Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/3032(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0068/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 21/01/2016 - 8.3
CRE 21/01/2016 - 8.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0018

Elfogadott szövegek
PDF 298kWORD 116k
2016. január 21., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodások/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek
P8_TA(2016)0018RC-B8-0068/2016

Az Európai Parlament 2016. január 21-i állásfoglalása a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodásokról/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekről (2015/3032(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia, Moldova és Ukrajna között létrejött társulási megállapodásokra/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekre (AA/DCFTA),

–  tekintettel a Grúziáról, Moldováról és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, valamint az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló 2015. július 9-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a keleti partnerséggel foglalkozó, 2015. május 21–22-i rigai csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel a vízumliberalizációs cselekvési terv Grúzia és Ukrajna általi végrehajtása terén az elért eredményekről szóló, 2015. december 18-i jelentésekre,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a civil társadalomnak a politikai döntéshozatalba és a reformfolyamatokba való bevonásáról szóló ajánlásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel Grúzia, Moldova és Ukrajna már ratifikálta a társulási megállapodást, a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre (DCFTA) vonatkozó részekkel együtt, vagyis az Európai Unióval való szorosabb politikai és gazdasági integráció útja mellett döntöttek, és számos területen, többek között a demokrácia, a jó kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok területén nagyratörő reformokat hajtanak végre;

B.  mivel az EU elismeri a három ország európai törekvéseit, és hangsúlyozza a társulási megállapodások által a reformfolyamatok során képviselt hozzáadott értéket;

C.  mivel a jó kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok továbbra is az európai szomszédságpolitika középpontjában állnak, és alapvető elkötelezettséget fejeznek ki, különösen az Európai Unióval társulási megállapodást kötött három ország részéről;

D.  mivel Oroszország továbbra is – közvetlenül vagy közvetetten – érintett mindhárom társulási ország konfliktusaiban és belső megosztottságában – Grúziában az Abházia és Dél-Oszétia/Csinvali régió megszállt területeit érintő konfliktusokban, Moldovában a Dnyeszter-mellék kérdése kapcsán, Ukrajnában pedig a Krím Oroszország általi annektálása és a keleti országrészben fennálló konfliktus révén;

E.  mivel az EU és Moldova közötti vízummentes beutazás 2014 áprilisában került bevezetésre, és mivel a Bizottság legfrissebb, 2015. decemberi jelentései azt mutatják, hogy Grúzia és Ukrajna most már teljesíti a vízumliberalizációs cselekvési tervekben előírt követelményeket;

F.  mivel az EU-nak a keleti partnerség országaival kapcsolatos szerepvállalása az Oroszországi Föderáció erős ellenállásába és olyan agresszív reakcióiba ütközött, mint például a társulási országok elleni megtorló intézkedések; mivel az Európai Unió és tagállamai számos szankciót és korlátozó intézkedést fogadtak el az Oroszországi Föderáció és orosz tisztviselők ellen;

1.  hangsúlyozza a társulási megállapodások fontosságát, a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre vonatkozó elemeikkel együtt; üdvözli az eddig elért eredményeket, és ragaszkodik hozzá, hogy a társulási megállapodások/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások, valamint a velük összefüggő társulási menetrendek végrehajtása az EU és a három partner elsődleges prioritása legyen; hangsúlyozza, hogy az Európai Unió Tanácsa egyhangúlag aláírta a társulási megállapodásokat;

2.  üdvözli a Grúzia, Moldova és Ukrajna által annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy a nemzeti jogszabályokat közelítsék az uniós normákhoz a társulási megállapodásokban/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalások alapján; rámutat arra, hogy ennek sikere számos tényező, többek között a stabil politikai környezet, a stratégiai gondolkodás, a konkrét reformtervek, valamint a nemzetközi pénzügyi és technikai támogatás megfelelő felhasználásának függvénye;

3.  ezzel összefüggésben támogatja az EU és más pénzügyi szervezetek által Ukrajnának és Grúziának nyújtott elkötelezett és sokoldalú pénzügyi és technikai segítséget, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az EU által a partnereinek nyújtott pénzügyi támogatásnak a konkrét reformintézkedések az előfeltételei; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak kulcsfontosságú szerepet kell játszania a társulási megállapodások/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásának előmozdításában, valamint az illetékes hatóságok tevékenységének nyomon követésében és támogatásában, technikai és pénzügyi szempontból egyaránt;

