Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2147(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0371/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0371/2015

Viták :

PV 19/01/2016 - 4
CRE 19/01/2016 - 4

Szavazatok :

PV 19/01/2016 - 5.9
CRE 19/01/2016 - 5.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0009

Elfogadott szövegek
PDF 672kWORD 277k
2016. január 19., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé
P8_TA(2016)0009A8-0371/2015

Az Európai Parlament 2016. január 19-i állásfoglalása a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról (2015/2147(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című bizottsági közleményre (COM(2015)0192) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0100),

–  tekintettel az „Úton a prosperáló adatközpontú gazdaság felé” című 2014. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0442),

–  tekintettel a 2015. november 25-i az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról szóló 2015/2240/EU határozatra(1),

–  tekintettel „A közösségi finanszírozásban rejlő lehetőségek felszabadítása az Európai Unióban” című bizottsági közleményre (COM(2014)0172),

–  tekintettel a „Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT): eredmények és következő lépések” című bizottsági közleményhez (COM(2013)0685) fűzött mellékletre,

–  tekintettel az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0627),

–  tekintettel „A 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó, e-kereskedelemmel kapcsolatos akcióterv – a 2013. évi helyzet” című 2013. április 23-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0153),

–  tekintettel a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló rendeletre irányuló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0147),

–  tekintettel a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjére vonatkozó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2013)0048),

–  tekintettel az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról szóló 2012. december 18-i bizottsági közleményre (COM(2012)0789),

–  tekintettel a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2012)0721),

–  tekintettel az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című, 2012. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0582),

–  tekintettel „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” című 2012. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2012)0573),

–  tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag: tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–  tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé: A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért – 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2010. október 27-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

–  tekintettel a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2008)0464),

–  tekintettel a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatáson alapuló fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i 2015/758/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. március 11-i 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7) (PSI-irányelv),

–  tekintettel a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv)(8),

–  tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9),

–  tekintettel a többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(10),

–  tekintettel a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(11),

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(12),

–  tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(13),

–  tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(14),

–  tekintettel az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(15),

–  tekintettel az adatbázisok jogi védelméről szóló, 96/9/EK irányelv első értékelésére,

–  tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(16), amely tartalmazza az 1882/2003/EK rendelet által bevezetett módosításokat is,

–  tekintettel az 5G partnerségről Kína és az Európai Unió között létrejött, 2015. szeptember 28-i megállapodásra és az ehhez kapcsolódó megállapodásokra,

–  tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv(17) végrehajtásáról szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására,

–  tekintettel „A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó megújított konszenzus felé” című uniós cselekvési tervről szóló, 2015. június 9-i állásfoglalására(18),

–  tekintettel az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló, 2015. március 10-i állásfoglalására(19),

–  tekintettel a digitális egységes piacon a fogyasztói jogok támogatásáról szóló, 2014. november 27-i állásfoglalására(20),

–  tekintettel a magáncélú többszörözési jogdíjakról szóló, 2014. február 27-i állásfoglalására(21),

–  tekintettel „Az integrált uniós csomagkézbesítési piacról az e-kereskedelem bővülése érdekében” című, 2014. február 4-i állásfoglalására(22),

–  tekintettel a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében Európa újraiparosításáról szóló, 2014. január 15-i állásfoglalására(23),

–  tekintettel „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadításáról Európában” című, 2013. december 10-i állásfoglalására(24),

–  tekintettel a BEREC-re és Hivatalára vonatkozó értékelő jelentésről szóló véleményről szóló, 2013. december 10-i állásfoglalására(25),

–  tekintettel az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keretről szóló végrehajtási jelentéssel kapcsolatos, 2013. október 24-i állásfoglalására(26),

–  tekintettel a megtévesztő reklámozási gyakorlatokról szóló, 2013. október 22-i állásfoglalására(27),

–  tekintettel „A növekedésről, a mobilitásról és a foglalkoztatásról szóló digitális menetrend: ideje magasabb sebességbe kapcsolni” című, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(28),

–  tekintettel a digitális egységes piac megvalósításáról szóló, 2013. július 4-i állásfoglalására(29),

–  tekintettel az európai fogyasztóügyi politika új ütemtervéről szóló, 2013. június 11-i állásfoglalására(30),

–  tekintettel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtásáról szóló, 2013. május 22-i állásfoglalására(31),

–  tekintettel a digitális egységes piac megvalósításáról szóló, 2012. december 11-i állásfoglalására(32),

–  tekintettel az Unióban az audiovizuális művek online terjesztéséről szóló, 2012. szeptember 11-i állásfoglalására(33),

–  tekintettel „A kritikus informatikai infrastruktúrák védelme. Eredmények és következő lépések: a globális kiberbiztonság felé” című dokumentumról szóló, 2012. június 12-i állásfoglalására(34),

–  tekintettel a „Versenyképes egységes digitális piac – az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés” című, 2012. április 20-i állásfoglalására(35),

–  tekintettel az e-kereskedelemi belső piac kialakításáról szóló, 2010. szeptember 21-i állásfoglalására(36),

–  tekintettel „Az internet szabályozása: a következő lépések” című, 2010. június 15-i állásfoglalására(37),

–  tekintettel az „Új európai digitális menetrend Európa számára: 2015.eu” című, 2010. május 5-i állásfoglalására(38),

–  tekintettel a tárgyak internetéről szóló, 2010. június 15-i állásfoglalására(39),

–  tekintettel az Európai Unió – az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikkével a Szerződésekbe beépített – Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UN CRPD) 9. cikkére, amelyet az EU 2010. december 23-án ratifikált a 2010/48/EK határozattal,

–  tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i egyezményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9., 12., 14., 16. és 26. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentéseire, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményeire (A8-0371/2015),

A.  mivel az internet és a mobilkommunikációs eszközök gyorsan fejlődő használata következtében a felhasználók, a vállalatok és a vállalatoknál dolgozó munkavállalók immár másként kommunikálnak, másként férnek hozzá az információkhoz és a tudásanyaghoz, máshogyan végeznek kreatív tevékenységeket, mások a fogyasztói, megosztási és részvételi szokásaik, illetve máshogyan végzik a munkájukat; mivel ez kiszélesítette és megváltoztatta a gazdaságot, megkönnyítve, hogy a kis- és középvállalkozások hozzáférjenek az akár 500 millió potenciális ügyfelet jelentő uniós piachoz és a globális piacokhoz, valamint lehetővé tette, hogy az egyének új vállalkozói ötleteket és üzleti modelleket alakíthassanak ki;

B.  mivel a digitális egységes piac területén valamennyi uniós szakpolitikának és jogszabálynak új lehetőségeket kell biztosítania a felhasználók és a vállalkozások számára, lehetővé kell tennie új, innovatív, határokon átnyúló online szolgáltatások megjelenését és fejlődését versenyképes árakon, fel kell számolnia a tagállamok közti akadályokat, továbbá elő kell segítenie az európai üzleti vállalkozások, és különösen a kkv-k hozzáférését a határokon átnyúló piacokhoz, mivel ez kulcsfontosságú az EU növekedése és foglalkoztatottsági rátája szempontjából, elismerve ugyanakkor, hogy ezek a lehetőségek elkerülhetetlenül strukturális változásokat és holisztikus megközelítést igényelnek többek között a szociális dimenzió tekintetében, valamint szükségessé teszik a digitális jártasság terén fennálló hiányosságok gyors pótlását;

C.  mivel a digitális gazdaság hozzáadott értékének 75%-a ugyan a hagyományos iparból ered, és a hagyományos ipar digitális átalakulása továbbra is lassú, ugyanis az uniós vállalkozásoknak csupán 1,7%-a használja ki teljes körűen a fejlett digitális technológiákat, a kkv-knak pedig csupán 14%-a használja az internetet értékesítési csatornaként; mivel Európának fel kell használnia az ikt-ágazatban rejlő jelentős potenciált az ipar digitalizálására és a globális versenyképesség fenntartására;

D.  mivel az adatgazdaság kiépítése nagyban függ egy olyan jogi kerettől, amely ösztönzi az adatbázisok fejlesztését, felügyeletét, karbantartását és növelését, és ezért az innovációbarát és gyakorlatias jogi kerettől függ;

E.  mivel 2013-ban a közösségi gazdaság piaci mérete világszerte mintegy 3,5 milliárd USD volt, ma pedig a Bizottság előrejelzése szerint a növekedési potenciál meghaladja a 100 milliárd USD-t;

F.  mivel a magas és következetes szintű fogyasztóvédelemhez, fogyasztói tudatossághoz és fogyasztói elégedettséghez szükségszerűen minőségre, rugalmasságra, átláthatóságra, megfelelő tájékoztatásra, interoperabilitásra, valamint könnyen hozzáférhető és biztonságos online környezetre van szükség magas szintű adatvédelem mellett;

G.  mivel a kreativitás és innováció a digitális gazdaság motorjai, ezért elengedhetetlen a szellemitulajdon-jogok magas szintű védelmének biztosítása;

H.  mivel az EU háztartásai 44,8 %-ának nincs hozzáférése gyors internethez(40), a jelenlegi politikák és ösztönzők pedig nem biztosították a megfelelő digitális infrastruktúrát, különösen a vidéki térségekben;

I.  mivel az EU régiói a digitális összeköttetések, a humán tőke, az internethasználat, a digitális technológia vállalkozások által integrálása és a digitális közszolgáltatások tekintetében nagyon eltérő szinten vannak, ahogy arra a digitális menetrend eredménytáblája is rámutatott; mivel azok a régiók, amelyek elmaradnak ezen öt mutató terén, annak a kockázatnak vannak kitéve, hogy kimaradnak a digitális korszak előnyeiből;

1.BEVEZETÉS: MIÉRT VAN SZÜKSÉGÜNK DIGITÁLIS EGYSÉGES PIACRA?

1.  üdvözli az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című közleményt; úgy véli, hogy a közös szabályrendszeren alapuló digitális egységes piac megvalósítása fokozhatná az EU versenyképességét, pozitív hatást gyakorolhatna a növekedésre és a munkahelyteremtésre, újra fellendíthetné az egységes piacot és inkluzívabbá tehetné a társadalmat, új lehetőségeket kínálva a polgároknak és a vállalkozásoknak elsősorban az innováció cseréje és megosztása révén, továbbá úgy véli, hogy ideje a végrehajtás terén is megerősíteni a korábban elfogadott horizontális megközelítést, ideértve a 16 kezdeményezés megfelelő időben történő elfogadását is, hiszen a digitális ösztönzők valamennyi polgárra és a társadalom és a gazdaság valamennyi dimenziójára hatással vannak;

2.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy a digitális egységes piac irányítása és megfelelő időben történő megvalósítása az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös felelőssége; ösztönzi a Bizottságot, hogy vegye fel a kapcsolatot a társadalmi és szociális érdekelt felekkel, és a lehető legszélesebb körben vonja be őket a döntéshozatali folyamatba;

3.  úgy véli, hogy a jobb szabályozás olyan jogalkotási megközelítést igényel, amely eredendően digitális, elveken alapuló és technológiai szempontból semleges; ahhoz, hogy teret biztosíthassunk az innováció számára, az ehhez szükséges konzultációkat és hatásvizsgálatokat követően értékelni kell, hogy a hatályos jogszabályok, a kiegészítő nem szabályozási intézkedések és végrehajtási keretek megfelelőek-e a digitális korban az új technológiák és új üzleti modellek fényében, hogy ezáltal orvosolni lehessen az egységes piac jogi töredezettségét, csökkenteni lehessen az adminisztratív terheket, valamint lökést lehessen adni a növekedésnek és az innovációnak;

4.  úgy véli, hogy a digitális gazdaságban rejlő innovációs és növekedési potenciál teljes kiaknázásához nélkülözhetetlen, hogy a polgárok és az üzleti vállalkozások megbízzanak a digitális környezetben; meggyőződése, hogy e bizalom adatvédelmi és biztonsági normák, illetve magas szintű fogyasztóvédelem és fogyasztói tudatosság révén történő megerősítését kell a kérdéskörrel kapcsolatos közpolitikák alapjává tenni, elismerve ugyanakkor, hogy a digitális vállalkozások üzleti modellje a felhasználók bizalmára épül;

