Index 
Elfogadott szövegek
2015. június 24., Szerda - BrüsszelVégleges kiadás
Sotirios Zarianopoulos mentelmi jogának felfüggesztése
 Kérelem Udo Voigt mentelmi jogának felfüggesztésére
 Európai Stratégiai Beruházási Alap ***I
 Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele -EGF/2015/000 TA 2015 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére
 A gazdasági kormányzás keretének felülvizsgálata: mérleg és főbb kérdések

Sotirios Zarianopoulos mentelmi jogának felfüggesztése
PDF 282kWORD 71k
Az Európai Parlament 2015. június 24-i határozata a Sotirios Zarianopoulos mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2015/2015(IMM))
P8_TA(2015)0234A8-0191/2015

Az Európai Parlament,

–  A modell szerint így lenne: tekintettel a görög legfelsőbb bíróság helyettes ügyésze által 2014. december 8-án a szaloniki harmadik büntetőbíró előtt folyó (G2010-1744) eljárással összefüggésben eljuttatott és 2015. január 13-án a plenáris ülésen bejelentett, a Sotirios Zarianopoulos mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően meghallgatta Sotirios Zarianopoulost,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel az Görög Köztársaság alkotmányának 62. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0191/2015),

A.  mivel a görög legfelsőbb bíróság helyettes államügyésze egy feltételezett bűncselekménnyel kapcsolatos vizsgálat keretében kérte Sotirios Zarianopoulos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését;

B.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az európai parlamenti képviselők saját országuk területén az országuk parlamenti képviselőit megillető mentelmi jogot élveznek;

C.  mivel a görög alkotmány 62. cikke szerint egy képviselő ellen parlamenti megbízatása során a parlament egyetértése nélkül nem lehet büntetőeljárást, letartóztatást vagy őrizetbe vételt vagy más, szabadságát korlátozó intézkedést foganatosítani,

D.  mivel Sotirios Zarianopoulost azzal vádolják, hogy 2010. március 4-én fizikai erőszakkal fenyegetőzve illegálisan berontott az ETR-3 görög állami televízió épületébe, hogy félbeszakítsa a déli híradót és felolvassa közleményét;

E.  mivel a feltételezett bűncselekmény nyilvánvalóan nem áll semmilyen kapcsolatban Sotirios Zarianopoulos európai parlamenti képviselői megbízatásával, hiszen az a görög PAME szakszervezet akciójához kapcsolódik, ráadásul Sotirios Zarianopoulos az elkövetés időpontjában nem is volt európai parlamenti képviselő;

F.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke és az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata értelmében az európai parlamenti képviselői feladatok végzése során kifejezett vélemények a parlamenti megbízatással közvetlen és egyértelmű kapcsolatban álló szubjektív értékelések, azonban Sotirios Zarianopoulos feltételezett fellépése nem fér bele ebbe a meghatározásba;

G.  mivel tehát a büntetőeljárás nem az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerinti, az európai parlamenti képviselői megbízatás gyakorlásával kapcsolatos vélemény kifejtésére vagy szavazatra vonatkozik;

H.  mivel az eljárási szabályzat 9. cikkének (7) bekezdése szerint a Jogi Bizottság semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez;

I.  mivel Sotirios Zarianopoulos fenntartja, hogy a vád politikai indíttatású, a Jogi Bizottság a képviselő meghallgatását és az általa benyújtott dokumentumok tanulmányozását követően megvizsgálta a tanúk 2010-ben, a nyomozás során tett vallomásait is, amelyek a vád alapjául szolgálnak;

J.  mivel ezek a vallomások a Sotirios Zarianopoulos elleni bírósági eljárás keretében születtek, és másrészt mivel nem a Jogi Bizottság feladata az ügy kivizsgálása sem pedig annak eldöntése, hogy a bűnvádi eljárás alá vont európai parlamenti képviselő bűnös-e vagy sem;

K.  mivel tehát a bizottság rendelkezésére álló információk alapján nincs ok annak feltételezésére, hogy az eljárás a képviselő politikai tevékenységének befolyásolására irányult volna (fumus persecutionis), továbbá mivel az eljárást sok évvel azelőtt indították, hogy nevezett személy európai parlamenti képviselő lett volna;

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Sotirios Zarianopoulos mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Görög Köztársaság Legfelsőbb Bírósága melletti Ügyészségnek és Sotirios Zarianopoulosnak.

(1)1 A 101/63. sz., Wagner kontra Fohrmann és Krier ügyben 1964. május 12-én hozott ítélet (EBHT 1964, 387. o.); a 149/85. sz., Wybot kontra Faure és társai ügyben 1986. július 10-én hozott ítélet (EBHT 1986, 2391. o.); a T-345/05. sz., Mote kontra Európai Parlament ügyben 2008. október 15-én hozott ítélet (EBHT 2008, II-2849. o.); a C-200/07. és C-201/07. sz., Marra kontra De Gregorio és Clemente egyesített ügyekben 2008. október 21-én hozott ítélet (EBHT 2008, I-7929. o.); a T-42/06. sz., Gollnisch kontra Európai Parlament ügyben 2010. március 19-én hozott ítélet (EBHT 2010, II-1135. o.); a 163/10. sz., Patriciello ügyben 2011. szeptember 6-án hozott ítélet (EBHT 1986, 2391. o.); a T-346/11. és a T-347/11. sz., Gollnisch kontra Európai Parlament ügyben 2013. január 17-én hozott ítélet (EBHT 2013, II-1135. o.).


Kérelem Udo Voigt mentelmi jogának felfüggesztésére
PDF 252kWORD 68k
Az Európai Parlament 2015. június 24-i határozata az Udo Voigt mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2015/2072(IMM))
P8_TA(2015)0235A8-0192/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Udo Voigt mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, a Kammergericht Berlin elnöke által 2015. február 9-én a (Hiv.: (3) 161 Ss 189/14 (14/15)) eljuttatott és 2015. március 25-én a plenáris ülésen bejelentett kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően meghallgatta Udo Voigtot,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel a Német Szövetségi Köztársaság Alaptörvényének 46. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0192/2015),

Α.  mivel a Kammergericht Berlin (berlini regionális fellebbviteli bíróság) elnöke Udo Voigt parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését kérte egy feltételezett bűncselekménnyel kapcsolatos jogi eljárással összefüggésben;

Β.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament tagjai saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

C.  mivel a Német Szövetségi Köztársaság Alaptörvénye 46. cikkének (2) bekezdése szerint parlamenti képviselőt a parlament engedélye nélkül nem lehet bűncselekmény miatt bíróság elé állítani vagy letartóztatni, kivéve bizonyos különleges körülmények esetén;

D.  mivel Udo Voigtot uszítással és kollektív becsületsértéssel vádolják egy, a Német Nemzeti-demokrata Párt által a FIFA 2006-os világbajnoksága idején megjelentetett kiadvánnyal összefüggésben, amelyért pártelnökként felelősséggel tartozott;

Ε.  mivel a vádak nyilvánvalóan nem kapcsolódnak Udo Voigt európai parlamenti képviselői tisztségéhez, hanem a Német Nemzeti-demokrata Párt elnökekéként betöltött tisztségéből erednek;

F.  mivel a feltételezett cselekmények nem kapcsolódnak az Európai Parlament tagja által feladatai ellátása során kifejtett véleményhez vagy leadott szavazathoz az Európai Unió mentességeiről és kiváltságairól szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének értelmében, figyelembe véve azt is, hogy a vád 2006-ban történt cselekményekkel kapcsolatos, ami jóval megelőzi Udo Voigt 2014-ben történt európai parlamenti képviselővé választását;

G.  mivel Udo Voigt azt állítja, hogy a 2006-ban indult eljárás hossza parlamenti munkájának akadályozására irányuló szándékot igazol; mivel azonban a mentelmi jog felfüggesztése iránti jelenlegi kérelemre olyan további eljárások adtak okot, amelyek egy maga Udo Voigt által előterjesztett jogorvoslati kérelem nyomán indultak, és ezért e kifogásra a nemo auditur propriam turpitudinem allegans (saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat) elve alkalmazandó;

H.  mivel nem merülhet fel annak gyanúja, hogy az eljárás hátterében Udo Voigt parlamenti munkája akadályozásának megkísérlése áll (fumus persecutionis), mivel az több évvel európai parlamenti képviselői megbízatása előtt indult;

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Udo Voigt parlamenti mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését haladéktalanul továbbítsa a Kammergericht Berlinnek és Udo Voigtnak.