4.  emlékeztet arra, hogy a rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket megfelelően kell elkölteni, és hogy önmagukban nem elegendőek a gazdaság stabilizálásához, továbbá, hogy semmilyen fenntartható siker nem érhető el a partnerek az iránti töretlen elkötelezettsége nélkül, hogy strukturális reformokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, biztosítsák a hazai kereslet megerősödését és a társadalmi kohézió elérését;

5.  úgy véli, hogy a parlamenti ellenőrzés alapvető feltétele az uniós szakpolitikák demokratikus támogatásának; ezért felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb tegye lehetővé a társulási megállapodások/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtását érintő rendszeres és részletes európai parlamenti ellenőrzést; felhív arra, hogy adjanak új lendületet az Euronest Parlamenti Közgyűlés számára, és fokozzák tevékenységét annak érdekében, hogy eredményesen nézhessen szembe az új kihívásokkal; felhív a bevált gyakorlatok cseréjére és egyetértési megállapodás megkötésére, az ukrán parlamenttel (Verhovna Rada) kötött hasonló megállapodás mintájára, amely a parlamenti együttműködés példájaként szolgálhat;

6.  hangsúlyozza a partnerség szociális dimenziója kidolgozásának fontosságát, összhangban a társulási menetrendek és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vonatkozó egyezményeinek rendelkezéseivel; sürgeti a feleket, hogy tartsák tiszteletben az alapvető munkaügyi és környezetvédelmi normákkal kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat;

7.  hangsúlyozza, hogy szilárdan támogatja mindhárom ország területi integritását; felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy vessen véget a Krím megszállásának, és azonnal vessen véget mindennemű közvetlen vagy közvetett részvételének az Ukrajnában zajló konfliktusban, valamint a grúziai és moldovai, holtpontra jutott konfliktusokban; üdvözli, hogy a Tanács 2015. december 21-i határozata kiterjesztette az Oroszországi Föderációval szembeni gazdasági szankciókat, mivel ez utóbbi nem teljesítette a minszki megállapodásokat;

8.  hangsúlyozza, hogy a társulási országok szabadon döntöttek arról, hogy elmélyültebb kapcsolatot alakítanak ki az Európai Unióval, valamint hogy a választásukat minden harmadik félnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania, és egyetlen harmadik fél sem gyakorolhat nyomást; ezzel kapcsolatban elítéli Oroszország az irányú fellépését, hogy a három társulási ország Európa-párti irányultságát aláássa, vagy meghiúsítsa azt, és felhív a félretájékoztatás elleni erőfeszítések fokozására, valamint arra, hogy javítani kell az uniós politikákra és tevékenységekre irányuló stratégiai kommunikációt a keleti szomszédsággal kapcsolatban, a keleti stratégiával és kommunikációval foglalkozó uniós munkacsoportnak a tevékenységeivel együtt;

9.  határozottan üdvözli a vízumliberalizációs cselekvési tervek Grúzia és Ukrajna általi végrehajtásáról szóló, a Bizottság által 2015. december 18-án közzétett legutóbbi eredményjelentéseket; elvárja a Tanácstól és a tagállamoktól, hogy haladéktalanul járjanak el annak érdekében, hogy a két országra vízummentes utazás legyen érvényes; elismerését fejezi ki Moldovának a 2014. április óta működő vízummentességi rendszer megfelelő végrehajtásáért, ami jó példát mutat az egész régió számára;

10.  hangsúlyozza, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek fő célkitűzése mikroszinten az átlagpolgárok életkörülményeinek kézzelfogható és fenntartható javítása, a stabilitás biztosítása, a kkv-k számára lehetőségek teremtése és munkahelyek létrehozása révén; hangsúlyozza, hogy a DCFTA végrehajtása a jelenlegi kritikus gazdasági helyzetben hatással lehet az ukrán gazdaságra és munkaerőpiacra, és olyan társadalmi következményekkel járhat, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni; hangsúlyozza, hogy a kétoldalú DCFTA-k megkötése Ukrajnával, Grúziával és Moldovával alapvető eszköz a korszerű, átlátható és kiszámítható kereskedelem, a szabályozások közelítése és a partnerek uniós belső piacba történő fokozatos gazdasági integrációja, valamint a közvetlen külföldi befektetések szempontjából, amelyek munkahelyteremtést és hosszú távú növekedést eredményeznek, és amelyek végső célja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályain és a résztvevők szuverén döntéseinek tiszteletben tartásán alapuló, szélesebb körű gazdasági térség jövőbeli létrehozása;