5.  kiemeli, hogy az elektronikus kereskedelem évente 500 millió euró forgalmat generál az Európai Unióban, és fontos kiegészítője az offline kereskedelemnek, miközben nagyobb választékot kínál a fogyasztóknak, különösen a távoli területeken, és új lehetőségeket biztosít a kkv-k számára; felkéri a Bizottságot, hogy azonosítsa és számolja fel az elektronikus kereskedelmet gátló akadályokat annak érdekében, hogy valóban határokon átnyúlóvá válhasson az elektronikus kereskedelmi piac; úgy véli, hogy az ilyen akadályok közé tartozik az interoperabilitás és a közös szabványok hiánya, a megalapozott fogyasztói döntésekhez szükséges információk hiánya, valamint a határokon átnyúló fizetési módokhoz való elégtelen hozzáférés;

6.  támogatja a Bizottság arra irányuló tervét, hogy az EU versenypolitikája teljes mértékben kiterjedjen a digitális egységes piacra, mivel a piaci verseny nem csupán nagyobb választékot biztosít a fogyasztók számára, hanem egyenlő feltételeket is teremt, továbbá sajnálatosnak tartja, hogy az európai digitális keret jelenlegi hiánya rámutatott, hogy nem sikerült összeegyeztetni a kis és a nagy szolgáltatók érdekeit;

7.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak sürgősen elő kell mozdítaniuk egy dinamikusabb gazdaságot, amely lehetővé teszi az innováció virágzását és felszámolja az üzleti vállalkozásokat, különösen az innovatív vállalkozásokat, a kkv-kat, az induló és fejlődésük kezdetén álló vállalkozásokat akadályozó tényezőket, hogy ezek egyenlő versenyfeltételek mellett férhessenek hozzá a piacokhoz, mindehhez fejlesszék az e-kormányzatot, időtálló és integrált szabályozási és nem szabályozási keretet alakítsanak ki, többek között finanszírozáshoz való hozzáférést és akár új finanszírozási modelleket biztosítva az uniós induló vállalkozások, kkv-k és civil társadalmi kezdeményezések számára, valamint hosszú távú befektetési stratégiát dolgozva ki a digitális infrastruktúra, a digitális készségek, a digitális integráció, a kutatás és az innováció terén; emlékeztet arra, hogy a versenyt és az innovációt előmozdító innovációbarát politika egyik alapelemeként biztosítani kell a projektek számára a finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférést; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a közösségi finanszírozás határokon átnyúló zökkenőmentes megvalósíthatóságát, és bátorítja a tagállamokat arra, hogy vezessenek be ösztönzőket a közösségi finanszírozáshoz;

8.  úgy véli, hogy meg kell vizsgálni a digitalizáció munkahelyi egészségre és biztonságra gyakorolt hatását, és a meglévő egészségvédelmi és biztonsági intézkedéseket ennek megfelelően kell átalakítani; felhívja a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyeknek az otthonról távmunkázó vagy „crowdworking” formában dolgozó személyek ki vannak téve; hangsúlyozza, hogy a munkához köthető mentális problémák, mint például a folyamatos elérhetőség és a hagyományos munkaidő-beosztás szétzilálódása miatt kialakuló kiégés komoly kockázatot jelentenek a munkavállalókra ; kéri a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a digitalizáció nem szándékolt hatásairól, például a nagyobb munkaintenzitásnak a munkavállalók pszichés jóllétére és családjára, illetve a gyermekek kognitív fejlődésére gyakorolt hatásáról;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve fejlessze tovább a vállalkozói készséget fellendítő kezdeményezéseket, különösen olyan innovatív üzleti modelleket, amelyek elősegítik a siker meghatározásával kapcsolatos szemlélet megváltozását, és előmozdítják a vállalkozási és innovációs kultúrát; úgy véli továbbá, hogy a különböző nemzeti innovációs központok sokféleségét és sajátos jellemzőit az EU valódi versenyelőnyére lehet váltani a globális piacon, ezért e központokat hatékonyan össze kell kapcsolni, és meg kell erősíteni az innovatív ökoszisztémákat, amelyekben különböző ágazatok és vállalatok folytatnak együttműködést;

10.  aggodalmának ad hangot az internet és a közösségi gazdaság szabályozásával kapcsolatos, a tagállamok által eddig követett nemzeti megközelítések közötti eltérések miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy az uniós hatásköröknek megfelelően tegyen lépéseket az innováció és a tisztességes verseny támogatása, a digitális kereskedelem korlátainak elmozdítása, továbbá a gazdasági és társadalmi kohézió, valamint a közös piac integritásának megőrzése érdekében; kéri a Bizottságot, hogy őrizze meg az internet nyílt, semleges, biztonságos, inkluzív és globális kommunikációs és innovációs platformként betöltött szerepét a kommunikáció, a termelés, a részvétel, az alkotás, a kulturális sokszínűség és az innováció területén, a polgárok és fogyasztók, valamint az európai vállalatok globális sikere érdekében;

11.  megjegyzi, hogy a digitális forradalom a társadalom valamennyi vetületére hatással van, kihívásokat hoz és lehetőségeket teremt; úgy véli, hogy ez lehetőséget kínál a polgárok, fogyasztók és vállalkozások mozgásterének eddig nem ismert módokon való növelésére, kéri a Bizottságot olyan politika kidolgozására, amely elősegíti a polgárok aktív részvételét, és lehetővé teszi számukra a digitális átalakulás nyújtotta előnyök kihasználását; kéri továbbá a Bizottságot annak további elemzésére, hogy hogyan alakítja át a digitális forradalom az európai társadalmat;

12.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a jogi széttagoltsággal szemben, mégpedig úgy, hogy az új szabályozások kidolgozásakor jelentősen fokozza a különböző főigazgatóságok közötti koordinációt, és határozottan arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák a szabályozás koherens végrehajtását;

13.  hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piaci stratégia keretében kidolgozott minden kezdeményezésnek összhangban kell lennie az alapvető jogokkal, különösen az adatvédelmi jogszabályokkal, elismerve ugyanakkor, hogy hozzáadott értéket teremtenek az uniós gazdaság számára; hangsúlyozza az általános adatvédelmi rendelet és az adatvédelmi irányelv 2015 végéig történő gyors elfogadásának jelentőségét, ami mind az adatfeldolgozás érintettjei, mind a vállalkozások érdekében áll; kéri az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a csomag hatályba lépésének időpontjában az összhangban legyen az adatvédelmi csomag intézkedéseivel;

2.JOBB HOZZÁFÉRÉS A DIGITÁLIS EGYSÉGES PIACHOZ A FOGYASZTÓK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA EGÉSZ EURÓPÁBAN

2.1.A fogyasztók és az üzleti szféra bizalmát erősítő szabályok a határon átívelő elektronikus kereskedelemre vonatkozóan

14.  üdvözli a Bizottság szándékát, hogy szilárd javaslatot fogadjon el az online beszerzett digitális tartalmakra vonatkozó online szerződésekről, valamint javítsa a fogyasztók jogi védelmét ezen a területen; úgy véli, hogy bármilyen ez irányú fejlesztésnek célzottnak kell lennie, és gondosan elemezni kell a különbséget a tartalmak, illetve a materiális javak között; felhívja a figyelmet arra, hogy míg a fogyasztóvédelmi jogszabályok védik azokat a fogyasztókat, akik materiális hordozón vásárolnak digitális tartalmakat, addig a digitális tartalmak online vásárlásakor a fogyasztói jogok nagyrészt szabályozatlanok, különösen a jogok garantálása, a hibás tartalom és a digitális tartalmakkal kapcsolatos bizonyos tisztességtelen feltételek tekintetében; rámutat, hogy az összes digitális tartalom szolgáltatásként való jelenlegi besorolása aggodalmakat kelthet, mert előfordulhat, hogy nem áll összhangban a fogyasztók elvárásaival, mivel a streaming szolgáltatások előfizetése nincs megkülönböztetve a letölthető tartalmak beszerzésétől; egyetért azzal, hogy a fogyasztóknak megegyezõ szintû és időtálló védelemben kell részesülniük, függetlenül attól, hogy online vagy offline vásárolnak digitális tartalmakat;

15.  gyakorlatias és arányos megközelítésnek tartja a digitális tartalmak és materiális termékek online kiskereskedelmét szabályozó jogi keret további harmonizációját –, függetlenül attól, hogy határokon átnyúló vagy belföldi ügyletről van-e szó –, fenntartva mindeközben az online és offline szabályok koherenciáját, megszüntetve a joghézagokat és elkerülve a szabályozás rohamos lazulását, a meglévő fogyasztóvédelmi jogszabályokra építve; hangsúlyozza, hogy ennek technológiasemleges módon kell történnie, és nem róhat ésszerűtlen költségeket a vállalkozásokra;

16.  úgy véli, hogy hogy a határokon átnyúló szerződések fogyasztókra és vállalkozásokra vonatkozó szabályairól szóló jövőbeni bizottsági javaslatoknak el kell kerülniük annak a veszélyét, hogy nőjön az eltérés az online és az offline vásárlásokra alkalmazandó jogi normák között, továbbá úgy véli, hogy az online és offline értékesítéseket koherens módon és egyformán kell kezelni, a hatályos magas szintű fogyasztóvédelemnek megfelelően, mivel az eltérő jogi normákat a fogyasztók jogaik megvonásaként érzékelhetik; hangsúlyozza, hogy bármely új javaslatnak összhangban kell lennie a Róma I. rendelet 6. cikkével, és rámutat, hogy a Bizottság 2016-ra tervezi a fogyasztóvédelmi joganyagra vonatkozó REFIT programot; ebben az összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy újra gondolja át, hogy a materiális javakra vonatkozó tervezett bizottsági javaslatot nem a REFIT programmal egyidejűleg kellene-e benyújtania;

17.  úgy véli, hogy a digitális tartalmakra vonatkozó szerződésekre elvi alapokon nyugvó jogszabályoknak kell vonatkozniuk, a technológiasemlegesség és az időtállóság érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy a Bizottság e szakterülettel kapcsolatos jövőbeli javaslatainak el kell kerülniük a következetlenségeket és a már meglévő jogszabályokkal való átfedéseket, továbbá hosszú távon az online és offline szerződések, valamint a különböző forgalmazási láncok közötti indokolatlan jogi szakadék kialakulásának kockázatát, nem megfeledkezve a fogyasztóvédelmi joganyagra vonatkozó REFIT programról;

18.  az online piacok szolgáltatói versenyének előmozdítása érdekében „aktív fogyasztói” stratégia kidolgozását kéri, elsősorban annak a felmérésére, hogy az online környezet megkönnyíti-e a szolgáltatóváltást, valamint hogy az online piacokon folyó verseny ösztönzése érdekében szükség van-e további lépésekre a szolgáltatóváltás megkönnyítésére; rámutat továbbá arra, hogy az értéklánc egészében hozzáférhető elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat kell biztosítani, többek között elérhető információkat, hozzáférhető fizetési mechanizmusokat és ügyfélszolgálatot;

19.  felszólítja a Bizottságot, hogy az érdekelt felekkel együttműködve tárja fel az online kereskedelemre vonatkozó ágazatspecifikus uniós bizalmi jegyek bevezetésének lehetőségét, hasznosságát, a bizalmi jegyek lehetőségeit és hiányosságait, a tagállamokban már meglévő bizalmijegy-rendszerek bevált gyakorlataira építve, a fogyasztói bizalom és a minőség biztosítása érdekében, különösen a határon átnyúló online kereskedelem tekintetében, továbbá arra, hogy csökkentse a bizalmi jegyek jelenlegi nagy számát, mivel ez esetleg zavart kelthet a fogyasztókban, és ezzel párhuzamosan elemezze az olyan lehetőségeket, mint az önszabályozás, vagy az érdekeltek csoportjainak létrehozása az ügyfelek kiszolgálására vonatkozó közös alapelvek meghatározása érdekében;

20.  méltányolja a Bizottságnak az egész Unióra kiterjedő online vitarendezési platform előkészítésére irányuló átfogó erőfeszítéseit, és kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve lépjen fel az online vitarendezésről szóló rendelet, valamint az alternatív vitarendezésről szóló irányelv kellő időben történő és hatékony végrehajtása érdekében – előbbi esetében különösen a fordítási szolgáltatások tekintetében; kéri a Bizottságot és az érdekelt feleket annak mérlegelésére, hogy hogyan lehetne tovább javítani a gyakori fogyasztói panaszokkal kapcsolatos információ elérhetőségét;

21.  szorgalmazza a fogyasztóvédelmi vívmányok és a szolgáltatási irányelv hatékony végrehajtási keretének kialakítását; ösztönzi a Bizottságot, hogy az irányelv helytelen vagy nem megfelelő végrehajtásának megállapítása esetén vessen be minden rendelkezésére álló eszközt a már létező szabályok és kötelezettségszegési eljárások teljes körű és megfelelő végrehajtásának biztosítására;