(1) A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C 163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23.


Európai Stratégiai Beruházási Alap ***I
PDF 264kWORD 98k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2015. június 24-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2015)0010 – C8-0007/2015 – 2015/0009(COD))
P8_TA(2015)0236A8-0139/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0010),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 172. és 173. cikkére, 175. cikkének harmadik bekezdésére és 182. cikke (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0007/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2015. június 9-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, valamint az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A8-0139/2015),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt közös nyilatkozatát, amelyet a végleges jogalkotási aktussal együtt tesznek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában;

3.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait, amelyeket a végleges jogalkotási aktussal együtt tesznek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2015. június 24-én került elfogadásra az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel – az Európai Stratégiai Beruházási Alap

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/1017 rendelet.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

1.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata a Horizont 2020 bontásáról

„Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyetért abban, hogy a következő költségvetési sorok nem járulnak hozzá az ESBA finanszírozásához: „A felderítő kutatás megerősítése az Európai Kutatási Tanács tevékenységén keresztül”, „Marie Sklodowska-Curie-cselekvések” és „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése”. A tartaléknak a bizottsági javaslathoz képest történő további felhasználásából eredő fennmaradó összeget a Bizottság által javasolt csökkentések arányában jóváírják a Horizont 2020-hoz tartozó többi költségvetési soron. Az indikatív bontást az ESBA-rendelet I. melléklete tartalmazza.”

2.  A Bizottság nyilatkozata a 2016-os költségvetési tervezetről

„A Bizottság elemezni fogja a Horizont 2020-hoz tartozó különböző költségvetési sorokból az ESBA céljaira juttatott hozzájárulásoknak az egyes programok végrehajtásának hatékonyságára gyakorolt lehetséges hatását, és adott esetben módosító indítványt javasol az Unió 2016-ra szóló általános költségvetésének tervezetéhez a Horizont 2020-hoz tartozó költségvetési sorok bontásának kiigazítása céljából.”

3.  A Bizottság nyilatkozata az ESBA-kezdeményezés keretében nyújtott, a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtását célzó egyszeri hozzájárulások értékeléséről

„A Tanács Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) végrehajtásával kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül, a tagállamok – akár valamely tagállam, akár az általános kormányzati ágazatba sorolt vagy a tagállam nevében eljáró nemzeti fejlesztési bankok általi, – ESBA-hoz, vagy a beruházási terv végrehajtása érdekében létrehozott tematikus vagy több országra vonatkozó ESBA beruházási platformokhoz történő egyszeri hozzájárulásai elvileg egyszeri intézkedéseknek minősülnek az 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikke és az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke értelmében.”

(1) 2015. március 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) 2015. április 16-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).


Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele -EGF/2015/000 TA 2015 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére
PDF 254kWORD 91k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2015. június 24-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (EGF/2015/000 TA 2015 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére) (COM(2015)0156 – C8-0093/2015 – 2015/2076(BUD))
P8_TA(2015)0237A8-0185/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0156 – C8-0093/2015),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (EGAA-rendelet),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 13. pontjára,

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (EGF/2014/000 TA 2014 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére) szóló 2014. szeptember 17-i állásfoglalására(4);

–  tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0185/2015),

A.  mivel az Unió létrehozta a jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerő-piaci beilleszkedésüket,

B.  mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2013. december 2-i intézményközi megállapodást az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében,

C.  mivel az EGAA-rendelet elfogadása tükrözi a Parlament és a Tanács között elért megállapodást, amely szerint újra bevezetik a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát, 60%-ra növelik a javasolt intézkedések becsült összköltségéhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást, az értékelésre és a jóváhagyásra rendelkezésre álló idő lerövidítése révén növelik az EGAA-kérelmek feldolgozásának hatékonyságát a Bizottságban, a Parlamentben és a Tanácsban, az önálló vállalkozók és a fiatalok bevonásával szélesítik a támogatásra jogosult intézkedések és kedvezményezettek körét, valamint támogatják az új vállalkozások létrehozását elősegítő kezdeményezéseket,

D.  mivel az EGAA keretében 2015-re rendelkezésre álló maximális éves költségvetés 150 millió EUR (2011-es árakon), és mivel az EGAA-rendelet 11. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a Bizottság kezdeményezésére ezen összeg 0,5%-a (azaz 2015-ben 811 825 EUR) bocsátható rendelkezésre technikai segítségnyújtás céljából az EGAA-rendelet végrehajtásához szükséges előkészületek, nyomon követés, adatgyűjtés és tudásalap létrehozása, az igazgatási és technikai támogatás, valamint tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, továbbá az audit-, az ellenőrzési és az értékelési tevékenységek finanszírozására,

E.  mivel az Európai Parlament gyakran hangsúlyozta, hogy az EGAA-t mint az elbocsátott munkavállalók iránti szolidaritás uniós eszközét fokozottabban láthatóvá kell tenni,

F.  mivel a javasolt 630 000 eurós összeg az EGAA keretében 2015-re rendelkezésre álló maximális éves költségvetés mintegy 0,39%-a,

1.  egyetért azzal, hogy a Bizottság által javasolt intézkedéseket technikai segítségnyújtásként finanszírozzák az EGAA-rendelet 11. cikkének (1) és (4) bekezdésében, valamint 12. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban;

2.  emlékeztet a hálózatépítés és az EGAA-ra vonatkozó információcsere jelentőségére, különösen az új EGAA-rendelet rendelkezéseivel kapcsolatban; ezért támogatja az EGAA-kapcsolattartók szakértői csoportja és az EGAA végrehajtásáról szóló hálózatépítő szemináriumok finanszírozását;

3.  hangsúlyozza, hogy e megbeszélések alapvető céljának az EGAA-ra (2007–2013) vonatkozó utólagos értékelés elemzésének és ajánlásai alapos megvitatásának kell lennie; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen az Európai Parlament elé teljes körű elemzést és jelentést a már végrehajtott EGAA-finanszírozásokról;

4.  üdvözli az EGAA-kérelmek szabványosított eljárásán folyamatosan zajló munkát, és azt, hogy az irányító szervek használják az elektronikus adatcsererendszert (SFC2014), ami lehetővé teszi a kérelmek egyszerűsítését és gyorsabb feldolgozását, továbbá a jelentéstétel javítását;

5.  megjegyzi, hogy az EGAA-nak az elektronikus adatcsererendszerbe (SFC2014) való beépítése már évek óta zajlik, és az EGAA költségvetését terhelő, ezzel kapcsolatos költségek továbbra is viszonylag magasak lesznek a következő két-három évben, amíg a beépítés folyamata le nem zárul;

6.  kéri a Bizottságot, hogy mutassa be az SFC2014-be való beépítés előrehaladását a 2011. évi kezdettől 2014-ig;