11.  hangsúlyozza a reformfolyamat elkötelezett folytatásának szükségességét, különösen az igazságszolgáltatás és a jogállamiság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, ami a három társulási ország társadalmi-gazdasági fejlődésének fontos előfeltétele;

12.  ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a civil társadalmat bevonják a politikai döntéshozatalba és a reformfolyamatokba; kiemeli azt a szerepet, amelyet a társulási megállapodásokban meghatározott megfelelő civil társadalmi fórumok betölthetnek ebben a folyamatban, különösen a nyilvánosság figyelmének felhívásában és a megállapodások végrehajtásának figyelemmel kísérésében; rámutat arra, hogy mennyire fontos a társulási országok lakosságával megértetni az AA/DCFTA végrehajtásának előnyeit, és eloszlatni a tévhiteket;

13.  kiemeli az AA/DCFTA energiaügyi együttműködésről szóló rendelkezéseinek fontosságát az ellátás biztonsága és a versenyképes, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes energiapiacoknak az uniós szabályok és szabványok szerinti kiépítése, valamint a megújuló energiaforrások használata és az energiahatékonyság szempontjából; támogatja az EU szándékát, hogy az Energiaközösség révén fokozza Grúzia, Moldova és Ukrajna teljes energiapiaci integrációját;

14.  üdvözli, hogy a régióbeli negatív gazdasági folyamatok ellenére a Grúziából és Moldovából az EU-ba érkező export a DCFTA végrehajtásának első 12 hónapjában nőtt, ami a Grúziából származó uniós behozatal terén 15%-os növekedést, a Moldova exportján belüli teljes uniós részesedést tekintve pedig 62%-os növekedést jelent, és reméli, hogy Ukrajna esetében is ugyanilyen pozitív tendenciákat lehet majd tapasztalni; felhívja a Bizottságot, hogy évente számoljon be részletesen a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött DCFTA végrehajtásáról, különösen a grúziai kijátszásellenes mechanizmusról, Moldova esetében pedig a kijátszásellenes mechanizmusról és a védzáradékról;

15.  hangsúlyozza továbbá, hogy az EUSZ 49. cikke értelmében valamennyi európai ország kérheti, hogy uniós tagállam legyen, amennyiben elkötelezi magát a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot;

16.  elégedett a három ország uniós programokban – például a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programban (COSME), a „Horizont 2020” keretprogramban, az Erasmus +, a Marie Sklodowska-Curie és a „Kreatív Európa” programban – való részvételével, illetve ilyen programokhoz való társulásával; megjegyzi, hogy ez az együttműködés – amellett, hogy kölcsönösen előnyös – lehetővé teszi a partnerországok számára, hogy megismerjék az Unió munkamódszereit és szakpolitikáit;

17.  üdvözli a felülvizsgált európai szomszédságpolitika új irányát és az EU azon szándékát, hogy fokozza a partnereivel való együttműködést a konfliktusmegelőzés, a terrorizmus elleni küzdelem, a radikalizálódás elleni küzdelem és a biztonsági ágazat reformja terén; úgy véli, hogy az együttműködésnek érdemi mélységűnek kell lennie, és a közös biztonsági fenyegetések kezelését, valamint a konfliktusok tartós rendezésére irányuló közös erőfeszítések kidolgozását kell céloznia, többek között a közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziókban és képzésekben való fokozott részvétel, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását és a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) tiltott kereskedelme elleni fellépést biztosító intézkedések révén; megerősíti, hogy támogatja a moldovai–ukrán határellenőrzést segítő európai uniós missziót (EUBAM), az EU ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó misszióját (EUAM Ukrajna) és az Európai Unió grúziai megfigyelő misszióját (EUMM Grúzia), valamint a három országot érintő konfliktusok békés megoldására irányuló erőfeszítéseket;

Grúzia

18.  üdvözli a Grúzia által az elmúlt három évben elért eredményeket a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv négy témaköre által lefedett minden területen, és elismerését fejezi ki a grúz hatóságok e téren mutatott elkötelezettsége iránt;

