Index 
Elfogadott szövegek
2015. október 27., Kedd - StrasbourgVégleges kiadás
Közös mezőgazdasági politika: elavult jogi aktusok hatályon kívül helyezése ***I
 EU-Svájc megállapodás a pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjéről *
 Megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatása: a megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv hatályon kívül helyezése *
 A daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Svédországgal való automatizált adatcsere *
 A daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Belgiummal való automatizált adatcsere *
 A daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Lengyelországgal való automatizált adatcsere *
 Utazási csomagok és utazási szolgáltatásegyüttesek ***II
 Az elektronikus hírközlés egységes európai piaca ***II
 Egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelme ***I
 Az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere *
 2013.évi mentesítés: ARTEMIS Közös Vállalkozás
 2013.évi mentesítés: Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)
 2013.évi mentesítés: ENIAC Közös Vállalkozás
 2013.évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Európai Tanács és Tanács
 Az Ebola-válság: hosszú távú tanulságok
 Kibocsátásmérés a gépjárműiparban

Közös mezőgazdasági politika: elavult jogi aktusok hatályon kívül helyezése ***I
PDF 128kWORD 67k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2015. október 27-i jogalkotási állásfoglalása az olajok (étolajok) és zsírok (étkezési zsírok), erukasav-tartalma legmagasabb szintjének rögzítéséről szóló 76/621/EGK tanácsi irányelv és a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló 320/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2015)0174 – C8-0101/2015 – 2015/0090(COD))
P8_TA(2015)0360A8-0255/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0174),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 42. cikkének első bekezdésére, valamint 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0101/2015),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 144. cikkére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2015. július 1-i véleményére(1),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2015. szeptember 7-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0255/2015),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2015. október 27-én került elfogadásra az olajok (étolajok) és zsírok (étkezési zsírok), erukasav-tartalma legmagasabb szintjének rögzítéséről szóló 76/621/EGK tanácsi irányelv és a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló 320/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2015/2284 rendelet.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


EU-Svájc megállapodás a pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjéről *
PDF 331kWORD 72k
Az Európai Parlament 2015. október 27-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás módosító jegyzőkönyvének az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (08266/1/2015 – C8-0169/2015 – 2015/0076(NLE))
P8_TA(2015)0361A8-0271/2015

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozattervezetre (08266/1/2015),

–  tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás módosító jegyzőkönyvének tervezetére (08297/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikkére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, és (8) bekezdésének második albekezdésére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8‑0169/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0271/2015),

1.  jóváhagyja a tanácsi határozattervezetet annak módosított formájában és jóváhagyja a megállapodás módosító jegyzőkönyvének megkötését;

2.  sajnálja, hogy nem lehet javításokat eszközölni, különösen a megadott információval és az információcserék automatikus, kötelező és korlátozások nélküli jellegével kapcsolatban;

3.  kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, amennyiben bármilyen változás vagy új fejlemény következik be a megállapodás módosító jegyzőkönyve megkötésének utolsó lépéseiben;

4.  emlékezteti a Tanácsot arra a kötelezettségére, hogy a határozattervezet módosítása esetén ismételten konzultáljon a Parlamenttel;

5.  hangsúlyozza a csalással és az adókikerüléssel szembeni hatékony fellépés fontosságát, különösen az Unióban lakhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes és jogi személyek harmadik országban székhellyel rendelkező pénzintézetek részvételével elkövetett adócsalása és adókikerülése esetén;

6.  kéri a Bizottságot, hogy a megállapodás módosító jegyzőkönyvének hatálybalépése után 18 hónappal értékelje a megállapodás alkalmazását és annak eredményét, és erről terjesszen jelentést az Európai Parlament és a Tanács elé, adott esetben az annak felülvizsgálatára irányuló javaslatainak kíséretében;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Svájci Államszövetség kormányainak és parlamentjeinek.

Határozattervezet   Módosítás
Módosítás 1
Határozattervezet
2 cikk – 1 bekezdés
1.   A módosító jegyzőkönyv 2. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg4.
1.   A módosító jegyzőkönyv 2. cikkének (1) bekezdése és 4. cikke szerinti értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg4 az adatszolgáltatási számlákra vonatkozó automatikus információcserére vonatkozó szabályok betartása és a megfelelés és végrehajtás terén történő együttműködés lehetővé tétele érdekében;
__________________
__________________
4 A Tanács Főtitkársága gondoskodik a módosító jegyzőkönyv hatályba lépése napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.
4 A Tanács Főtitkársága gondoskodik a módosító jegyzőkönyv hatályba lépése napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.
Módosítás 2
Határozattervezet
2 cikk – 2 bekezdés
2.   A Bizottság tájékoztatja a Svájci Államszövetséget és a tagállamokat a módosító jegyzőkönyvből fakadóan, az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről szóló megállapodás 1. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban megtett értesítésekről.
2.   A Bizottság tájékoztatja a Svájci Államszövetséget és a tagállamokat a módosító jegyzőkönyv szerint, az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről szóló megállapodás 1. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban megtett értesítésekről.

Megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatása: a megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv hatályon kívül helyezése *
PDF 350kWORD 74k
Az Európai Parlament 2015. október 27-i jogalkotási állásfoglalása a 2003/48/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2015)0129 – C8-0086/2015 – 2015/0065(CNS))
P8_TA(2015)0362A8-0299/2015

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0129),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8‑0086/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére és 50. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0299/2015),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A 2014/107/EU irányelv alkalmazási köre általában tágabb, mint a 2003/48/EK irányelvé, és előírja, hogy azokban az esetekben, amikor az alkalmazási kör tekintetében átfedés mutatkozik a két irányelv között, a 2014/107/EU irányelv az irányadó. Még mindig vannak olyan fennmaradó esetek, amelyekre egyébként csak a 2003/48/EK irányelv lenne alkalmazható. A fennmaradó esetek a két irányelvben alkalmazott megközelítések közötti csekély eltérésből, valamint a különböző egyedi kivételekből adódnak. Amikor az említett, korlátozott számú esetben a 2003/48/EK irányelv alkalmazási köre kívül esik a 2014/107/EU irányelv alkalmazási körén, továbbra is a 2003/48/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseit kellene alkalmazni, ami az Unión belül két adatszolgáltatási standard alkalmazását eredményezné. Az említett kettős adatszolgáltatásból adódó kisebb előnyöket ugyanakkor háttérbe szorítja a jelentős költségvonzat.
(5)  A 2014/107/EU irányelv hatálya általában tágabb, mint a 2003/48/EK irányelvé, és előírja, hogy azokban az esetekben, amikor a hatály tekintetében átfedés mutatkozik a két irányelv között, a 2014/107/EU irányelv az irányadó. Még mindig vannak olyan fennmaradó esetek, amelyekre egyébként csak a 2003/48/EK irányelv lenne alkalmazható. A fennmaradó esetek a két irányelvben alkalmazott megközelítések közötti csekély eltérésből, valamint a különböző egyedi kivételekből adódnak. Amikor az említett, korlátozott számú esetben a 2003/48/EK irányelv hatálya kívül esik a 2014/107/EU irányelv hatályán, továbbra is a 2003/48/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseit kellene alkalmazni, ami az Unión belül két adatszolgáltatási standard alkalmazását eredményezné. Noha részletes költség–haszon elemzés nem készült a kettős adatszolgáltatási rendszerre vonatkozóan, de még a két standard közötti ideiglenes átmenetre vonatkozóan sem, indokolt feltételezni, hogy az említett kettős adatszolgáltatásból adódó kisebb előnyöket háttérbe szorítja a jelentős költségvonzat.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
11a preambulumbekezdés (új)
(11a)  A 2003/48/EK irányelvben foglaltakkal egyenértékű rendelkezéseket alkalmaznak jelenleg több, az Unió és öt Európai Unión kívüli európai ország (a Svájci Államszövetség, a Liechtensteini Hercegség, San Marino Köztársaság, a Monacói Hercegség és az Andorrai Hercegség) közötti, illetve az egyes tagállamok és 12 függő vagy társult terület (a Csatorna-szigetek, a Man-sziget és a karib-tengeri függő vagy társult területek) közötti kétoldalú megállapodások által. Fontos, hogy mindezen kétoldalú megállapodásokat az OECD új globális standardjához és a 2014/107/EU irányelvhez igazítsák. Alapvetően fontos az is, hogy a meglévőről az új standardra való átállási folyamat során joghézagok és más hiányosságok ne keletkezzenek. Mivel a Bizottság egyértelmű felhatalmazással rendelkezik ahhoz, hogy az említett, Unión kívüli öt országgal megtárgyalja a megállapodások módosításait, szakértelme révén aktív szerepet kellene vállalnia abban is, hogy megkönnyítse és előmozdítsa a tagállamok e 12 függő vagy társult területtel kötött megállapodásainak felülvizsgálatát. A gördülékenység és hatékonyság érdekében adott esetben – és a tagállam kifejezett egyetértésétől függően – a Bizottságnak kellene irányítania e tárgyalásokat.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság 2016. július 1-ig jelentést terjeszt a Tanács és az Európai Parlament elé a 2003/48/EK irányelv szerint alkalmazott adatszolgáltatási standardról a 2014/107/EU irányelvben meghatározott új adatszolgáltatási standardra való áttérésről. A jelentésnek feltétlenül, de nem kizárólagos jelleggel ki kell terjednie az adatszolgáltatással kapcsolatos azon joghézagok és egyéb hiányosságok kialakulásának kockázatára, amelyek határokon átnyúló adócsalásra és adókijátszásra teremthettek lehetőséget. A jelentésnek ki kell terjednie az Unió és öt Európai Unión kívüli európai ország (a Svájci Államszövetség, a Liechtensteini Hercegség, San Marino Köztársaság, a Monacói Hercegség és az Andorrai Hercegség) közötti, illetve az egyes tagállamok és 12 függő vagy társult terület (a Csatorna-szigetek, a Man-sziget és a karib-tengeri függő vagy társult területek) közötti kétoldalú megállapodások felülvizsgálatához kapcsolódó folyamatra is. A Bizottság a helyzet szoros figyelemmel kísérése érdekében 2017. október 1-ig nyomonkövetési jelentést terjeszt elő. A jelentésekhez a Bizottság szükség szerint jogalkotási javaslatokat is csatol.

A daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Svédországgal való automatizált adatcsere *
PDF 248kWORD 62k
Az Európai Parlament 2015. október 27-i jogalkotási állásfoglalása a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Svédországgal való automatizált adatcsere megindításáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló tervezetről (10027/2015 – C8-0197/2015 – 2015/0804(CNS))
P8_TA(2015)0363A8-0304/2015

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (10027/2015),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0197/2015),

–  tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra(1) és különösen annak 33. cikkére,

–  tekintettel „a határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés megerősítéséről az EU-ban: a prümi határozat és az európai információcsere-modell végrehajtása” című, 2013. október 10-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az európai biztonsági stratégiáról szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0304/2015),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)HL L 210., 2008.8.6., 1. o.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0419.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0269.


A daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Belgiummal való automatizált adatcsere *
PDF 249kWORD 62k
Az Európai Parlament 2015. október 27-i jogalkotási állásfoglalása a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Belgiummal való automatizált adatcsere megindításáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló tervezetről (10029/2015 – C8-0196/2015 – 2015/0805(CNS))
P8_TA(2015)0364A8-0303/2015

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (10029/2015),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0196/2015),

–  tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra(1) és különösen annak 33. cikkére,

–  tekintettel „a határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés megerősítéséről az EU-ban: a prümi határozat és az európai információcsere-modell végrehajtása” című, 2013. október 10-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az európai biztonsági stratégiáról szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0303/2015),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)HL L 210., 2008.8.6., 1. o.
(2)Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0419.
(3)Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0269.


A daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Lengyelországgal való automatizált adatcsere *
PDF 248kWORD 62k
Az Európai Parlament 2015. október 27-i jogalkotási állásfoglalása a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Lengyelországgal való automatizált adatcsere megindításáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló tervezetről (09989/2015 – C8-0195/2015 – 2015/0806(CNS))
P8_TA(2015)0365A8-0302/2015

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (09989/2015),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0195/2015),

–  tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra(1) és különösen annak 33. cikkére,

–  tekintettel „a határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés megerősítéséről az EU-ban: a prümi határozat és az európai információcsere-modell végrehajtása” című, 2013. október 10-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az európai biztonsági stratégiáról szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0302/2015),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)HL L 210., 2008.8.6., 1. o.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0419.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0269.


Utazási csomagok és utazási szolgáltatásegyüttesek ***II
PDF 256kWORD 64k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2015. október 27-i jogalkotási állásfoglalása az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (09173/3/2015 – C8-0281/2015 – 2013/0246(COD))
P8_TA(2015)0366A8-0297/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (09173/3/2015 – C8‑0281/2015),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 11-i véleményére(1),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2013)0512) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0297/2015),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

4.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

5.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

A Bizottság „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló 2005/29/EK irányelv végrehajtására/alkalmazására vonatkozó iránymutatás” című, 2009. december 3-i bizottsági szolgálati munkadokumentum felülvizsgálatakor azon kereskedelmi gyakorlatok kérdésével is foglalkozni fog, amelyek során a szolgáltatásaikat online felületen értékesítő utazási szolgáltatók rejtett, nem egyértelmű vagy félreérthető módon kínálnak kiegészítő szolgáltatásokat, például amikor elrejtik a további szolgáltatások igénybevételének mellőzésére szolgáló opciót. A Bizottság tájékoztatni fogja a Parlamentet arról, hogy a felülvizsgált iránymutatás elfogadásakor milyen módon vette figyelembe álláspontját.

(1) HL C 170., 2014.6.5., 73. o.
(2) Elfogadott szövegek 2014.3.12., P7_TA(2014)0222.


Az elektronikus hírközlés egységes európai piaca ***II
PDF 252kWORD 64k
Az Európai Parlament 2015. október 27-i jogalkotási állásfoglalása a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (10788/2/2015 – C8-0294/2015 – 2013/0309(COD))
P8_TA(2015)0367A8-0300/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (10788/2/2015 – C8‑0294/2015),

–  tekintettel az ír képviselőház, a máltai parlament, az osztrák szövetségi tanács és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, mely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. január 21-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2014. január 31-i véleményére(2),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2013)0627) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(3),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8‑0300/2015),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 177., 2014.6.11., 64. o.
(2) HL C 126., 2014.4.26., 53. o.
(3) Elfogadott szövegek 2014.4.3., P7_TA(2014)0281.


Egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelme ***I
PDF 467kWORD 225k
Az Európai Parlament 2015. október 27-én elfogadott módosításai az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2014)0001 – C7-0014/2014 – 2014/0005(COD))(1)
P8_TA(2015)0368A8-0267/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)   Abban az esetben is adható globális engedély, ha a gyártónak az 1236/2005/EK rendelet által ellenőrzött gyógyszerkészítményeket olyan országbeli forgalmazó számára kell exportálnia, amely ország nem törölte el a halálbüntetést, azzal a feltétellel, hogy az exportőr és a forgalmazó jogilag kötelező megállapodást kötött, amely kötelezi a forgalmazót arra, hogy megfelelő intézkedések alkalmazásával biztosítja, hogy a gyógyszerkészítményeket nem használják fel halálbüntetés végrehajtásához.
(8)   Abban az esetben is adható globális engedély, ha a gyártónak az 1236/2005/EK rendelet által ellenőrzött gyógyszerkészítményeket olyan országbeli forgalmazó számára kell exportálnia, amely ország nem törölte el a halálbüntetést, azzal a feltétellel, hogy az exportőr és a forgalmazó jogilag kötelező megállapodást kötött, amely kötelezi a forgalmazót arra, hogy megfelelő intézkedések alkalmazásával biztosítja, hogy a gyógyszerkészítményeket nem használják fel halálbüntetés végrehajtásához, kínzáshoz vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódhoz vagy büntetéshez.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)   Az Unióban lévő brókerek számára meg kell tiltani, hogy brókertevékenységet folytassanak azon árukkal kapcsolatban, amelyek kivitele és behozatala tiltott, mivel ezen áruk a halálbüntetéstől, kínzástól vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódtól vagy büntetéstől eltérő egyéb gyakorlati használatra nem alkalmasak. Ezen tevékenységek tilalma a közerkölcs védelmét szolgálja.
(12)   Az Unióban lévő brókerek számára meg kell tiltani, hogy brókertevékenységet folytassanak azon árukkal kapcsolatban, amelyek kivitele és behozatala tiltott, mivel ezen áruk a halálbüntetéstől, kínzástól vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódtól vagy büntetéstől eltérő egyéb gyakorlati használatra nem alkalmasak. Ezen tevékenységek tilalma a közerkölcs védelmét szolgálja, valamint azt, hogy tiszteletben tartsák az emberi méltóság elveit, amelyek az európai értékek alapját képezik, és amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája is rögzít.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)  Célzott végfelhasználási rendelkezést kell bevezetni annak érdekében, hogy a tagállamok megtiltsák vagy felfüggesszék a II. és III. mellékletben nem szereplő olyan biztonsági vonatkozású termékek transzferét, amelyek a gyakorlatban nyilvánvalóan nem használhatók másra, mint halálbüntetés végrehajtására, kínzásra vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára, vagy amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a szóban forgó termékek transzfere halálbüntetés végrehajtását, kínzást vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazását eredményezné vagy segítené elő. A célzott végfelhasználási rendelkezés révén adott felhatalmazás nem terjed ki a halálbüntetés céljára is alkalmazható gyógyszerekre,
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont – a a pont (új)
1236/2005/EK rendelet
2 cikk – f pont
aa)  az f) pont helyébe a következő szöveg lép:
f)   „technikai segítségnyújtás”: a javításhoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, összeszereléshez, teszteléshez, karbantartáshoz vagy bármely egyéb technikai szolgáltatáshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, amely lehet betanítás, tanácsadás, képzés, munkatapasztalatok vagy készségek átadása, vagy konzultációs szolgáltatások. A technikai segítségnyújtás a szóbeli segítséget és az elektronikus úton nyújtott segítséget is magában foglalja;
„f) „technikai segítségnyújtás”: a javításhoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, összeszereléshez, teszteléshez, karbantartáshoz, felhasználáshoz, gyakorláshoz vagy bármely egyéb technikai szolgáltatáshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, amely lehet betanítás, tanácsadás, képzés, munkatapasztalatok vagy készségek átadása, vagy konzultációs szolgáltatások. A technikai segítségnyújtás a szóbeli segítséget és az elektronikus úton nyújtott segítséget is magában foglalja;”
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont – c pont
1236/2005/EK rendelet
2 cikk – k pont – 2 albekezdés
E rendelet alkalmazásában e fogalommeghatározás nem terjed ki pusztán a járulékos szolgáltatások nyújtására. Járulékos szolgáltatásnak minősül a fuvarozás, a pénzügyi szolgáltatás, a biztosítás, illetve a viszontbiztosítás, az általános hirdetés, illetve a reklám;
E rendelet alkalmazásában e fogalommeghatározás kiterjed a járulékos szolgáltatások nyújtására. Járulékos szolgáltatásnak minősül a fuvarozás, a pénzügyi szolgáltatás, a biztosítás, a viszontbiztosítás, az általános hirdetés, illetve a reklám, akár az interneten keresztül is;
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont – c pont
1236/2005/EK rendelet
2 cikk – l pont
l)   „bróker”: az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett természetes vagy jogi személy vagy társaság, amely a k) pontban meghatározott tevékenységeket folytat az Unióból valamely harmadik ország területére irányulóan;
l)   „bróker”: az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel, illetve állampolgársággal rendelkező vagy letelepedett természetes vagy jogi személy vagy társaság, illetve ilyen jogi személy és társaság leányvállalata, amely a k) pontban meghatározott tevékenységeket folytat;
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés – c pont
1236/2005/EK rendelet
2 cikk – m pont
m)   „technikai segítségnyújtást szolgáltató”: az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett természetes vagy jogi személy vagy társaság, amely az f) pontban meghatározott technikai segítségnyújtást biztosít az Unióból valamely harmadik ország területére irányulóan;
m)   „technikai segítségnyújtást biztosító szolgáltató”: az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett természetes vagy jogi személy vagy társaság, amely az f) pontban meghatározott technikai segítségnyújtást biztosít;
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont – c pont
1236/2005/EK rendelet
2 cikk – n pont
n)   „exportőr”: bármely természetes vagy jogi személy vagy társaság, akinek nevében a kiviteli nyilatkozatot teszik, vagyis az a személy, aki a nyilatkozat elfogadásakor az érintett harmadik országbeli címzett szerződő partnere, és rendelkezik az áruknak az Unió vámterületéről való kiküldéséhez szükséges hatáskörrel. Amennyiben nem kötöttek kiviteli szerződést, vagy a szerződő fél nem saját nevében jár el, akkor az exportőr az a személy, aki rendelkezik a terméknek az Unió vámterületéről való kiküldéséhez szükséges hatáskörrel. Ha az áruk feletti rendelkezési jog a kivitel alapját képező szerződésnek megfelelően egy, az Unión kívül letelepedett személyé, akkor az Unión belül letelepedett szerződő fél minősül exportőrnek;
n)   „exportőr”: bármely természetes vagy jogi személy vagy társaság, akinek nevében a kiviteli nyilatkozatot teszik, vagyis az a személy, aki a nyilatkozat elfogadásakor az érintett harmadik országbeli címzett szerződő partnere, és rendelkezik az áruknak az Unió vámterületéről való kiküldéséhez szükséges hatáskörrel. Amennyiben nem kötöttek kiviteli szerződést, vagy a szerződő fél nem saját nevében jár el, akkor az exportőr az a személy, aki rendelkezik a terméknek az Unió vámterületéről való kiküldéséhez szükséges hatáskörrel. Ha az áruk feletti rendelkezési jog a kivitel alapját képező szerződésnek megfelelően egy, az Unión kívül letelepedett személyé, akkor az Unión belül lakóhellyel rendelkező vagy ott letelepedett szerződő fél minősül exportőrnek;
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont – c pont
1236/2005/EK rendelet
2 cikk – ra pont (új)
ra)  „árutovábbítás”: a mellékletekben felsorolt nem uniós áruknak az Unió vámterületét érintő, az Unión kívülre irányuló szállítása.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 3 a pont (új)
1236/2005/EK rendelet
4 b cikk (új)
3a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„4b. cikk
Az árutovábbítás tilalma
(1)  A II. mellékletben felsorolt áruk tekintetében minden árutovábbítás tiltott, az ilyen áruk származására való tekintet nélkül.
(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti a II. mellékletben felsorolt áruk továbbítását, amennyiben bizonyított, hogy abban az országban, ahová az áruk kivitele irányul, az ilyen árukat kizárólag a történelmi jelentőségük miatti nyilvános múzeumi kiállítás céljára használják fel.”
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 3 b pont (új)
1236/2005/EK rendelet
4 c cikk (új)
3b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„4c. cikk
A kereskedelmi marketing és a reklámozás tilalma
Tilos a II. mellékletben szereplő árukkal kapcsolatos, az ilyen áruk transzferét célzó, valamely természetes vagy jogi személy vagy társaság által az Unión belül folytatott online és offline kereskedelmi marketing- és reklámtevékenység.”
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 5 pont
1236/2005/EK rendelet
6 cikk – 1 bekezdés
(1)   A IIIa. mellékletben felsorolt áruk kivitelére vonatkozó engedélyezési kérelmeket az illetékes hatóság eseti alapon bírálja el, figyelembe véve valamennyi lényeges szempontot, beleértve különösen, hogy egy lényegében azonos kiviteli engedélyre irányuló kérelmet más tagállam már elutasított-e a megelőző három év során, valamint a tervezett végfelhasználással és az eltérítés kockázatával kapcsolatos megfontolásokat.
(1)   A III. és IIIa. mellékletben felsorolt áruk kivitelére vonatkozó engedélyezési kérelmeket az illetékes hatóságok eseti alapon bírálják el, figyelembe véve valamennyi lényeges szempontot, beleértve különösen, hogy egy lényegében azonos kiviteli engedélyre irányuló kérelmet más tagállam már elutasított-e a megelőző három év során, valamint a tervezett végfelhasználással és az eltérítés kockázatával kapcsolatos megfontolásokat.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 5 a pont (új)
1236/2005/EK rendelet
6 cikk – 1 a bekezdés (új)
5a.  A 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az illetékes hatóság az összes rendelkezésre álló bizonyíték figyelembevételével a tagállamokkal közösen biztosítja, hogy a biztonsági felszerelésekkel kapcsolatos marketingtevékenységet végző, valamint az ilyen felszerelésekkel kapcsolatos marketingtevékenységekre szolgáló kereskedelmi vásárokat és egyéb rendezvényeket szervező vállalatok tisztában legyenek azzal, hogy az ilyen felszereléseket kínzásra vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazására is fel lehet használni, és hogy az ilyen felszerelésekkel kapcsolatos marketingtevékenység betiltható, és az erre vonatkozó engedély visszavonható.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 5 b pont (új)
1236/2005/EK rendelet
6 cikk – 2 bekezdés
5b.  A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Az illetékes hatóság nem adja ki az engedélyt, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a III. mellékletben felsorolt árukat kínzásra vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódra vagy büntetésre használhatják fel, beleértve a harmadik országbeli bűnüldöző hatóság vagy bármely egyéb harmadik országbeli természetes vagy jogi személy általi, bíróság által elrendelt testi fenyítést is.
„(2) Az illetékes hatóság nem adja ki az engedélyt, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a III. és IIIa. mellékletben felsorolt árukat kínzásra vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódra vagy büntetésre használhatják fel, beleértve a harmadik országbeli bűnüldöző hatóság vagy bármely egyéb harmadik országbeli természetes vagy jogi személy általi, bíróság által elrendelt testi fenyítést is.
Az illetékes hatóság figyelembe veszi:
Az illetékes hatóság figyelembe veszi:
–  a rendelkezésre álló nemzetközi bírósági ítéleteket,
–  a rendelkezésre álló nemzetközi bírósági ítéleteket,
–  az ENSZ, az Európa Tanács és az EU illetékes szerveinek megállapításait, valamint az Európa Tanácsnak a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzésére létrejött európai bizottsága és az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni küzdelemmel foglalkozó különleges előadójának jelentéseit.
–  az ENSZ, az Európa Tanács és az EU illetékes szerveinek megállapításait, valamint az Európa Tanácsnak a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzésére létrejött európai bizottsága és az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni küzdelemmel foglalkozó különleges előadójának jelentéseit.
Figyelembe lehet venni továbbá egyéb vonatkozó információkat, beleértve a rendelkezésre álló nemzeti bírósági ítéleteket, a civil társadalmi szervezetek jelentéseit és az általuk kidolgozott egyéb információkat, valamint a II. és III. mellékletben felsorolt áruk kivitele tekintetében a rendeltetési ország által alkalmazott korlátozásokra vonatkozó információkat.
Figyelembe lehet venni továbbá egyéb vonatkozó információkat, beleértve a rendelkezésre álló nemzeti bírósági ítéleteket, a civil társadalmi szervezetek jelentéseit és az általuk kidolgozott egyéb információkat, valamint a II., III. és IIIa. mellékletben felsorolt áruk kivitele tekintetében a rendeltetési ország által alkalmazott korlátozásokra vonatkozó információkat.ˇ”
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 5 c pont (új)
1236/2005/EK rendelet
6 a cikk (új)
5c.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„6a. cikk
Az árutovábbításra vonatkozó engedélyezési követelmény
(1)  Engedélyt kell igényelni a III. és IIIa. mellékletben felsorolt áruk továbbítására abban az esetben, ha azon tagállam illetékes hatóságai, amelynek a területén az árutovábbításra sor kerülne, tájékoztatják a gazdasági szereplőt arról, hogy a szóban forgó árut a végfelhasználó részben vagy egészben halálbüntetés, illetve kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés végrehajtásához kívánja felhasználni, vagy az ilyen célokra felhasználható.
(2)  Amennyiben a gazdasági szereplőnek tudomása van arról, hogy a III. és IIIa. mellékletben felsorolt, általa továbbított árut részben vagy egészben halálbüntetés, illetve kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés végrehajtásához kívánják felhasználni, köteles erről értesíteni az illetékes hatóságot, amely dönt arról, hogy célszerű-e engedélykötelessé tenni a szóban forgó árutovábbítást.
(3)  Az a tagállam, amely a III. vagy IIIa. mellékletben fel nem sorolt termékek árutovábbítását az (1) és (2) bekezdés alapján engedélykötelessé teszi, tájékoztatja erről a többi tagállamot és a Bizottságot.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 6 pont
1236/2005/EK rendelet
7a cikk – 1 bekezdés
(1)   A brókernek tilos harmadik országban lévő bármely személy, szerv vagy szervezet számára a III. mellékletben felsorolt árukhoz kapcsolódó brókertevékenységet végeznie, az ilyen áruk származására való tekintet nélkül, amennyiben a brókernek tudomása van arról, vagy okkal feltételezi, hogy az ezen árukból álló szállítmány bármely részét kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára szánják vagy szánhatják felhasználni az Unió vámterületén kívüli országban.
(1)   A brókernek tilos harmadik országban lévő bármely személy, szerv vagy szervezet számára a III. és IIIa. mellékletben felsorolt árukhoz kapcsolódó brókertevékenységet végeznie, az ilyen áruk származására való tekintet nélkül, amennyiben a brókernek tudomása van arról, vagy okkal feltételezi, hogy az ezen árukból álló szállítmány bármely részét kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára szánják vagy szánhatják felhasználni az Unió vámterületén kívüli országban.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 6 pont
1236/2005/EK rendelet
7a cikk – 2 bekezdés
(2)   A technikai segítségnyújtás szolgáltatójának tilos harmadik országban lévő bármely személy, szerv vagy szervezet számára a III. mellékletben felsorolt árukhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtást biztosítania, az ilyen áruk származására való tekintet nélkül, amennyiben az ilyen jellegű segítségnyújtás szolgáltatójának tudomása van arról, vagy okkal feltételezi, hogy az érintett áruk egy részét, vagy mindet kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára szánják vagy szánhatják felhasználni az Unió vámterületén kívüli országban.
(2)   A technikai segítségnyújtást biztosító szolgáltatónak tilos harmadik országban lévő bármely személy, szerv vagy szervezet számára a III. és IIIa. mellékletben felsorolt árukhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtást biztosítania, az ilyen áruk származására való tekintet nélkül, amennyiben tudomása van arról, vagy okkal feltételezi, hogy az érintett áruk egy részét, vagy mindet kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára szándékoznak vagy szándékozhatnak felhasználni az Unió vámterületén kívüli országban. A technikai segítségnyújtást biztosító szolgáltatónak tilos olyan útmutatást, tanácsadást vagy képzést biztosítania, illetve olyan munkatapasztalatokat vagy készségeket átadnia, amelyek elősegíthetik halálbüntetés végrehajtását, illetve kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazását.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 6 a pont (új)
1236/2005/EK rendelet
7 aa cikk (új)
6a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„7aa. cikk
A legjobb gyakorlatok cseréje
A tagállamok ösztönzést kapnak a legjobb gyakorlatok előmozdítására a technikai segítségnyújtást biztosító szolgáltatók körében annak garantálása céljából, hogy ez a technikai segítségnyújtás pozitívan hozzájáruljon a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódok vagy büntetések elleni fellépéshez.”
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 7 pont
1236/2005/EK rendelet
7c cikk – 3 bekezdés – 3.3 pont (új)
„3.3. A Bizottság a tagállamok és adott esetben harmadik országok illetékes hatóságaival együttműködve iránymutatásokat fogad el a végső felhasználás ellenőrzésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok tekintetében.”
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 7 a pont (új)
1236/2005/EK rendelet
III b fejezet (új) – 7e cikk (új)
7a.  A rendelet a következő fejezettel egészül ki:
„IIIb. fejezet
Fel nem sorolt áruk
7e.  cikk
Omnibusz-rendelkezés
(1)  Engedélyköteles az e rendelet mellékleteiben fel nem sorolt áruk kivitele abban az esetben, ha azon tagállam illetékes hatóságai, amelynek a területén az exportőr letelepedett, tájékoztatják az exportőrt arról, hogy a szóban forgó árut a végfelhasználó részben vagy egészben halálbüntetés végrehajtásához, illetve kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés végrehajtásához kívánja felhasználni, vagy azok ilyen célokra felhasználhatók.
(2)  Amennyiben az exportőrnek tudomása van arról, hogy az általa kivitelre kínált, a II., III. vagy IIIa. mellékletben fel nem sorolt árut részben vagy egészben halálbüntetés, illetve kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés végrehajtásához kívánják felhasználni, köteles erről értesíteni azon tagállam illetékes hatóságát, amelyben letelepedett, és e hatóság dönt arról, hogy célszerű-e engedélykötelessé tenni a szóban forgó kivitelt.
(3)  Az a tagállam, amely a II., III. vagy IIIa. mellékletben fel nem sorolt termékek kivitelét az (1) és (2) bekezdés alapján engedélykötelessé teszi, szükség szerint tájékoztatja erről a többi tagállamot és a Bizottságot, valamint megjelöli az engedélykötelessé tétel pontos indokait. A tagállamok arról is haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, ha az (1) bekezdés alapján meghozott valamely intézkedést módosítják.
(4)  A többi tagállam ezt a tájékoztatást kellő megfontolás tárgyává teszi, és tájékoztatja saját vámhatóságait és egyéb hatáskörrel rendelkező hatóságait.
(5)  Amennyiben a rendkívüli sürgősség megkívánja, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával további, az (1) és (2) bekezdés szerinti termékeket vehet fel a II., III. és IIIa. mellékletekbe. Az e bekezdés értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 15b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.
(6)  E cikk hatálya nem terjed ki a 2001/83/EK európai parlamenti ás tanácsi irányelv1a szerinti gyógyszerekre.
_________________________
1a.   Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.)”
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 8 pont
1236/2005/EK rendelet
8 cikk – 6 bekezdés
(6)   Az (5) bekezdéstől eltérve, amennyiben a gyógyszerkészítményeket a gyártó exportálja forgalmazónak, a gyártó szolgáltat információt a megkötött megállapodásokról, az e készítmények halálbüntetés végrehajtásához történő felhasználásának megakadályozása érdekében tett intézkedésekről, a rendeltetési országról, illetve amennyiben elérhető információ, akkor az áruk végfelhasználásáról és végfelhasználóiról.
(6)   Az (5) bekezdéstől eltérve, amennyiben a gyógyszerkészítményeket a gyártó exportálja forgalmazónak, a gyártó szolgáltat információt a megkötött megállapodásokról, az e készítmények halálbüntetés végrehajtásához történő felhasználásának megakadályozása érdekében tett intézkedésekről, a rendeltetési országról, illetve amennyiben elérhető információ, akkor az áruk végfelhasználásáról és végfelhasználóiról. Ezt az információt kérésre az érintett független felügyeleti szervek, például az Egyesült Nemzetek kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményének fakultatív jegyzőkönyve alapján felállított nemzeti megelőző mechanizmusok vagy a tagállamok nemzeti emberi jogi intézményei rendelkezésére kell bocsátani.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 8 a pont (új)
1236/2005/EK rendelet
10 cikk – 2 bekezdés
8a.  A 10. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot a II. vagy III. mellékletben felsorolt árukra vonatkozóan töltötték ki, és megerősítést nyer, hogy a tervezett kivitelre vagy behozatalra e rendelet alapján nem adtak ki engedélyt, a vámhatóságoknak le kell foglalniuk a bejelentett árukat, és fel kell hívniuk a figyelmet az e rendelet szerinti engedély kérelmezésének lehetőségére. Amennyiben a lefoglalást követően hat hónapon belül nem nyújtanak be engedélyezési kérelmet, vagy amennyiben az illetékes hatóság elutasítja a kérelmet, a vámhatóságoknak a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint kell rendelkezniük a lefoglalt árukkal.
„(2) Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot a II., III. vagy IIIa. mellékletben felsorolt árukra vonatkozóan töltötték ki, és megerősítést nyer, hogy a tervezett kivitelre vagy behozatalra e rendelet alapján nem adtak ki engedélyt, a vámhatóságoknak le kell foglalniuk a bejelentett árukat, és fel kell hívniuk a figyelmet az e rendelet szerinti engedély kérelmezésének lehetőségére. Amennyiben a lefoglalást követően hat hónapon belül nem nyújtanak be engedélyezési kérelmet, vagy amennyiben az illetékes hatóság elutasítja a kérelmet, a vámhatóságoknak a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint kell rendelkezniük a lefoglalt árukkal.”
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 12 pont
1236/2005/EK rendelet
12a cikk – 2 bekezdés
(2)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelemből hiányzik egy vagy több lényegi pont, illetve ha egy vagy több lényegi kérdéssel kapcsolatban további információra van szüksége, három hónapon belül felkérheti a kérelmező tagállamot a benyújtott információk kiegészítésére. A Bizottság tájékoztatást ad arról, hogy mely pontok tekintetében szükséges kiegészítő információkat szolgáltatni.
(2)   Az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezését követően a Bizottság haladéktalanul értesíti az összes tagállamot, és továbbítja a kérelmező tagállamtól kapott információkat. A Bizottság végleges határozatának megszületéséig a tagállamok azonnal felfüggeszthetik a kérelem tárgyát képező termékek transzferét. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelemből hiányzik egy vagy több lényegi pont, illetve ha egy vagy több lényegi kérdéssel kapcsolatban további információra van szüksége, három hónapon belül felkérheti a kérelmező tagállamot a benyújtott információk kiegészítésére. A Bizottság tájékoztatást ad arról, hogy mely pontok tekintetében szükséges kiegészítő információkat szolgáltatni.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 12 pont
1236/2005/EK rendelet
12 a cikk – 3 bekezdés
(3)   Abban az esetben, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem szükséges kiegészítő információkat kérnie, illetve adott esetben az általa kért kiegészítő információk beérkezését követően, hat hónapon belül megkezdi a kérelmezett módosítás elfogadására irányuló eljárást, vagy tájékoztatja a kérelmező tagállamot azokról az okokról, amelyek miatt erre nem került sor.
(3)   Abban az esetben, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem szükséges kiegészítő információkat kérnie, illetve adott esetben az általa kért kiegészítő információk beérkezését követően, három hónapon belül megkezdi a kérelmezett módosítás elfogadására irányuló eljárást, vagy tájékoztatja a kérelmező tagállamot azokról az okokról, amelyek miatt erre nem került sor.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 12 a pont (új)
1236/2005/EK rendelet
13 cikk – 1 bekezdés
12a.  A 13. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(1)   A 11. cikk sérelme nélkül, a Bizottság és a tagállamok kérésre tájékoztatják egymást az e rendelet alapján hozott intézkedéseikről, és az e rendelettel kapcsolatban rendelkezésükre álló minden lényeges információt átadnak egymásnak, különös tekintettel a kiadott és visszautasított engedélyekre vonatkozó információkra.
„(1) A 11. cikk sérelme nélkül, a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet alapján hozott intézkedéseikről, és az e rendelettel kapcsolatban rendelkezésükre álló minden lényeges információt átadnak a Bizottságnak, különös tekintettel a kiadott és visszautasított engedélyekkel, valamint a célzott végfelhasználási rendelkezés értelmében hozott intézkedésekkel kapcsolatos információkra. A Bizottság az információkat továbbítja a tagállamoknak.”
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 12 b pont (új)
1236/2005/EK rendelet
13 cikk – 3 a bekezdés (új)
12b.  A 13. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Bizottság évente jelentésben összegzi a (3) bekezdés szerinti éves tevékenységi jelentéseket. E jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.”
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 15 pont
1236/2005/EK rendelet
15 a cikk
15a.  cikk
törölve
A felhatalmazás gyakorlása
(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételekkel felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
(2)  A Bizottságnak a 12. cikkben adott felhatalmazás ...-tól/-től kezdődően ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 12. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5)  A 12. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 15 a pont (új)
1236/2005/EK rendelet
15 c cikk (új)
15a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„15c. cikk
A kínzás elleni koordinációs csoport
(1)  A Bizottság képviselőjének elnökletével egy kínzás elleni koordinációs csoportot kell létrehozni. Minden egyes tagállam egy képviselőt küld ebbe a csoportba. A koordinációs csoport minden olyan kérdést megvizsgál, amelyet e rendelet alkalmazásával kapcsolatban akár az elnök, akár valamely tagállam képviselője vet fel.
(2)  A koordinációs csoport a Bizottsággal együttműködésben megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy közvetlen együttműködést és információcserét alakítson ki az illetékes hatóságok között, elsősorban annak a kockázatnak az elhárítása érdekében, hogy különbségek legyenek a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk exportellenőrzésének végrehajtása terén, ami a kereskedelem torzulását eredményezheti.
(3)  A kínzás elleni koordinációs csoport elnöke – bármikor, amikor azt szükségesnek tartja – konzultációt folytat a rendelet által érintett exportőrökkel és egyéb fontos érdekeltekkel, köztük a rendelet által érintett kérdésekben szakértő civil társadalmi szereplőkkel.
(4)  A Bizottság éves írásos jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek a kínzás elleni koordinációs csoportot tevékenységéről, vizsgálatairól és az általa folytatott konzultációkról, és e jelentésre az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke vonatkozik.”
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 15 b pont (új)
1236/2005/EK rendelet
15 d cikk (új)
15b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„15d. cikk
(1)  A Bizottság ...-ig*, majd azt követően háromévenként áttekinti a rendelet végrehajtását, és átfogó megvalósítási és hatásvizsgálati jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amely a rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat is tartalmazhat. A tagállamok a jelentés elkészítéséhez minden megfelelő információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak.
(2)  A jelentés külön szakaszban foglalkozik
a)  a kínzás elleni koordinációs csoportot tevékenységével, vizsgálataival és az általa folytatott konzultációkkal. A Bizottság által az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke értelmében a koordinációs csoport vizsgálatairól és konzultációiról szolgáltatott valamennyi információ bizalmasan kezelendő. Az információ minden esetben bizalmasnak minősül, ha közzététele az információ szolgáltatójára vagy forrására valószínűleg jelentősen káros hatással jár;
b)  a tagállamok nemzeti engedélyezési határozataival, a Bizottságnak való tagállami jelentéstétellel, a tagállamok közötti értesítési és konzultációs mechanizmusokkal, a tájékoztatással és a végrehajtással;
c)  a tagállamok által a 17. cikknek megfelelően hozott intézkedések jellegéről és hatásairól nyújtott átfogó tájékoztatással, ideértve a tagállamok által bevezetett szankciórendszerek működését, valamint azt, hogy ezek a rendszerek hatékonyak, arányosak és elrettentő erejűek-e.
______________
* Három évvel a rendelet hatálybalépését követően.”
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 15 c pont (új)
1236/2005/EK rendelet
17 cikk – 2 a bekezdés (új)
15c.  A 17. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Bizottság értékeli, hogy a tagállamok által meghatározott szabályok és szankciók hasonló jellegűek-e, és hasonló hatást fejtenek-e ki.”
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 15 pont – -a) pont (új)
1236/2005/EK rendelet
III melléklet – 2 oszlop – 1 és 2 pont
-a) A III. melléklet második oszlopában az 1. és a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:
1.   Emberek fogva tartására tervezett áruk:
„1. Emberek fogva tartására tervezett áruk:
1.1.   Bilincsek és rabláncok
1.1.   Bilincsek és rabláncok
Megjegyzések::
Megjegyzések:
1.  A láncos bilincsek olyan fogva tartásra szolgáló, zárszerkezettel ellátott eszközök, amelyek két bilincsből vagy gyűrűből állnak egy összekötő lánccal vagy rúddal
1.  A láncos bilincsek olyan fogva tartásra szolgáló, zárszerkezettel ellátott eszközök, amelyek két bilincsből vagy gyűrűből állnak egy összekötő lánccal vagy rúddal
2.  Ez a pont nem vonatkozik a II. melléklet 2.3 pontja értelmében betiltott, a láb mozgását korlátozó eszközökre és rabláncokra
2.  Ez a pont nem vonatkozik a II. melléklet 2.3 pontja értelmében betiltott, a láb mozgását korlátozó eszközökre és rabláncokra
3.  Ez a pont nem vonatkozik a „közönséges kézbilincsekre”. A közönséges kézbilincsek olyan kézbilincsek, amelyek a következő feltételek mindegyikének megfelelnek:
3.  Ez a pont nem vonatkozik a „közönséges kézbilincsekre”. A közönséges kézbilincsek olyan kézbilincsek, amelyek a következő feltételek mindegyikének megfelelnek:
—  méretük lánccal együtt, az egyik bilincs külső szélétől a másik bilincs külső széléig mérve, zárt állapotban 150 és 280 mm között van;.
—  méretük lánccal együtt, az egyik bilincs külső szélétől a másik bilincs külső széléig mérve, zárt állapotban 150 és 280 mm között van;.
—  az egyes bilincsek belső kerülete legfeljebb 165 mm, amikor az utolsó bevágásnál kapcsolják be, beindítva a zárszerkezetet;
—  az egyes bilincsek belső kerülete legfeljebb 165 mm, amikor az utolsó bevágásnál kapcsolják be, beindítva a zárszerkezetet;
—  az egyes bilincsek belső kerülete legfeljebb 200 mm, amikor az első bevágásnál kapcsolják be, beindítva a zárszerkezetet; és
—  az egyes bilincsek belső kerülete legfeljebb 200 mm, amikor az első bevágásnál kapcsolják be, beindítva a zárszerkezetet; és
—  a bilincseket nem módosították úgy, hogy fizikai fájdalmat vagy szenvedést okozzanak.
—  a bilincseket nem módosították úgy, hogy fizikai fájdalmat vagy szenvedést okozzanak.
1.2.   Egyrészes, zárszerkezettel ellátott bilincsek vagy gyűrűk, amelyek belső kerülete meghaladja a 165 mm-t, amikor az utolsó bevágásnál kapcsolják be, beindítva a zárszerkezetet
1.2.   Egyrészes, zárszerkezettel ellátott bilincsek vagy gyűrűk, amelyek belső kerülete meghaladja a 165 mm-t, amikor az utolsó bevágásnál kapcsolják be, beindítva a zárszerkezetet
Megjegyzés:
Megjegyzés:
Ebbe a pontba beletartoznak a nyak mozgását korlátozó eszközök és egyéb egyrészes, zárszerkezettel ellátott bilincsek és gyűrűk, amelyek egy lánccal kapcsolódnak a közönséges bilincshez.
Ebbe a pontba beletartoznak a nyak mozgását korlátozó eszközök és egyéb egyrészes, zárszerkezettel ellátott bilincsek és gyűrűk, amelyek egy lánccal kapcsolódnak a közönséges bilincshez.
1.3.   Köpésgátló maszkok: maszkok, amelyekbe beletartoznak a hálóból készült maszkok, amelyek a köpés megakadályozása érdekében befedik a szájat.
1.3.   Köpésgátló maszkok: maszkok, amelyekbe beletartoznak a hálóból készült maszkok, amelyek a köpés megakadályozása érdekében befedik a szájat.
Megjegyzés:
Megjegyzés:
Ez a pont tartalmazza a köpésgátló maszkokat, amelyeket lánccal kapcsolnak a közönséges bilincshez
Ez a pont tartalmazza a köpésgátló maszkokat, amelyeket lánccal kapcsolnak a közönséges bilincshez
1.3a. Hevederekkel ellátott székek, padok és ágyak
2.   Tömegoszlatás céljára és önvédelmi célokra tervezett eszközök:
2.   Tömegoszlatás céljára és önvédelmi célokra tervezett eszközök:
2.1.   Hordozható elektromos sokkolók, amelyek csak egy személyt célozhatnak minden egyes elektrosokk alkalmazásakor, ideértve, de nem kizárólag az elektromos sokkoló botokat, elektromos sokkoló pajzsokat, kábító fegyvereket és elektródás elektromos sokkolókat
2.1.   Hordozható elektromos sokkolók, amelyek csak egy személyt célozhatnak minden egyes elektrosokk alkalmazásakor, ideértve, de nem kizárólag az elektromos sokkoló botokat, elektromos sokkoló pajzsokat, kábító fegyvereket és elektródás elektromos sokkolókat
Megjegyzések:
Megjegyzések:
1.   Ez a pont nem vonatkozik a II. melléklet 2.1. pontjában leírt elektromos sokkoló szíjakra és egyéb eszközökre.
1.   Ez a pont nem vonatkozik a II. melléklet 2.1. pontjában leírt elektromos sokkoló szíjakra és egyéb eszközökre.
2.   Ez a pont nem vonatkozik azokra az egyedi elektromos sokkoló eszközökre, amelyeket felhasználóik személyes védelmük céljára tartanak maguknál.
2.   Ez a pont nem vonatkozik azokra az egyedi elektromos sokkoló eszközökre, amelyeket felhasználóik személyes védelmük céljára tartanak maguknál.
2.2.  A hordozható elektromos sokkoló fegyverek összeszerelésére vonatkozó valamennyi lényeges komponenst tartalmazó készlet, amelyekre a 2.1. pont vonatkozik
2.2.  A hordozható elektromos sokkoló fegyverek összeszerelésére vonatkozó valamennyi lényeges komponenst tartalmazó készlet, amelyekre a 2.1. pont vonatkozik
Megjegyzés:
Megjegyzés:
A következő áruk tekinthetők lényeges komponensnek:
A következő áruk tekinthetők lényeges komponensnek:
—  elektrosokkot okozó egység,
—  elektrosokkot okozó egység,
—  kapcsoló, akár távirányítóhoz, valamint
—  kapcsoló, akár távirányítóhoz, valamint
—  elektródák, vagy adott esetben vezetékek, amelyeken keresztül az elektrosokkot alkalmazzák
—  elektródák, vagy adott esetben vezetékek, amelyeken keresztül az elektrosokkot alkalmazzák
2.3.  Rögzített vagy felszerelhető elektromos sokkoló fegyver, amelyek nagy területet fednek le és több személyt célozhatnak elektrosokkal
2.3.  Rögzített vagy felszerelhető elektromos sokkoló fegyver, amelyek nagy területet fednek le és több személyt célozhatnak elektrosokkal
2.3a. Tömeg/zendülés megfékezésére szolgáló akusztikus eszközök
2.3b. Milliméteres hullámhosszú fegyverek”
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés
Az 1. cikk 6. pontja, valamint a 7 d. cikk beemelése esetén az 1. cikk 7. pontja 2015. január 1-jétől alkalmazandó.
Az 1. cikk 6. pontja, valamint a 7 d. cikk beillesztése tekintetében az 1. cikk 7. pontja 2016. február 1-jétől alkalmazandó.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 rész
1236/2005/EK rendelet
III b melléklet
Benin
törölve
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 rész
1236/2005/EK rendelet
III b melléklet (új)
Gabon
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 rész
1236/2005/EK rendelet
III b melléklet
Libéria
törölve
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 rész
1236/2005/EK rendelet
III b melléklet
Madagaszkár
törölve
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 rész
1236/2005/EK rendelet
III b melléklet
Mongólia
törölve
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 rész
1236/2005/EK rendelet
III b melléklet
São Tomé és Príncipe
törölve

(1) Az ügyet a 61. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra. (A8-0267/2015).


