalmazandó.)
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  Ez a rendelet a fegyveres csoportok konfliktusok által érintett térségekből származó ásványokkal folytatott kereskedelem révén történő finanszírozása felszámolásának egyik módja; ez nem mond ellent annak, hogy az Európai Unió kül- és fejlesztési politikai fellépéseinek a helyi korrupció és a határok porózussága elleni küzdelemre, valamint a visszaélések kiemelése érdekében a helyi lakosság és képviselőik ismereteinek bővítésére kell összpontosulnia.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)   Az Európai Parlament 2010. október 7-én állásfoglalást fogadott el, melyben az Egyesült Államok „konfliktusövezetből származó ásványokról” szóló jogszabályához, azaz a tőzsdei reformról és fogyasztóvédelemről szóló Dodd–Frank-törvény 1502. szakaszához hasonló jogszabály meghozatalára kéri fel az Uniót; továbbá a Bizottság 2011-es és 2012-es közleményeiben bejelentette, hogy szándékában áll megvizsgálni, miként javítható az ellátási lánc átláthatósága, ideértve a kellő gondossággal kapcsolatos szempontokat is. A Bizottság az utóbbi közleményben – az OECD 2011. májusi miniszteri ülésén vállalt elkötelezettségével összhangban – síkra szállt az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásának, valamint az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásának fokozott támogatása és alkalmazása mellett, az OECD-tagok körén kívül is.
(7)   2010. október 7-i, 2011. március 8-i, 2011. július 5-i és 2014. február 26-i állásfoglalásaiban az Európai Parlament az Egyesült Államok „konfliktusövezetből származó ásványokról” szóló jogszabályához, azaz a tőzsdei reformról és fogyasztóvédelemről szóló Dodd–Frank-törvény 1502. szakaszához hasonló jogszabály meghozatalára kérte fel az Uniót; továbbá a Bizottság 2011-es és 2012-es közleményeiben bejelentette, hogy szándékában áll megvizsgálni, miként javítható az ellátási lánc átláthatósága, ideértve a kellő gondossággal kapcsolatos szempontokat is. A Bizottság az utóbbi közleményben – az OECD 2011. májusi miniszteri ülésén vállalt elkötelezettségével összhangban – síkra szállt az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásának, valamint az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásának fokozott támogatása és alkalmazása mellett, az OECD-tagok körén kívül is.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Uniós polgárok és civil társadalmi szereplők felhívták a figyelmet arra, hogy az uniós joghatóság alatt működő vállalatok nem vonhatók felelősségre a konfliktusok által érintett régiókból származó ásványok illegális kitermeléséhez és kereskedelméhez fűződő esetleges kapcsolatuk miatt. Következésképpen a fogyasztási cikkekben esetlegesen előforduló ilyen ásványok a fogyasztókat összefüggésbe hozzák Unión kívüli konfliktusokkal. Ebből adódóan uniós állampolgárok petíciók révén kérelmezték, hogy terjesszenek olyan jogszabályjavaslatot az Európai Palament és a Tanács elé, amely alapján az ENSZ és az OECD útmutatásainak megfelelően felelősségre vonhatók a vállalatok.
(8)  Uniós polgárok és civil társadalmi szereplők felhívták a figyelmet arra, hogy az uniós joghatóság alatt működő vállalatok nem vonhatók felelősségre a konfliktusok által érintett régiókból származó ásványok illegális kitermeléséhez és kereskedelméhez fűződő esetleges kapcsolatuk miatt. Következésképpen a fogyasztási cikkekben esetlegesen előforduló ilyen ásványok a fogyasztókat összefüggésbe hozzák Unión kívüli konfliktusokkal. Ekképpen a fogyasztók közvetve összefüggésbe kerülnek olyan konfliktusokkal, amelyek súlyos hatást gyakorolnak az emberi jogokra, nevezetesen a nők jogaira, mivel a fegyveres csoportok a tömeges nemi erőszakot gyakran tudatos stratégiaként alkalmazzák a helyi lakosság megfélemlítésére és ellenőrzésére, hogy védjék saját érdekeiket. Ebből adódóan uniós állampolgárok petíciók révén kérelmezték, hogy terjesszenek olyan jogszabályjavaslatot az Európai Palament és a Tanács elé, amely alapján az ENSZ és az OECD útmutatásainak megfelelően felelősségre vonhatók a vállalatok.
Módosítás 71, 91 és 112
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  A rendelet tükrözi a kellő gondosság elve alkalmazásának szükségességét a teljes ellátási lánc mentén – a kitermelés helyétől a végtermékig – azáltal, hogy az európai piacon a rendelet hatálya alá tartozó erőforrásokat – ideértve az ilyen erőforrásokat tartalmazó termékeket is – első alkalommal forgalomba hozó valamennyi vállalat számára előírja a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc kialakítását, továbbá az erről szóló nyilvános jelentéstételt. A kellő gondosságra vonatkozó, e rendeletben foglalt egyes kötelezettségeknek a kellő gondosság jellegének megfelelően tükrözniük kell a kellő gondosság alkalmazásával kapcsolatos folyamatok progresszív és rugalmas jellegét, továbbá a megfelelő módon a vállalkozások sajátos körülményeire szabott kötelezettségek szükségességét. A kötelezettségeket a vállalat méretére, hatékonyságára és az ellátási láncban elfoglalt helyére kell szabni.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)  A 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1a előírja az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások számára, hogy számoljanak be számos politikájukról, többek között az emberi jogokkal, a korrupció elleni küzdelemmel és a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos politikákról. Az irányelv előírja a Bizottság számára, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat ezen információk közzétételének elősegítése érdekében. A Bizottságnak meg kell fontolnia az ásványok és fémek felelősségteljes beszerzésével kapcsolatos teljesítménymutatók felvételét ezekbe az iránymutatásokba.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15., 1. o.).
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
11 b preambulumbekezdés (új)
(11b)  A kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc megvalósításának számos olyan meglévő rendszere van, amely hozzájárulhat a rendelet céljainak eléréséhez. Az iparban már léteznek olyan ágazati programok, amelyek célja a konfliktusok és az ón, tantál, volfrám és arany beszerzése közötti kapcsolat megszakítása. Ezek a programok az ásványok kizárólag felelős beszerzését garantáló rendszerekkel rendelkező, független harmadik fél által folytatott ellenőrzéseket vesznek igénybe a kohók és finomítók tanúsítására. Ezek az ágazati programok rendszerek elismerhetők az uniós rendszerben is. Az e rendelet követelményeivel egyenértékűként elismerendő ilyen programokra vonatkozó kritériumokat és eljárásokat azonban pontosítani kell, hogy lehetővé tegyék a szigorú normák tiszteletben tartását és a kettős ellenőrzés elkerülését.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)   A nyilvános konzultáció során uniós vállalatok is kifejezésre juttatták az ásványok felelősségteljes beszerzése iránti érdeklődésüket, és olyan jelenleg folyó ágazati programokról számoltak be, melyek kialakításakor a vállalati társadalmi felelősségvállalás célkitűzéseit, az ügyfelek kéréseit vagy beszállítóik biztonságát tartották szem előtt. Ugyanakkor uniós vállalatok a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc megvalósításával kapcsolatban a rengeteg – gyakran nem kellően tájékozott vagy etikailag közömbös – piaci szereplőt érintő, kiterjedt és összetett globális láncokból eredő számos nehézségről is beszámoltak. A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie a felelősségteljes beszerzés jelentette költségeket és azok versenyképességre gyakorolt hatását, különösen a kkv-k tekintetében.
(12)   A nyilvános konzultáció során uniós vállalatok is kifejezésre juttatták az ásványok felelősségteljes beszerzése iránti érdeklődésüket, és olyan jelenleg folyó ágazati programokról számoltak be, melyek kialakításakor a vállalati társadalmi felelősségvállalás célkitűzéseit, az ügyfelek kéréseit vagy beszállítóik biztonságát tartották szem előtt. Ugyanakkor uniós vállalatok a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc megvalósításával kapcsolatban a rengeteg – gyakran nem kellően tájékozott vagy etikailag közömbös – piaci szereplőt érintő, kiterjedt és összetett globális láncokból eredő számos nehézségről és gyakorlati kihívásról is beszámoltak. A Bizottságnak szorosan figyelemmel kell kísérnie és jelentenie kell a felelősségteljes beszerzés, a harmadik fél által végzett ellenőrzés, ezek adminisztratív következményei jelentette költségeket és azok versenyképességre gyakorolt hatását, különösen a kkv-k tekintetében. E rendelet végrehajtása érdekében a Bizottság technikai és pénzügyi segítséget nyújt a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, és elősegíti az információcserét. Indokolt, hogy azok az Unióban székhellyel rendelkező, ásványokat és fémeket importáló európai kis- és középvállalkozások, amelyek a kellő gondosság elvének megfelelő rendszert vezetnek be, a Bizottság COSME programján keresztül pénzügyi támogatásban részesüljenek.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  Azokat az Unióban székhellyel rendelkező downstream vállalatokat, amelyek önkéntesen felelősségteljes ásvány- és fémbeszerzési rendszert hoznak létre, a tagállamok illetékes hatóságainak címkével kell tanúsítaniuk. A Bizottságnak az OECD kellő gondosságra vonatkozó iránymutatásai alapján kell megállapítania a tanúsítás megadásának kritériumait, és e célból konzultálhat az OECD Titkárságával. Az „Európai felelősségi tanúsítvány” odaítélési feltételeinek ugyanolyan szigorúaknak kell lenniük, mint amelyeket az OECD tanúsítási rendszere előír. Az „Európai felelősségi tanúsítvány” címkét megkapó vállalatokat ösztönzik arra, hogy ezt feltüntessék honlapjukon, és erről beszámoljanak az európai fogyasztóknak nyújtott tájékoztatókban is.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A kohók és a finomítók jelentős állomások az ásványok globális ellátási láncában, mivel jellemzően ezek jelentik az utolsó szakaszt, melyben a kellő gondosság hatékonyan biztosítható az ásványok származási helyével és a felügyeleti lánccal kapcsolatos információk gyűjtése, nyilvánosságra hozatala és ellenőrzése révén. Gyakori álláspont, hogy ezen átalakítási szakaszt követően lehetetlen az ásványok származási helyét visszamenőlegesen azonosítani. A felelősségteljes kohók és finomítók uniós jegyzéke ebből adódóan átláthatóságot és bizonyosságot biztosítana a downstream vállalatok számára a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra jellemző gyakorlatok tekintetében.
(13)  A kohók és a finomítók jelentős állomások az ásványok globális ellátási láncában, mivel jellemzően ezek jelentik az utolsó szakaszt, melyben a kellő gondosság hatékonyan biztosítható az ásványok származási helyével és a felügyeleti lánccal kapcsolatos információk gyűjtése, nyilvánosságra hozatala és ellenőrzése révén. Gyakori álláspont, hogy ezen átalakítási szakaszt követően lehetetlen az ásványok származási helyét visszamenőlegesen azonosítani. Ugyanez érvényes az újrahasznosított fémekre, amelyek az átalakítási folyamat során még több lépésen mentek át. A felelősségteljes kohók és finomítók uniós jegyzéke ebből adódóan átláthatóságot és bizonyosságot biztosítana a downstream vállalatok számára a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra jellemző gyakorlatok tekintetében. Az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásával összhangban az upstream vállalkozásoknak – például kohóknak és finomítóknak – független harmadik fél által végzett, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében követett gyakorlataikra vonatkozó ellenőrzésen kell átesniük, többek között a felelősségteljes kohók és finomítók jegyzékébe történő felvételük érdekében is.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  Az ásványokat és azok koncentrátumait feldolgozó és importáló kohókat és finomítókat kötelezni kell a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó uniós rendszer alkalmazására.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