7.  azt javasolja, hogy a Bizottság és a tagállamok hálózatépítési tevékenységüket különösen a következőkre összpontosítsák:

   a) az EGAA-támogatás által az egyes kedvezményezettekre gyakorolt hatás nyomon követésének és értékelésének javítása a következőképpen:
   a nyomon követésre és értékelésre rendelkezésre álló költségvetést az EGAA kedvezményezetteit érintő hosszabb távú hatás vizsgálatára kell felhasználni;
   az EGAA igénybevételére irányuló kérelemnek és az EGAA-hozzájárulás végrehajtásáról szóló végleges jelentés mintájának egyértelműen emlékeztetnie kell az EGAA-koordinátor és a tagállam azon kötelezettségére, hogy adatokat szolgáltassanak a kedvezményezettek foglalkoztatásával kapcsolatos fejleményekről tizenkét hónappal az intézkedések végrehajtása után, továbbá az EGAA-nak az érintett térségben való igénybevétele utáni utolsó 12 hónapra vonatkozó foglalkoztatási arányról az EGAA hatásának átfogóbb áttekintése érdekében;
   részletesebb információkat kell rögzíteni és egyértelműen kommunikálni az egyes kedvezményezetteket érintő intézkedésekről, például a különböző intézkedések világosabb költség-haszon elemzésének lehetővé tételére;
   az ügyekről szóló végleges jelentések jóváhagyását és az ügyek végleges lezárását a kedvezményezettek által elért eredményekre vonatkozó szóló teljes körű (összesített) tájékoztatással kell összekapcsolni; korábban a kedvezményezettek által elért eredményekről szóló adatok nem voltak teljesek;
   b) a kérelmezési folyamat további egyszerűsítése a következőképpen:
   tovább kell ösztönözni nemzeti szinten az elbocsátott munkavállalóknak történő segítségnyújtás folyamatának a jóváhagyásra történő várakozás nélkül való megkezdését;
   amennyiben ez nem lehetséges, a Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell fontolniuk az EGAA végrehajtási időszakának a kérelem jóváhagyásának időpontjától való számítását; ez lehetővé tenné a teljes 24 hónapos finanszírozási időszak kihasználását;
   c) nagyobb rugalmasság biztosítása a rendelkezésre bocsátási időszak során a következőképpen:
   a Bizottságnak nagyobb rugalmasságot kell biztosítania a tagállamok részére, hogy kiegészítő intézkedéseket vezessenek be, ha új lehetőségek/igények merülnek fel a rendelkezésre bocsátási időszak során a kérelemben szereplő intézkedéseken túl;
   az EGAA-kérelemben figyelembe vett elbocsátások számításához szükséges referencia-időszak a szolidaritási cél és az EGAA-ból nyújtott támogatás szempontjából korlátozónak tekinthető, és ezt az időszakot felül lehetne vizsgálni a rugalmasság lehetővé tétele érdekében a kérelemhez csatolt melléklet formájában, amelyben bizonyítani lehet, hogy az elbocsátások ugyanazon okból történnek, és a kérelemben szereplő elbocsátásokhoz kapcsolódnak;

8.  javasolja, hogy a Bizottság értékelje azokat az okokat, amelyek egyes projekteknél késedelemhez vezettek a jóváhagyás vagy végrehajtás tekintetében, és nyilvánosan tegye közzé ajánlásait;

9.  hangsúlyozza az EGAA-val kapcsolatos általános tájékozottság és az alap láthatóságának fontosságát; emlékezteti a kérelmező tagállamokat az EGAA által finanszírozott fellépéseknek a célzott kedvezményezettek, a hatóságok, a szociális partnerek, a média és a közvélemény számára történő ismertetésére vonatkozó feladatukra az EGAA-rendelet 12. cikkének megfelelően;

10.  megjegyzi, hogy a tájékoztatási tevékenységek költségei 2015-ben továbbra is jelentős mértékben csökkennek; úgy ítéli meg, hogy ez nem lehet kedvezőtlen hatással a tájékoztató anyagok és szükséges iránymutatások előállítására és megfelelő terjesztésére;

11.  hangsúlyozza ezenkívül az EGAA-kérelmekben érintett valamennyi féllel – köztük különösen a szociális partnerekkel, valamint regionális és helyi szinten érintettekkel – való kapcsolattartás erősítésének szükségességét a lehető legtöbb szinergia megteremtése érdekében; erősíteni kell a nemzeti kapcsolattartó és az ügyekkel foglalkozó regionális vagy helyi partnerek közötti együttműködést, továbbá a kommunikációs és támogatási intézkedéseket, valamint a tájékoztatásokat (belső munkamegosztás, feladatok és felelősségi körök) egyértelművé kell tenni, és azokat minden érintett félnek el kell fogadnia;

12.  hangsúlyozza, hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő, 25 éven aluli fiatalok EGAA-támogatáshoz való hozzáférést ugyanolyan mértékben ki kell terjeszteni a fiatalok körében tapasztalható nagy arányú munkanélküliség sújtotta régiókban támogatásban részesülő munkavállalókra is, ha bizonyításra kerül a félidős értékelés során, hogy ezt az intézkedést 2017. december után is fenn kell tartani;

13.  sürgeti a Bizottságot, hogy hívja meg a Parlamentet a szakértői csoport üléseire és szemináriumaira az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti keretmegállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően(5); hangsúlyozza továbbá az EGAA kérelmekben érintett valamennyi szereplő, köztük a szociális partnerek közötti kapcsolattartás javításának fontosságát;

14.  sürgeti a végleges értékelés időben történő közzétételét az 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) 17. cikkében foglalt határidőnek megfelelően;

15.  kéri a tagállamokat és az összes érintett intézményt, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az eljárási és költségvetési intézkedések javítására az alap igénybevételének felgyorsítása érdekében; ebben az értelemben megjegyzi, hogy a Parlament saját kezdeményezésű jelentést akar készíteni a Bizottság értékelése alapján az új EGAA-rendelet működéséről és a vizsgált ügyekről; megjegyzi, hogy az EGAA valódi sürgősségi jellegének biztosítására és gyorsított támogatáskiutalásra irányuló parlamenti kérelem nyomán a Bizottság által bevezetett továbbfejlesztett eljárás célja, hogy az EGAA-kérelem támogathatóságáról szóló bizottsági értékelést az EGAA igénybevételére irányuló javaslattal együtt nyújtsák be a Parlamentnek és a Tanácsnak; üdvözli a kérelmek vizsgálatának és jóváhagyásának az új EGAA-rendelet alkalmazása óta tapasztalható jelentős felgyorsulását;

16.  hangsúlyozza, hogy a 2015-ben indítandó félidős értékelésnek a válság és a globalizáció által a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hosszú távú hatást is figyelembe kell vennie, és ezért az Európai Parlament 2014. szeptember 17-i állásfoglalásában javasoltaknak megfelelően értékelnie kell az 500 elbocsátott munkavállalóra vonatkozóan az EGAA-rendelet 4. cikkében foglalt kritérium enyhítésének lehetőségét;

17.  kéri a tagállamokat, hogy emeljék ki az EGAA-val kapcsolatos ügyek addicionalitását és az EGAA-t kapcsolják egyértelműbben más alapokhoz, valamint fontolják meg, hogy az EGAA miként tud a legmegfelelőbben értéket teremteni, és el kell kerülniük a kiszorító hatásokat;

18.  jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

19.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá a határozatot, valamint gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

20.  utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást a melléklettel együtt továbbítsa a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (EGF/2015/000 TA 2015 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére)

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, (EU) 2015/1179 határozat.)

(1) HL C 347., 2013.12.20., 855. o.
(2) HL C 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0016.
(5) HL L 304., 2010.11.20., 47. o.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1927/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról (HL L 406., 2006.12.30., 1. o.).


A gazdasági kormányzás keretének felülvizsgálata: mérleg és főbb kérdések
PDF 390kWORD 146k
Az Európai Parlament 2015. június 24-i állásfoglalása a gazdasági kormányzás keretének felülvizsgálatáról: mérleg és főbb kérdések (2014/2145(INI))
P8_TA(2015)0238A8-0190/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikke (1) bekezdésének alkalmazásáról a Bizottság akkori alelnöke, Olli Rehn által küldött 2013. július 3-i levélre,

–  tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre(4),

–  a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel a trojkának (EKB, Bizottság és IMF) az euróövezet programországaival kapcsolatos szerepéről és műveleteiről szóló vizsgálatról szóló, 2014. március 13-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az Európai Unió többszintű irányításának alkotmányos problémáiról szóló, 2013. december 12-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről szóló 2011. december 1-jei állásfoglalására(11),

–  tekintettel a pénzügyi, gazdasági és szociális válságról szóló, 2011. július 6-i állásfoglalására: a szükséges intézkedésekre és kezdeményezésekre irányuló ajánlások(12),

–  tekintettel „A gazdasági kormányzás felülvizsgálata – Jelentés az 1173/2011/EU, az 1174/2011/EU, az 1175/2011/EU, az 1176/2011/EU, az 1177/2011/EU, a 472/2013/EU és a 473/2013/EU rendelet alkalmazásáról” című, 2014. november 28-i bizottsági közleményre (COM(2014)0905),

