Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2088(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0366/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0366/2015

Viták :

PV 18/01/2016 - 20
CRE 18/01/2016 - 20

Szavazatok :

PV 19/01/2016 - 5.8
CRE 19/01/2016 - 5.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0008

Elfogadott szövegek
PDF 401kWORD 161k
2016. január 19., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Az ifjúsági munkanélküliség leküzdésére irányuló képzési politikák
P8_TA(2016)0008A8-0366/2015

Az Európai Parlament 2016. január 19-i állásfoglalása a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre vonatkozó, készségekkel kapcsolatos szakpolitikákról (2015/2088(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a fiatalság munkaerőpiacra való bejutásának, valamint a gyakornoki, szakmai gyakorlati és a tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségek előmozdításáról szóló 2010. július 6-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra,

–  tekintettel az ifjúsági garanciaprogramról szóló, 2013. január 16-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a „Hogyan járulhat hozzá az Európai Unió egy olyan környezet megteremtéséhez, amely kedvez a vállalatok, vállalkozások és induló vállalkozások általi munkahelyteremtésnek?” című, 2014. április 15-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2014. év prioritásainak végrehajtása” című , 2014. október 22-i európai parlamenti állásfoglalásra(4),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(5),

–  tekintettel a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlásra(6), valamint a Parlamentnek a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó, 2015. július 2-i írásbeli kérdésére E-010744/2015,

–  tekintettel a horizontális szakpolitikai együttműködésnek a fiatalokat érintő társadalmi-gazdasági kihívások hatékony kezelése érdekében történő bővítéséről szóló, 2015. áprilisi tanácsi következtetésekre(7),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottságnak az Európai Unió bevezető jelentéséhez kapcsolódó témajegyzékére(8),

–  tekintettel a Cedefop „A kilábalás felé: három forgatókönyv a készségekkel és a munkaerőpiaccal kapcsolatban 2025-re” (Roads to recovery: three skill and labour market scenarios for 2025) című 2013. júniusi tájékoztató feljegyzésére,

–  tekintettel a Cedefop „Strukturális munkaerőhiány: bonyolultabb, mint amilyennek első pillantásra tűnik” (Skill mismatch: more than meets the eye) című 2014. márciusi tájékoztató feljegyzésére,

–  tekintettel a Cedefop „Az érvényesítés kihívása: az összes tanulási forma európai elismerése felé” (The validation challenge: how close is Europe to recognising all learning?) című 2014. novemberi tájékoztató feljegyzésére;

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett „Hatodik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról: a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások” című bizottsági közleményre (COM(2014)0473),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt” című bizottsági közleményre (COM(2010)0636),

–  tekintettel „Az ifjúsági garanciával kapcsolatos partnerségek helyszínen történő tesztelése – Az ifjúsági garanciára irányuló európai parlamenti előkészítő intézkedés legfőbb eredményeit és a belőle levont tanulságokat tartalmazó összegző jelentés” (Piloting Youth Guarantee partnerships on the ground – A summary report of key achievements and lessons from the European Parliament Preparatory Action on the Youth Guarantee) című 2015. áprilisi bizottsági jelentésre;

–  tekintettel az Eurofound „A fiatalok vállalkozói készsége Európában: értékek, attitűdök, szakpolitikák” (Youth entrepreneurship in Europe: values, attitudes, policies) című 2015. évi jelentésére,

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9) és különösen annak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről szóló IV. fejezetére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0366/2015),

A.  mivel az Európai Unióban jelenleg 4,5 millió 15 és 24 év közötti fiatal van munka nélkül, és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 15 és 24 év közötti európai fiatalok száma meghaladja a 7 milliót;

B.  mivel a munkanélküliségi ráta 2014 végén Unió-szerte 9,9% volt, és mivel a fiatalok tekintetében a munkanélküliségi ráta ennek több mint a kétszerese, 21,4% volt;

C.  mivel a fiatokat különösen érintette a válság;

D.  mivel a rendelkezésre álló munkahelyeknek megfelelő készségek hiánya, valamint az oktatás és képzés munkaerőpiaccal való összehangolatlansága jelentősen hozzájárul a fiatalok munkanélküliségéhez; mivel a fiatalok – annak ellenére, hogy a korábbi generációkhoz képest magasabb fokú képzettséggel és jobb készségekkel rendelkeznek – továbbra is jelentős strukturális akadályokba ütköznek az olyan minőségi munkahelyek keresése során, amelyek tiszteletben tartják az uniós és a nemzeti normákat; mivel a hatékony és fenntartható minőségi európai munkahelyek létrehozása nélkül nem lehet megoldani a fiatalokat érintő foglalkoztatási válságot;

E.  mivel a munkaerőpiacra való késedelmes bejutás és a hosszú, munkanélküliségben töltött időszakok kedvezőtlenül hatnak a karrierkilátásokra, a jövedelemre, az egészségre és a társadalmi mobilitásra;

F.  mivel a fiatalok értékesek az európai gazdaság számára, és törekedniük kell arra, hogy a munkaerőpiacon keresett készségeket kínálják, elébe menve a jövőbeni igényeknek;

G.  mivel a fiatalok három nagy csoportba oszthatók – diákok, munkavállalók és munkanélküliek –, és mindhárom csoport esetében más-más politikai megközelítésmódokat kell alkalmazni a munkaerő-piaci integrációjuk biztosítása érdekében, ami azt jelenti, hogy a diákoknak a munkaerőpiacon szükséges készségekkel kell rendelkezniük, a fiatal munkavállalóknak egész pályafutásuk során frissíteniük kell készségeiket és ismereteiket, a munkahellyel nem rendelkező fiatalok esetében pedig különbséget kell tenni aszerint, hogy aktív álláskeresőkről, vagy nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) fiatalokról van-e szó;

H.  mivel minden erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy az oktatási rendszerek megfelelően felkészítsék a diákokat szakmai önmegvalósításukra, valamint az oktatási ágazat, adott esetben a szociális szolgáltatások képviselői, a munkáltatók és a diákok között szoros együttműködést biztosítsanak;

I.  mivel a diákok és az ifjúsági szervezetek döntéshozatali folyamatokba való bevonásával jelentősen javul a képzés és az oktatás tervezése, amely ily módon jobban igazodik majd a társadalmi és munkaerő-piaci igényekhez és a szükséges készségekhez;