13 b preambulumbekezdés (új)
(13b)  Az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi ásvány és fém felhasználásának meg kell felelnie e rendelet előírásainak. Elengedhetetlen, hogy az importőrök betartsák e rendelet rendelkezéseit.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  E rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében rendelkezni kell egy kétéves átmeneti időszakról, hogy a Bizottság létrehozhassa a harmadik fél által folytatott ellenőrzések rendszerét, és hogy a felelősségteljes importőrök megismerhessék az e rendelet szerinti kötelezettségeiket.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
15 b preambulumbekezdés (új)
(15b)  A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia pénzügyi támogatását és politikai kötelezettségvállalásait azokkal a konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekkel kapcsolatban, ahol ónt, tantált, volfrámot és aranyat bányásznak, különösen a Nagy-tavak régióban, hogy biztosítsa a politikák koherenciáját, valamint ösztönözze és erősítse a felelősségteljes kormányzás, a jogállamiság, de mindenekelőtt az etikus bányászat elveinek tiszteletben tartását.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)   A Bizottság a Tanács és az Európai Parlament számára rendszeresen jelentést készít a rendszer hatásairól. A Bizottság a hatálybalépést követő legkésőbb három éven belül, majd azt követően hatévenként felülvizsgálja e rendelet működését és hatékonyságát, beleértve a rendelet hatálya alá eső, konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes beszerzésének előmozdítását. A jelentéseket – szükség esetén – megfelelő jogalkotási javaslatok kísérhetik, melyek tartalmazhatnak kötelező intézkedéseket,
(16)   A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács számára rendszeresen jelentést készít a rendszer hatásairól. A Bizottság e rendelet alkalmazásának időpontja után két évvel, majd azt követően háromévenként felülvizsgálja e rendelet működését és hatékonyságát, valamint a rendszer által helyi szinten kifejtett aktuális hatást a rendelet hatálya alá eső, konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes beszerzésének előmozdítását illetően, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéseket – szükség esetén – megfelelő jogalkotási javaslatok kísérhetik, melyek tartalmazhatnak további kötelező intézkedéseket.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  2014. március 5-i közös közleményükben a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kötelezettséget vállaltak arra, hogy e rendelettel párhuzamosan olyan kísérő intézkedéseket hajtanak végre, amelyek a felelősségteljes beszerzésre irányuló olyan integrált uniós megközelítést eredményeznek, amely amellett, hogy eléri a vállalkozások magas szintű részvételét az e rendeletben előírt uniós rendszerben, biztosítja egy globális, koherens és átfogó megközelítés alkalmazását a konfliktusok által érintett térségekből származó ásványok felelősségteljes beszerzésének előmozdítása érdekében.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  E rendelet létrehozza a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó uniós öntanúsítás rendszerét annak érdekében, hogy korlátozza a fegyveres csoportok és biztonsági erők12 ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany kereskedelméből adódó lehetőségeit. A rendeletet célja, hogy átláthatóságot és bizonyosságot biztosítson a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből beszerzést folytató importőrök, kohók és finomítók ellátási gyakorlatai tekintetében.
(1)  Ez a rendelet létrehozza a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó uniós tanúsítási rendszert annak érdekében, hogy korlátozza a fegyveres csoportok és biztonsági erők12 ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany kereskedelméből adódó lehetőségeit. A rendeletet célja, hogy átláthatóságot és bizonyosságot biztosítson a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből beszerzést folytató importőrök, kohók és finomítók ellátási gyakorlatai tekintetében.
__________________
__________________
12 „fegyveres csoportok és biztonsági erők” Az OECD útmutatása a konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról II. mellékletében meghatározottak szerint értendő: második kiadás, OECD Publishing (OECD (2013). http://dx.doi.org/10.1787/9789264185050-en.
12 „fegyveres csoportok és biztonsági erők” Az OECD útmutatása a konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról II. mellékletében meghatározottak szerint értendő: második kiadás, OECD Publishing (OECD (2013). http://dx.doi.org/10.1787/9789264185050-en.
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
(2)   Ez a rendelet megállapítja a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségeket azokra az uniós importőrökre vonatkozóan, akik saját nyilatkozatuk alapján az I. mellékletben rögzített ónt, tantált, volfrámot és aranyat tartalmazó vagy abból álló ásványokat vagy fémeket behozó felelősségteljes importőrnek kívánnak minősülni.
(2)   Ez a rendelet megállapítja a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségeket az összes olyan uniós importőrre vonatkozóan, akik az e rendelet hatálya alá tartozó ásványokat vagy fémeket szereznek be az OECD útmutatásával összhangban. Az útmutatás célja, hogy az erőszakos konfliktusok és az emberi jogi visszaélések minimálisra csökkentése vagy megelőzése érdekében az OECD kellő gondosságról szóló útmutatásának II. mellékletében meghatározott fegyveres csoportok és biztonsági erők által ezen ásványokkal vagy fémekkel folytatott kereskedelem lehetőségeinek korlátozásával átláthatóságot és nyomon követhetőséget biztosítson az importőrök beszerzési gyakorlataival kapcsolatban, abban az esetben, ha a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből folytatnak beszerzést.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Azon fémeket, amelyekről ésszerűen feltételezhető, hogy újrahasznosítottak, ki kell zárni e rendelet hatálya alól.
Módosítás 76, 97, 117 és 135
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A nem szándékos piaci torzulások elkerülése érdekében a rendelet különbséget tesz az ellátási lánc elején és végén elhelyezkedő vállalkozások szerepe között. A kellő gondosság alkalmazásának igazodnia kell az adott vállalkozás tevékenységeihez és az ellátási láncban elfoglalt helyéhez.
Módosítás 77, 98, 118 és 136
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 c bekezdés (új)
(2c)  A Bizottság az ágazati programokkal együttműködve és az OECD-útmutatóval összhangban további útmutatást nyújthat a vállalkozásokra az ellátási láncban elfoglalt helyük szerint alkalmazandó kötelezettségek vonatkozásában, és annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer a kkv-k helyzetét figyelembe vevő, rugalmas eljárást foglaljon magában.
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 d bekezdés (új)
(2d)  E rendelet értelmében és az OECD-útmutatásnak megfelelően a downstream vállalatok minden ésszerű intézkedést meghoznak az e rendelet hatálya alá tartozó ásványokat és fémeket biztosító ellátási láncaikat érintő kockázatok azonosítására és kezelésére. Ezzel összefüggésben kötelesek tájékoztatást adni a felelősségteljes beszerzés érdekében folytatott, a kellő gondosság elvének megfelelő gyakorlatukról.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – b a pont (új)
ba)  „újrahasznosított fémek”: visszanyert végfelhasználói vagy fogyasztói felhasználás utáni termékek, illetve a termékgyártás során keletkezett selejtből feldolgozott termékek; az „újrahasznosított fémek” magukban foglalják a felesleges, elavult, hibás és selejt fémeket, amelyek alkalmasak a az ón, a tantál, a volfrám és/vagy arany gyártása során való újrahasznosításra; a részben feldolgozott és a feldolgozatlan ásványok, illetve valamely más érc melléktermékei nem minősülnek újrahasznosított fémnek;
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – e pont
e)   „konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek”: fegyveres konfliktus vagy bizonytalan, konfliktus utáni helyzet jellemezte térségek, valamint gyenge vagy nem létező kormányzás és biztonság – például bukott államok, a nemzetközi jogszabályok széles körű és rendszeres megsértése, ezen belül az emberi jogokkal való visszaélés – jellemezte térségek;
e)   „konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek”: széles körű erőszak megjelenésével és a polgári infrastruktúra összeomlásával járó fegyveres konfliktus vagy bizonytalan, konfliktus utáni helyzet jellemezte térségek, valamint gyenge vagy nem létező kormányzás és biztonság – például bukott államok, a nemzetközi jogban lefektetett emberi jogok széles körű és rendszeres megsértése – jellemezte térségek;
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – g pont
g)   „importőr”: bármely természetes vagy jogi személy, aki az e rendelet hatálya alá tartozó ásványokat vagy fémeket jelent be szabad forgalomba bocsátásra a 2913/1992/EGK13 tanácsi rendelet 79. cikke értelmében;
g)   „importőr”: az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki az e rendelet hatálya alá tartozó ásványokat vagy fémeket jelent be saját nevében szabad forgalomba bocsátásra, vagy az a személy, akinek a nevében a bejelentést teszik; e rendelet alkalmazásában az a képviselő, aki egy másik személy nevében és érdekében eljárva tesz bejelentést, illetve az a képviselő, aki saját nevében és egy másik személy nevében jár el, ugyanúgy importőrnek tekintendő;
__________________
13 A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – h pont
h)  „felelősségteljes importőr”: bármely importőr, aki az e rendeletben meghatározott szabályok szerinti öntanúsítás mellett dönt;
törölve
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – i pont
i)  „öntanúsítás”: nyilatkozat, mely szerint az érintett teljesíti az irányítási rendszerekhez, kockázatkezeléshez, harmadik fél által folytatott ellenőrzéshez és nyilvánosságra hozatalhoz kapcsolódó kötelezettségeit az e rendeletben rögzítetteknek megfelelően;
törölve
(Ez a módosítás az egész szövegre vonatkozik, amennyiben azt más módosítások még nem változtatták meg)
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – q a pont (új)
qa)  „ágazati program”: a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos önkéntes eljárások, eszközök és mechanizmusok kombinációja, amelyet az adott ágazati szövetség dolgoz ki és felügyel, beleértve a harmadik felek által végzett megfelelőségértékelést is;
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – q b pont (új)
qb)  „fegyveres csoportok és biztonsági erők”: az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásának II. mellékletében meghatározott csoportok;
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – a pont