22.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadják el a tiltott tartalmak és áruk online értékesítése elleni szükséges intézkedéseket, növelve az együttműködést, az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét az interneten zajló illegális tevékenység elleni küzdelem területén; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy a fogyasztóknak nyújtott digitális tartalmat nem terhelhetik harmadik felek jogai, amelyek megakadályozhatják a fogyasztót abban, hogy a szerződésnek megfelelően élvezze a digitális tartalmat;

23.  kéri annak mélyreható, célzott és tényeken alapuló elemzését, hogy az értéklánc valamennyi szereplőjének – ideértve az internetes közvetítőket, az internetes platformokat, a tartalomszolgáltatókat és szolgáltatókat, valamint az offline közvetítőket, például a viszonteladókat és a kiskereskedőket is – ésszerű és megfelelő intézkedéseket kell-e tennie az illegális tartalmakkal, a hamisított árukkal és a kereskedelmi nagyságrendű szellemi tulajdoni jogsértésekkel szemben, emellett megőrizve a végfelhasználók képességét arra, hogy információkhoz hozzáférjenek, információkat terjesszenek, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat működtessenek választásuk szerint;

24.  felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós szabályozás átültetésével kapcsolatos zéró tolerancia elvét a tagállamoknak és az Uniónak szigorúan be kell tartaniuk; úgy véli azonban, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat csak végső esetben kellene alkalmazni, és csak többszöri egyeztetést és kiigazítást követően szabadna megindítani; hangsúlyozza, hogy feltétlenül le kell rövidíteni az említett eljárások időtartamát;

25.  üdvözli a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendeletnek a Bizottság által bejelentett felülvizsgálatát; úgy véli, hogy a felügyeleti hatóságok hatáskörének kiterjesztése és kölcsönös együttműködésük megerősítése az online vásárlásra vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok hatékony érvényesítésének előfeltétele;

2.2.A megfizethető és minőségi tagállamközi csomagkézbesítés

26.  hangsúlyozza, hogy míg a csomagkézbesítés néhány tagállamban jól működik, másokban viszont a – különösen a kézbesítés utolsó szakaszában – nem hatékony kézbesítési szolgáltatások képezik az egyik legfőbb akadályt a határon átnyúló e-kereskedelem előtt, és ez az online tranzakcióktól való tartózkodás egyik leggyakoribb okai a fogyasztók és a vállalkozások körében egyaránt; úgy véli, hogy a határon átnyúló csomagkézbesítés hiányosságait csak az európai közös piac perspektívájából lehet megoldani, és hangsúlyozza a verseny fontosságát az ágazatban, továbbá azt, hogy a csomagkézbesítő ágazatnak alkalmazkodnia kell a modern életformákhoz, és rugalmas kézbesítési lehetőségeket – pl. átvevőhelyek hálózatát, csomagátvevő pontokat és ár-összehasonlító információkat – kell felkínálnia;

27.  hangsúlyozza, hogy a hozzáférhető, megfizethető, hatékony és magas színvonalú szállítási szolgáltatások a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem sikerének elengedhetetlen előfeltételei; ezért az árstruktúra fogyasztókkal való jobb megértetése érdekében támogatja a javasolt intézkedéseket az árak átláthatóbbá tételére, a csomag elkallódása vagy kár esetén fennálló felelősséggel kapcsolatos információ nyújtására, az interoperabilitás javítására és a szabályozói felügyelet fokozására, melyek a határokon átnyúló csomagkézbesítési piac zökkenőmentes működését célozzák, beleértve a határokon átnyúló csomagkövetési (track-and-trace) rendszerek fejlesztését, kellő rugalmasságot nyújtva ahhoz, hogy a kézbesítési piac kialakulhasson és hozzáigazodhasson a technológiai innovációkhoz;

28.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy aktív módon osszák meg egymással a csomagküldő ágazatban bevált gyakorlatokat, valamint a Bizottságot, hogy nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek a határon útnyúló csomagkézbesítésről folytatott nyilvános konzultációról, valamint ismertesse az önszabályozási folyamat eredményeit; üdvözli a határon átnyúló csomagkézbesítéssel foglalkozó eseti munkacsoport létrehozását;

29.  kéri ezen túlmenően a Bizottságot, hogy a szolgáltatókkal együttműködve dolgozzon ki egy ambiciózus cselekvési tervet, beleértve a bevált gyakorlatra vonatkozó iránymutatásokat abból a célból, , hogy innovatív megoldásokat találjanak a szolgáltatások javítására, a költségek és a környezeti hatás csökkentésére, a csomagkézbesítés és postai szolgáltatások közös piacának további integrálására, azon akadályok felszámolására, amelyekbe a postai szolgáltatók a határokon átnyúló kézbesítés során ütköznek, valamint az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) és a postai szolgáltatásokkal foglalkozó szabályozó hatóságok európai csoportja (ERGP) közötti együttműködés erősítésére, szükség esetén javaslatot téve a hatályos szabályozás felülvizsgálatára;

30.  hangsúlyozza, hogy a csomagkézbesítés Bizottság által tervezett további harmonizációjának nem szabad a csomagkézbesítők alacsonyabb szociális védelméhez és rosszabb munkakörülményeihez vezetnie, tekintet nélkül foglalkoztatási jogállásukra; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az ezen ágazatban dolgozók társadalombiztosítási rendszerekhez való hozzáférésének és kollektív tárgyaláshoz való jogainak tiszteletben tartásáról; kiemeli, hogy a társadalombiztosítás nyújtása a tagállamok hatáskörébe tartozik;

2.3.Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megakadályozása

31.  úgy véli, hogy nagyra törő, célzott lépésekre van szükség a javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához, különösen az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás gyakorlatának felszámolása, valamint a földrajzi elhelyezkedés vagy nemzetiség alapján történő, tisztességtelen árdiszkrimináció megszüntetése révén, amelyek hatásaként gyakorta alakulnak ki monopóliumok, és egyes fogyasztók illegális tartalmak felé fordulhatnak;

32.  támogatja a Bizottság elkötelezettségét az iránt, hogy hatékonyan, az elektronikus kereskedelemről szóló jelenlegi irányelv kiegészítése révén kezelje a indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást, és betartassa a hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit; alapvető fontosságúnak tartja a vállalkozások közötti, a területi alapú tartalomkorlátozás gyakorlatához – például szelektív értékesítéshez – vezető kapcsolatok vizsgálatát, amennyiben ezek nincsenek összhangban a versenytörvénnyel és a piaci szegmentációval, valamint a technológiai intézkedések és gyakorlatok középpontba helyezését (mint az IP-cím nyomon követés vagy a rendszerek interoperabilitásának szándékos hiánya), amelyek indokolatlanul korlátozzák az információs társadalom határokon át nyújtott szolgáltatásaihoz való hozzáférést, fontosnak tartja továbbá a javak és szolgáltatások határon átnyúló kereskedelmére, illetve a kapcsolódó szolgáltatásokra – mint a termékek kifizetése és házhoz szállítása – vonatkozó szerződések vizsgálatát, valamint az arányosság elvének figyelembevételét, különösen a kis- és középvállalkozások esetében;

33.  hangsúlyozza, hogy az egy vagy több tagállamban kereskedést folytató online kereskedőknek az Unióban minden fogyasztó tekintetében egyenlő bánásmódot kell alkalmazniuk, többek között az árengedményekhez vagy más ajánlatokhoz való hozzáférés terén;

34.  támogatja különösen a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 20. cikke (2) bekezdése gyakorlati végrehajtásának a Bizottság által tervbe vett vizsgálatát, annak elemzése érdekében, hogy melyek a fogyasztókkal szembeni, állampolgárságuk vagy lakóhely szerinti országuk alapján történő indokolatlan megkülönböztetés lehetséges formái; felszólítja a Bizottságot, hogy állapítsa és határozza meg, hogy a szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdése értelmében konkrétan milyen esetcsoportok esetében lehet indokolt a megkülönböztetés, annak érdekében, hogy pontosítsa, melyek a magánszereplők által folytatott indokolatlanul megkülönböztető gyakorlatok, valamint hogy értelmezési segítséget nyújtson a 20. cikk (2) bekezdésének gyakorlati alkalmazásáért felelős hatóságok számára, a szolgáltatási irányelv16. cikkében foglaltaknak megfelelően; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen összehangolt erőfeszítéseket arra, hogy a 20. cikk (2) bekezdésében található rendelékezés kerüljön be a 2006/2004/EK rendelet mellékletébe, hogy használni lehessen a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat vizsgálati és végrehajtási jogkörét;

35.  hangsúlyozza, hogy a területi alapú tartalomkorlátozás tilalma egyáltalán nem kötelezheti a kiskereskedőket arra, hogy webáruházukból árut szállítsanak egy bizonyos tagállamba, ha nem áll érdekükben termékeiket valamennyi tagállamban értékesíteni, és a kisebb méretet részesítik előnyben, vagy csak az áruházukhoz közeli fogyasztóknak adnak el;

36.  rámutat továbbá az elektronikus kereskedelmi ágazat jelenleg zajló versenyjogi vizsgálatának jelentőségére többek között annak kivizsgálásában, hogy vajon az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás – például az IP-cím, postai cím vagy a hitelkártyát kibocsátó ország alapján történő megkülönböztetés – sérti-e az uniós versenyjog szabályait; hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a fogyasztói és vállalkozói bizalmat, figyelembe véve az ágazati vizsgálat eredményeit, és mérlegelve, hogy szükséges-e a csoportmentességi rendelet célzott módosítása, beleértve annak 4a. és 4b. cikkeit, a nemkívánatos átirányítás és területi korlátozások csökkentése érdekében;

37.  üdvözli a Bizottság javaslatát a letöltött tartalmak hordozhatóságának és interoperabilitásának növelésére, amelynek célja a legálisan beszerzett és hozzáférhető tartalmak vagy szolgáltatások szabad áramlásának fokozása, amely az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetésére, továbbá az előfizetések hozzáférhetőségére és határon átnyúló működésére irányuló első lépés; hangsúlyozza, hogy nincs ellentmondás a territorialitás elve és a tartalmak hordozhatósága előtt álló akadályok megszüntetésére szolgáló intézkedések között;

38.  óva int a kötelező páneurópai licencek megkülönböztetés nélküli kiadásának támogatásától, mivel az a felhasználók számára hozzáférhetővé tett tartalom csökkenéséhez vezethet: hangsúlyozza, hogy a territorialitás elve a szerzői jogi rendszer alapvető pillére, tekintettel a területi engedélyezési rendszer fontosságára az EU-ban;

2.4.A digitális tartalomhoz való hozzáférés javítása – Modern, európaibb szerzői jogi keret

39.  üdvözli a Bizottságnak a szerzői jogi keret modernizálására és a digitális korhoz igazítására irányuló kötelezettségvállalását; hangsúlyozza, hogy mindennemű módosításnak célzottnak kell lennie, és az alkotók és a szerzői jogok más tulajdonosainak tisztességes és megfelelő díjazására, a gazdasági növekedésre, a versenyképességre és a nagyobb fogyasztói elégedettségre kell összpontosítania, de emellett az alapvető jogok védelmének szükségességét is a középpontba kell állítania;

40.  hangsúlyozza, hogy a szerzői jog megsértésén alapuló szakmai tevékenységek vagy üzleti modellek komoly fenyegetést jelentenek a digitális egységes piac működésére nézve;

41.  úgy véli, hogy a reformnak meg kell teremtenie az egyensúlyt az összes érintett érdek között; rámutat a kreatív ágazat sajátosságaira és – főként a különböző típusú tartalmakból és kreatív alkotásokból, valamint az alkalmazott üzleti modellekből származó – különböző kihívásaira; mivel a „Territorialitás és hatása az audiovizuális művek finanszírozására” című tanulmány hangsúlyozza a területi engedélyezés fontos szerepét az európai filmek refinanszírozását illetően; ezért felhívja a Bizottságot e sajátosságok jobb azonosítására és figyelembevételére;

42.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szerzői jogról szóló irányelv bármilyen reformja vegye figyelembe az utólagos hatásvizsgálat eredményeit és az Európai Parlament 2015. július 9-i állásfoglalását a 2001/29/EK irányelvről, továbbá szilárd bizonyítékokon, többek között bármely módosítás növekedésre és foglalkoztatásra, kulturális sokszínűségre és különösen az audiovizuális alkotások előállítására, finanszírozására és terjesztésére gyakorolt hatásainak vizsgálatán alapuljon;