–  tekintettel „A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” című, 2015. január 13-i bizottsági közleményre (COM(2015)0012),

–  tekintettel a Bizottságnak a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló, 2014. július 23-i hatodik jelentésére (COM(2014)0473),

–  tekintettel az Európai Tanács 2014. júniusi és decemberi ülésének következtetéseire,

–  tekintettel a 2014. októberi euróövezeti csúcsértekezlet következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által az Európai Parlamentben, 2014. július 15-én tartott beszédre,

–  tekintettel a Jackson Hole-ban tartott központi banki szimpóziumon, 2014. augusztus 22-én az EKB elnöke, Mario Draghi által tartott beszédre,

–  tekintettel az EKB „A költségvetési és makrogazdasági egyensúlyhiányok azonosítása – a megerősített uniós kormányzási keretben rejlő, kihasználatlan szinergiák” (The identification of fiscal and macroeconomic imbalances – unexploited synergies under the strengthened EU governance framework) című, 157. számú, 2014. novemberi alkalmi kiadványára,

–  tekintettel az OECD „Trendek a jövedelmek egyenlőtlenségében és annak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása” (Trends in income inequality and its impact on economic growth) című, 2014. december 9-i 163. számú, szociális, foglalkoztatási és migrációs munkadokumentumára,

–  tekintettel az IMF „Az euróövezeti költségvetési unió felé” (Towards a fiscal union for the euro area) című, 2013. szeptemberi személyzeti vitaanyagára,

–  tekintettel az EKB Kormányzótanácsának „A gazdasági kormányzás megerősítése az euróövezetben” című, 2010. június 10-i javaslataira,

–  tekintettel a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hatodik jelentésről (Befektetés a munkahelyekbe és a növekedésbe) az Általános Ügyek (Kohéziós Ügyek) Tanácsa által 2014. november 19-én elfogadott tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, illetve az Alkotmányügyi Bizottság véleményeire (A8-0190/2015),

A.  mivel az euróövezeti gazdasági kormányzás, melynek célja a fenntarthatatlan államháztartások elkerülése és a költségvetési politikák koordinálása, a Stabilitási és Növekedési Paktummal kezdődött, amely két egyszerű szabályt fogalmazott meg a gazdasági és monetáris unió egészére gyakorolt káros hatások elkerülésére;

B.  mivel közvetlenül az euró bevezetése után konszolidációs kifáradás következett be e szabályok végrehajtása tekintetében, ami megalapozta a GMU jelenlegi válságának egyik elemét;

C.  mivel az eredeti Stabilitási és Növekedési Paktum reformjára 2005-ben került sor, amely több finomítást és nagyobb rugalmasságot vezetett be, de nem fordított kellő figyelmet a gyenge végrehajtási rendelkezések és koordináció jelentette problémákra;

D.  mivel ha több ország lenne kitéve az adósságszolgálat nemteljesítése kockázatának, ami a válság és a depresszió egész világon való elterjedését eredményezné, a helyzetet olyan ad hoc mechanizmusok bevezetésével lehetne kivédeni, mint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM);

E.  mivel az ilyen fajta válság ismételt előfordulásának, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a válság a bankszektoron keresztül más országokra is átterjedjen, számos intézkedést hoztak, amelyek között szerepelt a bankunió létrehozása, az Európai Stabilitási Mechanizmus, a hatos és kettes csomag formájában megvalósuló, a gazdasági kormányzásra vonatkozó továbbfejlesztett jogszabály, a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés és az európai szemeszter, amelyek mindegyikét egy csomagnak kell tekinteni;

F.  mivel a Bizottság legfrissebb, tavaszi előrejelzése szerint két egymást követő, negatív növekedést eredményező év után a bruttó hazai termék (GDP) az euróövezetben várhatóan emelkedni fog, ami azt jelenti, hogy a gazdasági fellendülés lassan kezd teret nyerni, és azt tovább kell erősíteni, mivel a kibocsátási rés továbbra is nagy;

G.  mivel továbbra is jelentős különbségek vannak a tagállamok között a programok végrehajtása után is az államadósság aránya, a költségvetési hiány aránya, a munkanélküliség szintje, a folyó fizetési mérleg, valamint a szociális védelmi szintek vonatkozásában, ami tükrözi a válságok okainak eredete és kiindulási pontja közötti különbségeket, valamint az intézmények és az érintett tagállamok közötti megállapodás eredményeként megszületett intézkedések végrehajtása tekintetében mutatkozó ambíciót, hatást és nemzeti felelősségvállalást;

H.  mivel az euróövezetbeli beruházás 17%-kal csökkent a válság előtti időszakhoz képest és továbbra is gyenge; mivel mind a jövőorientált, növekedést előmozdító beruházások hiánya, mind pedig az állam és a magánszektor fenntarthatatlan adósságállománya bénító terhet ró a jövő nemzedékeire;

I.  mivel folyamatban van egy európai beruházási terv mint a magánberuházások ösztönzésére szolgáló fontos eszköz megvalósítása, amelynek keretében a következő három évben 315 milliárd euró összegű új beruházásra kerülhet sor; mivel amennyiben a javasolt pénzügyi célkitűzések megvalósulnak, ez a terv csak egy eleme a felhalmozódott beruházási hiány leküzdésének, ezen felül strukturális reformok végrehajtása is szükséges, hogy befektetőbarát környezet alakuljon ki a tagállamokban;

A jelenlegi gazdaságirányítási keret számbavétele

1.  üdvözli a Bizottság 2014. november 28-i, a gazdasági kormányzás felülvizsgálatáról szóló közleményét; úgy véli, hogy a Bizottság értékelése képet ad arról, hogy a különböző eszközöket és eljárásokat hogyan és milyen mértékben alkalmazták és hajtották végre;

2.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági kormányzási rendszer középpontjában a túlzott hiány és adósságszint, valamint a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány megakadályozása, illetve a gazdaságpolitikai koordináció áll; ezért hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálat során a központi kérdés az, hogy a GMU ellenállóbbá vált-e az új gazdasági kormányzási keret révén, nevezetesen azt illetően, hogy képes-e elkerülni, hogy egy tagállam adósságszolgálatát ne teljesítse, hozzájárulva egyúttal a tagállamok gazdaságpolitikáinak szorosabb összehangolásához és konvergenciájához, magas szintű átláthatóság, hitelesség és a demokratikus elszámoltathatóság biztosítása mellett;

3.  tudomásul veszi a tényt, hogy egyes tagállamokban előrelépés történt az adósság szintjének kezelése terén, illetve volt, akinek sikerült kikerülnie a túlzottdeficit-eljárásból;

4.  osztja a Bizottság elemzését, miszerint az új keret egyes részei értek el eredményeket, ám a szabályozás normál gazdasági időkben való hatékonyságával kapcsolatos következtetések levonására vonatkozó képesség korlátozott;

5.  elismeri, hogy a hatos és kettes csomag alkalmazásának értékelése ebben a szakaszban csak részleges és nem választható el az európai szemesztertől, az EUMSZ-től és a költségvetési paktumtól;

6.  üdvözli, hogy a hatos és kettes csomag kibővíti a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályát azzal, hogy kiegészíti azt a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzésére és kiigazítására irányuló eljárásokkal, és hogy elmozdul attól a szemlélettől, hogy túlzottan a deficitkritériumra hagyatkoznak, és immár figyelembe veszi a deficitet és az általános adósságszintet is, valamint hogy ennek révén már korábbi szakaszban megpróbálja azonosítani és korrigálni a lehetséges problémákat, és így már a lehető legkorábbi szakaszban megelőzni a válságok kialakulását, ugyanakkor rugalmasságot biztosítva a strukturális reformokra, a beruházásokra és a gazdasági ciklus kedvezőtlen körülményei esetére bevezetett záradékok révén; emlékeztet arra, hogy a rugalmasság nem veszélyeztetheti a paktum prevenciós jellegét;

7.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az eredménytábla korai szakaszban azonosítsa a makrogazdasági egyensúlyhiányokat és a fenntartható strukturális reformok fontosságát, amikor megpróbálják leküzdeni a makrogazdasági egyensúlyhiányt;