J.  mivel ha az oktatás-, foglalkoztatás- és szociálpolitika nem veszi figyelembe a szociális dimenziót, a hátrányos helyzetű, a hátrányosan megkülönböztetett és kiszolgáltatott személyek gyakran kirekesztődnek azon lehetőségből, hogy tehetségüket, képességeiket és készségeiket fejlesszék; mivel az oktatási ágazat számára elegendő pénzügyi forrást kell biztosítani;

K.  mivel az eredményes oktatás-, képzési és készségfejlesztési politikák munkaadók, munkaközvetítő ügynökségek és más vonatkozó érdekeltek támogatásával történő végrehajtása hozzájárulhat az ifjúsági munkanélküliség csökkentéséhez;

L.  mivel szükséges a munkaerő-toborzók, az emberierőforrás-gazdálkodási vezetők, a foglalkoztatási szolgáltatók, a munkaadók és az oktatási ágazatban dolgozók megfelelő továbbképzése;

M.  mivel a 2008-as pénzügyi válság további problémákhoz vezetett a fiatalok munkaerőpiacra való bejutása terén, tekintve, hogy a fiatalok rendszerint kevesebb tapasztalata miatt az ifjúsági munkanélküliség érzékenyebb a gazdasági körülményekre, mint az általános munkanélküliség;

N.  mivel az Unióban a mikro-, kis- és középvállalkozások képezik a foglalkoztatás legfőbb hajtóerejét, az összes munkahely messze több mint 80%-át biztosítják, és számos zöld ágazatban töltenek be jelentős szerepet, azonban bizonyos nehézségekkel nézhetnek szembe a szükséges készségek előrejelzése és az átmenetben rejlő munkahely-teremtési lehetőségek kiaknázása során;

O.  mivel a fiatalok vállalkozása hozzájárulhat az ifjúsági munkanélküliség csökkentéséhez, valamint az oktatás és képzés révén javíthatja a fiatalok foglalkoztathatóságát;

P.  mivel az Unióban a szakmai gyakorlati és tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek jellegüktől függően eltérő sikereket értek el;

Q.  mivel az ifjúsági garancia – eredményes végrehajtása esetén – átfogó megközelítést ad a fiatalok munkaerőpiacra vagy magas színvonalú oktatási rendszerbe való belépésének támogatásához, ahogyan azt az ifjúsági garanciára irányuló európai parlamenti előkészítő intézkedés legfőbb eredményei is bizonyítják;

R.  mivel annak érdekében, hogy az ifjúsági garancia hatékony eredményeket hozzon, mindenképpen fel kell mérni a fiatalok valós foglalkoztatási igényeit és azokat a reálgazdasági ágazatokat – például a szociális gazdaságot és a környezetbarát gazdaságot –, amelyek jövőbeli munkalehetőségeket kínálnak, és ezt nemcsak a projektek, hanem az azokat végrehajtó ügynökségek folyamatos és alapos nyomon követésének is kísérnie kell, amelynek alapján rendszeres jelentések születnek a fiatalok munkanélküliségével szembeni küzdelemre irányuló ezen intézkedés előrehaladásáról;

S.  mivel az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés elengedhetetlen eszközt jelent ahhoz, hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) fiatalok számára célzott támogatást biztosítsanak;

Együttműködés, részvétel, partnerség

1.  megjegyzi, hogy az egyéni készségfejlesztés az ismeretek és a készségek terjesztése az integrált foglalkoztatás- és szociálpolitikák egyik kulcsfontosságú elemét képezi, és lehetővé teheti a hosszú távú növekedés biztosítását, az európai versenyképesség előmozdítását, a munkanélküliség leküzdését és egy inkluzívabb európai társadalom kiépítését, amennyiben a készségfejlesztést célzó politikák elismerik a munkanélküli fiatalok sokrétű igényeit és képességeit; emlékeztet arra, hogy a készségfejlesztés hatástalan marad, ha ezzel párhuzamosan nem foglalkoznak a munkahelyteremtés és a megfelelő szociális védelem kérdésével;

2.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság számára alapvető prioritás, hogy „új lendületet adjon a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak”, és 2015. évi munkaprogramjában a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kezdeményezéseket tegyen a munkaerő-piaci integráció és a foglalkoztathatóság ösztönzése érdekében, különösen olyan intézkedéseket, amelyek támogatják a tagállamokat abban, hogy a fiatalokat bevonják a munka világába; megismétli, hogy a Parlament rendszeresen tett javaslatot különböző megoldásokra, és hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatását, oktatását és képzését az Unió egyik legmagasabb szintű prioritásának kell tekinteni;

3.  emlékeztet a fiatalok, valamint a fiatalok foglalkoztatásának uniós, nemzeti és helyi szintű támogatására irányuló kezdeményezések kidolgozásában, fejlesztésében, végrehajtásában, ellenőrzésében és értékelésében érintett érdekelt felek, szervezetek és szociális partnerek szerepvállalásának rendkívüli fontosságára;

4.  hangsúlyozza, hogy Európában egyrészről 24 millióra rúg a munkanélküliek száma, amely magában foglal 7,5 millió nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalt (NEET-fiatalok), másrészről viszont az EU-ban 2 millió betöltendő álláshely van; megállapítja, hogy a munkanélküli fiatalok között sok túlképzett van, akiknek képzettsége nem illeszkedik a munkaerő-piaci igényekhez; ezért hangsúlyozza, hogy a fenntartható, inkluzív és színvonalas, rövid és középtávú foglalkoztatási stratégiák és cselekvési tervek kialakításának, végrehajtásának és ellenőrzésének támogatása érdekében szilárd partnerségeket kell kiépíteni a helyi hatóságok, az – általános és speciális – oktatási és foglalkoztatási szolgáltatások, a szociális partnerek, valamint az üzleti közösség között; az oktatás és képzés lehető legmagasabb színvonalának biztosítása céljából felszólít az oktatás és szakképzés, a közigazgatás, az üzleti szféra és a civil társadalom, különösen a diák- és ifjúsági szervezetek közötti szorosabb strukturális együttműködésre és interakcióra a munkaerő-piaci igényekhez jobban igazodó, többek között második esély biztosítása révén megszerezhető képzettségek érdekében; kiemeli, hogy az említett jobb együttműködés az ifjúsági garancia hatékony végrehajtása szempontjából is döntő fontosságú;

