Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2556(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0173/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 04/02/2016 - 8.1
CRE 04/02/2016 - 8.1

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0043

Elfogadott szövegek
PDF 266kWORD 85k
2016. február 4., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A Krím félsziget, különösen a krími tatárok emberi jogi helyzete
P8_TA(2016)0043RC-B8-0173/2016

Az Európai Parlament 2016. február 4-i állásfoglalása a krími emberi jogi helyzetről, különösen a krími tatárok helyzetéről (2016/2556(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a keleti partnerségről, Ukrajnáról és az Oroszországi Föderációról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa által teljesített, a krími emberi jogi helyzetet értékelő misszió jelentéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács (2014. március 21-i, június 27-i és július 16-i) határozataira, amelyek Krím jogellenes annektálását követően szankciókat rónak ki az Oroszországi Föderációra,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala „Az ukrajnai emberi jogi helyzet 2015. augusztus 16–november 15. között" című jelentésére;

–  tekintettel az ENSZ-közgyűlés 2014. március 27-i, 68/262 számú, Ukrajna területi integritásáról szóló határozatára,

–  tekintettel a Freedom House „Szabadság a világban" című 2016. évi jelentésére, amely a politikai és polgári szabadságjogokat a jogellenesen annektált Krímben „nem szabad" minősítéssel jellemzi,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének 4. bekezdésére,

A.  mivel az Oroszországi Föderáció jogellenesen annektálta Krímet és Szevasztopolt, és ezért megsértette a nemzetközi jogot, többek között az ENSZ Alapokmányát, a Helsinki Záróokmányt, az 1994. évi budapesti megállapodást és az Oroszországi Föderáció és Ukrajna közötti 1997. évi barátsági, együttműködési és partnerségi megállapodást;

B.  mivel Krímnek az Oroszországi Föderáció által 2014. márciusban történt jogellenes annektálása során az ukránok, köztük a krími tatárok, és az ukrán hadsereg rendkívüli bátorságról és Ukrajnával szembeni lojalitásról tettek tanúbizonyságot, és békésen ellenezték a háborús annektálási okmányt; mivel számos nemzetközi szervezet és emberi jogi csoport kifogásolja, hogy az emberi jogok védelmét Krímben 2014 eleje, azaz a félsziget Oroszországi Föderáció általi megszállása és jogellenes annektálása óta súlyosan korlátozzák;

C.  mivel a tatár közösséggel szembeni célzott visszaélésekre került sor, amelyek többsége ellenezte az oroszok hatalomátvételét és különösen a bíráló személyek megfélemlítésére vagy elhallgattatására irányuló, „szélsőségekkel szembeni" homályos és túlságosan tág orosz jogszabályok végrehajtásával az úgynevezett 2014. március 16-i népszavazás bojkottálására szólított fel; mivel a visszaélések között volt emberrablás, erőszakos eltüntetés, erőszak, kínzás, valamint bírósági eljárás nélküli kivégzések is, amelyeket a de facto hatóságok nem vizsgáltak ki és esetükben nem folytattak büntetőeljárást;

D.  mivel a krími tatár vezetők, például Mustafa Dzhemiliev, a Verkhovna Rada tagja és Refat Chubarov, a Medzslisz elnöke számára megtiltották a Krímbe való beutazást; mivel jelenleg letartóztatás terhe mellett engedélyezik számukra a beutazást; mivel egy oroszországi bíróság elfogatóparancsot adott ki Mustafa Dzhemiliev ellen, akinek korábban azért kellett 15 évet szovjet börtönökben töltenie, mert lehetővé akarta tenni népe számára, hogy visszatérhessen szülőföldjére, Krímbe;

E.  mivel minden vallási közösség, többek között a Moszkvától független keresztény egyházak tevékenységét korlátozzák; mivel e nehézségeket az egyesülési szabadság súlyos korlátozása, a kisajátítások, az okmányok meg nem hosszabbítása és e vallási szervezetek még meglévő helyszínein folytatott rendszeres kutatások okozzák;

F.  mivel azok, akik az annektálást követően nem voltak hajlandóak az orosz állampolgárságot felvenni, most megkülönböztetésben részesülnek és súlyos nehézségekkel néznek szemben a politikai, társadalmi és gazdasági élet minden területén;

G.  mivel Oroszország korlátozza az EBESZ, az ENSZ és az Európa Tanács Krímbe való bejutását, az emberi jogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezetekről és a független újságírókról már nem is beszélve; mivel a Krímbe való nehézkes bejutás nagyon megnehezíti az emberi jogok figyelemmel kísérését és az azokról való jelentést;