a)   eljárást alakítanak ki az esetlegesen konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok és fémek ellátási láncára vonatkozóan, melyet egyértelműen kommunikálnak a beszállítók és a nyilvánosság felé,
a)   eljárást alakítanak ki az esetlegesen konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok és fémek ellátási láncára vonatkozóan, melyet egyértelműen és rendszeresen kommunikálnak a beszállítók és a nyilvánosság felé,
Módosítás 85, 126 és 145
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 a pont (új)
Amennyiben bármely vállalkozás ésszerűen meg tudja állapítani, hogy az érintett termékek kizárólag újrafeldolgozásból vagy hulladékból származnak, úgy az üzleti titokra és a versennyel kapcsolatos megfontolásokra kellő tekintettel:
a)  nyilvánosságra hozza meghatározását; és
b)  kellő részletességgel ismerteti azokat az átvilágító intézkedéseket, amelyet a meghatározás kialakítása során gyakorolt.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 a bekezdés (új)
Az olvasztott vagy finomított fémek behozatalával foglalkozó, tanúsított felelősségteljes importőrök mentesülnek az e rendelet 3. cikk (1a) bekezdése szerinti, független harmadik fél által lefolytatott ellenőrzések alól, feltéve, hogy érdemi bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az ellátási láncukban részt vevő kohók és finomítók megfelelnek e rendelet előírásainak.
.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
7 a cikk (új)
7a. cikk
A felelősségteljes importőrök jegyzéke
(1)  A 15. cikkben említett tagállami jelentésekben rendelkezésre bocsátott információk alapján a Bizottság határozatot fogad el és hoz nyilvánosságra, amely felsorolja az e rendelet hatálya alá tartozó ásványokat és fémeket felhasználó felelősségteljes importőrök megnevezését és címét.
(2)  A Bizottság az Ia. mellékletben meghatározott sablon felhasználásával, valamint a 13. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el a jegyzéket.
(3)  A Bizottság kellő időben aktualizálja és többek között az interneten nyilvánosságra hozza a jegyzékben foglalt információkat. Amennyiben a felelősségteljes importőr nem tesz megfelelő korrekciós intézkedéseket, a Bizottság törli azon importőrök nevét a jegyzékből, amelyeket a tagállamok a 14. cikk (3) bekezdésével összhangban nem ismernek el felelősségteljes importőrként.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
7 b cikk (új)
7b. cikk
A kohókra és finomítókra vonatkozó, kellő gondossággal kapcsolatos kötelezettségek
(1)  Az Unióban székhellyel rendelkező, ásványokat és azok koncentrátumait feldolgozó és importáló kohók és finomítók kötelesek a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc európai rendszerét, vagy a kellő gondosság elvének megfelelő más, a Bizottság által egyenértékűnek elismert rendszert alkalmazni;
(2)  A tagállamok illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy a kohók és finomítók megfelelően alkalmazzák a kellő gondosság elvének megfelelő európai rendszert. E kötelezettségek teljesítésének elmaradása esetén a hatóságok erről értesítik a kohót vagy a finomítót, és felszólítják őket, hogy a kellő gondosság elvének megfelelő európai rendszernek való megfelelés érdekében hozzanak korrekciós intézkedéseket. A kötelezettségek teljesítésének folyamatos elmaradása esetén e rendelet megsértése miatt a tagállamok illetékes hatóságai szankciókat szabnak ki. Amikor a kohó vagy finomító megfelel e rendelet rendelkezéseinek, ezek a szankciók megszűnnek.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)   A 15. cikkben említett tagállami jelentésekben rendelkezésre bocsátott információk alapján a Bizottság határozatot fogad el és hoz nyilvánosságra, mely felsorolja az e rendelet hatálya alá tartozó ásványokat felhasználó felelősségteljes kohók és finomítók megnevezését és címét.
(1)   A 15. cikkben említett tagállami jelentésekben rendelkezésre bocsátott információk alapján a Bizottság határozatot fogad el és hoz nyilvánosságra, mely felsorolja a felelősségteljes kohók és finomítók megnevezését és címét.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság az (1) bekezdésben említett jegyzékben azonosítja azokat a felelősségteljes kohókat és finomítókat, amelyek – legalább részben – konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből folytatnak beszerzést.
(2)  A Bizottság az (1) bekezdésben említett jegyzékben azonosítja azokat a felelősségteljes kohókat és finomítókat, amelyek – legalább részben – konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből folytatnak beszerzést. Ezt a jegyzéket az e rendelet hatálya alá tartozó ásványokra és fémekre vonatkozó, a kellő gondosság meglévő egyenértékű ágazati, kormányzati és egyéb rendszereit figyelembe véve kell összeállítani.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés
(3)   A Bizottság a II. mellékletben szereplő sablon, valamint a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján fogadja el a jegyzéket. A Bizottság konzultációt folytat az OECD Titkárságával.
(3)   A Bizottság a II. mellékletben szereplő sablon felhasználásával, valamint a 13. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el a jegyzéket. A Bizottság konzultációt folytat az OECD Titkárságával.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés
(4)   A Bizottság kellő időben aktualizálja a jegyzékben foglalt információkat. A Bizottság törli azon kohók és finomítók nevét a jegyzékből, amelyeket a tagállamok a 14. cikk (3) bekezdésével összhangban nem ismernek el felelősségteljes importőrként, illetve azon kohók és finomítók nevét, amelyek olyan importőr ellátási láncában szerepelnek, amelyet a tagállamok nem ismernek el felelősségteljes importőrként.
(4)   A Bizottság kellő időben aktualizálja, és többek között az interneten nyilvánosságra hozza a jegyzékben foglalt információkat. A Bizottság törli azon kohók és finomítók nevét a jegyzékből, amelyeket a tagállamok a 14. cikk (3) bekezdésével összhangban nem ismernek el felelősségteljes importőrként, illetve azon kohók és finomítók nevét, amelyek olyan importőr ellátási láncában szerepelnek, amelyet a tagállamok nem ismernek el felelősségteljes importőrként.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)   A Bizottság határozatot hoz az illetékes hatóságok jegyzékének a III. mellékletben található sablon, valamint a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján történő – többek között internetes – nyilvánosságra hozataláról. A Bizottság a jegyzéket rendszeresen aktualizálja.
(2)   A Bizottság a III. mellékletben található sablon felhasználásával, valamint a 13. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás alapján fogadja el a jegyzéket. A Bizottság a jegyzéket rendszeresen aktualizálja.
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az illetékes tagállami hatóságok megfelelő utólagos ellenőrzéseket folytatnak annak biztosítása érdekében, hogy a rendelet hatálya alá tartozó ásványokat vagy fémeket behozó öntanúsító felelősségteljes importőrök megfeleljenek az e rendelet 4., 5., 6. és 7. cikke szerinti kötelezettségeiknek.
(1)   Az illetékes tagállami hatóságok megfelelő utólagos ellenőrzéseket folytatnak annak biztosítása érdekében, hogy a rendelet hatálya alá tartozó ásványokat vagy fémeket behozó importőrök megfeleljenek az e rendelet 4., 5., 6. és 7. cikke szerinti kötelezettségeiknek.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket kockázatalapú megközelítés alapján végzik. Ezenkívül ellenőrzésekre akkor is sor kerülhet, ha az illetékes hatóság releváns információ birtokába jut – beleértve a harmadik felek által felvetett, indokolással alátámasztott aggályokat is – a felelősségteljes importőrök e rendeletnek való megfelelésére vonatkozóan.
(2)   Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket kockázatalapú megközelítés alapján végzik. Ezenkívül ellenőrzésekre akkor is sor kerül, ha az illetékes hatóság releváns információ birtokába jut – beleértve a harmadik felek által felvetett, indokolással alátámasztott aggályokat is – a felelősségteljes importőrök e rendeletnek való megfelelésére vonatkozóan.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
12 a cikk (új)
12a. cikk
A gazdasági szereplők, különösen a kkv-k körében az egyértelmű és biztos helyzet, valamint az egységesség megteremtése érdekében a Bizottság az Európai Külügyi Szolgálattal és az OECD-vel konzultálva nem kötelező erejű iránymutatásokat állít össze egy kézikönyv formájában a vállalatok számára, amely tisztázza, hogy miként alkalmazhatók a legmegfelelőbben a kritériumok az esetlegesen e rendelet hatálya alá tartozó térségekre. A kézikönyv a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek e rendelet 2. cikkének e) pontjában foglalt fogalommeghatározásán alapul, és figyelembe veszi az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatását ezen a területen.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják abban az esetben, ha a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök így határoz, vagy a bizottsági tagok többsége ezt kéri.
törölve
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
15 a cikk (új)
15a. cikk
Kísérő intézkedések
(1)  A Bizottság az átmeneti időszak során kísérő intézkedéseket meghatározó jogalkotási javaslatot nyújt be a rendelet hatékonyságának fokozása érdekében az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett „A konfliktusok által érintett és magas kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes beszerzése. Az integrált uniós megközelítés kialakítása felé” című közös közleménnyel (JOIN(2014)0008) összhangban.
A felelősségteljes beszerzésről szóló integrált uniós megközelítést biztosító kísérő intézkedések:
a)  a beszerzéseiket felelősségteljesen végző vállalkozások támogatása ösztönzők révén, technikai és más segítség nyújtásával és a vállalkozásoknak szóló iránymutatással, figyelembe véve a kis- és középvállalkozások helyzetét annak érdekében, hogy megkönnyítsék az e rendelet követelményeinek való megfelelést;
b)  a harmadik országokkal és más szereplőkkel folytatott folyamatos politikai párbeszéd, többek között a nemzeti és regionális tanúsító rendszerek harmonizációjának lehetséges bevezetése, valamint a köz- és magánszféra kezdeményezéseivel folytatott együttműködés;
c)  a harmadik országokkal zajló folyamatos, célzott fejlesztési együttműködés, különösen a konfliktusban nem érintett ásványok értékesítéséhez nyújtott támogatás folytatása, és a helyi vállalkozások képességeinek megerősítése annak érdekében, hogy meg tudjanak felelni ennek a rendeletnek;
d)  szoros együttműködés a tagállamokkal a fogyasztók, beruházók és vásárlók tájékoztatása területén kiegészítő kezdeményezések, a vállalkozások felelősségteljes magatartását elősegítő egyéb ösztönzők, valamint a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a meghatározottaknak megfelelően teljesítési záradékok nemzeti hatóságok által aláírt szállítási szerződésekbe történő bevezetése érdekében.
(2)  A Bizottság éves teljesítményjelentést nyújt be az (1) bekezdés alapján végrehajtott kísérő intézkedésekről, valamint hatásukról és eredményességükről.
___________________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.)
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 a bekezdés (új)
Ez a rendelet …-tól/-től* alkalmazandó.
___________________________
* E rendelet hatálybalépése után két évvel.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – C a oszlop (új)
„Ca” oszlop: ásvány típusa