8.  hangsúlyozza, hogy a keret valamennyi országban és hosszabb időn át történő következetes és méltányos végrehajtása hozzájárul a hitelességhez; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumnak a hatos és kettes csomag értelmében végzett módosításait alkalmazza, és azok szellemében járjon el, különösen a végrehajtási rendelkezések tekintetében;

9.  úgy véli, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet a gyenge gazdasági növekedéssel és a magas munkanélküliséggel sürgős, átfogó és határozott intézkedéseket igényel holisztikus megközelítés keretében, amely növekedésbarát költségvetési konszolidáción, strukturális reformokon és a beruházások élénkítésén alapul a fenntartható növekedés és a versenyképesség helyreállítása, az innováció ösztönzése és a munkanélküliség elleni küzdelem érdekében, egyúttal kezelve a tartósan alacsony infláció kockázatát vagy a deflációs nyomás lehetséges veszélyét, valamint a tartós makrogazdasági egyensúlyhiányokat; hangsúlyozza, hogy a gazdasági kormányzás keretrendszerének a holisztikus megközelítés kulcsfontosságú elemét kell képeznie, hogy képes legyen kezelni e kihívásokat;

10.  egyetért Thyssen biztos azon állításával, hogy azon országok, amelyek kiváló minőségű munkahelyeket és jobb szociális védelmet biztosítanak, továbbá befektetnek a humántőkébe, ellenállóbbak a gazdasági válságokkal szemben; felszólítja a Bizottságot, hogy juttassa kifejezésre ezt az álláspontot valamennyi, az európai szemeszter politikájával kapcsolatos és országspecifikus ajánlásában;

11.  kiemeli azt a tényt, hogy a jelenlegi gazdasági kormányzási keretet végre kell hajtani, és szükség esetén tökéletesíteni kell a költségvetési stabilitás megteremtése, a növekedésbarát és felelős költségvetési gazdálkodást lehetővé tétele végett az euróövezet egészének átfogó értékeléséről folyó valódi vita elősegítése, az euróövezet gazdasági konvergenciája kilátásának javítása és a tagállamok különböző gazdasági és államháztartási helyzeteinek egyenrangú kezelése céljából; hangsúlyozza, hogy a keret vonatkozásában hiányzik a nemzeti szintű felelősségvállalás, és a keret korlátozott figyelmet fordít a nemzetközi gazdasági kilátásokra és a megfelelő demokratikus elszámoltathatósági mechanizmusra;

12.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzet fokozott és inkluzív gazdasági koordinációt igényel, egészként tekintve az euróövezetre, és azt, hogy a szabályok végrehajtása tekintetében javítani kell a nemzeti felelősségvállalást és a demokratikus elszámoltathatóságot (a bizalom helyreállítása, a tagállamok közötti konvergencia, az államháztartás fenntarthatóságának javítása, a fenntartható strukturális reformok és a beruházások ösztönzése érdekében), valamint hogy gyorsan kell reagálni a legnyilvánvalóbb hibák javítása, a gazdasági kormányzási keret hatékonyságának javítása és a keret különböző országokban és hosszabb időn át tartó következetes és méltányos végrehajtásának biztosítása érdekében;

13.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági kormányzásban egyszerű és átlátható eljárásokra van szükség, és figyelmeztet, hogy a jelenlegi bonyolult keretrendszer, valamint a végrehajtás és a felelősségvállalás hiánya rontja a keret hatékonyságát és a nemzeti parlamentek, helyi hatóságok, szociális partnerek és polgárok általi elfogadottságát a tagállamokban;

14.  elismeri, hogy előrelépés történt a középtávú költségvetési célra (MTO) vonatkozó vita terén és az euróövezeti tagállamokban a nemzeti vita iránti jobb felelősségvállalás tekintetében, a nemzeti költségvetési tanácsok hozzájárulásának is köszönhetően, amelyek független szervként eljárva nyomon követik a költségvetési szabályoknak és a makrogazdasági előrejelzéseknek való megfelelést; felhívja a Bizottságot, hogy adjon áttekintést a nemzeti költségvetési tanácsok felépítéséről és működéséről a különböző tagállamokban, továbbá arról, hogy e tanácsok hogyan javíthatják a nemzeti szintű felelősségvállalást;

15.  úgy véli, hogy a gazdasági kormányzási keretrendszer kulcsfontosságú politikai kezdeményezés, amely alátámasztja az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és azon kiemelt kezdeményezéseinek alapjait, amelyek célja, hogy maradéktalanul kihasználják a belső piac kihasználatlan növekedési potenciálját; úgy véli, hogy az egységes piac kihasználatlan növekedési potenciáljának felszabadításával a tagállamok könnyebben meg tudják valósítani a gazdasági kormányzási keretrendszerben szereplő célokat; úgy véli továbbá, hogy az egységes piac elsődleges szereplői a fogyasztók és a vállalkozások;

Hogyan alkalmazható legjobban a rugalmassága hatályos szabályok keretében?

16.  hangsúlyozza, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum, amit annak érdekében vezettek be, hogy biztosítsák a gazdasági és monetáris unióban részt vevő tagállamok költségvetésének fenntarthatóságát, lehetővé teszi a tagállamok számára szükség esetén anticiklikus politika folytatását, és biztosítja a mozgásteret ahhoz, hogy az automatikus stabilizátorok megfelelően működjenek; kiemeli, hogy nem minden tagállam ért el többletet a gazdaság virágzása idején és hogy a szabályozásban tervezett meglévő rugalmassági záradékok közül néhányat nem használtak ki maradéktalanul a korábbi években;

17.  üdvözli, hogy a Bizottság a rugalmasságról szóló értelmező közleményében elismeri, hogy annak módja, ahogyan a jelenlegi költségvetési szabályokat értelmezik, egyik eleme az EU-ban a beruházási szakadék áthidalásának és a növekedést fokozó, fenntartható és társadalmilag kiegyensúlyozott strukturális reformok végrehajtása megkönnyítésének; megjegyzi, hogy a közlemény nem változtat a hiány kiszámítását illetően, de bizonyos beruházások igazolhatják az érintett tagállam középtávú költségvetési céltól (MTO) vagy az ahhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérését;

18.  támogatja az Európai Bizottság által az új Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) finanszírozására javasolt ösztönzőket, elsősorban azt, hogy az alapba befizetett nemzeti hozzájárulások költségvetési szempontból semlegesek lesznek a középtávú költségvetési cél elérése és a szükséges költségvetési kiigazítás szempontjából, miközben a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós, illetve korrekciós ága nem módosul; tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy nem indít túlzottdeficit-eljárást, ha egy tagállam hiánya – kizárólag az ESBA-ba befizetett hozzájárulás miatt – kicsit megnő, és átmenetileg a 3%-os deficitkorlát fölé kúszik; felhívja a figyelmet arra, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum létfontosságúan járul hozzá a bizalomépítéshez a külföldi befektetések bevonzásakor; hangsúlyozza az ESBA-finanszírozás addicionalitásának jelentőségét és azt, hogy semmiképpen sem kerülhet arra sor, hogy az ESBA által finanszírozott projektek csupán a helyébe lépjenek a már megtervezett beruházásoknak, és hogy ennek eredményeképpen ténylegesen növekednie kell a nettó beruházási szintnek;

19.  megjegyzi, hogy a bizottsági közlemény célja, hogy tisztázza a beruházási záradék hatályát, bizonyos mértékű átmeneti rugalmasságot téve lehetővé a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágában a középtávú költségvetési céltól való ideiglenes eltérés formájában, amennyiben az eltérés nem vezet a 3%-os deficitre vonatkozó referenciaérték és egy megfelelő biztonsági ráhagyás túllépéséhez, annak érdekében, hogy a tagállamok beruházási programokat hajthassanak végre, különösen a strukturális és kohéziós politika keretében megvalósuló projektekkel – így a fiatalok foglalkoztatására irányuló kezdeményezéssel, a transzeurópai hálózatokkal és az európai összekapcsolódási eszközzel – kapcsolatosan, valamint az ESBA keretében történő társfinanszírozást illetően;