Az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere *
PDF 489kWORD 252k
Az Európai Parlament 2015. október 27-i jogalkotási állásfoglalása a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2015)0135 – C8-0085/2015 – 2015/0068(CNS))
P8_TA(2015)0369A8-0306/2015

(Különleges jogalkotási eljárás– konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0135),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8‑0085/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0306/2015),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
2 a bevezető hivatkozás (új)
tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen a személyes adatok védelméhez való jog és a vállalkozás szabadsága tiszteletben tartására,
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)   A határokon átnyúló adókikerülés, az agresszív adótervezés és a káros adóverseny problémája az elmúlt években egyre súlyosabb kihívásként merült fel, és az Európai Unióban és világszerte előtérbe került. Az adóbázis-erózió jelentősen csökkenti a nemzeti adóbevételeket, ami nehezíti, hogy a tagállamok növekedésbarát adópolitikát alkalmazzanak. Az adózási megfontolások által vezérelt konstrukciók esetében hozott feltételes adómegállapítási határozatok mesterségesen magas jövedelmek alacsony mértékű megadóztatásához vezetnek a feltételes adómegállapítási határozatot kibocsátó országban, és minden egyéb érintett országban mesterségesen alacsony szintű adóköteles jövedelmet eredményezhetnek. Sürgősen szükség van ezért az átláthatóság növelésére. Ennek érdekében meg kell erősíteni a 2011/16/EU tanácsi irányelv13 által létrehozott eszközöket és mechanizmusokat.
(1)   A határokon átnyúló adókikerülés, az agresszív adótervezés és a káros adóverseny problémája az elmúlt években egyre súlyosabb kihívásként merült fel, és az Európai Unióban és világszerte előtérbe került. Az adóalap-erózió jelentősen csökkenti a nemzeti adóbevételeket, ami nehezíti, hogy a tagállamok növekedésbarát adópolitikát alkalmazzanak, torzítja a versenyt a megfelelő adókat befizető vállalkozások – főként a kis- és középvállalkozások – rovására, valamint eltolja az adózást a kevésbé mobilis tényezők, például a munkaerő és a fogyasztás felé. Konkrét esetekben azonban az adózási megfontolások által vezérelt konstrukciók esetében hozott feltételes adómegállapítási határozatok mesterségesen magas jövedelmek alacsony mértékű megadóztatásához vezettek a feltételes adómegállapítási határozatot kibocsátó országban, és minden egyéb érintett országban mesterségesen alacsony szintű adóköteles jövedelmet eredményeztek, csökkentve ezáltal az adóbázist e tagállamokban. Sürgősen szükség van ezért a célzott átláthatóság és az információcsere növelésére, legalább az OECD előírásaival összhangban. Ennek érdekében meg kell erősíteni a 2011/16/EU tanácsi irányelv13 által létrehozott eszközöket és mechanizmusokat.
__________________
__________________
13 A Tanács 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelve az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).
13 A Tanács 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelve az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  A LuxLeaks botrányt követően és e jelentés révén az Európai Parlament kifejezi eltökéltségét, hogy nem tűri az adócsalást és az adókikerülést, és kiáll az adóteher polgárok és vállalatok közötti méltányos elosztása mellett.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)   2014. december 18-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy sürgősen elő kell mozdítani az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket mind globális, mind uniós szinten. Kiemelve az átláthatóság fontosságát, az Európai Tanács üdvözölte a Bizottság azon szándékát, hogy javaslatot terjesszen elő a feltételes adómegállapításokra vonatkozó információk EU-n belüli automatikus cseréjéről.
(2)   2014. december 18-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy sürgős előrelépésre van szükség az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések terén mind globális, mind európai szinten. Kiemelve az átláthatóság és a megfelelő információcsere fontosságát, az Európai Tanács üdvözölte a Bizottság azon szándékát, hogy javaslatot terjesszen elő a feltételes adómegállapításokra vonatkozó információk EU-n belüli automatikus cseréjéről.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)   A határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra vonatkozó spontán információcsere hatékonyságát azonban számos fontos gyakorlati nehézség akadályozza, melyek egyike, hogy a határozatot kibocsátó tagállam mérlegelheti, mely más tagállamokat értesítsen.
(4)   A határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra vonatkozó spontán információcsere hatékonyságát azonban számos fontos gyakorlati nehézség akadályozza, melyek egyike, hogy a határozatot kibocsátó tagállam mérlegelheti, mely más tagállamokat értesítsen, valamint az ellenőrzési rendszer gyengesége, ami megnehezíti, hogy a Bizottság azonosítsa az információcserére vonatkozó kötelezettség megszegését.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  Az adóinformációk hatékony cseréje és feldolgozása, illetve az ebből eredő, egymásra gyakorolt nyomás erőteljes visszatartó hatást fejtene ki a káros adózási gyakorlatok bevezetésével szemben, és lehetővé tenné a tagállamok és a Bizottság számára, hogy valamennyi lényeges információ a rendelkezésükre álljon annak érdekében, hogy az ilyen gyakorlatokkal szemben fellépjenek.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)   A határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra vonatkozó kötelező automatikus információcsere esetében a hatékony információcsere biztosítása céljából meg kell tiltani az információcsere megtagadásának lehetőségét, amennyiben az üzleti, ipari vagy szakmai titok, kereskedelmi folyamat vagy olyan információ felfedéséhez vezet, amelynek felfedése sérti a közrendet. Az üzleti érdekek védelmét megfelelően biztosítja a tagállamok között kötelezően megosztandó információk korlátozott jellege.
(5)   A feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra vonatkozó kötelező automatikus információcsere esetében a hatékony információcsere biztosítása céljából meg kell tiltani az információcsere megtagadásának lehetőségét, amennyiben az üzleti, ipari vagy szakmai titok, kereskedelmi folyamat vagy olyan információ felfedéséhez vezet, amelynek felfedése sérti a közrendet. Az üzleti érdekek védelmét megfelelően biztosítja a tagállamok között kötelezően megosztandó információk korlátozott jellege.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  A feltételes adómegállapítási határozatok és az előzetes árképzési megállapodások uniós dimenzióval rendelkezhetnek annak ellenére, hogy tisztán nemzeti ügyletekre vonatkoznak. Ez különösen igaz a többlépcsős ügyletekre, amelyek esetében a feltételes adómegállapítási határozat vagy az előzetes árképzési megállapodás az első nemzeti ügyletekre vonatkozik, az azokat követő (határokon átnyúló) ügyletek figyelembe vétele nélkül.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
5 b preambulumbekezdés (új)
(5b)  Az adózási megállapodások közötti, a különböző nemzeti igazgatási gyakorlatok összefüggésében felmerülő önkényes megkülönböztetés elkerülése érdekében a feltételes adómegállapítási határozatok és az előzetes árképzési megállapodások meghatározásának az adózási megállapodásokra is ki kell terjednie, függetlenül attól, hogy azokat hivatalos vagy nem hivatalos formában bocsátották-e ki, és hogy kötelező vagy nem kötelező jellegűek-e.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
5 c preambulumbekezdés (új)
(5c)  A feltételes adómegállapítási határozatok elősegítik a jogszabályok következetes és átlátható alkalmazását.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
5 d preambulumbekezdés (új)
(5d)  Az átlátható adózási szabályok jogbiztonságot nyújtanak az adófizetők és az üzleti vállalkozások számára, és ösztönzik a beruházásokat.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)   A határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra vonatkozó kötelező automatikus információcsere előnyeinek kihasználása érdekében az információkat a határozatok/megállapodások kibocsátását követően haladéktalanul továbbítani kell, és ennek érdekében az információközlésre rendszeres időközöket kell megállapítani.
(6)   A feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra vonatkozó kötelező automatikus információcsere előnyeinek kihasználása érdekében az ezekre vonatkozó információkat a határozatok/megállapodások kibocsátását követően haladéktalanul továbbítani kell. A megfelelés elmulasztása esetére erőteljes és célravezető szankciókat lehet kidolgozni.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)   A határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra vonatkozó kötelező automatikus információcserének minden egyes esetben egyes alapvető információk meghatározott körére kell kiterjednie, melyet minden tagállamnak meg kell küldeni. A Bizottságnak az információcseréhez használandó formanyomtatvány megállapítása tekintetében a 2011/16/EU irányelvben meghatározott eljárás alapján el kell fogadnia az információcsere standardizálása érdekében szükséges intézkedéseket. Ezt az eljárást kell alkalmazni az információcsere végrehajtásához szükséges rendelkezések és gyakorlati intézkedések elfogadása esetében is.
(7)   A feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra vonatkozó kötelező automatikus információcserének minden egyes esetben egyes alapvető információk meghatározott körére kell kiterjednie, melyet minden tagállamnak meg kell küldeni. A Bizottságnak az információcseréhez használandó formanyomtatvány megállapítása tekintetében a 2011/16/EU irányelvben meghatározott eljárás alapján el kell fogadnia az információcsere standardizálása érdekében szükséges intézkedéseket. Ezt az eljárást kell alkalmazni az információcsere végrehajtásához szükséges rendelkezések és gyakorlati intézkedések elfogadása esetében is.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)   A tagállamoknak a megosztandó alapvető információkat a Bizottsággal is közölniük kell. Ez lehetővé teszi, hogy a Bizottság mindenkor nyomon követhesse és értékelhesse a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra vonatkozó automatikus információcsere tényleges alkalmazását. Ez a tájékoztatás nem mentesíti a tagállamokat azon kötelezettségük alól, hogy az állami támogatásokat bejelentsék a Bizottságnak.
(8)   A tagállamoknak a megosztandó alapvető információkat a Bizottsággal is közölniük kell, mivel a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy önállóan értékelje, az ilyen információknak van-e jelentőségük jogellenes állami támogatás kimutatása szempontjából. Ennek az alapvető információnak lehetővé kell tennie, hogy a Bizottság mindenkor hatékonyan nyomon követhesse és értékelhesse a feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra vonatkozó automatikus információcsere tényleges alkalmazását, és hogy biztosítsa, hogy az adómegállapítási határozatok ne legyenek negatív hatással a belső piacra. Ez a tájékoztatás nem mentesíti a tagállamokat azon kötelezettségük alól, hogy az állami támogatásokat bejelentsék a Bizottságnak.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  A tagállamoknak 2018. október 1-je előtt be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz az ezen irányelv hatékonyságáról szóló utólagos elemzést.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)   Minden hatékony automatikus információcsere-rendszer működésének szükséges eleme az információt fogadó tagállam információt közlő tagállam felé történő visszajelzése. Célszerű ezért olyan intézkedéseket megállapítani, amelyek lehetővé teszik a visszajelzést abban az esetben, ha az információt felhasználták, és a 2011/16/EU irányelv egyéb rendelkezései alapján nem adható visszajelzés.
(9)   Minden hatékony automatikus információcsere-rendszer működésének szükséges eleme az információt fogadó tagállam információt közlő tagállam felé történő visszajelzése, mivel ez serkenti a közigazgatási együttműködést a tagállamok között. Célszerű ezért olyan intézkedéseket megállapítani, amelyek lehetővé teszik a visszajelzést abban az esetben, ha az információt felhasználták, és a 2011/16/EU irányelv egyéb rendelkezései alapján nem adható visszajelzés. Ily módon nehezebb lenne csalás céljából megkerülni a tájékoztatási kötelezettséget.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)   Lehetővé kell tenni, hogy további információk – ezen belül a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatok és az előzetes árképzési megállapodások teljes szövegének – az azokat kibocsátó tagállamtól való bekérése tekintetében a tagállamok támaszkodhassanak a 2011/16/EU irányelv megkeresésre történő információcserére vonatkozó 5. cikkére.
(10)   Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a 2011/16/EU irányelv megkeresésre történő információcserére vonatkozó 5. cikkére hivatkozva további információkat – többek között a feltételes adómegállapítási határozatok és az előzetes árképzési megállapodások teljes szövegét és a későbbi módosításokat bevezető esetleges szövegeket – szerezhessenek be az azokat kibocsátó tagállamtól.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  A 2011/16/EU irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt „előreláthatólag releváns információk” kifejezést pontosítani kell annak érdekében, hogy ne adjon lehetőséget olyan értelmezésekre, amelyek célja az adókikerülés.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)   A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak érdekében, hogy a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra vonatkozó hatékony és lehető legszélesebb körű kötelező automatikus információcsere útjában álló akadályokat felszámolják.
(11)   A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak érdekében, hogy a feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra vonatkozó hatékony és lehető legszélesebb körű kötelező automatikus információcsere útjában álló akadályokat felszámolják.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  A polgárok számára az átláthatóság növelése érdekében a Bizottságnak a biztonságos központi adattárban lévő információk alapján összefoglalót kell közzétennie az előző évben megállapodott fontosabb feltételes adómegállapítási határozatokról. E jelentésnek tartalmaznia kell legalább a feltételes adómegállapítási határozat által vizsgált kérdéseket, az előzetes ármegállapodás meghatározásához alkalmazott kritériumokat, továbbá azonosítania kell a legnagyobb valószínűséggel érintett tagállamo(ka)t. Ennek a során a Bizottságnak be kell tartania az ebben az irányelvben meghatározott titoktartási előírásokat.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
12 b preambulumbekezdés (új)
(12b)  Kívánatos, hogy a tagállamok illetékes hatóságaikat arra kérjék, hogy meglévő alkalmazottaik közül csoportosítsanak át emberi erőforrásokat ezen információk gyűjtésére és elemzésére.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
12 c preambulumbekezdés (új)
(12c)  2017. június 26-ig a tényleges tulajdonosokra vonatkozó, egész Unióra kiterjedő nyilvántartásnak már működnie kell, ami segíteni fogja az esetleges adókikerülések és profitáthelyezések lekövetését. Fontos lenne egy feltételes adómegállapítási határozatokkal és az előzetes árképzési megállapodásokkal kapcsolatos, tagállamok közötti automatikus információcserére vonatkozó központi nyilvántartás létrehozása, amely a tagállamok adóhatóságai és felelős igazgatási szervei, valamint a Bizottság számára lenne hozzáférhető.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)   Módosítani kell a titoktartásra vonatkozó meglévő rendelkezéseket annak érdekében, hogy azok tükrözzék a kötelező automatikus információcsere kiterjesztését a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra.
(15)   Módosítani kell a titoktartásra vonatkozó meglévő rendelkezéseket annak érdekében, hogy azok tükrözzék a kötelező automatikus információcsere kiterjesztését a feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  Fontos, hogy a tagállamok adóügyi szuverenitására vonatkozó alapvető elvet a közvetlen adók esetében is érvényre juttassák, és hogy a jelenlegi javaslat ne sértse a szubszidiaritás elvét.
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)   Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Ezen belül mindenekelőtt teljes mértékben biztosítani kívánja a személyes adatok védelmének és a vállalkozás szabadságának tiszteletben tartását.
(16)   Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Ezen belül mindenekelőtt teljes mértékben biztosítani kívánja a személyes adatok védelmének és a vállalkozás szabadságának tiszteletben tartását. A személyes adatok csak konkrét, kifejezett és jogszerű célból kezelhetők, és csak abban az esetben, ha ez a cél szempontjából megfelelő, releváns és nem túlzott mértékű. E jogok bármely korlátozása csak az Alapjogi Chartában foglalt feltételek tiszteletben tartása mellett rendelhető el. Korlátozások csak az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett és csak abban az esetben rendelhetők el, ha összhangban állnak jogszabályokban rögzített szükséges és tényleges, általános érdeket szolgáló célkitűzésekkel, vagy mások jogainak és szabadságainak védelmében szükségesek.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)   Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok közötti, a belső piac megfelelő működésével összeegyeztethető hatékony közigazgatási együttműködést a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a szükséges egységesség és hatékonyság miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
(17)   Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok közötti, a belső piac megfelelő működésével összeegyeztethető feltételek mellett folytatott, hatékony közigazgatási együttműködést a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, európai szinten azonban a szükséges egységesség és hatékonyság miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – a pont
2011/16/EU irányelv
3 cikk – 9 pont – a pont
a)   a 8. cikk (1) bekezdése és a 8a. cikk alkalmazásában előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése egy másik tagállammal. A 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a rendelkezésre álló információra való hivatkozás az információt közlő tagállam adónyilvántartásaiban szereplő, az adott tagállam információgyűjtésre és -feldolgozásra szolgáló eljárásaival összhangban visszakereshető információra vonatkozik;
a)   a 8. cikk (1) bekezdése és a 8a. cikk alkalmazásában előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli közlése egy másik tagállammal, amely a 8. cikk (1) bekezdése tekintetében rendszeres, előre meghatározott időközönként történik. A 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a rendelkezésre álló információra való hivatkozás az információt közlő tagállam adónyilvántartásaiban szereplő, az adott tagállam információgyűjtésre és -feldolgozásra szolgáló eljárásaival összhangban visszakereshető információra vonatkozik;
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
2011/16/EU irányelv
3 cikk – 14 pont – bevezető rész
14.   „határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozat” : bármely, akár adóellenőrzés keretében kibocsátott megállapodás, állásfoglalás vagy más hasonló hatású eszköz vagy intézkedés:
14.   „feltételes adómegállapítási határozat” : bármely, akár adóellenőrzés keretében kibocsátott megállapodás, állásfoglalás vagy más hasonló hatású eszköz vagy intézkedés, függetlenül attól, hogy hivatalos, nem hivatalos, jogilag kötelező vagy nem kötelező jellegű-e:
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
2011/16/EU irányelv
3 cikk – 14 pont – a pont
a)   amelyet egy tagállam vagy a tagállam területi vagy közigazgatási alegységének kormánya, adóhatósága vagy ezek nevében eljáró személy ad ki bármely személy részére;
a)   amelyet egy tagállam vagy a tagállam területi vagy közigazgatási alegységének kormánya, adóhatósága vagy ezek nevében eljáró személy ad ki vagy tesz közzé, és amelyre egy vagy több személy hivatkozhat;
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – b pont
2011/16/EU irányelv
3 cikk – 14 pont – c pont
c)   amely határokon átnyúló ügyletre vagy arra a kérdésre vonatkozik, hogy a jogi személy által a másik tagállamban folytatott tevékenység állandó telephely létrehozását jelenti-e; valamint
c)   amely valamely ügyletre vagy arra a kérdésre vonatkozik, hogy a jogi személy által a másik tagállamban folytatott tevékenység állandó telephely létrehozását jelenti-e; valamint
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – b pont
2011/16/EU irányelv
3 cikk – 14 pont – 2 albekezdés
A határokon átnyúló ügylet egyebek mellett vonatkozhat befektetésre, áruk, szolgáltatások, finanszírozás nyújtására vagy tárgyi vagy immateriális eszközök használatára, és abban a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozat címzettjének nem kell közvetlenül részt vennie;
Az ügylet egyebek mellett vonatkozhat befektetésre, áruk, szolgáltatások, finanszírozás nyújtására vagy tárgyi vagy immateriális eszközök használatára, és abban a feltételes adómegállapítási határozat címzettjének nem kell közvetlenül részt vennie;
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
2011/16/EU irányelv
3 cikk – 15 pont – 1 albekezdés
15.   „előzetes árképzési megállapodás” : bármely, akár adóellenőrzés keretében kibocsátott olyan megállapodás, állásfoglalás vagy más hasonló hatású eszköz vagy intézkedés, amelyet egy tagállam vagy a tagállam területi vagy közigazgatási alegységének kormánya, adóhatósága vagy ezek nevében eljáró személy ad ki bármely személy részére, és amely kapcsolt vállalkozások határokon átnyúló ügyleteit megelőzően meghatározza az ezen ügyletek transzferárazásának megállapítására alkalmazandó megfelelő kritériumokat vagy egy állandó telephely nyereségrészesedésére vonatkozó szabályokat.
15.  „előzetes árképzési megállapodás”: bármely, akár adóellenőrzés keretében kibocsátott vagy közzétett olyan megállapodás, állásfoglalás vagy más hasonló hatású eszköz vagy intézkedés, amelyet egy tagállam vagy a tagállam területi vagy közigazgatási alegységének kormánya, adóhatósága vagy ezek nevében eljáró személy ad ki vagy tesz közzé, amelyre egy vagy több személy hivatkozhat, és amely kapcsolt vállalkozások ügyleteit megelőzően meghatározza az ezen ügyletek transzferárazásának megállapítására alkalmazandó megfelelő kritériumokat vagy egy állandó telephely nyereségrészesedésére vonatkozó szabályokat.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – b pont
2011/16/EU irányelv
3 cikk – 16 pont
16.  A 14. pont alkalmazásában a „határokon átnyúló ügylet” olyan ügylet vagy ügyletsorozat, amelyben:
törölve
a)  az ügylet vagy ügyletsorozat nem minden részes fele rendelkezik adózási szempontból illetőséggel abban a tagállamban, amelyik a feltételes adómegállapítási határozatot kiadta; vagy
b)  az ügylet vagy ügyletsorozat bármely részes fele adózási szempontból egyidejűleg egynél több joghatóságban rendelkezik illetőséggel; vagy
c)  az ügylet vagy ügyletsorozat egyik részes fele állandó telephelyen keresztül másik tagállamban folytat tevékenységet, és az ügylet vagy ügyletsorozat az állandó telephely tevékenységének egészét vagy részét képezi. A határokon átnyúló ügylet vagy ügyletsorozat fogalmába beleértendők egyetlen jogi személy azon intézkedései is, amelyeket másik tagállamban állandó telephelyen keresztül folytatott üzleti tevékenységével kapcsolatban hoz.
A 15. pont alkalmazásában a „határokon átnyúló ügylet” olyan ügylet vagy ügyletsorozat, amelyben adózási szempontból nem egyetlen tagállam területén illetőséggel rendelkező kapcsolt vállalkozások vesznek részt.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 1 bekezdés
(1)   Amennyiben egy tagállam ezen irányelv hatálybalépését követően határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatot vagy előzetes árképzési megállapodást bocsát ki vagy módosít, hatáskörrel rendelkező hatósága automatikus csere útján információt közöl erről minden más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával és az Európai Bizottsággal.
(1)   Amennyiben egy tagállam ezen irányelv hatálybalépését követően feltételes adómegállapítási határozatot vagy előzetes árképzési megállapodást bocsát ki vagy módosít, hatáskörrel rendelkező hatósága automatikus csere útján információt közöl erről minden más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával és az Európai Bizottsággal.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 2 bekezdés
(2)   A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai azokról a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokról és előzetes árképzési megállapodásokról is információt közölnek minden más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával és az Európai Bizottsággal, amelyeket ezen irányelv hatálybalépése előtt tíz évvel kezdődő időszakban bocsátottak ki és ezen irányelv hatálybalépése napján is hatályosak.
(2)   A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai azokról a feltételes adómegállapítási határozatokról és előzetes árképzési megállapodásokról is információt közölnek minden más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával és az Európai Bizottsággal, amelyeket ezen irányelv hatálybalépése előtt bocsátottak ki és ezen irányelv hatálybalépése napján is hatályosak.
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 3 bekezdés
(3)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozat kizárólag egy vagy több természetes személy adózásával kapcsolatos.
(3)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a feltételes adómegállapítási határozat kizárólag egy vagy több természetes személy adózásával kapcsolatos.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 3a bekezdés (új)
(3a)  Az (1) bekezdés akkor is alkalmazandó, ha a feltételes adómegállapítási határozat iránti kérelem jogi személyiség nélküli jogi struktúrára vonatkozik. Ebben az esetben a feltételes adómegállapítási határozatot kibocsátó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága továbbítja az információkat az összes többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, és megszervezi az alapító okirat továbbítását az egyes alapítók, illetve kedvezményezettek illetősége szerinti tagállamba.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 4 bekezdés – a pont
a)  az (1) bekezdés alkalmazásában továbbított információk tekintetében azon negyedév végét követő egy hónapon belül, amelyikben a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatot vagy az előzetes árképzési megállapodást kibocsátották vagy módosították;
a)  az (1) bekezdés alapján továbbított információk tekintetében haladéktalanul és legkésőbb egy hónappal a feltételes adómegállapítási határozat vagy az előzetes árképzési megállapodás kibocsátását vagy módosítását követően.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 4 bekezdés – b pont
b)   a (2) bekezdés alkalmazásában továbbított információk tekintetében 2016. december 31. előtt.
b)   a (2) bekezdés alkalmazásában továbbított információk tekintetében a hatálybalépést követő három hónapon belül;
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 5 bekezdés – b pont
b)   a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozat vagy az előzetes árképzési megállapodás tartalma, beleértve a vonatkozó üzleti tevékenység, ügylet vagy ügyletsorozat ismertetését;
b)   a feltételes adómegállapítási határozat vagy az előzetes árképzési megállapodás tartalma, beleértve a vonatkozó üzleti tevékenység, ügylet vagy ügyletsorozat ismertetését;
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 5 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a feltételes adómegállapítási határozat vagy az előzetes árképzési megállapodás megítélése során alkalmazott kritériumok, valamint azok esetleges időbeli korlátozása vagy azok a körülmények, amelyek mellett a határozat visszavonható;
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 5 bekezdés – d pont
d)   azon tagállamok azonosítása, amelyeket a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozat vagy az előzetes árképzési megállapodás közvetlenül vagy közvetve érinthet;
d)   azon tagállamok azonosítása, amelyeket a feltételes adómegállapítási határozat vagy az előzetes árképzési megállapodás közvetlenül vagy közvetve érinthet;
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 5 bekezdés – e pont
e)   a természetes személyek kivételével más tagállamok azon személyeinek azonosítása, amelyeket a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozat vagy az előzetes árképzési megállapodás közvetlenül vagy közvetve érinthet (annak a tagállamnak a megjelölésével, amelyhez az érintett személyek kapcsolódnak).
e)   a természetes személyek kivételével más tagállamok azon személyeinek azonosítása, amelyeket a feltételes adómegállapítási határozat vagy az előzetes árképzési megállapodás közvetlenül vagy közvetve érinthet (annak a tagállamnak a megjelölésével, amelyhez az érintett személyek kapcsolódnak).
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 5 bekezdés – e a pont (új)
ea)  amint rendelkezésre áll, a Bizottság 2012. évi, az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem fokozását célzó cselekvési tervében meghatározott európai adóazonosító szám;
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 5 bekezdés – e b pont (új)
eb)  az abban az esetben alkalmazott kritériumok és megállapodások ismertetése, ha egy jogi vagy tényleges mechanizmus a véleményt kibocsátó tagállam rendes szabályaitól való eltérés révén – például a szokásosnál gyorsabb értékcsökkenési ütem engedélyezése, vagy a nem közvetlenül vagy nem ténylegesen az adózónál felmerülő költségek levonása által – lehetővé teszi az adózó adóalapjának csökkentését;
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 5 bekezdés – e c pont (új)
ec)  az abban az esetben alkalmazott kritériumok és megállapodások ismertetése, ha egy adózó számára a véleményt kibocsátó tagállamban szokásos adókulcsnál alacsonyabb adókulcsot biztosítanak;
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 5 bekezdés – e d pont (új)
ed)  az abban az esetben alkalmazott kritériumok és mechanizmus ismertetése, ha a mechanizmusban részes valamely fél olyan harmadik országban telepedett le, ahol egyáltalán nem, vagy sokkal kedvezőbben adóztatják.
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 6 bekezdés
(6)   Az információcsere elősegítése érdekében a Bizottság elfogadja az e cikk végrehajtásához szükséges rendelkezéseket és gyakorlati intézkedéseket, ideértve az e cikk (5) bekezdésében említett információk közlésének standardizálására irányuló, a 20. cikk (5) bekezdése szerinti formanyomtatvány létrehozását célzó eljárás részét alkotó rendelkezéseket.
(6)   Az információcsere elősegítése érdekében a Bizottság elfogadja az e cikk végrehajtásához szükséges rendelkezéseket és gyakorlati intézkedéseket, ideértve az e cikk (5) bekezdésében említett információk közlésének standardizálására irányuló, a 20. cikk (5) bekezdése szerinti formanyomtatvány létrehozását célzó eljárás részét alkotó rendelkezéseket. A Bizottság azokat a tagállamokat, amelyek adózással kapcsolatos hatáskörrel rendelkező decentralizált területi vagy adminisztratív szerveket hoztak létre, segíti annak biztosításában, hogy eleget tegyenek az e szervek számára képzés és támogatás nyújtása iránti kötelezettségüknek.
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 7 bekezdés
(7)   Az a hatáskörrel rendelkező hatóság, amellyel az információt az (1) bekezdésnek megfelelően közölték, azonnal, de legkésőbb a kézhezvétel után hét munkanappal – lehetőség szerint elektronikus úton – visszaigazolja az információt közlő hatóságnak az információ kézhezvételét.
(7)   Az a hatáskörrel rendelkező hatóság, amellyel az információt az (1) bekezdésnek megfelelően közölték, azonnal, de legkésőbb a kézhezvétel után hét munkanappal – lehetőség szerint elektronikus úton – visszaigazolja az információt közlő hatóságnak az információ kézhezvételét, ezáltal megkönnyítve az automatikus információcsere hatékony rendszerének működését.
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 8 bekezdés
(8)   Az 5. cikknek megfelelően a tagállamok további információt kérhetnek, ezen belül kérhetik a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozat vagy az előzetes árképzési megállapodás teljes szövegének átadását a kibocsátó tagállamtól.
(8)   Az 5. cikknek megfelelően a tagállamok – vagy területi, illetve igazgatási szerveik, adott esetben többek között a helyi hatóságok – további információt kérhetnek, ezen belül kérhetik a feltételes adómegállapítási határozat vagy az előzetes árképzési megállapodás teljes szövegének átadását a kibocsátó tagállamtól.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 9 a bekezdés (új)
(9a)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot a feltételes adómegállapítási gyakorlatukban bekövetkezett minden jelentős változásról (a kérelem formai követelményei, határozathozatali folyamat stb.), azok korai szakaszában;
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8a cikk – 9 b bekezdés (új)
(9b)  A tagállamok adóhatóságai tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot a társasági adóra vonatkozó nemzeti jogszabályaik minden olyan releváns változásáról (új engedmény, kedvezmény, kivétel, ösztönző vagy hasonló intézkedés bevezetése), amely hatással lehet tényleges adókulcsaikra vagy bármely más tagállam adóbevételére;
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8b cikk – 1 bekezdés
(1)   2017. október 1. előtt a tagállamok éves alapon statisztikai adatokat küldenek a Bizottságnak a 8. és a 8a. cikk alapján végrehajtott automatikus információcsere volumenéről, valamint – a lehetőségekhez mérten – információkat továbbítanak a Bizottságnak a végrehajtott információcserékhez és az esetleges változásokhoz kapcsolódó adminisztratív és egyéb releváns költségekről és az információcsere előnyeiről, az adóhatóságok és a harmadik felek tekintetében egyaránt.
(1)   2017. október 1. előtt a tagállamok éves alapon statisztikai adatokat küldenek a Bizottságnak a 8. és a 8a. cikk alapján végrehajtott automatikus információcsere volumenéről, a meghozott határozatok típusairól, valamint – a lehetőségekhez mérten – információkat továbbítanak a Bizottságnak a végrehajtott információcserékhez és az esetleges változásokhoz kapcsolódó adminisztratív és egyéb releváns költségekről és az információcsere előnyeiről, az adóhatóságok és a harmadik felek tekintetében egyaránt;
Módosítás 54
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2011/16/EU irányelv
8b cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság 2017. október 1-je előtt, majd azután évente jelentést tesz közzé, amely összefoglalja a 21. cikk (5) bekezdésében említett biztonságos központi adattárban szereplő fő eseteket. Ennek a során a Bizottság betartja a 23a. cikkben meghatározott titoktartási előírásokat.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2011/16/EU irányelv
14 cikk – 3 bekezdés
(3)   Amennyiben a tagállam a 8a. cikk alapján más tagállam által közölt információt felhasználja, késedelem nélkül, de a kért információ felhasználásának eredményéről való értesülést követően legfeljebb három hónappal visszajelzést küld arról az információt küldő, hatáskörrel rendelkező hatóságnak, kivéve akkor, ha e cikk (1) bekezdése alapján már küldött visszajelzést. Az erre vonatkozó gyakorlati intézkedéseket a Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozza meg.
(3)   Amennyiben a tagállam a 8a. cikk alapján más tagállam által közölt információt felhasználja, késedelem nélkül, de a kért információ felhasználásának eredményéről való értesülést követően legfeljebb három hónappal visszajelzést küld arról a Bizottságnak és az információt küldő, hatáskörrel rendelkező hatóságnak, kivéve akkor, ha e cikk (1) bekezdése alapján már küldött visszajelzést. Az erre vonatkozó gyakorlati intézkedéseket a Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozza meg.
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 5 pont
2011/16/EU irányelv
20 cikk – 5 bekezdés
(5)   A határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra vonatkozó, 8a. cikk szerinti automatikus információcseréhez formanyomtatványt kell használni azt követően, hogy a formanyomtatványt a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság elfogadta.
(5)   A feltételes adómegállapítási határozatokra és az előzetes árképzési megállapodásokra vonatkozó, 8a. cikk szerinti automatikus információcseréhez formanyomtatványt kell használni azt követően, hogy a formanyomtatványt a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság elfogadta.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 6 pont
2011/16/EU irányelv
21 cikk – 5 bekezdés
(5)   A Bizottság biztonságos központi adattárat hoz létre, amelyben a 8a. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt automatikus információcsere végrehajtása érdekében az ezen irányelv 8a. cikke keretében közlendő információk rögzíthetők. A Bizottság hozzáfér az adattárban rögzített információkhoz. A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a szükséges gyakorlati intézkedéseket.
(5)   A Bizottság legkésőbb 2016. december 31-jén biztonságos központi adattárat hoz létre, amelyben a 8a. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt automatikus információcsere végrehajtása érdekében rögzíteni kell az ezen irányelv 8a. cikke keretében közlendő információkat. A tagállamok biztosítják, hogy a 8a. cikk keretében az átmeneti időszak alatt, a biztonságos központi adattár kifejlesztése előtt közölt információkat a biztonságos központi adattárba 2017. április 1-ig feltöltsék. A Bizottság és a tagállamok hozzáférnek az adattárban rögzített információkhoz. A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a szükséges gyakorlati intézkedéseket.
Módosítás 58
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2011/16/EU irányelv
23a cikk – 1 bekezdés
(1)   A Bizottsággal az ezen irányelv értelmében közölt információkat a Bizottság az uniós hatóságokra alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban bizalmasan kezeli.
(1)   A Bizottsággal az ezen irányelv értelmében közölt információkat a Bizottság az uniós hatóságokra alkalmazandó, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikkében rögzített rendelkezésekkel összhangban bizalmasan kezeli
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2011/16/EU irányelv
23a cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
(2). A tagállamok által a 23. cikk értelmében a Bizottsággal közölt információkat, valamint a Bizottság által ezen információk felhasználásával készített bármely jelentést vagy dokumentumot továbbítani lehet a többi tagállamnak. Az ilyen módon továbbított információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információt fogadó tagállam nemzeti joga az ilyen jellegű információknak biztosít.
(2)  A valamely uniós vagy EGT-tagállam által a 23. cikk értelmében a Bizottsággal közölt információkat, valamint a Bizottság által ezen információk felhasználásával készített bármely jelentést vagy dokumentumot továbbítani lehet a többi uniós tagállamnak (és viszonosság esetén az EGT-tagállamoknak is). Az ilyen módon továbbított információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információt fogadó uniós tagállam (és viszonosság esetén az EGT-tagállam) nemzeti joga az ilyen jellegű információknak biztosít.
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2011/16/EU irányelv
23a cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Az első albekezdésben említett, a Bizottság által készített jelentéseket és dokumentumokat a tagállamok kizárólag elemzési célokra használhatják fel, és a Bizottság kifejezett hozzájárulása nélkül nem tehetik közzé és nem bocsáthatják más személy vagy szervezet rendelkezésére.
Az első albekezdésben említett, a Bizottság által készített jelentéseket és dokumentumokat az uniós és EGT-tagállamok kizárólag elemzési célokra használhatják fel, és a Bizottság kifejezett hozzájárulása nélkül nem tehetik közzé és nem bocsáthatják más személy vagy szervezet rendelkezésére.
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új)
2011/16/EU irányelv
23 b cikk (új)
8a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„23b. cikk
Szankciók
A Bizottság megvizsgálja az információcsere megtagadásának vagy elmulasztásának esetére létrehozandó összes szankciót.”
Módosítás 62
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)
2011/16/EU irányelv
25 a cikk (új)
9a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„25a. cikk
OECD fejlemények
Ezen irányelvnek összhangban kell állnia az OECD fejleményeivel, és figyelembe kell vennie az OECD átfogó, a számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó standardban rögzített szabálykészletét.”
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 9 b pont (új)
2011/16/EU irányelv
25 b cikk (új)
9b.   A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„25b. cikk
A tagállamok további intézkedései
Ezen irányelv nem gátolja a tagállamokat abban, hogy további intézkedéseket tegyenek nemzeti vagy megállapodáson alapuló rendelkezések kidolgozására az adókikerülés megelőzése érdekében.”
Módosítás 64
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 c pont (új)
2011/16/EU irányelv
27 cikk
(9c)  A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„27. cikk
Jelentéstétel
A Bizottság ezen irányelv hatálybalépését követően háromévenként jelentést terjeszt elő ezen irányelv alkalmazásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”