5.  üdvözli a készségfejlesztés eszközeit és a Bizottság készségigényekkel kapcsolatos előrejelzését; hangsúlyozza, hogy a készségfejlesztésnek ösztönöznie kell a gazdaságon belül széles körben hasznos STEM-készségek fejlesztését; hangsúlyozza azonban, hogy ambiciózusabb lépésekre és beruházásokra van szükség; úgy véli, hogy a készségek iránti jövőbeni igények előrejelzéséhez valamennyi szinten minden munkaerő-piaci érdekelt felet erőteljesen be kell vonni;

6.  felhívja a tagállamokat, a regionális önkormányzatokat és a helyi hatóságokat, hogy a szociális partnerekkel és a képzésszolgáltatókkal közösen fogadjanak el és vezessenek be készségfejlesztésre és a készségek előrejelzésére irányuló stratégiákat, amelyek célja, hogy fejlesszék az általános, ágazati és foglalkozásspecifikus készségeket; hangsúlyozza továbbá az oktatási intézmények, a vállalkozások, a szociális partnerek és a hatóságok közötti partnerségek és bizalom fontosságát;

7.  hangsúlyozza a felsőoktatási intézmények által a friss diplomások sikeres munkaerő-piaci érvényesüléséhez szükséges tudás és kompetenciák átadásában betöltött szerepet;

8.  felhívja a figyelmet arra, hogy a kompetens és támogató tanárok és oktatók alapvető fontosságú szerepet játszanak a korai iskolaelhagyás csökkentésében – különösen az elmaradott területeken – és a fiatalok foglalkoztathatóságának javításában; hangsúlyozza, hogy az iskoláknak, képzési intézményeknek, helyi közösségeknek és az oktatáspolitikáknak fokozottabban kell támogatniuk a tanárokat, például az új készségekkel – mint vállalkozói és ikt-készségekkel – kapcsolatos hatékonyabb és korszerűbb képzések, a társaktól való tanulás és a legjobb gyakorlatok cseréjének támogatása, a képzési lehetőségekhez való könnyebb hozzáférés biztosítása vagy a jobb folyamatos szakképzési rendszerek révén; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy beruházzanak a tanárok egész életen át tartó tanulásának fejlesztésébe; határozottan ellenzi az oktatási költségvetések mindenféle megnyirbálását, különösen ha az az ösztöndíjak és támogatások csökkentésével és a tandíjak növekedésével jár együtt;

9.  ösztönzi a tanárok által az osztálytermekben felmerülő konkrét igényekre válaszul kidolgozott új oktatási és képzési módszerek integrálását.

10.  rámutat arra, hogy az oktatási és képzési szolgáltatóknak és a vállalkozásoknak együtt kell munkálkodniuk olyan képesítések kidolgozásán, amelyek híven tükrözik az oklevelek birtokosai által életük folyamán ténylegesen megszerzett készségeket;

11.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fiatal, innovatív munkáltatókat bevonják az oktatási intézmények és a munkáltatók között jelenleg zajló párbeszédbe annak érdekében, hogy az oktatás és a szakképzés jobban igazodjon a munkaerő-piaci követelményekhez; üdvözli a fiatalok jövőbeli munkavállalásra való felkészítését célzó mentorprogramokat, valamint hangsúlyozza azok fontosságát;

12.  hangsúlyozza az adminisztratív kapacitás és a működőképes munkaerő-közvetítő ügynökségek fontosságát; az európai támogatások hatékonyabb és tervezettebb felhasználása érdekében szorgalmazza a hatóságok és a civil társadalom között a partnerség elvének erősítését, valamint megfelelő képzések biztosítását a helyi és regionális hatóságok és más érdekelt felek számára; kéri továbbá a kormányokat, hogy legyenek ambiciózusabbak és tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy elébe menjenek a fiatalok, a vállalkozások és a civil társadalom, valamint az oktatási és képzési intézmények szükségleteinek, hogy gyorsabban hajtsák végre a foglalkoztatásra irányuló programokat, és hogy ellenőrizzék az elért eredményeket;

13.  hangsúlyozza a szoros ágazatközi – különösen a foglalkoztatási és oktatási szolgálatok közötti – együttműködés fontosságát;

14.  emlékeztet arra, hogy a szakpolitikáknak a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) fiatalok, továbbá a munkanélkülivé vált fiatalok segítésére kell összpontosítaniuk, hogy további oktatásban részesüljenek vagy beléphessenek a munkaerőpiacra;

15.  megjegyzi, hogy a hatékonyabban és stratégiai módon felhasznált európai alapok rendkívüli eszközként szolgálhatják az egyetemek és a vállalkozások növekedését és fejlődését; kéri, hogy fordítsanak több gazdasági erőforrást az európai finanszírozási eszközökről szóló információk terjesztésére, valamint a pénzgyűjtéshez, a tanuláshoz és a finanszírozási projektek irányításához szükséges ismeretek és készségek szélesítésére az egyetemeken és a vállalkozások körében;

16.  hangsúlyozza, hogy az uniós pénzeszközök megfelelő minőségű felhasználásának biztosítása érdekében alapvető fontosságú egy megfigyelési és nyomon követési rendszer alkalmazása az említett eszközök felhasználásának ellenőrzésére;

17.  felszólít egy, az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem területén kimagasló projekteknek járó európai díj létrehozására, amelyet össze lehetne kapcsolni a páneurópai verseny „európai ifjúsági díjával” és a „szociális gazdaságban való ifjúsági foglalkoztatásért” járó európai díjjal; felszólítja a Bizottságot, hogy a tudatosság növelése és a polgárok igényeihez való közelebb kerülés érdekében biztosítson láthatóságot az ilyen kezdeményezéseknek; hangsúlyozza azonban a költségvetési felelősségvállalás szükségességét, és ezért azt kéri, hogy az ilyen kezdeményezéseket a meglévő költségvetés keretében finanszírozzák;

18.  kéri egy előretekintő és eredményorientált európai készségstratégia kialakítását, amely iránymutatást ad a nemzeti készségstratégiák számára és integrálja őket a nemzeti munkatervekbe, ugyanakkor átfogó keretet biztosít a foglalkoztatási csomag keretében javasolt ágazati cselekvési terveknek;

19.  felhívja a tagállamokat arra is, hogy mihamarabb tegyenek eleget az európai szemeszter keretében az oktatással és a munkaerőpiaccal kapcsolatban megfogalmazott országspecifikus ajánlásoknak, illetve a Bizottság egyéb ajánlásainak;