20.  úgy véli, hogy a prevenciós ághoz tartozó, strukturális reformra vonatkozó záradék alkalmazásának és a korrekciós ág alatti strukturális reformok fontolóra vételének előfeltétele, hogy a nemzeti parlament hivatalosan reformot fogadjon el, és azt ténylegesen végre is hajtsa, ami nagyobb hatékonyságot és felelősségvállalást tesz lehetővé; hangsúlyozza, hogy a reformfolyamatba valamennyi szakaszban teljes mértékben be kell vonni a szociális partnereket;

21.  kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok folytassanak megerősített párbeszédet az országspecifikus ajánlásokban a Bizottság által javasolt strukturális reformok tartalmáról és típusáról, hogy azok a lehető legmegfelelőbbek és leghatékonyabbak legyenek, összeegyeztethetőek legyenek a Szerződésekkel és a másodlagos joggal, továbbá figyelembe vegyék a költség-haszon elemzéseket, az eredményközpontú értékeléseket és az időkeretekre gyakorolt hatást, valamint hozzájáruljanak a középtávú célkitűzések megvalósításához;

22.  szorgalmazza, hogy a tagállami költségvetésterveztek elfogadása előtt a nemzeti parlamentek pénzügyi bizottságai szisztematikusan hívják meg parlamentjeikbe nyilvános vitára a gazdasági kormányzás területén illetékes uniós biztosokat;

23.  úgy véli, hogy a nemzeti reformprogramokban előirányzott strukturális reformoknak közép- és hosszú távon pozitív gazdasági, társadalmi és környezeti hozadéka lesz, és javítani fogják az adminisztratív kapacitás hatékonyságát és eredményességét;

24.  tudomásul veszi, hogy annak elkerülése céljából, hogy az összes hipotézist felvesse, csak azt nem, amelyik majd megvalósul, a közlemény nem tér ki azon „rendkívüli események” természetének meghatározására, melyek felett a tagállamoknak nincs befolyása, és amelyek bekövetkezte esetén a tagállamok ideiglenesen eltérhetnek a középtávú célkitűzések megvalósítását szolgáló kijelölt korrekciós útvonaltól; hangsúlyozza, hogy a hasonló helyzeteket hasonló módon kell kezelni;

25.  felszólít a gazdasági és társadalmi kohéziónak az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap megerősítése révén történő fokozására, a rendezett jogállású munkahelyek megóvása és újak teremtése érdekében, támogatva a munkanélküliség és a szegénység elleni küzdelmet;

26.  hangsúlyozza, hogy az európai gazdaságirányítási keret társadalmi elfogadottsága szempontjából fontos a gazdasági növekedés fellendítése és az új – különösen a fiatalok foglalkoztatását célzó – munkahelyek létesítése;

27.  mély aggodalommal jegyzi meg, hogy a válság ideje alatt kétszeresére nőtt a tartós munkanélküliség; megállapítja ezenkívül, hogy ez a növekedés még magasabb volt az alacsony képzettségű munkavállalók körében; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tartós munkanélküliség elleni fellépés szándéka tükröződjön a politikáiban és az országspecifikus ajánlásaiban is;

28.  úgy véli, hogy az Európán belüli növekvő mértékű egyenlőtlenségre kiemelt figyelmet kell fordítani az Unió gazdasági keretrendszerében; véleménye szerint úgy lehet a leghatékonyabban fellépni e növekvő egyenlőtlenséggel szemben, ha megkettőzzük a több minőségi európai munkahely létesítésére tett erőfeszítéseket;

Szorosabb koordináció, gazdasági konvergencia és az európai szemeszter ésszerűsítése

29.  sürgeti a Bizottságot, hogy teljes körűen alkalmazza a Stabilitási és Növekedési Paktumot, illetve biztosítsa annak igazságos, a hatos és kettes csomag közelmúltbeli felülvizsgálatának és a rugalmasságról szóló közleménynek megfelelő végrehajtását; úgy véli, hogy – ahol szükséges és lehetséges − az európai szemesztert ésszerűsíteni kell és meg kell erősíteni a jelenlegi jogi kereten belül; hangsúlyozza, hogy amennyiben az ésszerűsítésre és a megerősítésre sor kerül, annak stabilitásorientáltnak kell lennie;

30.  meggyőződése, hogy a bizottsági közlemény egyértelművé teszi, hogy hol van tere a rugalmasságnak a hatályos jogszabályok keretében; üdvözli azt a törekvést, hogy érthetőbbé tegyék e bonyolult témakört, és elvárja, hogy a meglévő szabályok szerint felhasználható rugalmassági eszközt a Bizottság a közleménnyel összhangban használja fel, biztosítva a gazdaságirányítási keretrendszer tervezhetőségét, átláthatóságát és hatékonyságát;

31.  felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy fejtsék ki jobban a költségvetési és makrogazdasági kereteket, lehetővé téve ezzel az érdekelt felek közötti korábbi és következetesebb vitát, figyelembe véve az e keretekhez fűződő uniós érdekeket, továbbá az euróövezeti tagállamok közötti konvergencia fokozásának szükségességét, a nemzeti parlamentek határozathozatalait, valamint a szociális partnerek és a helyi hatóságok által a fenntartható és szociálisan kiegyensúlyozott strukturális reformokkal kapcsolatos felelősségvállalásban játszott szerepet;

32.  kitart amellett, hogy az éves növekedési jelentést és az országspecifikus ajánlásokat jobban kell végrehajtani, és hogy azoknak figyelembe kellene venniük a költségvetési helyzetre vonatkozó megállapításokat, valamint az euróövezet egészében, illetve az egyes tagállamokban előrejelzett kilátásokat; javasolja, hogy a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló 473/2013/EU rendeletben előírt általános értékelést az Európai Tanács tavaszi ülését megelőzően nyújtsák be az Európai Parlamentnek − hogy az plenáris ülés keretében megvitathassa azt −, a Tanácsnak, az eurócsoport elnökének és a Bizottságnak, és azt megfelelően hajtsák végre az európai szemeszter során;

33.  tudatában van, hogy az európai szemeszter mind a nemzeti, mind az uniós szintű reformok fontos előmozdítójává vált, mivel biztosítja, hogy az EU és tagállamai összehangolják gazdaságpolitikájukat; sajnálatát fejezi ki azonban a felelősségvállalás hiánya miatt, ami az országspecifikus ajánlások nem megfelelő szintű végrehajtásához vezetett;

34.  úgy véli, hogy − a jelenlegi jogi keret módosítása nélkül − ésszerűsíteni kell és meg kell erősíteni az európai szemesztert, és hogy a szemeszterrel kapcsolatos dokumentumok készítését jobban össze kell hangolni, ezzel is fokozva a felelősségteljes gazdasági kormányzásra vonatkozó uniós célkitűzések megvalósításához szükséges összpontosítást, hatékonyságot és felelősségvállalást;

35.  kéri, hogy az országspecifikus ajánlásokat adott esetben jobban hangolják össze a túlzott hiány esetén követendő eljárás ajánlásaival annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a következetességet a költségvetési egyenleg felügyelete és a gazdaságpolitika koordinációja között;

36.  támogatja az uniós és nemzeti szintű megerősített folyamatot az országspecifikus ajánlások kidolgozása, nyomon követése, támogatása és monitoringja tekintetében, mivel ez lehetőséget nyújt a tényleges végrehajtás és a minőség ellenőrzésére;

37.  emlékeztet arra, hogy a jogszabályok értelmében az ajánlások kidolgozása során a Bizottságnak többek között figyelembe kell vennie a 2020-as célkitűzéseket is, továbbá hogy a jogszabályokban lefektetett elvek értelmében „a Tanács főszabályként köteles követni a Bizottság ajánlásait és javaslatait, vagy nyilvánosan ki kell fejtenie álláspontját...”;

38.  aggodalmát fejezi ki az olyan országok adósságának növekedése kapcsán, amelyekben már jelenleg is magas az adósságszint, ami szöges ellentétben áll az adósságcsökkentésre vonatkozó 1/20-as szabállyal; kéri a Bizottságot annak kifejtésére, hogy hogyan kívánja feloldani ezt az ellentmondást annak biztosítása érdekében, hogy az adóssághányadok – az SNP-vel összhangban – fenntartható szintekre csökkenjenek;