(1) Az ügyet a 61. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra (A8-0141/2015).


Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás: a világítási és kijelzővilágítási alkalmazásokban használt kadmium mentesítése
PDF 356kWORD 85k
Az Európai Parlament 2015. május 20-i állásfoglalása a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a világítási és kijelzővilágítási alkalmazásokban használt kadmium mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2015. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvről (C(2015)00383 – 2015/2542(DEA))
P8_TA(2015)0205B8-0464/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a (C(2015)00383) felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2011. június 8-i 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre, és különösen annak 4. cikkére, 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 22. cikkére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 2011/65/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdése korlátozza a kadmium felhasználását elektromos és elektronikus berendezésekben (lásd a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv II. mellékletben felsoroltakat);

B.  mivel a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv III. melléklete kivételeket biztosít a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt korlátozások alól;

C.  mivel a III. melléklet 39. pontja mentességeket sorol fel „A szilárdtest-világítási vagy -kijelző rendszerekben használt színátalakító LED-ekben lévő kadmium (a fénykibocsátó terület egy négyzetmilliméterére eső kadmiummennyiség < 10 μg)” vonatkozásában, amely 2014. július 1-én lejárt;

D.  mivel az 5. cikk biztosítja a tudományos és műszaki fejlődéshez történő alkalmazkodást a III. melléklet tekintetében a mentességek jegyzékbe vételéhez, illetőleg törléséhez;

E.  mivel a Bizottság jelezte, hogy 2012 decemberében kérelem érkezett a 39. számú mentesség megújítására vonatkozóan, továbbá 2013 májusában ehhez kapcsolódóan egy szűkebb, pontosabban meghatározott mentességre irányuló kérelem érkezett a kvantumpontokban lévő kadmiumra vonatkozóan;

F.  mivel a 5. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében a mentességet fel kell venni a III. mellékletbe, ha az ilyen felvétel nem gyengíti az 1907/2006/EK rendelet által a környezet és az egészség tekintetében biztosított védelmet, és ha az alábbi feltételek bármelyike teljesül: kivonásuk vagy helyettesítésük a tervezés módosításával vagy olyan anyagok vagy alkatrészek használatával, amelyekhez nem szükségesek a II. mellékletben felsorolt anyagok, műszakilag vagy tudományosan nem kivitelezhető; nincs biztosítva a helyettesítő anyagok megbízhatósága; vagy a helyettesítés által okozott összes káros környezeti, egészségügyi és fogyasztóbiztonsági hatások várhatóan meghaladják az így elért összes környezeti, egészségügyi és fogyasztóbiztonsági előnyt;

G.  mivel a felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv 2017. június 30-ig kiterjeszti a 39. számú mentességet, és új 39. a) számon vezeti azt be, bevezetve a 39. b) egyedi mentességet a kijelzővilágítási alkalmazásokban használt hullámhossz-átalakító („downshifting”) félvezető-nanokristály kvantumpontokban lévő kadmiumra (a kijelzőfelület egy négyzetmilliméterére eső kadmiummennyiség < 0,2 μg), 2018. június 30-i lejárttal;

H.  mivel a 39. kivétel kiterjesztése és az új 39. b) kivétel szintén a kvantumpontokban lévő kadmiumra vonatkozik, még akkor is, ha kvantumpontokra vonatkozó külön hivatkozást csak a 39. b) kivétel tartalmaz;

I.  mivel a 39. számú mentesség meghosszabbítása a kvantumpontokban lévő kadmiumra vonatkozó két különböző kérelemre vonatkozik: az egyik a szilárdtest-világítás alkalmazását (a továbbiakban: „világítás”), a másik pedig a kijelző rendszereket érinti;

J.  mivel a 39. b) számú új mentesség csak a kijelzőket érinti;

K.  mivel a Bizottság kifejezetten kimondja, hogy a kvantumpontos (kadmiumot tartalmazó és kadmiummentes) LED-ek világítási célra még nem állnak rendelkezésre, és elismeri, hogy emiatt a pozitív környezeti hatásait nem lehetett igazolni; mivel a Bizottság mégis kiterjesztette 2017. június 30-ig a kadmium kvantumpont alapú világítási alkalmazásokra vonatkozó általános mentességet annak érdekében, hogy a világítástechnikai ágazatnak lehetősége legyen konkrét mentességi kérelmet benyújtani, mivel az ilyen alkalmazások már a gyártást megelőző szakaszban vannak;

L.  mivel a kérelmeket a Bizottság nevében értékelő független szakértők megállapították, hogy a rendelkezésre bocsátott információkból nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a világításra vonatkozó mentesség indokolt lenne, és ezért azt kifejezetten nem javasolták(2);

M.  mivel a Bizottság által 2015. május 12-én közzétett informális tájékoztatás nem változtatja meg a helyzetet, mivel nincs bizonyíték arra, hogy e termékek rendelkezésre állnak az európai piacon, és nem teszi közzé tulajdonságaik értékelését az 5. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek vonatkozásában;

N.  mivel a megfelelő termékek rendelkezésre állásának hiányában a kérelem benyújtója nem tudta bizonyítani azt, hogy az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek teljesülnek a kadmium kvantumpontok világításban történő alkalmazása tekintetében; mivel ezért nem indokolt a mentesség meghosszabbítása a világítás esetében;

O.  mivel ez a mentesség a jövőben fontos lehet, azonban azt csak megfelelő értékelés alapján lehet megadni, amelyre eddig még nem került sor;

P.  mivel a Bizottság a felhatalmazáson alapuló irányelvében ezenkívül a kvantumpontokban lévő kadmiumra vonatkozó új, konkrét mentességet biztosított, azzal érvelve, hogy azt kijelzők esetében már használják, hogy ez összességében pozitív hatással jár alacsony energiafogyasztásuk miatt, és hogy a kadmiummentes kvantumpontok műszakilag még nem kivitelezhetők;