2013.évi mentesítés: ARTEMIS Közös Vállalkozás
PDF 352kWORD 95k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. október 27-i határozata az ARTEMIS közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2132(DEC))
P8_TA(2015)0370A8-0283/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ARTEMIS közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az ARTEMIS közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszaival együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05306/2015 – C8–0049/2015),

–  tekintettel, a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatot elhalasztó 2015. április 29-i határozatára(3), valamint az az ECSEL közös vállalkozás (korábban ARTEMIS közös vállalkozás) ügyvezető igazgatójának válaszaira,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 209. cikkére,

–  tekintettel a beágyazott számítástechnikai rendszerekre irányuló közös technológiai kezdeményezést megvalósító ARTEMIS közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2007. december 20-i 74/2008/EK tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 561/2014/EU tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 1. cikke (2) bekezdésére, valamint 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8) ,

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(9),

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0283/2015),

1.  mentesítést ad az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára az ARTEMIS közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. október 27-i határozata az ARTEMIS közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (2014/2132(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ECSEL közös vállalkozás (korábban ARTEMIS közös vállalkozás) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az ARTEMIS közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszaival együtt(10),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(11),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05306/2015 – C8–0049/2015),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatot elhalasztó 2015. április 29-i határozatára(12), valamint az az ECSEL közös vállalkozás (korábban ARTEMIS közös vállalkozás) ügyvezető igazgatójának válaszaira,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(14) és különösen annak 209. cikkére,

–  tekintettel a beágyazott számítástechnikai rendszerekre irányuló közös technológiai kezdeményezést megvalósító ARTEMIS közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2007. december 20-i 74/2008/EK tanácsi rendeletre(15),

–  tekintettel az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 561/2014/EU tanácsi rendeletre(16) és különösen annak 1. cikke (2) bekezdésére, valamint 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(17) ,

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(18),

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0283/2015),

1.  jóváhagyja az ARTEMIS közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

3.Az Európai Parlament 2015. október 27-i állásfoglalása az ARTEMIS közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (2014/2132(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ARTEMIS közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0283/2015),

A.  mivel az ARTEMIS közös vállalkozást (a továbbiakban: közös vállalkozás) 2007 decemberében hozták létre tíz évre, hogy meghatározza és végrehajtsa különféle alkalmazási területeken a beágyazott számítástechnikai rendszerek számára kulcsfontosságú technológiák kifejlesztésének kutatási ütemtervét annak érdekében, hogy az uniós versenyképesség és fenntarthatóság erősödjön, valamint új piacok és társadalmi alkalmazások alakulhassanak ki;

B.  mivel a közös vállalkozás 2009 októberében kezdte meg önálló működését;

C.  mivel az ARTEMIS tagállamai által fizetett összes hozzájárulás az Unió pénzügyi hozzájárulásának 1,8-szorosára kell, hogy rúgjon, és a projektekben részt vevő kutatás-fejlesztési szervezetek természetbeni hozzájárulásának egyenlőnek vagy nagyobbnak kell lennie az állami hatóságokénál a közös vállalkozás időtartama alatt;

D.  mivel az ARTEMIS és az ENIAC közös vállalkozások összeolvadásával létrehozták a Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös technológiai kezdeményezését (ECSEL KTK), amely 2014 júniusában kezdte meg működését, tíz éves időtartamra;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

1.  emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék véleménye szerint a közös vállalkozás 2013-as éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának előírásaival összhangban tükrözi a 2013. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve az év végéig lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét;

2.  a közös vállalkozás tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy a közös vállalkozás kialakította a gyakorlati intézkedéseket a nemzeti finanszírozó hatóságokkal aláírt igazgatási megállapodásokkal kapcsolatos utólagos ellenőrzésekre vonatkozóan; tudomásul veszi, hogy a gyakorlati intézkedések magukban foglalják egy külön jelentéstételi formanyomtatvány bevezetését, amelyet a nemzeti minőségbiztosítási rendszerek közös vállalkozás általi értékelése és a Számvevőszék által a nemzeti finanszírozó hatóságoknál tett látogatások egészítenek ki;

3.  emlékeztet arra, hogy a közös vállalkozás által elfogadott utólagos ellenőrzési stratégia értelmében a közös vállalkozás évente legalább egyszer megvizsgálja, hogy a nemzeti finanszírozó hatóságok által szolgáltatott információk kellő bizonyossággal szolgálnak-e a végrehajtott tranzakciók szabályszerűségéről és jogszerűségéről;

4.  a közös vállalkozás tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy 23 nemzeti finanszírozó hatóság tett közzé tájékoztatást ellenőrzési stratégiájáról, ami az összes odaítélt támogatás 95%-át teszi ki; üdvözli, hogy a közös vállalkozás által kapott információk kiegészítése érdekében a Számvevőszék további információkat szerez be közvetlenül a nemzeti finanszírozó hatóságoktól, hogy véleményt alkothasson az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

5.  a közös vállalkozás tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy előrelépéseket tett azon cselekvési terv végrehajtása terén, melynek célja a Számvevőszék korlátozó véleményében feltárt hiányosságok orvoslása; megjegyzi, hogy a nemzeti rendszerek által nyújtott biztosítékokat a teljes támogatás 54%-át kitevő országok tekintetében pozitívan értékelték, míg a többi ország vonatkozásában az értékelés a végrehajtás előrehaladott szakaszánál tart, és ezáltal az értékelés a támogatások 84%-át fogja lefedni; kéri a közös vállalkozást, hogy folytassa az értékelést, hogy elérje az összes támogatás 100%-os lefedését;

6.  tudomásul veszi, hogy a megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatosan munkaértekezletet szerveztek, amelyen jelen voltak a Számvevőszék, a Bizottság és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának képviselői, valamint a közös vállalkozásban szerepet vállaló nemzeti finanszírozó hatóságok képviselői is; megjegyzi, hogy ez a műhelytalálkozó rámutatott az európai programok követelményeire, és lehetővé tette az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét a nemzeti finanszírozó hatóságokkal;

7.  megjegyzi, hogy a közös vállalkozás új módszertant dolgozott ki a fennmaradó hibaarány becslésére, amely hasonló a közösen kezelt finanszírozásért felelős bizottsági szolgálatok által használt módszerhez; tudomásul veszi, hogy a fennmaradó hibaarány 157 ellenőrzött tranzakció alapján végzett első értékelése 0,73% volt, míg egy 331 tranzakció alapján nemrégiben végzett újbóli értékelés szerint a hibaarány 0,66% volt, a 2%-os lényegességi küszöb alatt;

8.  emlékeztet arra, hogy az év végi költségvetés-módosítást követően a kifizetési előirányzatok felhasználási aránya csupán 69%-os volt; a közös vállalkozás tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy a kifizetési igazolások nemzeti finanszírozó hatóságok általi kiállításának késedelme jelenti az alacsony felhasználási arány egyik fő okát, mivel a kifizetéseket a nemzeti igazolások beérkezésekor késedelem nélkül végrehajtják; elismeri ugyanakkor, hogy a kifizetések lassabb üteme nem volt hatással a projektek technikai végrehajtására;

9.  a közös vállalkozás tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy a tagállamok hozzájárulása az Unió hozzájárulásának legalább 1,8-szorosára rúgott; tudomásul veszi, hogy a támogatások odaítélésekor az állami támogatási szabályok által megszabott korlátozások betartása érdekében a tagállami hozzájárulásokat az 1,8-as szint alá kellett csökkenteni; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás részére biztosított uniós hozzájárulás 181 454 844 EUR volt, míg a tagállamok hozzájárulása 341 842 261 EUR-t tett ki, és ez 1,88-as szintnek felel meg;

10.  megjegyzi, hogy a Bizottság értékelést fog végrehajtani az ARTEMIS tevékenységének felmérése érdekében az ECSEL közös technológiai kezdeményezés létrehozásának dátumáig, az ARTEMIS közös vállalkozás létrehozásáról szóló 74/2008/EK tanácsi rendeletben foglaltaknak megfelelően, amelyet a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítésnél figyelembe kell venni;

Belső kontrollrendszerek

11.  a közös vállalkozás válasza alapján tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozás létrehozásáról szóló rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében foglalt előírásokkal összhangban az ENIAC közös vállalkozáson belül létrehozott belső ellenőrzési részleg ezentúl a két közös vállalkozás egyesülése következtében a közös vállalkozás belső ellenőrzési részlegeként működik;

12.  a közös vállalkozás tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy a közös vállalkozás közös informatikai infrastruktúrájára vonatkozó katasztrófa-elhárítási tervet jóváhagyták;

Az összeférhetetlenség megelőzése, illetve kezelése és az átláthatóság

13.  megállapítja, hogy az ENIAC közös vállalkozással való összeolvadás miatt az ENIAC közös vállalkozás összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó átfogó stratégiáját a közös vállalkozásra is alkalmazni kell; megállapítja továbbá, hogy az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó eljárások, valamint a szabályok megsértése esetén alkalmazandó eljárási mechanizmus az elfogadott stratégia részét képezik;

14.  a közös vállalkozás tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy összegyűjtötték és a közös vállalkozás honlapján közzétették az ügyvezető igazgató és a vezetők önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát, amint azt a személyzeti szabályzat és a végrehajtási szabályok is előírják; megjegyzi, hogy létrehozták és rendszeresen karbantartják az összeférhetetlenségre, valamint a meghozott intézkedésekre vonatkozó valamennyi azonosított információt tartalmazó átfogó adatbázist;

A kutatási eredmények nyomon követése és jelentése

15.  emlékeztet arra, hogy a hetedik keretprogramról (FP7) szóló határozat(19) egy, a kutatási eredmények védelmére, terjesztésére és átadására vonatkozó monitoring- és beszámolási rendszert hoz létre; a közös vállalkozás tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy a 10 000 000 EUR uniós támogatásra jutó 211,5 publikáció és 16,6 szabadalom a kutatási eredmények magas termelékenységét mutatja, és ez a 7. keretprogram koordinátorai által eddig megfogalmazott valamennyi kívánalomnak megfelel.