19.  hangsúlyozza, hogy a média szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága és az információk sokfélesége a demokratikus társadalom alapvető értékei; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a média pluralitását gyengítik az olyan esetek, mint például a Rustavi 2 műsorszolgáltató társasággal kapcsolatos ügy; e tekintetben felszólítja a grúz hatóságokat, hogy garantálják a média pluralizmusát, a szerkesztői függetlenséget és a média tulajdonosi szerkezetének átláthatóságát, különösen a 2016. évi parlamenti választások előtt; támogatja a grúziai hatóságok azon elképzelését, hogy indítsanak magas szintű tanácsadókból – köztük az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának nyugdíjazott bíráiból – álló szakértői küldöttséget, hogy áttekintsék a Rustavi 2 jelenleg is folyamatban lévő ügyét;

20.  e tekintetben hangsúlyozza, hogy a bírósági eljárásoknak átláthatónak, pártatlannak és politikai indíttatástól mentesnek kell lenniük; felszólítja Grúziát, hogy folytassa és maradéktalanul hajtsa végre az igazságszolgáltatási rendszer reformját, többek között az ügyészség függetlenségének erősítését és az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás megszüntetését; továbbra is aggodalmát fejezi ki az ügyészség elszámoltathatóságának hiánya, valamint az ügyészek és a nyomozók kinevezésének homályos kritériumai miatt; folyamatos erőfeszítésekre szólít fel az igazságszolgáltatás, az ügyészség, a belügyminisztérium és az újonnan létrehozott biztonsági szolgálat teljes függetlenségének, hatékonyságának, pártatlanságának és szakmaiságának biztosítása érdekében, ideértve az utóbbi kettő tevékenységének parlamenti ellenőrzését; aggodalmának ad hangot az előzetes letartóztatás széles körű alkalmazása miatt, különösen politikai személyiségek és aktivisták esetében, mivel ennek kivételes intézkedésnek kell lennie, amelyet csak sürgős és egyértelmű körülmények indokolhatnak;

21.  emlékeztet az Európa Tanács Velencei Bizottságának 2015. szeptember 22-i nyilatkozatára, amely beszámol a grúz alkotmánybíróság bíráira gyakorolt megengedhetetlen nyomásról, és felszólítja Grúzia kormányát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, többek között a bíróság tagjai és családjuk védelme érdekében, és hogy teljes körűen vizsgálják ki az összes megfélemlítést és állítsák bíróság elé az elkövetőket;

22.  hangsúlyozza, hogy a politikai ellenzék működése kiemelt jelentőségű a kiegyensúlyozott, érett politikai rendszer létrehozásához, és kiemeli, hogy bármely párt tagjai ellen elkövetett minden erőszakos cselekményt azonnal és alaposan ki kell vizsgálni; felhív minden grúz politikai erőt, hogy javítsák a politikai hangulatot a konfrontáció és a megosztottság elkerülése és a pártok közötti párbeszéd biztosítása révén, a demokrácia és a jogállamiság megerősítése érdekében;

23.  felszólít az Unió alkotmány- és jogi reformmal, valamint emberi jogokkal foglalkozó különleges tanácsadója, Thomas Hammarberg „Grúzia átalakulóban” című jelentésében megfogalmazott ajánlások teljes körű végrehajtására;

24.  gratulál Grúziának innovatív elektronikus közbeszerzési rendszeréhez, amely jelentősen növelte az átláthatóságot, a hatékonyságot és az elszámoltathatóságot, amelyek kulcsfontosságú tényezők a korrupció elleni küzdelemben;

Moldova

25.  komoly aggodalmának ad hangot a de facto rendszerszintű politikai instabilitás miatt, amely a legutóbbi, 2014. november 30-i parlamenti választások óta gyakorlatilag folytatódott, és úgy véli, hogy a jelenlegi politikai zsákutca Moldovában kritikus pontjához érkezett, az ország intézményeinek destabilizációjával fenyeget, valamint veszélyezteti a gazdaságot, ami súlyosan befolyásolja a közvetlen külföldi befektetések beáramlását;