A kkv-k és a vállalkozói készség

20.  hangsúlyozza a vállalkozások, többek között a kkv-k, a szociális és szolidáris gazdasági szereplők és a mikrovállalkozások elengedhetetlen szerepét a munka világában fontos készségek kialakításában és a fiatalok számára történő munkahelyteremtésben; hangsúlyozza, hogy a fiatalok számára olyan oktatást kell nyújtani. amely a lehető legtágabb értelemben felkészíti őket a vállalkozói tevékenységre; bátorítja a tantervekben is a vállalkozások indításához és irányításához szükséges szakmai készségek biztonságos környezetben való fejlesztését, valamint az olyan transzverzális vállalkozói kompetenciák, készségek és ismeretek előmozdítását, amelyeket gyakorlati és valós tapasztalatokon keresztül eredményesen átadhatók; véleménye szerint a vállalkozási ismereteket számos tantárgyon keresztül vagy önálló tantárgyként is lehet tanítani, és hangsúlyozza, hogy az egyetemi oktatás ideje alatt és azt követően hozzáférést kell biztosítani a magas színvonalú szakmai gyakorlathoz és szakképzéshez; rámutat, hogy a demokratikus és a csapatmunkával kapcsolatos készségek elsajátítása, a felelősségvállalás megtanulása és a helyzetelemzés az aktív polgárságot támogató élethosszig tartó tanulás része; felhívja a figyelmet az azzal kapcsolatos lehetőségekre és előnyökre, hogy több embert (például sikeres fiatal vállalkozókat, vállalkozásösztönző nem kormányzati szervezeteket) vonjanak be a vállalkozási ismeretek oktatásába;

21.  emlékeztet, hogy a vállalkozói készség fejlesztése, a gazdasági összefüggések megértése, valamint a felelősségvállalás és a saját kezdeményezések erősítése fontos tényezőt jelentenek a saját karrier aktív megközelítésének előmozdításában; úgy véli, hogy a vállalkozói készség előmozdítása az állami szervek, az oktatási rendszer, a vállalkozások és a civil társadalom felelőssége; ismételten rámutat arra, hogy fejleszteni kell a vállalatokon belüli mobilitást; megismétli a pénzintézetek szerepét az induló vállalkozások és a finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében, és felszólít beruházásokra, készségfejlesztésre és előrejelzésekre a kialakulóban lévő és a lehetőségeket magukban hordozó ágazatokban, köztük a tiszta technológiák és a zöld munkahelyek terén, mivel komoly lehetőségeket kínálnak minőségi munkahelyek létrehozására;

22.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozói készségeket az általános oktatási rendszeren kívül szervezett készségfejlesztő programokon is el lehet sajátítani, és e programok felölelhetik a tapasztalt oktatók, vállalkozók vagy üzleti szakemberek által végzett tanácsadást (coaching) és mentori tevékenységeket, amelyek nemcsak értékes üzleti szaktudással, tanácsokkal és visszajelzésekkel látják el a lehetséges vállalkozókat, hanem lehetővé teszik számukra, hogy értékes kapcsolatrendszereket építsenek ki a meglévő vállalkozásokkal és vállalkozókkal, ami egyébként nagyon hosszú ideig tartana;

23.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozások indításakor és irányításakor a meglévő adminisztratív és pénzügyi előírásokat enyhíteni kell az eljárások egyszerűsítése, az induló vállalkozások kölcsönökhöz, kockázati tőkéhez és mikrofinanszírozáshoz való könnyebb hozzáférése, a nagysebességű internetkapcsolat garantálása, a több területre kiterjedő, személyre szabott szaktanácsadás, az adott esetben fiatal munkanélkülieket alkalmazó vállalkozók számára ösztönző intézkedések bevezetése révén; hangsúlyozza a mikrofinanszírozásnak, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának, valamint az európai beruházási tervnek a fontosságát e célkitűzések elérésében; hangsúlyozza, hogy a vállalkozások alapításához és működtetéséhez kapcsolódó összes lényeges adminisztratív eljárás kezelése érdekében egyablakos ügyintézés bevezetésére van szükség; emlékeztet arra, hogy az adminisztratív előírásoknak figyelembe kell venniük a munkavállalói jogok tiszteletben tartását;

24.  ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyenek részt az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programban, és népszerűsítsék e programot az üzleti projektekbe belevágni kívánó fiatalok körében, hogy külföldi tapasztalatot szerezhessenek, és olyan új készségekre tehessenek szert, amelyek segítik őket vállalkozási terveik sikeres megvalósításában;

25.  emlékeztet arra, hogy a kreatív iparágak a leginkább vállalkozó szellemű és a leggyorsabban növekvő iparágak között vannak, és hogy a kreatív oktatás több területen is felhasználható készségeket fejleszt, így a kreatív gondolkodásmódot, a problémamegoldó készséget, a csapatmunkát és a találékonyságot; elismeri, hogy a művészetek és a média különösen vonzó a fiatalok számára;

26.  emlékeztet, hogy a – gyakran nem áthelyezhető – hagyományos szaktudás rengeteg munkahelyet kínál, lehetővé téve emellett a helyi gazdaságok fellendítését, valamint kulturális szempontból is meghatározó; ezért buzdítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a hagyományos és kulturális elemeket képviselő kézműves és egyéb szakmákat speciális programok végrehajtása révén megőrizzék, és eredményesen átadják a fiatal generációknak;

27.  felszólít a szociális gazdaság szempontjából kedvező feltételek létrehozására annak érdekében, hogy a fiatalok számára történő munkahelyteremtést és a társadalmi tőke fejlesztését össze lehessen kapcsolni; a szociális és a szolidaritáson alapuló gazdaság vállalkozásainak a nemzeti és európai foglalkoztatási, készségfejlesztési és társadalmi integrációs cselekvési tervekbe való nagyobb fokú bevonását szorgalmazza azzal a céllal, hogy feltárják és kiaknázzák az azokban rejlő munkahely-teremtési potenciált, valamint az Európa 2020 stratégia kiemelt céljainak eléréséhez való hozzájárulásukkal kapcsolatos lehetőségeket;

28.  emlékeztet arra, hogy a munkáltatók és a vállalkozók fontos szerepet játszanak a munkahelyi és a tanulószerződéses gyakorlati képzésben, és hogy ezt továbbra is támogatni és fejleszteni kell;