(1) HL C 452., 2014.12.16., 8. o.
(2) HL C 452., 2014.12.16., 9. o.
(3) HL L 255., 2015.9.30., 416. o.
(4) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(5) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(6) HL L 30., 2008.2.4., 52. o.
(7) HL L 169., 2014.6.7., 152. o.
(8) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(9) HL L 38., 2014.2.7., 2. o.
(10) HL C 452., 2014.12.16., 8. o.
(11) HL C 452., 2014.12.16., 9. o.
(12) HL L 255., 2015.9.30., 416. o.
(13) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(14) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(15) HL L 30., 2008.2.4., 52. o.
(16) HL L 169., 2014.6.7., 152. o.
(17) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(18) HL L 38., 2014.2.7., 2. o.
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2006–2007), 7. cikk (HL L 412., 2006.12.30., 6. o.).


2013.évi mentesítés: Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)
PDF 347kWORD 98k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. október 27-i határozata az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2125(DEC))
P8_TA(2015)0371A8-0282/2015

Az Európai Parlament

–  tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Intézet válaszaival együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Európai Innovációs és Technológiai Intézet számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05304/2015 – C8-0054/2015),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatot elhalasztó 2015. április 29-i határozatára(3), valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatójának válaszaira,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló, 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 21. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(7),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0282/2015),

1.  mentesítést ad az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatója számára az Intézet 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. október 27-i határozata az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2013-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (2014/2125(DEC))

Az Európai Parlament

–  tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló számvevőszéki jelentésre, az Intézet válaszaival együtt(9),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(10),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Európai Innovációs és Technológiai Intézet számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05304/2015 – C8-0054/2015),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatot elhalasztó 2015. április 29-i határozatára(11), valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatójának válaszaira,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(12),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(13) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló, 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(14) és különösen annak 21. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(16), és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0282/2015),

1.  jóváhagyja az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2013-as pénzügyi évre szóló elszámolása lezárását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

3.Az Európai Parlament 2015. október 27-i állásfoglalása az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (2014/2125(DEC))

Az Európai Parlament

–  tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0282/2015),

Megjegyzések az ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

1.  emlékeztet, hogy a Számvevőszék az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (a továbbiakban: Intézet) 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésében sorozatban már második évben jut arra a megállapításra, hogy a támogatásokkal kapcsolatos tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről nem nyerhető ésszerű mértékű bizonyosság; megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint az igazolások minősége megkérdőjelezhető, mivel azokat a támogatások kedvezményezettjei által megbízott független könyvvizsgáló cégek állították ki, és azok a támogatási kiadások mintegy 87%-át fedték le; emlékeztet továbbá, hogy a könyvvizsgálói igazolások minőségével kapcsolatos hiányosságok orvoslására az Intézet megfelelőbb iránymutatásokat nyújtott az igazoló könyvvizsgálók számára, és 2013 júniusában tájékoztatta az aktualizált iránymutatásokról a tudományos és innovációs társulásokat (TIT-eket), az Intézet támogatásainak kedvezményezettjeit;

2.  az Intézettől származó információk alapján tudomásul veszi, hogy a megfelelőbb iránymutatások hatására javult a könyvvizsgálói igazolások minősége a 2013. évi támogatási tranzakciók tekintetében, amelyek esetében a végső kifizetésekre 2014-ben került sor;

3.  tudomásul veszi, hogy a 2014. évi támogatási szerződésekkel kezdődően az Intézet ugyanazt a könyvvizsgálói igazolási módszertant használja, mint a Horizont 2020 keretprogram összes többi programja; megjegyzi, hogy a részletesebb és következetesebb igazolási módszertan használata tovább javította az előzetes ellenőrzések során szerzett megbízhatóságot;

4.  emlékeztet, hogy az Intézet kiegészítő utólagos ellenőrzéseket vezetett be a támogatási ügyletekre, hogy ezek jogszerűségéről és szabályszerűségéről második szinten is bizonyosságot nyerjen; tudomásul veszi, hogy az Intézet helyszíni ellenőrzéseket is végzett, amelyek a 2013. évi támogatási szerződések keretében kifizetett támogatások mintegy 40%-át felölelték; megjegyzi, hogy ezen ellenőrzések nyomán 263 239 eurót fizettettek vissza az összesen ellenőrzött 29 163 272 EUR összegből; tudomásul veszi, hogy az ellenőrzött mintában feltárt hibaarány 0,90%, a fennmaradó hibaarány pedig 0,69%, amely nem éri el a 2%-os lényegességi küszöböt; megállapítja, hogy a Számvevőszék a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó előzetes értékelésében semmilyen megjegyzést vagy megállapítást nem tett az előzetes vagy utólagos ellenőrzésekkel kapcsolatban;

5.  az Intézettől származó információk alapján tudomásul veszi, hogy az Intézet 2013 óta tökéletesítette közbeszerzési eljárásait, és bizonyos hibák Számvevőszék általi feltárását követően proaktív megközelítést alkalmazott; megjegyzi, hogy az Intézet felbontotta azt a 2010-ben és 2012-ben kötött két keretszerződést, amelyeknél a tárgyalásos eljárás alkalmazása szabálytalannak bizonyult; megjegyzi továbbá, hogy az Intézet felülvizsgálta belső eljárásait, folyamatait és dokumentummintáit a vonatkozó közbeszerzési eljárási szabályoknak való teljes körű megfelelés érdekében, különös figyelmet fordítva a szükségletek megfelelő tervezésére és felmérésére; tudomásul veszi, hogy 2015-ben az Intézet felvett egy további közbeszerzési tisztviselőt, valamint közbeszerzési képzéssorozatot tartott a személyzete részére;

6.  tudomásul veszi, hogy az Intézet belső ellenőrzési részlege által elvégzett tanácsadói megbízás nyomán az Intézet az alábbi intézkedéseket valósította meg:

   kidolgozott egy közbeszerzési útmutatót, amelyben ellenőrző listák találhatók a különböző közbeszerzési eljárásokra és a keretszerződések értelmében kötött egyedi szerződésekre vonatkozóan;
   előírta, hogy a közbeszerzési funkció ellenőrizzen minden szolgáltatási kérelmet mielőtt ajánlatot kérne, ami az ellenőrzés egy további szintjének bevezetését jelenti;
   célzott képzések révén biztosította az alkalmazottak megfelelő képzettségét;
   egyértelművé tette a közbeszerzési, operatív és szerződéskezelési funkciók szerepét, valamint továbbfejlesztett ellenőrző listákat és kísérőszelvényeket vezetett be;
   dokumentálta a közbeszerzési eljárásokat egy egységes és praktikusan használható adattárban, amely az intézet méretével arányos;

7.  az Intézettől kapott információk alapján megjegyzi, hogy a 2014. évre vonatkozóan nem tártak fel közbeszerzési hibát; megjegyzi továbbá, hogy míg a támogatási kiadásokat illetően a fennmaradó hibaarány 0,69%, az igazgatási és operatív kiadásokra vonatkozó együttes hibaarány a 2014-ben folyósított összes kifizetés esetében mintegy 0,5%-os; várakozással tekint a Számvevőszéknek az Intézet 2014-es évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére annak érdekében, hogy megerősítse ezeket a megállapításokat;

8.  megállapítja, hogy az Intézet megkapta a TIT-kiegészítő tevékenységek költségeire vonatkozó könyvvizsgálói igazolásokat a 2010–2014-es időszak tevékenységeit illetően; megjegyzi, hogy az Intézet elvégezte a TIT-kiegészítő tevékenységek felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy csak azokat a tevékenységeket fogadják el, amelyek egyértelműen kapcsolódnak az Intézet által támogatott, a TIT-ek hozzáadott értéket képviselő tevékenységeihez;

9.  elismeri, hogy az Intézetnek a TIT-ek számára nyújtott támogatása a 2010–2014-es időszakban nem haladta meg a partnerségi keretmegállapodások által a TIT-ek és az Intézet között meghatározott 25%-os felső határt;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

10.  megjegyzi, hogy az Intézet továbbfejlesztette a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tervezési és nyomon követési eljárásokat; tudomásul veszi, hogy ezek az eljárások jelenleg valamennyi olyan, javasolt tevékenység szigorúbb értékelését magukban foglalják, amelyek költségvetési hatása meghaladja az 50 000 eurót, valamint további tervezési dokumentumok bevezetését, amelyek biztosítják a szükséges humán- és pénzügyi erőforrások megfelelő azonosítását és rendelkezésre állását valamennyi tervezett tevékenység végrehajtásához; megjegyzi továbbá, hogy a tervezett tevékenységek és az erőforrás-elosztás közötti kapcsolatot megerősítették azáltal, hogy összekapcsolták az éves munkaprogramot az éves költségvetéssel;

11.  megjegyzi, hogy az Intézet a TIT-ekkel együtt jelentős mértékben javította az első hullámbeli TIT-ek támogatásfelhasználási képességét a 2010–2014-es időszakra vonatkozóan, és az Intézet által felhasznált támogatások átlagos éves növekedési rátája 85%-os volt; megjegyzi továbbá, hogy az Intézet irányító testülete kiválasztott és kijelölt két partnerséget, amelyek a második hullámbeli TIT-ek lesznek, ami 2015-től kezdve tovább fogja növelni a felhasználási képességet és növelni fogja az Intézet költségvetés-végrehajtási arányát;

12.  emlékeztet arra, hogy az I. cím (személyzeti kiadások) alacsony végrehajtási aránya elsősorban a személyi állomány nagymértékű cserélődésének, illetve a bérkiigazításokra vonatkozó új szabályozás elhúzódó elfogadásának tudható be; tudomásul veszi, hogy a személyzettel készített kilépési interjúk elemzése szerint a személyi állomány nagymértékű cserélődésének fő okai az egyértelmű karrierkilátások hiánya, a rossz munkakörnyezet és a Magyarország esetében alkalmazott korrekciós együttható miatt kedvezőtlen javadalmazás;

13.  tudomásul veszi az Intézet által a személyi állomány nagymértékű cserélődésének mérséklése érdekében hozott intézkedéseket; megjegyzi különösen a betöltendő álláshelyek kezelése tekintetében elért fejlődést, az értékelési és újrabesorolási rendszer bevezetését, a jobb karrierkilátás biztosítását és a középvezetői szint megerősítését; üdvözli, hogy a személyi állomány cserélődése a 2012–2013-as időszakban tapasztalt 20–25%-ról 2014-re 12%-ra csökkent; megjegyzi, hogy a négy fennmaradó betöltendő álláshelyet 2015 során fokozatosan be kell tölteni;

Belső ellenőrzés

14.  tudomásul veszi, hogy 2014 júniusában a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata nyomon követő ellenőrzési jelentést adott ki „A támogatások kezelésének korlátozott felülvizsgálata – az éves támogatási szerződések készítése” című jelentése alapján készült cselekvési terv végrehajtásának állapotáról; tudomásul veszi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata az eredeti hat ajánlásból kettőt lezárt, és egy további ajánlást „kritikusról” „nagyon fontosra” minősített vissza;

15.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: Belső Ellenőrzési Szolgálat) tényfeltáró látogatást tett az Intézetnél 2014 decemberében annak érdekében, hogy áttekintse a lezáratlan ajánlások végrehajtását illetően tett előrelépéseket; tudomásul veszi továbbá, hogy a látogatás eredményeképpen a Belső Ellenőrzési Szolgálat további javulást állapított meg az éves támogatáselosztási folyamatot illetően, és hogy a látogatás során a Belső Ellenőrzési Szolgálat számára bemutatott valamennyi részletes intézkedés – a teljesítettek, a folyamatban lévők és a tervezettek egyaránt – megfelelően kezeli azokat a kockázatokat, amelyekre rámutatott a Belső Ellenőrzési Szolgálat korlátozott mértékű felülvizsgálata;

16.  megjegyzi, hogy a cselekvési tervből eredő 25 intézkedésből 18-at végrehajtottak, és a további hét intézkedés végrehajtása folyamatban van; megjegyzi továbbá, hogy a hét intézkedésből hármat várhatóan végre fognak hajtani 2015 vége előtt, azt követően, hogy aláírták az Intézet és a TIT-ek közötti módosított partnerségi keretmegállapodást; az Intézettől kapott információk alapján tudomásul veszi, hogy a fennmaradó intézkedések végrehajtása a tervezettek szerint halad;

17.  megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési részleg 2014-ben hét ellenőrzést és tanácsadói tevékenységet végzett el, és elismeri az Intézet által a belső ellenőrzési részleg ajánlásai nyomán hozott intézkedéseket.

(1) HL C 442., 2014.12.10., 184. o.
(2) HL C 442., 2014.12.10., 184. o.
(3) HL L 255., 2015.9.30., 409. o.
(4) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(5) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(6) HL L 97., 2008.4.9., 1. o.
(7) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(8) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.
(9) HL C 442., 2014.12.10., 184. o.
(10) HL C 442., 2014.12.10., 184. o.
(11) HL L 255., 2015.9.30., 409. o.
(12) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(13) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(14) HL L 97., 2008.4.9., 1. o.
(15) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(16) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


2013.évi mentesítés: ENIAC Közös Vállalkozás
PDF 352kWORD 96k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. október 27-i határozata az ENIAC közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2014/2135(DEC))
P8_TA(2015)0372A8-0285/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ENIAC közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az ENIAC közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszaival együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05306/2015 – C8–0049/2015),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatot elhalasztó 2015. április 29-i, határozatára(3), valamint az az ECSEL közös vállalkozás (korábban ENIAC Közös Vállalkozás) ügyvezető igazgatójának válaszaira,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 209. cikkére,

–  tekintettel az ENIAC közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2007. december 20-i 72/2008/EK tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 561/2014/EU tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 1. cikke (2) bekezdésére, valamint 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8) ,

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(9),

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0285/2015),

1.  mentesítést ad az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára az ENIAC közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. október 27-i határozata az ENIAC közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (2014/2135(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ENIAC közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az ENIAC közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszaival együtt(10),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(11),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2015. február 17-i tanácsi ajánlásra (05306/2015 – C8–0049/2015),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatot elhalasztó 2015. április 29-i határozatára(12), valamint az az ECSEL Közös Vállalkozás (korábban ENIAC Közös Vállalkozás) ügyvezető igazgatójának válaszaira,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(14) és különösen annak 209. cikkére,

–  tekintettel az ENIAC közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2007. december 20-i 72/2008/EK tanácsi rendeletre (15),

–  tekintettel az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 561/2014/EU tanácsi rendeletre(16) és különösen annak 1. cikke (2) bekezdésére, valamint 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(17) ,

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(18),

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0285/2015),

1.  jóváhagyja az ENIAC közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

3.Az Európai Parlament 2015. október 27-i állásfoglalása az ENIAC közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (2014/2135(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ENIAC közös vállalkozás 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0285/2015),

A.  mivel az ENIAC közös vállalkozást ( a továbbiakban: a közös vállalkozás) 2007. december 20-án hozták létre 10 éves időtartamra, hogy a nanoelektronikai szempontból alapvető kompetenciák különféle alkalmazási területeken történő fejlesztése érdekében kutatási ütemtervet szabjon meg és hajtson végre;

B.  mivel a közös vállalkozás 2010 júniusában pénzügyi autonómiát kapott,

C.  mivel a közös vállalkozás alapító tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, Belgium, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Svédország és az Egyesült Királyság, továbbá az Európai Nanoelektronikai Tevékenységeket Összefogó Egyesület (AENEAS);

D.  mivel a közös vállalkozáshoz az Unió a tízéves időszak alatt – a hetedik kutatási keretprogram költségvetéséből – legfeljebb 450 000 000 euróval járul hozzá;

E.  mivel az AENEAS legfeljebb 30 000 000 euróval járul hozzá a közös vállalkozás működési költségeihez, továbbá a tagállamok természetbeni hozzájárulásokat nyújtanak a működési költségekhez és az uniós hozzájárulás 1,8-szeresét kitevő pénzügyi hozzájárulást biztosítanak;

F.  mivel a közös vállalkozás és az ARTEMIS közös vállalkozás összeolvadásával létrehozták a Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös technológiai kezdeményezését (ECSEL KTK), amely 2014 júniusában kezdte meg működését, 10 éves időtartamra;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

1.  emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék véleménye szerint a közös vállalkozás 2013-as éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának előírásaival és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályokkal összhangban tükrözi a 2013. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve az év végéig lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét;

2.  emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék korlátozott véleményt adott ki a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről, mivel az éves beszámolók alapján nem tudta megállapítani, hogy az utólagos ellenőrzési stratégia – amely nagymértékben támaszkodik a projektekkel kapcsolatos költségigénylések nemzeti finanszírozó hatóságok általi ellenőrzésére – megfelelő biztosítékot nyújt az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében;

3.  a közös vállalkozás tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy a Számvevőszék lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy megfelelő biztosítékokat szerezzen a nemzeti finanszírozó hatóságok által végzett ellenőrzésekről; megjegyzi továbbá, hogy az ECSEL közös vállalkozás további értékeléseket végez a nemzeti minőségbiztosítási rendszerekre vonatkozóan, a közös vállalkozás és az ARTEMIS közös vállalkozás egyesülését követően;

4.  megjegyzi, hogy a közös vállalkozás gyakorlati intézkedéseket alakított ki a nemzeti finanszírozó hatóságokkal aláírt igazgatási megállapodásokkal kapcsolatos utólagos ellenőrzésekre vonatkozóan; tudomásul veszi, hogy a gyakorlati intézkedések magukban foglalják egy külön jelentéstételi formanyomtatvány bevezetését, amelyet a nemzeti minőségbiztosítási rendszerek közös vállalkozás általi értékelése és a Számvevőszék által a nemzeti finanszírozó hatóságoknál tett látogatások egészítenek ki;

5.  tudomásul veszi, hogy 2012-ben a költségigényléseknek a közös vállalkozás által végzett korlátozott felülvizsgálata volt az egyik eleme a minőségbiztosítás javításának, amely lehetővé tette a közös vállalkozás számára, hogy a külön formanyomtatvány bevezetését megelőzően figyelemmel kísérje, mely ügyleteket nyújtottak be ellenőrzésre; megjegyzi, hogy ez a mintavétel azt mutatta, hogy 2012-ben kevés nemzeti ellenőrzés kezdődött el, 2014-ben viszont már lehetővé téve a tényleges statisztikai értékeléseket;

6.  a közös vállalkozás tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy 23 nemzeti finanszírozó hatóság tett közzé tájékoztatást ellenőrzési stratégiájáról, ami az összes odaítélt támogatás 95%-át teszi ki; üdvözli, hogy a közös vállalkozás által kapott információk kiegészítése érdekében a Számvevőszék további információkat szerez be közvetlenül a nemzeti finanszírozó hatóságoktól, hogy véleményt alkothasson az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

7.  a közös vállalkozás tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy előrelépéseket tett azon cselekvési terv végrehajtása terén, melynek célja a Számvevőszék korlátozott véleményében feltárt hiányosságok orvoslása; megjegyzi, hogy a nemzeti rendszerek által nyújtott biztosítékokat a teljes támogatás 54%-át kitevő országok tekintetében pozitívan értékelték, míg a többi ország vonatkozásában az értékelés a végrehajtás előrehaladott szakaszánál tart, és ezáltal az értékelés a támogatások 84%-át fogja lefedni; kéri a közös vállalkozást, hogy folytassa az értékelést, hogy elérje az összes támogatás 100%-os lefedését;

8.  tudomásul veszi, hogy a megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatosan munkaértekezletet szerveztek, amelyen jelen voltak a Számvevőszék, a Bizottság és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának képviselői, valamint a közös vállalkozásban szerepet vállaló nemzeti finanszírozó hatóságok képviselői is; megjegyzi, hogy ez a munkaértekezlet rámutatott az európai programok követelményeire, és lehetővé tette az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét a nemzeti finanszírozó hatóságokkal;

9.  megjegyzi, hogy a közös vállalkozás új módszertant dolgozott ki a fennmaradó hibaarány becslésére, amely hasonló a közösen kezelt finanszírozásért felelős bizottsági szolgálatok által használt módszerhez; tudomásul veszi, hogy a fennmaradó hibaarány 157 ellenőrzött tranzakció alapján végzett első értékelése 0,73% volt, míg egy 331 tranzakció alapján nemrégiben végzett újbóli értékelés szerint a hibaarány 0,66% volt, a 2%-os lényegességi küszöb alatt;

10.  a közös vállalkozás tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a tagállami hozzájárulások az 1,8-szoros uniós hozzájárulási szint alatt maradtak, amint azt az állami támogatási szabályok által megszabott korlátozások betartása érdekében a közös vállalkozás alapszabálya is előírja; megjegyzi, hogy az ágazati szereplők tekintetében a nagy kísérleti projektekben a közfinanszírozás összege nem haladhatja meg a 25%-ot, míg a közös vállalkozás alapszabálya az egyes résztvevők számára ugyanazon visszatérítési rátát írja elő;

11.  elismeri, hogy az alacsonyabb tagállami befizetéseket a magánszektor megnövekedett hozzájárulásai bőven ellensúlyozták, azaz az összköltségek 65%-át tették ki, és ezáltal az az uniós finanszírozás tekintetében komoly tőkeáttételt értek el;

12.  megjegyzi, hogy a Bizottság értékelést fog végrehajtani az ENIAC tevékenységének felmérése érdekében az ECSEL közös technológiai kezdeményezés létrehozásának dátumáig, az ENIAC közös vállalkozás létrehozásáról szóló 72/2008/EK tanácsi rendeletben foglaltaknak megfelelően, amelyet a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítésnél figyelembe kell venni;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

13.  a közös vállalkozás tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy összegyűjtötték és a közös vállalkozás honlapján közzétették az ügyvezető igazgató és a vezetők önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát, amint azt a személyzeti szabályzat és a végrehajtási szabályok is előírják; megjegyzi, hogy létrehozták és rendszeresen karbantartják az összeférhetetlenségre, valamint a meghozott intézkedésekre vonatkozó valamennyi azonosított információt tartalmazó átfogó adatbázist;

A kutatási eredmények nyomon követése és jelentése

14.  emlékeztet arra, hogy a hetedik keretprogramról (a továbbiakban: FP7) szóló határozat(19) egy, a kutatási eredmények védelmére, terjesztésére és átadására vonatkozó monitoring- és beszámolási rendszert hoz létre; a közös vállalkozás tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy a 10 000 000 EUR uniós támogatásra jutó 211,5 publikáció és 16,6 szabadalom a kutatási eredmények magas termelékenységét mutatja, és ez az FP7 koordinátorai által eddig megfogalmazott valamennyi kívánalomnak megfelel.

(1) HL C 452., 2014.12.16., 26. o.
(2) HL C 452., 2014.12.16., 27. o.
(3) HL L 255., 2015.9.30., 424. o.
(4) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(5) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(6) HL L 30., 2008.2.4., 21. o.
(7) HL L 169., 2014.6.7., 152. o.
(8) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(9) HL L 38., 2014.2.7., 2. o.
(10) HL C 452., 2014.12.16., 26. o.
(11) HL C 452., 2014.12.16., 27. o.
(12) HL L 255., 2015.9.30., 424. o.
(13) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(14) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(15) HL L 30., 2008.2.4., 21. o.
(16) HL L 169., 2014.6.7., 152. o.
(17) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(18) HL L 38., 2014.2.7., 2. o.
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2006–2013), 7. cikk (HL L 412., 2006.12.30., 6. o.).