26.  üdvözli a hosszú patthelyzet és a kormány megalakítására vonatkozó, 2016. január 4-i és 13-i sikertelen próbálkozások után az új kormány megalakítását, sürgeti a moldovai politikai erőket, hogy további késedelem nélkül gyorsítsák fel az összes moldovai polgár javát szolgáló reformfolyamatot, többek között annak érdekében, hogy eleget tegyenek a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követelményeinek; arra biztat, hogy kerüljék el egy további politikai krízis végzetes geopolitikai következményeit és emlékezteti a moldovai politikai pártokat a politikai stabilitás növelésének szükségességére annak érdekében, hogy garantálva legyen a reformok fenntartható sikere, valamint reményét fejezi ki, hogy az új kormány képes lesz alapvető eredmények elérésére;

27.  hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség a korrupció elleni küzdelem, a független és politikamentes igazságszolgáltatás kialakítása, az állam általi elkobzás felszámolása és a moldovai gazdaság stabilizálása terén; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a moldovai intézmények politikai instabilitása és a várt eredmények elmaradása miatt az EU 2015-ben felfüggesztette költségvetési támogatásainak kifizetését;

28.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden szükséges technikai szakértelmet és pénzügyi támogatást terjesszenek ki a következő moldovai kormányra, az EU Ukrajnai Támogató Csoportjának példáját követve, többek között brüsszeli és tagállami fővárosi kirendelt szakértők küldésével, valamint a moldovai közigazgatásba való beépítésével, hogy a helyszínen és mindennapos jelleggel tudják követni és támogatni a reformok végrehajtását;

29.  sürgeti a hatóságokat, hogy maradéktalanul és alaposan vizsgálják ki a korrupciós botrányt, valamint az 1 milliárd euró ellopását a bankrendszerből, állítsák bíróság elé a felelősöket, és biztosítsák az ellopott pénzek visszaszolgáltatását; úgy véli, hogy a folyamatban lévő bankválság jól mutatja, hogy sürgető szükség van a jogi keret rendszerszintű javítására a bankszektorban zajló tevékenységek ellenőrzésének és átláthatóságának megerősítése érdekében; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel a folyamatban levő igazságügyi vizsgálatokat, és amennyiben szükséges, nyújtson szakértői segítséget és támogatást a moldovai hatóságok számára a vizsgálatok elvégzéséhez és befejezéséhez;

30.  követeli a médiaágazat átfogó reformját és a média tulajdonosi szerkezetének teljes átláthatóságát; e tekintetben aggodalmát fejezi ki a tényleges verseny hiánya miatt, és szigorú jogszabály elfogadására szólít fel az összeférhetetlenségre vonatkozóan;

Ukrajna

31.  üdvözli, hogy 2016. január 1-jén hatályba lépett az EU és Ukrajna közötti DCFTA; elítéli ugyanakkor, hogy az Oroszországi Föderáció egyoldalúan felfüggesztette a szabadkereskedelmi megállapodását Ukrajnával, súlyos kereskedelmi korlátozásokat vezetett be az Oroszországba irányuló ukrán exportra, valamint akadályozza a harmadik országokba irányuló árutranzitot, megsértve a WTO szabályait és más kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat; sürgeti az Európai Uniót, hogy támogassa Ukrajnát a WTO-ban indított, Oroszországgal szemben folytatott jelenlegi és jövőbeli vitákban;

32.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság több mint másfél éven át példátlan nyitottsággal és erőfeszítésekkel igyekezett eloszlatni az orosz fél valamennyi kétségét a DCFTA végrehajtásából eredő következményeket illetően, valamint gyakorlati megoldásokat találni az ügyben; sajnálatosnak tartja, hogy az orosz fél nem tudott kézzelfogható példákat felhozni arra vonatkozóan, hogy a DCFTA hatálybalépése milyen hatással lenne piacára és kereskedelmére; megismétli, hogy az AA/DCFTA végrehajtása potenciális előnyökkel járhatna Oroszország számára is a fokozott kereskedelmi és gazdasági tevékenységek, valamint a stabilabb szomszédság révén; ezzel összefüggésben kéri a magas szintű párbeszéd fenntartására kínálkozó lehetőségek feltérképezését;

33.  felszólítja a tagállamokat, hogy hagyják teljes létszámban és teljes körűen működni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) misszióját; tudomásul veszi az ukrán kormány kéréseit a nemzetközi békefenntartó erők jelenlétének meghosszabbítására az ukrán–orosz határ mentén, valamint a luhanszki és a donyecki régióban; egyetért azzal, hogy ha majd a helyzet lehetővé teszi, a minszki megállapodás teljes körű végrehajtásának részeként egy EU vezette KVBP-missziót kellene felajánlani a konfliktus részes feleinek, amely segítséget nyújtana olyan feladatokban, mint az aknamentesítés, a helyi választások előkészületeiben való részvétel és a humanitárius segélyszervezetek szabad bejutásának biztosítása;