39.  támogatja a Bizottság 2015. évi éves növekedési jelentésében előterjesztett hárompillérű stratégiát (növekedést szolgáló beruházások, költségvetési konszolidáció, strukturális reformok), és kéri, hogy az euróövezet költségvetési helyzetére és kilátásaira vonatkozó átfogó értékelésben, valamint az országspecifikus ajánlásokban határozza meg azt még konkrétabban;

40.  tudatában van, hogy a tagállamok gazdasági kilátásait uniós szinten függetlenül és pluralista módon kell elemezni; ezzel összefüggésben sürgeti, hogy a Bizottság fejlessze tovább gazdasági elemzéssel foglalkozó osztályát, amely a releváns adatok alapján objektív, független és átlátható elemzéseket készít, amelyeket nyilvánosságra kellene hozni, és amelyeknek alapul kellene szolgálniuk a viták és a döntéshozatal során a Bizottságban, a Tanácsban és az Európai Parlamentben; kéri, hogy a vezető gazdasági elemző részére az összes releváns dokumentumot időben továbbítsák, hogy elláthassa feladatait; hangsúlyozza, hogy a nemzeti költségvetési tanácsok hasznos szerepet töltenek be mind nemzeti, mind uniós szinten, és ösztönzi ezek európai hálózatának létrehozását;

41.  emlékeztet arra, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás célja az, hogy a káros makrogazdasági egyensúlyhiányok korai, a kulcsfontosságú makrogazdasági mutatók alakulásának objektív értékelése révén történő azonosításán keresztül elkerülje a válságokat; úgy véli, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás alapján kell eredményes és hatékony módon meghatározni, hogy melyek a kulcsfontosságú makrogazdasági változók mind a deficites, mind a többlettel rendelkező országokban, különös tekintettel a versenyképesség erősítésére és jobban figyelembe véve az euróövezet egészét, ideértve a továbbgyűrűző hatásokat is; emlékeztet arra, hogy a makrogazdasági felügyelet arra is irányul, hogy azonosítsák azokat az országokat, amelyekben várhatóan egyensúlyhiány fog fellépni, és hogy azt fenntartható és szociálisan kiegyensúlyozott strukturális reformok időben történő elindítása révén elkerüljék, ha még nem késő;

42.  rámutat, hogy a Bizottság egyértelműen megkülönbözteti az SNP prevenciós és korrekciós ágát, különösen a beruházásokat illetően, a prevenciós ág keretében meghatározott biztonsági ráhagyáson belül megengedve a középtávú célkitűzéstől vagy a felé vezető korrekciós pályától való átmeneti eltéréseket; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ezen a területen maradjanak összhangban a társjogalkotók az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló rendelettel kapcsolatos álláspontjában megfogalmazott megállapításokkal;

43.  kéri a Bizottságot, hogy a tagállamok helyzetének gazdasági és fiskális elemzésekor vegye figyelembe az összes fontos tényezőt, többek között a reálnövekedést, az inflációt, a hosszú távú közberuházásokat és a munkanélküliség arányát, és sürgősen kezelje az Unióban tapasztalható beruházási rést oly módon, hogy a forrásokat a leginkább produktív, a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést célzó beruházásokra csoportosítja át;

44.  felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a túlzotthiány-eljárás keretében világos, számszerűsíthető és a minőséget is figyelembe vevő kritériumok alapján hozzák meg a konkrét intézkedéseket;

45.  kitart amellett, hogy az SNP 2005-ös reformja óta a strukturális hiányra helyezett hangsúly a kiadási szabály 2011-es reformmal történt bevezetésével és a nehezen számszerűsíthető termelési résérték fogalmával együtt bizonytalanságot és bonyolultságot eredményez, valamint mozgásteret hoz létre az SNP mérlegelésen alapuló végrehajtásához; attól tart, hogy a strukturális hiány és a kiadási szabály értékelésének alapjául szolgáló, potenciális növekedésre és termelésre vonatkozó számítás tényezői között több megkérdőjelezhető feltevés is szerepel, ami a Bizottság őszi és tavaszi előrejelzése között jelentős kilengéseket eredményez, így különféle számításokhoz és az SNP végrehajtását illetően eltérő értékelésekhez vezet;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamok költségvetési helyzetének nyomon követése és értékelése során vegye figyelembe, hogy milyen gyakorlati következményei vannak az egyeztetett költségvetési intézkedéseknek és reformoknak; felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen stabil és kiszámítható szakpolitikai döntéshozatalra, elemzéseit konkrét tényekre és megbízható adatokra alapozza, valamint különösen elővigyázatosan járjon el az olyan becslések felhasználásakor, mint a GDP alapján számított potenciális becsült növekedési érték és a termelési résértékek;

47.  hangsúlyozza, hogy a növekedés fellendülése és az új munkahelyek teremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy a polgárok elfogadják a gazdaságirányítási keretrendszert, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa a vállalkozási környezetet Európában, kiemelt figyelmet fordítva a kkv-kra, a bürokrácia felszámolására és a finanszírozáshoz való hozzáférésre; ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy támogatni kell a kkv-kat, hogy lehetővé váljon számukra az Unión kívüli, például az egyesült államokbeli, kanadai, kínai és indiai piacra jutás;

Demokratikus elszámoltathatóság és a gazdaságirányítás elmélyítése során előttünk álló kihívások

48.  úgy véli, hogy a teljesebb és ellenállóbb GMU megvalósítása érdekében sürgősen csökkenteni kell annak komplexitását, valamint nagyobb felelősségvállalásra és átláthatóságra van szükség, és ezt nem helyettesíti az, ha pusztán a meglévő jogszabályokat egészítjük ki újabbakkal; hangsúlyozza, hogy mivel a gazdasági és monetáris unió terén a hatáskörök megoszlanak a nemzeti és az uniós szint között, kiemelt figyelmet kell fordítani a gazdasági kormányzás koherenciájának és elszámoltathatóságának biztosítására mind nemzeti, mind uniós szinten; úgy véli továbbá, hogy jelentős szerepet kell játszaniuk a demokratikusan elszámoltatható intézményeknek, és hangsúlyozza, hogy folyamatos parlamenti részvételre van szükség, ahol a felelősséget azon a szinten vállalják, amelyen a döntéseket hozzák vagy végrehajtják;

49.  elismeri a jelenlegi helyzet alapján, hogy a gazdaságirányítási keretet egyszerűsíteni kell, javítani kell a végrehajtását, és szükség esetén korrigálni kell és ki kell egészíteni annak érdekében, hogy az EU és az euróövezet meg tudjon felelni a konvergenciával, a fenntartható növekedéssel, a teljes foglalkoztatással, a polgárok jólétével, a versenyképességgel, a rendezett és fenntartható államháztartással, valamint a jövőorientált, kiváló társadalmi-gazdasági megtérülésű és hosszú távú beruházásokkal kapcsolatos kihívásoknak;

50.  úgy véli, hogy mivel a gazdaságpolitikai iránymutatások kidolgozásában való parlamenti részvétel minden demokratikus rendszer fontos része, az uniós szintű legitimációt az elkövetkezendő évek célzott prioritásait tartalmazó − a Szerződések soron következő módosításával bevezetésre kerülő együttdöntési eljárás keretében elfogadandó − konvergencia-iránymutatások elfogadása biztosíthatja;

51.  emlékeztet az Európai Parlament azon állásfoglalására, amely szerint az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), valamint a stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés („költségvetési paktum”) uniós intézményi struktúrán kívüli létrehozása az Unió politikai integrációját illetően visszaesést jelent, és ezért kéri, hogy az ESM-et és a költségvetési paktumot teljes mértékben integrálják a közösségi keretbe, és tegyék formálisan elszámoltathatóvá a Parlament felé, az utóbbi esetében a végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok értékelése alapján a költségvetési paktum 16. cikke szerint;