Q.  mivel a kérelmeket a Bizottság nevében értékelő független szakértők 2014 áprilisában azt javasolták, hogy biztosítsanak egyedi mentességet a kijelzőkben lévő kvantumpontokban lévő kadmiumra, egy a kérelemben foglaltaknál rövidebb időtartamra (2017. június 30-ig, azaz a Bizottság által elfogadottnál egy évvel rövidebb időtartamra), figyelembe véve, hogy a kadmium mennyiségének csökkentését eredményező alkalmazások, valamint a kadmiummentes helyettesítő termékek kutatása a végső szakaszában tart; mivel más szóval az ajánlás azon alapult, hogy akkoriban még nem alkalmaztak a kijelzőkben kadmiummentes kvantumpontokat;

R.  mivel azonban azóta jelentős piaci fejlődés zajlott le; mivel 2015-ben a világ egyik vezető televíziógyártója egy teljes új televízió termékmodellt dobott piacra az EU-ban, amely kadmium felhasználása nélküli kvantumpontokon alapul, és több tagállamban (Németország, Egyesült Királyság, Belgium) rendelkezésre áll a főbb kiskereskedelmi egységekben;

S.  mivel másrészt tűnik úgy, hogy már nincsenek az uniós piacon kadmium kvantumpontokat alkalmazó televíziókészülékek, és mivel nehéz olyan kiskereskedőt találni, amely árusítja az egyetlen olyan notebookot, amelynek kijelzője kadmium kvantumpontos technológián alapul;

T.  mivel arra lehet számítani, hogy a kadmiummentes kvantumpontok energiatakarékossági tulajdonságai hasonlóak a kadmium kvantumpontokéhoz; mivel az ökocímkézési információ alapján az azonos méretű televíziókat összevetve a kadmiummentes kvantumpontokat alkalmazó kijelzők alacsonyabb energiafelhasználást mutattak a kadmium kvantumpontos modellekhez képest; mivel az ágazat képviselői szerint, a színteljesítmény vonatkozó szabványok szerinti tesztelése azt mutatta, hogy a kadmiummentes kvantumpontokat használó kijelzők egyformák vagy jobbak;

U.  mivel az új egyedi kivétel biztosításakor a Bizottság legfőbb indoka az volt, hogy „a kadmiummentes kvantumpontok használata műszakilag még nem kivitelezhető”;

V.  mivel ez az indokolás teljességgel pontatlan, hiszen a kadmiumot nem tartalmazó kvantumpontok használata nem csak, hogy műszakilag lehetséges, de az e technológián alapuló televíziók széles körben elérhetővé váltak az uniós piacon, és jól ismert kiskereskedelmi egységekben kaphatók;

W.  mivel a Bizottság által 2015. május 12-én közzétett informális információk nem változtatnak a fenti helyzeten; mivel a Bizottság által felsorolt kadmium kvantumpontos kijelzőkkel ellátott termékek jelenleg vagy nem állnak rendelkezésre (TCL 55" tv), vagy csak az Egyesült Államokban elérhetők (ASUS notebook, Sony televíziók), vagy csak a jövőben bevezetendő termékeket érintenek, (Konka, Philips, AOC);

X.  mivel sem a jelenlegi 39. mentesség, sem pedig az új, 39. b) mentesség meghosszabbítása nem felel meg az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek, és ezért indokolatlanok; mivel a viszonylag rövid lejárati idő nem igazolja a 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek be nem tartását;

Y.  mivel a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv 5. cikkének (5) bekezdése szerint az érvényben lévő 39. mentesség mindenképpen érvényben marad mindaddig, amíg a megújítási kérelemről szóló határozatot a Bizottság meg nem hozza;

Z.  mivel a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv 5. cikkének (6) bekezdése szerint abban az esetben, ha a mentesség megújítására vonatkozó kérelem elutasításra vagy a mentesség visszavonásra kerül, a mentesség hatályát veszti, legkorábban 12 hónappal és legkésőbb 18 hónappal a határozat elfogadásának időpontját követően;

AA.  mivel a felhatalmazáson alapuló irányelv elutasítása tehát nem tiltja meg a kadmiumot tartalmazó kvantumpontok alkalmazását, hanem csak újbóli értékelését von maga után; mivel tehát nincsenek piaci torzulások, hiszen a jelenlegi mentesség visszavonásig érvényes marad, ezt követő további türelmi idő biztosítása mellett;

AB.  mivel jelentős új fejlemények következtek be a kadmium felhasználása nélküli kvantumpont-technológiát alkalmazó kereskedelmi termékek rendelkezésre állása terén, ami új értékelést tesz szükségessé;

1.  kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvvel szemben,

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, és értesítse arról, hogy a felhatalmazáson alapuló irányelv nem léphet hatályba;

3.  úgy véli, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv nem felel meg a 2011/65/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, sem a 2011/65/EU irányelv III. melléklete 39. pontjának a) alpontjába, sem pedig a 39. pontjának b) alpontjába beillesztendő mentesség vonatkozásában;

4.  úgy véli továbbá, hogy a 39. pont b) alpontja szerinti mentességre adott indoklás elavult helyzeten alapul a kadmiumot tartalmazó kvantumpontok helyettesítésének megvalósíthatósága tekintetében; ezért kéri a 2011/65/EU irányelv III. melléklete 39. pontja szerinti jelenlegi mentesség gyors újraértékelését az említett irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelően, annak visszavonása céljából;

5.  felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be új, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely figyelembe veszi a Parlament álláspontját;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 174., 2011.7.1, 88. o.
(2) Öko-Institut, Fraunhofer, Eunomia (2014): Technikai segítségnyújtás a Bizottság részére az elektromos és elektronikus berendezésekben használt anyagokra vonatkozó korlátozások alóli mentességekhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági és költség-haszon elemzésről (89. oldal); - http://rohs.exemptions.oeko.info/fileadmin/user_upload/RoHS_IX/20140422_RoHS2_Evaluation_Ex_Requests_2013-1-5_final.pdf


Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás: a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol behozatalára vonatkozó engedély
PDF 248kWORD 63k
Az Európai Parlament 2015. május 20-i állásfoglalása a 376/2008/EK rendeletnek a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol behozatalára vonatkozó engedélybemutatási kötelezettség tekintetében történő módosításáról, valamint a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol piacával kapcsolatos egyedi intézkedések megállapításáról szóló 670/2003/EK tanácsi rendelet egyes részletes alkalmazási szabályainak bevezetéséről szóló 2336/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. február 20-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről (C(2015)00861 – 2015/2580(DEA))
P8_TA(2015)0206B8-0440/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2015)00861),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen 177. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, 223. cikkének (2) bekezdésére, valamint 227. cikke (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (3) bekezdése,

A.  mivel a mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal kapcsolatos adatok nyomon követése biztosítja mind az átláthatóságot, mind a még mindig instabil, különösen a harmadik országokból származó behozatal miatt erős versennyel megküzdeni kényszerülő piac fejlődésével kapcsolatos ismereteket;

B.  mivel ez az információ rendkívül hasznos a nemzetközi megállapodásokról folytatott tárgyalások és a dömpingellenes vizsgálatok során is;

C.  mivel az Eurostat nem bocsát rendelkezésre ilyen pontos információt, ami azt jelenti, hogy a piaci szereplők, a tagállamok és az uniós intézmények számára nincs más lehetőség a piaci helyzetről való teljes körű tájékozódásra;

1.  kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, és értesítse arról, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem léphet hatályba;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.


Szülési szabadság
PDF 168kWORD 73k
Az Európai Parlament 2015. május 20-i állásfoglalása a szülési szabadságról (2015/2655(RSP))
P8_TA(2015)0207B8-0453/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. és 294. cikkére,

–  tekintettel a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelvre(1) (a szülési szabadságról szóló irányelv),

–  tekintettel a szülési szabadságról szóló irányelvet módosító európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2008)0637),

–  tekintettel a szülési szabadságról szóló irányelvet módosító 2011/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása vonatkozásában 2010. október 20-án első olvasatban elfogadott álláspontjára(2),

–  tekintettel a Parlamentnek a kérdéssel kapcsolatban több alkalommal tett nyilatkozataira, többek között „A nők és férfiak közötti egyenlőség terén elért haladás az EU-ban 2013-ban” című, 2015. március 10-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásra(4), és az ugyanerről szóló, soron következő megállapodásra,

–  tekintettel a szülési szabadságról a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-000049/2015 – B8‑0119/2015 és O-000050/2015 – B8‑0120/2015),

–  tekintettel az Európai Bíróság 2015. április 14-i, többek között a Bizottság javaslat visszavonásához való jogáról szóló ítéletére (C-409/13. számú ügy),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmód elve feltételezi, hogy nem áll fenn semmiféle közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés, különösen az anyaság, az apaság és a családi kötelezettségek vállalása alapján;

B.  mivel az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést zászlajára tűző „Európa 2020” stratégia ambiciózus célokat tartalmaz, például 75%-os foglalkoztatási arányt és a szegénységtől és társadalmi kirekesztéstől sújtott vagy fenyegetett emberek számának legalább 20 millióval történő csökkentését;

C.  mivel több nő él szegénységben és kirekesztésben, mint férfi, különösen ami az idős nőket – akiknek a nyugdíja a férfiakénál átlagosan 39%-kal alacsonyabb – és az egyedülálló anyákat illeti; mivel a nők a férfiaknál gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben vagy ideiglenes vagy határozott időre szóló munkaszerződéssel, és mivel a nők szegénysége nagyrészt foglalkoztatásuk bizonytalanságából fakad;