H.  mivel a krími őshonos népnek számító összes krími tatárt 1944-ben erőszakkal deportálták az egykori Szovjetunió más részeire, ahonnan 1989-ig nem térhettek vissza; mivel 2015. november 12-én a Verhovna Rada állásfoglalást fogadott el, amelyben elismerte, hogy a krími tatárok 1944-es deportálása népirtás volt, és május 18-át az emlékezés napjává nevezte ki;

1.  megismétli szilárd elkötelezettségét Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitása és területi integritása, valamint az európai integrációhoz vezető útra vonatkozó szabad és szuverén döntése mellett; emlékeztet arra, hogy határozottan elítélte a Krím félsziget Oroszország általi jogellenes annektálását, valamint az EU, a tagállamok és a nemzetközi közösség azon elkötelezettségére, hogy teljes mértékben végrehajtsák a Krím jogellenes annektálásának el nem ismerésére vonatkozó politikát; rámutat továbbá arra, hogy a félsziget fölött gyakorolt ukrán ellenőrzés visszaállítása az egyik előfeltétele az Oroszországi Föderációval való együttműködési kapcsolatok helyreállításának, ami magában foglalja a kapcsolódó szankciók felfüggesztését is;

2.  határozottan elítéli a krími lakosok, különösen a krími tatárok emberi jogainak példátlan mértékű megsértését, akik nem tartják be az úgynevezett helyi hatóságok által, különösen a szélsőségesség és a terrorizmus elleni küzdelem ürügyére hivatkozva bevezetett szabályokat;

3.  elítéli többek között a hagyományos megemlékezéseken – például a krími tatároknak a szovjet totalitárius sztálini rezsim által történt deportálásának évfordulós eseményein és a krími tatárok kulturális rendezvényein – való véleménynyilvánítás, egyesülés és békés gyülekezés szabadságának szigorú korlátozását; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jognak megfelelően a tatároknak, Krím őshonos népének, joguk van saját politikai, jogi, gazdasági, szociális és kulturális intézményeik fenntartására és megszilárdítására; kéri, hogy tartsák tiszteletben a Medzsliszt, a krími tatár közösség törvényes képviseletét, és akadályozzák meg tagjainak zaklatását és módszeres üldözését; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy megsértették a tulajdonhoz fűződő jogaikat és szabadságaikat, megfélemlítették és bebörtönözték őket, valamint nem tartották tiszteletben polgári, politikai és kulturális jogaikat; aggodalommal veszi tudomásul a médiaorgánumok és a civil társadalmi szervezetek újbóli regisztrálására vonatkozó korlátozó követelményeket;

4.  sürgeti az orosz és a de facto helyi hatóságokat, hogy hatékonyan, pártatlanul és átlátható módon vizsgálják ki a rendőrség és a félkatonai erők által a Krím félszigeten 2014. február óta elkövetett eltűnések, kínzások és emberi jogi visszaélések összes esetét;

5.  emlékeztet arra, hogy az Oroszországi Föderáció mint megszálló hatalom feladata garantálni az egész lakosság biztonságát, az őslakos tatárok és az összes többi kisebbség emberi, kulturális és vallási jogainak sértetlenségét, valamint a jogrend fenntartását Krímben;

6.  emlékeztet arra, hogy az EBESZ, az Egyesült Nemzetek és az Európa Tanács intézményeitől és független szakértőitől teljesen vagy részlegesen megtagadták a Krím félszigetre való beutazást, és ezáltal megakadályozták őket abban, hogy az emberi jogi helyzetet figyelemmel kövessék, annak ellenére, hogy megbízatásuk volt Krímben ilyen tevékenység folytatására;

7.  felszólítja a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi emberi jog által szabályozott Oroszországi Föderáció hatóságait és Krím de facto hatóságait, hogy biztosítsák Krímbe a nemzetközi intézmények és az EBESZ, az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európa Tanács független szakértőinek akadálytalan bejutását, valamint a beutazni kívánó emberi jogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezetek és médiaorgánumok számára, hogy a krími helyzetet értékelhessék és arról jelentést készíthessenek; felszólítja a Tanácsot és az EKSZ-t, hogy e tekintetben gyakoroljon nyomást Oroszországra; üdvözli az Európa Tanács főtitkárának azon határozatát, hogy a krími emberi jogokért felelős különleges képviselőjét a félszigetre küldje, mivel az orosz annektálást követően ez volt az első látogatás, melynek nyomán a helyszínen várhatóan friss értékelést készít a helyzetről; várakozással tekint a megállapításai elé; hangsúlyozza, hogy bármely helyszíni nemzetközi jelenlét koordinálandó Ukrajnával;