34.  súlyos aggodalmának ad hangot a minszki megállapodás végrehajtását illetően, amelynek határideje az eredeti megállapodás szerint 2015. december 31. volt; emlékeztet arra, hogy az orosz hatóságokat különös felelősség terheli e tekintetben; megismétli, hogy 2015. október közepe óta egyre gyakrabban sértik meg a tűzszünetet, hogy az EBESZ különleges megfigyelő missziójának (SMM) mozgását továbbra is korlátozzák, hogy nem valósult meg az ukrán–orosz közös határ teljes hossza fölött gyakorolt ukrán ellenőrzés, hogy nem sikerült megállapodásra jutni az ideiglenesen elfoglalt luhanszki és donyecki területeken tartandó helyi választások részleteit illetően, valamint hogy nem bocsátották szabadon az összes rabot és jogellenesen fogva tartott személyt, például Nadja Szavcsenkót vagy Oleg Szencovot;

35.  üdvözli a Holland Biztonsági Testület jelentésének közzétételét a Malaysia Airlines 17-es járatának (MH17) lelövéséről, melynek következtében 298 ártatlan civil vesztette életét; támogatja egy nemzetközi büntetőtörvényszék létrehozását, és felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy teljes körűen működjön együtt a nemzetközi közösséggel egy átfogó és pártatlan bűnügyi nyomozás elvégzése és a felelősök bíróság elé állítása érdekében; sajnálatát fejezi ki az Oroszországi Föderáció azon döntése kapcsán, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában megakadályozza az arra vonatkozó határozat meghozatalát, hogy hozzanak létre egy nemzetközi bíróságot e bűncselekmény kivizsgálása céljából;

36.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a folyamatban lévő orosz agresszió katasztrofális humanitárius helyzetet idézett elő a Donyec-medencében, és hogy az ukrán és nemzetközi humanitárius szervezetektől megtagadják a belépést a megszállt területekre; mély aggodalmát fejezi ki a több mint 1,5 millió, országon belül lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt érintő rossz humanitárius körülményekkel kapcsolatban; mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogoknak az Oroszország által megszállt Krím félszigeten zajló megsértése miatt, különösen a krími tatárok katasztrofális helyzete miatt, és hangsúlyozza, hogy további uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani Ukrajnának;

37.  üdvözli az ukrán hatóságoknak a vízumliberalizációs cselekvési terv teljesítésére irányuló kitartó erőfeszítéseit, és gratulál nekik a cselekvési terv végrehajtásával kapcsolatos pozitív végső értékelő jelentéshez; elégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy olyan új jogszabályok és szakpolitikák elfogadására került sor, amelyek megerősítették a hátrányos megkülönböztetés elleni védelmet; arra számít, hogy az ukrán vezetés 2016 első negyedévében eleget tesz korrupcióellenes kötelezettségvállalásainak;

38.  hangsúlyozza, hogy a reformtörekvések előtt álló legnagyobb kihívás a mélyen gyökerező korrupció; üdvözli az eddig meghozott döntéseket, például a korrupcióellenes jogszabályok elfogadását és a korrupcióellenes intézmények (nemzeti korrupcióellenes hivatal, a korrupció megelőzésével foglalkozó nemzeti ügynökség, egy különleges korrupcióellenes ügyészség) és mechanizmusok, valamint a korrupcióból származó jövedelmek behajtásával foglalkozó nemzeti hivatal létrehozását; ezenkívül üdvözli a 2016. július 1-jén hatályba lépő, a politikai pártok állami finanszírozásáról szóló törvény, valamint a közbeszerzési törvény közelmúltbeli elfogadását;

39.  megérti, hogy az Ukrajna keleti részén tapasztalható háborús helyzet súlyosan akadályozza a reformokra irányuló erőfeszítéseket; egyértelművé teszi azonban, hogy Ukrajna külső ellenségekkel szembeni sikeressége és ellenálló képessége szorosan függ gazdaságának és jogszabályi keretének stabilitásától, a demokrácia fejlődésétől és a jólét fokozódásától;