D.  mivel az Európai Unióban csökken a születési arány, amit tovább súlyosbít a válság, mivel a munkanélküliség, a kiszámíthatatlan és bizonytalan jövő és gazdasági helyzet következtében a párok, és különösen a fiatalabb nők, elodázzák a gyermekvállalást, ami tovább fokozza a népesség elöregedését az Európai Unióban;

E.  mivel a nők a férfiaknál hetente háromszor több időt töltenek háztartási munkával (ideértve a gyermekek, idős emberek és fogyatékkal élő emberek gondozását, valamint a konkrét háztartási munkákat); mivel a női munkanélküliség aránya alulbecsült, tekintettel arra, hogy sok nőt nem tartanak nyilván munkanélküliként, különösen azokat nem, akik kizárólag háztartási feladatokkal és gyermekgondozással foglalkoznak;

F.  mivel a nemek közötti egyenlőség megteremtése érdekében alapvető fontosságú a családi és az otthoni feladatok nők és férfiak közötti megosztása; mivel a tagállamok negyedében nem létezik apasági szabadság;

G.  mivel a Tanács továbbra sem adott hivatalos választ a szülési szabadságról szóló irányelvet módosító európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat vonatkozásában 2010. október 20-án első olvasatban elfogadott parlamenti álláspontra;

1.  sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács blokkolja a szülési szabadságról szóló irányelvet; sürgeti a tagállamokat, hogy újból kezdjék el a tárgyalásokat;

2.  sajnálatát fejezi ki a Tanács mulasztó magatartása következtében fennálló intézményközi bizonytalanság miatt, mivel a Parlament lezárta az első olvasatot, miközben a Tanácson belüli tárgyalások megakadtak, és ez az egész jogalkotási eljárást veszélyezteti;

3.  ismét hangsúlyozza szándékát a patthelyzet feloldására, és felszólítja a Bizottságot „tisztességes közvetítő” szerepének betöltésére, valamint arra, hogy kezdjen konstruktív megbeszéléseket a társjogalkotókkal a Parlament és a Tanács álláspontjának összeegyeztetése érdekében, megfelelően figyelembe véve az intézmények közötti egyensúlyt és a Szerződések alapján számára kijelölt szerepet;

4.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság a REFIT program keretében esetlegesen visszavonja az irányelv javasolt felülvizsgálatát, és amennyiben valóban így lesz, kéri egy olyan jogalkotási kezdeményezés elindítását a Tanács luxemburgi elnöksége alatt, amelynek célja azonnali alternatívaként a 92/85/EGK tanácsi irányelv felülvizsgálata a várandós vagy gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók egészségének és biztonságának javítása érdekében, ezáltal kezelve a demográfiai kihívásokat és egyúttal csökkentve a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenséget;

5.  tudomásul veszi az Európai Bíróság 2015. április 14-i, többek között a Bizottság javaslat visszavonásához való jogáról szóló ítéletét (C-409/13. számú ügy), amely megerősíti a Bizottság által teljesítendő konkrét feltételeket, amelyek szerint többek között tájékoztatnia kell a Parlamentet és a Tanácsot a visszavonás indokairól, és tiszteletben kell tartania a hatáskör-átruházás, az intézményi egyensúly és a jóhiszemű együttműködés EUSZ-ben foglalt elvét;

6.  megismétli, hogy készen áll a legalább 10 fizetett szabadnapot biztosító apasági szabadságot létrehozó külön irányelv kidolgozására, továbbá ösztönzi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a férfiak, különösen az apák élhessenek a munka és a magánélet közötti egyensúlyhoz fűződő jogukkal;

7.  várakozással tekint a szülői szabadságról szóló 2010/18/EU tanácsi irányelv végső értékelése elé, és a rendelkezésre álló időközi vizsgálatokra való tekintettel felszólít az irányelv felülvizsgálatára, mivel nem éri el azt a célját, hogy összeegyeztesse a magán- és a szakmai életet a munka és a magánélet közötti egyensúly elérése érdekében, amely mindkét szülőt megilleti, és különösen a nőket, akiket kedvezőtlenül érint a nemek között a fizetések, a nyugdíjak és a szegénység tekintetében fennálló szakadék;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 348., 1992.11.28., 1. o.
(2) HL L 70 E., 2012.3.8., 163. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0050.
(4) HL L 321., 2003.12.31., 1. o.


A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény
PDF 279kWORD 94k
Az Európai Parlament 2015. május 20-i állásfoglalása A fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság által az Európai Unió bevezető jelentéséhez kapcsolódóan elfogadott témajegyzékről (2015/2684(RSP))
P8_TA(2015)0208B8-0460/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre (UN CRPD), és annak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló 2009. november 26-i 2010/48/EK tanácsi határozat szerinti 2011. január 21-i hatálybalépésére az Unióban(1),

–  tekintettel a Tanács, a tagállamok és a Bizottság között létrejött magatartási kódexre a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Unió általi végrehajtására és az Európai Uniónak az ezen egyezmény tekintetében való képviseletére vonatkozó belső szabályok megállapításáról(2),

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre, és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az Európai Bizottság „Jelentés a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) uniós végrehajtásáról” című belső munkadokumentumára (SWD(2014)0182),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság által elfogadott, az Európai Unió bevezető jelentéséhez kapcsolódóan elfogadott témajegyzékről(3),

–  tekintettel az „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt” című, 2010. november 15-i bizottsági közleményre (COM(2010)0636),,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek mobilitásáról és beilleszkedéséről, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló 2011. október 25-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az európai ombudsman 2013-as éves jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2., 9., 10., 19. és 168. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartája 3., 15., 21., 23. és 26. cikkére,

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a fogyatékossággal élők jogai egyenlők a fogyatékosság nélkül élő állampolgárok jogaival, méltóságuk elidegeníthetetlen, és egyenlő bánásmódra, önálló életre és a társadalomban való teljes értékű részvételre jogosultak,

B.  mivel az Európai Unióban a becslések szerint 80 millió fogyatékossággal élő személy él;

C.  mivel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének rendelkezésére álló bizonyíték konzisztens módon alátámasztja, hogy a fogyatékossággal élőket hátrányos megkülönböztetés éri, és akadályokkal szembesülnek, mikor jogaikat másokkal azonos alapon gyakorolni kívánják;

D.  mivel a fogyatékossággal élők társadalmunk egyik legkiszolgáltatottabb csoportját alkotják, és munkaerő-piaci integrációjuk a szociálpolitika és munkaerő-piaci politika legnagyobb kihívásai közé tartozik;

E.  mivel a fogyatékossággal élők teljes integrációja és egyenlő jogú társadalmi részvétele csak a fogyatékosságnak az uniós szakpolitikák kialakítása, végrehajtása és ellenőrzése minden szintjén alkalmazott emberi jogi alapú megközelítése révén érhető el, beleértve az intézményközi szintet, és mivel a Bizottságnak erre kellő figyelmet kell fordítania jövőbeni javaslatai során;

F.  mivel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint a 28 tagállam közül 21 még mindig korlátozza a jogképesség teljes körű gyakorlását;

G.  mivel a Bizottság 2008-ban megkülönböztetés tilalmáról szóló irányelvre tett javaslatot, amelynek elfogadása elé azonban a Tanács továbbra is akadályt gördít;

H.  mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben foglalt alapelvek jóval túlmutatnak a hátrányos megkülönböztetés problémáján, az emberi jogok teljes körű megvalósítására törekedve minden fogyatékossággal élő személy számára egy befogadó társadalomban, céljuk továbbá a szükséges védelem és támogatás biztosítása a családok számára, hogy hozzájárulhassanak ahhoz, hogy a fogyatékossággal élők teljes körűen és másokkal egyenlő mértékben élhessenek jogaikkal;

I.  mivel az Európai Unió hivatalosan ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, és azt mind a 28 uniós tagállam aláírta, 25 pedig ratifikálta is;

J.  mivel a Parlament Petíciós Bizottságához minden évben érkeznek petíciók a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetésről a munkahelyhez jutás, az önfoglalkoztatás, a közszolgáltatások és az oktatás igénybe vétele során;

K.  mivel a fogyatékossággal élők nem alkotnak homogén csoportot, és mivel az érdekükben kialakított szakpolitikáknak és fellépésnek számolni kell a fennálló különbségekkel, és azzal, hogy bizonyos csoportok, köztük a nők, a gyermekek, és az intenzívebb ápolásra szorulók további nehézségekkel és a hátrányos megkülönböztetés sokféle válfajával kénytelenek szembenézni;

L.  mivel a Parlamentnek számolnia kell azzal a ténnyel, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény rendelkezései minimumkövetelmények, amelyek megengedik, hogy az európai intézmények további rendelkezéseket hozzanak a fogyatékossággal élők védelmében és a hátrányos megkülönböztetés ellen;

M.  mivel a munkához való hozzáférés, a munkahelyi megkülönböztetésmentességgel együtt az önálló és független élet alapvető feltétele; mivel a jelenlegi programok, uniós szintű kezdeményezések és stratégiák ellenére a 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 70%, míg a fogyatékossággal élők foglalkoztatási aránya 50%-nál kevesebb; mivel a fogyatékosság nélkül élő nők foglalkoztatási aránya 65%, a fogyatékossággal élő nőké pedig 44%;