29.  rámutat, hogy a fiatalok vállalkozását ösztönző szakpolitikákhoz közép- és hosszú távú tervezés szükséges; hangsúlyozza, hogy a vállalkozásösztönző szakpolitikáknál figyelembe kell venni az egyes tagállamok eltérő követelményeit;

30.  olyan szociálisan felelős, környezetbarát és fenntartható vállalkozói projektek hatékony támogatását, valamint fenntartható alternatív modellek – például a szövetkezetek – előmozdítását szorgalmazza, amelyek demokratikus döntéshozatali folyamaton alapulnak és hatást próbálnak gyakorolni a helyi közösségekre;

A foglalkoztathatósághoz szükséges készségek

31.  hangsúlyozza, hogy sürgősen javítani kell az állami munkaügyi hivatalokban dolgozó tanácsadók képzettségét és motivációját, hogy proaktívan reagálhassanak a fiatal álláskeresők igényeire, segíthessék őket a további képzettségek megszerezésében és azonosítani tudják a munkaerőpiacra való belépésükhöz szükséges készségeket;

32.  emlékeztet arra, hogy az oktatás és képzés valamennyi szintjén szükség van jó minőségű, személyre szabott pályaorientációra és segítségnyújtásra, amely csökkenti a korai iskolaelhagyás kockázatát, valamint segít a munkaerőpiachoz való hozzáférés nehézségeinek leküzdésében; hangsúlyozza, hogy a pályaorientációt egyrészt rögzíteni kell a tantervben, másrészt a gazdasági szereplőkkel és a munkaerő-közvetítőkkel együttműködésben kell biztosítani; hangsúlyozza, hogy a nyelvtanulás és a digitális jártasság megszerzése alapvető fontosságú;

33.  rámutat a magas színvonalú pályaorientáció tagállamokon belüli hiányára; hangsúlyozza, hogy az iskolákban javítani kell a pályaorientáció színvonalát, valamint a pályaválasztási tanácsadók számára folyamatos szakképzést kell biztosítani, hogy kellően képzetten tudják segíteni a diákokat és a tanulókat a megfelelő pálya megválasztásában;

34.  felszólítja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az olyan iskolai pályaorientációs rendszerek terén bevált gyakorlatokat, amelyek a tanulókat az iskolai oktatás kezdeti szakaszától kezdve a munkaerőpiacon tett első lépésekig figyelemmel kísérik;

35.  hangsúlyozza a jövőbeli készségigények rendszeres nyomon követésének fontosságát, és ezért arra ösztönzi a tagállamokat és az érintett érdekelt feleket, hogy osszák meg az ezzel kapcsolatos bevált gyakorlatokat és fejlesszenek ki további nyomon követési és előrejelzési eszközöket;

36.  üdvözli a meglévő uniós „készségkörkép” honlapjának átalakítását, amely átfogóbb és felhasználóbarátabb központi hozzáférési pontot nyújt a különböző uniós munkalehetőségek és ágazatok készségigényeivel kapcsolatos információkról és tudnivalókról, illetve segíti a döntéshozókat, szakértőket, munkaközvetítő ügynökségeket, pályaválasztási tanácsadókat és az egyéneket a tájékozottabb döntéshozatalban;

37.  felszólítja a tagállamokat a bevált gyakorlatok cseréjére a szakképzésben, valamint a képzések készségek révén történő fejlesztésére, így biztosítva nagyobb munkaerő-piaci hozzáférést a fiatalok számára, valamint szükség esetén a képzési programok piaci igényeknek elébe menő felülvizsgálatára; hangsúlyozza a gyakorlati, vállalkozási, programozási és informatikai készségek jelentőségét, amelyek a 21. században elengedhetetlenek a szakmai fejlődéshez; rámutat a 2020-ra szóló vállalkozói cselekvési terv és az informatikai készségekre vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának fontosságára; emlékeztet arra, hogy a szakmai előmenetellel kapcsolatos, egész életen át tartó tanácsadásnak a munkával töltött évek alatt végig rendelkezésre kell állania annak érdekében, hogy az egyének szinten tarthassák és fejleszthessék készségeiket és tudásukat;

38.  ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő és támogassák a szakmai mobilitási lehetőségeket a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő fiatalok körében, lehetővé téve számukra, hogy más képzési rendszerekkel és másfajta vállalkozásokkal kapcsolatba kerülve fejleszthessék készségeiket, emellett lehetőséget biztosítva számukra egy idegen nyelv gyakorlására, ami segítené őket a tartós munkaerő-piaci beilleszkedésben;

39.  hangsúlyozza a „puha készségek” fejlesztésének fontosságát, amelyek segítségével az egyén sikeresebben érvényesülhet a munkaerőpiacon és építhet fel szakmai karriert, és amelyek a szakmai tudás és tapasztalat nélkülözhetetlen kiegészítői;

40.  hangsúlyozza, hogy haladéktalanul elő kell mozdítani a nem formális és az informális tanulást, amelybe az önkéntesség is beletartozik, és amely felbecsülhetetlen erőforrásként segíti a fiatalokat a munkavállaláshoz szükséges készségek megszerzésében;

41.  emlékeztet arra, hogy a nem formális és informális tanulás döntő jelentőséggel bír a szociális készségek – mint a kommunikációs és döntéshozatali készségek – fejlesztésében; ezért a nem formális és informális tanulás tekintetében kínált inkluzív lehetőségek terén beruházásokat szorgalmaz, és kéri, hogy ismerjék el a szerzett tapasztalatok, készségek és kompetenciák hatását és értékét;

42.  kitart amellett, hogy innovatív, de elérhető megközelítésmódokat kínáló képzési és tanulmányi rendszert kell létrehozni, amely egyrészről az alapvető készségek, másrészről az intellektuális képességek és a technikai szakértelem fejlesztését helyezi középpontba;

43.  rámutat arra, hogy tovább kell fejleszteni az EURES eszközt, különösen a határ menti térségekben, ösztönözve a fiatalokat a külföldi állásajánlatok, szakmai gyakorlatok és tanulószerződéses gyakorlati képzések szem előtt tartására, valamint segítségnyújtással és tanácsadással kísérve őket a mobilitási projektjeik során;