43.  rámutat a célzott szerzői jogi kivételek és korlátozások kulcsfontosságú szerepére a gazdasági növekedés, az innováció és a munkahelyteremtés elősegítésében, a jövőbeli kreativitás ösztönzésében és az innováció, valamint a kreatív és kulturális sokszínűség növelésében Európában; emlékeztet arra, hogy a Parlament támogatta a szerzői jogi kivételekre és korlátozásokra vonatkozó minimumszabályok alkalmazásának, valamint a 2001/29/EK irányelvben meghatározott ezen kivételek és korlátozások megfelelő alkalmazásának vizsgálatát;

44.  hangsúlyozza, hogy a szerzői jogi kivételekre és korlátozásokra vonatkozó megközelítésnek kiegyensúlyozottnak, célzottnak és formátumsemlegesnek kell lennie, kizárólag igazolt szükségleteken szabad alapulnia, és nem sértheti az európai kulturális sokszínűséget, annak finanszírozását és a szerzők méltányos díjazását;

45.  hangsúlyozza, hogy bár a szöveg- és adatbányászat alkalmazása terén nagyobb jogbiztonságra van szükség annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kutatók és oktatási intézmények számára a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok szélesebb körű, akár határokon átnyúló használata, bármely, szöveg- és adatbányászatra vonatkozó európai szintű kivétel csak abban az esetben alkalmazható, ha a felhasználó jogszerű hozzáféréssel rendelkezik, és ilyen kivételt csak az összes érdekelt féllel folytatott konzultáció keretében, bizonyítékokon alapuló hatásvizsgálatot követően lehet kidolgozni;

46.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy javuljon a szerzői jogi rendszer átláthatósága és egyértelműsége, különösen a felhasználók által létrehozott tartalmak, különösen a felhasználók által létrehozott tartalmak és – azokban a tagállamokban, amelyek ilyeneket alkalmaznak – a magáncélú többszörözési jogdíjak tekintetében; e tekintetben rámutat arra, hogy a polgárokat tájékoztatni kell a magáncélú többszörözési jogdíj tényleges összegéről, céljáról és felhasználásának módjáról;

2.5.A hozzáadottérték-adóval kapcsolatos terhek és az egyéb akadályok csökkentése a külföldre történő értékesítés esetében

47.  véleménye szerint a piaci torzulások, az adókikerülés és az adócsalás megakadályozása és a valódi európai egységes digitális piac megteremtése érdekében – a nemzeti hatáskörök kellő tiszteletben tartása mellett – szükség van az adózási rendszerek fokozottabb koordinációjára, amely többek között megköveteli egy uniós szintű közös konszolidált társaságiadó-alap létrehozását;

48.  prioritásnak tekinti egy egyszerűsített, egységes és következetes online héarendszer kidolgozását azzal céllal, hogy csökkenteni lehessen a szerte Európában működő kis és innovatív vállalkozások megfelelési költségeit; üdvözli a szűkített egyablakos héaügyintézés bevezetését, amely előrelépést jelent az ideiglenes uniós héarendszer megszüntetése felé; mindazonáltal aggódik, hogy a küszöbérték hiánya miatt egyes kkv-k nehezen tudnak megfelelni a jelenlegi rendszernek; ezért felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül ezt a rendszert, hogy az fokozottabban vállalkozásbaráttá váljon;

49.  kéri továbbá, hogy a hasonló termékek és szolgáltatások esetében – tekintet nélkül azok digitális vagy fizikai voltára – tartsák maradéktalanul tiszteletben az adósemlegesség elvét; kéri a Bizottságot, hogy a meglévő kötelezettségvállalásoknak megfelelően haladéktalanul nyújtson be olyan javaslatot, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a sajtó, a digitális könyvkiadás, az e-könyvek és az online kiadványok héamértékének csökkentését annak érdekében, hogy megszüntessék a hátrányos megkülönböztetést az egységes piacon;

50.  felkéri a Bizottságot, hogy segítse elő a legjobb gyakorlatok cseréjét az adóhatóságok, illetve az érintett felek között, hogy megfelelő megoldások kerüljenek kidolgozásra az adófizetéssel kapcsolatban a megosztásalapú gazdaságban;

51.  üdvözli a pénzforgalmi irányelv felülvizsgálatának elfogadását; hangsúlyozza, hogy amennyiben az Unió fokozni kívánja az EU egészére kiterjedő e-kereskedelmet, haladéktalanul meg kell valósítani az egységes normáknak megfelelő, páneurópai, azonnali elektronikus és mobilfizetéseket és a pénzforgalmi irányelv megfelelő felülvizsgálatát;

3.MEGFELELŐ FELTÉTELEK ÉS EGYENLŐ VERSENYFELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE A FEJLETT DIGITÁLIS HÁLÓZATOK ÉS AZ INNOVATÍV SZOLGÁLTATÁSOK SZÁMÁRA

3.1.A távközlési szabályok célnak megfelelő naprakésszé tétele

52.  hangsúlyozza, hogy hogy a nagy sebességű és nagyon nagy sebességű kommunikációs hálózatokba történő magánberuházások minden digitális előrelépés előfeltételeit képezik, amelyeket ösztönözni kell egy olyan stabil uniós szabályozói keret révén, amely lehetővé teszi valamennyi szereplő számára a beruházások végrehajtását, többek között a vidéki és a távoli területeken is; úgy véli, hogy a nagyobb versenyhez a tapasztalatok szerint magasabb szintű infrastrukturális beruházások, innováció, választék és a fogyasztók és a vállalkozások számára alacsonyabb árak társulnak; úgy véli, hogy kevés a bizonyíték arra, hogy az üzemeltetők konszolidációja a hálózati beruházások és a hálózati teljesítmény növekedésével jár; úgy véli, hogy ebben a kérdésben alapos értékelésre és a versenyjogi szabályok érvényesítésére van szükség a túlzott piaci koncentráció, az európai szintű oligopóliumok kialakulása és a fogyasztókra gyakorolt negatív hatások elkerülése érdekében;

53.   hangsúlyozza az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) sikeres végrehajtásának fontosságát a beruházások maximalizálása érdekében a magasabb kockázati profilú projektek előtérbe helyezésével, a gazdasági fellendülés felgyorsításával, a növekedés serkentésével és a magánberuházások, többek között a mikrofinanszírozás és a kockázati tőke ösztönzésével az innovatív vállalatok támogatására fejlődésük különböző finanszírozási szakaszaiban; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy piaci hiányosságok esetén teljes mértékben használják fel a digitális beruházások számára már rendelkezésre álló pénzeszközöket, tegyék lehetővé az uniós programok, például a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, más vonatkozó strukturális alapok és eszközök, köztük a közösségi alapú projektek és az állami támogatásra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban nyújtott állami támogatások közötti szinergiákat többek között annak érdekében, hogy előmozdítsák a nyilvános WLAN-hálózatokat a kisebb és nagyobb településeken, mivel ez bizonyítottan elengedhetetlen a regionális, társadalmi és kulturális integráció, valamint az oktatás szempontjából;

54.  emlékeztet a tagállamok azon kötelezettségvállalására, hogy 2020 végére legalább a célul kitűzött 30 MB/s sebességet elérik; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a mobil és helyhez kötött hálózatokkal kapcsolatos széles sávra vonatkozó jelenlegi stratégia – és ezen belül a célok – időtállóságát, és teljesítse a mindenki számára elérhető nagysebességű kapcsolódás feltételeit az adatközpontú gazdaság igényeinek megfelelően a digitális szakadék elkerülése, valamint az 5G és az szupergyors széles sáv gyors üzembe helyezése érdekében;

55.  hangsúlyozza, hogy a digitális – és ezen belül a hálózatsemleges online – szolgáltatások fejlődése a fogyasztók javát szolgálva növelte a keresletet és a versenyt, valamint a digitális infrastruktúrába való beruházások iránti igényt; úgy véli, hogy a távközlési keret korszerűsítésének nem szabadna szükségtelen szabályozói terhekhez vezetnie, de garantálnia kellene a megkülönböztetéstől mentes hozzáférést a hálózatokhoz, és olyan időtálló megoldásokat kellene megvalósítania – lehetőség szerint a hasonló szolgáltatásokra vonatkozó hasonló szabályok elve alapján –, amelyek előmozdítják az innovációt és a tisztességes versenyt, és biztosítják a fogyasztóvédelmet;

56.  hangsúlyozza annak biztosításának szükségességét, hogy a távközlési keretben meghatározott végfelhasználói jogok koherensek, arányosak és időtállóak legyenek, és hogy a „behálózott kontinens” csomag elfogadását követően tartalmazzák a könnyebb szerződésváltást és a szerződések átláthatóságát a végfelhasználók számára; üdvözli, hogy a távközlési keret felülvizsgálata mellett sor kerül az egyetemes szolgáltatásokról szóló irányelv közelgő felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy a nagy sebességű széles sávú internet-hozzáférésre vonatkozó követelmények alkalmasak legyenek a digitális szakadék mérséklésére, valamint a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatás elérhetőségének vizsgálata céljából;

57.  hangsúlyozza, hogy az európai digitális egységes piacnak könnyebbé kell tennie a végfelhasználók mindennapi életét; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy oldja meg a telefonhívások határokon való átadásával kapcsolatos problémákat, hogy a fogyasztók megszakítás nélkül telefonálhassanak az uniós határok átlépésekor;

58.  üdvözli a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága által a közelmúltban az európai digitális menetrenddel – többek között az uniós távközlési szabályok felülvizsgálatával, 2020 után a gyors és jó minőségű internetkapcsolat iránti igénnyel, valamint az online platformokkal, a számítási felhőkkel és adatokkal, a közvetítők felelősségével és a közösségi gazdasággal – kapcsolatban indított különféle, még folyamatban lévő nyilvános konzultációkat, sürgeti azonban a Bizottságot, hogy biztosítsa az összhangot e párhuzamos kezdeményezések között;

59.  kiemeli, hogy a rádióspektrum az uniós mobilhírközlés és vezeték nélküli szélessávú hírközlés, valamint a műsorszórás belső piaca számára döntő fontosságú erőforrást jelent, valamint elengedhetetlen szerepet tölt be az Európai Unió jövőbeli versenyképessége szempontjából; prioritásként szorgalmazza egy összehangolt és versenyt elősegítő keret kialakítását a frekvenciák felosztása és hatékony irányítása terén a frekvenciaelosztás késedelmeinek megelőzése céljából, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítását valamennyi szereplő számára, továbbá a Lamy-jelentés(41) fényében a spektrum különböző frekvenciasávjainak jövőbeli felhasználására vonatkozó hosszú távú stratégia kialakítását, amely különösen az 5G-s hálózatok bevezetéséhez szükséges;

60.  hangsúlyozza, hogy az EU távközlési szabályainak – például a „behálózott kontinens” csomag – időszerű végrehajtása és a tagállamokban történő egységes, átlátható érvényesítése döntő fontosságú pillér a digitális egységes piac megvalósítása, a hálózatsemlegesség elvének szigorú alkalmazása és – különösen egy időben végrehajtott átfogó felülvizsgálat esetén – a roamingdíjak valamennyi európai fogyasztó számára 2017. június 15-ig történő megszüntetése érdekében;

61.  felhívja a Bizottságot, hogy a digitális egységes piac további integrációja érdekében a BEREC szerepének, kapacitásának és döntéseinek erősítése révén biztosítsa hatékonyabb intézményi keret meglétét a szabályozási keret egységes alkalmazásának elérése, az egységes piac fejlődése felügyeletének biztosítása és a határon átnyúló viták rendezése érdekében; e tekintetben hangsúlyozza a pénzügyi és emberi erőforrások fokozásának és a BEREC irányítási struktúrája ennek megfelelő további erősítésének szükségességét;

3.2.A 21. századnak megfelelő média-keretrendszer

62.  hangsúlyozza az audiovizuális médiumok kettős jellegét, lévén egyszerre társadalmi, kulturális és gazdasági javak; véleménye szerint azért van szükség a jövőben európai médiaszabályozásra, mert biztosítani kell és elő kell mozdítani az audiovizuális média sokszínűségét, a kiskorúak, a fogyasztók és a személyes adatok magas szintű védelmét, tisztességes versenyfeltételeket kell teremteni, és rugalmasabbá kell tenni a mennyiségi és a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályokat;