N.  mivel a fizetett munkahely alapvető fontosságú ahhoz, hogy a fogyatékossággal élők független életet élhessenek, és mivel a tagállamoknak ezért a fogyatékossággal élők foglalkoztatáshoz való szélesebb körű hozzáférés biztosítására kell törekedniük, hogy fogyatékossággal élők is hozzájárulhassanak a társadalom életéhez, amelyben élnek, a tagállamoknak továbbá ennek előfeltételeként inkluzív oktatást kell nyújtaniuk minden fogyatékossággal élő gyermek számára, beleértve a tanulási nehézségekkel küzdőket, annak érdekében, hogy az általános iskolában megfelelő alapot kapjanak ahhoz, hogy később tanulási képességüknek megfelelő iskoláztatásban részesülhessenek, ezzel esélyt adva számukra egy szilárd tudásbeli háttér megszerzéséhez, amellyel elindíthatják karrierjüket, vagy jó állásra tehetnek szert, amely később lehetővé teszi számukra a független életet

O.  mivel a fogyatékosság olyan folyamatosan változó fogalom, amely a károsodással élő személyek és azon hozzáállásbeli és környezeti akadályok közötti kölcsönhatás eredménye, amelyek hátráltatják az említett személyeknek a társadalomban másokkal egyenlő, teljes értékű és tényleges, azonos méltóságon alapuló részvételét,

P.  mivel különösen a közös rendelkezésekről szóló rendelet 7. cikke alapján az Európai Strukturális és Beruházási Alap által finanszírozott programok előkészítése és végrehajtása során gondoskodni kell arról, hogy a helyszín akadálymentesítve legyen a fogyatékossággal élők számára, és mivel ugyanezekre a szempontokra kell tekintettel lenni egyéb uniós alapok előkészítése és végrehajtása során is;

Q.  mivel egyes tagállamokban a demográfiai és társadalmi változások miatt növekvő igény mutatkozik a szociális szolgáltatások iránt, miközben nő a munkanélküliségi ráta, a szegénység és a szociális kirekesztettség, és ennek részeként jelentkezik a fogyatékossággal élők számára nyújtott minőségi szolgáltatások hiánya, amely miatt a fogyatékossággal élők nehezen tudják megteremteni a független, inkluzív, másokéval egyenértékű életet;

R.  mivel a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos jelenlegi uniós jogszabályokat hatékonyabban kell végrehajtani és érvényesíteni az akadálymentesítés kiterjesztése érdekében Unió összes fogyatékossággal élő polgára számára;

S.  mivel a Parlament a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtását segítő, védő és ellenőrző keretrendszer része, összhangban az egyezmény 33. cikke (2) bekezdésével;

T.  mivel számos civil szervezet szolgáltatott információt a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság számára a témajegyzékkel kapcsolatban;

U.  mivel a Bizottság mint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 33. cikke (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó pont felhatalmazást kapott, hogy megválaszolja a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság által elfogadott témajegyzéket;

V.  mivel a Parlament az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott szerve, amely az európai polgárokat képviseli, és ezért teljes mértékben megfelel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 33. cikkében szereplő párizsi elveknek;

1.  biztosítja a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottságot, hogy az Európai Parlament választ fog adni a közvetlenül hozzá intézett kérdésekre, egyúttal sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Parlament véleményét a bizottsághoz intézett saját válasza megfogalmazása során;

2.  sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság és a Tanács a Parlament részvétele nélkül fogadta el a magatartási kódexet, amelynek eredményeképp a Parlament korlátozott hatáskörrel bír a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény nyomon követése során;

3.  kéri a Bizottságot, hogy folytasson hivatalos konzultációt az összes érintett intézménnyel és ügynökséggel a témajegyzékre adandó válaszáról, beleértve a Parlamentet, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, a Régiók Bizottságát, az ombudsmant és az EU Alapjogi Ügynökségét;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy kérje fel az uniós keretrendszert a konstruktív párbeszédben való hivatalos részvételre;

5.  kiemeli, hogy a megkülönböztetés tilalmáról szóló uniós irányelvre tett javaslat védelmet kíván nyújtani a fogyatékossággal élő személyek számára a diszkriminációval szemben a szociális védelem, az egészségügy és a (re)habilitáció, az oktatás és a termékekhez és szolgáltatásokhoz – pl. lakhatás, közlekedés és biztosítás – való hozzáférés és azok kínálata terén; elítéli, hogy a Tanácsban nem történt előrelépés a fenti javaslattal kapcsolatban, és sürgeti a tagállamokat, hogy késlekedés nélkül tegyenek erőfeszítéseket egy közös álláspont kialakítása érdekében;

6.  megjegyzi, hogy a megfelelő politikák kialakításának egyik akadálya a fogyatékossággal élők egyes csoportjaira vonatkozó lebontott adatok és statisztikák hiánya; ezért kéri a Bizottságot kor és nem szerint lebontott adatok gyűjtésére és terjesztésére a fogyatékosságról, az Unió-szerte fogyatékossággal élő személyek helyzetének felmérése érdekében a mindennapi élet releváns területein, nem csak a foglalkoztatás területén;

7.  megjegyzi, hogy számos civil szervezet szolgáltatott információt a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság számára a témajegyzékkel kapcsolatban; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa a strukturált párbeszéd kidolgozását, és a felülvizsgálati eljárás részeként konzultáljon és működjön együtt a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel, többek között a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság témajegyzékének megválaszolása, valamint a területre vonatkozó uniós politikák kidolgozása, végrehajtása és felügyelete során;

8.  kéri azokat a tagállamokat, amelyek még nem ratifikálták a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, hogy késlekedés nélkül tegyék ezt meg;

9.  kéri a Bizottságot az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagra irányuló ambiciózus javaslat kidolgozására, a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékű bevonásával a jogalkotási ciklus minden szakaszában, és hangsúlyozza, hogy ennek a javaslatnak számos szakpolitikai területet kell magában foglalnia a javak és szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása érdekében minden uniós polgár számára, elősegítve a fogyatékossággal élő személyek független életvitelét és teljes integrációját, valamint hatékony és független nyomon követési és végrehajtó mechanizmus kialakítása révén;

10.  kéri a tagállamokat, hogy ültessék át nemzeti jogukba a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 12. cikkéből eredő kötelezettségeket, konkrétan a fogyatékossággal élő személyek választójogára és a választásokon való induláshoz való jogára vonatkozó bármely korlátozás feloldása révén;

11.  sürgeti a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel a közszektorbeli szervezetek honlapjainak akadálymentesítéséről szóló irányelvjavaslat kidolgozását, tekintettel egy közös álláspont elérésére, valamint a továbblépésre a jogszabály elfogadása felé, ezzel növelve a dokumentumok, videók és weboldalak hozzáférhetőségét, rendelkezésre bocsátva a kommunikáció alternatív módjait és eszközeit;

12.  ajánlja uniós források elkülönítését a hozzáférhetőség és az e-hozzáférhetőség előmozdítására a fogyatékossággal élő személyek számára, az intézményes ápolástól a közösségi alapú ápolás felé való átmenet elősegítésére, és minőségi szociális és egészségügyi szolgáltatások kialakítására, valamint a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek kapacitásépítésébe való beruházásra;

13.  kiemeli az Európai Uniónak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény felülvizsgálata részét képező bevezető jelentésével kapcsolatos témajegyzéket illető válaszait és lépéseit:

   a) felállított egy bizottságközi koordinációs munkacsoportot, amelybe az érintett bizottságok mindegyike delegál tagokat, és amely figyelemfelhívó eseményeket szervezett az alkalmazottak és a képviselők számára, beleértve a jelnyelv-tanfolyamok szervezését a szakmai képzés részeként;
   b) 2011. július 5-i állásfoglalásában(6) és 2011. november 17-i nyilatkozatában(7) – amely mérföldkő volt a fedélzeti e-segélyhívó rendszer kifejlesztésében – hangsúlyozta a hozzáférhetőség szükségességét az egyetemes szolgáltatás és a 112-es hívószám tekintetében;
   c) A 2014-es választások eredményeképpen jelentősen növekedett a fogyatékossággal élő EP-képviselők száma;
   d) elkötelezi magát az érintett szereplőkkel való aktív együttműködés mellett a marrakesh-i szerződéshez való csatlakozást lehetővé tevő pragmatikus megoldás megtalálása érdekében;
   e) hangsúlyozza az előrelépés szükségességét az uniós jogszabályok végrehajtása terén annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élők önállóan utazhassanak minden közlekedési eszközön, a tömegközlekedést beleértve;
   f) kéri a Bizottságot, hogy szolgáljon az ENSZ-bizottság által kért magyarázattal arra, hogyan biztosíthatja jelenlegi és jövőbeni jogszabályaiban, hogy a fogyatékossággal élők egyforma lehetőségekkel, jogokkal, a szolgáltatásokhoz és a munkaerőpiachoz való egyenlő hozzáféréssel rendelkezzenek, továbbá egyforma jogaik és kötelezettségeik legyenek a szociális biztonsági rendszerhez való hozzáférés terén abban a tagállamban, ahol biztosítva vannak, összhangban az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség alapelveivel, hogy minden fogyatékossággal élő személy élvezhesse a minden uniós polgárnak kijáró szabad mozgás jogát;
   g) kéri a tagállamokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés az uniós jogot illetően teljes összhangban legyen a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménnyel, hogy az alapvető jogok mindenki esetében érvényesüljenek;

14.  hangsúlyozza az átfogó politikai együttműködés szükségességét az uniós kereten belül, beleértve az annak biztosításához szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat, hogy teljesíthesse a fent említett tanácsi határozat által kitűzött feladatait, és sürgeti az uniós keretrendszer szereplőit az e feladathoz szükséges források elkülönítésére;

15.  üdvözli az EP-képviselők kezdeményezését az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Petíciós Bizottság által rendszeres jelleggel készítendő közös jelentés készítésére, amely válaszul szolgálna a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság ajánlásaira;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 23., 2010.1.27., 35. o.
(2) HL L 340., 2010.12.15., 11. o.
(3) CRPD/C/EU/Q/1.
(4) HL L 131. E, 2013.5.8., 9. o.
(5) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.
(6) HL C 33. E, 2013.2.5., 1. o.
(7) HL C 153. E, 2013.5.31., 165. o.