2013.évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése – Európai Tanács és Tanács
PDF 330kWORD 81k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2015. október 27-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács (2014/2079(DEC))
P8_TA(2015)0373A8-0269/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2014)0510 – C8‑0148/2014)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2013-as pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(4),

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatot elhalasztó 2015. április 29-i határozatára(5), valamint a határozatot kísérő állásfoglalásra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0269/2015),

1.  megtagadja a mentesítést a Tanács főtitkárától az Európai Tanács és a Tanács 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetése végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, továbbá hogy gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2015. október 27-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács (2014/2079(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0269/2015),

A.  mivel az Unió minden intézményének átláthatónak és az európai polgárok előtt elszámoltathatónak kell lennie az uniós intézményként rábízott pénzeszközök tekintetében;

B.  mivel az Európai Tanácsra és a Tanácsra mint uniós intézményekre vonatkoznia kell az uniós polgárok felé történő demokratikus elszámoltathatóságnak, tekintve, hogy az Európai Unió általános költségvetésének kedvezményezettjei;

C.  mivel az uniós intézmények közül a Parlament az egyetlen közvetlenül választott testület, és a Parlament felelős az Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáért;

1.  hangsúlyozza a Parlamentnek az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) meghatározott, a költségvetési mentesítési eljárás tekintetében betöltött szerepét;

2.  emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 335. cikkének megfelelően „(…) igazgatási autonómiájuk alapján a saját működésükkel kapcsolatos ügyekben az Uniót az egyes intézmények maguk képviselik”, ami azt jelenti, hogy – figyelembe véve a 966/2012/EU, Euratom rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 55. cikkét – az intézmények egyénileg felelősek költségvetésük végrehajtásáért;

3.  hangsúlyozza a Parlament és a mentesítési eljárásban részt vevő egyéb intézmények szerepét, amint azt a költségvetési rendelet és különösen a rendelet 164., 165. és 166. cikkének rendelkezései szabályozzák;

4.  megjegyzi, hogy eljárási szabályzata 94. cikkének értelmében a „Bizottság számára a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásával kapcsolatos eljárást szabályozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók a következőkre: [...] az Európai Unió egyéb intézményei és szervei – mint például a Tanács (végrehajtási tevékenységére vonatkozóan) [...] – költségvetésének végrehajtásáért felelős személyek mentesítési eljárása”;

5.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács nem adott semmiféle magyarázatot arra, hogy 2013. évi költségvetésében miért egyre több a fel nem használt és átvitt kötelezettségvállalás;

Függőben lévő kérdések

6.  emlékezteti a Tanácsot a Parlament azon felhívására, hogy készítsen állapotjelentést az ingatlanprojektekről, és részletes bontásban ismertesse az eddig felmerült költségeket;

7.  sürgeti a Tanácsot, hogy adjon részletes, írásbeli tájékoztatást a „Résidence Palace” épület megvásárlására felhasznált előirányzatok teljes összegéről, arról, hogy az előirányzatokat mely költségvetési sorokról hívták le, valamint az eddig kifizetett és a még kifizetendő részletekről;

8.  ismételten kéri a Tanácsot, hogy nyújtson tájékoztatást igazgatása modernizálásának folyamatáról, különös tekintettel a konkrét végrehajtási intézkedésekre és a Tanács költségvetésére várhatóan gyakorolt hatásra;

9.  sajnálatát fejezi ki az eddigi mentesítési eljárások során visszatérően tapasztalt nehézségek miatt, melyeket a Tanács együttműködésének hiánya okozott; hangsúlyozza, hogy a Parlament visszautasította a Tanács főtitkárának a 2009-es, 2010-es, 2011-es és 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítését, amelynek okait a 2011. május 10-i(8), a 2011. október 25-i(9), a 2012. május 10-i(10), a 2012. október 23-i(11), a 2013. április 17-i(12), a 2013. október 9-i(13), a 2014. április 3-i(14) és a 2014. október 23-i(15) állásfoglalásaiban sorolta fel, továbbá elhalasztotta határozatát a Tanács főtitkárának a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítéséről, amelynek okait a 2015. április 29-i állásfoglalásában(16) fejtette ki;

10.  kitart amellett, hogy a tényleges költségvetési ellenőrzéshez szükség van a Parlament és a Tanács közötti együttműködésre, ahogyan azt a 2015. április 29-i állásfoglalásában is kifejti; megerősíti, hogy a Parlament nincs abban a helyzetben, hogy megalapozott döntést hozhasson a mentesítés megadásáról;

11.  emlékezteti a Tanácsot a Bizottság 2014. január 23-i levelében megfogalmazott álláspontjára, miszerint az összes intézménynek részt kell vennie a Parlament által a mentesítési eljárás során tett ajánlásokat követő nyomonkövetési folyamatban, és hogy a mentesítési eljárás zökkenőmentes lefolytatása érdekében az összes intézménynek együttműködést kell mutatnia;

12.  megjegyzi, hogy a Bizottság a fent említett levelében úgy nyilatkozik, hogy nem fogja felügyelni más intézmények költségvetésének végrehajtását, és hogy egy másik intézménynek feltett kérdésekre nem adhat választ, mert azzal megsértené az adott intézmény költségvetési autonómiáját;

13.  sajnálja, hogy a Tanács továbbra sem válaszol a Parlament kérdéseire; emlékeztet a Parlament által 2012. szeptember 27-én tartott, „Az Európai Parlament joga a Tanács mentesítésére” című műhelytalálkozó következtetéseire, amelyen a jogi és tudományos szakértők túlnyomórészt egyetértettek abban, hogy a Parlamentet megilleti a tájékoztatáshoz való jog; ezzel kapcsolatban utal az EUMSZ 15. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére, amely kimondja, hogy valamennyi intézmény, szerv és hivatal gondoskodik tevékenységének átláthatóságáról;

14.  kitart amellett, hogy a Tanács kiadásait ugyanúgy ellenőrizni kell, mint a többi intézmény kiadásait, és hogy az ellenőrzés alapjai az elmúlt évek mentesítési állásfoglalásaiban meghatározásra kerültek;

15.  hangsúlyozza a Parlament azon előjogait, hogy az EUMSZ 316., 317. és 319. cikke értelmében a jelenlegi értelmezéssel és gyakorlattal összhangban gyakorolhassa mentesítési jogkörét, azaz az átláthatóság és az uniós adófizetők felé fennálló demokratikus felelősség fenntartása érdekében külön-külön adjon mentesítést a költségvetés egyes fejezeteire vonatkozóan;

16.  véleménye szerint a kért dokumentumok Parlament számára történő benyújtásának a Tanács általi elmulasztása különösen aláássa az uniós polgárok tájékoztatáshoz és átláthatósághoz való jogát, és egyre inkább aggodalmat kelt, mivel az uniós intézményeken belüli demokratikus deficitről árulkodik;

17.  véleménye szerint különböző lehetőségeket kell fontolóra venni a mentesítés megadására vonatkozóan az EUMSZ-ben rögzített szabályok felülvizsgálatát illetően;

18.  úgy véli, hogy pozitív jelet küldene az uniós polgárok felé az, ha a Parlament, az Európai Tanács és a Tanács között egy nyílt és formális párbeszéd eredményeképpen megfelelő együttműködés alakulna ki.

(1) HL L 66., 2013.3.8.
(2) HL C 403., 2014.11.13., 1. o.
(3) HL C 398., 2014.11.12., 1. o.
(4) HL C 403., 2014.11.13., 128. o.
(5) HL L 255., 2015.9.30., 21. o.
(6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(7) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(8) HL L 250., 2011.9.27., 25. o.
(9) HL L 313., 2011.11.26., 13. o.
(10) HL L 286., 2012.10.17., 23. o.
(11) HL L 350., 2012.12.20., 71. o.
(12) HL L 308., 2013.11.16., 22. o.
(13) HL L 328., 2013.12.7., 97. o.
(14) HL L 266., 2014.9.5., 26. o.
(15) HL L 334., 2014.11.21., 95. o.
(16) HL L 255., 2015.9.30., 22. o.


Az Ebola-válság: hosszú távú tanulságok
PDF 309kWORD 133k
Az Európai Parlament 2015. október 27-i állásfoglalása az ebolaválságról: hosszú távú tanulságok, és hogyan kell megerősíteni a fejlődő országok egészségügyi rendszerét a jövőbeli válságok megelőzése érdekében (2014/2204(INI))
P8_TA(2015)0374A8-0281/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának az afrikai békéről és biztonságról szóló, 2014. szeptember 18-i, 2177(2014) sz. határozatára,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a közelmúltban Nyugat-Afrikában kitört ebolajárvány megfékezésére és leküzdésére irányuló intézkedésekről szóló 2014. szeptember 19-i 69/1. sz. határozatára,

–  tekintettel Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára által az ENSZ Közgyűlésének 69/1 sz. határozatának elfogadását, valamint a BiztonságiTanács ebolajárványról szóló 2177(2014) sz. határozatának elfogadását követően hozott döntésre, amely szerint az Egyesült Nemzetek történetében először sürgősségi egészségügyi missziót kell létrehozni az ebolával szembeni sürgős ENSZ-fellépés érdekében (az ebolajárvány miatti vészhelyzet elhárítására hivatott ENSZ-misszió – UNMEER),

–  tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005. évi Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályaira (WA 32.1),

–  tekintettel a WHO zoonózisokra vonatkozó konzultációról szóló, 2004. május 5-i ajánlásaira,

–  tekintettel a WHO 2014. augusztus 8-i nyilatkozatára, amely az ebolajárványt nemzetközi horderejű közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánítja,

–  tekintettel a WHO 2014. augusztusi 28-i, az ebolavírussal szembeni küzdelemre vonatkozó ütemtervére és annak frissítéseire,

–  tekintettel a WHO főigazgatója által a Végrehajtó Tanács 2015. január 25-én, Genfben tartott rendkívüli ülésére készített jelentésre,

–  tekintettel a WHO 2015. május 9-i nyilatkozatára az ebolavírus okozta járvány Libériában történő teljes felszámolásáról,

–  tekintettel a WHO iránymutatására az ebola elleni védőoltási programokról az afrikai térségben;

–  tekintettel a Világbank IMF csoport 2015 tavaszi ülését (2015. április 17–19., Washington DC) lezáró nyilatkozatra,

–  tekintettel a 2015. március 3-án Brüsszelben az ebolavírusról tartott, „A vészhelyzettől az újjáépítésig” című nemzetközi konferenciára

–  tekintettel az Afrikai Unió által a nyugat-afrikai ebolajárvány kezelésének támogatására 2014. augusztus 21-én létrehozott misszióra (ASEOWA),

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló, 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel „Az Unió szerepe a globális egészségügy terén” című bizottsági közleményre (COM(2010)0128), valamint a SEC(2010)0380, SEC(2010)0381 és SEC(2010)0382 számú munkadokumentumokra,

–  tekintettel az Európai Tanács 2014. október 24-án elfogadott következtetéseire,

–  tekintettel a Külügyek Tanácsának 2010. május 10-i 3011. brüsszeli ülése által elfogadott, az Európai Uniónak a globális egészségügy terén betöltött szerepéről szóló tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Külügyek Tanácsának a nyugat-afrikai ebolaválságról szóló 2014. augusztus 15-i, 2014. október 20-i, 2014. november 17-i, 2014. december 12-i és 2015. március 16-i következtetéseire,

–  tekintettel a 2014 novemberében és 2015 márciusában Hrisztosz Sztilianidesz, európai biztos és az ebolajárvánnyal kapcsolatos helyzetre való reagálásért felelős uniós koordinátor által az Európai Tanács számára készített jelentésekre,

–  tekintettel az Európai Bizottság és az EKSZ által az ebolajárvány nyugat-afrikai kitörésének kezelésére kidolgozott átfogó uniós reagálási keretre,

–  tekintettel a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezésre (EITI), valamint a Sierra Leonéról szóló, 2011. évi EITI-eredményjelentésre, a Libériáról szóló, 2012. évi EITI-eredményjelentésre és a Guineáról szóló, 2012. évi EITI-eredményjelentésre,

–  tekintettel a nyugat-afrikai közegészségügyi intézmények hálózatáról szóló francia gyorsreagálási programra,

–  tekintettel az AKCS-EU Közös parlamenti Közgyűlés által 2014. december 3-án, a franciaországi Strasbourg-ban elfogadott, az ebolajárványról szóló állásfoglalásra,

–  tekintettel az ebolajárvány kitörésére adott uniós válaszlépésekről szóló 2014. szeptember 18-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0281/2015),

A.  mivel Libéria, Sierra Leone és Guinea egészségügyi rendszereiben súlyos hiányosságok vannak, és mivel e három ország a humán fejlettségi mutató tekintetében már a járvány kitörése előtt is az utolsók közt szerepelt, polgáraik mintegy 80%-a mélyszegénységben él, és ezen országokban a legrosszabb a helyzet a felnőttek idő előtti és az öt év alattiak – főként a kezelhető betegségek következtében bekövetkezett – haláleseteinek aránya tekintetében;

B.  mivel az ebolajárvány mind helyi és regionális szinten, mind a nemzeti és a globális kormányzás szintjén rendszerszintű;

C.  mivel a katasztrófa nagyságrendje számos tényezőnek, többek között a következőknek tulajdonítható: az érintett országok politikai kudarca a vészjelzés leadása terén, a nemzetközi közösség nem megfelelő reakciója; a határlezárás és a lakosság számára előírt korlátozások megrázó hatásai, a felügyeleti és riasztási mechanizmusok eredménytelensége, a támogatás végső mobilizálását követő lassú és nem megfelelő reagálás,a WHO vezető szerepének teljes hiánya, valamint a gyógyszerekre, a diagnosztizálásra és az oltóanyagokra irányuló kutatás és fejlesztés hiánya;

D.  mivel a 2015. október 18-ával végződő héten három új ebolavírus által okozott megbetegedést regisztráltak, mindegyiket Guineában; mivel az ország az azt megelőző két hétben egyetlen esetet sem jelentett; mivel Sierra Leone öt egymást követő héten keresztül egyetlen esetet sem jelentett; mivel a WHO 2015. szeptember 3-án Libériát az ebolavírus emberekben való elterjedtségére nézve mentesnek nyilvánította; mivel 28512 bizonyított eset volt, a 11313 halálesetet is ideértve;

E.  mivel továbbra is túl keveset tudunk az ebolavírus természetes vírusgazdákban való elterjedtségéről; mivel az ebolajárvány okait és következményeit illető nagy zavar és széles körben elterjedt félreértés miatt is folyamatosan terjedt a vírus; mivel az etnográfiai kutatás hasznos annak megértéséhez, hogy hogyan működnek a közösségek és hogyan szólíthatók meg az eltérő kulturális háttérrel rendelkező emberek;

F.  mivel találtak ebolavírust lábadozó személyek spermájában és szemfolyadékában; mivel a vírus szexuális úton terjedésének vannak nyilvánvaló egyedi esetei, ami arra utal, hogy a vírus nehezen számolható fel, és nehezen határozható meg az az időpont, amikor egy-egy ország ténylegesen ebolamentesnek tekinthető;

G.  mivel az IMF és a Világbank által előírt, a közszférán belüli költségvetés lefaragását megkövetelő strukturális kiigazítási programok során számos afrikai országban romlott az egészségügyi és az oktatási rendszer;

H.  mivel az ebola nyugat-afrikai kitörése arra utal, hogy az alacsony jövedelmű országok helyi és nemzeti egészségügyi rendszerei nem rendelkeznek az ebolához hasonló fertőző betegség kitörésére való reagáláshoz szükséges eszközökkel és rugalmassággal; mivel a globális egészségügyi rendszerek megerősítése ezért a globális egészségügyi kormányzás szerves részévé vált;

I.  tekintettel arra, hogy a kultúrának és a hagyományoknak jelentős szerepe van az ebolaválság kezelésében(2);

J.  mivel ilyen válságok során a kamaszlányok és a fiatal nők alkotják az egyik leginkább marginalizált és veszélyeztetett népességcsoportot, ami komoly fenyegetést jelent a nők által folytatott gazdasági tevékenységre, és növeli a nemek közötti szakadékot az oktatásban; mivel az árváknak megbélyegzés és eltaszítás lehet az osztályrészük;

K.  mivel a Nyugat-Afrikát sújtó ebolajárvány e betegség történetének legnagyobb és legösszetettebb járványa; mivel a WHO először 2014. március 23-án értesült az ebolajárvány kitöréséről, a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok Vészhelyzeti Bizottsága azonban csak 2014. augusztus 8-án nyilvánította azt nemzetközi horderejű közegészségügyi vészhelyzetté; mivel a járvány kitörése előtt az ebolát nem tekintették jelentős közegészségügyi kihívásnak;

L.  mivel az ebola miatt közel 500 egészségügyi dolgozó halt meg Guineában, Libériában és Sierra Leonéban, amely országok már az ebolaválság kitörése előtt is komoly személyzethiánnyal küzdöttek; mivel az erőforrásokat az ebolajárvány elleni küzdelem céljaira mozgósították, ezért a kórházak és az egészségügyi dolgozók nem rendelkeznek elégséges kapacitással más betegségek kezeléséhez; mivel a fenntartható egészségügyi ellátás biztosítása érdekében az egészségügyi létesítményeket és az egészségügyi dolgozókat meg kell védeni;

M.  mivel számos felépült betegnek kell megbélyegzéssel szembesülnie a hozzátartozói és a társadalom részéről egyaránt; mivel ez a helyzet különösen azokat a gyermekeket érinti, akik egyik vagy mindkét szülőjüket elveszítették, és sokukat a fertőzéstől való félelem miatt a túlélő hozzátartozóik kitaszítják;

N.  mivel a járványtan, a közegészségügy és a társadalomtudományok szempontjait integrálni kell annak érdekében, hogy le lehessen vonni a megfelelő tanulságokat az ebola kitöréséből;

O.  mivel a járvány kitörésének legelső hónapjaiban a humanitárius tevékenységet folytató nem kormányzati szervezetek – többek között az Orvosok Határok Nélkül és a Vöröskereszt – voltak a leghatékonyabb, legtájékozottabb és a legtöbb tapasztalattal rendelkező szereplők, ezért élenjáró szerepet töltöttek be a vírus elleni küzdelem e szakaszában;

P.  mivel az iskolák bezárása és az a tendencia, hogy az árván maradt gyermekek válnak a háztartásokban gondozókká, magában hordozza annak veszélyét, hogy a formális oktatástól hosszú időn át megfosztott gyermekek „elveszett nemzedéke” alakul ki;

Q.  mivel a humanitárius munkát végzők szakismereteiknek és a hálózatban cselekvés képességének köszönhetően bizonyították, hogy szükség esetén a válság első szakaszában megfelelőbbek és hatékonyabbak lehetnek az „intézményes szereplők” fellépésénél;

R.  mivel az ebolajárvány elleni küzdelem során egy másik jelenség bontakozott ki, amely az Orvosok Határok Nélkül szervezet egyes tagjainak minősítése szerint „válság a válságban”: távoznak a kórházakból az ebolajárványtól eltérő betegségekben szenvedő személyek, attól tartva, hogy a vírus megfertőzheti őket;

S.  mivel az EU tagállamaival együtt a világ legnagyobb fejlesztési segélyezője, amely több mint 1,39 milliárd eurót bocsátott rendelkezésre az ebolavírus terjedésének megfékezése érdekében Nyugat-Afrikában; mivel ez az összeg felhatalmazza az EU-t, hogy tárgyalásokat folytasson a partnerországokkal és más adományozókkal a nemzeti egészségügyi rendszerek következetes, inkluzív, szükségleteken alapuló stratégiára épülő átfogó fejlesztése érdekében;

T.  mivel az ENSZ Élelmezési Világprogramja olyan hatékony logisztikai háttér biztosítására bizonyult képesnek, amely a jövőben hasznos lehet mind a riasztás, mind a válaszlépések tekintetében;

U.  mivel az egészségügyi személyzet biztonsága elengedhetetlen az egészségügyi foglalkozásúak nemzetközi mozgósításához;

V.  mivel az Európai Tanács 2014. október 23-án az ebolajárvánnyal foglalkozó uniós koordinátort nevezett ki, Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos személyében; mivel Sztilianidesz úr Vytenis Andriukaitis egészségügyért felelős biztos társaságában 2014. november 12. óta felkereste a leginkább érintett országokat;

W.  Mivel az ENSZ, a WHO és az Európai Bizottság értékelési mechanizmust hívott életre a járvánnyal szembeni fellépés értékelése céljából;

X.  mivel a WHO 2015. áprilisi nyilatkozatában elismerte, hogy „a világ és a WHO nincs kellőképpen felkészülve egy hosszan tartó járvány leküzdésére”;

Y.  mivel döntő fontosságú a nemzetközi kormányzás javítása az egészségügyi válságok kezelése terén;

Z.  mivel a gyógyszerekhez való hozzáférés az egészséghez való jog kulcsfontosságú része;

AA.  mivel a világon 2 milliárd ember nem jut hozzá az életben maradásához és egészségének megőrzéséhez szükséges oltóanyagokhoz, illetve kezelésekhez;

AB.  mivel a gyógyszerekhez való hozzáférésnek, valamint az e téren végzett kutatásnak és fejlesztésnek elsősorban a nálunk vagy a fejlődő országokban élő betegek szükségleteihez kell igazodnia;

AC.  mivel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés élettudományokkal foglalkozó legnagyobb köz-magán társulás a világon, a 2014–2024 közötti időszakra szánt költségvetése 3,3 milliárd EUR, ezen belül 1,638 milliárd EUR a Horizont 2020 keretprogramból származik;

AD.  mivel az ebola okozta trauma megrendítette az emberek egészségügyi létesítményekbe vetett bizalmát, az egészségügyi dolgozókban a szolgáltatásnyújtás folytatásától való félelmet keltett, a közösségeket pedig elszegényítette és gyanakvóvá tette; mivel az egészségügyi szolgáltatások újraindítása sürgős teendő; és mivel az is elengedhetetlenül szükséges, hogy minden fejlődő országban erős és hatékony, a közös kockázatviselésre is kiterjedő egészségügyi rendszert vezessenek be, ami egyúttal a helyi egészségügyi dolgozók színvonalas képzését is feltételezi;

AE.  mivel az ebolajárvány okozta válság az érintett övezetben fekvő országokban tovább fokozta a gazdasági hanyatlást, és mivel a Világbank szerint emiatt csak 2015-ben 2 milliárd dollárral csökken a három leginkább érintett ország GDP-je;

AF.  mivel a három ország az IMF-hez és a Világbankhoz folyamodva 7,5 milliárd eurós nagyságrendű „Marshall-terv” folyósítását kérte a gazdasági válságból történő kilábalás támogatásaként;

AG.  mivel egyes nem kormányzati szervezetek felhívták a Világbankot, hogy bocsásson rendelkezésre mintegy 1,7 milliárd dollárt abból a célból, hogy segítséget adjon az országoknak egészségügyi infrastruktúrájuk fenntartható javításához;

AH.  mivel a nemzetközi közösségnek ébernek kell lennie, és a cél az, hogy az ebolajárványt a hátunk mögött tudva biztosítsuk, hogy egyetlen újabb megbetegedés se történjen hosszú időszakon keresztül;

AI.  mivel a helyes higiéniai gyakorlatok elengedhetetlenek; mivel azonban a három ország nem rendelkezik kielégítő módon működő vízellátási és szennyvízelvezetési rendszerrel;

AJ.  mivel félő, hogy bármely más járvány kitörése esetén a halálozási arány ismét magas lenne;

AK.  mivel Federica Mogherini főképviselő/alelnök, Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért felelős európai biztos, Neven Mimica nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős európai biztos, európai parlamenti képviselők, tagállami kormányok és parlamenti képviselők több alkalommal felszólítottak az egészségügyi rendszer megerősítésére;

AL.  mivel a 11. Európai Fejlesztési Alap keretében az egészségügyi rendszerek megerősítése, valamint a vízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatások megerősítése csak Guinea esetében szerepel a kiemelt ágazatok között, Libéria és Sierra Leone esetében nem;