63.  hangsúlyozza, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben foglalt származási ország elve továbbra is szükséges előfeltétel ahhoz, hogy az audiovizuális tartalmakat szolgáltatása határokon átnyúlóan is biztosított legyen a szolgáltatások közös piaca felé vezető úton; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez nem akadályozza a társadalmi és kulturális célkitűzések elérését, és nem szünteti meg az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelven kívüli uniós jog kiigazításának szükségességét; hangsúlyozza, hogy a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásának („forum shopping”) gyakorlatát elkerülendő, a reklámbevétel szerinti származási országot, a szolgáltatás nyelvét, valamint a reklám célközönségét és tartalmát be kell építeni azon kritériumok közé, amelyek alapján meghatározható vagy vitatható egy adott audiovizuális médiaszolgáltatás „származási országa”;

64.  úgy véli, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvnek mindenkire vonatkoznia kell, beleértve az internetes platformok és felhasználói felületek szolgáltatóit, amennyiben audiovizuális médiaszolgáltatásról van szó; hangsúlyozza a tartalmak és információk fellelhetőségének fokozására irányuló szabályok fontosságát a médiaszabadság, a pluralizmus és a független kutatás erősítése, valamint a nyelvi és a kulturális sokszínűség biztosítékát nyújtó megkülönböztetésmentesség elvének garantálása érdekében; hangsúlyozza, hogy a közérdekű audiovizuális tartalmak fellelhetőségének biztosítása érdekében a tagállamok konkrét szabályokat vezethetnek be, amelyek célja a kulturális és nyelvi sokszínűség és az információk, vélemények és médiumok széles skálájának megőrzése, a gyermekek, fiatalok és kisebbségek, továbbá általában a fogyasztók védelme; kéri intézkedések meghozatalát annak biztosítása érdekében, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetőek legyenek a kiszolgáltatott helyzetben lévők számára; sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze az audiovizuális médiatartalom legális kínálatát, előnyben részesítve a független európai alkotásokat;

65.  sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a változó nézettségi mintákat, és az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférés új módjait, összhangba hozva a lineáris és nem lineáris szolgáltatásokat, valamint európai szintű minimumkövetelményeket határozva meg minden audiovizuális médiaszolgáltatás esetében, biztosítva azok következetes alkalmazását, kivéve azokat az eseteket, ahol az ilyen típusú tartalom egyéb, nem audiovizuális tartalom vagy szolgáltatás elengedhetetlen kiegészítője; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább a médiaszolgáltatásnak az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 1. cikkében foglalt meghatározását oly módon, hogy – elegendő rugalmasságot hagyva a tagállamok számára – jobban érvényesüljenek benne a tartalmak esetleges társadalompolitikai hatásai és e hatások sajátosságai, különös tekintettel a véleményformálásra és a vélemények sokszínűségére, valamint a szerkesztői felelősségre;

66.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyenlő mértékben hajtsák végre és kezeljék hatékonyan valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatás betiltását az Unióban az emberi méltóság megsértése, gyűlöletre uszítás vagy rasszizmus esetén;

67.  hangsúlyozza, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv kiigazításának a szabályozás csökkenését, valamint a társ- és önszabályozás erősítését kell eredményeznie azáltal, hogy horizontális és a médiumokat átfogó szabályozói megközelítés révén egyensúlyt teremt a műsorszolgáltatók és az egyéb piaci szereplők jogai és kötelezettségei között; úgy véli, hogy a hirdetések és a műsortartalom világos felismerhetősége és megkülönböztethetősége elvének minden médiatípus esetében prioritást kell élveznie a hirdetések és műsortartalom szétválasztásának elvével szemben; kéri a Bizottságot annak elemzésére, hogy mennyiben szakszerű és időszerű ragaszkodni a közszolgálati műsorszolgáltatás állami támogatására vonatkozó előírások alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény 6.7 pontjához;

68.  úgy véli, hogy a 93/83/EGK irányelvben foglalt jogi elképzelés, további elemzés elvégzését követően javíthatná a legális online tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz való határon átnyúló hozzáférést a digitális egységes piacon anélkül, hogy megkérdőjelezné a szerződéskötés szabadsága, az alkotók és művészek megfelelő javadalmazása, és a kizárólagos jogok területi hatálya elvét;

3.3.A célnak megfelelő szabályozási környezet kialakítása a platformok és közvetítők vonatkozásában

3.3.1.Az internetes platformok szerepe

69.  sürgeti a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy az internetes platformokkal összefüggő potenciális kérdések nem oldhatóak-e meg a hatályos jogszabályok megfelelő és maradéktalan végrehajtásával és az EU versenyjogi szabályainak tényleges érvényesítésével az internetes platformok közötti egyenlő versenyfeltételek és tisztességes és tényleges verseny biztosítása, valamint a monopóliumok kialakulásának megelőzése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy az internetes platformok tekintetében folytasson olyan innovációbarát politikát, amely elősegíti a piacra jutást és előmozdítja az innovációt; úgy véli, hogy a hangsúlyt az átláthatóságra, a megkülönböztetésmentességre, a platformok vagy online szolgáltatások közötti, fogyasztói döntést lehetővé tévő váltás megkönnyítésére, a platformok hozzáférhetőségére, valamint a platformok kialakulása és növekedése előtt álló akadályok azonosítására és kezelésére kell helyezni;

70.  emellett megjegyzi, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv, a fogyasztók jogairól szóló irányelv és a fogyasztóvédelmi vívmányok egyéb elemei a későbbiekben tovább erősítették az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv rendelkezéseit, valamint hogy ezeket az irányelveket megfelelően érvényre kell juttatni, és ugyanúgy kell alkalmazni az internetes platformokat használó kereskedőkre, mint a hagyományos piacokon működő kereskedőkre; kéri a Bizottságot, hogy működjön együtt minden érdekelt féllel és a Parlamenttel annak érdekében, hogy egyértelmű iránymutatás kerüljön bevezetésre a fogyasztóvédelmi vívmányok internetes platformokat használó kereskedőkre való alkalmazhatóságáról, és szükség esetén nyújtson segítséget a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok számára a fogyasztóvédelmi jog megfelelő végrehajtásához;

71.  méltányolja a Bizottságnak az internetes platformok által a digitális gazdaságban betöltött szerep elemzésére irányuló kezdeményezését a digitális egységes piacról szóló stratégia keretében, mivel az több jövőbeli jogalkotási javaslatra is hatással lesz; véleménye szerint az elemzésnek az egyes üzletágakban meglévő konkrét és érzékelhető problémák és a fogyasztóvédelem terén meglévő esetleges hiányosságok azonosítását, valamint az internetes szolgáltatások és az internetes szolgáltatók közötti különbségtételt kell szolgálnia; hangsúlyozza, hogy a kulturális javakkal, különösen az audiovizuális médiával kereskedő platformokat a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményt tiszteletben tartó, egyedi bánásmódban kell részesíteni;

72.  kéri a Bizottságot, hogy 2016 első negyedévében számoljon be a Parlamentnek a vonatkozó konzultációk eredményeiről és következetes megközelítést alkalmazzon a soron következő jogszabályi felülvizsgálat során; óva int a piaci torzulások előidézésétől vagy az online szolgáltatások piacra jutásának azzal való akadályozásától, hogy új kötelezettségeket vezetnek be bizonyos hagyományos üzleti modellek kereszttámogatása céljából;

73.  hangsúlyozza, hogy a közvetítők korlátozott felelőssége létfontosságú az internet nyitottságának, az alapvető jogok, a jogbiztonság és az innováció megőrzése szempontjából; e tekintetben elismeri, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben a közvetítők felelősségére vonatkozó rendelkezések időtállóak és technológiai szempontból semlegesek;

74.  felhívja a figyelmet arra, hogy a felelősség korlátozásából származó előnyök érdekében amennyiben egy információs társadalommal összefüggő szolgáltatónak ténylegesen tudomása van jogellenes cselekményekről vagy tudomást szerez ilyenekről, haladéktalanul intézkednie kell az adat eltávolítása, illetve az ahhoz való hozzáférés megszüntetése érdekében; kéri a Bizottságot, hogy a bűnüldözés privatizálásának elkerülése, illetve a jogellenes tartalmak és áruk értékesítése elleni, szükséges és indokolt intézkedések meghozatala érdekében biztosítsa e rendelkezés Alapjogi Chartával összhangban lévő, egységes végrehajtását;

75.  véleménye szerint a gyorsan fejlődő piacok és – a nonprofit platformoktól a vállalkozások közötti platformokig terjedő – platformok sokfélesége, az ezek által lefedett különböző szolgáltatások, szektorok és szereplők széles köre fényében nincsenek egyértelműen meghatározva a platformok, valamint az egy kaptafára készült megközelítés súlyosan akadályozhatja az innovációt, és a világgazdaságban versenyhátrányba hozhatja az európai vállalatokat;

76.   véleménye szerint egyes online közvetítők és online platformok jövedelemre tesznek szert a kulturális művekből és tartalmakból, melyet azonban nem minden esetben osztanak meg az alkotókkal; felhívja a Bizottságot, hogy fontoljon meg bizonyítékokon alapuló megoldásokat az átláthatóság hiánya és tartalomtól a szolgáltatások felé történő értéktranszfer kezelésére szolgáló lehetőségekre, amelyek az innováció hátráltatása nélkül teszik lehetővé a szerzők, az előadók és a jogosultak számára, hogy műveik internetes felhasználása után méltányos díjazásban részesüljenek;

3.3.2.A közösségi gazdaság által kínált új lehetőségek

77.  üdvözli, hogy a közösségi gazdaság következtében növekszik a verseny és a fogyasztók választása, valamint az erőforrások, a készségek és az egyéb eszközök hatékonyabb felhasználása révén lehetőségek nyílnak a munkahelyteremtésre, a gazdasági növekedésre, a versenyképességre, a befogadóbb munkaerőpiacra és a körforgásos uniós gazdaság kialakítására; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a közösségi gazdaság továbbfejlesztését azzal, hogy beazonosítják az ennek útjában álló mesterséges akadályokat és a növekedését gátló vonatkozó jogszabályokat;

78.  ösztönzi a Bizottságot, hogy a közösségi gazdaság keretében elemezze, hogy miként lehet egyensúlyt teremteni a fogyasztók szerepének növelése és védelme között, valamint – ahol pontosításra van szükség – biztosítsa a digitális szféra fogyasztói vonatkozású jogi keretének megfelelőségét, beleértve az esetleges visszaélésekkel kapcsolatos eseteket is, valamint határozza meg, hogy megfelelőek vagy hatékonyabbak-e az utólagos jogorvoslatok;

79.  megjegyzi, hogy a jó hírnéven és bizalmon alapuló új modelleket alkalmazó vállalatok saját érdeke, hogy a jogellenes tevékenységektől visszatartó intézkedések szülessenek, amelyek egyúttal a fogyasztók biztonságára vonatkozó új rendelkezéseket is tartalmaznak;

80.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy hozzon létre egy, a bevált gyakorlatok közösségi gazdasági ágazaton belüli előmozdításáért felelős érdekképviseleti csoportot;

81.  felszólítja a tagállamokat, hogy az új foglalkoztatási formák megnevezésén, illetve a szociális és foglalkoztatási jogszabályok korszerűsítése iránti igények felmérésén keresztül biztosítsák, hogy a foglalkoztatási és szociális politikák megfeleljenek a digitális innováció, a vállalkozói tevékenység és a közösségi gazdaság növekedése céljainak és a rugalmasabb foglalkoztatási formákban rejlő lehetőségeknek, azért, hogy a digitális munka világában is meg lehessen őrizni a jelenlegi foglakoztatási jogokat és a szociális jóléti rendszereket; kiemeli, hogy a társadalombiztosítás nyújtása a tagállamok hatáskörébe tartozik; kéri a Bizottságot, hogy azonosítsa az e területen az EU-ban és nemzetközi szinten bevált gyakorlatokat és könnyítse meg azok cseréjét;

3.3.3.Az interneten elérhető jogellenes tartalmak elleni küzdelem

82.  felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel a kiberbűnözés és az interneten elérhető jogellenes tartalmak és anyagok ellen – a gyűlöletbeszédet is beleértve –, olyan politikák és megfelelő jogi keret révén, amelyek tiszteletben tartják az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokat és szabadságokat, különösen a szólásszabadság és információszabadság alapvető jogát, a hatályos uniós és tagállami szabályokat, illetve a szükségesség, az arányosság, a megfelelő jogi eljáráshoz való jog és a jogállamiság elveit; úgy véli, hogy e cél eléréséhez az alábbiakra van szükség:

   konzisztens és hatékony bűnüldözési eszközök nyújtása az európai és nemzeti rendőri ügynökségek és bűnüldöző hatóságok számára;
   egyértelmű iránymutatás nyújtása az illegális online tartalom kezelésére vonatkozóan, ideértve a gyűlöletbeszédet;
   a köz-magán társulások, illetve az állami és magánszervezetek közti párbeszéd támogatása, a hatályos uniós jogszabályokkal összhangban;
   a közvetítők és online platformok szerepének tisztázása az Európai Unió Alapjogi Chartája vonatkozásában;
   annak biztosítása, hogy az Europolon belül létrehozott, a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység a tevékenységének megfelelő jogalappal rendelkezzen;
   célzott intézkedések biztosítása a gyermekek online szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem érdekében, illetve az összes érintett hatékony együttműködésének biztosítása a gyermekek jogainak és védelmének biztosítása érdekében az interneten, illetve olyan kezdeményezések ösztönzése, amelyek célja, hogy biztonságossá tegyék az internetet a gyermekek számára, valamint
   együttműködés az érdekelt felekkel az oktatási és tájékoztató kampányok előmozdítása során;