8.  üdvözli, hogy az ukrán kezdeményezés nyomán a Krím feletti ukrán szuverenitás helyreállításával kapcsolatos nemzetközi tárgyalási mechanizmust hoznak létre a „Genf plusz” formátumban, amely az EU közvetlen részvételével zajlana; felszólítja Oroszországot, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajnával és a többi féllel Krím elfoglalásának, a kereskedelmi és energiaembargó, valamint a krími szükségállapot megszüntetéséről;

9.  sajnálatát fejezi ki a Krímbe visszatérő tatár vezetők elé gördített akadályok és az ellenük folytatott büntetőeljárás, valamint a Medzslisz többi tagjára gyakorolt fokozott és elfogadhatatlan nyomás miatt; sajnálatát fejezi ki továbbá az ATR televíziócsatorna jogellenes bezárása miatt, amely a krími tatár közösségen belül széles körben kedvelt volt; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjessze ki az ezen és más ukrajnai száműzetésben lévő médiaorgánum működésének biztosításához szükséges pénzügyi támogatást; a krími tatár iskolák és osztályok bezárását és a nyelv használatának korlátozását a közösség tagjai alapvető jogainak súlyos korlátozásaként ítéli meg, csakúgy mint azt, hogy az ukrán nyelvet eltávolították a közszférából;

10.  kéri Krím multikulturális környezetének megőrzését és az ukrán, a tatár és más kisebbségi nyelvek és kultúrák maradéktalan tiszteletben tartását;

11.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a de facto hatóságok fellépései akadályozzák a krími tatárok legmagasabb végrehajtó és képviseleti testületének, a Medzslisznek a működését azáltal, hogy bezárták a székházát, lefoglalták javait és egyéb megfélemlítő fellépésekre is sor került;

12.  elítéli a krími független média, az újságírók és civil társadalmi aktivisták elleni rendszeres fellépéseket; helyteleníti, hogy az Oroszországi Föderáció a krími ukrán állampolgárok esetében erőszakkal kényszeríti az útlevélkiadást; szintén elítéli a de facto hatóságok azon gyakorlatát, hogy a Krímben lakók számára előírják az orosz állampolgárságot;

13.  megismétli, hogy támogatja az EU azon határozatát, amely megtiltja a Krímből származó importot, kivéve, ha azt az ukrán hatóságok által kiállított származási bizonyítvány kíséri, valamint támogatja az egyes áruk és technológiák kivitelére, a krími beruházásokra, kereskedelemre és szolgáltatásokra vonatkozó korlátozó intézkedéseket; felhívja a Tanácsot, hogy folytassa e szankciókat mindaddig, amíg Krím teljes körűen nem integrálódik újból Ukrajna jogrendjébe;

14.  felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy vizsgálja ki a Krímben jogellenesen letartóztatott foglyok megkínzásának valamennyi esetét, bocsássa szabadon a foglyokat, például Oleksandr Kolchenkót és Ahtem Chiigozt, a Medzslisz alelnökét, Mustafa Degermendzhit és Ali Asanovot, akiket azért tartóztattak le Krímben, mert békésen tüntettek a megszállás ellen, továbbá biztosítsa Ukrajnába való biztonságos visszatérésüket; sürgeti az Oroszországi Föderációt, hogy vessen véget a másként gondolkodók és a polgári aktivisták politikai indíttatású üldözésének; elítéli Oroszországba történt elszállításukat és az orosz állampolgárság rájuk erőltetését;

15.  elítéli Krím militarizálását, mivel rendkívül kedvezőtlenül hat a gazdasági és társadalmi életre, továbbá elítéli, hogy Oroszország atomfegyverek bevetésével fenyeget Krímben, ami súlyos fenyegetést jelent a regionális, az európai és a globális biztonság tekintetében; újra felszólít az orosz katonai jelenlét teljes visszavonására Krímből és Kelet-Ukrajnából;

16.  hangsúlyozza, hogy az Ukrajna és az ideiglenesen elfoglalt Krím közötti gazdasági együttműködésnek, valamint az áruellátásnak és a szolgáltatások biztosításának Ukrajna jogi keretei között kell megvalósulnia, és azt valamennyi félnek tiszteletben kell tartania, elkerülve ezzel a krími lakosságot érintő kedvezőtlen következményeket; amennyiben a fentieket nem tartják tiszteletben, felszólítja a hatóságokat a törvénysértések kivizsgálására és felszámolására;

17.  súlyos aggodalmának ad hangot a krími LMBTI-személyek helyzete miatt, amely jelentős mértékben romlott, mióta Oroszország elcsatolta a területet, valamint a de facto hatóságok és félkatonai csoportok megtorló fellépése és fenyegetései miatt;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az alelnöknek/főképviselőnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint a krími tatárok Medzsliszének.

Jogi nyilatkozat