52.  emlékeztet azon kérésére, hogy dolgozzanak ki alternatívákat a jövőbeli makrogazdasági kiigazítási programok új, a trojkát kiváltó jogi keretére vonatkozóan annak érdekében, hogy növekedjen e programok átláthatósága és a velük kapcsolatos felelősségvállalás, valamint hogy biztosítani lehessen azt, hogy lehetőleg az összes uniós döntést a közösségi módszer alapján hozzák meg; úgy véli, hogy az alkalmazott stabilitási mechanizmus és az igénybevételéért felelős intézmény jellege között némi átfedésnek kell lennie, tudatában ugyanakkor annak, hogy mivel az euróövezeti tagállamok biztosítják a pénzügyi támogatást, beleszólásuk van annak felosztásába;

53.  kéri, hogy végezzék el az eurócsoport döntéshozatali folyamatának átértékelését, hogy biztosítsák a megfelelő demokratikus elszámoltathatóságot üdvözli az eurócsoport elnökének hajlandóságát arra, hogy az ECOFIN Tanács elnökéhez hasonlóan rendszeresen részt vegyen az ECON-bizottság ülésein, hasonló mértékű demokratikus elszámoltathatóságot biztosítva ezzel;

54.  emlékeztet arra, hogy a hatos és a kettes csomag egy független biztos megerősített szerepére épül, akinek feladata a szabályok tisztességes és megkülönböztetésmentes alkalmazásának biztosítása, és úgy véli, hogy a gazdasági kormányzás intézményrendszere kiépítésének további lépései – pl. a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos szerepének megerősítése vagy egy európai kincstári hivatal létrehozása – során tiszteletben kell tartani a hatáskörök egyes intézmények közötti felosztásának elvét, és – az Európai Parlament bevonásával – gondoskodni kell a demokratikus elszámoltathatóság és legitimitás megfelelő érvényesüléséről;

55.  emlékeztet arra, hogy a bankunió az újabb pénzügyi válságok elkerülésére, a bankok és az államok közötti ördögi kör megszakítására, valamint az államadósság-válságból eredő negatív továbbgyűrűző hatások minimalizálására irányuló politikai akarat eredménye volt, és hogy ugyanerre a politikai akaratra lesz szükség a szorosabb GMU megvalósításához;

56.  kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő ambiciózus menetrendet az elmélyített gazdasági és monetáris unió megvalósítására, amely figyelembe veszi az e állásfoglalásban felvázolt javaslatokat és amely az euróövezeti csúcstalálkozón kiadott, az Európai Tanács által megerősített, az euróövezetben a gazdasági kormányzás javítását célzó következő lépések előkészítésére irányuló megbízáson, valamint a korábban végzett munkán – például „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című, 2012. november 20-i Thyssen-jelentésen, „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete – Európai vitaindító” című (COM(2012)0777), 2012. november 28-i bizottsági közleményen és a négy elnök által 2012. december 5-én kiadott végleges állásfoglaláson(13) – alapul;

57.  felkéri a GMU elmélyítését célzó említett szükséges intézkedésekben érintett feleket, hogy vegyék figyelembe az euróövezet előrevetíthető jövőbeli bővítését, és vizsgálják meg az összes lehetőséget, amely hozzájárul a GMU elmélyítéséhez és megerősítéséhez, annak ellenállóbbá tételéhez, és ahhoz, hogy a GMU fokozottabban előmozdítsa a növekedést, a munkahelyteremtést és a stabilitást; e lehetőségek a következőket foglalják magukban:

   a) fokozott demokratikus elszámoltathatósági mechanizmusok létrehozása mind uniós, mind nemzeti szinten, amelyek értelmében a felelősséget azon a szinten kell vállalni, amelyen a döntéseket hozzák, az együttdöntési eljárás keretében elfogadott konvergencia-iránymutatások alapján, és amelyek egy intézményközi megállapodás révén formalizálják az Európai Parlament európai szemeszterben betöltött ellenőrzési szerepét, és biztosítják, hogy valamennyi euroövezeti nemzeti parlament kövesse az európai szemeszter folyamatának minden egyes lépését;
   b) az európai szociális piacgazdaság megőrzésére irányuló szociális dimenzió, amely tiszteletben tartja a kollektív tárgyaláshoz való jogot, amely biztosítaná a tagállamok szociális politikáinak összehangolását – ideértve az egyes tagállamok által a saját lehetőségeiknek megfelelően meghatározott minimálbér- vagy minimumjövedelem-mechanizmust –, és amely támogatja a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet, a munkavállalók munkaerőpiacra való visszajutását, a szakmák és a tagállamok közötti önkéntes mobilitást és rugalmasságot;
   c) egy konkrét saját forrásokon alapuló euróövezeti költségvetési kapacitás, amely az uniós költségvetés keretében európai parlamenti ellenőrzés mellett támogatná a tagállamokat a közösen elfogadott strukturális reformok végrehajtásában bizonyos feltételek – többek között a nemzeti reformprogramok hatékony megvalósítása – mellett; e tekintetben üdvözli a saját forrásokkal foglalkozó, Mario Monti által elnökölt magas szintű munkacsoport munkáját;
   d) a gazdasági és monetáris unió ellenálló képességének növelése a monetáris unióhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasági megrázkódtatásokkal és vészhelyzetekkel szemben, az állandó fiskális transzferek minden formájának elkerülése mellett;
   e) az adózást illetően kötelezettségvállalás az adócsalás és adókikerülés, valamint az agresszív társaságiadó-tervezés elleni, egész Európára kiterjedő intézkedések megtételére, együttműködés nemzeti adóhatóságok között az adócsalásra és adókikerülésre vonatkozó információk cseréje terén, intézkedések a tagállami adópolitikák közelítése céljából, közös konszolidált társaságiadó-alap, egyszerűbb és átláthatóbb adórendszerek és országonkénti jelentéstétel a vállalatok tekintetében, a kkv-k kivételével;
   f) a bankunió megvalósítása lépésről lépésre;
   g) az európai stabilitási mechanizmus és a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés uniós jogba való beépítése, ezzel egyidejűleg fokozott gazdaságpolitikai koordináció, tényleges konvergencia, a közös szabályok érvényesítése, valamint a gazdaságilag és társadalmilag fenntartható strukturális reformokra vonatkozó egyértelmű kötelezettségvállalás;
   h) a jelenlegi keret azon hiányosságainak kezelése, amelyek lehetővé teszik, hogy miközben a Bíróság biztosítani tudja a Szerződés egyes részeinek tiszteletben tartását, a Szerződés más részei felett nem tud ellenőrzést gyakorolni;
   i) az euróövezet külső szerepének növelése, ideértve képviseletének javítását is;

58.  kéri, hogy a GMU-n belüli lehetséges következő lépéseket a „4+1 elnök” megközelítés alapján dolgozzák ki, az EP elnökének bevonásával, akit minden ülésre meg kell hívni, mindenről teljes körűen tájékoztatni kell, és fel kell jogosítani a vitákban való részvételre; megjegyzi, hogy a Bizottság elnöke kifejezte azon szándékát, hogy a négy elnök jelentésének kidolgozása során az Európai Parlament elnökének hozzájárulásából kíván meríteni az észrevételeihez;

59.  kéri az elnököt, hogy folytasson előzetes egyeztetést a képviselőcsoportok elnökeivel, illetve a képviselőcsoportok vagy a Parlament által kifejezetten erre kijelölt képviselőkkel a Parlament e következő feladat során való képviseletével kapcsolatban, az ezen állásfoglalásban kapott megbízatás alapján, amely kiterjed többek között a négy elnök által készített „Az euróövezetben a gazdasági kormányzás javítását célzó következő lépések előkészítése” című elemző feljegyzésben foglalt kérdések megválaszolására;

o
o   o

60.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanács, a Bizottság, az eurócsoport és az EKB elnökének, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 140., 2013.5.27., 1. o.
(2) HL L 140., 2013.5.27., 11. o.
(3) HL L 306., 2011.11.23., 12. o.
(4) HL L 306., 2011.11.23., 33. o.
(5) HL L 306., 2011.11.23., 1. o.
(6) HL L 306., 2011.11.23., 41. o.
(7) HL L 306., 2011.11.23., 25. o.
(8) HL L 306., 2011.11.23., 8. o.
(9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0239.
(10) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0598.
(11) HL C 165. E, 2013.6.11., 24. o.
(12) HL C 33. E, 2013.2.5., 140. o.
(13) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0430.

Jogi nyilatkozat