83.  üdvözli a Bizottság cselekvési tervét a szellemitulajdon-jogok online érvényesítésének a kereskedelmi nagyságrendű jogsértéseket illető modernizálására; úgy véli, hogy a szerzői jogok 2004/48/EK irányelvnek megfelelő érvényesítése valamennyi tagállamban rendkívül fontos, és hogy a szerzői és szomszédos jogok csak annyira hatékonyak, mint a védelmüket szolgáló jogérvényesítési intézkedések

84.  rámutat arra, hogy az EU-ban jelentős a szellemi tulajdonhoz fűződő jogsértések száma; kiemeli a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjának abban játszott szerepét, hogy megbízható adatokat és objektív elemzéseket nyújt a jogsértések gazdasági szereplőkre gyakorolt hatásáról; felszólít egy hatékony, fenntartható, arányos és korszerűbb megközelítés elfogadására a szellemi tulajdonjogok online érvényesítésével, végrehajtásával és védelmével kapcsolatban, különösen a kereskedelmi nagyságrendű jogsértések tekintetében;

85.  megjegyzi, hogy bizonyos esetekben a szerzői jogi jogsértés annak az eredménye is lehet, hogy a kívánt tartalom jogszerűen elérhető formában nehezen lelhető fel; felhív tehát egy szélesebb körű és felhasználóbarát legális kínálat kialakítására és e kínálat nyilvánosság körében való népszerűsítésére;

86.  üdvözli a „kövesd a pénzt” megközelítést, és arra bátorítja az ellátási lánc szereplőit, hogy az önkéntes megállapodások gyakorlatára építve összehangoltan és arányosan lépjenek fel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kereskedelmi nagyságrendű megsértése ellen; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a tagállamokkal együtt elő kell mozdítania a tudatosságot és a kellő gondosság alkalmazását az ellátási lánc mentén, és ösztönöznie kell az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a köz- és a magánszféra közötti fokozott együttműködést; hangsúlyozza, hogy minden intézkedésnek indokoltnak, összehangoltnak és arányosnak kell lennie, valamint hatékony és felhasználóbarát jogorvoslati lehetőséget kell biztosítania a hátrányosan érintett felek számára; fontosnak tartja, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét a szerzői és szomszédos jogok megsértésének következményeire;

3.4.A digitális hálózatokba, iparágakba, szolgáltatásokba és infrastruktúrákba, valamint a személyes adatok kezelésébe vetett bizalom és e szolgáltatások biztonságának megerősítése

87.  úgy véli, hogy a digitális szolgáltatások, az adatközpontú technológiák, az informatikai és fizetési rendszerek, a létfontosságú infrastruktúrák és internetes hálózatok terén a bizalom és a biztonság megteremtéséhez több forrásra, valamint az európai kiberbiztonsági iparág, illetve a köz- és magánszféra közötti együttműködésre van szükség, különösen a kutatási együttműködéseken – a Horizont 2020 programot is beleértve – és a köz- és magánszféra közötti partnerségeken keresztül; támogatja az e téren megvalósuló köz-és magánszféra közötti partnerségek során bevált tagállami gyakorlatok megosztását;

88.  felszólít az informatikai támadásokkal szembeni ellenálló képesség javítására irányuló – az ENISA egyre nagyobb szerepvállalása melletti – erőfeszítésekre, a kockázattudatosság fokozására, valamint az alapvető biztonsági folyamatokkal kapcsolatos ismeretterjesztésre a digitális szolgáltatások felhasználói, különösen a kkv-k körében, a vállalatok alapszintű biztonságának garantálására, például az adatok és a kommunikáció végpontok közötti titkosításán és szoftverfrissítéseken keresztül, továbbá a testreszabott biztonság elve alkalmazásának ösztönzésére;

89.  véleménye szerint a szoftverszolgáltatóknak jobban fel kellene hívni a fogyasztók figyelmét a nyitott forráskódú szoftverek biztonsági előnyeire és a biztonsági vonatkozású szoftverfrissítésekre; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy, a sebezhetőség feltárására irányuló, uniós szinten koordinált program lehetőségét, beleértve az ismert szoftverhiányosságok kiküszöbölését, megoldást kínálva a szoftverek sebezhetőségével való visszaélések és az adatok megsértése esetén;

90.  véleménye szerint a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv célnak megfelelő, gyors elfogadására van szükség a kiberbiztonság uniós szinten összehangolt megközelítésének biztosításához; úgy véli, hogy a tagállamok, illetve az EU vonatkozó intézményei és szervei közötti nagyobb fokú együttműködés, valamint a bevált gyakorlatok cseréje létfontosságú az ipar további digitalizációjához, az alapvető uniós jogok védelmének, különösen pedig az adatvédelem biztosítása mellett;

91.  kiemeli, hogy a hálózatok elleni támadások és az elkövetett számítógépes bűncselekmények gyorsan növekvő száma összehangolt válaszlépést tesz szükségessé az Unió és a tagállamok részéről, a hálózatok és az információ magas szintű biztonságának megteremtése érdekében; úgy véli, hogy a biztonságos internet garantálása magában foglalja a hálózatok és a kritikus infrastruktúrák védelmét, biztosítva a bűnüldöző hatóságok képességét a bűnözés – többek között a terrorizmus, az erőszakos radikalizálódás, a gyermekek online történő szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása – elleni harcra, valamint az online és offline bűnözés elleni küzdelemhez elengedhetetlenül szükséges adatok felhasználását; hangsúlyozza, hogy az így meghatározott biztonság, kiegészítve az alapvető jogok védelmével a kibertérben, szükséges a digitális szolgáltatásokba és a személyes adatok feldolgozásába vetett bizalom megerősítéséhez, és ezért a versenyképes digitális egységes piac létrehozásához szükséges alapot is biztosítja;

92.  emlékeztet arra, hogy a titkosítás és a hasonló eszközök hasznosak a polgárok és a vállalatok számára az adatok titkosságának, illetve kommunikációik alapvető szintű biztonságának garantálása terén; elítéli, hogy ezeket bűnözési céllal is fel lehet használni;

93.  üdvözli az Europolon belüli Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központot (EC3), amely kibertámadások esetén gyorsabb válaszlépéseket tesz lehetővé; felszólít egy, az EC3 megbízatását megerősítő jogalkotási javaslatra, és szorgalmazza az információs rendszerek elleni támadásokról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU irányelv mihamarabbi átültetését;

94.  megjegyzi, hogy a tömeges elektronikus megfigyeléssel kapcsolatban napvilágra került tények azt jelzik, hogy vissza kell nyerni a polgároknak az adatok védelmébe és a digitális szolgáltatások biztonságába vetett bizalmát, és ezzel kapcsolatban hangsúlyozza a hatályos adatvédelmi jogszabályoknak való szigorú megfelelés és az alapvető jogok tiszteletben tartásának szükségességét a személyes adatok kereskedelmi vagy bűnüldözési célú feldolgozása során; ebben az összefüggésben emlékeztet az olyan, rendelkezésre álló eszközök fontosságára, mint a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmények, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot, és csökkentik a külföldi területen tárolt adatokhoz való illetéktelen hozzáférés kockázatát;

95.  emlékeztet arra, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok nem állapíthatnak meg a továbbítási, tárolási és tárhelyszolgáltatást nyújtókat terhelő olyan általános kötelezettséget, amely szerint az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, sem olyan általános kötelezettséget, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket kellene kivizsgálniuk; emlékeztet különösen arra, hogy az Európai Unió Bírósága, C-360/10 és C-70/10 ítéleteiben elvetette a vonatkozó (az egyik esetben internetes hozzáférést nyújtó, a másikban közösségi hálózatot működtető) szolgáltatások szinte összes felhasználójának „aktív felügyeletéreˮ vonatkozó intézkedéseket, és kijelentette, hogy tilos minden olyan intézkedés, amely általános felügyeleti kötelezettséget ró az internetes tárhelyszolgáltatókra;

4.A DIGITÁLIS GAZDASÁG NÖVEKEDÉSI POTENCIÁLJÁNAK MAXIMALIZÁLÁSA

96.  úgy véli, hogy az európai ipar és a gazdaság egyéb ágazatainál jóval gyorsabb ütemben növekedő digitális gazdaság központi jelentősége fényében az ipar digitális átalakulása rendkívül fontos az európai gazdaság versenyképessége és energetikai átállása szempontjából, de ez csak akkor járhat sikerrel, ha az európai vállalatok megértik ennek jelentőségét a megnövekedett hatékonyság és a kiaknázatlan lehetőségek megragadása terén, amelyek révén az integráltabb és szorosabban összekapcsolt értékláncok képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a fogyasztói igényekre;

97.  felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki egy átalakítási tervet – többek között a jogszabályok korszerűsítését, valamint a K&F-be és az infrastruktúrába irányuló beruházásokat szolgáló eszközök alkalmazását, az összes ágazatban – így a gyártás, az energia, a közlekedés és a kereskedelem terén egyaránt– támogassa az ipar digitalizációját a digitális technológiák meghonosítása, illetve az értékláncokban a végpontok közti összeköttetések, továbbá innovatív szolgáltatások és üzleti modellek ösztönzésén keresztül;

98.  úgy véli, hogy a szabályozói keretnek lehetővé kell tennie az ipar számára, hogy a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és a regionális konvergenciához való hozzájárulás érdekében magáévá tegye és előre lássa e változásokat;

99.  felszólít továbbá arra, hogy kiemelt figyelmet szenteljenek a kkv-knak, beleértve különösen a kisvállalkozói intézkedéscsomag lehetséges felülvizsgálatát, mivel a kkv-k digitális átalakulása nélkülözhetetlen a gazdaság versenyképessége és a munkahelyteremtés, illetve a már kiépült vállalatok és az induló vállalkozások közötti szorosabb együttműködés szempontjából, ami fenntarthatóbb és versenyképesebb ipari modellhez és világszínvonalú vállalatok felbukkanásához vezethet;

100.  ismételten hangsúlyozza az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek – különösen a Galileo és az EGNOS – jelentőségét a digitális egységes piac kialakításában a nagy adathalmazokat kezelő és a dolgok internetéhez kapcsolódó alkalmazások adatpozíciója és időbélyegzője tekintetében;

4.1.Az adatgazdaság építése

101.  úgy véli, hogy az adatközpontú gazdaság a gazdasági növekedés kulcsa; hangsúlyozza az új ikt-technológiák, mint pl. a nagy adathalmazok, a felhőalapú számítástechnika, a dolgok internete,a háromdimenziós nyomtatás és egyéb technológiák által a gazdaság és társadalom részére kínált lehetőségeket, különösen akkor, ha ezek egyéb ágazatokkal – például az energetikával, közlekedéssel és logisztikával, pénzügyi szolgáltatásokkal, oktatással, kiskereskedelemmel, gyártással, kutatással vagy egészségüggyel és segélyhívó szolgálatokkal – kerülnek ötvözésre, és a közhatóságok intelligens városok kiépítésére, az erőforrások jobb kezelésére és a környezetvédelme javítására használják fel őket; különösen kiemeli az energiaágazat digitalizációjában rejlő lehetőségeket, az energiatermelést hatékonyabbá és rugalmasabbá tevő intelligens fogyasztásmérők, intelligens energiahálózatok és adatközpontok segítségével; hangsúlyozza a köz- és magánszféra közötti partnerségek fontosságát és üdvözli a Bizottság erre irányuló kezdeményezéseit;

102.  kéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy hozzáférhetővé lehetne-e tenni – többek között kiadókkal együttműködve – ingyenesen, digitális formában valamennyi, legalább felerészben közpénzekből finanszírozott tudományos kutatást olyan ésszerű határidőn belül, amely nem sérti a gazdasági és társadalmi hasznot;