AM.  mivel „Az Unió szerepe a globális egészségügy terén” című bizottsági közlemény (COM(2010)0128) átfogó és holisztikus, szükségleteken alapuló, a tagállamok által jóváhagyott globális egészségügyi stratégiát mutat be;

AN.  mivel nem minden állam hajtotta végre teljes körűen a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokat; mivel a legutóbbi ebolajárvány idején szerzett tapasztalatokat követően felül kell vizsgálni a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokat;

AO.  mivel keveset tudunk a potenciálisan veszélyes zoonózisokról; mivel az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági gyakorlatok, az erdőirtás és az állatokkal vagy állati termékekkel folytatott kereskedelem újonnan kialakuló zoonózisok (például a madárinfluenza), az ebola és a HIV megjelenéséhez vezetnek;

AP.  mivel a WHO azt ajánlja, hogy a közegészségügyi és az állat-egészségügyi ágazat között legyen koordináció;

AQ.  mivel a Fejlesztési Bizottság küldöttsége 2015 novemberében Sierra Leonébe látogat;

1.  bírálattal illeti, hogy a legelső hónapokban nemzetközi szinten lassú volt a válságkezelési fellépés; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az EU és tagállamai 2014 márciusától mozgósították erőiket és kötelezettséget vállaltak az ebolavírus terjedésének megfékezésére irányuló segítségnyújtásra; felhívja a figyelmet arra, hogy az EU és tagállamai a válságra adandó válaszként fokozták kötelezettségvállalásukat a humanitárius és fejlesztési segélyek nyújtása, valamint a logisztika és a kutatás terén;

2.  üdvözli annak az új oltásnak (rekordidő alatti) kifejlesztését, amely Guineában 2015. március 23-tól 100%-os eredményt hozott, és felszólít arra, hogy sürgősen garantálják az ezen oltáshoz való megfizethető hozzáférést mindenki számára Libériában és Sierra Leonében is;

3.  úgy véli, hogy a néhány új ebolavírus által okozott esetre tekintettel − amelyek terjedése még kivizsgálás alatt áll – nem kell a védelmet csökkenteni;

4.  felhívja az összes érintett felet, és különösen a fejlődő országok kormányait, az uniós intézményeket és a nemzetközi szervezeteket, hogy vonják le a tanulságokat a válságból – többek között a strukturális kiigazítási mechanizmusok IMF és Világbank által meghatározott feltételeinek a fejlődő országok egészségügyi ágazatára kifejtett negatív hatásaiból – és helyezzenek készenlétbe hathatós módszereket a nemzetközi léptékű egészségügyi válságok eredményes leküzdése érdekében;

5.  tudomásul veszi ezzel összefüggésben a WHO igazgatója által 2015. május 18-án bejelentett reformot, különösen az új vészhelyzeti program és a helyszínen gyorsan bevethető globális személyzeti tartalék létrehozása tekintetében, valamint a kifejezetten vészhelyzetekre elkülönített, 100 millió dolláros új tartalékalap rendelkezésre bocsátását; üdvözli a WHO költségvetésének két éven belül 10%-kal, 4,5 milliárd dollárra történő emelésére vonatkozó kötelezettségvállalást;

6.  felhívja a nemzetközi közösséget, hogy az érintett országokban mozdítson elő tájékoztató és oktatási kampányokat; hangsúlyozza a megelőzési és tájékoztató célzatú, – valamint a nem biztonságos gyakorlatok elkerülését tudatosító – kampányok kiemelkedő jelentőségét a válságkezelésben; hangsúlyozza az alternatív tájékoztatási eszközök fontosságát;

7.  erőteljesen hangsúlyozza annak fontosságát, hogy csillapítsák az ebolajárvány következtében különböző csoportok között kialakult feszültségeket, mivel hiedelmek kialakulásából adódóan bizonyos etnikai csoportokat hibáztathatnak az ebolajárvány kitörése miatt;

8.  úgy véli, hogy amikor a sürgősségi segélynyújtásra már nincs szükség, az EU hosszú távú szerepe mindenekelőtt a fejlesztéshez nyújtott támogatás, amelynek az ellenálló képesség fokozása érdekében ki kell terjednie többek között az egészségügy terén megvalósítandó beruházásokra is, különös tekintettel az egészségügyi rendszerek megszervezésére és irányítására, az egészségügyi felügyeletre és tájékoztatásra, a gyógyszerellátási rendszerekre, a hazai kormányzásra és az államszervezet kiépítésére, ezt követően pedig a hangsúlyt az érintett három ország gazdasági talpra állásához elengedhetetlenül szükséges segítségnyújtásra kell helyezni;

9.  felszólítja a hatóságokat arra, hogy vegyék figyelembe a megbélyegzés jelenségével kapcsolatban levont tanulságokat, valamint arra, hogy alkalmazzák azokat az esetlegesen bekövetkező, hasonló humanitárius válságok során;

10.  emlékeztet a konfliktusmegelőzés fontosságára, mivel a konfliktusok és az instabilitás kifejezetten negatív hatást fejtenek ki az egészségügyi rendszerekre;

11.  kéri a legrövidebb időn belül igénybe vehető, korai fellépést biztosító, szakértőkből, laboratóriumi hátteret biztosító egységekből és járványokkal foglalkozó szakorvosokból álló állandó európai csapat felállítását és logisztikai infrastruktúra, többek között mobil laboratóriumok kiépítését; hangsúlyozza különösen, hogy az Unió fontos hozzáadott értéket teremthet a szárazföldi és tengeri határokon biztosított „szűrés” révén, az amerikai egészségügyi hatóságok pedig a repülőtereken gyakorolt szűrés tekintetében kiválók – amely kiválóságot az Unió mintaként követheti és a saját javára is felhasználhatja;

12.  felhívja továbbá az EU-t, hogy támogassa az ellenőrzési pontok hálózatának bevezetését a fejlődő országokban, annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban észlelhetők legyenek a potenciálisan pandémiát okozó fertőző betegségek újabb esetei, valamint létre lehessen hozni az ezen országok területére kiterjedő megfigyelési hálózatot;

13.  elismeri, hogy támogatni kell az Európai Unió és tagállamai, valamint a fejlődő országok – különösen a nyugat-afrikai fejlődő országok – közötti együttműködés kialakítását az egészségügyi személyzet képzése terén;

14.  hangsúlyozza a nemzetközi egészségügyi dolgozók védelmét és gyors evakuálását szolgáló rendszerek megerősítésének fontosságát;

15.  sajnálatosnak tartja, hogy a korábban végrehajtott kiigazítások és reformok, valamint a méltánytalan fejlesztési politikák és gyakorlatok az egészségügyi rendszerek hozzájárultak az egészségügyi rendszerek tehetetlenségéhez; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy nyújtson támogatást az érintett három ország számára közegészségügyi rendszereik kifejlesztéséhez annak érdekében, hogy képesek legyenek kielégíteni alapvető egészségügyi szükségleteiket, és olyan infrastruktúrát alakíthassanak ki, amely képes lehet biztosítani a közegészségügyi ellátáshoz való hozzáférést minden polgár számára; különösen úgy véli, hogy egy rugalmas egészségügyi rendszer kiépítése hosszú távon többek között a következőket teszi szükségessé: i) alapvető közegészségügyi szolgáltatásokra irányuló erőforrás-beruházások ii) biztonságos és színvonalas ellátás biztosítása az egészségügyi dolgozók megfelelő képzésére, felülvizsgálatára és fizetésére szánt források növelésével, valamint biztonságos gyógyszerekhez való hozzáférés biztosításával iii) a helyi érdekeltek és közösségek bevonása a válságreagálásba és a fejlesztés tervezésébe; felszólítja a nemzetközi adományozókat, hogy több hivatalos fejlesztési segélyt nyújtsanak az érintett országoknak, például költségvetési támogatás formájában, felszólítja a Bizottságot, hogy a partnerországokkal, a WHO-val, a Világbankkal és más adományozókkal együtt készítsen következetes egészségügyi terveket és ellenőrzési eljárásokat;

16.  hangsúlyozza, hogy a válaszreakcióknak ki kell térniük a nők képviseletének mögöttes hiányosságaira, az egészségügyhöz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és a megélhetési zavarokra, hangsúlyozza különösen, hogy színvonalas alapszolgáltatásokat és egészségügyi ellátást kell kínálni, különösen a terhesgondozás, valamint a szülészeti és nőgyógyászati ellátás tekintetében;

17.  üdvözli „Az Unió szerepe a globális egészségügy terén” című, 2010. évi bizottsági közleményt (COM(2010)0128), valamint az átfogó egészségügyi rendszerekre vonatkozó holisztikus elképzelését, horizontális megközelítését és az egyetemes egészségügyi fedezetre irányuló törekvését; ösztönzi a Bizottságot, hogy az ebolaválság során szerzett újabb rálátás ismeretében vizsgálja felül ezt a közleményt, és ennek során őrizze meg az átfogó és horizontális megközelítést, továbbá időben terjesszen elő és hajtson végre cselekvési programot;

18.  hangsúlyozza általános értelemben annak elsődleges fontosságát, hogy költségvetési tételeket kell előirányozni a fejlődő országok számára azon törekvéseik támogatására, amelyek célja erős és ellenálló állami társadalombiztosítási és közegészségügyi rendszerek létrehozása, elegendő számú, jól felszerelt, fenntartható (többek között laboratóriumokat, vízellátási és szennyvízelvezetési létesítményeket magukban foglaló) egészségügyi infrastruktúra kiépítése, valamint színvonalas alapszolgáltatásokat és ellátást kínáló egészségügyi rendszer megteremtése; hangsúlyozza, hogy a lakosok számához igazodó arányszámú egészségügyi dolgozóra van szükség, és felszólítja az érintett országok kormányait annak biztosítására, hogy az egészségügyi dolgozók meg legyenek fizetve és az egészségügyre fordított pénz eljusson az emberekhez; elismeri azonban, hogy a jelenlegihez hasonló válságokat az egészségügyi rendszerek önmagukban nem tudják megoldani, de a különböző ágazatok (többek között az egészségügy, az oktatás és képzés, a szennyvízelvezetés, az élelmezésbiztonság, az ivóvíz) átfogó megközelítésére van szükség az összes alapvető szolgáltatás terén észlelt kritikus hiányosságok orvoslásához; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a kulturális dimenziókra és hiedelmekre kiterjedő oktatás a felépülés során is kulcsfontosságú;

19.  emlékeztet arra, hogy az egészségügyi beruházások a gazdasági fejlődés fontos vetületét jelentik és hozzájárulnak a szegénység visszaszorításához a fejlődő országokban; üdvözli , hogy a jövőbeli fenntartható fejlesztési célokra vonatkozó javaslatba bekerült a 3. cél: „a jó egészségben töltött élet lehetővé tétele mindenki számára, valamint mindenki jólétének előmozdítása minden életkorban”;

20.  hangsúlyozza, hogy a rugalmas és átfogó egészségügyi rendszerek kiépítéséhez szükséges, hosszú távon költséges tervekbe ezenfelül bele kell foglalni a megfelelő létszámú, képzett egészségügyi dolgozót, a kellő mennyiségű egészségügyi eszközhöz való hozzáférést és a megbízható egészségügyi információs rendszereket;

21.  azt kéri, hogy a fertőző betegségek nyugat-afrikai regionális állami kutatási központjának felállítása révén kerüljön sor a kutatási infrastruktúra megerősítésére, továbbá azt, hogy az Európai Unióval és tagállamai részvételével egyetemközi együttműködést kell létrehozni;

22.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az ellenálló és fenntartható állami egészségügyi rendszer kiépítéséhez kezelni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket; támogatja e célból a közfinanszírozású, egyetemes, ingyenesen igénybe vehető egészségügyi fedezet bevezetését;

23.  felszólít minden országot arra, hogy vállaljon kötelezettséget az egyetemes egészségügyi fedezetre, továbbá arra, hogy e cél elérése érdekében dolgozzon ki tervet, amely pontosítja a belföldi forásokat és a lehetséges nemzetközi finanszírozást; támogatja azt a célt, hogy az egészségügyi kiadások az alapvető egészségügyi szolgáltatások esetén minden országban az egy főre jutó 86 USD elismert minimumra emelkedjenek;

24.  üdvözli az az EU és fő partnerei égisze alatt 2015. március 3-én tartott magas szintű nemzetközi konferenciát, amelynek célja az ebola felszámolása ás a járvány által az érintett országokra kifejtett hatásának értékelése volt annak biztosítása érdekében, hogy a fejlesztési segély a humanitárius erőfeszítésekre támaszkodjon;

25.  támogatja az érintett országok gazdasági talpra állítását célzó „Marshall-terv” bevezetésére vonatkozó elképzelést; azt javasolja, hogy a hatóságok kapjanak technikai segítségnyújtást a kapacitásuk növelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a pénz eljusson az emberekhez és ne menjen veszendőbe a korrupció miatt, illetve ne más célokra szolgáljon;

26.  üdvözli az ebolajárvány által érintett országok adósságai tekintetében fennálló nemzetközi kötelezettségek enyhítésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket;

27.  úgy véli, hogy az EU és a válságba került övezet közötti partnerségek hatékonysága csak akkor biztosítható, ha Libéria, Guinea és Sierra Leone a lehető legrövidebb időn belül képessé válik arra, hogy saját kezébe vegye fejlődése ügyét;

28.  úgy véli, hogy a 11. Európai Fejlesztési Alap programozását felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az egészségügy és a jó kormányzás terén végrehajtott beruházások az az instabil állami infrastruktúrával rendelkező valamennyi ország számára kiemelt területekké váljanak; aggodalommal tölti el, hogy az egészségügy, a vízellátás és a szennyvízelvezetés nem szerepel Libéria és Sierra Leone nemzeti indikatív programjának kiemelt ágazatai között; felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre a támogatás szorosabb átvilágítására szolgáló mechanizmusokat;

29.  úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során az Európai Unió humanitárius fellépéseivel kapcsolatban többé nem hagyható figyelmen kívül a strukturális alulfinanszírozottság kockázata;

30.  üdvözli a humanitárius szereplők és a helyszínen tartózkodó egészségügyi személyzet fellépését, akik önfeláldozóan, saját életük kockáztatásával járultak hozzá e hatalmas egészségügyi válság féken tartásához;

31.  elismerését fejezi ki az ebolajárvány miatti vészhelyzet elhárítására hivatott ENSZ-missziónak (UNMEER), a partnerszervezeteknek és nem kormányzati szervezeteknek – többek között az Orvosok Határok Nélkül szervezetnek, a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC), az Emergency-nek és másoknak – a helyszínen végzett munkájukért, és örömmel üdvözli e járvány megfékezése érdekében tett jelentős hozzájárulásukat és segítségüket; sajnálatát fejezi ki azon esetek miatt, amelyek során az ebolajárvány elleni küzdelemben részt vevő orvosi és egyéb személyzettel szemben Afrikából való hazatérésüket követően nem megfelelő bánásmódot tanúsítottak;

32.  elvi kérdésnek tartja, hogy a jövőben a gyógyszerekhez való hozzáférésnek nem a betegek vásárlóerejétől kellene függnie, hanem a beteg szükségleteinek kellene megfelelnie, és nem a piacnak kellene egyedül döntenie abban, hogy milyen gyógyszerek gyártására kerüljön sor;

33.  felszólítja az EU-t és a tagállamait, hogy a tisztességes és méltányos nemzetközi kereskedelem, valamint a gyógyszerekhez való egyetemes hozzáférést támogató és elősegítő egészségügyi kutatási és innovációs szakpolitikák előmozdításával tartsák be az uniós szakpolitikák fejlesztési célú koherenciájának az EUMSZ 208. cikkében meghatározott elvét;

34.  felszólítja a Bizottságot arra, hogy a köz-magán társulások, például az z innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés keretében kifejlesztett gyógyszerek vagy előállított oltóanyagok terén kutasson fel a szabadalmi monopóliumokon alapuló modellekhez képest alternatív modelleket, amelyek garantálni tudják a betegek kezeléshez való hozzáférését, az egészségügyi költségvetések fenntarthatóságát, valamint az ebolavírus okozta válságra vagy hasonló fenyegetésekre való hatékony reagálást;

35.  hangsúlyozza a kutatási kapacitás megerősítésének jelentőségét a járványokkal szembeni globális közdelem terén, „gyors tesztek” kidolgozása és az oltásokhoz való hozzáférés szavatolása révén; ezzel összefüggésben üdvözli továbbá azt, hogy számos európai kutatási alapot mozgósítottak az ebolavírus elleni küzdelem érdekében, többek között az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés (IMI), a Horizont 2020 program, sőt az európai és fejlődő országok klinikai vizsgálatok területén létrejött partnersége (EDCTP) keretében; hangsúlyozza, hogy bár az oltóanyagok üdvözlendőek, nagy valószínűség szerint nem alkalmasak az ebola felszámolására, mivel a vírus mutáns; hangsúlyozza ezért, hogy elsődlegesen az egészségügyi rendszer általános megerősítését, a higiéniát, a vírus megfékezését, a trópusi környezetben végzett megbízható gyors teszteket, valamint a célzottan a vírusra és az általa okozott tünetekre irányuló gyógyszerelést kell finanszírozni;

36.  nyomatékosan kér minden érintett szereplőt, hogy népszerűsítse a polgárok egészségügyi képzését, hangsúlyosan kezelve a járvány terjedése elleni küzdelemmel összeegyeztethetetlen hagyományok kérdését;

37.  hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak elő kell mozdítania a mindenki számára előnyös, valamint a megfizethető és elérhető megoldásokat eredményező innovációkat és beavatkozásokat biztosító kutatás tényleges és méltányos finanszírozását; ismételten hangsúlyozza különösen azt, hogy olyan modelleket kell keresni, amelyek segítségével a kutatási és fejlesztési költségek és a gyógyszerárak különválaszthatók egymástól, valamint fel kell tárni a fejlődő országokba irányuló technológiatranszfer lehetőségeit;

38.  ismételten hangsúlyozza az elhanyagolt betegségekre irányuló beruházás szükségességét; kéri ezzel összefüggésben a Bizottságot, hogy folytassa az erről folyó vitát, valamint tegyen intézkedéseket az állami és a magánszféra közötti széleskörű együttműködés érdekében, ennek feltételeként azonban biztosítékokat kell bevezetni annak megelőzése érdekében, hogy egy szabályozatlan piacon a köz-magán társulások kárt okozzanak a kiszolgáltatott személyeknek; ennek kapcsán üdvözli azt, hogy az újfajta kezelésekre irányuló kutatás égető szükségességének kezelése érdekében az Európai Unió a Horizont 2020 és az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés keretében 138 millió eurót bocsátott rendelkezésre új oltóanyagokra irányuló klinikai kísérletek, gyors diagnosztikai vizsgálatok és kezelések fejlesztésével foglalkozó projektekre; elismerően nyilatkozik az európai gyógyszeriparról, amely szintén jelentős erőforrásokat különített el a kutatási erőfeszítések támogatására;

39.  hangsúlyozza, hogy az ebola és más járványok nemzetközi együttműködést igénylő, országhatárokat átlépő fenyegetések; felszólítja a WHO-t, hogy vizsgálja felül a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokat, a kölcsönös felelősségvállalás és pénzügyi támogatás beillesztése érdekében, többek között az alapvető okok kezelésének szolgálatában;

40.  üdvözli a nyugat-afrikai közegészségügyi intézmények hálózatáról szóló francia gyorsreagálási programot, tekintettel arra, hogy a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok végrehajtása határozatlan, járványügyi felügyelet pedig nem létezik;

41.  hangsúlyozza, hogy most, hogy a járvány visszaszorulóban van, ugyanakkor a vírus a felépülést követően hónapokig az ivarmirigyekben marad, az egészségügyi rendszer és az oktatási intézkedések keretében lehetővé kell tenni a szexuális tanácsadást és a családtervezést;

42.  hangsúlyozza, hogy a járványt követően egyre nagyobb a valószínűsége egy élelmezési válság kialakulásának, miután a mezőgazdasági kistermelők jelentős része meghalt a járvány következtében; felszólítja a tagállamokat, a Bizottságot és a nemzetközi közösséget, hogy fektessenek be a mezőgazdasági kistermelés hosszú távú fejlesztésébe annak biztosítása érdekében, hogy megszűnjön a gazdálkodó családok és Nyugat-Afrika jövőbeni élelmiszerbiztonságának veszélyeztetettsége;

43.  kéri az illetékes bizottságot, hogy az Unió ebolajárvánnyal foglalkozó koordinátorával szoros együttműködésben, az EP Sierra Leonéba küldött misszióját követően biztosítsa a válságkezelés nyomon követését, majd terjesszen elő jól meghatározott kritériumokon alapuló végleges értékelést;

44.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Afrikai Unió kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, valamint az Egészségügyi Világszervezetnek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0026.
(2) Például a halottak égetését tiltó hagyomány.