44.  emlékeztet arra, hogy az oktatással és a készségekkel kapcsolatos szakpolitikáknak nemcsak a munkaerő-piaci igények kielégítését kell célozniuk, hanem fel is kell vértezniük az egyént a szükséges transzverzális kompetenciákkal, hogy aktív és felelős polgárrá váljon; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben azt a tényt, hogy az oktatásban és képzésben való részvétel alapvető jog, és hogy az oktatás és képzés önmagában is határozott értéket képvisel;

45.  hangsúlyozza a holisztikus oktatás, például az állampolgári ismeretek oktatásának fontosságát, amely minden oktatási irányzat szerves részét kell hogy képezze, mivel segítheti a fiatalok munkába állásra való felkészítését;

46.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy erősítsék a diákok tanulási képességét, és hogy hatékony tanulási stratégiákkal ruházzák fel őket; hangsúlyozza továbbá, hogy azzal, hogy megtanulnak tanulni, könnyebben megszerezhetik, illetve elsajátíthatják azokat az ismereteket, készségeket, magatartásokat és képességeket, amelyek révén az egyének meghatározhatják, megtervezhetik és elérhetik saját tanulási céljaikat, és képessé válhatnak az önálló tanulásra és arra, hogy megbirkózzanak a munkaerőpiacot érintő komoly változásokkal;

47.  hangsúlyozza, hogy a sporttevékenységek lehetőséget biztosítanak a résztvevőknek, hogy transzverzális készségek széles skáláját sajátítsák el, amelyek javítják foglalkoztathatóságukat és hozzájárulnak ahhoz, hogy sikeres vezetők legyenek és elérhessék céljaikat; hangsúlyozza továbbá a sport, a foglalkoztathatóság, az oktatás és a képzés közötti összefüggéseket.

48.  nyugtalanítja, hogy a legutóbbi PISA-felmérés (nemzetközi tanulói teljesítménymérés) az Európai Unió bizonyos tagállamainak esetében a pontszámok csökkenését mutatta; felhívja a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tekintsék az oktatást egyértelmű prioritásnak;

49.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok munkaerő-piaci hozzáférése az iskolák, képzési intézmények és vállalkozások közötti partnerségekkel megerősített munkahelyi képzésekkel és magas színvonalú, formatív tanulószerződéses gyakorlati képzésekkel javítható, továbbá e lehetőségeknek a pályaválasztás javítása révén történő jobb kihasználása növelheti a betöltendő álláshelyekre potenciálisan jelentkezők számát és javíthatja a munkára való felkészültségüket; megjegyzi, hogy ezek az intézkedések néhány tagállamban sikeresek voltak; felhívja a figyelmet arra, hogy az ezzel kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása hozzájárulna az ifjúsági munkanélküliség csökkentéséhez; hangsúlyozza, hogy a hátrányos helyzetű gyakornokok különleges támogatást igényelnek, például külön képzések és segítő tanfolyamok formájában, valamint az adminisztratív és szervezési feladatok ellátása terén a vállalkozásoknak biztosított támogatás formájában;

50.  hangsúlyozza a magas színvonalú tanulószerződéses gyakorlati képzések értékét valamennyi foglalkoztatási ágazatban, és arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a hagyományosan férfiak uralta gyakornoki helyek és álláshelyek nők általi betöltését;

51.  hangsúlyozza, hogy a színvonalas szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításáról szóló európai chartában foglaltaknak megfelelően az elméleti oktatás és a gyakorlati képzés összekapcsolásával, a foglalkoztathatóságot biztosító készségek egyetemi alaptantervbe való beépítésével és magas színvonalú szakmai gyakorlatok biztosításával kell támogatni az oktatásból a munka világába való zökkenőmentes átmenetet, továbbá el kell ismerni a formális és nem formális oktatás, illetve az önkéntes tevékenységek során szerzett képesítéseket; hangsúlyozza, hogy a magas színvonalú szakmai gyakorlatoknak mindig egyértelmű tanulási eredményeket kell felmutatniuk, valamint hogy a gyakornokokat nem szabad kizsákmányolni;

52.  emlékeztet arra, hogy a valós igényeket tükröző, magas színvonalú szakmai gyakorlatoknak és tanulószerződéses gyakorlati képzéseknek foglalkoztatáshoz kell vezetniük, és a szakmai gyakorlatoknak fel kell készíteniük a gyakornokokat a munkavállalásra, továbbá elítél minden visszaélést, mint a színlelt szakmai gyakorlatokat, amelyek aláássák a munkavállalói társadalombiztosítási jogok megszerzését; hangsúlyozza, hogy a szakmai gyakorlatoknak további készségek megszerzését és a foglalkoztathatóság javítását kell eredményezniük; felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak visszatartó erejű intézkedéseket a szakmai gyakorlati pozícióval történő visszaélések megelőzése érdekében, és fokozzák tájékoztató kampányaikat a gyakornokok jogaira vonatkozóan;

53.  üdvözli a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerét és a tanulószerződéses gyakorlati képzést szolgáló európai szövetséget; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság szorosan kövesse nyomon ennek tagállamokon belüli végrehajtását; sürgeti a tanulószerződéses gyakorlati képzést szolgáló szövetséget, hogy mozdítsa elő a fiatalok tanulószerződéses gyakorlati képzéshez való hozzáférését, és e célból a tanulószerződéses gyakorlati képzéshez kapcsolódó tandíjakhoz hasonló akadályok felszámolását szorgalmazza;

54.  a tagállamok ezzel kapcsolatos hatáskörét tiszteletben tartva emlékeztet arra, hogy a duális oktatási modell és a gyakorlati, szociális és kommunikációs készségek elsajátítása rendkívül fontos; emlékeztet arra, hogy a társadalmi és kommunikációs készségek elősegíthetik a fiatalok bizalmát és könnyebbé tehetik számukra a munkaerőpiacra való belépést; hangsúlyozza, hogy a duális modellt az egyes országok társadalmi, gazdasági és kulturális hátteréhez kell igazítani, és az nem tekinthető az egyedüli megfelelő szakoktatási és szakképzési rendszernek; ezért minden szinten a duális tanulási modell elismerését és erősítését szorgalmazza;

55.  szorgalmazza az oktatási intézmények – mind a szakképzési, mind a felsőoktatási intézmények– és a vállalkozók közötti megerősített együttműködést a munkaerő-piaci igényekhez igazodó tantervek kidolgozása során;