103.  felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi érintett szakértővel, köztük a kutatókkal, a civil társadalommal és a köz- és magánszektorral karöltve 2016 márciusáig hajtson végre egy, a nagy adathalmazokra vonatkozó átfogó és átlátható vizsgálatot, azzal a céllal, hogy előre jelezze a nagy adathalmazok és a számítástechnikai infrastruktúra – például az európai szuperszámítógépek – technológiai szükségleteit, beleértve a nem szabályozási és a meglévő szabályozási keretben az ágazat jobb növekedési és innovációs feltételeit, valamint maximalizálva a lehetőségeket és kezelve a lehetséges kockázatokat és kihívásokat, például az adatokhoz való hozzáférést, a biztonságot és az adatvédelmet illető bizalom megteremtése érdekében;

104.  kéri egy időtálló és technológiasemleges közös európai álláspont kidolgozását, illetve az egységes piac további integrációját a dolgok internete és az ipari internet tekintetében, ami magában foglal egy átlátható standardalkotó és interoperabilitási stratégiát, az e technológiákba vetett bizalom erősítését a biztonság és átláthatóság, továbbá beépített és alapértelmezett adatvédelem révén; üdvözli a szabad adatáramlási kezdeményezést, amelynek egy átfogó értékelést követően tisztáznia kell az adatok felhasználására, hozzáférhetőségére és tulajdonjogára vonatkozó szabályokat – az adatlokalizálási követelményeknek az egységes piac működésére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggodalmakat figyelembe véve –, valamint az egy adott szolgáltatóhoz kötöttség és a piaci torzulás megelőzése érdekében meg kell könnyítenie az adatszolgáltatók közötti váltást;

105.  véleménye szerint a közigazgatási szerveknek alapértelmezésként nyílt hozzáférésű kormányzati adatokkal kell rendelkezniük; sürgeti az előrelépést az információk nyílt hozzáférésű adatokként való közzétételének mértéke és üteme tekintetében, továbbá azon legfőbb adatcsoportok azonosítása terén, amelyeket hozzáférhetővé kell tenni, és a nyílt hozzáférésű adatok újrafelhasználásának előmozdítása terén, mivel ezen adatok értéket képviselnek az innovatív szolgáltatások kialakítása terén, beleértve a határokon átnyúló megoldásokat, az átláthatóságot, illetve a gazdaság és a társadalom számára kínált előnyöket;

106.  elismeri, hogy az uniós fogyasztók számára egyre fontosabb szempont személyes adataik online szolgáltatók általi felhasználása és védelme, mivel ez kulcskérdés a fogyasztók digitális gazdaság iránti bizalmának kialakítása szempontjából; hangsúlyozza az aktív fogyasztóknak a verseny előmozdítása terén játszott fontos szerepét; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a fogyasztók számára fontos, hogy jobban tájékoztassák őket adataik felhasználásáról – különösen az adatokért cserébe nyújtott szolgáltatások esetében – és az adatok hordozhatóságát érintő jogaikról; sürgeti a Bizottságot, hogy tisztázza az adatok feletti ellenőrzésre és azok hordozhatóságára vonatkozó szabályokat, azon fő alapelvvel összhangban, hogy a polgároknak biztosítani kell a saját adataik feletti rendelkezés jogát;

107.  úgy véli, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés és az általános adatvédelmi rendelet által előírt hatékony, a magánélet védelmére vonatkozó és adatvédelmi garanciák – köztük a gyermekekre mint kiszolgáltatott fogyasztókra vonatkozóak – alapvető fontosságúak a polgárok és fogyasztók adatközpontú gazdasági ágazat iránti bizalmának megteremtésében; hangsúlyozza, hogy a fogyasztók körében növelni kell az adatokkal és az adatmegosztással kapcsolatos tudatosságot, az ezekre vonatkozó alapvető jogaik és a gazdaságban játszott szerepük tekintetében, valamint szabályokat kell meghatározni az adatok tulajdonjogára és a polgárok saját személyes adataik feletti rendelkezésére vonatkozóan; hangsúlyozza a szolgáltatások és termékek személyre szabásának szerepét, amely személyre szabást az adatvédelmi követelmények betartásával kell megvalósítani; kéri az alapértelmezett és beépített adatvédelem előmozdítását, amely az innovációra és a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lenne; hangsúlyozza az adatfeldolgozás minden típusához való megkülönböztetésmentes hozzáállás fontosságát; hangsúlyozza a kockázatalapú megközelítés fontosságát, amely segít elkerülni a felesleges adminisztratív terheket és jogbiztonságot nyújt, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások számára, valamint a demokratikus felügyelet és az állami hatóságok általi folyamatos nyomon követés jelentőségét; hangsúlyozza, hogy a személyes adatok esetében különleges védelemre van szükség, elismeri, hogy a kiegészítő biztosítékok, például az álnevesítés vagy az anonimizálás alkalmazása növelheti a védelmet a személyes adatok nagy adathalmazokkal dolgozó alkalmazások vagy online szolgáltatók általi felhasználása során;

108.  megjegyzi, hogy az adatbázisokról szóló irányelv értékelésében a Bizottság kifejti, hogy az irányelvet az európai adatvezérelt gazdaság kialakítása előtt álló akadálynak tartja; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a 96/9/EK irányelv eltörlésének szakpolitikai lehetőségeit;

4.2.A versenyképesség erősítése az interoperabilitás és a szabványosítás erősítése révén

109.  úgy véli, hogy az európai ikt-szabványosítási tervnek és az interoperabilitási keret felülvizsgálatának – ideértve a Bizottság európai szabványügyi szervezeteknek adott megbízásait – egy európai digitális stratégia részét kell képezniük, amelynek célja az európai vállalatoknál a méretgazdaságosság, a költségvetési megtakarítások és a nagyobb versenyképesség elérése, az áruk és szolgáltatások ágazatok közötti és határokon átnyúló interoperabilitásának növelése az önkéntes, piacvezérelt, globális és a kkv-k által könnyen végrehajtható szabványok gyorsabb, nyitott és versenyképes módon történő meghatározása révén; bátorítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szabványosítási folyamatokba bevonják az összes érintett érdekeltet, hogy a szabványosítás bevonzza a legjobb technológiákat, elkerülhetővé tegye a monopóliumok vagy zárt értékláncok kialakulásának kockázatát, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások esetében, és kéri a Bizottságot, hogy tekintettel az ikt-szabványosítás globális jellegére, világszerte tevékenyen mozdítsa elő az európai szabványokat;

110.  sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az interoperabilitás növelésére irányuló megoldásként fokozzák az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek arányát és újrafelhasználásukat a hatóságok körében és a hatóságok között;

111.  megjegyzi, hogy a Bizottság jelenleg konzultációt folytat az érintett érdekelt felekkel egy járműbe épített interoperábilis, szabványosított, biztonságos és nyílt hozzáférésű platform létrehozásáról lehetséges jövőbeli alkalmazások vagy szolgáltatások számára, a Parlament elektronikus segélyhívásról szóló rendeletben foglalt kérésének megfelelően; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy ez a platform ne korlátozza az innovációt, a szabad versenyt és fogyasztók választási lehetőségét;

112.  felszólítja a Bizottságot, hogy a közlekedési ágazatot jellemző gyors ütemű innovációra tekintettel dolgozzon ki összehangolt stratégiát a közlekedési ágazat összekapcsolhatóságával kapcsolatban, és különösen, hogy hozzon létre szabályozási keretet az összekapcsolt járművekre vonatkozóan, hogy biztosítsa azok interoperabilitását a különböző szolgáltatásokkal – ideértve a távdiagnosztikát és -karbantartást – és alkalmazásokkal a tisztességes verseny fenntartása, valamint a kiberbiztonsági és adatvédelmi követelményeknek megfelelő termékek iránti fokozott igény kielégítése érdekében, továbbá az utasok fizikai biztonságának biztosítása céljából; meggyőződése, hogy partnerségekre van szükség a gépjárműipar és a távközlési ágazat között annak biztosítása érdekében, hogy az összekapcsolt járműveket és az azokhoz szükséges infrastruktúrákat egész Európára kiterjedő, közös szabványok alapján fejlesszék ki;

4.3.Inkluzív e-társadalom

113.  megjegyzi, hogy az internet és az információs és kommunikációs technológiák jelentős hatást fejtenek ki a nők és lányok emancipációja terén; elismeri, hogy a nők szerepvállalása az Unió digitális ágazatában jótékonyan hat az európai GDP-re; elismeri, hogy hatalmas lehetőség rejlik az újításokat kifejlesztő és vállalkozó nőkben, és hogy szerepet játszhatnak a digitális átalakulásban; fontosnak tartja a nemi sztereotípiák felszámolását, és teljes mértékben támogatja és ösztönzi a digitális vállalkozói kultúra kialakítását a nők számára, és a nők integrációját és részvételét az információs társadalomban;

114.  elismeri az egységes digitális piacban rejlő lehetőséget valamennyi polgár – köztük a különleges bánásmódot igénylők, az idősek, a kisebbségekhez vagy kiszolgáltatott csoportokhoz tartozók – hozzáférésének és részvételének biztosítására a digitális gazdaság minden aspektusát érintően, ideértve a szerzői jogi vagy szomszédos jogi védelem alatt álló termékeket és szolgáltatásokat, különösen egy inkluzív e-társadalom kiépítése és annak biztosítása révén, hogy minden e-kormányzati és e-közigazgatási program teljesen hozzáférhető legyen; mélységesen aggasztja, hogy a marrakesh-i szerződés ratifikálása nem halad előre, és sürgeti a ratifikációs folyamat mielőbbi lezárását; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelvjavaslat mielőbbi elfogadásának fontosságát;

4.3.1.Digitális készségek és szakértelem

115.  rámutat, hogy a készségkereslet és -kínálat közötti eltérés problémát jelent a digitális gazdaság fejlődése, a munkahelyteremtés és az Unió versenyképessége szempontjából, és felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen dolgozzon ki stratégiát e készséghiány megszüntetésére; felhívja a Bizottságot, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előirányzatait használja fel olyan egyesületek (alulról építkező mozgalmak) támogatására, amelyek a hátrányos helyzetű fiataloknak tanítanak digitális készségeket; felszólítja a tagállamokat, hogy létesítmények rendelkezésre bocsátásával nyújtsanak ehhez támogatást;

116.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdeményezéseken és összehangolt fellépéseken keresztül, valamint a médiaműveltség oktatására szakosodott európai hálózatok létrehozásába való beruházás révén mozdítsák elő valamennyi uniós polgár, különösen a kiszolgáltatott rétegek médiaműveltségét és internetes műveltségét; hangsúlyozza, hogy a média önálló és kritikus használatára, valamint az információáradat kezelésére való képesség egy generációkon átnyúló, élethosszig tartó tanulási feladat, amely folyamatos változásnak van kitéve annak érdekében, hogy minden korosztálynak segítséget nyújtson a túláradó információtömeg megfelelő és önálló kezelésének elsajátításában; rámutat, hogy a tevékenység- és készségprofilok összetettebbé válásával új képzési, továbbképzési és egész életen át tartó tanulás iránti igények keletkeznek, különösen az informatikai és kommunikációs technológiai (ikt) szakértelmet érintően;

117.  felszólítja ezért a tagállamokat a digitális készségek elsajátításának az iskolai tanterveikbe való beépítésére, valamint a szükséges technikai felszerelés fejlesztésére, és arra, hogy közös, az ECTS-rendszerben elismert elektronikus távoktatási tanterv kidolgozása céljából segítsék elő az egyetemek és a műszaki szakközépiskolák közötti együttműködést; hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési tananyagnak a kritikus gondolkodás és megközelítés elsajátítására, az új média-, digitális és információs eszközök és felületek használatára és alapos megértésére kell irányulnia, hogy az emberek nem csupán végfelhasználói, hanem aktív felhasználói lehessenek ezen új technológiáknak; kiemeli annak fontosságát, hogy a tanárok megfelelő képzést kapjanak a digitális készségekkel, e készségek hatékony oktatásával – tekintettel a játékalapú digitális tanulás sikerére –, valamint e készségeknek általában a tanulási folyamat támogatására – a matematika, informatika, tudomány és technológia népszerűségének növelésére – való alkalmazásával kapcsolatban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a digitális média szellemi képességekre gyakorolt hatásaira vonatkozó kutatások bővítésére;