40.  üdvözli a folyamatban lévő alkotmányos reformfolyamatot a decentralizáció és az igazságszolgáltatás terén; emlékeztet arra, hogy a Velencei Bizottság pozitív ajánlásokat fogalmazott meg mindkét alkotmánymódosításról; hangsúlyozza, hogy további előrelépésekre van szükség ezen és más területeken, különösen a gazdaságban, ahol a jobb szabályozást és a monopóliumok lebontását továbbra is prioritásnak kell tekinteni, csakúgy, mint a költségvetési reformokat, az átláthatóság fokozását és a kedvezőbb befektetési környezet kialakítását is; aggodalmát fejezi ki az ukrán gazdaság állapota, valamint az ország általános pénzügyi helyzete miatt; tudomásul veszi gazdasági teljesítmény stabilizálása terén látható enyhe javulást; elismerését fejezi ki az Ukrajna által a hitelezőivel 2015 szeptemberében elért, mérföldkőnek számító adósságelengedési megállapodás kapcsán; emlékeztet arra, hogy a nemzetközi közösség, különösen az EU, az európai központú nemzetközi pénzügyi szervezetek, az IMF és az egyes adományozó országok egy eddig példa nélkül álló, kb. 20 milliárd eurós összeget ajánlottak fel;

41.  üdvözli az Európai Unió energiaágazatban nyújtott aktív támogatását és szolidaritását, amely lehetővé tette, hogy 2015–2016 telén újrainduljon az orosz gáz szállítása Ukrajnába; felszólítja a tagállamokat, hogy teljes mértékben aknázzák ki Ukrajna tranzitpotenciálját, és erősítsék meg az együttműködést a mind az Európai Unióba, mind az Ukrajnába irányuló energiaellátás biztosítása érdekében, és hagyjanak fel az Ukrajnát elkerülő új vezetékek építésével, különösen az orosz földgáz Európába szállítására irányuló „Északi Áramlat II.” projekt kidolgozásával, amely káros lehet az Európai Unió energiaforrások diverzifikálására irányuló stratégiájára és az uniós jogra; támogatja az EU szándékát, hogy az Energiaközösség révén előmozdítsa Ukrajna teljes energiapiaci integrációját, és csökkentse az energiafüggőséget a magánháztartások túlterhelése nélkül; felhívja az EU-t és az ukrán kormányt, hogy dolgozzanak ki intézkedéseket a megélhetési nehézségek enyhítésére;

42.  nagyra értékeli az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság hatékony és dinamikus munkáját az ukrajnai politikai, biztonsági és gazdasági helyzet felügyelete tekintetében, valamint azt, hogy a bizottság elkötelezett az ukrán hatóságok által megkezdett EU-irányultságú átfogó reformfolyamatok további javítása mellett, és támogatja ezeket a reformokat; emlékeztet az ukrajnai Verhovna Rada és az Európai Parlament által 2015-ben aláírt egyetértési megállapodásra, amely közös keretet hoz létre a két intézmény közti parlamenti segítségnyújtás és kapacitásépítés céljaira;

43.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az ukrán civil társadalmat, hogy az tanácsadással és támogatással segíthesse a hatóságokat reformígéreteik teljesítésében, és hogy ugyanakkor hatékony kritikus megfigyelőként működjön, és hívja fel a figyelmet a problémákra; üdvözli a szakértői közösség és a Verhovna Rada közötti hatékony együttműködést a reformfolyamat, illetve az AA/DCFTA végrehajtása tekintetében; üdvözli, hogy a Verhovna Rada a civil társadalommal folytatott átfogó párbeszéd alapján alakítja ki prioritásait;

44.  tudomásul veszi az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodásról/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról tartandó holland véleménynyilvánító népszavazást; bízik abban, hogy a holland emberek döntésük során figyelembe veszik majd a megállapodás érdemeit, elismerve azokat a kézzelfogható hatásokat, amelyeket a megállapodás gyakorol majd az EU-ra és különösen Hollandiára;

o
o   o

45.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamoknak, a keleti partnerséghez tartozó országok kormányainak és parlamentjeinek, illetve Oroszország kormányának és parlamentjének, az Euronest Parlamenti Közgyűlésnek, valamint az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlésének.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0272.

Jogi nyilatkozat