56.  rámutat a rugalmas, diákközpontú oktatási megközelítés előnyeire, amely lehetővé teszi, hogy a diákok az igényeiknek megfelelően megváltoztathassák vagy átalakíthassák tanulmányi programjukat anélkül, hogy eredeti választásuk kötné őket;

57.  óva inti a tagállamokat a fiataloknak kínált szerződéstípusok szétforgácsolásától; kéri ennek jobb átgondolását a hatékonyság fokozása érdekében;

58.  felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék a természettudományos, a technológiai, a műszaki tudományokkal kapcsolatos és a matematikai programok és tanulmányok vonzerejét az e téren meglévő hiány kezelése érdekében; hangsúlyozza azonban, hogy a bölcsészettudományok és az általános humán ismeretek elengedhetetlenek a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika által kínált lehetőségek eredményes kihasználásához, és ezért hatékony támogatásban kell részesülniük az oktatásukat biztosító intézményeken belül, és kiemelt szerepet kell kapniuk a tantervfejlesztésben; felszólítja a tagállamokat, hogy az oktatási intézményeken belül ösztönözzék a különböző területek – például a művészetek, a természettudományok, az IKT, a műszaki tudományok, az üzleti tanulmányok és más vonatkozó területek közötti közös programok – közötti, ágazatokon átívelő megközelítés alkalmazását;

59.  sürgeti a tagállamokat, hogy a tanulási folyamatba haladéktalanul vonják be az új technológiákat, fokozzák és fejlesszék az ikt-képzéseket és a digitális készségek oktatását az oktatás és képzés valamennyi szintjén, illetve mindenféle oktatási és képzési típusban, többek között a tanárok körében is annak érdekében, hogy a digitális technológiák szempontjából összehangoltabb diplomákat és tanterveket biztosítsanak, és ösztönözzék a fiatalokat az ikt-technológiák elsajátítására és ahhoz kapcsolódó pályák választására; hangsúlyozza, hogy jobb technológiai alapot kell kialakítani az iskolákban és az egyetemeken, és biztosítani kell a szükséges infrastruktúrát; ebben a tekintetben hangsúlyozza továbbá a nyitott oktatási segédanyagok fontosságát, amelyek mindenki számára biztosítják az oktatáshoz való hozzáférést, és az egész életen át tartó tanulás segítésével növelik a foglalkoztathatóságot; emlékeztet arra, hogy ösztönözni kell a lányokat és a fiatal nőket az ikt-val kapcsolatos tanulmányok folytatására;

60.  hangsúlyozza, hogy intézkedéseket kell kidolgozni annak érdekében, hogy a lányokat a reáltantárgyak (természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika) tanulására ösztönözzék, valamint magas színvonalú pályaorientációt kell bevezetni, hogy e területeken támogassák őket szakmai pályájuk folytatásában, mivel a nők továbbra is jelentősen alulreprezentáltak az e tudományágakkal kapcsolatos szakmákban – a tudományos és műszaki szakmák esetében a nők aránya épphogy eléri a 24%-ot –, és mivel a tagállamokban az e területekkel kapcsolatos munkahelyek a 20 legkeresettebb hiányszakmák között vannak;

61.  rámutat, hogy annak ellenére, hogy egyes tagállamokban magas az ifjúsági munkanélküliségi ráta, más tagállamokban pedig sok a betöltetlen állás, alacsony marad a munkaerő Unión belüli mobilitása; ezért emlékeztet arra, hogy a versenyképes munkaerőpiac szempontjából fontos a munkavállalók mobilitása, és hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell az annak visszatartásáért felelős nyelvi és kulturális akadályokat, mégpedig oly módon, hogy ágazatspecifikus nyelvtanfolyamokat és interkulturális kommunikációs képzéseket kínálnak a munkanélküliek számára;

62.  hangsúlyozza, hogy a tanulók mobilitásának fokozásával és a képesítések határokon átnyúló elismerésével – az összes uniós eszköz és program, mint az Erasmus+, az európai képesítési keretrendszer, az európai készségútlevél, az ifjúsági garancia, az Europass önéletrajz, a vállalkozói készségvizsga (Entrepreneurial Skills Pass), az EURES, a tudásfejlesztési szövetségek, a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége, az európai kreditátviteli rendszer és az szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete (EQAVET) és az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) jobb felhasználása révén – megoldást kell találni a szakképzett munkaerő hiányának, valamint a készségkereslet és -kínálat közötti eltérésnek a problémájára; kiemeli az ESCO fontosságát, amely 25 európai nyelven meghatározza és osztályozza az uniós munkaerőpiac, illetve oktatás és képzés szempontjából lényeges készségeket, kompetenciákat és képesítéseket; ebben az összefüggésben hangsúlyozza a szociális jogok Unión belüli megfelelő hordozhatóságának fontosságát, és ismét felhívja a figyelmet az Erasmus+, az Európai Szociális Alap és az EURES e tekintetben meglévő jelentőségére; sürgeti a tagállamokat, hogy ösztönözzék a képzéseket különösen azokban az ágazatokban, amelyekben igen nagy eltérés mutatkozik a készségkereslet és -kínálat között;

63.  támogatja a meglévő uniós alapok – például az Erasmus+ program – optimális felhasználását, hogy ösztönözzék a fiatalok transzverzális készségeinek és kompetenciáinak fejlesztését az Unióban meglévő ifjúsági munkanélküliség hatékonyabb kezelése érdekében;

64.  rámutat, hogy az Erasmus+ EU-szerte kulcsfontosságú eszköz a szakképzés minőségének biztosításához, és támogatja a szakmai képzéseket nyújtó nemzetközi csereprogramokat;

65.  emlékeztet arra, hogy az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés eredményes végrehajtása elősegítheti a fiatalok munkaerő-piaci lehetőségeinek javítását az oktatási deficitek felszámolásával és a fenntartható munkaerőpiaccal és gazdasággal kapcsolatos igényeknek megfelelő készségek biztosításával, valamint értékes munkatapasztalatot tud kínálni és megkönnyítheti sikeres vállalkozások alapítását; rámutat, hogy ennek érdekében mindenképpen fel kell mérni a fiatalok valós foglalkoztatási igényeit és azokat a reálgazdasági ágazatokat – például a szociális gazdaságot és a környezetbarát gazdaságot –, amelyek jövőbeli munkalehetőségeket kínálnak, és ezt nemcsak a projektek, hanem az azokat végrehajtó ügynökségek folyamatos és alapos nyomon követésének is kísérnie kell, amelynek alapján rendszeres jelentések születnek a fiatalok munkanélküliségével szembeni küzdelemre irányuló ezen intézkedés előrehaladásáról;