118.  megjegyzi, hogy a szakképzés és egész életen át tartó tanulás területén gondoskodni kell köz- és magánberuházásokról, és új finanszírozási lehetőségeket kell felkutatni, hogy a munkavállalók, különösen a kevésbé képzettek, megszerezhessék a digitális gazdaságban megkívánt megfelelő készségeket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a magánvállalatokkal együtt dolgozzanak ki könnyen hozzáférhető, egységes és hitelesített online kurzusokat, valamint az e-készségek fejlesztését célzó innovatív és elérhető képzési programokat, amelyek során a résztvevők elsajátíthatják a digitális alapkészségeket; ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék ezeket az online kurzusokat az ifjúsági garancia szerves részévé; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nyelvtanulásra és nyelvtanításra vonatkozó közös európai nyelvi referenciakeret példáját követve hozzanak létre egy olyan európai tanúsítási vagy értékelési rendszert, amely a digitális készségek és képesítések kölcsönös elismerésének alapjául szolgál; hangsúlyozza, hogy a tartalmakhoz való, határokon átnyúló hozzáférés kedvez az európai kulturális sokszínűségnek és a többnyelvűségnek;

119.  üdvözli az európai szintű „digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíciót”, és csatlakozásra ösztönzi a vállalkozásokat, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő a kkv-k e koalícióban való aktív részvételét; üdvözli a Bizottságnak a tanúsított és adatvédelmi jog szerint védett felhőtechnológiák, szöveg- és adatbányászat révén megvalósítandó korszerű tudástár közszféra számára történő létrehozásával kapcsolatos elképzeléseit; úgy véli, hogy e technológiák alkalmazása különleges képzési és továbbképzési erőfeszítéseket igényel a könyvtári, levéltári és dokumentációs szakmák területén; sürgeti az együttműködésen alapuló munkavégzés és kommunikáció digitális formáinak nemzeti és nyelvi határokon átnyúló oktatását és alkalmazását – Creative Commons engedélyek felhasználásával és továbbfejlesztésével – az oktatás, képzés és továbbképzés területén, valamint az állami kutatási létesítményekben, továbbá előmozdítását a közbeszerzések terén; utal a duális képzés nélkülözhetetlen szerepére;

120.  megjegyzi, hogy elő kell mozdítani szakképzésre és egész életen át tartó tanulására irányuló köz- és magánberuházásokat, hogy az uniós munkavállalók – ideértve a nem szokványos foglalkoztatási formákban dolgozó „digitális munkaerőt” is – a digitális gazdaságban megkívánt megfelelő készségek birtokában legyenek; megjegyzi, hogy a munkavállalók oktatáshoz és képzéshez való hozzáférésének javítását célzó intézkedésként néhány tagállam olyan jogokat vezetett be, amelyek minimálisan járó fizetett tanulmányi szabadságot biztosítanak a dolgozóknak;

4.3.2.E-kormányzat

121.  úgy véli, hogy az e-kormányzat kialakításának prioritást kell élveznie az innováció terén, mivel ez serkentőleg hat a gazdaság minden ágazatára, és növeli a hatékonyságot, az interoperabilitást és az átláthatóságot, csökkenti a költségeket és az adminisztratív terheket, jobb együttműködést tesz lehetővé a közigazgatások között, valamint felhasználóbarátabb és személyre szabottabb szolgáltatásokat biztosít valamennyi polgár és vállalkozás számára, tekintettel a digitális társadalmi innovációk által kínált lehetőségekre; sürgeti a Bizottságot, hogy az e-kormányzás területén járjon elöl jó példával, és a tagállamokkal együtt dolgozzon ki ambiciózus e-kormányzati cselekvési tervet; úgy véli, hogy e cselekvési tervnek a felhasználók igényein és a bevált gyakorlatokon kell alapulnia, tartalmaznia kell az eredményekre vonatkozó célszámokat, az egyszeri adatszolgáltatás elve közigazgatásokon belüli alkalmazásának lépésről lépésre lebontott ágazati megközelítését, mely elv azt a célt szolgálja, hogy a polgárokat és a vállalkozásokat ne lehessen olyan információk benyújtására kérni, amelyeket korábban valamely közigazgatási szervnek már megadtak, biztosítva ugyanakkor a polgárok magánéletének és adatainak magas szintű védelmét az uniós adatvédelmi reformcsomagban rögzített előírásoknak és elveknek megfelelően és teljes összhangban az Alapjogi Chartával, továbbá garantálva a magas szintű biztonságot e kezdeményezésekkel kapcsolatban; úgy véli, hogy a cselekvési tervnek biztosítania kell továbbá a magas fokon titkosított e-azonosítás és elektronikus aláírások teljes körű, határokon átnyúló alkalmazását, különösen a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló rendelet (eIDAS-rendelet) mielőbbi végrehajtását és az interneten elérhető közszolgáltatások körének bővítését; hangsúlyozza a kereskedelmi nyilvántartások egymással való összekapcsolásának fontosságát az állampolgárok és a vállalkozások számára;

122.  kéri egy átfogó, teljesen akadálymentes – már meglévő kezdeményezések és hálózatok mintájára létrehozott –, vállalkozásokat szolgáló, egységes, „végponttól végpontig” jellegű „egyetlen digitális átjáró” kidolgozását és Unió-szerte történő működtetését, amely lehetővé teszi többek között vállalkozások és domain-nevek online létrehozását, a megfelelőségre vonatkozó információk megosztását, elektronikus számlák elismerését, adóbevallás benyújtását, egy egyszerűsített online héa-rendszer alkalmazását, a termékmegfelelőségre, emberi erőforrás felvételére, munkavállalók kiküldetésére és a fogyasztók jogaira vonatkozó információk online terjesztését, a fogyasztói és vállalati hálózatokhoz való hozzáférést, valamint értesítési és vitarendezési eljárásokat;

123.  felhívja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az egyablakos ügyintézési pontok szolgáltatási irányelvben foglaltak szerinti teljes megvalósítását, és hozzanak meg minden szükséges intézkedést ezek hatékony működésének biztosítására, a bennük rejlő potenciál teljes kiaknázása érdekében;

124.  aggódik a kutatók és egyetemek számára létrehozott felhőinfrastruktúrák széttöredezettsége miatt; felhívja a Bizottságot, hogy az érintett érdekeltekkel együttműködve dolgozzon ki cselekvési tervet, amely segítségével 2016 végéig létrejöhet az európai nyitott tudományos felhő, amelynek zökkenőmentesen kell integrálnia a különféle tudományos területeken már meglévő hálózatokat, adatokat és nagy teljesítményű számítástechnikai rendszereket és e-infrastrukturális szolgáltatásokat, egy közös szakpolitikákat, szabványokat és beruházásokat magában foglaló keretrendszerben működve; úgy véli, hogy ez ösztönözné a felhők kialakítását a tudománytól eltérő területeken is, valamint a szorosabban összekapcsolódó innovációs központok, és induló vállalkozásokat támogató ökoszisztémák létrejöttét, továbbá az egyetemek és az ipar közti hatékonyabb együttműködést a technológia kereskedelmi hasznosítása terén – összhangban a vonatkozó titoktartási szabályokkal –, és előmozdítaná az e területen folytatott nemzetközi koordinációt és együttműködést;

125.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy újítsák meg az EU 2020 stratégia kutatási és innovációs céljainak teljesítése iránti kötelezettségvállalásaikat, mivel azok a digitális egységes piac, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés építőelemei, és tartsák fenn a nyílt tudomány, a nyílt innováció, a nyílt hozzáférésű adatok és a tudástranszfer átfogó megközelítését; úgy véli, hogy ennek magában kell foglalnia a tudományos kutatást célzó szöveg- és adatbányászat jogi keretének felülvizsgálatát, az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek fokozottabb alkalmazását, kivált az oktatási intézményekben és a közigazgatásokban, valamint a kkv-k és induló vállalkozások Horizont 2020 keretprogramban elérhető – és az ikt-ágazat rövid innovációs ciklusaihoz jobban illeszkedő – finanszírozáshoz való hozzáférésének javítását; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza az összes releváns kezdeményezés fontosságát, a köz-magán tárulásoktól és innovációs klaszterektől az európai technológiai és tudományos parkokig, különösen a kevésbé iparosodott európai térségekben, továbbá az induló vállalkozásokat és közös technológiai platformokat támogató élénkítő programok fontosságát és a szabványba foglalt alapvető szabadalmak hatékony megadásának képességét, az uniós versenyjog által szabott korlátok között, a tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) engedélyezési feltételeknek megfelelően, a kutatást-fejlesztést és a szabványosítást támogató ösztönzők fenntartása és az innováció előmozdítása érdekében;

126.  sürgeti a Bizottságot, hogy összpontosítson az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó előírások végrehajtására, valamint az egységes európai közbeszerzési irat (közbeszerzési útlevél) megvalósítására, az átfogó gazdasági előnyök biztosítása és az uniós piachoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében valamennyi gazdasági szereplő számára, összhangban a kiválasztási, kizárási és odaítélési feltételekkel; hangsúlyozza, hogy a beszerzést végző hatóságokat kötelezettség terheli a tekintetben, hogy amennyiben úgy határoznak, hogy az innovatív vállalkozások és a kkv-k közbeszerzési piachoz való hozzáférésének javítását célzó jelenlegi jogszabályok által előírtakkal ellentétben nem kívánják részekre bontani a szerződéseket, jelezniük kell e döntésük fő indokait;

4.4.Nemzetközi dimenzió

127.  hangsúlyozza a teljesen független internetirányítási struktúra jelentőségét abból a szempontból, hogy segíti az internet mint a több érdekelt fél általi irányítás átlátható és inkluzív modelljének fenntartását, mely azon az elven alapul, hogy az internet egyedülálló, nyílt, szabad és stabil platformként működik; alapvető fontosságúnak tartja, hogy az ICANN felügyeletének átadásában bekövetkezett késedelmet e cél szolgálatába állítsák; határozott meggyőződése, hogy az internet globális dimenzióját valamennyi uniós szakpolitikában figyelembe kell venni, és felszólítja az EKSZ-t, hogy teljes körűen aknázza ki a digitális átállás által kínált lehetőségeket a koherens külpolitika kialakítása terén, biztosítsa az Unió képviseletét az internetirányítási platformokban, és legyen aktívabb a globális fórumokon, különösen a szabványalkotás, az 5G-s hálózatok bevezetésének előkészületei és a kiberbiztonság terén;

128.  elismeri az adatközpontú gazdaság globális jellegét; emlékeztet arra, hogy a digitális egységes piac létrehozása függ az adatok Unión belüli és kívüli szabad áramlásának biztosításától; ezért lépéseket sürget az Unió és tagállamai részéről, együttműködve harmadik államokkal, az adatvédelem magas szintje és a biztonságos nemzetközi adatáramlások biztosítása érdekében, összhangban az általános adatvédelmi rendelettel és a meglévő uniós ítélkezési gyakorlattal, a harmadik országokkal folytatott együttműködés során a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia keretében;

o
o   o

129.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 318., 2015.12.4., 1. o.
(2) HL L 123., 2015.5.19., 77. o.
(3) HL L 257., 2014.8.28., 73. o.
(4) HL L 86., 2014.3.21., 14. o.
(5) HL L 84., 2014.3.20., 72. o.
(6) HL L 348., 2013.12.20., 129. o.
(7) HL L 175., 2013.6.27., 1. o.
(8) HL L 165., 2013.6.18., 1. o.
(9) HL L 95., 2010.4.15., 1. o.
(10) HL L 81., 2012.3.21., 7. o.
(11) HL L 304., 2011.11.22., 64. o.
(12) HL L 337., 2009.12.18., 1. o.
(13) HL L 376., 2006.12.27., 36. o.
(14) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.
(15) HL L 77., 1996.3.27., 20. o.
(16) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
(17) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0273.
(18) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0220.
(19) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0051
(20) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0071.
(21) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0179.
(22) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0067.
(23) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0032.
(24) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0535.
(25) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0536.
(26) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0454.
(27) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0436.
(28) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0377.
(29) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0327.
(30) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0239.
(31) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0215.
(32) HL C 434., 2015.12.23., 2. o.
(33) HL C 353. E, 2013.12.3., 64. o.
(34) HL C 332. E, 2013.11.15., 22. o.
(35) HL C 258. E, 2013.9.7., 64. o.
(36) HL C 50. E, 2012.2.21., 1. o.
(37) HL C 236. E, 2011.8.12., 33. o.
(38) HL C 81. E, 2011.3.15., 45. o.
(39) HL C 236. E, 2011.8.12., 24. o.
(40) Eurostat 2014: http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Information_society_statistics_at_regional_level#People_who_never_used_the_internet
(41) Jelentés az UHF-sáv jövőbeli használatával foglalkozó magas szintű csoport munkájának eredményeiről.

Jogi nyilatkozat