Az olajfákat érintő Xylella fastidiosa fertőzés kitörése
PDF 257kWORD 78k
Az Európai Parlament 2015. május 20-i állásfoglalása az olajfákat érintő Xylella fastidiosa fertőzés kitöréséről (2015/2652(RSP))
P8_TA(2015)0209RC-B8-0451/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2013. november 26-i és 2015. január 6-i tudományos szakvéleményeire a Xylella fastidiosa baktérium által az Unió területén a növények egészségére jelentett kockázatokról, amely kitér a kockázatcsökkentési lehetőségek feltárására és értékelésére is,

–  tekintettel a Xylella fastidiosa baktérium Unióba történő behurcolását és az Unión belüli elterjedését megelőző intézkedésekről szóló 2014. február 13-i, július 23-i és 2015. április 28-i bizottsági végrehajtási határozatokra,

–  tekintettel az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatalnak a 2014 novemberében és februárjában végrehajtott ellenőrzésekről szóló jelentéseire,

–  tekintettel az olívafákat sújtó Xylella fastidiosa fertőzés kitöréséről a Bizottságnak feltett kérdésre (O-000038/2015 – B8-0117/2015),

–  tekintettel a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK irányelvre(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a Xylella fastidiosa rendkívül veszélyes, közvetlen fenyegetést jelent bizonyos növények dél-európai termesztésére, beleértve az olaj-, mandula- és barackfákat, dísznövényeket, és a baktérium típusától függően potenciális fenyegetést jelent a szőlőkre, a citrusfélékre és más növényekre, továbbá drámai gazdasági, környezeti és szociális következményeket maguk után vonó, soha nem látott mértékű és pusztító károkat okozhat; mivel Xylella fastidiosa azon törzse, amely Puglia régióban megfertőzi az olajfákat, eltér attól a törzstől, amely a világ más részein fertőzi a szőlőket és a citrusféléket;

B.  mivel a baktérium már jelenleg is súlyos károkat okoz a dél-olaszországi Apulia régió olajfaligeteiben, potenciális fenyegetést jelentve egyéb terményekre és régiókra;

C.  mivel az olívaolaj-termelés Apulia régió legfontosabb mezőgazdasági ágazatainak egyike, a régió mezőgazdasági termelése teljes értékének 11,6%-át (522 millió euró) és a 2013-as olasz olívaolaj-termelés értékének 30%-át adja;

D.  mivel a Xylella fastidiosa súlyos gazdasági károkat okoz, nem csak az olívatermelők, hanem az egész termelési lánc (ezen belül a szövetkezeti és magántulajdonban lévő olajsajtoló üzemek), a turizmus és a forgalmazók számára is;

E.  mivel a Xylella fastidiosa kitöréséről szóló első értesítést 2013. október 21-én küldték meg az olasz hatóságok, és azóta riasztó mennyiségű fa fertőződött meg;

F.  mivel a Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatala által 2014 februárjában és novemberében, Olaszországban elvégzett vizsgálatok megerősítik, hogy a helyzet drámaian romlott, és nem lehet kizárni a baktérium továbbterjedését;

G.  mivel jelenleg nem áll rendelkezésre olyan kezelés, amellyel az ültetvényeken gyógyíthatók lennének a beteg növények, és mivel a fertőzött növények egész életükben fertőzöttek maradnak, vagy gyorsan tönkremennek;

H.  mivel az Európai Unióban nagyszámú különböző növényfaj, köztük több tünetmentes vadon élő növényfaj is hordozhatja a betegséget;

I.  mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság hangsúlyozta, hogy tekintettel arra, hogy nehéz megállítani a Xylella fastidiosa terjedését, miután az megfertőzött egy termőterületet, prioritássá kell tenni az importra összpontosító megelőző intézkedéseket, a kutatási eredmények megosztásának erősítése mellett;

1.  megjegyzi, hogy a Bizottság által 2015 áprilisa előtt hozott végrehajtási határozatok főleg a járvány kitörése elleni belső intézkedésekre összpontosítottak, és nem tartalmaztak határozott intézkedéseket a betegség bejutásának megakadályozására harmadik országokból az Európai Unióba;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy a fertőzött termékek Unióba való behozatalának megakadályozása érdekében hozott célzott intézkedések révén lépjen fel a Xylella fastidiosa ellen; üdvözli a Bizottság által 2015 áprilisában hozott, a Costa Ricából és Hondurasból importált, fertőzött kávécserjék importjának leállításáról szóló határozatot és a harmadik országok érintett területeiről származó növények importjára vonatkozóan elfogadott korlátozásokat; kéri, hogy szükség esetén vezessenek be szigorúbb intézkedéseket, beleértve a behozatal kizárólag fertőzésmentes területekről való engedélyezését;

3.  sajnálja, hogy a Bizottság nagyon gyakran nem reagál elég gyorsan ahhoz, hogy megelőzze a növényi betegségek behozatalát harmadik országokból az Unióba; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse meg a fertőzés eredetét, és az EU területének védelme és megóvása érdekében vizsgálja felül az EU hivatalos növény-egészségügyi ellenőrző rendszerét;

4.  sürgeti a Bizottságot, hogy – különös tekintettel a nyár beálltára – hozzon hatékonyabb intézkedéseket a Xylella fastidiosa Unión belüli terjedésének megelőzésére, különösen azáltal, hogy intézkedései a legveszélyeztetettebb terményeket célozzák, ugyanakkor nem hagyja figyelmen kívül azokat az egyéb terményeket sem, amelyeket a betegség súlyosan érinthet, és hangsúlyozza a 2015-ös végrehajtási határozat 9. cikke rendelkezéseinek fontosságát e tekintetben;

5.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kártalanítsák a termelőket a mentesítési intézkedésekért és a bevételkiesésért – amely nem csak a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos kárt jelent, hanem a kulturális örökséggel, történelemmel és a turizmushoz köthető tevékenységekkel kapcsolatos károkat is;

6.  kéri a Bizottságot és az illetékes hatóságokat, hogy minden lehetséges pénzalapot és eszközt használjanak fel az érintett térségek gazdasági talpra állásának elősegítésére; felhívja a Bizottságot, hogy állapítson meg ösztönzőket a megelőző intézkedéseket tevő termelők számára;

7.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy elegendő pénzügyi és humán erőforrás álljon rendelkezésre a megfelelő stratégiák végrehajtásához, ideértve a mezőgazdasági termelőknek a Xylella fastidiosa és vektorai elleni küzdelmet célzó, megfelelő mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásához nyújtott pénzügyi támogatást, sürgeti a Bizottságot, hogy többek között a nemzetközi hálózatok fokozott igénybevétele révén és a Xylella fastidiosával kapcsolatos tudományos ismeretek bővítése és a betegség terjedését előidéző kórokozók és hordozók biztos azonosítása céljából a kutatóintézetek rendelkezésére bocsátott támogatásokkal haladéktalanul mozdítsa elő az intenzív kutatási erőfeszítéseket;

8.  hangsúlyozza, hogy tájékoztató kampányokat kell folytatni az EU potenciálisan érintett területein annak érdekében, hogy felvilágosítsák a mezőgazdasági ágazat, továbbá a kertészeti ágazat szereplőit is, többek között a dísznövények kereskedőit, a professzionális kertészeket és fogyasztóikat;

9.  úgy véli, hogy – különös tekintettel a nyár beköszöntére – a Bizottságnak és a tagállamoknak figyelmeztetniük kell az utazókat a fertőzött növényeknek a Xylella fastidiosa fertőzéssel sújtott országokból az Unióba történő behurcolásának kockázatáról;

10.  több eszköz rendelkezésre bocsátását kéri annak biztosítására, hogy a kárósítókat az Unióba való belépési pontokon észlelni lehessen; ösztönzi továbbá a tagállamokat, hogy a Xylella fastidiosa megjelölt területeken kívüli elterjedésének megelőzése érdekében növeljék a rendszeres ellenőrzések számát;

11.  kéri a Bizottságot egy olyan nyilvános adatbázis közzétételére, amely az uniós és tagállami szintű illetékes hatóságok listáját tartalmazza, az információ- és tapasztalatcsere – és ezen belül a bevált módszerek cseréje –, valamint az illetékes hatóságok gyors figyelmeztetése és a szükséges lépések megtétele érdekében;

12.  kéri a Bizottságot, hogy átlátható módon vázoljon fel átfogó útmutatásokat a megelőző és járványvédelmi intézkedések végrehajtása érdekében, egyértelműen kijelölve azok alkalmazási körét és időtartamát, a meglévő tapasztalatra és a bevált módszerekre alapozva, amelyek támogató eszközként szolgálhatnak a tagállamok illetékes hatóságai és szolgálatai számára;

13.  kéri a Bizottságot, hogy évente – vagy a helyzet változása esetén bármikor – tegyen jelentést a Parlamentek arról, hogy milyen fenyegetést jelent a Xylella fastidiosa, illetve a mezőgazdasági termelést veszélyeztető más organizmus az uniós termelők számára;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 169., 2000.7.10., 1. o.
(2) HL L 309., 2009.11.24., 71. o.

Jogi nyilatkozat