Kibocsátásmérés a gépjárműiparban
PDF 295kWORD 115k
Az Európai Parlament 2015. október 27-i állásfoglalása a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérésről (2015/2865(RSP))
P8_TA(2015)0375RC-B8-1075/2015

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett kérdésre a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérésről (O-000113/2015 – B8-0764/2015),

–  tekintettel a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló 2001. október 23-i 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta Levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a 443/2009/EK rendeletnek az új személygépkocsikra vonatkozó 2020. évi CO2-kibocsátáscsökkentési célérték elérésére alkalmas módozatok meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló 2014. március 11-i 333/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5);

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel 2015. szeptember 18-án mind az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (Environmental Protection Agency, EPA), mind pedig a Kaliforniai Levegőfelügyeleti Hatóság (Californian Air Resources Board, CARB) hivatalos értesítést adott ki a Volkswagen AG-re, az Audi AG-re és a Volkswagen Group of Americára (együttesen: „VW”) vonatkozó légszennyezési szabályok megsértéséről; mivel a vizsgálat egy nem kormányzati szervezet által egyetemi kutatókkal együttműködésben, a dízelüzemű gépjárművek nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátásával kapcsolatosan végzett kutatást követően indult meg, amely kutatás eredményeit 2014 májusában nyújtották be az EPA-nak és a CARB-nak;

B.  mivel a légszennyezés évente több mint 430 000 idő előtti halálesetet okoz az EU-ban, és az egészségre gyakorolt hatásaiból fakadó becsült költségek 940 milliárd euróra rúgnak; mivel a nitrogén-oxid a legfőbb szennyező anyagok egyike, amely többek között tüdőrákot, asztmát és számos légúti betegséget okoz, valamint a környezetkárosodás olyan eseteiért is felelős, mint az eutrofizáció és a savasodás; mivel a dízelüzemű járművekből származó kibocsátások a nitrogén-oxidok elsőszámú forrásai az európai városokban; mivel az EU városi lakosságának egyharmada továbbra is ki van téve az EU által meghatározott szinteket vagy célértékeket meghaladó szinteknek; mivel a közlekedés továbbra is a rossz levegőminőség és az azzal összefüggő egészségügyi következmények fő okozója a városokban; mivel a levegő minősége jelenleg több mint 20 tagállamban nem felel meg az uniós légminőségi határértékeknek, aminek oka elsősorban a városi szennyezés;

C.  mivel 2011-ben a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége rákkeltőnek minősítette a dízelmotorok által kibocsátott gázokat, és azt ajánlotta, hogy tekintettel a dízelrészecskék további egészségügyi hatásaira, világszerte csökkenteni kell a kibocsátásokból származó vegyi anyagok keverékének való kitettséget;

D.  mivel a gépjárműipar egyike azon iparágaknak, amelyek jelentős számú tagállamban kulcsszerepet játszanak a növekedés és az innováció előmozdításában és hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz; mivel a jelenlegi botrány – amennyiben nem történnek határozott lépések – azzal a kockázattal jár, hogy aláássa az egész ágazat hírnevét és versenyképességét;

E.  mivel a gépjárműipari beszállítói ágazatot túlnyomórészt kis- és középvállalkozások teszik ki, és ezek 50%-ban járulnak hozzá az ágazatspecifikus kutatásokhoz és fejlesztésekhez; mivel számos európai régió gazdasági erejét a gépjárműipar és a gépjárműipari beszállítói ágazat adja;

F.  mivel – a többek között a gépjárműgyártók közötti – tisztességes verseny velejárója az, hogy a fogyasztók a rendelkezésre bocsátott átfogó és elfogulatlan műszaki jellemzők alapján választják ki a terméket;

G.  mivel az EU a rendelkezésre álló állami támogatási eszközök felhasználásával számos erőfeszítést tett a gazdasági válság gépjárműiparra gyakorolt hatásainak kiküszöbölése érdekében;

H.  mivel a könnyű gépjárművek kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról szóló, az Euro 5 és az Euro 6 kibocsátási szabványokat létrehozó rendelet (a Parlament és a Tanács tálal 2006 decemberében elfogadott 715/2007/EK rendelet) előírja a gyártók számára, hogy lássák el a gépjárműveket olyan felszerelésekkel, amelyek révén rendes használat mellett megfelelnek a kibocsátási előírásoknak (5. cikk (1) bekezdés);

I.  mivel a 715/2007/EK rendelet (az 5. cikk (2) bekezdésében) kifejezetten tiltja manipulációs eszközök használatát, amelyeket az alábbiak szerint határoz meg: „minden olyan szerkezeti elem, amely a kibocsátáscsökkentő rendszer bármely részének működtetése, modulálása, késleltetése vagy kikapcsolása céljából érzékeli a hőmérsékletet, a járműsebességet, a motor-fordulatszámot, a sebességfokozatot, a szívócsőben kialakuló vákuumot vagy bármely más paramétert, és amely bizonyos, a jármű szokásos körülmények közötti üzemeltetése és használata során ésszerűen várható feltételek mellett csökkenti a kibocsátást szabályozó rendszer hatásfokát”; mivel a tagállamok kötelesek érvényesíteni ezt a tilalmat; mivel a rendelet emellett kifejezetten felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be teszteket és fogadjon el intézkedéseket a manipulációs eszközök alkalmazása tekintetében;

J.  mivel a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK irányelv értelmében a fogyasztókat valamely termék megvételét követően legalább kétéves garancia illeti meg, és mivel az eladó köteles olyan árukat értékesíteni a fogyasztónak, amelyek megfelelnek az adásvételi szerződésben foglaltaknak; mivel, ha ilyen megfelelőség nem áll fent, a fogyasztó jogosult az áru ingyenes javítására, cseréjére, vagy árengedményre;

K.  mivel a fogyasztói jogokról szóló irányelv (2011/83/EU) előírja, hogy az áru fő jellemzőiről azt megelőzően kell tájékoztatást nyújtani, hogy a szerződést az üzlethelyiségben, az üzlethelyiségen kívül vagy távollevők között megkötik, továbbá – az irányelv rendelkezéseinek nem teljesítése esetére – a tagállamokat hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókra vonatkozó szabályok bevezetésére kötelezi;

L.  mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv (2005/29/EC) tilt minden olyan gyakorlatot, amely „a termékkel kapcsolatban jelentősen torzítja vagy torzíthatja azon átlagfogyasztó gazdasági magatartását, akihez eljut vagy aki a címzettje”, és előírja, hogy a minden körülmények közt tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlatok közé tartozzon „annak valótlan állítása, hogy egy kereskedőt (beleértve annak kereskedelmi gyakorlatait) vagy egy terméket valamely közjogi vagy magánszervezet elismert, jóváhagyott vagy engedélyezett, vagy ennek állítása anélkül, hogy megfelelne az elismerési, jóváhagyási és engedélyezési feltételeknek”, és előírja a tagállamok számára, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak;

M.  mivel a dízelüzemű gépjárművek nitrogén-oxid-kibocsátására vonatkozó Euro 5 szabvány szerinti határérték 180mg/km, amely a 2009. szeptember 1-je és 2014. szeptember 1-je között típusjóváhagyást kapott gépjárművekre, valamint a 2011. január 1-je és 2015. szeptember 1-je között értékesített gépjárművekre alkalmazandó, és mivel a megfelelő Euró 6 érték 80mg/km, amely 2014. szeptember 1-je óta alkalmazandó az új típusokra, illetve a 2015. szeptember 1-je óta forgalmazott valamennyi gépjárműre; mivel az Euro 6 osztályba tartozó gépjárművek, amelyeket az előtt vettek nyilvántartásba, hogy a szabvány határértékeit jogilag rögzítették volna, számos tagállamban adókedvezményben részesültek; mivel független teszteredmények megerősítik, hogy mindkét szabvány tekintetében jelentős eltérések vannak az előírt határértékek és a gépkocsik rendes használatakor mért tényleges károsanyag-kibocsátása között;

N.  mivel 2011-ben a Bizottság Közös Kutatóközpontja által végzett elemzés(6) arra a következtetésre jutott, hogy a dízelüzemű gépjárművek hordozható kibocsátásmérő rendszerekkel (PEMS) mért nitrogén-oxid-kibocsátása jelentősen meghaladta a vonatozó Euro 3–5 kibocsátási határértékeket, ami az átlagos nitrogén-oxid-kibocsátások vonatkozásában teljes tesztutak során 2-4-szeres értékeket mutatott, egyedi tesztalkalmak esetében pedig akár a 14-szeres értéket is elérte; mivel a Közös Kutatóközpont egy másik, 2013-ban közzétett jelentése(7) olyan következtetésekre hivatkozott, hogy az Euro 6-os járművek kibocsátása akár meg is haladhatja az Euro 5-ös járművek kibocsátási szintjeit; mivel a 2014-ben végzett független elemzések dokumentálták, hogy a vizsgált dízelüzemű gépjárművek közúti nitrogén-oxid-kibocsátása az Euro 6 szabvány által előírt határértékeknél átlagosan hétszer magasabb;

O.  mivel a VW elismerte, hogy manipulációs eszközöket épített be legalább 11 millió, világszerte értékesített dízelüzemű gépjárművébe; mivel a VW bejelentette, hogy a német szövetségi közúti közlekedési hatóság határozatának következményeképpen az EU-ban 8,5 millió dízelüzemű gépjárművet von ki a forgalomból;

P.  mivel ez a dokumentált kibocsátásbeli eltérés egyaránt származhat az EU-ban jelenleg alkalmazott vizsgálati eljárások nem megfelelő mivoltából (ezek eredményei ugyanis nem a rendes vezetési körülményeket tükrözik), valamint manipulációs eszközök használatából; mivel a gépjárművek tesztelésére irányuló eljárás megbízhatósága és megalapozottsága alapvető fontossággal bír a kibocsátási határértékek teljesítése, és ennélfogva a közegészség megóvása és a környezetvédelem szempontjából az EU-ban;

Q.  mivel a 715/2007/EK rendelet 14. cikkének (3) bekezdése kötelezi a Bizottságot, hogy tartsa felügyelete alatt a kibocsátások mérésére használt mérési ciklusokat, és ha a tesztek már nem bizonyulnának megfelelőnek, akkor igazítsa ki azokat olyan módon, hogy hitelesen tükrözzék a valós közúti vezetési feltételek melletti kibocsátást; mivel ilyen kiigazításra mindeddig még nem került sor; mivel azonban a Bizottság jelenleg új,valós vezetési feltételek melletti kibocsátáson (RDE) alapuló mérési ciklus elfogadását készíti elő;

R.  mivel a gyártás megfelelőségére és a használat közbeni megfelelésre vonatkozó vizsgálatok esetében nem alkalmaztak uniós szintű, közös szabványt annak ellenére, hogy a Bizottság megbízást kapott az ilyen eljárásokra vonatkozó egyedi előírások komitológiai eljárás útján történő megállapítására; mivel ennek eredményeként a gyártás megfelelőségére és a használat közbeni megfelelésre vonatkozó előírásokat általában nem megfelelően érvényesítik; mivel az illetékes típusjóváhagyó hatóságok által elvégzett vizsgálatok és azok eredményei vonatkozásában nem áll fent adatszolgáltatási kötelezettség a Bizottság, más tagállamok típusjóváhagyó hatóságai vagy egyéb érdekelt felek felé;

S.  mivel a jelenlegi uniós típus-jóváhagyási rendszer nem teszi lehetővé a Bizottság vagy más tagállami hatóságok számára, hogy felülbírálják járművek típusjóváhagyását vagy megfelelőségi tanúsítványait, hogy visszahívjanak járműveket vagy felfüggesszék azok forgalmazását, ha azok típusjóváhagyását más tagállam adta ki; mivel a jelenlegi rendszerben a nemzeti típusjóváhagyó hatóságok által végzett tesztek felügyelete nem alkalmas annak szavatolására, hogy minden hatóság tiszteletben tartsa a közös uniós szabályokat, és hogy a szabványok szintjének csökkentésével ne idézzenek elő tisztességtelen versenyt;

T.  mivel a Bizottság jelenleg dolgozik a típusjóváhagyás keretének felülvizsgálatán; mivel ez a felülvizsgálat rendkívül fontos a kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási tesztekbe vetett vásárlói bizalom helyreállítása érdekében;

U.  mivel a dízelüzemű személygépjárművekből származó nitrogén-oxid-kibocsátások ellenőrzésére szolgáló jelenlegi rendszerek három meghatározó technológiára épülnek: kipufogógáz-visszavezetéssel (EGR) kombinált belső motorikus módosítások, szegénykeverékes nitrogén-oxid-megkötők (szegénykeverékes, csapda típusú nitrogén-oxid-tárolókatalizátorok vagy LNT-k) és szelektív redukciós katalizátor (SCR); mivel az Euro 6-os határértékek teljesítése érdekében a legtöbb járművet a három technológia közül legalább kettővel fel kell szerelni; mivel szoftvermanipulációs eszközök segítségével mindhárom technológia kiiktatható;

V.  mivel a kibocsátási normáknak történő megfelelés biztosítása érdekében a manipulációs eszközzel felszerelt járművekből az eszközt el kell távolítani, módosítani kell a kibocsátáscsökkentő rendszer szoftverét és – a motortechnológiától függően – hardveres beavatkozásra van szükség; mivel a manipulációs eszközök eltávolításával, újraprogramozással és átkalibrálással lehetőség lenne a már gépjárműbe beszerelt kibocsátás-ellenőrző rendszerek teljesítménynek javítására;

W.  mivel a teszteredmények és a normál használat során mért járműteljesítmény közötti eltérések nemcsak a nitrogén-oxidokra korlátozódnak, hanem egyéb szennyezőanyagok és a szén-dioxid esetében is jelentkeznek; mivel független tanulmányok szerint a személygépkocsikból származó hivatalos és tényleges szén-dioxid-kibocsátási értékek közötti különbség Európában 2014-ben 40%-os volt;

X.  mivel a könnyűgépjárművekre vonatkozó világszerte alkalmazandó harmonizált vizsgálati eljárásra (Worldwide Harmonised Light Vehicles Procedure, WLTP) történő átállás az Unióban azt írja elő, hogy a meglévő járműállomány gyártókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási célértékeit hozzá kell igazítani az új teszthez;

1.  határozottan elítéli a gépjárműgyártók által elkövetett csalást, és sürgeti a vállalatokat, hogy vállaljanak teljes felelősséget tetteikért és a vizsgálatok során működjenek együtt teljes mértékben a hatóságokkal; sajnálattal veszi tudomásul, hogy fogyasztók millióit tévesztették meg és vezették félre a gépjárműveikből származó kibocsátásokra vonatkozó hamis információkkal;

2.  úgy véli, hogy amennyiben bizonyítást nyer a törvénysértés, a fogyasztókat megillető jogorvoslatról megfelelő tájékoztatást kell adni, és azt mielőbb végre kell hajtani, nem engedhető meg, hogy a fogyasztókat további kár érje;

3.  sajnálatosnak tartja, hogy ezen túlzott kibocsátások idő előtti haláleseteket, az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat és környezeti károkat okoznak;

4.  kulcsfontosságúnak tartja, hogy a bizottság és a tagállamok konkrét fellépések révén késedelem nélkül állítsák helyre a fogyasztók bizalmát, valamint tegyenek meg minden tőlük telhetőt a helyzet rendezésére; hangsúlyozza az érintett alkalmazottakkal való szolidaritását, és aggasztónak tartja az ellátási láncban különösen a kkv-kra gyakorolt hatásokat, amely vállalkozások jelenleg a csalás miatt önhibájukon kívül hatalmas kihívásokkal néznek szembe, hangsúlyozza, hogy nem szabad, hogy végső soron az alkalmazottaknak kelljen megfizetni a kibocsátásmérési manipulációk árát;;

5.  hangsúlyozza, hogy az elbocsátások mérlegelése előtt a gyártóknak fel kell használniuk saját forrásaikat, többek között az osztalék elosztása helyett a profit visszatartása révén az alkalmazott jog megsértéséből felmerülő költségek lehetőség szerinti fedezése érdekében;

6.  mélységes aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a tagállami hatóságok és a Bizottság az uniós jogszabályok által a rendes használatban lévő járművek tekintetében előírt kibocsátási határértékek súlyos és huzamos túllépésének bizonyítékaival szembesülve késedelmesen intézkedtek;

7.  emlékeztet, hogy a dízelüzemű járművek kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátása alacsonyabb, mint a velük egyenértékű benzinüzemű járműveké, és hogy az előbbiek fontos eszközei annak, hogy a gyártók elérhessék az uniós gépjárműállományra vonatkozó 2021-es tervezett átlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékeket; emlékeztet, hogy ezek továbbra is fontos hozzájárulást jelentenek a 2021 utáni célok eléréséhez, de hangsúlyozza, hogy a gyártóknak a rendelkezésre álló tiszta technológiákat kell alkalmazniuk a NOx, a szálló por és egyéb szennyező anyagok csökkentése érdekében;

8.  teljes átláthatóságot sürget a Bizottság és a tagállamok részéről az ilyen jogsértésekről való ismereteikkel és az azok elleni intézkedéseikkel kapcsolatban; kéri a Bizottság és a tagállami hatóságok szerepének és felelősségének alapos kivizsgálását, tekintettel többek között a Bizottság Közös Kutatóközpontjának 2011. évi jelentésében megállapított problémákra;

9.  kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a fenntartható, forráshatékony közúti közlekedési rendszerekre és más közlekedési módokra vonatkozó uniós stratégia végrehajtását, fokozatosan leépítve a fosszilis üzemanyagokon alapuló jelenlegi rendszert, áttérve új technológiák alkalmazására és új energiaforrások – például a hidrogén, az elektromos áram és a sűrített levegő – használatára;

10.  üdvözli a több tagállamban és világszerte más országokban is zajló vizsgálatokat a gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásait mérő tesztek manipulálása ügyében; támogatja a Bizottság nemzeti felügyeleti hatóságokhoz intézett, arra vonatkozó felhívását, hogy a járműmárkák és -modellek széles skálája tekintetében végezzenek részletes ellenőrzéseket; úgy véli, hogy bármely ilyen vizsgálatba be kell vonni a Bizottságot; kitart amellett, hogy a vizsgálatokat átlátható és eredményes formában kell elvégezni, kellően figyelembe véve azt, hogy a megfelelőség bármely feltárt hiánya miatt közvetlenül érintett fogyasztókat kielégítően tájékoztatni kell;

11.  nyomatékosan kéri, hogy a Bizottság 2016. március 31-ig írásban számoljon be a Parlamentnek a vizsgálatok eredményeiről;

12.  kéri, hogy amennyiben manipulációs eszközöket találnak, a tagállami hatóságok tegyenek meg mindent a helyzet orvoslására és alkalmazzanak megfelelő szankciókat a 2007/46/EK irányelv 30. cikkének és a 715/2007/EK rendelet 10. cikkének megfelelően;

13.  felhívja a figyelmet a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága által 2015. július 15-én elfogadott, az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló Girling-jelentésre (A8-0249/2015), és különösen az Európai Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett azon kérésre, hogy mielőbb véglegesítsék a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó új Euro 6 rendeletre irányuló javaslatot, amelyről jelenleg tárgyalnak;

14.  sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul fogadja el és hajtsa végre az új, valós vezetési feltételek melletti tesztciklust, és léptesse hatályba szabályozási céllal; támogatja a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentéséről szóló, a Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága által 2015. szeptember 23-án elfogadott Deß-jelentést (A8-0270/2015) és különösen az Európai Bizottsághoz intézett azon felhívást, hogy az „olyan gépjármű tekintetében, amelynek típusjóváhagyására és nyilvántartásba vételére 2015-től kezdődően került sor, [a Bizottság vezessen be] valós vezetési körülményekre vonatkozó kibocsátásmérést a kibocsátás-ellenőrző rendszer hatékonyságának biztosítása, illetve annak érdekében, hogy a jármű megfeleljen e rendeletnek és a rendelet végrehajtási intézkedéseinek egy olyan megfelelési tényező mellett, amely csupán a legkésőbb 2017-ig érvényben lévő kibocsátásmérési eljárás lehetséges tűréshatását tükrözi”; sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ennek alapján késedelem nélkül állapodjanak meg a tesztciklus keretéről;

15.  megjegyzi, hogy a Bizottság jelenlegi tervei szerint a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásvizsgálatokat csak a nitrogén-oxid-kibocsátások mérésére használnák majd; szorgalmazza az ilyen vizsgálatok valamennyi szennyező anyag vonatkozásában történő alkalmazását;

16.  sajnálatosnak tartja az RDE-tesztre vonatkozó komitológiai eljárás keretében zajló tanácskozásokkal kapcsolatos átláthatóság hiányát, és különösen azt, hogy a Bizottság nem ugyanakkor továbbítja az információkat a Parlamentnek, mint amikor a tagállamok képviselőinek; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal azonos feltételek mellett bocsássa a Parlament rendelkezésére az összes vonatkozó dokumentációt, és különösen arra, hogy tegye közzé a Gépjárművekkel foglalkozó Műszaki Bizottság számára készült, az új RDE-tesztek elfogadására vonatkozó előkészítő dokumentumokat;

17.  hangsúlyozza, hogy jelentősen meg kell erősíteni az Unióban jelenleg használt típus-jóváhagyási rendszert, beleértve egyrészt a fokozottabb uniós felügyeletet, különös tekintettel a piacfelügyeletre, a koordinációra és az Unióban forgalmazott járművekre vonatkozó nyomonkövetési rendszerre, másrészt azon jogkört, amelynek értelmében a tagállamok számára előírható, hogy bizonyítékok alapján indítsanak ellenőrzési eljárásokat, továbbá hogy az uniós jog megsértésének esetén képesek legyenek megfelelő intézkedéseket elfogadni;

18.  felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozza át a jelenlegi típus-jóváhagyási rendszert egyrészt annak szavatolása érdekében, hogy az illetékes nemzeti hatóságok típusjóváhagyásait és igazolásait a Bizottság független módon leellenőrizhesse és felülbírálhassa, másrészt – adott esetben – az Unió-szerte érvényesülő egyenlő feltételek biztosítására, és hogy az uniós rendeletek alkalmazását érdemben végre lehessen hajtatni, a hiányosságokat és a végrehajtási intézkedéseket pedig szükségtelen adminisztratív terhek növelése nélkül ki lehessen javítatni;

19.  ezért szorgalmazza egy uniós szintű felügyeleti hatóság létrehozásának megfontolását;

20.  rendkívül fontosnak tartja, hogy a Bizottságnak és minden illetékes tagállami hatóságnak joga legyen a típusjóváhagyásokat és megfelelőségi bizonyítványokat felülbírálni, visszahívásokat elrendelni, illetve megakadályozni gépjárművek forgalomba hozatalát, amennyiben bizonyíthatóan nem felelnek meg az Euro 5 és 6 rendeletnek megfelelő európai uniós kibocsátási határértékeknek, vagy a típus-jóváhagyási rendszer semmilyen más követelményének;

21.  úgy véli, hogy a típus-jóváhagyási keretirányelv közelgő felülvizsgálatának fontolóra kell vennie a gyártásmegfelelőségi követelmények kiterjesztését és pontosítását annak biztosítása érdekében, hogy a gyártósorról véletlenszerűen levett új modellek elégséges és reprezentatív mintáját az uniós szennyezőanyag- és szén-dioxid-határértékeknek való megfelelésük ellenőrzése céljából RDE tesztek révén évente megvizsgálják; kéri továbbá, hogy a már forgalomban lévő gépjárműveket működés közben hatékonyabban ellenőrizzék, az RDE-eljárás alapján is, annak érdekében, hogy ellenőrizzék a különböző távolságokat megtett gépjárművek működési megfelelőségét, ahogy azt a rendelet előírja; kéri a közúti felügyelet javítását periodikus műszaki ellenőrzések révén, hogy azonosítsák és megjavítsák azokat a gépjárműveket, amelyek nem felelnek meg az uniós jognak;

22.  felszólítja a nemzeti hatóságokat, hogy ne tűrjék a gépjárművizsgálat úgynevezett „optimalizálását”, amikor megszokottak az olyan gyakorlatok, mint a gumiabroncsok túlfújása, a szélső visszapillantó tükrök eltávolítása, a légellenállás csökkentése érdekében a karosszériaelemek közötti hézagok ragasztószalaggal történő megszüntetése, a motor és a sebességváltó esetében különleges, motorokhoz egyébként nem használatos kenőanyagok alkalmazása, a kiegészítő berendezések, például a hangrendszerek eltávolítása, valamint a megengedett legmagasabb környezeti hőmérséklet melletti tesztelés, elfogadhatatlan módon növelve ezáltal az eltérést a laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálat és a fogyasztó vezetés közben szerzett tapasztalata között;

23.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy jogaikat könnyen érvényesíthessék az 1999/44/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelvekben foglaltaknak megfelelően;

24.  felszólítja a Bizottságot, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságokkal együttműködve vállalja a felelősséget az EU belső piacán a versenyért, a piacot szolgáló versenytársak között egyenlő, tisztességes feltételek biztosítása érdekében;

25.  emlékeztet, hogy a belső piac működésére vonatkozó európai jogszabályokat teljes mértékben, kimerítő jelleggel át kell venni és alkalmazni kell minden tagállamban, továbbá arra kéri az európai és a nemzeti piaci felügyeleti hatóságokat, hogy minden állítólagos csalást vizsgáljanak ki;

26.  kéri a Bizottságtól a fogyasztók számára az uniós gépjármű-címkézési irányelv (1999/94/EK) értelmében nyújtott tájékoztatás pontosságának biztosítását; úgy véli, hogy a címkéknek a valós vezetési feltételeknek megfelelő kibocsátási értékeken és üzemanyag-hatékonyságon kell alapulniuk;

27.  aggodalmát fejezi ki a tesztek hivatalos eredményeiben bejelentett és a valós vezetési körülmények között mért szén-dioxid-kibocsátások közti eltérések miatt; ezért a járműállomány átlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékeire vonatkozó WLTP (a könnyűgépjárművekre vonatkozó világszerte alkalmazandó harmonizált vizsgálati eljárással) való korrelációról szóló megállapodás gyors elfogadására szólít fel a „hasonlóképpen szigorú” normák elvének kell figyelembevételével, ugyanakkor kéri, hogy a 2021-es célérték gyengítésének elkerülése érdekében ennek során ne vegyék figyelembe a jelenlegi tesztelési eljárásban alkalmazott tisztességtelen rugalmasságokat;

28.  felhívja a Bizottságot, hogy a fenntartható közlekedésre vonatkozó új szakpolitikák kialakításakor vegye figyelembe a napvilágra került fenti információkat; kéri a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket a közúti és egyéb módokon történő szállítás fenntartható, erőforrás-hatékony rendszereire vonatkozó uniós stratégia megerősítése érdekében; utal a Bizottság „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című, 2011-ben elfogadott fehér könyvében megállapított megközelítésre, és rámutat, hogy az jelentős mértékben járulhatott hozzá a közlekedésből származó valós kibocsátások tényleges csökkentéséhez és a városi mobilitás javításához; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen nagyobb erőfeszítéseket a fehér könyvben említett, javasolt intézkedések meghozatalára, és ennek támogatására ösztönzi a tagállamokat;

29.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 171., 2007.6.29., 1. o.
(2) HL L 263., 2007.10.9., 1. o.
(3) HL L 309., 2001.11.27., 22. o.
(4) HL L 152., 2008.6.11., 1. o.
(5) HL L 103., 2014.4.5., 15. o.
(6) Könnyűgépjárművek közúti kibocsátásának hordozható kibocsátásmérő rendszerekkel (PEMS) történő elemzése, Közös Kutatóközpont 2011.
(7) Könnyűgépjárművek kibocsátásának kiegészítő mérése: A kínálkozó eljárások műszaki kivitelezhetőségének értékelése, Közös Kutatóközpont, 2013.

Jogi nyilatkozat