66.  hangsúlyozza, hogy egyszerűsíteni kell az ifjúsági garancia végrehajtásának adminisztratív eljárásait és sürgősen fel kell számolni minden bürokratikus akadályt, amely korlátozhatja annak hatékonyságát;

67.  üdvözli az uniós társjogalkotók legutóbbi határozatát arról, hogy növelik az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előfinanszírozását, amelynek az a célja, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő régiók és államok számára megkönnyítse e fontos kezdeményezés végrehajtását; kéri a tagállamokat, valamint a helyi és regionális hatóságokat, hogy a rendelkezésre álló forrásokat felhasználva mozdítsák elő a szükséges fejlesztéseket, valamint hogy az eseti megoldások helyett fenntartható megoldásokat találjanak; felszólítja a tagállamokat, hogy gyorsan és hatékonyan hajtsák végre az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés operatív programjait;

Esélyegyenlőség

68.  hangsúlyozza, hogy a készségek fejlesztése – amennyiben integrált megközelítésként valósítják meg – egyenlő esélyekhez vezető és azokat előmozdító mechanizmussá válhat a hátrányos helyzetű csoportokból, többek között a hátrányos helyzetű kisebbségekből származó személyek esetében, különösen a szegénységtől sújtott családokból származó gyermekek és fiatalok, a tartós munkanélküliek, a hátrányos helyzetű bevándorlók és a fogyatékossággal élő emberek esetében; hangsúlyozza, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára a korai szakasztól kezdve rendkívüli fontossággal bír a megelőzés, az egész életen át tartó támogatás és a szaktanácsadás abból a szempontból, hogy termelékeny és magasan képzett munkaerőként jelenjenek meg a munkaerőpiacon; hangsúlyozza továbbá, hogy a munkáltatóknak, a munkaerő-közvetítőknek és az emberi erőforrásért felelős vezetőknek támogatást kell nyújtani és képzések útján fejleszteni kell készségeiket annak érdekében, hogy előmozdítsák a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci beilleszkedését; hangsúlyozza, hogy a leginkább hátrányos helyzetűek bevonásához szükség van a munkaadók, a humánerőforrás-csoportok és a tanárok megfelelő képzésére ahhoz, hogy a lehető legjobban támogassák a leghátrányosabb helyzetűeket a lehető leghatékonyabb integrálásuk érdekében; megismétli annak jelentőségét, hogy az oktatáshoz mindenki általánosan hozzáférjen;

69.  kiemeli, hogy a hálózatépítési készségek fejlesztése kiemelten fontos minden fiatal számára, de különösen a korlátozott munkatapasztalattal rendelkező, valamint az alulreprezentált és a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozók számára; hangsúlyozza, hogy a hálózatépítés tanítása stratégiaként is szolgálhat a foglalkoztatás, a szakmai előmenetel, illetve a karrierlehetőségek fejlesztése és kiaknázása elősegítéséhez;

70.  rámutat, hogy noha az Európai Unióban a nők az egyetemi végzettséggel rendelkezők többségét (60%) alkotják, foglalkoztatási arányuk és előmeneteli pályájuk nem tükrözi lehetőségeik teljes kiaknázását; hangsúlyozza, hogy az inkluzív, hosszú távú gazdasági növekedés azon múlik, hogy – elsősorban a horizontális és vertikális szegregáció felszámolása révén – megszűnik-e a nők iskolai végzettsége és munkaerő-piaci helyzete közötti szakadék;

71.  hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban a munkaügyi hivataloknak többet kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyeket fizikailag semmi se akadályozza abban, hogy igénybe vegyék a szolgáltatásaikat;

72.  kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy mozdítsák elő a bevált gyakorlatokat és támogassák a fogyatékossággal élő fiatalok oktatásba (többek között az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos programokba) és foglalkoztatásba való bevonását olyan intézkedések révén, mint az e fiatalokat támogató vagy az őket toborzó szervezetek részére pénzügyi ösztönzőket kínáló, szociális vállalkozásokkal kapcsolatos kezdeményezésekbe való beruházások;

73.  hangsúlyozza annak biztosításának fontosságát, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzáférjenek a vállalkozásösztönzést célzó tájékoztatási és oktatási programok szerves részét képező pénzügyi támogatásokhoz és ösztöndíjakhoz;

Új generáció, új lehetőségek, új kihívások

74.  megállapítja, hogy a gyors technológiai fejlődés korszakában felnövő fiatalok nemcsak a bennük rejlő lehetőségek, tehetségek és készségek tekintetében, hanem az értékek és prioritások tekintetében is különböznek az előző generációktól, és ezért hangsúlyozni kell a generációk közötti szakadék felszámolását szolgáló kezdeményezések fontosságát; megjegyzi, hogy ez elősegíti a fiatalabb generáció erősségeinek megértését is, ideértve például a feladatok párhuzamos végzésének képességét, a kreativitást, a mobilitást, a változások elfogadására való készséget és különösen a csapatmunkát; hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési rendszereknek elég rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a fiatalok készségeinek és tehetségeinek teljes kibontakozását; hangsúlyozza továbbá, hogy a munkaerő-toborzási és foglalkoztatási szolgáltatásokat nyújtó személyzetet jól ki kell képezni és fel kell ruházni olyan készségekkel, amelyek révén megértik az új generációt; megjegyzi továbbá, hogy nem minden fiatal rendelkezik automatikusan a digitális igények kielégítéséhez szükséges készségekkel és képességekkel, ezért emlékeztet arra, hogy a korábbiakhoz képest még fontosabb, hogy a digitális eszközökhöz mindenki egyformán hozzáférjen és azokkal kapcsolatban mindenki egyforma képzésben részesüljön;

o
o   o

75.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 351. E, 2011.12.2., 29. o.
(2) HL C 440., 2015.12.30., 67. o.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0394.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0038.
(5) HL L 394., 2006.12.30., 10. o.
(6) HL C 88., 2014.3.27., 1. o.
(7) HL C 172., 2015.5.27., 3. o.
(8) CRPD/C/EU/Q/1
(9) HL L 347., 2013.12.20., 470. o.

Jogi nyilatkozat